Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

BÜ BH 2011/306

BÜ BH 2011/306

2011.11.01.
Nemzetközi emberi jogi szerv megállapításán alapuló felülvizsgálat esetén is a Legfelsőbb Bíróságra tartozik annak vizsgálata, hogy felülvizsgálati eljárásban hozható-e a nemzetközi szerződésnek megfelelő határozat, vagy ahhoz az eljárás megismétlése szükséges [Be. 416. § (1) bek. g) pont, 427. § (3) bek., 428. § (4) bek.].
Az elsőfokú bíróság a 2004. április 28-án kihirdetett ítéletével dr. T. A. J. III. r. terheltet bűnösnek mondta ki rongálás vétségében. Ezért őt 300 napi tétel (300 forint egy napi tétel összegű) összesen 90 000 forint pénzbüntetésre ítélte.
A kölcsönösen bejelentett fellebbezések alapján eljárva a másodfokú bíróság a 2005. április 7. napján tartott tanácsülésen meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét a III. r. terheltet érintően helybenhagyta.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a terhelt által a Magyar Köztársaság ellen benyújtott kérelem tárgyában 2009. szeptember 29-én kihirdetett ítéletében megállapította, hogy a terhelt ügyében megsértették az Egyezmény 6. Cikkének – a 6. Cikk 3./c) bekezdésével együttolvasott – 1. bekezdését.
A Legfőbb Ügyészség – a Be. 416. § (1) bekezdés g) pontját megjelölve – hivatalból, a Be. 417. § (2) bekezdése alapján a III. r. terhelt javára felülvizsgálati indítványt nyújtott be a másodfokú határozat hatályon kívül helyezése és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében.
Indokai szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése esetében a Be. 416. § (1) bekezdés g) pontja szerinti felülvizsgálati ok minden törvényi feltétele adott. Egyben utalt a Be. 416. § (3), a 423. § (3) és a 428. § (4) bekezdésére.
A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványa alapos.
A Be. 416. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését, feltéve, hogy a nemzetközi emberi jogi szerv joghatóságának a Magyar Köztársaság alávetette magát.
– akkor is helye van felülvizsgálatnak, ha a nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv a nemzetközi szerződés azon rendelkezésének megsértését állapította meg, amely olyan eljárási szabálysértést valósított meg, mely a Be. szerint felülvizsgálattal nem, csak fellebbezéssel támadható; viszont
– nincs helye felülvizsgálatnak, ha a nemzetközi emberi jogi szerv az ügy ésszerű időn belül történő elbírálása követelményének megsértését állapította meg.
Jelen ügyben a Be. 416. § (1) bekezdés g) pontja szerinti felülvizsgálati ok alaki és tartalmi feltétele egyaránt adott (1993. évi XXXI. törvény, illetve 1998. évi XLII. törvény).
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2009. szeptember 29-én kihirdetett ítélete az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény (Egyezmény) 6. Cikkének – a 6. Cikk 3./c) bekezdésével együtt olvasott – 1. bekezdése megsértését állapította meg. Az EJEB összegzett álláspontja szerint ugyanis „a Bíróság nincs meggyőződve arról, hogy a tárgyalástól való eltekintés másodfokon összhangban állt a tisztességes tárgyalás követelményeivel”. [EJEB ítélet 29. pont.]
Következésképpen jelen ügyben a Be. 416. § (3) bekezdés második mondata nem zárja ki a felülvizsgálatot.
Előrebocsátja a Legfelsőbb Bíróság, hogy önmagában az EJEB döntése nem képezi sem a büntetőjogi felelősségre vonás valamely anyagi jogi akadályát (Btk. III. fejezet), sem pedig felmentés, illetve eljárás megszüntetés valamely eljárásjogi jogcímét [Be. 6. § (3) bek., 331-332. §].
Az Egyezmény megsértésének jogi ténye a jogerős elítélés felülvizsgálatának törvényi oka.
Ehhez képest a Be. 416. § (1) bekezdésének g) pontjára alapított felülvizsgálat esetében is a Legfelsőbb Bíróságra tartozik annak vizsgálata, hogy – tekintettel a Be. 427. § (3) és 428. § (4) bekezdésére – hozható-e felülvizsgálati eljárásban az Egyezménynek megfelelő határozat, vagy ahhoz az eljárás megismétlése szükséges.
Az EJEB döntése – értelemszerűen – egyaránt vonatkozhat anyagi vagy eljárási jogi szabály egyezménysértő alkalmazására. Amennyiben az EJEB döntése eljárási jogi okból fakadó sérelmet állapított meg, akkor a felülvizsgálati eljárás törvényi kereteiben általában kizárt annak lehetősége, hogy a Legfelsőbb Bíróság maga hozzon egyezménysértést már nem tartalmazó határozatot.
Jelen ügyben erről van szó. A védelmi fellebbezés alapján eljárt másodfokú bíróság, az alkalmazás idején hatályos Be. 360. § (1), illetve 361. § (1), 353. § (2) és 363. § (2) bekezdése szerint hagyta helyben tanácsülésen az elsőfokú ítéletet.
Az EJEB döntése szerint azonban – a konkrét ügyben – e törvényi rendelkezés alkalmazása, tehát a másodfokú bíróság tárgyalást, illetve nyilvános ülést mellőző eljárása vezetett egyezménysértéshez.
Ennek kiküszöbölése felülvizsgálati eljárásban – lényegében a feltétlen hatályon kívül helyezést és új eljárás lefolytatását kiváltó eljárási szabálysértések esetével egyező okból – nem lehetséges, ezért az eljárás megismétlése szükséges.
A Legfelsőbb Bíróság ezért – a Be. 424. § (1) bekezdésének c) pontja alapján tanácsülésen eljárva – a másodfokú bíróság végzését – a Be. 427. §-ának (3) bekezdése értelmében, a 428. §-ának (4) bekezdése alapján – hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította.
(Legf. Bír. Bfv. II. 574/2010.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére