29/2011. (III. 8.) KIM utasítás
29/2011. (III. 8.) KIM utasítás
a Pest Megyei Kormányhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
2011.03.09.
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésére – a Kormány által rendeletben kijelölt, szakigazgatási szerveket irányító miniszter véleményének kikérésével – a következő utasítást adom ki:
1. § A Pest Megyei Kormányhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) a Mellékletben foglaltak szerint határozom meg.
2. § A Szabályzatot, valamint a Pest Megyei Kormányhivatal belső szabályzatait szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni.
3. § (1) Ez az utasítás – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a közzétételét követő napon lép hatályba
(2) A melléklet 2. számú függelékének 1.4.1. a)–c); fa); g) és az 1.4.2. a)–d) pontjai 2011. szeptember 1-jén lépnek hatályba.
4. § Hatályát veszti a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 33/2010. (X. 1.) KIM utasítás.
Melléklet a 29/2011. (III. 8.) KIM utasításhoz
A Pest Megyei Kormányhivatal Szervezeti és Működési Szabályzata
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Pest Megyei Kormányhivatal jogállása és alapadatai
1. § (1) A Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 2. § (1) bekezdése alapján a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve.
(2) A Kormányhivatal alapadatai a következők:
a) megnevezése: Pest Megyei Kormányhivatal;
b) rövidítése: PMKH;
c) angol megnevezése: Government Office of Pest County;
d) német megnevezése: Das Regierungsamt im Komitat Pest;
e) francia megnevezése: Office Gouvernemental du Département Pest;
f) székhelye: 1052 Budapest, Városház utca 7;
g) postafiók címe: 1364 Budapest, Pf. 270.,
h) vezetője: kormánymegbízott;
i) alapítója: Magyar Köztársaság Kormánya;
j) alapítás dátuma: 2011. január 1;
k) alapító okirat kelte és száma: 2010. december 23. , XXII-3/KIM/550/1 (2010);
l) jogállása: költségvetési törvény által meghatározott, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium költségvetésében szereplő költségvetési szerv;
m) gazdálkodási jogköre: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv;
n) számlavezetője: Magyar Államkincstár;
o) előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10023002-00299671-00000000;
p) adóigazgatási azonosító száma: 15789350-2-41;
q) statisztikai számjele: 15789350-8411-312-01;
r) PIR törzsszáma: 789356;
s) államháztartási szakágazati besorolása:
841104 Területi általános igazgatási szervek tevékenysége;
t) alaptevékenységének államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
639990 Máshová nem sorolható egyéb információs szolgáltatás;
682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése;
691001 Jogi segítségnyújtás;
712101 Mérőeszközök hitelesítése;
712106 Élelmiszer-előállítással kapcsolatos állat-egészségügyi ellenőrző vizsgálatok;
712109 Egyéb, hatósági eljárás érdekében végzett műszaki vizsgálat, elemzés;
721933 Agrártudományi kísérleti fejlesztés;
7420730 Földmérés, térképészet;
7420741 Térképészet;
749050 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység;
750000 Állat-egészségügyi ellátás;
841104 Területi általános igazgatási szervek tevékenysége;
841318 Gazdasági, kereskedelmi, munkaügyi igazgatás;
841114 Országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek;
841115 Önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek;
841116 Országos, települési és területi kisebbségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek;
841117 Európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek;
841118 Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek;
841122 Központi általános végrehajtó igazgatási tevékenység;
841124 Területi általános végrehajtó igazgatási tevékenység;
841163 Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés;
841221 Egészségügy területi igazgatása és szabályozása;
841222 Oktatás területi igazgatása és szabályozása;
841223 Kultúra területi igazgatása és szabályozása;
841228 Szociális szolgáltatások területi igazgatása és szabályozása;
841229 Társadalmi tevékenységekkel, esélyegyenlőséggel, érdekképviselettel, kisebbségekkel, egyházakkal
összefüggő feladatok területi igazgatása és szabályozása;
843047 Egyéb természetbeni ellátások nyújtásának finanszírozása;
841322 Mezőgazdaság területi igazgatása és szabályozása;
841323 Földügy területi igazgatása és szabályozása;
841325 Építésügy, területpolitika területi igazgatása és szabályozása;
841332 Foglalkoztatás-, munkaügy területi igazgatása és szabályozása;
841334 Munkavédelmi, munkaügyi ellenőrzés területi igazgatása és szabályozása;
842350 Pártfogó felügyelői tevékenység;
842370 Áldozatsegítés és kárenyhítés;
855935 Szakmai továbbképzések;
855936 Kötelező felkészítő képzések;
855937 M.n.s. egyéb felnőttoktatás;
889943 Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások;
(3) A Kormányhivatal állami alapfeladatként ellátott alaptevékenységeinek körét alapító okirata, jogállását, feladat- és hatáskörét a Khtv., valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) és egyéb jogszabályok határozzák meg. A Kormányhivatal vállalkozási tevékenységet végezhet.
(4) A funkcionális alapfeladatok ellátásának forrása: a Magyar Köztársaság költségvetése X. fejezet.
2. Pest Megyei Kormányhivatal szervezete
2. § (1) A Kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből (a továbbiakban együtt: törzshivatal), valamint ágazati szakigazgatási szervekből áll.
(2) A törzshivatal szervezeti egységei: a főosztályok, valamint az osztály jogállású Kormánymegbízotti Kabinet, a Jogi Perképviseleti Osztály és a Belső Ellenőrzési Osztály. A főosztályok osztályokra tagozódhatnak.
(3) A Kormányhivatalban a következő szakigazgatási szervek működnek
a) a Szociális és Gyámhivatal;
b) az Építésügyi Hivatal;
c) az Igazságügyi Szolgálat;
d) a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság;
e) az Erdészeti Igazgatóság;
f) a Földművelésügyi Igazgatóság;
g) az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság;
h) a Földhivatal;
i) a Munkaügyi Központ;
j) a Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv;
k) a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség;
l) a Kulturális Örökségvédelmi Iroda;
m) a Közlekedési Felügyelőség.
(4) A szakigazgatási szervek szervezeti egységei az osztályok. Szervezeti egységnek minősülnek továbbá
a) az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tekintetében az osztályok és a kerületi állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok (a továbbiakban: kerületi hivatalok),
b) a Földhivatal tekintetében a megyei földhivatali osztályok, illetve az önálló feladat és hatáskörrel rendelkező körzeti földhivatalok, valamint az önálló hatáskörrel nem rendelkező kirendeltségek,
c) a Közlekedési Felügyelőség tekintetében a Közúti Jármű Főosztály, amely osztályokra tagozódhat, valamint az Útügyi Osztály és a Járművezető Vizsgáztatási és Utánképzési Osztály.
(5) A szakigazgatási szervek az e Szabályzatban meghatározottak mellett ügyrendben további osztályokat működtethetnek a szakmai irányító szerv vezetőjével történő egyeztetést és a kormánymegbízott jóváhagyását követően.
(6) A szakigazgatási szervek körzeti és helyi szintű szervezeti egységeinek szervezeti struktúráját, a kiadmányozás rendjét és a helyettesítés szabályait a szakigazgatási szervek ügyrendjei tartalmazzák.
3. § (1) A Kormányhivatal szervezeti felépítését az 1. függelék tartalmazza.
(2) A Kormányhivatal szervezeti egységeinek feladatait – a törzshivatal főosztályai és a szakigazgatási szervek szervezeti egységei szerinti bontásban – a 2. függelék tartalmazza.
(3) A Kormányhivatal létszámkeretét –a törzshivatali főosztályok és a szakigazgatási szervek létszám szerinti bontásában – a 3. függelék tartalmazza.
(4) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényre (a továbbiakban: Vnytv.) figyelemmel a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a 4. függelék tartalmazza.
(5) A Kormányhivatal iratmintáit az 5. függelék tartalmazza.
A KORMÁNYHIVATAL VEZETÉSE
1. A kormánymegbízott
4. § (1) A kormánymegbízott a Kormányhivatal vezetőjeként:
a) Vezeti a Kormányhivatalt, gyakorolja annak feladat- és hatásköreit;
b) Ellátja a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe utalt feladatokat;
c) Hatáskörében eljárva gyakorolja a kiadmányozási jogot;
d) Biztosítja a szakigazgatási szervek feladatellátásának feltételeit;
e) Elkészíti és a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter részére megküldi a Kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatára vonatkozó javaslatát;
f) Gondoskodik a jogszabályban előírt belső szabályzatok elkészítéséről;
g) A Kormányhivatal tevékenységéről évente, az R. 10. § (2) bekezdésében meghatározott szervek bevonásával összegző beszámolót készít;
h) A költségvetési szerv vezetőjeként gondoskodik az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzésének kialakításáról és megfelelő működtetéséről;
i) Gondoskodik a megyei államigazgatási kollégium létrehozásáról, működéséről, ügyrendjének előkészítéséről, a Kollégium elnökeként vezeti a Pest Megyei Államigazgatási Kollégiumot;
j) Munkáltatói jogokat gyakorol a főigazgató felett – a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével;
k) A főigazgató javaslatára kinevezi az igazgatót, aki esetében gyakorolja a felmentés, fegyelmi eljárás megindítása és fegyelmi büntetés kiszabása munkáltatói jogköröket;
l) Munkáltatói jogkört gyakorol a törzshivatal kormánytisztviselői, ügykezelői és munkavállalói felett;
m) Munkáltatói jogokat gyakorol a szakigazgatási szervek vezetői felett, a szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezéséhez és felmentéséhez azonban a szakmai irányító szerv vezetőjének az egyetértése szükséges. A szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezésére és felmentésére a szakmai irányító szerv vezetőjével előzetes egyeztetést tart, az egyeztetést követően a Khtv. 14. § (1) bekezdése szerinti egyetértés érdekében javaslatot tesz a szakmai irányító szerv vezetőjének;
n) Kifogással élhet a szakigazgatási szerv kormánytisztviselőjének kinevezésével szemben;
o) Véleményezi a Khtv. 18. §-a alapján – a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) kivételével – a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei vezetőinek kinevezését, felmentését, a szervek létrehozására, átszervezésére, valamint jogállásuk és illetékességi területük módosítására továbbá a foglalkoztatottjaik létszámára és költségvetésük megállapítására vonatkozó javaslatokat;
p) Tagja a megyei védelmi bizottságnak.
(2) A kormánymegbízott a részére, illetve a Kormányhivatalnak címzett feladat- és hatásköröket e Szabályzatban, a Kormányhivatal egyéb belső szabályzatában, vagy a munkaköri leírásban megjelölt, kiadmányozási joggal felruházott vezető, illetve kormánytisztviselő útján is gyakorolhatja, aki a döntés meghozatala során a kormánymegbízott felhatalmazásával vagy felhatalmazásával és megbízásából jár el.
5. § A kormánymegbízottat távolléte vagy akadályoztatása esetén a főigazgató helyettesíti.
6. § A kormánymegbízott közvetlenül vezeti és irányítja:
a) a Kormánymegbízotti Kabinet,
b) a főigazgató,
c) az igazgató,
d) a törzshivatal,
e) a Belső Ellenőrzési Osztály
tevékenységét.
7. § (1) A kormánymegbízott munkájának és feladatai ellátásának támogatása érdekében a Kormányhivatalon belül kabinet működik.
(2) A belső kontrollrendszer részét képező belső ellenőrzés kialakításáról a kormánymegbízott köteles gondoskodni. A belső ellenőrök tevékenységüket – e Szabályzatban foglaltak szerint – közvetlenül a kormánymegbízott alárendeltségében a Belső Ellenőrzési Osztály keretében végzik, a belső ellenőrök és a Belső Ellenőrzési Osztály tevékenységét belső ellenőrzési vezető vezeti.
2. A főigazgató
8. § (1) A Kormányhivatal hivatali szervezetét főigazgató vezeti.
(2) A főigazgató, mint a Kormányhivatal hivatali szervezetének vezetője:
a) Vezeti a törzshivatal szakmai munkáját;
b) Részt vesz a Kormányhivatal munkájának összehangolásában, a Kormányhivatal feladat- és hatáskörében a koncepcionális elképzelések kialakításában, ezek megvalósítását szolgáló tevékenységek megalapozásában;
c) Koordinálja a beszámolók és jelentések elkészítését;
d) Koordinálja az adatvédelemmel, a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos és az elektronikus információszabadságból eredő feladatokat, kezdeményezi a törzshivatal feladat- és hatáskörébe tartozó adat minősítését és a minősítés felülvizsgálatát, kijelöli az adatvédelmi felelőst;
e) Gondoskodik a hivatali munkatervek, feladattervek, ellenőrzési tervek, munkaprogramok előkészítéséről a központilag kiadott tervek és programok kivételével;
f) Tagja a Pest Megyei Államigazgatási Kollégiumnak;
g) Közreműködik a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásában;
h) Munkáltatói jogokat gyakorol az igazgató felett (a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével);
i) A törzshivatal Pénzügyi, Koordinációs- és Szervezési, Humánpolitikai, valamint az Informatikai Főosztálya főosztályvezetői útján ellátja a szakigazgatási szerveknek a R. 32. § (4) bekezdésében meghatározott funkcionális feladatai irányítását;
j) Ellátja az e Szabályzatban, a Kormányhivatal más belső szabályzatában, a munkaköri leírásában meghatározott feladatokat, és távolléte vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti a kormánymegbízottat, azzal, hogy e minőségében megilleti a kiadmányozási jog gyakorlása.
(3) A főigazgató közvetlenül vezeti és irányítja a Jogi Perképviseleti Osztály tevékenységét.
9. § A főigazgató munkáját általános helyettesként igazgató segíti, távolléte vagy akadályoztatása esetén az igazgató helyettesíti.
3. Az igazgató
10. § Az igazgató:
a) Segíti a főigazgató munkáját;
b) Közreműködik a Kormányhivatal munkájának összehangolásában;
c) Tagja a Pest Megyei Államigazgatási Kollégiumnak;
d) Ellátja e Szabályzatban, a Kormányhivatal más belső szabályzatában, a munkaköri leírásában meghatározott feladatokat, és távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesíti a főigazgatót.
11. § Az igazgatót akadályoztatása esetén a törzshivatalnak a főigazgató által kijelölt vezető munkakörű kormánytisztviselője helyettesíti.
4. A szakigazgatási szerv vezetője
12. § A szakigazgatási szerv vezetője:
a) A jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti és irányítja a szakigazgatási szervet;
b) Gyakorolja a szakigazgatási szervhez, illetve a szakigazgatási szerv vezetőjéhez címzett hatásköröket, a 23. § (3) bekezdés c) pontja kivételével a szakigazgatási szerv nevében a kiadmányozási jogot, amelynek gyakorlását átruházhatja;
c) Elkészíti a szakigazgatási szerv ügyrendjét és az annak mellékletét képező munkaköri leírásokat;
d) Az önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységek kivételével szervezi és ellenőrzi a szakigazgatási szerv feladatainak végrehajtását, biztosítja az ügyintézés szakszerűségét, a szakmai követelmények érvényesülését;
e) Kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét;
f) Tagja a Pest Megyei Államigazgatási Kollégiumnak;
g) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, gyakorolja a munkáltatói, utasítási és ellenőrzési jogot a szakigazgatási szerv kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a Khtv. 15. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával;
h) Évente, illetve a szakmai irányítószerv által elrendelt esetekben beszámolót, jelentéseket készít, adatokat közöl;
i) A kormánymegbízott által meghatározott rendben, de legalább évente tájékoztatást ad a kormánymegbízott részére a szakigazgatási szerv tevékenységéről;
j) Szakmai értekezleteket hív össze az irányítása alá tartozó tevékenységi körben felmerült fontosabb feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, illetve a felügyelt szervezeti egységek munkájának irányítása céljából,
13. § A szakigazgatási szerv vezetőjét az általa kijelölt vezető munkakört betöltő kormánytisztviselő, vezető munkakört betöltő kormánytisztviselő hiányában az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.
A KORMÁNYHIVATAL SZERVEZETI EGYSÉGEI ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA
1. A Kormányhivatal szervezeti egységei
14. § (1) A szervezeti egység ellátja a 2. függelékben, valamint a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető által meghatározott egyéb feladatokat.
(2) A törzshivatal főosztályai osztályainak létszámát ha a főosztály osztályokra tagozódik a kormánymegbízott, a szakigazgatási szerv szervezeti egységeinek létszámát – az e Szabályzatban meghatározott a szakigazgatási szervre meghatározott létszámkereten belül – a szakigazgatási szerv vezetője ügyrendben határozza meg.
2. A szervezeti egységek vezetői
15. § (1) A szervezeti egység vezetője a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően – a törzshivatal esetében a kormánymegbízottól, a főigazgatótól, az igazgatótól, a szakigazgatási szerv esetében a szakigazgatási szerv vezetőjétől kapott utasítás és iránymutatás alapján – vezeti a szervezeti egység munkáját, és felelős a szervezeti egység feladatainak ellátásáért.
(2) A szervezeti egység feladatkörébe utalt ügyekben a szervezeti egység vezetője dönt, illetve gyakorolja mindazon ügyekben a kiadmányozási jogot, amelyek tekintetében felhatalmazást kapott.
16. § (1) A törzshivatal főosztályi jogállással bíró szervezeti egysége vezetőjének a helyettese a törzshivatal szervezeti egységének ügyrendjében meghatározottak, valamint a főosztályvezető, utasítása szerint helyettesíti a főosztályvezetőt.
(2) A törzshivatal osztályvezetője a főosztály ügyrendje, valamint a főosztály vezetője utasítása szerint vezeti és ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját. Az osztályvezető felelős az osztály feladatainak teljesítéséért.
(3) A törzshivatal osztályvezetőjét akadályoztatása esetén a főosztály ügyrendjében meghatározottak szerint a főosztály másik osztályának vezetője vagy a főosztály munkatársai közül a főosztályvezető által kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.
17. § (1) A szakigazgatási szerv szervezeti egységének vezetője a szakigazgatási szerv ügyrendje, valamint a szakigazgatási szerv vezetőjének utasítása szerint vezeti és ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját.
(2) A szakigazgatási szerv szervezeti egységének vezetőjét akadályoztatása esetén a szakigazgatási szerv ügyrendjében meghatározottak szerint a szakigazgatási szerv másik osztályának vezetője vagy az osztály munkatársai közül a szakigazgatási szerv szervezeti egységének vezetője által kijelölt kormánytisztviselő, főosztályi struktúrában működő szakigazgatási szerv esetében a főosztály vezetője által kijelölt osztályvezető helyettesíti.
A KORMÁNYHIVATAL TÁJÉKOZTATÁSI ÉS DÖNTÉSELŐKÉSZÍTÉSI FÓRUMAI
1. A kormánymegbízotti értekezlet
18. § (1) A kormánymegbízotti értekezlet a kormánymegbízott vezetésével áttekinti a kormánymegbízott vezetése alá tartozó szervezeti egységek feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátását. Célja a kölcsönös tájékoztatás az előző értekezlet óta történt jelentős eseményekről, a következő időszakra vonatkozó feladatok egyeztetése, összehangolása, tájékoztatás a végrehajtott feladatokról.
(2) A kormánymegbízotti értekezleten a főigazgató, az igazgató, a szakigazgatási szerv vezetője, a Kormánymegbízotti Kabinet vezetője, illetve a kormánymegbízott által meghívottak vesznek részt.
(3) A Kormánymegbízotti Kabinet vezetője gondoskodik arról, hogy a vezetői értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról emlékeztető készüljön, amelyet az értekezlet résztvevői és a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát.
2. Szakigazgatási szerv vezetői értekezlet
19. § (1) A vezetői értekezlet a szakigazgatási szerv vezetőjének vezetésével áttekinti a szakigazgatási szerv illetve a szakigazgatási szerv szervezeti egységeinek feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátását. Célja a kormánymegbízotti és a szakmai irányító szerv vezetője által tartott értekezleteken elhangzott információk továbbadása, a kölcsönös tájékoztatás az előző vezetői értekezlet óta történt jelentős eseményekről, a következő időszakra vonatkozó feladatok egyeztetése, összehangolása, tájékoztatás a végrehajtott feladatokról.
(2) Az értekezlet résztvevői a szakigazgatási szerv vezetőjének közvetlen vezetése alatt álló szervezeti egységek vezetői, illetve a szakigazgatási szerv vezetője által meghívott személy.
(3) Az értekezlet összehívásáért és előkészítéséért a szakigazgatási szerv vezetője által megbízott kormánytisztviselő a felelős, aki az értekezletről emlékeztetőt készít, amit a szakigazgatási szerv vezetője hagy jóvá. Az emlékeztető egy példányát meg kell küldeni a kormánymegbízott részére.
3. Főigazgatói értekezlet
20. § (1) A főigazgatói értekezleten a főigazgató vezetésével a törzshivatalon belüli szakmai és funkcionális feladatellátás, jogalkalmazás összehangolására, a soron következő feladatok meghatározására kerül sor. Célja a kölcsönös tájékoztatás az előző értekezlet óta történt jelentős eseményekről, a következő időszakra vonatkozó feladatok egyeztetése, összehangolása, tájékoztatás a végrehajtott feladatokról.
(2) Az értekezlet résztvevői az igazgató, a törzshivatal főosztályvezetői, illetve a főigazgató által meghívottak.
(3) Az értekezlet összehívásáért és előkészítéséért a főigazgató által megbízott kormánytisztviselő a felelős, aki az értekezletről emlékeztetőt készít, amit a főigazgató hagy jóvá.
4. A munkacsoport
21. § (1) A kormánymegbízott, a főigazgató és a szakigazgatási szerv vezetője több szervezeti egység feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport létrehozásáról szóló utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét, tagjait és működésének tartamát.
(2) A munkacsoport célja a meghatározott feladat komplex megközelítésű, a szakterületek kiemelt együttműködésén alapuló hatékony megoldása, illetve az ehhez szükséges javaslatok felvázolása, kidolgozása.
(3) A munkacsoport tagjait a helyettesítésükre egyébként jogosult személy helyettesítheti.
(4) A munkacsoport vezetője a munkacsoport által elvégzett feladat teljesítéséről a munkacsoport létrehozásáról döntő vezetőt köteles tájékoztatni.
5. Pest Megyei Államigazgatási Kollégium
22. § (1) A Pest Megyei Államigazgatási Kollégium a kormánymegbízott véleményező, összehangolást elősegítő testülete. Működésének részletes szabályait a Kollégium ügyrendje tartalmazza.
(2) A Kollégium elnöke a kormánymegbízott, tagjai a főigazgató, az igazgató, a Kormányhivatal törzshivatalának és szakigazgatási szerveinek vezetői, a Kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek vezetői, valamint a kormánymegbízott által meghívottak.
(3) A Kollégium az ügyrendjében meghatározott módon tartja üléseit, valamint ha a kormánymegbízott az ügyrendtől eltérően összehívja.
(4) A Kollégium ülésén tanácskozási joggal részt vesz az államigazgatási feladatot ellátó más szervezet kormánymegbízott által meghívott vezetője.
(5) A Kormánymegbízott szükség szerint, a kollégium tagjainak részvételével, a feladat- és hatáskörrel rendelkező központi államigazgatási szervek vezetőinek egyidejű tájékoztatása mellett megyei koordinációs értekezletet hívhat össze több ágazatot érintő feladat ellátásának előmozdítására.
(6) A Kormányhivatal törzshivatala, valamint a szakigazgatási szerv vezetője az államigazgatási feladatokat ellátó, államigazgatási hatósági jogkörben eljáró helyi önkormányzati szervek vonatkozásában jogosult szakmai-koordinációs értekezletet összehívni.
A KORMÁNYHIVATAL MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
1. A kiadmányozás rendje
23. § (1) A kiadmányozási jog az ügyben történő közbenső intézkedésre, döntésre, valamint külső szervnek, vagy személynek címzett irat kiadására ad felhatalmazást. A kiadmányozási jog magában foglalja az intézkedést, a közbenső intézkedést, a döntést, a döntés kialakításának, valamint az irat irattárba helyezésének jogát. A kiadmányozott irat tartalmáért és alakiságáért a kiadmányozó felelős.
(2) A Kormányhivatal szervezeti egységeinél a kiadmányozási jogköröket úgy kell meghatározni, hogy a jogszerűség és a szakszerűség mellett biztosítsa a gyors és folyamatában ellenőrizhető ügyintézést, feladatellátást. A kiadmányozásra jogosultaknak a döntést az előkészítés ellenőrzését követően a törvényesség, és a szakszerűség betartásával az előírt határidőben kell meghozniuk.
(3) A Kormányhivatalnál a kiadmányozási jog jogosultja
a) a Kormányhivatal, illetve a kormánymegbízott hatáskörébe tartozó ügyekben – mint a hatáskörrel rendelkező szerv vezetője – a kormánymegbízott,
b) a – c) pontban meghatározott kivétellel – szakigazgatási szerv, illetve a szakigazgatási szerv vezetőjének hatáskörébe tartozó ügyekben a szakigazgatási szerv vezetője, a szakigazgatási szerv szervezeti egységének önálló feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a szervezeti egység vezetője,
c) az építésfelügyeleti hatósági feladatellátással kapcsolatos kiadmányozási jogkörök tekintetében az Építésügyi Hivatal építésfelügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységének vezetője, az állami főépítészi feladatellátással kapcsolatos és az Építésügyi Hivatal egyéb feladataival összefüggő kiadmányozási jogkörök tekintetében az állami főépítész.
d) jogszabályban meghatározott hatáskörében a Kormányhivatal kormánytisztviselője.
(4) A kormánymegbízott távollétében vagy akadályoztatása esetében az intézkedést igénylő ügyekben a Kormányhivatal főigazgatója, a kormánymegbízott és a főigazgató egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató intézkedik és kiadmányoz. A szakigazgatási szerv vezetőjének akadályoztatása esetén a szakigazgatási szerv vezetőjének helyettese, vagy a helyettesítésével megbízott személy gyakorolja a kiadmányozás jogát.
(5) A kiadmányozási jog jogosultja e jogkörét a Kormányhivatal törzshivatala esetében a kiadmányozási és helyettesítési szabályzatban, szakigazgatási szerv esetében ügyrendben, továbbá egyedi írásbeli intézkedéssel-részben vagy egészben átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az átruházott kiadmányozási jog tovább nem delegálható. Az átruházás nem érinti a hatáskör jogosultjának személyét és felelősségét.
(6) A kormánymegbízott a kiadmányozás rendjét, annak részletes szabályait a Kormányhivatal törzshivatalának kiadmányozási és helyettesítési szabályzatában határozza meg.
(7) A szakigazgatási szerv vezetője ügyrendben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
2. A munkavégzés általános szabályai
24. § (1) A Kormánymegbízott és a főigazgató kivételével vezető beosztású kormánytisztviselő az irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársa részére utasítást nem adhat. Az igazgató a feladatkörének ellátásával kapcsolatban adhat közvetlenül utasítást a közvetlen irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársának. Erről az utasítást végrehajtó munkatársnak – a feladat végrehajtásának egyidejű megkezdése mellett – a szervezeti egységet irányító vezetőt haladéktalanul tájékoztatnia kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vezetőtől közvetlenül kapott utasítás végrehajtását a szolgálati út megtartásával kell teljesíteni. Halaszthatatlanul sürgős ügyekben az intézkedésben távolléte miatt akadályozott felettes vezető egyetértését telefonon vagy elektronikus úton kell beszerezni. Ennek megtörténtét, vagy amennyiben erre sincs lehetőség, ezt a körülményt az ügyiraton fel kell tüntetni, és az ügyiratot haladéktalanul a következő felettes vezetőhöz kell eljuttatni.
(3) A közvetlenül kapott utasítás végrehajtását – ha az utasítást adó kifejezetten ellentétesen nem rendelkezik – a szolgálati út megtartásával kell teljesíteni.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott utasítás nem terjedhet ki az utasítást adó vezető irányítása alá nem tartozó szervezeti egység kormánytisztviselőjének hatósági feladatai ellátására.
3. Ügyintézési határidő
25. § (1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok és a felettes vezető által előírt határidőben történik.
(2) Az ügyintézési határidő az adott ügyekre vonatkozó anyagi és eljárási szabályokban meghatározott határidő.
(3) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidő az irányadó.
(4) A határidőket – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – naptári napban kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő nap.
(5) Az ügyintéző feladatainak ütemezése során úgy jár el, hogy a vezetői jóváhagyás a határidő lejárta előtt, ésszerű időben beszerezhető legyen.
(6) Ha az ágazati jogszabály hatálya alá nem tartozó beadvány az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, akkor az ügyintéző a késedelem okáról és az ügyintézés várható időpontjáról felettesét tájékoztatja. Ilyen esetben a vezető a továbbiakra nézve döntést hoz, útmutatást ad, amelyről az ügyben érintetteket (ügyfeleket) haladéktalanul tájékoztatni kell.
4. Együttműködési kötelezettség, csoportos munkavégzés
26. § (1) A Kormányhivatal valamennyi vezetője és munkatársa köteles a kormányhivatali feladatok végrehajtásában együttműködni. Az önálló szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért az önálló szervezeti egységek vezetői a felelősek. Az egyeztetésért, illetve azért, hogy a feladat ellátásában a többi érintett szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön, az a szervezeti egység felelős, amelynek az ügy intézése a feladatkörébe tartozik vagy akit erre a kormánymegbízott kijelölt.
(2) A kormánymegbízott az összetett megközelítést és több szakterület szoros együttműködését igénylő feladat elvégzése érdekében a feladatkörükben érintett vezetők és a tárgykör szerint illetékes ügyintézők hatékony együttműködésével megvalósuló csoportos munkavégzést rendelhet el.
(3) A csoportos munkavégzés során a feladatkörükben érintett vezetőket és a tárgykör szerint illetékes ügyintézőket a komplex feladat megfelelő határidőben történő elvégzése érdekében kiemelt együttműködési kötelezettség és felelősség terheli.
(4) A Kormányhivatal jogi képviseletének ellátásáért felelős szervezeti egység, illetve a jogi képviselet ellátására megbízott szervezeti egység kormánytisztviselőivel, vagy külső jogi képviselővel a Kormányhivatal valamennyi szervezeti egysége köteles együttműködni.
27. § (1) A Kormányhivatal törzshivatala és szakigazgatási szervei kötelesek együttműködni a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek a kormányhivatalok felett fennálló funkcionális irányítási, valamint egyes funkcionális feladatait ellátó Nemzeti Államigazgatási Központtal (a továbbiakban: NÁK).
(2) A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) szakmai irányítást gyakorol a kormányhivatalok törzshivatala és szakigazgatási szerveinek informatikai tevékenysége felett, ennek keretében gondoskodik az informatikai üzemeltetés feltételeinek meghatározásától, valamint egyetértési jogot gyakorol az informatikai tárgyú szerződések megkötése során.
(3) A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Miniszteri Kabinetében működő Kormányzati Web- és Médiafejlesztési Stratégiai Osztály szakmai irányítást gyakorol a kormányhivatalok internetes kommunikációt érintő fejlesztési tevékenysége felett, összefogja, koordinálja és megvalósítja a központi kommunikációs felületek létrehozását és fejlesztését.
5. A Kormányhivatal képviselete
28. § (1) A Kormányhivatalt az e szakaszban foglalt kivételekkel a kormánymegbízott képviseli. A kormánymegbízott akadályoztatása esetén a képviselet rendjére e Szabályzatnak a kormánymegbízott helyettesítésének rendjére vonatkozó rendelkezései az irányadók.
(2) A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal, más minisztériumokkal, a központi hivatalokkal, az önkormányzatokkal és a társadalmi szervezetekkel való kapcsolatokban a Kormányhivatalt a kormánymegbízott, a főigazgató, az igazgató, szakigazgatási szerv vezetője, valamint – a szakterületüket érintő kérdésekben, illetve a kormánymegbízott, a főigazgató, szakigazgatási szerv vezetője megbízása alapján – az erre felhatalmazott vezető, illetve kormánytisztviselő képviseli.
(3) A Kormányhivatalnak a bíróságok és a hatóságok előtti jogi képviseletét a jogi képviseletért felelős szervezeti egység e feladattal megbízott kormánytisztviselői látják el, kivéve, ha az ügy sajátosságára tekintettel a kormánymegbízott – a szakigazgatási szerv vezetőjének a javaslatára – a jogi képviselet ellátására más szervezeti egység vagy a szakigazgatási szerv ügyintézőjét jelöli ki, illetőleg egyedi vagy általános megbízási szerződés alapján külső jogi képviselőt bíz meg, jogi képviseleti megbízást tart fenn. E rendelkezésen túlmenően a Kormányhivatal kormánytisztviselői a Kormányhivatal képviseletében a hatályos anyagi és eljárási jogszabályok alapján jogosultak eljárni a bíróságok és más hatóságok előtt. A képviseleti jogosultságra vonatkozó részletes szabályokat jelen Szabályzat mellett a Kormányhivatal más belső szabályzatai, az ügyrendek és a kormánytisztviselők munkaköri leírásai tartalmazzák.
(4) Az Európai Unió által társfinanszírozott projektek előkészítése során a Kormányhivatal képviseletét a kormánymegbízott írásos meghatalmazása alapján kijelölt kormánytisztviselő látja el. E projektek megvalósítása során a kormánymegbízott a projektalapító dokumentumban is rendelkezik a képviseletről.
(5) Nemzetközi programokon, protokolleseményeken, valamint a civil szervezetekkel és az érdekképviseleti szervekkel való kapcsolattartás tekintetében a Kormányhivatal képviseletére az (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések az irányadók.
6. A sajtó tájékoztatásával kapcsolatos eljárás
29. § (1) A sajtó tájékoztatását a Kormányhivatal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkárságával egyeztetve végzi.
(2) A sajtó tájékoztatásával kapcsolatos eljárás részletes szabályait külön szabályzat határozza meg.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30. § (1) A kormánymegbízott e Szabályzat hatálybalépését követő 30 napon belül kiadja a következő szabályzatokat:
a) a Kormányhivatal házirendjét,
b) a személyügyi szabályzatot,
c) az irat- és adatkezelési szabályzatot,
d) a gazdálkodási keretszabályzatot,
e) a döntésértékelési szabályzatot, valamint
f) az ellenőrzési szabályzatot.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő szabályzatokon túl a kormánymegbízott további szabályzatok kiadásáról is rendelkezhet.
31. § (1) A törzshivatal szervezeti egységeinek vezetői és a szakigazgatási szervek vezetői e Szabályzat végrehajtására, így különösen az egyes szervezeti egységek feladatkörének és létszámának meghatározására a Szabályzat hatálybalépésétől számított 30 napon belül ügyrendet készítenek.
(2) Az ügyrendet a törzshivatal szervezeti egységének, illetve a szakigazgatási szerv vezetője – szakigazgatási szerv esetében a szakmai irányító szerv vezetőjével történő egyeztetést követően írja alá, és jóváhagyásra megküldi a kormánymegbízottnak.
1. függelék
A Pest Megyei Kormányhivatal szervezeti felépítése
2. függelék
A Pest Megyei Kormányhivatal szervezeti egységeinek feladatai
1. A kormánymegbízott által irányított szervezeti egységek
1.1. Kormánymegbízotti Kabinet
a) Elősegíti a kormánymegbízotti kommunikáció napi működését;
b) Részt vesz a kormánymegbízott személyét érintő sajtóesemények megszervezésében, lebonyolításában, értékelésében;
c) Felelős a kormánymegbízott lakossági kapcsolattartásáért;
d) Előkészíti a kormánymegbízott bel- és külföldi programjait és irányítja azok megszervezését;
e) Háttéranyagot készít a kormánymegbízott programjaihoz, amelyhez információkat kérhet a Kormányhivatal szervezeti egységeitől;
f) Kapcsolatot tart a Kormányhivatal szervezeti egységeivel, tájékozódik az ott folyó munkáról, adatokat, háttéranyagokat kérhet tőlük;
g) Munkatársai részt vesznek a Kormányhivatal vezetői értekezletein;
h) Eljár a kormánymegbízott által meghatározott ügyekben, részt vesz a kormánymegbízott által meghatározott projektek koordinálásában;
i) A kormánymegbízott által meghatározott módon figyelemmel kíséri a Kormányhivatal gazdálkodását;
j) Segíti a civil szféra és a Kormányhivatal közötti kölcsönös információátadást;
k) Koordinálja a Kormánymegbízottnak címzett lakossági panaszok, közérdekű bejelentések; javaslatok és egyéb kérelmek elintézését;
l) Ellátja a Kormányhivatal szóvivői feladatait, e feladatkörében a kormánymegbízott megbízásából nyilatkozatot ad a sajtónak;
m) Koordinálja a kormánymegbízott programjait, szükség szerint részt vesz a Kormányhivatal programjainak lebonyolításában;
n) Megszervezi a kormánymegbízotti értekezletet, amelyről emlékeztetőt készíti;
o) Véleményezi a kormánymegbízott hatáskörébe tartozó szerződéseket, azok megkötése előtt;
p) Koordinálja a Kormányhivatal külföldi kapcsolatait, ellátja a Kormányhivatal nemzetközi kapcsolatainak kialakításával, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat.
1.2. Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály
1. A Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály kodifikációs feladatai tekintetében véleményezi a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben készített jogszabálytervezeteket.
2. A Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály koordinációs feladatai tekintetében:
a) Az önhibájukon kívüli hátrányos helyzetű önkormányzatok számára előkészíti a jogszabályok szerinti feltételek alóli felmentést;
b) Szakmai segítséget nyújt a területrész átadása, átvétele, cseréje esetén a javaslat elkészítéséhez;
c) Lefolytatja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 30/B. § (4) bekezdésében foglalt egyeztetést.
3. A Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) az érdekelt önkormányzatok megegyezésének hiányában előkészíti a körjegyzőséghez tartozó községek kijelölését.
4. A Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály funkcionális feladatai tekintetében:
a) Gondoskodik az önkormányzati törzsadattár aktualizálásáról, továbbá az Informatikai Főosztállyal együttműködésben a TÖRV, az NRT és TERKA rendszerek működtetéséről, karbantartásáról, valamint az adatrögzítéssel és adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátásáról;
b) A feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben az önkormányzatok kérésére szakmai segítséget nyújt;
c) Közreműködik a kormánymegbízott által meghatározott ügyekben a Jogi Perképviseleti Osztállyal együttműködve a bíróságok és más hatóságok előtti eljárásokban.
5. A Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály törvényességi ellenőrzési és felügyeleti feladatai tekintetében:
a) Ellátja a helyi önkormányzatok és szerveik, a kisebbségi önkormányzatok és szervei, az önkormányzati társulások, valamint a többcélú kistérségi társulások törvényességi ellenőrzését. Ellátja kistérségi, megyei és térségi fejlesztési tanács törvényességi felügyeletét;
b) Előkészíti jogszabálysértés észlelése esetén a jogszabálysértés megszüntetését célzó intézkedéseket;
c) Feldolgozza és elemzi az önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének tapasztalatait;
d) Gondoskodik a törvényességi ellenőrzéssel, az önkormányzatok működésével kapcsolatos adatok gyűjtéséről, azok ellenőrzéséről, feldolgozásáról;
e) Ellenőrzi a kistérségi, megyei, térségi területfejlesztési tanács valamint a kistérségi és megyei fejlesztési tanácsok szabályzatainak, szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásának, határozatainak jogszerűségét;
f) Feldolgozza és elemzi a területfejlesztési intézmények törvényességi felügyeletének tapasztalatait;
g) Ellenőrzi a területszervezési eljárás törvényességét, értékeli a kezdeményezés törvényi feltételeinek teljesítését, előkészíti azoknak a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszter részére történő felterjesztését;
h) Javaslatot tesz és döntésre előkészíti a Kormánynak az Alkotmány 19. § (3) bekezdés l) pontja szerinti javaslatait, valamint részt vesz a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 95. § e) pontjában meghatározott feladatai ellátásában, a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek az Ötv. 96. § c)–d) pontjában és a 96/A. § a)–b) pontjában, valamint a szakmai irányító miniszternek az Ötv. 97. §-ában meghatározott feladatai ellátásában. Ennek keretében
ha) a feladat- és hatáskörrel rendelkező más államigazgatási szervekkel együttesen részt vesz az Ötv. 98. §-ában meghatározott keretek között a szakmai irányító miniszter ellenőrzési feladatainak teljesítésében, értékeli és elemzi az ágazati törvények, kormány- és miniszteri rendeletek hatályosulását;
hb) a helyi önkormányzatoktól az Ötv. 97. § e) pontjára figyelemmel adatokat és információkat kér a szakmai irányításért felelős miniszter ágazati feladatai ellátása érdekében, az információkat összegzi és továbbítja a szakmai irányításért felelős miniszternek;
hc) a helyi önkormányzat felkérésére a szakmai irányításért felelős miniszterrel, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező, illetékes államigazgatási szervvel egyeztetve az Ötv. 97. § d) pontjában foglaltakra figyelemmel szakmai segítséget nyújt a helyi önkormányzatok részére az önkormányzat ágazati feladatainak ellátásához;
i) Intézi a feladatkörét érintő közérdekű bejelentésekkel, kérelmekkel, panaszokkal kapcsolatos ügyeket.
j) Előkészíti a képviselő-testület törvénysértés megszüntetése céljából történő összehívására, a képviselő-testület tisztségviselője felelősségének megállapítására vonatkozó kezdeményezést;
k) Kezdeményezi vizsgálat lefolytatását az Állami Számvevőszéknél, illetve a közbeszerzési ügyekben felülvizsgálatra jogosult szervnél, amennyiben a törvényességi ellenőrzés során ennek szükségessége felmerül;
l) Megalapozottság esetén a polgármester ellen fegyelmi eljárás kezdeményezését készíti elő;
m) Polgármesteri tisztség megszűnését követően ellenőrzi a munkaköri átadás-átvételi eljárás jogszerűségét és gondoskodik a munkakör-átadási jegyzőkönyvek aláírásáról;
n) Eljárást kezdeményez a megyei bíróságnál az önkormányzati képviselő, a polgármester összeférhetetlenségének kimondása érdekében, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő;
o) Hulladékgazdálkodási feladatait elmulasztó önkormányzatnál kezdeményezi a költségvetési támogatás visszatartását, illetve zárolását;
p) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) alapján az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményfenntartóknál törvényességi ellenőrzést végez, illetve indokolt esetben eljárást kezdeményez az Állami Számvevőszéknél, az Alkotmánybíróságnál, illetve a bíróságnál;
q) Az éves költségvetési törvényben meghatározottak szerint igazolja az önkormányzati társulási megállapodások jogszerűségét;
r) Előkészíti a kistérségi fejlesztési tanács megalakulásával és az alakuló ülés összehívásával kapcsolatos feladatok végrehajtását, és részt vesz a kistérségi fejlesztési tanács munkájában;
s) Előkészíti a képviselő-testület összehívását, ha a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az ülés összehívására vonatkozó indítványának a polgármester tizenöt napon belül nem tesz eleget;
t) Döntés-előkészítőként és javaslattevőként közreműködik a Kormánynak a Nektv. 60/M. § c)–e), 60/N. § a) valamint a 60/O. § a) pontjában meghatározott feladatai ellátásában;
u) Kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását;
v) Közreműködik a helyi önkormányzatok által vis maior eseményként bejelentett károk előzetes helyszíni vizsgálatában.
1.3. Hatósági Főosztály
1. A Hatósági Főosztály kodifikációs feladatai tekintetében:
a) A hatósági tevékenység tapasztalatai alapján jogszabály-módosító javaslatokat kezdeményez, melyről tájékoztatja az illetékes minisztert;
b) Véleményezi a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben készített jogszabálytervezeteket.
2. A Hatósági Főosztály koordinációs feladatai tekintetében:
a jegyzők kérésére szakmai segítséget nyújt a feladatkörébe tartozó kérdésekben.
3. A Hatósági Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Előkészíti
aa) a Kormányhivatal és a kormánymegbízott hatáskörébe utalt azon első- és másodfokú hatósági döntéseket és felügyeleti intézkedéseket, amelyeket jogszabály nem utal valamely ágazati szakigazgatási szerv hatáskörébe, így különösen a kisajátítási, bányaszolgalmi jog alapítási, az anyakönyvi, népesség-nyilvántartási, közlekedési igazgatási, egyéni vállalkozói tevékenység, továbbá a kereskedelmi, ipari igazgatási, külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezési, birtokvédelmi, állattartási és állatvédelmi adóigazgatási, környezetvédelmi, természetvédelmi, levegőtisztaság, talajterhelési díjjal kapcsolatos bírság, hulladékgazdálkodással kapcsolatos bírság ügyekben, vízgazdálkodási ügyekben, útlejegyzés, kártalanítás, hadigondozottak állami támogatása, lakáscélú állami támogatás, tankötelezettséggel kapcsolatos ügyekekben, valamint fakivágási és temetkezési szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyekben;
ab) a főosztály feladatkörébe tartozó hatósági ügyekben az elfogultság megállapítására, illetve elfogultság, valamint egyéb kizárási ok és illetékességi összeütközés esetén az eljáró szerv vagy ügyintéző kijelölésére vonatkozó döntéseket, az elsőfokú hatóság mulasztása miatt szükséges intézkedéseket;
b) Előkészíti az önkormányzati hatáskörbe tartozó szabálysértések vonatkozásában a méltányossági kérelmek tárgyában hozandó döntéseket;
c) Ellátja a felügyelet gyakorlásából eredő feladatokat:
ca) az anyakönyvvezetők tevékenysége felett;
cb) a polgárok személyi adatainak és lakcímének helyi nyilvántartási tevékenysége felett, ellenőrzi a személyes adatok védelmének érvényesülését, szükség esetén helyreállítja a törvényes állapotot. Az Informatikai Főosztállyal együttműködve érvényesíti az ágazati főhatóság szakmai iránymutatásait, ellenőrzi ezek végrehajtását, tájékoztatást ad a felügyeleti és koordinációs tevékenységről. Az Informatikai Főosztállyal együttműködve felügyeli és ellenőrzi a személyi adat, lakcím-, valamint a címnyilvántartási adatok feldolgozását, és a nyilvántartási rendszeren belüli továbbítását, az okmányirodák működését;
d) Vezeti a hatósági közvetítők névjegyzékét;
e) A Kormányhivatal – az ügyészséggel egyeztetett – éves ellenőrzési tervében foglaltak szerint ellenőrzi az államigazgatási feladatokat ellátó, államigazgatási hatósági jogkörben eljáró helyi önkormányzati szervek tevékenységében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket) végrehajtását és a hatósági tevékenység jogszerűségét, valamint a központi államigazgatási szervek területi szervei tevékenységében a Ket. végrehajtását;
f) Segíti a központi államigazgatási szervek területi szervei ellenőrzési terveinek összehangolását, egyeztetett végrehajtását, illetőleg az ellenőrzési tapasztalatok közös elemzését, segíti a gazdaságos, egymást kiegészítő ellenőrzési módok kialakítását, alkalmazását;
g) Felügyeleti jogkört gyakorol a jegyző elsőfokú hatósági tevékenysége tekintetében, ellenőrzi a jogszabályok előírásainak betartását;
h) Közreműködik a helyi önkormányzatok által vis maior eseményként bejelentett károk előzetes helyszíni vizsgálatában;
i) Gondoskodik a Kormányhivatal hatáskörébe tartozó magyar igazolvány ügyintézési feladatok ellátásáról.
4. A Hatósági Főosztály funkcionális feladatai tekintetében:
a) Közreműködik a kormánymegbízott által meghatározott ügyekben a Jogi Perképviseleti Osztállyal együttműködve a bíróságok és más hatóságok előtti eljárásokban;
b) Előkészíti a főosztály feladatkörébe tartozó hatósági ügyekben keletkezett közigazgatási perekkel összefüggő beadványokat (előkészítő iratok, ellenkérelmek, fellebbezések stb.);
c) Intézi a feladatkörét érintő közérdekű bejelentésekkel, kérelmekkel, panaszokkal kapcsolatos ügyeket;
d) Az IMI-rendszerben figyelemmel a Belső Piaci Információs Rendszer hazai működésének és az abban való részvételnek a szabályairól szóló 342/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: BPIR rendelet) rendelkezéseire:
da) gondoskodik a megkeresések intézéséről;
db) gondoskodik az IMI-ben a rá és a felhasználóira vonatkozóan regisztrált adatok naprakészen tartásáról, ellenőrzi az IMI alkalmazását a szervezetén belül;
dc) együttműködik a jogterületi IMI-koordinátorral és a delegált IMI-koordinátorával az IMI megfelelő működése érdekében, ennek keretében részükre az IMI alkalmazásáról – az általuk igényeltek szerint, a szükséges körben adatot szolgáltat, és jelez az IMI alkalmazásával összefüggésben felmerült bármilyen problémát;
dd) gondoskodik a BPIR rendelet 17. § (1) bekezdésében és (3) bekezdés a) pontjában felsorolt felhasználói jogosultságok Kormányhivatalon belüli kiosztásáról;
e) Összeállítja, feldolgozza és elemzi az ügyiratforgalmi, a hatósági és a szabálysértési statisztikát, értékeli a hatósági tevékenység tapasztalatait, elkészíti a kormánymegbízott és a főhatóságok által kért, a főosztály tevékenységét érintő beszámolókat.
1.4. Ügyfélszolgálati Főosztály
1. Az Ügyfélszolgálati Főosztály funkcionális feladatai tekintetében:
a)2 Működteti a kormányablakot, mint integrált ügyfélszolgálatot;
b)3 Közreműködik a Kormányhivatalhoz érkező közérdekű bejelentésekkel, kérelmekkel, panaszokkal kapcsolatos ügyek kivizsgálásában és megválaszolásában együttműködve a Kormányhivatal szervezeti egységeivel;
c)4 Biztosítja a benyújtott kérelmeknek a Kormányhivatal megfelelő szervezeti egységéhez, illetve a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz való eljuttatását;
d) Gondoskodik az ügyfélszolgálat működéséhez kapcsolódó statisztikák vezetéséről;
e) Tájékoztatást nyújt az ügyfélnek az eljárás menetéről, valamint az eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről az R.-ben meghatározott ügyek tekintetében;
f) A Ket. 169. § (1) bekezdés d) pontja szerint az ügyfelek azonosítását követően egyedi ügyük intézéséhez internetes kapcsolati lehetőséget, szakmai és informatikai segítséget nyújt az R.-ben meghatározott ügyek tekintetében;
g)5 Tájékoztatást nyújt az egyéni vállalkozást alapítani kívánó természetes személyeknek, és az egyéni vállalkozóknak az R.-ben meghatározott adatokról és információkról;
h) Tájékoztatást ad a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium részére a NÁK-on keresztül a feladatkörébe tartozó tevékenység helyzetéről;
i) Ügyfél személyes megjelenése esetén ügyfélkaput létesít;
j) Az ügyfélszolgálati hálózat bővítése, újabb helyszínek megnyitása esetén ellátja az ügyfélszolgálatok fizikai kialakításával, egységes arculatával, illetve az EKOP pályázat dokumentációjával kapcsolatos feladatokat;
k) Gondoskodik a kormányablakok bővítésével kapcsolatos kormányhivatali feladatok ellátásáról, ennek keretében az új ügykörök bevezetésével, valamint az ügyfélszolgálati munkatársak képzésével, továbbképzésével kapcsolatos feladatok előkészítéséről és végrehajtásáról.
1.5. Építésügyi Főosztály
1. Az Építésügyi Főosztály kodifikációs feladatai tekintetében az építésügyi hatósági tevékenység tapasztalatai alapján jogszabály módosító javaslatokat kezdeményez, melyről tájékoztatja az építésügyért felelős minisztert.
2. Az Építésügyi Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Ellátja a Kormányhivatal feladat- és hatáskörébe tartozó építésügyi hatósági feladatokat, dönt a Kormányhivatal hatáskörébe utalt építésügyi hatósági ügyekben;
b) Ellenőrzi az elsőfokú építésügyi hatóságok tevékenységét, a jogszabályok előírásainak betartását;
c) Felügyeleti jogkört gyakorol az elsőfokú építésügyi hatóságok tevékenysége tekintetében, ellenőrzi a jogszabályok előírásainak betartását;
d) Előkészíti a főosztály feladatkörébe tartozó építésügyi hatósági ügyekben az elfogultság megállapítására, illetve – elfogultság, valamint egyéb kizárási ok és illetékességi összeütközés esetén – az eljáró szerv vagy ügyintéző kijelölésére vonatkozó döntéseket, az elsőfokú hatóság mulasztása miatt szükséges intézkedéseket;
3. Az Építésügyi Főosztály egyéb feladatai tekintetében:
a) Összeállítja, feldolgozza és elemzi az építésügyi hatósági statisztikát, értékeli a hatósági tevékenység tapasztalatait;
b) Intézi a feladatkörét érintő közérdekű bejelentésekkel, kérelmekkel, panaszokkal kapcsolatos ügyeket.
1.6. Oktatási Főosztály
1. Az Oktatási Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Ellátja a Kt. 95/A. § (4) bekezdésében meghatározott hatósági ellenőrzési tevékenységet;
b) Gondoskodik a Kt. 95/A. § (5) bekezdésében meghatározott szabálysértési hatósági jogkör gyakorlásáról;
c) Közreműködik az Oktatási Hivatal által szervezett szakmai ellenőrzésekben, valamint részt vesz az Oktatási Hivatal által végzett országos közoktatási mérések, versenyek, és a középfokú felvételi eljárás szervezésében;
d) Ellátja az Oktatási Hivatal által megküldött adatok, vonatkozó szakmai dokumentumok és eljárásrend alapján az országos mérés, értékelés eredménye szerint ismételten a jogszabályban meghatározott minimum szint alatt teljesítő iskolák fenntartóinak intézkedési terv készítésére való felhívásával, az elkészített intézkedési terv jóváhagyásával, és az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásának hatósági ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat [Kt. 99. § (7) bekezdése];
e) Elsőfokú hatósági döntést hoz:
ea) az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony létrejöttének egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatti, az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OH rend.) 41/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapításáról;
eb) az OH rend. 41/C. § (1) bekezdés b) pontja szerint a kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve iskola kijelöléséről;
ec) az általános iskola székhelye szerinti többcélú kistérségi társulás és a megyei önkormányzat bevonásával a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola tovább működtetésének engedélyezéséről;
ed) az OH rend. 41/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti, az osztályindítási tilalom alóli felmentésről;
ee) az egyházi szerv egyoldalú nyilatkozattételéhez való, a Kt. 118. § (9) bekezdése szerinti hozzájárulás megadása tárgyában;
f) Ellátja
fa) a szomszédos államokban élő magyar diákok diákkedvezményekre való jogosultságának megállapításával, annak visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos teendőket;
fb) a szomszédos államokban élő magyar pedagógusok és oktatók pedagógus- és oktatói kedvezményekre való jogosultságának megállapításával, annak visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos teendőket;
fc) a nyugdíjas pedagógusok pedagógus igazolványával kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat;
g) Másodfokú döntést hoz a Kormányhivatal által működtetett érettségi vizsgabizottság kivételével – az érettségi vizsga vizsgabizottságának, és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott törvényességi kérelem tárgyában a Kt. 84. § (5) bekezdésében, a szakmai vizsga esetén a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 14. § (6) bekezdésében meghatározott eljárás keretében;
h) Hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a fenntartónál és a közoktatási intézményekben a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó által igényelt normatív hozzájárulás és támogatás igénylésének alapjául szolgáló a közoktatási intézményben vezetett nyilvántartások meglétét, vezetését, a tanügy-igazgatási dokumentumokat és ennek alapján az igénylés és az elszámolás megalapozottságát. A vizsgálat eredményeképpen kezdeményezheti az Oktatási Hivatalnál a normatív hozzájárulás és támogatás összegének felülvizsgálatát;
i) Másodfokú döntést hoz a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók tankötelezettségére vonatkozóan.
2. Az Oktatási Főosztály egyéb feladatai tekintetében:
a) Az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint megbízza az érettségi vizsga vizsgabizottsága elnökét és ellenőrzi a vizsgabizottság tevékenységét;
b) Az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint részt vesz az érettségi vizsgák szervezésében;
c) Az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint működteti az érettségi vizsgabizottságot;
d) Értesíti az Oktatási Hivatalt az érettségi vizsga törvényes megtartását veszélyeztető eseményről;
e) Működteti a tanulmányok alatti vizsgáztatás céljából a független vizsgabizottságot;
f) Közreműködik az Országos Képzési Jegyzék alapján az oktatásért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó szakképesítések esetén a szakmai vizsgák központi írásbeli tételeinek, központi gyakorlati feladatainak, valamint azok megoldásainak szétosztásában;
g) Véleményezi a Kt.-ben meghatározott önkormányzati intézkedési tervet, illetőleg a megyék, a megyei jogú városok fejlesztési terveit a minisztérium számára;
h) Ellátja a miniszter képviseletét a regionális és a megyei fejlesztési tanács, valamint a megyei közoktatási közalapítvány munkájában;
i) Részt vesz a regionális és a megyei fejlesztési tanács által kiírt pályázatok elbírálásának folyamatában;
j) Működteti a megyei közoktatási egyeztető fórumot;
k) Az OH rend. 41/D. § a) pontja szerint javaslatot tesz a független közoktatási szakértő személyére, ha a helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását részben vagy egészben meg kívánja szüntetni, vagy át kívánja szervezni;
l) Az OH rend. 41/D. § b) pontja szerint kijelöli a Kt. 131. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott félévi és év végi osztályozó vizsgák vizsgabizottságának elnökét az Országos vizsgaelnöki névjegyzékről;
m) Ellátja a Kt., valamint a vonatkozó jogszabályok által a megyei Kormányhivatal hatáskörébe utalt feladatokat.
1.7. Koordinációs és Szervezési Főosztály
1. A Koordinációs és Szervezési Főosztály koordinációs feladatai tekintetében
a) Ellátja a Pest Megyei Államigazgatási Kollégium működésével kapcsolatos koordinációs és adminisztrációs feladatokat;
b) Gondoskodik
ba) az érintett szervezeti egységek bevonásával a központi ellenőrzési és mintavételi tervek figyelembe vételével a Kormányhivatal szakigazgatási szervei, illetve a központi államigazgatási szervek területi szervei ellenőrzési terveinek összehangolásáról, egyeztetett végrehajtásáról, illetőleg az ellenőrzési tapasztalatok közös elemzéséről, segíti a gazdaságos, egymást kiegészítő ellenőrzési módok kialakítását, alkalmazását;
bb) a kormánymegbízott utasítása szerint összehívott megyei koordinációs értekezletek megszervezéséről, valamint részt vesz a szakmai koordinációs értekezletek (jegyzői, szakigazgatási szervek vezetői) szakmai napok napirendjének előkészítésében és megtartásában;
bc) az ügykezelői, közigazgatási alapvizsgák, közigazgatási szakvizsgák, építésügyi vizsgák, alkotmányos alapismeretek vizsgák, anyakönyvvezetői szakvizsgák, továbbá külön jogszabály által meghatározott egyéb vizsgák előkészítésére szolgáló konzultációk megszervezéséről és a vizsgák lebonyolításáról;
bd) a kormánytisztviselői és köztisztviselői vizsgarendszerben az informatikai követelmények érvényesítéséről az Informatikai Főosztállyal együttműködve;
be) a kormánytisztviselők és köztisztviselők tervszerű továbbképzésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, beleértve az éves és középtávú továbbképzési terv végrehajtását is;
c) Közreműködik a közigazgatás korszerűsítésével, az elektronikus közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok területi összehangolásában, szervezésében;
d) Ellátja
da) a közigazgatási szervek, a Kormányhivatal szakigazgatási szervei, a helyi önkormányzati szervek tekintetében az ügyiratkezelésről, valamint az általuk kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtásának ellenőrzését az illetékes közlevéltárral egyeztetett ellenőrzési terv és program szerint;
db) az adatvédelemmel kapcsolatos feladatokat, illetve az államháztartásról és az elektronikus információszabadságról szóló törvényben előírt közzétételi kötelezettségeket;
dc) a Kormányhivatal ügyirat-kezelési, minősített adatkezelési, irattározási, ügyviteli és leírói feladatait;
dd) a helyi önkormányzati éves továbbképzési tervek elkészítésének és végrehajtásának ellenőrzését;
de) az önkormányzati hivatalok egyedi iratkezelési szabályzatainak elkészítéséhez kapcsolódó egyetértési jog gyakorlásának feladatait;
df) a Kormányhivatal illetékességi területén az adatgyűjtői tevékenységet, az ehhez kapcsolódó koordinációs, ellenőrzési feladatokat;
dg) a főigazgató és az igazgató titkársági, ügyirat-kezelési, minősített adatkezelési, irattározási, ügyviteli és leírói feladatait;
e) Kezdeményezi az ügyviteli tevékenység összehangolását, előmozdítja annak egységes program szerinti ellátását, és a közigazgatásért felelős miniszter irányítása mellett és az általa biztosított feltételeknek megfelelően biztosítja az ügyviteli és informatikai feladatok szolgáltatás alapú ellátásának kereteit;
f) Összeállítja a központi ellenőrzési és mintavételi tervek figyelembe vételével a Kormányhivatal munkatervét, ellenőrzési tervét, továbbá mindazokat az összefoglaló anyagokat, melyek több szervezeti egység közreműködésével készülnek;
g) Koordinálja a kormánymegbízott által készített éves beszámoló elkészítését;
h) Részt vesz
ha) a Kormányhivatal koordinációs feladat- és hatásköréhez kapcsolódóan a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásában;
hb) a Kormányhivatal ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati rendszereinek összehangolását célzó kezdeményezések megvalósításában, az ügyfélszolgálati tevékenysége bővítése működési feltételeinek biztosításában;
i) Közreműködik
ia) a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszternek a megyében foglalkoztatott kormánytisztviselők és köztisztviselők képzésével, továbbképzésével, valamint a szakember-utánpótlás megszervezésével kapcsolatos feladatainak ellátásában, elemzi a képzés, továbbképzés színvonalát és eredményességét, kezdeményezi az érintett szerveknél a szükséges intézkedéseket;
ib) az európai uniós programok keretében végrehajtandó képzések lebonyolításában;
ic) a központi szakmai tervek figyelembe vételével a Kormányhivatal szakigazgatási szerveinek területi szervei feladatkörébe tartozó, kormánytisztviselőket érintő képzési, továbbképzési feladatok ellátásának összehangolásában;
id) a közigazgatási szervek által az ügyfelek számára nyújtott elektronikus ügyintézést támogató képzések, továbbképzések összehangolásában, biztosítja azok megfelelő nyilvánosságát, terjeszti az ügyintézés elektronikus módszereit;
j) Koordinálja a Kormányhivatalhoz érkező közérdekű bejelentésekkel, kérelmekkel, panaszokkal kapcsolatos ügyeket, együttműködve a Kormányhivatal más érintett szervezeti egységeivel, biztosítja a benyújtott kérelmeknek a Kormányhivatal megfelelő szervezeti egységéhez való eljuttatását;
k) Kidolgozza és figyelemmel kíséri a közigazgatás korszerűsítésének területi koordinálására vonatkozó javaslatokat;
l) Koordinálja a Kormányhivatal minőségirányítási rendszerének kialakításával és működtetésével kapcsolatos feladatokat;
m) Előkészíti véleményezésre a kormánymegbízott számára a rendvédelmi szervek és a NAV kivételével a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei létrehozására, átszervezésére, valamint jogállásuk és illetékességi területük módosítására vonatkozó előterjesztést;
n) A Pénzügyi Főosztály segítségével előkészíti véleményezésre a kormánymegbízott számára – a rendvédelmi szervek és a NAV kivételével a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei létszámának megállapítására és költségvetése megállapítására vonatkozó előterjesztést, javaslatot;
o) Szervezi a Kormányhivatal szakmai rendezvényeit;
p) Ellátja a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok közzétételével, az egyedi adatigénylések teljesítése rendjének meghatározásával kapcsolatos feladatokat, biztosítja az egységes ügymenet és felelősségi rend kialakítását, valamint gondoskodik az információ-áramlás naprakészségének biztosításáról, együttműködve az Informatikai Főosztállyal.
2. A Koordinációs és Szervezési Főosztály funkcionális feladatai tekintetében:
a) A Kormányhivatal belső szabályzataiban, továbbá a kormánymegbízott által meghatározott ügyekben a bíróságok és más hatóságok előtti eljárásban biztosítja a kormánymegbízott, a főigazgató és a Kormányhivatal képviseletét;
b) A főigazgató irányításával ellátja a szakigazgatási szerveknek a Koordinációs és Szervezési Főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó funkcionális feladatai irányítását;
c) Ellátja a Pénzügyi Főosztály közreműködésével a lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtásával kapcsolatos feladatokat a Kormányhivatal valamennyi dolgozójára vonatkozóan;
d) Előkészíti valamennyi szervezeti egység és szakigazgatási szerv közreműködésével a Kormányhivatal szabályzatait, gondoskodik azok nyilvántartásáról.
1.8. Humánpolitikai Főosztály
1. A Humánpolitikai Főosztály koordinációs feladatai tekintetében ellátja a közigazgatási szervek vezetői munkáltatói intézkedéseinek törvényességi ellenőrzését.
2. A Humánpolitikai Főosztály funkcionális feladatai tekintetében:
a) Ellátja
aa) a Kormányhivatallal kormánytisztviselői jogviszonyban és munkaviszonyban álló kormánytisztviselők és munkavállalók tekintetében a személyzeti, munkaügyi, fegyelmi, humánpolitikai, szociális és kegyeleti döntésekkel, valamint a kitüntetési, elismerési javaslatok felterjesztésével összefüggő feladatokat;
ab) a kormánytisztviselői és a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzését, a közszolgálati nyilvántartás vezetésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat;
ac) a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések szakmai előkészítését, az ezzel kapcsolatos iratok és nyilvántartások elkülönített kezelését;
ad) az integrált emberierőforrás-gazdálkodást támogató információs rendszer személyzeti munkát segítő programjának működtetését;
ae) a címzetes főjegyzői cím véleményezésével és felterjesztésével kapcsolatos feladatokat;
af) a Kormányhivatalnál foglalkoztatott kormánytisztviselők tartalékállományba helyezésével kapcsolatos feladatokat;
ag) az alkalmazásban álló kormánytisztviselőkre és munkavállalókra vonatkozólag a munkavédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos kormányhivatali teendőket, a munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás megszervezését, a munkavédelmi és tűzvédelmi helyzet folyamatos figyelemmel kísérését, az előírt jelentések, beszámolók, statisztikák készítésére vonatkozó feladatokat, valamint a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatok hatályosulásának és naprakészségének vizsgálatát;
b) Gondoskodik
ba) az alkalmazásban álló kormánytisztviselők és munkavállalók előzetes és időszakos munka-egészségügyi alkalmassági vizsgálatáról;
bb) a jogszabályban meghatározott személyek vonatkozásában a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő feladatok elvégzéséről;
bc) a közigazgatási munka racionalizálása és teljesítményorientáltságának növelése érdekében az éves teljesítménykövetelmények kitűzésének szakmai előkészítéséről, továbbá a kormányhivatali egységek által elkészített egyéni teljesítményértékelési javaslatok felterjesztéséről;
c) Figyelemmel kíséri az esélyegyenlőségi terv megvalósulását, arról évente összefoglalót készít;
d) A főigazgató irányításával ellátja a szakigazgatási szerveknek a Humánpolitikai Főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó funkcionális feladatai irányítását;
e) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által meghatározottak szerint előmozdítja a központi közszolgálati nyilvántartás hatékony működését és adattartalmának a Kormányhivatal szakigazgatási szervei feladatával összefüggő használatát, illetve ellenőrzi a nyilvántartás adatainak védelmére vonatkozó szabályok érvényesülését;
f) Előkészíti véleményezésre a kormánymegbízott számára a rendvédelmi szervek és a NAV kivételével a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei vezetőinek kinevezésére és felmentésére irányuló javaslatokat;
1.9. Pénzügyi Főosztály
1. A Pénzügyi Főosztály a Kormányhivatal gazdasági szervezete.
2. A pénzügyi főosztályvezető a Kormányhivatal gazdasági vezetője, aki közvetlenül vezeti a gazdasági szervezetet, a pénzügyi, gazdasági feladatot ellátó szakmai szervezeti egységek munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi azt, és ellenjegyzi a kormánymegbízott gazdasági intézkedéseit.
3. A gazdasági szervezet feladat – és hatáskörét a gazdasági vezető, valamint a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős további személyek konkrét feladatait, a hatáskör és a kiadmányozási jogkör gyakorlásának részletes szabályait a gazdasági szervezet ügyrendje tartalmazza.
4. A Pénzügyi Főosztály funkcionális feladatai tekintetében:
a) Ellátja a Kormányhivatal előirányzatai tekintetében a gazdálkodással, könyvvezetéssel és adatszolgáltatással, valamint a Kormányhivatal működtetésével, üzemeltetésével, a vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat. A működtetéssel, üzemeltetéssel, beruházással, vagyonvédelemmel, vagyon használatával, hasznosításával kapcsolatos feladatok ellátása az irányító szerv által engedélyezett módon, és a felelősség átruházása nélkül szolgáltatás megrendelésével is történhet;
b) Gondoskodik a költségvetés tervezésével és végrehajtásával, a könyvvezetéssel és egyéb pénzügyi nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladatokról;
c) Gondoskodik a Kormányhivatalt illető bevételek beszedéséről, teljesíti a fizetési kötelezettségeket, figyelemmel kíséri a költségvetési kiadások és bevételek alakulását.
d) A kormánymegbízott egyetértésével kezdeményezi a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által vezetett minisztériumnál a szükséges fejezeti hatáskörű előirányzat-módosításokat, a Magyar Államkincstárnál pedig átvezetteti az intézményi hatáskörű előirányzat-módosításokat;
e) Előkészíti a kormánymegbízott hatáskörébe tartozó előirányzat-módosításokat;
f) A vonatkozó jogszabályok előírásait figyelembe véve gondoskodik a Kormányhivatal számviteli politikájának kialakításáról, előkészíti a Kormányhivatal pénzkezelési és egyéb gazdálkodással, illetve vagyonkezeléssel kapcsolatos szabályzatait, valamint a kormánymegbízott intézkedéseit;
g) Vezeti a Kormányhivatal előirányzat-felhasználási keretszámláit, a szakigazgatási szervek alszámláit, a lakástámogatási számlát, valamint az ezzel kapcsolatos nyilvántartásokat, gondoskodik a számlákon keresztül teljesítendő pénzforgalom szabályszerű lebonyolításáról;
h) Kezeli a Kormányhivatal pénzkezelő helyét, gondoskodik a készpénz kifizetések szabályos és határidőben történő teljesítéséről;
i) Egyezteti a Magyar Államkincstár által rendelkezésre bocsátott előirányzat –felhasználási keret kiadásának és bevételének alakulásáról szóló tájékoztató jelentést a Kormányhivatal számviteli nyilvántartásával, elvégzi a szükséges korrekciókat;
j) Vezeti az illetmény-gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartásokat, tartja a kapcsolatot az illetményszámfejtést végző Magyar Államkincstárral. Gondoskodik az intézményi kifizetések számfejtéséről;
k) Biztosítja az állami adóhatóság útján teljesítendő befizetési kötelezettségek bevallását és befizetését;
l) Ellátja a Kormányhivatal ingó- és ingatlanvagyonának kezelését, az ingó- és ingatlanvagyon kezelésével, használatával, fenntartásával és hasznosításával összefüggő feladatokat, teljesíti az ezzel kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket;
m) Üzemelteti a kormányhivatali gépjárműveket, biztosítja a járművek és egyéb kormányhivatali eszközök üzemeltetéséhez, karbantartásához szükséges feltételeket, felügyeli a szükséges nyilvántartások vezetését;
n) Gondoskodik a belső kontrollrendszer kialakításáról, gondoskodik mindazon elvek, eljárások és belső szabályzatok kidolgozásáról, melyek alapján a Kormányhivatal érvényesítheti a feladatai ellátásra szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit;
o) Gondoskodik a közbeszerzési eljárások előkészítéséről;
p) A főigazgató irányításával ellátja a szakigazgatási szerveknek a Pénzügyi Főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó funkcionális feladatai irányítását;
q) Kapcsolatot tart a feladat- és hatáskörét érintő ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező központi és területi államigazgatási szervek gazdasági szervezetének vezetőjével;
r) Ellátja a szakigazgatási szervek működésével kapcsolatos üzemeltetési feladatokat az informatikai és kommunikációs üzemeltetési feladatok kivételével;
s) Ellátja a Kormányhivatal működésével összefüggő beszerzési, karbantartási, felújítási feladatokat, gondoskodik az üzemeltetéshez szükséges feltételek biztosításáról.
1.10. Informatikai Főosztály
1. Az Informatikai Főosztály – a Melléklet 27. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel funkcionális feladatai tekintetében:
a) Közreműködik az önkormányzati rendeletek elektronikus közzétételében, a TÖRV, NRT és TERKA rendszerek működtetésével, karbantartásával, az adatrögzítéssel, valamint az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátásában;
b) Kialakítja és működteti a Kormányhivatal és a szakigazgatási szervek számítógépes informatikai rendszerét, végzi annak folyamatos karbantartását, szakmai segítséget nyújt a számítógépes rendszerek használóinak, terveket dolgoz ki az informatikai hálózat továbbfejlesztésére;
c) Gondoskodik a Kormányhivatal és a szakigazgatási szervek számítógépes fejlesztési és védelmi tervének kidolgozásáról és közreműködik annak megvalósításában. Véleményezi a számítógépes informatikai rendszer kialakítását, szakmai javaslatot készít a számítógépes rendszerek felhasználására;
d) Ellátja a központi közszolgálati nyilvántartás működtetésével kapcsolatos feladatokat.
e) Közreműködik a Kormányhivatal illetékességi területén az adatgyűjtői tevékenységben, az ehhez kapcsolódó koordinációs, ellenőrzési feladatokban;
f) Rendszergazdaként üzemelteti a polgárok személyi adatainak és lakcímének területi számítógépes rendszerét, elvégzi a területi nyilvántartás adatainak feldolgozását;
g) Ellátja a helyi népesség-nyilvántartási számítógépes rendszerek felügyeletét, biztosítja a karbantartó állományokat;
h) Ellátja a Kormányhivatal Interneten – adatszolgáltatóként és üzemeltetőként – történő megjelenésével kapcsolatos informatikai feladatokat;
i) A Hatósági Főosztállyal együttműködve segíti az állampolgárok személyi adatainak és lakcímének helyi nyilvántartásával, és az adatvédelemmel kapcsolatos felügyeleti tevékenységet.
j) Üzemelteti az okmányirodai számítógépes hálózat területi informatikai rendszerét;
k) Közreműködik a Kormányhivatal oktatási tevékenységének ellátásában, végrehajtja az oktatással kapcsolatos telepítési és üzemeltetési feladatokat;
l) Ellátja a Cím-, Körzet- és Szervnyilvántartási rendszer folyamatos informatikai, alkalmazási és igazgatási Help Desk feladatait. Ellátja a Kormányhivatalhoz rendelt felhasználói jogosultsággal és a szervnyilvántartással kapcsolatos feladatokat;
m) Felügyeli és karbantartja a Kormányhivatal számítástechnikai eszközeit és a helyi hálózatot.
n) Ellátja az ügyiratkezelő program informatikai felügyeletét, üzemeltetését.
o) Ellátja a számítógépes személyzeti nyilvántartás üzemeltetéséhez kapcsolódó informatikai feladatokat;
p) Ellátja a Kormányhivatal honlapjának működtetését, a szükséges frissítések rendszeres átvezetését, adatközlői feladatokat;
q) Közreműködik a közérdekű adatok elektronikus közzétételében, végzi az adatszolgáltatást az egységes közadatkereső rendszer számára;
r) Ellátja az elektronikus kormányzással (Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat, Kormányzati Portál) kapcsolatos hivatali feladatokat;
s) Ellátja az államháztartásról, valamint az elektronikus információszabadságról előírt közzétételi kötelezettségek informatikai feladatait;
t) Üzemmenet-folytonosság biztosítása céljából közreműködik a Kormányhivatal szakigazgatási szerveinél üzemeltetett informatikai eszközök működőképességének fenntartásában;
u) Gondoskodik a hivatali kapuval kapcsolatos adminisztrációs feladatok végrehajtásáról, elkészíti a szükséges elektronikus űrlapokat, valamint segítséget nyújt a hivatali kapu ügyintézőinek;
v) Üzembe helyezi a pénzügyi, gazdálkodási rendszereket és felügyeli működtetésüket. Az ügyintézők részére rendszeres informatikai támogatást biztosít a napi feladatok során. Közreműködik az adatszolgáltatások készítésében, továbbításában;
w) Segíti az Integrált Kormányzati Ügyfélszolgálat ügyintézőit a számítástechnikai rendszerek üzemeltetésében, közreműködik a kapcsolódó adminisztrációs feladatok végrehajtásában, valamint a bizonylatok, dokumentumok nyilvántartások biztonsági másolatának és archív állományának elkészítésében;
x) A főigazgató irányításával ellátja a szakigazgatási szerveknek az Informatikai Főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó funkcionális feladatai irányítását;
y) Ellátja a Kormányhivatal ügyirat-kezelő rendszerének működtetésével kapcsolatos rendszergazdai feladatokat;
z) A szakigazgatási szervek informatikai rendszereinek működtetése érdekében együttműködik a szakigazgatási szervek szakmai irányító szerveinek informatikai szervezeti egységeivel, és ellátja ezen együttműködés keretében a hozzá delegált informatikai rendszerek működtetésével járó feladatokat;
zs) A Koordinációs és Szervezési Főosztállyal együttműködve közreműködik a közigazgatási szervek által az ügyfelek számára nyújtott elektronikus ügyintézést támogató képzések, továbbképzések összehangolásában, az ügyintézés elektronikus módszereinek terjesztésében.
2. Az Informatikai Főosztály – a Melléklet 27. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – szakmai informatikai feladatainak ellátása tekintetében:
a) Közreműködik a Kormányhivatal informatikai tevékenység összehangolása érdekében végzett feladatainak ellátásában, ennek érdekében:
aa) kezdeményezi az ügyviteli tevékenység összehangolását, előmozdítja annak egységes program szerinti ellátását;
ab) informatikai szempontból ellenőrzi a központi közszolgálati nyilvántartás adatainak védelmére vonatkozó szabályok érvényesülését;
ac) a Pest Megyei Államigazgatási Kollégiummal összehangoltan közreműködik a Kormányhivatal szakigazgatási szervei informatikai fejlesztésének összehangolásában;
ad) biztosítja a Kormányhivatal számítástechnikai eszközeinek jogtisztaságát;
b) Szervezi a Kormányhivatal informatikai koordinációs feladatainak ellátását, módszertani segítséget nyújt az önkormányzatoknak, informatikai támogatást biztosít a Kormányhivatal szakigazgatási szerveinek feladataik informatikai feladatellátásához;
c) Ellátja a választásokkal, a népszavazásokkal összefüggő informatikai feladatokat, ennek keretében:
ca) ellátja az Országos Választási Iroda szakmai irányítása alapján a Területi Választási Iroda informatikai feladatait;
cb) elkészíti a Helyi Választási Iroda (a továbbiakban: HVI) megbízása alapján a névjegyzéket, értesítőket, átadja a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékét. Szervezi, oktatja a HVI-k számára a választással kapcsolatos rendszerek használatát.
cc) szervezi és irányítja az Országos Választási Iroda által kiadott forgatókönyvben előírtak alapján a választási informatikai próbákat, a szavazást megelőző és a szavazás napi informatikai feladatokat;
d) Részt vesz az okmányirodák munkájának ellenőrzésében, kiemelt figyelmet fordítva a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi adatbázisának karbantartására. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján javaslatot tesz szakmai felügyeleti intézkedésre, képzésre és egyéb segítségnyújtásra;
e) Ellátja a Kormányhivatal illetékességi területén működő okmányirodák technikai és alkalmazási Help Desk felügyeletét a fórumalkalmazás és az okmányirodai levelezőrendszer használatával;
f) Módszertani segítséget nyújt az önkormányzatok feladatainak informatikai ellátásához;
g) A Hatósági Főosztállyal együttműködve végzi a helyi önkormányzatok anyakönyvi informatikai rendszereinek (ASZA) felügyeleti tevékenységét;
h) Ellátja az anyakönyvi rendszerben (ASZA) az anyakönyvvezetők felhasználói jogosultság és autentikációs kártya ellátásával kapcsolatos feladatokat;
i) Részt vesz a Ket. által előírt informatikai, technikai feltételek kialakításában az elektronikus ügyintézési rendszer bevezetése érdekében;
j) Biztosítja az ügyfélszolgálatok informatikai folyamatainak a működtetését az ügyfélszolgálatok informatikai támogatásával;
k) Ellátja a szakigazgatási szervek tekintetében az informatikai és kommunikációs üzemeltetési feladatokat, melynek keretében gondoskodik a központi üzemeltetésű szakrendszerek esetében a helyi üzemeltetési feladatok ellátásáról is a szakrendszer központi üzemeltetője által kiadott utasítások figyelembe vételével.
1.11. Belső Ellenőrzési Osztály
1. A belső ellenőrök a belső ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonhatók be.
2. A Belső Ellenőrzési Osztály ellenőrzési feladatai tekintetében:
a) Összeállítja a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési terveket és a kormánymegbízott jóváhagyását követően végrehajtja azokat, valamint nyomon követi az intézkedési tervek megvalósulását;
b) Az ellenőrzési program teljesítését, a – megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat tartalmazó ellenőrzési jelentés elkészítését befolyástól mentesen végzi, melynek tartalmáért felelősséggel tartozik;
c) Tájékoztatja a kormánymegbízottat az éves ellenőrzési terv megvalósulásáról, az attól való eltérésekről, összeállítja az éves ellenőrzési jelentést.
d) Évente értékeli a belső ellenőrzés tárgyi, személyi feltételeit, javaslatot tesz a kormánymegbízottnak a feltételeknek az éves tervvel történő összehangolására;
e) Vezeti az ellenőrzések nyilvántartását, gondoskodik az ellenőrzési dokumentumok legalább tíz évig történő irattári megőrzéséről, illetve a birtokában lévő dokumentumok, adatok biztonságos tárolásáról;
f) Részt vesz a kormánymegbízott által jóváhagyott éves képzési terv szerinti, illetve szakmai fejlődését biztosító egyéb képzéseken.
1.12. Jogi Perképviseleti Osztály
1. A Jogi Perképviseleti Osztály funkcionális feladatai tekintetében:
a) előkészíti a Kormányhivatal törzshivatala és szakigazgatási szervei feladat- és hatáskörét érintő peres és nemperes eljárásokkal összefüggő beadványokat;
b) A Kormányhivatal belső szabályzataiban, továbbá a kormánymegbízott által meghatározott ügyekben a bíróságok és más hatóságok előtti peres és peren kívüli eljárásokban biztosítja a kormánymegbízott és a Kormányhivatal képviseletét;
c) A Kormánymegbízotti Kabinettel együttműködve véleményezi a Kormányhivatal által megkötendő szerződéseket;
d) Jogi szakmai segítséget nyújt a kormánymegbízott, főigazgató (igazgató) kiadmányozásával érintett Kormányhivatali utasítások, szabályzatok, szerződések, jogszabály-módosítási javaslatok előkészítéséhez.
2. Szakigazgatási szervek
2.1. Szociális és Gyámhivatal
2.1.1. Gyámügyi és Gyermekvédelmi Osztály
1. A Gyámügyi és Gyermekvédelmi Osztály koordinációs feladatai tekintetében:
a) Tájékoztatja a minisztert az ellenőrzési tervről, valamint az ellenőrzések és vizsgálatok tapasztalatairól;
b) Szakmai koordinációs értekezletet hív össze, elsősorban a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatásköröket ellátó hatóságok, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók számára;
c) Közreműködik az ágazati képzések, továbbképzések szervezésében;
d) Véleményezi a helyi önkormányzatnak az önkormányzati ellátórendszer átalakítására vonatkozó javaslatait, és szükség esetén kezdeményezi a javaslatok megváltoztatását;
e) Elősegíti és koordinálja a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzését célzó programok indítását a veszélyeztetett, továbbá a bűncselekményt elkövetett, de nem büntethető, valamint a büntetőeljárás alá vont gyermekek számára;
f) Minden év június 30. napjáig az előző évre vonatkozóan jelentésben elemzi az illetékességi területén a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnelkövetés helyzetét, és értékeli a bűnmegelőzési tevékenységet;
g) Egyeztető értekezletet tart a jelentés ismertetése és a bűnmegelőzés érdekében elvégzendő feladatok megvitatása céljából;
h) Szervezi a hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képzését, illetve évenkénti továbbképzését;
i) Részt vesz az ágazati képzések lebonyolításában, szakmai képzéseket, továbbképzéseket szervez;
j) Kapcsolatot tart a feladat- és hatáskörét érintő ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező központi és területi államigazgatási szervekkel valamint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium illetékes főosztályával.
2. A Gyámügyi és Gyermekvédelmi Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Első fokon dönt a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szolgáltatók, intézmények, hálózatok működési engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló jogszabály által a hatáskörébe utalt ügyekben;
b) Ellátja az illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzat jegyzőjének és a városi gyámhivatalnak a szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését;
c) A gyermekvédelmi jelzőrendszer elégtelen működése esetén javaslatot tesz fegyelmi felelősségre vonás alkalmazására, illetve büntetőeljárást kezdeményez a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén;
d) Ellátja a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szolgáltatók, intézmények, hálózatok működési engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló jogszabály által a hatáskörébe utalt ellenőrzési feladatokat;
e) Másodfokú hatósági jogkört gyakorol a települési önkormányzat jegyzőjének, a városi gyámhivatalnak a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben, valamint az ügyészség és a bíróság kivételével a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. § (1) bekezdése szerinti beutaló szerv által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezés tekintetében;
f) Ellenőrzési jogkörében legalább negyedévente ellenőrzi
fa) a gyámhatóságok gyámügyi és gyermekvédelmi hatósági tevékenységének jogszerűségét;
fb) az egészségügyi szakfelügyelet kivételével a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet vagy a kijelölt módszertani feladatokat ellátó intézmény, illetve az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékbe felvett szakértő szükség szerinti bevonásával – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók tevékenységét;
g) A gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter utasítása alapján meghatározott témekörbenaz ellenőrzési tervben meghatározottakon túl vizsgálatot folytat le.
h) Nyilvántartást vezet a jogszabály által elrendelt adatokról;
i) Elkészíti a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekkel, szolgáltatásokkal, illetve a gyámhatósági tevékenységgel kapcsolatos éves statisztikai jelentést.
2.1.2. Szociális Hatósági és Ellenőrzési Osztály
1. A Szociális Hatósági és Ellenőrzési Osztály koordinációs feladatai tekintetében:
a) Folyamatosan figyelemmel kíséri az igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott önkormányzati ellátási kötelezettségek teljesítését. Amennyiben az önkormányzat ellátási kötelezettségéből adódó feladatainak, különösen fenntartói, illetve a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésére vonatkozó feladatának nem tesz eleget megfelelő határidő kitűzésével felszólítja az önkormányzatot a feladat teljesítésére.
b) Részt vesz az ágazati képzések lebonyolításában, szakmai képzéseket, továbbképzéseket szervez;
c) Kapcsolatot tart a feladat- és hatáskörét érintő ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező központi és területi államigazgatási szervekkel és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium illetékes főosztályával.
2. A Szociális Hatósági és Ellenőrzési Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Ellátja a jegyző szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését, másodfokon eljár a jegyző hatáskörébe tartozó szociális hatósági ügyekben, figyelemmel a külön jogszabályban meghatározott hatásköreire;
b) Dönt a szociális szolgáltatók, intézmények működési engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló jogszabály által a hatáskörébe utalt ügyekben, dönt továbbá a tartós bentlakásos szociális intézmény fenntartója kérelmére a folyó évi térítésidíj-hátralék erejéig a jelzálogjog bejegyzés kezdeményezéséről;
c) Ellátja a szociális szolgáltatók, intézmények működési engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló jogszabály által a hatáskörébe utalt ellenőrzési feladatokat;
d) Eljár első fokon, valamint a jegyző felügyeleti szerveként másodfokon a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos ügyekben, illetve dönt a szerzési és átalakítási támogatási utalványok kiadásáról;
e) Felügyeleti szervként eljár az egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezésével kapcsolatos ügyekben, elbírálja a jogorvoslati kérelmeket;
f) Első fokon dönt az intézményi jogviszonyban álló személyek intézményen belüli foglalkoztatása esetén a szociális foglalkoztatási engedélyek kiadásáról. Ellenőrzi az engedélyezett foglalkoztatást, valamint nyilvántartást vezet a szociális foglalkoztatásról;
g) Nyilvántartást vezet a jogszabály által elrendelt adatokról.
2.2. Építésügyi Hivatal
2.2.1. Állami Főépítész
1. Az Állami Főépítész kodifikációs feladatai tekintetében:
a) Véleményezi a területrendezési terveket és településrendezési eszközöket, folyamatosan figyelemmel kíséri a területrendezési tervekben foglaltaknak a településrendezési tervekben való megvalósulását továbbá állást foglal a településrendezési terveknek az országos és a megyei tervekkel való összhangjáról;
b) Véleményezi az országos, valamint az illetékességi területét érintő regionális fejlesztési programokat és azok területrendezési tervekkel való összhangját;
2. Az Állami Főépítész koordinációs feladatai tekintetében:
a) Közreműködik a térségi fejlesztési és rendezési tervekkel összefüggő területi feladatok ellátásában, illetőleg az ezzel kapcsolatos térségi koordinációban;
b) Működteti és vezeti a területi építészeti-műszaki, településrendezési és területrendezési tervtanácsokat;
c) Kapcsolatot tart az ágazati szakmai kamarákkal, szervezetekkel;
d) Felkérésre az önkormányzatok és a tervezők részére szakmai segítséget nyújt a területrendezési tervek és településrendezési eszközök elkészítéséhez;
e) Szakmai segítséget nyújt az önkormányzati főépítészi feladatok ellátásához;
f) Az egységes szakmai szempontok – különösen az általános érvényű terület- és településrendezési, illetve építési követelmények – érvényesítése érdekében elősegíti és szükség szerint koordinálja az önkormányzat terület- és településrendezéssel, valamint az építészeti értékvédelemmel kapcsolatos döntéseinek főépítészi előkészítését;
g) Elősegíti a területi településpolitikai és építészetpolitikai elvek és elvárások koncepcionális kialakítását;
h) Nyilvántartást vezet az önkormányzati főépítészek e feladatkörével összefüggő közérdekű nyilvános adatairól.
3. Az Állami Főépítész egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Ellátja a térségi terület-felhasználási engedélyezési eljárással összefüggő hatósági feladatokat;
b) Hatásköri érintettség esetén területrendezési szakhatóságként közreműködik a környezeti hatásvizsgálati eljárásban;
c) Ellátja a külön jogszabályokban a hatáskörébe utalt hatósági és szakhatósági feladatokat;
d) Ellátja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. §-ában meghatározott szakmai ellenőrzési feladatokat a településrendezési eszközök tekintetében.
4. Az Állami Főépítész egyéb feladatai tekintetében gondoskodik az önkormányzati főépítészi vizsgák lebonyolításáról, az önkormányzati főépítészek szakmai továbbképzéséről.
2.2.2. Építésfelügyeleti Osztály
1. Az Építésfelügyeleti Osztály kodifikációs feladatai tekintetében az építésfelügyeleti hatósági tevékenység tapasztalatai alapján jogszabály módosító javaslatokat kezdeményez, melyről tájékoztatja az illetékes minisztert.
2. Az Építésfelügyeleti Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Vezeti az építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe utalt nyilvántartásokat;
b) Összeállítja a munka- és ellenőrzési tervet, teljesíti az építésfelügyeleti ellenőrzési terv szerinti feladatait; az ellenőrzési feladatai teljesítésében együttműködik a jogszabályban meghatározott szakmai szervezetekkel. Közös ellenőrzéseket tart társhatóságokkal, szakmai kamarákkal és más építésfelügyeletekkel;
c) Jogszabályban meghatározottak szerint építésfelügyeleti ellenőrzéseket végez, építésfelügyeleti hatósági intézkedéseket tesz; ennek keretében kapcsolatot tart a társhatóságokkal, a szakmai kamarákkal, szükség esetén szakértő, szakértői intézmény közreműködésével;
d) Építésfelügyeleti hatósági jogkörében – jogszabályban meghatározott szabálytalanság esetén – intézkedik a szabálytalan állapot megszüntetésése iránt, építésfelügyeleti bírságot szab ki;
e) A felettes hatósághoz történő felterjesztésre előkészíti a fellebbezésekkel, felügyeleti intézkedésekkel kapcsolatos iratokat;
f) Gondoskodik a feladatkörébe tartozó hatósági ügyekben az illetékes miniszter szakmai irányítási feladatainak végrehajtásáról;
g) Lefolytatja az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére irányuló bejelentéssel kapcsolatos eljárásokat;
h) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, lefolytatja a sajátos építményfajtákkal kapcsolatos építésfelügyeleti ellenőrzéseket és hatósági eljárásokat.
2.3. Igazságügyi Szolgálat
2.3.1. Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya
1. A Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya koordinációs feladatai tekintetében:
a) Illetékességi területén együttműködik a bíróságokkal, az ügyészségekkel, a büntetés-végrehajtási intézetekkel, a rendőrséggel, a gyámhatóságokkal és más hatóságokkal, továbbá az önkormányzatokkal, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokkal, az oktatási intézményekkel, a munkáltatókkal, a társadalmi és egyéb szervezetekkel és az állampolgárokkal;
b) Külön forrás és kapacitás hiányában a feladat-megvalósítás érdekében együttműködik az állami és önkormányzati szervekkel, a társadalmi és egyéb szervezetekkel; együttműködési megállapodást, ellátási szerződést köthet.
c) Részt vesz a szakterületet érintő feladatok megvalósítása érdekében hazai pályázatok előkészítésében és megvalósításában.
d) Egyezteti a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatával (a továbbiakban: KIMISZ) a pártfogó felügyelők által adható segélyek keretösszegének nagyságára vonatkozó igényét, a KIMISZ erre vonatkozó kormánymegbízottnak előterjesztendő javaslata tekintetében.
2. A Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Az ügyész, a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási bíró elrendelésére pártfogó felügyelői véleményt, továbbá a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére környezettanulmányt készít a felnőtt korú elkövetőkről;
b) Szervezi és ellenőrzi a közérdekű munka büntetés végrehajtását;
c) Végrehajtja az elkövetők pártfogó felügyeletét: ellenőrzi és segíti a jogszabályokban meghatározott, bírósági ítéletben elrendelt vagy megállapított, illetve az ügyészség által előírt magatartási szabályok megtartását és a kötelezettségek teljesítését;
d) Elvégzi az elkövetők utógondozásával kapcsolatos feladatokat;
e) Az ügyész közvetítői eljárásra utaló határozata, illetve a bíróságnak a büntetőeljárást – a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében hozott – felfüggesztő végzése alapján kitűzi a közvetítői megbeszélés időpontját és lefolytatja a közvetítői eljárást, okiratot állít ki a sértett és a terhelt közötti megállapodásról; az ügyvéd közvetítők mediációs eljárásának befejezéséről teljesítésigazolást állít ki, melyet a KIMISZ-nek továbbít;
f) Ellenőrzi a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítését, az eljárás befejezését követően a közvetítői eljárásról jelentést készít, amelyet megküld az ügyésznek, illetve a bíróságnak;
g) A Kormányhivatal erre alkalmas helyiségében biztosítja a terheltek számára a csoportos foglalkozáson való részvétel lehetőségét, utógondozás keretében (az intézetekkel együttműködve) csoportos foglalkozást szervez a büntetés-végrehajtási intézetekben;
h) A jogszabályokban meghatározott feladatok végrehajtása, a büntetőpolitikai célkitűzések végrehajtása érdekében gondoskodik az irodai típusú és a területi munkavégzés egyensúlyáról, különösen a környezettanulmányok és pártfogó felügyelői vélemények elkészítése, a helyszíni ellenőrzések lefolytatása területén.
3. A Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya európai uniós és nemzetközi feladatai tekintetében
a) Együttműködik KIMISZ-szel a pártfogó felügyelői tevékenység nemzetközi szervezeteivel való kapcsolat fejlesztésében;
b) közreműködik a pártfogó felügyelői tevékenységet érintő európai uniós és egyéb pályázatok előkészítésében, támogatja ezek szakmai megvalósítását.
4. A Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya egyéb feladatai tekintetében
a) Indokolt esetben pénzügyi segélyt biztosíthat a pártfogolt, valamint – a társadalmi integráció elősegítése érdekében – a büntetés-végrehajtási intézetből szabaduló számára;
b) Közösségi foglalkoztatókat, továbbá – a székhelyétől eltérő településeken – kihelyezett ügyfélszolgálati irodákat működtethet;
c) Közreműködik a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiai céljaiból eredő feladatok ellátásában;
d) Közreműködik a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1094/2007. (XII. 5.) Korm. határozat végrehajtásában;
e) Vezeti a pártfogó felügyelői tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartásokat; a pártfogó felügyelői tevékenységre vonatkozóan adatokat szolgáltat; szakmai anyagokat készít elő a KIMISZ szervezeti egységei részére,
f) Végrehajtja a KIMISZ egyedi utasításait, kérésre jelentést, illetve beszámolót készít
g) Részt vesz a KIMISZ által szervezett képzéseken, továbbképzéseken,
h) Részt vesz a KIMISZ által különböző (országos, regionális és helyi) szinteken működtetett mediációs mentori rendszerben;
i) Együttműködik a KIMISZ-szel a KIMISZ szakmai ellenőrzéseinek lebonyolításában;
j) A büntető mediációt végző ügyvédek ügyteher-elosztásánál irányadó szempontok meghatározása és ezek végrehajtása területén együttműködik a KIMISZ-szel.
2.3.2. Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya
1. A Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya koordinációs feladatai tekintetében:
a) Illetékességi területén együttműködik a bíróságokkal, az ügyészségekkel, a büntetés-végrehajtási intézetekkel, a rendőrséggel, a gyámhatóságokkal és más hatóságokkal, továbbá az önkormányzatokkal, a gyermekjóléti szolgálatokkal, az oktatási intézményekkel, a munkáltatókkal, a társadalmi és egyéb szervezetekkel valamint az állampolgárokkal;
b) Külön forrás és kapacitás hiányában a feladat-megvalósítás érdekében együttműködik az állami és önkormányzati szervekkel, a társadalmi és egyéb szervezetekkel; együttműködési megállapodást, ellátási szerződést köthet;
c) A szakterületet érintő feladatok megvalósítása érdekében hazai pályázatok előkészítésében és megvalósításában vesz részt;
d) Egyezteti a KIMISZ-szel a pártfogó felügyelők által adható segélyek keretösszegének nagyságára vonatkozó igényét, a KIMISZ erre vonatkozó a kormánymegbízottnak előterjesztendő javaslata tekintetében.
2. A Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében
a) Az ügyész, a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási bíró megkeresésére pártfogó felügyelői véleményt, továbbá a nyomozó hatóság, a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére környezettanulmányt készít a fiatalkorú elkövetőkről;
b) Szervezi és ellenőrzi a közérdekű munka büntetés végrehajtását;
c) Végrehajtja az elkövetők pártfogó felügyeletét: ellenőrzi és segíti a jogszabályokban meghatározott, bírósági ítéletben elrendelt vagy megállapított, illetve az ügyészség által előírt magatartási szabályok megtartását és a kötelezettségek teljesítését;
d) Elvégzi az elkövetők utógondozásával kapcsolatos feladatokat;
e) Az ügyész közvetítői eljárásra utaló határozata, illetve a bíróságnak a büntetőeljárást – a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében hozott – felfüggesztő végzése alapján kitűzi a közvetítői megbeszélés időpontját és lefolytatja a közvetítői eljárást, okiratot állít ki a sértett és a terhelt közötti megállapodásról;
f) Ellenőrzi a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítését, az eljárás befejezését követően a közvetítői eljárásról jelentést készít, amelyet megküld az ügyésznek, illetve a bíróságnak; az ügyvéd közvetítők mediációs eljárásának befejezéséről teljesítésigazolást állít ki, melyet a KIMISZ-nek továbbít;
g) A Kormányhivatal erre alkalmas helyiségében biztosítja a terheltek számára a csoportos foglalkozáson való részvétel lehetőségét, utógondozás keretében (az intézetekkel együttműködve) csoportos foglalkozást szervez a büntetés-végrehajtási, illetve a javítóintézetben;
h) A jogszabályokban meghatározott feladatok végrehajtása, a büntetőpolitikai célkitűzések végrehajtása érdekében gondoskodik az irodai típusú és a területi munkavégzés egyensúlyáról, különösen a környezettanulmányok és pártfogó felügyelői vélemények elkészítése, a helyszíni ellenőrzések lefolytatása területén.
3. A Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya európai uniós és nemzetközi feladatai tekintetében:
a) Együttműködik a KIMISZ-szel a pártfogó felügyelői tevékenység nemzetközi szervezeteivel való kapcsolat fejlesztésében;
b) Közreműködik a pártfogó felügyelői tevékenységet érintő európai uniós és egyéb pályázatok előkészítésében, támogatja ezek szakmai megvalósítását.
4. A Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya egyéb feladatai tekintetében:
a) Indokolt esetben pénzügyi segélyt biztosíthat a pártfogolt, valamint – a társadalmi integráció elősegítése érdekében – a büntetés-végrehajtási intézetből szabaduló, illetve a javítóintézetből elbocsátott számára;
b) Közösségi foglalkoztatókat, továbbá – a székhelyétől eltérő településeken – kihelyezett ügyfélszolgálati irodákat működtethet;
c) közreműködik a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiai céljaiból eredő feladatok ellátásában;
d) Közreműködik a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1094/2007. (XII. 5.) Korm. határozat végrehajtásában;
e) Vezeti a pártfogó felügyelői tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartásokat; a pártfogó felügyelői tevékenységre vonatkozóan adatokat szolgáltat; szakmai anyagokat készít elő a KIMISZ szervezeti egységei részére;
f) Végrehajtja a KIMISZ egyedi utasításait, kérésre jelentést, illetve beszámolót készít a KIMISZ részére;
g) Részt vesz a KIMISZ által szervezett képzéseken, továbbképzéseken;
h) Részt vesz a KIMISZ által különböző (országos, regionális és helyi) szinteken működtetett mediációs mentori rendszerben;
i) Együttműködik a KIMISZ-szel a KIMISZ szakmai ellenőrzéseinek lebonyolításában.
j) A büntető mediációt végző ügyvédek ügyteher-elosztásánál irányadó szempontok meghatározása és ezek végrehajtása területén együttműködik a KIMISZ-szel.
2.3.3. Jogi Segítségnyújtó Osztály
1. A Jogi Segítségnyújtó Osztály koordinációs feladatai tekintetében
a) Illetékességi területén együttműködést alakít ki a jogi segítőkkel, a megyei ügyvédi kamarákkal, a területi közjegyzői kamarával, az önkormányzatokkal, a társadalmi és egyéb szervezetekkel, bíróságokkal;
b) A visszatérítési kötelezettség elengedése, illetve mérséklése iránt benyújtott méltányossági kérelmeket felterjeszti a KIMISZ-hez;
c) Részt vesz a szakterületet érintő feladatok megvalósítása érdekében a hazai pályázatok előkészítésében és megvalósításában.
2. A Jogi Segítségnyújtó Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében
a) Elvégzi a jogi segítségnyújtásról szóló jogszabályokban meghatározott engedélyező, nyilvántartó és egyéb hatósági feladatokat;
b) A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően biztosítja a jogi segítő és a pártfogó ügyvéd igénybevételének lehetőségét, határozattal dönt a támogatás engedélyezéséről és annak mértékéről, a kérelem elutasításáról, szükség esetén a már megállapított támogatás módosításáról, felülvizsgálatáról, visszavonásáról; a fizetési feltételek módosítása iránt benyújtott kérelmekről;
c) Megvizsgálja a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést, ennek alapján a döntését visszavonja módosítja, vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja; illetve a fellebbezést az ügy irataival együtt felterjeszti a KIMISZ-hez;
d) Ellenőrzi a jogi segítők, valamint más ügyvédek, ügyvédi irodák által kiállított számlákat – összevetve azokat a határozatokkal és a teljesítésigazolásokkal, illetve a pártfogó ügyvédi díjat megállapító jogerős határozattal; a kifogásolt számlákat visszaküldi a jogi segítőknek, ügyvédeknek, ügyvédi irodáknak;
e) A jogi segítők, valamint más ügyvédek, ügyvédi irodák által kiállított számlákat, a támogatást engedélyező jogerős határozatot, továbbá az állam által előlegezett, visszatérítendő támogatás engedélyezése esetén a fizetési kötelezettséget megállapító határozatot, illetve peres támogatás esetén a pártfogó ügyvédi díjat megállapító jogerős határozatot – a jogszabályban meghatározott összesítővel – továbbítja a KIMISZ gazdasági szervezeti egységének;
f) A visszatérítési kötelezettség nem teljesítése esetén végrehajtási eljárást kezdeményez vagy egyéb intézkedést tesz a követelés behajtása iránt.
g) Peres ügyekben a támogatott fél képviseletére indokolt esetben pártfogó ügyvédet rendel ki, dönt a pártfogó ügyvéd felmentéséről;
h) A pártfogó ügyvéd díjigénye alapján megállapítja a pártfogó ügyvéd díját, a bíróság döntése alapján rendelkezik annak viseléséről;
i) Döntése alapján felülvizsgálhatja, a peres ügyekben a jogszabályi előírásoknak megfelelően felülvizsgálja a támogatás feltételeinek fennállását;
j) A visszatérítési kötelezettség elengedése, illetve mérséklése iránt benyújtott méltányossági kérelmeket felterjeszti a KIMISZ-hez;
k) A polgári eljárásban nyújtott támogatásra vonatkozóan hivatalból kétévente, kérelemre, illetve szükségességének felmerülése alapján elvégzi a támogatás feltételei fennállásnak felülvizsgálatát.
3. A Jogi Segítségnyújtó Osztály európai uniós és nemzetközi feladatai tekintetében:
a) Továbbítja az Európai Unió másik tagállamába irányuló jogi segítségnyújtás iránti kérelmeket és a jogszabályban foglalt esetekben végzi a tolmácsolással, fordítással kapcsolatos feladatokat;
b) Közreműködik a jogi segítségnyújtó tevékenységet érintő európai uniós és egyéb pályázatok előkészítésében, támogatja ezek szakmai megvalósítását.
4. A Jogi Segítségnyújtó Osztály egyéb feladatai tekintetében:
a) Az adatvédelmi előírásoknak megfelelően megszervezett ügyfélszolgálati tevékenység keretében tájékoztatást ad az egyszerű megítélésű ügyekben felmerült jogi kérdésekben;
b) Tájékoztató tevékenységet lát el a jogi segítségnyújtás igénybevételével kapcsolatosan;
c) Számítógépes nyilvántartást vezet a jogi segítségnyújtási támogatás igénybevételéről;
d) A székhelyétől eltérő településeken kihelyezett ügyfélszolgálati irodákat működtethet;
e) A jogi segítségnyújtó tevékenységre vonatkozóan adatokat szolgáltat; szakmai anyagokat készít elő a KIMISZ szervezeti egységei részére;
f) Végrehajtja a KIMISZ egyedi utasításait, kérésre jelentést, illetve beszámolót készít a KIMISZ-nek;
g) Részt vesz a KIMISZ által szervezett képzéseken, továbbképzéseken;
h) Együttműködik a KIMISZ-szel a KIMISZ szakmai ellenőrzéseinek lebonyolításában.
2.3.4. Áldozatsegítő Osztály
1. Az Áldozatsegítő Osztály koordinációs feladatai tekintetében:
a) Együttműködik és kapcsolatot tart a rendőrség áldozatvédelmi hálózatával, a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel, a bírósággal, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal, a konzuli szolgálattal, a helyi és kisebbségi önkormányzatokkal, az egészségügyi intézményekkel, az ifjúságvédelmi szervezetekkel, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekkel, a családsegítő szolgálatokkal, az alap- és szakellátást nyújtó szociális szolgáltatókkal és intézményekkel, a közoktatási intézményekkel, a polgárőrséggel, a civil szervezetekkel és az egyházakkal;
b) Gondoskodik arról, hogy az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szervek, intézmények, hatóságok az áldozatokat megillető jogokat megismerjék és érvényesítsék;
c) Továbbítja a kárenyhítési kérelmet a döntésre jogosult hatósághoz, útmutatást ad a kiegészítő adatok iránti megkeresés teljesítéséhez, beszerzi a kiegészítő adatokat;
d) A visszatérítési kötelezettség elengedése, illetve mérséklése iránt benyújtott méltányossági kérelmeket felterjeszti a KIMISZ-hez;
e) Gondoskodik az áldozatsegítő tevékenységről szóló tájékoztatók elkészítéséről, hozzáférhetőségéről, a formanyomtatványok hozzáférhetőségéről;
f) A szakterületet érintő feladatok megvalósítása érdekében hazai pályázatok előkészítésében és megvalósításában vesz részt.
2. Az Áldozatsegítő Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Érdemben elbírálja az azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet;
b) A kérelem elbírálásához tisztázza a tényállást, meghallgatja az áldozatot vagy más személyt, megkeresheti a támogatás igénybevételének feltételeire vonatkozó adatokat nyilvántartó hatóságokat a közölt adatok valódiságának ellenőrzése érdekében;
c) A KIMISZ által kezelt, a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítésére és az azonnali pénzügyi segélyre szolgáló célelőirányzat terhére – a KIMISZ és a Kormányhivatal között létrejött megállapodásban rögzítettek szerint – azonnali pénzügyi segéllyel támogatja az áldozat lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásait akkor, ha a bűncselekmény következtében az áldozat ezen kiadások megfizetésére nem képes;
d) Törvényben meghatározott esetekben kötelezi az áldozatot a pénzben nyújtott támogatás visszatérítésére; indokolt kérelemre halasztást, illetve részletfizetést engedélyez; ellenőrzi a visszatérítési kötelezettség teljesítését, intézkedik a tartozás összegének behajtása érdekében a hatáskörrel rendelkező szervnél;
e) Megvizsgálja az azonnali pénzügyi segély tárgyában hozott döntés ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, és az ügy iratait – a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt – továbbítja a megyei bírósághoz;
f) Megvizsgálja a visszatérítésre kötelező határozat, illetve a hatósági bizonyítvány kiállítása tárgyában hozott döntés, valamint az eljárás során hozott, önállóan fellebbezhető végzés ellen benyújtott fellebbezést, ennek alapján döntését visszavonja, módosítja, vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja; illetve a fellebbezést az ügy irataival együtt elbírálásra felterjeszti a KIMISZ-hez;
g) Támogató hatóságként ellenőrzi a Kormányhivatal illetékességi területén lakhellyel rendelkező járadékra jogosult tekintetében a járadékra való jogosultságot, a törvényben meghatározott megszüntető ok fennállása esetén a járadék megszüntetése iránt előterjesztést készít, amelyet a döntő hatósághoz továbbít;
h) Segítséget nyújt az áldozat kérelmére a formanyomtatvány kitöltéséhez;
i) Kérelemre igazolja, hogy a kérelmező áldozatsegítési támogatásban részesíthető áldozatnak minősül-e.
3. Az Áldozatsegítő Osztály európai uniós és nemzetközi feladatai tekintetében:
a) Az Európai Unió más tagállamába irányuló kérelem esetén az áldozat rendelkezésére bocsátja az adott tagállam által használt nyomtatványt, valamint segítséget nyújt annak kitöltéséhez
b) Közreműködik az áldozatsegítő tevékenységet érintő európai uniós és egyéb pályázatok előkészítésében, illetve támogatja ezek szakmai megvalósítását.
4. Az Áldozatsegítő Osztály egyéb feladatai tekintetében:
a) Hozzásegíti az áldozatot alapvető jogai érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási ellátások és a szociális ellátások igénybevételéhez, ennek érdekében a területén működő egészségügyi szolgáltatóval együttműködési megállapodást köthet;
b) Jogi tanácsot és segítséget ad a bűncselekmény következtében jogaiban sérelmet szenvedett áldozatnak, szükség esetén továbbítja a kérelmet a Jogi Segítségnyújtó Osztálynak;
c) Tájékoztatja az ügyfelet büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségiről, a számára elérhető támogatások fajtáiról, az igénylés feltételeiről, valamint az egyéb ellátásokról és jogérvényesítési lehetőségekről, továbbá tájékoztató anyagokat készít;
d) Szakmai anyagokat készít elő a KIMISZ áldozatsegítő feladatokat ellátó szervezeti egységei részére;
e) Nyilvántartást vezet az ügyfelek tájékoztatásáról, a beérkezett kérelmekről, a megítélt támogatásokról; a nyilvántartás adatairól megkeresésre információt nyújt a büntető- vagy polgári ügyben eljáró bíróság, a büntető ügyben eljáró ügyész vagy nyomozó hatóság, valamint a jogi segítő, továbbá a gyermekjóléti szolgálat, illetve a gyámhatóság részére;
f) Végrehajtja a KIMISZ egyedi utasításait, kérésre jelentést, illetve beszámolót készít a KIMISZ részére;
g) Részt vesz a KIMISZ által szervezett szakmai képzéseken, értekezleteken;
h) Együttműködik a KIMISZ-szel a KIMISZ szakmai ellenőrzéseinek lebonyolításában;
i) Folyamatosan nyomon követi a visszatérítésre kötelezés, a támogatásokból való kizárás feltételeinek teljesülését.
2.4. Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság
2.4.1. Növényvédelmi és Növényi Termék Ellenőrzési Osztály
1. A Növényvédelmi és Növényi Termékek Ellenőrzési Osztály kodifikációs feladatai tekintetében megkeresés alapján véleményezi a növényvédelmi, növény-egészségügyi, zöldség-gyümölcs minőségellenőrzési, élelmiszerlánc- biztonsági igazgatást érintő jogszabálytervezeteket.
2. A Növényvédelmi és Növényi Termék Ellenőrzési Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
2.1. Nyilvántartja növény-egészségügyi szempontból az arra kötelezett termelőket;
2.2. Nyilvántartja az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek vásárlására, forgalmazására, illetve felhasználására jogosító engedélyeket, a növényvédőszer és a termés növelő anyag (engedélyköteles termékek) kereskedelmi egységeit a kis és nagykereskedelmi forgalmazókat valamint a tároló helyeket, raktárakat;
2.3. Ellenőrzi az engedélyköteles termékek esetében a reklámozás, tárolás, forgalmazás, szállítás, vásárlás és felhasználás személyi- és tárgyi feltételeit, a szolgáltatás szakszerűségét, az előírt nyilvántartás vezetését;
2.4. Ellenőrzi a kis és nagykereskedelemben az engedélyköteles termékek párhuzamos behozatal követelményeinek való megfelelését, szállítását, raktározását csomagolását, címkézését, szavatossági idejét, az értékesítés szabályszerűségét;
2.5. Ellenőrzi a légi növényvédelemre vonatkozó előírások (szakirányító jelenléte, légi járművezető növényvédelmi továbbképzésének érvényessége, tevekénységhez szükséges engedélyek meglétének ellenőrzése, előírt nyilvántartások vezetése, az alkalmazott készítmény felhasználhatósága stb.) betartását, illetve a bejelentéseket nyilvántartja;
2.6. Ellenőrzi a termelők károsítók ellen folytatott növényvédelmi tevékenységét, az integrált növényvédelem elveinek teljesülését, a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok felhasználása során a kijuttatás technikai megvalósítását, az egészségügyi és a kémiai biztonságot, az engedélyköteles termékek felhasználásához rendelt szakképesítés meglétét, a növényvédő szer felhasználási és vásárlási engedély érvényességét;
2.7. Ellenőrzi a növény-egészségügyi nyilvántartásra kötelezett termelők által vezetett nyilvántartási rendszert;
2.8. Ellenőrzi az export, import és tranzit forgalomban a vizsgálatköteles árukat;
2.9. Ellenőrzi növény-egészségügyi szempontból a növények, növényi termékek előállítását, raktározását, szállítását és forgalmazását, és szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végez;
2.10. Ellenőrzi a fa-csomagolóanyag gyártókat, forgalmazókat, hőkezelést végző cégeket, valamint a kereskedelemben használt fa-csomagolóanyagokat;
2.11. Ellenőrzi a zárlati károsítók előfordulását a termelőknél és az import szállítmányokban, intézkedik a zárlati károsítók felszámolásáról, kötelező védekezést, termékmegsemmisítést rendel el, előkészíti a kártalanítási eljárást;
2.12. Ellenőrzi a növényvédelmi gépek alkalmasságát igazoló forgalomba hozatali engedély, valamint a kijuttatás technikai alkalmasságát igazoló működési engedély érvényességét;
2.13. Ellenőrzi a földrajzi árujelző oltalomban részesített növényi termékek forgalmazási feltételeinek betartását;
2.14. Szakterületén ellátja a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények betartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat;
2.15. Ellátja a másodfokú növényvédelmi hatósági tevékenységet a jegyzők (mint elsőfokú növényvédelmi hatóság) felett;
2.16. Ellátja a jogszabályban meghatározott zöldség-gyümölcs ellenőrzési feladatokat, ellenőrzi a belföldön megtermelt, forgalomba hozott, illetve kivitelre vagy behozatalra szánt zöldséget, gyümölcsöt, dísznövényt és előállításukkal, forgalmazásukkal kapcsolatos követelményeket, a nyomon-követhetőség rendszer feltételeinek teljesülését, előírásainak betartását;
2.17. Ellátja a bizonyos nem állati eredetű élelmiszerek behozatalára vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzési feladatokat;
2.18. Termelési, betakarítási, raktározási, szállítási, behozatali, kiviteli, forgalomba hozatali, kísérleti, felhasználási, alkalmazási tilalmat, illetve korlátozást, valamint kötelező növényvédelmi technológia alkalmazását rendelhet el;
2.19. Felszólítja a gazdálkodót a károsítók elleni védekezésre; közérdekű védekezést, állami védekezést, illetve megsemmisítést rendel el, hatósági ellenőrzése során növényvédelmi, élelmiszerlánc-felügyeleti, élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabhat ki, szabálysértési eljárást kezdeményezhet, büntető feljelentést tehet, illetve szükség szerinti megfelelő intézkedést hozhat;
2.20. Kiadja a jogszabály szerinti I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek vásárlására, forgalmazására, illetve felhasználására jogosító engedélyt – az EU tagállamok állampolgárai részére is;
2.21. Igazolja az élelmezés-egészségügyi várakozási idő lejártát megelőzően betakarított engedélyezett engedélyköteles termékkel kezelt növény, növényi termék forgalomba hozatali követelményeknek való megfelelését;
2.22. Elvégzi az EK növényútlevéllel kapcsolatos teendőket, feljogosítja a termelőket a növényútlevél kiadására, kiadja a csereútlevelet és ellenőrzi a termelők ezzel kapcsolatos nyilvántartását;
2.23. Mintát vesz növényekből, növényi termékekből a növényvédőszer-maradék tartalom vizsgálatra és határérték feletti szermaradvány esetén intézkedik;
2.24. Mintát vesz termesztő közegből, vízből, növényekből, növényi termékekből zárlati károsító és toxikus anyag tartalom vizsgálat céljából;
2.25. Mintát vesz a forgalmazott engedélyköteles termékek és termésnövelő anyagok hatósági minőség-ellenőrzésére;
2.26. Részt vesz a lejárt szavatosságú hulladékká váló növényvédő szerek begyűjtésének és ártalmatlanításának megszervezésében, valamint a kérelemre indult, lejárt szavatosságú növény védőszerek felhasználhatósági idejének meghosszabbításában;
2.27. Szakhatósági állásfoglalást ad ki piacnyitás, növényvédőszer-raktározási tevékenységre vonatkozó telepengedélyezési eljárás és növényvédő szer nagy- és kiskereskedelmi forgalmazási tevékenységre vonatkozó működési engedélyezési eljárás esetén;
2.28. Közreműködik az Agrárkörnyezet-gazdálkodási Információs Rendszer (AIR), Parlagfű Információs Rendszer (PIR), Növény Import-Export Ellenőrzési Rendszer (NIMEX) rendszerek működtetésében, adatokkal való feltöltésében;
2.29. Részt vesz a növényvédelmi káresetek kivizsgálásában, különösen a növényvédőszer-lopások, hamisítások és illegális kereskedelmének kivizsgálásában, felméri az árvizek, belvizek vagy egyéb katasztrófahelyzettel érintett növényvédőszer-tároló és -forgalmazó helyeket, megteszi a szükséges intézkedéseket;
2.30. Közreműködik méhpusztulások, a vízszennyezések okozta halpusztulások kivizsgálásában;
2.31. Növény-egészségügyi felderítést (monitoringot) végez a zárlati és egyéb nem vizsgálatköteles károsítókkal összefüggésben;
2.32. Humán-egészségügyi és környezet-egészségügyi szempontból veszélyes és allergén gyomnövények és egyéb károsítók előfordulása esetén intézkedik a fertőző források felszámolásáról;
2.33. Ellátja a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos feladatokat.
2.4.2. Károsító Diagnosztikai Osztály
1. A Károsító Diagnosztikai Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Elvégzi növény-egészségügyi és növényvédelmi károsító diagnosztikai vizsgálatokat;
b) Elvégzi az engedélyköteles termékek (növényvédő szerek, termésnövelő anyagok) hatósági engedélyezési vizsgálatait működtetett minőségbiztosítási rendszerében;
c) Elvégzi a növény-egészségügyi felügyelet számára a zárszolgálati intézkedések megalapozását szolgáló laboratóriumi vizsgálatokat;
d) Szervezi, működteti a megyei növényvédelmi előrejelzési rendszert, tájékoztatja a termelőket a növényvédelmi előrejelzés adatairól és tájékoztatást ad az országos előrejelzés részére;
e) Végrehajtja az engedélyköteles termékekkel, alkalmazott vagy alkalmazásra kerülő technológiákkal, a termelést közvetlenül vagy potenciálisan veszélyeztető károsítókkal kapcsolatos biológiai, technológiai kísérleteket, vizsgálatokat;
f) Feltárja a növényvédelmi problémák okait, javaslatot tesz a szükséges intézkedésre;
g) Megoldja az illetékességi területen felmerült speciális növényvédelmi problémákat;
h) Adaptálja, kidolgozza és fejleszti a növényvédelmi és növény-egészségügyi vizsgálati módszereket, kapcsolatot tart a kutató és fejlesztő intézetekkel és szervezetekkel;
i) Részt vesz a mezőgazdasági termelők növény-egészségügyi, növényvédelmi és talajvédelmi ismereteinek fejlesztésében, az új védekezési eljárások elterjesztésében és a szaktanácsadásban.
2.4.3. Talajvédelmi és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Osztály
1. A Talajvédelmi és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Osztály kodifikációs feladatai tekintetében megkeresés alapján véleményezi a talajvédelmet, agrár-környezetgazdálkodást érintő jogszabálytervezeteket.
2. A Talajvédelmi és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Osztály koordinációs feladatai tekintetében:
a) Közreműködik a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában;
b) Közreműködik a Területi Vízgazdálkodási Tanácsok munkájában.
3. A Talajvédelmi és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Osztály egyedi közhatalmai aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Talajvédelmi hatósági eljárása során engedélyt ad ki:
aa) talajjavításhoz;
ab) mezőgazdasági célú tereprendezéshez;
ac) a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott talajvédelmi műszaki beavatkozásokhoz, létesítmények megvalósításához, amennyiben az engedélyezés nem tartozik más hatóság hatáskörébe;
ad) hígtrágya termőföldön történő felhasználásához az állattartás során keletkező egyéb szervestrágya kivételével;
ae) szennyvíz, szennyvíziszap, valamint szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásához;
af) nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához;
ag) a mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához, kivéve a mezőgazdasági táblán keletkező növényi maradványokat;
b) Igazolást ad ki a mezőgazdasági támogatási pályázatokhoz a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: nitrát rendelet) szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről;
c) Ellenőrzi a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben meghatározott talajvédelmi kötelezettségek teljesítését;
d) Ellenőrzi a talajvédelmi, valamint egyéb, talajvédelmi előírásokat tartalmazó engedély meglétét, és az engedélyekben foglalt talajvédelmi követelmények betartását;
e) Termőföldön ellenőrzi a vizek nitrát-szennyezéssel szembeni védelmét szolgáló előírások végrehajtását, megtartását a vizek nitrát szennyezésének veszélyével járó tevékenységek esetében;
f) Ellenőrzi a nitrátérzékeny területeken mezőgazdasági tevékenységet folytatók kötelező adatszolgáltatását és nyilvántartását;
g) Talajvédelmi járulékot állapít meg, illetve szankcionálás keretében talajvédelmi-, nitrátszennyezési- és nitrát adatszolgáltatási bírságot szab ki;
h) Ellátja a forgalmazott termésnövelő anyagok hatósági minőség-ellenőrzését;
i) Ellátja a jogszabályban meghatározott szakhatósági feladatokat bánya felügyeleti, építésügyi, közlekedési hatósági, légi közlekedési hatósági, ingatlanügyi hatósági, vízügyi hatósági, környezetvédelmi hatósági, természetvédelmi hatósági, hírközlési hatósági, erdészeti hatósági, kulturális örökségvédelmi hatósági, telepítési hatósági eljárások keretében;
j) Ellátja a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos feladatokat.
4. A Talajvédelmi és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Osztály egyéb feladatai tekintetében:
a) Részt vesz az agrárkörnyezet-gazdálkodási intézkedés keretében egyes szántóföldi gazdálkodási és ültetvény-támogatásokhoz kapcsolódó helyszíni ellenőrzésekben, ellenőrzi az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokban előírt talajvédelmi követelmények betartását;
b) Létrehozza és működteti a megyei talajtani térképtárat, a nitrát rendelet szerinti adatbázist (AIR nitrát modul), valamint kialakítja a szennyvíziszap és hígtrágya termőföldi felhasználásának megyei kataszterét, a talajvédelmi hatósági tevékenységéről nyilvántartást (AIR talajvédelmi modul) vezet, részt vesz a talajt veszélyeztető, degradációs folyamatok felderítésében;
c) Működteti a megyéjére vonatkozó adatokkal kapcsolatban Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszert (TIM);
d) Elvégzi a térinformatikai feladatok ellátásához szükséges alaptérképek, topográfiai térképek, talajtérképek és egyéb térképanyag feldolgozását, rendszerbe illesztését, digitalizálását;
e) Elvégzi a korábban elkészült talaj és egyéb térképek tematikus feldolgozását és archiválását;
f) Bekapcsolódik és a térinformatika eszközrendszerének felhasználásával támogatja a növényvédelmi, talajvédelmi hatósági feladatok végrehajtását, valamint az előrejelzési szakterület, a károsító diagnosztikai osztály tevékenységét;
g) Meglévő adatok, illetve új felvételek alapján talajtani, növényvédelmi stb. térképeket szerkeszt;
h) Kapcsolatot tart a szakterületén a fejlesztő tudományos szervezetekkel, egyetemekkel és egyéb intézményekkel;
i) Közreműködik a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában a talajvédelem érvényesítése érdekében.
2.4.4. Növényegészségügyi Osztály
1. A Növényegészségügyi Osztály kodifikációs feladatai tekintetében:
a) Véleményezi a tagországi kötelezettségből adódóan a növényegészségügyi igazgatást érintő jogszabálytervezetet;
b) Részt vesz az EPPO, IPPC, WTO-SPS szakmai anyagok, szabványok tervezetének véleményezésében;
2. A Növényegészségügyi Osztály koordinációs feladatai tekintetében:
a) Szervezi és működteti a zárlati, illetve a vizsgálatköteles nem zárlati valamint a tagországi kötelezettségéből adódó egyéb károsítók felderítési rendszerét,folyamatosan tájékoztatja a termelőket a károsítók fellépése esetén az aktuális feladatokról;
b) Ellátja a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatokat, felméri a növény-egészségüggyel kapcsolatos árvízi-, belvízi-, egyéb katasztrófahelyzettel érintett helyeket (gabonaraktárak, malmok), megteszi a szükséges intézkedéseket;
c) Ellenőrzi a növényekben, növényi termékekben a növényvédőszer-maradékot a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér, illetve a Posta Zrt. Nemzetközi Kicserélő Üzem Növény-egészségügyi Határállomásain, ezzel kapcsolatos intézkedést hoz, részt vesz a növényvédelmi hatósági eljárásban;
3. A Növényegészségügyi Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Ellenőrzi az export, re-export, import és tranzit forgalomban a vizsgálatköteles illetve a nem vizsgálatköteles(kockázatelemzésen alapuló szúrópróbaszerű) növény, növényi és egyéb termékeket;
b) Ellenőrzi tagországi kötelezettségből adódóan a harmadik országból származó vizsgálatköteles növény-, növényi és egyéb termék szállítólevéllel történő beléptetését a határállomásokon, illetve az engedélyezett ellenőrző helyeken;
c) Ellenőrzi a harmadik országba szállítandó növény-egészségügyi szempontból ellenőrzésköteles termékek előállítását, raktározását, szállítását és forgalmazását (export előzetes szemle);
d) Szúrópróbaszerűen ellenőrzi növény-egészségügyi szempontból a Közösségen belüli áruszállítást;
e) Elvégzi az EK növényútlevéllel kapcsolatos teendőket, feljogosítja a termelőket a növényútlevél kiadására, kiadja a csereútlevelet és ellenőrzi a termelők, forgalmazók ezzel kapcsolatos nyilvántartását végzi;
f) Nyilvántartja, ellenőrzi és egyedi azonosító számmal, látja el a növény-egészségügyi szempontból az arra jogszabályilag kötelezett termelőt, forgalmazót, raktározót;
g) Ellenőrzi a vonatkozó növény-egészségügyi követelmények alapján a vegetatív gyümölcs-, szőlő-, dísz-, erdészeti szaporítóanyag előállító prebázis, bázis, certifikált ültetvényeket, faiskolákat, csemetekerteket és azok árudáit, lerakatát, valamint a szántóföldi és zöldség vetőmagvak előállítóját, forgalmazóját;
h) Ellenőrzi az intervenciós gabonaraktárakat,takarmánykeverő üzemeket, malmokat;
i) Ellenőrzi és nyomon követi a zárlati károsítók megjelenését, terjedését, előfordulását, intézkedik a zárlati károsítók felszámolásáról, kötelező védekezést, megsemmisítést rendel el, előkészíti a kártérítési eljárás;
j) Ellenőrzi a fa csomagolóanyag gyártókat, forgalmazókat, hőkezelést végző cégeket, valamint a kereskedelemben használt fa-csomagolóanyagokat;
k) Ellenőrzi az EU védett zónába szállításra vonatkozó előírások betartását;
l) Termelési, betakarítási, raktározási, szállítási, behozatali, kiviteli, forgalomba hozatali, kísérleti, felhasználási korlátozást rendelhet el;
m) Növény-egészségügyi szempontból ellenőrzi az elsődleges termelésből származó nem állati eredetű termékek nyomon követhetőségét a „Másodlagos Élelmiszervizsgálati Terv”alapján;
n) Elsőfokú növényegészségügyi hatósági feladatai kapcsán növényvédelmi bírságot szabhat ki;
o) Ellenőrzi a növény-egészségügyi nyilvántartásra kötelezett termelők által vezetett nyilvántartási rendszert;
p) Ellenőrzi az export, import és tranzit forgalomban a vizsgálatköteles árukat;
q) Ellenőrzi növény-egészségügyi szempontból a növények, növényi termékek előállítását, raktározását, szállítását és forgalmazását, és szúrópróbaszerűen ellenőrzéseket végez;
4. A Növényegészségügyi Osztály egyéb feladatai tekintetében:
a) Az ENSZ FAO Növényvédelmi Egyezmény alapján növényegészségügyi, re-export bizonyítványt vagy ezek elektronikus változatát állítja ki;
b) Működteti a növény-egészségügyi információs rendszert (PHYSAN, NIMEX, EUROFYT), valamint az AIR növényegészségügyi részét;
c) Növény-egészségügyi diagnosztikai vizsgálatokat végez;
d) Részt vesz az ad hoc növény-egészségügyi, szakmai bizottságok munkájában;
c) Szakmai továbbképzés terén folyamatos kapcsolatot tart fenn az egyetemekkel, kutató intézetekkel;
e) Részt vesz a felügyelői szakmai továbbképzési programban;
f) Fogadja az EU-s illetve egyéb szakmai delegációkat, előkészíti az ellenőrzés rendszerét;
g) Szakmai anyagokat készít, fórumokon, termelői tájékoztatókon részt vesz;
h) Az egyes növény-egészségügyi vizsgálatok költségeinek támogatásáról szóló rendelet szerinti feladatot lát el;
i) Folyamatosan statisztikai jelentéseket készít;
5. A Növényegészségügyi Osztály a Ferihegy Nemzetközi Repülőtér Növény-egészségügyi Határállomás, illetve a Posta Zrt. Nemzetközi Kicserélő Üzem Növény-egészségügyi Határállomással kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Ellenőrzik az export-, import- és tranzitforgalomban a vizsgálatköteles árukat;
b) Ellátják a jogszabályban meghatározott zöldség-gyümölcs kiviteli és behozatali ellenőrzési feladatokat;
c) Ellátja a bizonyos nem állati eredetű élelmiszerek behozatalára vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzési feladatokat és mintákat vesz;
d) Laboratóriumi vizsgálatokat végez.
2.5. Erdészeti Igazgatóság
2.5.1. Pályázatkezelési és Támogatási Osztály
1. A Pályázatkezelési és Támogató Osztály egyéb feladatai tekintetében:
a) Részt vesz a nemzeti és közösségi erdészeti támogatási rendszerek működtetésében;
b) Kezeli az állammal szembeni köztartozások (határidőre meg nem fizetett erdőgazdálkodási- és erdővédelmi bírság, valamint az erdővédelmi járulék) nyilvántartását, közreműködik a tartozások végrehajtásában;
c) Közreműködik az Országos Erdőállomány Adattár támogatásokkal összefüggő adatainak a kezelésében;
d) Vezeti az erdőfelújítási biztosítékok előírásáról, teljesítéséről és felszabadításáról szóló nyilvántartást.
2.5.2. Erdőtervezési Osztály
1. Az Erdőtervezési Osztály kodifikációs feladatai tekintetében megkeresés alapján véleményezi az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényt, valamint annak végrehajtási rendeleteit, továbbá az erdőt érintő egyéb jogszabálytervezeteket;
2. Az Erdőtervezési Osztály koordinációs feladatai tekintetében:
a) Ellátja az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerint nyilvánosság biztosítása szempontjából jelentősnek minősülő erdőgazdálkodási tevékenységek közzétételével és egyeztetésével kapcsolatos feladatokat;
b) Közreműködik a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában az erdőrendezés és -védelem érvényesítése érdekében;
c) Összeállítja a körzeti erdőterv-rendeletekre vonatkozó javaslatokat;
d) Elkészíti a körzeti erdőterveket;
3. Az Erdőtervezési Osztály egyéb feladatai tekintetében:
a) Közreműködik a közjóléti fejlesztési tervek készítésében;
b) végrehajtja az erdészeti hatósági és igazgatási munkával kapcsolatos terepi felvételeket, helyszíni szemléket és ellenőrzéseket.
2.5.3. Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály
1. Az Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály kodifikációs feladatai tekintetében megkeresés alapján véleményezi az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényt, valamint annak végrehajtási rendeleteit, továbbá az erdőt érintő egyéb jogszabálytervezeteket;;
2. Az Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Ellátja a fásítási és erdőtelepítési-kivitelezési tervek engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokat, dönt az engedély nélküli vagy engedélytől eltérően telepített erdő, valamint a fásítás, önerdősülés fennmaradásáról, felszámolásáról;
b) Ellátja az erdőtelepítések és erdőfelújítások befejezetté nyilvánításával kapcsolatos hatósági feladatokat;
c) Végrehajtja az erdészeti hatósági és igazgatási munkával kapcsolatos terepi felvételeket, helyszíni szemléket és ellenőrzéseket;
d) Ellátja az erdőterület rendeltetésének és üzemmódjának megállapításához, és megváltoztatásához kötődő feladatokat;
e) Ellátja az erdő, szabad rendelkezésű erdő és fásítás, valamint a fás szárú energiaültevények létesítéséhez kötődő igazgatási feladatokat;
f) Ellátja az erdőfelújításhoz, erdőneveléshez, valamint az erdőszerkezet-átalakításhoz kötődő feladatokat;
g) Ellátja az erdőt károsító hatások elleni védekezéshez kötődő hatósági feladatokat, ezen belül
ga) a vadászható állatfajok jelentős károkozása esetén kezdeményezi a vadászati hatóságnál a vadállomány apasztását;
gb) eljár az erdőtűz megelőzését szolgáló szabályok betartatása érdekében és indokolt esetben regionálisan elrendeli a tűzgyújtási tilalmat;
h) A körzeti erdőterv alapján határozatban megállapítja az erdőgazdálkodók jogait és kötelezettségeit;
i) Ellátja az éves erdőgazdálkodói tevékenységhez kötődő hatósági feladatokat;
j) Ellátja az erdészeti létesítményekhez kötődő engedélyezési feladatokat;
k) Ellátja az erdő igénybevételéhez és megosztásához kötődő feladatokat;
l) Ellátja az erdei haszonvételekhez kötődő igazgatási és hatósági feladatokat;
m) Elrendeli az erdőgazdálkodási tevékenységet és elvégzi a hozzá kötődő feladatokat;
n) Erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírságot szab ki, leállítja a jogszerűtlen tevékenységet és elvégzi a hozzá kötődő feladatokat, különösen az alábbi esetekben:
na) bejelentés nélkül végzett fakitermelés esetén;
nb) az erdőgazdálkodási tevékenység előzetes bejelentési kötelezettségének elmulasztása vagy a tervezett és bejelentett erdőgazdálkodási tevékenységek megsértése esetén;
nc) az erdő talajában keletkezett kár megszüntetése és helyreállításának elmaradása esetén;
nd) amennyiben az erdőgazdálkodó az erdőből kitermelt faanyag származásáról a szállításhoz nem vagy nem megfelelően állít ki igazolást;
ne) az erdő felújítására és a felújítás befejezésére kiszabott határidő túllépéséért;
nf) az erdő szakszerű felújításának elmaradása esetén;
ng) a fa kitermelésére vonatkozó előírások megsértése esetén;
nh) az erdőtűz-megelőzési kötelezettségek teljesítésének elmaradása esetén;
ni) bármilyen hulladéknak erdőterületen történő elhelyezése esetén;
nj) erdőművelési ágban nyilvántartott földterület engedély nélküli vagy engedélytől eltérő módon való igénybevétele esetén;
nk) amennyiben az erdő természetes felújítását biztosító, az előírt állománytípust alkotó fafajok termésének a vadászható vadfajok egyedei által történő felélésével az erdő felújulása veszélybe került, és amennyiben a rágással vagy hántással okozott vadkárosítás mértéke azt indokolja;
o) Eljár az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételi ügyekben;
p) Eljár az állami erdőkre vonatkozó egyedi szabályok érvényesítése érdekében
q) Ellátja az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületekre vonatkozó feladatokat;
r) Eljár az erdei haszonvételek korlátozása ügyében a jogszabály által rögzített esetekben;
s) Ellátja az erdő látogatásával kapcsolatos igazgatási feladatokat;
t) Ellátja a jogszabály által biztosított szakhatósági jogkörét;
u) Az erdőt érintően közreműködik a területfejlesztési, területrendezési tervek készítésében;
w) Az erdei károsítók tömeges elszaporodása esetén az erdőgazdálkodónak elrendeli az ellenük történő védekezést;
x) A védekezés elmaradása esetén kezdeményezi a közérdekű védekezés végrehajtását;
y) Amennyiben az erdőben tárolt faanyag kedvező feltételeket teremt a károsítók elszaporodására, kötelezi az erdőgazdálkodót annak kezelésére, illetve elszállítására;
z) Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.
3. Az Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály egyéb feladatai tekintetében:
a) Gondoskodik az erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet esküjének letételéről, valamint szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel való ellátásáról, a jogosult erdészeti szakszemélyzet jogszabályban előírt továbbképzéséről;
b) Eljár az erdészeti szakszemélyzettel szemben, a jogszabályban rögzített – erdőt vagy az erdőgazdálkodás biztonságát – veszélyeztető tényállás fennállása esetén.
2.5.4. Agglomerációs és Területrendezési Hatósági Osztály
1. Az Agglomerációs és Területrendezési Hatósági Osztály kodifikációs feladatai tekintetében megkeresés alapján véleményezi az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényt, valamint annak végrehajtási rendeleteit, továbbá az erdőt érintő egyéb jogszabálytervezeteket.
2. Az Agglomerációs és Területrendezési Hatósági Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
2.1. Ellátja a fásítási és erdőtelepítési-kivitelezési tervek engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokat, dönt az engedély nélküli vagy engedélytől eltérően telepített erdő, valamint a fásítás, önerdősülés fennmaradásáról, felszámolásáról;
2.2. Ellátja az erdőtelepítések és erdőfelújítások befejezetté nyilvánításával kapcsolatos hatósági feladatokat;
2.3. Végrehajtja az erdészeti hatósági és igazgatási munkával kapcsolatos terepi felvételeket, helyszíni szemléket és ellenőrzéseket;
2.4. Ellátja az erdőterület rendeltetésének és üzemmódjának megállapításához, és megváltoztatásához kötődő feladatokat;
2.5. Ellátja az erdő, szabad rendelkezésű erdő és fásítás, valamint a fás szárú energiaültevények létesítéséhez kötődő igazgatási feladatokat;
2.6. Ellátja az erdőfelújításhoz, erdőneveléshez, valamint az erdőszerkezet-átalakításhoz kötődő feladatokat;
2.7. Ellátja az erdőt károsító hatások elleni védekezéshez kötődő hatósági feladatokat;
2.8. A vadászható állatfajok jelentős károkozása esetén kezdeményezi a vadászati hatóságnál a vadállomány apasztását;
2.9. Eljár az erdőtűz megelőzését szolgáló szabályok betartatása érdekében és indokolt esetben regionálisan elrendeli a tűzgyújtási tilalmat;
2.10. A körzeti erdőterv alapján határozatban megállapítja az erdőgazdálkodók jogait és kötelezettségeit;
2.11. Ellátja az éves erdőgazdálkodói tevékenységhez kötődő hatósági feladatokat;
2.12. Ellátja az erdészeti létesítményekhez kötődő engedélyezési feladatokat;
2.13. Ellátja az erdő igénybevételéhez és megosztásához kötődő feladatokat;
2.14. Ellátja az erdei haszonvételekhez kötődő igazgatási és hatósági feladatokat;
2.15. Elrendeli az erdőgazdálkodási tevékenységet és elvégzi a hozzá kötődő feladatokat;
2.16. Erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírságot szab ki, leállítja a jogszerűtlen tevékenységet és elvégzi a hozzá kötődő feladatokat, különösen az alábbi esetekben:
2.16.1. bejelentés nélkül végzett fakitermelés esetén;
2.16.2. az erdőgazdálkodási tevékenység előzetes bejelentési kötelezettségének elmulasztása vagy a tervezett és bejelentett erdőgazdálkodási tevékenységek megsértése esetén;
2.16.3. az erdő talajában keletkezett kár megszüntetése és helyreállításának elmaradása esetén;
2.16.4. amennyiben az erdőgazdálkodó az erdőből kitermelt faanyag származásáról a szállításhoz nem vagy nem megfelelően állít ki igazolást;
2.16.5. az erdő felújítására és a felújítás befejezésére kiszabott határidő túllépéséért;
2.16.6. az erdő szakszerű felújításának elmaradása esetén;
2.16.7. a fa kitermelésére vonatkozó előírások megsértése esetén;
2.16.8. az erdőtűz-megelőzési kötelezettségek teljesítésének elmaradása esetén;
2.16.9. bármilyen hulladéknak erdőterületen történő elhelyezése esetén;
2.16.10. erdőművelési ágban nyilvántartott földterület engedély nélküli vagy engedélytől eltérő módon való igénybevétele esetén;
2.16.11. amennyiben az erdő természetes felújítását biztosító, az előírt állománytípust alkotó fafajok termésének a vadászható vadfajok egyedei által történő felélésével az erdő felújulása veszélybe került, és amennyiben a rágással vagy hántással okozott vadkárosítás mértéke azt indokolja.
2.17. Eljár bejelentés nélkül végzett fakitermelés esetén;
2.18. Eljár az erdőgazdálkodási tevékenység előzetes bejelentési kötelezettségének elmulasztása vagy a tervezett és bejelentett erdőgazdálkodási tevékenységek megsértése esetén;
2.19. Eljár az erdő talajában keletkezett kár megszüntetése és helyreállításának elmaradása esetén;
2.20. Eljár az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételi ügyekben;
2.21. Eljár az állami erdőkre vonatkozó egyedi szabályok érvényesítése érdekében;
2.22. Ellátja az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületekre vonatkozó feladatokat;
2.23. Eljár az erdei haszonvételek korlátozása ügyében a jogszabály által rögzített esetekben;
2.24. Ellátja az erdő látogatásával kapcsolatos igazgatási feladatokat;
2.25. Ellátja a jogszabály által biztosított szakhatósági jogkörét;
2.26. Az erdőt érintően közreműködik a területfejlesztési, területrendezési tervek készítésében;
2.27. Az erdei károsítók tömeges elszaporodása esetén az erdőgazdálkodónak elrendeli az ellenük történő védekezést;
2.28. A védekezés elmaradása esetén kezdeményezi a közérdekű védekezés végrehajtását;
2.29. Amennyiben az erdőben tárolt faanyag kedvező feltételeket teremt a károsítók elszaporodására, kötelezi az erdőgazdálkodót annak kezelésére, illetve elszállítására;
2.30. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.
3. Az Agglomerációs és Területrendezési Hatósági Osztály egyéb feladatai tekintetében:
a) gondoskodik az erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet esküjének letételéről, valamint szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel való ellátásáról, a jogosult erdészeti szakszemélyzet jogszabályban előírt továbbképzéséről;
b) eljár az erdészeti szakszemélyzettel szemben, a jogszabályban rögzített – erdőt vagy az erdőgazdálkodás biztonságát – veszélyeztető tényállás fennállása esetén.
2.5.5. Nyilvántartási és Térképészeti Osztály
1. A Nyilvántartási és Térképészeti Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai kapcsán:
a) Vezeti
aa) az Országos Erdőállomány Adattárat;
ab) az erdőgazdálkodói nyilvántartást;
ac) az erdészeti és jogosult erdészeti szakszemélyzet-nyilvántartást;
ad) az erdei közjóléti létesítmény nyilvántartást;
ae) az erdei lovaglásra és járműközlekedésre kijelölt utak nyilvántartását;
af) az erdőfelújítási biztosítékok előírásáról, teljesítéséről és felszabadításáról szóló nyilvántartást,
b) Közreműködik az erdőfelújítási biztosítékok előírásáról, teljesítéséről és felszabadításáról szóló nyilvántartás vezetésében;
c) Ellátja az erdészeti hatóság feladatkörébe tartozó nyilvántartásokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási feladatokat;
d) Átvezeti a hatósági döntések által okozott térképi változásokat;
e) Ellátja az Országos Erdőállomány Adatárból történő adatszolgáltatási feladatokat;
2. A Nyilvántartási és Térképészeti Osztály egyéb feladatai kapcsán elkészíti és aktualizálja az erdőterülethez kötődő digitális térképeket.
2.6. Földművelésügyi Igazgatóság
2.6.1. Földművelésügyi Osztály
1. A Földművelésügyi Osztály kodifikációs feladatai tekintetében megkeresés alapján véleményezi a földművelésügyi igazgatást érintő jogszabálytervezeteket.
2. A Földművelésügyi Osztály koordinációs feladatai tekintetében:
a) Közreműködik a mezőgazdasági vízgazdálkodási koncepciók készítésében;
b) Közreműködik a kiemelt vízgazdálkodási programok (Duna-Tisza közi Homokhátság, Integrált Folyógazdálkodás, Bős-Nagymaros stb.) mezőgazdasági vízgazdálkodást érintő feladatainak ellátásában;
c) Összehangolja a belvízvédekezésre kötelezett vízgazdálkodási társulatok belvízvédekezési tevékenységét.
3. A Földművelésügyi Osztály egyedi közhatalmai aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében
a) Ellátja a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény alapján a részarány-földkiadással kapcsolatos feladatokat;
b) Ellátja hegyközségek törvényességi felügyeletét;
c) Ellátja a családi gazdaságok nyilvántartásba vételét és a nyilvántartások vezetését, valamint az integrátorok nyilvántartásának vezetését;
d) Ellát a vis maior eseményekkel kapcsolatos egyes szakhatósági feladatokat;
e) Első fokon ellátja a tagállami állampolgárok termőföld-tulajdonszerzési képességének bizonyításához előírt feladatokat;
f) Ellátja a tisztán nemzeti forrásból finanszírozott támogatások felhasználásának ellenőrzését.
4. A Földművelésügyi Osztály egyéb feladatai tekintetében:
a) Ellátja a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt (a továbbiakban: MgSzH) elsődleges információkkal és statisztikai adatokkal az agrárágazat területi szintű működésével kapcsolatosan (megyei, települési és egyéni gazdálkodói szint);
b) Ellátja a Megyei Területfejlesztési Tanácsnál, valamint a különböző területi munkabizottságoknál a külön jogszabályban foglaltak szerint jelentkező feladatokat;
c) Közreműködik az Agrárkörnyezet-gazdálkodási Információs Rendszer (AIR) működtetésében;
d) Ellátja a nemzeti támogatási rendszer működtetésével összefüggő feladatokat a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, aminek keretében a vidékfejlesztési minisztérium által meghatározott időpontban jelentést ad a támogatások felhasználásáról az MgSzH részére;
e) Ellátja az elemi károkkal és azok biztosításával kapcsolatos állami támogatások működtetésével összefüggő feladatokat;
f) Koordinálja falugazdászi tevékenység ellátását;
g) Koordinálja az őstermelők nyilvántartásba vételének feladatait;
h) A megyei kormányhivatalok őstermelőket nyilvántartó adatbázisa alapján adatot szolgáltat az MgSzH részére;
i) Értesíti az állami az adóhatóságot az őstermelői igazolvány elvesztéséről, megsemmisüléséről, megtalálásáról;
j) Igazolja a gázolaj jövedéki adó visszaigénylés feltételeinek fennállását;
k) A Kormány nemzeti hatáskörben nyújtott, jogszabályban meghatározott támogatások tekintetében a birtok-összevonási célú földvásárlási támogatás első fokú feladatait;
l) Ellátja az egyéb jogszabályokban előírt feladatait.
2.6.2. Vadászati és Halászati Osztály
1. A Vadászati és Halászati Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
1.1. Az elsőfokú vadászati hatósági hatáskörben:
1.1.1. Ellátja a vadászterületekre kötött haszonbérleti szerződés jóváhagyását;
1.1.2. Ellátja a vadászterületek és a vadászatra jogosultak nyilvántartásba vételét;
1.1.3. Dönt a vadászterület határának megállapításáról;
1.1.4. Dönt a vadászterület legkisebb mértékétől való eltérésről;
1.1.5. Engedélyt ad ki vadasparkban történő eseti vadászathoz, illetve vaddisznó vadaskertbe történő kihelyezéséhez vadászathoz;
1.1.6. Vezeti a vadászterületek és a földtulajdonosok vadászati közösségek képviselőinek nyilvántartását;
1.1.7. Megteszi a vadászati jog kényszerhasznosításával kapcsolatos intézkedéseket;
1.1.8. Földterületet vadászterület határának megállapításánál figyelembe vehető földterületté minősít;
1.1.9. Hatósági vadászatot rendel el;
1.1.10. Engedélyezi az emlősök kotorékainak és egyéb zárt búvóhelyének füstképzéssel történő zavarását, illetve elgázosítását;
1.1.11. Engedélyt ad ki apró-vadtenyésztési tevékenység folytatásához és apróvad zárttéri tartásához;
1.1.12. Az idényt meghatározott területeken meghosszabbítja, illetve megrövidíti;
1.1.13. Idényen belül bizonyos fajra korlátozást, tiltást írhat elő;
1.1.14. Vadvédelmi, illetve állományszabályozási célból engedélyezi a hatályos jogszabályok figyelembevételével szelektív méreg alkalmazását;
1.1.15. Engedélyezi a vad vadászterületek közötti szállítását, illetve a vad vadászterületre történő kiengedését;
1.1.16. Tilalmi időben vadászatot engedélyezhet, rendelhet el;
1.1.17. A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggésben statisztikai adatokat gyűjt, illetve szolgáltat;
1.1.18. Meghatározza a vadászati kíméleti területet;
1.1.19. Kíméleti területen vadászatot engedélyezhet;
1.1.20. A vadgazdálkodási üzemtervet, illetve annak módosítását jóváhagyja;
1.1.21. Az éves vadgazdálkodási tervet, annak módosítását jóváhagyja, illetve attól a tíz százalékot meghaladó mértékű eltérést engedélyezi;
1.1.22. A hatósági esküt kiveszi a hivatásos vadászoktól, illetve a hivatásos vadászt nyilvántartásba veszi;
1.1.23. Kiadja, illetve bevonhatja a szolgálati igazolványt, jelvényt és hitelesített szolgálati naplót a hivatásos vadászoknak és arról nyilvántartást vezet;
1.1.24. Kiadja a vadkísérő jegyet és apróvad gyűjtőigazolást a vadászatra jogosultaknak, nyilvántartást vezet a jegyek és igazolások kiadásáról, illetve ellenőrzi a vadkísérő jegy tételes elszámolását, valamint a jogosultnál lévő fel nem használt vadkísérő jegyek hatályát meghosszabbítja;
1.1.25. Ellenőrzi a vadászati napló vezetését, és hitelesíti a vadászati naplót;
1.1.26 Vadászati engedélyt ad ki;
1.1.27. Engedélyt ad ki fényszóróval való éjszakai vadászathoz vaddisznó és róka vadászata esetén;
1.1.28. Elvégzi a trófeabírálatot, arról hatósági bizonyítványt ad ki;
1.1.29. Elrendeli a vadkár-elhárítási célú hatósági vadászatot;
1.1.30. Kiszabja a vadgazdálkodási bírságot és vadvédelmi bírságot;
1.1.31. Vadászjegyet és vadászati engedélyt visszavonhat;
1.1.32. Összeállítja és közzéteszi a vadkárszakértők névsorát;
1.1.33. Ellenőrzi az egyéni és társas vadászatokat;
1.1.34. Elrendeli az állományszabályozó vadászatot;
1.1.35. Összesíti a vadgazdálkodási jelentést, vadállománybecslést, feldolgozza a vadelhullás adatait, és erről az MgSzH-nak adatot szolgáltat;
1.1.36. Nyilvántartást vezet a szakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről, a vadgazdálkodási tervezésre jogosult személyekről;
1.1.37. Ellátja a területi vadgazdálkodási tanács működésével kapcsolatos feladatokat;
1.1.38. Ellenőrzi a vad és vadhús kereskedelmi felvásárlóját;
1.1.39. Előzetes engedélyt ad ki altató –, bénítólövedékes fegyver használatára;
1.1.40. Részt vesz a vadászvizsga megszervezésében;
1.1.41. Ellátja a vadgazdálkodási támogatásokkal kapcsolatos támogatási jogszabályban előírt feladatokat;
1.2. Elsőfokú halászati hatáskör tekintetében:
1.2.1. Társult halászati jogosultak képviselőjét nyilvántartásba veszi, számára hatósági igazolást ad ki;
1.2.2. Nyilvántartást vezet,a jogosultakról és a halászati vízterületekről;
1.2.3. A vízterületeket halászati vízterületté nyilvánítja;
1.2.4. Haszonbérleti szerződésekről nyilvántartást vezet;
1.2.5. Kiadja és nyilvántartja az állami halász- és horgászjegyeket, valamint meghosszabbítja az állami horgászjegy érvényességét;
1.2.6. Visszavonja, illetve visszatartja az állami halász- és horgászjegyet;
1.2.7. Megszervezi a halászvizsgához szükséges tanfolyamot és a halászvizsgát;
1.2.8. Kijelöli a horgászvizsgát lebonyolító szervezetet;
1.2.9. Felmentést ad az elektromos halászat tilalma alól;
1.2.10. Szakhatósági hozzájárulást ad a védett természeti területeken való elektromos halászathoz;
1.2.11. Nyilvántartást vezet a minősítési üzembe helyezési vizsgával rendelkező és évente elektromos érintésvédelmi vizsgán átesett elektromos eszközökről és halászgépekről;
1.2.12. Nyilvántartásba veszi a halászati szakirányú végzettséggel rendelkező jogosultat;
1.2.13. Ellenőrzi a haltelepítést;
1.2.14. Jóváhagyja vagy módosítja a halgazdálkodási tervet;
1.2.15. Bekéri a halászatra jogosultak éves jelentéseit és továbbítja az Adattárnak;
1.2.16. Vizsgáztatja és felesketi a halőröket;
1.2.17. Nyilvántartást vezet a halászati őrökről, őket szolgálati igazolvánnyal és naplóval ellátja;
1.2.18. Ellátja a halőrök felügyeletét;
1.2.19. Regisztrálja a halpusztulással kapcsolatos bejelentéseket, felszólítja a jogosultakat a szükséges teendők ellátására, a jogosult költségére a teendőket el is végeztetheti;
1.2.20. Felmentést adhat a tilalmak és korlátozások végrehajtása alól;
1.2.21. A tilalmi időt meghosszabbíthatja, megrövidítheti, korlátozhatja a halak kifogását és a méretkorlátozás alól felmentést adhat;
1.2.22. A jogszabályinál szigorúbb méretkorlátozást vezethet be;
1.2.23. A horgászverseny időtartamára a mennyiségi korlátozás alól felmentést adhat;
1.2.24. Kíméleti területeket jelölhet ki;
1.2.25. Gondoskodik a halászati jog gyakorlásával, vagy hasznosításával összefüggő adatok bekéréséről és az Országos Halászati Adattárnak való adatszolgáltatásról;
1.2.26. A halászati vízterületen és a vízparton szemlét tarthat, a halászatra jogosult irataiba betekinthet;
1.2.27. A halállományt veszélyeztető tevékenység abbahagyására szólít fel és a haltetem elszállítását ellenőrzi, és a kifogott halat, valamint a kifogás eszközét visszatarthatja;
1.2.28. Jogszabálysértés esetén eljár, vagy eljárást kezdeményez;
1.2.29 Kiveti a halgazdálkodási bírságot;
1.2.30. Kiveti a halvédelmi bírságot;
1.2.31. A halászati vízterületen a halak etetését korlátozhatja vagy megtilthatja;
1.2.32. Engedélyezi halfajok külföldről származó egyede és ennek továbbtenyésztéséből származó utóda telepítését;
1.2.33. Többségi állami tulajdonú vízterületen a tulajdonosok képviselőjét megnevezi;
1.2.34. Ellátja az állami támogatásokkal kapcsolatos feladatokat;
1.2.35. Jogszabálysértés esetén eljár vagy eljárást kezdeményez;
1.2.36. Az állami horgászvizsga bevételeivel elszámol;
1.2.37. A kiadott állami halász-horgászjegyekkel, és azok bevételével elszámol.
2. A Vadászati és Halászati Osztály egyéb feladatai tekintetében:
a) A Magyar Állam halászati jogának hasznosítására pályázatot ír ki és gondoskodik annak meghirdetéséről;
b) Ellátja a mezőőri/hegyőri szolgálat működtetésével kapcsolatos hatósági és igazgatási feladatokat.
2.7. Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság
2.7.1. Az igazgató
a) Kerületi hivatalokat és azokon belül kirendeltségeket működtet;
b) Megállapítja a hatósági állatorvos, állat-egészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági, minőség-ellenőrzési, borászati, a tenyésztési hatósági, az ökológiai gazdálkodást felügyelő, illetve a takarmány-ellenőrzési feladatokat ellátó felügyelő és a jogosult állatorvos működési területét és feladatait;
c) Az osztályvezetők és hatósági-, kerületi főállatorvosok útján irányítja és ellenőrzi a hatósági állatorvosok, állat-egészségügyi, élelmiszer-biztonsági, minőség-ellenőrzési, illetve takarmány-ellenőrzési feladatokat ellátó felügyelők, és jogosult állatorvosok feladatainak ellátását;
d) Kijelöli a hatósági állatorvos székhelyét, működési területét és meghatározza feladatait;
e) Kiadja a jogosult állatorvosi tevékenység végzésére szóló engedélyt, valamint meghatározza a jogosult állatorvos működési területét és feladatait;
f) Az igazgatóság feladatainak ellátására sürgősségi elérhetőségi szolgálatot szervez;
g) Elrendeli:
ga) a járványveszély esetén szükséges járványügyi intézkedéseket, továbbá a közcélú igénybevételt;
gb) az emberre is veszélyes betegségben elhullott vagy emiatt leölt állatok tetemei, valamint a járványügyi szempontból szigorúbb intézkedést igénylő, továbbá a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség megelőzése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati eredetű melléktermékek, fertőzött anyagok, eszközök ártalmatlanná tételét és meghatározza annak módját;
gc) az állat-egészségügyi programok végrehajtását;
h) Gondoskodik a jogszabályokban meghatározott nyilvántartások vezetéséről;
i) Ellenőrzi törvényességi szempontból a magánállatorvosok tevékenységét;
j) Az országos főállatorvos rendelkezéseivel összhangban gondoskodik a megfigyelési körzet kialakításáról, a vakcinázásról, a gyógykezelésről, a magán-állatorvosok közcélú igénybevételéről, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény szerinti intézkedések végrehajtásáról;
k) Gondoskodik az országos főállatorvos járványügyi, vagy más kiemelt jelentőségű okból azonnali intézkedést igénylő esetben kiadott utasításainak végrehajtásáról;
l) Megteszi a szükséges intézkedéseket élelmiszerlánc-esemény esetében;
m) Szükség esetén gondoskodik a hatósági állatorvos útján az állat-egészségügyi szolgáltatások végzéséről;
n) Kapcsolatot tart a megye területén lévő települési önkormányzattal, a Magyar Állatorvosi Kamara területi szerveivel, más társhatóságokkal, valamint a civil szervezetekkel.
2.7.2. Élelmiszer Előállítás Ellenőrzési Osztály
1. Élelmiszer Előállítás Ellenőrzési Osztály kodifikációs feladatai tekintetében megkeresés alapján véleményezi az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatást érintő jogszabálytervezeteket.
2. Élelmiszer Előállítás Ellenőrzési Osztály koordinációs feladatai tekintetében:
a) Szakterülete vonatkozásában szervezi és irányítja kerületi hivatalok működését;
b) Szervezi az élelmiszerlánc-felügyeleti éves ellenőrzési (monitoring) terv területi végrehajtását, valamint összeállítja a területi éves jelentést;
c) Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors vészjelző rendszerén keresztül Magyarországra érkező bejelentés alapján, továbbá a Magyarországon észlelt veszély esetén megteszi a szükséges intézkedéseket;
3. Élelmiszer Előállítás Ellenőrzési Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Ellenőrzi
aa) az élelmiszer-biztonsági, állat-egészségügyi rendelkezések megtartását;
ab) az élelmiszer-előállító, -elosztó, és -forgalmazó létesítmény harmadik országba irányuló exportra való alkalmasságát, a nemzetközi előírásoknak megfelelően;
b) Feladat- és hatáskörével összhangban élelmiszerlánc-felügyeleti, élelmiszer-ellenőrzési, szabálysértési bírságot szabhat ki;
c) Engedélyezi az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelete 4. cikkének (2) bekezdése alapján engedélyköteles élelmiszer-vállalkozás működését;
d) Nyilvántartást vezet::
da) az élelmiszer-biztonsági felügyelet alá tartozó helyekről;
db) az engedélyezési kötelezettség alá nem tartozó élelmiszer-vállalkozásokról;
dc) az egyéb, szakterületéhez kapcsoló – jogszabályokban meghatározott – adatokról.
e) Ellenőrzi az ivóvíz minőségű víz biztosítását, az élelmiszeripari vállalkozások vízellátó rendszereit, illetve a saját kutas vízellátású élelmiszer-vállalkozások önellenőrző vízvizsgálati programjának teljesítését az általa felügyelt élelmiszeripari-vállalkozásoknál;
f) Hatósági vízminőség-ellenőrző vizsgálatot végez;
g) Élelmiszeripari-vállalkozások esetén tájékoztatja az engedély kiadására illetékes és hatáskörrel rendelkező környezetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, amennyiben az intézkedések a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízellátó rendszereket érintik;
h) Az élelmiszer-vállalkozásoknál felhasznált vízre vonatkozóan bármely olyan vízminőségi jellemző vizsgálatát is elrendelheti, amelyről feltételezhető, hogy olyan mennyiségben, illetőleg koncentrációban van jelen az ivóvízben, amely egészségügyi szempontból kockázatot jelenthet;
i) Élelmiszeripari-vállalkozások esetén tájékoztatja az illetékes népegészségügyi szervet azokról a vízminőségi eltérésekről, illetve adatokról, amelyek egészségügyi kockázattal vannak összefüggésben;
j) Értékeli a saját kutas vízellátású élelmiszer-vállalkozások negyedéves vízvizsgálati eredményeit, azokról nyilvántartást készít és jelentés küld az MgSZH részére;
k) Elrendeli az élelmiszer-vállalkozás részére a szükséges vízminőség-javító intézkedéseket;
l) Megtilthatja vagy korlátozhatja az egészségre veszélyt jelentő ivóvíz élelmiszer-vállalkozásoknál történő felhasználását;
m) A saját kutas vízellátású élelmiszer-vállalkozások esetében mintavételi pontra egyedi határértéket szabhat meg;
4. Élelmiszer Előállítás Ellenőrzési Osztály egyéb feladatai tekintetében az igazgató rendelkezése alapján közreműködik más osztály feladatainak ellátásában.
2.7.3. Élelmiszer Forgalmazás Ellenőrzési Osztály
1. Élelmiszer Forgalmazás Ellenőrzési Osztály kodifikációs feladatai tekintetében megkeresés alapján véleményezi az élelmiszerlánc-biztonság és állategészségügyi igazgatást érintő jogszabálytervezeteket;
2. Élelmiszer Forgalmazás Ellenőrzési Osztály koordinációs feladatai tekintetében:
a) Szakterülete vonatkozásában szervezi és irányítja kerületi hivatalok működését;
b) Szervezi az ökológiai gazdálkodással előállított élelmiszerekkel kapcsolatos feladatok ellátását; fogadja az ezzel kapcsolatos jelentéseket;
c) Közreműködik az élelmiszerlánc-esemény kezelő központ felállításában;
d) Összefogja az agrár- és vidékfejlesztéssel kapcsolatos ellenőrzési feladatok ellátását;
3. Élelmiszer Forgalmazás Ellenőrzési Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Ellenőrzi az élelmiszerlánc-biztonsági rendelkezések megtartását;
b) Nyomonkövetési ellenőrzéseket szervez az élelmiszerláncban;
c) Feladat- és hatáskörével összhangban élelmiszerlánc-felügyeleti, élelmiszer-ellenőrzési, szabálysértési bírságot szabhat ki;
d) Szakterületén ellátja a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti előállításának, forgalmazásának, jelölésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, és a vonatkozó jogszabályok megsértése esetén döntést hoz;
4. Élelmiszer Forgalmazás Ellenőrzési Osztály egyéb feladatai tekintetében:
a) Megteszi a szükséges intézkedéseket élelmiszerlánc esemény esetében;
b) Ellátja az egyes élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok végrehajtását segítő hazai és nemzetközi informatikai rendszerek használatával és működtetésével kapcsolatos szakmai feladatokat;
c) Az igazgató rendelkezése alapján közreműködik más osztály feladatainak ellátásában.
2.7.4. Élelmiszer Minőség Ellenőrzési Osztály
1. Élelmiszer Minőség Ellenőrzési Osztály kodifikációs feladatai tekintetében megkeresés alapján véleményezi az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatást érintő jogszabálytervezeteket.
2. Élelmiszer Minőség Ellenőrzési Osztály koordinációs feladatai tekintetében:
a) Szakterülete vonatkozásában szervezi és irányítja kerületi hivatalok működését;
b) Szakterülete vonatkozásában szervezi az élelmiszerlánc-felügyeleti éves ellenőrzési (monitoring) terv végrehajtását, valamint összeállítja részanyagát az éves jelentéshez;
c) Szervezi a genetikailag módosított élelmiszerekkel kapcsolatos feladatok ellátását, fogadja az ezzel kapcsolatos jelentéseket.
3. Élelmiszer Minőség Ellenőrzési Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Ellenőrzi az élelmiszer-minőségi rendelkezések megtartását;
b) Feladat- és hatáskörével összhangban élelmiszerlánc-felügyeleti, élelmiszer-ellenőrzési, géntechnológiai, szabálysértési bírságot szabhat ki;
c) Ellenőrzi az ökológiai jelölés használatának jogszerűségét a gazdasági szereplőnél az előállítás, termelés, feldolgozás és forgalomba hozatal során;
d) Nyilvántartást vezet
da) az élelmiszer-vállalkozásokról;
db) a gomba-szakellenőrökről;
e) Borászati igazgatási jogkörben eljárva:
ea) ellátja a must, bor, borpárlat és egyéb borgazdasági termékek előállításával, kezelésével kapcsolatos területi állami és hatósági feladatokat, így különösen ellenőrzi:
eaa) a borászati termékek származását, eredetét (térfogat, csomagolás és jelölés), a telephely, pince, üzem, raktár, kimérő működésének jogszerűségét, továbbá a jármű rakományát és a tárolás körülményeit;
eab) a kiegészítő, segéd- és adalékanyagok használatát;
eac) a borászati termékek csomagolása során felhasznált csomagolóanyagok megfelelőségét;
ead) a gyártástechnológia műszaki feltételeit;
eae) a pincekönyv szakmai tartalmát (az ellenőrzés eredményét a pincekönyvbe is be kell jegyezni);
eaf) a jogszabályban meghatározott eljárások borászati alkalmazását;
eag) a származási bizonyítványok valóságtartalmát;
eb) ellátja a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó termékek előállítását, kiszerelését (ideértve a nem palackos kiszerelést is) és forgalomba hozását végző üzemek működésének engedélyezésével kapcsolatos ellenőrzési feladatokat;
ec) elvégzi a forgalombahozatali eljárásban az 500 hl feletti bortételeknél a hatósági mintavételt;
ed) a pincékben és a kereskedelemben – az ellenőrzési tervnek megfelelően – rendszeresen mintát vesz laboratóriumi azonosítás céljára;
ee) ellátja a magántárolási, lepárlási, a mustsűrítménnyel való mustjavítási támogatási intézkedésekhez, valamint a forgalombahozatali járulék befizetésével kapcsolatban, jogszabályban előírt szakmai ellenőrzési feladatokat;
ef) kiszabja a helyszíni és a minőségvédelmi bírságot, valamint jogkövetkezményt alkalmaz;
f) Földrajzi árujelzővel ellátott hazai termékek ellenőrzése, valamint az előállítók és termékek naprakész nyilvántartása.
4. Élelmiszer Minőség Ellenőrzési Osztály egyéb feladatai tekintetében az igazgató rendelkezése alapján közreműködik más osztály feladatainak ellátásában.
2.7.5. Étkeztetés-, Vendéglátás Felügyeleti Osztály
1. Étkeztetés-, Vendéglátás Felügyeleti Osztály kodifikációs feladatai tekintetében megkeresés alapján véleményezi az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatást, vendéglátás-közétkeztetést érintő jogszabálytervezeteket.
2. Étkeztetés-, Vendéglátás Felügyeleti Osztály koordinációs feladatai tekintetében:
a) Szakterülete vonatkozásában szervezi és irányítja kerületi hivatalok működését;
b) Szakterülete vonatkozásában szervezi az élelmiszerlánc-felügyeleti éves ellenőrzési (monitoring) terv végrehajtását, valamint összeállítja részanyagát az éves jelentéshez;
c) Élelmiszer-fertőzés és -mérgezés esetén kölcsönös tájékoztatás mellett együttműködik az egészségügyi államigazgatási szervvel, valamint egyéb társhatóságokkal;
d) Elkészíti az Igazgatóság rendszeres, élelmiszerláncot érintő szakmai jelentéseit valamint az élelmiszer eredetű megbetegedésekről szóló jelentéseket a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal részére;
3. Étkeztetés-, Vendéglátás Felügyeleti Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Ellenőrzi:
aa) a közétkeztető, vendéglátóhelyek működését;
ab) a vendéglátásra vonatkozó rendelkezések megtartását;
b) Feladat- és hatáskörével összhangban élelmiszerlánc-felügyeleti, élelmiszer-ellenőrzési, szabálysértési bírságot szabhat ki;
c) Nyilvántartást vezet:
ca) az Igazgatóság illetékességi területén történt élelmiszer eredetű megbetegedésekről;
cb) a nagy kapacitású közétkeztető létesítményekről.
4. Étkeztetés-, Vendéglátás Felügyeleti Osztály egyéb feladatai tekintetében az igazgató rendelkezése alapján közreműködik más osztály feladatainak ellátásában.
2.7.6. Járványügyi Osztály
1. Járványügyi Osztály kodifikációs feladatai tekintetében megkeresés alapján véleményezi az élelmiszerlánc-biztonság és állategészségügyi igazgatást érintő jogszabálytervezeteket.
2. Járványügyi Osztály koordinációs feladatai tekintetében:
a) Szakterülete vonatkozásában szervezi az élelmiszerlánc-felügyeleti éves ellenőrzési (monitoring) terv végrehajtását, valamint összeállítja részanyagát az éves jelentéshez;
b) Szervezi a Tenyészet Információs Rendszerrel (TIR), Baromfi Információs Rendszerrel (BIR), valamint egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerével (ENAR) kapcsolatos egyes feladatok ellátását;
c) Szervezi az állatbetegségek megelőzését, felderítését és felszámolását, továbbá a nagy nemzetgazdasági kárt okozó vagy közegészségügyi szempontból veszélyes állatbetegségek felszámolására állami pénzeszközökkel támogatott mentesítési programok végrehajtását;
d) Emberről állatra vagy állatról emberre terjedő betegségek fellépése, illetve gyanúja esetén kölcsönös tájékoztatás mellett együttműködik az egészségügyi államigazgatási szervvel.
3. Járványügyi Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Előkészíti a járványveszély esetén a szükséges hatósági intézkedések elrendelését, beleértve a magán állatorvos és gazdálkodó szervezet közcélú igénybevételét is, továbbá az állat-egészségügyi szempontból külön eljárást igénylő állati hulladék, anyag, eszköz ártalmatlanná tételét, és gondoskodik a társhatóságok tájékoztatásáról;
b) Előkészíti a döntést a kártalanításról ötmillió forintot meghaladó kár esetében;
c) Előkészíti a jogszabályokban előírt állat-egészségügyi akciók (kötelező védőoltások, diagnosztikai vizsgálatok, parazitózisok elleni védekezés stb.) elrendelését;
d) Előkészíti az engedélyt az állat-egészségügyi szolgáltató létesítmények, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állatot tartó gazdaság, állatrakodó, gyűjtőállomás, kereskedői telep, etető-itató állomás, pihentető állomás, állati eredetű melléktermék kezelését, szállítását végző vállalkozás működése;
e) Nyilvántartást vezet:
ea) állattartókról, állattartó tenyészetekről, állatkereskedőkről;
eb) a közúti élőállat-szállításra engedélyezett gépjárművezetőkről, az állatkísérőkről, állatszállítókról, állatszállítmányozókról;
ec) az állat-egészségügyi felügyelet alá tartozó helyekről;
ed) a közúti élőállat-szállításra engedélyezett gépjárművekről;
ee) az egyedi azonosítású állatokról;
f) Elsőfokú állattenyésztési hatósági, szakhatósági és igazgatási feladatkörében:
fa) engedélyezi a mesterséges termékenyítő állomás, valamint a spermatároló központ üzemeltetését, az embrióátültető állomás üzemeltetését, valamint a baromfi- és halkeltető állomás, valamint méhanyanevelő telep üzemeltetését;
fb) ellenőrzi az apaállatok tenyésztési engedélyeit, a szaporító anyagok előírt megjelölését, forgalmazását és felhasználását, valamint a mesterséges termékenyítő- és az embrió átültető állomásokon használt apaállatok idevonatkozó engedélyét;
g) Feladat- és hatáskörével összhangban élelmiszerlánc-felügyeleti, élelmiszer-ellenőrzési, takarmány-ellenőrzési, állatvédelmi, szabálysértési, helyszíni bírságot szabhat ki;
4. A Járványügyi Osztály állattenyésztési hatáskörében eljárva:
a) Ellenőrzi tenyészállatok behozatalát;
b) Ellenőrzi a törvény által előírt adatszolgáltatási kötelezettségek betartását;
c) Ellenőrzi a területén a tenyésztésszervezésben közreműködő szolgáltató szervezetek és szakemberek (teljesítményvizsgálók, ultrahangvizsgálatot végzők, juhtenyésztési instruktorok stb.) tevékenységét;
d) Hitelesíti a törzskönyvi adatokat;
e) Eljár szabálytalan törzskönyvezési esetek észlelése esetén;
f) Az Állattenyésztési Ellenőrzési és Felülvizsgálati Szabályzat szerint elvégzi a törzstenyészeti ellenőrzéseket, a tenyésztő szervezetek szemléjét, vagy részt vesz ezeken, valamint szarvasmarha, sertés, juh, kecske, baromfi, kisállat fajokban, illetve fajtákban részt vesz az elismert tenyésztő szervezetek tagüzemeiben az éves – vagy szabályzatban rendszeresített más időközzel végzett – ellenőrzésekben, ellátja ezek jegyzőkönyvi dokumentálását; az év végén összefoglaló jelentést készít területéről az MgSZH részére;
g) Az Állattenyésztési Ellenőrzési és Felülvizsgálati Szabályzat szerint részt vesz a teljesítményvizsgálatokon és hitelesíti az eredményeiket;
h) Részt vesz a pályázatok teljesítésének ellenőrzési munkáiban;
i) Közreműködik az uniós és nemzeti támogatások jogosultságának ellenőrzésében;
j) Az Állattenyésztési Ellenőrzési és Felülvizsgálati Szabályzat szerint ellenőrzi a területi teljesítményvizsgálati munkákat, ÜSTV, KSTV fajtaminősítési tesztek és azok hitelesíthetőségét véleményezi;
5. Járványügyi Osztály egyéb feladatai tekintetében:
a) Meghatározza az idegen állományból származó állatok állat-egészségügyi megfigyelési célú elkülönítésének módját és idejét;
b) Járványos állatbetegségek elleni védekezéshez szükséges területi készenléti tervet készít, továbbá gondoskodik a járványos állatbetegség megelőzéséhez, illetve felszámolásához szükséges ingyenes oltó- és kórjelző anyagokról, a járványok megelőzéséhez és elfojtásához szükséges műszaki, technikai feltételek, védőfelszerelések biztosításáról, valamint folyamatos karbantartásáról és cseréjéről;
c) Az igazgató rendelkezése alapján közreműködik más osztály feladatainak ellátásában.
2.7.7. Állatvédelmi és Takarmány-, Gyógyszer Felügyeleti Osztály
1. Állatvédelmi és Takarmány-, Gyógyszer Felügyeleti Osztály kodifikációs feladatai tekintetében megkeresés alapján véleményezi az állategészségügyi és állatvédelmi igazgatást érintő jogszabálytervezeteket;
2. Állatvédelmi és Takarmány-, Gyógyszer Felügyeleti Osztály koordinációs feladatai tekintetében:
a) Szakterülete vonatkozásában szervezi és irányítja kerületi hivatalok működését;
b) Szakterülete vonatkozásában szervezi az élelmiszerlánc-felügyeleti éves ellenőrzési (monitoring) terv végrehajtását, valamint összeállítja részanyagát az éves jelentéshez;
c) Szervezi a mezőgazdasági haszonállat-tartással, állatszállítással (különösen a pihentető állomásokkal, etető-itató állomásokkal), vágással, leöléssel kapcsolatos állatvédelmi ellenőrzéseket;
d) Szervezi az agrár- és vidékfejlesztési támogatások ellenőrzéséhez állatvédelmi feladatok területi ellátását;
e) Koordinálja a hosszú távú állatszállításokat kísérő útinaplóval kapcsolatos feladatellátást;
3. Állatvédelmi és Takarmány-, Gyógyszer Felügyeleti Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében.
3.1. Állatvédelmi feladatkörében eljárva:
a) Előkészíti az állatvédelmi intézkedések elrendelését;
b) Kivizsgálja, kivizsgáltatja az állatvédelmi tárgyú bejelentéseket;
c) Ellenőrzi az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényben foglaltak betartását;
d) Ellenőrzi az állatkísérletek végzését;
e) Nyilvántartást vezet:
ea) az állatkísérlet végzésére jogosultakról;
eb) a veszélyes ebekről és a veszélyessé minősített ebek jogszabályban meghatározott adatairól;
ec) továbbá az egyéb, szakterületéhez kapcsoló – jogszabályokban meghatározott – adatokról;
f) Előkészíti az engedélyt:
fa) az állatkísérlet végzése esetében,
fb) a kísérleti célú állat tenyésztése (szaporítása), tartása, szállítása, valamint forgalomba hozatala esetében,
fc) a gyepmesteri, illetve ebrendészeti tevékenység végzése esetében;
g) Engedélyeztetési eljárásban szakhatósági állásfoglalást ad ki az állatmenhely, panzió, állandó cirkuszi menazséria, állatkert létesítéséhez;
h) Az állatszállítási tevékenység végzéséhez állatvédelmi szempontok alapján szállítmányozói engedélyt ad ki;
i) Közreműködik az állatkínzások kivizsgálásában;
3.2. Elsőfokú tenyésztési hatósági, szakhatósági és igazgatási feladatkörében engedélyezi és felügyeli a tenyészállat-kiállítást, -árverést az elismert tenyésztő szervezet, több faj, illetve fajta együttes részvétele esetén az elismert tenyésztő egyesületek (szövetségek) által létrehozott szövetség hozzájárulása alapján, a vonatkozó állat-egészségügyi, közegészségügyi és egyéb előírások megtartásával.
3.3. Takarmányfelügyeleti hatáskörében eljárva:
a) Szervezi az ökológiai gazdálkodással előállított és a genetikailag módosított takarmányokkal kapcsolatos feladatok ellátását, fogadja az ezzel kapcsolatos jelentéseket;
b) Ellenőrzi a takarmánybiztonsági, -minőségi rendelkezések megtartását,
c) Nyilvántartást vezet:
ca) a takarmány-vállalkozásokról;
cb) a takarmányozási hatósági felügyelet alá tartozó helyekről;
d) Engedélyezi:
da) a takarmány-előállító és takarmányt forgalomba hozó létesítményeket;
db) a lejárt etethetőségi, felhasználhatósági, illetve minőség-megőrzési idejű takarmány forgalomba hozatalát, valamint a minőségében károsult takarmány felhasználását;
dc) az élelmiszert előállító üzemekből származó, takarmányként felhasználható melléktermékek kezelését, felhasználását, további feldolgozását;
e) Nyilvántartást vezet az egyéb, szakterületéhez kapcsoló – jogszabályokban meghatározott – adatokról;
f) Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors vészjelző rendszerén keresztül Magyarországra érkező bejelentés alapján, továbbá a Magyarországon észlelt veszély esetén megteszi a szükséges intézkedéseket;
g) Ellátja az egyes élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok végrehajtását segítő hazai és nemzetközi informatikai rendszerek használatával és működtetésével kapcsolatos szakmai feladatokat;
3.4. Gyógyszer-felügyeleti hatáskörében eljárva:
a) Nyilvántartást vezet:
aa) az állatorvosokról;
ab) az állat-egészségügyi szolgáltató létesítményekről;
ac) gyógyszerforgalmazó létesítményekről;
b) Előkészíti az engedélyt:
ba) az állatgyógyászati készítményekkel, illetve azok hatóanyagaival végzett kereskedelmi tevékenység;
bb) az állat-egészségügyi szolgáltató létesítmények esetében;
4. Állatvédelmi és Takarmány-, Gyógyszer Felügyeleti Osztály egyéb feladatai tekintetében:
a) Feladat- és hatáskörével összhangban élelmiszerlánc-felügyeleti, géntechnológiai, takarmány-ellenőrzési, állatvédelmi, állattenyésztési, szabálysértési, helyszíni bírságot szabhat ki;
b) Az igazgató rendelkezése alapján közreműködik más osztály feladatainak ellátásában.
2.7.8. Kerületi Hivatalok Osztálya
1. Kerületi Hivatalok Osztálya kodifikációs feladatai tekintetében megkeresés alapján véleményezi az élelmiszerlánc-biztonság és állategészségügyi igazgatást érintő jogszabálytervezeteket;
2. Kerületi Hivatalok Osztálya koordinációs feladatai tekintetében:
a) Szakterülete vonatkozásában szervezi és irányítja kerületi hivatalok működését;
b) Szakterülete vonatkozásában szervezi az élelmiszerlánc-felügyeleti éves ellenőrzési (monitoring) terv végrehajtását, valamint összeállítja részanyagát az éves jelentéshez;
c) Szervezi az agrár- és vidékfejlesztési támogatások ellenőrzéséhez kapcsolódó állat-egészségügyi feladatok területi ellátását;
d) Szervezi a szakmai informatikai rendszerek kerületi hivatalokban történő használatát;
e) Ellátja a kerületi hivatalok működésével kapcsolatos egyéb feladatokat.
2.7.9. Ferihegy Állategészségügyi Határállomás
1. A Ferihegyi Állategészségügyi Határállomás:
a) Ellenőrzi az élelmiszer-, illetve takarmánybiztonsági, -minőségi, állat-egészségügyi rendelkezések megtartását;
b) Végrehajtja az áru okirat-ellenőrzését, azonosságvizsgálatát és fizikális ellenőrzését, valamint a monitoringtervben vagy a jogszabályokban előírt mintavételét;
c) Ellenőrzi az állatok szállításra való alkalmasságát, a kísérő dokumentációt, valamint a szállítóeszközt;
d) Ellenőrzi az Európai Unió jogi aktusaiban teljes körűen nem szabályozott (a továbbiakban: nem harmonizált) állatfaj és állati eredetű termék harmadik országból más tagállamba magyar határállomáson keresztüli beléptetéssel történő szállítása során a rendeltetési hely szerinti tagállam által meghatározott feltételek teljesülését;
e) A határállomásokon végzett ellenőrzés során elrendelheti a jogszabály szerinti, illetve az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglalt intézkedéseket.
2.8. Földhivatal
2.8.1. Ingatlan-nyilvántartási Osztály
1. Az Ingatlan-nyilvántartási Osztály koordinációs feladatai tekintetében:
a) Irányítja és ellenőrzi az ingatlan-nyilvántartás szakterületét, biztosítja az egységes jogalkalmazási gyakorlatot;
b) Szervezi az ingatlanok adataiban, az ingatlanokhoz fűződő jogokban és tényekben történt változások ingatlan-nyilvántartási érvényesítését;
c) Szervezi, ellenőrzi és irányítja az ingatlan-nyilvántartás tartalma és a tényleges állapot összhangja érdekében végzendő feladatokat;
d) A biztonsági papír, átpántoló címke és biztonsági pecsétcímke kezelésére vonatkozó előírásoknak megfelelően ellátja a körzeti földhivatalok irányítását a tulajdoni lapról kiállított másolatok vonatkozásában, valamint ellátja azok ellenőrzését és műszaki támogatását a biztonsági elemek kezelésével és felhasználásával kapcsolatban. Kiemelt felelőssége van a biztonsági elemek felhasználását illetően a körzeti földhivatalok és a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) információcseréjének, illetve a rendelések koordinálásában, valamint a megyei tartalékkészlet kezelésében és tárolásában;
e) Megyei szinten koordinálja az ingatlan-nyilvántartási igazgatási szolgáltatási díjak beszedését;
f) Figyelemmel kíséri az osztály tevékenységéhez kapcsolódó jogszabály-változásokat és közreműködik azok egységes alkalmazásának kialakításában;
g) Megyei szinten koordinálja, segíti, felügyeli és ellenőrzi a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási feladatokat;
2. Az Ingatlan-nyilvántartási Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Elbírálja az ingatlan-nyilvántartási ügyekben hozott első fokú döntések ellen benyújtott fellebbezéseket;
b) Engedélyezi a rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos eljárás lefolytatását;
c) Elbírálja a részarány kiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonú ingatlanok önálló ingatlanná alakítása tárgyában keletkezett másodfokú ingatlan-nyilvántartási ügyeket;
d) Dönt az ingatlan-nyilvántartási adatszolgáltatással kapcsolatos egyedi ügyekben benyújtott fellebbezésekben.
3. Az Ingatlan-nyilvántartási Osztály egyéb feladatai tekintetében:
a) Folyamatosan vezeti a hatáskörébe tartozó nyilvántartásokat (települések igazgatási területe, összterületek nyilvántartása, változások vezetése);
b) Részt vesz új felmérésben, térképfelújításban, az ingatlan-nyilvántartás átalakításában, földrendezés ingatlan-nyilvántartási előkészítésében;
c) Javaslatot alakít ki a külföldön kiállított okiratok hitelesítésére, felülhitelesítésére, intézkedik a hatáskörbe tartozó iratok külföldre történő kézbesítése iránt;
d) Ingatlan-nyilvántartási statisztikai adatokat állít össze és terjeszt fel a szakmai irányító szerv részére;
e) A körzeti földhivatalokkal együtt ellenőrzi a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe vevők adatlekérdezéseinek jogszerűségét és a biztonsági előírások betartását;
f) Szükség esetén elrendeli a tulajdoni lapok pótlását;
g) A beadványokban előadott ingatlanügyi hatósági panaszokat kivizsgálja, szükség esetén jelentést tesz a szakmai irányító szerv részére;
h) Közreműködik a telekalakítási eljárásokkal kapcsolatos körzeti földhivatali feladatok jogszerű végrehajtásában.
2.8.2. Földmérési Osztály
1. A Földmérési Osztály koordinációs feladatai tekintetében:
a) Segíti, irányítja és ellenőrzi a körzeti földhivatalok szakmai munkáját, egységes jogalkalmazói gyakorlatot alakít ki;
b) Segíti, felügyeli és ellenőrzi
ba) a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésével, továbbá
bb) a telekalakítási eljárásokkal kapcsolatos körzeti hivatali feladatok jogszerű végrehajtását;
2. A Földmérési Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Kezeli, tárolja a topográfiai térképeket valamint az ezekkel kapcsolatosan szolgáltatást nyújt,
b) Ellátja a sajátos célú földmérési és térképészeti munkák bejelentésével kapcsolatos feladatokat;
c) Gyakorolja a tulajdonosi jogosultságokat az alaphálózati pontok vonatkozásában;
d) Gyakorolja a használati jogot a földmérési jelek által elfoglalt területre;
e) Dönt az esetleges kártalanításról a földmérési jelekre vonatkozó használati jog keletkezésekor;
f) Megőrzésre átadja az alaphálózati pontok jeleit;
g) Elvégzi a vízszintes és magassági alapponthálózattal kapcsolatos helyszínelési, karbantartási és helyreállítási feladatokat, vezeti az alappontok nyilvántartásával kapcsolatos munkarészeket, a munkarészekből adatot szolgáltat, elkészíti a FÖMI számára a jogszabályokban előírt jelentéseket;
h) Elvégzi, elvégezteti az állam alapfeladatai körébe tartozó földmérési és térképészeti munkákat;
i) Másodfokon eljár a körzeti földhivatal hatáskörébe tartozó földmérési és térképészeti és telekalakítási ügyekben, ellátja a közigazgatási határok központi nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat;
j) Közreműködik a földmérési munkarészek selejtezésében;
k) Szakmai szabályzatokban meghatározott nyilvántartások vezetése;
l) Adat- és térképtárat létesít, működtet az illetékességi területre vonatkozó állami alapadatok kezelésére és tárolására,
m) Összeállítja az időszaki helyszínelési ütemtervet;
n) Technológiai javaslatot ad bizonytalan pontosságú analóg térképeken végzett sajátos célú földmérési munkákhoz;
o) Ellenőrzi a földmérési és térképészeti tevékenységet;
p) Földmérési és térképészeti szakfelügyeletet lát el; ezen feladatkörén belül:
pa) ellenőrzi a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges jogosultságot ;
pb) ellenőrzi a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben foglalt bejelentési és nyilvántartási kötelezettség teljesítését;
pc) ellenőrzi a jogszabályok, szabványok, szakmai szabályzatok betartását;
pd) ellenőrzi a minőségi követelmények biztosítását, illetve a munkák minőségtanúsítását;
pe) ellenőrzi a földmérési adatok és az állami földmérési ingatlan-nyilvántartási térképek, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképek, továbbá a földhivatali adatbázisból szolgáltatott adatok jogszerű felhasználására vonatkozó előírások betartását;
pf) szakmai véleményt ad az ingatlanrendező földmérői minősítéssel kapcsolatos eljárás során;
pg) indokolt esetben kezdeményezi az ingatlanrendező földmérői minősítés visszavonását;
ph) megküldi a szakfelügyeleti tevékenységről készített éves beszámoló jelentést a FÖMI-nek;
pi) az illetékességi területén biztosítja a geodéziai koordináció érvényesülését, valamint meghatározza a bejelentésre kötelezett földmérési munkák szakmai követelményeit.
3. A Földmérési Osztály egyéb feladatai tekintetében:
a) Az illetékességi területén biztosítja a geodéziai koordináció érvényesülését, valamint meghatározza a bejelentésre kötelezett földmérési munkák szakmai követelményeit;
b) Intézkedik az engedély nélkül elmozdított, vagy elpusztult geodéziai alappontok esetében a kártérítési igény érvényesítéséről;
c) A terepi és térképi állapot összhangjának biztosítása érdekében felügyeleti munkája során helyszínelési munkát végez, az észlelt eltérések rendezése céljából az illetékes körzeti földhivatalnál eljárást kezdeményez;
d) Elvégzi a Nemzeti Kataszteri Program keretében végzett újfelmérések (DAT) állami átvételét működési területén feltárja a térségben jelentkező újfelmérésre vonatkozó igényeket;
e) Kiépíti és működteti a digitális térképi adatok megyei szintű számítógépes elérhetőségének rendszerét;
f) Elősegíti a földmérési műszaki fejlesztést, részt vesz új technológiák, és eljárások átvételében, azok hatékony alkalmazásában;
g) Amennyiben az a hatósági feladatok ellátását nem veszélyezteti, szabad kapacitása terhére, díjfizetés ellenében kisegítő, vagy vállalkozási tevékenységként mérnöki szolgáltatást és műszaki tanácsadást végez;
h) Segíti a telekalakítási eljárásokkal kapcsolatos körzeti földhivatali feladatok jogszerű végrehajtását.
2.8.3. Földügyi Osztály
1. A Földügyi Osztály koordinációs feladatai tekintetében:
a) Segíti, irányítja és ellenőrzi a körzeti földhivatalok szakmai munkáját, egységes jogalkalmazói gyakorlatot alakít ki;
b) Megyei szinten koordinálja, segíti a parlagfű elleni közérdekű védekezéssel kapcsolatos körzeti hivatali feladatok végrehajtását;
c) Koordinálja és szakmai iránymutatásokkal segíti a törvény által előírt hasznosítási, valamint ideiglenes- és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítésének folyamatos ellenőrzését, felel a határszemle ellenőrzések megszervezésért, végrehajtásának irányításáért;
d) Koordinálja és irányítja a földrészletek újrahasznosításával kapcsolatos hatósági eljárások lefolytatásának, az újrahasznosítási terv jóváhagyásával kapcsolatos földminősítési feladatokat.
e) Koordinálja és ellenőrzi a földvédelmi statisztikai program folyamatos vezetését;
f) Közreműködik a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere megszervezésével kapcsolatos eljárások lebonyolításában;
g) Szakmailag irányítja és ellenőrzi a közhiteles földhasználati nyilvántartás vezetését és az adatok szolgáltatását;
h) Közreműködik a termőföld privatizációval kapcsolatos jogszabályok alapján a földhivatalra háruló feladatok végrehajtásában, működteti a földkiadások mielőbbi lezárása érdekében létrehozott koordinátor hálózatot;
2. A Földügyi Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) A jogerősen kiszabott, be nem fizetett földvédelmi járulék és bírság behajtására intézkedést tesz;
b) Földvédelmi, földhasznosítási, földminősítési tárgyú, valamint a földhasználati nyilvántartással összefüggésben benyújtott fellebbezéseket bírál el, felügyeleti eljárást folytat le, panaszokat vizsgál ki, szakhatóságként eljár;
c) Több körzeti földhivatal illetékességi területét érintő esetben I. fokú hatóságként jár el termőföld más célú hasznosításának engedélyezése, művelés alól kivett terület újrahasznosítására készített terv jóváhagyása, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokhoz kapcsolódó hatósági és szakhatósági ügyekben, valamint termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása tárgyában;
d) Több körzeti földhivatal illetékességi területét érintő esetben I. fokú földvédelmi szakhatóságként jár el;
e) Hatósági jogkörében ellátja a járási földminősítési mintaterek kijelölését, felülvizsgálatát és pótlását, a mintatér jegyzékek vezetését és őrzését, valamint arról adatok szolgáltatását. Ellenőrzi a település új felmérését követő osztályba sorozási munkák végrehajtását és intézi a másodfokon hatáskörébe utalt földminősítési ügyeket;
f) Dönt a települések közötti közigazgatási határváltozás esetén a területátcsatolással kapcsolatos földminősítési kérdésekben, ha a települések különböző becslőjárásba tartoznak.
3. A Földügyi Osztály egyéb feladatai tekintetében:
a) Közreműködik a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában a termőföldvédelem érvényesítése érdekében;
b) A terepi és térképi állapot összhangjának biztosítása érdekében felügyeleti munkája során helyszínelési munkát végez, az észlelt eltérések rendezése céljából az illetékes Körzeti Hivatalnál eljárást kezdeményez;
c) Javaslatot készít a vidékfejlesztési miniszter részére a különböző becslőjárásba tartozó települések összevonása esetén a település földminősítési szempontból történő besorolása céljából;
d) Nyilvántartja, és folyamatosan figyelemmel kíséri a jogerős és végrehajtható határozatokban kirótt földvédelmi járulékok és bírságok, valamint a földhasználati és eljárási bírságok befizetését, valamint az eredeti állapotba való helyreállítási kötelezettség teljesítését előíró határozatokban foglaltak végrehajtását;
e) Folyamatosan intézkedik a Vidékfejlesztési Minisztérium szakfőosztályai felé a jogerős és végrehajtható határozatokban kirótt földvédelmi járulékok és bírságok nyilvántartásból való törlése, illetve visszafizetése iránt, ha a törlés illetve a visszafizetés megalapozott;
f) Megszervezi és lebonyolítja a körzeti földhivatalok szakmai átfogó és célellenőrzéseit;
g) Együttműködik a társhatóságokkal annak érdekében, hogy ne kerüljön sor földvédelmi engedély hiányában termőföld igénybevételével járó beruházások más hatóságok általi engedélyezésére, illetve a beruházások megvalósítására;
h) Együttműködik az erdészeti hatósággal a földvédelmi és az erdővédelmi hatásköri viták elkerülése érdekében.
2.8.4. Működést Támogató Osztály
1. A Működést Támogató Osztály koordinációs feladatai tekintetében:
a) Szakterületenként figyelemmel kíséri a földhivatali tevékenységhez kapcsolódó jogszabály-változásokat, közreműködik azok egységes értelmezésének kialakításában;
b) Szakmai átfogó- és célellenőrzéseket végez a jogtanácsos koordinálásával;
c) Elkészíti a belső egységek ügyrendjét, szabályzatokat, utasításokat, véleményezi a Kormányhivatal működésével kapcsolatos jogszabályokat, utasításokat;
d) Beszámolókat, jelentéseket és statisztikákat készít;
e) Közreműködik a szakigazgatási szerv vezetői értekezleteinek lebonyolításában (előkészítés, összehívás, emlékeztető készítése);
f) Közreműködik az írott és elektronikus sajtó tájékoztatásával kapcsolatos feladatok ellátásában;
g) Támogatja a szakigazgatási szerv vezetőjének munkáját a kormánymegbízotti értekezletekre való felkészülés során, előkészíti a munkáltató jogkörébe tartozó döntéseket, továbbá segíti a körzeti hivatalvezető személyzeti munkáját.
2. A Működést Támogató Osztály egyéb feladatai tekintetében:
a) Végzi az iratkezelést és az ügyviteli munkát, ellátja ezek szakmai felügyeletét a körzeti földhivataloknál;
b) Ellátja a megyei és körzeti pénztári feladatokat (szolgáltatási eljárási díjak, tulajdoni lapok, térképmásolatok és földhasználati lapok díjainak stb. bevételezése, számlázás, napi zárás, bevételek összesítése, továbbítása);
c) Ellátja a szakmai bevételek nyilvántartásával, azonosításával, kapcsolatos feladatokat;
d) Szakmai informatikai feladatokat végez:
da) üzemelteti a körzeti földhivatalokban használt TAKAROS, FÖNYIR, DATR, számlázó, postázó programokat. A számítástechnikai eszközök napi működése során segítséget nyújt a hibák elhárításában, az új verziók tesztelésében és bevezetésében;
db) aktualizálja a körzeti és a megyei számlázó programot, frissíti a kiegyenlítéseket;
dc) biztosítja – naponta frissítve a vírusadatbázist – a földhivatali adatok vírusvédelmét –, a rendszeresített vírusvédő szoftverrendszer folyamatos üzemeltetésével;
dd) segíti a TAKARNET hálózat üzemeltetését;
de) segíti a parlagfű elleni védekezési program hatékony végrehajtását;
df) gondoskodik a megyei szerverek mentéseinek végrehajtásról, és a mentések számítógépes adathordozóra történő archiválásáról. Vizsgálja a körzeti földhivatalok – szabályzatban előírt – mentési gyakorlatát. Egy-egy mentés visszatöltésével ellenőrizi az elkészült mentések felhasználhatóságát;
dg) végrehajtja a hibabejelentések folyamatos dokumentálását, az alkatrészek és számítástechnikai eszközök mozgásának dokumentálását;
dh) ellátja a számítástechnikai nyilvántartás naprakész vezetését, elkészíti a szükséges jelentéseket;
di) felkészül az elektronikus ügyintézés fokozatos bevezetésével kapcsolatosan a földhivatalokra háruló informatikai feladatokra;
dj) figyelemmel kíséri az informatikai rendszerekhez való hozzáférést biztosító jogosultságok (jelszavak) naprakész kiosztását, és nyilvántartását;
dk) biztosítja a földhivatali portál elérését minden dolgozó részére és aktualizálja azt;
dl) tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyveket készít, leválogatja a nagytömegű adatokat;
e) Rendszeres és eseti jellegű jelentéseket és beszámolókat készít a szakmai felügyeletet ellátó földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére a befolyt bevételekről, illetve a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium által átadott fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról.
2.8.5. Körzeti Földhivatalok
1. A Körzeti Földhivatalok az egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataik tekintetében:
a) Jogszabályban meghatározott illetékességi területen – ha jogszabály másként nem rendelkezik – döntést hoz az ingatlanügyi hatósági tevékenység körébe tartozó első fokú hatósági ügyekben;
b) Gyakorolja a termőföld időleges és végleges más célú hasznosításával, a művelés alól kivett területek újrahasznosításával, a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításával kapcsolatos hatósági (szakhatósági) hatásköröket, a megyei földhivatal részére továbbítja a jogerős engedélyező határozatokat, eljár az engedély nélküli más célú hasznosítás esetén, intézkedik a kirótt földvédelmi járulékok és bírságok behajtásáról, az elrendelt eredeti állapot helyreállítási kötelezettségének végrehajtásáról;
c) Lefolytatja a rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos első fokú eljárást;
d) Kezeli az ingatlan-nyilvántartást, az adatokban, jogokban és tényekben bekövetkezett változásokat folyamatosan érvényesíti, illetve döntést hoz azokról;
e) Első fokon eljár a földmérési tárgyú beadványokkal kapcsolatban,
f) Gondoskodik az igazgatási szolgáltatási díjak beszedéséről;
g) Kérelemre közreműködik a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere megszervezésében;
h) Végrehajtja a parlagfű elleni közérdekű védekezéssel kapcsolatos körzeti hivatali feladatokat;
i) Illetékességi területén folyamatosan – különösen a határszemlék keretében – ellátja a termőföldek hasznosítási, valamint ideiglenes- és mellékhasznosítási kötelezettségének ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtását;
j) Elvégzi a földminősítési feladatokat, a művelési ág változásokkal kapcsolatos osztályba sorolásokat;
k) Vezeti a földhasználati nyilvántartást, abból meghatározott körben és célra adatot szolgáltat;
l) Ellenőrzi a földhasználati nyilvántartás vezetése jogszerűségét, törvénysértés esetén a jogszabályokban előírt intézkedést foganatosít.
2. A Körzeti Földhivatalok egyéb feladataik tekintetében
2.1. Végrehajtja
2.1.1. a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos körzeti földhivatali feladatokat;
2.1.2. a telekalakítási eljárásokkal kapcsolatos körzeti földhivatali feladatokat;
2.2. A hatályos jogszabályokban meghatározott módon másolatokat ad ki az ingatlan-nyilvántartás részeiről;
2.3. Ellátja az adatlekérdezéssel, adatszolgáltatással, az adatbázishoz csatlakozással kapcsolatos körzeti hivatali feladatokat. A megyei kormányhivatali földhivatallal együttműködve ellenőrzi a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe vevők adatlekérdezésének jogszerűségét és a biztonsági előírások betartását;
2.4. Lefolytatja a tulajdoni lap pótlásával kapcsolatos eljárást;
2.5. A megszűnt telekkönyvi, földnyilvántartási és ingatlan-nyilvántartási munkarészeket, valamint földértékelési munkarészeket tárolja, azokról másolatokat ad ki, kezeli az okirattárat;
2.6. Ellátja az ingatlan-nyilvántartás átalakításával, valamint új munkarészek közszemlére tételével kapcsolatos feladatokat;
2.7. Átvezeti a települések közigazgatási, belterületi határában bekövetkezett változásokat és azokat jelenti a megyei földhivatal felé;
2.8. Közreműködik a digitális térképi adatok megyei szintű számítógépes elérhetőségét biztosító rendszer kiépítésében és működtetésében;
2.9. Ellátja az újfelméréssel, térképfelújítással, földrendezéssel kapcsolatos előkészítési, adatszolgáltatási és nyilvántartási feladatokat, valamint ellátja a települések igazgatási határváltozásával összefüggő földmérési hatósági feladatokat;
2.10. Ingatlan-nyilvántartási statisztikai adatokat állít össze;
2.11. A biztonsági papír, átpántoló címke és biztonsági pecsétcímke kezelésérre vonatkozó előírásoknak megfelelően felelős a biztonsági elemek szabályszerű, biztonságos kezeléséért, felhasználásáért, tárolásáért, valamint a tulajdoni lap másolat szolgáltatás biztosításáért;
2.12. Folyamatosan vezeti az ingatlan-nyilvántartási térképek állami alapadat tartalmában bekövetkezett változásokat, a változásokhoz kapcsolódó sajátos célú földmérési munkákat minősíti és záradékolja, eredeti állapotukban tárolja, kezeli, azokból a jogosultak részére adatot szolgáltat;
2.13. Az ingatlan-nyilvántartási térképről hiteles másolatot szolgáltat;
2.14. A numerikus ingatlan-nyilvántartási térképek esetében ellátja az adat és térképtári feladatokat;
2.15. Illetékességi területén közreműködik az új térképek készítésének hatósági feladataiban, részt vesz az előkészítő, és végrehajtó munkában, állást foglal a terepi és térképi eltérések ingatlan-nyilvántartási ábrázolásával kapcsolatosan, a megyei földhivatal irányítása mellett részt vesz az új térképek állami átvételi eljárásának folyamatában.
2.16. Ellátja az újfelmérés, térképfelújítás, a Nemzeti Kataszteri Program keretében elkészített új térképművek közszemlére tételével kapcsolatos hatósági feladatokat;
2.17. A terepi és térképi állapot összhangjának biztosítása érdekében időszakonként helyszínelést végez, az észlelt eltérések rendezése céljából hatósági eljárást kezdeményez;
2.18. Amennyiben az a hatósági feladatainak ellátását nem veszélyezteti, szabad kapacitása terhére díjfizetés ellenében kisegítő vagy vállalkozási tevékenységként mérnöki szolgáltatást és műszaki tanácsadást végez;
2.19. Elvégzi a felmérési, térképezési és területszámítási hibák kijavítását;
2.20. Az illetékességi területére vonatkozó állami alapadatok kezelésére és tárolására adat- és térképtárat működtet;
2.21. A termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása tárgyában hozott jogerős és végrehajtható döntéseiben megállapított kötelezettségek teljesítésének nyomon követése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket;
2.22. Illetékességi területén megteszi a földhasználati nyilvántartás feltöltöttségének növelése, valamint a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett adatok aktualizálása érdekében a szükséges intézkedéseket;
2.23. Ellátja a földvédelmi járulék és bírság befizetésével kapcsolatos feladatokat, valamint a földvédelmi járulékok és bírságok törlésére, visszafizetésére irányuló beadványokkal kapcsolatos feladatokat.
2.24. Intézkedéseket tesz a döntéseiben kiszabott, a Magyar Államot megillető, földvédelmi járulékok és bírságok hatékony behajtása érdekében;
2.25. A földvédelmi engedélyezési eljárás során megteszi a szükséges intézkedéseket az átlagosnál jobb minőségű termőföldek fokozott védelméért;
2.26. A termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása esetén gondoskodik a földvédelmi szempontok fokozott érvényre jutásáról;
2.27. Határszemle ellenőrzéseket folytat, melyről minden évben írásban beszámolót készít és azt felterjeszti a megyei földhivatalnak;
2.28. Intézkedik a telekalakítási eljárásokkal kapcsolatos körzeti földhivatali feladatok jogszerű végrehajtásában.
2.9. Munkaügyi Központ
2.9.1. Szervezési Osztály
1. A Szervezési Osztály koordinációs feladatai tekintetében:
a) Véleményezi és igazgatói jóváhagyásra előkészíti a kiadványok megjelenését, tanácskozások, konferenciák szakmai anyagait;
b) Szervezi a Munkaügyi Központ rendezvényeit;
c) Ellátja az igazgatói titkársági feladatokat;
d) A munkáltatók kérdőívvel történő mintavételes megkérdezése nyomán rövid távú munkaerő-piaci prognózist készít;
e) Közreműködik a fekvése szerinti kiemelt hatáskörre és illetékességgel rendelkező Munkaügyi Központ munkaerő-gazdálkodási felmérésének (NMF) megyei szintű értékelésében;
f) Részt vesz a Megegyezéses Eredménycélokkal való Vezetési (a továbbiakban: MEV) rendszerrel kapcsolatos tervezési és értékelési feladatokban;
g) Ellátja a minőségirányítással kapcsolatos tevékenységet..
2. A Szervezési Osztály funkcionális feladatai tekintetében iktatási és irattározási feladatokat végez.
3. A Szervezési Osztály egyéb feladatai tekintetében ellátja a Munkaügyi Központ vezetőjének munkáltatói jogkör gyakorlásából adódó, a vezető által meghatározott feladatokat.
2.9.2. Hatósági Osztály
1. A Hatósági Osztály kodifikációs feladatai tekintetében elkészíti a Munkaügyi Központ belső szabályzatait, munkajogi tanácsadást végez.
2. A Hatósági Osztály koordinációs feladatai tekintetében:
a) Elősegíti az egységes jogértelmezést, közreműködik a közösségi normák alkalmazásában
b) A felmerülő jogalkalmazási problémák esetén szakmai véleményt ad, szükség szerint kéri a hatáskörrel rendelkező szervek állásfoglalását;
c) Véleményezi a munkaügyi központ részére megküldött jogszabály-tervezeteket.
3. A Hatósági Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Elbírálja a harmadik országbeli munkavállalók illetékességi területén történő munkavállalásának engedélyezésére irányuló kérelmeket;
b) Ellátja a foglalkoztatók harmadik országbeli állampolgárok engedélymentes foglalkoztatásának bejelentésével kapcsolatos igazolás kiadására és nyilvántartás vezetésére vonatkozó feladatokat;
c) Ellátja a rendbírsággal kapcsolatos feladatokat;
d) Nyilvántartja a munkaerő-kölcsönző és magán-munkaközvetítői tevékenységet folytató szervezeteket, végzi az ehhez kapcsolódó ügyintézést. Ellátja a munkaerő-kölcsönzés és magán-munkaközvetítés szolgáltatások felügyeletét,
e) A fekvése szerinti kiemelt hatáskörre és illetékességgel rendelkező munkaügyi központ számára szakmai véleményt ad a fekvése szerinti megyében található kirendeltségek határozatai ellen benyújtott fellebbezések elbírálásához,
f) Illetékességi területén ellátja a védintézkedés kezdeményezésének megalapozásához szükséges információgyűjtéssel és elemzéssel kapcsolatos feladatokat;
4. A Hatósági Osztály egyéb feladatai tekintetében:
a) Illetékességi területén ellátja a munkaerő-piaci ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat.
b) Közreműködik a panaszok, közérdekű bejelentések kivizsgálásában;
c) A fekvése szerinti kiemelt hatáskörre és illetékességgel rendelkező munkaügyi központ számára szakmai véleményt ad a fekvése szerinti megyében található kirendeltségek által visszakövetelt támogatások ügyében a méltányosság gyakorlásával összefüggő döntésekhez;
d) Adatszolgáltatást teljesít a megyei Kormányhivatal és az egyes szakigazgatási szervek felé, ideértve a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján történő megtérítési igények érvényesítéséhez szükséges, havi rendszerességgel esedékes adatszolgáltatást is.
2.9.3. Munkaerőpiaci Eszközök Osztály
1. A Munkaerőpiaci Eszközök Osztály koordinációs feladatai tekintetében:
a) A közfoglalkoztatás rendszerének kialakítása, működtetése érdekében együttműködik a megye területén résztvevő szervezetekkel, közreműködés a feladatok koordinálásában;
b) Kapcsolatot tart, együttműködik a megye területén működő helyi önkormányzatokkal, a kisebbségi önkormányzatokkal, más hatóságokkal és egyéb szervezetekkel;
c) A fekvése szerinti kiemelt hatáskörre és illetékességgel rendelkező megyei munkaügyi központ (továbbiakban: kiemelt megyei munkaügyi központ) által nyújtott támogatások kiajánlása, a megyei munkaerő-piac sajátosságainak figyelembe vétele érdekében közreműködés a kiemelt megyei munkaügyi központok által meghirdetett pályázatok, ajánlattételi felhívásokra érkezett ajánlatok megyét érintő véleményezésében;
d) Együttműködik a fekvése szerinti kiemelt hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei munkaügyi központtal a foglakoztatás elősegítését szolgáló támogatások szakmai koordinációjában a megyei munkaerő-piaci helyzet javítása és a foglalkoztatottság növelése érdekében;
e) A megyei munkaerő-piaci helyzet javítása érdekében kapcsolatot tart a megye területén működő magán munkaközvetítőkkel;
f) Együttműködik a megye munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében a fekvése szerinti kiemelt hatáskörre és illetékességgel rendelkező megyei munkaügyi központtal az európai uniós forrásból támogatott, foglalkoztatáspolitikával összefüggő pályázatok megvalósításában;
g) Együttműködés egyéb, európai uniós forrásból támogatott, foglalkoztatáspolitikával összefüggő pályázatokban résztvevő szervezetekkel, és koordinálja a vállalt konzorciumi partnerség keretén belüli feladatokat.
2. A Munkaerőpiaci Eszközök Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) A szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásával kapcsolatos feladatkörében a benyújtott adatszolgáltatásról nyilvántartást vezet, az adatszolgáltatásra kötelezetteket tájékoztatja az eljárási szabályokról, ellenőrzi az adatszolgáltatás megfelelő teljesítését, valamint a benyújtott dokumentumokban szereplő adatok tartalmát és az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok esetén megteszi a szükséges intézkedéseket;
b) A megyei munkaerő-piaci helyzet figyelembe vételével közreműködik a fekvése szerinti kiemelt hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei munkaügyi központ foglalkoztatás elősegítését szolgáló munkaerő-piaci képzésekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatainak ellátásában (képzések lebonyolításának szervezésében, igényfelmérésben, véleményezésben);
3. A Munkaerőpiaci Eszközök Osztály egyéb feladatai tekintetében:
a) A foglalkoztatáspolitikai eszközök tekintetében figyelemmel kíséri a Munkaerőpiaci Alap megyei forrásainak szakmai tevékenység alapján történő felhasználását, azokról statisztikai összegzéseket, jelentéseket készít;
b) Adatszolgáltatással segíti elő a kiemelt megyei munkaügyi központ feladatainak ellátását.
c) Ellátja a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB) titkársági feladatait a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény értelmében (az RFKB hatáskörébe tartozó döntések, javaslatok állásfoglalások előkészítésével és végrehajtásával, valamint a működtetési költségek felhasználásával kapcsolatos feladatok);
d) Tájékoztatást, adatszolgáltatást készít a megye munkaerő-piaci jellemzőit figyelembe véve a fekvése szerinti kiemelt hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei munkaügyi központ számára a képzési és a humánszolgáltatási tevékenység elősegítése érdekében.
2.10. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv
1. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv vezetője az igazgató. A Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv vezetője koordinációs feladatai tekintetében:
a) Együttműködik a Kormányhivatal és szakigazgatási szervei vezetőivel, valamint az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség (a továbbiakban: OMMF) szakmai és funkcionális főosztályaival a feladataik hatékony megoldása érdekében;
b) Együttműködik a munkavédelem és munkaügy irányításában, hatósági tevékenységében jogkörrel rendelkező más állami szervekkel és felügyeletekkel feladataik ellátása során, valamint az államigazgatási szervekkel, a munkáltatók és munkavállalók érdekképviseleti szerveivel;
c) együttműködik a Kormányhivatal funkcionális feladatokat ellátó szervezeti egységeivel.
2. A Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv vezetője irányítási feladatai tekintetében:
a) Megtervezi a Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv felügyelőségeinek munkáját az ágazati miniszter célkitűzéseinek, a Kormányhivatal valamint az OMMF munkatervének, a társszervekkel egyeztetett együttműködési célnak és egyéb szempontoknak a figyelembevételével.
b) Biztosítja a Munkavédelmi, valamint a Munkaügyi Felügyelőségek gazdaságos működését;
c) Összehangolja az OMMF szakmai vezetésének útmutatói alapján a munkavédelmi és munkaügyi hatóságok tevékenységét a Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv Ügyrendje szerint;
d) Biztosítja a munkavédelmi felügyelő tanácsadók területi tevékenységét az OMMF szakmai irányítása szerint;
e) Szakmai kontrollt lát el a Munkavédelmi, valamint a Munkaügyi Felügyelőségek tevékenysége tekintetében;
f) Elvégzi a Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv felügyelőségeinek tekintetében az adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését.
3. A Munkavédelmi Felügyelőség és a Munkaügyi Felügyelőség élén igazgató-helyettes áll.
Az igazgató-helyettes szakmai irányítási feladatai tekintetében:
a) Biztosítja, hogy a Felügyelőség működése megfeleljen a jogszabályoknak, belső utasításoknak, a törvényes és az egységes gyakorlat kialakítása érdekében az OMMF által kiadott módszertani és tájékoztató anyagoknak;
b) Javaslatot tesz a Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv vezetője részére a szakigazgatási szerv ügyrendjére és egyéb előírásra;
c) Szakmailag ellenőrzi a felügyelők feladatainak végrehajtását, így különösen a törvényesség megtartását, a munkatervek teljesítését, a balesetvizsgálati tevékenységet, az előírt nyilvántartások vezetését, a panaszok szakszerű kivizsgálását, a fellebbezés alapján első fokon megteendő intézkedéseket;
d) Megtervezi a felügyelőség munkáját az ágazati miniszter célkitűzéseinek, a Kormányhivatal valamint az OMMF munkatervének, a társszervekkel egyeztetett együttműködési célnak és egyéb szempontoknak a figyelembevételével;
e) Meghatározza a felügyelők közötti munkamegosztás rendjét szakmai vagy területi elv alapján, illetve e kettő együttes alkalmazásával, valamint az azonos tehereloszlás elvének figyelembevételével;
f) Szakmailag ellenőrzi a felügyelők feladatainak végrehajtását;
g) Közreműködik a felügyelői vizsgára történő felkészítésben, a felügyelők szakmai ismereteinek gyarapításában;
h) A Felügyelőséget érintő ügyészi törvényességi vizsgálat, illetve más ellenőrzésre jogosult hatóság megállapításairól az OMMF-et tájékoztatja;
i) A helyi sajátosságok figyelembevételével – a Kormányhivatal és az OMMF vonatkozó előírásaival összhangban – gondoskodik a szabályszerű iratkezelésről.
j) Munkavédelmi bírságot szab ki a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 82. §-a alapján.
2.10.1. Munkavédelmi Felügyelőség
2.10.1.1. Igazgatási és Behajtási Osztály
1. Az Igazgatási és Behajtási Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében
a) Foganatosítja a munkavédelmi hatósági eljárás során hozott döntések végrehajtását;
b) Ellenőrzi az OMMF által vezetett hatósági nyilvántartásba kerülő munkavédelmi bírságot megállapító határozatok adatait.
2. Az Igazgatási és Behajtási Osztály egyéb feladatai tekintetében:
a) Teljesíti a Felügyelőségek által szakmailag előkészített az adatszolgáltatásokat a Kormányhivatal és az OMMF illetékes szervezeti egységei részére (féléves, illetve éves gyakorisággal, az országos vizsgálatokról, illetve az OMMF jelentési, beszámolási kötelezettségével kapcsolatban esetenként);
b) Az OMMF-fel kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint nyilvántartja a munkavédelmi, a munkaügyi, a szabálysértési és az eljárási bírságokat, költségtérítéseket és a felügyelői intézkedéseket és a hatósági munkára vonatkozó adatokat;
c) Az OMMF által működtetett FEIR rendszer szerint kezeli a felügyelői intézkedéseket és a hatósági munkára vonatkozó adatokat, illetve vezeti a jogszabályok által előírt bejelentési kötelezettségekkel kapcsolatos nyilvántartásokat;
d) Gondoskodik a munkabalesetekkel kapcsolatban a jogszabályok által előírt bejelentések szabályszerű nyilvántartásáról és a halálos munkabalesetek vizsgálati anyagának az OMMF részére történő megküldéséről.
2.10.1.2. Ágazatfelügyeleti Osztály
1. Az Ágazatfelügyeleti Osztály a kiemelt (veszélyes) ágazatok felügyelet körében, egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Munkavédelmi hatósági ellenőrzést végez a Ket., az Mvt. és a vonatkozó munkavédelmi tárgyú rendeletek szabályai szerint, különösen
aa) a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére;
ab) a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, a munkavállalók egészségét veszélyeztető anyagokkal történő munkavégzésre, illetve munkakörülményekre, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére;
ac) a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelőzésére tett intézkedésekre vonatkozó rendelkezések tekintetében;
b) A munkavédelmi felügyelő útján gyakorolja az Mvt. 84. §-ában meghatározott hatásköröket;
c) Kivizsgálja a felügyelőségre érkezett vagy áttett panaszokat és közérdekű bejelentéseket;
d) Ellátja az egyéb jogszabályban meghatározott feladatait.
2. Az Ágazatfelügyeleti Osztály a kiemelt (veszélyes) ágazatok felügyelet körében, egyéb feladatai tekintetében részt vesz az OMMF éves munkatervében meghirdetett cél-, és akcióvizsgálatok végrehajtásában.
2.10.1.3. Területfelügyeleti Osztály
1. A Területfelügyeleti Osztály a kiemeltnek (veszélyesnek) nem minősülő ágazatok felügyelete körében, egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Munkavédelmi hatósági ellenőrzést végez a Ket., az Mvt. és a vonatkozó munkavédelmi tárgyú rendeletek szabályai szerint, különösen;
aa) a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére;
ab) a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, a munkavállalók egészségét veszélyeztető anyagokkal történő munkavégzésre, illetve munkakörülményekre, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére;
ac) a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelőzésére tett intézkedésekre vonatkozó rendelkezések tekintetében;
b) A munkavédelmi felügyelő útján gyakorolja az Mvt. 84. §-ában meghatározott hatásköröket;
c) Kivizsgálja a felügyelőségre érkezett vagy áttett panaszokat és közérdekű bejelentéseket;
d) Ellátja az egyéb jogszabályban meghatározott feladatait.
2. A Területfelügyeleti Osztály a kiemeltnek (veszélyesnek) nem minősülő ágazatok felügyelete körében, egyéb feladatai tekintetében részt vesz az OMMF éves munkatervében meghirdetett cél- és akcióvizsgálatok végrehajtásában.
2.10.2. Munkaügyi Felügyelőség
1. A Munkaügyi Felügyelőség egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Első fokú hatósági jogkörében ellátja a munkaügyi jogszabályok, így mindenekelőtt a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben (a továbbiakban: Mt.) hatályosulásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. Ezen túlmenően ellátja különösen a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Met.), az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben és a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 16/2010. (V. 13.) SZMM rendeletben meghatározott kötelezettségek betartásának ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátása.
b) Hatósági ellenőrzést végez elsősorban a következő szabályok érvényesülésére vonatkozóan:
ba) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére és kötelező tartalmi elemeinek meglétére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre, továbbá a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések;
bb) a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek;
bc) a munkáltató nyilvántartási kötelessége;
bd) az egyenlő bánásmód követelménye;
be) a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok;
bf) a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések;
bg) a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések;
bh) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek;
bi) külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről és foglalkoztatásáról szóló jogszabályok rendelkezéseinek;
bj) a munkanélküli ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok;
bk) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok;
bl) a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek;
bm) a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályok;
bn) a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok;
bo) a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályok;
bp) az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvény 2003. évi XXI. törvény 21. §-ában foglalt rendelkezések munkáltató általi;
bq) a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 5. §-ának (3)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezések fogadó szervezetek általi;
br) az Európai Unióhoz a Magyar Köztársasággal azonos időpontban csatlakozó állam állampolgára és hozzátartozója magyarországi foglalkoztatására vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – bejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések megtartására;
c) Dönt a munkaügyi bírság kiszabásáról, illetve harmadik országbeli engedély nélküli foglalkoztatása esetén befizetésre kötelezésről – a hatásköri elhatárolás szerint – a Met. 6/A. §-a, illetve 7–7/A. §-a szerinti hatáskörében.
2. A Munkaügyi Felügyelőség egyéb feladatai tekintetében:
a) Teljesíti az adatszolgáltatásokat a Kormányhivatal és az OMMF illetékes szervezeti egységei részére;
b) Nyilvántartja a munkaügyi bírságokat, befizetésre kötelezéseket, a szabálysértési és eljárási bírságokat, költségtérítéseket és a felügyelői intézkedéseket, az OMMF által működtetett FEIR rendszer szerint kezeli a felügyelői intézkedéseket és a hatósági munkára vonatkozó adatokat, vezeti a jogszabályokban előírt egyéb nyilvántartásokat;
c) Végrehajtja az OMMF éves munkatervében meghirdetett cél-, és akcióvizsgálatok ellenőrzési feladatait.
2.10.2.1. Igazgatási, Jogi és Behajtási Osztály
1. Az Igazgatási, Jogi és Behajtási Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében megállapítja az OMMF hatósági nyilvántartásába kerülő határozatok, illetve intézkedések jogerősítését és végrehajthatóságát, valamint ellátja a jogerősítéshez kapcsolódó feladatokat.
2. Az Igazgatási, Jogi és Behajtási Osztály funkcionális feladatai tekintetében:
a) A befizetett bírságok, valamint a külföldi állampolgárok engedély nélküli foglalkoztatása miatti befizetésre kötelezések felvezetése a bírságnyilvántartásba, a be nem fizetett bírságok letiltásra illetve – az állami vagy önkormányzati adóhatóság megkeresése útján – behajtásra előkészítése;
b) Szabálysértési pénzbírság meg nem fizetése esetén a behajtás eredménytelenségét követően intézkedés a közérdekű munkára, illetve az elzárásra átváltoztatásról;
c) A felszámolás illetve végelszámolás alatt álló bírságkötelezettekkel szemben hitelezői igény bejelentése;
d) A végrehajtási ügyszakban benyújtott fizetési kedvezmények (részletfizetés, fizetési halasztás) elbírálása;
e) A végrehajtási kifogások elbírálása;
f) A behajthatatlan követelések leírásának előterjesztése;
g) A végrehajtással kapcsolatos titkársági és adminisztrációs feladatok ellátása;
3. Az Igazgatási, Jogi és Behajtási Osztály egyéb feladatai tekintetében:
a) Hirdetmények kifüggesztése, figyelemmel kísérése;
b) Iktatási, irattározási és adatkezelési feladatok ellátása;
c) A jogerősített eljárási bírságok átvezetése a gépi nyilvántartásba.
2.10.2.2. Ellenőrzési Osztály
Az Ellenőrzési Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai: tekintetében
a) A Ket., a Met., illetve a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény szabályai szerint közigazgatási hatósági eljárást, illetve szabálysértési eljárást folytat le, e feladatának ellátása keretében helyszíni munkaügyi ellenőrzéseket tart, a helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít, a munkáltatással összefüggésben munkaügyi iratokat kér be, egyéb bizonyítási eljárást folytat le (szembesítés, tárgyalás, szemle stb.); megállapítja a tényállást és a jogszabályok alapján döntést hoz;
b) Gyakorolja a Met. 1. § (5) bekezdésében biztosított minősítési hatáskört és ellátja a Met. 3. §-ában foglalt hatósági ellenőrzési feladatokat;
c) Eljár a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatban, kivizsgálja azokat és tájékoztatást nyújt;
d) Társhatósági együttműködési megállapodásokban foglaltaknak megfelelően részt vesz a szervezett akcióellenőrzéseken, célellenőrzéseken, azokról az előírt rendben adatot szolgáltat;
e) Ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
2.10.2.3. Hatósági Osztály,
A Hatósági Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Előkészíti a bírsághatározatokat és megszerkeszti a javaslatokat;
b) Lefolytatja az utóellenőrzéseket;
c) Beszerzi az EMMA és a cégadatokat;
d) Előkészíti a belföldi jogsegély megkereséseket;
e) Jogerősíti a hatósági döntéseket;
f) Felterjeszti a másod fokú hatóság részére a fellebbezéseket;
g) Ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat, a panaszügyeleti feladatokat..
2.11. Fogyasztóvédelmi Felügyelőség
2.11.1. Fogyasztó-kapcsolati Osztály
1. A Fogyasztó-kapcsolati Osztály kodifikációs feladatai tekintetében:
a) Részt vesz a fogyasztókat érintő jogszabály-tervezetek véleményezésében, illetve szükség szerint javaslatot tesz a fogyasztókat érintő jogszabályok alkotására, módosítására;
b) A feladatainak ellátása során szerzett tapasztalatai alapján közreműködik a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában.
2. A Fogyasztó-kapcsolati Osztály koordinációs feladatai tekintetében:
a) Összehangolja a területi államigazgatási szervek és civil szervezetek fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, kapcsolatot tart a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal (a továbbiakban: NFH), a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatallal, a Gazdasági Versenyhivatallal, a Magyar Energia Hivatallal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során keletkező ügyekben az illetékes bíróságokkal, az ügyészségekkel, valamint a feladatköréből adódóan egyéb társhatóságokkal, ellenőrző szervekkel és civil szervezetekkel;
b) Támogatja az önkormányzati tanácsadó irodák működését;
c) Gondoskodik az NFH Ellenőrzési és Vizsgálati Programjának pontos és szakszerű lebonyolításáról, különös tekintettel az egységes jogalkalmazásra és a jogkövetkezmények alkalmazási elveinek betartására;
3. A Fogyasztó-kapcsolati Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Fogyasztóvédelmi hatóságként, fogyasztói kérelmek, feljelentések és egyéb beadványok alapján ellenőrzi
aa) az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 3. §-ában, 5. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 6. §-ában;
ab) a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet 4. § (2)–(4) bekezdéseiben és 5. §-ában;
ac) az egyes javító – karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet 3. § (1)–(4) bekezdésében és 4–5. §-ában;
ad) a villamosenergiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 57. §-ában;
ae) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 64. §-ának (1) bekezdésében
foglalt rendelkezések betartását illetve a fogyasztóvédelemről szóló 1993. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Fgytv.)meghatározott szabályok szerint eljár;
b) Fogyasztói kérelmek, feljelentések és egyéb beadványok alapján, a külön jogszabályokban meghatározott esetekben szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolja;
c) Figyelemmel kíséri a fogyasztókat érintő általános szerződési feltételeket, és jogsértés megállapítása esetén javaslatot tesz közérdekű kereset indítására az NFH részére;
d) Ellátja a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését, ezen belül lefolytatja az e rendelkezések megsértése miatti eljárásokat;
e) A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben foglaltak alapján a hatáskörébe tartozó rendelkezések megsértése esetén közigazgatási eljárást folytat le;
f) Fogyasztói kérelmek, feljelentések és egyéb beadványok alapján, ellenőrzi a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó jogszabályi előírások betartását, valamint a vállalkozások jogszabályban meghatározottak szerint történő minőségi kifogások intézésének gyakorlatát,
g) Feladat- és hatáskörében eljárva ellenőrzi az Fgytv. hatályosulását, gyakorolja az Fgytv.-ben meghatározott hatósági jogkörét;
h) Kivizsgálja a fogyasztói beadványokat, a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal, bejelentésekkel kapcsolatban lefolytatja az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141–143. §-ában meghatározott eljárást;
i) Fogyasztói kérelmek, feljelentések és egyéb beadványok alapján, a fogyasztók vagyoni érdekének védelme céljából irányítja, koordinálja és ellenőrzi az áruk forgalmazására és a szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megtartását, vizsgálatot folytathat a fogyasztókat érintő ügyekben;
4. A Fogyasztó-kapcsolati Osztály funkcionális feladatai tekintetében:
a) Ellátja a fogyasztók tájékoztatásával kapcsolatos kommunikációs és szervezési feladatokat, valamint Ügyfélszolgálati Irodát működtet;
b) Közreműködik az állam iskolai és az iskolán kívüli fogyasztóvédelmi oktatással kapcsolatos feladatainak ellátásában.
5. A Fogyasztó-kapcsolati Osztály egyéb feladatai tekintetében:
a) Szakmai segítséget nyújt a fogyasztói, valamint a vállalkozói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek tevékenységéhez, és a fogyasztói ismeretek bővítéséhez, a fogyasztói tudatosság erősítéséhez;
b) Fogyasztói jogokat ismertető kiadványokat jelentet meg;
c) Termék-összehasonlító vizsgálatokat végez, és közzé teszi azok eredményét;
d) Módszertani segédanyagokat készít a helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi tevékenységének elősegítése és egységessége érdekében;
e) Feladatkörében ellátja a fogyasztóvédelemi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004. EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2006/2004/EK rendelet) végrehajtását az Fgytv. 43/A §-ában felsorolt irányelveket átültető tagállami jogszabályokba ütköző európai közösségen belüli jogsértések tekintetében.
2.11.2. Fogyasztóvédelmi Osztály
1. A Fogyasztóvédelmi Osztály koordinációs feladatai tekintetében:
a) Koordinálja és végrehajtja a termékek biztonságosságának és megfelelőségének ellenőrzésével összefüggő külön jogszabályban meghatározott feladatokat;
b) Részt vesz a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer (a továbbiakban: KPIR) működtetésében, a tudomásukra jutott tények, vagy körülmények alapján a KPIR-en keresztül haladéktalanul tájékoztatja az NFH-t mindazon árukról, amelyek nem felelnek meg a biztonságossági követelményeknek;
c) Koordinálja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határon átnyúló kereskedelemmel összefüggő fogyasztóvédelmi feladatokat;
d) Gondoskodik az NFH Ellenőrzési és Vizsgálati Programjának pontos és szakszerű lebonyolításáról, különös tekintettel az egységes jogalkalmazásra és a jogkövetkezmények alkalmazási elveinek betartására.
2. A Fogyasztóvédelmi Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Fogyasztóvédelmi hatóságként, hivatalból ellenőrzi;
aa) az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 3. §-ában, 5. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 6. §-ában,
ab) a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet 4. § (2)–(4) bekezdésében és 5. §-ában;
ac) az egyes javító – karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet 3. § (1)–(4) bekezdésében és 4-5. §-ában
foglalt rendelkezések betartását, és az Fgytv.-ben meghatározott szabályok szerint eljár ezek megsértése esetén;
b) A külön jogszabályokban meghatározott esetekben, a feladat-és hatáskörében a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolja;
c) Piacfelügyeleti hatóságként ellenőrzi az áru biztonságosságára vonatkozó, az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendeletben meghatározott követelmények betartását, és jogsértés esetén a Korm. rendeletben és az Fgytv.-ben meghatározott eljárást lefolytatja;
d) Hivatalból ellenőrzi a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó jogszabályi előírások betartását, valamint a vállalkozások jogszabályban meghatározottak alapján történő minőségi kifogások intézésének gyakorlatát;
e) Feladat- és hatáskörében eljárva ellenőrzi az Fgytv. hatályosulását, gyakorolja az Fgytv.-ben meghatározott hatósági jogkörét;
f) A fogyasztók vagyoni érdekének védelme céljából, hivatalból irányítja, koordinálja és ellenőrzi az áruk forgalmazására és a szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megtartását, vizsgálatot folytathat a fogyasztókat érintő ügyekben;
3. A Fogyasztóvédelmi Osztály az európai uniós és nemzetközi feladatai tekintetében:
a) Részt vesz a termékbiztonsággal kapcsolatos ügyekben illetékes piacfelügyeleti hatóságok európai hálózatában, az Európai Termékbiztonsági Hálózatban;
b) Az NFH-n keresztül kapcsolódik a közösségi gyors tájékoztatási rendszerhez (RAPEX), melynek célja a tagállamok közötti gyors információcsere súlyos veszély esetén;
c) Amennyiben az áru forgalomba hozatalát korlátozó intézkedést hoz, vagy a gyártókkal és a forgalmazókkal olyan intézkedésekben állapodik meg, amelyek egy árunak az értékesítését, vagy használatát súlyos veszély miatt megakadályozzák, korlátozzák, vagy különleges feltételhez kötik, tájékoztatnia kell az NFH-t;
d) Feladatkörében ellátja a 2006/2004/EK rendelet végrehajtását az Fgytv. 43/A §-ában felsorolt irányelveket átültető tagállami jogszabályokba ütköző európai közösségen belüli jogsértések tekintetében.
4. A Fogyasztóvédelmi Osztály egyéb feladatai tekintetében:
a) Ellátja a feladatköreivel kapcsolatos kommunikációs és szervezési feladatokat;
b) Feladatkörében szakmai segítséget nyújt a fogyasztói, valamint a vállalkozói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek tevékenységéhez, és a fogyasztói ismeretek bővítéséhez, a fogyasztói tudatosság erősítéséhez;
c) Feladatkörében részt vesz a Fogyasztó-kapcsolati Osztály tájékoztatási, oktatási, ismeretterjesztési feladatainak elátásában.
2.12. Kulturális Örökségvédelmi Iroda
1. A Kulturális Örökségvédelmi Iroda egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) A régészeti lelőhelyet legfeljebb 90 napra ideiglenesen védetté nyilvánítja a régészeti lelőhely jelentős károsodásának veszélye esetében, vagy ha a régészeti lelőhely védetté nyilvánítását kezdeményezték. Határozatában korlátozhatja vagy felfüggesztheti, illetőleg megtilthatja a régészeti lelőhelyet veszélyeztető tevékenység folytatását [a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 17. §];
b) Eljár a régészeti feltárás engedélyezésére irányuló eljárásban, illetve a feltárásra vonatkozó szerződés jóváhagyása tárgyában. A régészeti feltárásra vonatkozó engedélyét visszavonja, ha a jogszabályi és a feltárási engedélyben foglalt előírásokat megszegik. Dönt az attól való eltérésről, hogy a megelőző feltárás részeként a régészeti lelőhelyen próbafeltárást kell végezni. Régészeti megfigyelést ír elő a régészeti érintettség mértékétől függően, ha a jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak (Kötv. 20. §, 22. § és 23. §).
c) Régészeti emlék, illetőleg lelet valamilyen tevékenység során, régészeti feltárás esetén kívüli előkerülése esetén az illetékes múzeum nyilatkozatának megérkezését követően meghozza a mentő feltárással kapcsolatos hatósági döntéseket (Kötv. 24. §).
d) Jogszabályban meghatározott esetekben – a feltárás eredményének, a terület adottságainak, illetőleg a tervezett fejlesztés, beruházás műszaki tartalmának ismeretében – a Kötv. 27. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően is rendelkezhet a régészeti emlékek megőrzéséről [Kötv. 27. § (3) bekezdés];
e) Ideiglenes védelem alá helyezi a műemléki védelemre javasolt ingatlant (területet) a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, vagy ha a műemléki értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti, továbbá dönt az ideiglenes védelem meghosszabbításáról, illetve megszüntetéséről;
f) Hatósági jóváhagyásról dönt műemlék épület társasházzá alakítása és műemlék ingatlant terhelő használati (szolgalmi) jog alapítása esetén (Kötv. 44. §).
g) Eljár a Kötv. 63. § (2) bekezdése szerinti alábbi, egyébként építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységek engedélyezése ügyében:
ga) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken végzendő, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatás;
gb) régészeti lelőhelyen 30 cm mélységet meghaladó tereprendezési munkák;
gc) a védetté nyilvánított kulturális örökségi elem jellegét és megjelenését érintő munkák, tevékenységek;
gd) reklámok műemléken történő elhelyezése;
ge) a műemlék falfelületeinek vagy szerkezeteinek, továbbá alkotórészeinek és tartozékainak tudományos vagy műszaki célú kutatására, feltárására irányuló munkák;
gf) a műemlék funkciójának, használati módjának megváltoztatása;
gg) műemlékhez tartozó ingatlanterületen fa kivágása, telepítése, tereprendezés;
gh) műemlék egyes részeinek, illetve szerkezeti elemeinek elmozdítása, illetőleg szabadtéri múzeum keretében készülő rekonstrukcióba történő beépítése;
gi) a műemlékekkel és a védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos megóvási (konzerválási), restaurálási vagy átalakítási munkák;
gj) a műemlék jellegét és megjelenését befolyásoló fényforrás elhelyezése, illetve üzemeltetése;
h) A hatáskörébe tartozó ügyben előzetes nyilatkozatot ad ki (Kötv. 65. §);
i) Az örökségvédelem szabályainak megsértése esetén műemlékek, régészeti lelőhelyek vonatkozásában elrendelheti a beavatkozást megelőző állapot helyreállítását, a jóváhagyott (engedélyezett) terveknek megfelelő állapot kialakítását; a jó karbantartásra, valamint a fenntartható használatra vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetve a méltatlan használat megszüntetését. Műemlékek, régészeti lelőhelyek károsítása, veszélyeztetése esetén jogosult a tevékenységet leállítani, és az ilyen magatartás tanúsítóját e tevékenység folytatásától eltiltani; (Kötv. 67. §)
j) A kulturális javak esetét kivéve örökségvédelmi bírság kiszabásáról intézkedik és a munkákat a kötelezett helyett annak költségére és felelősségére elvégeztetheti vagy – ha korábban eljárt a vagyonkezelési vagy használati jogra vonatkozó hatósági jóváhagyás ügyében – kezdeményezheti a vagyonkezelői szerződés felülvizsgálatát, illetve a használati jog megszüntetését, amennyiben a kötelezett a hatósági kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget és ezzel a védett kulturális örökség veszélybe kerül [Kötv. 67. § (3) bekezdés];
k) Kulturális örökségvédelmi érdekből elrendelheti a védetté nyilvánított kulturális örökséghez tartozó javak felülvizsgálatát, felújítását, helyreállítását, továbbá olyan munkálatok elvégzését, amelyek a műemlék vagy a védetté nyilvánított kulturális örökség történeti állapotának vagy korábbi történeti állapota meghatározott elemeinek feltárására, helyreállítására és bemutatására irányulnak (Kötv. 68. §);
l) Adott esetben kimondja, hogy a védett kulturális örökség tulajdonosa, vagyonkezelője, használója tűrni köteles a hatóság által elrendelt vagy engedélyezett munkálatokat (Kötv. 69. §);
m) A kulturális javak esetét kivéve örökségvédelmi bírsággal sújtja azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki a Kötv.-ben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérő módon végzi, illetve a védetté nyilvánított, vagy a Kötv. erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökségi elemeket jogellenesen megsemmisíti, vagy megrongálja, illetve a védett kulturális örökségi elemet kötelezettségének elmulasztásával veszélyezteti (Kötv. 82. §);
n) Első fokú építésügyi hatóságként ellátja – az építésfelügyeleti hatósági feladatok kivételével – az épített környezet védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározott hatósági feladatokat a műemléken végzett építési tevékenység és az olyan ingatlanon végzett telekalakítás esetén, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban – jogi jellegként – műemlék vagy műemlék jellegű tény van feljegyezve;
o) Fogadja a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletre, illetve lelőhelyre vonatkozó, a megyei múzeum által a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 45. §-a alapján tett bejelentést;
p) Kormányrendeletben meghatározott esetekben a más hatóságok előtt indult;
pa) a régészeti lelőhelyen vagy a régészeti védőövezet területén megvalósuló tevékenység, építmény engedélyezésére irányuló eljárásokban,
pb) a műemléki területen megvalósuló vagy külön jogszabályban meghatározott esetben műemléket érintő tevékenység, építési tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásokban
első fokú örökségvédelmi szakhatóságként jár el;
q) Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a kibocsátásától számított hat hónapig használható fel;
r) Dönt az attól való eltérésről, hogy a megelőző feltárás részeként a régészeti lelőhelyen próbafeltárást kell végezni. Régészeti megfigyelést ír elő a régészeti érintettség mértékétől függően, ha a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak. [Kötv. 22. § (2) bekezdés];
s) Dönt a megelőző feltárással kapcsolatos vitás szakmai kérdésekről. [Kötv. 23. § (2) bekezdés]
2.13. Közlekedési Felügyelőség
2.13.1. Közúti Jármű Főosztály
1. A Közúti Jármű Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
1.1. Közúti Jármű Műszaki Osztály:
a) Végzi – a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NKHr.) szerinti külön megállapodás alapján – a bejelentések nyilvántartásba vételét, közreműködik a szerződéskötésben (kérelmet befogad, befizettet) feltételeket vizsgál, javaslatot tesz a szerződés megkötésére a gépjárműfenntartó tevékenységet végző szervezetekkel a hatósági műszaki vizsgálat végzésére és a környezetvédelmi felülvizsgáló szervezetekkel a környezetvédelmi felülvizsgálatok végzésére, a regisztrált autóbontókat és menetíró illesztőket nyilvántartásba veszi és ellenőrzi,
b) Feladata a gépjárműfenntartó tevékenységet végző szervezetek dologi és személyi feltételeinek vizsgálata, szabálytalanság esetén szabálysértési eljárás, illetve a tevékenység felfüggesztésének vagy megtiltásának kezdeményezése, valamint az átfogó, közös ellenőrzési akciók szervezése;
c) Feladata a közúti jármű összeépítésének és nem sorozatszerű átalakításának engedélyezése;
d) Elvégzi a közúti járművek forgalomba helyezés előtti, és időszakos műszaki vizsgálatát, egyes járművek minősítő vizsgálatát, kiadja a „Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítványt”, jóváhagyási igazolást, lefolytatja az egyedi forgalomba helyezési, honosítási eljárást;
e) Kiadja az üzemeltetési és karbantartási naplókat;
f) Ellenőrzi a gépjárműfenntartói, környezetvédelmi felülvizsgálói, alkatrész-forgalmazási és gyártó tevékenységet;
g) Ellenőrzi – az NKHr. szerinti külön megállapodás alapján – a vizsgáló állomások, és vizsgabiztosok tevékenységét;
h) Műbizonylattal igazolja a gépjárműadó-kedvezmény igénybevételéhez a gépjármű minősítését;
i) Kiadja az autóbuszok emelt sebességgel történő közlekedésére feljogosító engedélyt, az érvényességét meghosszabbítja;
j) Elvégzi a segédmotoros kerékpárok forgalomba helyezés előtti vizsgálatát és azonosítási jellel történő ellátását;
k) Ellátja a járműveket közlekedési hatósági alvázszámmal;
l) Műszaki szakértői közreműködést végez a mozgáskorlátozott közúti járművezetők egészségügyi alkalmasságát elbíráló bizottságban;
m) Jogszabályban meghatározott esetekben elvégzi a közlekedési balesettel érintett gépjárművek felülvizsgálatát, minősítését;
n) Közreműködik a mozgáskorlátozottak vezetői alkalmasságát vizsgáló Országos Orvosszakértői Bizottság munkájában, elvégzi a szükséges műszaki és szimulátoros vizsgálatokat, meghatározza a vezetéshez szükséges jármű-átalakításokat, illetve ellenőrzi azok beszerelését, kiállítja a vezetői engedély illetve forgalmi engedély mellékleteket.
1.2. Közúti Jármű Forgalmi Osztály:
a) Végzi a bejelentési kötelezettség alá eső közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység bejelentésének nyilvántartásba vételét, engedélyezi az engedélyköteles közúti közlekedési szolgáltatások végzését, (engedélyt ad ki, visszavon, korlátoz) saját számlás utasszállító igazolvány kiadásával kapcsolatos feladatok ellátását, közreműködik a digitális tachográf kártyák kibocsátása tekintetében meghatározott feladatok ellátásában (nyilvántart, visszavon, cserél, pótol, lekérdezés stb.);
b) Engedélyezés és kártya engedélyezés terén személyes ügyfélfogadás biztosít az ügyfélszolgálati irodán keresztül.
c) Ellenőrzi – az NKHr. szerinti külön megállapodás alapján – a közúti jármű állapotát, üzemben tartására megállapított feltételek megtartását, a gépkocsivezetők vezetési és pihenőidejét közúton és telephelyen, a nehéz tehergépkocsik korlátozásának betartása, jogszabálysértés esetén hatósági eljárást kezdeményez, bírságot szab ki, tevékenység végzését megtiltja, végrehajtási cselekményeket kezdeményez;
d) Feladata – az NKHr. szerinti külön megállapodás alapján – a közúti tengelyterhelés-mérés, valamint a közúti és telephelyi ellenőrzések [járműállapot, pihenőidő, gyártók, szolgáltatók (szervizek), üzemeltetők stb.] lebonyolítása;
e) Az NKHr. szerinti külön megállapodás alapján ellenőrzi a díjfizetéssel érintett országos közutakon a díjfizetésre kötelezett közúti járművek úthasználati díj megfizetését.
2. A Közúti Jármű Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai:
a) A közösségi ellenőrző menetlevéltömböt a fuvarozó vállalkozások részére történő kiadása;
b) Jogszabályban meghatározott közösségi és egyéb nemzetközi engedélyek, illetve igazolványok kiadása.
3. A Közúti Jármű Főosztály egyéb feladatai tekintetében:
a) Kapcsolatot tart a feladat- és hatáskörét érintő ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező központi és területi államigazgatási szervekkel;
b) Kapcsolatot tart a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) elnökével, Központjával, valamint hatáskörrel rendelkező hivatalaival, azok főosztályaival, osztályaival.
c) Tájékoztatja az NKH-t az ellenőrzési tervéről, valamint az ellenőrzések és vizsgálatok tapasztalatairól.
d) Nyilvántartást vezet a jogszabály által elrendelt, kezelt adatokról.
2.13.2. Útügyi Osztály
1. Az Útügyi Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében
a) Közút, közforgalom elől el nem zárt magánút létesítésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének, megszüntetésének, elbontásának engedélyezése, ennek keretében;
aa) települést elkerülő utak, továbbá a legalább 500 m hosszban új nyomvonalon tervezett és környezeti hatásvizsgálathoz kötött utak (az autópályákat, autóutakat, azok műtárgyait, a közúti határátkelőhelyeket, a közforgalom elől elzárt magánutakat kivéve) elvi építési engedélyének a kiadása;
ab) út és műtárgyai létesítésének, korszerűsítésének (együtt: építésének) engedélyezése, vagy engedélyének módosítása (az autópályákat, autóutakat, azok műtárgyait, a közúti határátkelőhelyeket, a közforgalom elől elzárt magánutakat kivéve) és a közút építésével, korszerűsítésével összefüggő járda építésének, korszerűsítésének engedélyezése;
ac) a felügyelőségek hatáskörébe eső műtárgyak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és fennmaradásának engedélyezése;
ad) út és műtárgyai végleges vagy ideiglenes forgalomba helyezésének engedélyezése (az autópályákat, autóutakat, azok műtárgyait, a közúti határátkelőhelyeket, a közforgalom elől elzárt magánutakat kivéve);
ae) út és műtárgyai fennmaradásának engedélyezése (az autópályákat, autóutakat, azok műtárgyait; a közúti határátkelőhelyeket, a közforgalom elől elzárt magánutakat kivéve);
af) út és műtárgyai megszüntetésének, elbontásának engedélyezése (az autópályákat, autóutakat, azok műtárgyait, a közúti határátkelőhelyeket, a közforgalom elől elzárt magánutakat kivéve);
ag) építési engedély érvényességi idejének meghosszabbítása, átruházása;
ah) jogerős építési engedélyben foglaltaktól, valamint az építési engedély mellékletét képező engedélyezési tervektől való eltérés engedélyezése;
b) Vasúti gyalogos-átkelőhely létesítésének, áthelyezésének, megszüntetésének, ideiglenes szüneteltetésének engedélyezése, a vasúti átjáró és a vasúti gyalogos-átkelőhely forgalmi rendjének és biztonsági előírásainak meghatározása;
c) Út és műtárgyai engedély nélküli, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő létesítése, korszerűsítése, használatba vétele, megszüntetése, elbontása esetén bírság fizetésére, valamint az eredeti állapot helyreállítására, vagy a fennmaradáshoz szükséges intézkedések megtételére való kötelezés;
d) Elhelyezési tilalom alá eső jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására kötelezés;
e) A közforgalom elől elzárt magánút közforgalom számára való megnyitásának, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánút közforgalom előli elzárásának engedélyezése;
f) Országos közút helyi közúttá vagy magánúttá, helyi közút országos közúttá vagy magánúttá, magánút helyi közúttá vagy országos közúttá való nyilvánítása.
g) Közút területének nem közlekedési célú igénybevételének engedélyezése, illetőleg az igénybevétel feltételeinek módosítása, a közútkezelői hozzájárulás megtagadása, illetve a közútkezelői hozzájárulásban foglalt feltételek módosítására vonatkozó igénybevevői kérelem esetén;
h) A közút kezelői hozzájárulás nélküli, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérő nem közlekedési célú igénybevétele, valamint a közút műtárgyának minősülő burkolt árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizek bevezetése esetén az igénybevevő kötelezése az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, illetve a szükséges intézkedések megtételére, továbbá pótdíj fizetésére;
i) Hatósági eljárást folytat le, ha a közútkezelő a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv 42/A. § (2) bekezdés szerinti esetekben a hozzájárulását megtagadja, a hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik és a kérelmező a közútkezelő döntését sérelmesnek tartja;
j) Külterületen a közút tengelyétől számított 50 m-en, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 m-en belül építmény elhelyezése, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermelése, továbbá a közút területének határától számított 10 m távolságon belül fa ültetése vagy kivágása esetén az eredeti állapot helyreállítására, vagy a közút állagának és a forgalom biztonságának védelme érdekében szükséges munkák elvégzésére kötelezés;
k) Közúthoz útcsatlakozás létesítésének engedélyezése a közút kezelője hozzájárulásának megtagadása esetén, illetve a létesítés feltételeinek módosítása a kérelmező megkeresésére;
l) Útcsatlakozás útkezelői hozzájárulás nélküli, vagy nem a hozzájárulásban foglaltaknak megfelelő létesítése esetén az elbontás, vagy az átépítés elrendelése;
m) Az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény, útcsatlakozás felújítására, korszerűsítésére, megszüntetésére kötelezés a tulajdonos (kezelő) útkezelői felszólításának eredménytelensége esetén;
n) A közúti forgalom biztonságát, zavartalanságát sértők vagy veszélyeztetők kötelezése az eredeti állapot helyreállítására, a veszély megszüntetésére és az azt előidéző magatartástól való tartózkodásra az útkezelői felszólítás eredménytelensége esetén;
o) A közút nem közlekedési célú, vagy rendkívüli igénybevétele miatti, a helyreállítás befejezésétől számított 3 éven belüli süllyedés, vagy más hiba kijavításának elrendelése;
p) A közlekedés biztonságát vagy a közút állagát veszélyeztető, közút melletti tevékenység megszüntetésére vagy a közlekedés biztonsága, illetőleg a közút állagának védelme érdekében szükséges intézkedés megtételére való kötelezés az útkezelői felszólítás eredménytelensége esetén.
q) A közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében az útkereszteződés beláthatóságát akadályozó fa, illetve egyéb növényzet eltávolításának elrendelése;
r) A közút mellett fekvő ingatlan tulajdonosának kötelezése a közlekedés biztonsága, illetve a közút állagának védelme érdekében szükséges intézkedések megtételére az útkezelői felszólítás eredménytelensége esetén.
2. Az Útügyi Osztály forgalomszabályozással kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Vasúti átjáró rálátási háromszögének területén lévő fa, illetve egyéb növényzet kivágásának elrendelése;
b) Vasúti gyalogos-átkelőhely létesítésének, áthelyezésének, megszüntetésének, ideiglenes szüneteltetésének a vasúti átjáró és a vasúti gyalogos-átkelőhely forgalmi rendjének és biztonsági előírásai meghatározásának, valamint közúti gyalogos-átkelőhely kijelölésének és megszüntetésének engedélyezése;
c) Ideiglenes forgalomszabályozási terv jóváhagyása építési engedélyhez kötött útépítési munka esetén;
d) Védett természeti területen lévő közúton – helyi közút kivételével – a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére a közlekedés (tartózkodás) korlátozása vagy megtiltása, ha az a védett természeti területet vagy értéket zavarja, veszélyezteti, károsítja;
e) Forgalomszervezési, korlátozó intézkedések elrendelése – a környezetvédelmi hatóság kezdeményezésére – a levegőterhelés mérséklése érdekében;
f) Forgalomkorlátozás vagy más intézkedés elrendelése – a környezetvédelmi hatóság vagy az egészségügyi államigazgatási szerv kezdeményezésére – azokon a területeken, ahol a mozgó légszennyező források használata a légszennyezettségi határértékek rendszeres és tartós túllépését okozza;
g) Nyilvántartja a vasúti átjárók, vasúti gyalogos átkelőhelyek forgalmi rendjére és a kijelölt gyalogos átkelőhelyek létesítésére vonatkozó adatokat.
h) Elektronikus formátumban adatot szolgáltat az NKH központi nyilvántartása számára a vasúti átjárók, vasúti gyalogos átkelőhelyek forgalmi rendjére és a kijelölt gyalogos átkelőhelyek létesítésére vonatkozóan.
3. Az Útügyi Osztály egyéb feladatai tekintetében:
a) A közutak és a közforgalom elől el nem zárt magánutak kezelői által kialakított forgalmi rend figyelemmel kísérése, a forgalom biztonsága vagy zavartalansága érdekében a forgalomszabályozás módosításának kezdeményezése, a közút kezelőjének a közlekedés biztonságát sértő vagy veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében a forgalmi rend felülvizsgálatára való kötelezése;
b) A közúti forgalomszabályozás, a közutak állapotának, tisztaságának, nem közlekedési célú igénybevételének ellenőrzése;
c) Építés-felügyeleti ellenőrzés, nyilvántartás vezetése;
d) Azokban a közlekedési hatósági ügyekben, amelyekben első fokon a település önkormányzat jegyzője jár el, a másodfokú hatóság a területileg illetékes szakigazgatási szerv; Első fokon eljáró közlekedési hatóság kijelölése járda, gyalogút és azok műtárgyai építése, korszerűsítése, fennmaradása, megszüntetése és forgalomba helyezése esetén, valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos eljárásokban.
e) Az országos és helyi közúthálózat tervezett fejlesztésének egyeztetése;
f) Közreműködés területfejlesztéssel, területrendezéssel összefüggő feladatok végrehajtásában, térségi fejlesztés, tervezés koordinálásában, véleményezés;
g) Közreműködés településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában;
h) Közreműködés azon eljárásban, amelynek során a közútkezelő az országos közúthálózatba tartozó főutak lakott területen kívüli szakaszán, vagy annak egy részén a tehergépkocsik részére 7,5 t megengedett össztömeget meghaladó behajtási korlátozást kíván bevezetni;
i) Jogszabályban meghatározott esetekben eljár első- és másodfokú szakhatóságként;
j) Rendszeres adatszolgáltatás az NKH számára hatósági tevékenységéről.
2.13.3. Járművezető Vizsgáztatási és Utánképzési Osztály
1. A Járművezető Vizsgáztatási és Utánképzési Osztály koordinációs feladatai tekintetében hatáskörébe és illetékességébe tartozó egyedi ügyekben együttműködik az okmányirodákkal, valamint a közlekedési igazgatási hatóságokkal.
2. A Járművezető Vizsgáztatási és Utánképzési Osztály egyedi közhatalmai aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:
a) Ellátja a közúti járművezetők vizsgáztatásával és utánképzésével kapcsolatos elsőfokú hatósági feladatokat, a járművezető-képzéshez kapcsolódó ellenőrzési és szakfelügyeleti tevékenységet;
b) Kezeli a képzéssel, vizsgáztatással és utánképzéssel kapcsolatos egyes panaszügyeket, és kivizsgálja a kategóriás képzéssel, vizsgáztatással és utánképzéssel kapcsolatos panaszügyeket;
c) Részt vesz a közúti járművezető-képzés, vizsgáztatás és utánképzés tartalmi és módszertani fejlesztésében;
d) Részt vesz a közúti járművezetői vizsgabiztosok, iskolavezetők, utánképzési foglalkozásvezetők és szakoktatók képzésének, továbbképzésének és vizsgáztatásának szakmai és módszertani javaslataival azok fejlesztésében;
e) Ellátja a feladatokhoz kapcsolódó nyilvántartási, adatkezelési és adatszolgáltatási teendőket, és az egyedi ügyek elbírálását;
f) Közreműködik, segítséget nyújt az adatkezeléssel összefüggő döntések meghozatalában, valamint az érintettek jogainak biztosításában;
g) Beszedi a feladatköréhez tartozó területek utánképzési és vizsgadíjait és kiszabja az ellenőrzési bírságot;
h) Megszervezi, vezényli a közúti járművezetők kategóriás elméleti vizsgáit;
i) Megszervezi, vezényli a közúti járművezetők kategóriás gyakorlati vizsgáit;
j) Dönt a meghatározott vizsgatárgyból való vizsgakötelezettség alóli mentességről;
k) Lebonyolítja a közúti járművezetők kategóriás vizsgáit;
l) Továbbítja, illetve az ügyfél kérésére kiállítja a vizsgaigazolást a járművezetésre jogosító okmány kiadásához;
m) Ellátja a vizsgáztatási feladatokhoz kapcsolódó nyilvántartási, adatkezelési, okmánypótlási adatszolgáltatási teendőket;
n) Ellenőrzi a külső vizsgahelyek megfelelősségét a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet szerint;
o) Beosztja utánképzési programra az ügyfeleket és a program végzésére jogosult képzőszervhez irányítja őket, szervezi az utánképzést, kiadja a megbízásokat és ellenőrzi a működést;
p) Megszervezi és végzi az adott programhoz tartozó vizsgákat;
q) Elkészíti és kiadja az utánképzési kötelezettség teljesítését igazoló dokumentumokat;
r) Kérelemre – díjfizetési kötelezettség teljesítését követően – teljesíti a kategóriás vizsga vagy az utánképzés elvégzéséről szóló igazolás cseréjét, pótlását;
s) Feladatainak ellátása érdekében feldolgozza és kezeli a hatáskörébe tartozó hatósági tevékenység során keletkezett adatokat;
t) Szükség esetén utánképzés teljesítéséről szóló igazolás kiadásával egyidejűleg tájékoztatja az ügyfelet az egészségügyi szolgálat értesítési kötelezettségéről;
u) Ellátja a járművezetői vizsga érvénytelenítésével, illetve felfüggesztésével összefüggő feladatokat;
v) Állást foglal a szakterülettel kapcsolatos egyedi ügyekben;
w) Annak szükségessége esetén eltiltja a vizsgázót, illetve a szakoktatót a vizsgán való részvételtől;
x) Végzi a vizsgáztatás munkáltatói ellenőrzését;
y) Ellenőrzi és szakfelügyeli a járművezető-képzési tevékenységet.
3. A Járművezető Vizsgáztatási és Utánképzési Osztály funkcionális feladatai tekintetében:
a) Ellátja az ügyfélfogadási feladatokat;
b) Együttműködik az informatikai szakterülettel a számítógépes vizsgaprogram és egyéb program szakmailag megfelelő és biztonságos üzemeltetésében;
c) Ellenőrzi a vizsgáztatás személyi és tárgyi feltételeit;
d) Ellenőrzi az adott utánképzési programhoz előírt személyi és tárgyi feltételeket;
e) Továbbítja az ötször sikertelen vizsgázók rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatához szükséges dokumentumokat és kezeli a hatóság által megküldött határozatokat.
4. A Járművezető Vizsgáztatási és Utánképzési Osztály egyéb feladatai tekintetében:
a) megszervezi és elvégzi a feltáró foglalkozásokat;
b) Kijelöli a feltáró csoport (explorációs team) tagjait;
c) Megszervezi a feltárást követő team ülést.
3. függelék
A Pest Megyei Kormányhivatal szervezeti egységei, valamint létszámkerete
Irányító vezető |
Szervezeti egység |
Létszám (fő) |
|---|---|---|
1. Kormánymegbízott |
|
1 |
|
1.1. Főigazgató |
1 |
|
1.2. Igazgató |
1 |
|
1.3. Belső Ellenőrzési Osztály |
2 |
|
1.4. Kormánymegbízotti kabinet |
15 |
|
1.5. Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály |
15 |
|
1.6. Hatósági Főosztály |
18 |
|
1.7. Építésügyi Főosztály |
13 |
|
1.8. Ügyfélszolgálati Főosztály |
27 |
|
1.9. Oktatási Főosztály |
1 |
|
1.10. Koordinációs és Szervezési Főosztály |
17 |
|
1.11. Humánpolitikai Főosztály |
17 |
|
1.12. Pénzügyi Főosztály |
48 |
|
1.13. Informatikai Főosztály |
27 |
|
1.14. Jogi Perképviseleti Osztály |
10 |
|
|
|
2. Szociális és Gyámhivatal |
|
17 |
|
|
|
3. Építésügyi Hivatal |
|
12 |
|
|
|
4. Igazságügyi Szolgálat |
|
44 |
|
|
|
5. Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság |
|
37 |
|
|
|
6. Erdészeti Igazgatóság |
|
47 |
|
|
|
7. Földművelésügyi Igazgatóság |
|
15 |
|
|
|
8. Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság |
|
250 |
|
|
|
9. Földhivatal |
|
380 |
|
|
|
10. Munkaügyi központ |
|
12 |
|
|
|
11. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv vezetője |
|
68 |
|
|
|
12. Fogyasztóvédelmi Felügyelőség |
|
30 |
|
|
|
13. Kulturális Örökségvédelmi Iroda |
|
13 |
|
|
|
14. Közlekedési Felügyelőség vezetője |
|
147 |
|
|
|
Összesen |
|
1285 |
4. függelék
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök
A) Pest Megyei Kormányhivatal Törzshivatala
A Vnytv. 4. § a) pontjában foglaltak alapján a Pest Megyei Kormányhivatal Törzshivatala vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörei az alábbiak:
1. A Vnytv. 3. § (1) bekezdés c) pontja alapján – amely szerint vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében –
1.1. kormánymegbízott,
1.2. főigazgató,
1.3. igazgató,
1.4. belső ellenőr,
1.5. Pénzügyi Főosztály főosztályvezetője, főosztályvezető-helyettese és osztályvezetője
a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek kétévenként kötelesek eleget tenni [Vnytv. 5. § (1) bekezdés cb) pontja].
2. A Vnytv. 3. § (2) bekezdés d) pontja alapján – amely szerint vagyonnyilatkozat tételére kötelezett a vezetői megbízással rendelkező kormánytisztviselő –
2.1. Kormánymegbízotti Kabinet kabinetfőnöke, főosztályvezető-helyettese,
2.2. Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály főosztályvezetője és főosztályvezető-helyettese,
2.3. Hatósági Főosztály főosztályvezetője, főosztályvezető-helyettese és osztályvezetője,
2.4. Koordinációs és Szervezési Főosztály főosztályvezetője, főosztályvezető-helyettese, osztályvezetője,
2.5. Humánpolitikai Főosztály főosztályvezetője, főosztályvezető-helyettese, osztályvezetője
2.6. Informatikai Főosztály főosztályvezetője,
2.7. Oktatási Főosztály főosztályvezetője, főosztályvezető-helyettese,
2.8. Ügyfélszolgálati Főosztály főosztályvezetője, főosztályvezető-helyettese, osztályvezetője,
2.9. Építésügyi Főosztály főosztályvezetője, osztályvezetője
a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek ötévenként köteles eleget tenni [Vnytv. 5. § (1) bekezdés cc) pontja].
3. A Vnytv. 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján – amely szerint vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben –
3.1. Hatósági Főosztály érdemi ügyintézői munkakört betöltő kormánytisztviselői
3.2. Építésügyi Főosztály érdemi ügyintézői munkakört betöltő kormánytisztviselői
3.3. Humánpolitikai Főosztály ellenőrzési munkakört betöltő kormánytisztviselői
a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek ötévenként kötelesek eleget tenni [Vnytv. 5. § (1) bekezdés cc) pontja].
B) Szakigazgatási szervek:
A Vnytv. 4. § a) pontjában foglaltak alapján a Pest Megyei Kormányhivatal Szakigazgatási szervek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörei az alábbiak:
1. Fogyasztóvédelmi Felügyelőség:
1.1. Felügyelőség vezető
1.2. Osztályvezető
1.3. Igazgatási ügyintéző
1.4. Felügyelő
2. Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság:
2.1. Vagyonnyilatkozatra köteles munkakörök
2.2. Élelmiszer-biztonsági felügyelő
2.3. Élelmiszer-biztonsági igazgatóhelyettes főállatorvos
2.4. Falugazdász
2.5. Hatósági állatorvos
2.6. Hatósági főállatorvos
2.7. Igazgató főállatorvos
2.8. Irányító főfelügyelő
2.9. Járványügyi és állatvédelmi igazgatóhelyettes főállatorvos
2.10. Jogi előadó
2.11. Kerületi főállatorvos
2.12. Közgazdasági ügyintéző
2.13. Megyei főmérnök
2.14. Müszaki tanácsadó mérnök
2.15. Osztályvezető főállatorvos
2.16. Teljesítményvizsgálati főfelügyelő
2.17. Területi vezető falugazdász
2.18. Üzemfenntartási mérnök
3. Munkaügyi Központ:
3.1. Igazgató
3.2. Kiadmányozási joggal állandóan vagy helyettesítőként felruházott ügyintéző
3.3. Kötelezettségvállalásra jogosult vezető/ügyintéző
3.4. Szakmai teljesítés igazolására jogosult ügyintéző
3.5. Munkaerő-piaci ellenőr
4. Földhivatal:
4.1. A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatalának vezetője és osztályvezetői, valamint a Körzeti Hivatal vezetői, osztályvezetői;
4.2. A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatalának azon kormánytisztviselői, akik közigazgatósági hatósági ügyben javaslattételi, döntési vagy ellenőrzési jogosultsággal rendelkeznek,
4.3. A Működést Támogató Osztály pénzügyi ügyintézői munkakörű kormánytisztviselői; (Informatikai biztonsági ellenőr;)
4.4. A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatalának azon kormánytisztviselők, akik közbeszerzési eljárás során javaslattételre, döntésre, vagy ellenőrzésre jogosultak.
5. Munkavédelmi Szakigazgatási Szerv:
5.1. Valamennyi vezető beosztású kormánytisztviselő,
5.2. Munkavédelmi felügyelők,
5.3. Munkaügyi felügyelők.
6. Szociális és Gyámhivatal
6.1. hivatalvezető
6.2. osztályvezető
6.3. a Szociális és Gyámhivatal érdemi ügyintézői munkakört betöltő kormánytisztviselői
7. Földművelésügyi Igazgatóság
7.1. vízgazdálkodási, vízkár-elhárítási és vízhasznosítási főfelügyelő
7.2. halászati főfelügyelő
7.3. vadászati felügyelő
7.4. vadászati főfelügyelő
7.5. növénytermesztési főfelügyelő
7.6. közgazdasági főfelügyelő
7.7. földügyi főfelügyelő
7.8. vezető jogtanácsos
7.9. falugazdász koordinátor
7.10. igazgató
7.11. osztályvezető
8. Építésügyi Hivatal
8.1. állami főépítész
8.2. építésfelügyelő
9. Erdészeti Igazgatóság
9.1. igazgató
9.2. igazgatóhelyettes
9.3. osztályvezető
9.4. erdőfelügyelő
9.5. pályázatkezelési és támogatási ügyintéző
10. Igazságügyi Szolgálat
10.1. igazgató
10.2. osztályvezető
10.3. áldozatsegítő előadó
10.4. jogi segítségnyújtó előadó
11. Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság:
11.1. Igazgató
11.2. Igazgatóhelyettes (egyben valamelyik osztály vezetője is)
11.3. Talajvédelmi és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Osztály vezetője (egyben felügyelő is)
11.4. Talajvédelmi felügyelő
11.5. Növényvédelmi és Növényi Termék Ellenőrzési Osztály vezetője (egyben felügyelő is)
11.6. Növényvédelmi felügyelő
11.7. Zöldség-gyümölcs minőség ellenőr (egyben növényvédelmi, vagy növényegészségügyi felügyelő is)
11.8. Növényegészségügyi Osztály vezetője (egyben felügyelő is)
11.9. Növényegészségügyi felügyelő
11.10. Ferihegy Nemzetközi Repülőtér Növényegészségügyi Határállomás vezetője (egyben felügyelő is)
11.11. Károsító Diagnosztikai Osztály vezetője (egyben mérnökszakértő is)
11.12. Növényvédelmi kórtani mérnökszakértő
11.13. Növényvédelmi állattani mérnökszakértő
11.14. Gyombiológus mérnökszakértő
11.15. Előrejelző mérnökszakértő (egyben egyéb mérnökszakértő is)
11.16. Informatikus-térinformatikus
12. Kulturális Örökségvédelmi Iroda:
12.1. Vezetők és ügyintézők
13. Közlekedési Felügyelőség:
13.1. főosztályvezető
13.2. főosztályvezető-helyettes
13.3. osztályvezető
13.4. csoportvezető
13.5. közúti közlekedési szolgáltatás engedélyezési munkatárs
13.6. közúti közlekedési szolgáltatás engedélyezési referens
13.7. közúti jármű hatósági referens/munkatárs
13.8. közúti ellenőr
13.9. telephelyi ellenőr
13.10. tengelyterhelési ellenőr
13.11. közúti ellenőri jelentéseket feldolgozó munkatárs
13.12. közúti ellenőri jelentéseket feldolgozó referens
13.13. jármű vizsgaszervezési munkatárs
13.14. műszaki vizsgabiztos
13.15. műszaki ügyintéző
13.16. javítóipari ellenőr
13.17. műszaki engedélyezési referens
13.18. műszaki engedélyezési munkatárs
13.19. műszaki igazgatási munkatárs
13.20. műszaki igazgatási referens
13.21. műszaki vizsga előkészítő munkatárs
13.22. műszaki vizsga előkészítő referens
13.23. járműfelügyeleti és járművizsga ellenőr
13.24. útügyi referens
13.25. útügyi munkatárs
13.26. forgalomtechnikai referens
13.27. forgalom engedélyezési referens
13.28. hídügyi referens
13.29. utánképzési feltáró vizsgabiztos
13.30. vizsgáztatási és utánképzési vizsgaszervezési munkatárs
13.31. vizsgáztatási és utánképzési vizsgaszervezési referens
13.32. járművezetői vizsgabiztos
13.33. vizsgáztatási és utánképzési vizsgaszervezési munkatárs
13.34. vizsgáztatási és utánképzési vizsgaszervezési referens
13.35. képzésfelügyelő
5. függelék
Iratminták
I. Kimenő levél
…………………… Megyei
Kormányhivatal
<SZERVEZETI EGYSÉG NEVE>
Ügyiratszám: |
Tárgy: |
Ügyintéző: |
Hiv. szám: |
Telefon: |
Melléklet: |
<Címzett neve> |
részére |
<Címzett beosztása> |
|
<Címzett címe (Helység)> |
|
<Címzett címe (Utca, házszám)> |
|
<Címzett címe (irányítószám)> |
|
Tárgy: |
<Téma><Időpont><Kért intézkedés> |
Tisztelt |
<Rang/beosztás/cím> ! |
<Tartalom jól strukturáltan, sorkizártan> |
|
<Keltezés helye, dátuma> |
|
|
<Aláíró neve> |
|
|
<Aláíró beosztása> |
|
II. Kimenő levél (elektronikus)
…………………… Megyei
Kormányhivatal
<SZERVEZETI EGYSÉG NEVE>
<Szervezeti egység>
<Szervezeti egység>
Ügyiratszám: |
Tárgy: |
Ügyintéző: |
Hiv. szám: |
Telefon: |
Melléklet: |
<Címzett neve> |
|
<Címzett beosztása> |
|
<Címzett címe (Helység)> |
|
<Címzett címe (Utca, házszám)> |
|
<Címzett címe (irányítószám)> |
|
Tisztelt |
<Rang/beosztás/cím> ! |
<Tartalom jól strukturáltan, sorkizártan> |
|
<Keltezés helye, dátuma> |
|
Tisztelettel:
|
<Aláíró neve> |
|
|
<Aláíró beosztása> |
|
Értesül: |
<Ügyfél, egyéb érintett> ! |
III. Feljegyzés
…………………… Megyei
Kormányhivatal
<SZERVEZETI EGYSÉG NEVE>
FELJEGYZÉS
<Címzett neve> |
kormánymegbízott részére |
Tárgy: |
<Feljegyzés tárgya> ! |
<Tartalom jól strukturáltan, sorkizártan> |
|
Javaslat:
<Esetleges javaslat leírása> |
|
<Keltezés helye, dátuma> |
|
|
<Aláíró neve> |
|
|
<Aláíró beosztása> |
|
IV. Emlékeztető
…………………… Megyei
Kormányhivatal
<SZERVEZETI EGYSÉG NEVE>
EMLÉKEZTETŐ
Helyszín: |
<Emlékeztető tárgyának helyszíne> |
Időpont: |
<Emlékeztető tárgyának időpontja> |
Jelen vannak: |
<Név, Cég/Szervezeti egység>, a továbbiakban:< > |
|
<Név, Cég/Szervezeti egység>, a továbbiakban:< > |
Tárgy:
<Téma> |
|
Előzmények:
<Előzmények kifejtése> |
|
Az egyeztetés során kialakult lehetséges megoldás:
<Lehetséges megoldások kifejtése> |
|
Intézkedések:
1. feladat: |
<1. feladat szövege> |
Határidő: |
<1. feladat határideje> |
Felelős: |
<1. feladatért felelős személy> |
2. feladat: |
<2. feladat szövege> |
Határidő: |
<2. feladat határideje> |
Felelős: |
<2. feladatért felelős személy> |
<Keltezés helye, dátuma> |
|
Készítette:
<Készítő neve> |
|
…………………… Megyei Kormányhivatal
<Készítő szervezeti egységének neve> |
|
Jóváhagyta:
|
<Név> |
|
|
<beosztás> |
|
Kapják: |
<Név, beosztás> |
1
Az utasítást a 26/2012. (VIII. 24.) KIM utasítás 3. § m) pontja hatályon kívül helyezte 2012. augusztus 25. napjával.
2
A melléklet 2. függelék 1.4.1. pont a) alpontja a 3. § (2) bekezdése alapján 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.
3
A melléklet 2. függelék 1.4.1. pont b) alpontja a 3. § (2) bekezdése alapján 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.
4
A melléklet 2. függelék 1.4.1. pont c) alpontja a 3. § (2) bekezdése alapján 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.
5
A melléklet 2. függelék 1.4.1. pont g) alpontja a 3. § (2) bekezdése alapján 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás