PÜ BH 2011/277
PÜ BH 2011/277
2011.10.01.
Amennyiben a szerződés megkötése azért marad el, mert az egyik fél a szerződés megkötésének feltételéül szabott elvárásokat – önhibájából – nem teljesíti, biztatási kár megtérítése iránti igényt eredményesen nem érvényesíthet [Ptk. 6. §].
Az alperes és a perben nem álló C. Kft. a Budapest XV. kerületben fekvő területen ingatlan beruházást tervezett. A megvalósítás előfeltételeként az Á. E. Sz. Budapesti Igazgatósága a beruházók számára csereerdősítési kötelezettséget írt elő. A kötelezettség teljesítése érdekében az alperes 2005. márciusában tárgyalásokat kezdett a felperessel a csereerdősítés megvalósításáról, amelynek előfeltétele volt az erre alkalmas területek felkutatása. A felperes az E. Rt. közreműködésével kívánta biztosítani a területet, illetve maga is igyekezett ilyeneket felkutatni. A felek közötti tárgyalások során szerződéstervezetek is készültek, szerződés aláírására azonban nem került sor. A felperes több alkalommal tájékoztatta az alperest arról, hogy a csereerdősítésre alkalmas területek felkutatása során milyen eredményeket ért el.
Az alperest sürgette az idő, mivel a 2005. szeptember 1-jén hatályba lépő, a budapesti agglomeráció tereprendezési tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény 8. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel a törvény hatályba lépését követően a csereerdősítés elvégzésére csak Budapest közigazgatási területén lett volna jogszabályi lehetőség, ami megfelelő terület hiányában kivitelezhetetlen lett volna. Az alperes megítélése szerint a felperes által felkutatott ingatlanok nem feleltek meg az Á. E. Sz. által támasztott követelményeknek, és a felperes nem mutatta be a csereerdősítéssel érintett ingatlanok tulajdonosainak hozzájáruló nyilatkozatát, ezért az A. Kft. tulajdonosa – akinek az érdekeltségi körébe tartozik az alperes is – dr. K. Á.-t bízta meg megfelelő csereerdősítésre alkalmas ingatlanok felkutatásával. Az alperes 2005. augusztus 3-án kelt felpereshez intézett levelében összefoglalta az aznapi megbeszélésen elhangzottakat. A levél szerint a szerződéskötés elengedhetetlen feltétele, hogy a csereerdősítéshez az összes szükséges terület tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozata rendelkezésre álljon. Az alperes 2005. augusztus 23-án az M. Bt.-vel csereerdősítési kötelezettség átvállalásáról szóló szerződést kötött. A felperes időközben azokon a területeken, amelyeket csereerdősítés céljára az alperes rendelkezésére kívánt bocsátani kitűzéseket végzett, talajszelvény gödröket ásott, és talajmintákat vett.
A felperes keresetében 10 600 000 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest, elsődlegesen a Ptk. 389. §-ára alapítva vállalkozói díj, míg másodlagosan a Ptk. 6. §-a alapján biztatási kár címén.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperessel nem kötött szerződést, a felperes a szerződéskötés reményében végzett saját felelősségére munkát.
A bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. A bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése eredményeként azt állapította meg, hogy az alperes következetesen mindvégig arra az esetre helyezte kilátásba a szerződés megkötését, ha a felperes sikeresen biztosítja a csereerdősítéshez szükséges területet, a tulajdonosok elvi hozzájáruló nyilatkozatát is ideértve. A jogerős ítélet értelmében az alperes nem tett olyan nyilatkozatot, amelyből arra lehetett következtetni, hogy a területek felkutatása önálló megbízás tárgyát képezte külön díjazás ellenében. A jogerős ítélet szerint a felperes a megkötendő szerződés reményében, annak előkészítése körében végzett különböző tevékenységeket, amelyek üzleti kockázatát azonban maga tartozik viselni. A bíróság megállapította, hogy a felek között vállalkozási szerződés megkötésére nem került sor, és a szerződéskötés meghiúsulása az adott tényállás mellett a felperes Ptk. 6. §-ára alapított kártérítési igényét sem alapozza meg.
A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az alperes kereseti kérelme szerinti marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy lefolytatta a tárgyalásokat a területekkel rendelkezőkkel, tárgyalt a terület elfogadása érdekében, és előkészítette a bérleti szerződéseket. Megvalósította a terület kitűzését, elkészítette a talajszelvény gödröket, és elvégezte a talajvizsgálatot is. Szerinte mindezeket a munkálatokat – az aláírásra valóban nem került – szóban megkötött vállalkozási szerződés alapján végezte el. Szerinte ezen munkálatokat nem lehet a szokásos üzleti kockázat keretébe foglalni.
Sérelmezte annak figyelmen kívül hagyását, hogy az alperes nem közölte vele, hogy más vállalkozóval is tárgyalásokat folytatott, és még akkor is biztatta a munkák elvégzésére, amikor már egy másik gazdasági társasággal állt szerződéses jogviszonyban. Előadta, hogy egy vállalkozási szerződés elemeinek megtárgyalására került sor, amelynek során pontosan tisztázásra kerültek a feladatai és az is, hogy ezt ellenérték megfizetéséért hajtja végre. Ennek keretében tevékenykedett. Arra is hivatkozott, hogy az alperes pontosan azokat az ingatlanokat használta csereerdősítésre, amelyeket ő kutatott fel.
Szerinte tévesen fogadta el a bíróság az arra történt hivatkozást, hogy az erdőről és védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásáról rendelkező 29/1997. (IV. 30.) RM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az erdőtelepítés és erdőgazdálkodói feladatok elvégzésére kötött szerződés kizárólag írásba foglalással érvényes. Nem vitatta, hogy teljes körben nem végezte el a vállalkozási szerződésben foglalt tevékenységeket, előadta azonban, hogy azok díját nem is kérte. Érvelése értelmében az alperes számára közömbös volt, hogy pontosan hol helyezkednek el azok a területek, amelyek a csereerdősítésnél igénybevételre kerülnek, mivel csupán abban volt érdekelt, hogy az általa kiválasztott területről kitermelhető legyen az erdő.
A Ptk. 6. §-ára alapított kereseti kérelmének elutasítását a bírói gyakorlatra hivatkozva is sérelmezte. Előadta, hogy annak a kárnak a megtérítését kívánja áthárítani az alperesre, amely az alperes szándékos magatartása által kiváltott károsulti magatartás nélkül nem következett volna be. Érvelése értelmében GK 14. számú állásfoglalásban foglaltakkal is szembe helyezkedett a bíróság, mivel egyértelmű, hogy az alperesi közlés annyira határozott volt, hogy kellő megalapozottsággal számolhatott a szerződés létrejöttével.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
Tévesen írta a felperes a felülvizsgálati kérelmében, hogy a bíróság elfogadta az arra történt hivatkozást, hogy az erdőtelepítés és erdőgazdálkodói feladatok elvégzésére kötött szerződés kizárólag írásba foglalással érvényes. Az elsőfokú bíróság az ítélete 5. oldalának 5. bekezdésében megállapította, hogy a hivatkozott jogszabályhely a felperes és az alperes között kötendő szerződésre nem vonatkozott, az a Ptk. 216. § (1) bekezdése értelmében akár írásban, akár szóban, akár ráutaló magatartással megköthető volt. A felek azonban írásban kívántak szerződést kötni, amit bizonyítanak a tárgyalások során megszövegezett szerződéstervezetek, amelyek közül azonban egy sem került aláírásra.
Az alperes a 2005. augusztus 3-án írt levelében egyértelműen közölte a felperessel, hogy a szerződéskötés feltétele az, hogy az Á. E. Sz. által aláírt jegyzőkönyvben szereplő területek tulajdonosai az erdősítéshez való hozzájárulása írásban rendelkezésre álljon. A felperes ügyvezetője S. J. a 10. sorszámú jegyzőkönyvbe foglaltan előadta, hogy ,,a csereerdősítéssel érintett tulajdonosok hozzájáruló nyilatkozata nem állt a rendelkezésemre, így azt nem adtam át az alperesnek''. Azt pedig helytállóan állapította meg a bíróság, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az alperes nem tett olyan nyilatkozatot, amelyből az következhetett volna, hogy a területek felkutatása önálló megbízás tárgyát képezte külön díjazás ellenében.
A felperes maga is tisztában volt azzal, hogy az alperessel a szerződés megkötésére nem került sor. Ezt bizonyítja S. J. felperesi ügyvezető 10. sorszámú jegyzőkönyvbe foglalt azon nyilatkozata, miszerint ,,az alperest több ízben megsürgettük a végleges szerződés megkötése érdekében''. Miután a felek között sem szóban, sem írásban nem került sor a vállalkozási szerződés megkötésére, jogszabálysértés nélkül ítélte alaptalannak a bíróság a felperes vállalkozói díj iránti igényét.
A felperes által 1/F/2. sorszám alatt csatolt szerződéstervezet szerint a megállapodás tárgya csereerdősítés végrehajtása lett volna a felperes részéről, amely az erdősítés elvégzését és az erdőgazdálkodási feladatok ellátását jelentette volna. A rendelkezésre álló bizonyítékok helytálló és okszerű mérlegelése eredményeként jutott a bíróság arra a következtetésre, hogy a felperes a megkötendő szerződés reményében, annak előkészítése körében végzett különböző tevékenységeket, amelyek üzleti kockázatát maga tartozik viselni. A felperes tudta, hogy az alperes részéről a vállalkozási szerződés megkötésére csak akkor kerül sor, ha a csereerdősítéssel érintett ingatlanok tulajdonosainak hozzájáruló nyilatkozata rendelkezésre áll, ezért ennek érdekében tevékenykedett. Mivel azonban a képviselője által elismerten a szükséges nyilatkozatokat az alperes által megjelölt – augusztus vége – időszak alatt nem tudta megszerezni, illetve a nyilatkozatok meglétét nem bizonyította, a saját hibájából maradt el a szerződés megkötése. Amennyiben a szerződés megkötése azért marad el, mert az egyik fél a szerződés megkötésének feltételéül szabott elvárásokat önhibájából nem teljesíti, biztatási kár megtérítése iránti igényt eredményesen nem érvényesíthet. Erre tekintettel a bíróság a felperes Ptk. 6. §-ára alapított keresetét is jogszabálysértés nélkül utasította el.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése szerint hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Pfv. VII. 21.629/2010.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás