289/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet

1. § (1) A rendelet hatálya a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) XIV. Fejezete szerinti közszolgáltatói szerződés megkötése céljából lefolytatott közbeszerzési eljárásokra terjed ki.

(2) A közszolgáltatói szerződések megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásokra – összhangban a Kbt. 114. § (1) bekezdésével – a Kbt. VI–XII. Fejezeteinek szabályait a Kbt. XIV. Fejezetében, valamint a jelen rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) E rendeletben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a közszolgáltatói szerződés megkötésére a Kbt. Harmadik Részében meghatározott nemzeti eljárásrendben kerül sor, és az ajánlatkérő a Kbt. 121. § (2) bekezdése szerint a Kbt. Második Részét a XIV. Fejezet szerinti különös szabályoknak is megfelelően alkalmazza. Ebben az esetben a Kbt. 122. §-ában foglalt eltérő szabályok is alkalmazandók.

2. § (1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet, versenypárbeszéd nem alkalmazható, keretmegállapodásos eljárás a jelen rendelet 14–18. § -ában foglaltak szerint folytatható le. Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás az ajánlatkérő választása szerint alkalmazható.

(2) Az ajánlatkérő köteles kérésre az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) rendelkezésére bocsátani a rendszeresen hivatkozott közbeszerzési műszaki leírásokat, ideértve az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményben hivatkozott közbeszerzési műszaki leírásokat is.

(3) Ha a hivatkozott közbeszerzési műszaki leírások az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) számára hozzáférhető dokumentumokban kerültek meghatározásra, az ajánlatkérőnek elegendő ezen dokumentumokra utalnia.

(4) Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírás megadásával, az alkalmasság megítélésével, az ajánlatok, részvételi jelentkezések elbírálásával, vagy a szerződés megkötésével összefüggésben követelményeket határozhat meg azzal a céllal, hogy az általa rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegét az érintettek megőrizzék. Ez a rendelkezés nem érinti a Kbt. 80. §-ában foglaltakat.

(5) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának módjáról szóló külön jogszabályban meghatározottakon kívül egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és ahhoz tartozó igazolási módot is előírhat, de ennek során is megfelelően alkalmaznia kell a Kbt. 55. § (3) bekezdésében foglaltakat.

3. § (1) Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevőt is, aki árubeszerzés esetében ajánlatában – az áruk összértéke tekintetében – ötven százalékot meghaladóan olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani.

(2) Árubeszerzés esetében, ha az értékelési szempont szerinti értékelés során több ajánlat azonos, az ajánlatkérő köteles előnyben részesíteni azt az ajánlatot, amely – az áruk összértéke tekintetében – ötven százalékot elérően vagy meghaladóan olyan származású árut ajánl, amely számára nemzeti elbánást kell nyújtani.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában

(4) A (2) bekezdés szerinti esetben az eljárás nyertese az előnyben részesített ajánlatot tevő, ha pedig több előnyben részesítendő ajánlat van, az az ajánlattevő, amelynek ajánlata alacsonyabb árat tartalmaz. Azonos árajánlat esetében – a Kbt. 72. § (2) bekezdésének megfelelően – az eljárás nyertese az az ajánlattevő, akinek az ajánlata a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.

(5) Az ajánlatkérőnek nem kell alkalmaznia a (2) bekezdést, ha valamely ajánlat előnyben részesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban vagy aránytalan költségtöbblettel járna.

4. § Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, a nyílt eljárásban negyvenöt napnál rövidebb ajánlattételi határidőt is meg lehet határozni. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított huszonkilenc napnál, kivéve sürgősség esetében, amely esetben huszonkét napra rövidíthető. Az ajánlattételi határidő legkevesebb negyvenöt, huszonkilenc vagy huszonkét napos időtartama a Kbt. 83. § (6) bekezdése szerint rövidíthető.

5. § (1) A meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban a részvételi határidőt a részvételi felhívás feladásának napjától számított legalább harminc napban kell meghatározni, de sürgősség esetében sem határozható meg tizenöt napnál rövidebb időtartamban. A Kbt. 85. § (2) bekezdése (gyorsított eljárás) nem alkalmazható.

(2) Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő és az alkalmasnak minősített részvételre jelentkezők megállapodásban rögzíthetik, feltéve, hogy valamennyi jelentkezőnek azonos időtartam áll rendelkezésére ajánlata összeállítására és benyújtására.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés értelmében az ajánlatkérő és az alkalmasnak minősített jelentkezők nem tudnak megállapodni az ajánlattételi határidőben, az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő állapítja meg, azzal, hogy az nem lehet az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított huszonnégy napnál rövidebb. Az ajánlattételi határidő sürgősség esetében tíz napra rövidíthető, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívást telefax útján vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérő.

(4) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő (3) bekezdés szerinti huszonnégy napos időtartamát legfeljebb öt nappal lerövidítheti, feltéve, hogy a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé tette már a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény megjelenésének napjától, és a felhívásban megadta a hozzáférés adatait.

(5) A (2) bekezdés szerinti megállapodásban azonban az ajánlatkérő és az alkalmasnak minősített jelentkezők tíz napnál rövidebb ajánlattételi határidőt is megállapíthatnak.

6. § (1) Az időszakos előzetes tájékoztató meghívásos vagy tárgyalásos eljárás – ide nem értve a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást – meghirdetésére is irányulhat (időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás). Ebben az esetben a hirdetmények mintájáról és egyes tartalmi elemeiről szóló külön jogszabályban meghatározott minta szerinti tartalommal kell elkészíteni és közzétenni az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt, amely tartalmazza azt a határidőt, amely időpontig a gazdasági szereplők érdeklődést kifejező írásbeli nyilatkozatot (a továbbiakban: szándéknyilatkozat) nyújthatnak be és az eljárás (eljárások) indításának tervezett napját is.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatkérő a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást megindító részvételi felhívást nem teszi hirdetményben közzé, hanem a részvételi felhívást egyidejűleg és közvetlenül küldi meg (a továbbiakban: közvetlen részvételi felhívás) azon gazdasági szereplőknek, amelyek az előírt határidőben szándéknyilatkozatukat az ajánlatkérőnél benyújtották és felhívja őket szándéknyilatkozatuk megerősítésére.

(3) A közvetlen részvételi felhívást legkésőbb az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele napjától számított tizenkét hónapon belül meg kell küldeni. A meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás a közvetlen részvételi felhívás megküldésével indul.

(4) Az ajánlatkérő nem köteles az eljárást megindítani, ha az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételét követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul írásban értesítenie kell a szándéknyilatkozatot tevőket és a Közbeszerzési Hatóságot.

(5) A közvetlen részvételi felhívás tartalmára a Kbt. 38. § (3)–(4) bekezdésének a részvételi felhívásra (eljárást megindító felhívásra) vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandóak, azzal, hogy annak tartalmaznia kell hivatkozást a közzétett időszakos előzetes tájékoztatóra és közzétételének napjára, valamint a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napját. Az ajánlattételi felhívásnak is tartalmaznia kell hivatkozást a közzétett időszakos előzetes tájékoztatóra és közzétételének napjára.

(6) A részvételi határidő 5. § (1) bekezdésében előírt minimális időtartama a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számítandó.

(7) Az ajánlattételi határidő 5. § (4) bekezdésében meghatározott rövidítésének lehetőségével az ajánlatkérő abban az esetben élhet, ha a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé tette már az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény megjelenésének napjától, és a felhívásban megadta a hozzáférés adatait.

7. § (1) A meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás meghirdetésére – ide nem értve a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást – előminősítési hirdetmény is közzétehető (előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás).

(2) Ha az ajánlatkérő az eljárást előminősítési hirdetménnyel hirdette meg, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást megindító részvételi felhívást nem teszi hirdetményben közzé, hanem közvetlen részvételi felhívást küld azon gazdasági szereplőknek, amelyeket az előminősített jelentkezők listájára (a továbbiakban: lista) felvett (8. §). Az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás a közvetlen részvételi felhívás megküldésével indul.

(3) Az eljárásban az ajánlatkérő kizárólag a listájára felvett előminősített jelentkezőket hívhatja fel részvételi jelentkezés benyújtására. Az ajánlatkérő az összes előminősített jelentkezőnek köteles közvetlen részvételi felhívást küldeni, kivéve, ha a lista a közbeszerzés tárgya, vagy azon belüli csoportja szerinti bontásban készült. Ebben az esetben csak a bontás szerinti előminősített jelentkezőknek kell felhívást küldeni.

(4) Az ajánlatkérő az előminősítési hirdetmény közzététele alapján nem köteles az eljárást megindítani, ha a hirdetmény közzétételét követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul egyidejűleg, írásban értesítenie kell az előminősített jelentkezőket és a Közbeszerzési Hatóságot.

(5) Az ajánlatkérő az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett közbeszerzésre továbbá más hirdetménnyel induló eljárást is alkalmazhat, különösen, ha az előminősített jelentkezők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az új hirdetményben utalnia kell erre a körülményre, és az új hirdetmény közzétételéről – a közzétételt követően haladéktalanul – egyidejűleg, írásban értesítenie kell az előminősített jelentkezőket.

(6) A közvetlen részvételi felhívás tartalmára a Kbt. 38. § (3)–(4) bekezdésének a részvételi felhívásra (eljárást megindító felhívásra) vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandóak, azzal, hogy annak tartalmaznia kell hivatkozást a közzétett előminősítési hirdetményre és közzétételének napjára, valamint a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napját. Az ajánlattételi felhívásnak is tartalmaznia kell hivatkozást a közzétett előminősítési hirdetményre és közzétételének napjára.

(7) A közvetlen részvételi felhívás a Kbt. 38. § (3) bekezdés k) és l) pontjától eltérően tartalmazza:

(8) A részvételi határidőt az 5. §-tól eltérően az ajánlatkérő főszabályként nem határozhatja meg a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számított harminchét napnál rövidebb időtartamban. A részvételi határidő rendkívüli sürgősség esetében kivételesen huszonkét napra rövidíthető, ha pedig a felhívást telefax útján vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérő, tizenöt napra rövidíthető.

(9) Az ajánlattételi határidő 5. § (4) bekezdésében meghatározott rövidítésének lehetőségével az ajánlatkérő abban az esetben élhet, ha a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé tette már az előminősítési hirdetményt tartalmazó hirdetmény megjelenésének napjától, és a felhívásban megadta a hozzáférés adatait.

(10) Több előminősített jelentkező közösen is benyújthat részvételi jelentkezést és közösen is tehet ajánlatot.

(11) A Kbt. 87. § (1) bekezdés d) pontját és a Kbt. 91. § (1) bekezdés d) pontját nem kell alkalmazni.

8. § (1) Az ajánlatkérő a jelentkezők előminősítésére szolgáló rendszert hozhat létre és működtethet, amelynek célja, hogy a meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó meghívásos vagy tárgyalásos eljárásokban részvételre jogosultakat előre kiválassza.

(2) Az előminősítési hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni, és közzé kell tenni, amely tartalmazza különösen az ajánlatkérő előminősítési rendszerének célját, időtartamát, a tervezett közbeszerzések tárgyának leírását, az előminősítési szempontokat és igazolási módjait vagy azok összegező leírását.

(3) Ha az előminősítési rendszer időtartama három évnél hosszabb, az előminősítési hirdetményt évenként kell közzétenni. Ha pedig ennél rövidebb időtartamra szól, elegendő az első ilyen hirdetmény közzététele.

(4) Az ajánlatkérő köteles biztosítani, hogy az érintettek az előminősítési hirdetmény közzétételét követően a rendszer működtetésének időtartama alatt bármikor kérhessék előminősítésüket.

(5) Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia – a közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban – az előminősítési rendszer működtetésének részleteit, valamint az előminősítési szempontokat és igazolási módjait. Az előminősítési rendszer különböző minősítési fokozatokból állhat.

(6) Az előminősítési rendszer működtetésére vonatkozó szabályokat, a minősítési szempontokat és igazolási módjait az ajánlatkérő szükség szerint felülvizsgálhatja, módosíthatja.

(7) Az előminősített jelentkezőkről az ajánlatkérőnek listát kell vezetnie. A lista elkészíthető a közbeszerzés tárgya, vagy azon belüli csoportja szerinti bontásban is. A listának tartalmaznia kell legalább az előminősített jelentkező nevét, címét (elérhetőségét), a listára vételének időpontját. A lista adatai nyilvánosak, kivéve a személyes adatnak minősülő adatokat. A lista nyilvános adatait az ajánlatkérő a honlapján közzéteszi.

9. § (1) A jelentkezők listára vételének feltételeit (a továbbiakban: előminősítési szempontok) és igazolási módjait az ajánlatkérő a Kbt. IX. Fejezetében foglaltakkal összhangban – a közbeszerzési eljárásban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának módjáról szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint – köteles meghatározni, azzal, hogy ahol az igazolás módja nyilatkozat, valamint a Kbt. 57. § (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben egyszerű nyilatkozat is elfogadható; másrészt az alkalmasságra egyéb objektív alapú előminősítési szempontot és igazolási módot is előírhat, de ennek során is megfelelően alkalmaznia kell a Kbt. 55. § (3) bekezdésében foglaltakat. Az előminősítési szempontok meghatározása során az ajánlatkérő jogosult a Kbt. IX. Fejezete, valamint a közbeszerzési eljárásban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának módjáról szóló külön jogszabályban meghatározottak szerinti szempontok és igazolási módok közül választani.

(2) Az előminősítési szempontok meghatározása során nem lehet különbséget tenni a jelentkezők között székhelyük vagy letelepedési helyük szerint, sem olyan adminisztratív, pénzügyi vagy műszaki feltételek előírása révén, amelyek csak egyes jelentkezőkre érvényesek. Az ajánlatkérő nem követelheti meg olyan igazolások benyújtását a jelentkezőktől, amelyek már rendelkezésére állnak.

(3) Az ajánlatkérő köteles előminősítési dokumentációt készíteni, amelyben meg kell adnia különösen a 8. § (5) bekezdésében foglaltakat, továbbá az előminősítési kérelem elbírálási határidejét. Az elbírálási határidő hat hónapnál hosszabb nem lehet. Amennyiben az elbírálás előreláthatólag négy hónapnál hosszabb időt vesz igénybe, az ajánlatkérő az előminősítési kérelem benyújtásától számított két hónapon belül köteles tájékoztatni a jelentkezőt az elbírálás hosszabb időtartamát indokoló körülményekről, valamint kérelme elbírálásának várható időpontjáról.

(4) Ha az ajánlatkérő egy másik ajánlatkérő előminősítési rendszerét – figyelemmel az előminősítési szempontokra – egyenértékűnek tartja, köteles erről és e másik ajánlatkérő nevéről, címéről, illetve a hivatkozott előminősítés elfogadásáról tájékoztatást adni az előminősítési dokumentációban.

(5) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy az előminősítési dokumentáció az előminősítési hirdetmény közzétételének napjától kezdve rendelkezésre álljon. Ha az előminősítési dokumentáció megküldését kérik, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni. Az előminősítési dokumentációt a Közbeszerzési Hatóság kérésére szintén meg kell küldeni.

(6) Ha az ajánlatkérő módosítja az előminősítési rendszer működtetésére vonatkozó szabályokat, vagy az előminősítési szempontokat és igazolási módjait, köteles új előminősítési hirdetményt közzétenni, valamint a már listára vett előminősített jelentkezőket és az előminősítési kérelmet benyújtókat egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

10. § (1) A jelentkező bármikor kérheti előminősítését és a listára vételét az előminősítési dokumentációban előírt adatok, tények bemutatása, a szükséges igazolások, nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok csatolása mellett.

(2) Az előminősítési kérelmet és a jelentkező előminősítését kizárólag a megadott előminősítési szempontok alapján lehet elbírálni.

(3) Amennyiben az előminősítési kérelem hiányos, a jelentkezőt a hiányok megjelölése mellett hiánypótlásra kell felhívni.

(4) Az előminősítési kérelem elbírálását követően az ajánlatkérő haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül köteles értesíteni a jelentkezőt döntéséről, elutasítás esetében annak indokairól is.

(5) Amennyiben az ajánlatkérő módosítja az előminősítési szempontokat, a már listára vett előminősített jelentkezőknek is igazolniuk kell az előírt módon megfelelőségüket az új vagy a módosult előminősítési szempont tekintetében. Erre – a 9. § (6) bekezdés szerinti tájékoztatás során – fel kell hívni az előminősített jelentkezőket. Benyújtott kérelem folyamatban levő elbírálása esetén pedig az ajánlatkérőnek a kérelem módosítás miatt szükséges kiegészítésére kell a jelentkezőt felhívnia.

(6) Az előminősített jelentkező köteles az ajánlatkérőnek bejelenteni, ha az előminősítési szempontok szerinti adataiban, körülményeiben változás állt be, a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a változástól számított öt munkanapon belül. Ha a változás következtében az előminősített jelentkező nem felel meg a szempontoknak, az ajánlatkérőnek törölnie kell a listáról.

(7) Az ajánlatkérő maga is kezdeményezheti a listáról való törlését, ha a rendelkezésére álló adatok szerint az előminősített már nem felel meg az előminősítési szempontoknak.

(8) A listáról való törlés előtt legalább 15 nappal az érintett előminősített jelentkezőket az ajánlatkérő köteles írásban tájékoztatni a tervezett intézkedéséről és annak indokáról is. Az érintett előminősített jelentkező az ajánlatkérő által meghatározott határidőn belül köteles észrevételeit írásban közölni az ajánlatkérővel.

(9) Az előminősítési kérelem elutasítása és a listáról való törlés ellen jogorvoslatnak van helye. Az érintett a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kérheti.

11. § (1) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat, ha

(2) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha

(3) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetén, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás vagy a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást vagy szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás vagy szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás vagy a szolgáltatás teljesítéséhez.

(4) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás esetében, ha olyan új építési beruházásra kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás teljesítésére, feltéve, hogy az új építési beruházás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést a jelen rendelet szerinti valamely eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító vagy meghirdető hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy ilyen hirdetmény nélküli eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából).

(5) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá szolgáltatás megrendelése esetén, ha arra közszolgáltatói tevékenységével összefüggő – a tervpályázati eljárásra vonatkozó szabályokról szóló külön jogszabályban szabályozott – tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel vagy – a bírálóbizottság ajánlása alapján – a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni; ez utóbbi esetben a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) meg kell hívni a tárgyalásra.

12. § (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás – a 11. § (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti eset kivételével – ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik. Az ajánlatkérő a 11. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a tárgyalást megelőzően – amennyiben ajánlattételi felhívás készítésére nincs mód – tárgyalási meghívót küld.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottságot az eljárás megkezdéséről a 13. § (2) bekezdés szerint kell tájékoztatni. A 11. § (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz – telefaxon vagy elektronikus úton – benyújtani a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást, a 11. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben továbbá az érintett szervezet nevét és címét.

(3) A tárgyalásos eljárás 11. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben, valamint, ha a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben az ésszerűen lehetséges, a 11. § (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia.

(4) Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez.

(5) A 11. § (5) bekezdése szerinti tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatok értékelési szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet.

(6) A 11. § (1) bekezdés e) pontja szerinti tárgyalásos eljárásra a Kbt. 99. §-át kell alkalmazni.

13. § (1) A 11. § (2) bekezdés c) pontja szerinti tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő a kedvező feltételekről való tudomásszerzést követően haladéktalanul ajánlattételi felhívást köteles küldeni telefaxon vagy elektronikus úton a kedvező feltételeket felajánlónak és lehetőség szerint még legalább két ismert ajánlattevőnek. A felhívottakkal a kedvező feltételek fennállásának időtartamán belül kell tárgyalni, és a nyertessel – a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyásával – írásban szerződést kötni.

(2) Az eljárás megkezdéséről – telefaxon vagy elektronikus úton – az ajánlatkérőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot. A tájékoztatást a Kbt. 100. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell megadni.

(3) Az ajánlatkérőnek a kedvező feltételeket felajánló dokumentumot is a Kbt. 34. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megőriznie.

14. § (1) Az ajánlatkérő (ajánlatkérők) az e rendeletben foglaltak szerinti nyílt eljárást, vagy az e rendelet szerinti valamely meghívásos vagy tárgyalásos eljárást köteles alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából. A keretmegállapodásos eljárásra a Kbt. keretmegállapodásos eljárásra vonatkozó 108–110. §-ában foglalt szabályai nem alkalmazhatóak.

(2) Az ajánlatkérő az (1) bekezdésnek megfelelően megkötött keretmegállapodás alapján egy vagy több hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat az adott közbeszerzés (közbeszerzések) megvalósítása érdekében. Az eljárás ezen második szakaszára a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jelen rendelet szerinti eltérő szabályait a keretmegállapodásos eljárás jelen rendelet szerinti szabályai szerint kell megfelelően alkalmazni.

15. § (1) A keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben vagy közvetlen részvételi felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni az értékelési szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebb felső határáig terjedő számú ajánlattevővel köt majd keretmegállapodást. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia.

(2) Az eljárásban az azonos ajánlatok elbírálására a Kbt. 72. § (2)–(4) bekezdése nem alkalmazható. Ha a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámának felső határán több ajánlat azonos, az összes ilyen azonos ajánlatot tevővel keretmegállapodást kell kötni.

(3) A keretmegállapodásnak tartalmaznia kell az adott időtartam alatt annak alapján kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen a közbeszerzések tárgyát, az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, a közbeszerzések előirányzott mennyiségét.

16. § (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik, amelyet a keretmegállapodást kötött ajánlattevőnek – illetve összes ajánlattevőnek egyidejűleg – írásban kell megküldeni. Más ajánlattevőt az eljárásba nem lehet bevonni.

(2) Az ajánlatkérő nem köteles a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást megindítani, ha a keretmegállapodás megkötését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés (szerződések) megkötésére, vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul írásban értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket és a Közbeszerzési Hatóságot.

(3) Az ajánlatkérő a keretmegállapodás szerinti közbeszerzés megvalósítására más, hirdetménnyel induló – jelen rendelet szerinti – eljárást is alkalmazhat, különösen a több évre kötött keretmegállapodás esetében, vagy ha a keretmegállapodást kötött ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az új hirdetményben utalnia kell erre a körülményre, és az új hirdetmény közzétételéről – a közzétételt követően haladéktalanul – egyidejűleg, írásban értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket.

17. § (1) Az ajánlattételi felhívásnak a következőket kell tartalmaznia:

(2) A keretmegállapodás alapján lefolytatott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő nem ellenőrzi a keretmegállapodásban részes ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmasságát és a kizáró okok fenn nem állását.

(3) Az ajánlatkérő akkor alkalmazhat a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban alkalmazott értékelési szemponttól eltérő értékelési szempontot, amennyiben már a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban – az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban – azt előírta, és amelyet egyben a keretmegállapodás tartalmaz.

18. § (1) A keretmegállapodásban meghatározott feltételeket az ajánlattételi felhívásban, az ajánlatban vagy a tárgyalás (tárgyalások) eredményeként lényegesen nem lehet módosítani. Az ajánlattevő a keretmegállapodásban foglaltakhoz képest az ellenszolgáltatás mértékére, illetve az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontja keretében a részszempontok szerint értékelésre került tartalmi elemeire vonatkozóan az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehet. A módosítás nem járhat azzal, hogy a keretmegállapodás alapján megkötött szerződés tárgya, vagy feltételei olyan jellemzőjében, vagy körülményében tér el a keretmegállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgytól vagy feltételektől, amely nem tette volna lehetővé hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását.

(2) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő (ajánlatkérők) és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy a keretmegállapodásban nem szereplő szerződéses feltételekben a felek megállapodjanak, és az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel köthessen szerződést.

19. § (1) A Kbt. 118. § (7)–(8) bekezdésének alkalmazhatóságát az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés versenyre vonatkozó szabályaival összhangban kell megállapítani. Vizsgálni kell különösen a Kbt. 114. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység jellemzőit, a helyettesítő szolgáltatások esetleges létezését, az árakat, valamint azt, hogy van-e ténylegesen vagy potenciálisan az adott tevékenység tekintetében egynél több szolgáltató az adott piacon.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy valamely piacra történő szabad belépés nem korlátozott, ha az adott tagállam végrehajtotta és alkalmazza a 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv XI. melléklete szerinti közösségi jogszabályok rendelkezéseit. Ha ez alapján nem vélelmezhető az adott piacra történő szabad belépés, bizonyítani kell, hogy az ténylegesen és jogilag is szabad.

(3) Az Európai Bizottságnak a Kbt. 118. § (7)–(8) bekezdésének alkalmazhatóságát megállapító határozatának meghozatalát – a Közbeszerzési Hatóság egyidejű értesítése mellett – a Gazdasági Versenyhivatal, illetve az ajánlatkérő kezdeményezheti, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a Kbt. 114. § (2) bekezdésében meghatározott valamely tevékenység vonatkozásában fennáll a Kbt. 118. § (7)–(8) bekezdése alkalmazásának feltétele. Az Európai Bizottság az eljárást hivatalból is megindíthatja.

(4) Amennyiben az Európai Bizottság eljárását a Gazdasági Versenyhivatal kezdeményezi, indokolással ellátott állásfoglalása mellett egyidejűleg köteles tájékoztatni az Európai Bizottságot az adott tevékenység versenyfeltételek mellett történő végzésével összefüggő minden lényeges tényről, különösen az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfeleléssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekről, hatósági határozatokról, megállapodásokról.

(5) Amennyiben az Európai Bizottság eljárást az ajánlatkérő vagy az Európai Bizottság hivatalból kezdeményezi, a Gazdasági Versenyhivatal a (4) bekezdés szerinti információkról az Európai Bizottságot kérésére köteles tájékoztatni.

20. § E rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után megindított közbeszerzésekre kell alkalmazni.

21. § Ez a rendelet – a Kbt.-vel együtt – a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.