3/2011. (I. 14.) NGM utasítás
3/2011. (I. 14.) NGM utasítás
a minisztérium lakáscélú támogatási rendszeréről1
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 49. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömnél fogva, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 49/H. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2010. (X. 5.) NGM utasítás 1. melléklet 4. § (2) bekezdés a) pontja alapján a minisztérium lakáscélú támogatási rendszerének szabályozására az alábbi utasítást adom ki:
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
Az utasítás hatálya
1. § (1)2 Jelen utasítás (a továbbiakban: utasítás) hatálya kiterjed a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel a minisztériummal
a) kormány-tisztviselői jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre és ügykezelőkre, és
b) munkaviszonyban álló munkavállalókra
(a továbbiakban együtt: munkatárs).
(2) A IV. fejezet hatálya nem terjed ki a munkaviszonyban álló munkavállalókra, illetve a III. fejezet hatálya kiterjed a minisztérium által kezelt valamennyi lakáskölcsönnel kapcsolatos ügyintézésre.
(3) A minisztérium a munkatársak részére – a jelen utasításban meghatározott feltételekkel – a következő lakáscélú munkáltatói támogatásokat nyújtja:
a) lakásbérleti támogatás,
b) szolgálati lakás,
c) lakáscélú munkáltatói kölcsön.
(4) Az 1. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően jelen utasítás tartalmazza a Ktv. 49/I. §-ában szabályozott állami készfizető kezességvállaláshoz kapcsolódó minisztériumi eljárási szabályokat.
Értelmező rendelkezések
2. § (1) Az utasítás alkalmazása szempontjából
a) lakásépítés: a munkatárs tulajdonába (résztulajdonába) kerülő lakás építése, építtetése;
b) lakásvásárlás: a munkatárs által lakás tulajdonjogának (résztulajdonjogának) és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés (pl. csere) keretében történő megszerzése;
c) lakásbővítés: lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez, feltéve, ha a munkatárs a lakás tulajdonosa (résztulajdonosa), vagy a bővítés révén azzá válik;
d) lakás-korszerűsítés: a munkatárs tulajdonában (résztulajdonában) álló lakás komfortfokozatának növelése céljából
– víz-, csatorna-, elektromos, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése;
– fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs;
– központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is;
– az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
– a külső nyílászárók (ajtó, ablak) szigetelése, vagy korszerűre cserélése;
– tető, illetve födémszint cseréje, felújítása, szigetelése.
A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.
e) illetményalap: a Ktv. 43. § (1) bekezdése szerinti mindenkori kormány-tisztviselői illetményalap, amelyet évente az állami költségvetésről szóló törvény határoz meg.3
(2) Ahol jelen utasítás jogviszonyt említ, azon a kormány-tisztviselői jogviszonyt és a munkaviszonyt is érteni kell.
A lakáscélú munkáltatói támogatásokra vonatkozó közös szabályok
3. § (1) A III. fejezetben meghatározott lakáscélú munkáltatói támogatások iránti kérelmeket – a Lakásügyi Bizottság (a továbbiakban: LÜB) elnökének címezve, és a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatával ellátva – a személyügyekért felelős főosztályon kell benyújtani.
(2) A lakáscélú munkáltatói támogatások odaítéléséről, a LÜB javaslatának figyelembevételével, a gazdálkodásért felelős állami vezető dönt a minisztérium tárgyévi elemi költségvetésében rendelkezésre álló keretösszegre figyelemmel, annak időarányosan történő felhasználásának szem előtt tartásával. A jelen utasításban meghatározottaktól eltérő feltételekkel és mértékkel történő lakáscélú munkáltatói támogatás odaítéléséről, különösen méltányolandó körülmények fennállása esetén – a jogszabályi előírások figyelembevételével – a miniszter dönthet.
II. A LAKÁSÜGYI BIZOTTSÁG
4. § (1) A LÜB – a jelen utasításban meghatározott támogatások elbírálása tekintetében – a gazdálkodásért felelős állami vezető tanácsadó, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve.
(2) A LÜB 5 tagú testület, elnökét és tagjait a gazdálkodásért felelős állami vezető bízza meg. A megbízás három évre szól, amely meghosszabbítható, és bármikor visszavonható.
5. § (1) A LÜB elnöke: a személyügyekért felelős főosztály főosztályvezetője vagy főosztályvezető-helyettese.
(2) A LÜB tagjai:
– a jogi ügyekért felelős főosztály kijelölt munkatársa,
– a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály kijelölt munkatársa,
– egy fő a minisztériumnál működő munkavállalói érdek-képviseleti szervek együttesen delegált tagja, továbbá
– egy fő építésügyi-műszaki szakértelemmel rendelkező munkatárs.
(3) A LÜB titkára: a személyügyekért felelős főosztály egy kijelölt munkatársa, aki a LÜB ülésein részt vesz, és vezeti a jegyzőkönyvet, valamint elkészíti az ülés emlékeztetőjét.
(4) A LÜB feladatai teljesítése során szükség esetén más személyeket is bevonhat a munkájába.
(5) A LÜB működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a személyügyekért felelős főosztály látja el.
6. § (1) A LÜB üléseit az elnök hívja össze szükség szerinti gyakorisággal, működésének szabályait maga határozza meg.
(2) A LÜB határozatképes, ha a tagok kétharmada – köztük a jogi ügyekért felelős főosztály és a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály képviselője – jelen van. A LÜB döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(3) A LÜB döntéshozatali eljárása keretében a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály képviselője köteles nyilatkozni a lakáscélú munkáltatói támogatás rendelkezésre álló forrásának mértékéről, és ennek alapján a kötelezettségvállalás lehetséges összegéről. A jogi ügyekért felelős főosztály képviselője felelős a döntéshozatali eljárás szabályszerű – jelen utasításban meghatározott, továbbá a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő – lefolytatásáért.
(4) A LÜB üléseiről minden esetben emlékeztető készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a kérelmek rövid ismertetését és a döntésre vonatkozó javaslatokat. Az emlékeztetőt – legkésőbb az ülés megtartásától számított 3 munkanapon belül – meg kell küldeni a gazdálkodásért felelős állami vezetőnek.
(5) A kérelmek elbírálásánál az igénylő lakáskörülményeit, lakásigényének mértékét, szociális helyzetét és családi körülményeit, valamint munkájáról a munkáltatói jogkör gyakorlójának véleményét kell figyelembe venni.
III. AZ EGYES LAKÁSCÉLÚ MUNKÁLTATÓI TÁMOGATÁSOK
Lakásbérleti támogatás
7. § (1) A minisztérium lakásbérleti támogatásban részesítheti azt a határozott vagy határozatlan időtartamú jogviszonyban álló munkatársat
a) akinek a minisztériumnál legalább hat hónapja fennáll a jogviszonya, vagy egyébként – áthelyezés esetén – hat hónapos folyamatos kormánytisztviselői jogviszonnyal rendelkezik, továbbá az a kormánytisztviselő, aki a kormány-tisztviselői jogviszony létesítését megelőzően a minisztériumnál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban állt és az ösztöndíjas jogviszonya és a kormánytisztviselői jogviszonyának időtartama együttesen eléri a hat hónapot,
b) akinek állandó lakóhelye Budapest közigazgatási határán kívül van, és lakóhelyétől a munkahelye napi munkába járással nehezen, vagy egyáltalán nem érhető el, továbbá
c) aki – vagy akinek házastársa, élettársa, szülője – Budapest közigazgatási határán belül lakástulajdonnal nem rendelkezik, vagy nem bérlője önkormányzati bérlakásnak, illetve a 8. §-ban meghatározott szolgálati lakásnak.
(2) A 7. § (1) bekezdésben foglalt feltételek együttes fennállása esetén a munkatárs akkor részesíthető lakásbérleti támogatásban, ha érvényes lakásbérleti vagy albérleti szerződés alapján lakik Budapesten.
(3) Amennyiben a munkatárs a kérelem benyújtásakor még nem rendelkezik a minimálisan előírt időtartamú jogviszonnyal, abban az esetben a LÜB érdemben elbírálhatja a kérelmet azzal, hogy a döntés – és az esetlegesen megítélt támogatás – azzal a nappal válik hatályossá, amikor a munkatárs a minimálisan előírt időtartamú jogviszonnyal már rendelkezik.
(4) A lakásbérleti támogatás mértéke legfeljebb a rezsiköltségek nélkül számított bérleti díj 50%-ának megfelelő összeg, amely azonban nem haladhatja meg az illetményalap 100%-ának megfelelő összeget.
(5) A lakásbérleti támogatás iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell:
a) az érvényes – két tanú aláírásával ellátott vagy ügyvéd által ellenjegyzett – lakásbérleti vagy albérleti szerződés egy másolati példányát,
b) a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány (személyi igazolvány vagy lakcímkártya) másolatát, valamint
c) a bérleti díj megfizetését igazoló bizonylatot (csekk feladóvevény másolata, átvételi elismervény, átutalási megbízás másolata stb.)
(6) A lakásbérleti támogatás határozatlan vagy határozott időre – határozott idejű bérleti szerződés vagy határozott időtartamú jogviszony esetén annak időtartamát meg nem haladóan – állapítható meg. A munkatárs a támogatási idő leteltével újabb lakásbérleti támogatás iránti kérelmet terjeszthet elő. A lakásbérleti támogatás mértékének változtatásával kapcsolatos kérelmet – amennyiben az éppen folyósított támogatás összege nem éri el a jelen utasítás alapján maximálisan adható támogatás mértékét – a támogatás időtartama alatt bármikor előterjeszthet.
(7) A LÜB – a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály tájékoztatása alapján – jogosult tárgyév végén a lakásbérleti támogatásban részesülő munkatársat értesíteni, hogy – pénzügyi fedezet hiányában – a jövőben a korábban megítélt összegnél kevesebb összegű támogatásban részesül, vagy nem részesül támogatásban.
(8) A lakásbérleti támogatást a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály a havi illetmény számfejtésével együtt folyósítja. A lakásbérleti támogatás a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adózik.
(9) A munkatárs a bérleti jogviszony megszűnését haladéktalanul köteles a LÜB elnökének bejelenteni, amely a lakásbérleti támogatás folyósításának automatikus megszűnését vonja maga után.
(10) Lakásbérleti támogatás nem illeti meg a munkatársat
a) a felmentési, illetve munkáltatói rendes felmondási időnek a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés;
b) 30 napon túli, bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság;
c) 30 napon túli egyéb távollét (pl. külföldi ösztöndíj, nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás, határozott idejű áthelyezés)
idejére.
(11) A munkatárs köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a LÜB elnökének a (10) bekezdésben foglaltak bármelyikének bekövetkezését, mely az a) pontban foglalt feltétel esetén a támogatás folyósításának megszűnését, míg a b) és c) pontokban foglalt esetekben a lakásbérleti támogatás folyósításának felfüggesztését vonja maga után.
(12) A támogatásban részesülő munkatárs köteles a bérleti díjak megfizetését – kimutatással és a bérbeadó által aláírt átvételi elismervénnyel – igazolni a LÜB felé minden évben december 5. napjáig, vagy a jogviszony megszűnése illetve tartós távollét esetén az utolsó munkában töltött napon. Amennyiben a munkatárs a bérleti díj megfizetését nem igazolja, a részére nyújtott támogatást köteles visszafizetni. A bérleti díj megfizetésének igazolása banki átutalási megbízással is lehetséges.
Szolgálati lakás
(a minisztérium tulajdonában lévő lakások igénybevétele)
8. § (1) A minisztérium a Budapest, XI. kerületi Külkereskedelmi Otthonházban (Hegyalja út 176–178.) kettő garzonlakással, illetve a Budapest XIII. kerületi Tatai úti társasházban (Fáy u. 93., Szent László u. 83.) két kétszobás lakással (a továbbiakban együtt: szolgálati lakások) rendelkezik.
(2) A szolgálati lakások azt a célt szolgálják, hogy a munkatársaknak – akik valamilyen körülmény folytán lakáshelyzetüket átmenetileg nem tudják megoldani – kulturált lakáskörülményeket biztosítsanak.
(3) A szolgálati lakások igénybevételére a LÜB a szolgálati lakások megüresedése esetén, vagy a lakásbérleti szerződés lejártát megelőzően pályázati felhívást tesz közzé a minisztérium belső tájékoztató fórumain (különösen az Intraneten, illetve kör-e-mail formájában a minisztériumi levelezőrendszeren keresztül), amelyre az igénylő munkatársnak a 2. számú mellékletben szereplő formanyomtatványon pályázatot kell benyújtania. A pályázatban tájékoztatást kell adni a pályázó jelenlegi lakáskörülményeiről, családi állapotáról, illetve arról, hogy milyen körülmény miatt indokolt számára a szolgálati lakás igénybevétele.
(4) Szolgálati lakás igénybevételére pályázhat az a határozatlan idejű jogviszonyban álló munkatárs
a) akinek a minisztériumnál legalább hat hónapja fennáll a jogviszonya, vagy egyébként – áthelyezés esetén – hat hónapos folyamatos kormány-tisztviselői jogviszonnyal rendelkezik, továbbá az a kormánytisztviselő, aki a kormány-tisztviselői jogviszony létesítését megelőzően a minisztériumnál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban állt és az ösztöndíjas jogviszonya és a kormány-tisztviselői jogviszonyának időtartama együttesen eléri a hat hónapot, és
b) lakáshelyzete, szociális körülményei folytán arra rászorul.
(5) A (3) bekezdés szerinti pályázathoz a munkatársnak csatolnia kell
a) a lakó- és tartózkodási helyet igazoló személyi igazolvány, illetve lakcímkártya másolatát,
b) a munkáltatói jogkört gyakorló vezető véleményét, valamint
c) a rászorultságot igazoló egyéb okiratokat (pl. házastárs jövedelemigazolása, eltartott gyermekek anyakönyvi kivonatának másolata stb.).
(6) A lakások igénybevételére egy évre szóló bérleti szerződéssel kerülhet sor, amely legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. A bérleti szerződés megkötéséről, valamint a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek végrehajtásáról a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (továbbiakban: KSZF) gondoskodik. Az egyéves időszak lejártával a bérleti szerződés meghosszabbítása nem automatikus, a bérlőnek – a (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint – újra kell pályáznia a szolgálati lakásra. Amennyiben a pályázók között a bérlő bizonyul a LÜB döntése alapján a legrászorultabbnak, a szerződés egy évvel történő meghosszabbítása iránt a személyügyekért felelős főosztály intézkedik.
(7) A LÜB a döntés-előkészítés során – a rangsorolás céljából – az alábbi szempontokat értékeli: a minisztériumnál töltött jogviszony időtartama, életkor, jövedelem, jelenlegi lakáskörülmények, a munkáltatói jogkör gyakorlójának véleménye. A LÜB – több pályázó esetén – előnyben részesíti a fiatalokat, a többgyermekes munkatársakat és az alacsony jövedelemmel rendelkezőket.
(8) Szolgálati lakást a LÜB három évnél (azaz 1+1+1 évnél) hosszabb időtartamra csak abban az esetben biztosíthat a munkatársnak, amennyiben adott pályázati felhívásra más rászoruló munkatárstól nem érkezett pályázat.
(9) A bérlő a bérleti díjon felül a KSZF-nek köteles megtéríteni a közüzemi szolgáltatások (villany, gáz, víz stb.) díjait is. A bérleti díj összege a társasházak közgyűléseinek határozatai függvényében módosulhat.
(10) Amennyiben a bérlő munkatárs minisztériummal fennálló jogviszonya bármilyen jogcímen megszűnik, legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles kiköltözni a lakásból. Ettől későbbi időpontban – legkésőbb a munkatárs jogviszonya megszűnésének napján – történő kiköltözés csak írásbeli kérelemre, különösen méltányolandó körülmények fennállása esetén engedélyezhető.
Lakáscélú munkáltatói kölcsön
9. § (1) A minisztérium a munkatársai lakáshoz jutását és lakáskörülményeinek javítását kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsönnel (a továbbiakban: lakáscélú kölcsön) támogatja.
(2) A munkatárs részére lakáscélú kölcsön – a lakáscélú számla vezetésével megbízott hitelintézet (a továbbiakban: hitelintézet) útján – az alábbi célokra nyújtható:
a) lakásvásárlás,
b) lakásépítés,
c) lakás-korszerűsítés,
d) lakásbővítés,
e) az a)–d) pontban meghatározott célokra hitelintézettől felvett hitel egészének vagy részének visszafizetése.
(3) Lakáscélú kölcsönben részesíthető – a (2) bekezdésben meghatározott célokra – az a határozatlan időtartamú jogviszonyban álló munkatárs, aki az alábbi feltételeknek megfelel:
a) a minisztériumnál legalább egy éve fennáll a jogviszonya, vagy egyébként – áthelyezés esetén – egyéves folyamatos kormány-tisztviselői jogviszonnyal rendelkezik, továbbá az a kormánytisztviselő, aki a kormány-tisztviselői jogviszony létesítését megelőzően a minisztériumnál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban állt és az ösztöndíjas jogviszonya és a kormány-tisztviselői jogviszonyának időtartama együttesen eléri az egy évet;
b) a lakásigénye méltányolható, azaz:
– a lakáscélú kölcsön felhasználásával vásárolt, épített, bővített, korszerűsített lakás nagysága nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló hatályos jogszabály szerinti méltányolható lakásigény mértékét, és
– a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott építési átlagköltségét nem haladja meg;
c) a lakáscélú kölcsön felhasználásával a saját lakáshelyzetét rendezi (a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt lakás legalább 50 %-os arányban a tulajdonában áll, illetve kerül);
d) hozzájárul ahhoz, hogy a lakáscélú kölcsön visszafizetésének biztosítására az építeni, vásárolni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlanra a minisztérium javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog, valamint lakásvásárlás esetén elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre;
e) vállalja, hogy a minisztériumnál fennálló jogviszonyát a lakáscélú kölcsön visszafizetéséig fenntartja;
f) a lakás építéséhez, megvásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez – a teljes vételárhoz, építési, korszerűsítési költséghez viszonyítva – legalább 20% önerővel rendelkezik;
g) kérelméhez csatolja a 14. § (2) bekezdésben meghatározott mellékleteket.
(3a)4 A (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek alól a hivatali szervezet vezetetője a kölcsönnel érintett munkatárs erre irányuló, indokolással ellátott írásbeli kérelme alapján felmentést adhat. A kérelmet csatolni kell a lakáscélú kölcsön iránti kérelemhez.
(3b)5 A (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltételt nem kell alkalmazni a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. §-ában meghatározott végtörlesztés céljából igényelt lakáscélú kölcsön esetében.
(4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti célra nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a (3) bekezdés f) pontja szerinti önerő akként értelmezendő, hogy a munkáltatói kölcsön jelzálogjog biztosítékául szolgáló ingatlan a forgalmi értékéhez képest legalább 20%-ban tehermentes legyen.
(5) Annak a munkatársnak a lakásépítése, vásárlása támogatható, akinek magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjainak lakástulajdona nincs, illetőleg a meglévőt az újabb lakás szerzése érdekében értékesíti.
(6) A munkatárs lakásának korszerűsítése, bővítése akkor támogatható, ha saját magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjainak a korszerűsíteni, bővíteni kívánt lakáson kívül más lakástulajdona nincs.
(6a)6 A (6) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a (2) bekezdés e) pontja szerinti célra nyújtott lakáscélú munkáltatói kölcsön esetében is.
(7) Az (5) és (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően támogatást vehet igénybe az is, akinek magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjainak
a) együttesen legfeljebb 50 %-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy
b) a tulajdonában lévő lakása lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy
c) haszonélvezettel terhelt lakás tulajdonjogát öröklés vagy ajándékozás útján szerezte meg és a haszonélvező a lakásban lakik.
(8) Nem nyújtható lakáscélú kölcsön
a) annak, aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat;
b) nem lakás céljára szolgáló épület, helyiség (pl. hétvégi ház, nyaraló, garázs) vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez;
c) telek vásárlásához;
d) vásárláshoz az adásvételi szerződés teljesítését (a vételár teljes kiegyenlítését) követően;
e) építéshez, bővítéshez a használatbavételi engedély kiadását követően;
f) korszerűsítéshez – amennyiben az szükséges – az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását követően;
g) ha az a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételektől eltér;
h) annak, aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, illetve aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll;
i) annak a munkatársnak, akinek a jogviszonya megszüntetése folyamatban van [jogviszonya megszüntetéséről megállapodott, felmentését (munkáltatói felmondását) átvette, illetőleg lemondását (munkavállalói felmondását) benyújtotta, az áthelyezésére irányuló kérelem megérkezett stb.].
(9) A (8) bekezdés d)–f) pontjai nem vonatkoznak arra az esetre, ha a munkatárs a munkáltatói kölcsönt a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott célból kéri.
(10) A munkatárs a minisztériumtól egyszerre csak egy jogcímen részesülhet lakáscélú kölcsönben. Újabb támogatási kérelem akkor terjeszthető elő, ha a munkatárs a korábbi kölcsönét teljes egészében visszafizette.
(11) A munkatárs korábbi munkahelyétől kapott lakáscélú kölcsön csak ezen utasításban foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékig vállalható át.
A lakáscélú kölcsön mértéke és visszafizetésének határideje
10. § (1) A lakáscélú kölcsön maximális mértéke
a) 3 000 000 Ft (azaz hárommillió forint) lakásvásárlás és -építés,
b) 1 500 000 Ft (egymillió-ötszázezer forint) bővítés és korszerűsítés,
c) hitelintézettől felvett kölcsön egészének vagy részének visszafizetésére igényelt kölcsön esetén – a hitelintézettől felvett kölcsön felhasználási céljától függően – az a) és b) pontokban meghatározott összeg.
(2) A lakáscélú kölcsön összege nem haladhatja meg a teljes vételárat, az építési, bővítési, korszerűsítési költséget, valamint a hitelintézettől felvett kölcsöntartozás még fennálló részét.
(3) A lakáscélú kölcsön visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 15 év lehet, és azt – a munkatárs kérelmét figyelembe véve – úgy kell megállapítani, hogy a munkatárs számára a törlesztő részletek kifizetése aránytalan terhet ne jelentsen.
(4)7 Az (1)–(3) bekezdésben meghatározottaknál magasabb összegű lakáscélú kölcsönt, vagy hosszabb futamidőt a hivatali szervezet vezetője csak kivételes méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén engedélyezhet.
(5) A (3)–(4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a futamidő megállapításánál figyelembe kell venni
a) a munkatársra irányadó nyugdíjkorhatárt, de
b) legfeljebb a munkatárs 70. életévének betöltéséig terjedhet.
(6) A lakáscélú kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a hitelintézettel történő megállapodás megkötését követő hónap 1. napja.
A kölcsönszerződés tartalma, megszűnése, a szerződés biztosítékai
11. § (1) A kölcsönszerződés minden esetben tartalmazza
a) a kölcsön célját és összegét;
b) a kölcsön visszafizetésének határidejét (futamidőt) és feltételeit;
c) a kölcsön késedelmes visszafizetése esetére irányadó eljárást;
d) a munkatárs kötelezettségvállalását, arra nézve, hogy a minisztériumnál fennálló jogviszonyát a kölcsön folyósításától számított, a szerződésben megállapított – legfeljebb a futamidővel azonos – időtartamig nem szünteti meg, illetve e kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeit;
e) a kölcsön fedezeteként szolgáló ingatlanra a minisztérium jelzálogjogának (lakásvásárlás esetén az elidegenítési és terhelési tilalom) bejegyzésére vonatkozó jogosultságok biztosítására utaló rendelkezést.
(2) A munkatárs köteles viselni a lakáscélú kölcsön hitelintézeti kezelésének költségeit.
(3) A kölcsön visszafizetésének biztosítására minden esetben jelzálogjogot, továbbá lakásvásárlás esetén elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni a kölcsönnel érintett (vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt) ingatlanra, amelyhez a kölcsönvevő munkatársnak, illetve az ingatlan esetleges további tulajdonosainak írásbeli hozzájáruló nyilatkozatot kell tenni. A munkatárs köteles viselni a munkáltatói kölcsön biztosítékaként a minisztérium részére bejegyzendő jelzálogjog földhivatali bejegyzéséhez, visszafizetés esetén a jelzálogjog törléséhez, valamint az esetleges jelzálogjog másik ingatlanra történő átterheléséhez szükséges ingatlan-nyilvántartási igazgatási szolgáltatási díj költségét.
(4) Amennyiben a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan közös tulajdonban áll, a tulajdonostársat adóstársként kell az ügyletbe bevonni.
(5) Amennyiben a LÜB megítélése szerint a kölcsönnel érintett ingatlan nem nyújt kellő fedezetet, a kölcsön folyósításához további biztosítékot [készfizető kezes(ek) állítása, másik ingatlanfedezet felajánlása] határozhat meg feltételként.
(6) Ha a kölcsöntámogatásban részesített munkatárs a törlesztési kötelezettségét – a hitelintézet tájékoztatása szerint – késedelmesen teljesíti, a késedelem idejére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli.
12. § (1) A kölcsönszerződést a minisztérium azonnali hatállyal felmondja, ha a kölcsönben részesült munkatárs
a) a lakáscélú kölcsön iránti kérelmében szándékosan valótlan adatot közölt vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott és ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert;
b) a lakáscélú kölcsön visszafizetésére vonatkozó megállapodást a hitelintézettel a munkáltatói kölcsön átutalásától számított hat hónapon belül nem kötötte meg és ennek okát nem igazolta;
c) a lakáscélú kölcsönt jogosulatlanul nem a hitelcélnak megfelelően használja, illetve használta fel;
d) részletfizetési kötelezettségének az erre vonatkozó írásbeli felszólítás ellenére – legalább három hónapon át – nem tett eleget;
e) a minisztériumnál fennálló jogviszonya – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kölcsönszerződésben vállalt határidő előtt megszűnik;
f) más súlyos szerződésszegést követett el.
(2) Nem kell felmondani a kölcsönszerződést, és a munkáltatói kölcsönt a munkatárs változatlan feltételekkel fizetheti vissza, ha
a) kormány-tisztviselői jogviszonya a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján felmentéssel
b) munkaviszonya rendes felmondással
– a munkáltató működésével összefüggő ok,
– nyugdíjazására tekintettel,
– egészségi, fizikai (nem szakmai) okra alapozott alkalmatlanság [Mt. 89. § (3) bekezdése] miatt, valamint
c) jogviszonya a prémiumévek programban történő részvétel esetén az erre vonatkozó külön törvényben meghatározott módon, vagy
d) a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján tartós külszolgálat céljából történő határozott időre szóló áthelyezéssel
szűnt meg.
(3) A kölcsönszerződés felmondása esetén a fennálló kölcsöntartozás egy összegben válik esedékessé, melyet a munkatárs 30 napon belül köteles visszafizetni.
(4) A munkatárs írásbeli kérelmére, a jogviszony közös megegyezéssel, lemondással vagy végleges áthelyezéssel történő megszűnése esetén, amennyiben a munkatárs
a) a felvett munkáltatói kölcsönből eredő fizetési kötelezettségét a jogviszony megszűnésének időpontjáig minden esetben pontosan teljesítette és
b) a jogviszony megszűnésének időpontjában a munkáltatói kölcsön 50%-át már visszafizette,
abban az esetben a LÜB javaslatára a gazdálkodásért felelős állami vezető a kölcsönszerződés futamidő felezéssel történő módosítását engedélyezheti.
(5) A munkatárs írásbeli kérelmére különös méltánylást igénylő esetekben, a LÜB javaslatára a gazdálkodásért felelős állami vezető az (1)–(4) bekezdésben foglaltaktól eltérő visszafizetési feltételeket is engedélyezhet.
(6) Amennyiben a munkatárs jogviszonya halála miatt szűnt meg, a túlélő házastárssal vagy az örökösökkel lehetőség szerint az elhunyt munkatárssal megkötött szerződés szerinti tartalommal kell a visszafizetésben megállapodni. Kivételesen, a házastárs vagy örökös kérelmére – méltányolható okból – a minisztérium hivatali szervezetének vezetője engedélyezheti a kedvezőbb feltételekkel történő visszafizetést, vagy – a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételekkel és mértékig – a kölcsön, illetve annak egy része vissza nem térítendő támogatássá történő átminősítését. A fennálló kölcsöntartozás visszafizetésére a házastárssal vagy örökössel megállapodást kell kötni.
(7) Ha a lakáscélú kölcsöntámogatásban részesített munkatárs minisztériummal fennálló jogviszonya megszűnik, az új munkáltatója – külön megállapodás alapján – a még ki nem egyenlített teljes kölcsöntartozást átvállalhatja.
(8) A munkáltatói kölcsön az állammal szemben fennálló tartozásnak minősül, ezért – jogszabályi tilalom miatt – nem engedhető el, ide nem értve a (6) bekezdés szerinti vissza nem térítendő támogatássá történő átminősítést.
A lakáscélú kölcsönnel terhelt ingatlan elidegenítése, a jelzálogjog átjegyzése,
további jelzálogjog bejegyzése
13. § (1) A minisztérium jelzálogjogával terhelt ingatlant csak a minisztérium hozzájárulásával lehet elidegeníteni.
(2) Az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás akkor adható meg, ha:
a) a lakáscélú kölcsönben részesített munkatárs vállalja, hogy a még fennálló kölcsöntartozást egy összegben visszafizeti, vagy
b) a kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, illetőleg adásvételi (csere-) szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy a jelzálogjog a másik lakásra átjegyezhető.
(3) A (2) bekezdés a) pontja esetén a kérelemhez csatolni kell a hitelintézet igazolását a kölcsön visszafizetéséről. Ebben az esetben a LÜB elnöke soron kívül megadhatja a hozzájárulást az elidegenítéshez.
(4) A (2) bekezdés b) pontja esetén az elidegenítés és jelzálogjog átjegyzése iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a vonatkozó adásvételi szerződéseket,
b) a jelzálogjoggal megterhelni kívánt ingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát.
(5) Az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás kivételesen akkor is megadható, ha a minisztérium javára fennálló jelzálogjog a munkatárs által felajánlott másik ingatlanra átjegyezhető, és a felajánlott ingatlan a LÜB megítélése szerint kellő fedezetet nyújt.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a munkatársnak csatolnia kell a felajánlott ingatlan
a) tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát,
b) hivatalos értékbecslését,
c) tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozatát a jelzálogjog bejegyzéséhez, ha az ingatlan nem, vagy nem kizárólagosan a munkatárs tulajdonában áll.
(7) A minisztérium jelzálogjogával terhelt ingatlanra – a minisztériumot megelőző ranghelyen történő – további jelzálogjog bejegyzését a LÜB javaslata alapján a gazdálkodásért felelős állami vezető engedélyezheti.
(8) Az elidegenítés engedélyezése, és a jelzálogjog átjegyzése, további jelzálogjog bejegyzése iránti kérelmek elbírálásával kapcsolatos eljárásra egyebekben a lakáscélú kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A lakáscélú kölcsön nyújtásával kapcsolatos eljárási szabályok
14. § (1) A munkatárs a lakáscélú kölcsön iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti igénylőlapon nyújthatja be.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) lakásvásárlás esetén az eladóval kötött adásvételi (csere-) szerződést vagy előszerződést. A(z) (elő)szerződés a vételár megfizetésére vonatkozó pontjának tartalmaznia kell a minisztériumtól felvenni kívánt munkáltatói kölcsön összegét;
b) önkormányzati tulajdonban álló lakás megvásárlása esetén az önkormányzat ajánlatát a lakás értékesítésére, és az adásvételi szerződést vagy előszerződést;
c) lakásépítés, lakásbővítés esetén a kérelmező munkatárs nevére szóló jogerős építési engedélyt, műszaki dokumentációt és költségvetést;
d) lakás-korszerűsítés esetén annak költségvetését, és amennyiben az a kivitelezéshez szükséges, a korszerűsítésre vonatkozó terveket és hatósági engedélyeket;
e) hitelintézettől felvett kölcsön visszafizetésére igényelt kölcsön esetén – a felhasználási céltól függően – az a)–d) pontokban foglaltakat, valamint a hitelintézettel kötött hitelszerződés másolatát;
f) valamennyi esetben a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát.
(3) Az igénylő a kölcsönkérelemben és a mellékleteiben az általa közölt adatok valódiságáért polgári jogi felelősséggel tartozik. Az igénylő a kérelem benyújtása után köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságot érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.
(4) A LÜB vagy annak képviselője, illetve szakértője az objektív elbírálás érdekében a kölcsönigénylés feltételeinek meglétét szükség szerint a helyszínen is vizsgálhatja.
(5) Az igénylő a kérelem elbírálása során egyéb iratok becsatolására, illetve bemutatására is kötelezhető.
(6) A kölcsönkérelmet a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatával kell felterjeszteni.
(7) A kölcsönkérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek:
a) az önálló lakással még nem rendelkező, első lakáshoz jutó munkatársak,
b) a rossz körülmények között lakó (különösen bontásra ítélt vagy szükséglakásban élő stb.) munkatársak,
c) a saját háztartásukban kettő, vagy több gyermek ellátásáról gondoskodó nagycsaládosok,
d) a gyermeküket egyedül nevelő szülők,
e) a fiatal házasok,
f) a minisztériumnál több éve jogviszonyban állók.
(8) A lakáscélú kölcsön iránti kérelmeket a LÜB megvizsgálja, és jogszerűségük, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében, a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével tesz javaslatot a gazdálkodásért felelős állami vezetőnek
a) a kölcsön megadására vagy elutasítására;
b) a támogatás mértékére és a visszafizetés határidejére;
c) a támogatás megadásának általánostól eltérő speciális kikötéseire.
(9) A kölcsönkérelem elbírálásáról – a LÜB javaslata alapján – a gazdálkodásért felelős állami vezető dönt. A személyügyekért felelős főosztály értesíti a kérelmezőt, valamint a minisztérium költségvetéséért felelős főosztályt a döntés eredményéről.
(10) Amennyiben a kölcsön biztosítékaként szolgáló ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, a munkatárs köteles beszerezni a minisztérium javára történő jelzálog bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot, és viselni az ezzel járó költségeket.
(11) A kölcsönszerződés megkötéséről, a minisztérium javára a jelzálogjog bejegyeztetéséről (a kölcsönszerződés megszűnése esetén a törléséről), a megkötött kölcsönszerződés alapján a kölcsönösszeg – hitelintézet útján történő – átutalásáról a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály intézkedik.
Eljárás jelzálogjog törlése esetén
15. § A lakáscélú kölcsönnel kapcsolatos jelzálogjog törlésére akkor van lehetőség, ha a munkatárs a kölcsönt teljes egészében visszafizette. A munkatársnak a személyügyekért felelős főosztály részére meg kell küldenie a hitelintézet által kiállított, a teljes hitelösszeg visszafizetését igazoló okiratot. A jelzálogjog törléséhez szükséges nyilatkozat kiállításáról a minisztérium költségvetéséért felelős főosztály intézkedik.
IV. AZ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
16. § (1) A kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő (a továbbiakban együtt: kormánytisztviselő) lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől történő – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsöne igénylése esetén a Ktv. 49/I. §-ának (1) bekezdése szerinti állami készfizető kezességvállaláshoz szükséges munkáltatói igazolást a 3/a. melléklet szerinti nyomtatványon kérheti a személyügyekért felelős főosztályon.
(2) Ha az állami készfizető kezesség vállalásának – a Ktv. 49/I. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt – feltételei teljesülnek, a személyügyekért felelős főosztály elkészíti az igazolást, amelyet a főosztály vezetője – a gazdálkodásért felelős állami vezető által átruházott hatáskörében – ír alá.
(3) Az aláírt munkáltatói igazolást a személyügyekért felelős főosztály adja át a kormánytisztviselőnek, egyidejűleg rendelkezésére bocsátja a 3/b. melléklet szerinti tájékoztatót, valamint a 3/c. melléklet szerinti bejelentőlapot.
(4) A kormánytisztviselő a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül – a 3/c. melléklet kitöltésével – köteles bejelenteni a személyügyekért felelős főosztálynak
a) a hitelszerződést kötő hitelintézet nevét, címét;
b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;
c) a hitel lejártának időpontját.
(5) A (4) bekezdésben felsorolt adatokban bekövetkezett változásokról a kormánytisztviselő köteles a személyügyekért felelős főosztályt haladéktalanul írásban értesíteni.
V. HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
17. § (1) Jelen utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépésének napján folyamatban lévő lakáscélú munkáltatói támogatás iránti kérelmek, valamint a hatályban lévő bérleti szerződések tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.
(2) Jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium lakáscélú támogatási rendszeréről szóló 11/2009. (IV. 22.) NFGM utasítás, valamint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium lakáscélú támogatási rendszeréről szóló 11/2009. (IV. 22.) NFGM utasítás módosításáról szóló 16/2010 (IV.28.) NFGM utasítás hatályát veszti.
1. melléklet
Kérelmező neve: |
|
|
Munkaköre: |
|
|
Szervezeti egység: |
|
|
Minisztériumnál fennálló jogviszony |
kezdete: |
határozatlan |
Lakóhelye: |
|
|
Korábban részesült-e lakásbérleti támogatásban? |
Nem |
|
Tartózkodási helye: |
|
|
Havi nettó jövedelme: |
|
|
Bérleti szerződés időtartama: |
|
|
Bérleti díj (rezsiköltség nélkül): |
|
|
Részletes indokok (szociális, anyagi körülmények stb.): |
||
* A kérelemhez csatolandó:
1. a lakásbérleti vagy albérleti szerződés másolati példánya (két tanú aláírásával, vagy ügyvédi ellenjegyzéssel);
2. a kérelmező lakcímét igazoló okmány (személyi igazolvány vagy lakcímkártya) másolata;
3. a bérleti díj megfizetését igazoló bizonylat (csekk feladóvevény másolata, átvételi elismervény, átutalási megbízás másolata stb.)
A kérelmet a személyügyekért felelős főosztályon kell – a LÜB elnökének címezve – benyújtani.
|
2. melléklet
Pályázó neve: |
|
|
Munkaköre: |
|
|
Szervezeti egység: |
|
|
Minisztériumnál fennálló jogviszony |
kezdete: |
határozatlan |
Lakóhelye: |
|
|
Tartózkodási helye: |
|
|
Megpályázott lakás megjelölése: |
|
|
Havi nettó jövedelme: |
|
|
Családi állapot: |
|
|
Jelenlegi lakáskörülménye: |
|
|
Részletes indokok (szociális, anyagi körülmények stb.): |
||
* A kérelemhez csatolandó:
– a lakó- és tartózkodási helyet igazoló személyi igazolvány, illetve lakcímkártya másolatát,
– a munkáltatói jogkört gyakorló vezető véleményét, valamint
– a rászorultságot igazoló egyéb okiratokat (pl. házastárs jövedelem igazolása, eltartott gyermekek anyakönyvi kivonatának másolata stb.).
A kérelmet a személyügyekért felelős főosztályon kell – a LÜB elnökének címezve – benyújtani.
3. melléklet8
|
neve: |
rokonsági foka: |
születési éve: |
|
……………………………………………… |
……………………………………………… |
……………………… |
|
……………………………………………… |
……………………………………………… |
……………………… |
|
……………………………………………… |
……………………………………………… |
……………………… |
|
……………………………………………… |
……………………………………………… |
……………………… |
|
neve: |
rokonsági foka: |
életkora: |
lakáshasználati jogcíme: |
|
……………………………… |
……………………………… |
………………… |
……………………… |
|
……………………………… |
……………………………… |
………………… |
……………………… |
|
……………………………… |
……………………………… |
………………… |
……………………… |
|
……………………………… |
……………………………… |
………………… |
……………………… |
3/a. melléklet
Alulírott ............................................................................................................................................................................ (név) |
...................................................................................................................................................................... (szervezeti egység) |
3/b. melléklet
3/c) melléklet
Alulírott .......................................................................................................................................................................................... (név) |
..................................................................................................................................................................... (szervezeti egység) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 49/I. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti bejelentési kötelezettségemnek a következő adatok megadásával teszek eleget: |
a) |
A hitelszerződést kötő hitelintézet |
neve: |
|
címe: |
|
|
|
b) |
Az állami kezességvállalással biztosított hitel nagysága: |
................................................. Ft. |
|
|
|
c) |
A hitel lejártának időpontja: |
......................... év .......................................... hónap......... nap. |
|
|
|
|
|
Tudomásul veszem, hogy a fenti adatokban bekövetkezett változásokról köteles vagyok haladéktalanul írásban tájékoztatni a személyügyekért felelős főosztályt. |
|
|
|
|
|
Budapest, .............................. év....................................... hónap .............. nap. |
|
|
|
............................................................................ |
|
kormánytisztviselő |
|
Az utasítást a 14/2016. (VIII. 31.) NGM utasítás 1. § 2. pontja hatályon kívül helyezte 2016. szeptember 1. napjával.
Az 1. § (1) bekezdése a 36/2011. (XI. 25.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.
A utasítás hatálybalépésekor: 38 650 Ft
A 9. § (3a) bekezdését a 36/2011. (XI. 25.) NGM utasítás 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 9. § (3b) bekezdését a 36/2011. (XI. 25.) NGM utasítás 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 9. § (6a) bekezdését a 36/2011. (XI. 25.) NGM utasítás 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 10. § (4) bekezdése a 36/2011. (XI. 25.) NGM utasítás 3. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet a 36/2011. (XI. 25.) NGM utasítás 4. §-ával megállapított szöveg.
benyújtandó a személyügyekért felelős főosztályon
a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül kötelező a személyügyekért felelős főosztályon leadni!
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás