27/2011. (VII. 26.) NGM rendelet
27/2011. (VII. 26.) NGM rendelet
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatáról1
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 9. és 10. pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 75. § (3) bekezdés a) pontjában, valamint a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1)2 E rendelet hatálya Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) hivatásos állományú tagjaira, valamint a 49. § tekintetében a hivatásos állományból nyugállományba helyezettekre terjed ki.
(2) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a hivatásos állományba felvételre jelentkezők előzetes alkalmassági vizsgálatára.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
a) alapellátást végző orvos: az egészségügyi szolgálat területileg illetékes orvosa,
b) egészségügyi szolgálat: a Kormány által kijelölt, a NAV hivatásos állományának egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságát vizsgáló és minősítő szerv,
c)3 szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset: a munkavédelemről szóló törvény szerinti munkabaleset, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerinti üzemi baleset.
3. Az alkalmassági vizsgálat általános követelményei
3. § (1)4 A hivatásos állomány tagjának a hivatásos szolgálatra, ezen belül adott munkakör betöltéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági állapotát a szolgálati viszony létesítését megelőzően és a szolgálati viszony fennállása alatt rendszeresen vizsgálni és véleményezni kell (a továbbiakban együtt: alkalmassági vizsgálat).
(2) A hivatásos szolgálatra egészségileg, pszichikailag és fizikailag az a személy alkalmas, akinek nincs olyan egészségi, pszichikai és fizikai elváltozása, betegsége vagy fogyatékossága, amely a hivatásos szolgálat teljesítését kizárja, illetve annak során egészségi, pszichikai és fizikai állapota jelentős rosszabbodásának veszélye nem várható.
4. § (1) Alkalmassági vizsgálatot kell végezni:
a) a szolgálati viszony létesítése előtt,
b) külföldön történő szolgálat teljesítése előtt és után,
c)5 új hivatásos munkakörbe történő kinevezést megelőzően, a 22. § (1) bekezdés d) pontjának megfelelően,
d) a hivatásos állományba történő visszavételt megelőzően,
e) időszakosan az alkalmasság ellenőrzése céljából,
f) a hivatásos szolgálatra való alkalmasság egészségi okból történt megváltozásakor, ha a betegség, baleset maradandó egészségkárosodást okozott,
g)6 a hivatásos állomány tagja betegsége, műtéte, baleseti sérülése után a szolgálatképesség elbírálása szükségessége esetén, 60 naptári napot meghaladó egészségügyi szabadság, illetve keresőképtelenség eltelte után,
h) más fegyveres szervtől történő áthelyezés előtt,
i)7 a Hszt. 44. § (1) bekezdése szerinti rendelkezési állomány megszűnésekor, új munkakörbe történő kinevezést megelőzően, a 22. § (1) bekezdés d) pontjának megfelelően.
(2) Az (1) bekezdés f)–g) pontjában meghatározott esetben egészségi és pszichikai alkalmasságot kell minősíteni.
(3) A hivatásos állomány tagja egészségi alkalmasságának elbírálására foglalkozás-egészségügyi vagy üzemorvostani szakorvosi képesítéssel rendelkező orvos, a pszichikai alkalmasság elbírálására pszichológus jogosult, aki e tevékenységében – jogszabály rendelkezésében és szakmai előírásban foglaltak kivételével – nem korlátozható és nem befolyásolható.
(4) A hivatásos állomány tagja fizikai alkalmassági vizsgálatát – előzetes orvosi vélemény figyelembevételével – megfelelő testnevelői vagy sportszakmai képesítéssel rendelkező személy végzi, a központilag kiadott módszertani követelményrendszer betartásával.
5. § (1) Az alkalmassági vizsgálat során el kell bírálni, hogy az érintett személy
a)8 egészségi, pszichikai, fizikai szempontból alkalmas-e a betöltendő munkakör ellátására, különösen, ha új munkaköre a korábbinál fokozottabb vagy más jellegű egészségi, pszichikai, illetve fizikai követelményeket támaszt,
b)9 ha egészségi kockázatokkal járó munkakörben teljesít szolgálatot, egészségének vagy testi épségének előre látható károsodása nélkül alkalmas-e erre,
c)10 nem szenved-e olyan fertőző betegségben, amely miatt munkaköréből adódóan széles körű fertőzést okozhat, vagy olyan betegségben, amelynek következtében bármikor szolgálatképtelenné válhat, vagy amely gyógykezelést, gondozást, egyéb intézkedés megtételét teszi szükségessé.
(2) Az a hivatásos állományba felvételre jelentkező, aki az előzetes vagy ismételt előzetes alkalmassági vizsgálaton nem vett részt hivatásos állományba nem vehető fel.
(3) Az a hivatásos állományú tag, aki a számára e jogszabály alapján előírt alkalmassági vizsgálaton – önhibájából – nem vett részt, vagy a vizsgálaton való részvételt megtagadja a vizsgálat elvégzéséig nem foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthető.
4. Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági minősítések
6. § (1) Az egészségi vizsgálatok alapján a következő minősítések állapíthatóak meg:
a) „Egészségileg alkalmas”,
b) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan, az ismételt alkalmassági vizsgálat időpontja: .......”,
c) „Egészségileg alkalmatlan”,
d) „Egészségileg alkalmas egészségügyi felmentéssel”,
e)11 „A tervezett munkakör egészségi követelményeinek nem felel meg”.
(2) A pszichológiai vizsgálatok alapján a következő minősítések állapíthatóak meg:
a) „Pszichológiailag alkalmas”,
b) „Pszichológiailag ideiglenesen alkalmatlan, az ismételt alkalmassági vizsgálat időpontja: .......”,
c) „Pszichológiai követelményeknek nem felelt meg”,
d)12 „A tervezett munkakör pszichológiai követelményeinek nem felel meg”.
(3) A fizikai alkalmassági vizsgálatok alapján a következő minősítések állapíthatóak meg:
a) „Fizikai állapota megfelelő”,
b) „Fizikai terhelhetősége jelenleg nem megfelelő, hat hónapon belül ismételt vizsgálata szükséges”,
c) „Fizikai állapota nem megfelelő”.
5. Az összesített alkalmassági minősítések
7. § (1) Az alkalmassági vizsgálat összesített minősítése az egészségügyi szolgálat feladata.
(2) Az alkalmasság összesített minősítése az egészségi, pszichikai vizsgálatok és a fizikai állapotfelmérés eredményét együttesen tartalmazza, amely minősítés lehet
a) „Hivatásos szolgálatra alkalmas”,
b)13 „Jelenlegi munkakörében ideiglenesen alkalmatlan, az ismételt alkalmassági vizsgálat időpontja: .......”,
c)14 „A tervezett munkakörre alkalmas”,
d)15 „A tervezett munkakörre alkalmatlan”, vagy
e) „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan”,
f) „Hivatásos szolgálatra alkalmas egészségügyi felmentéssel”,
g)16 „Jelenlegi munkakörében alkalmatlan”.
(3) Az előzetes, az ismételt előzetes és a véglegesítés előtti alkalmassági vizsgálat összesített minősítése kizárólag alkalmas vagy alkalmatlan lehet.
(4) „Hivatásos szolgálatra alkalmas” minősítést kell adni, ha a vizsgált személy egészséges vagy olyan szervi eltérése van, amely az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, illetve az elváltozás a vizsgált személyt a szolgálat ellátásában nem korlátozza, és egészségét a szolgálatteljesítés a szervi működésbeli eltérése mellett sem veszélyezteti.
(5)17 „Jelenlegi munkakörében ideiglenesen alkalmatlan, az ismételt alkalmassági vizsgálat időpontja: .......” minősítés a pszichikai és az egészségi alkalmasság minősítésén egyaránt alapulhat. Az ideiglenes alkalmatlanság időtartama legfeljebb 365 naptári nap lehet.
(6)18 „A tervezett munkakörre alkalmas” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy egészséges vagy olyan szervi eltérése van, amely az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, illetve az elváltozás a vizsgált személyt a tervezett munkakör ellátásában nem korlátozza, és egészségét a szolgálatteljesítés a szervi működésbeli eltérése mellett sem veszélyezteti.
(7)19 „A tervezett munkakörre alkalmatlan” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személynél olyan szervi, működésbeli vagy pszichikai eltérés észlelhető, amely miatt a betöltendő munkakörrel járó feladatok ellátására nem képes, vagy e feladatok ellátása az egészségét veszélyeztetné. Ilyen minősítés esetén a minősítésben meg kell határozni a vizsgált személy egészségi állapotának megfelelő 1. melléklet 1. függelékében szereplő alkalmassági kategóriákat.
(8)20 „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” minősítés valamennyi hivatásos munkakörre való alkalmatlanságot jelent, és az alkalmassági összetevők bármelyikén alapulhat. E minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személynek olyan mérvű vagy jellegű egészségkárosodása van, amely a hivatásos szolgálattal járó fokozott egészségi, pszichikai és fizikai igénybevételre figyelemmel kizárja a hivatásos szolgálattal járó kötelezettségek teljesítését, illetve egészségi állapota miatt hivatásos munkakör ellátására alkalmatlan. Hivatásos állományú tagok esetén e minősítésre kizárólag a NAV Elsőfokú Felülvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: Elsőfokú FÜV Bizottság) és Másodfokú Felülvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: Másodfokú FÜV Bizottság) (a továbbiakban együtt: FÜV Bizottság) jogosult. Ezen minősítés esetén szolgálati viszony nem létesíthető, illetve a fennálló szolgálati viszonyt meg kell szüntetni.
(9)21 „Hivatásos szolgálatra alkalmas egészségügyi felmentéssel” összesített minősítést kell megállapítani, ha a hivatásos állomány tagja a 44. §-ban meghatározott szolgálati kötelezettségeinek teljesítése alóli felmentéssel (egészségügyi felmentés) munkakörét el tudja látni.
(10)22 „Jelenlegi munkakörében alkalmatlan” minősítés a fizikai, a pszichikai, illetve az egészségi alkalmasság minősítésén egyaránt alapulhat. Mivel az adott munkakörön kívül más munkakörben alkalmas lehet, ilyen minősítés esetén a minősítésben meg kell határozni a vizsgált személy egészségi állapotának megfelelő alkalmassági kategóriákat. Az alkalmassági kategórián belüli betölthető munkakört a szerv személyügyi szerve határozza meg.
6. Az egészségi alkalmassági követelmények
8. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálatoknak ki kell terjednie
a) a bőr és látható nyálkahártyák, fogazat, garatképletek, a keringési, légzési, hasi és érzékszervek, valamint az idegrendszer, az ízületek, az izomzat és csontrendszer vizsgálatára,
b) az esetleg fennálló testi és szellemi fogyatékosságokra, betegségekre,
c) az alkohol-, gyógyszer-, kábítószer-függőség esetleges jeleinek megállapítására,
d) az általános belgyógyászati vizsgálatok mellett az indokolt mértékű ideggyógyászati, fogászati, szemészeti, bőrgyógyászati és mozgásszervi szakorvosi vizsgálatokra,
e) a fül-orr-gégészeti vizsgálat során a műszeres szűrő-audiometriás vizsgálatra,
f) EKG, szükség esetén a kardiológiai vizsgálatra,
g) a mellkasi tüdőszűrő vizsgálatra,
h) vér és vizelet laboratóriumi vizsgálatra (teljes vérkép és vizelet, vércukor, májenzimek),
i) nők esetében a nőgyógyászati és nőgyógyászati citológiai vizsgálatra,
j) szükség esetén az egyéb, kiterjedtebb diagnosztikus és szakorvosi vizsgálatokra.
(2)23 A döntés kialakításához szükség esetén egyéb kiegészítő vizsgálatok, a speciális munkakörök esetében célzott jellegű vizsgálatok is elvégezhetők.
9. § (1) Az egészségi alkalmasságot a rendelet 1. mellékletében meghatározott táblázatban (a továbbiakban: Táblázat) foglaltak szerint kell minősíteni. A minősítést az 1. melléklet 3. függeléke szerinti nyomtatványra kell rávezetni.
(2) Az 1. mellékletben a betegségek és fogyatékosságok felsorolása a „Betegségek Nemzetközi Osztályozása” (BNO) kiadványban foglaltak alapján történik.
(3)24 A Táblázat római számmal jelölt alkalmassági kategóriáiba a hivatásos állomány tagját munkakörének megfelelően, az 1. melléklet 1. függelékében foglaltak szerint kell besorolni.
(4) A Táblázat rovatai és a kapcsolódó magyarázatok az egészségi alkalmassági fokozatokat nyomtatott nagybetűvel jelölik, a következők szerint:
a) „Egészségileg alkalmas” („AS”),
b) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan, az ismételt alkalmassági vizsgálat időpontja: .......” („IAN”),
c) „Egészségileg alkalmatlan” („AN”).
(5) A Táblázat az egyes szakaszokban szereplő betegségekhez „Egyéni elbírálás” („E”) megjelölést tartalmaz. Az „E” nem minősítés, csak választási lehetőséget biztosít a (4) bekezdés szerinti minősítések közül.
(6) Ha a vizsgálat során a vizsgált személynél olyan megbetegedés észlelhető, amely a Táblázatban nem szerepel, a vizsgált személyt az adott betegséget orvostanilag (kórtanilag) leginkább megközelítő kórformára vonatkozó előírások szerint kell minősíteni.
(7) A NAV speciális bevetési egységének tagjaira vonatkozó egyéb egészségi követelményeket az 1. melléklet tartalmazza.
(8)25 „A tervezett munkakör egészségi követelményeinek nem felel meg” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy nem felel meg a betöltendő munkakör ellátásával összefüggésben támasztott egészségi követelményeknek.
10. § A Táblázatban szereplő „E” megjelölésnél az egészségi alkalmasság elbírálásakor a következőket kell figyelembe venni:
a) a betegség súlyossági fokát és a velejáró funkcionális zavarokat,
b) a kóros elváltozások gyógyulási hajlamát, a szervezet kompenzáló képességét, egy adott elváltozás perspektíváját, későbbi következményeit, krónikussá válásának lehetőségét,
c) az adott megbetegedés, elváltozás szolgálatképességet befolyásoló hatását,
d) a hivatásos állományú tag aktuális munkakörének jellegét és sajátosságait,
e) a hivatásos állományú tag más szolgálati beosztásban, munkakörben további egészségkárosodás vagy állapotromlás nélkül való foglalkoztatásának lehetőségét.
7. Pszichikai alkalmassági vizsgálat
11. § (1) Az alkalmassági vizsgálatok keretében a pszichikai alkalmassági vizsgálatot az egészségi alkalmassági vizsgálattól elkülönítetten kell elvégezni.
(2) A pszichikai alkalmassági vizsgálatot egységes, a szakirányító pszichológus által meghatározott és elfogadott vizsgálati módszerekkel, a 12. melléklet szerinti alkalmassági szempontrendszer alapján kell végezni.
(3) A pszichikai alkalmasságot személyiségtesztek, teljesítmény- és képességtesztek, műszeres vizsgálatok, kompetencia alapú vizsgáló eljárások és az exploráció komplex értékelése alapján, valamint – ha a vizsgálat személy pszichés állapota indokolja – kiegészítő vizsgálatok elvégzésével a vizsgálatot végző pszichológus minősíti.
(4) Ha a pszichikai alkalmassági vizsgálat során a vizsgálatot végző pszichológus olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálatok segítségével nem tisztázható, akkor további célzott vizsgálatot, illetve vizsgálatokat kell végezni. Pszichiátriai megbetegedés gyanúja esetén további vizsgálatokat kizárólag pszichiáter szakorvos végezhet.
(5) „Pszichológiailag alkalmas” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy megfelel a hivatásos szolgálat ellátásával összefüggésben támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli és pályamotivációs követelményeknek.
(6) „Pszichológiailag ideiglenesen alkalmatlan, az ismételt alkalmassági vizsgálat időpontja: .......” minősítést kell adni a hivatásos állomány tagjának, ha átmeneti élethelyzete, aktuális pszichés állapota nem teszi lehetővé képességei, személyiségjegyei megbízható értékelését. E minősítés legfeljebb 180 naptári napra adható. A minősítésben megjelölt időtartam lejártát követően a pszichikai alkalmassági vizsgálatot ismételten el kell végezni, amelynek során „Pszichológiailag ideiglenesen alkalmatlan, az ismételt alkalmassági vizsgálat időpontja: .......” minősítés nem állapítható meg.
(7) „Pszichológiai követelményeknek nem felelt meg” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy nem felel meg a hivatásos szolgálat ellátásával összefüggésben támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli és pályamotivációs követelményeknek.
(8)26 „A tervezett munkakör pszichológiai követelményeinek nem felel meg” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy nem felel meg a betöltendő munkakör ellátásával összefüggésben támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli és pályamotivációs követelményeknek.
(9) A minősítést a 12. melléklet 1. függeléke szerinti nyomtatványra kell rávezetni.
8. Fizikai alkalmassági követelmények
12. § (1) A hivatásos állomány fizikai alkalmasságát kétévente egy alkalommal, a felvételre jelentkezőkét az egészségi alkalmasság megállapítását követő 30 naptári napon belül fizikai állapotfelmérésen kell ellenőrizni, illetve megállapítani.
(2) A hivatásos állomány tagját és a felvételre jelentkezőt a fizikai állapotfelmérésnél életkor alapján négy korcsoportba kell sorolni. A besorolásnál a betöltött évek számát kell figyelembe venni, az alábbiak szerint
a) I. korcsoport: a 18–25 év közöttiek,
b) II. korcsoport: a 26–35 év közöttiek,
c) III. korcsoport: a 36–45 év közöttiek,
d) IV. korcsoport: a 46 év felettiek.
(3) A fizikai alkalmassági vizsgálaton az vehet részt, aki egy hónapnál nem régebbi egészségi alkalmassági vizsgálaton „Egészségileg alkalmas” minősítést kapott.
13. § (1) A fizikai alkalmasság vizsgálatára szolgáló mozgásformák a következők:
a) mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás,
b) 60 m futás,
c) felülés,
d) távolugrás helyből,
e) guggolás,
f) 2000 m futás.
(2) A fizikai alkalmasság minősítése az (1) bekezdésben meghatározott mozgásformák közül a hivatásos állomány tagja által választott öt kondicionális gyakorlat végrehajtásának eredménye alapján történik. Az (1) bekezdés b) és f) pontjában meghatározott mozgásformák végrehajtása kötelező. Az egyes kondicionális gyakorlatokért legfeljebb 25 pont, az öt gyakorlat végrehajtása esetén összesen 125 pont adható.
(3) Az öt kondicionális gyakorlat végrehajtásának értékelése az I–III. korcsoportba tartozó személyek esetében:
a) 0–59 pont esetén „Nem megfelelő”,
b) 60–125 pont esetén „Megfelelő”.
(4) Az öt kondicionális gyakorlat végrehajtásának értékelése az IV. korcsoportba tartozó személyek esetében:
a) 0–15 pont esetén „Nem megfelelő”,
b) 16 pont felett „Megfelelő”.
(5) „Fizikai állapota megfelelő” minősítést kell adni a hivatásos állomány tagjának, ha a választott öt kondicionális gyakorlatot teljesítette és gyakorlatonként nincs 0 pont teljesítménye, továbbá a gyakorlatok végrehajtásának eredményeként „Megfelelő” értékelést kapott.
(6) Ha a hivatásos állomány tagja „Fizikai terhelhetősége jelenleg nem megfelelő, hat hónapon belül ismételt vizsgálata szükséges” minősítést kapott, az ismételt állapotfelmérésre a hat hónapon belül egy alkalommal kerülhet sor, melyet az előző felmérést követően legkorábban 30 naptári nap elteltével lehet végrehajtani. Amennyiben a hivatásos állományú tag az ismételt fizikai állapotfelmérés során „Nem megfelelő” értékelést kap, akkor „Fizikai állapota nem megfelelő” minősítést kell adni.
(7)27 Ha a hivatásos állomány tagja „Fizikai állapota nem megfelelő” minősítést kapott, az ismételt fizikai állapotfelmérés során az alapellátást végző orvos bevonásával vizsgálni kell a kiváltó okokat, az érintett személy munkakör ellátására való alkalmasságát.
(8) „A fizikai alkalmassági követelmények kondicionális eredmény pontérték táblázatát”, valamint „Az egyes feladatok végrehajtásának követelményeit és rendjét” a 2. melléklet tartalmazza.
(9) A NAV speciális bevetési alegység tagjaira vonatkozó fizikai alkalmassági követelményeket a 2. melléklet tartalmazza.
(10) A minősítést a 2. melléklet 3. függeléke szerinti nyomtatványra kell rávezetni.
9. Előzetes alkalmassági vizsgálat
14. § (1) A hivatásos állományba felvételre jelentkezőknél egészségi, pszichikai alkalmassági vizsgálatot és fizikai állapotfelmérést kell végezni a 11. § (1) bekezdésben és a 12. § (1) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével.
(2)28 A felvételre jelentkező előzetes alkalmassági vizsgálatát, a felvételi eljárást lefolytató szerv bejelentés alapján kezdeményezi az egészségügyi szolgálatnál.
(3)29 A felvételre jelentkező előzetes alkalmassági vizsgálatának időpontját az egészségügyi szolgálat úgy állapítja meg, hogy a vizsgálatra a felkérés időpontját követő 15 napon belül sor kerüljön. A felvételi eljárást lefolytató szervnek az előzetes alkalmassági vizsgálat lefolytatása érdekében meg kell határoznia, hogy a felvételre jelentkezőt várhatóan milyen munkakörbe tervezi kinevezni.
15. § (1) A felvételre jelentkezőnek az előzetes alkalmassági vizsgálaton be kell mutatnia
a) az alkalmassági vizsgálatra rendelő lapot (4. melléklet),
b) a felvétel előtti alkalmassági vizsgálathoz szükséges kérdőívet (5. melléklet),
c) a társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazó igazolványát,
d) ha van, a katonai igazolványát, illetve a katonai egészségi minősítését igazoló iratot,
e) a háziorvosa által kitöltött adatlapot (6. melléklet),
f) az egészségi állapotára vonatkozó összes egészségügyi dokumentációt, az egészségügyi törzskönyvet, illetve, ha azzal valamilyen okból nem rendelkezik az erről szóló igazolást,
g) egy éven belüli tüdőszűrés eredményét,
h) nők esetében egy évnél nem régebbi nőgyógyászati és nőgyógyászati citológiai vizsgálat eredményét,
i) HIV, Hepatitis B és C vírus, a vérbaj (lues) vizsgálat eredményeit,
j) három hónapnál nem régebbi drogszűrés eredményét.
(2) A honvédségi egészségi alkalmatlansági minősítés – ha az alkalmatlanságot okozó elváltozás a vizsgálat időpontjában is fennáll –, továbbá a szerződéses, hivatásos vagy önkéntes tartalékos állományból egészségi okok miatt történt leszerelés, valamint érvényben lévő egészségkárosodás bármilyen mértéke, a hivatásos állományba történő jelentkezés esetén alkalmatlan minősítést jelent.
(3) A felvételre jelentkező előzetes egészségi alkalmassági vizsgálatának lefolytatásában részt vevő alapellátást végző orvos az érintettet köteles tájékoztatni az alkalmatlan minősítés okáról. Az alkalmatlan minősítéssel szemben az érintett az alkalmassági vélemény kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül az Elsőfokú FÜV Bizottsághoz, az Elsőfokú FÜV Bizottság által megállapított alkalmatlan minősítéssel szemben pedig a 37. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a Másodfokú FÜV Bizottsághoz fordulhat.
(4)30 Ha a felvételre jelentkező az előzetes alkalmassági vizsgálat során a szolgálat ellátására kihatással lévő, egészségi állapotára vonatkozó információkat elhallgat, illetve valótlan adatokat szolgáltat, és ezek a hivatásos állományba vétele után a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudomására jutnak, soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kell elrendelni.
10. Ismételt előzetes alkalmassági vizsgálat
16. § (1) A felvételre jelentkező ismételt előzetes alkalmassági vizsgálatát kell elrendelni, ha a jelentkező alkalmas minősítést kapott, de nem került hivatásos állományba vételre és a minősítés óta már hat hónap eltelt, továbbá igazolni tudja a háziorvostól beszerzett dokumentáció alapján, hogy az eltelt időszakban olyan betegsége, balesete nem volt, mely az alkalmasságát kizárná.
(2) Az egy éven túli jelentkezés esetén a jelöltet új jelentkezőnek kell tekinteni.
(3) Nincs helye ismételt előzetes alkalmassági vizsgálatra jelentkezésnek, ha a jelentkező
a) az utolsó alkalmassági vizsgálat során másodfokon, egy éven belül alkalmatlan minősítést kapott, vagy
b) az orvostudomány aktuális állása szerint végleges állapotot jelentő, a hivatásos szolgálatra való alkalmasságot kizáró testi fogyatékosságban szenved, vagy
c) az orvostudomány aktuális állása szerint nem gyógyítható, a hivatásos szolgálatra való alkalmasságot kizáró megbetegedésben szenved, vagy
d) egy éven belül végzett pszichológiai vizsgálaton „Pszichológiai követelményeknek nem felelt meg” minősítést kapott.
17. § Az ismételt előzetes alkalmassági vizsgálat során
a) az előző vizsgálat óta eltelt időtől függetlenül – a megfelelő orvosi igazolás hiányában – az általános belgyógyászati vizsgálatot és a pszichológiai vizsgálatot az egészségügyi szolgálat szakorvosának meg kell ismételnie,
b) meg kell ismételni mindazon vizsgálatokat, amelyeknél az ismételt vizsgálat alkalmával valamely alkalmasságot kizáró ok gyanúja felmerül.
18. § (1)31 A hivatásos állományba próbaidőre felvett személy egészségi alkalmasságát, ha azt a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban megindokoltan kezdeményezi, az egészségügyi szolgálat a FÜV Bizottság általi eljárás (a továbbiakban: FÜV eljárás) keretében, a véglegesítését megelőzően ismételten véleményezi.
(2) Az eljárás során értékelni kell az előzetes alkalmassági vizsgálat eredményeit, a próbaidő alatt előfordult betegségeket, és szükség esetén kiegészítő vizsgálatokat lehet elrendelni. A próbaidőre felvett személy alkalmasságát az előzőeket összesítve kell meghatározni.
(3) A próbaidőre felvett személy véglegesítés előtti alkalmasságának véleményezését úgy kell kezdeményezni, illetve azt úgy kell elvégezni, hogy a véglegesítésre vonatkozó döntést a próbaidő lejárta előtt meg lehessen hozni.
11. Időszakos alkalmassági vizsgálat
19. § (1) A szolgálati viszony fennállása alatt, az alkalmassági követelményeknek való megfelelés rendszeres ellenőrzése érdekében, a hivatásos állomány minden tagjánál időszakos egészségi, pszichikai alkalmassági vizsgálatokat és fizikai állapotfelmérést kell végezni.
(2)32 Az időszakos alkalmassági vizsgálat során a 12. § (1) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével a kockázatértékelés eredményének megfelelő időközönként, de
a) az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot legalább évente,
b) a pszichikai alkalmassági vizsgálatot legalább kétévente
kell elvégezni.
(3) A hivatásos állomány időszakos alkalmassági vizsgálatát úgy kell megszervezni és végrehajtani, hogy a szolgálati feladatok ellátásában fennakadást ne okozzon.
(4) Az időszakos alkalmassági vizsgálatot végző orvos a vizsgálat eredménye alapján a következő egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatra a (2) bekezdésben előírtnál rövidebb időt is megállapíthat.
20. § A hivatásos állomány tagjának az időszakos alkalmassági vizsgálaton be kell mutatnia
a) az alkalmassági vizsgálatra rendelő lapot (4. melléklet),
b) a társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazó igazolványát,
c)33 az előző alkalmassági vizsgálat óta keletkezett kórházi és gyógyintézeti zárójelentéseket, szakorvosi leleteket, esetleges a Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve (a továbbiakban: BFKH RSZSZ) szakvéleményét,
d) két éven belüli tüdőszűrésének eredményét,
e) nők esetében három évnél nem régebbi nőgyógyászati citológiai vizsgálat eredményét.
21. § Az időszakos alkalmassági vizsgálat során a hivatásos állomány tagját aktuális egészségi, pszichikai és fizikai állapotától függően kell minősíteni.
12. Soron kívüli alkalmassági vizsgálat
22. § (1) A hivatásos állomány tagjának soron kívüli alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie
a) 60 naptári napot meghaladó keresőképtelenség esetén,
b) ha munkavégzése (egészségügyi ok kivételével) 6 hónapot meghaladóan szünetel, vagy
c) a 15. § (4) bekezdésében meghatározott esetben,
d) az 1. melléklet 1. függelékében meghatározott alkalmassági kategóriák közötti átsorolást megelőzően.
(2)34 Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója, a szolgálati elöljáró vagy az alapellátást végző orvos indokoltnak tartja – függetlenül a keresőképtelen napok számától –, kezdeményezheti a hivatásos állomány tagja soron kívüli alkalmassági vizsgálatát abban az esetben is, ha az adott évben egynél több és eltérő időben megállapított betegség miatt történt a keresőképtelen állományba vétele.
(3)35 A NAV elnöke (a továbbiakban: elnök) a hivatásos állományra vonatkozóan elrendelheti egyes munkaköröket betöltők soron kívüli alkalmassági vizsgálatát, vagy egyes alkalmassági vizsgálatoknak a hivatásos állomány egészére vagy meghatározott részére történő elvégzését is.
(4) A soron kívüli alkalmassági vizsgálatot az alkalmassági vizsgálatra rendelő lappal kell kezdeményezni.
23. § (1) A soron kívüli alkalmassági vizsgálat esetén az egészségi, pszichikai és fizikai vizsgálatok közül a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot megalapozó körülmények által indokolt vizsgálatokat kell elvégezni.
(2) A soron kívüli alkalmassági vizsgálatra a hivatásos állomány tagját az egészségügyi szolgálat az iratok beérkezését követő 30 naptári napon belül írásban, a vizsgálat helyének és idejének megjelölésével, a vizsgálat időpontját megelőzően legalább nyolc naptári nappal a szolgálati elöljáró útján rendeli be.
13. Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat
24. § (1) Személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni rendszeresen a hivatásos állomány azon tagjánál,
a) aki szolgálati feladatai ellátása során fokozott egészségi ártalomnak, illetve veszélynek van kitéve,
b) akinek esetleges fertőző megbetegedése környezetét veszélyeztetheti.
(2) A vizsgálatok elvégzése az alapellátást végző orvos feladata, aki a vizsgálatok tervszerű végrehajtása érdekében a személyi higiénés alkalmassági vizsgálatra kötelezettekről nyilvántartást vezet.
14. Az időszakos, a soron kívüli és a személyi higiénés alkalmassági vizsgálat közös szabályai
25. § (1)36 Ha az alkalmassági vizsgálat eredménye alapján feltételezhető, hogy a hivatásos állomány tagjának egészségi állapota eredeti munkakörének ellátását nem teszi lehetővé, akkor az alapellátást végző orvos FÜV eljárást köteles kezdeményezni.
(2) Az ideiglenesen alkalmatlanná nyilvánított személyt az alkalmasság végleges elbírálása érdekében, az egészségügyi szolgálat orvosa által megjelölt időpontban, újabb vizsgálatra kell küldeni.
(3) A 4. § (1) bekezdés b)–i) pontjában felsorolt esetekben lefolytatott alkalmassági vizsgálatok során megállapított minősítéssel szemben az érintett az alkalmassági vélemény kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül az Elsőfokú FÜV Bizottsághoz, az Elsőfokú FÜV Bizottság által megállapított alkalmatlan minősítéssel szemben pedig a 37. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a Másodfokú FÜV Bizottsághoz fordulhat.
15. Külföldi szolgálatra vezényeltek alkalmassági vizsgálata
26. § (1) A külföldi szolgálatra vezénylés megkezdése előtt és az onnan történő végleges hazatérést követően, egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatot kell lefolytatni a hivatásos állomány tagjánál. A vizsgálatokat az egészségügyi szolgálat végzi.
(2) Külföldi szolgálatra vezényeltek egészségi alkalmassági vizsgálatát és az egészségügyi felkészítést az egészségügyi szolgálatnál a NAV Központi Hivatala illetékes személyügyi szerve írásban kezdeményezi.
(3) Az egészségügyi szolgálatnak az egészségügyi felkészítés keretében időben tájékoztatnia kell a kiutazót, hogy
a) a kötelezően előírt, valamint – beleegyezése esetén – az ajánlott védőoltásban részesüljön,
b) a külszolgálat időtartamára az aktuálisan fenyegető megbetegedések elkerülésére megfelelő gyógyszerrel rendelkezzen.
(4) A hivatásos állomány tagja az orvosi vizsgálatra köteles magával vinni a korábbi vizsgálatok alapján kiállított és rendelkezésére álló orvosi leleteit, kórházi zárójelentéseit, ha van, oltási könyvét.
(5) A vizsgálatokat a külszolgálat helye szerint meghatározott egészségi, alkalmassági és járványügyi követelményekre figyelemmel kell elvégezni.
27. § Ha az egészségügyi szolgálat a hivatásos állomány tagját egészségügyi, pszichikai vagy fizikai szempontból alkalmatlannak tartja külföldi munkavégzésre, ennek okáról az érintettet tájékoztatja.
28. § (1) A külföldi szolgálatból történő végleges hazatérést követő alkalmassági vizsgálatra a hivatásos állomány tagjának az első szolgálatteljesítési napján kell jelentkeznie az egészségügyi szolgálatnál.
(2) A külföldi szolgálatból történő végleges hazatérést követő alkalmassági vizsgálat lezárásáig a hivatásos állomány tagja részére egészségügyi szabadságot kell elrendelni.
16. Az alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezése
29. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjának egészségi állapota olyan mértékben változott, hogy a számára előírt egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek nem felel meg, vagy egészségügyi szabadságának időtartama a 180 naptári napot meghaladta, alkalmasságának a felülvizsgálatát kell kezdeményezni.
(2) Az alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult:
a) a hivatásos állomány tagja,
b) az alapellátást végző orvos,
c)37 a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy a szolgálati elöljáró.
(3)38 A felülvizsgálat kezdeményezéséről a hivatásos állomány tagja haladéktalanul, de legkésőbb 8 munkanapon belül köteles jelentést tenni, az alapellátást végző orvos pedig tájékoztatást adni a munkáltatói jogkör gyakorlójának.
(4) A felülvizsgálat iránti kérelmet az Elsőfokú FÜV Bizottság elnökének kell megküldeni, aki intézkedik a FÜV eljárás lefolytatása iránt.
17. Az alkalmasság felülvizsgálatának okmányai
30. § (1) Az alkalmasság elbírálásához a következő okmányok szükségesek:
a) egészségügyi könyv,
b) kórtörténeti lap,
c) alapellátást végző orvos véleménye,
d)39 munkáltatói jogkör gyakorlója vagy a szolgálati elöljáró véleménye,
e) felülvizsgálati táblázat (a továbbiakban: FÜV táblázat) (11. melléklet),
f) orvosszakértői vélemény az egészségkárosodás mértékéről,
g) a felülvizsgálatra rendelt személy egészségi állapotára vonatkozó orvosi leletek,
h) valamennyi rendelkezésre álló, de különösen az egy éven belüli kórházi és gyógyintézeti zárójelentések, szakorvosi leletek,
i)40 baleset, foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíciós eset esetén a minősítő határozat és baleset esetén a baleseti jegyzőkönyv,
j) alkalmassági nyilatkozat hivatásos szolgálatra való alkalmasság felülvizsgálatához (7. melléklet),
k) alkalmassági vizsgálatra rendelő lap (4. melléklet).
(2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti vélemény beszerzésétől a felülvizsgálatot előkészítő orvos eltekinthet, ha az érintett egészségi állapota e nélkül is egyértelműen megítélhető.
18. A vezetői és orvosi vélemény
31. § (1)41 A felülvizsgálathoz ismerni kell a hivatásos állomány tagja élet- és munkakörülményeit, a munkakörével együtt járó fizikai és pszichikai terheléseket, továbbá a hivatásos állomány tagja korábbi teljesítőképességéhez viszonyított és a közvetlen környezet által tapasztalható változásokat.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megítéléséhez be kell szerezni az állományilletékes parancsnok vagy a szolgálati elöljáró és az alapellátást végző orvos véleményét is.
(3) Az állományilletékes parancsnok vagy a szolgálati elöljáró véleményének tartalmazni kell, hogy a hivatásos állomány tagjának
a) egészségi állapota milyen mértékben befolyásolja a szolgálati feladatok ellátását,
b)42 munkakörében végzett munka milyen fizikai és szellemi megterheléssel jár,
c) szolgálatteljesítési képessége és magatartása milyen mértékben változott,
d) az előző két évben milyen gyakorisággal és időtartamban volt egészségügyi szabadságon,
e)43 milyen más munkakörbe helyezésére van lehetőség,
f) az egészségügyi szabadságra való jogosultsága megszűnésének időpontját.
(4) Ha a FÜV eljárást az alapellátást végző orvos kezdeményezi, a beteg állapotáról, szolgálati körülményeiről és az orvosi szempontból értékelhető rendellenességről orvosi véleményt készít, melynek két példányát megküldi az Elsőfokú FÜV Bizottság elnökének.
(5) Ha a baleset (betegség) szolgálati kötelmekkel összefüggő vagy szolgálati eredetű, az alapellátást végző orvosi véleményben közölni kell a baleset (betegség) bekövetkezésének helyét, idejét és körülményeit, továbbá a szolgálati kötelmekkel való összefüggésre vonatkozó megállapításokat.
19. A felülvizsgálathoz szükséges orvosi vizsgálatok
32. § (1) A hivatásos állomány alkalmassági felülvizsgálatra rendelt tagja a FÜV Bizottság előtt személyesen köteles megjelenni. A személyes megjelenéstől el kell tekintetni, ha
a)44 a felülvizsgálat idején betegsége, sérülése miatt járó vagy cselekvőképtelen, illetve utaztatása esetén egészségi állapotában romlás következne be,
b) büntetőeljárás keretében elrendelt személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt áll.
(2) A FÜV Bizottság a hivatásos állomány tagja alkalmasságát a rendelkezésre álló felülvizsgálati okmányok alapján bírálja el, ha a személyes megjelenésétől az (1) bekezdés alapján el kell tekinteni. A FÜV Bizottság elnöke a FÜV Bizottság döntéséről és a jogorvoslat lehetőségéről a hivatásos állomány tagját írásban értesíti.
(3)45 A kivizsgálást a rendelkezésre álló legkorszerűbb diagnosztikai eljárásokkal kell végezni, amelyek a betegség, illetve a kóros állapot tényleges fennállását és természetét az orvostudomány mindenkori követelményei szerint igazolják, vagy kizárják. A kivizsgálás eredményét a hivatásos állomány tagja kórlapjában teljes részletességgel, a FÜV táblázatban olyan mértékben kell feljegyezni, hogy a döntés alapját képező kórállapot vagy betegség szakmai szempontból értékelhető legyen.
(4) A FÜV eljárás előkészítéséért felelős orvos biztosítja, hogy a beteg kivizsgálása során az előírt és az általa szükségesnek tartott vizsgálatok, szakkonzíliumok megtörténjenek és azok eredményét a kórtörténeti iratokban hitelesen rögzítsék. Ezek elvégzéséről köteles meggyőződni és az észlelt hiányosságok pótlására intézkedni.
(5) Az alkalmasság elbírálása szempontjából alapvető kórelváltozásokról az eljárást előkészítő orvosnak személyes vizsgálattal is meg kell győződnie. A vizsgálat alapján kell javaslatot tennie az Elsőfokú FÜV Bizottságnak a hivatásos állomány tagjának minősítésére.
(6)46 A FÜV Bizottság elnöke szükség esetén újabb kivizsgálást, illetve vizsgálatok elvégzését kérheti.
20. Az Elsőfokú FÜV Bizottság összetétele, hatás- és jogköre
33. § (1) A három tagból álló Elsőfokú FÜV Bizottságot az egészségügyi szolgálat alapellátó rendszerében kell működtetni.
(2) Az Elsőfokú FÜV Bizottság elnökét és tagjait az egészségügyi szolgálat vezetője bízza meg, a bizottságban egy fő foglalkozás-egészségügyi szakorvos részvétele kötelező. A FÜV bizottság munkájába konzultációs joggal – a FÜV eljárás alapját képező betegségre figyelemmel – pszichológus, valamint az illetékes szakterületnek megfelelő szakorvos is bevonható.
(3) Az Elsőfokú FÜV Bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése és működtetése a bizottság elnökének a feladata. Feladatkörében köteles gondoskodni a bizottsághoz utaltak kivizsgáltatásáról, a FÜV eljárás okmányainak előírások szerinti elkészíttetéséről, az előírt adatszolgáltatás határidőre történő teljesítéséről.
34. § (1) A hivatásos állomány tagja alkalmasságáról, valamint szolgálatképességéről az Elsőfokú FÜV Bizottság a következő döntéseket hozhatja:
a) valamennyi összesített alkalmassági minősítés,
b) szolgálatteljesítési idő csökkentése napi 4 vagy 6 óra időtartamra, legfeljebb 365 naptári napig,
c) egészségügyi felmentés engedélyezése, a 44. § (2) bekezdés szerint,
d) 180 naptári napot meghaladóan egészségügyi szabadság engedélyezése, legfeljebb 300 naptári napig.
(2) A bizottság első fokú határozata ellen benyújtott fellebbezést és az ügy iratait az Elsőfokú FÜV Bizottság elnöke haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül megküldi a Másodfokú FÜV Bizottság elnökéhez.
(3) Az Elsőfokú FÜV Bizottság határozata végrehajtható
a) a határidő elteltét követő naptári napon, ha a fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidő alatt a jogosult fellebbezést nem terjesztett elő,
b) azonnal, ha jogosult a fellebbezési jogáról lemondott vagy a fellebbezést visszavonták.
21. A Másodfokú FÜV Bizottság összetétele, hatás- és jogköre
35. § (1) A három tagból álló Másodfokú FÜV Bizottságot az egészségügyi szolgálat szakellátó rendszerében kell működtetni.
(2) A Másodfokú FÜV Bizottság elnökét és tagjait a NAV elnöke bízza meg.
(3) Pszichológiai alkalmasság elbírálása esetén a Másodfokú FÜV Bizottságban az elnök által felkért pszichológus vagy pszichiáter szakorvos, fizikai alkalmasság elbírálása esetén sportorvostan szakvizsgával rendelkező szakorvos részvétele kötelező.
(4) Ha az alkalmasság elbírálása szempontjából a bizottság elnöke indokoltnak tartja, szakkonziliárust kell a bizottságba bevonni.
(5) A bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése, irányítása a Másodfokú FÜV Bizottság elnökének a feladata.
36. § (1) A Másodfokú FÜV Bizottság bírálja el az Elsőfokú FÜV Bizottság határozata ellen benyújtott fellebbezéseket. A bizottság másodfokon hozott határozatba (9. melléklet) foglalt döntése a közléssel jogerős és végrehajtható.
(2)47 A Másodfokú FÜV Bizottság döntésében valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést alkalmazhat, az elsőfokú minősítést megváltoztathatja, illetve újabb kivizsgálást vagy annak kiegészítését rendelheti el.
(3) A Másodfokú FÜV Bizottság jogosult – a korábban engedélyezett időtartamok beszámításával – engedélyezni a csökkentett szolgálati időt napi 4 vagy 6 órára, legfeljebb 365 naptári nap időtartamig.
(4) A Másodfokú FÜV Bizottság jogosult – a korábban engedélyezett időtartamok beszámításával – engedélyezni az egészségügyi szabadságot legfeljebb 365 naptári nap időtartamig.
22. A jogorvoslat rendje
37. § (1) Az Elsőfokú FÜV Bizottság döntése ellen a vizsgált személy a határozat (8. melléklet) kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül, az Elsőfokú FÜV Bizottsághoz írásban benyújtott fellebbezéssel élhet.
(2) A FÜV Bizottság alkalmassági minősítő döntését, valamint a fellebbezés lehetőségét a hivatásos állomány tagjával a FÜV Bizottsági ülésen közölni kell. A minősítést, a fellebbezés lehetőségét és az egyes szolgálati feladatok alóli felmentést a hivatásos állomány tagjának egészségügyi könyvébe fel kell tüntetni. A döntést annak kihirdetését követő 8 naptári napon belül határozatba kell foglalni. A felülvizsgált személy az Elsőfokú FÜV Bizottság határozatának kézhezvételét követően a fellebbezési jogáról saját kezűleg írt és aláírt nyilatkozatával lemondhat.
(3)48 A FÜV táblázat egy eredeti példányát mellékleteivel együtt, valamint a FÜV határozat egy eredeti példányát a jogerős döntést hozó FÜV Bizottság irattárában kell elhelyezni, továbbá egy-egy példányt az érintett számára kézbesíteni kell. A hivatásos állomány tagjának munkáltatói jogkör gyakorlóját, és a NAV Központi Hivatalát az alkalmassági minősítésről – a FÜV határozat indokolást nem tartalmazó kivonata megküldésével – értesíteni kell.
(4) A FÜV táblázatot „Orvosi titoktartásra kötelezett” jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az érintett kérelmére vagy törvényben meghatározott személyek és szervek részére lehet kiadni.
23. A FÜV Bizottság eljárása
38. § (1) A FÜV Bizottságok üléseiket szükség szerinti gyakorisággal tartják. A FÜV Bizottsági ülésre a hivatásos állomány tagját az egészségügyi szolgálat írásban, a bizottsági ülés helyének és idejének megjelölésével, az ülés időpontját megelőzően, legalább nyolc naptári nappal a szolgálati elöljáró útján rendeli be. A FÜV Bizottság tagjává nem jelölhető ki olyan személy, aki az eljárással érintett ügyben korábban közreműködött.
(2) A hivatásos állomány tagját a bizottság szakmai szempontból illetékes tagja megvizsgálja, a vizsgálat eredményét összeveti a FÜV táblázatban szereplő vizsgálati eredményekkel, majd a bizottság részére tájékoztatást ad a kivizsgálás eredményéről, és javaslatot tesz a vizsgált személy egészségi alkalmassági fokára, egészségkárosodásának a szolgálati kötelmekkel való összefüggésére, valamint az egyéb kérdésekre.
(3) A FÜV Bizottság szótöbbséggel határoz. A FÜV Bizottság tagja, ha a határozattal nem ért egyet, különvéleményt nyújthat be írásban. Ezt az elnök a FÜV táblázat irattári példányához csatolja.
(4) A FÜV táblát a bizottság tagjai aláírják és személyi orvosi bélyegzőjükkel hitelesítik. A FÜV határozatot kizárólag az elnök írja alá, és a FÜV Bizottság bélyegzőjével hitelesíti.
(5) Alkalmatlanság megállapítása esetén a FÜV Bizottságnak a minősítés jogerőre emelkedéséig, továbbá a személyügyi eljárás kezdetéig a hivatásos állomány tagjának egészségügyi szabadságot kell engedélyeznie.
(6)49 A minősítő határozattal rendelkező személyeknél, ha a FÜV Bizottság „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” döntést hoz, a határozat rendelkező részében nyilatkozik az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről.
24. Az egészségkárosodás mértékének megállapítása
39. § (1)50 A felülvizsgálat során be kell szerezni a BFKH RSZSZ szakvéleményét a vizsgált személy egészségkárosodásának mértékéről, ha
a) egészségi állapota alapján „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” minősítés megállapítása indokolt,
b) a felülvizsgálatra szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségkárosodás következtében kerül sor,
c) a hivatásos állomány tagja kéri.
(2)51 A szakvélemény beszerzését az Elsőfokú FÜV Bizottság elnöke kezdeményezi a BFKH RSZSZ beutaló (10. melléklet) kiállításával.
(3) Az egészségkárosodás mértékének megállapítását az egészségügyi szabadságra való jogosultság lejárta előtt legkésőbb 90 naptári nappal kell kezdeményezni.
40. § Az első fokú orvos szakértői bizottság által megállapított egészségkárosodás mértéke ellen a hivatásos állomány tagja az Elsőfokú FÜV Bizottság elnöke útján, az első fokú döntésben meghatározott fellebbezési időn belül, az ott megjelölt másodfokú orvos szakértői bizottsághoz fellebbezhet.
25. Egészségügyi szabadság engedélyezése
41. § (1)52 Ha a hivatásos állomány tagja betegség vagy baleset következtében munkakörének ellátására ideiglenesen alkalmatlanná válik, intézkedni kell az egészségügyi szabadság engedélyezése iránt.
(2) Ha a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló jogszabály szerinti keresőképtelenség megállapítására feljogosított egészségügyi szolgáltató orvosa, a háziorvos vagy az alapellátást végző orvos a hivatásos állomány tagjának keresőképtelenségét megállapította, a hivatásos állomány tagja köteles erről a szolgálati elöljáróját – a várható gyógyulási időtartam meghatározásával – haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül értesíteni.
(3) Ha a keresőképtelenség, illetve egészségügyi szabadság időtartama a 30 naptári napot meghaladja havonta, rövidebb időtartam esetén szolgálattételre jelentkezéskor a hivatásos állomány tagja az igazolást a szolgálati elöljárójának köteles leadni.
(4) A hivatásos állomány tagja a 22. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott soron kívüli alkalmassági vizsgálatra, a keresőképtelenség időtartama alatt a 23. § (2) bekezdés alapján először az alapellátást végző orvos által meghatározott időpontban, majd a keresőképessé nyilvánításának napján, de legkésőbb az azt követő első munkanapon, a szolgálatba állását megelőzően, köteles az alapellátást végző orvosnál a keresőképtelenséget megállapító leletekkel megjelenni.
(5) A hivatásos állomány kórházból, gyógyintézetből elbocsátott tagja két munkanapon belül köteles az alapellátást végző orvost az elbocsátásáról tájékoztatni és a kórházi zárójelentés egy példányát vagy annak másolatát részére eljuttatni.
42. § (1) A hivatásos állomány tagja részére az alapellátást végző orvos legfeljebb 180 naptári napig egészségügyi szabadságot engedélyezhet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egészségügyi szabadság lejártát követően a beteget kezelő alapellátást végző orvos javaslatára a már engedélyezett egészségügyi szabadság beszámításával 180 naptári napon túl az Elsőfokú FÜV Bizottság jogosult egészségügyi szabadság engedélyezésére 300 naptári nap időtartamig.
(3) A fekvőbeteg gyógyintézetben töltött idő a (2) bekezdés szerinti időtartamok számításakor már engedélyezett egészségügyi szabadságnak számít.
43. § (1) Az egészségügyi szabadság meghosszabbítását a bizottság elnöke a hivatásos állomány tagjának egészségügyi könyvébe bejegyzi és azt aláírásával, valamint személyi orvosi bélyegzőjével látja el.
(2) Az engedélyezett egészségügyi szabadságot az egészségügyi szolgálat nyilvántartja.
26. Egészségügyi felmentés egyes szolgálati kötelezettségek alól
44. § (1) Tartós vagy végleges egészségkárosodás esetén, ha az nem okoz alkalmatlanságot, a hivatásos állomány tagja részére a következő szolgálati kötelezettségek teljesítése alól adható felmentés (egészségügyi felmentés):
a) testnevelés,
b) tartós állás,
c) alaki foglalkozás,
d) nehéz fizikai munka,
e) őrszolgálat,
f) egyenruhaviselés,
g) 24 órás szolgálat,
h) lövészet,
i) váltószolgálat,
j) fizikai felmérés,
k) fegyverviselés.
(2) Az egészségügyi felmentés engedélyezésére az alapellátást végző orvos, vagy a FÜV Bizottság – a már engedélyezett egészségügyi felmentés beszámításával – legfeljebb 365 naptári nap időtartamban jogosult.
(3) Az egészségügyi felmentés időtartamát az összesített minősítést tartalmazó alkalmassági véleményen fel kell tüntetni.
(4) Az egészségügyi felmentés a hivatásos állomány tagjának alap-, illetve szakkiképzését egy hónapon túl nem akadályozhatja. Ha a felmentés okát képező egészségkárosodás olyan mértékű, hogy az a hivatásos állomány tagjának alap-, illetve szakkiképzését egy hónapon túl sem teszi lehetővé, egészségi alkalmasságának felülvizsgálata iránt kell intézkedni.
(5)53 A felmentések végrehajtásáért a munkáltatói jogkör gyakorlója, a parancs előkészítéséért az alapellátást végző orvos felelős. A munkáltatói jogkör gyakorlója parancsában az időtartam megjelölésével határozza meg a hivatásos állomány tagja egyes szolgálati kötelezettségek alóli felmentését, illetve a csökkentett szolgálati időt.
(6) A múló, heveny betegségek esetén, illetve a gyógyulás bekövetkezésekor, ha a felmentés további alkalmazása már nem indokolt, az alapellátást végző orvos az egészségügyi felmentést megszünteti vagy a felmentést engedélyező Elsőfokú FÜV Bizottságnál annak megszüntetését kezdeményezi.
45. § (1) Hosszabb ideig tartó gyógykezelést követően, az orvosi rehabilitáció keretében a fokozatos munkába állás érdekében átmenetileg csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás engedélyezhető a hivatásos állomány tagjának. Ennek időtartama az alapellátást végző orvos, vagy a FÜV Bizottság javaslatára napi 4 vagy 6 óra időtartamra, összesen legfeljebb 365 naptári napig terjedhet.
(2) A hivatásos állomány tagját – ha egészségi állapota indokolja, az erre meghatározott eljárási rendben – a NAV hévízi Gyógyházába 14 napos támogatott gyógykezelésre lehet utalni. Az orvosi rehabilitáció keretében más szanatóriumba utalásra és ellátásra az egészségbiztosítás vonatkozó szabályai szerint jogosult.
27. Szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonása
46. § (1) Az alapellátást végző orvosnak a szakorvosi leletek és vizsgálati eredmények alapján – a kórállapot megjelölése nélkül – írásban haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül kezdeményeznie kell az érintett szolgálati elöljárójánál a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonását, az ideiglenes cselekvőképtelenség, illetve a lőfegyver biztonságos használatát befolyásoló kóros állapot, betegség fennállása esetén.
(2)54 A szolgálati lőfegyver ideigelnes bevonását – az alkalmassági vizsgálat lezárásáig terjedő időre – a munkáltatói jogkör gyakorlója rendeli el.
28. A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség véleményezése
47. §55 A baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárásra a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet, valamint a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet előírásait az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
48. §56 (1) A baleset (betegség) szolgálati kötelmekkel való összefüggését a munkáltatói jogkört gyakorló vezető kezdeményezésére az alapellátó orvos véleményezi. Az alapellátó orvos a véleményében rögzíti a sérülés, betegség jellegét, a gyógyulás várható tartamát és állást foglal abban a kérdésben, hogy a beteg sérülése vagy betegsége a balesettel, illetve a szolgálat ellátásával ok-okozati összefüggésben keletkezett-e. Az orvosi véleményt a baleset, betegség minősítéséhez szükséges intézkedések megtétele érdekében a jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(2) Ha a hivatásos állomány tagját a baleset során nem az alapellátó orvos részesítette ellátásban, a szolgálati elöljárónak intézkednie kell arra, hogy a sérült a keresőképtelenségéről, szolgálatképtelenségéről szóló igazolást, valamint a sérülése ellátásával kapcsolatos egészségügyi dokumentációt az illetékes alapellátó orvos részére megküldje a baleset munkavégzéssel, szolgálati kötelmek teljesítésével való összefüggésének megállapítása céljából.
(3) A kivizsgálás során feltárt adatok alapján és az orvosi vélemény figyelembevételével a bekövetkezett balesetet (betegséget) a munkáltatói jogkör gyakorlója a baleseti jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül határozatban minősíti szolgálati kötelmekkel összefüggőnek vagy nem összefüggőnek, míg a betegséget foglalkozási vagy nem foglalkozási megbetegedésnek. A határozat másolati példányát megküldi az alapellátást végző orvosnak.
(4) A határozat rendelkező része a sérült személyére és szolgálati helyére, a baleset helyére és idejére vonatkozó adatokon, továbbá a munkáltatói jogkör gyakorlójának a baleset minősítésére vonatkozó döntésén kívül a jogorvoslat lehetőségére vonatkozó tájékoztatást is tartalmazza. Az indokolásban meg kell határozni azokat a körülményeket és jogszabályokat, amelyek a baleset bekövetkezése és a hivatásos szolgálat ellátása közötti összefüggést alátámasztják vagy kizárják, a bekövetkezett sérülést és – ha a szolgálattal összefüggő jelleg megállapítható – a sérült közrehatását.
(5) A baleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíciós esetek szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegűvé minősítésére irányuló eljárásban vizsgálni kell a baleset bekövetkeztében közreható körülményeket, meg kell állapítani, hogy azért kit és milyen mértékben terhel felelősség. Amennyiben ilyen összefüggés kimutatható, intézkedni kell a fegyelmi vagy büntetőeljárás megindítására, továbbá a hasonló balesetek elkerülését célzó intézkedések megtételére. A vizsgálatba be kell vonni az érintett szerv munkavédelmi feladatait ellátó szervezeti egységét is.
(6) A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség esetén, ha maradandó károsodás vélelmezhető, az alapellátást végző orvos köteles a balesetet szenvedett személyt az BFKH RSZSZ elé rendelni az egészségkárosodás mértékének megállapítása érdekében.
(7) A foglalkozási (szolgálati kötelmekkel összefüggő) betegség és fokozott expozíció szolgálattal/munkavégzéssel összefüggő jellegének megállapításához, minősítéséhez minden esetben a munka higiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv szakvéleménye, valamint az illetékes Elsőfokú FÜV Bizottság véleménye szükséges.
(8) Az alapellátó orvos által elkészített és összeállított megbetegedési dokumentáció, valamint a munka higiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv és a FÜV Bizottság véleménye alapján, a foglalkozási megbetegedés, illetve fokozott expozíciós esetek szolgálattal, illetve munkavégzéssel összefüggő minősítését (határozatot) a munkáltatói jogkör gyakorlója végzi el. A minősítő határozatot másolatban megküldi az egészségügyi szolgáltató számára is.
49. §57 (1) A hivatásos állomány FÜV határozatban megállapított egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt nyugállományba helyezett, szolgálati járandóságra jogosult tagja, amennyiben a jogviszony megszüntetésekor a Hszt. 180. §-a szerinti minősítő határozattal rendelkezett, kérelmezheti az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének megállapítását.
(2) A kérelmet a nyugállományba helyezés előtti utolsó szolgálai hely vezetőjéhez írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő alatt bekövetkezett, a Hszt. 180. §-a szerinti minősítő határozattal szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősített baleset, betegség rövid leírását, és csatolni kell hozzá a minősítő határozatot.
(3) Az illetékes szerv vezetője a kérelem kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül intézkedik a kérelem és mellékletei FÜV Bizottsághoz történő továbbítására.
(4) A FÜV Bizottság a megküldött, és a rendelkezésére álló dokumentáció alapján a következő döntéseket hozhatja:
a) „Az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő”,
b) „Az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel nem összefüggő”.
(5) A FÜV Bizottság a kérelem beérkezését követő 30 napon belül, jogorvoslati kérelem benyújtása esetén 60 napon belül meghozza a határozatot.
(6) A FÜV határozatot meg kell küldeni a kérelmet benyújtó személynek és a küldő szerv vezetőjének.
(7) Az Elsőfokú FÜV Bizottság véleménye ellen a kérelmet benyújtó személy a 37. § (1) bekezdés szerinti fellebbezéssel élhet.
(8) A Másodfokú FÜV Bizottság az Elsőfokú FÜV Bizottság határozatát helybenhagyja, vagy megváltoztatja. A Másodfokú FÜV Bizottság véleménye ellen nincs helye fellebbezésnek.
29. Egészségügyi dokumentáció
50. § (1) Az alkalmassági vizsgálatról és a FÜV eljárásról készült dokumentáció tartalmazza
a) a hivatásos állomány tagja természetes személyazonosító adatait,
b) a hivatásos állomány tagja által ellátott vagy tervezett szolgálati beosztást, munkakört,
c) a hivatásos állomány tagjának személyes, továbbá családi és foglalkozási anamnézisét,
d) az alkalmassági vizsgálat, FÜV eljárás időpontját, az elvégzett vizsgálatokat és azok eredményét,
e) az orvos szakértői vélemény eredeti példányát,
f) az alkalmasságra vonatkozó véleményt, esetleges korlátozásokat,
g) az időszakos alkalmassági vizsgálat esedékességének időpontját,
h) a vizsgálatot végző orvos aláírását.
(2) Az alkalmasság megállapításáról szóló összesítő minősítésnek a hivatásos állomány tagja személyazonosító adatain és a vizsgálatot végző orvos aláírásán, valamint orvosi bélyegzőlenyomatán túl tartalmaznia kell azokat az alkalmassági kategóriákat, amelyek tekintetében az alkalmasság megállapításra került. Ha az alkalmasság egészségügyi felmentéssel került megállapításra, az összesítő minősítésnek a fentieken túl tartalmaznia kell az egészségügyi felmentés módját, terjedelmét.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a FÜV eljárás során hozott határozat indokolási részének tartalmaznia kell a felülvizsgálatot kezdeményező személy megnevezését, az orvosszakértői vélemény számát, az egészségkárosodás mértékét és a következő vizsgálat idejét, a betegség (sérülés) szolgálati kötelmekkel való összefüggésével kapcsolatos véleményt, szolgálati, önvédelmi és vadász lőfegyver bevonásáról szóló döntés.
(4) Az alkalmasság megállapításáról szóló összesített minősítés (3. melléklet) és a FÜV eljárás során hozott határozat nem tartalmazhatja az anamnézist, a vizsgálatok eredményét, a kórismét, és az 1. mellékletben szereplő kódszámokat.
(5) Az alkalmassági vizsgálatok eredményeit, minősítését az egészségügyi törzslapra kell bejegyezni.
(6) A felvételre jelentkező előzetes, ismételt előzetes alkalmassági vizsgálatának alkalmatlan minősítése esetén, a minősítés okát az 1. mellékletben szereplő kódszámok megjelölésével kell rögzíteni az egészségügyi törzslapon, és fel kell tüntetni, hogy a minősítés végleges vagy ideiglenes-e, és a vizsgálat a későbbiekben milyen feltételekkel ismételhető meg.
30. Záró rendelkezések
51. § E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
52. § Hatályát veszti a Vám-és Pénzügyőrség hivatásos állományának egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatáról szóló 20/2008. (VI. 19.) PM rendelet.
1. melléklet a 27/2011. (VII. 26.) NGM rendelethez58
001 |
Tüdő, mellhártya és mellkasi nyirokcsomó tuberculosis |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
inaktív, kis kiterjedésű formák, funkciókárosodás nélkül |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
A 15- |
2. |
aktív formák |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
3. |
inaktív közepes (a továbbiakban: kp.) kiterjedésű formák, enyhe funkciózavarral |
AN |
AN |
E |
AS |
AN |
AN |
|
4. |
inaktív kiterjedt formák, súlyos funkciózavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
002 |
Az agyhártyák és a központi idegrendszer gümőkórja |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
aktív folyamat elbírálása, vagy az ellenőrzés szükségessége esetén |
IAN |
IAN |
IAN |
IAN |
IAN |
IAN |
A 17, |
2. |
gyógyult, maradványtünetek nélkül |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
|
3. |
gyógyult, kp. súlyos maradványtünetekkel |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
4. |
gyógyult, súlyos maradványtünetekkel |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
003 |
A húgy-, ivarrendszer gümőkórja |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
funkciókárosodás nélkül gyógyult |
E |
AS |
AS |
AS |
AN |
AN |
A 18.1 |
2. |
gyógyintézet által igazolt aktív folyamat |
IAN |
IAN |
IAN |
IAN |
AN |
AN |
|
3. |
mérsékelt funkciózavarral gyógyult |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
4. |
súlyos funkciózavarral gyógyult |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
004 |
A bőr és bőr alatti kötőszövet, csontok és ízületek, valamint egyéb szervek gümőkórja |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
gyógyult, mérsékelt maradványtünetekkel |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
A 18.0, A 18.4, |
2. |
gyógyult, kp. súlyos maradványtünetekkel |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
aktív folyamat |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
4. |
gyógyult, súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
005 |
Vírusos májgyulladás (hepatitis) |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
funkciókárosodás nélkül gyógyult |
E |
E |
AS |
AS |
AN |
E |
B 15-B 19, |
2. |
posthepatitis-syndroma |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
|
3. |
elhúzódó vírusos májgyulladás, hepatitis recidiva |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
4. |
persistaló idült hepatitis, aktív idült hepatitis |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
006 |
Trachoma (egyiptomi szemgyulladás) és a kötőhártya vírusos megbetegedései |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
gyógyult, mérsékelt maradványtünetekkel |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
A 71, A 74, |
2. |
gyógyult, kifejezett maradványtünetekkel |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
007 |
Vérbaj (syphilis) |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
kezelés és gondozás után funkciókárosodás nélkül gyógyult |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
A 50-A 53 |
2. |
késői syphilis mérsékelt funkciózavarral |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
korai manifeszt syphilis |
IAN |
IAN |
IAN |
IAN |
AN |
AN |
|
4. |
késői maniszfeszt syphilis |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
5. |
késői syphilis súlyos funkciózavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
008 |
Gombák okozta betegségek |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
felületes bőr, szőrzet, körömmycosisok |
IAN |
E |
E |
E |
E |
IAN |
B35-B49 |
2. |
szisztémás (mély) mycosisok |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
009 |
Heveny fertőző betegségek |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
rövid lefolyású, mérsékelt funkciózavarral |
IAN |
E |
E |
E |
IAN |
IAN |
A 00-A 99, |
2. |
hosszú lefolyású, jelentős funkciózavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
010 |
Idült fertőző betegségek |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
mérsékelt működészavarral |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
A 00-A 99, |
2. |
kp. súlyos működészavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos működészavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
011 |
Rosszindulatú daganatok |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
kezelést már nem igénylő jó általános állapot |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
C 00-C 80, C 97 |
2. |
időszakos vagy folyamatos kezeléssel biztosított jó általános állapot |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
rossz általános állapot funkciókárosodással, metastasissal |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
012 |
A nyirok- és vérképzőszövet rosszindulatú daganatai |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
folyamatosan kezelt, még nem véglegesen kialakult állapotok |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
C 81-C 96 |
2. |
spontán vagy kezeléssel elért tartós remissio |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
spontán vagy kezeléssel elért, rövid ideig tartó remissio |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
013 |
Jóindulatú daganatok |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
soliater daganatok eltávolítása utáni állapot funkciókárosodás nélkül |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
D 10-D 36 |
2. |
soliater és multiplex daganatok funkciókárosodás nélkül |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
|
3. |
soliater daganatok eltávolítása utáni állapot mérsékelt funkciókieséssel |
E |
E |
AS |
AS |
AN |
E |
|
4. |
soliater és multiplex daganatok mérsékelt funkciókieséssel |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
5. |
soliater és multiplex daganatok súlyos funkciókieséssel, vagy ha gátolják a felszerelés viselését |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
6. |
soliater daganatok eltávolítása utáni állapot súlyos funkciókieséssel |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
014 |
Csak a hámrétegre kiterjedő rák (in situ carcinoma) és bizonytalan természetű daganatokat |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
kezelés után funkciókárosodás nélkül |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
D 00 - D 09, |
2. |
kezelés után mérsékelt funkciókieséssel |
AN |
E |
AS |
AS |
AN |
E |
|
3. |
folyamatosan kezelt, még nem véglegesen kialakult állapot |
AN |
E |
E |
E |
AN |
AN |
|
4. |
kezelés után súlyos funkciókieséssel |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
015 |
A pajzsmirigy betegsége |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
műtét utáni normofunkciós állapot |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
E 00-E 07 |
2. |
struma nyomási tünetek nélkül |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
|
3. |
struma nyomási tünetekkel, műtét szükségessége esetén |
IAN |
IAN |
IAN |
IAN |
AN |
IAN |
|
4. |
hyperthyreosis golyvával |
AN |
AN |
AN |
E |
AN |
AN |
|
5. |
hypothyreosis (enyhe formák) |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
|
6. |
hypothyreosis (súlyos formák) |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
016 |
Cukorbaj (diabetes mellitus) |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
csak diétával kezelhető formák, jó általános állapot |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E 10-E 14 |
2. |
szigorú diétával, tablettával kezelhető formák |
E |
E |
AS |
AS |
AN |
E |
|
3. |
szigorú diétával, közepes mennyiségű inzulinnal kezelhető, nem labilis formák, jó általános állapot |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
|
4. |
szigorú diétával, nagy mennyiségű inzulinnal kezelhető, labilis formák, érszövődményekkel |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
017 |
A hasnyálmirigy belső elválasztású tevékenységének egyéb zavarai |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe esetek |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
E 15-E 16 |
2. |
súlyos esetek |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
018 |
A mellékpajzsmirigy betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe formák |
AN |
E |
E |
E |
AN |
AN |
E 20-E 21 |
2. |
súlyos formák |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
019 |
Az agyalapi mirigy működési zavarai |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe formák |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
E |
E 22-E 23 |
2. |
súlyos formák |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
020 |
A mellékvese betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
|
|
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
E 25-E 27 |
021 |
Köszvény |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
nem régen fennálló, remissio állapotában levő köszvény, ritka rohamok esetén |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
M 10 |
2. |
„visceralis” köszvény gyakori rohamok esetén |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
022 |
Anyagcsere betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
E 70-E 90 |
2. |
kp. súlyos |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
023 |
Túlsúly és elhízás |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
túlsúly |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
E 65-E 68 |
2. |
elhízás I. |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
elhízás II-III. (extrém fokú) |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
BMI index |
WHO |
< 18,5 |
Sovány |
18,5-24,9 |
Normális |
25,0-29,9 |
Túlsúly |
30,0-34,9 |
Elhízás I. |
35,0-39,9 |
Elhízás II. |
> 40,0 |
Elhízás III. |
024 |
Immunzavarok és táplálkozási hiányállapotok |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
AS |
AS |
E |
E |
B 20-B 24 |
2. |
kp. súlyos |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
D 80-D 89, |
3. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
Z 20.6, Z 21 |
025 |
Hiányvérszegénység |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe formák |
IAN |
E |
E |
E |
AN |
E |
D 50-D 53 |
2. |
súlyos formák |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
026 |
Öröklődő és szerzett |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe formák |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
E |
D 55-D 59 |
2. |
súlyos formák |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
027 |
Veleszületett és egyéb vérszegénység |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe formák |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
E |
D 60-D 64.9 |
2. |
súlyos formák |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
028 |
Véralvadási hibák |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe formák |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
D 65-D 68 |
2. |
súlyos formák |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
029 |
Egyéb vérzéses állapotok, valamint a vér és a vérképző szervek egyéb betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe formák |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
D 69-D 77 |
2. |
súlyos formák |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
030 |
Szervi és kórjelző értelmi (mentalis) zavarok |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
átmeneti, maradványtünet nélkül |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
F 00-F 09 |
2. |
tartós, súlyos tünetekkel |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
031 |
Alkohol okozta értelmi és viselkedési zavarok |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
kezelésre tartósan tünetmentes, abstinens |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
F 10 |
2. |
kezelésre nem tünetmentes |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
032 |
Drog (pszichoaktív szer), gyógyszer használata által okozott értelmi, érzelmi viselkedés- és szomatikus zavarok |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
kezelésre reagáló |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
F 11-F 19 |
2. |
kezelésre nem reagál, visszaeső |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
033 |
Hasadásos elmezavar és téveszmés rendellenességek |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
kezelésre jól reagál, tünetmentes, nem ismétlődik |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
F 20-F 29 |
2. |
kezelésre maradványtünettel gyógyul, visszaeső |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
034 |
Hangulatzavarok (affectiv rendellenességek) |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
kezelésre jól reagál, rövid lefolyású, tartósan tünetmentes |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
F 30-F 39 |
2. |
ismételten jelentkező vagy tartós lefolyású |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
035 |
Alvászavarok |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
ritka előfordulás, kezelésre reagáló |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
G 47 |
2. |
gyakori előfordulás szomatikus tünetekkel |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
A neurotikus stresszhez társuló szomatoform betegségek, táplálkozási zavarok |
||||||||
036 A |
A neurotikus stresszhez társuló szomatoform betegségek |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
mérsékelt tünetekkel, kezelésre reagáló |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
F 40-42, F 44-48, F 51-59 |
2. |
kifejezett, kezelésre nem javuló |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
036 B |
Táplálkozási zavarok |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
mérsékelt tünetekkel, kezelésre reagáló |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
F 50-50.9 |
2. |
kifejezett, kezelésre nem javuló |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
037 |
Személyiség- és viselkedészavarok |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
|
személyiségzavar minden fajtája |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
F 60-65, F 89 |
038 |
Gyermek és serdülőkorban kezdődő viselkedési és érzelmi (emocionális) rendellenességek |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
kezelésre jól reagál |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
F 90-98 |
2. |
kezelésre nem reagál |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
039 |
Lelki (pszichés) fejlődés zavarai |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
kezelésre jól reagál |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
F 80-89 |
2. |
kezelésre nem reagál |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
040 |
Súlyos stressz által kiváltott reakció és alkalmazkodási rendellenességek |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
rövid lefolyással tünetmentesen gyógyul |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
F 43 |
2. |
elhúzódó lefolyással, maradványtünetekkel |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
041 |
Mentális színvonal insufficenciája (szellemi visszamaradottság) |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
|
|
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
F 70-79 |
042 |
Központi idegrendszer gyulladásos betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
maradványtünet nélkül |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
G 00-09 |
2. |
maradványtünettel |
AN |
AN |
AN |
E |
AN |
AN |
043 |
Extrapiramidális rendszer betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe formák |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
G 20-26 |
2. |
kp. súlyos, súlyos formák |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
044 |
Központi idegrendszer elfajulásos (degeneratív) betegségei és egyéb zavarai |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
|
|
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
G 10-13, |
045 |
A gerincvelő betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe formák |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
G 95 |
2. |
kp. súlyos, súlyos formák |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
G 99 |
046 |
A központi idegrendszer elvelőtlenedési (demyelinizációs) betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe formák |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
G 35-37 |
2. |
kp. súlyos, súlyos formák |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
047 |
Epilepszia (epilepsia) |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
alkalmi epilepsziás roham |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
G 40-41 |
2. |
ritka rosszullét, gyógyszerrel befolyásolható |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
3. |
gyakori rosszullét és/vagy pszichés tünet |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
048 |
Migrén és egyéb fejfájásformák |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
aura nélküli migrén, tenziós fejfájás |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
G 43-44 |
2. |
migrén aurával, elsődleges fejfájás gyakori rohamokkal, cluster fejfájás |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
049 |
Agyi bénulásos tünetcsoport (szindrómák), az idegrendszer egyéb rendellenességei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
|
|
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
G 80-83, |
050 |
Agyidegek betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
maradványtünet nélkül |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
G 50-G 53 |
2. |
maradványtünettel |
AN |
AN |
AN |
E |
AN |
AN |
|
051 |
Ideggyök és idegfonat (plexus) rendellenességek |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
kezelésre jól reagál, maradványtünet nélkül gyógyul |
E |
E |
AS |
AS |
E |
E |
G 54-55 |
2. |
gerincműtét utáni állapot maradványtünet, illetve funkciózavar nélkül |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
|
3. |
műtétet nem igénylő rendellenesség és gerincműtét utáni állapot, maradványtünettel, funkciókárosodással |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
052 |
Az idegek elfajulásos károsodása |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe defektussal, mérsékelt funkciózavarral |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
G 56-64 |
2. |
végleges maradvánnyal, kifejezett funkciózavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
053 |
Izombántalmak (myopathiák) |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
funkciót jelentősen nem befolyásoló forma, kezelésre jól reagál |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
G 70-73 |
2. |
jelentős funkciózavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
054 |
A szemgolyó és az üvegtest betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
látásromlást nem okozó szemsérülés maradványtünetekkel |
E |
AS |
AS |
AS |
E |
AS |
H 44-H 45 |
2. |
átlátható szemsérülés utáni állapot visszamaradt el nem távolítható idegen testtel |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
E |
|
3. |
gyulladásos és degeneratív állapotok |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
055 |
Az ideghártya leválása és defektusai |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
eredményes kezelés esetén, látásromlás nélkül |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
E |
H 33 |
2. |
nem véglegesen kialakult műtét utáni állapot |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
eredménytelen kezelés után |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
056 |
Az ideghártya, a szaruhártya, sugártest, érhártya (uvea) szivárványhártya és inhártya idült vagy kiújuló gyulladásos megbetegedései és elfajulásai |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe vagy kiújulásra nem hajlamos |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
H 30-H 32, |
2. |
súlyos idült elváltozások |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
057 |
Zöldhályog |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
látótér kiesés nélkül |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
E |
H 40 |
2. |
zavaró látótérkieséssel |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
058 |
Szürkehályog, a lencse egyéb betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
egyik szemen, javítható esetben |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
E |
H 25-27 |
2. |
mindkét szemen |
AN |
AN |
AN |
E |
AN |
AN |
059 |
Alkalmazkodási hibák |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
eredményes kezelés után |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
H 52.5 |
2. |
eredménytelen kórházi kezelés után |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
060 |
A színlátás zavarai |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
színlátás enyhe zavara (anomal) |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
H 53.5 |
2. |
színlátás kifejezett zavara (anop) |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
061 |
A látóélesség csökkenése |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
egyik szem 0,3 vagy több, a másik 0,5 vagy ennél több, kivéve amblyopia esetén |
E |
E |
AS |
AS |
AN |
AS |
H 52.0-H 52.4 |
2. |
egyik szemen 0,3, másik szemen 0,4 |
E |
E |
AS |
AS |
AN |
AS |
|
3. |
mindkét szemen kevesebb, mint 0,3; valamint egyik szemen 0,3, a másikon kevesebb, mint 0,3 |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
|
4. |
az egyik szem hiánya, vagy gyakorlatilag vaksága (amblyopya), fényérzéstől 0,02-ig a másik szem látóélessége 0,5 vagy a feletti |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
5. |
az egyik szem hiánya, vagy gyakorlatilag vaksága (amblyopia) fényérzéstől 0,02-ig, a másik szem látóélessége 0,4 vagy az alatti |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
062 |
A szaruhártya és a kötőhártya kiújuló gyulladásos megbetegedései és elfajulása |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
felszínes gyulladás ritka recidívák esetén |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
H 10-H 22 |
2. |
hypertrophiaval járó idült kötőhártya-gyulladás, gyakran recidiváló gyulladás |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
3. |
a szaru ismétlődő mély gyulladása vagy progrediáló degeneratív elfajulása |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
063 |
A szemhéjak gyulladásai |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
fekélyes, kiújulásra hajlamos szemhéjszél gyulladás eredményes kezelés után |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
H 00-H 01 |
2. |
kezelésnek ellenálló és/vagy pillaszőrök elpusztulásával járó esetek |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
064 |
A szemhéj egyéb betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
műtéttel javítható, látásromlást nem okozó esetek |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
H 02-H 03 |
2. |
műtéttel javítható látásromlást okozó esetek |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
műtéttel nem javítható esetek |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
065 |
A könnyszervek betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
gyógyítható esetekben |
E |
AS |
AS |
AS |
AN |
E |
H 04 |
2. |
nem gyógyítható esetekben |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
H 06.0 |
066 |
A szemüreg betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
eredményes kezelés esetén látásromlás nélkül |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
H 05, |
2. |
eredménytelen kezelés és súlyos látásromlás esetén |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
067 |
A látóideg és a látópálya betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
látásromlás és látótér károsodás nélkül |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
H 46-H 48 |
2. |
látásromlással és látótér károsodással |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
068 |
Kancsalság és a mindkét szemhez tartozó (binoculáris) szemmozgások egyéb zavarai |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
kísérő kancsalság |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
H 49-H 51, |
2. |
szemmozgató izmok bénulása zavaró kettős képekkel |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
3. |
szemmozgató izmok bénulása zavaró kettős képekkel |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
069 |
A külső fül betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
terápiarezisztens, ekcematizált külső hallójárat gyulladás |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
H 60-H 62 |
2. |
alaki torzulások hallásromlással |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
070 |
A középfül nem gennyes gyulladásai |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
jó gyógyhajlammal |
AS |
AS |
AS |
AS |
IAN |
IAN |
H 65, |
2. |
elhúzódó lefolyás, átmeneti hallásromlással |
IAN |
IAN |
IAN |
IAN |
AN |
AN |
|
3. |
elhúzódó lefolyás, tartós halláskárosodással |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
071 |
A középfül, a csecsnyulvány és a dobhártya idült gennyes gyulladásai és egyéb betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
egyszeri heveny gyulladásos esetekben, teljes gyógyulás és teljes hallás esetén |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
H 66, |
2. |
szövődménymentes esetek és radicalis, valamint hallásjavító műtét utáni állapot |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
3. |
szövődményekkel járó esetek, recidíva |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
072 |
Szédüléses állapotok és az egyensúlyszerv egyéb zavarai, hallóideg károsodás |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
jó gyógyhajlamú esetek, maradványtünetekkel |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
H 81-H 83, |
2. |
Meniére-betegség (kezelésre rezisztens) |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
3. |
tartós labyrinthus-működési zavar, mely gyógykezelésre nem reagál (kinetosis) |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
073 |
Belső fül gócos kötőszövetes csontos elfajulása (otosclerosis) |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
H 80 |
2. |
súlyos (obliteratív) |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
074 |
Halláscsökkenés |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
I. fokú egyoldali és kétoldali |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
H 90-H 91 |
2. |
II. fokú egyoldali és kétoldali |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
3. |
III. fokú egyoldali és kétoldali |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
4. |
IV. fokú egyoldali és kétoldali |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
075 |
A szív gyulladásos betegségei (carditis) |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
carditis utáni állapot vitium nélkül |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
I 00-I 02 |
2. |
heveny, félheveny carditis, következményes vitiummal |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
I 30-I 33 |
076 |
A kéthegyű, a háromhegyű és az aortabillentyű szerzett betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
szívelégtelenség tünetei nélkül |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
I 05-I 09 |
2. |
mérsékelt szívelégtelenség tüneteivel |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos szívelégtelenség tüneteivel |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
077 |
Magas vérnyomás betegség (hypertonia) |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
praehypertensios állapot, hyperkinesis enyhe formája |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
I 10-I 15 |
2. |
hypertonia essentiális átmeneti vérnyomás-emelkedéssel, kezelésre jól reagáló |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
|
3. |
hypertonia essentialis tartós vérnyomás-emelkedéssel, kezelésre jól reagáló |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
|
4. |
tüneti és essentialis hypertonia szövődményes esetei, mérsékelt és súlyos funkciózavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
078 |
Vérellátási (ischaemiás) szívbetegség |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
koszorúserek elmeszesedése okozta ritka stabil angina pectoris EKG-eltéréssel |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
I 20-I 25 |
2. |
szívizominfarctus utáni állapot, stenocardia és dekompenzáció nélkül |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
koszorúserek elmeszesedése okozta gyakori angina pectoris |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
4. |
szívizominfarctus utáni állapot stenocardiával és dekompenzációval vagy szívaneurysma |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
079 |
A tüdőkeringés betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
heveny pulmonalis szívbetegség után véglegesen gyógyult állapot funkciókárosodás nélkül |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
I 26-I 28 |
2. |
heveny pulmonalis szívbetegség utáni állapot, mérsékelt funkció- károsodással, vagy idült pulmonalis szívbetegség a jobb kamra dekompenzációja nélkül |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
heveny pulmonalis szívbetegség utáni állapot, súlyos funkció-károsodással, vagy idült pulmonalis szívbetegség a jobb kamra dekompenzációja esetén |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
080 |
Szívizombántalom (cardimyopathia) |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
mérsékelt funkciózavarral |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
I 42 |
2. |
súlyos funkciózavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
081 |
A szív ingerképzési és ingervezetési zavarai |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe formák |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
I 44-I 49 |
2. |
kp. súlyos formák |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos formák |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
082 |
Szívelégtelenség |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
mérsékelt elégtelenség tüneteivel |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
I50 |
2. |
súlyos elégtelenség tüneteivel |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
083 |
Szívműtét utáni állapotok, valamint rosszul meghatározott szívbetegségek és szövődmények |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe formák |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
I 51, I 97 |
2. |
kp. súlyos formák |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
3. |
súlyos formák |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
084 |
A központi idegrendszer keringési zavarai |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
múló működési zavarok nem organicus (reflexes) eredettel |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
I 60-I 69 |
2. |
ismétlődő organicus eredetű múló működési zavarok |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
3. |
mérsékelt defectussal |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
4. |
tartós defectussal |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
085 |
Érelmeszesedés |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
keringési zavar nélkül |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
I 70 |
2. |
az érintett szerv mérsékelt keringészavarával |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
az érintett szerv súlyos keringészavarával, vagy veszélyes lokalizáció esetén |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
086 |
Verőér helyi tágulata (aneurysma) |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
tüneteket és panaszokat nem okozó aneurysma |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
I 71-I 72 |
2. |
műtét utáni állapot enyhe maradványtünettel |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
panaszt és nyomási tünetet okozó aneurysma |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
4. |
aneurysma műtét utáni állapot súlyos maradványtünettel |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
087 |
Egyéb perifériás érbetegség |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
Angiopathiák |
||||||||
1. |
enyhe formák |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
I 73 |
2. |
súlyos formák |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
Thromboangitis obliterans (Bürger-féle betegség) |
||||||||
3. |
hosszabb, tünetmentes stationaer állapot esetén |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
4. |
műtét utáni állapot enyhe maradványtünettel |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
5. |
műtét utáni állapot súlyos maradványtünettel, valamint visceralis keringési zavar esetén |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
088 |
Verőeres vérrögösödés és embolia |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
az érintett szerv mérsékelt funkciózavara esetén |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
I 74 |
2. |
az érintett szerv súlyos funkciózavara esetén |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
089 |
A kis artériák gyulladásos elfajulása és rokon állapotok |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
tartós remissio esetén |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
I 77 |
2. |
súlyos szervi laesio esetén |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
090 |
A visszér és visszér-rögösödéses gyulladás |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
végtagok felületes vénagyulladása vagy trombózisa |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
I 80-I 82 |
2. |
végtagok nem ismétlődő mély vénatrombózisa jó collaterális keringéssel |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
|
3. |
végtagok mély vénatrombózisa mérsékelt helyi keringési zavarral |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
4. |
végtagok ismétlődő mély véna trombózisa súlyos helyi keringési zavarral, valamint egyéb visszeres trombózis |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
091 |
Az alsó végtag visszértágulatai |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
eredményes műtét utáni állapot |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
I 83 |
2. |
kis kiterjedésű visszértágulat gyulladásos és trophiás zavar nélkül |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
|
3. |
kis kiterjedésű visszértágulat gyulladás, vagy trophiás zavar esetén, valamint nagy kiterjedésű visszértágulat említett elváltozások nélkül |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
|
4. |
műtét utáni állapot mérsékelt keringési zavarral |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
E |
|
5. |
műtét utáni állapot súlyos keringési zavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
092 |
Aranyér |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
szövődmény nélkül hatásos konzervatív kezelés esetén |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
I 84 |
2. |
szövődménnyel, sikeres műtét utáni állapot esetén |
AS |
AS |
AS |
AS |
AN |
E |
|
3. |
szövődménnyel, gyakori recidiva és ismételt műtét szükségessége esetén |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
093 |
Alacsony vérnyomás (hypotonia) |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe formák |
E |
E |
AS |
AS |
E |
E |
I 95 |
2. |
kifejezett formák |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
094 |
Orrnyálkahártya jóindulatú daganata (orrpolyp) |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
egyik vagy mindkét orrfél érintettsége esetén műtét után tünet és panaszmentes recidiva nélkül |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
J 33 |
2. |
mindkét orrfél nehezített légzése, vagy teljes elzártsága esetén |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
gyakran recidiváló, sokszor operált esetek |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
095 |
Orrnyálkahártya idült betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe formák |
E |
E |
AS |
AS |
E |
E |
J 30-J 31 |
2. |
kp. súlyos formák |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
|
3. |
súlyos formák |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
096 |
Idült melléküreggyulladás |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
recidiváló sinusitisek |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
J 32 |
2. |
torzító műtét utáni állapot |
AN |
AN |
AN |
E |
AN |
AN |
097 |
A gége és a légcső idült betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
J 37 |
2. |
kp. súlyos |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
|
4. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
098 |
A hangszalagok és a gége bénulása |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
egyoldali reccurens bénulás hangképzési zavarral, jó légzésfunkcióval |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
J 38 |
2. |
kétoldali reccurens paresis súlyos hangképzési és légzési zavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
099 |
Idült hörghurut és hörgőtágulat |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
kis kiterjedésű, kevés köpettel, cardiorespiratoricus zavar nélkül |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
J 40-J 42, |
2. |
nagyobb kiterjedésű, sok köpettel, mérsékelt cardiorespiratoricus zavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
3. |
nagy kiterjedésű, sok köpettel súlyos cardiorespiratoricus zavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
100 |
Tüdőtágulat |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe, funkciózavar nélkül |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
J 43 |
2. |
kp. súlyos |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
4. |
veszélyes |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
101 |
Hörgi asztma (asthma bronchiale) |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
rövid időtartam és ritka asthma rohamok jó cardiorespiratoricus funkcióval (intermittáló súlyossági fokozat) |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
J 45 |
2. |
hosszan tartó, de ritka asthma bronchiale rohamok, mérsékelt carioresporatoricus zavarral (enyhe és mérsékelt perzisztáló súlyossági fokozat) |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
hosszan tartó és gyakori asthma bronchiale rohamok súlyos cardiorespiratoricus zavarral (súlyos perzisztáló súlyossági fokozat) |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
102 |
Mellhártyagyulladás |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
izzadmány, vagy aktív gümőkór említése nélkül |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
J 85-J 92 |
2. |
izzadmánnyal, szövődmény nélkül, egyéb bakteriális ok említésével |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
3. |
bakteriális eredetű izzadmány szövődménnyel, mérsékelt funkciókárosodás esetén |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
4. |
bakteriális eredetű izzadmány szövődménnyel, súlyos funkciókárosodás esetén |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
103 |
Spontán légmell |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
egy alkalommal keletkezett, konzervatív kezeléssel megoldott |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
J 93 |
2. |
egy alkalommal keletkezett, tartós szívódrainage-val megoldott |
E |
AS |
AS |
AS |
E |
E |
|
3. |
egy vagy több alkalommal keletkezett műtéttel megoldott |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
104 |
Mellkasi szervek csonkolás nélküli műtéte utáni állapot |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
légzésfunkciós zavar nélkül |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
J 95 |
2. |
mérsékelt légzésfunkciós zavarral |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos légzésfunkciós zavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
105 |
Tüdőműtét utáni állapot |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
segmentectomia utáni állapot |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
J 98 |
2. |
lobectomia utáni állapot funkciózavar nélkül |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
|
3. |
pulmonectomia utáni állapot |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
106 |
Foghiány |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
mérsékelt |
IAN |
IAN |
IAN |
IAN |
IAN |
IAN |
K 00 |
2. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
107 |
Paradontosis |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
mérsékelt |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
K 05 |
2. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
107 |
Fogszuvasodás |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
zománc káriesz |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
K 02 |
2. |
dentin, illetve cement káriesz |
E |
E |
E |
E |
E |
IAN |
108 |
Fog- és arcanomáliák |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe elváltozás |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
K 07 |
2. |
rágó vagy beszédfunkció súlyos zavarával |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
109 |
Az állcsontok és a szájüregi szervek betegségei, a szájüregi szerveken végzett műtétek utáni állapot, ezen szervek sérülései és sérüléseit követő állapot |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
mérsékelt torzulás, vagy funkciózavar |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
K 09-K 14 |
2. |
súlyos torzulás, vagy funkciózavar |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
110 |
A nyelőcső betegségei és műtét utáni állapota |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
mérsékelt nyelési zavarral |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
K 20-K 24 |
2. |
kp. súlyos nyelési zavarral |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos nyelési zavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
111 |
Gyomor- és nyombélfekély |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
inaktív, recidiva említése nélkül |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
K 25-K 28 |
2. |
aktív, recidiva említése nélkül |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
ritka recidiva esetén |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
|
4. |
gyakori recidiva esetén |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
5. |
gyakori recidiva ismételten jelentkező vérzéssel |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
112 |
Idült gyomor- és nyombélhurut |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe formák |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
K 29-K 31 |
2. |
kp. súlyos formák |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos formák |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
113 |
Hasfali és hasüregi sérv |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
mérsékelt kiterjedésű, kizáródásra nem hajlamos |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
K 40-K 46 |
2. |
jelentős kiterjedésű, ismételten kiújuló és kizáródásra hajlamos |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
jelentős kiterjedésű, ismételten kiújuló, több alkalommal műtött |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
114 |
Nem fertőző eredetű idült vékony- és vasatagbélhurut |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe formák |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
K 50-K 52 |
2. |
kp. súlyos formák, valamint Crohn-betegség és colitis ulcerosa |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
|
3. |
súlyos formák, Crohn-betegség és colitis ulcerosa súlyos esetei |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
115 |
Bélelzáródás műtéte utáni állapot |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
funkciókárosodás nélkül |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
K 56 |
2. |
mérsékelt funkciózavarral |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos funkciózavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
116 |
Gyomorműtét utáni állapot |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
funkciózavar nélkül |
AN |
AS |
AS |
AS |
AN |
E |
K 91.1 |
2. |
mérsékelt funkciózavarral |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos funkciózavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
117 |
Egyéb hasüregi szervek betegségei és műtéte utáni állapot |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
működési zavar nélkül |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
K 90-K 93 |
2. |
mérsékelt működési zavarral |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
kp. súlyos működési zavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos működési zavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
118 |
Végbélnyílás repedése, és sipolya és tályogja (műtét után) |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
recidiva nélkül |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
K 60-K 61 |
2. |
ritka recidiva esetén |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
3. |
gyakori recidiva esetén |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
119 |
Hashártyagyulladás utáni állapot |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
működési zavar nélkül |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
K 65 |
2. |
mérsékelt működési zavarral |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
kp. súlyos működési zavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
4. |
súlyos működési zavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
120 |
A végbél előesése |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
mérsékelt működési zavarral |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
K 62.2 |
2. |
súlyos működési zavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
121 |
A végbél szűkülete |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
mérsékelt működési zavarral |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
K 62.4 |
2. |
súlyos működési zavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
122 |
A máj betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
idült máj- és epeútgyulladás enyhe formái |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
K 70-K 77 |
2. |
idült máj- és epeútgyulladás súlyos formái és kompenzált májzsugorodás |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
3. |
dekompenzált májzsugorodás |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
123 |
Az epehólyag betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
dyskinesia cholecystae |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
K 80-K 82 |
2. |
epekő vagy epehólyag-gyulladás okozta ritka rohamok, illetve tünetszegény formák gyógyszeresen kezelt esetei |
E |
E |
IAN |
IAN |
AN |
AN |
|
3. |
epekő vagy epehólyag-gyulladás okozta gyakori rohamok, illetve sok tünettel járó formák gyógyszeresen kezelt esetei |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
124 |
Epehólyag-eltávolítás utáni állapot |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
tünetmentesség esetén |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
K 83 |
2. |
mérsékelt tünetekkel |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
|
3. |
sok tünettel |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
125 |
A hasnyálmirigy betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe formák |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
K 85-K 86 |
2. |
súlyos formák |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
126 |
Vesegyulladás és nephrosis syndroma |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
heveny vesegyulladás utáni, következmény nélkül gyógyult állapot, két évet meghaladó megfigyelés esetén |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
N 00-N 05 |
2. |
heveny vesegyulladás utáni állapot, két éven belül |
AS |
AS |
AS |
AS |
AN |
AS |
|
3. |
defect állapottal gyógyult heveny vesegyulladás, két évet meghaladó megfigyelés esetén, valamint az idült vesegyulladás enyhe formája |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
4. |
idült vesegyulladás kp. súlyos formája |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
5. |
idült vesegyulladás súlyos formája és nephrosis syndroma |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
127 |
Veseelégtelenség |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
heveny veseelégtelenség utáni, következmény nélkül gyógyult állapot, két évet meghaladó megfigyelés esetén |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
N 17-N 19 |
2. |
heveny veseelégtelenség utáni állapot, két éven belül |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
idült veseelégtelenség enyhe formája |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
4. |
idült veseelégtelenség súlyos formája |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
128 |
Zsugorvese és törpevese (hypoplasia) |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
egyoldali |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
N 26-N 27 |
2. |
kétoldali |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
129 |
Vesefertőzések |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
heveny pyelonephritis utáni, következmény nélkül gyógyult állapot, két évet meghaladó megfigyelés esetén |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
AS |
N 10-N 16 |
2. |
heveny pyelonephritis utáni állapot, két éven belül |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
|
3. |
idült pyelonephritis enyhe formája |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
4. |
idült pyelonephritis kp. súlyos formája |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
5. |
idült pyelonephritis súlyos formája |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
130 |
Zsákvese |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
N 13 |
2. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
131 |
Vesekőbetegség |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
vesekőroham utáni állapot maradványtünet nélkül |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
N 20-N 23 |
2. |
ismétlődő vesekőroham maradványtünet nélkül |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
elfolyási akadályt és húgyuti fertőzést okozó vesekövesség |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
132 |
Akut és idült alsó húgyúti, hólyag-, here- és dülmirigy gyulladás |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
N 30-N 34 |
2. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
133 |
Húgycsőszűkület |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
N 35 |
2. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
134 |
Herevíztömlő és herevisszérsérv |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe formák |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
N 43 |
2. |
kp. súlyos formák |
E |
E |
E |
E |
IAN |
IAN |
|
3. |
súlyos formák |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
135 |
Húgyszervek sebészi kezelésének következményei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
működési zavarok nélkül |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
N 32, N 99, T 83 |
2. |
mérsékelt működési zavarral |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
kp. súlyos működési zavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
4. |
súlyos működési zavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
136 |
A méh, petefészek, medencei kötőszövet és hashártyagyulladásos betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
N 70-N 71 |
2. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
137 |
A méhnyak, a hüvely és a vulva gyulladásos és nem gyulladásos betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
AN |
IAN |
N 72, |
2. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
138 |
Nemi szervek endometrosisa |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
N 80 |
2. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
139 |
Méh hüvelyi előesése |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe, panaszok nélkül |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
N 85.4 |
2. |
súlyos, panaszokkal, műtéti |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
140 |
A méh rendellenes helyzete |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
N 85.4 |
2. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
141 |
A havi vérzés zavarai és egyéb rendellenes vérzések |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
N 91- N 94 |
2. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
142 |
Menopausa és a postmenopausa zavarai |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
N 95 |
2. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
143 |
Belső nemi szervek postoperatív összenövések által előidézett helyzetváltozásai |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
N 99 |
2. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
144 |
Csonkolással járó nőgyógyászati műtét utáni állapot |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
T 88.8-88.9 |
2. |
súlyos |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
145 |
Terhesség (graviditás) |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
|
|
IAN |
IAN |
AS |
AS |
IAN |
IAN |
O 00-O 99 |
146 |
A bőr és a bőr alatti szövet fertőzései |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
L 00-L 08 |
2. |
kp. súlyos |
IAN |
IAN |
IAN |
IAN |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
147 |
Ekzema és contact dermatitis |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
akut folyamat csekély testfelületen |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
L 20-L 30 |
2. |
akut folyamat nagy testfelületen |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
idült folyamat csekély testfelületen |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
|
4. |
idült folyamat nagy testfelületen |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
148 |
Hólyagos bőrbetegségek |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
L 10-L 14 |
2. |
kp. súlyos |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
149 |
Erythemás állapotok |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
L 51-L 54 |
2. |
kp. súlyos |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
150 |
Pikkelysömör és hasonló kóros elváltozások |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
izolált |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
L 40 |
2. |
szóródó |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
szövődményes |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
151 |
Lichen |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
IAN |
IAN |
E |
E |
AN |
AN |
L 28, L 43 |
2. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
152 |
A bőr túltengéses és sorvadásos állapotai |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
L 90-L 91 |
2. |
kp. súlyos |
E |
E |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
153 |
A haj, a hajtüszők, a verejtékmirigyek és a faggyúmirigyek betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
AS |
AS |
AS |
AS |
E |
AS |
L 63-L 68 |
2. |
kp. súlyos |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
154 |
Idült bőrfekély |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
L 88-L 89 |
2. |
kp. súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
155 |
Csalánkiütés |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
akut |
E |
E |
E |
E |
AN |
IAN |
L 50 |
2. |
idült enyhe |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
idült súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
156 |
A bőr és a bőr alatti szövetek egyéb betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
kis kiterjedésű körülírt formák |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
L 98-L 99 |
2. |
kp. kiterjedésű formák |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
szétterjedt formák |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
157 |
A kötőszöveti rendszerbetegségek |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
M30-36, |
2. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
158 |
Arthropathia |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
M 00-M 03, |
2. |
kp. súlyos |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
159 |
Rheumatoid arthritis és egyéb gyulladásos polyarthropathia |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
mérsékelt funkciókárosodással |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
E |
M 05 |
2. |
súlyos funkciókárosodással |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
160 |
Osteoarthrosis és hasonló állapotok, arthropathiák |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
M 15-M 19 |
2. |
kp. súlyos |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
161 |
Szokványos (habituális) ficam |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
ritka kiugrás esetén |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
S 43, S 54, |
2. |
sikeres műtét után |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
E |
|
3. |
műtét utáni kiújulás vagy gyakori kiugrás esetén |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
162 |
Ízületek egyéb betegségei és működési zavarai |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
M 20-M25 |
2. |
kp. súlyos |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
163 |
Spondylitis ankylopoetica |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
mérsékelt funkciókárosodással |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
E |
M 45 |
2. |
súlyos funkciókárosodással |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
164 |
Spondylosis és a csigolyák közötti porckorong betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
M 47, M 50, |
2. |
kp. súlyos |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
165 |
A gerinc egyéb betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
M 42-M 43, |
2. |
kp. súlyos |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
166 |
A synoviális hártyák, az inak-ínhüvelyek és nyálkatömlők betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
M 65-M 68 |
2. |
kp. súlyos |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
3. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
167 |
Az izmok, a szalagok és a fasciák betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
M 60-M 63 |
2. |
kp. súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
168 |
Csontvelő-, és csonthártyagyulladás és a csontok egyéb fertőzései |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
M 86 |
2. |
kp. súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
169 |
Osteochondrosisok, valamint a porc és a csont egyéb betegségei |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
M 91-M 99 |
2. |
kp. súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
170 |
Lúdtalp, a lábujjak szerzett torzulásai |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
M 21.4, |
2. |
kp. súlyos |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
171 |
A végtagok egyéb szerzett torzulásai |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe, funkciózavar nélkül |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
M 20, M 25 |
2. |
kp. súlyos |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
172 |
Gerincferdülés és egyéb szerzett torzulások |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
M 40-M 41 |
2. |
kp. súlyos |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
|
3. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
173 |
A szem veleszületett anomáliái |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe |
AN |
AN |
E |
E |
AN |
E |
Q 10-Q 15 |
2. |
kp. súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
3. |
súlyos |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
174 |
A fül, az arc és a nyak veleszületett anomáliái |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
enyhe, vagy sikeres műtét utáni esetek |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
Q 16-Q 18 |
2. |
műtétettel javítható esetek |
E |
E |
E |
E |
AN |
E |
|
3. |
súlyos, vagy műtéttel nem javítható esetek |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
175 |
A szív és a keringési rendszer veleszületett anomáliái |
I. |
II. |
III. |
IV. |
S |
K |
BNO |
1. |
keringési zavar nélkül |
E |
E |
E |
E |
AN |
AN |
Q 20-Q 28, |
2. |
mérsékelt keringési zavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
3. |
kp. súlyos keringési zavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
|
4. |
súlyos keringési zavarral |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
AN |
A rendeletet a 73/2013. (XII. 30.) NGM rendelet 36. § b) pontja hatályon kívül helyezte 2014. január 1. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 34. §-át.
Az 1. § (1) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § c) pontját az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. § (1) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 9. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (1) bekezdés c) pontja az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdés g) pontja az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 4. § (1) bekezdés i) pontja az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 9. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés a) pontja az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 9. § 1. és 3. pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés b) pontja az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés c) pontja az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 9. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés e) pontja az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 9. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdés d) pontja az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 9. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (2) bekezdés b) pontja az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 7. § (2) bekezdés c) pontja az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 9. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (2) bekezdés d) pontja az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 9. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (2) bekezdés g) pontja az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 9. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (5) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 7. § (6) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 9. § 5. és 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (7) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 9. § 5. és 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (8) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (1) és (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 7. § (9) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 7. § (10) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (6) bekezdése, 9. § 6. és 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (2) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 9. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (3) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 9. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (8) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 9. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (8) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 9. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (7) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 9. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (2) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 14. § (3) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (7) bekezdése, 9. § 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (4) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 18. § (1) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (9) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 19. § (2) bekezdése az 53/2011. (XII. 29.) NGM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § c) pontja az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 22. § (2) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (9) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 22. § (3) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 9. § 13. pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (1) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 9. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § (2) bekezdés c) pontja az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (9) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 29. § (3) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (11) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 30. § (1) bekezdés d) pontja az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (12) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 30. § (1) bekezdés i) pontja az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 5. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 31. § (1) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (13) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 31. § (3) bekezdés b) pontja az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 9. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 31. § (3) bekezdés e) pontja az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 9. § 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (1) bekezdés a) pontja az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32. § (3) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32. § (6) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 36. § (2) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 37. § (3) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 38. § (6) bekezdését az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 5. § (5) bekezdése iktatta be.
A 39. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (15) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 39. § (2) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (15) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 41. § (1) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 9. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (5) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (9) és (16) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 46. § (2) bekezdése az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (9) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 47. § az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 48. § az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 49. § az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 7. §-a szerint módosított szöveg.
A 4. melléklet az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (17) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 10. melléklet az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (18)–(19) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 11. melléklet az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet 8. § (20)–(22) bekezdése szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás