BÜ BH 2011/276
BÜ BH 2011/276
2011.10.01.
I. A perújítási indítványt elutasító végzés azon a napon emelkedik jogerőre, amelyen az indítvány előterjesztője akként nyilatkozik, hogy nem kíván fellebbezéssel élni.
II. A bíróság által tévesen biztosított fellebbezési jog – ha azzal élnek is – nem jelent felülbírálati kötelezettséget [Be. 588. § (2) bek. b) pont].
Az ítélőtábla a 2011. január 5-én meghozott 3. sorszámú végzésével a terhelt által benyújtott perújítási indítványt elutasította.
Az ítélőtábla a 2011. január 20-án meghozott 4-I. sorszámú végzésével megállapította, hogy a 3. sorszámú végzése 2011. január 18-án jogerőre emelkedett.
Az ítélőtábla a 2011. február 1-jén meghozott 6. sorszámú végzésével a terhelt által a 3. sorszámú, 2011. január 18-án jogerős végzés ellen bejelentett fellebbezést, mint elkésettet elutasította, és határozatával szemben – a Be. 341. § (1) bekezdésére hivatkozva – a kézbesítéstől számított 8 napon belül érvényesíthető jogorvoslati lehetőséget biztosított.
Az ítélőtábla 6. sorszámú végzésének indokai szerint a terhelt által a 3. sorszámú végzés ellen utólagosan bejelentett – a főügyészség által továbbított és a bírósághoz 2011. január 20-án érkezett – fellebbezés elkésett.
A 3. sorszámú – perújítási indítványt elutasító – végzést ugyanis a terhelt, szabályszerű kézbesítés során 2011. január 10-én kézbesítési íven átvette és egyben akként nyilatkozott, hogy nem kíván fellebbezni. Ekként az 2011. január 18-án jogerős lett.
Az ítélőtábla 6. sorszámú végzése ellen a terhelt jelentett be fellebbezést.
Indokaként – a 2011. február 9-én, 10-én, 11-én és 17-én postára adott beadványaiban – megismételte a perújítási indítványában foglaltakat, kifogásolta annak elutasítását. Sérelmezte a perújítási indítványával kapcsolatos eljárást, álláspontja szerint a bíróság vele szemben elfogult volt. Hivatkozott arra, hogy továbbra is szükségesnek tartja a perújítást.
A Legfőbb Ügyészség átiratában a fellebbezést törvényben kizártnak tekintette és elutasítását indítványozta.
Álláspontja szerint az ítélőtábla tévesen állapította meg, hogy a 3. sorszámú végzésével szemben a terhelt által bejelentett fellebbezés elkésett és tévesen biztosított fellebbezési jogot a 6. sorszámú végzésével szemben.
A terhelt ugyanis tudomásul vette a 3. sorszámú végzést, s ezután jelentett be ellene fellebbezést. Ezért a Be. 346. § (5) bekezdésének c) pontja szerint – és a Be. 347. § (1) bekezdése értelmében – a fellebbezésnek nem volt helye. Azt a Be. 341. § (1) bekezdésének I. fordulata alapján, mint törvényben kizártat kellett volna elutasítani.
A terhelt fellebbezése törvényben kizárt.
Törvényesen járt el az ítélőtábla, amikor 6. sorszámú végzésével elutasította a 3. sorszámú – a terhelt perújítási indítványát elutasító – jogerős végzése ellen a terhelt által bejelentett fellebbezést.
Tévedett azonban, amikor azt állapította meg, hogy a fellebbezés elutasításának oka az elkésettség.
A Be. 588. § (2) bekezdés b) pontja értelmében a bíróság határozata azon a napon jogerős, amelyen a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak fellebbezni. Perújítási indítvány elutasítása esetében ez értelemszerűen azt jelenti, hogy amennyiben az indítvány előterjesztője ekként nyilatkozik, akkor annak napján az elutasító határozat jogerőre emelkedik. A Be. 414. § (1) bekezdése alapján ugyanis perújítási indítvány elutasítása miatt egyedül az indítvány előterjesztője fellebbezhet.
Jelen ügyben a terhelt esetében – az iratokból egyértelműen kitűnően, s amint arra az ítélőtábla is hivatkozott – ez történt. 2011. január 10. napján a terhelt aláírásával nyugtázta nyilatkozatát, mely szerint aznap átvette a perújítási indítványt elutasító határozatot, és nem fellebbez ellene.
Ennélfogva 2011. január 10. napján – s nem pedig január 18-án – jogerőre emelkedett az ítélőtábla 3. sorszámú, a terhelt perújítási indítványát elutasító végzése.
Rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a Be. 588. § (2) bekezdés b) pontja azt is jelenti, hogy a tudomásulvétel, illetve a fellebbezésről lemondás – jogerő beálltát kiváltó hatásából következően – visszavonhatatlan. Ezáltal az ekként nyilatkozó (adott ügyben) megszünteti rendes jogorvoslati jogosultságát, a jogorvoslati határidő hátralévő része pedig közömbössé válik számára.
Ehhez képest a 2011. január 20-án az ítélőtáblához érkezett – egyébként 2011. január 12-én postára adott és a főügyészséghez címzett – beadvány, amiben a terhelt fellebbezést jelentett be a 3. sorszámú végzés ellen, nem elkésett, hanem törvényben kizárt.
A Be. 346. § (4) bekezdése alapján ugyanis a fellebbezés a jogerő beálltát megakadályozó jogintézmény. Következésképpen jogerős határozat ellen a törvény nem tesz lehetővé fellebbezést.
Törvényben kizárt fellebbezés elbírálásának pedig nincs helye, azt a Be. 341. § (1) bekezdése alapján az ügyben első fokon eljáró bíróságnak el kell utasítania; s e határozata ellen a Be. 346. § (5) bekezdés c) pontja és 341. § (1) bekezdése egyaránt kizárja a fellebbezést.
Következésképpen az ítélőtáblának egyrészt a 3. sorszámú végzéssel szemben, másrészt a 6. sorszámú végzéssel szemben bejelentett fellebbezést is, mint törvényben kizártat kellett volna elutasítania, jogorvoslati lehetőség biztosítása nélkül.
Ezzel szemben az ítélőtábla a 3. sorszámú végzéssel szemben bejelentett fellebbezést ugyan elutasította, de jogorvoslati jog biztosítása mellett; míg az ennek folytán, a 6. sorszámú végzéssel szemben bejelentett fellebbezés elutasítását elmulasztotta.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a 6. sorszámú végzés ellenében tévesen biztosított fellebbezési jog – amivel a terhelt élt – nem jelent felülbírálati kötelezettséget. Azt ugyanis éppen a 3. sorszámú végzés megelőzően bekövetkezett – és megállapított – jogereje kizárja.
Ha pedig az elsőfokú bíróság – mint jelen ügyben az ítélőtábla – elmulasztotta a törvényben kizárt fellebbezés elutasítását, akkor az a Be. 359. § (1) bekezdése alapján a másodfokú bíróság hatáskörébe tartozik.
Az ítélőtábla álláspontja egyébként sem következetes. Egyaránt indokként rögzíti ugyanis a 3. sorszámú végzés – tudomásulvétel folytán bekövetkezett – jogerőre emelkedését, valamint ellene ezután bejelentett fellebbezés elkésettségét. A kettő viszont egymást kizáró körülmény.
Ekként a Legfelsőbb Bíróság a Be. 384. §-a szerint tanácsülésen eljárva a Be. 382. §-a értelmében, a Be. 359. § (1) bekezdése alapján az ítélőtábla 6. sorszámú végzése ellen a terhelt által bejelentett fellebbezést, mint törvényben kizártat elutasította.
(Legf. Bír. Bkf. III. 264/2011.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás