• Tartalom
Oldalmenü

2011. évi XXIX. törvény

az energetikai tárgyú törvények módosításáról1

2017.01.01.

1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:

[E törvény hatálya alá tartozik:]

k) az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra történő kialakítása, hasznosítása és bezárása;
l) az a)–k) pontokban felsorolt tevékenységek gyakorlásához szükséges létesítmények és berendezések.”

2. § A Bt. 5. § (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[5. § (1) A bányafelügyelet engedélyezi:]

h) a bányászati hulladék kezelését,”

3. § A Bt. 8. § a) pontja a következő ac) alponttal egészül ki:

[A miniszter belföldi vagy külföldi jogi és természetes személyekkel, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságaival kötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti:

a) zárt területen]

ac) az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatását, tárolásra történő kialakítását, hasznosítását és bezárását,”

4. § A Bt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

9. § (1) Koncessziós pályázatra kijelölhető területként azt a bányafelügyelet által zárt területként kijelölt területet lehet figyelembe venni, amelyen az adott ásványi nyersanyag előfordulása, vagy a geotermikus energia kinyerése, vagy az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezet kialakíthatósága valószínűsíthető.
(2) A koncessziós pályázati kiírásban a miniszter azokat a zárt területeket hirdeti meg – az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló jogszabályban foglaltak figyelembevételével – , amelyeken az ásványi nyersanyag bányászata, vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik, vagy az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezet kialakítása lehetséges.
(3) Ivóvíz-, ásvány-, gyógy- és hévíz célú hasznosításra már igénybevett, valamint ivóvíz, ásványvíz, gyógyvíz hasznosításra alkalmas rétegek, vízadók, víztestek – energetikai és ipari eredetű szén-dioxid földtani szerkezetekben történő tárolása céljából – zárt területként nem jelölhetők ki.”

5. § A Bt. 22. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Zárt területen koncesszió keretében meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia, valamint az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezet kutatására a miniszter a koncessziós szerződésben kutatási jogot adományoz.”

6. § A Bt. a 22/B. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezet kutatásának és a szén-dioxid földfelszín alatti tárolásának sajátos szabályai
22/C. § (1) Zárt területen koncesszió keretében az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezet kutatására vonatkozó kutatási jog adományozására a 22. § és a 22/A. § szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) A kutatási jog a kutatási területen a bányavállalkozónak kizárólagos jogot ad az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezet kutatási műszaki üzemi tervének benyújtására, a jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv alapján végzett kutatására és az elfogadott kutatási zárójelentés alapján a bányatelek megállapításának kezdeményezésére.
(3) Az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolási tevékenységet – amely magában foglalja a szén-dioxid tárolóhelyre való szállítását és a szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetbe történő besajtolását –, koncesszió keretében lehet gyakorolni.
(4) Az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezet kutatása, a szén-dioxid tárolóhely kialakítása és működése során elsődlegesen a környezetvédelmi szempontokat, valamint a műszaki-biztonsági követelményeket kell figyelembe venni.
(5) A bányafelügyelet és a környezetvédelmi hatóság helyszíni ellenőrzések során ellenőrzi a tárolásra vonatkozó jogszabályi előírások betartását, és a környezetre, valamint az emberi egészségre gyakorolt hatásokat.”

7. § A Bt. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Üzleti titokként kell kezelni a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a kutatási, kitermelési tevékenységekre, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokat, amelyek, megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna
a) a kutatási jog jogosultja által a kutatási zárójelentésben és egyéb módon szolgáltatott adatok esetén a kutatási jogosultság időtartama alatt, valamint
b) a bányavállalkozó által a kutatási zárójelentésben, készletszámítási jelentésben és egyéb módon szolgáltatott adatok esetén a bányabezárási terv (42. §) jóváhagyásáig, bányatelek-megállapítás, vagy geotermikus védőidom kijelölés hiányában a kutatási zárójelentés elfogadását, továbbá egyéb esetben az adatszolgáltatási kötelezettség keletkezését követő egy évig.
(3a) Nem tartozik az üzleti titok körébe
a) az elvégzett kutatások helyére,
b) a kutatási adatok birtokosára,
c) az éves kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségére, minőségére,
d) a kitermelés helyére, valamint
e) a befizetett bányajáradék összegére
vonatkozó információ.”

8. § A Bt. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az állami földtani feladatokat ellátó szerv vezeti az állami ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon, valamint az energetikai és ipari eredetű szén-dioxidot tároló földtani szerkezetek nyilvántartását, amelyekkel kapcsolatban a jogosult kérelmére, külön jogszabályban meghatározott díjazásért, igazolást ad ki.”

9. § A Bt. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ásványi nyersanyagot feltárni és kitermelni, szénhidrogén, valamint energetikai és ipari eredetű szén-dioxid felszín alatti tárolására földtani szerkezetet hasznosítani a föld felszínének és mélyének e célra elhatárolt részén (a továbbiakban: bányatelek) szabad.”

10. § A Bt. a következő 28/B. §-sal egészül ki:

28/B. § (1) A bányafelügyelet jóváhagyása szükséges a földgázellátásról szóló törvény alapján szállítási rendszerüzemeltetési, a földgázelosztási és a földgáztárolási működési engedéllyel rendelkező szervezet (engedélyes) e törvény hatálya alá tartozó gázüzemi tevékenységei egyes elemeinek más személy általi végzéséhez (a továbbiakban: kiszervezés).
(2) A kiszervezés engedélyezése során a bányafelügyelet nem hagyhat jóvá olyan ügyletet, amely azt eredményezi, hogy az e törvény hatálya alá tartozó gázüzemi tevékenységek felügyelete és az üzemeltetés irányítása kikerül az engedélyes saját szervezetéből.
(3) A kiszervezett tevékenységek esetében a kiszervezést végző engedélyes úgy felel a jogszabályokban foglalt – az e törvény hatálya alá tartozó gázüzemi tevékenységekhez kapcsolódó – kötelezettségei teljesítéséért, mintha a kiszervezett tevékenységet maga végezné.”

11. § A Bt. 38. § (2)–(3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységnek kell tekinteni a szeizmikus mérések helyszínére történő behajtást, a mérési pontok és nyomvonalak kitűzését, a mérések elvégzését, ideértve a több dimenziós szeizmikus méréseket és felvételezést is. A geofizikai mérések elvégzése nem minősül az ingatlan a termőföld védelméről szóló törvény szerinti időleges más célú hasznosításának.
(3) Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmények, szállítóvezetékek, a kutatási műveletekhez szükséges berendezések elhelyezése céljára – megállapodás hiányában – a bányavállalkozó az ingatlan használatára az építés, kutatás végzéséhez, annak befejezéséig, az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében szolgalom alapítását igényelheti. Az okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni. Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmények és szállítóvezetékek üzemeltetése – beleértve az üzemelés megszüntetésével járó tevékenységet is – időtartamára a bányavállalkozó, az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében, szolgalmi jog alapítását igényelheti. A törvény hatálya alá tartozó létesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges eszközök, különösen energiaellátó, adatátviteli, katódvédelmi eszközök, technológiai célú csővezetékek és egyéb eszközök elhelyezése, üzemben tartása céljára a bányavállalkozó a biztonsági övezet mértékében, az ingatlantulajdonosnak fizetendő kártalanítás ellenében, szolgalom alapítását igényelheti.”

12. § A Bt. 38/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

38/C. § (1) Az elosztóvezeték idegen ingatlanon történő elhelyezésére, illetve üzemeltetésére, kártalanítás ellenében, az engedélyes vagy az elosztóvezeték tulajdonosa javára a bányafelügyelet a biztonsági övezet mértékének megfelelően vezetékjogot állapíthat meg, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza.
(2) A jogerős és végrehajtható határozattal a bányafelügyelet – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.
(3) Vezetékjog az ingatlan tulajdonosának az engedélyessel, vagy az elosztóvezeték tulajdonosával kötött megállapodásában is alapítható. A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését ebben az esetben az engedélyes vagy az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni. A vezetékjog a gázelosztó-vezeték mindenkori engedélyesét vagy tulajdonosát illeti meg, és az ingatlant terheli.
(4) A vezetékjog a jogerős határozat, illetve a tulajdonos hozzájárulása alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható. Amennyiben az ingatlantulajdonos az elosztóvezeték elhelyezéséhez hozzájárult, a tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.”

(5) Az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon

a) az elosztóvezetéket – a hozzá tartozó szerelvényekkel együtt – elhelyezheti és üzemeltetheti,

b) az elhelyezett létesítményeket karbantarthatja, kijavíthatja, átalakíthatja és eltávolíthatja,

c) a vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet, fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit eltávolíthatja,

d) a miniszternek a vízgazdálkodásért felelős miniszter, valamint az elektronikus hírközlésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletében meghatározott módon nyomvonalas létesítményt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát és építményt megközelíthet, keresztezhet.

(6) A bányafelügyelet határozatával alapított vezetékjog megszűnik, ha az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott létesítményeket az engedélyezéstől számított öt éven belül nem építi meg, vagy azokat véglegesen eltávolítja. A vezetékjog megszűnését az engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosa az azt követő 30 napon belül köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek. A bányafelügyelet a vezetékjog megszűnését az engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosának bejelentése, vagy annak hiányában az ingatlantulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzése alapján hivatalból határozatban állapítja meg.

(7) A vezetékjog megszűnése esetén a bányafelügyelet a vezetékjog megszűnését megállapító jogerős és végrehajtható határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból történő törlése iránt.”

13. § A Bt. 41. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki]

e) bányászati koncesszió nélkül vagy az abban foglaltaktól eltérően energetikai és ipari eredetű szén-dioxidot földtani szerkezetbe sajtol.”

14. § A Bt. 44. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik – figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra –:]

f) a szénhidrogén, valamint energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra történő kialakítása és hasznosítása, az ehhez szükséges létesítmények és berendezések építése, használatbavétele, üzemeltetése, bezárása,”

15. § (1) A Bt. 49. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„4. „Bányászat (bányászati tevékenység)”: ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, az e tevékenységek során keletkező hulladékok kezelése, valamint az ásványvagyon-gazdálkodás. Bányászati tevékenységnek minősül:
a) a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett előkészítése, osztályozása, a szénhidrogén-bányászatban elsődleges feldolgozása,
b) a haszonanyagok helyben végzett készletezése,
c) a bánya szüneteltetése, bezárása, a szénhidrogénmező felhagyása,
d) a bányászati tevékenység befejezését követő tájrendezés,
e) a szénhidrogén, valamint az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra történő kialakítása, igénybevétele és bezárása,
f) a geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása, továbbá
g) az a)–f) pontokban meghatározott tevékenységek során keletkezett hulladék kezelése.”

(2) Bt. 49. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„17. „Kutatás”: olyan földtani (geológiai, geofizikai, geokémiai) és mérnöki módszerekkel végzett bányászati tevékenység, amelynek célja:
a) az ásványi nyersanyagok lelőhelyének felfedezése,
b) a felfedezett ásványi nyersanyag lelőhely lehatárolása és mennyiségi, minőségi megismerése, továbbá
c) a geotermikus energia földkéregbeli viszonyainak megismerése, valamint
d) a földtani szerkezetek megismerése szénhidrogén, valamint energetikai és ipari eredetű szén-dioxid felszín alatti tárolására való alkalmasság szempontjából.”

(3) A Bt. 49. §-a a következő 23. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„23. „Energetikai és ipari eredetű szén-dioxid”: a fosszilis ásványi nyersanyagok termikus bomlása és fosszilis energiahordozók elégetése során keletkező szén-dioxid.”

(4) A Bt. 49. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„24. „Zárt terület”: meghatározott ásványi nyersanyag kutatása, feltárása, kitermelése, valamint energetikai és ipari eredetű szén-dioxid földtani szerkezetekben történő tárolása céljából lehatárolt, koncessziós pályázatra kijelölhető terület. Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt. A geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősül az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéreg-rész.”

(5) A Bt. 49. §-a a következő 44. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„44. „Gázüzemi tevékenység”: a földgázszállító-, elosztó vezeték és föld alatti földgáztároló engedélyes által végzett tervezése, építése, üzembe helyezése, üzemeltetése (ellenőrzés, karbantartás, üzemzavar elhárítás, javítás), felhagyása és elbontása, valamint a tervezés, létesítés, üzemeltetés felügyelete.”

(6) A Bt. 49. §-a a következő 45. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„45. „energetikai és ipari eredetű szén-dioxid föld alatti tárolóhely”: egy földtani szerkezetnek az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid föld alatti tárolására használt, meghatározott kiterjedésű térrésze, az ehhez kapcsolódó felszíni és besajtoló berendezésekkel együtt.”

16. § A Bt. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A törvény 9. §-a szerinti zárt területté történő kijelölés a folyamatban lévő eljárásokat nem érinti.”

17. § (1) A Bt. 50/A. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

s) a koncessziós pályázatra kijelölhető ásványi nyersanyag, geotermikus energia előfordulási területén, és az energetikai vagy ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezet kialakítására alkalmas területen elvégzendő komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat lefolytatására, valamint a vizsgálatban résztvevő hatóság közreműködésére,”

[vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására]

(2) A Bt. 50/A. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

u) az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatására, tárolásra történő kialakítására, a tárolás engedélyezésére, az üzemeltetésre, az ellenőrzésre, a bezárásra és az azt követő időszak hatósági felügyeletére, a szállítóvezetékekhez és a tárolókhoz való hozzáférésre, valamint a szén-dioxid szállítására és tárolására alkalmas létesítményekkel kapcsolatos, nemzetközi kötelezettségvállaláson alapuló, valamint az Európai Bizottság felé teljesítendő jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségre”

[vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.]

18. § A Bt. 50/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az állami földtani feladatokat ellátó szerv 2011. december 31. napjáig felmérést végez az ország területén rendelkezésre álló, energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására potenciálisan alkalmas földtani szerkezetek kapacitásáról, és ezen felmérés alapján közzéteszi e területek listáját.”

19. § (1) A Bt. 50/C. § helyébe a következő rendelkezés lép:

50/C. § (1) A 2004. január 1-jét megelőzően idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett földgázelosztó-vezetékek tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére a szolgalmi jog alapítását követően, annak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése nem történt meg, a bejegyzésre a bányafelügyelet gázelosztó-vezetékre kiadott jogerős és végrehajtható használatbavételi engedélye alapján kerülhet sor. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot is.
(2) A 2004. január 1-jét megelőzően idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett földgázelosztó-vezetékek tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére a szolgalmi jog alapítása nem történt meg, vagy az (1) bekezdésben meghatározott használatbavételi engedély nem lelhető fel, a bányafelügyelet az érintett földgázelosztó-vezetékek tekintetében az engedélyes 2012. december 31. napjáig benyújtott kérelmére vezetékjogot állapít meg. A jogerős és végrehajtható határozattal a bányafelügyelet megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.
(3) A 2004. január 1-je előtt idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett olyan gázelosztó-vezetékek tekintetében, amelyek korábban egybefüggő telephelyen belül csatlakozó-, illetve fogyasztói vezetékként működtek, és azok elhelyezésére vonatkozó szolgalmi jog alapítása nem történt meg, vagy a szolgalmi jogra vonatkozó engedély nem lelhető fel, vagy az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése nem történt meg, az engedélyes 2012. december 31. napjáig benyújtott kérelmére a bányafelügyelet az érintett vezetékek tekintetében vezetékjogot állapít meg. A jogerős és végrehajtható határozattal a bányafelügyelet megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.
(4) A bányafelügyelet műszaki-biztonsági okokból jogosult a (3) bekezdésben meghatározott gázelosztó-vezetékek tekintetében átalakítási kötelezettséget előírni.
(5) A szolgalmi jog utólagos bejegyzése, vagy a vezetékjog utólagos megállapítása és bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.”

(2) A Bt. a következő 50/D. §-sal egészül ki:

50/D. § (1) 2004. január 1-je előtt idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett, az 50/C. § szabályozási körén kívüli, a törvény hatálya alá tartozó létesítmények tekintetében, amennyiben azok üzemeltetésére a szolgalmi jog alapítását követően, annak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése nem történt meg, a bejegyzésre a bányafelügyelet által kiadott jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély alapján kerülhet sor. Amennyiben a szolgalmi jog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot is.
(2) 2004. január 1-je előtt idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett, az 50/C. § szabályozási körén kívüli, a törvény hatálya alá tartozó létesítmények tekintetében, amennyiben azok üzemeltetésére a szolgalmi jog alapítása nem történt meg, vagy az (1) bekezdésben meghatározott használatbavételi engedély nem lelhető fel, a fővárosi vagy megyei kormányhivatal az érintett létesítmények tekintetében a bányavállalkozó 2014. december 31. napjáig benyújtott kérelmére szolgalmi jogot állapít meg. A jogerős és végrehajtható határozattal a fővárosi vagy megyei kormányhivatal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.
(3) A szolgalmi jog utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.”

20. § A Bt. 51. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

2. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

21. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET.) 2. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazási köre kiterjed]

d) az e törvény szerint engedélyköteles és az e törvényben szabályozott engedély nélkül végezhető tevékenységeket végzőkre, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység egy részét kiszervezés alapján végzőkre, az e törvény szerinti engedély vagy hozzájárulás iránti kérelmet benyújtókra a kérelem elbírálásáig, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül végzőkre, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra, a villamosenergia-felhasználókra, a villamosenergia-vételezőkre, a villamosenergia-ipari vállalkozásban részesedést, befolyást vagy irányítást szerezni kívánókra, amennyiben a tervezett jogügylet megvalósítását e törvény bejelentéshez vagy előzetes hivatali hozzájáruláshoz vagy jóváhagyáshoz köti, az átviteli hálózat tulajdonosára, valamint az e törvény hatálya alá eső természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok közötti jogviszonyokra.”

22. § (1) A VET. 3. § a következő 4a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„4a. Biztonsági övezet: a biztonsági övezetről szóló miniszteri rendeletben a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 172. § e) pontjával összhangban megállapított földrajzi terület, amelyre a tervezett vagy létesült villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, vagy közvetlen vezeték számottevő hatást gyakorol;”

(2) A VET. 3. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő 11a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„11. Elsődleges energiaforrás: azon rendelkezésre álló energiaforrások gyűjtőneve, amelyek kémiailag, fizikailag vagy nukleárisan kötött formában, megújuló vagy nem megújuló módon tartalmaznak átalakításra alkalmas energiát, azzal, hogy villamos energia felhasználásával, átalakításával nyert energiát tartalmazó energiaforrás nem tekinthető elsődleges energiaforrásnak;
11a. Elszámolási időszak: szerződésben megállapított, elszámolás alapjául szolgáló, két mérőleolvasás közötti időszak;”

(3) A VET. 3. §-a a következő 13a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„13a. Eredetigazolás: olyan dokumentum, amely igazolja a megújuló energiaforrásból előállított vagy a nagyhatékonyságú, hasznos hőigényen alapuló, kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségét;”

(4) A VET. 3. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„17. Felhasználó: aki villamos energiát a saját felhasználási helyén történő felhasználás céljából közcélú hálózatról vagy magánvezetéken keresztül nem továbbadás útján vételez;”

(5) A VET. 3. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„19. Fogyatékkal élő fogyasztó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás vagy annak megszakadása;”

(6) A VET. 3. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„22. Hálózati engedélyes: az átviteli rendszerirányító és az elosztó;”

(7) A VET. 3. §-a a következő 26a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„26a. Informatikai eszköz: a hálózati engedélyes tevékenységéhez szükséges adattároló eszköz, operációs rendszerek és alkalmazások futtatását, kiszolgálását ellátó adatfeldolgozó eszköz (szerver), valamint ilyen kiszolgálást felhasználó adatfeldolgozó eszköz (kliens) ideértve az ezek működését biztosító szoftvert is;”

(8) A VET. 3. §-a a következő 27a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„27a. Irányítás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat;”

(9) A VET. 3. §-a a következő 27b. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„27b. Kapcsolódási pont: a magán- és a közvetlen vezeték azon pontja, amelyet a vezetéket üzemeltető és a vételező közötti szerződésben a felek tulajdoni vagy üzemeltetési határként megjelölnek;”

(10) A VET. 3. § 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő 28a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„28. Kapcsolt bizonyítvány: olyan forgalomképes okirat, amely igazolja a gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítésére szolgáló, nagy hatékonysággal kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségét a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználására előírt minimális kötelezettség teljesítésére vonatkozó támogatási rendszer esetén;
28a. Kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2) bekezdésének 7. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás;”

(11) A VET. 3. § 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„35. Kiszervezés: az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység egy részének az engedélyestől eltérő más személlyel történő elvégeztetése;”

(12) A VET. 3. § 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„38. Közvetlen vezeték: közcélúnak, magán- és termelői vezetéknek nem minősülő, országhatárt nem keresztező vezeték, hálózati elem vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely közcélú hálózatra csatlakozó erőművet köt össze vételezővel;”

(13) A VET. 3. §-a a következő 42a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„42a. Leágazási pont: az átviteli vagy az elosztó hálózat azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozóberendezés részét képező csatlakozó vezeték e hálózathoz kapcsolódik;”

(14) A VET. 3. § 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„44. Magánvezeték: közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál;”

(15) A VET. 3. §-a a következő 45a. ponttal egészül ki:

[3. § E törvény alkalmazásában]

„45a. Menetrend: egy adott naptári napra a kereskedelmi szabályzatban meghatározott elszámolási mérési időegységekre vonatkozó villamos-átlagteljesítmények adatsora;”

(16) A VET. 3. § 47–51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„47. Nemzeti Cselekvési Terv: a közlekedésben, a villamosenergia-fogyasztásban, a fűtésben és hűtésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-as részarányaira vonatkozó – az energiahatékonysággal kapcsolatos egyéb intézkedéseknek a végső energiafogyasztásra gyakorolt hatásait figyelembe vevő – a Magyar Köztársaságra érvényes célértékeket, és az e célértékek elérésére alkalmas, foganatosítandó intézkedéseket tartalmazó terv;
48. Együttműködő villamosenergia-rendszer: legalább két, egy vagy több rendszerösszekötő vezetékkel összekapcsolt villamosenergia-rendszer, melyből az egyik a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: ország) területén működik;
49. Összekötő berendezés: több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó tulajdonában álló, a csatlakozási pont után lévő méretlen szakasza;
49a. Profil: statisztikai elemzéssel készült normalizált, 1000 kWh éves fogyasztásra vonatkoztatott éves felhasználói villamosteljesítmény-igény görbe;
50. Rendszerhasználó: aki a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve vételezése céljából közvetlenül vagy közvetve csatlakozik;
51. Rendszerirányítás: a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetését és a teljesítmény egyensúlyának biztosítását, valamint a nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állását szolgáló célirányos tevékenységek összessége;”

(17) A VET. 3. § 60. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„60. Termelői vezeték: közcélúnak, magán- és közvetlen vezetéknek nem minősülő vezeték, hálózati elem, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az erőmű által termelt villamos energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára juttatja el, és erre felhasználó nem csatlakozik vagy vételező nem kapcsolódik;”

(18) A VET. 3. § 65. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[ E törvény alkalmazásában]

„65. Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, amelynek irányítására közvetlenül vagy közvetve ugyanazon személy vagy személyek jogosultak, és ahol a villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja az átviteli rendszerirányítási vagy elosztási tevékenységek mellett egyidejűleg a termelési vagy kereskedelmi tevékenységek közül legalább az egyiket végzi, vagy ezek egyikére vonatkozó engedéllyel rendelkezik. A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részének minősül az említett villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja felett közvetlen irányítást gyakorló személy vagy személyek;”

(19) A VET. 3. §-a a következő 66a–66b. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„66a. Vételezési hely: egy vagy több kapcsolódási ponton keresztül ellátott összefüggő terület, ahol a vételező a vásárolt villamos energiát teljes egészében felhasználja;
66b. Vételező: aki felhasználótól magánvezetéken továbbadás útján vagy termelőtől közvetlen vezetéken vásárol villamos energiát kizárólag saját felhasználás céljára, és nem minősül felhasználónak;”

(20) A VET. 3. § 68. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„68. Villamosenergia-ipari vállalkozás: a Polgári Törvénykönyv 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban bejegyzett külföldi vállalkozás és annak belföldön bejegyzett fióktelepe, amely e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet folytat;”

(21) A VET. 3 § 72. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„72. Zöld bizonyítvány: olyan forgalomképes okirat, amely igazolja a megújuló energiaforrásból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségét a megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia felhasználására előírt minimális kötelezettség teljesítésére vonatkozó támogatási rendszer esetén;”

23. § A VET. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

4/A. § A felhasználók biztonságos és zavartalan villamosenergia-ellátása kiemelt közérdek.”

24. § A VET. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A kiserőművek esetén az (1) bekezdésben foglalt felajánlási kötelezettség az üzemi szabályzatban meghatározottak szerint közösen is teljesíthető. A részletes szabályokat a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák.”

25. § A VET. a következő 6/A. §-sal egészül ki:

6/A. § (1) A termelő kérelmére a Hivatal a felhasználók tájékoztatása céljából eredetigazolást állít ki, és gondoskodik az eredetigazolások elektronikus nyilvántartásáról.
(2) Amennyiben az eredetigazolás kiállítására a kötelező átvételi rendszerben való részvételi jogosultság ellenőrzése céljából kerül sor, úgy a 12. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”

26. § A VET. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A pályázati kiírásnak részletes leírást kell adnia a pályázati eljárásról, továbbá a pályázat értékelési szempontjairól.”

27–28. §2

29. § (1)3

(2) A VET. a következő 11/A. §-sal egészül ki:

11/A. § A Hivatal a Nemzeti Cselekvési Tervben foglalt, termelésre vonatkozó célok teljesülését legalább kétévente felülvizsgálja, erről nyilvános jelentést és a Kormány számára szükség szerint a 11. § (2) bekezdésben meghatározottakra kiterjedő javaslatot készít.”

30. §4

31. §5

32. § A VET. 14. §-a és 15. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

14. § Az átvitel és a rendszerirányítás együttes végzése (a továbbiakban: átviteli rendszerirányítás) keretében az átviteli rendszerirányító feladata
a) a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetése, valamint egyensúlyának biztosítása,
b) az átviteli hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése,
c) a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása, és
d) az átviteli rendszerirányításhoz szükséges eszközök üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése.
15. § Az átviteli rendszerirányító e törvényben és a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i, 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 714/2009/EK rendelet) meghatározott feladatait átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően köteles végrehajtani.”

33. § (1) A VET. 16. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az átviteli rendszerirányító feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával, az átviteli és elosztó hálózatok üzemével, valamint a 9. § alapján átvételi kötelezettség alá eső villamos energia befogadásával és továbbításával kapcsolatban különösen]

j) az átviteli hálózat és az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat üzemének tervezése és irányítása a teljesítmény-egyensúly folyamatos fenntartása mellett,”

(2) A VET. 16. § m) és n) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az átviteli rendszerirányító feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával, az átviteli és elosztó hálózatok üzemével, valamint a 9. § alapján átvételi kötelezettség alá eső villamos energia befogadásával és továbbításával kapcsolatban különösen]

m) az európai rendszer-együttműködésből a magyar villamosenergia-rendszerre nézve keletkező feladatok összehangolása,
n) az átviteli hálózathoz történő csatlakozás és hozzáférés, valamint az ezekkel kapcsolatos információk biztosítása,”

(3) A VET. 16. § p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az átviteli rendszerirányító feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával, az átviteli és elosztó hálózatok üzemével, valamint a 9. § alapján átvételi kötelezettség alá eső villamos energia befogadásával és továbbításával kapcsolatban különösen]

p) az átviteli hálózattal kapcsolatos valamennyi díj, a 714/2009/EK rendelet 13. cikke és az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezések mechanizmusára és az átviteli díjak szabályozásának közös elveire vonatkozó iránymutatás megállapításáról szóló 2010. szeptember 23-i, 838/2010/EU európai bizottsági rendelet (a továbbiakban: 838/2010/EU rendelet) szerinti, az átviteli rendszerüzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus keretében előírt kifizetések teljesítése, és ennek keretében az átviteli rendszerirányítót megillető bevételek, továbbá a szűk keresztmetszetek kezeléséért felszámított díjak beszedése és elszámolása.”

(4) A VET. 16. § q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az átviteli rendszerirányító feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával, az átviteli és elosztó hálózatok üzemével, valamint a 9. § alapján átvételi kötelezettség alá eső villamos energia befogadásával és továbbításával kapcsolatban különösen]

q) a villamos energiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározott pénzügyi biztosítékok meglétének folyamatos figyelemmel kísérése, és a Vhr.-ben meghatározott esetekben a Hivatal tájékoztatása.”

34. § A VET. 17. § (1) bekezdése a következő d)–f) ponttal egészül ki:

[Az átviteli rendszerirányító jogosult a magyar villamosenergia-rendszert képviselni a nemzetközi szervezetekben, ennek keretében különösen]

d) képviseli a magyar villamosenergia-rendszert a nemzetközi szervezetekben, kivéve a kormányzati vagy a szabályozó hatósági részvétellel működő nemzetközi szervezeteket;
e) kapcsolatot tart harmadik felekkel, a Hivatallal és az Európai Unió más tagállamaiban energiapiaci szabályozó hatóságként kijelölt külföldi szabályozó hatóságokkal (a továbbiakban: külföldi szabályozó hatóság); és
f) közreműködik a regionális piacok kialakításában, és jogosult az egységes villamosenergia-piac kialakításának megkönnyítése érdekében közös vállalkozás létrehozására.”

35. § A VET. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az átviteli rendszerirányító a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához, az átviteli hálózati veszteség pótlásához, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mérlegkörének kiegyenlítéséhez szükséges kapacitásokat és villamos energiát bármely hazai vagy külföldi termelő, villamosenergia-kereskedő vagy arra alkalmas berendezéssel rendelkező felhasználó által hozzáférhető módon, nyilvánosan szerzi be.”

36. § (1) A VET. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A termelő, a villamosenergia-kereskedő, az egyetemes szolgáltató, a felhasználó, az elosztó köteles mérlegkört alakítani, vagy az érintettek megállapodása esetén – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – bármely mérlegkörhöz csatlakozni. A mérlegkört az átviteli rendszerirányító irányába a mérlegkörfelelős képviseli.”

(2) A VET. 21. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A mérlegkör-felelős köteles szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval a kereskedelmi szabályzatban és az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatában, valamint – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a mérlegkör tagjaival a kereskedelmi szabályzatban és az üzletszabályzatában meghatározottak szerint.
(6) A mérlegkör felelősnek rendelkeznie kell a kormány rendeletében meghatározott pénzügyi biztosítékokkal.
(7) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a törvény erejénél fogva a vele jogviszonyban álló egyetemes szolgáltatói engedélyes vagy villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyes mérlegkörének tagja, és mérlegköri tagsági szerződés megkötésére nem kötelezhető. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére a mérlegköri tagság díjmentes.”

37. § (1) A VET. 24. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködése, az átviteli és elosztó hálózathoz való hozzáférés biztosítása érdekében kötelesek]

b) a karbantartási, javítási, felújítási munkákat, fejlesztéseket időben úgy elvégezni, hogy az általuk üzemeltetett átviteli és elosztó hálózat hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia továbbítására, valamint kötelesek gondoskodni a szükséges készletekről és tartalékokról,”

(2) A VET. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti karbantartási, javítási, felújítási munkák, valamint fejlesztések elvégzésével összefüggésben az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködését és biztonságát biztosító módon, valamint a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával kötelesek eljárni. Természetes személy vagy gazdálkodó szervezet bevonása esetén az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek a kiválasztásra és megbízásra a Vhr.-ben, valamint a Hivatal által jóváhagyott és nyilvánosságra hozott belső szabályzatukban meghatározott feltételeket és eljárásokat kötelesek alkalmazni. A hálózati engedélyes a jóváhagyott belső szabályzatát honlapján közzéteszi.”

(3) A VET. 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat, illetve hálózatrészek üzemének irányítását a hálózati engedélyesek közötti megállapodás alapján az elosztó végzi. Megállapodás hiányában vagy az átviteli rendszerirányító és az elosztó közötti véleményeltérés esetén az elosztó ez irányú tevékenységét az átviteli rendszerirányító erre vonatkozó utasítása szerint végzi.”

38. § A VET. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a VET. a következő 25/A. §-sal egészül ki:

25. § (1) Az átviteli rendszerirányító az elosztók által készített fejlesztési tervek és ajánlatok, az aktuális és a várható villamosenergia-felhasználás, -termelés, -kereslet és -kínálat, a határkeresztező villamosenergia-forgalom, az európai villamosenergia-piac követelményei, a regionális és közösségi szintű hálózatokra vonatkozó fejlesztési tervek, valamint a Vhr.-ben meghatározott szempontok figyelembevételével az üzemi szabályzatban meghatározottak szerint évente köteles elkészíteni a villamosenergia-rendszer 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési tervét.
(2) A hálózatfejlesztési tervben meg kell jelölni az átviteli hálózatnak a következő tíz évben megépítendő vagy felújítandó elemeit, a már jóváhagyott fejlesztéseket, a következő három évben megvalósítandó beruházásokat, valamint ez utóbbiak tervezett ütemezését.
(3) Az átviteli és az elosztó hálózat fejlesztésének tervezésekor figyelembe kell venni a keresletoldali szabályozás, a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelése elősegítésének energiapolitikai követelményeit.
(4) Az átviteli rendszerirányító által készített, (1) és (2) bekezdésben meghatározott hálózatfejlesztési tervet a Hivatal a Vhr.-ben meghatározott szempontrendszer alapján hagyja jóvá. Amennyiben az átviteli rendszerirányító a fejlesztési tervben eltér az elosztó által benyújtott fejlesztési tervtől vagy ajánlattól, köteles – az elosztóval történt egyeztetést követően – az eltérést írásban indokolni és az elosztó által készített fejlesztési tervet vagy ajánlatot mellékletként a Hivatalnak benyújtani. A Hivatal az általa közzétett eljárásrendnek megfelelően nyilvános egyeztetést tart a rendszerhasználókkal a hálózatfejlesztési tervről, és honlapján közzéteszi az annak eredményét tartalmazó emlékeztetőt.
(5) A jóváhagyás során a Hivatal megvizsgálja a hálózatfejlesztési terv összhangját a 714/2009/EK rendelet 8. cikk (4) bekezdésében meghatározott közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervvel. Amennyiben kétség merül fel az összhang meglétével kapcsolatban, a Hivatal álláspontja kialakítása céljából egyeztet az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségéről szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikke alapján létrehozott Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével (a továbbiakban: Ügynökség). Ha a hálózatfejlesztési terv nem áll összhangban a közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervvel, a Hivatal kötelezheti az átviteli rendszerirányítót a terv kiegészítésére, amennyiben a hálózatfejlesztési tervből hiányzó, de a közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervben szereplő fejlesztésekre fedezetet nyújt a 838/2010/EU rendelet mellékletének A. rész 4. pontja alapján meghatározott veszteségért történő ellentételezés, és e fejlesztések a magyar villamosenergia-rendszer ellátásbiztonsága érdekében indokoltak. Ha a hálózatfejlesztési terv jogszabálysértő vagy akadályozza a hatékony versenyt, a Hivatal határidő tűzésével és az okok megjelölésével kötelezi az átviteli rendszerirányítót a terv módosítására.
(6) A jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben foglalt fejlesztéseket a hálózati engedélyesek kötelesek végrehajtani. A jóváhagyott hálózatfejlesztési terv szerint megvalósított beruházások indokolt költségeit az árszabályozás során el kell ismerni. A Hivatal figyelemmel kíséri, és évente értékeli a hálózatfejlesztési terv végrehajtását.
(7) Az elosztó hálózati engedélyesek által készített fejlesztési tervekben, illetve ajánlatokban nem szereplő, de új üzleti igények miatt szükséges vezetékek létesítését az átviteli rendszerirányítónak be kell jelenteni.
25/A. § A Hivatal dönt a 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű vezeték vagy berendezés közcélúságáról. A vezeték vagy berendezés közcélúvá minősítése, valamint átminősítése iránti eljárás kérelemre vagy hivatalból a Vhr.-ben foglaltak szerint történik.”

39. § A VET. a következő 26/A. §-sal egészül ki:

26/A. § (1) Ha az átviteli rendszerirányító neki felróható okból a hálózatfejlesztési tervben meghatározott ütemterv szerint nem kezd meg vagy nem valósít meg egy, a hálózatfejlesztési terv alapján a következő három évben megvalósítandó beruházást, a Hivatal – amennyiben az érintett beruházás megvalósítása a legutóbbi hálózatfejlesztési terv alapján továbbra is indokolt – köteles az érintett beruházás megvalósítására a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint pályázatot kiírni.
(2) A Hivatal a pályázat eredményétől függően az átviteli rendszerirányítót kötelezheti az alábbiak közül egy vagy több lehetőség elfogadására:
a) az érintett beruházás harmadik fél általi finanszírozása,
b) az érintett beruházás harmadik fél általi kivitelezése,
c) az érintett új eszközök általa történő megépítése, vagy
d) a 99. § (1a) és (1b) bekezdése szerint kijelölt átviteli rendszerüzemeltető esetén az érintett új eszközök általa történő üzemeltetése.
(3) A pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.
(4) Az átviteli rendszerirányító a (2) bekezdés a) és b) pontja esetében köteles biztosítani a harmadik fél számára a beruházás megvalósításához szükséges információkat, hozzákapcsolni az új eszközöket a közcélú hálózathoz, és mindent megtenni a beruházás megvalósításának megkönnyítése érdekében.
(5) A (2) bekezdésben előírtak megvalósításához szükséges pénzügyi megállapodáshoz a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges.”

40. § A VET. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és 27. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A hálózati engedélyesnek az átviteli vagy elosztó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a csatlakozás biztosítható, és a műszaki lehetőségek fennállása vagy megteremthetősége esetén köteles egy másik csatlakozási pontot kijelölni.
(3a) Az átviteli rendszerirányító nem tagadhatja meg erőmű átviteli hálózathoz való csatlakozását
a) a hálózati kapacitások esetleges jövőbeni korlátaira hivatkozva, vagy
b) az új csatlakozási pont miatt szükséges, csatlakozási pont közelében történő hálózat fejlesztés járulékos költségei miatt.
(3b) Felhasználó az átviteli hálózatra csak 132 kV-nál nagyobb feszültségszinten csatlakozhat.”

41. § A VET. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

29. § (1) Az elosztás keretében az elosztó feladata
a) a működési engedélyében meghatározott hálózat zavartalan és biztonságos működtetése,
b) a piaci szereplők versenysemleges kiszolgálása,
c) a villamos energia továbbítása a felhasználókhoz,
d) az adott terület elosztóhálózatának üzemeltetése, karbantartása, valamint szükség esetén annak fejlesztése.
(2) Az elosztó az (1) bekezdésben foglaltakon kívül felelős továbbá azért, hogy az elosztó hálózat hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia elosztásával kapcsolatos, indokolt igények kielégítésére.
(3) Az elosztó tulajdonában kell állnia a tevékenység folytatásához szükséges – a működési engedélyben meghatározott – hálózati, rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai eszközöknek.”

42. § A VET. 31. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő i) ponttal egészül ki:

[Az elosztó hálózati engedélyes feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával és az elosztó hálózatok üzemével kapcsolatban különösen]

h) állandó ügyfélszolgálati irodák működtetése telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben a működési területén lévő megyeszékhelyen és megyei jogú városban, vagy, ha a működési területén ilyen város nincs, az ellátotti települések közül a legtöbb felhasználóval rendelkező településen, és
i) az elosztó hálózathoz történő csatlakozás és hozzáférés, valamint az ezekkel kapcsolatos információk biztosítása a rendszerhasználók részére.”

43. § A VET. 32. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az elosztó jogosult az elosztó hálózati veszteség pótlásához beszerzett, a tényleges veszteség mértékét meghaladó villamos energiát a szervezett villamosenergia-piacon értékesíteni. Az értékesítésből származó árbevételt az elosztó könyvvezetésében köteles külön kimutatni. Az így keletkezett bevételt a Hivatal a rendszerhasználati díjak meghatározásakor díjcsökkentő tételként veszi figyelembe.
(4) Az elosztó (3) bekezdés szerinti tevékenysége nem minősül kereskedelemnek.”

44. § A VET. „Villamosenergia-elosztás” alcíme a következő 33/A. §-sal és 33/B. §-sal egészül ki:

33/A. § (1) Az elosztó a felhasználási helyre való bejutás érdekében az illetékes jegyzőhöz fordulhat, amennyiben a rendszerhasználó akadályozza vagy meghiúsítja:
a) a fogyasztásmérő leolvasását, ellenőrzését vagy cseréjét,
b) szerződésszegés vagy szerződés nélküli vételezés esetén az ellátásból történő kikapcsolást vagy
c) a felhasználói berendezés ellenőrzését.
(2) A jegyző határozatában
a) a fogyasztásmérő leolvasásának, ellenőrzésének vagy cseréjének,
b) az ellátásból történő kikapcsolásnak vagy
c) a felhasználói berendezés ellenőrzésének
tűrésére, és ennek érdekében az elosztóval történő együttműködésre vonatkozó kötelezettséget állapíthat meg.
33/B. § A rendszerhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező villamosenergia-kereskedő részére az elosztó köteles a rendszerhasználó mérési adatait átadni.”

45. § (1) A VET. 34. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A közvilágítási elosztó hálózat használata után közvilágítási elosztási díjat kell fizetni, amely fedezetet nyújt az elosztónak a közvilágítási elosztó hálózattal összefüggésben keletkezett költségeire.
(3) A közvilágítással összefüggésben fizetendő rendszerhasználati díjak számítása tekintetében a települési önkormányzat területét a csatlakozási és elszámolási pontok számától függetlenül egy csatlakozási ponton keresztül ellátott felhasználási helynek kell tekinteni.”

(2) A VET. 34. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) bekezdés szerinti, az elosztó tulajdonába nem kerülő közvilágítási berendezések elhelyezésével és üzemben tartásával kapcsolatosan a tűrésen és az együttműködésen kívül – a felek eltérő megállapodása hiányában – az elosztó más tevékenységet nem végezhet.
(5a) Az elosztó feladata a közvilágítási elosztó hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése.”

46. § A VET. 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az elosztó a csatlakozási és hálózathasználati szerződés megkötése során – a háztartási méretű kiserőmű hálózathoz való csatlakozásának gyorsított biztosítása érdekében – a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott teljesítményhatárig a Vhr. felhasználókra vonatkozó előírásai szerint jár el.
(5) Háztartási méretű kiserőmű felhasználási helyenként csak egy csatlakozási pontra létesíthető.
(6) A hálózathoz való hozzáférés részletes műszaki és egyéb szabályairól, valamint a rendelkezésre álló szabad hálózati kapacitások közzétételének rendjéről a villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkeznek, a 714/2009/EK rendelet 8. cikk (6) és (7) bekezdésében meghatározott szabályzatok műszaki követelményrendszerére figyelemmel.”

47. § (1) VET. 36. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[... A megtagadásra, korlátozásra, csökkentésre, szünetelésre, előre fizető mérő felszereléséhez kötésre előzetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi esetekben:]

f) hálózati csatlakozási, hálózathasználati vagy villamosenergia-vásárlási szerződés nélküli vételezés esetén,”

(2) A VET. 36. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[... A megtagadásra, korlátozásra, csökkentésre, szünetelésre, előre fizető mérő felszereléséhez kötésre előzetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi esetekben:]

h) felhasználó a közcélú hálózat használatával egyidejűleg közvetlen vezetékről villamos energiát vételez.”

48. § A VET. V. Fejezete helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„V. FEJEZET
KÖZVETLEN VEZETÉK, MAGÁNVEZETÉK
38. § (1) Saját üzleti kockázatára bárki létesíthet közvetlen vezetéket saját maga vagy kapcsolt vállalkozásainak villamos energia ellátása céljából, köteles azonban előzetesen az e törvényben meghatározott engedélyt megszerezni. A közvetlen vezeték üzemeltetője üzemzavar vagy válsághelyzet esetén köteles az engedélyesekkel együttműködni, és a hálózati engedélyes utasításait végrehajtani.
(2) A vételező a közvetlen vezetékről és a közcélú hálózatról egyidejűleg villamosenergia-vételezésre nem jogosult.
(3) Ha a vételező a közcélú hálózathoz az erőművi közvetett csatlakozáson kívül közvetlenül is csatlakozik, a hálózathasználati szerződés aláírását megelőzően köteles megállapodni a hálózati engedélyessel és a közvetlen vezeték üzemeltetőjével
a) a közvetlen vezeték használatáról a közcélú hálózat használatára vagy
b) a közcélú hálózat használatáról a közvetlen vezeték használatára
való áttérés feltételeiről.
39. § (1) Magánvezetéket a közcélú hálózatra közvetlenül csatlakozó felhasználó létesíthet a felhasználási helyén belül
a) saját maga villamosenergia-ellátása céljából,
b) kapcsolt vállalkozásai villamosenergia-ellátása céljából, vagy
c) olyan vételezők vagy más felhasználók villamosenergia-ellátása céljából, amelyek tevékenységei vagy termelési folyamatai egymás tevékenységeivel vagy termelési folyamataival műszaki és biztonsági okokból összefüggenek.
(2) A magánvezetéken háztartási célra villamos energiát kizárólag az vételezhet, aki a magánvezeték tulajdonosával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
(3) Amennyiben a magánvezetékhez felhasználó vagy vételező kapcsolódik, a magánvezeték engedélyesének a magánvezeték létesítését a hálózati engedélyesnek Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint be kell jelentenie.
(4) A magánvezeték engedélyese a magánvezetékről ellátott vételezőkkel és felhasználókkal köteles a magánvezeték használatára vonatkozó jogokat és kötelezettségeket tartalmazó szerződést kötni.
(5) A magánvezeték engedélyese a magánvezeték üzemeltetésével jogosult más személyt megbízni, akinek a tevékenységéért úgy felel, mintha az üzemeltetést saját maga végezné.
39/A. § (1) A magánvezeték engedélyese köteles
a) a magánvezetéket biztonságosan, a környezetvédelmi előírások és műszaki követelmények figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani,
b) a karbantartási, javítási, felújítási munkákat időben elvégezni, és
c) a villamos energiát a csatlakozási ponttól a vételezőkhöz és a felhasználókhoz a magánvezetéken eljuttatni.
(2) A magánvezeték engedélyese köteles a vezetékhez csatlakozó vételezők, felhasználók és termelők számára megkülönböztetéstől mentes díj ellenében hozzáférést biztosítani. A magánvezeték engedélyese által
a) a vételezők, a felhasználók és a termelők részére a magánvezetékhez történő hozzáférés tekintetében biztosított feltételei, továbbá
b) a magánvezetéken keresztül vételező felhasználóknak és vételezőknek a villamosenergia-ellátásuk tekintetében biztosított feltételei
a magánvezeték engedélyese számára nem adhatnak alapot visszaélésre.
(3) A magánvezeték engedélyese a hálózati engedélyessel kötött hálózathasználati szerződése alapján a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjat haszonszerzés nélkül, a Vhr.-ben meghatározott elvek szerint háríthatja át az általa üzemeltetett magánvezetékről ellátott felhasználókra és vételezőkre.
(4) A hálózati engedélyes felelőssége a magánvezetékre kapcsolódó felhasználókkal és vételezőkkel szemben a villamos energiának a közcélú hálózat csatlakozási pontjáig történő továbbítására és a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók 41. § (4) bekezdése szerinti mérésére terjed ki.
39/B. § Amennyiben a vételező a magánvezetéken felhasználóként kíván villamos energiát vásárolni az 56. § (2) bekezdése szerint, köteles a hálózati engedélyessel hálózathasználati szerződést kötni a magánvezeték és a közcélú hálózat csatlakozási pontjára, a magánvezeték engedélyesével pedig vezetékhasználati szerződést kötni vagy a meglévő szerződését megfelelően módosítani. A magánvezeték engedélyese a hálózati engedélyessel és a vételezővel a vezetékhasználati szerződés létrehozása vagy módosítása céljából köteles együttműködni, a mérőhely kialakítását és a mérést a hálózati engedélyes számára lehetővé tenni. A vételező és a magánvezeték engedélyese közötti továbbadói jogviszony a hálózathasználati szerződés hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik. A vételező a fenti szándékát köteles a magánvezeték üzemeltetőjével a Vhr.-ben meghatározott szabályok szerint megfelelő időben közölni.
39/C. § Ha a vételező vagy a felhasználó a közcélú hálózathoz közvetlenül kíván csatlakozni, a magánvezeték engedélyese köteles a közcélú hálózatra csatlakozásig a magánvezetékhez való hozzáférést biztosítani, valamint a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében a hálózati engedélyessel együttműködni.
39/D. § (1) A hálózati engedélyes és a villamosenergia-kereskedő a vele szerződéses kapcsolatban álló magánvezetékre kapcsolódó felhasználó villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén e törvény 47. § (7)–(10) bekezdésében és 47/A. §-ában meghatározott rendelkezések megfelelő alkalmazásával kezdeményezheti a magánvezeték engedélyesénél, aki a kikapcsolásról haladéktalanul értesíti a hálózati engedélyest és a villamosenergia-kereskedőt.
(2) A vételezők kikapcsolásáról a magánvezeték engedélyese és a vételező közötti vezetékhasználati szerződésben kell megállapodni.
(3) A magánvezeték engedélyesének mint felhasználónak a villamosenergia-ellátásból történő – 66/A. § (2)–(4) bekezdése szerinti – kikapcsolása esetén a magánvezeték engedélyese köteles a magánvezeték üzemeltetését folyamatosan biztosítani és a magánvezeték engedélyesére e törvényben előírt rendelkezéseknek megfelelni.
39/E. § (1) A Hivatal a magánvezetéket a magánvezetékről ellátott vételezők és felhasználók közös kérelme esetén, a magánvezeték engedélyesének kérelme esetén vagy hivatalból a Vhr.-ben foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával – a 96. §-ban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett – közcélúvá nyilváníthatja, amennyiben a magánvezeték engedélyese a 39. § (3)–(5) bekezdésében és a 39/A. § (1)–(3) bekezdésben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.
(2) A Hivatal átmenetileg kijelölheti az érintett elosztót, amelynek hálózatához a magánvezeték csatlakozik a magánvezeték üzemeltetésére, amennyiben a magánvezeték engedélyese a 39. § (3)–(5) bekezdésében és a 39/A. § (1)–(3) bekezdésben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti és a 96. § (1) bekezdés a)–b) pontjában foglaltak alkalmazása nem vezetett eredményre, valamint a kijelölés a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók és vételezők biztonságos villamosenergia-ellátása érdekében indokolt. Az elosztó kijelölésére a 99. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A magánvezeték engedélyesének felelősségére a kijelölés ideje alatt a 39. § (5) bekezdése az irányadó. A kijelölés időtartama alatt a magánvezeték üzemeltetése szempontjából az elosztó a magánvezeték engedélyesének nevében jár el, és őt a magánvezeték engedélyesének a magánvezetékre kapcsolódó felhasználókkal és vételezőkkel kötött vezetékhasználati megállapodásokban meghatározott kötelezettségei terhelik, és jogai illetik meg.
39/F. § Arra a felhasználóra, aki a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célokból magánvezetéket egy épületen belül létesít, a 39. §–39/D. § magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak.”

49. § (1) A VET. 40. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szerződések teljesítésének számlázása érdekében, az ellátási szabályzatokban meghatározott módon és határidőre a mérések hiteles elvégzéséről]

b) az elosztó hálózathoz csatlakozó vagy a magánvezetékhez kapcsolódó felhasználók és az engedélyesek közötti szerződések esetén az elosztó,”

[gondoskodik.]

(2) A VET. 40. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdésben meghatározott mérőberendezések leolvasását profil alapú elszámolás esetén – a hálózathasználati szerződés eltérő rendelkezése hiányában – legalább éves gyakorisággal, egyéb esetben a Vhr.-ben előírtak alapján a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és határidőre kell biztosítani. A hálózathasználati szerződés egy évnél hosszabb leolvasási időszakot nem állapíthat meg.”

(3) A VET. 40. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A közvilágítás céljára vételezett villamos energia fogyasztásmérés nélküli elszámolását az elosztó a fényforrások előtétekkel növelt beépített teljesítményeinek összege és a közvilágítási égésidő szorzataként végzi.”

50. § A VET. 41. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az elosztó az (1)–(2) bekezdésben meghatározott szabályok szerint köteles gondoskodni a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók méréséről. A felhasználó a magánvezeték engedélyesével együttműködve gondoskodik a mérőhely kialakításáról és a mérés lehetővé tételéről, a kapcsolódási ponthoz tartozó kapcsoló és átalakító berendezések valamint a kapcsolódási pont kiépítésének kivételével.”

51. § A VET. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

42. § A hálózati engedélyesek és a termelői engedélyesek tevékenységük ellátása, az átviteli és az elosztó hálózatok zavartalan, megbízható működtetése, a villamosenergia-igények folyamatos kielégítése, az üzemzavarok gyors, biztonságos elhárítása, valamint mérési adatok továbbítása érdekében nem nyilvános elektronikus hírközlő hálózatot létesíthetnek, tarthatnak fenn. Az átviteli rendszerirányító más részére elektronikus hírközlési szolgáltatást kizárólag a kormányzati célú hírközlési szolgáltató közreműködésével nyújthat.”

52. § A VET. 43. §-a és 44. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

43. § (1) A hálózati engedélyes köteles gondoskodni a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó számlázás alapjául szolgáló mérési adatok – beleértve a fogyasztásmérő berendezés kezdő és záró mérőállását – gyűjtéséről, számításáról és a villamosenergia-vásárlási szerződésben részes villamosenergia-kereskedőnek történő továbbításáról a 40. § (4) bekezdése szerinti ütemezésben, valamint a 47/B. § (5) bekezdésben meghatározott esetben. A felhasználók részére a hálózati engedélyesnek elszámolási időszakonként a Vhr.-ben meghatározott módon biztosítani kell a mérőállások különbségének és az elszámolás alapját képező mennyiségnek az egyezőségét.
(2) A hálózati engedélyes a felhasználó részére a rendszerhasználati díjakat tételesen is tartalmazó, részletes számlát állít ki, kivéve, ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a 63. § (1) bekezdése alapján a villamosenergia-kereskedő kezeli és a felhasználó hálózathasználati szerződésében a rendszerhasználati díjak fizetőjeként a villamosenergia-kereskedő van feltüntetve.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott számla elektronikus és nyomtatott másolatának egyszeri kiadását a hálózati engedélyes és a villamosenergia-kereskedő külön díj fizetéséhez nem kötheti.
44. § Ha jogszabály vagy a hálózathasználati szerződés ettől eltérően nem rendelkezik a villamosenergia-kereskedő a szerződésben meghatározott időszakban, a hálózati engedélyes tulajdonában lévő hiteles fogyasztásmérő berendezés adatai alapján a 40. § (4) bekezdésében meghatározott leolvasási gyakorisággal egyezően számolja el az értékesített villamosenergia-mennyiséget. Az elszámolás során tájékoztatni kell a felhasználót az adott elszámolási időszakra vonatkozóan a fogyasztásmérő berendezés által tárolt kezdő és záró mérőállásról.”

53. § (1) A VET. 47. § (1)–(5) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A villamosenergia-kereskedő a felhasználók bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására és orvoslására, valamint a felhasználók tájékoztatása céljából székhelyén vagy üzletszabályzatában meghatározott egyéb helyen köteles biztosítani a felhasználói kapcsolattartás szervezetét és működtetését személyes ügyintézési lehetőséggel, valamint az írásban, telefonon és elektronikus úton történő ügyintézés lehetőségét.
(2) Az (1) bekezdésen túlmenően az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó villamosenergia-kereskedő az e törvényben és a Vhr.-ben meghatározottak szerint ügyfélszolgálatot működtet állandó ügyfélszolgálati irodában vagy ügyfélszolgálati fiókirodában (a továbbiakban együtt: ügyfélszolgálat), és biztosítja a felhasználók részére az írásban, telefonon és elektronikus úton történő ügyintézés lehetőségét. Az ügyfélszolgálatok típusára, elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a Vhr. és a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata tartalmazza.
(3) A felhasználói kapcsolattartás szervezetének és az ügyfélszolgálatnak a működési rendjét, a félfogadási idejét a villamosenergia-kereskedő úgy köteles megállapítani, és a működésének feltételeiről oly módon köteles gondoskodni, hogy az lehetővé tegye a felhasználók jogainak megfelelő érvényesítését. Ezen kötelezettség keretein belül az egyetemes szolgáltatásra jogosultakat ellátó villamosenergia-kereskedő köteles
a) állandó ügyfélszolgálati irodáit a hét legalább egy napján 20 óráig nyitva tartani,
b) ügyfélszolgálati fiókirodáit a hét legalább egy napján 18 óráig nyitva tartani, és
c) elektronikusan és telefonon keresztül is lehetővé tenni a felhasználók számára a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását.
(4) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó villamosenergia-kereskedő legalább egy ügyfélszolgálatot működtet abban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti régióban (a továbbiakban: régió), ahol az általa ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 15 000-et. Abban a régióban, amelyben a villamosenergia-kereskedő által ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 45 000-et, a villamosenergia-kereskedő legalább két ügyfélszolgálatot működtet, különböző településeken.
(5) Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a villamosenergia-kereskedő a 63. § (1) bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli, az (1) bekezdés szerinti felhasználói kapcsolattartás szervezetén keresztül, valamint a (2) bekezdésben, a (4) bekezdésben és az 50/A. § (2) bekezdésében meghatározott ügyfélszolgálatokon biztosítja a hálózathasználattal kapcsolatos ügyintézést is.”

(2) A VET. 47. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A villamosenergia-kereskedő a lakossági fogyasztók villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni az érintett elosztónál, ha:
a) a lakossági fogyasztó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett,
b) a lakossági fogyasztó által a fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetés esetén az egyeztetés a villamosenergia-kereskedővel nem vezetett eredményre, és
c) a villamosenergia-kereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a lakossági fogyasztót legalább kétszer írásban értesítette, és az első értesítésben a lakossági fogyasztó figyelmét felhívta a szociálisan rászoruló fogyasztókat az e törvény és a Vhr. alapján megillető kedvezményekre, valamint az előrefizetős mérő felszerelésének a lehetőségére.
(7a) A (7) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a lakossági fogyasztó első értesítése postai vagy – a lakossági fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén – elektronikus úton történik, a kikapcsolás lehetőségére és az azzal járó szolgáltatásszüneteltetésre vonatkozó második értesítése tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon történik.”

(3) A VET. 47. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt lakossági fogyasztó rendezi valamennyi lejárt tartozását és a külön díj ellenében végezhető szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott egyéb költségeket is megfizeti, a villamosenergia-kereskedő a tudomására jutást követően 24 órán belül köteles kezdeményezni a lakossági fogyasztónak az ellátásba történő ismételt bekapcsolását.”

54. § A VET. a következő 47/A. §-sal egészül ki:

47/A. § (1) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó fizetési kötelezettségének teljesítésével 30 napot meghaladó késedelembe esik, a villamosenergia-kereskedő kezdeményezheti az elosztónál a felhasználási hely kikapcsolását.
(2) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználóval a kikapcsolásra és az azzal járó szolgáltatásszüneteltetésre vonatkozó értesítést tértivevényes levélben vagy az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó általi átvétel igazolására alkalmas más módon kell közölni.
(3) Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó rendezi valamennyi lejárt tartozását és a külön díj ellenében végezhető szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott egyéb költségeket is megfizeti, a villamosenergia-kereskedő a tudomására jutást követően 24 órán belül köteles kezdeményezni a egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolását.”

55. § A VET. VII. Fejezete az e törvénnyel megállapított 47/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Kereskedőváltás
47/B. § (1) Ha a felhasználó villamosenergia-kereskedőt kíván váltani, annak lebonyolítását az érintett engedélyesek térítésmentesen végzik, és azzal összefüggésben az érintett villamosenergia-kereskedő és hálózati engedélyes a felhasználónak díjat nem számíthat fel. A kereskedőváltás lebonyolítása céljából a felhasználó megbízása alapján az a villamosenergia-kereskedő is eljárhat, akivel a felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződést köt.
(2) A felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződését az abban meghatározott feltételek szerint, egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó esetén a 62. § (4) bekezdésében foglaltakkal összhangban írásban mondhatja fel. A felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződésének kereskedőváltás miatti felmondása a hálózathasználati szerződés hatályát nem érinti.
(3) A villamosenergia-kereskedő köteles a felhasználó és – amennyiben a felhasználó megbízásából az új villamosenergia-kereskedő jár el – az új villamosenergia-kereskedő részére a felmondás kézhezvételtől számított 5 napon belül írásban értesítést küldeni
a) a felmondás visszaigazolásáról, az elszámolási pont egyedi azonosítójának és a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontja feltüntetésével, vagy
b) a felmondás benyújtásakor nem teljesített szerződéses feltételekről.
(4) A felhasználó, amennyiben önállóan jár el, köteles a (3) bekezdés a) pont szerinti értesítést az új villamosenergia-kereskedőnek a kézhezvételt követően úgy időben eljuttatni, hogy az új villamosenergia-kereskedő a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek eleget tudjon tenni.
(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felhasználó felmondása a megjelölt szerződési feltételek teljesülésével hatályosul.
(6) A korábbi villamosenergia-kereskedő a (3) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolással egyidejűleg köteles a hálózati engedélyesnél bejelenteni a Vhr.-ben meghatározottak szerint a kereskedőváltás tényét, és a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontját. Az új villamosenergia-kereskedő a (3) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolás kézhezvételét követően haladéktalanul, de a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontját legalább 21 nappal megelőzően a hálózati engedélyes részére bejelenti az új villamosenergia-vásárlási szerződés hatálybalépésének időpontját.
47/C. § (1) A hálózati engedélyes köteles a Vhr.-ben a kereskedőváltással kapcsolatban meghatározott feladatait a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontjáig teljesíteni. A villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésétől számított 20 napon belül a korábbi villamosenergia-kereskedő a felhasználóval és az új villamosenergia-kereskedővel egyeztetve köteles végszámlát kibocsátani. A kereskedőváltással érintett villamosenergia-kereskedők és a felhasználó kötelesek egymással és a hálózati engedélyessel együttműködni.
(2) A felhasználó és a villamosenergia-kereskedő az e törvényben, a Vhr.-ben valamint a kereskedő üzletszabályzatában rögzített feltételek betartásával a felmondás feltételeiben megállapodhat, amennyiben az nem érinti a hálózati engedélyes Vhr.-ben meghatározott kereskedőváltással kapcsolatos kötelezettségeit.
(3) A határozott időtartamú villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnése esetén, amennyiben a felhasználó a megszűnés napját követő napi hatállyal másik villamosenergia-kereskedővel villamosenergia-vásárlási szerződést köt, akkor a kereskedőváltásnak a határozott idejű szerződés megszűnését követő nappal történő végrehajtása érdekében az új szerződés megkötését legalább a határozott idejű szerződés megszűnését 30 nappal megelőzően köteles a villamosenergia-kereskedőnek bejelenteni. Ebben az esetben a 47/B. § (1) bekezdésben, 47/B. § (3) bekezdés a) pontjában, a 47/B. § (6) bekezdésében, valamint a 47/C. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a 47/B. § (3) bekezdés a) pontjában a felmondás alatt az e bekezdés szerinti bejelentést kell érteni.
(4) Amennyiben a felhasználó a (3) bekezdés szerinti határidőt elmulasztja, a villamosenergia-kereskedő és a hálózati engedélyes – a 47/B–47/C. § szerinti határidők betartása esetén – nem felel azért, hogy a kereskedőváltás a határozott idejű villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnését követő nappal nem kerül végrehajtásra.”

56. § (1) A VET. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

49. § Az egyetemes szolgáltató által kötött villamosenergia-vásárlási szerződés alapján az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozik a villamosenergia-piaci egyetemes szolgáltatás árképzéséről, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: ESZ rendelet) meghatározott típusú termékcsomagok és árszabások alapján szolgáltatott villamos energia értékesítése.”

(2) A VET. „Az egyetemes szolgáltatás” alcíme a következő 50/A. §-sal egészül ki:

50/A. § (1) Az egyetemes szolgáltató által működtetett ügyfélszolgálatokra a fogyasztóvédelmi törvényben foglalt rendelkezéseket az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében – a 47. § (2)–(5) bekezdésében foglaltakon felül – köteles a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény mellékletében felsorolt kistérségenként legalább egy ügyfélszolgálatot működtetni. Azon kistérségekben, ahol az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználók száma nem haladja meg a 15 000-et, az egyetemes szolgáltató jogosult több, egymással szomszédos kistérségre kiterjedő összevont ügyfélszolgálatot működtetni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok típusát, minimális számát a Vhr., az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a Vhr. és az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.”

57. § A VET. 53. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A szervezett villamosenergia-piacon
a) a felhasználó, az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges beszerzések tekintetében az átviteli rendszerirányító, valamint az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges beszerzések tekintetében az elosztó vételre irányuló,
b) a termelő, a 13. § (1) bekezdés szerinti villamos energia vonatkozásában az átviteli rendszerirányító, valamint a 32. § (3) bekezdésében foglaltak esetén az elosztó eladásra irányuló, és
c) a villamosenergia-kereskedő, valamint a rendszerszintű szolgáltatások és az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mérlegköre kiegyenlítésének biztosítása vonatkozásában az átviteli rendszerirányító vételre és eladásra irányuló
ügyleteket köthet, amennyiben megfelel a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban előírt feltételeknek, továbbá a szervezett villamosenergia-piaci engedélyessel a kereskedésben történő részvételre, az ügyletek elszámolására pedig szükség esetén az elszámolást végző szervezettel szerződést kötött.
(2) A szervezett villamosenergia-piacon a kereskedésben résztvevők száma nem korlátozható. Abban az esetben, ha a kereskedésben részt venni kívánó piaci szereplő a jogszabályban, a kereskedelmi szabályzatban és a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban előírt feltételeket teljesíti, a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a részvételre irányuló szerződéskötést nem tagadhatja meg.”

58. § A VET. 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben előírt tulajdonosi korlátokat az átviteli rendszerirányítóra nem kell alkalmazni.”

59. §6

60. § A VET. 56/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az Európai Bizottság által létrehozott, a felhasználói jogokról tájékoztatást nyújtó energiafogyasztói ellenőrző listát a fogyasztóvédelmi hatóság szükség szerint frissíti a Hivatallal és az engedélyesekkel együttműködve. Az energiafogyasztói ellenőrző listát a fogyasztóvédelmi hatóság megküldi a villamosenergia-kereskedőnek, aki azt honlapján és az ügyfélszolgálatán közzéteszi.”

61. § A VET. 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglalt jogkövetkezményeken kívül – jogsértés megállapítása esetén – az alábbi jogkövetkezményeket is alkalmazhatja:
a) az engedélyes üzletszabályzatában foglaltak betartására kötelezés;
b) az engedélyes olyan jogsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása; vagy
c) amennyiben a felhasználót visszatérítés illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés.
(5) Az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok ügyében – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével – a Hivatal jár el.
(6) A felhasználó a hatósági eljárást megelőzően köteles panaszával – igazolható módon – az engedélyeshez fordulni.”

62. § (1) A VET. 59. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A hálózati engedélyes a hálózathasználati szerződéseket a következő esetekben mondhatja fel:]

d) ha a rendszerhasználó nem rendelkezik érvényes villamosenergia-vásárlási szerződéssel.”

(2) A VET. 59. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Nem minősül a hálózati engedélyes szerződésszegésének a (4) bekezdés d) pontja szerinti eset, amennyiben a rendszerhasználó jegyzőkönyvvel igazoltan meghiúsította a fogyasztásmérő ellenőrzését vagy cseréjét.”

63. § A VET. 60. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hálózathasználati szerződésből eredő igények két év alatt évülnek el.”

64. § (1) A VET. 62. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak az egyetemes szolgáltatóval vagy a kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződésének legalább a következőket kell tartalmaznia:]

a) a szerződő felek megnevezése, természetes személy esetén a nevének, lakcímének, jogi személy vagy a Ptk. általános szabályai szerint létrehozott jogalany esetén a székhelyének, cégjegyzékszámának vagy azzal egyenértékű azonosítójának és adószámának feltüntetésével,”

(2) A VET. 62. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak az egyetemes szolgáltatóval vagy a kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződésének legalább a következőket kell tartalmaznia:]

e) a villamosenergia-kereskedő ügyfélszolgálatának elérhetősége,”

(3) A VET. 62. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak az egyetemes szolgáltatóval vagy a kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződésének legalább a következőket kell tartalmaznia:]

g) a szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei, különös tekintettel a szolgáltatásból való kikapcsolás részletes feltételeire,”

(4) A VET. 62. § (1) bekezdése a következő j)–m) ponttal egészül ki:

[Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak az egyetemes szolgáltatóval vagy a kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződésének legalább a következőket kell tartalmaznia:]

j) annak a hálózati engedélyesnek a megnevezése, székhelye, amely hálózatához a felhasználó közvetve vagy közvetlenül csatlakozik,
k) a felhasználási hely, valamint elszámolási pont megjelölése,
l) az igénybe venni kívánt, szerződött villamos energia mennyisége vagy a szolgáltatás teljes ellátást biztosító jellege, és
m) az elszámolási és számlázási időszakok, továbbá a számlázás és a számla kiegyenlítésének módja és feltételei.”

(5) A VET. 62. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó esetén a villamosenergia-kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződésnek legalább az (1) bekezdés a), d), f), g), és j)–m) pontja szerinti – lényeges tartalmi elemeknek minősülő – feltételeket kell tartalmaznia.”

(6) A VET. 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4a)–(4c) bekezdéssel egészül ki :

„(4) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a nem határozott időtartamra kötött villamosenergia-vásárlási szerződést 30 napos felmondási idővel, írásban felmondhatja. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó felmondási jogát időben korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis.
(4a) Amennyiben az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó villamosenergia-kereskedővel kötött villamosenergia-vásárlási szerződése megszűnését követően ismét egyetemes szolgáltatást kíván igénybe venni, az egyetemes szolgáltató jogosult a felhasználótól a villamosenergia-kereskedő arra vonatkozó igazolását kérni, hogy az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződése nem a nemfizetésből eredő kikapcsolás miatt szűnt meg.
(4b) A villamosenergia-kereskedő köteles a feltételek fennállása esetén a (4a) bekezdés szerinti igazolást az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó kérésére kiadni.
(4c) Amennyiben a villamosenergia-kereskedő az igazolást azért nem adta ki, mert az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó kötött szerződése nemfizetésből eredő kikapcsolás miatt szűnt meg, az egyetemes szolgáltató jogosult a villamosenergia-vásárlási szerződés megkötésének feltételeként pénzügyi biztosítékot kérni, amelynek összegét a Vhr. tartalmazza.”

65. § (1) A VET. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A villamosenergia-kereskedő a felhasználóval történő közös megegyezés esetén, az egyetemes szolgáltató a felhasználó igénye esetén köteles a felhasználó hálózati csatlakozási, hálózathasználati és villamosenergia-vásárlási szerződéseinek megbízottként történő, összevont kezelésére.”

(2) A VET. 63. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A villamosenergia-kereskedő és felhasználó közötti villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő polgári jogi igények két év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik.”

66. § A VET. 64. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A fogyatékkal élő fogyasztókat különösen a méréssel, leolvasással, számlázással, díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeiknek megfelelő, különleges bánásmódban kell részesíteni. Az olyan jellegű fogyatékkal élő fogyasztókat, akiknek az egészségét vagy az életét veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás, vagy annak megszakadása, fizetési késedelem vagy nemfizetés esetén nem lehet kikapcsolni.
(5) A szociálisan rászoruló fogyasztó fizetési késedelem esetén a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket veheti igénybe. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési lehetőség, a kapott fizetési haladék ellenére sem rendezi a tartozását, vagy a részletfizetésről, vagy halasztott fizetésről szóló megállapodásban foglaltakat nem tartja be, a további vételezést a villamosenergia-kereskedő előre fizetős mérő felszereléséhez kötheti. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó az előre fizetős mérő felszerelésébe nem egyezik bele, vagy annak felszerelését, üzembe helyezését akadályozza vagy meghiúsítja, az ellátásból a 47. § (7) és (8) bekezdésének megfelelően kikapcsolható. Az előre fizetős mérő használatával vételezett villamos energia ára nem haladhatja meg azt az árat, amelyet a szociálisan rászoruló fogyasztó a villamosenergia-vásárlási szerződése alapján, nem előre fizetős mérő esetén fizetne.”

67. § A VET. IX. Fejezet „A villamos energia továbbadása” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„A villamos energia továbbadása
66. § (1) A felhasználó a villamos energiát magánvezetéken keresztül adhatja tovább a vételező részére, amennyiben a magánvezeték létesítésére engedéllyel rendelkezik, vagy a magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el. Arra a felhasználóra nézve, aki a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célokból magánvezetéket egy épületen belül létesít, villamos energia továbbadása szempontjából a 66. § (2)–(7) bekezdésének és a 66/A. §-ának magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak.
(2) A magánvezeték engedélyese és a vételező közötti jogviszonyt a magánvezeték engedélyese csak akkor szüntetheti meg, ha a vételező a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, vagy ha a magánvezeték engedélyese és a hálózati engedélyes közötti jogviszony megszűnik. Amennyiben a magánvezeték engedélyese és a vételező között a szerződésszegés tényét illetően jogvita áll fenn, és a felek a vételező ellátása tekintetében megállapodni nem tudnak, úgy a jogvita jogerős eldöntéséig a továbbadást a szerződésben meghatározott feltételekkel folytatni kell.
(3) Ha a vételező úgy dönt, hogy villamos energiát nem továbbadás útján, hanem kizárólag az 56. § (2) bekezdése szerint vásárol, köteles a 39/B. § szerint eljárni.
(4) A továbbadás nem minősül kereskedelemnek, ha az így továbbadott villamosenergia-mennyiség átlagára nem haladja meg a magánvezeték engedélyese által ugyanazon üzleti évben beszerzett villamosenergia-mennyiség átlagárát. A magánvezeték engedélyese e bekezdésben foglaltakat igazoló iratai tekintetében a 168. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(5) A (4) bekezdés szempontjából
a) a beszerzett villamos energia átlagára a magánvezeték engedélyese által az adott üzleti évben vásárolt teljes villamos energia mennyiség bekerülési költségének – beleértve a kiegyenlítő energia költségét is – és a megvásárolt mennyiségnek a hányadosa alapján számítandó, és
b) a továbbadott villamos energia átlagára az adott üzleti évben továbbadott teljes villamosenergia-mennyiségből származó árbevételnek és a továbbadott mennyiségnek a hányadosa alapján számítandó.
(6) Amennyiben a magánvezeték engedélyese kereskedelmi engedélyt kap, a továbbiakban nem jogosult továbbadásra. Ebben az esetben a vételezők a 39/B. §-ban meghatározottak szerint felhasználóvá válnak. A kereskedelmi engedéllyel is rendelkező magánvezeték engedélyese köteles a vételezőket a Vhr.-ben meghatározott szabályok szerint a kereskedelmi engedély megszerzéséről, valamint annak joghatásáról értesíteni.
(7) A továbbadó felhasználó az (5) bekezdés a) pontja szerinti beszerzési átlagáron felül számlájában elkülönítve érvényesítheti az általa fizetett átlagos rendszerhasználati díjat (közvetített szolgáltatás díjaként), a 147. § szerinti pénzeszközöket és az adókat, valamint – a magánvezeték hálózati veszteségének költségét is beleértve – a magánvezeték üzemeltetési költségeinek az összes továbbadott villamosenergia-mennyiséggel elosztott értékét.
66/A. § (1) A magánvezeték engedélyese, aki vételezőknek villamos energiát továbbad, köteles a vele szerződésben álló villamosenergia-kereskedőnek a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint a továbbadási tevékenységét bejelenteni.
(2) A villamosenergia-kereskedő a magánvezeték engedélyesének a villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni a hálózati engedélyesnél:
a) a magánvezeték engedélyese legalább 60 napos fizetési késedelembe esett,
b) a magánvezeték engedélyese által a villamosenergia-kereskedővel fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetés esetén az egyeztetés nem vezetett eredményre, és
c) a villamosenergia-kereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a magánvezeték engedélyesét legalább kétszer, írásban értesítette, valamint a tartozás fennállásáról és a kikapcsolás lehetőségéről a felhasználási helyen, a magánvezetékre kapcsolódó vételezők számára jól látható módon értesítést helyezett ki.
(3) Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt magánvezeték engedélyese rendezi a villamosenergia-kereskedővel szemben felhalmozott tartozását, a villamosenergia-kereskedő 24 órán belül köteles kezdeményezni a magánvezeték engedélyesének az ellátásba történő ismételt bekapcsolását.
(4) A hálózati engedélyes a (2) és a (3) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles haladéktalanul eleget tenni.”

68. § (1) A VET. 72. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az üzletszabályzat készítésére kötelezett engedélyes honlapot tart fenn.”

(2) A VET. 72. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatának tervezetét annak az elosztók, a villamosenergia-kereskedők, valamint a termelői engedélyesek általi véleményeztetését követően a Hivatal hagyja jóvá. Az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatának tervezetét a beérkezett véleményekkel együtt terjeszti be jóváhagyásra a Hivatalhoz.”

69. § (1) A VET. 74. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az alábbi tevékenységeket a Hivatal által kiadott engedélyek alapján lehet gyakorolni:]

c) az átviteli rendszerirányítás,”

(2) A VET. 74. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az alábbi tevékenységeket a Hivatal által kiadott engedélyek alapján lehet gyakorolni:]

h) a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti magánvezeték létesítése, bővítése és megszüntetése, az egy épületen belül elhelyezkedő magánvezeték létesítése, bővítése és megszüntetése kivételével,”

(3) A VET 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A távhőszolgáltatásról szóló törvény (a továbbiakban: Tszt.) szerint engedélyköteles tevékenységre vonatkozó határozatlan időre szóló engedély, valamint az e törvény szerint határozott időre szóló engedélyek egy engedélyben történő kiadása esetén az e törvény szerinti engedély meghosszabbítására irányuló eljárás az engedély Tszt. szerinti tevékenységre vonatkozó részeinek hatályát nem érinti.”

70. §7

71. § A VET. 75. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A működési engedély meghosszabbítására az engedély megadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kiserőművi összevont engedély és a termelői működési engedély időbeli hatályát legkorábban az engedély lejárta előtt két évvel – atomerőmű és széntüzelésű erőmű esetén öt évvel – korábban lehet meghosszabbítani.”

72. § A VET. 76. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A működési engedély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent]

a) az átviteli rendszerirányítónak az átviteli rendszerirányítási tevékenységre,”

73. § (1) A VET. 80. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kiserőművi összevont engedély a kérelem alapján a Hivatal által megállapított, határozott időtartamra szól és meghosszabbítható.”

(2) A VET. 80. §-a a következő (8)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Amennyiben az ügyfél a Hivatal hatáskörébe tartozó, a Tszt. szerint engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor a kiserőművi összevont engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Tszt. szerinti engedélyeket is.
(9) A (8) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a kiserőművi összevont engedélyt és a Tszt. szerinti engedélyeket egy engedélyben adja ki.”

74. § A VET. XI. Fejezete a 80. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„A villamosenergia-rendszer üzemét lényegesen befolyásoló erőmű elvi engedélye
80/A. § (1) Ha az erőmű önállóan villamosenergia-termelésre alkalmas egységének (a továbbiakban: gépegység) a névleges teljesítőképessége
a) a létesítésekor eléri vagy meghaladja az 500 MW-ot, a gépegység létesítését megelőzően, vagy
b) a bővítést vagy a névleges teljesítőképesség növelést követően eléri vagy meghaladja az 500 MW-ot, a gépegység bővítését, névleges teljesítőképességének növelését megelőzően
a Hivatalhoz elvi engedély iránti kérelmet kell benyújtani.
(2) Az 500 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű gépegység létesítésével, bővítésével, névleges teljesítőképességének növelésével kapcsolatos
a) nukleáris létesítési,
b) e törvény szerinti létesítési, bővítési vagy névleges teljesítőképesség növelési, továbbá
c) az építésügyi
engedélyezési eljárásokat az elvi engedély közlését követően, valamint az e törvény szerinti erőmű létesítési, bővítési vagy névleges teljesítőképesség növelési eljárást az elvi engedélyben foglaltak alapján lehet kezdeményezni.
(3) Atomerőmű esetén a kérelmet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. § (2) bekezdésében meghatározott – a kérelem benyújtásakor hatályos – előzetes, elvi hozzájárulást tartalmazó országgyűlési határozat közzétételét követően lehet benyújtani a Hivatalhoz.
(4) Az elvi engedély megadása nem mentesít a 74. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedélyezési eljárások lefolytatása alól.
(5) Az elvi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az 500 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű gépegység működésének várható hatásait bemutató tanulmányt a Vhr.-ben meghatározott formai és tartalmi követelmények szerint. A hatástanulmányban – figyelemmel a kérelem benyújtásáig más kérelmezők részére már kiadott e törvény szerinti elvi és létesítési engedélyekre – ki kell térni a villamosenergia-rendszer üzembiztonságára, az ellátásbiztonságra, az átviteli és elosztó hálózati fejlesztési igényekre, a rendszerszintű szolgáltatásokra és az átviteli hálózati veszteségre, valamint a villamosenergia-rendszerek együttműködésére vonatkozó hatásokra.
(6) Az elvi engedélyben a Hivatal meghatározza azokat a műszaki követelményeket, amelyeket a kérelmezőnek a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetése, egyensúlyának biztosítása érdekében teljesítenie kell, továbbá azokat a feltételeket, amelyeknek a 74. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedélyek kiadásakor az üzembiztonság és az ellátásbiztonság érdekében fenn kell állniuk. A hatástanulmányban foglalt megállapításoktól a Hivatal az általa elvégzett vagy elvégeztetett vizsgálatok alapján az elvi engedély meghozatala során eltérhet.
(7) Az elvi engedély 3 évre szól és 3 éves időtartamokra meghosszabbítható. Az elvi engedély meghosszabbítására a megadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az (5) bekezdés szerinti hatástanulmány módosítása csak akkor szükséges, ha a hálózatfejlesztési tervben foglalt elkövetkezendő 3 éves időtartamban megvalósítandó beruházások – az engedély megadásakor hatályos hálózatfejlesztési tervben meghatározottakhoz képest – az elvi engedélyt megalapozó adatok tekintetében módosultak.
(8) Nem szükséges elvi engedély akkor, ha az 500 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű gépegység létesítésére a 8. § (1) bekezdésében foglalt pályázati felhívás alapján kerül sor.”

75. § VET. 81. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Amennyiben az ügyfél a Hivatal hatáskörébe tartozó a Tszt. szerint engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor a létesítési engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Tszt. szerinti távhőtermelői létesítési engedélyt is.
(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a létesítési engedélyt és a Tszt. szerinti távhőtermelői létesítési engedélyt egy engedélyben adja ki.”

76. § A VET. 82. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Amennyiben az ügyfél az erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő vagy mértékű bővítésének, névleges teljesítőképessége növelésének, elsődleges energiaforrása megváltoztatásának vagy a villamosenergia-termelése szüneteltetésének, megszüntetésének engedélyezését kéri és ugyanazon okból a Hivatal hatáskörébe tartozó, Tszt. szerinti engedélyek módosítása is indokolt, akkor ezt egyidejűleg köteles kérelmezni a Hivataltól.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a Hivatal az e törvény szerinti engedélymódosítást és a Tszt. szerinti engedélyek módosítását egy engedélyben adja ki.”

77. § A VET. 83. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A termelői működési engedély a kérelem alapján a Hivatal által megállapított határozott időtartamra szól, és meghosszabbítható.
(3) Amennyiben az ügyfél a Hivatal hatáskörébe tartozó a Tszt. szerint engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor a működési engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Tszt. szerinti távhőtermelői működési engedélyt is.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a működési engedélyt és a Tszt. szerinti távhőtermelői működési engedélyt egy engedélyben adja ki.”

78. § (1) A VET. 86. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A Hivatal a közvetlen vezeték létesítése tárgyában lefolytatott eljárása során köteles beszerezni a hálózati engedélyes nyilatkozatát arról, hogy a vételező csatlakozik-e közvetlenül a közcélú hálózathoz, továbbá közcélú hálózati csatlakozás esetén a 38. § (3) bekezdése szerinti megállapodást. A már engedélyezett közvetlen vezeték esetén a vételező köteles a közcélú hálózatra csatlakozását a Hivatalnál bejelenteni, és a 38. § (3) bekezdése szerinti megállapodást a Hivatalhoz a csatlakozást követően haladéktalanul benyújtani.
(3) A Hivatal a közvetlen vezeték megszüntetése tárgyában lefolytatott eljárása során köteles beszerezni az átviteli rendszerirányító vagy a csatlakozás biztosítására jogosult elosztó hálózati engedélyes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közvetlen vezetékről vételezők közcélú hálózatról történő ellátása milyen pénzügyi és műszaki feltételek alapján lehetséges.”

(2) A VET. 86. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A közvetlen vezeték létesítésének és üzemeltetésének további szabályait kormányrendelet határozza meg.”

79. § A VET. 87. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély iránti kérelem benyújtásának feltétele, hogy a Hivatal tanúsítási eljárásban megállapítsa, hogy a kérelmező megfelel az átviteli rendszerirányítóra vagy az átviteli rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási szabályoknak.
(4) Az átviteli rendszerirányító és az átviteli rendszerüzemeltető kijelölése a Hivatal által kiadott átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedéllyel történik. Az engedély tartalmát, attól függően, hogy átviteli rendszerirányító vagy átviteli rendszerüzemeltető részére kerül kiadásra, az átviteli rendszerirányítóra és az átviteli rendszerüzemeltetőre e törvényben és a Vhr.-ben meghatározott rendelkezések alapján a Hivatal állapítja meg. Az engedély kiadásáról a Hivatal köteles az Európai Bizottságot értesíteni, valamint azt az Európai Bizottság részére az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele érdekében megküldeni.”

80. § A VET. 90. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az egyetemes szolgáltatás bármely okból nem biztosított az ország egész területén, a Hivatal – az (1) bekezdésre figyelemmel – kötelezheti a kiskereskedelmi piacon jelentős piaci erővel rendelkező villamosenergia-kereskedőket, hogy nyújtsanak be kérelmet az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyek megszerzése érdekében.”

81. § A VET. 92. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti cégjogi esemény nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti előzetes jóváhagyó határozatát, továbbá a (2) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazandó a következő esetekben:]

b) magánvezeték engedélyese esetében vagy”

82. § (1) A VET. 93. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Nem kell a Hivatal előzetes hozzájárulása a (2) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott mértékek elérését követően mindaddig, amíg az újabb befolyásszerzéssel a befolyást szerző el nem éri a Hivatal előzetes hozzájárulásához kötött (2) bekezdés szerinti következő mértéket. Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség alól a befolyást szerző azonban nem mentesül.”

(2) A VET. 93. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (2) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal előzetes hozzájárulását a következő esetekben:]

b) magánvezeték engedélyese esetében,”

(3) A VET. 93. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Villamos energia termelésével, földgáz kitermelésével vagy villamos energia vagy földgáz kereskedelmével foglalkozó vállalkozás, valamint az ilyen vállalkozásokban irányítást gyakorló részvényes az átviteli rendszerirányítóban vagy annak irányító részvényesében sem közvetlenül, sem közvetetten nem szerezhet irányítást biztosító részesedést. Az átviteli rendszerirányítóban, illetve annak irányító részvényesében irányítást biztosító részesedésszerzéshez a Hivatal előzetes hozzájárulása is szükséges. E rendelkezés nem érinti a 102. § (1) bekezdésében rögzített rendelkezést.
(6) A Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges az olyan jogügylet megvalósításához, amely azt eredményezné, hogy harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett.”

83. § A VET. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

94. § (1) A Hivatal előzetes jóváhagyó határozata szükséges az engedélyes e törvény szerinti engedélyköteles tevékenysége Vhr.-ben meghatározott jelentős részének kiszervezéséhez, a Hivatal előzetes tájékoztatása szükséges az engedélyes e törvény szerinti engedélyköteles tevékenysége Vhr.-ben meghatározott egyéb részének kiszervezéséhez. A kiszervezés nem eredményezheti azt, hogy az e törvény 74. §-a szerint engedélyköteles tevékenységet teljes egészében más személy végzi.
(2) Kiszervezés esetén az engedélyes úgy felel jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.
(3) Nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát vagy előzetes tájékoztatását a kiszervezés
a) termelői engedélyes,
b) egyetemes szolgáltatói engedélyes kivételével villamosenergia-kereskedő,
c) magánvezeték engedélyese vagy
d) közvetlen vezeték engedélyese
esetében.
(4) A Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges az engedélyes működési engedélyében meghatározott alapvető eszközöknek és vagyoni értékű jogoknak más személy részére történő átruházásához, átengedéséhez, lízingbe adásához vagy egyéb módon tartós használatba adásához, megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez (a továbbiakban együtt: alapvető eszközökkel való rendelkezés).
(5) Nem igényli a Hivatal (4) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát az alapvető eszközökkel való rendelkezés
a) kiserőművi összevont engedélyes,
b) egyetemes szolgáltatói engedélyes kivételével villamosenergia-kereskedő,
c) magánvezeték engedélyese vagy
d) közvetlen vezeték engedélyese
esetében.”

84. § (1) A VET. 95. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Hivatal megtagadja a 93. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott jogügylet jóváhagyását, ha a tanúsítási eljárásban azt állapította meg, hogy a jogügylet végrehajtása eredményeként az átviteli rendszerirányító nem felelne meg a rá vonatkozó szétválasztási szabályoknak.”

(2)8 A VET. 95. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 93. § (1) bekezdése szerinti részesedésszerzés bejelentésének elmulasztása vagy tudomásulvételt kimondó visszaigazolás hiánya esetén, a 92. § (1) bekezdésben, valamint a 93. § (2), (5) és (6) bekezdésében meghatározott hozzájáruló határozat hiányában a szerző fél a bejelentés elmulasztásával érintett részesedése tekintetében a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat, a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, vagy a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal visszaigazolását vagy hozzájárulását igazoló dokumentummal együtt lehet benyújtani.”

85. § A VET. 96. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A Hivatal az átviteli hálózat tulajdonosával szemben az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályokban és uniós jogi aktusokban, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.”

86. § A VET. 99. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Hivatal elrendelheti az átviteli rendszerirányító valamennyi vagy egyes feladatainak átruházását a 160. § (1) bekezdés e) pontja alapján tanúsított és a Hivatal által kijelölt személyre (a továbbiakban: átviteli rendszerüzemeltető), amennyiben
a) az átviteli rendszerirányító nem tesz eleget a 96. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban és uniós jogi aktusokban meghatározott kötelezettségeinek,
b) a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezmények alkalmazása nem vezetett eredményre, és
c) a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezmények alapjául szolgáló határozat bírósági felülvizsgálata esetén a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a Hivatal határozatát helybenhagyta, vagy Hivatal határozatának megtámadására rendelkezésre álló idő eredménytelenül telt el.
(1b) Az átviteli rendszerüzemeltető (1a) bekezdés szerinti kijelölése esetén a Hivatal kötelezi az átviteli hálózat tulajdonosát a 104. § (2)–(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítésére, valamint a 87. § (4) bekezdésben meghatározott engedély kiadásával az átviteli rendszerüzemeltetőt feladatai ellátására.”

87. § A VET. XII. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„XII. FEJEZET
A TEVÉKENYSÉGEK SZÉTVÁLASZTÁSA
A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra vonatkozó közös szétválasztási szabályok
100. § (1) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás hálózati engedélyes tagjai vonatkozásában a tevékenységek szétválasztására, a jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenség biztosításának követelményére tekintettel a Gt. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás keretében végzett átviteli rendszerirányítás vagy elosztás esetén biztosítani kell az átviteli rendszerirányítás, elosztás jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenségét a nem átviteli rendszerirányítással, illetve elosztással kapcsolatos tevékenységektől.
(3) A (2) bekezdésben megfogalmazott függetlenség biztosítása érdekében legalább a következő követelmények teljesítése szükséges:
a) a hálózati engedélyes e törvény szerint engedélyköteles más tevékenységet nem folytathat;
b) a hálózati engedélyes – a szervezett villamosenergia-piaci engedélyest és más hálózati engedélyest kivéve – nem szerezhet részesedést más engedélyesben;
c) a hálózati engedélyes vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető állású munkavállalója, felügyelőbizottságának – elosztó esetén ügydöntő felügyelőbizottságának – tagja, valamint az engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egységének vezetője (a továbbiakban: szervezeti egység vezető) a munkaszerződésben, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt szabályozó szerződésben vagy a kinevezési okiratban (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkaszerződés) foglalt jogait és kötelezettségeit, a munkabérét, az egyéb juttatásait vagy díjazását, valamint a munkavégzésének feltételeit, hatásköreit és beszámolási kötelezettségeit oly módon kell kialakítani és rögzíteni, hogy a hálózati engedélyes működését befolyásoló független döntéshozatal, és annak során a befolyásmentes és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő eljárás biztosított legyen;
d) a c) pontban meghatározott munkaszerződéssel rendelkező személynek nem lehet társasági részesedése a hálózati engedélyest kivéve más engedélyesben, annak kapcsolt vállalkozásában, nem lehet annak vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági – elosztó esetén ügydöntő felügyelőbizottsági – tagja, cégvezetője, továbbá nem létesíthet azzal munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt;
e) a c) pontban meghatározott cégvezetőt, vezető állású munkavállalót és szervezeti egység vezetőt az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás más tagjához nem lehet kirendelni;
f) a c) pontban meghatározott vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági – elosztó esetén ügydöntő felügyelőbizottsági – tag, cégvezető és vezető állású munkavállaló a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy a kinevezés (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkaviszony) megszűnését követő egy éven belül csak a Hivatal jóváhagyásával lehet más engedélyes vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy vezető állású munkavállalója, mely nem érinti a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerinti munkaviszony megszűnését követő kötelezettség fejében járó ellenértéket.
(4) A (3) bekezdés d) pontjában foglaltakat a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes és az átviteli rendszerirányító között nem kell alkalmazni, amennyiben az átviteli rendszerirányító e szervezett villamosenergia-piacot működtető részvénytársaságban részesedéssel rendelkezik.
(5) A harmadik személyektől igénybe vett, e törvény szerint nem engedélyköteles tevékenység (a továbbiakban: támogató tevékenység) esetén a hálózati engedélyes úgy felel jogszabályban, a hatósági hozzájáruló határozatban és a működési engedélyében meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.
Az elosztó taggal rendelkező vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásra vonatkozó szétválasztási szabályok
101. § (1) A 100. § (2) bekezdésében megfogalmazott függetlenség biztosításához a 100. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl elosztó esetén legalább a következő követelmények teljesítése szükséges:
a) az elosztó vezető tisztségviselője, cégvezetője, ügydöntő felügyelőbizottságának tagja és vezető állású munkavállalója díjazását vagy munkabérét, valamint egyéb juttatásait nem lehet a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás nem elosztói tevékenységének eredményességétől függően meghatározni;
b) e törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével az elosztó befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően jogosult meghozni az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységének végzéséhez szükséges tárgyi, pénzügyi és személyi döntéseket, beleértve az éves üzleti terv keretein belül a napi üzemvitellel, a támogató tevékenységek igénybevételével, tevékenységek kiszervezésével, valamint az elosztó vezetékek létesítésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos egyedi döntéseket is. Ettől függetlenül az elosztó anyavállalata jogosult jóváhagyni az elosztó éves üzleti tervét, és általános korlátokat szabni a leányvállalat eladósodásának mértékére vonatkozóan azzal, hogy az elosztó éves üzleti tervének végrehajtása során a napi üzemvitellel, az elosztó vezeték létesítésével, karbantartásával, vagy felújításával összefüggésben az elosztó részére egyedi utasítást nem adhat;
c) az elosztó az üzleti éven belüli pénzforgalmának önálló bonyolításáról vagy a vállalkozáscsoport által működtetett közös pénzforgalmi rendszerhez történő csatlakozásáról befolyásmentesen dönt;
d) az elosztónak rendelkeznie kell az elosztói tevékenység végzéséhez szükséges személyi és pénzügyi erőforrásokkal, valamint tárgyi és műszaki eszközökkel;
e) az elosztó kommunikációjában és márkajelzés alkalmazása esetén a márkajelzésében köteles megkülönböztetni magát a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól; és
f) az elosztó megfelelési programot dolgoz ki, amelyben bemutatja azokat az intézkedéseket és feltételeket, amelyek biztosítják a megkülönböztetés-mentes, független működést. A megfelelési program megvalósításáról, a feltárt eredményekről és a hiányosságokról az elosztó évente megfelelési jelentést készít.
(2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti megfelelési programot a Hivatal hagyja jóvá.
(3) A megfelelési program végrehajtásának figyelemmel kíséréséért, valamint a megfelelési jelentés elkészítéséért az elosztó által kijelölt, független megfelelési ellenőr felel. A megfelelési ellenőr jogszabályban meghatározott feladatai elvégzéséhez szükséges mértékig az elosztó és kapcsolt vállalkozása valamennyi információjához hozzáférhet. A megfelelési jelentést jóváhagyásra be kell nyújtani a Hivatalhoz, majd a jóváhagyást követően az elosztó azt a honlapján közzéteszi.
(4) A megfelelési ellenőr jogi személy vagy büntetlen előéletű természetes személy lehet, és rá – a függetlenség biztosítása érdekében – a 102/A. § (3) bekezdés a) pontját és a 102/B. § (1) és (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.”

Az átviteli rendszerirányító taggal rendelkező vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásra vonatkozó szétválasztási szabályok

102. § (1) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalata nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel az átviteli rendszerirányítóban. Az átviteli rendszerirányító nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatában.
(2) Az átviteli rendszerirányító köteles felügyelőbizottságot létrehozni, és e törvényben foglalt feladatai ellátásához szükséges jogosítványokat biztosítani. A felügyelőbizottság a Gt. szerinti jogkörein túlmenően dönt
a) a részvényesek vagyonának értékére valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorló kérdésekben,
b) a 102/A. § (1) bekezdésében meghatározott kérdésekben és
c) a 102/E. § szerinti megfelelési ellenőr kinevezéséről és megbízatásának megszüntetéséről.
(3) A (2) bekezdés a) pontja keretében kell az átviteli rendszerirányító éves és hosszú távú pénzügyi tervét, a részvényeseknek kifizethető osztalék összegét, továbbá átviteli rendszerirányító eladósodási szintjét érintő határozatot meghozni.
(4) Nem tartozhatnak a felügyelőbizottság hatáskörébe az átviteli rendszerirányító mindennapi működésével, az átviteli hálózat mindennapi üzemeltetésével, valamint a hálózatfejlesztési terv előkészítésével kapcsolatos döntések.
(5) A felügyelőbizottság tagjai közül a tagok felénél egy fővel kevesebb személyre alkalmazni kell a 102/A. § (2)–(3) bekezdése, a 102/A. § (4) bekezdés a) pontja, 102/A. § (6) bekezdése, valamint a 102/B. § (1)–(2) bekezdése szerinti rendelkezéseket, azzal, hogy a 102/A. § (2) bekezdés b) pontja a felügyelőbizottság valamennyi tagjára alkalmazandó.
(6) A felügyelőbizottság a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozást, a harmadik személy részvényeseket, valamint a Gt. 38. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a munkavállalókat képviselő tagokból áll. A Gt.-ben előírt arányoktól eltérően a felügyelőbizottság tagjainak 1/9-ed része, de legalább 1 fő a munkavállalók képviselője.
102/A. § (1) Az átviteli rendszerirányító vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető állású munkavállalója, szervezeti egység vezetője (a továbbiakban együtt: operatív irányítást ellátó személy) munkaviszonyának létesítéséről, a munkaviszonyának meghosszabbításáról, munkafeltételeiről – ideértve a díjazását is –, valamint a munkaviszony megszüntetéséről a felügyelőbizottság dönt.
(2) Az operatív irányítást ellátó személy munkaviszonyának létesítéséről a munkaviszonyát, annak idejét, valamint megszűnését szabályozó feltételekről, továbbá a munkaviszonya megszüntetésére vonatkozó javaslat indokairól a döntést megelőzően értesíteni kell a Hivatalt. A döntés kizárólag abban az esetben válik hatályossá, ha a Hivatal 20 napon belül nem emel ellene kifogást. A Hivatal kifogást emelhet a döntés ellen, ha kétség merül fel
a) a jelölt személy szakmai függetlenségével vagy
b) a munkaviszony idő előtti megszüntetésének indokaival
kapcsolatban.
(3) Az operatív irányítást ellátó személy a Hivatalnál hatósági ellenőrzést kezdeményezhet munkaviszonya idő előtti megszüntetése esetén. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a döntés az e fejezet tevékenységek szétválasztására vonatkozó előírásaiba (a továbbiakban: szétválasztási szabályok) vagy a Hivatal határozatába ütközik, jogosult a 96. § szerinti jogkövetkezmények alkalmazására. A (2) és e bekezdés rendelkezései nem érintik az operatív irányítást ellátó személy jogorvoslati jogosultságait.
(4) Az operatív irányítást ellátó személyek
a) többsége a munkaviszonya létesítését megelőző három évben nem állhatott munkaviszonyban – az átviteli rendszerirányító kivételével – a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással, továbbá abban nem rendelkezett sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel és
b) kisebb része a munkaviszonya létesítését megelőző 6 hónapban nem lehetett a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnál operatív irányítását ellátó személy.
(5) Amennyiben az átviteli rendszerirányítónál az operatív irányítást nem testület látja el, az operatív irányítást ellátó személyre az (4) bekezdés a) pontja szerinti követelményeket kell alkalmazni.
(6) Az operatív irányítást ellátó személy a munkaviszonya megszűnését követően négy évig nem állhat munkaviszonyban – az átviteli rendszerirányító kivételével – a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással, továbbá abban nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel.
(7) Az operatív irányítást ellátó személynek közvetlenül beosztott, az átviteli hálózat üzemeltetésével, karbantartásával vagy fejlesztésével kapcsolatos feladatot ellátó személyekre alkalmazni kell a (3) bekezdést, a (4) bekezdés a) pontját, a (6) bekezdést, valamint a 102/B. § (1) és (2) bekezdését.
102/B. § (1) Az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyban álló személy nem állhat munkaviszonyban – az átviteli rendszerirányító kivételével – a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással, továbbá abban nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel.
(2) Az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyban álló személy munkabérét, egyéb juttatásait vagy díjazását nem lehet a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás nem átviteli rendszerirányítási tevékenységének eredményességétől függően meghatározni, továbbá nem részesülhet e vállalkozásoktól pénzbeli juttatásban.
(3) Az átviteli rendszerirányítónak rendelkeznie kell
a) tevékenysége gyakorlásához, valamint e törvény szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, valamint személyi és pénzügyi erőforrásokkal,
b) az átviteli hálózat, a napi átviteli tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, a rendszer- és üzemirányításhoz, a mérés-elszámoláshoz szükséges eszközök, és a tevékenységéhez szükséges informatikai eszközök tulajdonjogával, valamint az átviteli tevékenységhez szükséges kapacitású elektronikus hírközlő hálózati elemek (így különösen szálpárak) tulajdonjogával, és
c) a napi átviteli rendszerirányítási tevékenység ellátásához és a vállalati jogi, könyvvezetési, valamint informatikai szolgáltatások biztosításához szükséges, saját alkalmazásában álló személyzettel.
(4) Ha az átviteli rendszerirányításhoz a (3) bekezdés b) pontja szerinti mértéket meghaladó mértékben elektronikus hírközlő hálózat igénybevétele szükséges, azt a kormányzati célú hírközlési szolgáltató tulajdonában álló elektronikus hírközlési hálózaton keresztül kell biztosítani. A kormányzati célú hírközlési szolgáltató köteles az átviteli rendszerirányító elektronikus hírközlési igényeit kielégíteni.
(5) Tilos a munkaerő-kölcsönzés az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás között.
102/C. § (1) Az átviteli rendszerirányító nem részesülhet pénzbeli juttatásban a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatától.
(2) Az átviteli rendszerirányító – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – nem vehet igénybe szolgáltatást a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól. Az átviteli rendszerirányító a Hivatal által jóváhagyott feltételek alapján jogosult szolgáltatást nyújtani a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás számára, amennyiben e szolgáltatás hátrányos megkülönböztetés nélkül, azonos feltételekkel bármely rendszerhasználó számára elérhető, és nem korlátozza a versenyt a termelés és a villamosenergia-kereskedelem terén.
(3) Az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatoknak – így az átviteli rendszerirányító által a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részére nyújtandó hitel vagy kölcsön feltételeinek – meg kell felelniük a piaci feltételeknek. Az átviteli rendszerirányító e kapcsolatokról részletes nyilvántartást vezet, és azt kérés esetén a Hivatal rendelkezésére bocsátja.
(4) Az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi megállapodáshoz a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges. A pénzügyi és kereskedelmi megállapodást a Hivatalhoz az átviteli rendszerirányító nyújtja be. A Hivatal jóváhagyja azt, amennyiben az átviteli rendszerirányító igazolta, hogy az abban foglaltak legalább a piaci feltételeknek megfelelnek.
(5) Az átviteli rendszerirányító a vállalati megjelenésében, kommunikációjában, márkajelzésében, valamint a székhelyén és telephelyein köteles megkülönböztetni magát a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól.
(6) Az átviteli rendszerirányító nem köthet szerződést a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáséval azonos tanácsadókkal vagy szállítókkal az informatikai rendszerek vagy berendezések, vagy biztonsági hozzáférési rendszerek vonatkozásában, nem oszthat meg a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással informatikai rendszert vagy berendezést, tevékenységének végzéséhez szükséges helyiséget vagy épületet, vagy biztonsági hozzáférési rendszert, továbbá nem vehet igénybe könyvvizsgálói tevékenység végzésére a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáséval azonos könyvvizsgálót.
102/D. § (1) Az átviteli rendszerirányító a felügyelőbizottsága határozatainak sérelme nélkül jogosult dönteni
a) az átviteli hálózat üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges eszközökről önállóan és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól függetlenül, és
b) hitel-, valamint kölcsönfelvételről, tőkeemelésről és minden további finanszírozási forrásról.
(2) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás sem közvetlenül, sem közvetve nem határozhatja meg az átviteli rendszerirányító napi tevékenységére, a hálózatüzemeltetésre és a hálózatfejlesztési terv előkészítésére vonatkozó magatartását.
(3) Az átviteli rendszerirányító általános irányítási struktúráját és alapszabályát, belső szabályzatait és megállapodásait úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák az átviteli rendszerirányító e törvényben előírtaknak megfelelő tényleges függetlenségét.
(4) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás köteles az átviteli rendszerirányító kérelmére kellő időben rendelkezésre bocsátani a jövőbeli beruházások megvalósításához, és a meglévő eszközök lecseréléséhez szükséges pénzügyi forrásokat. E kötelezettsége teljesítése során a felügyelőbizottság által hozott döntésektől az átviteli rendszerirányító hátrányára nem térhet el. Az átviteli rendszerirányító köteles e forrásokról tájékoztatni a Hivatalt.
(5) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tartózkodni köteles minden olyan tevékenységtől, amely az átviteli rendszerirányítót akadályozza az e törvényből fakadó kötelezettségei teljesítésében, továbbá nem követelheti meg az átviteli rendszerirányítótól, hogy e kötelezettségek teljesítéséhez a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól engedélyt kérjen.
(6) Az átviteli rendszerirányító jogosult a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól függetlenül és önállóan dönteni a támogató tevékenység igénybevételéről és a kiszervezésről.
102/E. § (1) Az átviteli rendszerirányító megfelelési programot köteles kidolgozni, azt a Hivatalhoz jóváhagyásra benyújtani és a jóváhagyott megfelelési programot végrehajtani. A megfelelési programban be kell mutatni azokat az intézkedéseket és feltételeket, amelyek biztosítják a megkülönböztetés-mentes, független működést. Az átviteli rendszerirányítónál a megfelelési program végrehajtásának ellenőrzését – a Hivatal hatáskörének sérelme nélkül – a felügyelőbizottság által kinevezett, független megfelelési ellenőr végzi.
(2) A megfelelési ellenőr megbízatása vagy alkalmazása feltételeinek és időtartamának meghatározásához valamint kinevezéséhez a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges. Az átviteli rendszerirányítónak biztosítania kell a megfelelési ellenőr függetlenségét és feladatai ellátásához szükséges forrásokat. A Hivatal a jóváhagyást kizárólag a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai alkalmasságának hiánya esetén tagadhatja meg.
(3) A megfelelési ellenőr jogi személy vagy büntetlen előéletű természetes személy lehet, és rá a 102/A. § (3) bekezdését, a 102/A. § (4) bekezdés a) pontját, a 102/A. § (6) és (7) bekezdését, valamint a 102/B. § (1) és (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(4) A megfelelési ellenőr megbízatását a felügyelőbizottság a Hivatal előzetes jóváhagyásával jogosult megszüntetni. A felügyelőbizottság köteles azonnali hatállyal megszüntetni a megfelelési ellenőr megbízatását, amennyiben a Hivatal a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai alkalmasságának hiányát állapítja meg.
(5) A megfelelési ellenőr e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából megismerhet valamennyi releváns adatot, előzetes értesítés nélkül is beléphet az átviteli rendszerirányító irodáiba és hozzáférhet valamennyi egyéb szükséges információhoz. Az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyban álló személyek személyes adatait a megfelelési ellenőr a 151. § (1a) bekezdésben foglaltak szerint az e törvényben és a Vhr.-ben meghatározott feladatai ellátása érdekében az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban kezelheti.
(6) A megfelelési ellenőr a megfelelési program végrehajtásáról, az annak érdekében hozott intézkedésekről, a feltárt eredményekről és a megfelelési program végrehajtása során tapasztalt jelentős hiányosságokról évente megfelelési jelentést készít, és azt benyújtja a Hivatalhoz jóváhagyás céljából. A jóváhagyást követően az átviteli rendszerirányító a megfelelési jelentést honlapján közzéteszi.

Az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó szabályok teljes tulajdonosi szétválasztás esetén

103. § (1) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás bármikor jogosult az átviteli rendszerirányító teljes tulajdonosi szétválasztása mellett dönteni. A tanúsítást követően a teljes tulajdonosi szétválasztás eredményeképpen létrejött átviteli rendszerirányítónak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:
a) az átviteli rendszerirányítónak rendelkeznie kell az átviteli hálózat és az átviteli tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszköz tulajdonjogával,
b) ugyanazon személy vagy személyek nem jogosultak
ba) közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorolni termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás felett, és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni átviteli rendszerirányító vagy átviteli hálózat felett, és
bb) közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorolni átviteli rendszerirányító vagy átviteli hálózat felett és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás felett,
c) ugyanazon személy nem jogosult az átviteli rendszerirányítóban felügyelőbizottsági tag vagy operatív irányítását végző személy kinevezésére, valamint közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás felett,
d) ugyanazon személy nem lehet egyfelől termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás, másfelől átviteli rendszerirányító vagy átviteli rendszerirányítóban részesedéssel rendelkező vállalkozás operatív irányítását végző személy vagy ezek felügyelőbizottsági tagja, és
e) termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás nem gyakorolhat sem közvetlen sem közvetett irányítást vagy bármely jogot az átviteli rendszerirányító felett.
(2) Az (1) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott bármely jog alatt az alábbiak értendőek:
a) bármely szavazati jog gyakorlása,
b) a felügyelőbizottság tagjai, az operatív irányítást végző személy kinevezése, vagy
c) a Ptk. 685/B. § (1) bekezdés szerinti többségi befolyás.
(3) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott feltétel teljesül abban az esetben is, ha egyrészt az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli hálózat, másrészt a termelői engedélyes vagy a kereskedő felett az irányítást a Magyar Köztársaság nevében önálló, törvényben meghatározott gazdálkodó szervezetek vagy más állami szervek gyakorolják.
(4) Azokat az üzleti titkokat, amelyek a korábban vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részét képező átviteli rendszerirányító birtokában voltak, az átviteli rendszerirányító nem hozhatja a termeléssel vagy a villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás tudomására, továbbá az ilyen átviteli rendszerirányító alkalmazásában álló a 102/A. § (6) és (7) bekezdés szerinti személyeket munkaviszonyuk alatt és munkaviszonyuk megszűnését követő 4 évig, az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyukban álló egyéb személyeket 1 évig a termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás nem alkalmazhatja.
(5) Amennyiben a Hivatal a tanúsítási eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy az átviteli rendszerirányító megfelel az e §-ban foglaltaknak, a Hivatal határozatának jogerőre emelkedését követően a 99. § (1a) és (1b) bekezdése, a 102. §–102/E. § és 104. § nem alkalmazható.
(6) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában
a) a termeléssel foglalkozó vállalkozásra vonatkozó rendelkezések a Get. szerinti földgáztermelőre,
b) a villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásra vonatkozó rendelkezések a Get. szerinti földgáz kereskedelmi engedélyesre,
c) az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó rendelkezések a Get. szerinti szállítási rendszerüzemeltetőre, és
d) az átviteli hálózatra vonatkozó rendelkezések pedig a Get.-ben meghatározott szállítási rendszerre
megfelelően irányadóak, azzal, hogy az a)–c) pontokat a megjelölt vállalkozások felett közvetlen irányítást gyakorló személyre vagy személyekre is alkalmazni kell.
(7) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni arra a termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásra, aki – az irányított villamosenergia-ipari vállalkozások által termelt villamos energiából való részesedését is beleértve – éves átlagban nettó villamosenergia-felhasználónak minősül, és az általa értékesített villamos energiából származó árbevétel az egyéb üzleti tevékenységeiből származó árbevételhez képest elenyésző függetlenül attól, hogy termelést vagy villamosenergia-kereskedelmet közvetlenül vagy az általa irányított vállalkozásokon keresztül végzi.

Az átviteli rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási szabályok

104. § (1) Az átviteli rendszerüzemeltetőnek az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:
a) teljesítenie kell a 103. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában foglalt követelményeket;
b) rendelkeznie kell a feladatok ellátásához szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, valamint pénzügyi és személyi erőforrásokkal;
c) meg kell felelnie a Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervnek;
d) a kizárólag adminisztratív és informatikai szolgáltatások kivételével nem vehet igénybe harmadik személyektől olyan szolgáltatásokat, amelyeket a harmadik személyek az átviteli hálózat tulajdonosa számára is nyújtanak; és
e) alkalmas a 714/2009/EK rendeletben az átviteli rendszerüzemeltetőkre előírt kötelezettségek teljesítésére.
(2) Az átviteli hálózat tulajdonosa köteles
a) az átviteli rendszerüzemeltető részére a feladatai elvégzéséhez szükséges együttműködést, támogatást és információt biztosítani,
b) finanszírozni az átviteli rendszerüzemeltető által elhatározott és a Hivatal által jóváhagyott beruházásokat, vagy beleegyezni bármely érdekelt fél – akár az átviteli rendszerüzemeltető – általi finanszírozásba,
c) fedezetet biztosítani az átviteli hálózati vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségekre, kivéve az átviteli rendszerüzemeltető feladataihoz kapcsolódó kötelezettségeket,
d) biztosítékot nyújtani az átviteli hálózati fejlesztések finanszírozásának megkönnyítése érdekében, kivéve azon beruházásokat, amelyek esetében a b) ponttal összhangban beleegyezését adta bármely érdekelt fél – akár az átviteli rendszerüzemeltető – általi finanszírozáshoz, és
e) a tulajdonában lévő átviteli hálózatot és az átviteli tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszközt az átviteli rendszerüzemeltető kizárólagos használatába adni.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzügyi megállapodásokhoz a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást megelőzően a Hivatal konzultációt folytat az átviteli hálózat tulajdonosával és a többi érdekelt féllel.
(4) Az átviteli hálózat tulajdonosának felelőssége nem terjed ki a 25. §-ban foglalt fejlesztések tervezésére és a 35. § szerinti hálózati hozzáférések biztosítására.
(5) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részét képező átviteli hálózat tulajdonosának jogi személyiség, szervezet és döntéshozatal szempontjából függetlennek kell lennie a nem átviteli rendszerirányítással kapcsolatos tevékenységektől legalább az alábbiak szerint:
a) az átviteli hálózat tulajdonosában operatív irányítást végző személy nem vehet részt az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás azon szervezetében, amely termelés, elosztás vagy villamosenergia-kereskedelem napi üzemviteléért közvetlenül vagy közvetve felelős;
b) az átviteli hálózat tulajdonosában operatív irányítást végző személy munkaszerződésében foglalt jogokat és kötelezettségeket, munkabérét és egyéb juttatásait, munkavégzésének feltételeit és szakmai érdekeit úgy kell meghatározni, hogy feladatai ellátása során biztosítsa számunkra a független cselekvés lehetőségét, és
c) az átviteli hálózat tulajdonosának megfelelési programot és megfelelési jelentést kell készítenie, amelyekre a 101. § (1) bekezdés f) pontjának és a 101. § (2)–(4) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(6) Az átviteli rendszerüzemeltetőre az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy átviteli rendszerirányító alatt az átviteli rendszerüzemeltetőt kell érteni, kivéve a 99. § (1a) és (1b) bekezdés, valamint a 102. §–102/E. § rendelkezéseit.
(7) Amennyiben a Hivatal a tanúsítási eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy az átviteli rendszerüzemeltető megfelel az e §-ban foglaltaknak, a Hivatal határozatának jogerőre emelkedését követően a 102. §–102/E. § nem alkalmazható.”

Számviteli szétválasztás

105. § (1) A villamosenergia-ipari vállalkozások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és a több engedéllyel rendelkező vállalkozás köteles olyan számviteli szétválasztási szabályokat kidolgozni, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát és a diszkriminációmentességet, kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.
(3) A horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az engedélyes tevékenységet oly módon bemutatni, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezték volna, amelynek esetében az engedélyes tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent. A több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket oly módon bemutatni, mintha azokat önálló vállalkozások keretében végezték volna, amelynek esetében az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az eszközök, kötelezettségek, időbeli elhatárolások szétválasztott bemutatását és önálló eredmény-kimutatást jelent.
(4) Amennyiben a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás az Szt. szerinti összevont (konszolidált) számviteli éves beszámoló készítésére kötelezett, az összevont (konszolidált) számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket önállóan is bemutatni. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása halmozott önálló mérleget és halmozott eredménykimutatást jelent.
(5) A villamosenergia-ipari vállalkozások kötelesek biztosítani a Hivatal számára, hogy a Hivatal munkatársai a társaság pénzügyi-számviteli kimutatásait, és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokat és információkat megismerhessék, azokba betekinthessenek. A Hivatalnak indokolnia kell, hogy az adott információra mely feladata ellátásához van szükség.
(6) A 66. § (4)–(5) bekezdésében foglaltak ellenőrzésének biztosítására a (2) és (5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a 2011. július 1-je előtt létesített nem engedélyköteles magánvezeték üzemeltetőjére.
105/A. § (1) Az integrált, valamint a több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás könyvvizsgálója az éves beszámolóhoz, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben köteles igazolni, hogy a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok, valamint az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítják a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.
(2) Minden engedélyes villamosenergia-ipari vállalkozás – a kiserőművi összevont engedélyes kivételével – köteles az auditált számviteli éves beszámolóját a tárgyévre készített üzleti jelentéssel, és a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Hivatalnak az Szt. szerinti letétbe helyezéssel egyidejűleg megküldeni.
(3) A több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás esetén a tevékenységi beszámolókat is tartalmazó számviteli éves beszámolót csak egy példányban kell a Hivatalnak benyújtani. A villamosenergia-ipari vállalkozás ebben az esetben köteles nyilatkozni, hogy mely engedélyekre vonatkozóan nyújtotta be a számviteli éves beszámolót.
(4) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás összevont (konszolidált) számviteli beszámolóját a vállalkozás konszolidációra kötelezett tagja küldi meg a Hivatalnak.”

88. § (1) A VET. 116. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építéséhez, üzemeltetéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez az építésügyi hatóság (e fejezetben a továbbiakban: Hatóság), mint sajátos építményfajtát engedélyező építésügyi hatóság e törvényben előírt engedélye szükséges.”

(2) A VET. 116. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni]

a) a háztartási méretű kiserőmű építéséhez,”

(3) A VET. 116. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni]

d) a kisfeszültségű csatlakozó berendezésre, amennyiben az kizárólag olyan ingatlanon kerül megépítésre, amelynek tulajdonosa az építéshez hozzájárult.”

89. § (1) A VET. 117. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, a közvetlen vezeték, valamint ezek biztonsági övezetében lévő ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa ügyfélnek minősül.
(4) A kérelmező vagy képviselője az engedélyezési eljárás megindítása előtt előzetes szakhatósági állásfoglalást kérhet. A Hatóság az engedélyezési eljárás során akkor fogadja el az előzetes szakhatósági állásfoglalást, ha az 1 évnél nem régebbi, és a szakhatóság által véleményezett műszaki tervdokumentáció 1 eredeti példányát keltezéssel, aláírással és bélyegző lenyomattal ellátva nyújtják be az engedélyezési eljárás megindításakor a Hatósághoz.”

(2) A VET. 117. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély hatálya megszűnik, ha az építményeket az építésre kiadott engedély jogerőre emelkedésétől számított két éven belül nem építi meg, vagy az említett építményeket véglegesen eltávolítja. A Hatóság a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély hatályát az engedélyes által a hatály lejárta előtt benyújtott kérelem alapján, külön jogszabályban meghatározott módon, egy alkalommal legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel.
(7) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére kiadott építési engedély hatályának megszűnésével a hatósági határozattal alapított vezetékjog is megszűnik.”

90. § A VET. a következő 117/A. §-sal egészül ki:

117/A. § A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély engedélyesének helyébe jogutódlás esetén az engedélyes jogutódja lép. A jogutód a Hatóságot a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a jogerős cégbírósági bejegyző határozat másolatának megküldésével értesíti. Az engedélyes a jogutódlásra vonatkozó szabály szerint értesíti Hatóságot nevének megváltozása esetén is.”

91. § A VET. a következő 119. §-sal egészül ki:

119. § (1) A rendszerhasználónak vagy annak kérésére, akinek a közcélú hálózat, a közcélú hálózat tartószerkezete, a csatlakozó berendezés vagy csatlakozási pont elhelyezése jogát vagy jogos érdekét érinti (e § alkalmazásában a továbbiakban: egyéb érdekelt) a hálózati engedélyes a csatlakozó berendezést, vagy a csatlakozási pontot áthelyezi, vagy átalakítja, ha
a) az áthelyezés, vagy az átalakítás más rendszerhasználó jogos érdekeit nem sérti,
b) a közcélú hálózat üzemeltetésében jelentős hátrányt nem okoz,
c) műszaki feltételei adottak és
d) a rendszerhasználó – vagy az egyéb érdekelt által kért áthelyezés, vagy átalakítás esetén az egyéb érdekelt – vállalja az átalakítással vagy az áthelyezéssel kapcsolatban felmerülő költségek viselését.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átalakítás vagy áthelyezés esetén a közcélú hálózatra vonatkozó építési engedélyezési eljárásokat kell alkalmazni.
(3) A hálózati engedélyes tulajdonában álló hálózati eszközöknek az (1) bekezdés szerinti átalakítása vagy áthelyezése esetén a rendszerhasználó vagy egyéb érdekelt költségviselése mellett létesülő, a korábbi hálózati eszköz helyébe lépő hálózati eszköz – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – külön térítés nélkül marad a hálózati engedélyes tulajdonában lévő közcélú hálózat része.
(4) Ha az államháztartás valamely alrendszeréből vagy európai uniós forrásokból vagy más hasonló nemzetközi forrásokból fedezett (1) bekezdés szerinti átalakítás vagy áthelyezés esetén – a támogatásra vonatkozó jogszabályok alapján – a hálózati engedélyes tulajdonszerzésére nem kerülhet sor, a bontás költségét és az elbontott hálózat elbontáskori könyv szerinti értékét a hálózati engedélyes részére az új hálózati eszköz beruházójának legkésőbb a bontás befejezését követő 30 napon belül meg kell térítenie.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a hálózati eszköz beruházója köteles a hálózati eszközt üzemeltetés céljából a hálózati engedélyes használatába adni, a hálózati engedélyes köteles az átadott hálózati eszközt saját költségén üzemeltetni. A hálózati eszköz beruházója az elidegenítési tilalom lejártát követő 30 napon belül köteles a hálózati eszközt a hálózati eszköznek a támogatás részarányának megfelelően csökkentett könyv szerinti nettó értékének megfelelő áron a hálózati engedélyes részére értékesíteni.”

92. § A VET. 120. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

120. § Villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és közvetlen vezeték saját ingatlanon – az e törvény szerinti kivételekkel – a Hatóság építési engedélye alapján építhető.”

93. § A VET. 121. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az építtető az 50 MW vagy ezt meghaladó névleges teljesítményű erőmű és a megújuló energiaforrást hasznosító erőmű termelői vezetékének idegen ingatlanon történő elhelyezése céljából
a) előmunkálati jogot,
b) vezetékjogot
kérhet.”

94. § A VET. 123. §-a és 124. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

123. § (1) A közcélú hálózat nyomvonalát úgy kell kijelölni és megtervezni, hogy az lehetőleg közterületen haladjon és a lehető legkisebb mértékben érintsen termőföldet vagy egyéb nem köztulajdonban lévő ingatlant.
(2) Közcélú hálózat részét képező kisfeszültségű csatlakozó berendezés az építésére szolgáló ingatlan tulajdonosának hozzájárulása alapján is építhető. Amennyiben az építés termőföldet érint, ahhoz a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat szükséges.
(3) A közcélú hálózat idegen ingatlanon történő elhelyezésére a hálózati engedélyes javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.
(4) A kisfeszültségű csatlakozóberendezés építésére szolgáló ingatlan tulajdonosának hozzájárulása az e törvény szerint a vezetékjog alapján fennálló jogokkal és kötelezettségekkel azonos – az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § e) pontja szerint bejegyzendő – jogokat és kötelezettségeket keletkeztet. A tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.
(5) A rendszerhasználónak a hálózati engedélyes részére a hálózati csatlakozásra vonatkozóan tett igénybejelentését a rendszerhasználó tulajdonában lévő ingatlan esetén a csatlakozó berendezés építésére vonatkozó hozzájárulásnak kell tekinteni.
124. § (1) A hálózati engedélyes a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon
a) föld alatti és feletti vezetéket építhet, valamint ahhoz tartozó távközlési összeköttetést helyezhet el,
b) tartószerkezetet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezést helyezhet el,
c) nem tartószerkezeten elhelyezett elosztóberendezést, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezést helyezhet el,
d) az építés során a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja.
(2) A hálózati engedélyes a vezetékjog vagy a jogerős üzemeltetési engedély alapján az építményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja és átalakíthatja, felújíthatja, továbbá a közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja, a felsorolt tevékenységek elvégzése céljából a vezetékjoggal érintett ingatlanra beléphet.”

95. § A VET. 126. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vezetékjog megszűnését az engedélyes az azt követő 30 napon belül köteles bejelenteni a Hatóságnak, ennek hiányában azt a tulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzése esetén hivatalból a Hatóság határozatban állapítja meg.”

96. § A VET. 135. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Fennmaradási engedélyt a Hatóság kizárólag az e törvény hatálybalépését megelőzően, a jogszabályi előírásoktól eltérően, szabálytalanul épített villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték tekintetében és csak abban az esetben adhat, ha a berendezés megfelel, vagy megfeleltethető a fennmaradási eljárás idején érvényes követelményeknek.”

97. § A VET. 140. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

140. § (1) A felhasználó megfizeti a villamosenergia-vásárlási szerződés feltételei szerint a villamos energia árát és a hálózathasználati szerződés feltételei szerint a 142. § szerinti, a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat.
(2) A villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat az e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet keretei között a Hivatal határozatban állapítja meg. A villamosenergia-kereskedő által a felhasználónak értékesített villamos energia eladási árát a felek megállapodása, vagy a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata tartalmazza, az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített villamos energia árát a miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a villamosenergia-kereskedő a 63. § (1) bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli, és a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjat a villamosenergia-kereskedő érvényesíti a felhasználó felé, akkor a villamosenergia-kereskedő köteles a villamosenergia-vásárlási szerződéshez kapcsolódó díjtételt külön és a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat a számlán egyértelműen – egyetemes szolgáltató esetén az egyetemes szolgáltatók által alkalmazható számlaképről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – legalább két összevont tételben külön feltüntetni.”

98. § (1) A VET. 141. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hatósági árat – a 142. § (2)–(3) bekezdésében és a 144. § (1) bekezdésében foglalt eltérésekkel – alkalmazási feltételeivel együtt kell megállapítani.”

(2) A VET. 141. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A hatósági ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.”

99. § A VET. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a VET. a következő 142/A. és 142/B. §-sal egészül ki:

142. § (1) A villamosenergia-rendszer használatért a rendszerhasználók
a) átviteli-rendszerirányítási díjat,
b) rendszerszintű szolgáltatások díját,
c) elosztási díjat,
d) közvilágítási elosztási díjat
(a továbbiakban együtt: rendszerhasználati díjak) fizetnek. Az egyes rendszerhasználati díjak a díj alapjául szolgáló költségszerkezetnek megfelelő díjelemekből állhatnak.
(2) A rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokat és a díjak alkalmazásának általános szabályait a Hivatal előterjesztése alapján a miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) A rendszerhasználati díjak adott naptári évre érvényes mértékét és alkalmazásuk egyedi szabályait a Hivatal határozatban állapítja meg. A Hivatal a határozatát, az abban megállapított rendszerhasználati díjak és áralkalmazási feltételek január 1-jei hatálybalépése előtt 30 nappal a honlapján teszi közzé.
(4) A rendszerhasználati díjak mértéke és alkalmazásuk feltételei országosan egységesek.
(5) A rendszerhasználati díjaknak meg kell felelniük az átláthatóság, a nyilvánosság és az arányosság elvének és azokat objektív módon megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.
(6) A rendszerhasználati díjakat a hatékonyan működő engedélyes vállalkozás indokolt működési és tőkeköltsége, illetve összehasonlító elemzések alapján a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendelettel összhangban úgy kell meghatározni, hogy az érintett engedélyeseket rövid és hosszú távon gazdálkodásuk hatékonyságának, és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására és az ellátásbiztonság növelésére ösztönözze.
142/A. § (1) A rendszerhasználati díjak szabályozása négyéves árszabályozási ciklusok keretében, éves ármegállapítással történik. A Hivatal az árszabályozási ciklus indulását megelőzően költség-felülvizsgálatot végez. Az árszabályozási ciklusra érvényes szabályokat az árszabályozási ciklus indulását megelőzően a miniszter a 142. § (2) bekezdés szerinti rendeletben állapítja meg.
(2) Az elosztási díjból és a közvilágítási elosztási díjból származó árbevételt az elosztók között az indokolt költségek arányában kell megosztani. Ennek érdekében az engedélyesek között szükség esetén a rendszerhasználati díjakkal együtt meghatározott kiegyenlítő fizetéseket kell végrehajtani. A kiegyenlítő fizetések mértékét a Hivatal a rendszerhasználati díjakról hozott határozatában állapítja meg.
(3) A hálózati engedélyesek a Hivatal határozatában meghatározott rendszerhasználati díjakat és áralkalmazási feltételeket kötelesek – a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – alkalmazni és a honlapjukon közzétenni.
(4) A Hivatal a 142. § (2) bekezdésben meghatározott miniszteri rendelet előkészítése során kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleteinek véleményét. A Hivatal a rendeletre vonatkozó előterjesztését a következő 4 éves árszabályozási ciklus kezdetét megelőző év május 15-éig a honlapján nyilvánosságra hozza és kezdeményezi a miniszternél a rendelettel történő kihirdetését.
(5) A miniszter a Hivatal előterjesztését a benyújtást követő 30 napon belül elfogadja vagy elutasítja. Az előterjesztés
a) elfogadása esetén a miniszter a rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokat és a díjak alkalmazásának általános szabályait a Hivatal előterjesztését követő 30 napon belül rendelettel hirdeti ki, vagy
b) elutasítása esetén a miniszter az elutasítás tényét és indokolását az elutasító döntés meghozatalát követő 15 napon belül nyilvánosságra hozza.
(6) A Hivatal határozatában meghatározott rendszerhasználati díjakat legmagasabb áraknak kell tekinteni. A legmagasabb ártól lefelé megkülönböztetésmentesen, előre nyilvánosságra hozott módon lehet eltérni.
142/B. § (1) A miniszter rendeletben állapítja meg
a) az elosztó által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető alapszolgáltatásokon túli egyéb szolgáltatások,
b) a rendszerhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások és
c) az elosztó által az engedélyesek részére külön díj ellenében végezhető szolgáltatások
körét és azok díjait.
(2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti rendelet megalkotása során kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szerveinek véleményét is.
(3) A rendszerhasználati díjakra vonatkozó előírások betartását a Hivatal ellenőrzi.
(4) Az Szt. általános szabályaitól eltérően a 142. § (3) bekezdés szerinti határozatban rögzített, éves ármegállapítás alapján keletkező, az átviteli rendszerirányítónak járó, a következő évek díjaiban elismerendő különbözeteket az átviteli rendszerirányító köteles az éves beszámolójának mérlegében aktív időbeli elhatárolásként szerepeltetni. Köteles továbbá az átviteli rendszerirányító az éves beszámolójának mérlegében az átviteli rendszerirányítótól a következő évek díjaiban elvonandó különbözeteket a határkeresztező aukcióból származó tárgyévi bevételeivel együtt passzív időbeli elhatárolásként szerepeltetni. Az ebben a bekezdésben foglaltak alapján elkészített beszámoló a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 1. § (5) bekezdése alkalmazásában az Szt. rendelkezéseire figyelemmel megállapítottnak, azokkal összhangban állónak minősül.
(5) Az átviteli rendszerirányító átviteli rendszerirányítási díjból származó bevételének – a 142/A. § (2) bekezdés szerinti kiegyenlítő fizetések végrehajtása érdekében – az elosztók között megosztott, 142. § (3) bekezdés szerinti határozatban meghatározott része árengedménynek minősül. A megosztott részre az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében és 77. § (3) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.
(6) A rendszerszintű szolgáltatás keretében az átviteli rendszerirányító által lekötött kapacitások, valamint a rendszerszintű szolgáltatás szempontjából annak elválaszthatatlan részét képező, igénybevett villamos energia számviteli szempontból a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 40. pontja szerinti közvetített szolgáltatásnak minősül.”

100. § (1) A VET. 143. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az egyetemes szolgáltató által az (1) bekezdés szerint kötelezően nyújtott termékcsomagokat, a kötelezően nyújtott egyetemes szolgáltatás árát, az áralkalmazási feltételeket, valamint az árszabályozás kereteit – a 143/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – Hivatal javaslata alapján a miniszter rendeletben állapítja meg.
(3a) Az (1) bekezdés szerinti jogszabályban megállapított termékcsomagokon belül, az Esz. rendeletben nem megállapított, az egyes egyetemes szolgáltatók által a jelen bekezdés hatálybalépésekor jogszerűen alkalmazott árszabások árát és áralkalmazási feltételeit az egyetemes szolgáltató kérelmére a Hivatal hagyja jóvá.”

(2) A VET. 143. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető egyéb szolgáltatások körét és annak díjait, valamint a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és azok díjait a miniszter rendeletben állapíthatja meg.”

(3) A VET. 143/A. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kihirdetett árakat az egyetemes szolgáltató a kihirdetést követő 3 munkanapon belül a honlapján és az ügyfélszolgálaton közzéteszi. A közzétételnek a felhasználókat megillető felmondási jogra, valamint a felmondás határidejére vonatkozó tájékoztatást is tartalmaznia kell.”

101. § (1) A VET. 144. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A közcélú hálózathoz történő csatlakozással összefüggésben csatlakozási díjat kell fizetni. A csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, a csatlakozási díjak elemeit és alkalmazásának általános szabályait a Hivatal előterjesztése alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. A csatlakozási díjak mértékét és alkalmazásának egyedi szabályait a Hivatal határozatban állapítja meg.
(2) A csatlakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy az igények befolyásolásán keresztül segítse elő a legkisebb költség elvének érvényesülését, valamint figyelembe vegye a hálózatra később csatlakozott rendszerhasználók csatlakozásának hatásaiból származó előnyöket. A csatlakozási díj nem haladhatja meg a hálózati engedélyes által a csatlakozás érdekében közvetlenül hálózati beruházásra fordított összeg nagyságát.”

(2) A VET. 144. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A csatlakozási díjat tételesen kell megállapítani. Az erőművek és a 132 kV, vagy annál magasabb feszültségszintre csatlakozó felhasználók esetében a csatlakozási díj a kiszámítására vonatkozó módszer előírásával is megállapítható. A rendszerhasználók és a hálózatra csatlakozni kívánók kötelesek a Hivatal által megállapított csatlakozási díjat megfizetni. A hálózati engedélyesek kötelesek a Hivatal által megállapított áralkalmazási feltételeket alkalmazni.
(5) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott miniszteri rendelet előkészítése során kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szerveinek véleményét. A Hivatal a rendeletre vonatkozó előterjesztését a honlapján közzéteszi és kezdeményezi a miniszternél a rendelet kihirdetését. A miniszter a Hivatal előterjesztését a benyújtást követő 30 napon belül elfogadja vagy elutasítja. Az előterjesztés
a) elfogadása esetén a miniszter a csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, elemeit, alkalmazásának általános szabályait a Hivatal előterjesztését követő 30 napon belül rendelettel hirdeti ki,
b) elutasítása esetén a miniszter az elutasítás tényét és indokolását az elutasító döntés meghozatalát követő 15 napon belül nyilvánosságra hozza.”
144/A. § Az 500 MW-ot meghaladó névleges teljesítőképességű gépegységgel rendelkező erőmű közcélú hálózathoz történő csatlakozása esetén a villamosenergia-rendszer szabályozási költségei növekedésének kompenzálására a gépegység névleges teljesítőképességének 500 MW-ot meghaladó része után MW-onként az átviteli rendszerirányító részére a külön jogszabályban meghatározott módon és mértékben rendszerszabályozási hozzájárulást fizet. Ezen díjfizetés kötelezettség nem érinti a 144. § alapján teljesítendő díjfizetési kötelezettséget. A rendszerszabályozási hozzájárulás meghatározásakor figyelembe kell venni a hálózatra később csatlakozott, 500 MW-ot meghaladó névleges teljesítőképességű gépegységgel rendelkező erőmű csatlakozásának hatásait.”

102. § A VET. 151. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A megfelelési ellenőr az e törvényben és a Vhr.-ben meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelés ellenőrzésével, valamint a megfelelési program végrehajtásával kapcsolatos feladatai elvégzése céljából az ahhoz szükséges mértékben kezelheti a tevékenysége során tudomására jutott a megfelelési ellenőrt foglalkoztató hálózati engedélyes üzleti titkait, valamint a hálózati engedélyesnél foglalkoztatott személyek személyes adatait, így nevüket, lakcímüket, születési helyüket és idejüket, anyjuk nevét, valamint munkakörükre és végzettségükre vonatkozó adataikat.”

103. § (1) A VET. 151. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az elosztó a védendő fogyasztókat megillető kedvezmény biztosítása céljából kezelheti a védendő fogyasztók nyilvántartásának vezetéséhez szükséges személyes és különleges személyes adatokat, így a védendő fogyasztó nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, anyja nevét, valamint a védendő fogyasztói státuszt megalapozó adatokat.”

(2) A VET. 151. § (4) bekezdése a következő f)–h) pontokkal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok átadhatóak]

f) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak,
g) a védendő fogyasztó esetében az egy felhasználási helyen való igénybevételének ellenőrzése céljából az elosztónak és a védendő fogyasztót megillető kedvezménynek vagy különleges bánásmódnak a biztosítása érdekében a villamosenergia-kereskedőnek, és
h) a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott kedvezményes villamosenergia-áron történő vásárlásra jogosult személyeket illetően, a kedvezményes villamosenergia-áron történő vásárlás elszámolása céljából az átviteli rendszerirányítónak.”

104. §9 A VET. 152. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a VET. a következő 153. §-sal egészül ki :

152. § (1) Az engedélyesek, az e törvény szerint nem engedélyköteles kiserőművek, a 2011. október 1-je előtt létesített nem engedélyköteles magánvezeték üzemeltetője, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozások és az engedélyesek által a 94. § alapján kiszervezett tevékenységet végző személyek kötelesek a Hivatal részére megadni e törvényben valamint a külön jogszabályban meghatározott és a feladatai ellátásához szükséges információkat. Az adatszolgáltatás tartalmát és formáját a Hivatal határozza meg.
(2) Az átviteli rendszerirányító, a termelő és a villamosenergia-kereskedő köteles az Európai Bizottság és az Ügynökség rendelkezésére bocsátani az átviteli rendszerirányító szétválasztási szabályoknak való megfelelésével kapcsolatban kért információkat.
153. § (1) Az átviteli rendszerirányító biztosítja az üzleti titoknak minősülő információk bizalmas kezelését.
(2) Az elosztó és az átviteli rendszerirányító az információ közreadására vonatkozó jogi kötelezettség sérelme nélkül köteles megőrizni azoknak a gazdasági szempontból érzékeny információknak a titkosságát, amelyekhez e törvény szerinti engedélyesi tevékenysége során hozzájut, továbbá megakadályozni, hogy a saját tevékenységével kapcsolatos – üzleti szempontból előnyös – információ megkülönböztető módon kerüljön nyilvánosságra.”

105. § A VET. 155. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Hivatal az üzleti titoknak minősülő adatot a 162–162/B. §-ban meghatározott hatóságoknak az e törvényben meghatározott együttműködés keretében átadhatja.”

106. § A VET. 158. § (2) bekezdése a következő i)–l) pontokkal egészül ki:

[A Hivatal tevékenységének célja]

i) a védendő fogyasztók védelmének elősegítése,
j) a kereskedőváltás megkönnyítésének elősegítése,
k) versenyképes, biztonságos és fenntartható belső villamosenergia-piac kialakításának és a tényleges piacnyitásnak elősegítése a Európai Unión belül, valamint ennek érdekében részvétel versenyképes és megfelelően működő regionális piacok kialakításában,
l) annak elősegítése, hogy az átviteli rendszerirányító és a rendszerhasználók megfelelő ösztönzőket kapjanak a villamosenergia-rendszer hatékonyságának növelésére és a piaci integráció elősegítésére.”

107. § A VET. 159. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

159. § (1) A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével kapcsolatos feladatai körében:
1. kiadja, jogszabályban meghatározott esetekben módosítja, illetve visszavonja az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységek gyakorlásához szükséges engedélyeket,
2. jóváhagyja az engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat és belső szabályzatokat, valamint azok módosítását, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból módosítja, vagy visszavonja azokat,
3. jóváhagyja a villamosenergia-ellátási szabályzatokat, a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot, valamint azok módosítását, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból módosítja, vagy visszavonja azokat,
4. ellenőrzi az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, 714/2009/EK rendeletben, a Hivatal által kiadott határozatokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatokban meghatározott kötelezettségek betartását,
5. javaslatot tesz a rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokra,
6. meghatározza a rendszerhasználati és a csatlakozási díjakat, valamint az egyes díjak alkalmazásának egyedi feltételeit,
7. előkészíti az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó szabályokat,
8. javaslatot tesz az elosztó és az egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira,
9. dönt a közcélúvá, ezen belül átviteli vagy elosztó hálózati elemmé történő minősítésről vagy átminősítésről,
10. a 37. §-ban meghatározott szabályok szerint dönt a rendszerösszekötő vezeték tekintetében benyújtott mentesítési kérelemről,
11. a Vhr.-ben meghatározott szempontrendszer alapján jóváhagyja az átviteli rendszerirányító által készített hálózatfejlesztési tervet, figyelemmel kíséri annak megvalósítását és évente értékeli azt,
12. a 8. § (1) bekezdésének rendelkezései szerint erőmű létesítésére, illetve keresletoldali szabályozási intézkedésekre, a 26. § (1) bekezdése szerint a hálózat fejlesztésére pályázatot írhat ki, a 26/A. § (1) bekezdése szerint az átviteli hálózat fejlesztésére pályázatot ír ki, és elbírálja azokat,
13. az egyes engedélyesekre – a jogszabályban meghatározott keretek között – hivatalból határozatban állapítja meg az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait, továbbá a hálózati engedélyesek vonatkozásában a hálózat biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket,
14. a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátás fenntartása érdekében kivizsgálja az erőművek teljesítőképességében beálló változásokat, indokolatlan termelés-visszatartás esetén megállapítja az erőművi teljesítőképesség felajánlandó mértékét,
15. e törvény szerint jóváhagyja az engedélyes Gt. szerinti átalakulását, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesekben történő részesedés- és befolyásszerzést, az olyan jogügyletek végrehajtását, amelyek eredményeként harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnának irányítást az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett, az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységeinek más személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését,
16. felülvizsgálja a szénipari szerkezetátalakítási támogatásra jogosult bányavállalkozó szénipari szerkezetátalakítási támogatásának kifizetésére vonatkozó kérelmét, és javaslatot tesz a miniszternek a kifizethető szénipari szerkezetátalakítási támogatás mértékére, és
17. végrehajtja a 714/2009/EK rendelet 19. cikkében meghatározott feladatokat.
(2) A Hivatal az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos feladatai körében meghatározza a rendszerhasználók közcélú hálózathoz való hozzáférésének általános szabályait.
(3) A Hivatal a hatékony verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében:
1. ellenőrzi a villamos energia határon keresztül történő szállításának végrehajtását,
2. ellenőrzi az átláthatósági követelmények betartását,
3. piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a villamosenergia-piaci verseny jellemzőit, piacelemzést és hatósági ellenőrzést végez,
4. ellátja a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosításával, illetve az ilyen jellegű piac szabályozásával kapcsolatos, e törvény által hatáskörébe utalt teendőket,
5. ellenőrzi a rendszerhasználati díjakra és a csatlakozási díjakra, valamint az egyetemes szolgáltatás áraira vonatkozó előírások betartását,
6. vizsgálja az öt évet meghaladó időtartamú szerződéseket a tekintetben, hogy megfelelnek-e a 96. § (1) bekezdésében felsorolt jogszabályokban és uniós jogi aktusokban meghatározott kötelezettségeinek, kivéve, ha ennek vizsgálatára a versenyhatóság rendelkezik hatáskörrel, és
7. meghatározza az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát.
(4) A Hivatal a szétválasztási szabályok teljesítésével kapcsolatos feladatai körében:
1. jóváhagyja az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi megállapodásokat, az átviteli rendszerirányító által a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részére nyújtható szolgáltatás feltételeit, továbbá a 26/A. § (5) bekezdése szerinti megállapodásokat,
2. jóváhagyja a hálózati engedélyesek által benyújtott megfelelési programokat, azok módosításait, jóváhagyja a megfelelési jelentést, továbbá jóváhagyja az átviteli rendszerirányító megfelelési ellenőrének kinevezését, megbízatásának feltételeit, időtartamát, valamint megbízatásának megszüntetését,
3. ellenőrzi a tevékenységek szétválasztásának teljesítésére és ennek keretében a keresztfinanszírozás-mentes működés érvényesülésére vonatkozó szabályokat,
4. figyelemmel kíséri továbbá az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti kommunikációt, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat,
5. tanúsítási eljárást folytat le,
6. dönt a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és annak átviteli rendszerirányító tagja, valamint az átviteli rendszerüzemeltető és az átviteli hálózat tulajdonosa közötti panaszok ügyében, és
7. kifogásolhatja az operatív irányítást ellátó személy, továbbá a felügyelőbizottság tagja kinevezését, kinevezése megújítását, munkafeltételeit, megbízatása megszüntetését, ellenőrzi az operatív irányítást ellátó személy munkaviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának idő előtti megszüntetését, továbbá kezdeményezheti a megfelelési ellenőr megbízatásának megszüntetését.
(5) A Hivatal a felhasználók védelmével kapcsolatos feladatai körében:
1. eljár a csatlakozásra, a hálózathoz való hozzáférésre, illetve a rendszer megfelelő minőségben való rendelkezésre állására vonatkozó rendelkezéseknek a hálózati engedélyes általi megsértése esetén; ellenőrzi a felhasználói igény kielégítését, ellenőrzi a felhasználók által a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási díj felhasználását, bírságot szab ki,
2. dönt az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok ügyében, kivéve az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a villamosenergia-ellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó jogszabályi előírások megsértésével összefüggő lakossági fogyasztói panaszokat, és
3. dönt a rendszerhasználó által a hálózati engedélyessel szemben, továbbá a vételező és a felhasználó által a magánvezeték üzemeltetőjével szemben e törvényben meghatározott kötelezettségek megsértésével kapcsolatban benyújtott beadványokról.
(6) A Hivatal az adatszolgáltatással és adatvédelemmel kapcsolatos feladatai körében:
1. eleget tesz a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó, törvényben előírt, valamint a Vhr.-ben meghatározott egyéb adatgyűjtési, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének,
2. végrehajtja a 714/2009/EK rendelet 20. cikkében meghatározott feladatokat, és
3. éves jelentést készít az Ügynökség és az Európai Bizottság részére saját tevékenységéről és feladatai végrehajtásáról.”

108. § (1) A VET. XIX. Fejezete a 159. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Tanúsítási eljárás
160. § (1) A Hivatal köteles ellenőrizni, hogy az átviteli rendszerirányító folyamatosan megfelel-e a szétválasztási szabályoknak. A Hivatal a megfelelés biztosítása érdekében e § szerint tanúsítási eljárást folytat le az alábbi esetekben:
a) az átviteli rendszerirányítási engedély kiadására vagy meghosszabbítására irányuló kérelem benyújtását megelőzően az ügyfél kérelmére,
b) az átviteli rendszerirányító (4) bekezdés szerinti bejelentése alapján,
c) ha a Hivatal az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli hálózat tulajdonosa feletti irányítást és befolyást érintő olyan tervezett változásról szerez tudomást, amely a szétválasztási szabályok megsértéséhez vezethet, vagy amennyiben okkal feltételezi a szétválasztási szabályok megsértését,
d) az Európai Bizottság indokolással ellátott kezdeményezésére, vagy
e) ha a 99. § (1a) bekezdése értelmében átviteli rendszerüzemeltető kijelölése válik szükségessé, a kijelölést megelőzően.
(2) A Hivatal a tanúsítási eljárás során megállapítja a szétválasztási szabályoknak való megfelelést, amennyiben az átviteli rendszerirányítási engedély kérelmezője, az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli rendszerüzemeltetővé kijelölendő személy megfelel a 102–102/E. §-ában, a 103. §-ában vagy a 104. §-ában foglalt rá vonatkozó rendelkezéseknek. Amennyiben a tanúsítási eljárás során a Hivatal megállapítja, hogy az átviteli rendszerirányító vagy átviteli rendszerüzemeltetővé kijelölendő személy nem felel meg a 102–102/E. §-ában, a 103. §-ában vagy a 104. §-ában foglalt, rá vonatkozó szétválasztási szabályoknak, átviteli rendszerirányító esetén a 96. §-ban foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza, átviteli rendszerüzemeltetővé kijelölendő személy esetén pedig nem jelöli ki átviteli rendszerüzemeltetővé.
(3) A Hivatal a szétválasztási szabályoknak való megfelelés tárgyában a 168. § (4) bekezdés g) pontjában meghatározott határidőn belül határozatot hoz, amelyet – az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett – az adott döntésre vonatkozó összes információval együtt, a 714/2009/EK rendelet 3. cikkében meghatározott eljárás lefolytatása céljából haladéktalanul megküld az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság eljárását követően a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és a 714/2009/EK rendelet 3. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
(4) Az átviteli rendszerirányító köteles bejelenteni a Hivatalnak minden olyan tervezett jogügyletet, amely a szétválasztási szabályoknak való megfelelés ismételt vizsgálatát teheti szükségessé.
(5) Amennyiben a Hivatal az (1) bekezdés a) pontja alapján a 104. §-ban meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelést tanúsította, és a 104. § (6) bekezdése figyelembevételével átviteli rendszerüzemeltetésre vonatkozó működési engedélyt ad ki, azt követően az átviteli rendszerirányítónak a 102. §–102/E. §-ban foglalt szétválasztási szabályoknak való megfelelés tanúsítása iránti kérelm[e]ét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.”

(2) A VET. XIX. Fejezete a „Hivatal gazdálkodása” alcímet megelőzően a következő 160/A. §-sal egészül ki:

160/A. § (1) A Hivatal a 160. § szerinti tanúsítási eljárástól eltérően az e § szerinti harmadik országokkal kapcsolatos tanúsítási eljárást folytatja le az alábbi esetekben:
a) az átviteli rendszerirányító (2) bekezdés szerinti bejelentése alapján,
b) a (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelem alapján, vagy
c) ha a Hivatal a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogügyletről szerez tudomást.
(2) Az átviteli rendszerirányító köteles bejelenteni a Hivatalnak minden olyan tervezett jogügyletet, amely azt eredményezné, hogy harmadik országból vagy harmadik országokból származó személy vagy személyek szereznének irányítást az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli hálózat tulajdonosa felett.
(3) A Hivatal köteles haladéktalanul értesíteni az Európai Bizottságot
a) amennyiben olyan átviteli rendszerirányító vagy átviteli hálózat tulajdonos kéri a 160. § szerinti tanúsítási eljárás lefolytatását, amely felett harmadik országból vagy harmadik országokból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást, vagy
b) minden olyan jogügyletről, amelynek következtében harmadik országból vagy harmadik országokból származó személy vagy személyek szereznének irányítást az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli hálózat tulajdonosa felett.
(4) A Hivatal a harmadik országokkal kapcsolatos tanúsítási eljárás során a szétválasztási szabályoknak való megfelelést nem tanúsítja, amennyiben az irányítást szerző nem bizonyította, hogy
a) az átviteli rendszerirányító megfelel az e törvény 102–102/E. §-ában, a 103. §-ában vagy a 104. §-ában foglalt rá vonatkozó rendelkezéseknek, és
b) a tanúsítás megadása nem veszélyezteti a villamosenergia-ellátás biztonságát – beleértve az Európai Unió villamosenergia-ellátásának biztonságát –, melynek vizsgálatakor a Hivatal
ba) az Európai Uniónak a nemzetközi jogból eredő, különösen az ellátásbiztonság tárgyában kötött, két vagy többoldalú megállapodások szerinti jogait és kötelezettségeit,
bb) a Magyar Köztársaság harmadik országgal vagy országokkal kötött nemzetközi megállapodásaiból eredő és az adott harmadik országgal vagy országokkal szemben fennálló, az Európai Unió jogával összeegyeztethető jogait és kötelezettségeit, és
bc) az adott esetre és az érintett harmadik országra vonatkozó egyéb tényeket és körülményeket veszi figyelembe.
(5) A Hivatal a tanúsítás megadása tárgyában a 168. § (4) bekezdésének h) pontjában meghatározott határidőn belül határozatot hoz, amelyet – az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett – az adott döntésre vonatkozó összes információval együtt haladéktalanul megküld az Európai Bizottságnak, és egyúttal megkéri véleményét arra vonatkozóan, hogy
a) az átviteli rendszerirányító megfelel-e a 2009/72/EK irányelv 9. cikkében foglalt követelményeknek, és
b) a tanúsítás megadása nem veszélyezteti-e az Európai Unió villamosenergia-ellátásának biztonságát.
(6) Ha az Európai Bizottság a (4) bekezdés szerinti határozattal egyetért, vagy arra a kérelem kézhezvételétől számított 2 hónapon belül – az Ügynökség vagy az érintett felek véleményének kikérése esetén, 4 hónapon belül – nem nyilvánít véleményt, a Hivatal az eljárás felfüggesztését 2 hónapon belül megszünteti, és határozatát az Európai Bizottság véleményével együtt honlapján közzéteszi. Ha az Európai Bizottság a Hivatal határozatával nem ért egyet, a Hivatal az eljárás felfüggesztését 2 hónapon belül megszünteti, és módosítja határozatát. A Hivatal minden esetben jogosult a tanúsítást megtagadni, ha a tanúsítás megadása veszélyeztetné az ország vagy az Európai Unió más tagállama villamosenergia-ellátásának biztonságát, ez utóbbi esetekben a Hivatal határozatát az Európai Bizottság véleményével és az Európai Bizottság véleményétől való eltérés indokolásával együtt teszi közzé honlapján.”

109. § A VET. XIX. Fejezete a 162. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:

„Együttműködés a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével
162/A. § (1) A Hivatal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a szervezett villamosenergia-piac prudens működése, az ott megkötött, lebonyolított és elszámolt ügyletek hatékony hatósági felügyelete, valamint az információáramlás és az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében együttműködik. A Hivatal és a Felügyelet az együttműködésük részletes szabályait megállapodásban rögzítik, és azt közzéteszik.
(2) A Hivatal és a Felügyelet az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, beleértve az esetlegesen más hatóságnak történő adattovábbítás esetét is, vlamint azt, hogy az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek.
Együttműködés a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal
162/B. § (1) A Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal együttműködik a határon keresztül történő villamos energia ki- és beszállítást végző engedélyesek, valamint a villamosenergia-kereskedők vonatkozásában fennálló hatósági feladataik ellátása érdekében. A Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az együttműködésük részletes szabályait megállapodásban rögzítik, és azt közzéteszi.
(2) Az együttműködés keretében a Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kölcsönösen adatszolgáltatást nyújt egymásnak az (1) bekezdésben meghatározott engedélyesek által határon keresztül ki- és beszállított, valamint belföldön vásárolt és értékesített villamos energia mennyiségéről.
(3) A Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, beleértve az esetlegesen más hatóságnak történő adattovábbítás esetét is, valamint azt, hogy az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek.”

110. § (1) A VET. 164. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hivatal külföldi szabályozó hatóságokkal, és szakmai szervezetekkel – a hatályos jogszabályok előírásainak figyelembevételével – együttműködési megállapodást köthet, információkat cserélhet és tagként ilyen szakmai szervezetekbe beléphet.”

(2) A VET. 164. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Hivatal az Ügynökség és a külföldi szabályozó hatóság kérésére, a 2009/72/EK irányelv szerinti feladataik ellátásához szükséges, személyes adatnak nem minősülő adatokat jogosult rendelkezésre bocsátani, és ezektől a szervezetektől a feladatai ellátásához szükséges adatokat, információkat kérhet.”

111. § A VET. 165. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő 165/A. §-sal egészül ki:

165. § (1) A vezetékes energiarendszerekre vonatkozó jogszabályok alapján, kizárólag a Magyar Köztársaság határait keresztező vezetékes energiaellátási rendszerekhez való hozzáféréssel kapcsolatosan, a vezetékes energiarendszerekre vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben a Hivatal hatáskörében eljárhatnak:
a) az Európai Bizottság,
b) az Energia Közösség Szabályozó Testülete és
c) az Ügynökség.
(2) Amennyiben az Ügynökség a 713/2009/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdésében, 8. cikkében vagy 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetben a Hivatal hatáskörében jár el, úgy az Ügynökség határozatának végrehajtásáról a Hivatal gondoskodik.
(3) A Hivatal az Ügynökség minden – a Hivatalra vonatkozó 713/2009/EK rendelet szerinti – kötelező erejű határozatát végrehajtja.
(4) A Hivatal együttműködik és szükség esetén információt cserél külföldi szabályozó hatósággal és az Ügynökséggel
a) a határokon átnyúló ügyekben vagy
b) a nemzeti piacok regionális szinten történő integrálása céljából.
(5) A Hivatal (4) bekezdés szerinti együttműködése a külföldi szabályozó hatóságokkal az alábbi célokra irányulhat:
a) a hálózat optimális üzemeltetését biztosító megállapodások kidolgozásának elősegítése,
b) a határkeresztező kapacitásallokáció és a közös szervezett villamosenergia-piacok létrehozása és támogatása,
c) a régión belüli és a régiók közötti tényleges verseny kialakulásához és az ellátásbiztonságának fokozásához szükséges megfelelő rendszerösszekötő kapacitás minimális szintje biztosításának előmozdítása, többek között új összekapcsolások révén, a tagállamok villamosenergia-kereskedőinek megkülönböztetése nélkül,
d) az átviteli rendszerirányítókra és az egyéb piaci szereplőkre vonatkozó valamennyi, 714/2009/EK rendelet 8. cikkének (5)–(6) bekezdésében meghatározott szabályzat kidolgozásának összehangolása,
e) a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó szabályok átviteli rendszerirányítók általi kidolgozásának összehangolása,
f) a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott regionális együttműködéshez kapcsolódó információcsere összehangolása.
165/A. § (1) A Hivatal az Ügynökség véleményét kérheti arra vonatkozólag, hogy egy külföldi szabályozó hatóság határozata megfelel-e a 2009/72/EK irányelv vagy a 714/2009/EK rendelet alapján kiadott iránymutatásoknak (a továbbiakban: iránymutatások).
(2) A Hivatal, ha úgy ítéli meg, hogy egy külföldi szabályozó hatóság villamos energia határon keresztül történő ki- és beszállítására vonatkozó határozata nem felel meg az iránymutatásoknak, a határozat keltétől számított 2 hónapon belül tájékoztathatja erről az Európai Bizottságot.
(3) Abban az esetben, ha külföldi szabályozó hatóság vagy az Európai Bizottság az Ügynökség véleményét kéri arra vonatkozólag, hogy a Hivatal villamos energia határon keresztül történő ki- és beszállítására vonatkozó vagy más határozata megfelel-e iránymutatásoknak, és az Ügynökség véleményében megállapítja, hogy a Hivatal határozata nem felel meg azoknak, a Hivatal az Ügynökség véleményében foglaltakat annak kézhezvételétől számított 4 hónapon belül köteles végrehajtani.
(4) Ha az Európai Bizottság a hivatali határozat iránymutatásoknak való megfelelésének további kivizsgálása tárgyában indított eljárásában megállapítja, hogy a Hivatal határozata nem felel meg az iránymutatásoknak, és ezért határozata visszavonására kötelezi, a Hivatal köteles a határozatát 2 hónapon belül visszavonni, továbbá erről az Európai Bizottságot tájékoztatni. Ha az Európai Bizottság nem indít eljárást, vagy az eljárás megindításáról szóló határozatának keltétől számított 4 hónapon belül nem hoz határozatot, úgy kell tekinteni, hogy nem emelt kifogást a Hivatal határozatával szemben.
(5) A Hivatal és a Hivatal eljárásában résztvevő ügyfelek az Európai Bizottságnak a hivatali határozat iránymutatásoknak való megfelelésének további kivizsgálása tárgyában indított eljárása során az Európai Bizottság felhívására jogosultak észrevételeket benyújtani.”

112. § (1) A VET. 168. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Hivatal helyszíni ellenőrzést tarthat az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozás székhelyén, telephelyén, illetve minden olyan helyen, ahol e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet folytatnak, továbbá ahol engedélyben meghatározott eszközök vannak, az átviteli rendszerirányítónál és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnál, valamint az átviteli rendszerüzemeltetőnél és az átviteli hálózat tulajdonosánál a Hivatal előzetes bejelentés nélkül is tarthat helyszíni ellenőrzést. A helyszíni ellenőrzést végző személy részére a Hivatal megbízólevelet állít ki, amelyet az engedélyes képviselőjének, alkalmazottjának, illetve meghatalmazottjának, kérésére át kell adni. Az üzemi berendezéseket érintő helyszíni ellenőrzést a munkavédelmi és műszaki-biztonsági előírások megtartásával kell lefolytatni.”

(2) VET. 168. § (4) bekezdés a)–d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje
a) amennyiben e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, három hónap,
b) amennyiben a Hivatal
ba) a hálózati engedélyessel szemben e törvényben foglalt kötelezettségeinek megsértése miatt benyújtott panaszügyben jár el,
bb) a hálózati engedélyestől eltérő engedélyessel szemben felmerülő, felhasználó által kezdeményezett panaszügyben jár el, vagy
bc) a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és annak átviteli rendszerirányító tagja, vagy az átviteli rendszerüzemeltető és az átviteli hálózat tulajdonosa közötti panaszügyben jár el
2 hónap,
c) a korlátozott villamosenergia-kereskedelmi engedélyezési ügyekben 30 nap,
d) amennyiben a Hivatal piacelemzés alapján jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosítása vagy kötelezettség előírására irányuló eljárásban jár el, hat hónap, amely egy alkalommal három hónappal meghosszabbítható.
(4a) Az elnök a Hivatal (4) bekezdés ba) és bc) pontja szerinti ügyintézési határidejét annak lejárta előtt indokolt esetben – a Ket. általános eljárásjogi szabályaitól eltérően – egy alkalommal 2 hónappal, valamint a panaszt benyújtó ügyfél beleegyezésével további 2 hónappal meghosszabbíthatja.”

(3) A VET. 168. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje]

e) a 160. § szerinti tanúsítási eljárásban a határozat meghozatalára és azzal egyidejűleg az eljárás felfüggesztésére 4 hónap, az Európai Bizottság véleményének kézhezvételét követően vagy az Európai Bizottság 714/2009/EK rendelet 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott eljárási határidejének letelte után az eljárás felfüggesztésének megszüntetésére és határozat közzétételére vagy annak módosítására a 714/2009/EK rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott időtartam.”

(4) A VET. 168. § (4) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:

[A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje]

f) amennyiben a Hivatal a 39/E. § (2) bekezdése alapján jár el, 30 nap, és
g) árszabályozási ciklus indulását megelőzően lefolytatott, rendszerhasználati díjak megállapítására irányuló eljárásban hat hónap, amely egy alkalommal, három hónappal meghosszabbítható.”

(5)10 A VET. 168. §-a a következő (15a) bekezdéssel egészül ki:

„(15a) Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem esetén nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének, ha a határozat
a) rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat állapít meg,
b) a kiegyenlítő energia meghatározásának módját és elszámolásának feltételeit hagyja jóvá,
c) a rendszerösszekötő vezetékhez való hozzáférés feltételeit, beleértve a kapacitásallokálás és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó eljárások jóváhagyását.”

113. § A VET. „A Hivatal eljárására vonatkozó szabályok” alcíme a következő 168/A. §-sal egészül ki:

168/A. § (1) A rendszerhasználati és csatlakozási díjak megállapítására irányuló eljárások szempontjából ügyfélnek kizárólag az érintett hálózati engedélyes tekintendő.
(2) A Hivatal rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító határozatának bírósági felülvizsgálatát az érintett ügyfél a határozat közlésétől számított 15 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól a Hivatal elleni kereset indításával.
(3) A rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító határozat bírósági felülvizsgálata iránti ügyben a bíróság soron kívül jár el, azzal hogy a bíróság határozatát legkésőbb a felülvizsgálati kérelem benyújtását követő 30 napig meghozza.
(4) Ha a rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság a határozatot jogerősen hatályon kívül helyezi, mindaddig a jogerős bírósági döntést közvetlenül megelőzően alkalmazott hatályos díjakat és áralkalmazási feltételeket kell alkalmazni, amíg a Hivatal által jogerősen, a bírósági határozat alapján új eljárásban megállapított új rendszerhasználati vagy csatlakozási díjak hatályba nem lépnek, azzal, hogy a rendszerhasználati díjak tekintetében legkésőbb addig az időpontig, amíg a Hivatal által, e törvény rendelkezései szerint, a következő naptári év vonatkozásában megállapított új rendszerhasználati díjak hatályba lépnek.
(5) A rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító határozat bírósági felülvizsgálata során a határozat részbeni hatályon kívül helyezésének nincs helye.
(6) Ha a rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság a határozatot jogerősen részben hatályon kívül helyezi, a Hivatal a határozat bírósági felülvizsgálattal nem érintett, de számítási szempontból attól elválaszthatatlannak minősülő részét a Ket. 114. § szerint a bíróság határozatának jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül jogosult módosítani.”

114. § (1) A VET. 170. § (1) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

„7. az engedélyezés, a tanúsítási eljárás, valamint az elektronikus ügyintézés részletes szabályait, a kérelem formai és tartalmi, továbbá az engedély tartalmi követelményeit, az engedélyköteles tevékenységek folytatásának, az engedély kiadásának, a működési engedély módosításának, meghosszabbításának és visszavonásának, az engedélyes tevékenység folytatásának feltételei, továbbá az engedélyesek jogait és kötelezettségeit, valamint a jóváhagyásra irányuló eljárás részletes szabályait,”

[rendeletben állapítsa meg.]

(2) A VET. 170. § (1) bekezdés 11. és 12. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

„11. a kereskedőváltásra vonatkozó részletes szabályokat,
12. a magánvezeték és a közvetlen vezeték létesítésére és üzemeltetésére, valamint a villamos energia továbbadására vonatkozó részletes szabályokat,”

[rendeletben állapítsa meg.]

(3) A VET. 170. § (1) bekezdés 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

„15. a közvetlen vezeték, a termelői vezeték vagy a magánvezeték átminősítésének vagy közcélúvá nyilvánításának szabályait,”

[rendeletben állapítsa meg.]

(4) A VET. 170. § (1) bekezdés 18. és 19. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

„18. a jelentős piaci erő megállapítása szempontjából releváns piacok területi meghatározására, a piaci verseny hatékonyságának elemzésére, a nem kellően hatékony piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosítására és a 110–111. §-ok szerinti kötelezettségek tartalmára, alkalmazási feltételeire,
19. az elektronikus fogyasztásmérők felhasználóknál való felszerelésére, az okos mérés bevezetésére és a bevezetést előkészítő mintaprojektek megvalósítására vonatkozó szabályokat, ennek keretében a mintaprojektek révén meghatározandó és szolgáltatandó információk körét, az ezzel összefüggésben elvégzendő feladatokat, mintaprojektmodell-választékot, a mérési és kommunikációs követelmények meghatározásához elvégzendő feladatokat, az adatkezelési, adatbiztonsági előírásokat, a mintaprojektek finanszírozását, időbeli ütemezését, és értékelési kritériumait, a Hivatalnak a mintaprojekt felügyeletével kapcsolatos feladatait, valamint az okos hálózatok bevezetésére vonatkozó szabályokat,”

[rendeletben állapítsa meg.]

(5) A VET. 170. § (1) bekezdés 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

„21. az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek, valamint a rendszerhasználók közötti jogviszony részletes szabályait, a hálózati csatlakozási szerződés tartalmi elemeit és rendelkezéseit, hálózati használati szerződés minimális tartalmi és formai követelményeit, valamint a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit,”

[rendeletben állapítsa meg.]

(6)11

(7) A VET. 170. § (1) bekezdés 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

„31. az átviteli rendszerirányító részére nyújtandó pénzügyi biztosíték nyújtásának feltételeit, módját, az alkalmazandó mértéket megalapozó feltételeket, valamint az átviteli rendszerirányító pénzügyi biztosítékkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét,”

[rendeletben állapítsa meg.]

(8) A VET. 170. § (1) bekezdés 39–40. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

„39. a hálózati engedélyesek által készítendő megfelelési program és megfelelési jelentés részletes szabályait, valamint az átviteli rendszerirányítónál működő megfelelési ellenőr szakmai alkalmasságára vonatkozó feltételeket, jogköreire és feladataira vonatkozó részletes szabályokat,
40. a szétválasztási szabályokra, valamint a számviteli szétválasztásra vonatkozó részletes szabályokat,”

[rendeletben állapítsa meg.]

(9) A VET. 170. § (1) bekezdés 41. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

„41. a műszaki-biztonsági hatóságok kijelölését,
42. az egyetemes szolgáltatás keretében történő villamosenergia-vásárláshoz való jogosultság szempontjából az egyetemes szolgáltatóhoz tett igénybejelentésük esetén közszolgáltatásra jogosult központi költségvetési szervek és közfeladatot ellátó intézmények, helyi önkormányzatok közfeladatot ellátó költségvetési intézményei, közfeladatot ellátó egyházi jogi személyek, valamint közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmények körét,”

[rendeletben állapítsa meg.]

(10) A VET. 170. § (1) bekezdése a következő 43. ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

„43. a hálózatfejlesztési tervre vonatkozó szempontrendszert”

[rendeletben állapítsa meg.]

(11) A VET. 170. § (2) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

„2. az elosztó és az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető egyéb szolgáltatások körét és annak díjait, a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és azok díjait, valamint az elosztó által az engedélyesek részére külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és azok díjait ”

[rendeletben állapítsa meg.]

(12) A VET. 170. § (2) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

„6. a kapcsoltan termelt villamos energia mennyisége megállapításának számítási módját, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségének igazolására vonatkozó eljárás részletes szabályait,”

[rendeletben állapítsa meg.]

(13) A VET. 170. § (2) bekezdés 8–9. pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

„8. a felhasználók mérési adataihoz történő hozzáférés szabályait, az adatok formátumát, a mérési adatok felhasználók, valamint a villamosenergia-kereskedők részére történő átadásával kapcsolatos eljárás rendjét,
9. a megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt villamos energiára vonatkozó eredetigazolásra figyelemmel a megújuló energiaforrásokból előállított vagy felhasznált energia meghatározására és részarányának számítására vonatkozó eljárás szabályait, valamint a megújuló energiaforrásokból előállított vagy felhasznált energia mennyiségének számítási módját energiaforrásonként és felhasználási módonként,”

[rendeletben állapítsa meg.]

(14) A VET. 170. § (2) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

„11. rendszerhasználati díjak képzésének és alkalmazásának alapelveit, árszabályozásának kereteit, valamint csatlakozási díjak alkalmazásának alapelveit, meghatározásának szempontjait és a díjak elemeit,”

[rendeletben állapítsa meg.]

(15) A VET. 170. § (2) bekezdés 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

„16. a szélerőmű létesítésére irányuló pályázat kiíróját, kiírásának feltételeit, a pályázati kiírás közzétételének szabályait, minimális tartalmi követelményeit, valamint a pályázati eljárás szabályait,”

[rendeletben állapítsa meg.]

(16) A VET. 170. § (2) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

„18. az elsődleges energiaforrás választásának és felhasználásának az új termelő kapacitások engedélyezése során történő korlátozásának részletes szabályait,”

[rendeletben állapítsa meg.]

115. § (1) A VET. 171. §-a a következő (5f) bekezdéssel egészül ki:

„(5f) Az (5) bekezdés alapján kiadott határozatok 2011. július 1-jén hatályukat vesztik.”

(2) A VET. 171. §-a a következő (5g) bekezdéssel egészül ki:

„(5g) E törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 171. § (5a) bekezdését annak hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

(3) A VET. 171. §-a a következő (5h) bekezdéssel egészül ki:

„(5h) E törvények az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 11. § (3) bekezdésének hatálybalépését megelőzően hatályos 11. § (3) bekezdése alapján, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló külön jogszabály alapján a hővel kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvétel keretében történő értékesítésére vonatkozó, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát meghatározó hatósági határozattal szabályozott értékesítési jogosultságok – a megújuló energiaforrásból vagy a hulladék, mint energiaforrásból kapcsoltan termelt villamos energiával esetét kivéve – 2011. július 1-jétől megszűnnek.”

116. §12 A VET 173. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hálózati engedélyes a 124. § (2) bekezdés szerinti jogokat érvényesítheti 2011. október 1-jét megelőzően kiadott jogerős vezetékjoga, vagy jogerős üzemeltetési engedélye alapján.”

117. § (1) A VET 174. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) E törvény 116. § (3) bekezdésének az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított d) pontjának hatálybalépést megelőzően épült csatlakozó berendezések jogszerűen fennmaradnak azzal, hogy ezen csatlakozó berendezésekre
a) amennyiben az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított d) pontjának hatálybalépését megelőző 90 napon belül épült meg, akkor az üzemeltetési engedélyezési eljárás, és
b) amennyiben az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított d) pontjának hatálybalépését megelőző 90 napon megelőzően épült meg, akkor
e törvény, valamint a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló kormányrendelet szabályait alkalmazni kell.
(2) Az átviteli rendszerirányító az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 25. § (4) bekezdése szerinti hálózatfejlesztési tervet első alkalommal 2011. október 1-jéig nyújtja be jóváhagyásra a Hivatalhoz. A Hivatal az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 25. § (6) bekezdése szerinti értékelését első alkalommal 2012. június 30-ig készíti el.”

(2) A VET 174. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 98. § (1) bekezdése szerinti, a rendszerirányítási díj részeként az átállási költségek térítése céljából beszedett pénzeszköz kezelésére az átviteli rendszerirányító által létrehozott elkülönített számla e törvény hatálybalépésének napjára vonatkozó egyenlegét az átviteli rendszerirányító bevételként számolhatja el. Ezt a bevételt az átviteli rendszerirányítási díj szabályozásánál csökkentő tételként figyelembe kell venni.”

118. § A VET. 175. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hivatal a 11/A. § (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot első alkalommal 2013. június 30-ig készíti el.”

119. § (1)13 A VET 176. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Azon felhasználók esetében, akik 2011. október 1-jén írásba foglaltan nem rendelkeznek külön hálózat használati és villamosenergia-vásárlási szerződéssel, az érintett engedélyesek és felhasználók – a Vhr. szerinti ütemezéssel – 2014. december 31-ig kötelesek az e törvény és a Vhr. rendelkezései szerinti új szerződéseket írásba foglalni.
(3a) A szerződéseket az érintett engedélyes igazolható módon eljuttatja minden, addig az időpontig írásba foglalt szerződéssel nem rendelkező felhasználó részére, és ezzel egyidejűleg tájékoztatja a felhasználót az írásba foglalás elmaradásának jogkövetkezményeiről. Az e és a (3) bekezdésben foglalt előírások betartását a Hivatal a Vhr.-ben meghatározott módon és gyakorisággal ellenőrzi, és nem teljesítés esetén a 96. § alapján bírságot szabhat ki.”

(2)14

120. §15 (1) A VET. 177. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „177. § (1) Amennyiben a felhasználó az átviteli rendszerre 2011. július 1-jét megelőzően csatlakozott, az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 27. § (3b) bekezdés szerinti feszültségszint korlátozás a csatlakozási pont tekintetében nem alkalmazható.

(2) Amennyiben a lakossági fogyasztó az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 47. § (7) bekezdés a) pontjának hatálybalépésekor fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelemben van, kikapcsolására az e törvénynek a fizetési kötelezettség esedékességekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Amennyiben a védendő fogyasztó kikapcsolásának az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 64. § (5) bekezdés hatálybalépésekor az abban meghatározott feltételek fennállnak, kikapcsolására az e törvénynek a fizetési kötelezettség esedékességekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) E törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 63. § (3) bekezdését annak hatálybalépése után kezdődő elévülésekre kell alkalmazni.”

121. § A VET. a következő 177/A. §-sal egészül ki:

177/A. § (1) Az okos mérési rendszerek bevezetése és az ehhez kapcsolódó – a hosszú távú költségeket és hasznokat bemutató – 2012. szeptember 3-ig elvégzendő értékelés megalapozása érdekében a hálózati engedélyesek okos mérésre vonatkozó mintaprojekteket folytathatnak.
(2) A felhasználók az (1) bekezdés szerinti mintaprojektek végrehajtásában kötelesek együttműködni, és a mintaprojekt műszaki előfeltételeit biztosító mérő felszerelését tűrni. Az együttműködés keretében a hálózati engedélyesek az érintett felhasználók részére a mintaprojektekről tájékoztatást nyújtanak.
(3) A hálózati engedélyes a mintaprojekt végrehajtásával a felhasználóknak költséget és kárt nem okozhat, azzal összefüggésben díjat nem számolhat fel, a felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződéséből eredő jogait és kötelezettségeit a felhasználóra nézve hátrányosan nem befolyásolhatja.
(4) A felhasználó (2) bekezdés szerinti kötelezettségének megszegése esetén a hálózati engedélyes a 33/A. §-ban meghatározott előírások szerint jár el.
(5) A hálózati engedélyes a mintaprojektet az okos mérésről szóló jogszabály alapján a Hivatal felügyeletével folytatja. A hálózati engedélyes a mintaprojekt megkezdése előtt a Hivatalt a mintaprojekt leírásának bemutatásával, a mintaprojekt lezárását követően a mintaprojekt eredményeit és az azok alapján tett megállapításokat tartalmazó dokumentum átadásával tájékoztatja.”

122. §16 A VET. 178. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 2011. október 1-jét megelőzően indult engedélyezési eljárásokat e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezései szerint kell lefolytatni, azzal, hogy a Hivatal nem kérheti a már rendelkezésére álló iratok ismételten történő benyújtását.”

123. § (1) A VET. 178/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

178/A. § (1) A 2009. szeptember 3-án átviteli rendszerirányítási engedéllyel rendelkező engedélyes legkésőbb 2011. május 31-ig köteles kérelmezni a Hivatalnál a tanúsítási eljárás megindítását.
(2) A kérelemben a kérelmező részletesen igazolja és bemutatja, hogy legkésőbb 2012. március 3-ától miként felel meg az átviteli rendszerirányítóra ezen időponttól kezdődően vonatkozó szétválasztási szabályoknak.
(3) Az átviteli rendszerirányító az eredményes tanúsítást kimondó határozat közlésétől számított 30 napon belül köteles új átviteli rendszerirányítási engedély iránti kérelmet benyújtani, és azzal egyidejűleg a megfelelési programját, valamint üzletszabályzatát jóváhagyásra benyújtani.
(4) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltak végrehajtása során a kérelmező nem mentesül az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettsége alól, azzal, hogy a tanúsítási eljárás lefolytatása iránti kérelem elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megegyezik az átviteli rendszerirányítási működési engedély iránti kérelem elbírálásáért fizetendő díjjal.
(5) Az átviteli rendszerirányító az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény hatálybalépésekor hatályos átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedélye az e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel módosított rendelkezései alapján kiadott működési engedélyének közléséig vagy a Hivatal annak visszavonására irányuló határozatának jogerőre emelkedéséig hatályban marad. Eddig az időpontig az átviteli rendszerirányító az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó szabályoknak tekintetében az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedélyének és az annak kiadása alapjául szolgáló jogszabályoknak a szabályokra vonatkozó rendelkezései irányadóak.”
178/B. § (1) A Hivatal a rendszerhasználati és a csatlakozási díjakat, valamint alkalmazásuk feltételeit első alkalommal 2012. január 1-jei hatállyal állapítja meg az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény hatálybalépését megelőzően a Hivatal által a 2009–2012. közötti időszakra vonatkozóan a villamos energia rendszerhasználati díjak szabályozásáról kiadott módszertani útmutató alapján.
(2) A Hivatal az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 142. § (6) bekezdés szerinti költség-felülvizsgálatot első alkalommal 2012. december 31-ig folytatja le.
(3) A 2011. július 1-jét megelőzően létesített magánvezetékek üzemeltetésére e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni. Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 74. § (1) bekezdés h) pontjának hatálybalépését megelőzően magánvezeték létesítésére, működtetésére, a vezeték kapacitásának megváltoztatására, valamint működésének szüneteltetésére kiadott engedélyek és a 88. § (4) bekezdésének az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított hatályon kívül helyezését megelőzően kiadott egyszerűsített villamosenergia-kereskedelmi engedélyek az engedélyekben meghatározott ideig hatályban maradnak.
(4) Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 39. § (3) bekezdésében és a 66/A. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségnek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény hatálybalépését megelőzően létesített magánvezeték tulajdonosa legkésőbb 2011. december 31-ig köteles eleget tenni.
(5) A 2011. július 1-jén fennálló, az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 66. §–66/A. § hatálybalépését megelőzően nem engedélyköteles magánvezetéken történő villamos energia továbbadásra és vételezésre való jogosultság továbbra is jogszerűen fennmarad azzal, hogy a továbbadás, vagy vételezés feltételei vonatkozásában e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) A 2010. július 1-jét megelőzően létesített, közvetlen vezetéknek minősülő vezetékek üzemeltetésére e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a 2011. július 1-jét megelőzően e törvény 74. § (1) bekezdés i) pontja alapján közvetlen vezeték létesítésére kiadott engedélyek továbbra is hatályban maradnak.
(7) A közvetlen vezeték engedélyese, aki 2011. július 1-jét megelőzően e törvény 74. § (1) bekezdésének i) pontja szerint közvetlen vezetéket létesített, amennyiben a közvetlen vezetékre kapcsolódó vételező a közcélú hálózathoz közvetlenül is csatlakozik, köteles a hálózati engedélyessel e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 38. § (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapodni és a megállapodást a Hivatalhoz legkésőbb 2011. december 31-ig benyújtani.
178/C. § A Hivatal e törvény rendelkezései alapján hozott – a kötelező átvétel mennyiségét és időtartamát meghatározó – határozataira, amennyiben azok jogerőre emelkedését követően a határozatokban megjelölt kereskedelmi üzembe helyezési időponttól a termelő kereskedelmi üzemét nem kezdte meg, e törvény 91. § (1) és (4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik e törvény 171. § (6) bekezdése alapján hozott, kötelező átvétel időtartamának meghosszabbítására vonatkozó határozatokra.”

124. § A VET. 184. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

184. § (1) E törvény a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 3. § 28. pontja, 3. § 30. pontja és 3. § 40. pontja a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról szóló 2004. február 11-i 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk b)–d) pontjának való megfelelést szolgálja.
(3) E törvény 3. § 4. pontja, 3. § 13a. pontja és 3. § 47. pontja a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk e) és j) pontjának, valamint 4. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
(4) Ez a törvény
a) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i, 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) 16. § p) pontja az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezések mechanizmusára és az átviteli díjak szabályozásának közös elveire vonatkozó iránymutatás megállapításáról szóló 2010. szeptember 23-i, 838/2010/EU európai bizottsági rendelet,
c) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségéről szóló, 2009. július 13-i, 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, és
da) az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. június 24-i, 617/2010/EU, Euratom európai tanácsi rendelet és
db) az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről szóló 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2010. szeptember 21-i, 833/2010/EU, Euratom európai bizottsági rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”

125. § (1) A VET. 1. § f) pontjában a „Közösség” szövegrész helyébe az „Unió” szöveg, 2. § (1) bekezdés b) pontjában az „irányítására, rendszerszintű szolgáltatásaira,” szövegrész helyébe az „irányítására,” szöveg, 3. § 2. pontjában a „rendszerösszekötő” szövegrész helyébe a „határkeresztező” szöveg, 3. § 9. pontjában az „a felhasználói csatlakozási pontra való eljuttatás” szövegrész helyébe az „csatlakozási pontra való eljuttatása” szöveg, 3. § 12. pontjában a „rendszer által” szövegrész helyébe a „rendszer alapján” szöveg, 3. § 21. pontjában az „a közcélú hálózat” szövegrész helyébe „az átviteli hálózat” szöveg, 3. § 24. pontjában a „nem haladja meg” szövegrész helyébe az „egy csatlakozási ponton nem haladja meg” szöveg, 3. § 25. pontjában a „villamosenergia-ipari tevékenységre” szövegrész helyébe a „tevékenység végzésére” szöveg, a „más, nem villamosenergia-ipari” szövegrész helyébe a „más” szöveg, 3. § 32. pontjában a „teljesítőképességű” szövegrész helyébe a „névleges teljesítőképességű” szöveg, 3. § 41. pontjában az „a közvilágítás” szövegrész helyébe az „az elosztó hálózat részének nem minősülő, az elosztó tulajdonában lévő, a közvilágítás” szöveg, 3. § 53. pontjában az „egyensúlyának biztosítása” szövegrész helyébe a „egyensúlyának” szöveg, a „nyújtott” szövegrész helyébe a „biztosított” szöveg, 3. § 61. pontjában az „ , ellenérték fejében történő továbbítása” szövegrész helyébe a „történő értékesítése” szöveg lép.

(2) A VET. 4. § (1) bekezdésében a „teljesítőképességű” szövegrészek helyébe a „névleges teljesítőképességű” szöveg, 4. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdésben meghatározott engedélye alapján” szövegrész helyébe az „– az (1) bekezdésben meghatározott esetben engedélye alapján –” szöveg, 5. § (1) bekezdés b) pontjában a „villamosenergia-ipari tevékenység” szövegrész helyébe a „tevékenység” szöveg, 5. § (3) bekezdésében az „A rendszerirányító” szövegrész helyébe az „Az átviteli rendszerirányító” szöveg, 5. § (4) bekezdésében az „erőművi teljesítőképesség vagy villamosenergia-termelés” szövegrész helyébe az „erőművi teljesítőképesség” szöveg, 6. § (1) bekezdésében a „teljesítőképességű” szövegrész helyébe a „névleges teljesítőképességű” szöveg, 7. § (5) bekezdésében az „az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a hálózati engedélyesek külön jogszabályban és a Hivatal határozatában” szöveg, a „szabályozása” szövegrész helyébe a „megállapítása” szöveg, 8. § (2) bekezdésében az „intézkedések és hálózati fejlesztések” szövegrész helyébe az „intézkedések” szöveg, 8. § (3) bekezdésében az „erőmű létesítésére” szövegrész helyébe az „erőmű elvi engedélyezésére, létesítésére” szöveg, 8. § (5) bekezdésében a „pályázatot” szövegrész helyébe a „pályázati kiírásról szóló értesítést” szöveg, 8. § (6) bekezdésében az „Az (5) bekezdés szerint közzétett pályázatnak” szövegrész helyébe az „A pályázati kiírásnak” szöveg, a 9. § (1) bekezdésében az „a hulladék, mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia” szövegrész helyébe a „valamint a hulladék, mint energiaforrás” szöveg, a 9. § (2) bekezdésében az „a hulladék, mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia” szövegrész helyébe a „valamint a hulladék, mint energiaforrás” szöveg lép.

(3) A VET. II. Fejezet „A megújuló energiaforrásból és hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elősegítése” címében a „ , valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elősegítése” szövegrész helyébe a „termelésének elősegítése” szöveg, III. Fejezet I. címében a „rendszerirányító feladatai” szövegrész helyébe a „rendszerirányítás” szöveg lép.

(4) A VET. 16. §-ában az „üzemével, valamint a 9. § alapján átvételi kötelezettség alá eső villamos energia befogadásával és továbbításával kapcsolatban különösen” szövegrész helyébe az „üzemével kapcsolatban” szöveg, 16. § b) pontjában a „működéséhez, valamint” szövegrész helyébe a „működéséhez, fejlesztéséhez, valamint” szöveg, 16. § e) pontjában a „szabályzatokban” szövegrész helyébe a „szabályzatban” szöveg, az „a 26. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 26. §-ban és a 26/A. §-ban” szöveg, 16. § g) pontjában a „nyújtásához” szövegrész helyébe a „biztosításához” szöveg, 16. § o) pontjában az „az üzemi szabályzatban” szövegrész helyébe az „a villamosenergia-ellátási szabályzatokban” szöveg, 17. § (1) bekezdésében az „Az átviteli rendszerirányító jogosult a magyar villamosenergia-rendszert képviselni a nemzetközi szervezetekben, ennek keretében különösen” szövegrész helyébe az „Az átviteli rendszerirányító” szöveg, 17. § (1) bekezdés a) pontjában a „regionális vagy európai rendszerszinten” szövegrész helyébe a „regionális szinten vagy az együttműködő európai villamosenergia-rendszer szintjén” szöveg, 17. § (2) bekezdésében az „a regionális vagy európai rendszerszinten” szövegrész helyébe az „a regionális szinten vagy az együttműködő európai villamosenergia-rendszer szintjén” szöveg, 19. §-ában az „a 13. §-ban” szövegrész helyébe az „a 16. §-ban” szöveg, 21. § (1) bekezdésében az „a 13. §-ban” szövegrész helyébe az „a 16. §-ban” szöveg, az „egyértelműen megadott, Magyarországon belüli” szövegrész helyébe az „egyértelműen megadott” szöveg, 22. §-ában az „A rendszerirányító” szövegrész helyébe az „Az átviteli rendszerirányító” szöveg, a „költségeit” szövegrész helyébe az „indokolt költségeit” szöveg, a 23. §-ában a „további feladatainak” szövegrész helyébe a „feladatainak” szöveg lép.

(5) A VET. 24. § (1) bekezdés a) pontjában a „hatékonyan és a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével” szövegrész helyébe a „hatékonyan és megbízhatóan, a környezetvédelmi követelmények, valamint az ellátásbiztonság figyelembevételével” szöveg, 24. § (3) bekezdésében a „nem befolyásoló, villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosztó hálózat” szövegrész helyébe a „nem befolyásoló elosztó hálózat” szöveg, 27. § (5) bekezdésében a „jogszabályban” szövegrész helyébe a „Hivatal határozatában” szöveg lép.

(6) A VET. 31. § b) pontjában az „az üzemi szabályzatban” szövegrész helyébe az „a villamosenergia-ellátási szabályzatokban” szöveg, 31. § c) pontjában a „kétévente” szövegrész helyébe az „évente” szöveg, 32. § (1) bekezdésében a „villamos energiát és erőművi kapacitást” szövegrész helyébe a „villamos energiát” szöveg, a „nyilvánosan, vagy a szervezett villamosenergia-piacon beszerezni.” szövegrész helyébe a „nyilvánosan beszerezni.” szöveg, 33. §-ában a „további feladatainak” helyébe a „feladatainak” szöveg lép.

(7) A VET. 36. § (1) bekezdés d) pontjában az „összekapcsolt villamosenergia-rendszer” szövegrész helyébe az „együttműködő villamosenergia-rendszer” szöveg, 36. § (2) bekezdésében a „szüneteltetheti, előre fizető mérő felszereléséhez kötheti” szövegrész helyébe a „vagy szüneteltetheti” szöveg, a „szünetelésre, előre fizető mérő felszereléséhez kötésre” szövegrész helyébe az „és szünetelésre” szöveg, 36. § (2) bekezdés g) pontjában az „alkalmazandók.” szövegrész helyébe az „alkalmazandók, vagy” szöveg, 36. § (8) bekezdésében az „átviteli és az elosztó” szövegrész helyébe az „átviteli vagy elosztó” szöveg, a 37. § (1) bekezdésében az „a villamos energia határon keresztül történő szállítása esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1228/2003/EK rendelet) 7. cikkében” szövegrész helyébe az „a 714/2009/EK rendelet 17. cikkében” szöveg, 37. § (2) bekezdésében az „Az 1228/2003/EK rendelet 7. cikke” szövegrész helyébe az „A 714/2009/EK rendelet 17. cikk” szöveg lép.

(8) A VET. 40. § (1) bekezdésében a „módon és határidőre” szövegrész helyébe a „módon” szöveg, 40. § (5) bekezdésében a „felhasználó részére” szövegrész helyébe a „rendszerhasználó részére” szöveg, 40. § (7) bekezdésében az „elosztói engedélyes” szövegrész helyébe az „elosztó vagy a közvilágításra kötelezett” szöveg, a „köteles” szövegrész helyébe az „az elosztó köteles” szöveg, az „időpontban” szövegrész helyébe a „napon” szöveg, 41. § (1) bekezdésében a „kapcsolódásához” szövegrész helyébe a „csatlakozásához” szöveg lép.

(9) A VET. 46. § (2) bekezdésében a „jogok” szövegrész helyébe a „jogok illetik” szöveg, 47. § (10) bekezdésében a „A hálózati engedélyes” szövegrész helyébe az „Az elosztó” szöveg, a „haladéktalanul” szövegrész helyébe a „24 órán belül” szöveg, 48. §-ban az „egyetemes szolgáltatót” szövegrész helyébe az „egyetemes szolgáltatót e törvény szerinti feltételekkel” szöveg, 51. § (1) bekezdésében az „ezáltal a felhasználók” szövegrész helyébe az „ezáltal az érintett egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók” szöveg, az „érintett felhasználók” szövegrész helyébe az „érintett egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók” szöveg, 52. § (2) bekezdésében a „gazdálkodó szervezet vezetője” szövegrész helyébe a „gazdálkodó szervezet” szöveg lép.

(10)18 A VET. 57. § (1) bekezdésében a „159. § s) pontja” szövegrész helyébe a „159. § (5) bekezdés” szöveg, 57. § (2) bekezdésében az „a 143. § (5) és (6) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 143/A. § (2) és (3) bekezdésében” szöveg, 62. § (3) bekezdésében az „a 143. § (5) és (6) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 143/A. § (2)–(3) bekezdésében” szöveg, 73. § (2) bekezdésében a „szerződést és” szövegrész helyébe a „szerződést vagy” szöveg, 73. § (2) bekezdés a) pontjában az „a 143. § (4)–(6) bekezdésében,” szövegrész helyébe a „143/A. § (2)–(3) bekezdésében,” szöveg, 73. § (5) bekezdésében az „a szerződés felmondására.” szövegrész helyébe az „a szerződést a 62. § (4) bekezdése szerint felmondani.” szöveg, 73. § (6) bekezdésében a „szerződést.” szövegrész helyébe a „szerződést a 62. § (4) bekezdése szerint.” szöveg lép.

(11) A VET. „50 MW, és ezt meghaladó teljesítőképességű erőmű létesítésére vonatkozó engedély” alcímében a „teljesítőképességű” szövegrész helyébe a „névleges teljesítőképességű” szöveg lép.

(12) A VET. 81. § (1) bekezdésében a „teljesítőképességű” szövegrész helyébe a „névleges teljesítőképességű” szöveg, a „birtokában” szövegrész helyébe a „közlését követően” szöveg és 81. § (3) bekezdésében a „két évre” szövegrész helyébe a „három évre” szöveg lép.

(13) A VET. „Az erőmű bővítésére, teljesítőképességének növelésére, valamint a villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedély” alcímében a „teljesítőképességének” szövegrész helyébe a „névleges teljesítőképességének”, a „valamint a villamosenergia-termelés” szövegrész helyébe a „villamosenergia-termelés szüneteltetésére, valamint” szöveg lép.

(14) A VET. 82. § (1) bekezdésében a „teljesítőképességének” szövegrész helyébe a „névleges teljesítőképességének” szöveg, a „megszüntetésére” szövegrész helyébe a „szüneteltetésére, megszüntetésére” szöveg, 82. § (2) bekezdésében a „teljesítőképességének” szövegrész helyébe a „névleges teljesítőképességének” szöveg, a „teljesítőképesség” szövegrészek helyébe a „névleges teljesítőképesség” és az „50 MW-os teljesítőképességet,” szövegrész helyébe az „50 MW-ot” szöveg lép.

(15) A VET. „50 MW és ezt meghaladó teljesítőképességű erőműre vonatkozó működési engedély” alcímében a „teljesítőképességű” szövegrész helyébe a „névleges teljesítőképességű” szöveg lép.

(16)19 A VET. 85. § (4) bekezdésében a „159. § n) pontjában,” szövegrész helyébe a „159. § (1) bekezdés 9. pontjában,” szöveg, 86. § (5) bekezdésében a „159. § n) pontjában,” szövegrész helyébe a „159. § (1) bekezdés 9. pontjában,” szöveg, 89. § (2) bekezdésében a „jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „részvénytársaság” szöveg, 92. § (1) bekezdésében az „előzetes jóváhagyó határozata” szövegrész helyébe a „hozzájáruló határozata is” szöveg, a „bejegyzésre irányuló” szövegrész helyébe a „bejegyzésre (változásbejegyzésére) irányuló” szöveg, 92. § (3) bekezdésében az „előzetes jóváhagyó” szövegrész helyébe a „hozzájáruló” szöveg, 92. § (4) bekezdésében az „uralmi szerződést érvényesen nem lehet kötni, és” szövegrész helyébe az „uralmi szerződés nem köthető, és az ilyen szerződés semmis, továbbá” szöveg, 93. § (3) bekezdésében az „Az (1)–(2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Az (1)–(2a) bekezdésében” szöveg, a „földgázellátásról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Get.” szöveg, 93. § (4) bekezdésében az „Az (2) bekezdés” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerinti bejelentés nem alkalmazandó a közvetlen vezeték és magánvezeték engedélyesére, továbbá a (2) bekezdés” szöveg, 93. § (4) bekezdés c) pontjában az „esetében.” szövegrész helyébe az „esetében vagy” szöveg, 95. § (2) bekezdésében a „megtagadhatja,” szövegrész helyébe a „megtagadja,” szöveg, 96. § (1) bekezdésében az „az 1228/2003/EK tanácsi” szövegrészek helyébe az „a 714/2009/EK” szöveg, az „iránymutatásokban,” szövegrész helyébe az „általános hatályú közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben, az Ügynökség az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségéről szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 713/2009/EK rendelet) alapján kiadott kötelező erejű határozatában,” szöveg, az „üzletszabályzatokban, illetőleg” szövegrész helyébe az „üzletszabályzatában, vagy” szöveg lép.

(17) A VET. 131. § (1) bekezdésében az „A beruházó” szövegrész helyébe az „Az építtető” szöveg, 131. § (2) bekezdésében az „a beruházó” szövegrész helyébe az „az építtető” szöveg, 132. § (1) bekezdésében a „beruházó vagy a termelői vezeték engedélyese” szövegrész helyébe az „az építtető vagy a termelői vezeték engedélyese” szöveg, a „vezetékjogot” szövegrész helyébe az „előmunkálati- és vezetékjogot” szöveg, az „A beruházó” szövegrész helyébe az „Az építtető” szöveg, az „a vezetékjogi engedély alapján a 122. § (2) bekezdésében,” szövegrész helyébe az „az előmunkálati jog alapján a 122. § (2) bekezdésében és vezetékjogi engedély alapján” szöveg, 132. § (2) bekezdésében az „A beruházó,” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdésben említett vezetékek kivételével az építtető,” szöveg, 137. §-ában az „és a célvezeték” szövegrész helyébe az „és a csatlakozó berendezés” szöveg, 141. § (8) bekezdésében a „jogszabály megsértésével” szövegrész helyébe a „hatósági árat megállapító Hivatali határozat vagy jogszabály megsértésével” szöveg, 141. § (9) bekezdésében a „142. § (11) bekezdése, illetve 143. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „142/B. § (1) bekezdése és 143. § (6) bekezdése” szöveg, a „143. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „143. § (3)–(3a) bekezdése” szöveg, 143. § (2) bekezdésében a „hatékonyan működő” szövegrész helyébe a „villamosenergia-piaci árak, továbbá a hatékonyan működő” szöveg, az „és összehasonlító” szövegrész helyébe a „valamint összehasonlító” szöveg lép.

(18) A VET. 147. § (3) bekezdésében az „az átviteli rendszerirányító bevételének,” szövegrész helyébe az „az átviteli rendszerirányító bevételének, és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem tartoznak bele az általános forgalmi adó alapjába” szöveg, 147. § (4) bekezdésében az „az erőmű” szövegrész helyébe az „a termelői engedélyes” szöveg, 150. § (1) bekezdésében az „– és azzal” szövegrész helyébe az „előírt ideig megőrizni, továbbá abban – és azzal” szöveg, 151. § (2) bekezdésében az „Az adatkezelő” szövegrész helyébe az „A hálózati engedélyes, a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelői engedélyes, a villamosenergia-kereskedő és a megfelelési ellenőr (a továbbiakban együtt: adatkezelő) ” szöveg, 151. § (2)–(4) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1)–(1b) bekezdésben” szöveg, 151. § (5) bekezdésében a „pontjaiban” szövegrész helyébe az „és f)–h) pontjában” szöveg, a „valamint e) pontja” szövegrész helyébe a „valamint e)–h) pontja” szöveg, 163. § (2) bekezdésében az „évente” szövegrész helyébe az „a két hatóság együttműködését érintő jogszabályváltozás esetén, de legalább évente” szöveg, 164. § (2) bekezdésében az „energetikai szabályozó szervezetektől” szövegrész helyébe a „szabályozó hatóságoktól” szöveg, a „szabályozó szervezeteknek” szövegrész helyébe a „szabályozó hatóságoknak” szöveg, 164. § (3) bekezdésében az „Európai Bizottságnak, vagy” szövegrész helyébe az „Európai Bizottságnak, az Ügynökségnek vagy” szöveg, 166. § (1) bekezdésében az „elnökhelyettesét” szövegrész helyébe az „elnökhelyetteseit” szöveg, a „hat év.” szövegrész helyébe a „hat év, ami egy alkalommal azonos időtartamra meghosszabbítható.” szöveg, az „az elnökhelyettes megbízatásának megszűnése” szövegrész helyébe az „elnökhelyettesek kinevezése időtartamának lejárta vagy megbízatása egyéb okból történő megszűnése” szöveg, 166. § (2) bekezdésében az „elnökhelyettes” szövegrész helyébe az „elnökhelyettesek” szöveg, 166. § (3)–(4) bekezdésében az „elnökhelyettesének” szövegrész helyébe az „elnökhelyetteseinek” szöveg, 166. § (5) bekezdésében az „elnökhelyettese” szövegrész helyébe az „elnökhelyettesei” szöveg, 166. § (7) bekezdés b) pontjában a „köztisztviselői” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselői” szöveg, 167. § (1) bekezdésében a „köztisztviselője a köztisztviselők” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselője a kormánytisztviselők” szöveg, a „Ktv.” szövegrész helyébe a „Kjtv.” szöveg, a 167. § (2)–(4) bekezdésében a „köztisztviselője” szövegrészek helyébe a „kormánytisztviselője” szöveg, a 167. § (5) bekezdésében a „köztisztviselőire a Ktv.” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselőire a Kjtv.” szöveg, a „Ktv. 30/A. §” szövegrész helyébe a „Kjtv. 14. §” szöveg, a „Ktv. 44. §” szövegrész helyébe a „Kjtv. 19. §” szöveg, a „köztisztviselő” szövegrészek helyébe a „kormánytisztviselő” szöveg, 168. § (10) bekezdésében a „döntés kivételével” szövegrész helyébe a „döntés, valamint a tanúsítási eljárás eredményeképpen hozott és a rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító határozat kivételével” szöveg, 168. § (17) bekezdésében a „felhasználói megkeresések esetében” szövegrész helyébe a „panaszok és közérdekű bejelentések esetében” szöveg, 169. § (7) bekezdésében a „Hivatal hivatalos lapjában” szövegrész helyébe a „Hivatalos Értesítőben” szöveg, 171. § (1) bekezdésében a „2013. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2015. január 1-jétől” szöveg, 172. § (1) bekezdésében a „tíz évvel” szövegrész helyébe a „legalább tíz évvel” szöveg, 173. § (1) bekezdésében „tíz éven belül” szövegrész helyébe a „legalább tíz éven belül” szöveg, a „sör” szövegrész helyébe a „sor” szöveg lép.

(19) A VET. 170. § (1) bekezdés 33. pontjában a „háztartási kiserőművek nyilvántartásával” szövegrész helyébe a „háztartási kiserőművek hálózatra csatlakoztatásával, hálózathasználatával, elszámolásával, valamint nyilvántartásával” szöveg, 170. § (2) bekezdés 4. pontjában a „teljesítőképességű” szövegrész helyébe a „névleges teljesítőképességű” szöveg, 170. § (2) bekezdés 7. pontjában az „és a rendszerhasználók villamosenergia-ipari” szövegrész helyébe az „e törvény szerinti engedélyköteles” szöveg, 170. § (2) bekezdés 15. pontjában az „az egyetemes szolgáltató” szövegrész helyébe az „a villamosenergia-kereskedő” szöveg lép.

(20) A VET. 7. § (2) bekezdésében az „a Hivatal által – az átviteli rendszer rendszerirányító közreműködésével – külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló miniszteri rendeletben” szöveg, 171. § (14) bekezdésében az „az egyes időszakonként a bányavállalkozó széntermeléssel összefüggő indokolt folyó költségének és ráfordításának és a szén értékesítéséből, illetve felhasználásából származó bevételét meghaladó részének figyelembevételével – a Tanács szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló 2002. július 23-i 1407/2002/EK tanácsi rendelettel” szövegrész helyébe a „– a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU európai tanácsi határozattal” szöveg lép.

(21)20

(22) A VET. 171. § (13) bekezdésében a „2010.” szövegrész helyébe „2018.” szöveg lép.

(23) A VET. 171. § (5) bekezdésében a „ha a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 57. § (2)–(3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „ha a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvénynek a 2011. március 1-jén hatályban lévő 57. § (2)–(3) bekezdésében” szöveg, 171. § (5a) bekezdésében a „2012. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2011. június 30-ig” szöveg lép.

(24)21 A VET. 58. § (1) bekezdésében a „szerint” szövegrész helyébe a „szerint írásban” szöveg, 59. § (4) bekezdés a) pontjában az „és” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg, 59. § (7) bekezdésében a „6 hónapon” szövegrész helyébe a „3 hónapon” szöveg, 61. § (1) bekezdésében az „útján” szövegrész helyébe az „útján, valamint a szervezett villamosenergia-piacon írásban” szöveg, 62. § (1) bekezdésében az „az egyetemes szolgáltatóval vagy a kereskedővel” szövegrész helyébe az „a villamosenergia-kereskedővel” szöveg, 62. § (1) bekezdés f) pontjában a „szerződés megszüntetésének” szövegrész helyébe a „szerződés meghosszabbításának, megszüntetésének” szöveg, 62. § (2) bekezdés b) pontjában a „közzétenni,” szövegrész helyébe a „közzétenni, és” szöveg, 62. § (7) bekezdésében a „6 hónapon” szövegrész helyébe a „3 hónapon” szöveg, 64. § (1) bekezdésében az „Az egyetemes szolgáltatásra jogosult,” szövegrész helyébe az „A” szöveg, 64. § (6) bekezdésében az „aki a (2) és” szövegrész helyébe az „aki a (3) és” szöveg, 64. § (7) bekezdésében a „felszerelésének költségei” szövegrész helyébe a „felszerelésének és a fogyasztásmérő bekötéséhez szükséges mérőhely-átalakítás költsége” szöveg, 64. § (8) bekezdésében a „védendő fogyasztó” szövegrészek helyébe a „szociálisan rászoruló fogyasztó” szöveg, 65. § (5) bekezdésében az „a 64. § (2) bekezdésére,” szövegrész helyébe az „a 64. § (3)” szöveg, az „a (4)–(5) bekezdés” szövegrész helyébe az „a (2), (4)–(5) bekezdés” szöveg, 65. § (6) bekezdésében az „orvosi szakvéleménnyel igazolhatóan” szövegrész helyébe a „szakorvosi véleményen alapuló, a Vhr. szerinti igazolás alapján” szöveg, 67. § b) pontjában az „a villamosenergia-kereskedelemre,” szövegrész helyébe „a villamosenergia-kereskedelemre, az elszámolási-mérési adatok gyűjtésének, feldolgozásának és szolgáltatásának minimális tartalmi elemeire,” szöveg, 72. § (3) bekezdésében az „A felhasználókkal” szövegrész helyébe az „A (4a) bekezdésben foglaltak szerinti eltéréssel a felhasználókkal” szöveg, az „egyébként a felhasználók lényeges jogos érdekeit sérti.” szövegrész helyébe a „lényeges jogos érdeket sért.” szöveg, 72. § (5) bekezdésében a „megfelel a jogszabályokban,” szövegrész helyébe a „megfelel az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban,” szöveg, 74. § (1) bekezdésében a „teljesítőképességű” szövegrészek helyébe a „névleges teljesítőképességű” szöveg, a „teljesítményének” szövegrész helyébe a „névleges teljesítőképességének” szöveg, 79. §-ában a „törvény alapján” szövegrész helyébe a „törvény (a továbbiakban: Get.) alapján” szöveg, 80. § (1) bekezdésében a „teljesítőképességű” szövegrész helyébe a „névleges teljesítőképesség” szöveg, 80. § (3) és (4) bekezdésében a „teljesítőképességű” szövegrészek helyébe a „névleges teljesítőképességű” szöveg lép.

(25)22 A VET. 83. § (1) bekezdésében az „A termelő” szövegrész helyébe az „A termelői engedélyes” szöveg, a „termelni, felhasználni” szövegrész helyébe a „termelni” szöveg, 85. § (4) bekezdésében az „az egyszerűsített engedélyben” szövegrész helyébe az „a magánvezeték létesítési engedélyben” szöveg, 86. § (4) bekezdésében az „átviteli rendszerirányítónak.” szövegrész helyébe az „átviteli rendszerirányítónak és a csatlakozás biztosítására jogosult elosztónak.” szöveg, a 86. § (5) bekezdés b) pontjában az „üzemeltetője” szövegrész helyébe az „engedélyese” szöveg, 88. § (3) bekezdésében a „valamint” szövegrész helyébe a „valamint a feltételek fennállását hitelt érdemlően igazolja, és a Magyar Köztársaság területén irodát tart fenn, amelynek elérhetőségét a Hivatal részére folyamatosan biztosítja.” szöveg, 96. § (2) bekezdésében a „nem engedélyköteles magánvezetéken” szövegrész helyébe a „2011. október 1-je előtt létesített nem engedélyköteles magánvezetéken és a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célokból egy épületen belül létesített magánvezetéken” szöveg lép.

126. § (1)23 Hatályát veszti a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET.) 3. § 3. pontja, 3. § 37. pontja, 3. § 64. pontja, 6. § (2)–(3) bekezdése, 7. § (3) bekezdése, 10. § (1) bekezdés a) pontjában a „ , valamint egyéb elsődleges energiaforrás felhasználásával kapcsoltan termelt villamos energia” szövegrész, 10. § (1) bekezdés d) pontja, 10. § (2) bekezdés a) és b) pontja, 11. § (3) bekezdésében az „a kapcsoltan termelt hő felhasználási céljától függően és” szövegrész, 12. § (2) bekezdésében a „kapcsoltan villamos energiát termelő az általa termelt hőt nem, illetve nem a külön jogszabályban meghatározott módon hasznosítja vagy” szövegrész, 16. § k) és l) pontja, a 27. § (4) bekezdés utolsó mondata, 59. § (8) bekezdése, 89. § (3) bekezdés d) pontja, 92. § (3) bekezdésében a „ , továbbá a (2) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazandó a következő esetekben:” szövegrész, 106. §-a, 140. § (4) bekezdése, 141. § (1)–(2) bekezdése, 143/A. § (3) bekezdésében a „– a 62. § (2) bekezdésének c) pontja szerint értesítésen túlmenően –” szövegrész, 151. § (1) bekezdésében az „(a továbbiakban együtt: adatkezelő) a jelen törvény szerint” szövegrész, 170. § (1) bekezdés 29. pontjában az „a kapcsoltan, illetve” szövegrész, a „kapcsoltan vagy” szövegrész és a „továbbá a kapcsoltan termelt villamos energia esetén a villamos energia hasznosításának módját,” szövegrész, 171. § (7) bekezdése, 181. § (3) és (4) bekezdése, 183. §-a.

(2) Hatályát veszti a VET. 170. § (1) bekezdés 25. pontjában a „közérdekű” szövegrész, a „körét és a” szövegrész, 170. § (2) bekezdés 3. pontja, 170. § (2) bekezdés 14. pontja, 170. § (2) bekezdés 19. pont d) alpontja.

(3)24

(5) Hatályát veszti a VET. 171. § (5d) bekezdése.

(6)25 Hatályát veszti a VET. 61. § (2) bekezdése, 62. § (2) bekezdés a) pontja, 62. § (5)–(6) bekezdése, 67. § b) pontjában az „és a szervezett villamosenergia-piac működtetésére” szövegrész, 69. §-ában a „technikai” szövegrész és „közös” szövegrész, 70. § (5) bekezdése, 70. § (6) bekezdésében a „jogszabályi” és az „egyes felhasználókkal szemben” szövegrész, 74. § (1) bekezdés a) pontjában a „szüneteltetése” szövegrész, 74. § (2) bekezdése, 85. § (1) bekezdése, 85. § (3) bekezdése, 86. § (1) bekezdése, 86. § (5) bekezdésében az „az azon ellátott vételező kérelmére, az e bekezdés c) pontja szerinti esetben hivatalból magánvezetékké, illetve” szövegrész, 86. § (5) bekezdés c) pontja, 88. § (3) bekezdés a) és b) pontja, 88. § (3) bekezdés d) pontja, 88. § (4) bekezdése, 90. § (2) bekezdésében az „a 178. § (1) bekezdés c) pontjában és (7) bekezdésében meghatározott kérelmezőnek, valamint” szövegrész, 125. § (2) bekezdése, 126. § (2) bekezdése, 128. § (2) bekezdés utolsó mondata, 131. § (3) bekezdése, 132. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdésben nem említett termelői vezeték,” szövegrész, 178. § (1), (4) és (5) bekezdése, 178. § (7) bekezdése.

3. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

127. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 1. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[1. § E törvény célja]

h) új hazai és nemzetközi szállító, elosztó és földgáztároló kapacitások létesítésének, fejlesztésének elősegítése, az együttműködő földgázrendszer hatékony és gazdaságos üzemeltetésének biztosítása, a hazai földgázforrások hasznosításának elősegítése.”

128. § (1) A Get. 2. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazási köre kiterjed]

a) a földgáz vezetéken történő szállítására, elosztására, tárolására, kereskedelmére, fogyasztására, felhasználására,
b) az együttműködő földgázrendszer irányítási és koordinációs feladatainak ellátására,”

(2) A Get. 2. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazási köre kiterjed]

f) az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték üzemeltetésére, az ilyen vezetéken történő kapacitásértékesítésre,”

(3) A Get. 2. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazási köre kiterjed]

i) az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységeket végzőkre, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység egy részét kiszervezés alapján végzőkre, az engedélyhez kötött földgázipari tevékenység iránti kérelmet benyújtókra a kérelem elbírálásáig, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül végzőkre, az integrált földgázipari vállalkozásokra, a felhasználókra, a földgázipari vállalkozásokban részesedést, befolyást vagy irányítást szerezni kívánókra, amennyiben a tervezett jogügylet megvalósítását e törvény bejelentéshez vagy előzetes hivatali hozzájáruláshoz, jóváhagyáshoz köti, a szállítóvezeték tulajdonosára, a földgáz termelőire, továbbá az e törvény hatálya alá eső természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok közötti jogviszonyokra.”

(4) A Get. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az együttműködő földgázrendszerrel fizikai kapcsolattal nem rendelkező elszigetelt szigetüzemű rendszert alkotó, termelővezetékről ellátott földgázelosztói rendszerre az együttműködő földgázrendszerre vonatkozó szabályokat – beleértve a rendszerüzemeltetés napi gázforgalmazással kapcsolatos feladatait is – megfelelően alkalmazni kell.”

129. § (1) A Get. 3. §-a a következő 1a. ponttal egészül ki:

„1a. Bértárolás: a Magyar Köztársaság területére átszállítás céljából behozott földgáznak a tárolására nyújtott, nem belföldi felhasználás céljára igénybevett földgáztárolói szolgáltatás.”

(2) A Get. 3. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„3. Csatlakozási szerződés: a szállítási rendszerüzemeltető vagy földgázelosztó és a leendő felhasználó, vagy a földgáztermelő között létrejött szerződés, amely biztosítja a felhasználók és a földgáztermelők szállító- vagy elosztóvezetékre való csatlakozási jogát, a vásárolt kapacitás mértékét, valamint rögzíti a csatlakozás műszaki-gazdasági feltételeit.”

(3) A Get. 3. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„5. Egyablakos kapacitásértékesítő: az a földgázipari vállalkozás, amely a Hivatal által kiadott engedély és az üzemeltetővel kötött jóváhagyott megállapodás alapján az egyablakos kiszolgálású nemzetközi földgázszállító-vezetéken két vagy több szállítási rendszerüzemeltető kapacitását értékesíti.”

(4) A Get. 3. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. Egyetemes szolgáltatási szerződés: az egyetemes szolgáltatást igénybevevő felhasználó és az egyetemes szolgáltató között létrejött földgáz-kereskedelmi szerződés.”

(5) A Get. 3. § 10. és 11. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő 11a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„10. Együttműködő földgázrendszer: az összekapcsolt szállítóvezeték, a szállítóvezetékhez közvetlenül kapcsolódó elosztóvezeték, a földgáztároló, valamint a részleges szigetüzem.
11. Ellátás biztonsági szint: a földgázellátásnak a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott felkészülési feltételei, amelyek mértékéig a felhasználók földgázellátása rendkívüli intézkedések nélkül még biztosítható.
11a. Elosztóhálózat-használati szerződés: a földgázelosztó és a felhasználó között létrejött szerződés, amely alapján a felhasználó az elosztóvezetéket a földgázelosztói csatlakozási szerződésben meghatározott vásárolt kapacitás mértékéig használhatja.”

(6) A Get. 3. §-a a következő 13a. ponttal egészül ki :

[E törvény alkalmazásában:]

„13a. Elszámolási időszak: szerződésben megállapított, elszámolás alapjául szolgáló, két mérőleolvasás közötti időszak;”

(7) A Get. 3. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„14. Elszámolási mérés: a földgázforgalomnak az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat szerint kialakított a rendszerüzemeltető által működtetett, a mérésügyi jogszabályok szerint mérésre alkalmas fogyasztásmérő berendezésekkel történő meghatározása.”

(8) A Get. 3. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„16. Felhasználási hely: az az ingatlan, ahol a felhasználói berendezés, a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, a gázmérőhely, vagy a fogyasztói főcsap van.”

(9) A Get. 3. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő 22a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„22. Fogyatékkal élő fogyasztó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét a földgázellátásból való kikapcsolás vagy annak megszakadása közvetlenül veszélyezteti.
22a. Forrásoldali kapacitás (MJ/nap): a felhasználó napi csúcskihasználási óraszámának (óra/nap) és a kiadási ponti kapacitásigénynek (MJ/óra) a szorzata.”

(10) A Get. 3. §-a a következő 23a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„23a. Földgázbányászati célú vezeték: a földgáztermelésben, -előkészítésben és -feldolgozásban használt kútbekötő-, mezőbeli gerinc- és mezők közötti technológiai csővezeték.”

(11) A Get. 3. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„26. Földgáz minőségű, biomasszából és egyéb nem bányászati forrásból származó gázok: olyan mesterségesen előállított gázkeverékek, amelyek a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott feltételek mellett, környezetvédelmi és műszaki-biztonsági szempontból megfelelő módon az együttműködő földgázrendszerbe juttathatók (szállíthatók, eloszthatók és tárolhatók), a földgázzal keverhetők, és ez a keverék a földgázrendszerbe juttatáskor megfelel a földgáz minőségére vonatkozó a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott minőségi követelményeknek.”

(12) A Get. 3. §-a a következő 27a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„27a. Földgáz-kereskedelmi szerződés: a földgázkereskedő és a felhasználó között létrejött, földgáz adás-vételére irányuló szerződés.”

(13) A Get. 3. § 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„30. Földgázipari vállalkozás: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban bejegyzett külföldi vállalkozás és annak belföldön bejegyzett fióktelepe, amely legalább egy földgázipari tevékenységet folytat.”

(14) A Get. 3. § 41. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:

41. Integrált földgázipari vállalkozás:]

a) Vertikálisan integrált vállalkozás: olyan földgázipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, amelyek irányítására közvetlenül vagy közvetve ugyanazon személy vagy személyek jogosultak, és ahol a földgázipari vállalkozás vagy vállalkozáscsoport a földgázszállítás, a földgázelosztás vagy a földgáztárolás mellett egyidejűleg a földgáztermelés és a földgáz-kereskedelem közül legalább az egyik tevékenységet végzi, vagy arra engedéllyel rendelkezik. A vertikálisan integrált vállalkozás részének minősül az említett vállalkozás vagy vállalkozások csoportja felett közvetlen irányítást gyakorló személy vagy személyek is.”

(15) A Get. 3. §-a a következő 41a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„41a. Irányítás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat.”

(16) A Get. 3. § 42. és 43. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő 43a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„42. Kapacitás: a szállító- és elosztóvezeték adott pontjának, valamint a földgáztárolónak időegységre vonatkoztatott teljesítő képessége.
43. Kapacitáslekötési szerződés: az a szerződés, amelyben a rendszerhasználó adott időszakra a szállító- vagy elosztóvezeték, illetve a földgáztároló kapacitását leköti.
43a. Kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (2) bekezdés 7. pontja szerinti vállalkozás.”

(17) A Get. 3. § 49. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. Lekötött kapacitás: a szállító- és az elosztóvezeték, valamint a földgáztároló értékesíthető kapacitásának az a része, amelyet adott időszakra a rendszerhasználó kapacitáslekötési szerződéssel leköt, és amely a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben előírt energia egységben kifejezett két kapacitásértékkel – kiadási ponti és forrásoldali kapacitásigénnyel – szerepel a rendszerüzemeltető nyilvántartásában.”

(18) A Get. 3. §-a a következő 50a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„50a. Nyilvántartott kapacitás: a felhasználó által, az éves kapacitáslekötési folyamatban hosszú távú szerződéssel leköthető, a rendszerüzemeltetőnél garantáltan rendelkezésre álló kapacitás, amely a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben előírt energia egységben kifejezett két kapacitásértékkel – kiadási ponti és forrásoldali kapacitásigénnyel – szerepel a rendszerüzemeltető nyilvántartásában.”

(19) A Get. 3. §-a a következő 52a. és 52b. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„52a. Rendszerüzemeltető: a szállítási rendszerüzemeltető, a földgáztárolói engedélyes és a földgázelosztó.
52b. Részleges szigetüzem: olyan elosztóvezeték, amelybe földgáztermelői vezetékről és szállítóvezetékről együttesen biztosítható a földgáz fizikai betáplálása.”

(20) A Get. 3. §-a a következő 53a. és 53b. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„53a. Szállítási rendszerüzemeltető: a földgázszállítást, a szállítóvezetékek üzemeltetését, karbantartását és fejlesztését végző engedélyes.
53b. Szállítási rendszerirányító: az együttműködő földgázrendszer működtetését végző szállítási rendszerüzemeltetők közötti irányítási és koordinációs feladatok ellátását végző engedélyes.”

(21) A Get. 3. §-a a következő 55a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„55a. Szigetüzem: olyan elszigetelt földgáz vezetékrendszer, amely csak termelői rendszerhez csatlakozik és a földgáz fizikai betáplálása az együttműködő földgázrendszerről nem biztosítható.”

(22) A Get. 3. § 66. és 67. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazásában:]

„66. Üzletszabályzat: az engedélyes általános szerződési feltételeit, valamint a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott elemeket tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat.
67. Vásárolt kapacitás: a földgáz átadás-átvételi ponton fejlesztési megállapodás alapján, hálózatfejlesztési hozzájárulással vagy csatlakozási díj megfizetésével a felhasználó által megvásárolt, vagy egyéb igazolt módon megszerzett kapacitás.”

(23) A Get. 3. § 69. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„69. Végső menedékes szolgáltatás: ideiglenes földgázellátás, amelyet a Hivatal által kijelölt földgázkereskedő biztosít azon egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók részére, akiket földgázkereskedőjük valamilyen okból nem képes ellátni.”

130. § A Get. II. Fejezet „Rendszerirányítás” és „Földgázszállítás” alcíme helyébe a következő alcímek lépnek:

„Földgázszállítás
4. § (1) A földgázszállítási tevékenység gyakorlásához a szállítási rendszerüzemeltetőnek rendelkeznie kell az általa üzemeltetett szállítóvezeték többségi tulajdonával. A többségi tulajdon meghatározásánál a szállítási rendszerüzemeltető által üzemeltetett teljes eszközvagyon könyv szerinti értékét kell figyelembe venni.
(2) A szállítási rendszerüzemeltetőnek rendelkeznie kell a földgázszállítási tevékenység gyakorlásához, valamint az e törvény szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges eszközökkel és műszaki, tárgyi, személyi, valamint pénzügyi erőforrásokkal, így különösen:
a) mérő- és adatátviteli eszközökkel,
b) saját szervezetén belül a mérő- és adatátviteli eszközök folyamatos üzemeltetését, felügyeletét ellátó, valamint a szállítóvezeték karbantartását és az üzemzavar elhárítását irányító szervezeti egységekkel,
c) a csatlakozó rendszerüzemeltetőkkel, és a saját szervezetén belül a rendszerhasználókkal kapcsolatot tartó, a napi szállítási feladat teljesítését biztosító, folyamatosan működő műszaki irányító szolgálattal,
d) saját alkalmazásában álló, a földgázszállítás gyakorlásához és a mindennapi vállalati feladatok ellátásához és a vállalat jogi, könyvvezetési és informatikai szolgáltatások biztosításához szükséges személyzettel,
e) a 121/G. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő megfelelési ellenőrrel,
f) az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint kialakított, a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel történő adatcserére alkalmas, a vertikálisan integrált vállalkozástól és annak leányvállalataitól független olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel, amely biztosítja a napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piaccal, valamint a szervezett földgázpiaccal való együttműködést is, valamint
g) saját, a vertikálisan integrált vállalkozástól független informatikai berendezésekkel és biztonsági rendszerrel.
5. § E törvény alkalmazásában a földgázszállítás gyakorlásába beletartozik különösen:
a) a szállítóvezeték gazdaságos, biztonságos, megbízható és hatékony módon történő üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése, az ellátásbiztonság és a környezetvédelem szempontjaira is tekintettel,
b) tartózkodás a rendszerhasználók vagy a rendszerhasználók csoportjai közötti, különösen a kapcsolt vállalkozások javára történő megkülönböztetéstől,
c) a rendszerüzemeltetők és a rendszerhasználók megfelelő információval történő ellátása,
d) a jóváhagyott 10 éves fejlesztési tervben meghatározott határkeresztező kapacitás kiépítése az európai szállítási infrastruktúrához való kapcsolódáshoz,
e) megkülönböztetés-mentes hozzáférés biztosítása a rendszerhasználók vagy a rendszerhasználók csoportjai számára,
f) kapcsolattartás harmadik felekkel, a Hivatallal és az Európai Unió más tagállamainak energiapiaci szabályozó hatóságaival,
g) a szállítási rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos valamennyi díj beszedése,
h) a regionális piacok kialakítása, illetve a liberalizációs folyamat megkönnyítése érdekében közös vállalkozások, illetve szervezett földgázpiac létrehozása,
i) a napi üzemvitelhez szükséges valamennyi vállalati szolgáltatás, így különösen a napi üzemvitelhez szükséges jogi, könyvvezetési és informatikai szolgáltatások biztosítása.
6. § A szállítási rendszerüzemeltető köteles úgy működni, hogy a földgázszállítási tevékenység megfelelő és hatékony gyakorlásához, valamint a szállítóvezeték üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges erőforrások a rendelkezésére álljanak.
7. § A szállítási rendszerüzemeltető a napi egyensúlyozási feladatait a napi földgáz és kapacitáskereskedelmi piacról vagy a szervezett földgázpiacról átvett gázmennyiségek, valamint a saját rendelkezésében lévő, a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott egyensúlyozó eszközök felhasználásával végzi.
8. § A szállítási rendszerüzemeltető köteles biztosítani a földgázkereskedők számára a gáznapon belüli kiegyensúlyozó földgáz, valamint a gáznap zárásakor kialakult egyensúlytalansági pozíciók feloldására irányuló kereskedelemnek a lehetőségét a napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piacon annak szabályzata és az Üzemi és kereskedelmi szabályzat előírásai szerint.
9. § (1) A szállítási rendszerüzemeltető kiegyensúlyozó földgáz biztosításával kapcsolatos tevékenysége nem minősül e törvény szerinti földgáz-kereskedelemnek. A szállítási rendszerüzemeltető által, a rendszerhasználók részére biztosított kiegyensúlyozó földgáz ára üzleti eredményt nem tartalmazhat. A szállítási rendszerüzemeltető jogosult a kiegyensúlyozó gáz biztosításához közvetlenül kapcsolódó igazolt költségeket és a rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló rendeletben meghatározott pótdíjat, a napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piaci tagsággal nem rendelkező rendszerhasználók felé az egyensúlyi földgáz napi földgáz és kapacitáskereskedelmi piacról történő beszerzésével kapcsolatban felmerülő költségeket felszámolni.
(2) A szállítási rendszerüzemeltető köteles a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott nyilvántartást vezetni, amely biztosítja a kiegyensúlyozás bevételeinek és kiadásainak átláthatóságát és ellenőrizhetőségét.
10. § A szállítási rendszerüzemeltető olyan informatikai rendszert működtet, amely internetalapon, valós idejű adatokkal biztosítja az együttműködő földgázrendszer hidraulikai egyensúlyának fenntartásához, valamint a nominálások, újranominálások és az elszámolások lebonyolításához szükséges adatforgalmat. Az informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie a szigetüzemhez vagy részleges szigetüzemhez csatlakozó termelésből származó földgázmennyiség napi forgalmazásával kapcsolatos gázforgalmi feladatok kezelésére is.
Rendszerirányítás
11. § (1) Egy szállítási rendszerüzemeltetési engedéllyel rendelkező engedélyes esetén a szállítási rendszerüzemeltető látja el az együttműködő földgázrendszer irányítási és koordinációs feladatait.
(2) Több szállítási rendszerüzemeltetési engedéllyel rendelkező engedélyes esetén a Hivatal – a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint – állapítja meg, hogy az együttműködő földgázrendszer irányítási és koordinációs feladatainak ellátására, mely szállítási rendszerüzemeltető köteles.
12. § A rendszerirányítási tevékenység körében a szállítási rendszerirányító feladata:
a) az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tervezetének elkészítése, és a Hivatalhoz jóváhagyásra történő beterjesztése,
b) az együttműködő földgázrendszernek az ésszerű keresletnek való hosszú távú megfelelés és az ellátásbiztonság garantálása érdekében szükséges fejlesztéseinek összehangolása, valamint a 10 éves fejlesztési javaslat elkészítése és a Hivatalhoz történő beterjesztése,
c) az együttműködő földgázrendszer együttműködő képességének megőrzése érdekében szükséges intézkedések megtervezése, a földgázelosztók által összeállított földgázelosztói szintű korlátozási besorolások alapján az országos szintű korlátozási besorolás összeállítása és a Hivatalhoz jóváhagyásra történő beterjesztése,
d) földgázellátási zavar vagy földgázellátási válsághelyzet esetén az együttműködő földgázrendszeren a szükséges korlátozás elrendelése és a jogszabály alapján előírt intézkedések irányítása,
e) a csatlakozó nemzetközi földgázrendszerek és az együttműködő földgázrendszer működésével összefüggő feladatok összehangolása, és
f) közreműködés az együttműködő földgázrendszer fejlesztése céljából szükséges pályázat előkészítésében.
13. § (1) A szállítási rendszerirányító részt vesz a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 715/2009/EK rendelet) szerinti földgázpiaci szállítási rendszerüzemeltetők európai hálózatában (ENTSOG) és az egyéb nemzetközi szervezetekben, amely részvétel során köteles képviselni az országos igényeket és fejlesztési terveket.
(2) A szállítási rendszerirányító az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében
a) a Hivatal felkérésére részt vesz a regionális vagy európai szinten szervezett és koordinált földgázszállítási kapacitáshiány-kezelési eljárásokban,
b) figyelembe veszi a határkeresztező kapacitások rendelkezésre bocsátása, valamint a határkeresztező gázvezetéken jelentkező kapacitáshiány kezelése során mind a hazai, mind a csatlakozó európai szállítóvezetékek állapotát és műszaki sajátosságait, valamint a többirányú, valós forrásbetáplálási lehetőségeket, továbbá a regionális és közösségi szintű hálózatokra vonatkozó 10 éves fejlesztési tervben foglaltakat, és
c) tájékoztatja a rendszerüzemeltetőket az európai földgázszállító rendszerek műszaki előírásainak változásairól, annak érdekében, hogy a szállítóvezetékek, valamint a szállítóvezetékekhez kapcsolódó elosztóvezetékek tervezése, fejlesztése és üzemeltetése az európai gázhálózatok műszaki előírásaival és a regionális, illetve az egységes európai gázpiac működésével összhangban történjen.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet keretében a szállítási rendszerirányító a regionális vagy európai szinten szervezett és koordinált határkeresztező gázvezetékeken megjelenő kapacitáshiány-kezelési eljárásokat, valamint a szállító- és elosztóvezeték, valamint a földgáztároló együttműködő képességét alapvetően befolyásoló megállapodásokat a Hivatal előzetes hozzájárulásával jogosult megkötni. A megkötött megállapodásokról a szállítási rendszerirányító az energiapolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a Hivatalt tájékoztatja.”

131. § (1) A Get. 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Elosztóvezeték az előírt műszaki-biztonsági, pénzügyi és gazdasági feltételek megtartása mellett, a Hivatal által kiadott működési engedély alapján, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló jogszabályban foglaltak szerint létesíthető. Az elosztóvezetéket csak az a földgázelosztó üzemeltetheti, akinek az a működési engedélyében szerepel.”

(2) A Get. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A földgázelosztónak rendelkeznie kell az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint kialakított, a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel történő adatcserére alkalmas, a vertikálisan integrált vállalkozástól és annak leányvállalataitól független olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel, amely biztosítja a szállítási rendszerüzemeltető részére a napi gázforgalmazás megbízható helyzetére vonatkozó adatszolgáltatást, valamint a rendszerhasználók felé az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott adatokat és adatcserét. Az informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie a szigetüzemhez vagy részleges szigetüzemhez csatlakozó termelésből eredő földgázmennyiség napi forgalmazásával kapcsolatos nominálások, allokálások kezelésére is.”

132. § (1) A Get. 16. § (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A földgázelosztó a felhasználó bekapcsolását, a földgázelosztási szolgáltatás megkezdését megtagadhatja, vagy a földgázelosztási szolgáltatás folytatását felfüggesztheti, ha:
a) a felhasználó a csatlakozóvezetéket, a felhasználói berendezést az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes módon használja,
b) a felhasználó a nyomás alatti szállító- és elosztóvezetéket vagy a csatlakozóvezetéket megbontja, továbbá, amennyiben a felhasználó vagy a megbízásából eljáró, gázszerelőnek nem minősülő személy a fogyasztói vezetéket megbontja,
c) a felhasználó a csatlakozási szerződésben megállapított lényeges kötelezettségének a földgázelosztó írásbeli felszólítása ellenére nem tett eleget, különösen, ha
ca) a nyomásszabályozó vagy a fogyasztásmérő berendezés működését befolyásolja,
cb) a nyomásszabályozó vagy a fogyasztásmérő berendezés ellenőrzését, illetve a fogyasztásmérő berendezés leolvasását a földgázelosztó vagy megbízottja részére nem teszi lehetővé,
cc) a szerződésben meghatározott felhasználási helyen kívüli területre vezet át földgázt,
cd) a fogyasztáskorlátozási –, illetve megszakítható kapacitásra szerződött felhasználó esetén a megszakítási – rendelkezéseknek nem tett eleget,
d) a felhasználót ellátó földgázkereskedő a földgázelosztónál – a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott esetekben, a földgázelosztó üzletszabályzatban meghatározott módon – kezdeményezi a földgázelosztás felfüggesztését,
e) a felhasználó a fogyasztásmérő berendezést szándékosan vagy gondatlanul megrongálja, a fogyasztásmérő berendezésen, vagy annak ki- és belépő pontján, a kerülővezeték elzáróján, vagy a csatlakozóvezeték egyéb pontjain elhelyezett zárópecsétet (plombát) eltávolítja, illetve ezek sérülését, hiányát a földgázelosztónak vagy a földgázkereskedőnek nem jelenti be,
f) a felhasználó nem rendelkezik érvényes kapacitáslekötési szerződéssel, valamint érvényes földgáz-kereskedelmi szerződéssel.
(2) A szolgáltatás nyújtása csak a kizárás alapjául szolgáló helyzet fennállásáig függeszthető fel, annak megszűnését követően a felhasználó részére a földgázelosztási szolgáltatást a megszűnés tényéről való tudomásszerzéstől számított 2 munkanapon – lakossági fogyasztó esetében 24 órán – belül biztosítani kell.”

(2) A Get. 16. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A földgázelosztó a felhasználási helyre való bejutás érdekében az illetékes jegyzőhöz fordulhat, amennyiben a felhasználó megtagadja:]

a) a fogyasztásmérő berendezés leolvasását, ellenőrzését, cseréjét,
b) szerződésszegés vagy szerződés nélküli vételezés esetén a földgázelosztási szolgáltatásból történő kikapcsolást,”

(3) A Get. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A jegyző határozatában
a) a fogyasztásmérő berendezés leolvasásának, ellenőrzésének, cseréjének,
b) a földgázelosztási szolgáltatásból történő felfüggesztéshez szükséges intézkedéseknek, vagy
c) a felhasználói berendezés ellenőrzésének
a tűrésére és együttműködésre vonatkozó kötelezettséget állapíthat meg.”

133. § A Get. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

17. § (1) A földgázelosztó a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartja az elosztóvezetékről vételező felhasználási helyek azonosítóit, a fogyasztási és kapacitás adatait, amelyeket a felhasználási helyen vételező felhasználó vagy az általa megnevezett földgázkereskedő kérésére köteles átadni.
(2) A felhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező földgázkereskedő részére a földgázelosztó köteles a felhasználó mérési adatait átadni.
(3) A felhasználó személyében történő változás esetén a földgázelosztó köteles jegyzőkönyvben rögzíteni a fogyasztásmérő berendezés állását és a mérőberendezés, illetve a zárópecsétek (plomba) szemrevételezéssel megállapított állapotát, és ennek egy példányát az új felhasználó, valamint a felhasználót ellátó földgázkereskedő részére megküldeni.”

134. § (1) A Get. 26. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Földgáztároló az előírt műszaki-biztonsági, pénzügyi és gazdasági feltételek megtartása mellett a Hivatal által kiadott működési engedély alapján, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló jogszabályban foglaltak szerint létesíthető. A földgáztárolót csak az a földgáztároló engedélyes üzemeltetheti, akinek az a működési engedélyében szerepel.”

(2) A Get. 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A földgáztároló engedélyesnek rendelkeznie kell az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint kialakított, a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel történő adatcserére alkalmas, a vertikálisan integrált vállalkozástól és annak leányvállalataitól független olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel, amely biztosítja a szállítási rendszerüzemeltető részére a napi gázforgalmazás megbízható helyzetére vonatkozó adatszolgáltatást.”

135. § A Get. „Földgáztárolás” alcíme a következő 27/A. §-sal egészül ki:

27/A. § (1) A földgáztároló engedélyes köteles a tárolói mobilkapacitást, valamint a be- és kitárolási kapacitást csomagként és egyedileg az üzletszabályzatában rögzített módon meghirdetni, és biztosítani a rendszerhasználó számára a meghirdetett szolgáltatások közötti szabad termékválasztást.
(2) Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott kapacitáslekötési időszakban a lekötött kapacitásokkal igénybe nem vett földgáztárolói szabad kapacitásokat egy gázévre történő értékesítésre – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – fel kell ajánlani. Nyilvántartásba vett új kapacitások esetében gázév közben is a kapacitáslekötési időszakban alkalmazott szabályok szerint kell eljárni.
(3) A (2) bekezdés szerinti kötelezettség nem vonatkozik a biztonsági földgázkészletezést végző engedélyesnek azon földgáztárolói szabad kapacitásaira, amelyekre vonatkozóan jogszabály alapján hosszú távú tárolási kötelezettsége van.
(4) Földgáztárolóban elhelyezett, a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvényben (a továbbiakban: Fbkt.) meghatározott biztonsági készlethez szükséges kapacitásokat a földgáztároló engedélyes külön jogszabályban meghatározott versenytárgyalási feltételek szerint biztosítja. Földgázellátási válsághelyzet esetén a biztonsági földgázkészlet kitárolását a miniszter által elrendelt módon, a földgáztároló engedélyes üzletszabályzatában rögzített feltételek szerint kell végezni. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség a rendelkezésre álló kapacitásait – külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint – másodlagos kereskedelem keretében értékesítheti.
(5) A földgáz Magyar Köztársaság területén, az együttműködő földgázrendszeren történő átszállítása során a szállíttatót és a bértároltatót a hazai felhasználókkal azonos bánásmódban kell részesíteni, és megilletik őket a szállított, vagy a tárolt földgázkészlet felhasználásával kapcsolatos nemzetközi megállapodások és európai uniós jogszabályok által biztosított garanciák.”

136. § A Get. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § egyidejűleg kiegészül a következő (3) bekezdéssel:

„(2) Aki az együttműködő földgázrendszer szabad kapacitásait a Magyar Köztársaság területén történő átszállítására használja, kereskedelmi engedély megszerzésére nem köteles.
(3) A felhasználók részére földgázt olyan jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe értékesíthet, amely erre a Hivataltól engedélyt kapott és rendelkezik a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott pénzügyi biztosítékkal.”

137. § A Get. a következő 28/A. §-sal egészül ki:

28/A. § (1) A földgázkereskedő a földgáz-kereskedelmi szerződés alapján köteles a felhasználók ellátásához szükséges földgázmennyiséget beszerezni, annak a felhasználási helyre való eljuttatásához szükséges kapacitásokat lekötni, és a szerződésben meghatározott mennyiséget a felhasználók részére értékesíteni.
(2) Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó és a földgázkereskedő között létrejött földgáz-kereskedelmi szerződésnek legalább a 36. § (1) bekezdés a), d)–h), k), n) és p) pontjai szerinti lényeges tartalmi elemeket kell tartalmaznia.
(3) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztó fizetési kötelezettségének teljesítésével 30 napot meghaladó késedelembe esett, a földgázkereskedő kezdeményezheti a földgázelosztónál a felhasználási hely kikapcsolását. A kikapcsolásra és az azzal járó szolgáltatás-szüneteltetésre vonatkozó értesítést tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon kell az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztóval közölni.
(4) A földgázkereskedő köteles a felhasználó elosztóhálózat-használati és földgáz-kereskedelmi szerződéseinek megbízottként történő összevont kezelésére, ha a felhasználó ezt kéri.
(5) A földgázkereskedő és a földgázelosztó a (4) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése érdekében az üzletszabályzatukban meghatározott feltételek szerint megállapodást kötnek.
(6) A földgázkereskedő és a felhasználó közötti földgáz-kereskedelmi szerződésből, valamint a földgázelosztó és a felhasználó között létrejött elosztóhálózat-használati szerződésből eredő polgári jogi igények két év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik.”

138. § (1) A Get. 29. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § kiegészül a (3a) bekezdéssel:

„(2) Földgázkereskedő egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat akkor láthat el, ha az erre vonatkozó részletes feltételrendszert az üzletszabályzata tartalmazza.
(3) A földgázkereskedő a lakossági fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni a földgázelosztónál:
a) a lakossági fogyasztó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett,
b) a lakossági fogyasztó által, fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetés esetén azok a lakossági fogyasztóval nem vezettek eredményre,
c) a földgázkereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a lakossági fogyasztót legalább kétszer értesítette, és az értesítésben a lakossági fogyasztó figyelmét felhívta a szociálisan rászoruló fogyasztókat az e törvény és a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján megillető kedvezményekre, valamint az előre fizető mérő felszerelésének a lehetőségére.
(3a) A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a lakossági fogyasztó első értesítése postai vagy – a lakossági fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén – elektronikus úton, a kikapcsolás lehetőségére és az azzal járó szolgáltatás-szüneteltetésre vonatkozó második értesítése tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas egyéb módon történik.”

(2) A Get. 29. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a földgázellátásból kikapcsolt felhasználó rendezi valamennyi lejárt tartozását és a külön díj ellenében végezhető szolgáltatásokról szóló rendeletben meghatározott egyéb költségeket is megfizeti, a földgázkereskedő a tudomására jutást követően legkésőbb 24 órán belül köteles kezdeményezni a felhasználónak az ellátásba történő ismételt bekapcsolását, e kötelezettség elmulasztása a földgázkereskedő részéről súlyos szerződésszegésnek minősül.”

139. § A Get. a következő 29/A. §-sal egészül ki:

29/A. § A földgázkereskedő köteles a felhasználók ellátására vonatkozóan részletes tervet készíteni, amely igazolja, hogy a földgázkereskedő által a felhasználók részére szerződésben vállalt ellátási szint figyelembevételével megállapított gázévenkénti fogyasztásnak megfelelő források a földgázkereskedő számára rendelkezésre állnak (a továbbiakban: forrásterv). A forrástervnek tartalmaznia kell az felhasználók ellátásához szükséges forrásszerződések mennyiségi feltételeit, továbbá az engedélyben meghatározottak szerint legalább havi vagy annál gyakoribb bontásban a források finanszírozhatóságát igazoló adatokat. A forrástervet a Hivatal jogosult ellenőrizni.”

140. § A Get. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

31. § Ha a földgázkereskedő nem egyetemes szolgáltatás keretében lakossági fogyasztót is ellát, a 36. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a lakossági fogyasztóval megkötésre kerülő földgáz-kereskedelmi szerződés vonatkozásában, azzal, hogy a szerződés földgázkereskedő általi egyoldalú módosítása közzétételének és az árváltozás bejelentésének módjára és határidejére a kereskedő üzletszabályzatában rögzített előírások az irányadók.”

141. § A Get. II. Fejezete a 31. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Kereskedőváltás
31/A. § (1) Ha a felhasználó földgázkereskedőt kíván váltani, annak lebonyolítását az engedélyesek térítésmentesen végzik, és azzal összefüggésben a földgázkereskedő és a rendszerüzemeltető a felhasználónak díjat nem számíthat fel. A kereskedőváltás lebonyolítása céljából a felhasználó megbízása alapján az a földgázkereskedő is eljárhat, akivel a felhasználó az új földgáz-kereskedelmi szerződést megköti.
(2) A felhasználó a földgáz-kereskedelmi szerződését az abban meghatározott feltételek szerint – a (3) bekezdésre figyelemmel – írásban felmondhatja. A felhasználó földgáz-kereskedelmi szerződésének kereskedőváltás miatti felmondása az elosztóhálózat-használati szerződés hatályát nem érinti.
(3) Az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő felhasználó a határozatlan időtartamra kötött egyetemes szolgáltatási szerződést 30 napos felmondási idővel, írásban mondhatja fel.
(4) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó felmondási jogát időben korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis. A felhasználó és a földgázkereskedő az e törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendeletben, valamint a földgázkereskedő üzletszabályzatában rögzített feltételek betartásával a felmondás feltételeiben megállapodhat, ha az nem befolyásolja az érintett rendszerüzemeltető e törvényben és a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, kereskedőváltással kapcsolatos kötelezettségei teljesítését.
31/B. § (1) A földgázkereskedő köteles a felhasználó és – ha a felhasználó megbízásából az új földgázkereskedő jár el – az új földgázkereskedő részére a felmondás kézhezvételtől számított 5 napon belül írásban értesítést küldeni
a) a felmondás visszaigazolásáról a felhasználási hely egyedi azonosító számának és a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontja feltüntetésével, és a 71. § (3) bekezdése szerinti igazolásokat átadni, vagy
b) a felmondás benyújtásakor nem teljesített szerződéses feltételekről.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felhasználó felmondása a megjelölt szerződési feltételek teljesülésével hatályosul.
(3) Ha a felhasználó önállóan jár el, köteles az (1) bekezdés a) pontja szerinti értesítést a kézhezvételt követően az új földgázkereskedőnek megfelelő időben eljuttatni a földgázkereskedő (4) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítése érdekében.
(4) A korábbi földgázkereskedő az (1) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolással egyidejűleg köteles az érintett rendszerüzemeltetőnél bejelenteni a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a kereskedőváltást, és a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontját, a felhasználási hely egyedi azonosító számának alkalmazásával kezdeményezni a kapacitáslekötési szerződés módosítását. Az új földgázkereskedő az (1) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolás kézhezvételét követően haladéktalanul, de a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontját legalább 21 nappal megelőzően az érintett rendszerüzemeltető részére bejelenti az új földgáz-kereskedelmi szerződés hatálybalépésének időpontját, továbbá a felhasználási hely egyedi azonosító számának alkalmazásával kezdeményezi a kapacitás lekötési szerződés megkötését vagy módosítását. A rendszerüzemeltető köteles a kereskedőváltással kapcsolatos kapacitáslekötési szerződések megkötését vagy módosítását legkésőbb a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontját megelőző 4. napig elvégezni.
31/C. § (1) Az érintett rendszerüzemeltető köteles a földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben a kereskedőváltással kapcsolatban meghatározott feladatait a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontjáig teljesíteni. A földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésétől számított 20 napon belül a korábbi földgázkereskedő a felhasználóval és az új földgázkereskedővel egyeztetve köteles végszámlát kibocsátani. A kereskedőváltással érintett földgázkereskedők és a felhasználó kötelesek egymással és az érintett rendszerüzemeltetőkkel együttműködni.
(2) A határozott időre kötött földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnése esetén – ha a felhasználó a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének napját követő napi hatállyal másik földgázkereskedővel szerződést köt – akkor a kereskedőváltásnak a határozott idejű szerződés megszűnését követő nappal történő végrehajtása érdekében az új szerződés megkötését legalább a határozott idejű szerződés megszűnését 30 nappal megelőzően köteles a földgázkereskedőnek bejelenteni. Ebben az esetben a 31/A. § (1) és (4) bekezdése, a 31/B. § (1) bekezdés a) pontja, (3) és (4) bekezdése, valamint a 31/C. § (1) bekezdése szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a 31/B. § (1) bekezdés a) pontjában a felmondás visszaigazolása alatt az e bekezdés szerinti bejelentést kell érteni.
(3) Ha a felhasználó a (2) bekezdés szerinti határidőt elmulasztja, a földgázkereskedő és a rendszerüzemeltető – a 31/A–31/C. § szerinti határidők betartása esetén – nem felel azért, hogy a kereskedőváltás a határozott idejű földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnését követő nappal nem kerül végrehajtásra.
(4) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztó földgáz-kereskedelmi szerződése megszűnését követően ismét egyetemes szolgáltatást kíván igénybe venni, az egyetemes szolgáltató jogosult a felhasználótól a földgázkereskedő arra vonatkozó igazolását kérni, hogy a földgáz-kereskedelmi szerződése nem a nemfizetésből eredő kikapcsolás miatt szűnt meg. A földgázkereskedő köteles az igazolást – a feltételek fennállása esetén – az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztó kérésére kiállítani.
(5) Ha a földgázkereskedő megtagadta az igazolás kiadását, mert az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztóval kötött szerződés nemfizetésből eredő kikapcsolás miatt szűnt meg, az egyetemes szolgáltató jogosult az egyetemes szolgáltatási szerződés megkötésének feltételeként pénzügyi biztosítékot kérni, amelynek összegét a földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmazza.”

142. § A Get. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egyetemes szolgáltatót a működési engedélyében meghatározott szolgáltatási területen lévő egyetemes szolgáltatást igénylő jogosultak tekintetében – az e törvény szerinti feltételekkel – egyetemes szolgáltatási szerződéskötési kötelezettség terheli. Az egyetemes szolgáltató köteles az új felhasználók esetében a szerződéskötési szándék bejelentésétől számított 30 napon belül az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóval a szerződést megkötni, és a szerződésben meghatározott időponttól a szolgáltatás nyújtását megkezdeni, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó már csatlakozott a szállító- vagy az elosztóvezetékhez és a felhasználó átadta a lekötött kapacitás lekötésének a jogát az egyetemes szolgáltatónak.”

143. § (1) A Get. 36. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egyetemes szolgáltatási szerződésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:]

a) a szerződő felek megnevezése, természetes személy esetén a nevének, a születési helyének és idejének, az anyja nevének, a lakcímének, gazdálkodó szervezet esetén a székhelyének és a cégjegyzékszámának, adószámának feltüntetésével,”

(2) A Get. 36. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egyetemes szolgáltatási szerződésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:]

e) a számlázási és fizetési mód, a leolvasási, az elszámolási és a számlázási időszakok,”

(3) A Get. 36. § (1) bekezdése a következő k)–q) pontokkal egészül ki:

[Az egyetemes szolgáltatási szerződésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:]

k) annak a földgázelosztónak a megnevezése, székhelye, amelynek rendszeréhez a felhasználó közvetve vagy közvetlenül csatlakozik,
l) arra vonatkozó megbízás, hogy a földgázkereskedő a rendszerüzemeltetőkkel a szükséges, szállítási, tárolási, valamint – a felhasználó erre vonatkozó szándéka esetén – az elosztóhálózat-használati szerződéseket megkösse,
m) az egyetemes szolgáltató ügyfélszolgálati irodájának és az adott területre működési engedéllyel rendelkező földgázelosztó ügyfélszolgálati irodájának elérhetősége,
n) a felhasználási hely és a csatlakozási pont megjelölése,
o) a szolgáltatott földgáz minőségi jellemzői,
p) a vásárolt, a nyilvántartott és a lekötött kapacitás mértéke,
q) a szerződött szolgáltatásért fizetendő díj meghatározásának módja.”

144. § A Get. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyetemes szolgáltatási szerződés létrejöttének és megszűnésének módját, a szerződésszegés és a szerződés nélküli vételezés eseteit és jogkövetkezményeit a Kormány rendeletben, és – ezzel összhangban – az engedélyes az üzletszabályzatában határozza meg.”

145. § A Get. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

39. § Az egyetemes szolgáltatás megkezdésének és a tevékenység folytatásának feltétele, hogy az engedélyes legalább a következő 3 gázévre rendelkezzen a szolgáltatási területén lévő – általa ellátott – egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátás biztonsági szintje figyelembevételével megállapított adott gázévi gázfogyasztásnak megfelelő, a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott mértékű, kereskedelmi szerződésben lekötött földgázforrással vagy forrásopcióval, földgáztárolói földgázkészlettel. Az egyetemes szolgáltatók kötelesek a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint a Hivatal felé igazolni a források rendelkezésre állását.”

146. §26

147. § A Get. 54. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték és az együttműködő földgázrendszer kapcsolódási pontjait az együttműködő földgázrendszer belépési vagy kilépési pontjának kell tekinteni.”

148. § A Get. 62. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A felhasználási helyet a csatlakozási szerződéssel megszerzett vásárolt kapacitás mindaddig megilleti, amíg a felhasználási hely tulajdonosa arról írásban le nem mond. A vásárolt kapacitás feletti rendelkezés joga a felhasználási hely átruházásával átszáll az új tulajdonosra.
(4) A nyilvántartott kapacitás igénybevételének felhasználói jogát annak tulajdonosa – ha azt nem veszi igénybe – írásba foglalt szerződéssel a felhasználási helyen felhasználónak minősülő személynek átadhatja. Ha a nyilvántartott kapacitás átadását szabályozó jogviszony megszűnik, a kapacitásjog a tulajdonosára visszaszáll.”

149. § A Get. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a Get. a következő 63/A. §-sal egészül ki:

63. § (1) A földgázkereskedő – a (2)–(3) bekezdésekben foglalt eltéréssel – a felhasználók bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására, orvoslására és tájékoztatására köteles – a székhelyén vagy az üzletszabályzatában meghatározott egyéb helyen – biztosítani a felhasználói kapcsolattartás szervezetét és működtetését személyes ügyintézési lehetőséggel, valamint az írásban, telefonon és elektronikus úton történő ügyintézés lehetőségét.
(2) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó földgázkereskedő a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerint ügyfélszolgálatot működtet állandó ügyfélszolgálati irodában vagy ügyfélszolgálati fiókirodában (a továbbiakban együtt: ügyfélszolgálat), és biztosítja a felhasználók részére az írásban, telefonon és elektronikus úton történő ügyintézés lehetőségét. Az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet és a földgázkereskedő üzletszabályzata tartalmazza.
(3) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó földgázkereskedő legalább egy ügyfélszolgálatot működtet abban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti régióban (a továbbiakban: régió), ahol az általa ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 15 000-et. Abban a régióban, amelyben a földgázkereskedő által ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 45 000-et, ott a földgázkereskedő legalább két ügyfélszolgálatot működtet, különböző településeken.
(4) Az egyetemes szolgáltató által működtetett ügyfélszolgálati irodákra a fogyasztóvédelmi törvényben foglalt rendelkezések az e törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazandók.
(5) Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében – az (1)–(2) bekezdésben és a 63/A. § (1) bekezdésében foglaltakon felül – köteles a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény mellékletében felsorolt kistérségenként legalább egy ügyfélszolgálatot működtetni. Azon kistérségekben, ahol az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználók száma nem haladja meg a 15 000-et, az egyetemes szolgáltató jogosult több, egymással szomszédos kistérségre kiterjedő összevont ügyfélszolgálatot működtetni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok minimális számát a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet, az ügyfélszolgálatok elhelyezésére, típusára és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet és az üzletszabályzat tartalmazza.
(6) A földgázelosztó köteles az ügyfélszolgálatok működtetésére telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben azzal, hogy állandó ügyfélszolgálati irodát kell létesítenie minden megyeszékhelyen és megyei jogú városban vagy – ha működési területén ilyen város nincs – a legtöbb felhasználóval rendelkező településen.
(7) Ha a felhasználó elosztóhálózat-használati szerződését a földgázkereskedő a 28/A. § (5) bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli, az (1)–(2) bekezdésben meghatározott ügyfélszolgálatokon biztosítja az elosztóhálózat-használattal kapcsolatos ügyintézést is.
63/A. § (1) A felhasználói kapcsolattartás szervezetének és az ügyfélszolgálatnak a működési rendjét, félfogadási idejét a földgázkereskedő úgy köteles megállapítani, és működése feltételeiről úgy köteles gondoskodni, hogy az lehetővé tegye a felhasználók jogainak megfelelő érvényesítését. Ezen kötelezettség keretein belül az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó földgázkereskedő köteles
a) állandó ügyfélszolgálati irodáját a hét legalább egy napján 20 óráig, a fiókirodáit a hét legalább egy napján 18 óráig nyitva tartani, és
b) elektronikusan és telefonon keresztül is lehetővé tenni a felhasználók számára a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását.
(2) A felhasználót megilleti az a jog, hogy fogyasztási adataira vonatkozóan a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint térítésmentesen tájékoztatást kapjon az őt ellátó földgázkereskedőtől.
(3) Az Európai Bizottság által létrehozott, a felhasználói jogokról tájékoztatást nyújtó energiafogyasztói ellenőrző listát a fogyasztóvédelmi hatóság szükség szerint frissíti a Hivatallal és az engedélyesekkel együttműködve. A fogyasztóvédelmi hatóság az energiafogyasztói ellenőrző listát megküldi a földgázkereskedőnek, aki azt honlapján és az ügyfélszolgálati irodában közzéteszi.”

150. § (1) A Get. 64. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglalt jogkövetkezményeken kívül – jogsértés megállapítása esetén – az alábbi jogkövetkezményeket is alkalmazhatja:
a) az engedélyes üzletszabályzatában foglaltak betartására kötelezés,
b) az engedélyes olyan jogsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása, és
c) amennyiben a felhasználót visszatérítés illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés.”

(2) A Get. 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok ügyében – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével – a Hivatal jár el.”

(3) A Get. 64. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A felhasználó köteles panaszával – a hatósági eljárást megelőzően – igazolható módon az engedélyeshez fordulni.”

151. § (1) A Get. 65. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szociálisan rászoruló fogyasztó fizetési késedelem esetén a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket veheti igénybe. Ha szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési lehetőség, illetve a kapott fizetési haladék ellenére sem rendezi a tartozását, vagy a részletfizetésről, illetve halasztott fizetésről szóló megállapodásban foglaltakat nem tartja be, a további vételezést a földgázkereskedő előre fizető mérő felszereléséhez kötheti. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó az előre fizető mérő felszerelésébe nem egyezik bele, illetve annak felszerelését, üzembe helyezését akadályozza vagy meghiúsítja, az ellátásból a 29. § (3)–(4) bekezdésének megfelelően kikapcsolható. Az előre fizető mérő használatával vételezett földgáz ára nem haladhatja meg azt az árat, amelyet a szociálisan rászoruló fogyasztó a földgáz-kereskedelmi szerződése alapján, az előre fizető mérő hiányában fizetne.”

(2) A Get. 65. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az (5) bekezdés szerinti esetben az előre fizető mérő felszerelésének, és a fogyasztásmérő berendezés bekötéséhez szükséges mérőhely-átalakítás költsége a földgázelosztót terheli. Az előre fizető mérő feltöltési rendszerének üzemeltetéséhez és a feltöltés biztosításához kapcsolódó költségek a földgázkereskedőt terhelik. Az előre fizető mérő tulajdonjogára a fogyasztásmérőre vonatkozó általános szabályok irányadók.”

152. § A Get. 66. § (5)–(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A nyilvántartásban kizárólag az érintett védendő fogyasztó neve, felhasználási helyének címe, ügyfél azonosítója, a 65. § (3) vagy (4) bekezdésére történő utalás, a 65. § (2) és (4)–(5) bekezdés szerinti különleges bánásmód esetén annak formája, a védendő fogyasztó által igénybe vehető kedvezmények szerepelnek.
(6) A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó köteles minden év március 31-ig a megfelelő irattal igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában – szakorvosi véleményen alapuló, a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti igazolás alapján – nem várható jelentős javulás. Ha a védettségét megalapozó körülmények megváltozása folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult a 65. § (2) vagy a (4)–(5) bekezdésében foglalt kedvezményekre, adatait a nyilvántartásból törölni kell, azoknak azonban a rögzítéstől számított 5 évig utólag is megállapíthatónak kell maradniuk. Az adatkezelő a nyilvántartásból törölt védendő fogyasztót a törlésről 8 napon belül írásban értesíti.”

153. § (1) A Get. 67. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A földgázszállító a szállítóvezetékre vonatkozóan, a földgázelosztó a működési területén köteles a földgázellátásba történő bekapcsolás iránti igényt teljesíteni, kivéve, ha]

e) a csatlakozó rendszerüzemeltető nem rendelkezik a szükséges kapacitásokkal és a felhasználói igénnyel jelentkező nem vállalja a csatlakozó rendszeren a kapacitások biztosításának a feltételeit.”

(2) A Get. 67. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A szállítóvezetékhez való csatlakozás feltételeit a földgázrendszerre történő csatlakozásról szóló jogszabály, valamint azzal összhangban az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.”

154. § A Get. „A szállító- és az elosztóvezetékhez való csatlakozás” alcíme a következő 70/A. §-sal és 70/B. §-sal egészül ki:

70/A. § (1) A szállítóvezeték egy belépési pontján legfeljebb a kapacitás 90%-a köthető le a rendszerhasználók által egy gázévre vagy azt meghaladó időtartamra. Amennyiben azonos belépési ponton az egy évet meghaladóan lekötni szándékozott igények és az egy évet meghaladóan már lekötött kapacitások összege meghaladja a belépési pont kapacitásának 90%-t, úgy a lekötni szándékozott igényeket az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon kell kielégíteni. Az igény kielégítés Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott rendjét az Európai Unió földgázpiacán alkalmazott a kapacitás allokációs mechanizmusokra vonatkozó rendeletek figyelembevételével kell kialakítani.
(2) A Kormány rendeletben a szállítóvezeték egy belépési pontjára az egy gázévre vagy azt meghaladó időtartamra vonatkozó szerződések esetében az (1) bekezdésben meghatározott mértéktől alacsonyabb értéket is meghatározhat.
70/B. § A vásárolt kapacitás az adott felhasználási helyen lévő csatlakozási ponthoz kapcsolódó, a felhasználási hely vagy csatlakozási pont mindenkori tulajdonosát megillető vagyoni értékkel bíró jog. Ha a tulajdonos személye az adott felhasználási helyen megváltozik, illetve a felhasználási hely vagy a csatlakozási pont átruházásra kerül, a rendelkezésre álló teljesítmény átszáll az új tulajdonosra.”

155. § (1) A Get. 71. § (1)–(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

71. § (1) Az elosztóvezetékhez csatlakozó felhasználó jogosult az adott felhasználási helyen, legfeljebb a vásárolt kapacitásának mértékéig nyilvántartásba vett kapacitást saját használatára lekötni a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben előírt módon azon az elosztóvezetéken, amelyhez csatlakozott, ha az előző két gázévben a vásárolt kapacitásánál nem alacsonyabb mértékű kapacitást kötött le. Ebben az esetben a vásárolt és a nyilvántartott kapacitás azonos mértékű.
(2) A szállítóvezetékhez csatlakozó felhasználó jogosult az adott felhasználási helyen, legfeljebb a vásárolt kapacitásának mértékéig nyilvántartásba vett kapacitást saját használatára lekötni a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben előírt módon a szállítóvezetéken, ha az előző két gázévben a vásárolt kapacitásánál nem alacsonyabb mértékű kapacitást kötött le. Ebben az esetben a vásárolt és a nyilvántartott kapacitás azonos mértékű.
(3) Ha a felhasználó vásárolt kapacitását, vagy annak egy részét két egymást követő gázévben nem kötötte le, annak igénybevételére legkorábban a kapacitásra vonatkozó igénybejelentéstől számított második gázév első napjától kerülhet sor, kivéve, ha a csatlakozó rendszerüzemeltetővel ettől eltérő időpontról állapodott meg. Ebben az esetben a nyilvántartott kapacitás a felhasználó által leköthető kapacitás.
(4) A felhasználónak az adott felhasználási helyen vásárolt kapacitását, a nyilvántartott kapacitását és a lekötött kapacitását az a rendszerüzemeltető köteles nyilvántartani, amelynek szállító- vagy elosztóvezetékéhez a felhasználó csatlakozott. A felhasználó kérésére a vásárolt kapacitásról, a nyilvántartott kapacitásról és a lekötött kapacitásról, valamint a felhasználói profilba történő besorolásról, továbbá a felhasználási hely – a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott – jellemző adatairól a felhasználó csatlakozását biztosító rendszerüzemeltető köteles igazolást kiadni.
(4a) Ha a felhasználót földgázkereskedő látja el, a felhasználó a kereskedelmi szerződésben a szerződés időtartamára, saját fogyasztása mértékéig, átengedheti a nyilvántartott kapacitás feletti rendelkezési jogot a földgázkereskedő részére. Amennyiben a felhasználó több földgázkereskedővel köt kereskedelmi szerződést, az egyes földgázkereskedőknek az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott feltételek szerint átengedett rendelkezési joggal érintett kapacitások összege nem haladhatja meg a nyilvántartott kapacitások rögzített értékét.
(4b) Ha a felhasználó földgáz-kereskedelmi szerződése a gázév zárónapján szűnik meg, a felhasználó ettől kezdődően rendelkezhet a nyilvántartott kapacitásával, ha a gázév közben szűnik meg, akkor e naptól rendelkezhet a lekötött kapacitásával. A földgázkereskedő legalább 15 munkanappal korábban köteles az érintett rendszerüzemeltetőt tájékoztatni a felhasználóval kötött szerződésének megszűnéséről. Az érintett rendszerüzemeltető jogosult a bejelentés tudomásul vételét és a kapacitáslekötési szerződés módosítását megtagadni, ha a felhasználó közvetlenül vagy más földgázkereskedőn keresztül nem biztosítja a kapacitáslekötés gázév végéig fennmaradó díjainak megfizetését.”

(2) A Get. 71. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A rendszerhasználók a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott kapacitás allokációs szabályok szerint jogosultak a szállító vezetéken rendelkezésre álló kapacitásukat a földgáztárolókban, a határkereszteződéseken és a termelőnél lekötni. A kapacitáslekötés Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott rendjét az Európai Unió földgázpiacán alkalmazott a kapacitásallokációs mechanizmusokra vonatkozó rendeletek figyelembevételével kell kialakítani.”

156. § A Get. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szállítási rendszerüzemeltető köteles, a földgáztároló engedélyes és a földgázelosztó jogosult a lekötött, de fel nem használt kapacitásokat legalább megszakítható kapacitásként értékesítésre felajánlani az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon a többi rendszerhasználó számára, ha a kapacitást tulajdonló rendszerhasználó nem rendelkezett annak értékesítéséről. A szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitások rendszerüzemeltetők általi értékesítésének az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott rendjét az általános hatályú közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusok, uniós jogi rendelkezések figyelembevételével kell kialakítani. E rendelkezés nem alkalmazható a földgáztároló engedélyesnél a biztonsági készletezés céljából lekötött kapacitásokra.”

157. § A Get. 74. § helyébe a következő rendelkezés lép:

74. § (1) A felhasználó által lekötött kapacitásának mértékéig – a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott allokációs szabályok szerinti arányban – a földgáztároló engedélyes a földgáztárolóban, a szállítási rendszerüzemeltető a határkeresztezéseken köteles hozzáférést biztosítani.
(2) A földgáztárolói verseny elősegítése érdekében a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételekkel a Hivatal a földgáztárolói engedélyes 103. § (2) bekezdése szerinti legmagasabb hatósági áron történő szabályozott hozzáférés-biztosítási kötelezettsége alól felmentést adhat. A földgáztároló engedélyes a tárgyalásos földgáztárolói hozzáférés biztosítása során a felmentés rendelkezései, valamint az üzletszabályzatában rögzített eljárásrend és feltételek szerint köteles együttműködni a hozzáférést igénylő rendszerhasználóval.”

158. § A Get. 76. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A rendszerüzemeltetők kötelesek az üzemeltetésükben álló szállító- és elosztóvezetékek, valamint a földgáztárolók csatlakozási pontján rendelkezésre álló szabad kapacitásról az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott gázforgalmazási feltételek figyelembevételével egymással egyeztetni, és ezt követően az egyeztetett kapacitásadatokat közzétenni.”

159. § (1) A Get. 77. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A rendszerüzemeltető az üzemeltetésében lévő szállító- és elosztóvezetékhez, illetőleg a tárolóhoz való hozzáférést felfüggesztheti, ha]

f) a rendszerhasználó a felhasználó szerződésszegése miatt az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon kéri.”

(2) A Get. 77. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A hozzáférés megtagadását vagy felfüggesztését a rendszerüzemeltető köteles indokolni. A rendszerüzemeltető a hozzáférés megtagadását 3 munkanapon belül köteles a Hivatalnak bejelenteni. A Hivatal a bejelentést a kézhezvételtől számított 15 napon belül kivizsgálja és dönt a hozzáférés megtagadásának jogszerűségéről.
(4) A hozzáférés felfüggesztését a rendszerhasználó a (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben a felhasználó is bejelentheti a Hivatalnak. A bejelentéssel kapcsolatban a Hivatal a (3) bekezdés szerint jár el.”

160. § A Get. 78. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A szüneteltetés kezdő időpontját és előrelátható időtartamát, valamint a szükséges biztonsági intézkedéseket az üzletszabályzatban rögzített módon, de legalább 15 nappal – tervszerű megelőző karbantartás esetén legalább 3 hónappal – korábban a felhasználókkal és az érintett engedélyesekkel közölni kell. Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat meghatározott felhasználói körben előzetes egyeztetési kötelezettséget írhat elő. A rendszerhasználókkal és a felhasználókkal történő előzetes egyeztetés szabályait az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.
(3) A be nem jelentett vagy késedelmesen bejelentett szünetelés, valamint a bejelentett szüneteltetés indokolatlan túllépése esetén a rendszerüzemeltető a földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a Hivatal határozatában meghatározott pótdíj megfizetésére köteles. Ha a rendszerüzemeltető a szüneteltetés előzetes bejelentésével késedelembe esik, a rendszerhasználók jogosultak az időpontot elutasítani. Ebben az esetben az érintett felek a szüneteltetés időpontjának meghatározása érdekében kötelesek ismételten egyeztetni. A szünetelés túllépése indokoltságát a Hivatal jogosult elbírálni.
(4) A (3) bekezdés szerinti pótdíjon felül a rendszerhasználó jogosult az igazolt kárainak megtérítését is követelni.”

161. § A Get. a következő 78/A. §-sal egészül ki:

78/A. § A földgázbányászati célú vezetékek szabad kapacitásaihoz való hozzáférést a vezeték üzemeltetője megkülönböztetés-mentesen köteles a rendszerhasználóknak biztosítani, kivéve, ha az igénybevétel során kötelezően alkalmazandó műszaki és biztonsági előírások ezt nem teszik lehetővé, illetve eltérően rendelkeznek. A műszaki és biztonsági előírások tekintetében a Bt. vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.”

162. § A Get. 81. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A fejlesztések tervezéséhez – a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint – a szállítási rendszerirányító az országos földgázellátásra vonatkozóan adatbázist hoz létre, és az adatbázis adatait rendszeresen frissíti. A rendszerüzemeltetők és a rendszerhasználók az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott időpontokban és módon kötelesek az adatbázis frissítésében közreműködni. Az adatbázis kialakításánál figyelembe kell venni az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben a szállítási rendszerüzemeltetőre előírt adatokat és a földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontokat, valamint legalább tartalmaznia kell az alábbiakat:
a) a szállítóvezetékek – beleértve a gázátadó állomásokat is – műszaki adatbázisát,
b) a szállító- és az elosztóvezetékekre vonatkozó – gázátadó állomásonkénti – fogyasztás adatokat,
c) a felhasználói igények 10 gázévre vonatkozó becsült adatait az adott gázévtől kezdődő 10 éves időszakra éves, gázátadó állomásonkénti bontásban, valamint a tizedik gázévre vonatkozó tervezett fogyasztási adatokat gázátadó állomásonkénti bontásban,
d) a földgáztermelésre, valamint a határkeresztező földgázforgalomra vonatkozó adatokat,
e) a szállító- és elosztóvezetékek, valamint a földgáztárolók jóváhagyott 10 éves fejlesztési tervét,
f) a regionális és a közösségi szintű hálózatokra vonatkozó 10 éves fejlesztési terveket,
g) a fejlesztések pénzügyi-gazdasági tervezéséhez szükséges adatokat.
(3) Az adatbázis felépítését a Hivatal a szállítási rendszerirányítóval történő egyeztetést követően hagyja jóvá. Az adatbázis nem tartalmazhat személyes vagy bizalmas üzleti adatot.”

163. § A Get. 82. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szállítási rendszerirányító a többi rendszerüzemeltetővel együttműködve a szállítóvezetékek – beleértve a gázátadó állomásokat is –, az elosztóvezetékek, valamint a földgáztárolók kapacitás-felülvizsgálatának eredményeit és a fejlesztési javaslatokat összehangolja, az engedélyesek és felhasználói érdekvédelmi szervezetek képviselőivel véleményezteti, és a Hivatal részére elbírálásra és jóváhagyásra benyújtja. Véleményeltérés esetén a szállítási rendszerirányító az eltérő véleményeket is köteles benyújtani a Hivatalhoz. A Hivatal a vizsgálat során szükség esetén nyilvános egyeztetést tart a rendszerhasználókkal a fejlesztési javaslatról és annak eredményét jegyzőkönyvben rögzíti, illetve határkeresztező kapacitás beruházások esetében egyeztet az érintett ország hatóságaival a költségmegosztásról és a beruházás műszaki-gazdasági feltételrendszeréről.”

164. § A Get. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a Get. a következő 83/A. §-sal egészül ki:

83. § (1) A Hivatal rendszerfelügyeleti hatáskörében – szükség szerint szakértők bevonásával – ellenőrzi a szállítási rendszerirányító által beterjesztett kapacitás-felülvizsgálat eredményét, valamint az infrastruktúra-fejlesztési javaslatot és vizsgálja az előző fejlesztési tervvel meglévő összhangját. Ha az infrastruktúra-fejlesztési javaslat nem áll összhangban a hazai vagy a közösségi energiapolitikában meghatározott ellátásbiztonsági célokkal, vagy az hátrányosan érinti a nemzetgazdaságot, jogszabálysértő vagy akadályozza a hatásos versenyt, a Hivatal a Kormány tájékoztatása mellett, határidő tűzésével és az okok megjelölésével kötelezheti a szállítási rendszerirányítót a javaslat módosítására.
(2) Az ellenőrzés során a Hivatal vizsgálja a fejlesztési javaslat összhangját a 715/2009/EK rendelet szerinti közösségi szintű 10 éves hálózatfejlesztési tervvel. Ha kétség merül fel az összhang meglétével kapcsolatban, a Hivatal köteles egyeztetni az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségéről szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 713/2009/EK rendelet) 1. cikkével létrehozott Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével (a továbbiakban: Ügynökség). Ha a hálózatfejlesztési terv nem áll összhangban a közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervvel, jogszabálysértő vagy akadályozza a hatékony versenyt, a Hivatal határidő tűzésével és az okok megjelölésével kötelezheti a szállítási rendszerirányítót a terv módosítására.
(3) A Hivatal a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti szempontrendszer alapján jóváhagyja a 10 éves fejlesztési tervet és rögzíti az elfogadásának feltételeit. A Hivatal határozatának tartalmaznia kell az egyes beruházásokra vonatkozó műszaki tartalmat, a határidőket, az országok között várhatóan létrejövő költségmegosztást, a Hivatal által indítványozott módosításokat, az egyes beruházásoknak, valamint azok összességének a hazai ellátásbiztonságra gyakorolt hatását. A Hivatal határozatának tartalmaznia kell továbbá a következő három évben megvalósításra javasolt beruházásokat, valamint az előző fejlesztési tervben jóváhagyott beruházások esetleges módosításait.
(4) A rendszerüzemeltető az adott beruházások megvalósításának megkezdését megelőzően köteles a működési engedélye módosítását kérni. A rendszerüzemeltető csak a jóváhagyott 10 éves fejlesztési tervben szereplő fejlesztéseket kérelmezheti. A beruházás csak a jóváhagyott engedélymódosítás birtokában kezdhető meg.
83/A. § (1) Ha a rendszerüzemeltető a jóváhagyott fejlesztési tervben meghatározott ütemezés szerint a beruházásokat határidőre nem végzi el, a Hivatal – a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint – az indokolt fejlesztések elvégzésére, valamint új földgáztároló létrehozására pályázatot írhat ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább 6 hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.
(3) A rendszerüzemeltető köteles tűrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és köteles a fejlesztővel együttműködni.
(4) A Hivatal a pályázat eredményétől függően a rendszerüzemeltetőt kötelezheti az alábbiak közül egy vagy több lehetőség elfogadására:
a) az érintett beruházás harmadik fél általi finanszírozása,
b) az érintett beruházás harmadik fél általi kivitelezése,
c) az érintett új eszközök általa történő megépítése,
d) a 119/A. § (3) bekezdése szerint kijelölt rendszerüzemeltető esetén az érintett új eszközök általa történő üzemeltetése.
(5) A szállítási rendszerirányító köteles biztosítani a beruházók számára a beruházás megvalósításához szükséges információkat, meghatározni az új eszközöknek az együttműködő földgázrendszerhez történő hozzákapcsolásának feltételeit és köteles mindent megtenni a beruházás megvalósításának megkönnyítése érdekében.
(6) A beruházás megvalósításához szükséges pénzügyi megállapodásokhoz a Hivatal jóváhagyása szükséges.”

165. § A Get. 84. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A célvezeték üzemeltetőjének a célvezetékhez kapcsolódó szállító- vagy elosztóvezetékre vonatkozóan együttműködési szabályokat kell kialakítania.
(4) A célvezeték kezdőpontja a napi gázforgalmazás szempontjából felhasználási helynek minősül.”

166. § A Get. 85. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha az Európai Bizottság a (4) bekezdés szerinti határozattal egyetért, vagy arra az értesítés kézhezvételétől számított 2 hónapon belül észrevételt nem tesz, további kiegészítő információt nem kér, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti. Ha az Európai Bizottság kiegészítő információt kér, az eljárási határidő 2 hónappal meghosszabbodik.”

167. § A Get. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

87. § (1) A rendszerüzemeltetőnek olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel kell rendelkeznie, amely közvetlen kapcsolaton alapuló információközvetítő eszköz útján, megfelelő időben biztosítja az együttműködő földgázrendszer egyensúlyáért felelős engedélyesek részére az együttműködő földgázrendszer irányításához szükséges megbízható adatokat.
(2) Az adatforgalmi és informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie a rendszerüzemeltető tevékenységeire vonatkozó információk általános és személyre szabott – a 125. §-nak megfelelő – közzétételére, az engedélyesek és rendszerhasználók előírt adatszolgáltatásainak fogadására, továbbá a rendszerhasználókkal való szerződéskötésre.
(3) Az adatforgalmi és informatikai rendszerek együttműködtethetőségéhez szükséges követelményeket az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban kell meghatározni.
(4) A rendszerüzemeltető köteles az adatforgalmi és informatikai rendszert folyamatosan működtetni.”

168. § A Get. 89. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A felhasználó és a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó közötti egyéb megállapodás hiányában a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó köteles a felhasználó számára az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerinti fogyasztásmérő berendezést és 100 m3/óra vagy azt meghaladó kapacitásigény esetén a fogyasztásmérő berendezést és az adatátviteli berendezést térítésmentesen biztosítani.”

169. § A Get. 91. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szállítási rendszerüzemeltető a hidraulikai egyensúly biztosításához saját rendelkezésű egyensúlyozó eszközöket, valamint a napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piacról és a szervezett földgázpiacról beszerzett vagy ott értékesített földgázmennyiségeket veheti igénybe.”

170. § A Get. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

92. § (1) A rendszerhasználó köteles a gáznapi földgázforgalmának biztosítása érdekében az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottaknak megfelelően nominálni és szükség esetén újranominálni.
(2) A rendszerüzemeltető köteles a szállítási rendszerüzemeltető újranominálási felszólítását követően az Üzemi és Kereskedelemi Szabályzatban meghatározott módon meghatározni az egyes rendszerhasználók egyensúlyi pozícióját és erről őket tájékoztatni. Ha az egyensúlyi pozícióról a rendszerhasználó nem kap tájékoztatást, vagy hibás tájékoztatást kap, az ezt okozó rendszerüzemeltető köteles megtéríteni a rendszerhasználónak az ebből származó igazolt kárát.”

171. § A Get. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

94. § A földgázelosztó és a földgáztároló engedélyes egyensúlyozási feladatai a következők:
a) az operatív beavatkozások saját rendszerükön történő végrehajtása, valamint napon belüli adatszolgáltatás a szállítási rendszerüzemeltető számára a rendszerhasználók tényleges egyensúlyi pozícióinak meghatározásához,
b) földgázellátási válsághelyzet esetén a szállítási rendszerirányító által elrendelt fogyasztást érintő intézkedések végrehajtása,
c) adatszolgáltatás az egyes rendszerhasználók és szállítási rendszerüzemeltető részére,
d) a csatlakozó rendszerüzemeltetők tájékoztatása az egyensúlyt befolyásoló körülményekről.”

172. § (1) A Get. 96. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A (6) bekezdés szerint befolyt pótdíjból a szállítási rendszerirányítónak nem képződhet nyeresége.”

(2) A Get. 96. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A szállítási rendszerirányító minden földgázellátási zavarból fakadó korlátozásról haladéktalanul, annak okairól legkésőbb a korlátozás feloldását követő 8 napon belül köteles a Hivatalt írásban tájékoztatni. A Hivatal minden elrendelt korlátozás esetében kivizsgálja, hogy a korlátozást a szállítási rendszerirányító indokoltan rendelte-e el. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a szállítási rendszerirányító a korlátozást neki felróható okból indokolatlanul rendelte el, bírságot szabhat ki. A szállítási rendszerirányító köteles az indokolatlanul elrendelt korlátozás következtében a felhasználókat ért kárt megtéríteni.”

173. § A Get. 97/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Földgázellátási válsághelyzet esetén a szállítási rendszerirányító elrendelheti a földgáznak a Magyar Köztársaság területén az együttműködő földgázrendszeren keresztül történő átszállítására vonatkozó szerződések szerinti földgázmennyiség arányos csökkentését, amennyiben ezen szerződések szerinti beszállító a belföldi felhasználók ellátására vonatkozó szerződéseiből fakadó kötelezettségeit nem teljesíti, vagy ha az átszállítandó mennyiséget a rendszerhasználó nem, vagy nem teljes egészében táplálja be a rendszerbe. A csökkentést a kieső forrás mértékéig kell végrehajtani.”

174. § A Get. 98. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem korlátozható kategóriába tartoznak a lakossági fogyasztók, a külön jogszabályban meghatározott, közellátást biztosító felhasználók a közellátás biztosításához szükséges földgázvételezés mértékéig, valamint a veszélyeztetettség elkerüléséhez szükséges földgázvételezés mértékéig azon felhasználók, amelyek földgázvételezésének korlátozása révén bekövetkező műszaki esemény az emberi életet vagy egészséget, továbbá a környezetet súlyosan veszélyeztetné. A korlátozásra vonatkozó részletes rendelkezéseket tartalmazó jogszabály rendelkezik a felhasználók további korlátozható és nem korlátozható kategóriáinak meghatározásáról, a korlátozható kategóriába tartozó felhasználók jogairól és kötelezettségeiről, valamint az egyes felhasználóknak a jogszabály szerinti kategóriába történő besorolásának részletes szabályairól.”

175. § (1) A Get. 99. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szállítóvezetékeken a földgáz minőségének mérését és tanúsítását a szállítási rendszerüzemeltető biztosítja. Szigetüzem vagy részleges szigetüzem esetén a minőség mérését és bizonylatolását az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon kell végezni.”

(2) A Get. 99. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A fogyasztásmérő berendezés állagmegóvása és védelme a felhasználó kötelezettsége.”

176. § A Get. 100. § helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a Get. a következő 100/A. §-sal egészül ki:

100. § (1) A fogyasztásmérő berendezés leolvasását a szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott és az üzletszabályzatukban feltüntetett gyakorisággal végzik. A fogyasztásmérő berendezést legalább évente egyszer le kell olvasni.
(2) A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó – a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben, üzletszabályzatban vagy a földgázkereskedővel kötött egyedi megállapodásban rögzített módon – gondoskodik a kereskedelmi számlakiállítás alapjául szolgáló – kezdő és záró mérőállást is tartalmazó – fogyasztási adatok összegyűjtéséről, a szükséges átszámítások és korrekciók elvégzéséről, és az adatoknak az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat szerinti tartalommal és formában az érintett földgázkereskedőnek történő továbbításáról. A mérési adatokat a földgázkereskedő – természetes személy esetén a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény (a továbbiakban: Avtv.) személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezései szerint – az érintett felhasználó számára külön díjfizetés nélkül köteles hozzáférhetővé tenni.
(3) Az elszámolás során a számlában fel kell tüntetni az adott elszámolási időszakra vonatkozóan a fogyasztásmérő berendezés által tárolt kezdő és záró mérőállást is.
(4) A rendszerüzemeltető köteles a rendszerhasználóhoz kapcsolódó felhasználási helyek napi fogyasztási adatairól adatszolgáltatást biztosítani erre alkalmas informatikai rendszereiken keresztül. Ha a rendszerhasználó nem kap tájékoztatást, vagy hibás tájékoztatást kap az ellátásában lévő felhasználók napi fogyasztási adatairól, és ennek következtében jelentős egyensúlytalanságba esik az ezt okozó rendszerüzemeltető köteles megtéríteni a rendszerhasználónak az ebből származó igazolt pótdíj-fizetési kötelezettségeit és kárát.
100/A. § (1) A felhasználó esedékes díjfizetési kötelezettségének elmulasztása miatt – a 29. § (3) bekezdése szerinti feltételek teljesülése esetén – a földgázkereskedő a földgázelosztónál kezdeményezheti előre fizető mérő felszerelését.
(2) A fogyasztásmérő berendezés felszerelése, üzemeltetése, karbantartása, időszakos hitelesítése, valamint a 100 m3/óra névleges mérőteljesítményű vagy nagyobb összteljesítményű felhasználási helyeken felszerelt fogyasztásmérő berendezések távadóval történő ellátása és a jeltovábbításhoz szükséges telemechanikai rendszer kiépítése és működtetése – egyéb megállapodás hiányában – a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó kötelezettsége. Ezen kötelezettségek költségei a szállítási rendszerüzemeltetőt vagy a földgázelosztót terhelik. Ha a földgázkereskedő vagy a felhasználó kérésére az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott műszakilag indokoltnál költségesebb berendezés kerül felszerelésre, a rendszerüzemeltető jogosult az ezzel felmerülő igazolt többletköltségeit érvényesíteni.”

177. § A Get. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

101. § A fogyasztásmérő berendezés mérésügyi felülvizsgálatát a felhasználó, a felhasználót ellátó földgázkereskedő és a földgázelosztó jogosult kezdeményezni.”

178. § A Get. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

103. § (1) A felhasználó
a) a földgáz-kereskedelmi szerződés feltételei szerint a földgáz árát és a 105. § (1) bekezdés a) és c) pontjai szerinti rendszerhasználati díjakat,
b) az elosztóhálózat-használati szerződés feltételei szerint a 105. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendszerhasználati díjat, valamint
c) a külön jogszabályokban meghatározott egyéb díjakat
köteles megfizetni.
(2) E fejezet alkalmazásában hatósági ár
a) a 105. § (1) bekezdése szerinti rendszerhasználati díj – kivéve a 105/A. § (6) bekezdés szerinti tárgyalásos földgáztárolási díjat –,
b) a 108. § (1) bekezdése szerinti csatlakozási díj,
c) a rendszerüzemeltető vagy az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján végzett alapszolgáltatásokon túli egyéb szolgáltatások 106. §, illetve 107. § (6) bekezdés szerinti díja,
d) az egyetemes szolgáltatás 107. § (3) bekezdése szerinti ára
e) a 141. § (3) bekezdése szerinti felajánlási ár, valamint
f) az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkből termelt földgáz (a továbbiakban: hazai termelésű földgáz) ára az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges – miniszteri rendeletben meghatározott – mennyiség mértékéig.
(3) Az együttműködő földgázrendszer használatáért fizetendő 105. § (1) bekezdés szerinti díjakat a Hivatal határozatban állapítja meg. A földgázkereskedő által a felhasználónak értékesített földgáz eladási árát a felek megállapodása vagy a földgázkereskedő üzletszabályzata tartalmazza. Az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített földgáz árát, a vételre felajánlott földgázforrás árát, mennyiségét, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges mennyiség mértékéig a hazai termelésű földgáz árát a miniszter rendeletben állapítja meg.
(4) Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény (a továbbiakban: Különadó törvény) szerint különadó fizetésére kötelezett e törvény szerinti engedélyesek, valamint a termelő a különadót nem háríthatják át a velük szerződésben álló engedélyesekre vagy felhasználókra. Ebből következően a különadó az engedélyes által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számítható be, illetve külön nem számlázható ki. Az adókötelezettség terhét a Különadó törvény szerinti adóalanyok önállóan viselik.”

179. § (1) A Get. 104. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hatósági árat – a 105. § (1) bekezdésében és a 108. § (1) bekezdésében foglalt eltérésekkel – alkalmazási feltételeivel együtt kell megállapítani.”

(2) A Get. 104. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A hatósági ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági árat mikortól kell alkalmazni. E rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.”

(3) A Get. 104. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A legmagasabb hatósági árnál magasabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. Ha a felek az árban nem állapodtak meg, és a termékre vagy szolgáltatásra hatósági ár van érvényben, az utóbbi az irányadó. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a hatósági árat megállapító Hivatali határozat vagy jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg.”

180. § A Get. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg kiegészül a következő 105/A. §-sal:

105. § (1) Az együttműködő földgázrendszer használatért a rendszerhasználók és a felhasználók a földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló rendeletben meghatározottak szerint
a) szállítási rendszerüzemeltetési díjat,
b) földgázelosztási díjat,
c) földgáztárolási díjat
(a továbbiakban együtt: rendszerhasználati díjak) kötelesek fizetni. Az egyes rendszerhasználati díjak a díj alapjául szolgáló költségszerkezetnek megfelelő díjelemekből állhatnak.
(2) A rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokat és a díjak alkalmazásának általános szabályait a Hivatal előterjesztése alapján a miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) A 105. § (1) bekezdés a) és c) pontjai szerinti díjak országosan egységes mértékűek, azokat és alkalmazásuk egyedi szabályait a Hivatal gázévenként, határozatban állapítja meg. A 105. § (1) bekezdés b) pontja szerinti díj mértékét és alkalmazásának egyedi szabályait a Hivatal gázévenként, a földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló jogszabályban meghatározott módon, földgázelosztónként határozatban állapítja meg. A Hivatal a határozatát az abban megállapított rendszerhasználati díjak és áralkalmazási feltételek hatálybalépése előtt 30 nappal a honlapján teszi közzé.
(4) A rendszerhasználati díjaknak, a csatlakozási díjnak és a külön díj ellenében végezhető egyéb szolgáltatások díjainak meg kell felelniük az átláthatóság, a nyilvánosság, és az arányosság elvének, valamint azokat objektív módon, megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni. Nem sérti a megkülönböztetés-mentesség elvét az, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók az önálló érdekérvényesítő képesség terén fennálló, a többi felhasználóhoz képest hátrányosabb helyzetének ellensúlyozása érdekében a rendszerhasználati díjak az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók részére differenciáltan kerülnek meghatározásra.
(5) A rendszerhasználati díjakat a hatékonyan működő engedélyes vállalkozások indokolt működési és tőkeköltsége, illetve összehasonlító elemzések alapján a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával úgy kell meghatározni, hogy az érintett engedélyeseket rövid- és hosszútávon gazdálkodásuk hatékonyságának, és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására és az ellátásbiztonság növelésére ösztönözze.
(6) A rendszerhasználati díjak szabályozása négyéves árszabályozási ciklusokkal történik. A Hivatal az árszabályozási ciklus indulását megelőzően költség-felülvizsgálatot végez, és annak eredményeképpen állapítja meg a rendszerhasználati díjakat. Az árszabályozási ciklusra érvényes szabályokat az árszabályozási ciklus indulását megelőzően a miniszter a (2) bekezdés szerinti rendeletben állapítja meg.
105/A. § (1) A rendszerüzemeltetők a Hivatal határozatában meghatározott rendszerhasználati díjakat és az áralkalmazási feltételeket kötelesek – a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – alkalmazni és honlapjukon közzétenni.
(2) A Hivatal a 105. § (2) bekezdésben meghatározott jogszabály előkészítése során kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleteinek véleményét. A Hivatal a rendeletre vonatkozó előterjesztését az új árszabályozási ciklus kezdetét megelőző év május 15-éig a honlapján nyilvánosságra hozza és kezdeményezi a miniszternél a rendelettel történő kihirdetését.
(3) A miniszter a Hivatal előterjesztését a benyújtást követő 30 napon belül elfogadja vagy elutasítja. Az előterjesztés
a) elfogadása esetén a miniszter a rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokat és a díjak alkalmazásának általános szabályait a Hivatal előterjesztését követő 30 napon belül rendelettel hirdeti ki,
b) elutasítása esetén a miniszter az elutasítás tényét és indokolását az elutasító döntés meghozatalát követő 15 napon belül nyilvánosságra hozza.
(4) A Hivatal határozatában meghatározott rendszerhasználati díjakat legmagasabb áraknak kell tekinteni. A legmagasabb ártól lefelé megkülönböztetés-mentesen, előre nyilvánosságra hozott módon el lehet térni.
(5) A rendszerhasználati díjakra vonatkozó előírások betartását a Hivatal ellenőrzi.
(6) A földgáztárolói verseny elősegítése érdekében a Hivatal az e § szerint meghatározott földgáztárolási díj alkalmazása alól felmentést adhat. A felmentés alapján alkalmazandó tárgyalásos földgáztárolói hozzáférési díjra a szerződő felek megállapodása az irányadó.”

181. § A Get. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

106. § A miniszter rendeletben állapítja meg
a) a rendszerüzemeltetők által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető alapszolgáltatásokon túli egyéb szolgáltatások,
b) a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások, valamint
c) a rendszerüzemeltető által az engedélyesek részére külön díj ellenében végezhető szolgáltatások
körét és azok díjait, a tárgyalásos földgáztárolói hozzáféréshez kapcsolódó, külön díj ellenében nyújtott szolgáltatások kivételével.”

182. § A Get. 107. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető egyéb szolgáltatások körét és annak díjait, valamint a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és azok díjait a miniszter rendeletben állapíthatja meg.”

183. § A Get. 107/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kihirdetett árakat az egyetemes szolgáltató a kihirdetést követő 3 munkanapon belül a honlapján közzéteszi, továbbá a felhasználókat az ügyfélszolgálati irodákban értesíti. A közzétételnek a felhasználókat megillető felmondási jogra, valamint a felmondás határidejére vonatkozó tájékoztatást is tartalmaznia kell.”

184. § (1) A Get. 108. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

108. § (1) A földgázszállító vagy a földgázelosztó vezetékhez történő csatlakozásért vagy a korábban vásárolt kapacitást meghaladó többletkapacitásért csatlakozási díjat kell fizetni. A csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, a csatlakozási díjak elemeit és alkalmazásának általános szabályait a Hivatal előterjesztése alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. A csatlakozási díjakat és alkalmazásának egyedi szabályait a Hivatal határozatban állapítja meg. A csatlakozási díj általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségére külön törvény rendelkezései irányadók.
(2) A csatlakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy az igények befolyásolásán keresztül segítse elő a legkisebb költség elvének érvényesülését, valamint vegye figyelembe a hálózatra később csatlakozott rendszerhasználók csatlakozásának hatásaiból származó előnyöket. A csatlakozási díj nem haladhatja meg a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó által közvetlenül a csatlakozás érdekében végrehajtott hálózati beruházásra fordított összeg nagyságát.
(3) A csatlakozási díjból származó bevételt a csatlakozáshoz szükséges beruházásokra kell fordítani.
(3a) A rendszerhasználó és a földgázrendszerhez csatlakozni kívánó köteles a Hivatal által megállapított csatlakozási díjat megfizetni. A rendszerüzemeltető köteles a Hivatal által megállapított áralkalmazási feltételeket alkalmazni.”

(2) A Get. 108. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály előkészítése során kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szerveinek véleményét. A Hivatal a rendeletre vonatkozó előterjesztését a honlapján nyilvánosságra hozza és kezdeményezi a miniszternél a rendelet kihirdetését. A miniszter a Hivatal előterjesztését a benyújtást követő 30 napon belül elfogadja vagy elutasítja. Az előterjesztés
a) elfogadása esetén a miniszter a csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, elemeit, alkalmazásának általános szabályait a Hivatal előterjesztését követő 30 napon belül rendelettel hirdeti ki,
b) elutasítása esetén a miniszter az elutasítás tényét és indokolását az elutasító döntés meghozatalát követő 15 napon belül nyilvánosságra hozza.”

185. § A Get. 111. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A földgázelosztási szabályzat az együttműködő földgázrendszerhez való csatlakozás, a rendszerhasználat és a hozzáférés, valamint a földgázelosztó és a rendszerhasználó, illetve a felhasználó közötti jogviszony lényeges szabályait tartalmazza.”

186. § A Get. 113. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az üzletszabályzat készítésére kötelezett engedélyes honlapot tart fenn.”

187. § (1) A Get. 114. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységek határozatlan időre szóló engedély alapján végezhetők.”

(2) A Get. 114. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A szállítási rendszerüzemeltetési engedély iránti kérelem benyújtásának feltétele, hogy a kérelmező megfeleljen a szállítási rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási követelményeknek. A szállítási rendszerüzemeltetési engedély kiadásának feltétele, hogy a Hivatal a 128. § szerinti eljárásban megállapítsa, hogy a kérelmező megfelel a szállítási rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási követelményeknek.”

(3) A Get. 114. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A szállítási rendszerüzemeltetési engedély kiadásának feltételei tekintetében a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet az általános szabályoktól eltérően is rendelkezhet azon kérelmező vonatkozásában, amely földgáz szállítóvezeték tulajdonjogával a szállítási rendszerüzemeltetési engedély iránti kérelem benyújtásakor nem rendelkezik.”

188. §27

189. § A Get. 117. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szállítási rendszerüzemeltető e törvényben szabályozott más működési engedéllyel nem rendelkezhet. A szállítási rendszerüzemeltető részvénytársasági formában működő gazdasági társaság lehet.”

190. § (1) A Get. 119. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki a földgázipari tevékenységet általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben, jogszabályban, az engedélyében, a Hivatal határozatában, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban, az üzletszabályzatban, az Ügynökség kötelező erejű határozatában előírtaktól eltérő módon gyakorolja, azzal szemben a Hivatal az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:
a) felhívja az engedélyes figyelmét a kötelezettségei teljesítésére és határidő tűzésével kötelezi a jogsértés megszüntetésére,
b) bírságot szabhat ki,
c) a határidő eredménytelen eltelte után az engedélyes tevékenységét felfüggesztheti,
d) azonnali hatállyal eltilthatja a tevékenység folytatásától,
e) a működési engedélyt felfüggesztheti vagy visszavonhatja.”

(2) A Get. 119 . §-a a következő (2b) bekezdésekkel egészül ki:

„(2b) A Hivatal a szállítóvezeték tulajdonosával szemben az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályokban és uniós jogi aktusokban, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.”

(3) A Get. 119. §-a a következő (3a)–(3b) bekezdésekkel egészül ki:

„(3a) A Hivatal a folyamatos ellátás biztosítása érdekében a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott eljárás keretében más engedélyest is kijelölhet a tevékenység folytatására, ha az engedélyben foglalt tevékenységet nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatják, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos földgázellátást, illetve közvetlenül a földgázrendszer jelentős zavarát idézheti elő.
(3b) A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén az engedélyest kötelezheti arra, hogy a folyamatos és biztonságos földgázellátás érdekében a rendszerhasználókkal történő kapcsolattartás, a szerződéses feltételek teljesítéséhez szükséges nyilvántartásokat, adatokat a kijelölt engedélyesnek adja át.”

191. § A Get. a következő 119/A. §-sal egészül ki:

119/A. § (1) Az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése esetén a Hivatal a tevékenység végzőjével szemben a 119. § (1) bekezdés b) és d) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(2) Ha a földgázipari vállalkozásokban részesedést, befolyást vagy irányítást szerezni kívánó a 123. §-ban meghatározott vagy a Hivatal által előírt kötelezettségét nem vagy nem határidőben teljesíti, vele szemben a Hivatal a 119. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt jogkövetkezményt alkalmazhatja.
(3) A Hivatal elrendelheti a szállítási rendszerüzemeltető valamennyi vagy egyes feladatainak átruházását a 128. § (1) bekezdés f) pontja alapján tanúsított és a Hivatal által kijelölt rendszerüzemeltetőre, ha
a) a szállítási rendszerüzemeltető tartósan nem tesz eleget a 119. § (1) bekezdése szerinti jogszabályokban és uniós jogi aktusokban meghatározott kötelezettségeinek,
b) a 119. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti jogkövetkezmények alkalmazása nem vezetett eredményre, valamint
c) a 119. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti jogkövetkezmények alapjául szolgáló határozat bírósági felülvizsgálata esetén a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a Hivatal határozatát helybenhagyta, vagy a Hivatal határozatának megtámadására rendelkezésre álló idő eredménytelenül telt el.
(4) A (3) bekezdés szerinti kijelölés esetén a Hivatal kötelezi a szállítóvezeték tulajdonosát a 119. § (7) bekezdésben és a 121/I. § (2) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítésére, valamint a kijelölt rendszerüzemeltetőt a határozat szerinti feladatok ellátására.”

192. § A Get. XIII. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

„XIII. FEJEZET
TEVÉKENYSÉGEK SZÉTVÁLASZTÁSA
Számviteli szétválasztás
120. § (1) Az integrált, valamint a több engedéllyel rendelkező földgázipari vállalkozás köteles az Sztv.-ben meghatározott módon eszközeit és forrásait, bevételeit és ráfordításait belső számvitelében földgázipari tevékenységenként is, és a nem földgázipari tevékenységeitől is elkülöníteni, valamint azokat az éves beszámoló kiegészítő mellékletében, a tevékenységenként készített mérlegben és az eredmény kimutatásban olyan módon bemutatni, mintha az egyes tevékenységeket önálló gazdálkodó szervezetek végeznék.
(2) Az integrált földgázipari vállalkozás köteles olyan számviteli szétválasztási szabályokat kidolgozni, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát és a diszkriminációmentességet, kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.
(3) A földgázipari vállalkozásnak az éves beszámoló kiegészítő mellékletében részleteznie kell a más engedélyes földgázipari tevékenységet végző társaság tulajdonlásából eredő bevételeket, és a kapcsolt vállalkozásoktól származó bevételeket és ráfordításokat.
(4) A beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre vonatkozó szabályokat az Sztv. állapítja meg. Az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet végzők kötelesek belső számvitelükben az eszközök és források, a bevételek és ráfordítások, valamint a tevékenységhez egyértelműen hozzá nem rendelhető eszközök tekintetében az értékcsökkenés megosztásának szabályait megállapítani. Az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet végzők éves könyvvizsgálata során a könyvvizsgálónak ellenőriznie kell az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítését is.
(5) Az integrált, valamint a több engedéllyel rendelkező földgázipari vállalkozás könyvvizsgálója az éves beszámolóhoz, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben köteles igazolni, hogy a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok, valamint az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítják a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.
(6) Minden engedélyes földgázipari vállalkozás köteles az auditált számviteli éves beszámolóját a tárgyévre készített üzleti jelentéssel, és a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Hivatalnak az Sztv. szerinti letétbe helyezéssel egyidejűleg megküldeni.
(7) A több engedéllyel rendelkező földgázipari vállalkozás esetén a tevékenységi beszámolókat is tartalmazó számviteli éves beszámolót csak egy példányban kell a Hivatalnak benyújtani. A földgázipari vállalkozás ebben az esetben köteles nyilatkozni, hogy mely engedélyekre vonatkozóan nyújtotta be a számviteli éves beszámolót.
(8) A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás összevont (konszolidált) számviteli beszámolóját a társaságcsoport konszolidációra kötelezett engedélyes tagja küldi meg a Hivatalnak.
(9) A számviteli szétválasztásra vonatkozó fő követelményeket és alapelveket a Kormány rendeletben szabályozza.
A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozásokra vonatkozó közös szétválasztási szabályok
120/A. § (1) A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás rendszerüzemeltető tagjai vonatkozásában a tevékenységek szétválasztására, a jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenség biztosításának követelményére tekintettel a Gt. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás keretében végzett földgázszállítás és rendszerirányítás vagy földgázelosztás esetén biztosítani kell a földgázszállítás, földgázelosztás jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenségét a nem földgázszállítással vagy földgázelosztással kapcsolatos tevékenységektől.
(3) A (2) bekezdés szerinti függetlenség biztosításához legalább a következő követelmények teljesítése szükséges:
a) a rendszerüzemeltető e törvény szerint engedélyköteles más tevékenységet nem folytathat,
b) a rendszerüzemeltető – a szervezett földgázpiaci engedélyest és a szállítási rendszerüzemeltetőt kivéve – nem szerezhet részesedést a saját tevékenységétől eltérő, e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet folytató más engedélyesben,
c) a rendszerüzemeltetőnek a vezető tisztségviselője, a cégvezetője, a vezető állású munkavállalója, a felügyelőbizottságának – földgázelosztó és földgáztároló engedélyes esetén ügydöntő felügyelőbizottságának – tagja, valamint a gazdasági társaság engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egysége vezetője (a továbbiakban: szervezeti egység vezető) a munkaszerződésben, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt szabályozó szerződésben vagy a kinevezési okiratban (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkaszerződés) foglalt jogait és kötelezettségeit, a munkabérét, az egyéb juttatásait vagy díjazását, valamint munkavégzésének feltételeit, hatásköreit és beszámolási kötelezettségeit oly módon kell kialakítani és rögzíteni, hogy a működést befolyásoló független döntéshozatal, valamint annak során a befolyásmentes és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő eljárás biztosított legyen,
d) a c) pontban meghatározott munkaszerződéssel rendelkező személynek nem lehet társasági részesedése a rendszerüzemeltetőt kivéve más engedélyesben, annak kapcsolt vállalkozásában, továbbá nem lehet annak vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági – földgázelosztó és földgáztároló engedélyes esetén ügydöntő felügyelőbizottsági – tagja, cégvezetője nem létesíthet azzal munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt,
e) a c) pontban meghatározott cégvezetőt, vezető állású munkavállalót és szervezeti egység vezetőt az integrált földgázipari vállalkozás más tagjához nem lehet kirendelni,
f) a c) pontban meghatározott vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági – földgázelosztó és földgáztároló engedélyes esetén ügydöntő felügyelőbizottsági – tag, cégvezető és vezető állású munkavállaló a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy a kinevezés (e fejezet, valamint a XV. fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkaviszony) megszűnését követő egy éven belül csak a Hivatal jóváhagyásával lehet más engedélyes vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy vezető állású munkavállalója, amely nem érinti az Mt. 3. §-ának (6) bekezdése szerint a munkaviszony megszűnését követő kötelezettség fejében járó ellenértéket.
(4) A (3) bekezdés d) pontjában foglaltakat a szervezett földgázpiaci engedélyes és a földgázszállító között nem kell alkalmazni, ha a szállítási rendszerüzemeltető e szervezett földgázpiacot működtető részvénytársaságban részesedéssel rendelkezik.
(5) A rendszerüzemeltető által harmadik személyektől igénybevett, e törvény szerinti nem engedélyköteles tevékenységek (a továbbiakban: támogató tevékenységek) és kiszervezés esetén a rendszerüzemeltető úgy felel a jogszabályokban, hatósági határozatban és a működési engedélyben meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezte volna.
A földgázelosztó vagy földgáztároló engedélyes taggal rendelkező vertikálisan integrált földgázipari vállalkozásra vonatkozó szétválasztási szabályok
121. § (1) A 120/A. § (2) bekezdésében megfogalmazott függetlenség biztosításához a 120/A. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl a földgázelosztó vagy földgáztároló engedélyes esetén legalább a következő követelmények teljesítése szükséges:
a) a földgázelosztó vagy a földgáztároló engedélyes vezető tisztségviselője, cégvezetője, ügydöntő felügyelőbizottságának tagja és vezető állású munkavállalója díjazását vagy munkabérét, valamint egyéb juttatásait nem lehet a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás nem földgázelosztói vagy földgáztárolói tevékenységének eredményességétől függően meghatározni,
b) e törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével a földgázelosztó vagy földgáztároló engedélyes befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően jogosult meghozni az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységének végzéséhez szükséges tárgyi, pénzügyi és személyi döntéseket, beleértve az éves üzleti terv keretein belül a napi üzemvitellel, a támogató tevékenységek igénybevételével, tevékenységek kiszervezésével, valamint az elosztóvezetékek és földgáztárolói berendezések létesítésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos egyedi döntéseket is. E rendelkezés nem akadályozza a földgázelosztó vagy a földgáztároló engedélyes anyavállalatát abban, hogy jóváhagyja a leányvállalat éves üzleti tervét, és hogy általános korlátokat szabjon a leányvállalat eladósodásának mértékére vonatkozóan. Az anyavállalat az éves üzleti terv végrehajtása során a napi üzemvitellel, az elosztóvezeték létesítésével, karbantartásával vagy felújításával összefüggésben a földgázelosztó vagy a földgáztároló engedélyes részére egyedi utasítást nem adhat,
c) a földgázelosztó vagy a földgáztároló engedélyes az üzleti éven belüli pénzforgalmának önálló bonyolításáról vagy a vállalkozáscsoport által működtetett közös pénzforgalmi rendszerhez történő csatlakozásáról befolyásmentesen dönt,
d) a földgázelosztónak és a földgáztároló engedélyesnek rendelkeznie kell az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges személyi és pénzügyi erőforrásokkal, tárgyi és műszaki eszközökkel,
e) a földgázelosztó és a földgáztároló engedélyes kommunikációjában, és – márkajelzés alkalmazása esetén – márkajelzésében köteles megkülönböztetni magát a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás földgáz-kereskedelmi engedéllyel rendelkező tagjától,
f) a földgázelosztó és a földgáztároló engedélyes megfelelési programot dolgoz ki, amelyben bemutatja azokat az intézkedéseket és feltételeket, amelyek biztosítják a megkülönböztetés-mentes, független működést. A program megvalósításáról, a feltárt eredményekről és hiányosságokról a földgázelosztó és a földgáztároló engedélyes évente megfelelési jelentést készít.
(2) A 121. § (1) bekezdés f) pontja szerinti megfelelési programot a Hivatal hagyja jóvá.
(3) A megfelelési program végrehajtásának figyelemmel kíséréséért, valamint a megfelelési jelentés elkészítéséért az engedélyes által kijelölt, független megfelelési ellenőr felel. A megfelelési ellenőr jogszabályban meghatározott feladatai elvégzéséhez szükséges mértékig az engedélyes és kapcsolat vállalkozásai valamennyi információjához hozzáférhet. A megfelelési jelentést jóváhagyásra be kell nyújtani a Hivatalhoz, majd a jóváhagyást követően mindenki számára hozzáférhetően nyilvánosságra kell hozni.
(4) A megfelelési ellenőr jogi vagy büntetlen előéletű természetes személy lehet, és rá – a függetlenség biztosítása érdekében – a 121/C. § (4) bekezdés a) pontjának, valamint a 121/D. § (1) és (2) bekezdéseinek rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(5) A megfelelési ellenőr szakmai alkalmasságára vonatkozó feltételeket, a megfelelési ellenőr jogköreit és feladatait, valamint a megfelelési programra és a megfelelési jelentésre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.
121/A. § A tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok nem alkalmazandók azon földgázelosztók esetében, amelyek az általuk üzemeltetett elosztóvezetéken 100000-nél kevesebb rácsatlakozott felhasználót látnak el.
A szállítási rendszerüzemeltető taggal rendelkező vertikálisan integrált földgázipari vállalkozásra vonatkozó szétválasztási szabályok
121/B. § (1) A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás földgáztermeléssel vagy földgáz-kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatai nem rendelkezhetnek sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel a szállítási rendszerüzemeltetőben. A szállítási rendszerüzemeltető nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás földgáztermeléssel vagy földgáz-kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatában.
(2) A szállítási rendszerüzemeltető köteles felügyelőbizottságot létrehozni. A felügyelőbizottság a Gt. szerinti jogkörein túlmenően dönt
a) a részvényesek vagyonának értékére valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorló kérdésekben,
b) a 121/C. § (1) bekezdésében meghatározott kérdésekben,
c) a 121/G. § szerinti megfelelési ellenőr kinevezéséről és megbízatásának megszüntetéséről.
(3) A (2) bekezdés a) pontja keretében kell a szállítási rendszerüzemeltető éves és hosszú távú pénzügyi tervét, a részvényeseknek kifizethető osztalék összegét, valamint a társaság eladósodási szintjét érintő határozatot meghozni.
(4) Nem tartozhatnak a felügyelő testület hatáskörébe a szállítási rendszerüzemeltető mindennapi működésével, a szállítóvezetékek mindennapi üzemeltetésével, valamint a hálózatfejlesztési terv előkészítésével kapcsolatos döntések.
(5) A felügyelőbizottság tagjai közül a tagok felénél egy fővel kevesebb személyre alkalmazni kell a 121/C. § (2)–(3) bekezdés, a (4) bekezdés a) pontja, a (6) bekezdése, valamint a 121/D. § (1)–(2) bekezdése szerinti rendelkezéseket, azzal, hogy a 121/C. § (2) bekezdés b) pontja a felügyelőbizottság valamennyi tagjára alkalmazandó.
(6) A felügyelőbizottság a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozást, a harmadik személy részvényeseket, valamint a Gt. 38. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a munkavállalókat képviselő tagokból áll. A Gt.-ben előírt arányoktól eltérően a felügyelőbizottság tagjainak az 1/9-ede, de legalább egy fő a munkavállalók képviselője.
121/C. § (1) A szállítási rendszerüzemeltető vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető állású munkavállalója, szervezeti egység vezetője (a továbbiakban együtt: operatív irányítást ellátó személy) munkaviszonyának létesítéséről, meghosszabbításáról, munkafeltételeiről – ideértve a díjazását is –, valamint munkaviszonya megszüntetéséről a felügyelőbizottság dönt.
(2) Az operatív irányítást ellátó személy munkaviszonyának létesítéséről, a munkaviszonyát, annak idejét, valamint megszűnését szabályozó feltételekről, továbbá a munkaviszonya megszüntetésére vonatkozó javaslat indokairól a döntést megelőzően értesíteni kell a Hivatalt. A döntés kizárólag akkor válik hatályossá, ha a Hivatal 20 napon belül nem emel ellene kifogást. A Hivatal kifogást emelhet a döntés ellen, ha kétség merül fel
a) a jelölt személy szakmai függetlenségével, vagy
b) a munkaviszony idő előtti megszüntetésének indokaival
kapcsolatban.
(3) Az operatív irányítást ellátó személy a Hivatalnál hatósági ellenőrzést kezdeményezhet munkaviszonya idő előtti megszüntetése esetén. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a döntés az e fejezet a tevékenységek szétválasztására vonatkozó előírásaiba (a továbbiakban: szétválasztási szabályok) vagy a Hivatal határozatába ütközik, jogosult a 119. § szerinti jogkövetkezmények alkalmazására. A (2) és e bekezdés rendelkezései nem érintik az operatív irányítást biztosító személy és a felügyelő testület tagja jogorvoslati jogosultságait.
(4) Az operatív irányítást ellátó személyek
a) többsége a munkaviszonya létesítését megelőző 3 évben nem állhatott munkaviszonyban, vagy közvetlen vagy közvetett más szerződéses jogviszonyban – a szállítási rendszerüzemeltető kivételével – a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozással, annak bármely tagvállalatával, vagy irányító részvényesével, továbbá abban nem rendelkezett sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel,
b) kisebb része a munkaviszonya létesítését megelőző 6 hónapban nem lehetett a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás operatív irányítását ellátó személye.
(5) Ha a szállítási rendszerüzemeltetőnél az operatív irányítást nem testület látja el, az operatív irányítást ellátó személyre a (4) bekezdés a) pontja szerinti követelményeket kell alkalmazni.
(6) Az operatív irányítását ellátó személy a munkaviszonya megszűnését követő 4 évig nem állhat munkaviszonyban vagy más szerződéses jogviszonyban – a szállítási rendszerüzemeltető kivételével – a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozással, annak bármely tagvállalatával, vagy irányító részvényesével, továbbá abban nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel.
(7) Az operatív irányítást ellátó személynek közvetlenül beosztott, a szállítóvezeték üzemeltetésével, karbantartásával vagy fejlesztésével kapcsolatos feladatot ellátó személyekre alkalmazni kell a (3) bekezdés, a (4) bekezdés a) pontja, a (6) bekezdés, továbbá a 121/D. § (1)–(2) bekezdések rendelkezéseit.
121/D. § (1) A szállítási rendszerüzemeltetővel munkaviszonyban álló személy nem állhat munkaviszonyban, továbbá közvetlen vagy közvetett más szerződéses jogviszonyban – a szállítási rendszerüzemeltető kivételével – a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozással, továbbá abban nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel.
(2) A szállítási rendszerüzemeltetővel munkaviszonyban álló személy díjazását, munkabérét és egyéb juttatásait nem lehet a vertikálisan integrált vállalkozás nem földgázszállítási tevékenységének eredményességétől függően meghatározni, továbbá nem részesülhet e vállalkozásoktól pénzügyi juttatásban.
(3) Tilos a munkaerő-kölcsönzés a szállítási rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált vállalkozás között.
121/E. § (1) A szállítási rendszerüzemeltető nem részesülhet pénzbeli juttatásban a vertikálisan integrált vállalkozás földgáztermeléssel, földgáz-kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatától.
(2) A szállítási rendszerüzemeltető – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – nem vehet igénybe szolgáltatást a vertikálisan integrált vállalkozástól és annak tagvállalataitól. A szállítási rendszerüzemeltető a Hivatal által jóváhagyott feltételek alapján jogosult szolgáltatást nyújtani a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás számára, ha e szolgáltatás hátrányos megkülönbözetés nélkül, azonos feltételekkel bármely rendszerhasználó számára elérhető és nem korlátozza a versenyt a földgáztermelés és a földgáz-kereskedelem terén.
(3) A szállítási rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatoknak – így a szállítási rendszerüzemeltető által a vertikálisan integrált vállalkozás részére nyújtandó hitel vagy kölcsön feltételeinek – meg kell felelniük a piaci feltételeknek. A szállítási rendszerüzemeltető e kapcsolatokról részletes nyilvántartást vezet, és azt kérés esetén a Hivatal rendelkezésére bocsátja.
(4) A szállítási rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi megállapodásokhoz a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges. A pénzügyi és kereskedelmi megállapodást a Hivatalhoz a szállítási rendszerüzemeltető nyújtja be. A Hivatal jóváhagyja a megállapodást, ha a szállítási rendszerüzemeltető igazolta, hogy az abban foglaltak legalább a piaci feltételeknek megfelelnek.
(5) A szállítási rendszerüzemeltető a vállalati megjelenésében, kommunikációjában, márkajelzésében és a székhelyén, valamint a telephelyein köteles megkülönböztetni magát a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozástól.
(6) A szállítási rendszerüzemeltető az informatikai rendszerek vagy berendezések vagy biztonsági hozzáférési rendszerek vonatkozásában nem köthet szerződést a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozáséval azonos tanácsadókkal, vagy szállítókkal. Nem oszthat meg a vertikálisan integrált vállalkozással informatikai rendszert, berendezést, a tevékenysége végzéséhez szükséges épületet vagy helyiséget vagy biztonsági hozzáférési rendszert, továbbá nem vehet igénybe könyvvizsgálói tevékenység végzésére a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozáséval azonos könyvvizsgálót.
121/F. § (1) A szállítási rendszerüzemeltető a felügyelőbizottsága határozatainak sérelme nélkül jogosult dönteni
a) a szállítóvezeték üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges eszközökről önállóan és a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozástól függetlenül,
b) a hitel-, valamint kölcsönfeltételekről, tőkeemelésről és minden további finanszírozási forrásról.
(2) A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás sem közvetlenül, sem közvetve nem határozhatja meg a szállítási rendszerüzemeltető napi tevékenységére, a hálózatüzemeltetésre és a 10 éves hálózatfejlesztési terv előkészítésére vonatkozó versenymagatartását.
(3) A szállítási rendszerüzemeltető általános irányítási struktúráját és alapszabályát, belső szabályzatait és megállapodásait úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák a szállítási rendszerüzemeltető e törvényben előírtaknak megfelelő tényleges függetlenségét.
(4) A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás köteles a szállítási rendszerüzemeltető kérelmére kellő időben rendelkezésre bocsátani a jövőbeni beruházások megvalósításához, illetve a meglévő eszközök lecseréléséhez szükséges pénzügyi forrásokat. Ezen kötelezettsége teljesítése során a felügyelőbizottság által hozott döntésektől a szállítási rendszerüzemeltető hátrányára nem térhet el. A szállítási rendszerüzemeltető köteles e forrásokról tájékoztatni a Hivatalt.
(5) A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás tartózkodni köteles minden olyan tevékenységtől, amely a szállítási rendszerüzemeltetőt akadályozza az e törvényből fakadó kötelezettségei teljesítésében, továbbá nem követelheti meg a szállítási rendszerüzemeltetőtől, hogy e kötelezettségek teljesítéséhez a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozástól engedélyt kérjen.
(6) A szállítási rendszerüzemeltető jogosult a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozástól függetlenül és önállóan dönteni a támogató tevékenységek igénybevételéről és a kiszervezésről.
121/G. § (1) A szállítási rendszerüzemeltető megfelelési programot köteles kidolgozni, azt a Hivatalhoz jóváhagyásra benyújtani és a jóváhagyott megfelelési programot végrehajtani. A megfelelési programban be kell mutatni azokat az intézkedéseket és feltételeket, amelyek biztosítják a megkülönböztetés-mentes, független működést. A szállítási rendszerüzemeltetőnél a megfelelési program végrehajtását – a Hivatal hatáskörének sérelme nélkül – a felügyelőbizottság által kijelölt független megfelelési ellenőr ellenőrzi.
(2) A megfelelési ellenőr megbízatása vagy alkalmazása feltételeinek, megbízatása vagy alkalmazása időtartama meghatározásához, valamint kinevezéséhez a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges. A szállítási rendszerüzemeltetőnek biztosítania kell a megfelelési ellenőr függetlenségét, és a feladatai ellátásához szükséges forrásokat. A Hivatal a jóváhagyást kizárólag a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai alkalmasságának hiánya esetén tagadhatja meg.
(3) A megfelelési ellenőr jogi személy vagy büntetlen előéletű természetes személy lehet, és rá a 121/C. § (3)–(7) és a 121/D. § (1) és (2) bekezdések rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(4) A megfelelési ellenőr megbízatását a felügyelőbizottság a Hivatal előzetes jóváhagyásával jogosult megszüntetni. A felügyelőbizottság köteles azonnali hatállyal megszüntetni a megfelelési ellenőr megbízatását, amennyiben a Hivatal a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai alkalmasságának hiányát állapítja meg.
(5) A megfelelési ellenőr e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából megismerhet valamennyi szükséges adatot, előzetes értesítés nélkül is beléphet a szállítási rendszerüzemeltető irodáiba és hozzáférhet valamennyi egyéb szükséges információhoz. A szállítási rendszerüzemeltető munkaviszonyban álló személyek személyes adatait a megfelelési ellenőr e törvényben és a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feladatai ellátása érdekében az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban kezelheti.
(6) A megfelelési ellenőr a megfelelési program végrehajtásáról, az annak érdekében hozott intézkedésekről, a feltárt eredményekről és jelentős hiányosságokról évente megfelelési jelentést készít, és azt jóváhagyásra benyújtja a Hivatalhoz. A jóváhagyást követően a szállítási rendszerüzemeltető a megfelelési jelentést honlapján közzéteszi.
(7) A megfelelési ellenőr szakmai alkalmasságára vonatkozó feltételeket, a megfelelési ellenőr jogköreit és feladatait, valamint a megfelelési programra és megfelelési jelentésre vonatkozó részletes szabályokat a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet határozza meg.
A szállítási rendszerüzemeltetőre vonatkozó szabályok teljes tulajdonosi szétválasztás esetén
121/H. § (1) A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás bármikor jogosult a szállítási rendszerüzemeltető teljes tulajdonosi szétválasztása mellett dönteni. A tanúsítást követően a teljes tulajdonosi szétválasztás eredményeképpen létrejött szállítási rendszerüzemeltetőnek meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:
a) a szállítási rendszerüzemeltetőnek rendelkeznie kell a szállítóvezeték és a földgázszállítási tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszköz tulajdonjogával;
b) ugyanazon személy vagy személyek nem jogosultak
ba) közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorolni földgáztermelő vagy földgázkereskedő felett, és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni a szállítási rendszerüzemeltető vagy a szállítóvezeték felett valamint,
bb) közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorolni szállítási rendszerüzemeltető vagy a szállítóvezeték felett és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni földgáztermelő vagy földgázkereskedő felett,
c) ugyanazon személy nem jogosult a szállítási rendszerüzemeltetőben felügyelőbizottsági tag, vagy operatív irányítását végző személy kinevezésére, valamint közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni földgáztermelő vagy földgázkereskedő felett,
d) ugyanazon személy nem lehet egyfelől földgáztermelő vagy földgázkereskedő, másfelől szállítási rendszerüzemeltető vagy szállítási rendszerüzemeltetőben részesedéssel rendelkező vállalkozás operatív irányítását végző személy vagy ezek felügyelőbizottsági tagja, és
e) a földgáztermelő vagy földgázkereskedő nem gyakorolhat sem közvetlen sem közvetett irányítást vagy bármely jogot a szállítási rendszerüzemeltető felett.
(2) Az (1) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott bármely jog alatt különösen a következőket kell érteni:
a) bármely szavazati jog gyakorlása;
b) a felügyelőbizottság tagja, az operatív irányítást végző személy kinevezése, vagy
c) a Ptk. 685/B. § (1) bekezdése szerinti többségi befolyás.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában
a) a földgáztermelőre vonatkozó rendelkezések a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET.) szerinti termelőre,
b) a földgázkereskedőre vonatkozó rendelkezések a VET. szerinti kereskedelmi engedélyesre,
c) a szállítási rendszerüzemeltetőre vonatkozó rendelkezések a VET. szerinti átviteli rendszerirányítóra,
d) a szállítóvezetékre vonatkozó rendelkezések pedig a VET.-ben meghatározott átviteli hálózatra
megfelelően alkalmazandók. Az a)–c) pontokat a vállalkozás felett közvetlen irányítást gyakorló személyre vagy személyekre is alkalmazni kell.
(4) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott feltétel teljesül abban az esetben is, ha egyrészt a szállítási rendszerüzemeltető vagy a szállítóvezeték, másrészt a földgáztermelő vagy a földgázkereskedő felett az irányítást a Magyar Köztársaság nevében önálló, külön törvényben meghatározott gazdálkodó szervezetek vagy más állami szervek gyakorolják.
(5) Azokat az üzleti titkokat, amelyekről a korábban vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás részét képező szállítási rendszerüzemeltetőnek tudomása volt, a szállítási rendszerüzemeltető nem hozhatja a földgáztermelő vagy földgázkereskedő tudomására, továbbá az ilyen szállítási rendszerüzemeltető által alkalmazott a 121/C. § (6)–(7) bekezdése szerinti személyeket munkaviszonyra irányuló jogviszonyuk alatt és jogviszonyuk megszűnését követő 4 évig, az szállítási rendszerüzemeltetővel munkaviszonyra irányuló jogviszonyban álló egyéb személyeket 1 évig a földgáztermelő vagy földgázkereskedő nem alkalmazhatja.
(6) Amennyiben a Hivatal a 128. § szerinti tanúsítási eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy a szállítási rendszerüzemeltető megfelel az e §-ban foglaltaknak, a Hivatal határozatának jogerőre emelkedését követően a 121/B–121/G. § és 119/A. § (3) bekezdése nem alkalmazható.
A független rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási szabályok
121/I. § (1) A 119/A. § (3) bekezdés alkalmazása vagy az ügyfél erre irányuló kérelme esetén a Hivatal által kijelölésre kerülő független rendszerüzemeltetőnek – az átruházott feladatok jellegétől függően – az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:
a) teljesítenie kell a 121/H. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában foglalt követelményeket,
b) rendelkeznie kell az átruházott feladatok ellátásához szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, pénzügyi és humán erőforrásokkal,
c) meg kell felelnie a Hivatal által jóváhagyott 10 éves fejlesztési tervnek, és
d) a kizárólag adminisztratív és informatikai szolgáltatások kivételével nem vehet igénybe harmadik személyektől olyan szolgáltatásokat, amelyeket a harmadik személyek a szállítóvezeték tulajdonosa számára is nyújtanak, valamint
e) igazolnia kell, hogy eleget tesz a szállítási rendszerüzemeltető 715/2009/EK rendelet szerinti kötelezettségeinek.
(2) A szállítóvezeték tulajdonosa köteles
a) a független rendszerüzemeltető részére a feladatai elvégzéséhez szükséges együttműködést, támogatást és információt biztosítani,
b) finanszírozni a független rendszerüzemeltető által elhatározott és a Hivatal által jóváhagyott beruházásokat, vagy beleegyezni bármely érdekelt fél – akár a független rendszerüzemeltető – általi finanszírozásba,
c) fedezetet biztosítani a szállítóvezetéki vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségekre, kivéve a független rendszerüzemeltető feladataihoz kapcsolódó kötelezettségeket, és
d) biztosítékot nyújtani a szállítóvezeték fejlesztése finanszírozásának megkönnyítése érdekében, kivéve azon beruházásokat, amelyek esetében a b) ponttal összhangban beleegyezését adta bármely érdekelt fél – akár a független rendszerüzemeltető – általi finanszírozáshoz, továbbá
e) a tulajdonában lévő szállítóvezetéket és a szállítási tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszközt a független rendszerüzemeltető kizárólagos használatába adni.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzügyi megállapodásokhoz a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást megelőzően a Hivatal konzultációt folytat a szállítóvezeték tulajdonosával és a többi érdekelt féllel.
(4) A szállítóvezeték tulajdonosának felelőssége nem terjed ki a 81. §-ban foglalt fejlesztések tervezésére és a 74. § szerinti hálózati hozzáférések biztosítására.
(5) A vertikálisan integrált vállalkozás részét képező szállítóvezeték tulajdonosának és a földgáztároló engedélyesnek legalább társasági formájukban, valamint szervezeti és döntéshozatali szempontjából függetlennek kell lennie a rendszerüzemeltetéshez nem kapcsolódó egyéb tevékenységektől, legalább a következők szerint:
a) a szállítóvezeték tulajdonos és a földgáztároló engedélyes operatív irányítását végző személy nem vehetnek részt az integrált földgázipari vállalkozás azon szervezetében, amely földgáztermelői, földgázelosztói és földgáz-kereskedelmi tevékenység napi üzemviteléért közvetlenül vagy közvetve felelős,
b) a szállítóvezeték tulajdonos és a földgáztároló engedélyes operatív irányítását végző személy munkaszerződésében vagy megbízási szerződésében foglalt jogokat és kötelezettségeket, munkabérét és egyéb juttatásait, munkavégzésének feltételeit és szakmai érdekeit úgy kell meghatározni, hogy feladatai ellátása során biztosítsa számunkra a független cselekvés lehetőségét, és
c) a földgáztároló engedélyesnek tényleges, a vertikálisan integrált vállalkozástól független döntéshozatali jogköre van a földgáztároló üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges eszközöket illetően. Ez nem zárja ki olyan megfelelő koordinációs mechanizmusok létét, amelyek az anyavállalat gazdasági és irányítási felügyeleti jogait biztosítják a leányvállalat befektetett eszközei megtérülésének védelme érdekében,
d) a vertikálisan integrált vállalkozás nem adhat a napi üzemvitellel és a földgáztároló létesítmények építésével, illetve felújításával kapcsolatos egyedi döntésekkel kapcsolatos utasításokat, ha azok nem haladják meg a jóváhagyott pénzügyi tervben vagy bármely, azzal egyenértékű eszközben megszabott kereteket, és
e) a szállítóvezeték tulajdonosának és a földgáztároló engedélyesnek megfelelési programot és megfelelési jelentést kell készítenie, amelyekre a 121. § (1) bekezdés e) pontja és a 121. § (2)–(4) bekezdéseinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(6) Az (5) bekezdés c) pontja alapján a vertikálisan integrált vállalkozás jóváhagyhatja a földgáztároló engedélyes éves pénzügyi tervét vagy bármely, ezzel egyenértékű eszközt, és általános korlátokat szabhat a leányvállalat eladósodásának mértékére vonatkozóan.
(7) Ha a Hivatal a tanúsítási eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy a független rendszerüzemeltető megfelel az e §-ban foglaltaknak, a Hivatal határozatának jogerőre emelkedését követően a 121/B. §–121/G. § nem alkalmazható.”

193. § A Get. 122. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az engedélyesnek a Gt. rendelkezései szerinti szétválásához (különváláshoz, kiváláshoz), más vállalkozással történő egyesüléséhez (beolvadáshoz, összeolvadáshoz), jogutód nélküli megszűnéséhez, alaptőkéjének vagy törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együtt: cégjogi esemény) a Hivatal hozzájáruló határozata szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre (változásbejegyzésére) irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptőke vagy törzstőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára a Gt. kötelezővé teszi.”

194. § (1) A Get. 123. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § (3)–(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2a) Nem kell a Hivatal előzetes hozzájárulása a (2) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott mértékek elérését követően mindaddig, amíg az újabb befolyásszerzéssel a befolyást szerző el nem éri a következő Hivatali hozzájáruláshoz kötött mértéket. Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség alól a befolyást szerző nem mentesül. Az (1)–(2) bekezdésekben meghatározottak vonatkoznak az e törvény hatálya alá tartozó engedélyesek és a VET. hatálya alá tartozó engedélyesek közötti befolyásszerzésre is.
(3) A (2) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal hozzájárulását
a) az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyese,
b) a célvezeték üzemeltetője,
c) a telephelyi szolgáltató esetében.
(4) Földgáz, illetve villamos energia termelésével vagy kereskedelmével foglalkozó vállalkozás, valamint az ilyen vállalkozás irányító részvényese a szállítási rendszerüzemeltetőben, sem közvetlenül, sem közvetetten nem szerezhet irányítást biztosító részesedést. A szállítási rendszerüzemeltetőben, illetve annak irányító részvényesében irányítást biztosító részesedésszerzéshez a Hivatal hozzájárulása is szükséges. E rendelkezés nem érinti a 121/B. § (1) bekezdésben rögzített rendelkezést.
(5) A Hivatal hozzájáruló határozata szükséges az olyan jogügylet létrejöttéhez, amely azt eredményezné, hogy harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást a szállítási rendszerüzemeltető vagy annak irányító részvényese felett.
(6) A Hivatal a (2) és az (5) bekezdésben, valamint a 122. § (1) bekezdésében meghatározott ügyletekhez történő hozzájárulást megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a földgázellátás biztonságát, a közbiztonságot, az energiapolitikai célkitűzések érvényesülését, az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység ellátását vagy a szállítási, tárolási, elosztási, valamint egyetemes szolgáltatási tevékenység árának és a szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást veszélyeztetheti, továbbá, ha annak végrehajtása a Hivatalhoz a (8) bekezdés szerint bejelentett elővásárlási jog megsértésére vezetne.”

(2) A Get. 123. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6a) A Hivatal megtagadja a (4) bekezdésben meghatározott részesedésszerzés jóváhagyását, ha az nem felel meg az ott rögzített követelményeknek. A Hivatal megtagadja az (5) bekezdésben meghatározott jogügylet jóváhagyását, ha a 128. § szerinti eljárásban azt állapította meg, hogy a jogügylet végrehajtása eredményeként a szállítási rendszerüzemeltető nem felelne meg a rá vonatkozó szétválasztási követelményeknek.
(7) A befolyásszerzés (1) bekezdésben meghatározott bejelentésének elmulasztása esetén, az (1) bekezdés szerinti tudomásulvételt kimondó visszaigazolás hiányában vagy a (2) és a (4)–(5) bekezdésben, illetve a 122. § (1) bekezdésében meghatározott hozzájáruló határozat hiányában a szerző fél a bejelentés elmulasztásával érintett részesedései tekintetében a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat, illetve a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal visszaigazolását, illetve jóváhagyását igazoló dokumentummal együtt lehet benyújtani.”

(3)28

195. § (1) A Get. 124. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kiszervezés engedélyezése során a Hivatal nem hagyhat jóvá továbbá olyan ügyletet sem, amely azt eredményezi, hogy a szállítási rendszerüzemeltető nem felel meg a 4. § szerinti követelményeknek.”

(2) A Get. 124. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Kiszervezés esetén a kiszervezést végző engedélyes úgy felel jogszabályokban, a hatósági hozzájáruló határozatban és a működési engedélyében meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha a kiszervezett tevékenységet maga végezné.”

196. § (1) A Get. 125. §-a a következő (1a)–(1b) bekezdésekkel egészül ki:

„(1a) A megfelelési ellenőr az e törvényben és a földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, szétválasztási követelményeknek való megfelelés ellenőrzésével, valamint a megfelelési program végrehajtásával kapcsolatos feladatai elvégzése céljából az ahhoz szükséges mértékben kezelheti a tevékenysége során tudomására jutott, a megfelelési ellenőrt munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztató engedélyes üzleti titkait, valamint az engedélyesnél munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személyek személyes adatait, így nevüket, lakcímüket, születési helyüket és idejüket, anyja nevét, valamint munkakörükre és végzettségükre vonatkozó adatokat.
(1b) A földgázelosztó a védendő fogyasztókat megillető kedvezmény biztosítása céljából kezelheti a védendő fogyasztók nyilvántartásának kezeléséhez szükséges személyes és különleges személyes adatokat, így a védendő fogyasztó nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, anyja nevét, valamint a védendő fogyasztói státuszt megalapozó adatokat.”

(2) A Get. 125. § (4) bekezdése a következő f)–g) pontokkal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok – az a)–c) és e) pontok esetében az érintett egyidejű értesítése mellett – átadhatók:]

f) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak, valamint
g) a védendő fogyasztók esetében az őt megillető kedvezménynek vagy különleges bánásmódnak az egy felhasználási helyen való igénybevételének ellenőrzése céljából a földgázelosztónak és az őt megillető kedvezménynek vagy különleges bánásmódnak a biztosítása érdekében a földgázkereskedőnek.”

(3) A Get. 125. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az engedélyesek és a földgáztermelő kötelesek biztosítani, hogy a tevékenységgel kapcsolatos információk és adatok kezelése, továbbítása, más módon hozzáférhetővé tétele, valamint nyilvánosságra hozatala megfeleljen:]

c) az azonos típusú működési engedéllyel rendelkező engedélyesekkel és felhasználókkal szemben az egyenlő bánásmód, különösen a kapcsolt vállalkozások javára történő megkülönböztetéstől való tartózkodás követelményének.”

197. § A Get. a következő 125/A. §-sal egészül ki:

125/A. § (1) A szállítási rendszerüzemeltető és a földgáztárolói engedélyes, valamint a szállítási rendszer tulajdonosa nem oszthat meg üzleti szempontból érzékeny információt az integrált vállalkozás többi részével, kivéve ha ez egy üzleti tranzakció végrehajtása érdekében szükséges.
(2) A szállítási rendszerüzemeltető és a földgáztárolói engedélyes a kapcsolt vállalkozások földgáz-értékesítései vagy vásárlásai során semmilyen módon nem élhetnek vissza a hálózati hozzáférés biztosítása, vagy az arról való tárgyalás során harmadik féltől szerzett, üzleti szempontból érzékeny információval. A tényleges versenyhez és a piac hatékony működéséhez szükséges információkat közzé kell tenni. Ez a kötelezettség nem sértheti az üzleti szempontból érzékeny információk védelmét.
(3) A megfelelési programban olyan intézkedéseket kell meghatározni, amelyek biztosítják a 125. § (14) bekezdésében és az (1)–(2) bekezdésekben előírtak teljesülését, valamint a megkülönböztető magatartás kizárását.
(4) A szállítási rendszerüzemeltető, a földgáztermelő és a földgázkereskedő köteles a Hivatal és az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátani a szállítási rendszerüzemeltető szétválasztási követelményeknek való megfelelésével kapcsolatban kért információkat.”

198. § A Get. a következő 125/B. §-sal egészül ki:

125/B. § A Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező nemzeti szabályozó hatóságként kijelölt kormányhivatal.”

199. § A Get. 126. §-a a következő i)–m) pontokkal egészül ki:

[A Hivatal feladata különösen:]

i) a felhasználói érdekek védelmének elősegítése a saját nemzeti piac hatékony működése révén,
j) a védendő fogyasztók védelmének elősegítése,
k) a kereskedőváltás megkönnyítésének elősegítése,
l) versenyképes, biztonságos és fenntartható belső földgázpiac kialakításának és a tényleges piacnyitásnak elősegítése az Európai Unión belül, valamint ennek érdekében részvétel versenyképes és megfelelően működő regionális piacok kialakításában,
m) annak elősegítése, hogy az szállítási rendszerüzemeltető és a rendszerhasználók megfelelő ösztönzőket kapjanak az együttműködő földgázrendszer hatékonyságának növelésére és a piaci integráció elősegítésére.”

200. § (1) A Get. 127. § d)–f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében]

d) jóváhagyja a szállítási rendszerüzemeltető, a földgázelosztó, illetve a földgáztároló engedélyes által benyújtott megfelelési programokat, és azok módosításait, jóváhagyja az éves megfelelési jelentést, továbbá jóváhagyja a szállítási rendszerüzemeltető megfelelési ellenőrének kinevezését és megbízatásának feltételeit, időtartamát, valamint megszüntetését;
e) ellenőrzi az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a 715/2009/EK rendeletben, a Hivatal által kiadott határozatokban, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban, üzletszabályzatokban, valamint a megfelelési programokban meghatározott kötelezettségek betartását, különösen a tevékenységek szétválasztásának teljesítésére és ennek keretében a keresztfinanszírozás-mentes működés érvényesülésére vonatkozó szabályokat, továbbá a 128. § szerinti eljárásban ellenőrzi a szállítási rendszerüzemeltető szétválasztási követelményeknek való megfelelését;
f) piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a földgázpiaci verseny jellemzőit, piacelemzést és hatósági ellenőrzést végez, figyelemmel kíséri továbbá a szállítási rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti kommunikációt, valamint a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat;”

(2) A Get. 127. §-a a következő gy) ponttal egészül ki, egyidejűleg a h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében]

gy) meghatározza a rendszerhasználati és a csatlakozási díjakat, a rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályait, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható rendszerhasználati díjakat, valamint az egyes díjak alkalmazásának feltételeit;
h) javaslatot tesz a rendszerüzemeltető és az egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira;”

(3) A Get. 127. §-a a következő í) ponttal egészül ki:

[A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében]

í) dönt a szállítási rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás, valamint a 119/A. § (2) bekezdésének alkalmazása esetén a kijelölt rendszerüzemeltető és a szállítóhálózat tulajdonosa közötti panaszok ügyében;”

(4) A Get. 127. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében]

k) rendszerfelügyeleti tevékenysége során
ka) felülvizsgálja és jóváhagyja a 81. § (2) bekezdése szerinti, a tervezéshez szükséges adatbázist,
kb) ellenőrzi – a szállítási rendszerirányító által beterjesztett – a földgázrendszer kapacitásának felülvizsgálatát és a hosszú távú infrastruktúra-fejlesztési javaslatot, vizsgálja annak a közösségi szintű 10 éves fejlesztési tervvel való összhangját,
kc) folyamatosan figyelemmel kíséri a 10 éves fejlesztési terv megvalósítását,
kd) a földgázelosztó, illetve a földgáztároló engedélyes által nem vállalt, de indokolt fejlesztések elvégzésére jogosult pályázatot meghirdetni és elbírálni,
ke) a 83/A. § (1) bekezdése szerinti esetben köteles pályázatot kiírni;”

(5) A Get. 127. §-a a következő x) ponttal egészül ki:

[A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében]

x) e törvényben foglaltak szerint kifogásolhatja a szállítási rendszerüzemeltető operatív irányítását ellátó személy vagy testület tagja, továbbá a felügyelőbizottság tagja kinevezését, kinevezése megújítását, munkafeltételeit, ideértve a díjazást is, valamint a megbízatása megszüntetését a szakmai függetlenséggel vagy a megbízatás idő előtti megszüntetése során a tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok betartásával kapcsolatos kétség esetén, ellenőrzi, hogy a szállítási rendszerüzemeltető operatív irányítását ellátó személy vagy testület tagja megbízatásának idő előtti megszüntetésére a tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok betartásával került-e sor, továbbá kezdeményezheti a megfelelési ellenőr megbízatásának megszüntetését a függetlenség vagy a szakmai alkalmasság hiánya esetén;”

201. § A Get. a következő 127/A. §-sal egészül:

127/A. § A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében, a 127. § szerinti feladatai mellett
a) figyelemmel kíséri az átláthatóság szintjét, beleértve a nagykereskedelmi árak átláthatóságát,
b) a versenyhatóság eljárási hatáskörének tiszteletben tartásával vizsgálja a megszakítható ellátási szerződések, illetve a hosszú távú szerződések közösségi jognak való megfelelését és az Európai Unió politikáival való összhangját,
c) éves jelentést készít az Ügynökség és az Európai Bizottság részére saját tevékenységéről és feladatai végrehajtásáról.”

202. § (1) A Get. az e törvény 201. §-ával megállapított 127/A. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

„Tanúsítási eljárás
128. § (1) A Hivatal ellenőrzi, hogy a szállítási rendszerüzemeltető megfelel-e a szétválasztási követelményeknek. A Hivatal a megfelelés biztosítása érdekében e § szerint tanúsítási eljárást folytat le
a) a szállítási rendszerüzemeltetési engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem benyújtását megelőzően az ügyfél kérelmére,
b) a szállítási rendszerüzemeltető (4) bekezdés szerinti bejelentése alapján,
c) ha a Hivatal a szállítási rendszerüzemeltető vagy a szállítóvezetékek tulajdonosa feletti irányítást és befolyást érintő olyan tervezett változásról szerez tudomást, amely a szétválasztási követelmények megsértéséhez vezethet, vagy amennyiben okkal feltételezi a szétválasztási követelmények megsértését,
d) az Európai Bizottság indokolással ellátott kérelmére, vagy
e) ha a 119/A. § (3) bekezdése alapján független rendszerüzemeltető kijelölése válik szükségessé, a kijelölést megelőzően.
(2) A Hivatal a tanúsítási eljárás során tanúsítja a szétválasztási követelményeknek való megfelelést, ha a szállítási rendszerüzemeltetési engedély kérelmezője, a szállítási rendszerüzemeltető vagy a független rendszerüzemeltetőként kijelölendő személy megfelel az e törvény 121/B–121/I. §-aiban foglalt, rá vonatkozó rendelkezéseknek. Ha a tanúsítási eljárás során a Hivatal megállapítja, hogy a szállítási rendszerüzemeltető vagy a független rendszerüzemeltetőként kijelölendő személy nem felel meg a rá vonatkozó szétválasztási követelményeknek, szállítási rendszerüzemeltető esetén a 119. §-ban foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza, illetve a független rendszerüzemeltetőként kijelölendő személy esetén pedig nem jelöli ki független rendszerüzemeltetővé.
(3) A Hivatal a szétválasztási követelményeknek való megfelelés tárgyában a 129. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott határidőn belül határozatot hoz, amelyet – az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett – az adott döntésre vonatkozó összes információval együtt, a 715/2009/EK rendelet 3. cikkében meghatározott eljárás lefolytatása céljából haladéktalanul megküld az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság eljárását követően a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és a 713/2009/EK rendelet 3. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
(4) A szállítási rendszerüzemeltető köteles bejelenteni a Hivatalnak az olyan tervezett jogügyleteket, amelyek a szétválasztási követelményeknek való megfelelés ismételt vizsgálatát tehetik szükségessé.
(5) Ha a Hivatal az (1) bekezdés a) pontja alapján a 121/I. §-ban meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelést tanúsította és független rendszerüzemeltetőt jelölt ki, azt követően a független rendszerüzemeltető 121/B–121/G. §-ban foglalt szétválasztási követelményeknek való megfelelés tanúsítása iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.”
128/A. § (1) A Hivatal a 128. § szerinti tanúsítási eljárástól eltérően az e § szerinti harmadik országokkal kapcsolatos tanúsítási eljárást folytatja le
a) a szállítási rendszerüzemeltető (2) bekezdés szerinti bejelentése alapján,
b) a (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelem alapján vagy
c) ha a Hivatal a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogügyletről szerez tudomást.
(2) A szállítási rendszerüzemeltető köteles bejelenteni a Hivatalnak minden olyan tervezett jogügyletet, amely azt eredményezné, hogy az Európai Unión kívüli harmadik országból vagy harmadik országokból származó személy vagy személyek szereznének irányítást a szállítási rendszerüzemeltető vagy a szállítóvezeték tulajdonosa felett.
(3) A Hivatal köteles haladéktalanul értesíteni az Európai Bizottságot
a) amennyiben olyan szállítási rendszerüzemeltető vagy szállítóvezeték-tulajdonos kéri a 128. § szerinti tanúsítási eljárás lefolytatását, amely felett harmadik országból vagy harmadik országokból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást, és
b) minden olyan jogügyletről, amelynek következtében harmadik országból vagy harmadik országokból származó személy vagy személyek szereznének irányítást a szállítási rendszerüzemeltető vagy a szállítóvezeték tulajdonosa felett.
(4) A Hivatal a harmadik országokkal kapcsolatos tanúsítási eljárás során megtagadja a tanúsítást, ha az irányítást szerző nem bizonyította, hogy
a) a szállítási rendszerüzemeltető megfelel az e törvény 121/B–121/I. §-aiban foglalt, rá vonatkozó rendelkezéseknek, és
1

A törvényt az Országgyűlés a 2011. március 16-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2011. március 25. A törvényt a 2017: CLXXIX. törvény 40. § 7. pontja hatályon kívül helyezte 2017. december 12. napjával.

2

A 27–28. § a 2016: LXXXII. törvény 12. § a) pontja alapján nem lép hatályba. [E módosító törvény 13. § (2) bekezdése alapján az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 8. napon lép hatályba.]

3

A 29. § (1) bekezdése a 2016: LXXXII. törvény 12. § b) pontja alapján nem lép hatályba. [E módosító törvény 13. § (2) bekezdése alapján az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 8. napon lép hatályba.]

4

A 30. § a 2016: LXXXII. törvény 12. § c) pontja alapján nem lép hatályba. [E módosító törvény 13. § (2) bekezdése alapján az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 8. napon lép hatályba.]

5

A 31. § a 2012: CCXVII. törvény 128. § (2) bekezdése alapján nem lép hatályba.

6

Az 59. § a 2011: LIX. törvény 10. §-a alapján nem lép hatályba.

7

A 70. § a 2011: LIX. törvény 10. §-a alapján nem lép hatályba.

8

A 84. § (2) bekezdése a 2011: LIX. törvény 11. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

9

A 104. § a 2011: LIX. törvény 9. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

10

A 112. § (5) bekezdése a 2011: LIX. törvény 9. § (1) bekezdése és 11. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

11

A 114. § (6) bekezdése a 2016: LXXXII. törvény 12. § d) pontja alapján nem lép hatályba. [E módosító törvény 13. § (2) bekezdése alapján az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 8. napon lép hatályba.]

12

A 116. § a 2011: LXXXVII. törvény 35. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

13

A 119. § (1) bekezdése a 2011: LXXXVII. törvény 35. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

14

A 119. § (2) bekezdése a 2011: LXXXVII. törvény 35. § (2) bekezdése alapján nem lépett hatályba.

15

A 120. §-nak a VET. 177. § (1) bekezdését megállapító rendelekezése a 2011: LIX. törvény 11. § (1) bekezdése alapján nem lép hatályba.

16

A 122. § a 2011: LXXXVII. törvény 35. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

17

A 123. § (2) bekezdésének a 2011: LIX. törvény 11. § (1) bekezdése alapján a VET. 178. § (3)–(7) bekezdését megállapító rendelekezése nem lép hatályba, ez azonban nem vezethető át.

18

A 125. § (10) bekezdése a 2011: LIX. törvény 10. §-a alapján nem lépett hatályba, újonnan e módosító törvény 5. § (1) bekezdése iktatta be.

19

A 125. § (16) bekezdése a 2011: LIX. törvény 10. §-a alapján nem lépett hatályba, újonnan a 2011: LIX. törvény 5. § (2) bekezdsée iktatta be.

20

A 125. § (21) bekezdése a 2016: LXXXII. törvény 12. § e) pontja alapján nem lép hatályba. [E módosító törvény 13. § (2) bekezdése alapján az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 8. napon lép hatályba.]

21

A 125. § (24) bekezdését a 2011: LIX. törvény 5. § (3) bekezdése iktatta be.

22

A 125. § (25) bekezdését a 2011: LIX. törvény 5. § (4) bekezdése iktatta be.

23

A 126. § (1) bekezdése a 2011: LIX. törvény 10. §-a alapján nem lépett hatályba, újonnan a 2011: LIX. törvény 6. § (1) bekezdése iktatta be.

24

A 126. § (3) bekezdése a 2016: LXXXII. törvény 12. § f) pontja alapján nem lép hatályba. [E módosító törvény 13. § (2) bekezdése alapján az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 8. napon lép hatályba.]

25

A 126. § (6) bekezdését a 2011: LIX. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.

26

A 146. § a 2011: LIX. törvény 11. § (2) bekezdése alapján nem lép hatályba.

27

A 188. § a 2011: LIX. törvény 11. § (2) bekezdése alapján nem lép hatályba.

28

A 194. § (3) bekezdése a 2011: LIX. törvény 11. § (2) bekezdése alapján nem lép hatályba.

29

A 210. § a 2011: LIX. törvény 7. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

30

A 216. § a 2011: LIX. törvény 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

31

A 219. § (3) bekezdése a 2011: LIX. törvény 11. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

32

A 219. § (13) bekezdése a 2011: LXXXVII. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

33

A 220. § (1) bekezdése a 2011: LIX. törvény 11. § (2) bekezdése alapján nem lépett hatályba, újonnan a 2011: LIX. törvény 6. § (3) bekezdése iktatta be.

34

A 220. § (3) bekezdését a 2011: LIX. törvény 6. § (4) bekezdése iktatta be.

35

A 236. § (4) bekezdése a 2011: LIX. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

36

A 236. § (4a) bekezdését a 2011: LIX. törvény 8. §-a iktatta be.

37

A 236. § (7) bekezdése a 2012: CCXVII. törvény 128. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

38

A 237. § (3) bekezdése a 2016: LXXXII. törvény 12. § g) pontja alapján nem lép hatályba. [E módosító törvény 13. § (2) bekezdése alapján az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 8. napon lép hatályba.]

39

A 240. § a 236. § (2) bekezdése alapján 2011. április 15-én lép hatályba.

_