295/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet
a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet módosításáról1
2012.01.01.
(A rendeletet nem kell alkalmazni)
„a) a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben;”
„h) a 412 000 EUR értékhatárt el nem érő, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások beszerzésére.”
„l) katonai célú építési beruházás: a HM vagyonkezelésében lévő, illetve a HM, a HM közvetlen alárendeltségébe, közvetlen és fenntartói irányítása, valamint felügyelete alá tartozó szervezetek és a Magyar Honvédség katonai szervezetei használatában lévő épületen, építményen, építményrészen, építményegyüttesen és ingatlanon – ideértve az ingatlanokhoz közvetlenül tartozó nyomvonal jellegű építményeket – megvalósuló, a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Közbeszerzési tv.) szerinti építési beruházás.”
„(1) A beszerzési eljárás a Közbeszerzési tv.-ben meghatározott közbeszerzési eljárásokon túl különleges eljárás lehet. A nyílt eljárás alkalmazása kizárt. Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos és különleges eljárást, valamint versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e rendelet megengedi.”
„(3) A meghívásos és a tárgyalásos eljárásra, valamint a versenypárbeszédre egyébként – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a 17–53. §-okat kell megfelelően alkalmazni.”
„(1) Az ajánlatkérő az árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló beszerzések esetén a 400 000 EUR értéket elérő, vagy azt meghaladó értékű beszerzéseiről, építési beruházásra irányuló beszerzés esetén az 5 000 000 EUR értéket elérő, vagy azt meghaladó értékű beszerzéseiről az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták létrehozásáról és az 1564/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 842/2011/EU rendeletének (a továbbiakban: Rendelet) XVI–XVII. mellékletében foglaltak szerinti tartalommal az ajánlatkérő a hirdetményeket megküldi az Európai Unió Kiadóhivatalának.”
„(4) A hirdetmény, vagy annak tartalma a Bizottság részére történő elküldésének időpontja előtt nemzeti szinten nem tehető közzé.”
„(1) A 10. § (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem érő értékű beszerzésekről a hirdetményeket a 2., 3., 5., és 7. számú mellékletekben meghatározott tartalommal az ajánlatkérő a honlapján teszi közzé. Az ajánlatkérő tájékoztató jelleggel a hirdetményt – a honlapon történő közzétételt követően – bármilyen más fórumon megjelentetheti. Az így közzétett hirdetmény nem tartalmazhat más adatokat, mint amelyek a honlapon megjelentek.”
„(3) A keretmegállapodások esetében az ajánlatkérő nem köteles a keretmegállapodáson alapuló minden egyes szerződés esetében hirdetményt küldeni a beszerzési eljárás eredményéről.”
„(1) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást.”
(A biztosítékot vissza kell fizetni)
„a) az ajánlattevők részére az ajánlattételi felhívás visszavonását, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, illetőleg az eljárás eredményének kihirdetését követő tizennégy napon belül;
b) a nyertes ajánlattevő, valamint – a 47. § (2) bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tizennégy napon belül, kivéve, ha a biztosíték az ajánlattételi felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik;”
„b) ha az adott állam, illetékes bírósága vagy hatósága nem bocsát ki a 23. § vagy 24. § szerinti kivonatot vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki a 23. § vagy 24. §-ban hivatkozott esetek mindegyikére, vagy ha a kibocsátásra jogosított szervek eljárási időtartama meghaladja az ajánlattételi határidőt, az ajánlattevő (alvállalkozó) eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett országban, az ajánlattevő (alvállalkozó) által az illetékes bíróság, hatóság, közjegyző, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett, vagy általuk hitelesített nyilatkozatot.”
„(4a) Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, vagy ha több részvételre jelentkező közösen nyújt be részvételi jelentkezést, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők együttesen is megfelelhetnek, kivéve, ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik.
(4b) A 27. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint igazolható alkalmassági minimum követelményen kívüli alkalmassági minimum követelményeknek az ajánlattevő a beszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóval együtt is megfelelhet. A beszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést, továbbá az ajánlatnak tartalmaznia kell ezen alvállalkozó nevét, címét.”
„(1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő, illetve a részvételi határidő lejártáig módosíthatja a felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt az 5. számú melléklet szerinti hirdetményt kell közzétenni, illetve a nem hirdetménnyel induló eljárásban és a kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában erről egyidejűleg, közvetlenül tájékoztatni kell az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket. Módosítás esetén új ajánlattételi, illetve részvételi határidőt kell megállapítani. A nem hirdetménnyel induló eljárásban és a kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában az új ajánlattételi határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlat elkészítésére.”
11. § (1) A Rend. 49. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„49. § Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések, illetve az ajánlatok elbírálásának befejezésekor a 6. számú melléklet szerint írásbeli összegezést köteles készíteni a részvételi jelentkezésekről, illetve az ajánlatokról.”
„50. § (1) A részvételi jelentkezéseket, illetve az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell az ajánlatkérőnek elbírálnia és azt követően a részvételi szakasz, illetve az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló írásbeli összegezést megküldenie.”
„52. § (1) Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés részvételre jelentkezők részére történő megküldésétől az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá új ajánlattételi határidő kitűzésével a részvételre jelentkezőnek ajánlattételi felhívást küldeni, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) jogsértő volt és a módosítás a jogsértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes részvételre jelentkezőnek megküldeni. (2) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény vagy eredménytelenség jogsértő volt, és a módosítás a jogsértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni.
(3) Az írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eredmény megküldését követő tíz napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek.
(4) A beszerzési eljárás a szerződés megkötésével zárul le, vagy ha az eljárás eredménytelen, az eredménytelenségről szóló írásbeli összegezés megküldésének időpontjával.”
„(2) A szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlattételi felhívásban kell megadni azzal, hogy arra nem kerülhet sor az írásbeli összegezés faxon vagy elektornikus úton való megküldését követő naptól számított tizedik nap lejárta előtt, valamint kilencvenedik napnál későbbi időpontban.”
„(6) Az ajánlatkéső a 47. § szerinti szervezettel vagy személlyel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az összegezés megküldését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes. (7) Az ajánlatkérő a szerződés, illetve a keretmegállapodás megkötésétől számított 48 napon belül a Rendeletben XVI–XVII. mellékletében meghatározott hirdetményt tesz közzé a beszerzési eljárás eredményéről.”
„(3) A versenypárbeszédre a Közbeszerzési tv. versenypárbeszédre vonatkozó rendelkezéseit (101–107. §) kell e rendeletben meghatározott eltérésekre figyelemmel alkalmazni.
„(1) Az ajánlatkérők keretmegállapodásokat alkalmazhatnak. A keretmegállapodásra a Közbeszerzési tv. keretmegállapodásra vonatkozó rendelkezéseit (108–110. §) kell e rendeletben meghatározott eltérésekre figyelemmel alkalmazni.”
17. § (1) A Rend. 76. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcímek lépnek:
„Előzetes vitarendezés, jogorvoslat”
„76. § (1) Előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult a) a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő öt napon belül az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az írásbeli összegezés, illetve az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a beszerzési eljárásban keletkezett bármely – a b) pont szerintieken kívüli – dokumentum;
b) az a személy, akinek érdekében áll vagy állhat egy adott szerződés elnyerése, és akinek az állítólagos jogsértés kárt okoz vagy okozhat (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelmező), az ajánlattételi, vagy részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, gyorsított, vagy rendkívüli sürgősségre tekintettel indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban e határidők lejártáig, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, vagy azok módosítása.
(2) A kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy eljárási cselekmény jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó dokumentumokra – ha vannak ilyenek – hivatkoznia kell.
(3) Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított hét napon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi – általa ismert – ajánlattevőjét, illetve részvételre jelentkezőjét is tájékoztatja.
(4) Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezés eredményeként az írásbeli összegezést módosíthatja, amennyiben a módosítás a jogsértést orvosolja.
(5) Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított öt napon belül akkor is jogosult egy alkalommal az ajánlattevőket (részvételre jelentkezőket) ötnapos határidővel hiánypótlás [42. §], felvilágosítás [43. §] vagy indokolás [44. §] benyújtására felhívni, amennyiben az eljárás szabályai szerint erre már nem lenne lehetőség, ha az eljárásban történt jogsértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható. Ebben az esetben az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról a hiánypótlási felhívás, a felvilágosítás vagy indokolás kérésének megküldésével egyidejűleg tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket (részvételre jelentkezőket). (6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a kérelmet az ajánlatkérő annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül bírálja el. Az ajánlatkérő a kérelemre adott, indokolással ellátott válaszát, illetve a módosított írásbeli összegezést faxon vagy elektronikus úton az érintett ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) egyidejűleg megküldi. (7) Amennyiben valamely ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti határidőben és a (2) bekezdésnek megfelelően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tizedik napig akkor sem kötheti meg a szerződést (ha részajánlat tétele lehetséges volt a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést), ha eddig az időpontig a szerződéskötési tilalmi időszak egyébként lejárna. Ebben az esetben az ajánlatkérő felhívhatja az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevőket ajánlataik fenntartására. (8) Az ajánlatkérő – a (7) bekezdéstől eltérően – dönthet úgy, hogy a kérelem benyújtása nem jár felfüggesztő hatállyal és megkötheti a szerződést, ha felfüggesztés következményei vagy a szerződéskötés elmaradása súlyosan veszélyeztetnék a kiemelkedően fontos védelmi, biztonsági érdekeket. (9) A felfüggesztő hatály (8) bekezdés szerinti mellőzése nem érinti az ajánlatkérő kötelezettségét a kérelemben foglaltak elbírálására. Amennyiben az ajánlatkérő a kérelem elbírálása során olyan jogsértést tár fel, amely a 76. § (4)–(6) bekezdése szerint nem orvosolható, és a szerződést már jogellenesen odaítélte, köteles a szerződés időtartamát lerövidíteni legfeljebb az új eljárás eredményes befejezéséig oly módon, hogy azzal ne veszélyeztessen kiemelkedően fontos védelmi, biztonsági érdekeket.”
(2) A jogorvoslati eljárás lefolytatása a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság által lefolytatott jogorvoslati eljárás érdemi határozatának Közbeszerzési tv. szerinti bírósági felülvizsgálata kérhető.”
„Az EU közös katonai listáján másutt meg nem határozott elektronikai berendezések, vezetés-irányítási rendszerek és kapcsolódó szolgáltatások, valamint kifejezetten ezekhez tervezett részegységek a következők szerint”
„c) Vezetési, Irányítási (Command and Control – C2), Vezetési, Irányítási, Hírközlési (Command, Control and Communications – C3), Vezetési, Irányítási, Hírközlési és Hírszerzési (Command, Control, Communications and Intelligence – C3I), Vezetési, Irányítási, Hírközlési, Számítástechnikai és Hírszerzési (Command, Control, Communications, Computer and Intelligence – C4I) képességek, rendszerek, rendszerelemek, berendezések, eszközök és kapcsolódó szolgáltatások.”
„4. Vezetési, Irányítási (Command and Control – C2), Vezetési, Irányítási, Hírközlési (Command, Control and Communications – C3), Vezetési, Irányítási, Hírközlési és Hírszerzési (Command, Control, Communications and Intelligence – C3I), Vezetési, Irányítási, Hírközlési, Számítástechnikai és Hírszerzési (Command, Control, Communications, Computer and Intelligence – C4I) rendszer alkalmazások, vagy azok részelemei;”
„3. A szerződés meghatározása, amire ajánlatot kérnek:”
(5) A Rend. 18. § (1) és (2) bekezdésében, a 19. § (3) bekezdésében, a 19. § (5) bekezdés c) pontjában, a 21. § (1) bekezdésében, a (3) bekezdés felvezető szövegrészében, az (5) bekezdésében, a 22. § (1) bekezdésében, a (4) bekezdés c) pontjában, a 23. § (3) bekezdésében, a 24. § felvezető szövegrészében, a 26. § (1) bekezdésében, a 29. § (2) bekezdésében, a 30. §-ban, a 31. § (1) bekezdésében, a 38. § (1) és (3) bekezdésében, a 39. § (3) bekezdésében, a 40. § (1) bekezdésében, a 42. § (1) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdés a) és e) pontjában, a 46. § (1) bekezdésében, a 47. § (1) és (2) bekezdésében, az 50. § (4) bekezdésében az „ajánlati felhívásban” szövegrész helyébe az „ajánlattételi felhívásban” szöveg lép.
23. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2) Ez a rendelet a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
