KÜ BH 2011/296
KÜ BH 2011/296
2011.10.01.
Szövetkezetből kilépő tagok esetén részletes1 jogutódlás történik, ingatlan-nyilvántartási szempontból alkalmas okiratok esetén a vagyonmegosztás alapján a kilépők által létrehozott gazdasági társaság tulajdoni bejegyzése megtörténhet [1952. évi III. tv. 221. §, 206. §, 1997. évi CXLI. tv. 32. §, 39. §, 1992. évi I. tv. 88/A. §].
A 32007, 32008 és 32009 hrsz.-ú ingatlanok tulajdonosa az Á. G. és M. Sz. volt.
Az ingatlanokra az alperesi beavatkozó tulajdonjoga bejegyzését kérte 2008. december 9-én, részleges átalakulás jogcímén; kérelméhez számos okiratot csatolt.
Az elsőfokú hatóság a 2009. október 16. napján kelt határozatával elutasította a kérelmet, utalva arra, hogy az 1996. december 20-án kelt kivonaton szereplő ügyvédi ellenjegyzés szabálytalan, és a külön lapon utólag csatolt záradék nem fogadható el a korábbi eljárás során a földhivatalhoz benyújtott eredeti okirat részeként.
További hiányosságként jelölte meg a határozat, hogy a kivonat egyes lapjairól hiányoznak az aláíró és hitelesítő személyek kézjegyei.
A határozat ellen az alperesi beavatkozó fellebbezett, amelynek elbírálása során az alperes a 2009. december 17. napján kelt másodfokú határozatával a fellebbezéssel támadott elsőfokú határozatot jogszerűnek minősítette, azonban azt megváltoztatta, az alperesi beavatkozó tulajdonjog-bejegyzési kérelmének helyt adott és elrendelte, hogy a körzeti földhivatal a 32007, 32008 és 32009 hrsz.-ú ingatlanokra jegyezze be az alperesi beavatkozó 1/1 arányú tulajdonjogát, jogutódlás jogcímén.
A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését, az alperesi beavatkozó tulajdonjogának törlését, és a felperes tulajdonjogának eredeti rangsorban és eredeti időponttal való visszajegyzését kérte.
Előadta, hogy az alperes megsértette az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 32. és 39. §-ában, valamint az Inytv. végrehajtása tárgyában kiadott 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 69., 70. és 71. §-ában foglaltakat.
Álláspontja szerint a Legfelsőbb Bíróság a közgyűlési határozatok érvényessége felől nem döntött, azok nem tekinthetők érvényesnek, és mindazon okiratok, amelyek alapján a földhivatal elrendelte az alperesi beavatkozó tulajdonjogának bejegyzését, alaki és tartalmi szempontból nem fogadhatók el.
Vitatta, hogy a közgyűlési határozatok érvényesek lennének, és kérte tanúként meghallgatni a perben dr. R. G.-t, aki abban az időben jogi képviselőként vett részt a közgyűlésen.
Hangsúlyozta a felperes, hogy a közgyűlésen az átalakulás felől született döntés, vagyonmegosztás tárgyában nem, és azok az okiratok, amelyekre az alperesi beavatkozó hivatkozott, nem érvényesek és nem hatályosak, az aláírás szempontjából sem felelnek meg a jogszabályoknak, lényegében hamisítványnak minősülnek.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte, és elutasította azt.
Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy nem tudta elfogadni azt az érvelést, hogy a szövetkezet és a kft. közötti vagyonmegosztás ténylegesen nem történt meg; ugyanis a közgyűlésen határozatok születtek, és ezen határozatok érvénytelenségét a Legfelsőbb Bíróság az erre irányuló perben nem mondta ki, így azok érvényesnek tekinthetők.
Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróságnak ebben a perben csak azt volt lehetősége vizsgálni, hogy a földhivatali határozat a meghozatala időpontjában megfelel-e a jogszabályoknak.
Az elsőfokú bíróság megítélése szerint az alperes helytállóan állapította meg, hogy a rendelkezésre álló okiratok bejegyzésre alkalmasak, ugyanis a Cégbíróság megállapította az alperesi beavatkozó megalakulását, bejegyezte a cégnyilvántartásba, ugyanakkor a felperesi szövetkezet jegyzett tőkéje csupán pénzbeli hozzájárulásból áll, jegyzett tőkéjében ingatlantulajdon nem szerepel.
Az elsőfokú bíróság a felperes bizonyítási indítványának nem adott helyt, arra hivatkozással, hogy a földhivatali határozat bírósági felülvizsgálatára indult perben a bíróság az okirati elvhez van kötve (Inytv. 8. §), a földhivatalhoz benyújtott okiratok alapján jár el, és csak azt vizsgálhatja, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a földhivatal jogszerű döntést hozott-e.
Utalt arra is az elsőfokú bíróság, hogy az ítélet meghozatalánál figyelembe vette a Pesti Központi Kerületi Bíróság 18. G. 302.444/2009/16. (2010. április 22.) számú ítéletében foglaltakat.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta.
Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 221. § (1) bekezdését, 206. § (1) bekezdését, az Inytv. 32. és 39. §-át, valamint a Vhr. 69., 70. és 71. §-ában foglaltakat, továbbá a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 88/A. §-ának rendelkezését.
A Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 37.153/2006/6. és Kfv. IV. 37.439/2007/18. számú ítéleteiben foglaltakra utalással hangsúlyozta a felperes, hogy a beavatkozó a tulajdonjog-bejegyzési kérelméhez ismételten ugyanazokat az okmányokat, papírokat csatolta, amelyeket a korábbi eljárásokban eljáró bíróságok nem fogadtak el a törvényi előírásoknak megfelelő okmányokként.
Álláspontja szerint a Legfelsőbb Bíróság Gfv. X. 30.077/2007/9. számú ítéletére azért nem lehet alapozni a perbeli ingatlanok tulajdonjogának átjegyzését, mert ez az ítélet nem a perbeli ingatlanok átjegyezhetőségéről szól. Állította, hogy a Legfelsőbb Bíróság – példátlan módon – ezen ítéletében a per tárgyában nem döntött.
Véleménye szerint azzal a ténnyel, hogy a Legfelsőbb Bíróság ezen ítéletével visszaállította a vagyon megosztására vonatkozó közgyűlési határozatok érvényét és hatályát, még nem keletkeztek olyan okmányok, amelyek – az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó törvényi előírások szerint – alkalmasak a perbeli ingatlanok tulajdonjogának átjegyzésére a felperesi szövetkezetről az alperesi beavatkozóra; ilyen okmányok ugyanis sohasem voltak.
Állította a felperes, hogy a ,,Kivonat''-nak nevezett papír közönséges hamisítvány, okirat-hamisítás alapos gyanúja miatt büntető feljelentést is tett, az eljárás folyamatban van.
Hangsúlyozta, hogy a 11 oldalas, ,,Kivonat''-nak nevezett papír nem volt az 1996. december 20-i közgyűlés iratanyaga; a közgyűlésen jelenlevő két ügyvéd közül egyik sem ellenjegyezte azt, mert nem volt mit ellenjegyezni; a későbbi ellenjegyzés formailag szabálytalan, tartalmi szempontból pedig az ellenjegyző ügyvéd felelőssége.
Kifejtette a felperes, hogy iratellenesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a ,,Kivonat''-nak nevezett papírt a felek aláírták, hiszen az nem történt meg, a felperesi szövetkezet egyetlen tagja sem írta azt alá.
Kifogásolta a felperes, hogy a támadott ítélet a beavatkozót a felperesi szövetkezet jogutódjának tekinti, és így a perbeli ingatlanok beavatkozó javára történő átírását átírásra alkalmas okirat nélkül kívánja törvényessé tenni; törvénysértő a jogerős ítéletnek a jogutódlásra vonatkozó álláspontja.
Hivatkozott a szövetkezeti törvény 88/A. § (1) bekezdésében foglaltakra, továbbá a 2/2003. polgári jogegységi határozat III. pontjára.
A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson történő elbírálását.
Az alperes és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megfelelő alapossággal feltárta az ügyben irányadó tényállást, és abból – az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával – helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Legfelsőbb Bíróság is egyetért.
A perben rendelkezésre állt iratok alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az Á. G. és M. Sz. 1996. december 20-án közgyűlést tartott a Szövetkezet részleges átalakulásáról.
Ezen közgyűlésen megszületett a részleges átalakulásról döntő határozat. Ezen közgyűlési határozat alapján a Szövetkezetből létrejött az alperesi beavatkozó, megszületett továbbá a K.15/..... számú határozat – amelyben a közgyűlés elfogadta az átalakulási tervezetet, és az átalakulási vagyonmérleget –, valamint a K.16/..... számú határozat, amellyel a közgyűlés a vagyonmegosztási javaslatot fogadta el.
Az 1996. december 4-én kelt vagyonmegosztási javaslat tartalmazza a maradó szövetkezet vagyonának felsorolását. Ezen felsorolásban nem szerepel a 32.007, 32.008 és 32.009 számú ingatlan.
A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott legfelsőbb bírósági ítéletek (Kfv. III. 37.153/2005/6. és Kfv. IV. 37.439/2007/18.) alapján az alperesi beavatkozó tulajdonjoga bejegyzésének korábban két akadálya volt.
A Legfelsőbb Bíróság egyrészt azt állapította meg, hogy a részleges átalakulást igazoló cégbírósági okiratok önmagukban nem elegendők a bejegyzéshez, másrészt pedig az eljárási időtartam alatt a közgyűlés határozatai érvénytelennek minősültek, ugyanis a K.15/.... és K.16/.... számú határozatokat a PKKB ítélete jogerősen érvénytelennek nyilvánította; ennélfogva ezek a határozatok a bejegyzés alapjául nem szolgálhattak.
A perben felülvizsgált közigazgatási eljárás megindítására 2008. december 9-én az alperesi beavatkozó által benyújtott kérelem alapján került sor.
A beavatkozó kérelméhez – egyéb okiratok mellett – csatolta a Legfelsőbb Bíróság ítéletét. Ezen ítéletében a Legfelsőbb Bíróság a perújítási eljárás során hozott ítélet felülvizsgálatát végezte el, és a PKKB ítéletét hatályon kívül helyezte, és az akkori felperesek keresetét elutasította.
A közgyűlési határozatok érvénytelenségét kimondó bírósági ítélet hatályon kívül helyezésével a közgyűlési határozatok már nem voltak érvénytelennek tekinthetők, azokat a földhivatalnak is érvényesnek kellett elfogadnia. Ezen – alperesi beavatkozó által kezdeményezett – új eljárásban tehát az alperesi beavatkozó korábbi tulajdonjog-bejegyzési kérelmeihez képest új körülmény merült fel a közgyűlési határozatok érvénytelenségét kimondó ítélet hatályon kívül helyezése folytán.
Helytállóan állapította meg tehát az elsőfokú bíróság, hogy a felperesnek a bejegyzés alapjául szolgáló okirat hiányára való hivatkozása alaptalan.
Az ügyvédi ellenjegyzés szabálytalansága tekintetében kifejtett felperesi álláspont kapcsán hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy az eredetileg valóban szabálytalan ügyvédi ellenjegyzés hiányosságai a másodfokú ingatlan-nyilvántartási eljárás során pótlásra kerültek. A Fővárosi Földhivatalnál eredetiben bemutatott kivonat ugyanis tartalmazza az ellenjegyzés helyét, időpontját, az ellenjegyző ügyvéd nevét és székhelyét feltüntető bélyegző-lenyomatot, és az ügyvéd aláírását. Az okiratot az ellenjegyző ügyvéd szárazbélyegző-lenyomatával is ellátták.
Pótlásra kerültek a kivonat egyes lapjain az aláíró személyek és az ellenjegyző ügyvéd kézjegye is, amelyek az elsőfokú közigazgatási eljárás során még nem voltak feltüntetve. A hiányok pótlásával tehát a bejegyzés akadálya elhárult, így – az Inytv. 56. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – az alperesi beavatkozó tulajdonjogának bejegyzéséről jogszerűen intézkedett az alperes.
A jogutódlás jogcímén történt bejegyzésre vonatkozó felperesi kifogás tekintetében megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a jogutódlás kérdése nem képezte vita tárgyát, a szövetkezeti törvény 88/A. § (1) bekezdése szerinti részleges átalakulás ugyanis egyértelműen és kétségtelenül jogutódlás, amelynek során az eredeti Szövetkezetből kilépő tagokkal új gazdasági társaság alakul, ugyanakkor a maradó tagok részvételével tovább él a Szövetkezet is.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a Legfelsőbb Bíróság ítélete értelmében érvényesnek minősülő, a vagyonmegosztási javaslatot elfogadó K.16/.... számú közgyűlési határozat – és az ebből készített alakszerű kivonat –, valamint az alperesi beavatkozó cégiratai az alperesi beavatkozó tárgyi ingatlanokra vonatkozó tulajdonjogának keletkezését megfelelően igazolták. Az okiratok a kérelem benyújtásakor hatályos ingatlan-nyilvántartási jogszabályoknak alakilag és tartalmilag is megfeleltek, ezért az alperesnek az alperesi beavatkozó tulajdonjogát az ingatlanok tulajdoni lapjaira be kellett jegyeznie.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy az alperesi beavatkozó tulajdonjogának bejegyzéséhez nem volt szükség sem a maradó Szövetkezet, sem annak tagjainak hozzájáruló nyilatkozatára.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. IV. 37.912/2010.)
1
Helyesen: részleges.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás