31/2011. (IX. 23.) NGM utasítás

az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Szervezeti és Működési Szabályzatáról¹

2011.09.24.

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásról szóló 2010. évi XLIII. törvény 73. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésére, valamint az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről, valamint a munkavédelmi és munkaügyi hatóságok kijelöléséről szóló 314/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdés b) pontjára figyelemmel a következő utasítást adom ki:

1. § Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Szervezeti és Működési Szabályzatát a Mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. § (1) Ez az utasítás a közzététel napját követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti

a) az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2010. (III. 3.) SZMM utasítás,

b) az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területi munkavédelmi, munkaügyi felügyelőségei Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 9/2009. (IV. 15.) SZMM utasítás.

Melléklet a 31/2011. (IX. 23.) NGM utasításhoz

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Szervezeti és Működési Szabályzata

I. FEJEZET

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség általános jogállása

1. § (1) Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) a munkavédelemmel, illetve a munkaügyi hatósági ellenőrzéssel összefüggő egyes nemzetgazdasági és állami irányítási feladatok ellátására, valamint az általános munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési hatósági feladatoknak a központi szakmai irányítására létrehozott, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal, amelynek élén elnök áll.

(2) A munkavédelmi feladatok ellátása kiterjed a munkabiztonság és a munkaegészségügy hatósági feladatainak központi szakmai irányítására, ideértve a foglalkozás-egészségügyi szolgálat törvényben és külön jogszabályban előírt munkavédelmi feladatainak – az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OMFI) közreműködésével történő – szakmai irányítását is.

(3) Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről, valamint a munkavédelmi és munkaügyi hatóságok kijelöléséről szóló 314/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Statútum rendelet) meghatározott körben az OMMF középirányítói irányítási jogokat gyakorol az OMFI tekintetében.

(4) Az OMFI önállóan működő költségvetési szerv, működésének rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Az OMFI – Magyarország területére kiterjedő illetékességgel – ellátja az alapító okiratában és külön jogszabályban meghatározott munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feladatokat.

(5) Az OMMF-nek mint az OMFI középirányító szervének irányító jogai a következők:

a) a Kormány vagy irányító szerv által megállapított költségvetési keretszámoknak az OMMF és OMFI közötti megosztása;

b) a költségvetés végrehajtásában az OMFI tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, továbbá a jóváhagyott költségvetési keretek, illetve az azokból ellátandó feladatok teljesülésének veszélyeztetése esetén intézkedés kezdeményezése az irányító szervnél;

c) javaslattétel, illetve közreműködés az irányító szerv hatáskörébe utalt előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási, -zárolási, -törlési és -felhasználási jogkörök gyakorlása tekintetében;

d) közreműködés az OMFI tevékenységéről és költségvetési kerete végrehajtásáról, a részére meghatározott teljesítménykövetelmények teljesítéséről szóló beszámolóinak az értékelésében, felülvizsgálatában;

e) javaslattétel, illetve közreműködés az OMFI pénzmaradványának, előirányzat-maradványának megállapítása, illetve jóváhagyása tekintetében, ideértve a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználási céljának, rendeltetésének felülvizsgálatát is;

f) közreműködés az OMFI kezelésében lévő, államháztartással összefüggő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok kötelező közzététele, illetve erre irányuló igényre történő szolgáltatása végrehajtásának irányításában.

(6) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormh. R.) 2. § (1) bekezdés 12. pontja szerint a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervének munkavédelmi, munkaügyi felügyelőségei tekintetében az OMMF minősül a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) szerinti szakmai irányító szervnek.

(7) Az OMMF működése törvényeken, így mindenekelőtt a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényen (a továbbiakban: Mvt.), a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényen (a továbbiakban: Met.), továbbá a Statútum rendeleten, és a tevékenységét, valamint feladat- és hatáskörét szabályozó egyéb rendeleteken és az OMMF alapító okiratában foglaltakon alapul.

(8) Az OMMF foglalkoztatottjainak jogviszonya részben kormány-tisztviselői jogviszony, melyre a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.), illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), részben munkaviszony, melyre a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezései az irányadók.

Az OMMF állami feladatként ellátott alaptevékenységei

2. § (1) Az OMMF jogállását, feladat- és hatáskörét az Mvt., a Met., valamint a Statútum rendelet határozza meg.

(2) Az OMMF országos illetékességű központi hivatal.

(3) Az OMMF szervezetét és működését a jelen szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. Valamennyi szervezeti egység tekintetében a működés részletes szabályait az elnök ügyrendben, a belső ellenőrzés tekintetében a Belső Ellenőrzési Kézikönyvben szabályozza.

(4) A OMMF működési szabályait a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni.

Az OMMF alapítása és alapadatai

3. § (1) Az OMMF alapító okiratának

a) kelte: 2010. december 31..

b) száma: NGM/10826/14/2010,

c) hatálybalépése: 2011. január 1.

(2) Az OMMF létrehozásáról szóló jogszabály: a munkavédelem állami irányításáról szóló 1010/1984. (III. 31.) MT határozat.

(3) Az OMMF alapításának időpontja: 1984. július 1.

(4) Az OMMF jogelődjei: Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség, Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség.

(5) Az OMMF irányító szerve: Nemzetgazdasági Minisztérium.

(6) Az OMMF alapadatai a következők:

a) az intézmény neve: Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség,

b) az intézmény rövidített neve: OMMF,

c) az intézmény egyedi, azonosításra szolgáló jele:

d) az intézmény jogállása: önállóan működő és gazdálkodó, országos hatáskörű, központi költségvetési szerv, központi hivatal,

e) az intézmény székhelye: 1024 Budapest, Margit körút 85.,

f) postacím: 1399 Budapest, Pf. 639,

g) államháztartási azonosító: 037404,

h) PIR-törzsszám: 323538,

i) szektorszám: 1051,

j) szakágazat: 841318 Gazdasági, kereskedelmi, munkaügyi igazgatás,

k) statisztikai számjel: 15323534-8413-312-01,

l) adószám: 15323534-2-41,

m) áfaalanyiság: adóalany,

n) bankszámlavezető pénzintézet: Magyar Államkincstár,

o) bankszámlaszámok:

oa) Előirányzat felhasználási keretszámla: 10032000-01743496-00000000,

ob) Letéti számla: 10032000-01743496-20000002,

oc) IBAN: HU64 1003 2000 0174 3496 0000 0000,

od) Lakásalap számla: OTP 11705008-20006883-00000000,

oe) Európai uniós program célelszámolási számla: 10032000-01743496-30005008,

p) Az intézmény engedélyezett létszámkeretét az 1. függelék tartalmazza.

A költségvetési szerv alaptevékenysége és alaptevékenységének besorolása

4. § (1) Az OMMF a munkavédelem, valamint a munkavédelmi és munkaügyi hatósági ellenőrzés szakmai irányítása érdekében:

a) elősegíti a Kormány és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter munkavédelemmel (munkabiztonság, munkaegészségügy) kapcsolatos feladatainak ellátását,

b) ellátja a munkavédelmi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenységet,

c) közreműködik a munkavédelem országos programjának, a nemzeti munkavédelmi politika kialakításában és végrehajtásának irányításában,

d) előkészíti a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintését, a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről szóló éves beszámoló jelentést,

e) kezdeményezi és elősegíti a nevelés és az oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai oktatás területén az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározását,

f) szükség szerint közreműködik az Mvt. 14. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott állami feladatok végrehajtásában,

g) a munkavédelmi tevékenységre, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés javítására irányuló kutatásokat végez,

h) részt vesz a munkavédelemben érintett nemzetközi szervezetek munkájában, együttműködik más államok szerveivel a munkavédelmi feladatok összehangolása érdekében, figyelemmel kíséri a munkavédelmi nemzetközi kutatási eredményeket azok hazai hasznosításának elősegítése érdekében,

i) mint kijelölt nemzeti hatóság, feladat- és hatáskörében ellátja az Európai Munkahelyi és Egészségvédelmi Ügynökség Nemzeti Fókuszpontja feladatait,

j) együttműködik az Európai Unió tagállamainak munkaügyi feladatokat ellátó hatóságaival, nemzeti együttműködés keretében megkeresésre a hatáskörébe tartozó feladatokat érintően tájékoztatást nyújt az elvégzett munkaügyi ellenőrzések megállapításairól, valamint a munkaügyi jogszabályok tartalmáról, a munkaügyi célvizsgálatok tapasztalatairól beszámolót készít a felügyeletet ellátó foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére.

(2) Az OMMF az érdekegyeztetés keretében külön jogszabály szerint részt vesz az érdekegyeztető fórumok tevékenységében. Ennek keretében:

a) részt vesz a Munkavédelmi Bizottság munkájában, ellátja annak titkársági, adminisztratív teendőit;

b) külön jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz egyéb bizottságok, testületek, tevékenységek végzésében, működésében, különösen a szabványosítás, az akkreditálás, a nukleáris baleset-elhárítás, a kémiai biztonság területén.

(3) Az OMMF a jogszabály által hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben:

a) elsőfokú hatósági jogkört gyakorol a munkabiztonsági szakértői engedélyezési feladatokat, valamint az igazságügyi szakértői szakhatósági feladatokat illetően, vezeti a hatósági nyilvántartásokat;

b) másodfokú hatóságként elbírálja a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei által elsőfokú hatósági jogkörben hozott közigazgatási döntései ellen benyújtott fellebbezést;

c) másodfokú hatóságként elbírálja a hatáskörrel rendelkező, illetékes kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítéssel kapcsolatos döntése ellen benyújtott fellebbezést;

d) felügyeleti szervként – felügyeleti eljárás keretében – felülvizsgálja a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek jogszabálysértő eljárását és döntéseit;

e) ellátja az egyéni védőeszközök kijelölésével kapcsolatos Kijelölést Előkészítő Bizottság feladatait.

(4) Szakmai irányító szervként ellátja a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek törvényességi, szakszerűségi, valamint – a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter közreműködésével – hatékonysági ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. A fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek munkáját módszertani és tájékoztató anyagokkal segíti a hatósági jogalkalmazás egységességének biztosítása érdekében.

(5) A hatósági és felügyeleti jogkör gyakorlása körében a kiadmányozási hatásköröket a 2. függelék határozza meg.

5. § (1) Az OMMF további alapfeladatai:

a) működteti az Mvt. 14. § (1) bekezdés e) pontja szerinti munkavédelmi információs rendszert;

b) munkavédelmi pénzbírságból származó bevételeiből külön jogszabály szerint támogatja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés céljainak megvalósulását, melynek keretében közreműködik a nyilvános pályáztatás lefolytatásában, szerződéses félként képviseli a magyar államot;

c) a munkavédelmi, valamint munkaügyi szabályok munkáltatók általi megtartásának, illetve a munkáltatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségének külön jogszabály szerinti eljárásban történő igazolása céljából a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal hatósági nyilvántartást vezet;

d) külön jogszabály alapján ellátja az országos munkavédelmi, munkaügyi nyilvántartással kapcsolatos adatkezelői feladatokat;

e) vezeti a jogszabály által előírt, munkavállalókkal kapcsolatos nyilvántartásokat;

f) ellátja a jogszabály, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszköz által feladatkörébe utalt feladatokat;

g) munkaszervezete útján ellátja a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter munkavédelemmel összefüggő feladatait.

(2) Az OMMF alaptevékenységeinek (2010. január 1-jétől érvényes) államháztartási szakfeladatrendi besorolása:

a) 841333 Munkavédelem és munkaügyi ellenőrzés központi igazgatása és szabályozása;

b) 841337 Munkavédelmi célú támogatások és közcélú információs rendszer működtetése;

Az OMMF gazdálkodása

6. § (1) Az OMMF a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címként szerepel.

(2) Az OMMF gazdálkodási jogköre alapján önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, központi hivatal.

(3) Az OMMF elsődleges kincstári ügyfél.

(4) Az OMMF kezelésében és a magyar állam tulajdonában lévő vagyon vagyonkezelője az OMMF.

(5) Az OMMF által állami feladatként ellátott alaptevékenységek forrásai: a támogatás, a támogatásértékű bevétel (elkülönített állami pénzalapból, európai uniós támogatásból, fejezeti kezelésű előirányzatból), az átvett pénzeszköz, a saját bevétel.

(6) Az OMMF vállalkozási tevékenységet nem végez, gazdasági társaságban, illetve nonprofit szervezetben nem vesz részt.

(7) Az OMMF-et gazdálkodási jellegű, illetve költségvetési kihatású ügyekben külön elnöki utasításban meghatározottak szerint az elnök képviseli.

(8) Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 156. § (3) bekezdésének megfelelően a 3. függelék az OMMF szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről szóló hatályos OMMF belső szabályzat.

II. FEJEZET

Az OMMF szervezeti felépítése, szervezeti tagozódása

7. § (1) Az OMMF szervezete elnöki titkárságra, főosztályokra, önálló osztályokra, valamint a főosztályi szervezethez nem tartozó önálló kormánytisztviselőkre tagozódik. A főosztályok szervezeti egységei az osztályok. Az osztályok további szervezeti egységekre nem tagolhatók.

(2) Az elnököt irányítási és vezetési feladatainak ellátásában munkavédelmi, illetve munkaügyi elnökhelyettes segíti. Az OMMF szervezeti egységeinek irányítását közvetlenül vagy az elnökhelyettesek útján látja el.

(3) A gazdasági vezető feladatait az elnök közvetlen felügyelete és irányítása mellett látja el, a pénzügyi-gazdasági feladatok tekintetében az elnök helyettese.

(4) Az Elnöki Titkárság élén titkárságvezető, a főosztály (önálló osztály) élén főosztályvezető (önálló osztályvezető), az osztályok élén osztályvezető áll. A főosztályvezető irányítási és vezetési tevékenységét főosztályvezető-helyettes segítheti. A főosztályvezető-helyettes egyidejűleg osztályvezetői feladatot is elláthat. A főosztályvezető-helyettes felelőssége a főosztályvezető helyettesítése során a főosztályvezetőével, a rábízott osztály vezetése tekintetében az osztályvezetőével azonos.

(5) Az OMMF önálló kormánytisztviselői:

a) Minőségirányítási felelős,

b) Belső ellenőr,

c) Sajtószóvivő,

d) Elnöki tanácsadó, elnöki szaktanácsadó,

e) Orvos tanácsadó, orvos szaktanácsadó,

f) Informatikai biztonsági felelős,

g) Egyéni védőeszközökkel kapcsolatos kijelölést előkészítő bizottsági felelős,

h) Belső adatvédelmi felelős.

Az OMMF szervezeti egységei és irányítási rendszere

8. § (1) Az elnök közvetlen irányítása alá tartozik:

1. Munkavédelmi elnökhelyettes;

2. Munkaügyi elnökhelyettes;

3. Elnöki Titkárság;

4. Jogi Főosztály

a) Jogi, Igazgatási és Panaszkezelési Osztály,

b) Szabályozási és Koordinációs Osztály;

5. Humánpolitikai Főosztály

a) Humán Erőforrás Fejlesztési Osztály,

b) Munkaügyi, Munkaerő- és Bérgazdálkodási Osztály;

6. Nyilvántartási Önálló Osztály;

7. Projektiroda;

8. Gazdasági vezető;

9. Minőségirányítási felelős;

10. Belső ellenőr;

11. Sajtószóvivő;

12. Elnöki tanácsadó, elnöki szaktanácsadó;

13. Informatikai biztonsági felelős;

14. Belső adatvédelmi felelős;

15. Egyéni védőeszközökkel kapcsolatos kijelölést előkészítő bizottsági felelős (e feladat ellátása körében).

(2) A munkavédelmi elnökhelyettes irányítása alá tartozik:

1. Munkavédelmi Főosztály

a) Munkavédelmi Hatósági Osztály,

b) Munkavédelmi Felügyeleti Osztály,

c) Munkavédelmi Módszertani Osztály,

d) Munkavédelmi Információs és Nemzetközi Osztály;

2. Orvos tanácsadó, orvos szaktanácsadó.

(3) A munkaügyi elnökhelyettes irányítása alá tartozik:

1. Munkaügyi Főosztály

a) Munkaügyi Hatósági Osztály,

b) Munkaügyi Felügyeleti Osztály,

c) Munkaügyi Módszertani Osztály;

2. Informatikai Főosztály

a) Rendszerüzemeltetési Osztály,

b) Rendszerfejlesztési és Információtechnológia-biztonsági Osztály.

(4) A gazdasági vezető irányítása alá tartozik:

1. Gazdasági Főosztály

a) Pénzügyi és Számviteli Osztály,

b) Vagyongazdálkodási Osztály.

(5) Az OMMF szervezeti egységei feladataikat kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők és munkavállalók közreműködésével látják el. A kormánytisztviselők ellátják az OMMF közhatalmi tevékenységének gyakorlásával összefüggő egyes részfeladatokat, a kormányzati ügykezelők ellátják a közhatalmi tevékenység gyakorlásához kapcsolódó egyes adminisztratív és igazgatási feladatokat. A munkavállalók a feladatkörükben közreműködnek az OMMF feladatainak ellátásában.

(6) A 4. függelék határozza meg azokat a munkaköröket, amelyekben a vagyonnyilatkozat-tétel kötelező.

9. § (1) Az OMMF szervezeti felépítésének és irányítási rendszerének vázát az 5. függelék tartalmazza.

(2) Az OMMF vezetőinek, kormánytisztviselőinek és munkavállalóinak feladat- és hatáskörét a III. fejezet, az OMMF szervezeti egységeinek feladat- és hatáskörét a IV. fejezet határozza meg.

III. FEJEZET

Az OMMF vezetőinek, kormánytisztviselőinek, beosztott munkatársainak feladat- és hatásköre

I.
A vezetők, feladataik és hatáskörük

Az elnök

10. § (1) Az OMMF élén az elnök áll, aki a Statútum rendeletben, az OMMF Alapító Okiratában megállapított feladat- és hatáskörben önállóan vezeti az OMMF szervezetét, irányítja annak tevékenységét és ellátja a jogszabályokban megállapított hatósági jogköröket.

(2) Az elnök a Statútum rendeletben meghatározott szakmai irányítást gyakorol a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek tevékenysége felett.

(3) Az elnök a részére megállapított feladat- és hatásköröket – a személyes hatáskörben fenntartott ügyek kivételével – az OMMF szervezeti egységein keresztül gyakorolja.

Az elnök feladatai és hatásköre

11. § (1) Az elnök feladatkörében:

a) gondoskodik az OMMF fő feladatainak kijelöléséről, teljesítéséről, irányítja az OMMF működését;

b) jóváhagyja az OMMF munka- és ellenőrzési tervét és a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei ellenőrzésének irányelveit és ellenőrzési tervét;

c) évente meghatározza a teljesítménykövetelmények alapját képező kiemelt célokat;

d) kiadja az egyes szervezeti egységek ügyrendjét, a Belső Ellenőrzési Kézikönyvet;

e) jóváhagyásra felterjeszti a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter részére az OMMF és az OMFI közötti, a pénzügyi-gazdasági feladatok munkamegosztásáról és felelősségvállalási rendjéről szóló megállapodást;

f) ellátja a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ber.) előírt feladatait;

g) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter állandó helyetteseként részt vesz a Nukleárisbaleset-elhárítási Kormánybizottságban, gondoskodik az OMMF képviseletéről más tárcajellegű vagy tárcaközi bizottságok munkájában;

h) képviseli az OMMF-et az országos hatáskörű szervek és szervezetek előtt, továbbá a hazai és a nemzetközi szakmai szervezetekben;

i) véleményezi az OMMF tevékenységét érintő előterjesztéseket, jogszabályok tervezetét;

j) egyeztetési jogot gyakorol a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek ügyrendjével kapcsolatban.

(2) Az elnök irányítási jogkörében:

a) közvetlenül irányítja az elnökhelyettesek, az elnöki tanácsadók, elnöki szaktanácsadók, valamint a közvetlen irányítása alá tartozó önálló feladatot ellátó kormánytisztviselők és szervezeti egységek munkáját;

b) gondoskodik az OMMF törvényes működéséről, a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által meghatározott feladatok végrehajtásáról;

c) kiadja a hatáskörébe tartozó közjogi szervezetszabályozó eszközöket (normatív utasításokat), egyedi utasításokat, a hatáskörébe tartozó módszertani és tájékoztató anyagokat, jóváhagyja az OMMF honlapjára kerülő információs anyagokat;

d) kiadja az OMMF működésével kapcsolatos belső ügyviteli utasításokat, szabályzatokat;

e) ellátja a fővárosi és megyei munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervek szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat;

f) ellátja az OMFI középirányításával kapcsolatos feladatokat;

(3) Az elnök hatósági jogköre:

a) a 2. függelékben meghatározott hatásköri elhatárolás szerint elbírálja a fővárosi és megyei munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervek által hozott elsőfokú döntések elleni jogorvoslati kérelmeket;

b) ellátja a munkabiztonsági szakértői engedélyezést (a Magyar Mérnöki Kamara hatáskörébe nem tartozó esetekben), valamint az igazságügyi munkabiztonsági szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolását;

c) gyakorolja a jogszabályokban, különösen a Statútum rendeletben meghatározott jogköreit.

(4) Az elnök feladatai ellátásához tanácsadó testületeket működtethet, partnerségi együttműködés keretében együttműködési megállapodásokat köt.

(5) Az elnök képviseleti jogkörét, kiadmányozási hatáskörét az SZMSZ keretei között, az ügyek meghatározott csoportjára nézve külön elnöki utasításban az OMMF vezetői feladatokkal megbízott kormánytisztviselőjére átruházhatja.

12. § (1) Az elnök megadja az egyetértést a kormánymegbízott részére a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervek vezetőinek kinevezéséhez.

(2) Az elnök gyakorolja a következő munkáltatói jogköröket:

a) az OMMF elnökhelyettesei (a kinevezés és felmentés kivételével), a közvetlen irányítása alá tartozó vezetők, főosztályvezetők, önálló feladattal megbízott kormánytisztviselők, az elnöki tanácsadók, elnöki szaktanácsadók tekintetében;

b) a munkavédelmi elnökhelyettes közvetlen szakmai irányítása alá tartozó orvos tanácsadó, orvos szaktanácsadó kinevezése és felmentése, bér és jutalom megállapítása, fegyelmi és anyagi felelősségre vonása;

c) a főosztályvezető-helyettesek kinevezése és felmentése, fegyelmi és anyagi felelősségre vonása;

d) az osztályvezető kinevezése és felmentése.

(3) Az átruházott munkáltatói jogköröket a 6. függelék tartalmazza. Az elnök az átruházott munkáltatói jogkört – a munkáltatói jogkört gyakorló vezető egyidejű értesítésével – magához vonhatja.

(4) A Ktv., illetve a Ktjv. előírásainak megfelelően az elnök minősíti az OMMF főosztályvezetőit, gondoskodik a rájuk vonatkozó teljesítménykövetelmények kitűzéséről és a teljesítmény értékeléséről.

(5) Az elnök át nem ruházható hatáskörében dönt az OMMF kormánytisztviselői alapilletményének a Ktv.-ben, illetve a Ktjv.-ben meghatározott mértékben történő megemeléséről vagy csökkentéséről a kormánytisztviselők szakmai munkájának értékelése alapján.

(6) Az elnök előterjesztést tesz kormány-, miniszteri kitüntetésre, címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi, címzetes főmunkatársi, szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományoz. Az adományozható címek együttesen nem haladhatják meg az OMMF felsőfokú iskolai végzettségű kormány-tisztviselői létszámának 20%-át.

(7) Az elnök megállapítja az OMMF által évente adományozható kitüntetések megnevezését, számát, a jutalmazás alapelveit, a nyugdíjba vonuló kormánytisztviselők munkájának elismerési módját. A részletes szabályokat, valamint az eljárási rendet az elnök külön elnöki utasításban állapítja meg.

Az elnök jogosultsága

13. § (1) Az elnök jogosult az OMMF, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei szakmai tevékenységének szabályozására normatív utasítást, egyedi utasítást, módszertani és szakmai tájékoztató anyagokat kibocsátani, illetve körlevelet kiadni. Az elnök az általa kibocsátott utasítás hatályát nem terjesztheti ki az irányítása alá nem tartozó szervekre és személyekre.

(2) Az elnök jogosult a korábban lefolytatott ellenőrzések szakszerűségét, törvényességét a helyszínen is ellenőrizni vagy ellenőriztetni, – a törvény által meghatározott esetekben – hatósági jogkörében felettes szervként jár el a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek eljárásával és döntéseivel kapcsolatban. Jogszabály által meghatározott esetekben központosított ellenőrzés lefolytatását rendelheti el.

(3) Az elnök az OMMF feladatait és hatáskörét érintő kérdésekben tájékoztatást kérhet, véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet az OMMF, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek szervezetét, feladatait és működését érintő kérdésekben.

(4) Az elnök az OMMF nevében együttműködési megállapodásokat köthet, kötelezettségeket vállalhat.

(5) Az elnök jogosult a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalásra a mindenkor hatályos Gazdálkodási Szabályzatban foglaltak szerint.

(6) Az elnök a tömegkommunikációs szervek részére tájékoztatást adhat.

Az elnök felelőssége

14. § (1) Az elnök felelős az alapító okiratban előírt tevékenységek ellátásáért, az irányítása alatt álló szervezet törvényes működtetéséért, a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök betartásáért, betartatásáért, a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés eredményességéért, hatékonyságáért.

(2) Az elnök felelős az OMMF kormánytisztviselőinek, kormányzati ügykezelőinek, valamint munkavállalóinak munkakörülményeit érintő törvények, rendeletek, előírások végrehajtásának biztosításáért, melynek érdekében munkavédelmi megbízottat jelöl ki.

(3) Az elnök felelős a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által jóváhagyott költségvetési keret betartásáért, az OMMF ésszerű és takarékos költséggazdálkodásáért, a feladatai ellátásához az OMMF vagyonkezelésébe, illetve használatába adott vagyon rendeltetésszerű felhasználásáért.

(4) Az elnök felelős az OMMF gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért.

(5) Az elnök felelős az OMMF egészét érintő szervezeti és működési változások, a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzést érintő jogszabály-módosítások kezdeményezéséért, a változások végrehajtásának koordinálásáért, az erőforrások megfelelő felhasználásával.

(6) Az elnök felelős az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért.

(7) Az elnök felelős a szakmai és pénzügyi monitoringrendszer folyamatos működtetéséért, a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, továbbá a számviteli rendért.

Az elnökhelyettesek

15. § (1) Az elnököt feladatai ellátásában munkavédelmi és munkaügyi elnökhelyettes segíti. Az elnökhelyettesek a saját szakterületükön (munkavédelem, munkaügy) jogosultak az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén a szükséges intézkedések megtételére, az elnök helyettesítésére.

(2) Az elnök egyedi utasítással jelöli ki azt az elnökhelyettest, aki az elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén ellátja az elnök általános helyettesítésével kapcsolatos feladatokat.

(3) Az elnökhelyettest a feladatkörébe utalt ügyekben távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnök, vagy annak döntése alapján a másik elnökhelyettes helyettesíti. Elnöki döntés alapján a szervezeti egységét érintő szakterületet illetően a főosztályvezető is elláthatja az elnökhelyettes helyettesítését.

Az elnökhelyettesek általános feladatai és hatásköre

16. § (1) Az elnökhelyettesek az elnök által átruházott jogkörben képviselik az OMMF-et és irányítják a szakterületi feladatok végrehajtását.

(2) Az elnökhelyettesek a saját szakterületükön:

a) kialakítják az OMMF rövid és középtávú stratégiai terveinek koncepcióját;

b) kialakítják, működtetik és ellenőrzik az általuk irányított főosztályok belső kontroll rendszerét;

c) gondoskodnak a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek jogalkalmazói tevékenysége egységességét elősegítő közjogi szervezetszabályozó eszközök, egyedi elnöki utasítások, módszertani és tájékoztató anyagok előkészítéséről, kiadják – az elnök egyidejű tájékoztatásával – a hatósági munkát segítő, hatáskörükbe tartozó módszertani és tájékoztató anyagokat, valamint körleveleket;

d) a szakmai irányítási és ellenőrzési feladatok ellátásának biztosítása érdekében folyamatos kapcsolatot tartanak a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal, a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveivel, illetve azok vezetőivel;

e) folyamatos kapcsolatot tartanak a szociális partnerekkel, és ellátják a delegálás alapján feladatkörükbe utalt bizottsági tagsággal járó feladatokat;

f) koordinálják szakterületükön mindazokat az ügyeket, amelyek irányítását az elnök nem tartotta fenn magának.

(3) Az elnökhelyettesek közreműködnek az OMMF felelősségébe tartozó jogszabályok előkészítésében, a jogszabályok tervezeteinek kialakításában, véleményezésében, a javaslattételben, a belső szabályozás előkészítésében. Részt vesznek az igazgatási és érdekegyeztetési feladatok ellátásában.

(4) Az elnökhelyettesek saját szakterületükön kialakítják:

a) az OMMF szintű stratégiai jelentőségű ügyek, állásfoglalások, statisztikai adatok feldolgozásával, elemzésével, értékelésével kapcsolatos kérdések,

b) a jogszabályok, szakmai rendelkezések, szakmai követelmények,

c) az összefoglaló szakmai anyagok, előterjesztések,

d) a szakmai kapcsolattartás, együttműködések,

e) a nemzetközi feladatok és kapcsolatok, a pályázatok tartalmi kérdései,

f) a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei éves munkatervi feladatai tervezésének, célkitűzéseinek és a végrehajtás ellenőrzésének,

g) a hatósági, területi tanácsadó feladatokkal, a szakterület szakmai irányításával és ellenőrzésével összefüggő tájékoztatások, szakvélemények elkészítése,

h) a nyilvánosság tájékoztatásának

fő szakmai irányait, szempontjait.

(5) Az elnökhelyettesek gondoskodnak szakterületükön a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, az irányító szervek határozataiban, utasításaiban, az elnöki intézkedésekben, körlevelekben foglaltak betartásáról és betartatásáról, valamint az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek tájékoztatásáról.

(6) Az elnökhelyettesek a hatásköri elhatárolásnak megfelelően értékelik az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, a szakterületi elhatárolásnak megfelelően a vezetők munkáját, illetve ennek alapján kezdeményezik a szükséges intézkedéseket.

(7) Az elnökhelyettesek munkakörük ellátása során szoros kapcsolatot tartanak fenn a másik elnökhelyettessel, a fővárosi és megyei kormányhivatalok, illetve azok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek vezetőivel, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium illetékes vezetőivel, a társhatóságok és egyéb szervek vezetőivel.

(8) Az elnökhelyettesek szakterületüket érintően – a hatásköri elhatárolásnak megfelelően –módszertani és tájékoztató anyagokat, operatív intézkedéseket adnak ki.

(9) Az elnökhelyettesek figyelemmel kísérik az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek részére biztosított jutalmazási keret összegek teljesítményarányos felhasználását.

(10) Az elnökhelyettesek az irányításuk alá tartozó szakterület tevékenységének tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatják az elnököt, a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek vezetőit.

Az elnökhelyettesek jogosultsága

17. § (1) Az elnökhelyettesek – a szakterületi és hatásköri elhatárolásnak megfelelően – jogosultak vezetői értekezlet szervezésére, megtartására, módszertani és tájékoztató anyagok, körlevél kiadására.

(2) Az elnökhelyettesek részt vehetnek az irányításuk alá tartozó szakterület munkáját érintő értekezleten, megbeszélésen, az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkájával kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak, tájékoztatást kérhetnek, illetve a hatáskörükbe utalt ügyekben dönthetnek a működést, a feladat-végrehajtást érintő kérdésekben.

(3) Az elnökhelyettesek jogosultak a hatáskörükbe utalt kiadmányozási és munkáltatói jogkörök gyakorlására, a szakterületüket érintően az információátadás ellenőrzésére.

(4) Az elnökhelyettesek a külön elnöki utasításban foglalt hatásköri elhatárolás szerint jogosultak a szakterületüket érintő kérdésekben a tömegkommunikációs szervek részére nyilatkozatot, tájékoztatást adni.

(5) Az elnökhelyettesek jogosultak a feladataik végrehajtása során – a kapott utasítások teljesítése mellett – eltérő álláspontjukat rögzíteni és azt az elnök tudomására hozni.

Az elnökhelyettesek felelőssége

18. § (1) Az elnökhelyettesek felelősek az irányításuk alá tartozó szakterület tevékenységének eredményes koordinálásáért.

(2) Az elnökhelyettesek felelősek az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek feladatkörébe rendelt feladatok végrehajtásának eredményességéért, az akadályozó tényezők elhárításáért, a szükséges intézkedések megtételéért, a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, elnöki intézkedések, körlevelek betartásáért, betartatásáért.

(3) Az elnökhelyettesek felelősek az irányításuk alá tartozó szakterületet érintő intézkedések, jogszabály-módosítások kezdeményezéséért, azok végrehajtásáért, az erőforrások ésszerű működtetéséért.

(4) Az elnökhelyettesek felelősek az elnök által átruházott kiadmányozási és munkáltatói jogkörök gyakorlásáért, törvényességéért.

A munkavédelmi elnökhelyettes szakmai feladatai és hatásköre

19. § (1) A munkavédelmi elnökhelyettes irányítja és felügyeli a Munkavédelmi Főosztály, valamint az orvos tanácsadók és orvos szaktanácsadók tevékenységét. Az irányítása alá eső szakmai kérdésekben jogosult a szükség szerinti mértékben az OMFI-t bevonni, e körben megkeresheti és feladat elvégzésére utasíthatja.

(2) A munkavédelmi elnökhelyettes állandó résztvevője a Munkavédelmi Bizottság üléseinek és az OMFI vezetői értekezleteinek.

(3) A munkavédelmi elnökhelyettes a 2. függelék szerinti átruházott hatáskörben:

a) elbírálja a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei által hozott elsőfokú munkavédelmi közigazgatási döntések ellen benyújtott fellebbezéseket, a felügyeleti eljárás iránti kérelmeket,

b) elbírálja az egyéb, hatáskörébe utalt ügyeket.

(4) A munkavédelmi elnökhelyettes az elnök jóváhagyása alapján az OMFI-n keresztül és közreműködésével végzi a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkavédelmi feladataival összefüggő szakmai irányítás összehangolását.

(5) A munkavédelmi elnökhelyettes – a Munkavédelmi Főosztály és a Jogi Főosztály vezetőinek közreműködésével – közvetlenül meghatározza a munkavédelmi jogszabályok előkészítésének szakmai szempontjait és – az elnök felügyelete mellett – irányítja a jogszabály-előkészítést.

(6) A munkavédelmi elnökhelyettes közreműködik a munkavédelmet, a hatósági ellenőrzési és eljárási gyakorlatot érintő jogszabályok, tervezetek véleményezésében, az ezzel kapcsolatos szakmai egyeztetésekben.

(7) A munkavédelmi elnökhelyettes – a Munkavédelmi Főosztály közreműködésével – ellátja a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek szakmai irányítása keretében hatáskörébe utalt feladatokat, kezdeményezi a munkavédelmi szakterületet érintő közjogi szervezetszabályozó eszközök kiadását, módszertani és tájékoztató anyagok kiadásával segíti a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei feladatainak ellátását.

(8) A munkavédelmi elnökhelyettes felelős az OMFI OMMF-et érintő szakmai feladatainak összefogásáért.

(9) A munkavédelmi elnökhelyettes a munkavédelmi feladatok végrehajtásával összefüggésben – a Munkavédelmi Főosztály vezetőjével egyeztetve – a feladatra szóló munkacsoportot jelölhet ki, meghatározhatja, ütemezheti és számon kérheti feladatait.

(10) A munkavédelmi elnökhelyettes feladatainak ellátása során jogosult az Informatikai Főosztály részére közvetlenül feladatokat meghatározni, és ezzel összefüggésben utasítást adni.

(11) A munkavédelmi elnökhelyettes gyakorolja a 6. függelék szerint hatáskörébe utalt munkáltatói jogköröket.

(12) A munkavédelmi elnökhelyettes felügyeli a Nemzeti Munkavédelmi Politika részanyagaival kapcsolatos feladatok ellátását és a munkavédelem nemzetgazdasági helyzetéről szóló jelentés elkészítését.

A munkaügyi elnökhelyettes szakmai feladatai és hatásköre

20. § (1) A munkaügyi elnökhelyettes irányítja és felügyeli a Munkaügyi Főosztály, valamint az Informatikai Főosztály tevékenységét.

(2) A munkaügyi elnökhelyettes a 2. függelék szerinti átruházott hatáskörben:

a) elbírálja a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei által hozott elsőfokú munkaügyi közigazgatási döntések ellen benyújtott fellebbezéseket, a felügyeleti eljárás iránti kérelmeket,

b) elbírálja az egyéb, hatáskörébe utalt ügyeket.

(3) A munkaügyi elnökhelyettes közreműködik a munkaügyi ellenőrzési és eljárási gyakorlatot érintő jogszabályok, tervezetek véleményezésében, az ezzel kapcsolatos szakmai egyeztetésekben.

(4) A munkaügyi elnökhelyettes figyelemmel kíséri a kiemelt munkaügyi-ágazati feladatok végrehajtásának teljesítését és javaslatot tesz a végrehajtás módjára.

(5) A munkaügyi elnökhelyettes – a Munkaügyi Főosztály közreműködésével – ellátja a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek szakmai irányítása keretében hatáskörébe utalt feladatokat, kezdeményezi a munkaügyi ellenőrzést érintő közjogi szervezetszabályozó eszközök kiadását, módszertani és tájékoztató anyagok kiadásával segíti a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei feladatainak ellátását.

(6) A munkaügyi elnökhelyettes a munkaügyi ellenőrzést érintő feladatok végrehajtásával összefüggésben – a Munkaügyi Főosztály vezetőjével egyeztetve – a feladatra szóló munkacsoportot jelölhet ki, meghatározhatja, ütemezheti és számon kérheti feladatait.

(7) A munkaügyi elnökhelyettes figyelemmel kíséri az OMMF informatikai rendszerének alkalmazhatóságát és jogszabályi megfelelőségét.

(8) A munkaügyi elnökhelyettes gyakorolja a 6. függelék szerint hatáskörébe utalt munkáltatói jogköröket.

II.
A vezető beosztású kormánytisztviselők általános feladat- és hatásköre

A főosztályvezető, önálló osztályvezető és a szervezeti egység önálló vezetője

21. § (1) A főosztályvezető az SZMSZ-ben megállapított feladat- és hatáskörében, a kötelezettségek betartásával irányítja és vezeti a szervezeti egység munkáját.

(2) A főosztályvezetőt feladatai ellátásában a főosztályvezető-helyettes segíti, aki a főosztályvezető távolléte vagy akadályoztatása esetén – a munkáltatói jogkörök kivételével – teljes jogkörrel gyakorolja a főosztályvezetőt megillető döntési és kiadmányozási hatásköröket.

(3) A főosztályvezető – elnöki döntés alapján – a szervezeti egységét érintő szakterületet illetően helyettesítheti az irányítását ellátó elnökhelyettest, annak távolléte vagy akadályoztatása esetén.

(4) Az önálló osztályvezető és a szervezeti egység önálló vezetője az SZMSZ-ben meghatározott szervezeti egység vonatkozásában ellátja a főosztályvezető által gyakorolt feladat- és hatásköröket.

A főosztályvezető általános feladatai és hatásköre

22. § (1) A főosztályvezető szervezi, irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló szervezeti egység munkáját, gondoskodik arról, hogy a szervezeti egység szakterületét érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, az elnök és az irányítását ellátó elnökhelyettes intézkedései az általa vezetett szervezeti egység, illetve a szakterület munkájában érvényesüljenek.

(2) A főosztályvezető meghatározza az általa vezetett szervezeti egység munkatervét, a beosztott kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők és munkavállalók munkakörét (munkaköri leírását), ellenőrzi a munkatervi és egyéb feladatainak végrehajtását.

(3) A főosztályvezető – legalább évente – beszámoltatja a beosztott kormánytisztviselőket, kormányzati ügykezelőket és munkavállalókat, osztályonként értékeli a végzett tevékenységet, minősíti a közvetlen vezetése alá tartozó kormánytisztviselőket, értékeli a kormányzati ügykezelőket és munkavállalókat, gondoskodik a hivatali fegyelem megtartásáról.

(4) A főosztályvezető gyakorolja a részére átruházott kiadmányozási és munkáltatói jogköröket.

(5) A főosztályvezető a jogszabályi rendelkezések figyelembevételével javaslatot tesz az egyes alkalmazottak bérezésére és jutalmazására.

(6) A főosztályvezető szakterületét érintően gondoskodik az éves ellenőrzési és munkatervekben foglaltak végrehajtásáról.

(7) A főosztályvezető a szakterületét érintő kérdésekben biztosítja a kapcsolattartást az OMMF társ főosztályainak vezetőivel, a megyei és fővárosi kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek vezetőivel, illetve – a kialakított kapcsolattartási renddel összhangban – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal, a társhatóságokkal, egyéb külső szervezetekkel. A külső szervezetekkel történő kapcsolattartásról köteles az elnököt tájékoztatni.

A főosztályvezető jogosultsága

23. § (1) A főosztályvezető részt vehet a szakterületét, illetve szervezeti egységét közvetlenül érintő megbeszéléseken, melyeken véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet a működését és feladatait érintő kérdésekben.

(2) A főosztályvezető jogosult a feladatainak végrehajtása során – a kapott utasítások teljesítése mellett – eltérő álláspontját rögzíteni, és azt az irányítását ellátó elnökhelyettes, illetve az elnök tudomására hozni.

(3) A főosztályvezető jogosult a feladatkörébe tartozó kérdésekben a képviselet ellátására, a vitás kérdések feltárására, rendezésére.

(4) A főosztályvezető a külön elnöki utasításban foglalt hatásköri elhatárolás szerint jogosult a szakterületét érintő kérdésekben a tömegkommunikációs szervek részére nyilatkozatot, tájékoztatást adni.

(5) A főosztályvezető jogosult a főosztályi értekezletek rendszeres megtartására, továbbá a felsőbb vezetői értekezleten történt tájékoztatás továbbadására.

A főosztályvezető felelőssége

24. § (1) A főosztályvezető felelős a szakterületét érintő, illetve a szervezeti egysége feladatkörébe tartozó vagy esetenként odautalt feladatok végrehajtásáért, az akadályozó tényezők elhárításáért, a szükséges intézkedések megtételéért, a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, az elnöki belső ügyviteli utasítások, szabályzatok, elnökhelyettesi intézkedések, módszertani és tájékoztató anyagok, körlevelek betartásáért és betartatásáért.

(2) A hatósági jogkört gyakoroló főosztályok vezetője felelős a hatósági döntések meghozatalának törvényességéért.

(3) A főosztályvezető felelős az adatvédelem és adatbiztonság főosztályi szintű megvalósulásáért.

(4) A főosztályvezető felelős a rendelkezésére bocsátott anyagok, eszközök, berendezések rendeltetésszerű, szakszerű használatáért, a költségtakarékos, ésszerű gazdálkodás betartásáért.

(5) A főosztályvezető felelős a rendszeres, előírásoknak megfelelő, szakterületét érintő adatszolgáltatás zavartalanságának, határidőre történő teljesítésének biztosításáért.

A főosztályvezető-helyettes

25. § (1) A főosztályvezető-helyettes a főosztályvezető által meghatározott körben közvetlenül irányítja a főosztály feladatkörébe tartozó tevékenységet. A főosztályvezető-helyettes – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – egyidejűleg osztályvezetői feladatokat is ellát. A főosztályvezető-helyettes tevékenységét a főosztályvezető irányítja.

(2) Elnöki döntés alapján főosztályvezető-helyettesi kinevezés – a főosztályvezető általános helyettesítésére – osztály vezetése nélkül is adható, ha a főosztály létszáma, illetve belső szervezeti tagozódása ezt indokolttá teszi (függetlenített főosztályvezető-helyettes).

(3) A főosztályvezető-helyettes a főosztályvezető távollétében a főosztályvezető általános helyettese. A függetlenített főosztályvezető-helyettes a főosztályvezető által meghatározott feladatkörben utasítási jogkörrel rendelkezik.

(4) A főosztályvezető-helyettes helyettesítési jogkörében jogosult a főosztályvezetőt megillető döntési és kiadmányozási jogkör gyakorlására, ideértve az átruházott jogköröket is.

(5) A főosztályvezető-helyettest helyettesítési jogkörében a főosztályvezetővel azonos jogosultság illeti meg, és felelősség terheli.

Az osztályvezető

26. § (1) Az osztályvezető az SZMSZ-ben megállapított jog- és feladatkörben, a kötelezettségek betartásával irányítja az általa vezetett szervezeti egység munkáját.

(2) Az osztályvezető – egyedi megbízás alapján – elláthatja egyes feladatokban a főosztályvezető helyettesítését.

Az osztályvezető feladatai

27. § (1) Az osztályvezető megállapítja az osztály alkalmazottainak feladatait, gondoskodik arányos foglalkoztatásukról, felülvizsgálja az általuk készített tervezeteket.

(2) Az osztályvezető elősegíti az osztály alkalmazottainak szakmai fejlődését.

(3) Az osztályvezető gondoskodik az alkalmazottak szükség szerinti helyettesítéséről.

(4) Az osztályvezető a hatásköri elhatárolásnak megfelelően részt vesz a munkáltatói jogok gyakorlásában.

(5) Az osztályvezető ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket felettes vezetői feladatkörébe utaltak.

Az osztályvezető jogosultsága

28. § (1) Az osztályvezető részt vehet az osztály munkáját közvetlenül érintő megbeszéléseken, véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet a feladatkörébe utalt kérdésekben.

(2) Az osztályvezető jogosult beszámoltatni az osztály alkalmazottait végzett munkájukról.

(3) Az osztályvezető jogosult feladatainak végrehajtása során – a kapott utasítások teljesítése mellett – eltérő álláspontját rögzíteni és azt közvetlen vezetőjének tudomására hozni.

(4) Az osztályvezető az osztály alkalmazottainak anyagi elismerésére és erkölcsi elismerésére javaslatot tehet, szakmai tevékenységüket értékelheti.

Az osztályvezető felelőssége

29. § (1) Az osztályvezető felelős az osztály munkájáért, a munkavégzés megszervezéséért, a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, módszertani és tájékoztató anyagok, az elnöki, elnökhelyettesi, főosztály-vezetői intézkedések, körlevelek betartásáért és betartatásáért, a feladatok határidőben történő végrehajtásáért.

(2) Az osztályvezető felelős a rendelkezésére bocsátott anyagok, eszközök, berendezések rendeltetésszerű, szakszerű használatáért, a költségtakarékos, ésszerű gazdálkodás betartásáért.

(3) Az osztályvezető felelős a teljesítményértékelésekkel összefüggésben a külön elnöki utasításban szabályozott feladatainak ellátásáért.

III.

Egyes önálló feladatot ellátó kormánytisztviselők feladat- és hatásköre

30. § (1) A gazdasági vezető az elnök közvetlen irányítása és felügyelete mellett ellátja az OMMF működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok irányítását és felügyeletét.

(2) A gazdasági vezető (vagy az általa írásban kijelölt személy) ellenjegyzése nélkül az OMMF-et, illetve az OMFI-t terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő és ilyen intézkedés nem tehető.

(3) A gazdasági vezető irányítja az OMMF pénzügyi, számviteli, költségvetési, üzemeltetési koordinációs, valamint a behajtással kapcsolatos koordinációs feladatait.

(4) A gazdasági vezető ellátja az OMFI pénzügyi-gazdasági szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat.

(5) A gazdasági vezető előkészíti és jóváhagyásra felterjeszti az elnök részére az OMMF és az OMFI közötti megállapodást, amely a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét rögzíti.

(6) A gazdasági vezető

a) közvetlenül vezeti és ellenőrzi a Gazdasági Főosztályt,

b) a szakmai szervezeti egységek, illetve az OMFI gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi az OMMF és az OMFI között a pénzügyi gazdasági feladatok munkamegosztásáról és a felelősségvállalás rendjéről szóló megállapodás betartását,

c) gazdasági intézkedések keretében utasítást ad ki,

d) az elnök irányítása és ellenőrzése mellett felelős a jogszabályokban, illetve az SZMSZ-ben meghatározott feladatok szabályszerű ellátásáért,

e) ellenjegyzési jogot gyakorol az OMMF és az OMFI előirányzatai felett.

(7) A gazdasági vezető kiadja az OMMF gazdasági ügyrendjét, amely részletesen tartalmazza a Gazdasági Főosztály által ellátandó feladatokat, az intézményen belül a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős személyek (vezetők és más dolgozók) feladat- és hatáskörét, felelősségi körét, a helyettesítés rendjét, a belső (OMMF-en belüli) és külső kapcsolattartás módját.

(8) A gazdasági vezető felelős a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által jóváhagyott költségvetési keret betartásáért, az OMMF ésszerű és takarékos költséggazdálkodásáért, a feladatai ellátásához az OMMF vagyonkezelésébe, illetve használatába adott vagyon rendeltetésszerű felhasználásáért.

(9) A gazdasági vezető felelős az OMMF gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért.

(10) A gazdasági vezető felelős az OMMF pénzügyi-gazdasági, ezen belül különösen tervezési, végrehajtási, beszámolási, könyvvezetési és ellenőrzési feladatainak ellátásáért.

(11) A gazdasági vezető felelős a gazdasági szervezet feladatai jogszabályoknak, közjogi szervezetszabályozó eszközöknek megfelelő ellátásáért. A gazdasági vezető felelőssége nem érinti az elnök és az egyes ügyekért felelős alkalmazottak felelősségét.

(12) Az elnök és a gazdasági vezető együttesen felelős – a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőség tekintetében – a gazdálkodással kapcsolatosan szolgáltatott adatok valódiságáért.

A belső ellenőr

31. § (1) Az OMMF belső ellenőre tevékenységét az Elnöki Titkárság szervezeti kereteiben, közvetlenül az elnök felügyelete alatt, a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi és magyarországi államháztartási standardok, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és kézikönyv minta alapján, az elnöki utasításként kiadott Belső Ellenőrzési Kézikönyvben foglaltak, illetve az Éves Ellenőrzési Tervben meghatározottak és a munkaköri leírása szerint végzi.

(2) A belső ellenőr szervezeti és feladatköri függetlenségét az elnök biztosítja, tevékenységét közvetlenül az elnöknek alárendelve végzi. A belső ellenőr független, ellenőrző és tanácsadó feladatot ellátó személy, tevékenységének célja a vonatkozó jogszabályokban előírt feladatok ellátása és az ellenőrzött szervezeti egység működésének fejlesztése, eredményességének növelése. A belső ellenőr az ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be. A belső ellenőr feladatkörében önálló kiadmányozási jogkörrel rendelkező kormánytisztviselő.

(3) A belső ellenőr feladatkörében a Ber. 2. § n) pontja alapján ellátja a belső ellenőrzési vezetőre meghatározott feladatokat:

a) elkészíti a Belső Ellenőrzési Kézikönyvet és évenként aktualizálja azt;

b) összeállítja a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai tervet és az éves ellenőrzési terveket;

c) végrehajtja a belső ellenőri tevékenységével kapcsolatos tervezési, szervezési, irányítási, ellenőrzési, értékelési és az ellenőrzések nyilvántartásával, illetve iratanyagának megőrzésével kapcsolatos feladatokat;

d) az elnök által jóváhagyott ellenőrzési programban foglalt feladatokat végrehajtja;

e) meghatározza az ellenőrzések tárgyát és kiterjedését, az ellenőrzések fajtáit és gyakoriságát, kiválasztja az alkalmazott ellenőrzési módszereket a vizsgálati programokhoz;

f) az ellenőrzés lezárását követően megküldi az ellenőrzési jelentést az ellenőrzött szervezeti egység részére, esetlegesen büntető, szabálysértési, kártérítési vagy fegyelmi eljárásra okot adó cselekmény gyanújánál javaslatot tesz az eljárás megindítására, az elnök egyidejű tájékoztatása mellett;

g) az éves ellenőrzési terv megvalósulásáról jelentést (beszámolót) készít.

(4) A belső ellenőr feladatainak ellátása érdekében elemzéseket készít, információkat értékel, ajánlásokat tesz és tanácsot ad az elnöknek a vizsgált folyamatokra vonatkozóan.

(5) A belső ellenőr feladata vizsgálni, és bizonyosságot adni arra vonatkozóan, hogy az OMMF vezetői által kialakított belső kontrollrendszerek működtetése megfelelő-e. A belső ellenőr szükség esetén közreműködik az OMMF szervezetét érintő külső vizsgálatokban.

(6) A belső ellenőr tevékenysége során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, informatikai rendszerellenőrzéseket végez, illetve nyomon követi ezen ellenőrzési jelentésekre készült intézkedési tervek megvalósulását az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Áht.) és a Ber.-ben foglaltaknak megfelelően.

Elnöki tanácsadó, elnöki szaktanácsadó

32. § (1) Az elnöki tanácsadó, elnöki szaktanácsadó az elnök által ügykörébe utalt feladatot a megszabott szempontok alapján az előírt határidőre, önállóan teljesíti. Besorolását tekintve az elnöki tanácsadó az osztályvezetővel (vezetői pótlék nélkül számított), az elnöki szaktanácsadó a főosztályvezetővel (vezetői pótlék nélkül számított) azonos besorolású kormánytisztviselő, aki tevékenységét az Elnöki Titkárság szervezeti keretében közvetlenül az elnök felügyelete alatt látja el.

(2) Az elnöki tanácsadó, elnöki szaktanácsadó az elnök megbízásából operatív feladatokat koordinál a szervezeti egységek között és ellátja a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek szakmai irányításával kapcsolatos egyes operatív feladatokat.

(3) Az elnöki tanácsadó, elnöki szaktanácsadó feladatai:

a) előkészíti és megszervezi az elnök programjait, arról feljegyzést készít; programváltozás esetén az Elnöki Titkárság felé intézkedik;

b) a hivatalos programokkal kapcsolatban adatot, információt kérhet az elnöknek szóló felkészítő anyagok véglegesítése érdekében;

c) az Elnöki Titkárság útján gondoskodik az OMMF-et, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveit érintő információknak az érintettekhez történő eljuttatásáról;

d) szakmai javaslataival segíti az elnök munkáját, felelős a feladatkörét érintő szakmai feladatok összefogásáért, a szervezeti egységek ez irányú tevékenységeinek koordinálásáért;

e) feladatainak ellátása során szükség szerint kapcsolatot tart civil szervezetekkel;

f) az elnök megbízásából adott dokumentumba (ügyiratba, hivatalos levelezésbe, nyilvántartásba) betekinthet, dokumentumot bekérhet, illetve a dokumentumok alapján feljegyzést készíthet az elnök tájékoztatása céljából;

g) az elnök előzetes hozzájárulásával, az ok és a tárgy megjelölésével jelentést, javaslatot, véleményt kérhet a szervezeti egységektől;

h) feladatkörében a szervezeti egységek felé önálló aláírási joggal rendelkezik.

(4) Az elnöki tanácsadó, elnöki szaktanácsadó a szervezeti egységek vezetőivel együttműködik, akik az együttműködés keretében a kért feladatot határidőre teljesítik. Az általa ellátott ügyek teljesítéséről, feladatai végrehajtásáról az elnöknek rendszeresen beszámol.

Orvos tanácsadó, orvos szaktanácsadó

33. § (1) Az orvos végzettségű tanácsadó az osztályvezetővel (vezetői pótlék nélkül számított), az orvos végzettségű szaktanácsadó a főosztályvezetővel (vezetői pótlék nélkül számított) azonos besorolású kormánytisztviselő. Az orvos tanácsadó, orvos szaktanácsadó feladatait – az elnök munkáltatói jogkörének érintetlenül hagyása mellett – a munkavédelmi elnökhelyettes közvetlen irányítása és felügyelete mellett a Munkavédelmi Főosztály szervezeti kereteiben látja el. Az orvos tanácsadó, orvos szaktanácsadó felett a Munkavédelmi Főosztály feladatainak ellátásában történő közreműködésük során – a munkavédelmi elnökhelyettes eltérő döntésének hiányában – a Munkavédelmi Főosztály orvos tanácsadók, orvos szaktanácsadók feladatellátásához szükséges képesítéssel rendelkező vezető beosztású kormánytisztviselője gyakorolja a munkavédelmi elnökhelyettes irányítási és felügyeleti jogkörét. Az orvos tanácsadó, orvos szaktanácsadó önállóan ellátja az ügykörébe utalt feladatokat a megszabott szempontok alapján, az előírt határidők betartásával.

(2) Az orvos tanácsadó, orvos szaktanácsadó közreműködik:

a) külső megkeresések esetén a foglalkozási betegségek, fokozott expozíciós esetek megelőzésére szolgáló egészségvédelmi (munka-egészségügyi) intézkedésekkel kapcsolatos szakértői vélemények, határozatok előkészítésében;

b) országos célvizsgálatok ellenőrzési módszertani előkészítésében, különös tekintettel a munkahigiénés, foglalkozás-egészségügyi ellátási kérdésekre;

c) a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek munka-egészségügyi kérdéseket érintő szakmai munkáját segítő módszertani és tájékoztató anyagok elkészítésében;

d) a Jogi Főosztállyal a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást érintő jogszabályok, jogszabályfejezetek, illetve munka-egészségügyi jogszabályok egészségvédelmi fejezeteinek véleményezésében, módosításában, valamint jogharmonizációs feladatok ellátásában.

(3) Az orvos tanácsadó, orvos szaktanácsadó elnöki megbízás alapján személyesen részt vesz speciális vagy kiemelt jelentőségű helyszíni munkavédelmi hatósági ellenőrzéseken, a tömeges, halálos és egészségügyi megítélhetőség szempontjából bonyolult vagy súlyos esetekben, a már bekövetkezett fokozott expozíciós esetek, foglalkozási betegségek helyszíni kivizsgálásában, az orvos felügyelők szakmai továbbképzésében, a munkavédelmi felügyelők munka-egészségügyi feladatainak szakmai irányításában.

(4) Az orvos tanácsadó, orvos szaktanácsadó részt vesz a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók munkavédelmi feladatainak szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatok koordinálásában, a szolgáltatók ez irányú tevékenységét érintő anyagok, célvizsgálatok, beszámolók értékelésében, munkájukat javító intézkedések meghatározásában – a munkavédelmi elnökhelyettes irányítása mellett.

(5) Az orvos tanácsadó, orvos szaktanácsadó konzulensként – eseti megkeresések szerinti kérdésekben – segíti a Munkavédelmi Főosztály másodfokú feladatainak ellátását a korkedvezményes járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítési eljárásban.

(6) Egyedi esetekben az orvos tanácsadó, orvos szaktanácsadó közreműködik a Munkavédelmi Főosztály feladatainak ellátásában, a főosztályvezető kezdeményezésére, az elnökhelyettes egyetértésével.

(7) Az orvos tanácsadó, orvos szaktanácsadó jogosult feladatainak ellátása során szükség szerint kapcsolatot tartani a szervezeti egységekkel és az OMFI-val. Ennek keretében részkérdésekben közvetlenül a szakmailag érintett szervezeti egységnél konzultációt kezdeményezhet, adatot kérhet, a feladatai ellátásához szükséges dokumentumokba (ügyirat, hivatalos levelezés, nyilvántartás) betekinthet, dokumentumot bekérhet.

(8) Az orvos tanácsadó, orvos szaktanácsadó a munkavédelmi elnökhelyettes előzetes hozzájárulásával, az ok és a tárgy megjelölésével írásos véleményt, adatot, információt kérhet, közreműködést kezdeményezhet a részére készülő szakmai anyagok véglegesítése érdekében.

(9) Az orvos tanácsadó, orvos szaktanácsadó az általa ellátott ügyek teljesítéséről, feladatainak végrehajtásáról – azok kezdeményezőjétől függetlenül – a munkavédelmi elnökhelyettesnek rendszeresen beszámol.

(10) Az orvos tanácsadó, orvos szaktanácsadó jogszabályban meghatározottak szerint – külön elnöki normatív utasításban foglaltaknak megfelelően – közreműködik az Mvt. 84. § (2) bekezdésében meghatározott foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos feladatok ellátásában.

(11) Az orvos tanácsadó, orvos szaktanácsadó egyedi ügyekben az elnök által kiállított megbízólevél birtokában szakterületét érintően ellenőrzést végez.

A sajtószóvivő

34. § (1) A sajtószóvivő feladatkörében eljárva az elnök előzetes tájékoztatásával és az érdekelt szervezeti egységek bevonásával tervezi, szervezi és intézi az OMMF sajtónyilvánossági megjelenését. Tevékenységét az Elnöki Titkárság szervezeti kereteiben, az elnök közvetlen irányítása és felügyelete mellett látja el, felette a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. A sajtószóvivő az osztályvezetővel (vezetői pótlék nélkül számított) azonos besorolású kormánytisztviselő.

(2) A sajtószóvivő feladatai:

a) végzi az egységes, összehangolt tájékoztatást, valamint a médiával való korrekt, jó kapcsolat fenntartása érdekében – együttműködve a szervezeti egységek és a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek vezetőivel – tájékoztatja a közvéleményt az OMMF tevékenységéről, eredményeiről, az egyedi munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatairól;

b) biztosítja az OMMF egységes médiakommunikációs megjelenését, nyomon követi az OMMF, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek ez irányú munkáját, ha szükséges, kezdeményezi a módosítást, korrigálást;

c) közzéteszi az OMMF honlapján – az érintett szakmai szervezeti egységekkel, valamint az Informatikai Főosztállyal együttműködve – az OMMF tevékenységével és rendezvényeivel kapcsolatos közleményeket;

d) koordinálja az országos és a különböző helyi szerkesztőségekkel, hírügynökségekkel való együttműködést, folyamatosan kapcsolatot tart a szerződéses médiapartnerekkel.

(3) A sajtószóvivő gondoskodik:

a) az éves Kommunikációs Terv (konkrét, eseményekhez, aktualitásokhoz kötött munkaterv) elkészítéséről,

b) a sajtólista összeállításáról és karbantartásáról,

c) a sajtótájékoztatók, interjúk előkészítéséről és lebonyolításáról,

d) újságírói megkeresések kezeléséről és a válaszadásról,

e) a sajtóanyagok összeállításáról,

f) a saját sajtóesemények helyszínének és egyéb feltételeinek a biztosításáról,

g) a sajtómegjelenések és médiaszereplések nyilvántartásáról,

h) az OMMF egységes médiaarculatának kidolgozásáról és gondozásáról,

i) az arculati elemek szükség szerinti megjelenítéséről,

j) a nyilvánosság tárgyilagos, szakszerű és egységes tájékoztatására vonatkozó, közösen elfogadott szabályrendszerre alapozott együttműködés kialakításáról a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal.

Az informatikai biztonsági felelős

35. § (1) Az informatikai biztonsági felelős az elnök által megbízott elnöki tanácsadó, besorolását tekintve az osztályvezetővel (vezetői pótlék nélkül számított) azonos besorolású kormánytisztviselő, aki ellátja az OMMF adatbiztonságával kapcsolatos felelősi feladatokat. Feladatait közvetlenül az elnök irányítása és felügyelete mellett az Elnöki Titkárság szervezeti keretein belül végzi, feladatainak ellátásában az OMMF más vezetője nem utasíthatja.

(2) Az informatikai biztonsági felelős feladatai:

a) gondoskodik arról, hogy az elnök folyamatosan ismerje az informatikai biztonságot veszélyeztető kockázatokat, valamint az azokra való lehetséges reagálási formákat és lehetőségeket;

b) ellenőrzi a törvény- és az adatbiztonságra, az informatikai rendszerek biztonságára vonatkozó más jogszabályok, valamint a belső adatbiztonsági szabályzatok rendelkezéseinek és az adatbiztonsági követelményeknek a megtartását;

c) az Informatikai Főosztállyal együtt kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket, a nem várt események, a humán, logikai, fizikai veszélyforrások és támadások, természeti hatások, katasztrófák okozta támadások körülményeit, elkészíti és aktualizálja a belső adatbiztonsági szabályzatokat, kidolgozza és aktualizálja az OMMF információbiztonsági politikáját, kialakítja az ahhoz kapcsolódó folyamatok (eljárások) dokumentációit, sablonjait;

d) elemzi az informatikai biztonsági dokumentációs rendszerben megjelenő információkat, és tájékoztatást ad az elnöknek;

e) a Humánpolitikai Főosztállyal együttműködve gondoskodik az informatikai védelmi ismeretek oktatásáról;

f) szakmailag felügyeli és ellenőrzi az OMMF adatbiztonsági tevékenységét;

g) az OMMF-hez külső szervektől és személyektől érkező, informatikai biztonsággal kapcsolatos megkereséseket véleményezi, majd további intézkedés végett megküldi az intézkedésre jogosult szervezeti egységhez;

h) elvégzi az informatikai, illetve dokumentációs rendszerek felülvizsgálatát, arról jegyzőkönyvet készít;

i) a jogszabályokban meghatározott időközönként tájékoztatja az informatikai biztonsággal összefüggő adatvédelmi kérdésekről a belső adatvédelmi felelőst.

(3) Az informatikai biztonsági felelős az Információbiztonsági Politika érvényesítése érdekében:

a) ellenőrzéseket végez az információs rendszer bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának érdekében;

b) beszámoltat a fizikai és környezeti, logikai és humán biztonság érdekében;

c) jelentéseket készít és javaslatokat állít össze a tapasztaltakkal kapcsolatosan.

(4) Az informatikai biztonsági felelős a biztonsági követelmények betartása érdekében:

a) közreműködik és segítséget nyújt az adatbiztonsággal kapcsolatos döntések meghozatalában, valamint ellátja a koordinációt a biztonságpolitikát érintő feladatok megvalósítása során;

b) oktatásokat szervez, ismertetéseket készít;

c) aktuálissá teszi az informatikai biztonsági dokumentációs rendszert;

d) kockázatelemzéseket, probléma- és eseményvizsgálatokat végez;

e) felügyeli a műszaki dokumentációs rendszert, a mentések és visszaállítási tesztek rendszerét;

f) együttműködik a külső szakmai szervezetek munkatársaival és az OMMF szervezeti egységeivel.

IV.
Beosztott kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők és munkavállalók feladatai, hatáskörei és felelősségük

Az ügyintéző

36. § (1) Az ügyintéző az OMMF feladat- és hatáskörében eljáró döntés-előkészítő, illetve érdemi feladatot ellátó kormánytisztviselő.

(2) Az ügyintézőt távolléte vagy akadályoztatása esetén a közvetlen felettese által esetenként kijelölt ügyintéző helyettesíti.

Az ügyintéző feladata

37. § (1) Az ügyintéző felelősséggel és önállóan látja el a munkaköri leírásban meghatározott, illetve felettesei által esetenként vagy időszakosan a feladatkörébe utalt feladatokat.

(2) Az ügyintéző együttműködik a munkatársakkal, részt vesz a szakmai továbbképzéseken.

(3) Az ügyintéző elsajátítja az ügyek intézéséhez szükséges rendelkezéseket (jogszabályok és egyéb rendelkezések), valamint gyakorlati ismereteket.

(4) Az ügyintéző a feladatok megoldására köteles javaslatot tenni a kérdés alapos, többirányú vizsgálata alapján, a törvényes rendelkezések figyelembevételével, megfelelő időben, kezdeményezően.

Az ügyintéző jogosultsága

38. § (1) Az ügyintéző véleményt nyilváníthat az OMMF és saját tevékenységével kapcsolatban.

(2) Az ügyintéző jogosult a munkavégzéshez szükséges tárgyi és technikai eszközöket igényelni.

(3) Az ügyintéző jogosult feladatainak végrehajtása során – a kapott utasítások teljesítése mellett – eltérő álláspontját rögzíteni.

Az ügyintéző felelőssége

39. § (1) Az ügyintéző felelős a munkaterületéhez tartozó nyilvántartások pontos és naprakész vezetéséért.

(2) Az ügyintéző felelős a feladatkörébe tartozó ügyekben a kormánytisztviselőtől elvárható színvonalon és önállósággal, a határidők teljesítésével végezni munkáját.

(3) Az ügyintéző felelős a rendelkezésére bocsátott anyagok, eszközök, berendezések rendeltetésszerű, szakszerű használatáért, a költségtakarékos, ésszerű gazdálkodás betartásáért.

(4) Az ügyintéző felelős a munkajogi, a tűz- és munkavédelmi, a polgári védelmi, az adatvédelmi, valamint a minősített információk védelmére vonatkozó előírások betartásáért.

(5) Az ügyintéző felelős az irányítását ellátó vezető figyelmének felhívásáért, ha álláspontja szerint valamely döntés, intézkedés jogszabálysértő.

(6) Az ügyintéző felelős a fentiekben fel nem sorolt, munkaköri leírásban meghatározott feladatok maradéktalan elvégzéséért.

A kormányzati ügykezelők és munkavállalók

40. § (1) A kormányzati ügykezelő az a kormány-tisztviselői jogviszonyban álló alkalmazott, aki az OMMF szervezeti egységeinél ügyviteli, adminisztrációs feladatot lát el.

(2) A munkavállaló az a kormány-tisztviselői jogviszonyban nem álló, az Mt. hatálya alá tartozó alkalmazott, aki az OMMF közhatalmi feladatainak ellátását segítő feladatokat lát el.

(3) A kormányzati ügykezelő és a munkavállaló irányítása közvetlenül az adott szervezeti egység vezetőjéhez tartozik.

A kormányzati ügykezelő és a munkavállaló feladata

41. § (1) A kormányzati ügykezelő ellátja az adott szervezeti egységre vonatkozó, a munkaköri leírásában meghatározott adminisztrációs és egyéb feladatokat.

(2) A munkavállaló ellátja a munkaköri leírásában meghatározott feladatokat.

A kormányzati ügykezelő és a munkavállaló jogosultsága

42. § (1) A kormányzati ügykezelő és a munkavállaló véleményt nyilváníthat a feladatainak ellátását érintő kérdésekben.

(2) A kormányzati ügykezelő és a munkavállaló jogosult a munkavégzéséhez szükséges tárgyi és technikai eszközöket igényelni.

(3) A kormányzati ügykezelő és a munkavállaló jogosult a feladatainak végrehajtása során – a kapott utasítások teljesítése mellett – eltérő álláspontját rögzíteni.

A kormányzati ügykezelő felelőssége

43. § (1) A kormányzati ügykezelő felelőssége, hogy az iratkezelésre és irattározásra vonatkozó szabályzatban előírtak szerint a szervezeti egységéhez érkező iratok, egyéb anyagok a vezetőhöz, ügyintézőhöz hiánytalanul és a lehető legrövidebb időn belül megérkezzenek.

(2) A kormányzati ügykezelő felelős a rendelkezésére bocsátott anyagok, eszközök, berendezések rendeltetésszerű, szakszerű használatáért, a költségtakarékos, ésszerű gazdálkodás betartásáért.

(3) A kormányzati ügykezelő felelős a munkaköri leírásában meghatározott feladatok maradéktalan elvégzéséért.

A munkavállaló felelőssége

44. § (1) A munkavállaló felelős a rábízott gépek, eszközök, vagyontárgyak szakszerű, optimális üzemeltetéséért, rendeltetésszerű használatáért.

(2) A munkavállaló felelős a rábízott vagyontárgyak üzemeltetésére, használatára vonatkozó szabályzatok, utasítások betartásáért.

(3) A munkavállaló felelős a munkaköri leírásában meghatározott feladatok ellátásáért.

IV. FEJEZET

Az OMMF szervezete, az önálló szervezeti egységek feladata

I.
Az elnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek

Az Elnöki Titkárság

45. § (1) Az Elnöki Titkárság az elnök közvetlen irányítása és felügyelete mellett működő, önálló szervezeti egység. Az Elnöki Titkárság a feladatait titkárságvezető és beosztott munkatársak útján látja el. A szervezeti egységhez nem sorolt önálló feladatot ellátó kormánytisztviselők – irányítási rendjük, valamint önálló feladat- és hatáskörük érintetlenül hagyása mellett – feladataikat az Elnöki Titkárság szervezeti keretei között látják el.

(2) Az Elnöki Titkárság ellátja az elnök munkájával összefüggő titkársági feladatokat. Közreműködik a döntések előkészítésében, melynek során szervező és koordináló tevékenységet lát el. Az elnöki döntésekről tájékoztatja az érintett szervezeti egységek vezetőit. Eseti felhatalmazás alapján az Elnöki Titkárság vezetője (titkárságvezető) képviseli az elnököt.

(3) Az Elnöki Titkárságot – főosztály-vezetői besorolásban – a titkárságvezető vezeti. A titkárságvezető a titkárság beosztott munkatársai tekintetében önállóan gyakorolja a munkáltatói jogokat azzal, hogy a kinevezés és felmentés, a fegyelmi és az anyagi felelősségre vonás jogát az elnökkel egyeztetve gyakorolja.

(4) Az Elnöki Titkárság vezetője az elnök megbízásával koordinációs feladatot lát el a szervezeti egységek vonatkozásában. A titkárságvezető részt vesz az OMMF vezetői értekezletein és gondoskodik az emlékeztető elkészítéséről.

(5) Az Elnöki Titkárság a felettes szervekkel, a társhatóságokkal, a civil szervezetekkel, a szakmai, társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás keretében ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az SZMSZ vagy külön elnöki utasítás nem utal más szervezeti egység feladatkörébe. Ellátja a kapcsolattartásból adódóan felmerülő szervező és protokoll feladatokat. Külön elnöki felhatalmazás esetén más szervezeti egység feladatkörébe utalt kapcsolattartásban is részt vesz.

(6) Az Elnöki Titkárság a Jogi Főosztállyal együttműködve követi a jogszabályi környezet változását és az OMMF tevékenységét érintő kormány- és felsőbb szintű döntéseket. Az együttműködés keretében közreműködik a szükséges korrekciók kidolgozásának összehangolásában és megszervezésében.

(7) Az Elnöki Titkárság az illetékes főosztályok szakmai anyagai alapján gondoskodik az OMMF külső honlapján megjelenő hírlevél elkészítéséről.

(8) Az Elnöki Titkárság általános koordinációs tevékenységének keretében:

a) összehangolja azon szakmai rendelkezések előkészítését, amelyek nem tartoznak valamely szakmai főosztály kizárólagos feladatai közé;

b) koordinálja az együttműködési megállapodások kidolgozását, érvényesülésük vizsgálatát; valamint mindazokat a tevékenységeket, amelyekkel kapcsolatban az elnök utasítja a Titkárságot;

c) figyelemmel kíséri állami vezetőktől érkező levelek, információk ügyintézését, a határidős feladatok teljesítését;

d) folyamatosan ellenőrzi a munkatervi feladatok teljesítését;

e) előkészíti és megszervezi a vezetői értekezleteket, a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei vezetőinek részvételével megtartott összevont szakmai értekezleteket;

f) összeállítja az OMMF összesített munkatervét;

g) szükség szerint közreműködik a társhatósági kapcsolatok koordinálásában.

(9) Az Elnöki Titkárság az elnökhelyettesek által kialakított szakmai tartalmú koncepció alapján a minőségirányítási vezetővel együttműködve ellátja és koordinálja az OMMF közép- és rövid távú stratégiai terveinek előkészítését, folyamatos aktualizálását. A megszokott működéstől lényegesen eltérő, új feladatok ellátásának megkezdése előtt – az elnökhelyettesekkel előzetesen egyeztetve – felméri az új feladatok kapcsán jelentkező igényeket és feladatokat, áttekintve a már létező hazai és nemzetközi tapasztalatokat, módszereket. Előzetes hatástanulmányt, majd ez alapján koncepciót készít, tekintettel az alkalmazhatóság szempontjaira, és javaslatot tesz az OMMF által követendő magatartásra is.

(10) Az Elnöki Titkárság a hatósági munka elvi alapjainak, munkamódszerének és általánosítható tapasztalatainak rendszeres áttekintése során és a külső változások figyelembevételével belső működési és szabályozási változtatásokat kezdeményezhet.

(11) Az Elnöki Titkárság gondozza a „Partnerség a Foglalkoztatás Biztonságáért” együttműködési megállapodásokat.

(12) Az Elnöki Titkárság közreműködik a vonatkozó jogszabály alapján az OMMF keretében működő, egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, illetve ellenőrző szervezetek Kijelölést Előkészítő Bizottsága feladatainak ellátásában.

(13) Az Elnöki Titkárság az OMMF nemzetközi feladatainak ellátása során:

a) ellátja a feladataiból adódó esetekben szükséges, más tárcákkal, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium különböző szerveivel, a hazai és nemzetközi intézményekkel, szervezetekkel történő egyeztetéseket;

b) részt vesz a hazai és nemzetközi kapcsolattartás, illetve együttműködés keretében felmerülő, feladatkörébe eső feladatok ellátásában, a kapcsolattartási és együttműködési fórumok működtetésében, az előbbi tevékenységével kapcsolatban gondoskodik az OMMF illetékes szakmai egységeinek bevonásáról;

c) ellátja a nemzetközi koordinálási, szervezési, levelezési, nyilvántartási, kapcsolattartási feladatokat;

d) előkészíti, megszervezi a külföldi intézmények és szervezetek képviselőinek látogatását, magyarországi oktatási programjait;

e) ellátja a külföldi utazásokkal kapcsolatos teendőket, beleértve az OMMF és az OMFI dolgozóinak külföldi utazással kapcsolatos ügyintézését, kezeli az úti jelentéseket és a nemzetközi dokumentumokat;

f) szervezi és előkészíti az OMMF részvételét a nemzetközi szakmai rendezvényeken;

g) nemzetközi ügyekben ellátja és szervezi az OMMF nyilvánossággal összefüggő tevékenységét.

A minőségirányítási felelős

46. § (1) A minőségirányítási felelős ellátja a minőségirányítási rendszerek, így különösen az ISO 9001:2008 és CAF-rendszerek kiépítésével, fejlesztésével és fenntartásával kapcsolatos, a szabvány követelményeinek megfelelő irányítási és ellenőrzési feladatokat.

(2) A minőségirányítási felelős az Elnöki Titkárság állományába tartozik, feladatait – az elnök felügyelete mellett – az Elnöki Titkárság vezetőjének alárendelten látja el. Kizárólag minőségirányítási kérdésekben, az Elnöki Titkárság vezetője útján – elnöki jóváhagyást követően – feladatokat határozhat meg az OMMF központ szervezeti egységei részére. A minőségirányítási felelős az osztályvezetővel (vezetői pótlék nélkül számított) azonos besorolású kormánytisztviselő. Feladatkörében kiadmányozási joggal rendelkezik, melyet az Elnöki Titkárság vezetőjével egyeztetve gyakorol.

(3) A minőségirányítási felelős feladatkörében különösen:

a) a tanúsításra felkészítő szervezettel együttműködve koordinálja a minőségügyi rendszer dokumentációjának elkészítését; különösen az ISO 9001:2008 szabvány szerinti tanúsításra felkészítő szervezettel és a CAF-adatainak feldolgozását végző szervezettel;

b) részt vesz a minőségirányítással kapcsolatos vezetői döntésekben, a minőségirányítással kapcsolatos beszállítók kiválasztásában;

c) elkészíti a minőségügyi rendszer dokumentációját;

d) részt vesz a minőségirányítással kapcsolatos közbeszerzésekben, javaslatot tesz az ajánlati dokumentáció szakmai tartalmára, a pénzügyi, műszaki, alkalmassági kritériumokra, valamint a bírálati szempontokra, a bírálóbizottság tagjaként részt vesz a döntés előkészítésében;

e) kapcsolatot tart a tanúsító szervezettel;

f) együttműködik a CAF adatainak feldolgozását végző szervezettel;

g) az illetékes szervezeti egység vezetőjével együttműködve javaslatot tesz a belső auditorok személyére, a Humánpolitikai Főosztállyal együttműködve megszervezi azok képzését;

h) szakmailag irányítja az OMMF belső auditorainak tevékenységét;

i) minőségügyi képzésekre tesz javaslatot;

j) ellenőrzi az auditjelentéseket;

k) ellenőrzi a hibajavító intézkedéseket;

l) ellátja az OMMF minőségcéljainak kidolgozásával kapcsolatos irányítási feladatokat;

m) a minőségügyi ellenőrzések alapján javaslatot tesz fejlesztésekre;

n) folyamatosan elemzi az OMMF működési folyamatait, ezek alapján javaslatot tesz a szükséges beavatkozások elvégzésére;

o) a felelősök meghatározásával koordinálja a fejlesztéseket, ellenőrzi és elemzi azok végrehajtását;

p) elkészíti az OMMF minőségirányítási stratégiáját és aktualizálását;

q) gondoskodik a minőségügyi dokumentációk naprakészen tartásáról.

(4) A minőségirányítási felelős stratégiai feladatkörében koordinálja a szervezetfejlesztési feladatokat, javaslatot tesz a hatékonyabb irányítás megvalósítása érdekében a beavatkozásra.

(5) A minőségirányítási felelős szakmailag irányítja a minőségirányítási rendszerek kialakítását és fejlesztését. Ellenőrzi a feladatok végrehajtását, elvégzi a rendszerépítés és fejlesztés koordinálását.

Az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos kijelölést előkészítő bizottsági felelős

47. § (1) A kijelölést előkészítő bizottsági felelős a kijelölést előkészítő bizottság tagjaként az elnök által kijelölt kormánytisztviselő (a továbbiakban: kijelölt kormánytisztviselő), aki – egyéb feladatai mellett – a külön jogszabályban nevesített feladatokat az Elnöki Titkárság szervezeti keretein belül önállóan látja el, nem utasítható, kiadmányozási joggal rendelkezik.

(2) A kijelölt kormánytisztviselő feladatkörében különösen:

a) gondoskodik a kijelölési kérelem alapján az egyéni védőeszközök megfelelőségértékelési tevékenységét végző szervezetek kijelölési eljárásának előkészítéséről;

b) gondoskodik az eljárás során a szakmai követelmények teljesítéséről;

c) előkészíti a kijelölési eljárás alapján a szükséges közigazgatási határozatot, kezdeményezi a bejelentést;

d) adatot szolgáltat az OMMF nyilvántartásához a bejelentett szervezetekről, tevékenységük felfüggesztése, a felfüggesztés megszűnése tényéről;

e) intézkedik az érintett bejelentett szervezet tekintetében az egyéni védőeszközök megfelelőségértékelési tanúsításával kapcsolatos panaszbejelentés esetén.

(3) Elnöki döntés alapján a kijelölt kormánytisztviselő egyéb teendői mellett önállóan látja el a külön jogszabályban nevesített, a kijelölési eljáráshoz kapcsolódó egyéb feladatokat, így:

a) a bejelentéssel és a nyilvántartással, közzététellel kapcsolatos, valamint

b) a bizottság és a kijelölő közötti információszolgáltatással kapcsolatos

feladatokat.

A belső adatvédelmi felelős

48. § (1) Az elnök által megbízott kormánytisztviselő ellátja az OMMF belső adatvédelmi felelősi feladatait. Az adatvédelmi felelős e feladatköre ellátásában munkáját közvetlenül az elnök felügyelete alatt az Elnöki Titkárság szervezeti keretein belül végzi, e körben más által nem utasítható. A belső adatvédelmi felelős – az elnök, illetve a titkárságvezető eltérő tartalmú döntésének hiányában – a titkárságvezető akadályoztatása esetén vezeti az Elnöki Titkárságot. Az adatvédelmi felelős osztályvezetői (vezetői pótlék nélkül számított) besorolású kormánytisztviselő.

(2) A belső adatvédelmi felelős feladatkörében:

a) közreműködik, illetve segítséget nyújt az adatkezeléssel összefüggő döntések meghozatalában, valamint az érintettek jogainak biztosításában;

b) ellenőrzi a törvény és az adatkezelésre vonatkozó más jogszabályok, valamint a belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatok rendelkezéseinek és az adatbiztonsági követelményeknek a megtartását;

c) kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket, és jogosulatlan adatkezelés észlelése esetén annak megszüntetésére hívja fel az adatkezelő, vagy az adatfeldolgozó figyelmét;

d) elkészíti és aktualizálja a belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot;

e) elkészíti a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítési rendjét rögzítő szabályzatot;

f) vezeti a belső adatvédelmi nyilvántartást;

g) a Humánpolitikai Főosztállyal együttműködve gondoskodik az adatvédelmi ismeretek oktatásáról;

h) szakmailag felügyeli és ellenőrzi az OMMF adatvédelmi tevékenységét;

i) az OMMF-hez külső szervektől és személyektől érkező megkereséseket véleményezi, majd további intézkedés végett megküldi az adatok kezelésére és átadására jogosult szervezeti egységhez;

j) a megkeresésekről, azok teljesítéséről vagy elutasításáról nyilvántartást vezet;

k) a személyes adatokkal kapcsolatban elutasított kérelmekről és az elutasítások indokáról évente tájékoztatja a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzésére és elősegítésére jogosult személyt.

(3) A belső adatvédelmi felelős köteles belső adatvédelmi nyilvántartást vezetni és bejelenteni a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzésére és elősegítésére jogosult személy felé nyilvántartásba vétel végett az OMMF-nél kezelt adatokkal kapcsolatban:

a) az adatkezelés célját,

b) az adatok fajtáját és kezelésük jogalapját,

c) az érintettek körét,

d) az adatok forrását,

e) a továbbított adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját,

f) az egyes adatfajták törlési határidejét,

g) az adatkezelő, valamint az adatfeldolgozó nevét és címét (székhelyét), a tényleges adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás helyét és az adatfeldolgozónak az adatkezeléssel összefüggő tevékenységét,

h) a belső adatvédelmi felelős nevét és elérhetőségi adatait,

illetve a felsorolt adatok megváltozását 8 napon belül.

Projektiroda

49. § (1) A Projektiroda látja el az OMMF TÁMOP kiemelt projektjének előkészítésével, megvalósításával járó irányítási, koordinációs, projektmenedzsment-, szervezési, nyilvántartási, pénzügyi, jelentésszolgálati, nyomonkövetési és dokumentálási feladatokat.

(2) A Projektiroda az elnök közvetlen irányítása és felügyelete mellett működő szervezeti egység. A Projektiroda vezetője besorolását tekintve (vezetői pótlékkal számított) főosztályvezetőnek minősül. A Projektiroda vezetője a munkatársak tekintetében önállóan gyakorolja a munkáltatói jogokat azzal, hogy a kinevezés és felmentés, a fegyelmi és az anyagi felelősségre vonás jogát az elnökkel egyeztetve gyakorolja.

(3) A Projektiroda, annak vezetője, beosztott munkatársai, valamint a kiemelt projekt megvalósításában résztvevő OMMF szervezeti egységek és munkatársak feladatait, hatáskörét, felelősségét – a jogszabályokat, a projektre vonatkozó egyéb előírásokat is figyelembe véve – az elnök által kiadott Projektirányítási Kézikönyv tartalmazza.

(4) A Projektiroda feladatkörében különösen:

a) irányítja, koordinálja és ellenőrzi a projekttervezési felhívásban meghatározott projekt-végrehajtási feladatokat;

b) megszervezi és ütemezi a szakmai megvalósítók és a külső szakmai szolgáltatók összehangolt munkáját, folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatok végrehajtását, irányítja és ellenőrzi a külső-belső szakmai megvalósítást;

c) az európai uniós előírások, a támogatások felhasználására vonatkozó jogszabályok, valamint az OMMF vonatkozó belső szabályzatainak figyelembevételével gazdálkodik az elfogadott költségvetés alapján rendelkezésére álló forrásokkal;

d) felelős a projekt által meghatározott feladatok ütemezéséért, határidőben történő ellátásáért, ellenőrzi és igazolja a projekttel kapcsolatos szakmai teljesítéseket;

e) kidolgozza a projekttel összefüggő belső szabályokat és jóváhagyásra felterjeszti a Projektirányító Bizottság (a továbbiakban: PIB) részére;

f) jelentést készít a projekt előrehaladási jelentésre kötelezett fázisainak megvalósulásáról a PIB és az Irányító Hatóság részére, valamint jelentést készít a projekt lezárásáról;

g) megszervezi a PIB üléseit, biztosítja az ülések technikai, adminisztrációs feltételeit;

h) ellátja a projektadminisztrációt, ennek során nyilvántartja a projekttel kapcsolatos valamennyi dokumentációt, biztosítja annak informatikai támogatottságát, az időközi projektértékelésekhez szükséges statisztikai (monitoring, indikátor) adatokat, az ügyiratok kezelésére vonatkozó szabályokat betartva és betartatva a jogszabályokban és a projektre vonatkozó előírásokban meghatározott módon jár el;

i) elvégzi a projekthez kapcsolódó kötelezettségvállalások nyilvántartását, a feladatok elvégzéséhez kapcsolódó számlák átutalását, kifizetések teljesítését, az OMMF uniós célelszámolási számlája pénzforgalmának kezelését;

j) figyelemmel kíséri a projekt kifizetéseit, és a támogatási szerződésben fennálló feltételek teljesülése esetén elkészíti és benyújtja a (PEJ-ek közötti) kifizetési kérelmeket a hozzájuk szükséges dokumentumokkal együtt.

(5) A Projektiroda gondoskodik az OMMF tevékenységét és működését érintő pályázatfigyelés kialakításáról.

Jogi Főosztály

50. § (1) A Jogi Főosztály ellátja az OMMF tevékenységéhez kapcsolódó jogi, igazgatási szabályozási, koordinációs, iratkezelési feladatokat, az OMMF tevékenységével és a kormánytisztviselőit érintő panaszok kivizsgálásával, a szervezet korrupcióellenes stratégiájának kidolgozásával kapcsolatos feladatokat és a Munkavédelmi Bizottság ügyrendje szerinti titkársági feladatokat.

(2) A Jogi Főosztály az OMMF elnökének közvetlen irányítása és felügyelete mellett működő szervezeti egység.

(3) A Jogi Főosztály vezetője az általános feladatkörét nem érintve:

a) közvetlenül irányítja és felügyeli a Munkavédelmi Bizottság ügyrendje szerinti titkársági feladatok ellátását, ezen belül a Munkavédelmi Bizottság kormányzati oldalát érintő szervezési, egyeztetési és ügyintézői feladatait. A feladatok állásáról folyamatosan tájékoztatja az elnököt és a munkavédelmi elnökhelyettest. Gondoskodik a vitás esetekben felmerülő problémák megoldásával, napirendi kérdésekkel, ügyrenddel kapcsolatos javaslatok előkészítéséről és a munkavédelmi elnökhelyettessel történő egyeztetés után az elnöknek történő beterjesztésükről;

b) felkérésre közreműködik a Kormány és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium munkaterveiben az OMMF felelősségével ellátandó feladatokban;

c) a közjogi szervezetszabályozó eszközök Magyar Közlönyben történő megjelentetésével összefüggésben kapcsolatot tart a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által kijelölt felelős szerkesztővel.

(4) A Jogi Főosztály tevékenységét a főosztályvezető – a főosztályvezető-helyettes és az osztályvezetők közreműködésével – irányítja és vezeti, illetve gyakorolja a hatáskörébe utalt kiadmányozási és munkáltatói jogköröket.

(5) A Jogi Főosztály szervezeti tagozódása:

a) Jogi, Igazgatási és Panaszkezelési Osztály;

b) Szabályozási és Koordinációs Osztály.

Jogi, Igazgatási és Panaszkezelési Osztály

51. § (1) A Jogi, Igazgatási és Panaszkezelési Osztály általános jogi feladatai között:

a) az érintett szervezeti egységekkel együttműködve ellátja az OMMF általános peres (különösen polgári jogi, illetve az elnök által meghatározott esetekben munkajogi) képviseletét;

b) külön elnöki utasítás szerint kötelmi jogi szempontból véleményezi az elnök aláírási felelősségébe tartozó, az OMMF gazdálkodásával, működésével összefüggő szerződéstervezeteket, az aláírásra javasolt szerződést ellenjegyzi, illetve szignálja;

c) jogi szakértelmet igénylő egyedi ügyekben segítséget nyújt az elnök, az elnökhelyettesek, a szervezeti egységek részére;

d) az Informatikai Főosztály előterjesztése alapján szükség szerint ellátja azoknak a szerzői jog hatálya alá tartozó szakanyagoknak a jogi ügyintézését, amelyek az OMMF által gondozott portálokra kerülnek;

e) folyamatosan követi a jogszabályi környezet változását és az OMMF tevékenységét érintő kormány- és felsőbb szintű döntéseket, ezekről rendszeres tájékoztatást ad, javaslatot tesz a szakmai rendelkezések módosítására;

f) az OMMF közbeszerzéseivel kapcsolatban ellátja a külön ügyviteli utasításban, szabályzatban szabályozott feladatokat;

g) a munkavédelmi jellegű bírságok pályázat útján történő felhasználásáról szóló ügyrendet karbantartja, szükség szerint kezdeményezi módosítását;

h) ellátja a munkavédelmi jellegű bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásáról szóló rendelet által az OMMF hatáskörébe utalt jogi feladatokat (pályázati kiírás elkészítése, kapcsolattartás a pályázatkezelő szervvel, támogatási szerződések előkészítése stb.);

i) ellátja a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek bírságbehajtásával kapcsolatban az OMMF jogi szabályozási feladatait és szükség szerint a bíróság előtti képviseletét.

(2) A Jogi, Igazgatási és Panaszkezelési Osztály panaszkezelési feladatkörében:

a) kivizsgálja külön elnöki utasítás szerint az OMMF tevékenységét és a kormánytisztviselőit érintő panaszokat;

b) egységes nyilvántartást vezet a panaszokról;

c) elkészíti a panasz válaszlevelének tervezetét, hatásköre esetén kiadmányozza a levelet;

d) elemzi és értékeli a panaszokban foglaltakat, összefoglaló elemzést készít, valamint javaslatot tesz a szükséges intézkedésre.

(3) A Jogi, Igazgatási és Panaszkezelési Osztály az OMMF korrupcióellenes stratégiájának kidolgozása keretében:

a) meghatározza a korrupciós cselekményekre jellemző, a rendszerből kimutatható kockázati tényezőket;

b) elemzi a definiált kockázati tényezők előfordulását;

c) értékeli az eredményt és javaslatot készít a szükséges intézkedések megtételére.

(4) A Jogi, Igazgatási és Panaszkezelési Osztály hatósági feladatkörében:

a) ellátja a munkabiztonsági szakértők engedélyének – elnöki hatáskörbe tartozó – kiadásával, visszavonásával kapcsolatos teendőket, vezeti a szakértők nyilvántartását és gondoskodik hivatalos lapban való közzétételéről;

b) együttműködik a Munkavédelmi Főosztállyal, az illetékes igazságügyi és mérnöki kamarai szervekkel a szakértői tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben;

c) elnöki döntésre (kiadmányozásra) előkészíti a munkabiztonsági szakértői engedélyezési, valamint az igazságügyi munkabiztonsági szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakhatósági feladatokkal kapcsolatos ügyeket.

(5) A Jogi, Igazgatási és Panaszkezelési Osztály igazgatási és iratkezelési feladatkörében:

a) az Iratkezelési Szabályzat alapján ellátja és működteti az OMMF irattárát, ellátja postázási feladatait, kézbesíti az OMMF-hez érkezett iratokat, leveleket, egyéb külső és belső anyagokat, csatolja a leadott ügyiratokat, részt vesz az iratállomány selejtezésében, megszervezi annak levéltárba adását;

b) felügyeli az OMMF központi irattári tevékenységét;

c) közreműködik – a feladatkörét illetően – a hivatalos kiadmányok előkészítésében, a hivatalos lap részére leadja az OMMF híreit, közleményeit;

d) közreműködik a havonta megjelenő hírlevél összeállításában.

Szabályozási és Koordinációs Osztály

52. § (1) A Szabályozási és Koordinációs Osztály jogalkotási feladatai körében:

a) ellátja az OMMF jogszabály-előkészítési felelősségébe tartozó jogszabályok tervezeteivel (a továbbiakban: OMMF jogszabály tervezetek) kapcsolatos jogi kodifikációs tevékenységet;

b) nyomon követi a jogalkotással kapcsolatos változásokat, illetve kezdeményezheti az elnöknél, illetve a feladatkörében érintett elnökhelyettesnél – szükséges esetben a szakmai főosztályokkal, az orvos tanácsadókkal, orvos szaktanácsadókkal vagy az OMFI-val történt előzetes egyeztetést követően – az OMMF jogszabály-előkészítési felelősségébe tartozó jogszabályok módosítását, illetve új jogszabály megalkotását;

c) részt vesz és együttműködik a szakmai főosztályokkal, az orvos tanácsadókkal, orvos szaktanácsadókkal, illetve az OMFI-val az OMMF-jogszabálytervezetek szakmai előkészítésében és szakmai egyeztetésében és összehangolja az OMMF jogszabály tervezetek előkészítésével kapcsolatos feladatokat;

d) az OMMF-jogszabálytervezetek szakmai egyeztetését követően ellátja a jogszabályszerkesztéssel és az előterjesztés elkészítésével járó feladatokat és ezzel összefüggésben ellátja az OMMF képviseletét;

e) közreműködik az OMMF-jogszabálytervezeteknek a magyar és az európai uniós jogrenddel való összhangjának megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátásában;

f) részt vesz a szakmai tartalmánál fogva hatáskörébe tartozó, elvi, tartalmi, szervezési kérdésekre is kiterjedő komplex, átfogó jellegű szakmai koncepció tervezet előkészítésében;

g) elkészíti a koncepció határidős ütemtervjavaslatát (koncepció véglegesítése, vezetői döntés a kodifikációra, szakmai és közigazgatási egyeztetés, államtitkári értekezlet, Kormányhoz, Országgyűléshez benyújtás időpontja), és javaslatot tesz a végrehajtáshoz szükséges forrásokra, az OMMF-felelősökre;

h) részt vesz a Munkavédelmi Bizottság munkájában;

i) közreműködik a jogharmonizációval felmerülő kodifikációs feladatok ellátásában;

j) véleményezi a minisztériumok és központi közigazgatási szervek előkészítése alá tartozó jogszabálytervezeteket jogtechnikai szempontból, és érvényesíti az OMMF stratégiai érdekeit a véleményeztetés során;

k) közreműködik a jogszabályokkal kapcsolatos állásfoglalások kialakításában;

l) előkészíti – a szakmai főosztályok, az OMFI és a társhatóságok által készített részanyagok alapján – a felügyeletet ellátó miniszter és az elnök felelősségébe tartozó, a munkavédelem nemzetgazdasági helyzetéről szóló jelentés szövegtervezetét, gondoskodik a kormány-előterjesztés elkészítéséről és a munkavédelmi elnökhelyettes egyetértése esetén annak jóváhagyásra történő felterjesztéséről;

m) végzi a Nemzeti Munkavédelmi Politika éves ütemtervének előkészítésével és egyeztetésével kapcsolatos feladatokat, előkészíti – a Munkavédelmi Főosztállyal együttműködve – a Nemzeti Munkavédelmi Politika részanyagait;

n) aktuális információkkal és szakanyagokkal rendszeresen támogatja az OMMF szervezeti egységeit, továbbá az OMMF által gondozott portálok színvonalas működését;

o) nyilvántartja a jogalkotással kapcsolatos határidőket, figyelemmel kíséri a feladatok végrehajtását, ezekről az elnököt és az elnökhelyetteseket egyidejűleg rendszeresen tájékoztatja.

(2) A Szabályozási és Koordinációs Osztály a belső és szakmai irányítással összefüggő szabályozási feladatai körében:

a) az elnök számára előkészíti, jogi szempontból véleményezi a jogalkotásról szóló törvény szerinti közjogi szervezet szabályozó eszközöket, illetve gondoskodik közzétételükről, karbantartásukról és nyilvántartásuk vezetéséről;

b) ellátja a közjogi szervezetszabályozó eszközök Magyar Közlönyben történő megjelentetésével összefüggésben felmerülő feladatokat;

c) az elnök számára előkészíti, jogi szempontból véleményezi az OMMF szervezetének belső tevékenységét érintő ügyviteli utasításokat és szabályzatokat, illetve gondoskodik a szervezeten belüli közzétételükről, karbantartásukról és nyilvántartásuk vezetéséről;

d) ellátja – külön elnöki utasítás szerint – az OMMF, valamint az OMFI Alapító Okirata, Szervezeti és Működési Szabályzata tekintetében a szakmai előkészítői, illetve az előterjesztői feladatokat;

e) az elnök, illetve az elnökhelyettesek által meghatározott esetekben jogi tájékoztatatással, javaslattal segítséget nyújt a kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek szakmai irányításához.

(3) A Szabályozási és Koordinációs Osztály koordinációs feladatkörében:

a) koordinálja, szervezi és végzi a minisztériumok és központi közigazgatási szervek előkészítése alá tartozó jogszabálytervezetek szakmai véleményezését és érvényesíti az OMMF stratégiai érdekeit a véleményeztetés során;

b) gondoskodik a jogi szabályozással érintett külső szervekkel való szakmai kapcsolattartásról, a jogalkotással összefüggő, az OMMF hatáskörébe tartozó egyeztetésekről, ellátja az OMMF képviseletét.

Nyilvántartási Önálló Osztály

53. § (1) A Nyilvántartási Önálló Osztály ellátja a rendezett munkaügyi kapcsolatok megállapításának alapjául szolgáló, valamint a be nem jelentett munkavállalókról szóló nyilvántartással kapcsolatos hatósági nyilvántartási feladatokat. Tevékenységét az elnöknek közvetlenül alárendelten, az önálló osztályvezető irányításával látja el.

(2) A Nyilvántartási Önálló Osztály tevékenységét önálló osztályvezető irányítja és vezeti, illetve gyakorolja a hatáskörébe utalt kiadmányozási és munkáltatói jogköröket.

(3) A Nyilvántartási Önálló Osztály feladatkörében jogszabályi előírás alapján:

a) ellátja az egyes munkaügyi, illetve munkavédelmi jogsértések hatósági nyilvántartásának vezetését;

b) ellátja a be nem jelentett munkavállalókról szóló nyilvántartás vezetését;

c) ellátja az Egységes Magyar Munkaügyi Nyilvántartással kapcsolatos adatkezelői feladatokat, megkeresésre adatokat szolgáltat, társhatóságokkal kapcsolatot tart;

d) koordinálja a Központi Szabálysértési Nyilvántartással kapcsolatos feladatokat;

e) véleményezi a „Partnerség a foglalkoztatás biztonságáért” programhoz való csatlakozás feltételeinek megfelelőségét, előkészíti a csatlakozást.

(4) A Nyilvántartási Önálló Osztály az egyes munkaügyi és munkavédelmi jogsértések, valamint a be nem jelentett munkavállalók hatósági nyilvántartásával kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) ellátja az egyes munkaügyi és munkavédelmi jogsértések megállapításának alapjául szolgáló hatósági nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat (kontrolleri feladat);

b) gondoskodik a hatósági nyilvántartás adattartalmának karbantartásáról, frissítéséről;

c) kezeli a hatósági nyilvántartással kapcsolatos írásbeli panaszokat, észrevételeket;

d) külön jogszabály alapján hatósági bizonyítványt állít ki.

Humánpolitikai Főosztály

54. § (1) A Humánpolitikai Főosztály az elnök közvetlen irányítása és felügyelete mellett működő szervezeti egység, mely ellátja az OMMF humánpolitikai feladatai körében a jogszabályokban előírt munkaügyi, munkaerő- és bérgazdálkodási, valamint humánerőforrás-fejlesztési feladatokat.

(2) A Humánpolitikai Főosztály tevékenységét a főosztályvezető – a főosztályvezető-helyettes és az osztályvezetők közreműködésével – irányítja és vezeti, illetve gyakorolja a hatáskörébe utalt kiadmányozási és munkáltatói jogköröket.

(3) A Humánpolitikai Főosztály vezetője – átruházott munkáltatói jogkörben eljárva – ellátja az egyes vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 7. §-ában meghatározott vagyonnyilatkozat-őrzési feladatokat.

(4) A Humánpolitikai Főosztály jogi végzettségű kormánytisztviselője útján ellátja a kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők és munkavállalók jogviszonyával kapcsolatos, továbbá fegyelmi és kártérítési ügyekben az OMMF munkajogi peres képviseletét, ha az elnök másként nem rendelkezik.

(5) A Humánpolitikai Főosztály fegyelmi referense útján figyelemmel kíséri az OMMF-nél induló fegyelmi eljárásokat, tanácsadással segíti az eljárás lefolytatását, az ügyek állásáról – együttműködve a vizsgálatra kijelölt szervezeti egységgel – folyamatosan tájékoztatja az elnököt.

(6) A Humánpolitikai Főosztály vezetője az OMMF elnökének megbízásából a hatáskörrel feljogosított személy (elnök) nevében kiadmányozza a hatósági ellenőrzésre szóló megbízóleveleket.

(7) A Humánpolitikai Főosztály szervezeti tagozódása:

a) Humán Erőforrás Fejlesztési Osztály,

b) Munkaügyi, Munkaerő- és Bérgazdálkodási Osztály.

Humán Erőforrás Fejlesztési Osztály

55. § A Humán Erőforrás Fejlesztési Osztály feladatkörében:

a) kidolgozza az OMMF humánerőforrás-stratégiáját;

b) megszervezi a külső és belső képzési programokat – a fővárosi és megyei munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervek kormánytisztviselőinek szakmai képzésére, továbbképzésére is kiterjedően –, ellátja az ezekkel kapcsolatos koordinációs feladatokat;

c) előkészíti aláírásra a tanulmányi szerződéseket, a megkötött tanulmányi szerződésekről nyilvántartást vezet;

d) ellátja a közigazgatási alap- és szakvizsgákkal, ügykezelői vizsgákkal, versenyvizsgával kapcsolatos szervezési, illetve koordinációs feladatokat;

e) felméri a képzési, továbbképzési igényeket, összeállítja az éves Képzési Tervet;

f) a szakmai módszertani osztályok koordinálásával részt vesz a munkatársak közép- és hosszú távú képzési, továbbképzési rendszerének kialakításában;

g) lefolytatja a pályáztatási eljárást;

h) az eseménynaptár alapján folyamatosan előkészíti az átsorolásokat, jubileumi jutalmakat, minősítéseket;

i) elkészíti, valamint az elnök nevében és megbízásából kiadja a hatósági ellenőrzésre szóló megbízóleveleket;

j) szabályozási feladatokat lát el, melynek keretében elkészíti a humánpolitikai vonatkozású szabályzatokat, belső utasításokat, szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására;

k) közszolgálati és létszámnyilvántartást vezet az OMFI tekintetében;

l) nyilvántartja a jutalmakat, címeket, elnöki dicséreteket;

m) esélyegyenlőségi feladatokat lát el az éves Esélyegyenlőségi Terv elkészítésével, annak év végi felülvizsgálatával, jelentés elkészítésével az elnök részére;

n) ellátja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos koordinációs és adminisztratív feladatokat;

o) előkészíti a jutalmazással, címadományozással, elnöki dicséretekkel kapcsolatos felterjesztéseket, részt vesz az ezzel kapcsolatos elnöki döntés végrehajtásában;

p) az OMMF és az OMFI között a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kötött megállapodásban foglaltak szerint ellátja az OMFI személyügyi, munkaügyi feladatait.

Munkaügyi, Munkaerő- és Bérgazdálkodási Osztály

56. § (1) A Munkaügyi, Munkaerő- és Bérgazdálkodási Osztály munkaügyi feladatkörében:

a) közreműködik a létszám-gazdálkodási feladatok végrehajtásában;

b) adatszolgáltatást végez (KÖZIGTAD, TARTINFO, felügyeletet gyakorló minisztérium felé statisztikai jelentések, szervezeten belüli adatszolgáltatás);

c) közszolgálati és létszámnyilvántartást vezet az OMMF tekintetében;

d) elvégzi a közszolgálati jogviszony létesítésével, módosításával, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő feladatokat;

e) vezeti az OMMF személyügyi nyilvántartását, gondoskodik annak naprakészségéről, a személyi anyagok karbantartásáról;

f) koordinálja a kormánytisztviselők teljesítmény-értékelésével kapcsolatos feladatok, kötelezettségek végrehajtását;

g) kiadja a munkáltatói igazolásokat, jövedelemigazolásokat;

h) működteti az OMMF Cafeteria rendszerét;

i) gondoskodik az OMMF szabadságtervének összeállításáról az OMMF elnöke részére, a szabadság-nyilvántartás OMMF szintű vezetéséről.

(2) A Munkaügyi, Munkaerő- és Bérgazdálkodási Osztály bér- és létszám-gazdálkodási feladatainak keretében:

a) működteti az intézményi bér- és társadalombiztosítási számfejtési rendszert;

b) végzi az illetményszámfejtés előkészítését, a nem rendszeres személyi juttatások számfejtését, az adó-, az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási, az önkéntes- és magánnyugdíj, illetve az önkéntes egészségbiztosítási pénztári elszámolások, bevallások, jelentések elkészítését;

c) ellátja a társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatokat;

d) elvégzi a személyi jövedelemadózással, nyugdíj- és egészségbiztosítással kapcsolatos munkáltatói feladatokat;

e) a havi béradatokról feladást készít a főkönyvi könyvelés részére;

f) havi összesített adatszolgáltatást teljesít a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) felé;

g) a Központosított Illetmény Számfejtési Rendszer adataiból információ- és adatszolgáltatást teljesít (MÁK, felügyeleti szerv stb. részére);

h) közreműködik a létszám és a személyi juttatás főelőirányzat tervezésében, az év végi beszámoló elkészítésében, a munkavállalókkal kapcsolatos követelések, kötelezettségek év végi leltározásában;

i) folyamatos adatszolgáltatást biztosít a Gazdasági Főosztály részére a személyi juttatások alakulását érintő, várható és tényleges változásokról a bérgazdálkodási feladatok ellátásához;

j) elkülönítetten tartja nyilván a munkaerő-piaci és egyéb hazai és uniós programokkal, cél- és általános tartalék terhére kapott támogatásokkal kapcsolatos személyi jellegű kifizetéseket;

k) folyamatosan kapcsolatot tart a Gazdasági Főosztállyal a személyi és járulék kiadások pénzügyi teljesítése érdekében.

II.
A munkavédelmi elnökhelyettes irányítása alá tatozó szervezeti egységek

Munkavédelmi Főosztály

57. § (1) A Munkavédelmi Főosztály a munkavédelmi elnökhelyettes irányítása és felügyelete alá tartozó önálló szervezeti egység, melynek feladata az OMMF hatáskörébe utalt munkavédelmi – ezen belül a munkabiztonsági és munka-egészségügyi – hatósági, szakmai irányítási feladatok, illetve a munkavédelem állami irányítási és felügyeleti feladatainak az ellátása, továbbá a munkabaleseti nyilvántartási rendszer vezetése.

(2) A Munkavédelmi Főosztály közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei tevékenységének szakmai irányításában, törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésében, módszertani és tájékoztató anyagok kidolgozásával segíti azok munkáját.

(3) A Munkavédelmi Főosztály tevékenységét a főosztályvezető – a főosztályvezető-helyettes és az osztályvezetők közreműködésével, figyelemmel a 61. § (2) bekezdésében foglaltakra – irányítja és vezeti, illetve gyakorolja a hatáskörébe utalt kiadmányozási és munkáltatói jogköröket.

(4) A Munkavédelmi Főosztály szervezeti tagozódása:

a) Munkavédelmi Hatósági Osztály,

b) Munkavédelmi Felügyeleti Osztály,

c) Munkavédelmi Módszertani Osztály,

d) Munkavédelmi Információs és Nemzetközi Osztály.

Munkavédelmi Hatósági Osztály

58. § (1) A Munkavédelmi Hatósági Osztály feladatkörében:

a) előkészíti és a hatásköri elhatárolás szerint kiadmányozásra előterjeszti a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek munkavédelmi felügyelőségei által hozott elsőfokú közigazgatási döntések ellen benyújtott fellebbezések elbírálása során hozott másodfokú döntéseket;

b) felügyeleti eljárás keretében hivatalból megvizsgálja az ügyben eljáró elsőfokú hatóság eljárását, illetve döntését, ennek alapján megteszi a szükséges intézkedést a jogsértő mulasztás felszámolására, illetve gyakorolja a felügyeleti jogkört;

c) ügyészi intézkedés esetén a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényben meghatározottak szerint jár el;

d) közvetlenül vagy megbízás útján ellátja az OMMF jogi képviseletét a munkaügyi bíróságok illetékességébe tartozó munkavédelmi közigazgatási perekben és nemperes eljárásokban, valamint a megyei bíróságok, az ítélőtáblák és a Legfelsőbb Bíróság előtt;

e) együttműködik a munkavédelmi közigazgatási döntések elleni perekben az OMMF-et megbízási szerződés alapján képviselő ügyvédekkel, ügyvédi irodákkal. Az együttműködés keretében:

ea) gondoskodik a peres ügyek iratainak átadásáról,

eb) ügyvédi kérésre szakmai segítséget nyújt,

ec) biztosítja a konzultációs lehetőséget,

ed) továbbítja az OMMF címére érkezett beadványokat, bírósági iratokat,

ee) figyelemmel kíséri az ügyek állását;

f) nyilvántartja a beérkező, központi intézésű hatósági eljárást igénylő panaszokat és bejelentéseket és koordinálja azok kivizsgálását;

g) javaslatot tesz a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei munkavédelmi felügyelőségei törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésének előzetes tartalmára, részt vesz az ellenőrzésekben;

h) részanyagot készít a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei munkavédelmi felügyelőségei szakmai munkájának értékeléséhez;

i) tájékoztatást ad a hatósági munka során nyert tapasztalatokról;

j) véleményével, valamint a hatósági munkából nyert információ szolgáltatásával segíti a Munkavédelmi Módszertani Osztály munkáját, és a Jogi Főosztály jogszabályalkotással, véleményezéssel kapcsolatos tevékenységét, figyelemmel kíséri a jogszabály-módosítások hatását, a szakmai tapasztalatokat, a javaslatokat összegzi;

k) elbírálásra javaslattal beterjeszti a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítési eljárás során hozott első fokú döntések ellen benyújtott fellebbezéseket, kiadmányozásra előkészíti a másodfokú határozatot;

l) évente tájékoztatót készít az osztály által előkészített és elbírált másodfokú döntésekről.

(2) A Munkavédelmi Hatósági Osztály kezeli az OMMF szabványtárát, biztosítja a szabványellátást. Elkészíti, frissíti a szabványcímlistát.

(3) A Munkavédelmi Hatósági Osztály szakmai szempontok alapján a Jogi Főosztály részére véleményezi a munkabiztonsági szakértői engedély kérelmeket.

Munkavédelmi Felügyeleti Osztály

59. § (1) A Munkavédelmi Felügyeleti Osztály feladatainak körében:

a) ellátja a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei munkavédelmi felügyelőségeinek törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésével kapcsolatos szakmai feladatokat;

b) a jogalkalmazási tevékenység egységességének elősegítése érdekében koordinációs tevékenységet lát el a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei munkavédelmi felügyelőségeinek irányában;

c) megszervezi és koordinálja a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei munkavédelmi felügyelőségei működésének ellenőrzésével kapcsolatos vizsgálatokat;

d) javaslatot tesz a munkavédelmi ellenőrzést érintően a szakmai módszertani és tájékoztató anyagokra, az ellenőrzések célirányosabbá tételére és a munkavédelmi felügyelők ismereteinek elmélyítésére, az eljárások szakmai megalapozásához iránymutatásokat, tájékoztatókat készít elő;

e) részt vesz a munkavédelmi felügyelők szakmai továbbképzése tematikájának kidolgozásában, valamint az új felügyelők vizsgáztatásában;

f) javaslatot tesz az országos munkavédelmi célvizsgálati programokra és akciókra, elkészíti az országos munkavédelmi célvizsgálatok és akcióellenőrzések vizsgálati szempontjait, segédleteit; értékeli és elemzi a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei által küldött jelentéseket, melyeket szakmailag áttekint és összefoglaló jelentést készít;

g) elemzi és értékeli a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek munkavédelmi felügyelői által készített halálos munkabalesetek összefoglaló jelentéseit;

h) vizsgálja a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv munkavédelmi felügyelőség vezetőinek szakmai irányító tevékenységét.

(2) A Munkavédelmi Felügyeleti Osztály a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve munkavédelmi felügyelőségei törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése keretében vizsgálja különösen:

a) a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei munkájának szakmai irányítását,

b) a közigazgatási döntések, szabálysértési határozatok, helyszíni bírságok szakmai és törvényességi megfelelőségét,

c) a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek balesetvizsgálati, foglalkozási megbetegedéssel és fokozott expozíciós esetek vizsgálatával kapcsolatos munkáját,

d) a pénzbírság nyilvántartására és behajtására vonatkozó előírások végrehajtását,

e) a munkavédelmi felügyelők helyszíni ellenőrzési módszereit,

f) a munkavédelmi tartalmú bejelentések és nyilvántartások vezetését,

g) a jogerősítésre és nyilvánosságra hozatali szabályok betartását.

(3) A Munkavédelmi Felügyeleti Osztály célvizsgálat keretében meghatározott szakmai szempont szerint országos ellenőrzést végez. Az ellenőrzés célja felmérni, hogy a felügyelők területi munkájában hogyan érvényesül az adott szakmai szempont.

(4) A Munkavédelmi Felügyeleti Osztály utóellenőrzés keretében vizsgálja a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei munkavédelmi felügyelőségeinél korábban megtartott ellenőrzések megállapításainak felszámolására tett intézkedések hatékonyságát.

(5) A Munkavédelmi Felügyeleti Osztály az ellenőrzéseket követően javaslatokat tesz a felügyelői munka javítására, összehangolja és segíti a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei munkavédelmi felügyelőségeinek szakmai munkáját, jelentést állít össze az elnöknek a jogalkalmazói tevékenység javítására, egységességének elősegítésére.

(6) A Munkavédelmi Felügyeleti Osztály a felügyelők szakmai munkájának javítása érdekében, a jó gyakorlat elsajátítására:

a) felmérést és elemzést készít a szakmai konzultációkhoz,

b) szervezi és tartja a konzultációt,

c) helyszíni bemutató ellenőrzéseket végez,

d) tájékoztatást ad a jogszabályok, szabványok változásairól.

(7) A Munkavédelmi Felügyeleti Osztály a szakterület jellemző hiányosságait, baleseteit, fokozott expozíciós eseteit, foglalkozási megbetegedéseit folyamatosan figyelemmel kíséri, az ezekkel összefüggő tapasztalatokat a munkavédelmi felügyelőkkel ismerteti. Jogszabályi keretek között helyszíni ellenőrzéseket végez kiemelt ügyekben, különösen a halálos munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek tekintetében.

(8) A Munkavédelmi Felügyeleti Osztály szervezi az új belépő munkavédelmi felügyelők szakmai felkészítését, az előírt időpontokban konzultációt és tesztvizsgát szervez. Évente két alkalommal lebonyolítja a záróvizsgát. Az új belépő munkavédelmi felügyelők vizsgájához összeállítja a tesztkérdéseket, valamint a záróvizsga kérdéseit.

(9) A Munkavédelmi Felügyeleti Osztály a munkavédelmi felügyelők évenkénti továbbképzésének tematikáját összeállítja, a képzésen oktatóként részt vesz. A képzést követően a tesztvizsga kérdéseket elkészíti, a vizsgát lebonyolítja.

(10) A Munkavédelmi Felügyeleti Osztály további feladatkörében:

a) szakmai választ ad az OMMF honlapjára érkező megkeresésekre;

b) kijelölés alapján munkavédelmi szakértői véleményt ad;

c) szakmai konzultációt folytat a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveivel az általuk a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség eljárási szabályairól és díjazásáról szóló 1/2004. (I. 9.) FMM rendelet szerint adott tájékoztatásról, továbbá azokról nyilvántartást vezet;

d) részt vesz – a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei, az OMMF szervezeti egységei, az OMFI és a társhatóságok által készített részanyagok alapján – a munkavédelem nemzetgazdasági helyzetéről szóló jelentés szövegtervezetének elkészítésében, és a Nemzeti Munkavédelmi Politika kialakításával és végrehajtásával összefüggő feladatok ellátásában.

(11) A Munkavédelmi Felügyeleti Osztály a hatáskörébe tartozó szakmai feladatok tekintetében részt vesz a Felügyelők Ellenőrzési Információs Rendszere (FEIR) fejlesztésében. Meghatározza a jogszabályváltozásokkal összefüggő, valamint a szakmai követelményekből fakadó módosítási igényeket.

Munkavédelmi Módszertani Osztály

60. § (1) A Munkavédelmi Módszertani Osztály általános feladatkörében az ellenőrzések szakszerűbbé, célirányosabbá tétele és a felügyelők ismereteinek elmélyítése érdekében, az eljárások szakmai megalapozásához előkészíti az elnöki normatív utasítás tervezeteket, módszertani és tájékoztató anyagokat, körleveleket.

(2) A Munkavédelmi Módszertani Osztály részt vesz:

a) a Nemzeti Munkavédelmi Politika és a munkavédelemre vonatkozó fejlesztési koncepcióknak a kidolgozásában;

b) az OMMF munkavédelmi közép- és rövid távú stratégiai terveinek előkészítésében és folyamatos aktualizálásában.

(3) A Munkavédelmi Módszertani Osztály elkészíti a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek éves beszámolói alapján a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének alakulásáról szóló jelentéshez:

a) a nemzetgazdasági ágazatok helyzetére vonatkozó megállapításokat,

b) tájékoztatót a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek éves alakulásáról,

c) a munkavédelmi felügyeleti tevékenységről szóló összeállítást,

d) a Munkavédelmi Információs és Nemzetközi Osztállyal együttműködve elkészített, a munkavédelmi tanácsadás tapasztalatairól készített összefoglalót.

(4) A Munkavédelmi Módszertani Osztály a sajtószóvivővel együttműködve elkészíti a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveitől beérkező adatok alapján az időközi munkavédelmi tájékoztatókat, a sajtóválaszokhoz szükséges háttéranyagokat, illetve az eseti sajtómegkeresésekhez előkészíti a nyilatkozatok tartalmát, közreműködik a havonta megjelenő hírlevél összeállításában.

(5) A Munkavédelmi Módszertani Osztály az OMMF hatáskörébe tartozó munkavédelmi jogszabályok előkészítésében szorosan együttműködik a Jogi Főosztállyal, amelynek keretében:

a) a munkavédelmi elnökhelyettes jóváhagyásával meghatározza a jogszabály elkészítésének szükségességét, elvégzi a helyzetelemzéseket, előkészíti – a Jogi Főosztály közreműködésével – az előzetes jogalkotási munkaterv javaslatot elnöki jóváhagyásra;

b) elkészíti a szakmai koncepció szövegét, együttműködik – a Jogi Főosztály közreműködésével – a normaszöveg kidolgozásában, elvégzi a tervezet szakmai egyeztetését, a Munkavédelmi Bizottság egyetértése esetén elnöki jóváhagyást követően elvégzi, vagy kezdeményezi a szükséges hatásvizsgálatot, közreműködik a közigazgatási egyeztetés céljából történő előterjesztés véglegesítésében, az indokolás elkészítésében;

c) részt vesz a szakmai szempontok érvényesítése érdekében a közigazgatási egyeztetési folyamatban;

d) európai uniós irányelv jogharmonizációja során a Jogi Főosztállyal közösen elkészíti a konkordancia táblázatot, segítséget nyújt a végleges normaszöveg kialakításához.

(6) A Munkavédelmi Módszertani Osztály feldolgozza a tanulságos jogeseteket, bírói ítéleteket, a legfelsőbb bírósági határozatokról nyilvántartást vezet, azokat feldolgozza.

(7) A Munkavédelmi Módszertani Osztály ellátja a munkavédelmi jellegű bírságok pályázati felhasználásával kapcsolatos szakmai feladatokat.

(8) A főosztályvezető közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó statisztikai elemzők:

a) ellátják az informatikai rendszerekben gyűjtött és tárolt munkavédelmi jellegű adatok statisztikai feldolgozásával járó feladatokat,

b) ellátják a kormányzati vagy nemzetközi szervek részére készítendő jelentésekkel és beszámolókkal kapcsolatos statisztikai feladatokat,

c) feldolgozzák a munkabaleseti nyilvántartási rendszer adatait,

d) előállítják a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei munkavédelmi felügyelőségeinek értékeléséhez szükséges statisztikai adatokat,

e) segítik a munkavédelmi elnökhelyettes munkáját adatgyűjtéssel, elemzéssel, feldolgozásokkal,

f) a munkabaleseti nyilvántartási rendszer adatait feldolgozzák,

g) az Európai Unió Bizottsága, az ILO és egyéb nemzetközi szervezetek számára az értékelő adatszolgáltató jelentéseket a Nemzetközi Osztállyal együttműködve elkészítik.

A Munkavédelmi Információs és Nemzetközi Osztály

61. § (1) A Munkavédelmi Információs és Nemzetközi Osztály a feladatait a munkavédelmi elnökhelyettesnek alárendelve a Munkavédelmi Információs és Nemzetközi Osztály vezetőjének közvetlen irányításával és felügyeletével látja el. A Munkavédelmi Információs és Nemzetközi Osztály vezetője a Munkavédelmi Információs és Nemzetközi Osztály önálló vezetője.

(2) A Munkavédelmi Információs és Nemzetközi Osztály vezetője a Munkavédelmi Információs és Nemzetközi Osztály munkatársainak tekintetében önállóan gyakorolja a munkáltatói jogokat. A kinevezés és felmentés, a fegyelmi és az anyagi felelősségre vonás jogát az elnökkel egyeztetve gyakorolja.

(3) A Munkavédelmi Információs és Nemzetközi Osztály általános feladatkörében biztosítja a Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálatot (a továbbiakban: Szolgálat), azaz a munkavédelmi információs szolgálatot.

(4) A Munkavédelmi Információs és Nemzetközi Osztály vezetője:

a) megállapítja és jóváhagyásra beterjeszti az elnöknek a Szolgálat működési rendjét és ügyrendjét,

b) összehangolja a munkavédelmi területi tanácsadók, a munkavédelmi információs szolgálat és az osztály feladatait,

c) a Szolgálat szakmai feladatainak végrehajtásához szükség szerint útmutatásokat ad,

d) ellátja az OMMF nemzetközi tevékenységével kapcsolatban hatáskörébe utalt feladatokat.

(5) A Szolgálat működésének részletes szabályait az elnök által jóváhagyott ügyrend szabályozza.

(6) A Munkavédelmi Információs és Nemzetközi Osztály munkavédelmi információs feladatkörében:

a) a munkabiztonságot és munkaegészségügyet érintő kérdésekben telefonon és írásos formában információt nyújt;

b) az OMMF honlapjára érkező szakmai kérdésekre válaszol, aktuális információkat és szakanyagokat közöl az OMMF honlapján;

c) segíti a „Partnerség a Foglalkoztatás Biztonságáért” dokumentum ismertségének kiszélesítését;

d) végzi a tanácsadói tevékenységek elemzését, a tapasztalatokat folyamatosan összegzi, az észlelt problémákat, a működést akadályozó tényezőket megoldási javaslattal együtt megküldi a munkavédelmi elnökhelyettesnek;

e) gondoskodik az elnök által meghatározott fő célkitűzések megvalósításáról;

f) rendszeresen szervezi a tanácsadók tevékenységével kapcsolatos, a munkavédelmi elnökhelyettes által megtartásra kerülő szakmai egyeztetéseket, konzultációkat, megszervezi az OMMF-en belüli szakmai egyeztetéseket;

g) a tanácsadáshoz, tájékoztatáshoz, az ismeretterjesztéshez nyomtatott és egyéb tájékoztató anyagokat készít, jóváhagyást követően nyomon követi ezek elkészítését, gondoskodik megismertetésükről;

h) elvégzi a tanácsadással kapcsolatos munkák hatékonyságát elősegítő felméréseket, adatgyűjtéseket; az elemzést, értékelést követően a szükséges javaslatokat megteszi;

i) figyelemmel kíséri, gyűjti, értékeli a tanácsadással kapcsolatos hazai, nemzetközi információkat, publikációkat;

j) együttműködik a területi szakmai és érdek-képviseleti, valamint civil szervezetekkel, oktatási intézményekkel, figyelemmel kíséri és gondozza az együttműködési megállapodásokat;

k) a munkavédelmi fórumokon közreműködik a megelőzési szempontú, naprakész munkavédelmi ismeretek átadásában, szakmai összeállítások elkészítésével és kiadásával segíti a munkavédelmi feladatok gyakorlati megvalósítását;

l) a joganyagok felülvizsgálati folyamatában segíti a munkáltatói tapasztalatok, észrevételek felmérésével az OMMF jogalkotási tevékenységét, koordináció keretében ellátja a feladatkörét érintő, a minisztériumok és központi közigazgatási szervek előkészítése alá tartozó jogszabálytervezetek szakmai véleményezését;

m) a Szolgálat igénybevételéről nyilvántartást vezet, az adatokat adatbázisban rögzíti, tevékenységéről éves, féléves beszámolókat készít;

n) szakmai területét érintően együttműködik a Projektirodával és a sajtószóvivővel.

(7) Az Munkavédelmi Információs és Nemzetközi Osztály ellátja az Európai Munkavédelmi Ügynökség Nemzeti Fókuszpontjának működtetésével kapcsolatos feladatokat, így különösen:

a) begyűjti az EU-OSHA által kért információkat Magyarországon belül és továbbítja az EU-OSHA részére;

b) terjeszti az EU-OSHA-tól érkező nyomtatott információs anyagokat országon belül az érintett szervezetek és intézmények részére;

c) végrehajtja az EU-OSHA által megadott egyéb feladatokat (részvétel munkacsoportokban, szakértő kijelölése, szakmai anyagok véleményezése stb.);

d) működteti, fejleszti, karbantartja a Nemzeti Fókuszpont honlapját;

e) szervezi vagy közreműködik az Európai Munkavédelmi Hét, az ahhoz kapcsolódó tevékenységek megszervezésében;

f) működteti a „Helyes gyakorlat” pályázati rendszert.

(8) A Munkavédelmi Információs és Nemzetközi Osztály az OMMF nemzetközi feladatainak ellátása során:

a) részt vesz a SLIC-hez kötődő feladatok ellátásában (előkészítés, végrehajtás), előkészíti a szükséges tájékoztatásokat, utasításokat, programokat;

b) elnöki döntés alapján képviseli a multi- és a bilaterális tárgyalások során a munkavédelemmel kapcsolatos OMMF álláspontot;

c) egyedi esetekben, kijelölés, illetve felkérés alapján közreműködik, végzi a jogharmonizációval kapcsolatos egyes feladatokat, a tárcaközi, a más tárcáknál, illetve a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő jogharmonizációs bizottságokban és munkacsoportokban ellátja a munkavédelmet érintő feladatokat, elkészíti, jóváhagyásra előterjeszti a munkacsoport részére készült munkaanyagokat;

d) figyelemmel kíséri az Európai Unió munkavédelmet érintő előírásainak változását, szakmai aktualitásokat, kiadványokat, tagállamoknak szóló közleményeket, tájékoztatásokat, akciókat, kampányokat, felhívásokat és erről rendszeresen, írásban tájékoztatja az elnököt, az elnökhelyettest és a szakmai főosztály vezetőjét;

e) kapcsolatot tart az ILO-CIS Nemzetközi Munkavédelmi Információs Központtal;

f) közreműködik a Szolgálat tevékenységét támogató ajánlások, ismeretterjesztő anyagok elkészítésében, különös tekintettel az EU-OSHA kapcsolattartásból származó információkra;

g) közreműködik elnökhelyettesi kezdeményezésre a munkavédelmet érintő aktuális információk, nemzetközi tapasztalatok szakirodalmi áttekintését nyújtó összeállítások elkészítésében, illetve elkészítésük koordinálásában;

h) közreműködik a munkavédelem helyzetét, aktuális problémáit, a fejlesztés lehetséges irányait érintő döntések megalapozásához szükséges trendek, tagállami gyakorlat megismerésében, adat- és információgyűjtésében;

i) gondoskodik az elnök és a munkavédelmi elnökhelyettes által megjelölt anyagok, a helyes munkavédelmi gyakorlatot segítő nemzetközi információk esetében felmerülő szükséges fordításokról, elvégzi, vagy elvégezteti az OMMF fordítási, tolmácsolási feladatait.

III.
A munkaügyi elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek

Munkaügyi Főosztály

62. § (1) A Munkaügyi Főosztály a munkaügyi elnökhelyettes irányítása és felügyelete alá tartozó önálló szervezeti egység, melynek feladata a Met.-ben, illetve egyéb jogszabályokban az OMMF hatáskörébe utalt munkaügyi hatósági feladatok ellátása.

(2) A Munkaügyi Főosztály közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei tevékenységének szakmai irányításában, törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésében, módszertani és tájékoztató anyagok kidolgozásával segíti azok munkáját.

(3) A Munkaügyi Főosztály tevékenységét a főosztályvezető – a főosztályvezető-helyettes és az osztályvezetők közreműködésével – irányítja és vezeti, illetve gyakorolja a hatáskörébe utalt kiadmányozási és munkáltatói jogköröket.

(4) A Munkaügyi Főosztály szervezeti tagozódása:

a) Munkaügyi Hatósági Osztály,

b) Munkaügyi Felügyeleti Osztály,

c) Munkaügyi Módszertani Osztály.

Munkaügyi Hatósági Osztály

63. § (1) A Munkaügyi Hatósági Osztály feladatai:

a) előkészíti és a hatásköri elhatárolás szerint kiadmányozásra előterjeszti a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek munkaügyi felügyelőségei által hozott elsőfokú közigazgatási hatósági döntések ellen benyújtott fellebbezések elbírálása során hozott másodfokú döntéseket;

c) ügyészi intézkedés esetén a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényben meghatározottak szerint jár el;

d) közvetlenül vagy megbízás útján ellátja az OMMF jogi képviseletét a munkaügyi bíróságok illetékességébe tartozó munkaügyi közigazgatási perekben és nemperes eljárásokban, valamint a megyei bíróságok, az ítélőtáblák és a Legfelsőbb Bíróság előtt;

e) együttműködik a munkaügyi közigazgatási döntések elleni perekben az OMMF-et megbízási szerződés alapján képviselő ügyvédekkel, ügyvédi irodákkal. Az együttműködés keretében:

ea) gondoskodik a peres ügyek iratainak átadásáról,

eb) ügyvédi kérésre szakmai segítséget nyújt,

ec) biztosítja a konzultációs lehetőséget,

ed) továbbítja az OMMF címére érkezett beadványokat, bírósági iratokat,

ee) figyelemmel kíséri az ügyek állását;

f) javaslatot tesz a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei munkaügyi felügyelőségeinek törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésének előzetes tartalmára, részt vesz az ellenőrzésekben;

g) részanyagot készít a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei munkaügyi felügyelőségeinek szakmai munkájának értékeléséhez;

h) tájékoztatást ad a hatósági munka során nyert tapasztalatokról;

i) véleményével, valamint a hatósági munkából nyert információ szolgáltatásával segíti a Munkaügyi Módszertani Osztály jogszabályalkotással, véleményezéssel kapcsolatos tevékenységét, figyelemmel kíséri a jogszabály- módosítások hatását, összegzi a szakmai tapasztalatokat, javaslatokat;

j) évente tájékoztatót készít az osztály által előkészített és elbírált másodfokú döntésekről.

(2) A Munkaügyi Hatósági Osztály közreműködik a munkaügyi ellenőrzési tevékenységgel összefüggő közjogi szervezetszabályozó eszközök, egyedi elnöki utasítások, valamint módszertani és tájékoztató anyagok elkészítésében, feladatkörének ellátása során figyelemmel kíséri azok hatályosulását.

Munkaügyi Felügyeleti Osztály

64. § (1) A Munkaügyi Felügyeleti Osztály feladatkörében:

a) ellátja a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei munkaügyi felügyelőségeinek törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésével kapcsolatos szakmai feladatokat;

c) megszervezi és koordinálja a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei munkaügyi felügyelőségei működésének ellenőrzésével kapcsolatos vizsgálatokat;

d) javaslatot tesz a munkaügyi ellenőrzést érintően a szakmai irányelvekre;

e) nyilvántartja a beérkező, központi intézésű hatósági eljárást igénylő panaszokat és bejelentéseket és koordinálja azok kivizsgálását;

f) elkészíti az ILO és egyéb nemzetközi szervezetek felé történő értékelő és adatszolgáltató jelentéseket;

g) részt vesz a munkaügyi felügyelők szakmai továbbképzése tematikájának kidolgozásában, valamint az új felügyelők vizsgáztatásában;

h) ellátja a képzések, továbbképzések szakmai feladatait;

i) ellátja az illegális migráció felszámolásával kapcsolatos hatósági együttműködés operatív feladatait és a társhatósági együttműködésből adódó főosztályi feladatokat;

j) részt vesz a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei munkaügyi felügyelőségei jogalkalmazói tevékenységének éves értékelésében.

(2) A Munkaügyi Felügyeleti Osztály a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei munkaügyi felügyelőségeinek törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése keretében vizsgálja különösen:

a) a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei munkaügyi felügyelőségei munkájának szakmai irányítását,

b) a közigazgatási döntések, szabálysértési határozatok, helyszíni bírságok szakmai és törvényességi megfelelőségét,

c) a pénzbírság nyilvántartására és behajtására vonatkozó előírások végrehajtását,

d) a munkaügyi felügyelők helyszíni ellenőrzési módszereit,

e) a munkaügyi tartalmú bejelentések és nyilvántartások vezetését,

f) a jogerősítésre és nyilvánosságra hozatalra vonatkozó szabályok betartását.

(3) A Munkaügyi Felügyeleti Osztály célvizsgálat keretében meghatározott szakmai szempont szerint országos ellenőrzést végez. Az ellenőrzés célja felmérni, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei munkaügyi felügyelőségeinek munkájában hogyan érvényesül az adott szakmai szempont.

(4) A Munkaügyi Felügyeleti Osztály utóellenőrzés keretében vizsgálja a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei munkaügyi felügyelőségeinél korábban megtartott ellenőrzések megállapításainak felszámolására tett intézkedések hatékonyságát.

(5) A Munkaügyi Felügyeleti Osztály az ellenőrzéseket követően javaslatokat tesz a felügyelői munka javítására, összehangolja és segíti a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei munkaügyi felügyelőségeinek szakmai munkáját, jelentést állít össze az elnöknek a jogalkalmazói tevékenység javítására, egységességének elősegítésére.

(6) A Munkaügyi Felügyeleti Osztály közreműködik a munkaügyi bíróságok illetékességébe tartozó munkaügyi és közigazgatási peres és nemperes eljárásokban, valamint a megyei bíróságok, az ítélőtáblák és a Legfelsőbb Bíróság előtt folyó eljárásokban, szükség szerint ellátja az OMMF jogi képviseletét.

Munkaügyi Módszertani Osztály

65. § (1) A Munkaügyi Módszertani Osztály általános feladatkörében az ellenőrzések szakszerűbbé, célirányosabbá tétele és a munkaügyi felügyelők ismereteinek elmélyítése érdekében, az eljárások szakmai megalapozásához előkészíti az elnökiutasítás-tervezeteket, módszertani és tájékoztató anyagokat, körleveleket.

(2) A Munkaügyi Módszertani Osztály feladatainak ellátása során:

a) közreműködik a munkaügyi ellenőrzéssel, a munkaüggyel és a közigazgatási eljárással kapcsolatos jogszabályok kidolgozásában és véleményével segíti a szabályozást;

b) részt vesz az OMMF munkaügyi ellenőrzést érintő stratégiai terveinek és feladatainak kidolgozásában és folyamatos aktualizálásában;

c) évente egyszer beszámolót készít elő a munkaügyi ellenőrzési tevékenységről;

d) az OMMF munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben együttműködik az Európai Unió tagállamainak munkaügyi feladatokat ellátó hatóságaival; a nemzetközi együttműködés keretében megkeresésre a hatáskörébe tartozó feladatköröket érintően tájékoztatást nyújt az elvégzett munkaügyi ellenőrzések megállapításairól, valamint a munkaügyi jogszabályok tartalmáról;

e) előkészíti az országos célvizsgálatok és akcióellenőrzések iránymutatásait, összeállítja a vizsgálati szempontokat, és összegzi a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei munkaügyi felügyelőségeinek vizsgálati jelentéseit;

f) előkészíti az egységes eljárás és jogszabály-értelmezés érdekében az irányelveket, valamint az egységes eljárási rend érdekében az iratmintákat;

g) a hatáskörébe tartozó szakmai feladatok tekintetében részt vesz a Felügyelők Ellenőrzési Információs Rendszere (FEIR) fejlesztésében;

h) meghatározza a jogszabályváltozásokkal összefüggő, valamint a szakmai követelményekből fakadó módosítási igényeket;

i) elkészíti a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei munkaügyi felügyelőségeitől beérkező adatokból összeállított időközi tájékoztató- és sajtóanyagokat, illetve az eseti sajtómegkeresések esetén előkészíti a nyilatkozatok tartalmát;

j) közreműködik a havonta megjelenő hírlevél összeállításában;

k) feldolgozza a tanulságos jogeseteket, bírói ítéleteket, a legfelsőbb bírósági határozatokról nyilvántartást vezet, azokat feldolgozza és közzéteszi.

(3) A Munkaügyi Módszertani Osztály közreműködik a munkaügyi bíróságok illetékességébe tartozó munkaügyi és közigazgatási peres és nemperes eljárásokban, valamint a megyei bíróságok, az ítélőtáblák és a Legfelsőbb Bíróság előtt folyó eljárásokban, szükség szerint ellátja az OMMF jogi képviseletét.

Informatikai Főosztály

66. § (1) Az Informatikai Főosztály a munkaügyi elnökhelyettes közvetlen irányítása és felügyelete mellett működő szervezeti egység, mely ellátja az OMMF teljes informatikai rendszerével kapcsolatos hálózatbiztonsági, fejlesztési és üzemeltetési feladatokat, valamint hozzáférést biztosít a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei számára.

(2) Az Informatikai Főosztály tevékenységét a főosztályvezető – a főosztályvezető-helyettes és az osztályvezetők közreműködésével – irányítja és vezeti, illetve gyakorolja a munkáltatói jogköröket. A kinevezés és a felmentés, a fegyelmi és az anyagi felelősségre vonás jogát az elnökkel egyeztetve gyakorolja.

(3) Az Informatikai Főosztály működteti és fejleszti az OMMF és a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek szakmai informatikai rendszerét (számítástechnikai szakmai hálózati eszközöket, szoftvereket) az OMMF, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei hivatali érdekeinek és a felhasználók igényeinek megfelelően.

(4) Az Informatikai Főosztály részt vesz az informatikával kapcsolatos belső szabályozások kidolgozásában.

(5) Az Informatikai Főosztály részt vesz az OMMF informatikai stratégiájának megtervezésében, kidolgozásában, figyelembe véve a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek szakmai igényeit.

(6) Az Informatikai Főosztály feladatkörében kapcsolatot tart az informatikai szolgáltatást nyújtó külső beszállítókkal.

(7) Az Informatikai Főosztály szervezeti tagozódása:

a) Rendszerüzemeltetési Osztály,

b) Rendszerfejlesztési és Információtechnológia-biztonsági Osztály.

Rendszerüzemeltetési Osztály

67. § A Rendszerüzemeltetési Osztály feladatkörében:

a) ellátja az OMMF informatikai hálózatához szükséges felhasználói-jogosultsági rendszer kezelését, folyamatos karbantartását;

b) Helpdesk szolgáltatást biztosít – szükség szerint telefonos, távoli, helyszíni támogatással – az OMMF informatikai rendszerének felhasználói számára, melyről nyilvántartást vezet;

c) kialakítja és üzemelteti az OMMF, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek szakmai feladatellátásához szükséges dokumentumtárolási hierarchiáját;

d) üzembe helyezi, üzemelteti és felügyeli az OMMF feladatellátáshoz szükséges informatikai eszközeit, rendszereit, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek szakmai informatikai hálózati eszközeit, rendszereit, lehetőség szerint távolról történő beavatkozással;

e) felügyeli az OMMF informatikai rendszereinek, adatbázisainak naplóállományait;

f) nyilvántartást vezet az OMMF informatikai hálózatában bekövetkezett változásokról;

g) karbantartja az OMMF informatikai rendszerébe tartozó eszközöket, szükség szerint külső beszállító bevonásával;

h) végzi az OMMF informatikai rendszereinek rendszeres és szükség szerinti helyszíni karbantartását;

i) felügyeli és fenntartja az OMMF hálózati infrastruktúrájának működését, továbbá az OMMF, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei közötti adatkapcsolatot;

j) üzemelteti az internet, valamint a belső Intranet honlapokat, közreműködik a karbantartásukban és azok fejlesztésében;

k) üzemelteti és karbantartja az OMMF telefonközpontját és a belső telefonkönyvet;

l) üzemelteti és karbantartja az OMMF, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek szakmai feladatellátásához szükséges mentési rendszereit lokális és hálózati szinten;

m) biztosítja a jogtár és céginformációs szolgáltatások elérhetőségét az OMMF informatikai hálózatán keresztül, továbbá elvégzi azok folyamatos frissítését;

n) üzemelteti az adatbázisokat az OMMF és a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek szakmai igényei alapján, valamint ellátja az adatok karbantartását, mentését, archiválását;

o) üzemelteti az OMMF teljes szakmai informatikai rendszerét és ellátja az OMMF szakmai informatikai rendszeréhez szükséges felhasználói-jogosultsági rendszer kezelését, folyamatos karbantartását;

p) üzemelteteti az OMMF és a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek közös elektronikus iratkezelő rendszerét, közreműködik annak fejlesztésében;

q) biztosítja az OMMF levelező rendszer elérhetőségét, továbbá kezeli és karbantartja annak felhasználói- jogosultsági rendszerét;

r) a Humánpolitikai Főosztállyal egyeztetve javaslatot tesz az OMMF számítástechnikai felhasználói oktatására, informatikai továbbképzésére, közreműködik azok műszaki lebonyolításában;

s) közreműködik a Gazdasági Főosztállyal a selejtezési és leltározási eljárások lebonyolításában, a használatból kivont vagy selejtezett eszközök értékesítésében, megsemmisítésében;

t) biztosítja a szervezeti egységek által használt speciális célprogramok működési környezetét;

u) részt vesz az OMMF informatikai rendszerében történő fejlesztésekben.

Rendszerfejlesztési és Információtechnológia-biztonsági Osztály

68. § (1) A Rendszerfejlesztési és Információtechnológia-biztonsági Osztály feladatkörében:

a) ellátja az OMMF informatikai rendszerében igényelt fejlesztéseket, szükség szerint külső beszállító bevonásával, az OMMF, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek szakmai igényei alapján;

b) ellátja az OMMF szakmai rendszereinek, adatbázisainak, valamint azok alprogramjainak, moduljainak fejlesztését az OMMF, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek szakmai igényei alapján;

c) helpdesk szolgáltatást biztosít az OMMF szakmai rendszerének felhasználói számára, melyről nyilvántartást vezet;

d) a Gazdasági Főosztállyal egyeztetve kezeli, karbantartja és fejleszti az OMMF Bírságnyilvántartását és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő programokat;

e) a Jogi Főosztállyal egyeztetve elvégzi a Hatósági bizonyítvánnyal kapcsolatos informatikai fejlesztéseket;

f) a szakmai főosztályokkal egyeztetve elvégzi a jogszabályokban előírt statisztikai feladatok informatikai támogatását;

g) elvégzi a jogszabályokban előírt elektronikus adatszolgáltatásokat;

h) az OMMF, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek szakmai igényei alapján eseti programokat fejleszt ki;

i) biztosítja az OMMF ellenőrzött távoli hozzáféréshez szükséges informatikai környezetet, elvégzi annak fejlesztését;

j) ellátja az OMMF informatikai rendszerének vírusvédelmét;

k) ellátja az OMMF informatikai-határvédelmi rendszerének működtetését, fejlesztését;

l) közreműködik a szakmai rendszerek új felhasználói számára tartott oktatásokban, vizsgáztatásokban;

m) részt vesz az új szakmai-informatikai rendszerek fejlesztéseihez, módosításaihoz szükséges módszertani útmutatók kidolgozásában;

n) szakmailag közreműködik az informatikai eszközök beszerzésében és gazdasági nyilvántartásában;

o) ellátja az OMMF elektronikus ügyintézésével kapcsolatos informatikai feladatokat;

p) végrehajtja a kormányzati informatika koordinációjáról és a kapcsolódó eljárási rendről szóló jogszabályban meghatározott feladatokat.

(2) A Rendszerfejlesztési és Információtechnológia-biztonsági Osztály az OMMF honlap és az Intranet folyamatos karbantartásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatkörében:

a) elvégzi az OMMF honlap folyamatos adatfrissítését, közreműködik a karbantartásban és a honlap fejlesztésében;

b) közreműködik az egységes közadatkereső rendszernek az OMMF-et érintő kialakításában (közadat-szolgáltató szerver-kliens rendszer);

c) elvégzi a metaadatok készítését az OMMF honlapon található dokumentumokról;

d) elvégzi az Intranet belső honlap folyamatos adatfrissítését és fejleszti, illetve közreműködik a fejlesztésben és karbantartásban;

e) elvégzi a fontosabb szabványok listáinak (Intraneten történő) frissítését a Munkavédelmi Főosztály által elkészített, frissített szabványcímlista alapján.

IV.
A gazdasági vezető irányítása alá tartozó szervezeti egységek

Gazdasági Főosztály

69. § (1) A Gazdasági Főosztály a gazdasági vezető irányítása és felügyelete alá tartozó önálló szervezeti egység, melynek feladata az OMMF működtetésével, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítése, a pénzügyi, számviteli rend betartásának biztosítása, a zavartalan működéshez és gazdálkodáshoz szükséges likviditás biztosítása.

(2) A Gazdasági Főosztály látja el az OMMF tervezéssel, előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a leltározással és selejtezéssel, a bérgazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel, a bírságok behajtásának országos koordinációjával és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat. A Gazdasági Főosztály ellátja az OMFI részére az OMMF és az OMFI között a pénzügyi-gazdasági feladatok munkamegosztásáról és felelősségvállalási rendjéről szóló megállapodásban rögzített pénzügyi-gazdasági feladatokat.

(3) A Gazdasági Főosztály az OMMF általános és operatív gazdálkodási és pénzügyi feladatainak ellátása során:

a) az irányító szerv által kiadott keretszámok alapján elkészíti az OMMF költségvetésének tervezetét;

b) irányítja a személyi előirányzat tervezéssel és felhasználással kapcsolatos feladatokat, a Humánpolitikai Főosztály közreműködésével;

c) az Országgyűlés jóváhagyását követően a költségvetési törvény alapján elkészíti az elemi költségvetést;

d) gondoskodik a gazdasági területen a számviteli és bizonylati rendszer, valamint a belső kontroll rendszer részeként az ellenőrzés megszervezéséről;

e) gondoskodik az éves költségvetés végrehajtásáról, az azzal kapcsolatos államháztartási információ szolgáltatásáról, a féléves és éves beszámoló, valamint az időközi mérlegjelentések elkészítéséről;

f) a különböző ellenőrzések megállapításai kapcsán intézkedési terveket készít és gondoskodik azok megvalósításáról;

g) vezeti az OMMF központi szervezeti egységeire vonatkozóan a belső kontroll rendszer szabálytalanságok nyilvántartását.

(4) A Gazdasági Főosztály közgazdász végzettségű kormánytisztviselője útján ellátja a gazdasági folyamatok, a kiadások és bevételek, a követelések és kötelezettségek állományának alakulásával kapcsolatos elemzéseket, a pénzügyi-gazdálkodási feladatokhoz kapcsolódó belső szabályzatok, utasítások elkészítését és kiadásra történő előkészítését.

(5) A Gazdasági Főosztály tevékenységét főosztály-vezetői feladatkörben – a főosztályvezető-helyettes és az osztályvezetők közreműködésével – a gazdasági vezető irányítja és vezeti, illetve gyakorolja a hatáskörébe utalt kiadmányozási és munkáltatói jogköröket.

(6) A Gazdasági Főosztály szervezeti tagozódása:

a) Pénzügyi és Számviteli Osztály,

b) Vagyongazdálkodási Osztály.

Pénzügyi és Számviteli Osztály

70. § (1) A Pénzügyi és Számviteli Osztály költségvetési feladatai körében:

a) elkészíti az OMMF és az OMFI-val egyeztetve az OMFI éves költségvetési tervezetét, valamint az elemi költségvetését;

b) folyamatosan végzi az OMMF és az OMFI főkönyvi könyvelési feladatait. Elvégzi a havi, negyedéves, féléves és éves egyeztetési és zárlati feladatokat. Elkészíti a főkönyvi kivonatokat, pénzforgalmi és egyéb jelentéseket, kimutatásokat;

c) elkészíti az OMMF és az OMFI féléves és éves intézményi és kincstári költségvetési beszámolóit, valamint az időközi mérlegjelentéseit külön-külön és együttesen;

d) folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtásának alakulását, melyről havonta döntés-előkészítésre alkalmas adatokat szolgáltat;

e) megállapítja az OMMF és az OMFI maradványát és elvégzi a zárszámadással kapcsolatos egyéb feladatokat;

f) elkészíti a havi előirányzat-felhasználási tervet és adatot szolgáltat az irányító szerv részére a fejezeti bevételek és kiadások teljesüléséről, a várható éves alakulásáról készítendő összesítéshez;

g) nyilvántartja az OMMF és az OMFI eredeti és módosított előirányzatait, valamint előkészíti a saját hatáskörben végrehajtott évközi módosításokat, elvégzi az előirányzat-módosítások könyvelését, és havonta egyeztet a MÁK adatszolgáltatásával.

(2) A Pénzügyi és Számviteli Osztály egyéb könyvelési nyilvántartási feladatai között:

a) lebonyolítja/intézi az OMMF lakásépítési számlájának forgalmát;

b) kialakítja a vezetői és egyéb információs igényeknek megfelelő könyvelési analitikát, valamint a bevételeket és kiadásokat a meghatározott szakfeladatokon tartja nyilván;

c) gondoskodik az európai uniós és hazai projektek elkülönített könyvviteli nyilvántartásának megszervezéséről, az éves beszámolóban történő bemutatásáról;

d) szakmai segítséget nyújt az európai uniós projektek számviteli nyilvántartásához, illetve a különféle elszámolások készítéséhez;

e) közreműködik a projektek pénzügyi zárójelentésének elkészítésében és könyvvizsgálói auditálásában;

f) elkészíti szakterületén az „üvegzseb” programhoz kapcsolódó adatszolgáltatásokat, valamint koordinálja az intézményekben az adatgyűjtést, kezdeményezi a jogszabályban elrendelt adatok közzétételét;

g) teljesíti az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az irányító szerv által végzett, illetve egyéb ellenőrzésekhez, felmérésekhez előírt információ- és adatszolgáltatást;

h) elkészíti a szervezeti egység ügykörébe tartozó normatív utasítás-tervezeteket, jelentéseket, adatszolgáltatásokat;

i) ellátja az OMMF és az OMFI közötti megállapodás alapján a Pénzügyi és Számviteli Osztályt érintő feladatokat, ennek megfelelően kapcsolatot tart az OMFI-val;

j) közreműködik az év végi leltározási feladatok elvégzésében, valamint elkészíti a Pénzügyi és Számviteli Osztály feladatkörébe tartozó leltárakat.

(3) A Pénzügyi és Számviteli Osztály pénzforgalmi és nyilvántartási feladatai között:

a) lebonyolítja/intézi az OMMF és az OMFI MÁK-nál vezetett számláinak forgalmát, az európai uniós program célelszámolási számla kivételével;

b) ellátja az OMMF szállítói számláinak, illetve egyéb fizetési kötelezettségeinek utalásra történő előkészítését, lebonyolítja az átutalásokat;

c) végzi az OMMF által teljesített szolgáltatások számlázását;

d) a Forrás SQL integrált rendszer lehetőségeinek megfelelően gépi vagy kézi analitikus nyilvántartást vezet, melynek alapján negyedévente gépi vagy kézi feladást készít az állományváltozásokról, valamint év végén elkészíti a leltárt az OMMF szállítói kötelezettségeiről, a vevői követelésekről, a perköltségekkel, illetve a munkavédelmi bírság pályázatokkal kapcsolatos követelésekről és a kötelezettségekről.

(4) A Pénzügyi és Számviteli Osztály bírságbehajtással kapcsolatos feladatai között:

a) országosan koordinálja a bírságbehajtással kapcsolatos operatív jogi, pénzügyi, szervezési és adminisztrációs tevékenységet;

b) ellátja a pénzintézetekkel kapcsolatos bírságbehajtási feladatokat (hatósági átutalási megbízások ügyintézése, bírósági regisztrációs díjak átutalása, valamint biztosítási intézkedések foganatosítása stb.);

c) rögzíti az analitikus bírságnyilvántartó rendszer banki moduljában a bírságokra befolyt jóváírásokat; a szakigazgatási szervek kezdeményezése alapján visszautalja a megállapított túlfizetéseket;

d) negyedévente összesítő feladást készít a bírságkövetelések állományváltozásáról a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek adatszolgáltatása alapján, év végén koordinálja a bírságkövetelésekkel kapcsolatos leltározási tevékenységet, majd összesíti a szakigazgatási szervek által elkészített bírságleltárakat;

e) nyilvántartást vezet a munkavédelmi bírság pályázat szerződéseiről, intézi a szerződések szerinti pénzügyi kifizetéseket.

(5) A Pénzügyi és Számviteli Osztály egyéb könyvelési, adóügyi, pénzkezelési és igazgatási feladatai körében:

a) vezeti az OMMF és az OMFI kiadásai és bevételei teljesülésének kincstári kód szerinti analitikáját, valamint folyamatosan végzi a kincstári kódok rendezését, havonta egyeztet a könyveléssel;

b) működteti az OMMF központ házipénztárát;

c) intézi az OMMF külföldi kiküldetéseinek valutaellátmányát és annak elszámoltatását;

d) elvégzi a törzskönyvi nyilvántartással, az adóhatósággal és számlavezető pénzintézettel kapcsolatos változás-bejelentési feladatokat;

e) vezeti az áfanyilvántartást, és elkészíti az OMMF és az OMFI egyes adóbevallásait (áfa, rehabilitációs hozzájárulás, cégautóadó);

f) havonta elkészíti a tartozásállomány-jelentést;

g) intézi a pénzügyi tevékenységhez kapcsolódó szigorú számadású bizonylatok, csekkek, készpénz-átutalási megbízások megrendelését, nyilvántartását;

h) ellátja a munkavédelmi jellegű bírságok pályázati felhasználásával kapcsolatos pénzügyi feladatokat.

Vagyongazdálkodási Osztály

71. § (1) A Vagyongazdálkodási Osztály gazdálkodási feladatai körében:

a) elkészíti az OMMF éves vagyongazdálkodási tervét, ellátja a vagyonkezelői jog kijelölésének engedélyezésével kapcsolatos feladatokat, kapcsolatot tart a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel;

b) az éves beszámolóhoz kapcsolódóan írásban értékeli az OMMF éves vagyongazdálkodási programjának szakmai, tárgyi és számszaki végrehajtását;

c) elkészíti az OMMF kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványának kimutatását.

(2) A Vagyongazdálkodási Osztály beszerzési, fenntartási és nyilvántartási feladatkörében:

a) az OMMF dologi és felhalmozási költségvetési irányszámainak megalapozása érdekében felméri az egyes szervezeti egységek tárgyévet követő évre vonatkozó beszerzési, fejlesztési igényeit, összesíti azokat és prioritási javaslatot tesz;

b) gondoskodik a szervezeti egységek elhelyezéséről, működtetésükről, az épületen belüli eszközmozgatásokról, költöztetésekről;

c) ellátja a beruházással, felújítással, karbantartással kapcsolatos feladatokat;

d) gondoskodik az OMMF gépjárműveinek rendeltetésszerű használatáról, üzemeltetéséről, illetve üzemképes működéséről;

e) elvégzi a beszerzésekkel kapcsolatos feladatokat (informatikai tárgyi eszközök és szoftverek kivételével), ellátja a hatáskörébe tartozó szerződések szakmai felügyeletét;

f) vezeti a szerződések és egyéb kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartását, továbbá bejelenti a MÁK felé az OMMF jogszabályban meghatározott értékhatár feletti kötelezettségvállalásait. Az analitikus nyilvántartás alapján vezetői információkat szolgáltat és adatszolgáltatást teljesít;

g) vezeti az immateriális javak és tárgyi eszközök analitikus nyilvántartását, elvégzi a havi, negyedéves, éves egyeztetéseket és feladásokat a főkönyvi könyvelés felé;

h) koordinálja, illetve végzi az immateriális javak és tárgyi eszközök leltározásának lebonyolítását, valamint közreműködik az év végi egyéb leltározási feladatokban;

i) koordinálja, illetve lebonyolítja a selejtezési eljárást és a használatból kivont vagy selejtezett eszközök eladását, megsemmisítését;

j) részt vesz az OMMF közbeszerzési feladatainak ellátásában, illetve lebonyolítja a tevékenységi körébe tartozó közbeszerzéseket;

k) ellátja az OMMF vagyon- és balesetbiztosításával összefüggő feladatait;

l) vezeti az OMMF tulajdonában lévő mobiltelefonok analitikus nyilvántartását és elvégzi a mobiltelefon hívásdíjak keretelszámolásából adódó feladatokat;

m) közreműködik az OMMF rendezvényeinek megszervezésében, a technikai feltételek biztosításában;

n) elkészíti a szervezeti egység ügykörébe tartozó utasítástervezeteket, jelentéseket, statisztikai és egyéb adatszolgáltatásokat;

o) ellátja az OMMF és az OMFI közötti megállapodás alapján a Vagyongazdálkodási Osztályt érintő vagyongazdálkodási feladatokat, ennek megfelelően kapcsolatot tart az OMFI-val.

V. FEJEZET

Az OMMF működési szabályai

Az OMMF szervezeti egységeinek működési elvei

72. § (1) A jogszabályi keretek között az OMMF szervezeti felépítését, valamint tevékenységét az SZMSZ, kötelező érvényű ügyrendek, szabályzatok, elnöki utasítások szabályozzák. Az OMMF szakmai irányító tevékenyégét közjogi szervezetszabályozó eszközök, egyedi elnöki utasítások, valamint módszertani és tájékoztató anyagok útján látja el. A törvényességért és a szabályszerű működésért, az OMMF hatáskörébe tartozó feladatok eredményes megoldásáért az elnök, az elnökhelyettesek és a szervezeti egységek vezetői felelősek.

(2) Az OMMF szervezeti egységeinek vezetői önállóan, teljes felelősséggel vezetik az egységek szakmai munkáját. Munkajogilag felelősek a jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben, utasításokban, munka- és ellenőrzési tervekben meghatározott feladatok, valamint a kapott utasítások törvényes és színvonalas végrehajtásáért.

(3) Az OMMF valamennyi alkalmazottját a kormány-tisztviselői, valamint munkajogi jogviszonyából eredő kötelezettségei vétkes megszegése esetén – a vonatkozó jogszabályok szerint – kártérítési, illetve a kormány-tisztviselőt a kormánytisztviselői jogviszonyából eredő kötelezettsége vétkes megszegése esetén fegyelmi felelősség terheli.

73. § (1) A feladat végrehajtására vonatkozó utasításokat, valamint a feladat végrehajtása során készült előterjesztéseket, továbbá kérelmeket a hivatali út betartásával kell kiadni, illetve előterjeszteni.

(2) A hivatali út a hivatali tevékenységben a vezető és az irányítása alá rendelt közötti lépcsőzetes kapcsolat. Hivatali úton fokozatosan jut el az ügy ahhoz a személyhez, akinek döntési, illetve intézkedési joga vagy kötelessége van.

(3) A vezető kormánytisztviselő a hivatali út betartását mellőzheti, ha az az ügy elintézését indokolatlanul késleltetné vagy lehetetlenné tenné. A hivatali út betartásának mellőzésével kapott utasítást az azt kapó személy köteles végrehajtani, a kapott utasításról és annak végrehajtásáról azonban közvetlen felettesét köteles tájékoztatni.

(4) A kormánytisztviselő vezető kormánytisztviselő utasítására a hivatali út betartását mellőzheti, illetve mellőznie kell, ha jogszabály így rendelkezik. E tényt azonban köteles közvetlen vezetőjének jelenteni. A nem vezető beosztású kormánytisztviselő a hivatali utat egyéb esetben csak jogszabály felhatalmazása alapján mellőzheti.

(5) A kormánytisztviselő vezetője utasítását a kormánytisztviselőkre, kormányzati ügykezelőkre, illetve munkavállalókra vonatkozó szabályok figyelembevételével köteles teljesíteni. A kapott utasítás csak a vonatkozó jogszabályban meghatározott esetben tagadható meg.

(6) Illetéktelen személynek és szervnek nem adható tájékoztatás olyan tényekről, adatokról, amelyek tevékenysége során jutottak az OMMF alkalmazottjának tudomására és kiszolgáltatásuk az állam, az OMMF, vagy a munkavédelmi, munkaügyi hatósági ellenőrzéssel érintett ügyfél, illetve annak munkavállalója, vagy bármely állampolgár számára hátrányos, vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna.

(7) Az alkalmazott köteles megtartani a minősített adatot, illetve a védett személyes adatot.

(8) A kormánytisztviselő feladatait a köz érdekében, a jogszabályoknak és a vezetői döntéseknek megfelelően, szakszerűen, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint köteles ellátni.

74. § (1) Az OMMF szervezeti egységei és vezetői az együttműködés keretében szakmai (munkavédelmi, munkaügyi, jogi, adatvédelmi, pénzügyi, gazdasági, informatikai, humánpolitikai stb.) álláspontok, illetve vélemények megkérése esetén írásban (elektronikus levélben) tájékoztatják a megkeresett szervezeti egység vezetőjét:

a) az álláspont, vélemény kérésének céljáról, okáról;

b) a megkereső szervezeti egységnek az adott ügyben elfoglalt álláspontjáról, az esetleges megoldási alternatíváról, ütköző szakmai véleményekről;

c) a más érintett szervezeti egység által kialakított álláspontról.

(2) A megkereséshez csatolni kell másolatban a megkeresés alapjául szolgáló, az ügyben keletkezett és a kérdést érintő valamennyi iratot vagy biztosítani kell az iratbetekintést. Nagyobb terjedelmű tervezeteket elektronikus úton kell a megkeresett szervezeti egység részére továbbítani.

(3) A szervezeti egységek a szakmai illetékességük alá tartozó munkavédelmi, illetve munkaügyi tartalmú jogszabályok előkészítése során:

a) szükség szerint szakmai egyeztetést folytatnak az érintett szaktárcákkal, szervezetekkel, az OMMF szervezeti egységeivel;

b) előkészítik a normaszöveg és az indokolás munkaanyagát, majd a kodifikációs (közigazgatási egyeztetés, kihirdetés stb.) feladatok elvégzése céljából megküldik a feladat ellátásáért felelős szervezeti egység részére;

c) a teljes kodifikációs folyamatban a szakmai megalapozottság biztosítása érdekében szorosan együttműködnek a feladat ellátásáért felelős szervezeti egységgel.

(4) A szervezeti egységek feladatköri elhatárolásuknak megfelelően közreműködnek a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésében.

(5) A szervezeti egységek kötelesek tájékoztatni a munkavédelmi, illetve munkaügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet mindazokban az esetekben, amikor a feladatellátásuk kapcsán a munkavédelmi, illetve munkaügyi jogi szabályozást is érintő tervezetekről, munkaanyagról szereznek tudomást.

75. § (1) Az OMMF részére jogszabályban címzett hatáskörökben a kiadmányozási jogkört az elnök gyakorolja. A kiadmányozási jogkört az SZMSZ-ben, illetve az elnök által meghatározott körben, átruházott jogkörben az OMMF más, vezetői feladattal megbízott kormánytisztviselője is gyakorolhatja. Jogszabályban meghatározott körben az OMMF egyéb kormánytisztviselője is kiadmányozási jogkörrel rendelkezik.

(2) A kiadmánytervezeteket az arra jogosult vezető kiadmányozhatja. Az elnök az ügydöntő vagy intézkedési jogkört, a jogszabály keretei között, különös tekintettel az Áht.-ban és a Ber.-ben foglalt korlátozásokra, az OMMF-et érintő bármely ügyben, az ügy bármely szakaszában írásban magához vonhatja. Az elnök bármely szervezeti egység vezetőjét vagy ügyintézőjét – az SZMSZ-ben meghatározott feladatkörétől eltérően is – kijelölheti az általa meghatározott feladat elvégzésére, továbbá a jogszabály keretei között az ügy intézésének módjára is írásban utasítást adhat. Ebben az esetben kiadmányozásra az elnök, illetve a feladat elvégzésével megbízott vezető, ügyintéző jogosult.

76. § (1) Az elnök, az elnökhelyettesek, valamint a szervezeti egységek vezetői együttműködnek a munkahelyi érdekképviselettel és biztosítják a szakszervezeti jogok gyakorlását.

(2) A szervezeti egységek közreműködnek a szakmai területüket érintő pályázati lehetőségek feltárásában, a részvételről hozott döntést követően a pályázat szakmai anyagának előkészítésében, megvalósításában és a szükséges szakmai beszámolók elkészítésében.

(3) Megkeresés esetén a szervezeti egységek vezetői a saját szakmai területükre vonatkozó kérdésekben külön elnöki utasítás szerinti eljárási rendben tájékoztatást adnak a sajtó részére. A tájékoztatásnak hitelesnek és szakmailag megalapozottnak kell lennie, nem valósíthat meg személyhez fűződő jogsértést.

(4) A szervezeti egységek közreműködnek az OMMF egységes arculatának kialakításában, fenntartásában.

77. § (1) Az OMMF irányítási és vezetési tevékenységének ellátását különböző szintű döntés-előkészítő, feladat-meghatározó, koordináló munkaértekezletek segítik az OMMF feladatait érintő alapvető kérdésekben.

(2) Az értekezletek részben a vezetői döntést hivatottak elősegíteni, részben tájékoztató és konzultatív szerepet töltenek be az OMMF vezetése, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek vezetői között.

(3) Az értekezleteket, munkaértekezleteket – rendeltetésüknek megfelelően – az elnök, az elnökhelyettesek, illetve a szervezeti egységek vezetői hívják össze. Az értekezleteket ügyrendjük szerint kell megtartani.

II.

Az OMMF irányítási és vezetési rendszere

78. § (1) Az OMMF irányítási rendje az egész apparátus működésére és tevékenységére terjed ki. Magában foglalja a munkatervek és ellenőrzési tervek végrehajtásának és a teljesítés színvonalának ellenőrzését, a jogszabályok, kiadott normatív utasítások, rendelkezések, speciális szabályzatok (költségvetés, humánpolitika stb.) végrehajtásának, illetve szakszerű alkalmazásának ellenőrzését, a hatósági ügyintézés irányítását.

(2) Az OMMF szervezetének irányítása elvi és operatív irányítási eszközökkel történik.

(3) Az elvi irányítás az OMMF valamennyi szervezeti egysége és alkalmazottja számára határoz meg egységesen alkalmazandó szabályokat. Az elvi irányítás főbb eszközei:

a) az OMMF ellenőrzési terveinek, stratégiájának kidolgozása, a tartalmi követelmények meghatározása,

b) a stratégiának megfelelően az elérendő célokat és ezek teljesítésének elveit tartalmazó éves feladatterv kiadása,

c) a jogszabályok egységes alkalmazását célzó intézkedések, közjogi szervezetszabályozó eszközök kiadása,

d) szabályzatok, módszertani és tájékoztató anyagok összeállítása a jogalkalmazás egységességének biztosítása érdekében,

e) az alaptevékenységi és működést segítő feladatok egységes eljárási rendjének, gyakorlatának a kialakítása,

f) az egységes értékelési rendszer kialakítása.

(4) Az operatív irányítás az elvi irányítás által meghatározott kereteken belül állapít meg a végrehajtáshoz, a gyakorlati megvalósításhoz szükséges további specifikus előírásokat, megoldásokat, amelynek főbb eszközei:

a) a munkaterv, amely az éves feladatterv ütemezését tartalmazza,

b) a feladatok végrehajtását segítő egyedi utasítások, körlevelek kiadása és azok végrehajtásának ellenőrzése,

c) szakmai értekezletek megtartása,

d) a szervezeti egységek értékelési rendszere alapján azok rendszeres évközi és éves értékelése.

79. § (1) Az OMMF szervezeti egységeit a kinevezett vezető teljes jogi és erkölcsi felelősséggel irányítja.

(2) A szervezeti egységek a feladatok megvalósításában szorosan együttműködnek, ennek keretében szakmai álláspontjukkal, véleményezéssel segítik egymás munkáját. A kapcsolattartás során a kiadmányozás – az önálló feladatot ellátó kormánytisztviselő kivételével – az azonos vezetői szint figyelembevételével történik.

(3) Az elnök – az elnökhelyettesek véleményének kikérésével – dönt szervezeti hatáskörök, illetve szakmai álláspontok ütközése esetén.

(4) Az elnök – az elnökhelyettesek közreműködésével – az elvi irányítás keretében kialakítja a jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben, egyedi utasításokban, illetve ellenőrzési tervekben az OMMF számára meghatározott feladatok végrehajtását biztosító szervezeti kereteket, valamint meghatározza a működés főbb szabályait és biztosítja az ehhez szükséges erőforrásokat.

(5) Az elnökhelyettesek ellátják az SZMSZ szerint alárendeltségükbe tartozó szervezeti egységek tevékenységének operatív irányításával, a szükséges intézkedések kiadásával, az egyes szervezeti egységek tevékenységének összehangolásával, valamint a végrehajtás ellenőrzésével kapcsolatos feladataikat, szükség szerint a másik elnökhelyettessel együttműködve.

(6) Az OMMF főosztályának, egyéb szervezeti egységének vezetője az irányítását ellátó elnök, elnökhelyettes jóváhagyása mellett, kizárólag a szakterületét érintően rendelkezhet – az SZMSZ-ben meghatározott keretek között – a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervek felé egyes feladatok végrehajtásáról.

(7) Az OMMF hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokban – a szakterületi elhatárolásnak megfelelően – a Munkavédelmi Főosztály és a Munkaügyi Főosztály vezetője közvetlenül felelős a kiadmányozott, illetve kiadmányozásra előterjesztett közigazgatási döntések szakszerűségéért, megalapozottságáért, a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó szabályok érvényesüléséért.

(8) A főosztályvezető felel az irányítása alá tartozó szakterület operatív irányításáért, a feladatok eredményes végrehajtásáért, a feladatellátást akadályozó körülmények megszüntetéséért, illetve a szükséges intézkedések megtételéért.

(9) Az osztályvezetők felelősek a feladatkörükbe tartozó feladatok eredményes és határidőben történő megoldásáért, a feladatellátást akadályozó körülmények megszüntetéséért, illetve szükség esetén a felettes vezető felé történő jelzéséért.

80. § (1) Az elnök szükség szerint – de legalább 3 évenként – beszámoltatja a szervezeti egységek vezetőit az irányításuk alá tartozó szervezeti egység tevékenységéről, feladatainak ellátásáról.

(2) A főosztályvezetők szükség szerint – de legalább évenként – beszámoltatják az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetőit a vezetésük alá tartozó szervezeti egység tevékenységéről, feladatainak ellátásáról.

III.
Az OMMF szakmai irányító és ellenőrző tevékenysége

A szakmai irányítási és ellenőrzési hatáskör alapjai

81. § (1) Az OMMF szakmai irányítási és ellenőrzési hatáskörét megalapozó jogszabályok:

a) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.),

b) a Khtv.,

c) a Kormh. R.,

d) a Statútum rendelet.

(2) A munkavédelmi és munkaügyi közigazgatási hatósági eljárások tekintetében az OMMF a fellebbezés elbírálására jogosult szervként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.), az Mvt., valamint a Met. szabályai szerint jár el.

(3) Az OMMF alaptevékenységét és szervezetét meghatározó legfontosabb jogszabályok jegyzékét a 7. függelék tartalmazza.

82. § (1) Az OMMF elnöke a Statútum rendelet 2. § (8) bekezdése alapján az OMMF szakmai szervezeti egységein keresztül ellátja a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek keretében működő munkavédelmi felügyelőségek és munkaügyi felügyelőségek szakmai irányítását.

(2) Az OMMF elnöke, mint a szakmai irányító szerv vezetője, a Statútum rendelet 3. § (2) bekezdése alapján a kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei tekintetében az alábbi jogköröket gyakorolja:

a) a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket [Khtv. 6. § (4) bekezdése]:

aa) a szakigazgatási szerv döntésének megsemmisítése, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás [Ksztv. 2. § (1) bekezdés e) pontja],

ab) jogszabályban meghatározott esetekben a szakigazgatási szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása [Ksztv. 2. § (1) bekezdés f) pontja],

ac) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására [Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontja],

b) a kormánymegbízott a szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezésére és felmentésére vonatkozó hatáskörét az OMMF elnökének egyetértésével gyakorolja [Khtv. 7. § (1) bekezdése].

(3) Az OMMF elnöke a Khtv. 7. § (2) bekezdése, valamint a Statútum rendelet 3. § (2) bekezdése alapján a szakigazgatási szerv vonatkozásában az alábbi hatásköröket gyakorolja:

a) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés [Ksztv. 2. § (1) bekezdés h) pontja],

b) a szakigazgatási szerv adatainak kezelése [Ksztv. 2. § (1) bekezdés i) pontja].

(4) A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter az OMMF elnökének közreműködésével a fővárosi és megyei kormányhivatal bármely tevékenysége tekintetében törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést folytathat le [Khtv. 7. § (3) bekezdése].

(5) Az OMMF elnöke a szakigazgatási szerv tevékenysége tekintetében a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter közreműködésével hatékonysági ellenőrzést folytathat le [Statútum rendelet 2. § (9) bekezdése].

A szakigazgatási szervek szakmai irányítása és az irányítás eszközei

83. § (1) Az OMMF elnöke véleményezi a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatának tervezetét a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv által ellátott államigazgatási feladat tekintetében.

(2) A szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezésére és felmentésére a kormánymegbízottal az OMMF elnöke előzetes egyeztetést tart, melyet követően a kormánymegbízottnak a szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezésére és felmentésére tett javaslatára 15 napon belül tájékoztatja a kormánymegbízottat az egyetértéséről vagy annak hiányáról.

(3) Az OMMF elnöke írásban tájékoztatja a kormánymegbízottat a feladatkörét érintő ágazati tervekről, ágazatpolitikai elképzelésekről, a megvalósítás szervezeti és intézményi feltételeire vonatkozó javaslatairól, valamint – a szakigazgatási szervek vezetőinek meghívásával egyidejűleg – az e szervek vezetői részére tartandó szakmai értekezletekről.

84. § (1) A szakigazgatási szervek szakmai irányítása keretében az OMMF az irányítási hatáskörét megalapozó jogszabályok keretei között közjogi szervezetszabályozó eszközöket (normatív utasítás), egyedi utasításokat, módszertani és tájékoztató anyagokat, illetve körlevelet ad ki.

(2) Az irányítási eszközök kiadásával kapcsolatos feladatköröket és eljárási rendet az OMMF elnöke – az SZMSZ keretei között – külön normatív utasításban szabályozza.

85. § (1) Az OMMF elnöke a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdése alapján – mint a központi államigazgatási szerv vezetője – a vezetése, irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek tevékenységét, működését és szervezetét szabályozó, a szerv állományába tartozó személyekre nézve kötelező normatív utasítást adhat ki.

(2) A normatív utasítás jogszabállyal nem lehet ellentétes. Az elnök normatív utasítás kiadására vonatkozó joga nem érinti más jogszabályon alapuló – egyedi határozat meghozatalára vagy egyedi utasítás adására vonatkozó – jogát.

86. § (1) Módszertani útmutató kiadásával az OMMF segíti a szakigazgatási szerv szakmai feladatainak ellátását, támogatja az egységes jogalkalmazási gyakorlat kialakítását. A módszertani útmutató kizárólag munkavédelmi, illetve munkaügyi ellenőrzési kérdésekben tartalmazhat iránymutatást. Módszertani útmutató kiadására az elnök, illetve felhatalmazása alapján a szakterület szerint illetékes elnökhelyettes jogosult.

(2) Az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében az OMMF – a hatósági jogalkalmazási tevékenységet érintő jogszabályokat, illetve azok változását, illetve a hatósági tevékenységet érintő bírósági gyakorlatot ismertető – tájékoztatót ad ki.

(3) A körlevél az OMMF irányítási jogköréhez kapcsolódó egyedi rendelkezést, tájékoztatást, figyelemfelhívást, ügyviteli eljárási útmutatást tartalmaz; nem lehet ellentétes tartalmú a jogszabályi rendelkezésekkel, a közjogi szervezetszabályozó eszközökkel, valamint a felsőbb szinten kiadott utasítással, körlevéllel.

87. § (1) A szakterületet érintő normatív utasítások, egyedi utasítások előkészítéséért és – az illetékes elnökhelyettes egyetértésének beszerzését követő – előterjesztéséért az illetékes szakmai főosztály vezetője felelős. A Jogi Főosztály vezetője felelős azért, hogy az elnöki intézkedések összhangban álljanak a már kiadott és hatályban lévő elnöki intézkedésekkel, valamint a szakmai főosztályok kompetenciájába nem tartozó jogterületek jogszabályainak rendelkezéseivel. A szakterület szerint illetékes főosztály vezetője felelős azért, hogy a tervezett szabályozás szükséges, a választott megoldás alkalmas legyen a kitűzött cél elérésére és feleljen meg a szakmai követelményeknek, illetve a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.

(2) A normatív utasítások közzétételéről és nyilvántartásáról a Jogi Főosztály vezetője, az egyedi utasítások közzétételéről és nyilvántartásáról a szakterület szerint illetékes főosztály vezetője gondoskodik.

88. § (1) A módszertani útmutatók tervezetének kidolgozásáról és előterjesztéséről – a szakterületi elhatárolás szerint – a Munkavédelmi Főosztály, illetve a Munkaügyi Főosztály vezetője gondoskodik. A munkavédelmi és munkaügyi szakterületet egyaránt érintő módszertani útmutatók kidolgozásáról és előterjesztéséről a főosztályvezetők együttesen gondoskodnak. A munkavédelmi és munkaügyi szakterületet egyaránt érintő módszertani útmutató kiadmányozása kizárólag az elnök hatáskörébe tartozik.

(2) A módszertani útmutatók tervezetének elkészítésében az OMMF egyéb szervezeti egységei szükség szerint együttműködnek.

(3) A módszertani útmutatók közzétételéről, nyilvántartásáról, a hatályos joganyag módosulásához igazodó aktualizálásáról a szakterület szerint illetékes főosztályvezető gondoskodik.

(4) A módszertani útmutatót az OMMF belső – szükség szerint a külső – honlapján, illetve oly módon kell közzétenni, hogy az érintettek számára elérhető legyen.

89. § (1) A tájékoztató kiadásáról, nyilvántartásáról, valamint szükség szerinti aktualizálásáról – a szakterület szerinti elhatárolás szerint – a Munkavédelmi Főosztály, illetve a Munkaügyi Főosztály vezetője gondoskodik.

(2) A tájékoztatót az OMMF belső – szükség szerint a külső – honlapján, illetve oly módon kell közzétenni, hogy az érintettek számára elérhető legyen.

90. § (1) A körlevelet a körlevél tárgya szerint illetékes önálló szervezeti egység vezetője adja ki, teszi közzé, illetve tartja nyilván. A több szakterületet érintő, vagy jelentős irányítási területet érintő körlevél kiadására az elnök, illetve felhatalmazása alapján az elnökhelyettesek jogosultak.

(2) A körlevelet az érintettekhez postai vagy elektronikus úton kell eljuttatni oly módon, hogy annak átvétele, illetve a kézbesítés időpontja megállapítható legyen.

91. § (1) A szakigazgatási szervek irányításának lényeges eszközei a különböző szintű vezetői, illetve munkaértekezletek, valamint szakmai fórumok. A szakigazgatási szervek vezetőit érintő értekezletek összehívására az elnök, illetve a szakterületüket érintően az elnökhelyettesek jogosultak.

(2) A szakterület szerint illetékes főosztály vezetője – a pénzügyi fedezet biztosítottsága esetén – jogosult a munkavédelmi, munkaügyi felügyelőket érintő szakmai főrumok, képzések és továbbképzések kezdeményezésére. Ezek megtartásáról az elnök az elnökhelyettesek véleményének kikérésével dönt.

(3) Az értekezletek, szakmai fórumok összehívásának és megtartásának részletes szabályait – az V. fejezet IV. címében meghatározott rendelkezések figyelembevételével – az elnök normatív utasításban szabályozza.

A szakigazgatási szervek ellenőrzése

92. § (1) A szakigazgatási szervek OMMF által történő ellenőrzése kiterjed a szerv működésének törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésére. Ennek keretében az OMMF

a) a szakigazgatási szerv feladatkörébe tartozó támogatások és ellátások felhasználásának szabályszerűségét törvényességi ellenőrzés keretében,

b) a szakigazgatási szerv működésének hatékonyságát – a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter közreműködésével – hatékonysági ellenőrzés keretében,

c) az ágazati szakmai követelmények érvényesülését szakszerűségi ellenőrzés keretében

vizsgálja.

(2) Az OMMF elnöke a tervezett törvényességi és szakszerűségi ellenőrzésről tájékoztatja a közigazgatás-szervezésért felelős minisztert.

(3) Az OMMF elnöke gondoskodik a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feletti törvényességi és szakszerűségi ellenőrzések, valamint a szakigazgatási szerv által végzett ellenőrzések összehangolásáról.

(4) A szakigazgatási szerv törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése a szerv működésének szakmai és szervi, jogszerűségi és célszerűségi szempontok szerinti teljes körű, vagy részleges, jogszabályban meghatározott eszközökkel történő vizsgálata.

(5) Az ellenőrzés célja a megelőzés és segítségnyújtás, valamint az érdemi, vagy ügy érdemére is kiható jogsértések, hibák és hiányosságok feltárása, keletkezési okuk megállapítása, a működés megfelelőségének helyreállítása, a jogsértések kiküszöbölése.

(6) A törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzés átfogó, téma-, cél- és utóellenőrzés lehet. Az ellenőrzés kiterjedhet egy vagy több szakigazgatási szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésére.

(7) Átfogó ellenőrzést, téma-, cél- vagy utóellenőrzést az ellenőrzési munkatervben meghatározott ütemezéssel kell tartani.

(8) A szakigazgatási szervek ellenőrzésére vonatkozó szabályok nem érintik a Ber. szerinti ellenőrzéseket.

(9) Az OMMF törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzési tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat – a jogszabályok és az SZMSZ keretei között – az elnök külön normatív utasításban állapíthatja meg.

Ellenőrzési munkatervek

93. § (1) A szakigazgatási szervek átfogó, téma- és célellenőrzésére ellenőrzési ütemtervet, illetve ellenőrzési munkatervet kell készíteni oly módon, hogy az ellenőrzési feladatok ellátása maradéktalanul biztosított legyen. Az ellenőrzési munkaterv tartalmazza az ellenőrzési program ütemezését, valamint a téma- és célvizsgálatok meghatározását.

(2) Az ellenőrzési munkatervet úgy kell összeállítani, hogy szükség esetén az abban nem szereplő soron kívüli ellenőrzési feladatok is végrehajthatóak legyenek.

(3) A jóváhagyott ellenőrzési munkatervben szereplő egyes ellenőrzések végrehajtására ellenőrzésenként részletes ellenőrzési programot kell készíteni.

(4) Az ellenőrzési ütemtervet, az ellenőrzési munkatervet, valamint az egyes ellenőrzések részletes ellenőrzési programját a szakmai elhatárolásnak megfelelően – az OMMF egyéb szervezeti egységeinek szükség szerinti bevonásával – a Munkavédelmi Főosztály, illetve a Munkaügyi Főosztály vezetője készíti el és az illetékes elnökhelyettes egyetértésével terjeszti elő jóváhagyásra az elnök részére.

(5) Az ellenőrzési ütemterv, az ellenőrzési munkaterv, valamint az ellenőrzési program végrehajtásáért az előterjesztő főosztály vezetője felelős. Az ellenőrzési munkatervekben foglaltak végrehajtását a feladatkörükbe tartozó részfeladatok ellátásával az OMMF egyéb szervezeti egységei segítik.

(6) Az ellenőrzés befejezését követően utóellenőrzést kell folytatni annak megállapítása érdekében, hogy a szakigazgatási szerv az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket megtette-e.

(7) A szakigazgatási szervek ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat az OMMF elnöke – a Kormh. R. 1. melléklete szerinti ellenőrzési szabályzat figyelembevételével – külön normatív utasításban állapíthatja meg.

IV.
Értekezletek, szakmai fórumok

Az értekezletek

94. § (1) A vezetői munkát segítő, döntés-előkészítő, illetve koordináló és konzultatív értekezletek:

a) elnöki értekezlet,

b) szakmai értekezlet.

(2) Az elnök egyéb szintű, eseti értekezletet is összehívhat, illetve előzetesen engedélyével a munkavédelmi, illetve munkaügyi felügyelőségek részére szakmai, illetve konzultatív tanácskozások is összehívhatók.

(3) Az elnökhelyettesek, a főosztályok, önálló szervezeti egységek vezetői az irányításuk és vezetésük alatt álló szervezeti egységek vezetői, illetve munkatársai részvételével szükség szerint munkaértekezletet hívhatnak össze.

Az elnöki értekezlet

95. § (1) Az elnöki értekezlet résztvevői: az elnök, az elnökhelyettesek, a főosztályvezetők, a sajtószóvivő, az emlékeztető elkészítéséért felelős Elnöki Titkárság vezetője, és az elnök döntésétől, valamint a napirendtől függően meghívott személyek.

(2) Az elnöki értekezlet napirendjét és időpontját az elnök hagyja jóvá az Elnöki Titkárság által összeállított javaslat alapján. Az értekezlet napirendjére az elnökhelyettesek és a főosztályvezetők javaslatot tehetnek.

(3) Az értekezlet összehívásáról az Elnöki Titkárság gondoskodik. A napirendek anyagait előterjesztés előtt az érdekelt főosztályokkal az előterjesztőnek egyeztetnie kell.

(4) Az ülésről az Elnöki Titkárságnak emlékeztetőt kell készítenie, amely tartalmazza az értekezlet résztvevőinek nevét, az értekezlet napirendjét, a hozzászólások lényegét, a vita összefoglalóját, az elnök által meghozott döntést, a felelőst és a feladat végrehajtásának határidejét. Az emlékeztetőt az elnök hagyja jóvá, amelyet az értekezlet résztvevőinek meg kell küldeni tájékoztatásul, illetve végrehajtásra. Az elnöki értekezleten kiadott és az érintett főosztály által (részvétel hiányában) nem ismert feladatokat az Elnöki Titkárság haladéktalanul jelezni köteles az adott főosztály felé.

(5) Az ülésről szükség szerint hangfelvétel készíthető.

A szakmai értekezlet

96. § (1) Az OMMF szakmai irányító tevékenyégének elősegítése, a hatósági jogalkalmazói tevékenység összehangolása érdekében – szükség szerint, de legalább félévenként – az elnök igazgatói munkaértekezletet hív össze, melyre az OMMF elnökhelyettesein, a munkaértekezlet témaköre szerint illetékes szervezeti egységeinek vezetőin kívül meg kell hívni a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek vezetőit. A szakmai értekezlet szükség szerint az egyes szakterületek (munkavédelem, munkaügy) vezetőinek részvételével is összehívható.

(2) A szakmai értekezlet napirendjét és időpontját az elnök hagyja jóvá – az elnök, az elnökhelyettesek, a főosztályvezetők javaslatai figyelembevételével – az Elnöki Titkárság által összeállított javaslat alapján.

(3) A szakmai értekezlet összehívásáról az Elnöki Titkárság gondoskodik. A napirendek anyagait előterjesztés előtt az érdekelt főosztályokkal az előterjesztőnek egyeztetnie kell.

(4) Az ülésről az Elnöki Titkárságnak emlékeztetőt kell készítenie, amely tartalmazza a szakmai értekezlet résztvevőinek nevét, a szakmai értekezlet napirendjét, a hozzászólások lényegét, a vita összefoglalóját, az elnök által meghozott döntést, a felelőst és a feladat végrehajtásának határidejét. Az emlékeztetőt az elnök hagyja jóvá, amelyet a szakmai értekezlet résztvevőinek meg kell küldeni tájékoztatásul, illetve végrehajtásra. A szakmai értekezleten kiadott és az érintett által (részvétel hiányában) nem ismert feladatokat az Elnöki Titkárság haladéktalanul jelezni köteles az érintett felé.

(5) Az ülésről szükség szerint hangfelvétel készíthető.

Egyéb értekezletek

97. § (1) Az elnök egyéb szintű, eseti értekezletet is összehívhat.

(2) Az elnök előzetesen engedélyezi az elnökhelyettesek által a munkavédelmi, illetve munkaügyi felügyelőségek vezetői részére összehívott konzultatív tanácskozást, melyen indokolt esetben részt vesznek a főosztályok képviselői is.

(3) Az értekezleteken a napirendhez igazodóan az elnök által meghívott személyek is (ideértve a munkahelyi érdekképviselet képviselőjét) részt vesznek. Az értekezleten elhangzottakról a résztvevők szükség szerint tájékoztatják a szervezeti egységük beosztott munkatársait.

(4) A szervezeti egységek vezetői az adott szervezeti egység feladatellátásának hatékonyságát elősegítő értekezletek összehívására jogosultak.

Főosztályi értekezlet

98. § (1) A főosztály szakmai feladatainak összehangolása, a főosztály előtt álló feladatok ismertetése érdekében a főosztályvezető szükség szerint főosztályi értekezletet hív össze. Rendszeres megtartása és napirendjének meghatározása a főosztály vezetőjének a feladata.

(2) A főosztályi értekezlet feladata az osztályvezetőkön keresztül, vagy a munkatársak részére közvetlenül a szakmai információk továbbadása, megvitatása, beszámoltatás az aktuális feladatok teljesítéséről, azok értékelése, valamint a kormánytisztviselői, illetve a munkajogviszonnyal összefüggő általános problémák megvitatása, az alkalmazottak szakmai ismereteinek továbbfejlesztése, különös tekintettel a jogszabályi változások körére.

Szakmai fórumok, képzések

99. § (1) A munkavédelmi, illetve a munkaügyi felügyelők részére biztosítani kell országos és/vagy egyes területeket, régiókat érintő értekezletek keretében szakmai fórumok, képzések és továbbképzések rendezését konkrét feladatok, problémák megvitatására, az újszerű és bevált módszerek ismertetésére, különös tekintettel a jogszabályváltozásokra és az ezekből adódó feladatokra.

(2) A szakmai fórumokat, képzéseket, továbbképzéseket együttesen vagy szakterületi elhatárolás szerint külön-külön lehet tartani. A szakmai fórumok előkészítésért és megszervezéséért, tematikájának összeállításáért, az írásbeli anyagok elkészítéséért, az előadók biztosításáért az illetékes főosztályvezető, együttes fórum esetén a főosztályvezetők közösen felelősek.

V.
A döntéshozatal és kiadmányozás szabályai

A döntés és kiadmányozás alapelvei

100. § (1) Ha jogszabály az OMMF részére címez hatáskört, azt az OMMF elnöke gyakorolja.

Az SZMSZ, illetve ennek keretei között az OMMF elnöke az elnök hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot az OMMF vezetői megbízatással rendelkező kormánytisztviselőjére ruházhatja, aki a döntés meghozatala során az OMMF nevében jár el.

(3) Ha jogszabály valamely munkakör, beosztás betöltőjének címez hatáskört, a hatáskör címzettje a kiadmányozási jogkörét önállóan gyakorolja.

(4) A kiadmányozási jogkör gyakorlása során mindenkor fel kell tüntetni a hatáskör címzettjének, valamint a hatáskör gyakorlójának nevét és hivatali beosztását. Ha a kiadmányozó nem eredeti kiadmányozási hatáskörben jár el, az aláírás felett fel kell tüntetni, hogy a kiadmányozó (aláíró) az eredeti hatáskörrel rendelkező személy (pl. elnök) nevében és megbízásából jár el.

(5) Az elnök kiadmányozási jogkörét akadályoztatása vagy távolléte esetén – az általános kérdések kivételével – saját szakterületén (munkaügy, munkavédelem) a munkaügyi, illetve a munkavédelmi elnökhelyettes gyakorolja. Általános kérdésekben a kiadmányozási jogkört az egyedi utasítás alapján kijelölt elnökhelyettes gyakorolja.

(6) Ha a hatáskör jogosultjának tisztsége nincs betöltve, vagy a tisztség viselője a kiadmányozási jog gyakorlásában akadályoztatva van, a kiadmányozási jogkört a kinevezett helyettese gyakorolja. Ha a kiadmányozásra jogosultnak kinevezett helyettese nincs, a kiadmányozási jogosultságról a felettes vezető beosztású kormánytisztviselő határoz. Eredeti kiadmányozási jogkör gyakorlása esetén az akadályoztatott tisztségviselő helyett a kiadmányozási jogkört az SZMSZ szerinti helyettese, vagy az irányítását ellátó közvetlen felettes vezető által kijelölt más kormánytisztviselő is gyakorolhatja.

(7) Ha a kiadmányozásra jogosult tisztségviselővel szemben kizárási ok merül fel, a kiadmányozót a felettes vezető beosztású kormánytisztviselő jelöli ki. Ha a kizárási ok az OMMF elnökhelyettesével szemben merül fel, a kiadmányozási jogkört kizárólag az elnök gyakorolhatja. Ha a kizárási ok az OMMF elnökével szemben merül fel, a kiadmányozási jogkör gyakorlóját a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter jelöli ki.

(8) A kiadmányozási jog gyakorlásának részletes szabályait az OMMF iratkezelési szabályzatában, az önálló szervezeti egységeken belüli hatásköri kérdéseket ügyrendjükben, a Belső Ellenőr esetében a Belső Ellenőrzési Kézikönyvben kell meghatározni.

(9) A kiadmányozási jogkörök részletezését a 2. függelék tartalmazza.

101. § (1) Az adott ügyben dönteni jogosult a döntését az előkészítés ellenőrzése után a kapott információk alapján, törvényes jogkörében eljárva, a megállapított határidőben hozza meg.

(2) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat szolgálati úton kell a kiadmányozásra jogosult elé terjeszteni.

(3) Az iratot oly módon kell a kiadmányozásra jogosultnak előterjeszteni, hogy annak – az ügyintézési határidőre figyelemmel – megfelelő idő álljon rendelkezésére a megalapozott döntés meghozatalához.

(4) A vezetők felelősek döntéseikért, az ügyintézők felelősek az ügyek döntésre előkészítéséért, javaslatukért.

(5) A kiadmányozási jog magában foglalja:

a) a közbenső intézkedés megtételét,

b) az érdemi döntést,

c) az ügyirat irattárba helyezésének jogát.

(6) A vezető a helyettesítés tartalmi körének megfelelően határozza meg a helyettesek aláírási jogkörét és sorrendjét. A helyettes a vezető feltüntetett neve alatti „h” jelzés alkalmazásával gyakorolhatja a kiadmányozást, kivéve a hatósági ügyekben, amelyek tekintetében a Ket. vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni. Ilyenkor a kiadmányozásra hatáskörrel rendelkező nevének és beosztásának feltüntetését kővetően a „nevében és megbízásából” szövegrészt követően fel kell tüntetni a kiadmányozási jogkört ténylegesen gyakorló személy nevét és beosztását.

(7) Az ügyirat irattárba helyezését a vezető másra átruházhatja, illetve beosztottja aláírási jogköréből azt kiemelve – ellenőrzés céljából – magához vonhatja.

Az elnök kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyek

102. § Az elnök kiadmányozza:

a) a miniszterekhez, a minisztériumok államtitkárához, közigazgatási államtitkárához, a központi államigazgatási szervek vezetőjéhez, valamint a főhatóságok, egyéb állami szervek és intézmények vezetőjéhez, valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium helyettes államtitkárához, főosztályvezetőjéhez címzett iratokat;

b) az OMMF működéséről készült beszámolókat, értékeléseket;

c) a hatósági ellenőrzési tevékenységről készült átfogó elemzéseket, tájékoztatókat;

d) az OMMF, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek tevékenységét, irányítását szabályozó utasításokat, intézkedéseket, utasítás mellékleteként kiadott szabályzatot és – a módszertani és tájékoztató anyagok, körlevelek kiadásának és nyilvántartásának szabályairól szóló elnöki utasítás alapján – a jogalkalmazás egységes értelmezését segítő módszertani útmutatókat, körleveleket;

e) a jogszabály által hatáskörébe utalt és át nem ruházott döntéseket (pl. létszám- és bérkérdések, a kizárás ügyében hozott döntés, az elsőfokú hatóságok közötti illetékességi vitákban való döntés, a felügyelőségek illetékességi területén kívüli eljárásra felhatalmazó döntés stb.);

f) jogszabály alkotás, illetve jogszabály-módosítás kezdeményezését;

g) az OMMF költségvetésével és annak végrehajtásával kapcsolatos, illetve a Gazdálkodási Szabályzatban meghatározott volumenű kötelezettségek vállalását;

h) munkáltatói jogkörébe tartozó alkalmazottak elleni panasz és közérdekű bejelentés kivizsgálása ügyében hozott intézkedést;

i) az OMMF működési körében észlelt bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén tett büntetőfeljelentést;

j) a hatáskörébe tartozó hatósági döntéseket és a felügyeleti intézkedés iránti kérelmek ügyében, valamint az egyéb hatósági jogkörébe tartozó ügyekben hozott döntéseket;

k) az ellenőrzési ütemterveket és ellenőrzési terveket;

l) az OMMF szervezetével összefüggő intézkedések kiadását, a bekövetkezett változások átvezetésének elrendelését;

m) munkáltatói jogának gyakorlásával kapcsolatban keletkezett ügyiratokat;

n) mindazon ügyeket, amelyekben az elnök a kiadmányozást esetenként magához vonja.

Az elnökhelyettesek kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyek

103. § (1) Az elnökhelyettesek kiadmányozzák:

a) az elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén a szakterületüknek megfelelően a kizárólagos elnöki hatáskörbe nem tartozó iratokat;

b) a társhatóságok, más állami szervek és intézmények megfelelő szintű vezetőihez címzett iratokat, az elnök egyidejű tájékoztatásával;

c) a felügyeleti területet érintő és szakirányítási körükbe tartozó elvi összefoglalókat, elemző anyagokat, módszertani és tájékoztató anyagokat, értékeléseket, körleveleket,

d) a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkakapcsolatának rendjét meghatározó intézkedéseket és utasításokat;

e) a feladatok koordinálására tett intézkedéseket;

f) a jogszabálytervezetre, illetve a jogszabályok végrehajtása során felmerült elvi jelentőségű problémák felvetésére irányuló javaslatokat;

g) az irányításuk alá tartozó szervezeti egységeket érintő utasítások, intézkedések és az ezek által készített – vezetői értekezletekre vagy felügyeleti szervhez kerülő – anyagok véleményezését az elnök számára;

h) a munkáltatói jogkörük gyakorlásával kapcsolatban keletkezett ügyiratokat;

i) a hatáskörükbe tartozó hatósági döntéseket és a felügyeleti intézkedés iránti kérelmek ügyében, valamint az egyéb hatósági jogkörükbe tartozó ügyekben hozott döntéseket;

j) a hatásköri elhatárolás szerint a szakigazgatási szervek, illetve a munkavédelmi, munkaügyi felügyelőségek vezetői részére küldendő iratokat.

(2) Az elnök távolléte esetén az egyedi utasítás alapján kijelölt elnökhelyettes kiadmányozza – a munkáltatói jogkörbe tartozó intézkedések kivételével – mindazon ügyeket, amelyek az elnök hatáskörébe tartoznak. A kivételként említett ügyekben a kiadmányozási jogkör csak külön felhatalmazás alapján gyakorolható.

(3) A gazdasági vezető az elnök egyedi utasítása alapján kiadmányozza az elnök távollétében – az elnök kizárólagos jogkörébe tartozó – a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalást. Ilyen kötelezettségvállalás esetén utólagos beszámolási kötelezettség terheli a gazdasági vezetőt az elnök felé.

A főosztályvezető kiadmányozási jogköre

104. § (1) A főosztályvezető kiadmányozza:

a) a minisztériumok, a társhatóságok, valamint az egyéb állami szervek főosztályi szintű vezetőinek címzett leveleket, az irányítási jogkörrel rendelkező elnökhelyettes vagy elnök egyidejű tájékoztatásával;

b) a hatáskörébe tartozó hatósági döntéseket és a felügyeleti intézkedés iránti kérelmek ügyében, valamint az egyéb hatósági jogkörébe tartozó ügyekben hozott döntéseket;

c) a főosztály feladatkörébe tartozó hatósági eljárások ügyintézési határidejének meghosszabbítását;

d) a feladatkörébe tartozó feladatok végrehajtásáról készített előterjesztéseket, jelentéseket;

e) a tömegkommunikációs szervek (nyomtatott, elektronikus, illetve online média részére írt, vagy tájékoztatására előkészített sajtóanyagokat, leveleket, a hatályos elnöki utasítás keretei között;

f) a hatásköri elhatárolás szerint a szakigazgatási szervek, illetve a munkavédelmi, munkaügyi felügyelőségek vezetői részére küldendő iratokat;

g) a szakterület szerinti elhatárolásnak megfelelően a tájékoztató anyagokat és körleveleket;

h) a munkáltatói jogkörének gyakorlásával kapcsolatosan keletkezett iratokat.

(2) A főosztályvezető kiadmányozási jogkörét helyettesítési jogkörében a kinevezett főosztályvezető-helyettes gyakorolhatja. A főosztályvezető a kiadmányozási jogkörét egyes ügyekben ideiglenesen vagy részlegesen az osztályvezetőre átruházhatja. A kiadmányozási jogkör teljes és tartós átruházásához az elnök előzetes egyetértése szükséges.

(3) Jogszabály által hatáskörébe utalt ügyekben a főosztályi szervezetbe tartozó osztály vezetője önálló kiadmányozási jogkört gyakorol.

(4) A speciális kiadmányozási jogköröket és azok gyakorlásának rendjét az OMMF elnöke határozza meg.

Utalványozási jogkör

105. § (1) Az utalványozás és kötelezettségvállalás szabályozását az OMMF Gazdálkodási Szabályzata tartalmazza.

(2) Az utalványozási jogkörrel az OMMF Gazdálkodási Szabályzatában előírt módon, az abban nevesített vezetők rendelkeznek.

VI.

Munkáltatói jogkör, kinevezési rend

106. § (1) Az OMMF elnökét határozatlan időtartamra a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter nevezi ki és menti fel. Az elnök felett a munkáltatói jogokat a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter gyakorolja.

(2) Az OMMF elnökhelyetteseit, valamint a gazdasági vezetőt határozatlan időtartamra a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter nevezi ki és menti fel. Az elnökhelyettesek és a gazdasági vezető felett az egyéb munkáltatói jogköröket (a gazdasági vezető bérének megállapítása kivételével) az elnök gyakorolja.

(3) Az OMMF főosztályvezetőit, szervezeti egységeinek vezetőit, főosztályvezető-helyetteseit, osztályvezetőit, valamint önálló feladattal megbízott kormánytisztviselőit – a közvetlen irányításukat ellátó vezető véleményének kikérésével – az elnök nevezi ki és menti fel. Felettük az egyéb munkáltatói jogköröket a közvetlen irányításukat ellátó vezető gyakorolja.

(4) A fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és a munkaügyi szakigazgatási szerveinek vezetői tekintetében az OMMF elnöke gyakorolja a hatáskörébe utalt egyetértési jogkört.

(5) A főosztályok, szervezeti egységek kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és munkavállalói vonatkozásában a munkáltató jogköröket a főosztályvezető, szervezeti egység vezetője gyakorolja.

(6) A munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjét a 6. függelék tartalmazza.

Az OMMF vezetőinek munkáltatói jogai

107. § (1) Az elnök kizárólagos munkáltatói jogköre:

a) az elnökhelyettesek, a gazdasági vezető felett – a kinevezés és felmentés, valamint a gazdasági vezető bérének megállapítása és módosítása kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogokat;

b) gyakorolja a kormánytisztviselők felett a fegyelmi jogkört, melyet részben vagy egészben külön elnöki utasításban más vezetőre átruházhat;

c) meghatározza a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körét, felügyeli a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését;

d) a szervezet egészére vonatkozóan át nem ruházható, illetve kizárólagos munkáltatói jogkörébe tartozik:

da) az illetményeltérítés szabályozása,

db) a szakmai címek adományozása,

dc) a szervezeti értékelési és ösztönzési rendszer kialakítása, eljárási rendjének megállapítása,

dd) a minősítési, egyéni teljesítményértékelési rendszer kialakítása,

de) az összeférhetetlenség szabályozása,

df) a hivatalos külföldi kiküldetés elrendelése, külföldi tanulmányút engedélyezése,

dg) a visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatások feltételeinek, mértékének megállapítása,

dh) a cafeteria-juttatás szabályainak megállapítása;

e) munkáltatói jogokat gyakorol a főosztályvezetők, az Elnöki Titkárság vezetője felett a következő ügyekben:

ea) kinevezés (kormány-tisztviselői jogviszony létesítése),

eb) felmentés (kormány-tisztviselői jogviszony megszüntetése),

ec) vezetői munkakörbe történő kinevezés és felmentés,

ed) fegyelmi és kártérítési eljárás elrendelése és lefolytatása,

ee) az illetmény, a jutalom, az anyagi és erkölcsi érdekeltség szabályainak megállapítása,

ef) a vagyonnyilatkozattal kapcsolatosan az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben szereplő kötelezettségek és jogosultságok gyakorlása.

(2) Az elnök munkáltatói jogokat gyakorol a közvetlen irányítása alá tartozó, szervezeti egységbe nem sorolt alkalmazottak felett.

(3) Az elnök át nem ruházható munkáltatói jogkörébe tartozik az alapilletmény megemelésére, illetve csökkentésére vonatkozó döntés.

(4) Az elnök gyakorolja a hatáskörébe utalt, illetve hatáskörében fenntartott fegyelmi és kártérítési jogköröket.

108. § (1) Az elnökhelyettesek – az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában – javaslattételi, kezdeményezési joggal rendelkeznek az alapvető munkáltatói jogok tekintetében az elnök kinevezési és felmentési jogkörébe tartozó vezetőkkel kapcsolatban.

(2) Az elnökhelyettesek gyakorolják – az elnöki hatáskörbe tartozó munkáltatói jogok kivételével – a munkáltatói jogokat az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek főosztályvezetői felett.

(3) Az elnökhelyettesek gyakorolják a munkáltatói jogokat a közvetlen irányításuk alá tartozó, szervezeti egységbe nem sorolt alkalmazottak (ügyintéző, kormányzati ügykezelő) felett, ellátják a minősítésekkel és teljesítményértékelésekkel összefüggő feladatokat.

109. § (1) A főosztályvezetők gyakorolják a vezetésük alatt álló szervezeti egység beosztott vezetői, kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelő, valamint munkavállalói vonatkozásában a – felsőbb vezetői hatáskörbe nem tartozó – munkáltatói jogköröket.

(2) A főosztályvezetők gondoskodnak a beosztott kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők teljesítménykövetelményei megállapításával és a teljesítményértékeléssel kapcsolatos feladatokat, valamint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról.

(3) A főosztályvezetők javaslatot tesznek a beosztott vezetők, kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők és munkavállalók anyagi és erkölcsi elismerésére, szakmai elismerések, címek adományázására.

(4) A főosztályvezetők gyakorolják a hatáskörükbe utalt fegyelmi és kártérítési jogköröket.

VII.
Az OMMF képviselete és kapcsolattartási rendje

A képviseleti jogkörök

110. § (1) Az OMMF általános képviseletére, mint a szervezet egyszemélyi felelős vezetője, az elnök korlátozás nélkül jogosult. Az elnök képviseleti jogköre kiterjed azokra az ügyekre is, amelyekben a képviseleti jogkört jogszabály más személy hatáskörébe utalja; ezekben az ügyekben azonban a képviseleti jogkör elvonásáról írásban kell rendelkezni.

(2) A képviseleti jogkör magában foglalja a jognyilatkozatok tételére, kötelezettségvállalásra vonatkozó jogosultságot. Az elnök képviseleti jogát esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve átruházhatja elnökhelyettesekre, a főosztályvezetőkre vagy egyéb, vezetői feladattal megbízott kormánytisztviselőkre.

(3) Az elnök képviseleti jogkörét kivételesen, egyedi ügyekben vezetői megbízatással nem rendelkező kormánytisztviselőre is átruházhatja, mely esetben azonban a képviseleti jog kötelezettségvállalásra nem terjedhet ki.

(4) A képviseleti jogkör átruházása esetén az elnök jogosult meghatározni a képviselendő álláspontot.

111. § (1) Az OMMF elnökhelyetteseit, főosztályvezetőit az irányításuk, illetve vezetésük alá tartozó szervezeti egység tevékenységével összefüggő ügyekben, az elnök által biztosított jog- és hatáskörben – általános egyszemélyi képviseleti jog illeti meg, mely jogkör kiterjed az általuk irányított, illetve vezetett szervezeti egység, szükség szerint az OMMF nevében történő jognyilatkozat megtételére, illetve kötelezettségvállalásra.

(2) A főosztályvezető-helyettesek, osztályvezetők – a tevékenységi körükbe tartozó feladatok végrehajtása során – eseti képviseletet gyakorolhatnak, azaz a külső szervekkel a besorolásuk szintjének megfelelően közvetlenül tarthatják a kapcsolatot felettesük egyetértésével és tájékoztatásával.

(3) A képviseleti joggal felruházott kormánytisztviselő – akár eseti, akár állandó jelleggel – a képviselet körében okozott erkölcsi és anyagi károkért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. Fegyelmi vétséget követ el és kártérítési felelősséggel tartozik az a kormánytisztviselő, aki felhatalmazás nélkül, vagy a felhatalmazást meghaladó körben képviseli az OMMF-et.

112. § (1) Az OMMF képviseletét peres eljárásokban

a) a közigazgatási hatósági döntések bíróság előtti megtámadása esetén – a szakterületi elhatárolásnak megfelelően – a Munkavédelmi Főosztály, illetve a Munkaügyi Főosztály jogi végzettségű kormánytisztviselői látják el,

b) a polgári jogviszonyokkal kapcsolatos egyéb polgári perekben, illetve büntetőügyekben sértetti minőségben az OMMF képviseletét – ha az elnök másként nem rendelkezik – a Jogi Főosztály jogi végzettségű kormánytisztviselői látják el,

c) a kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők és munkavállalók jogviszonyával kapcsolatos, továbbá fegyelmi és kártérítési ügyekben az OMMF képviseletét – ha az elnök másként nem rendelkezik – a Humánpolitikai Főosztály jogi végzettségű kormánytisztviselői látják el.

(2) A perképviselet ellátása során az OMMF képviseletét ellátó személy eljárására, képviseleti jogkörének terjedelmére és annak gyakorlására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezései az irányadók.

(3) Az OMMF perképviseletét az OMMF jogtanácsosa a jogtanácsosi igazolványba bejegyzett meghatalmazás, a jogi végzettségű kormánytisztviselője általános vagy eseti meghatalmazás alapján jogosult ellátni.

(4) Az OMMF perképviseletével célszerűségi, gazdaságossági vagy egyéb okból – eseti vagy általános megbízás keretében – az elnök ügyvédet vagy ügyvédi irodát is megbízhat. Ügyvéd vagy ügyvédi iroda megbízása esetén a kapcsolattartásért, a szükséges iratok rendelkezésre bocsátásáért, a képviseletre vonatkozó utasítások kiadásáért az (1) bekezdés szerinti szervezeti egység vezetője felelős.

A kapcsolattartás rendje

113. § (1) Az OMMF feladatainak ellátása során együttműködik a közigazgatás (önkormányzat) központi és helyi szerveivel, mindenekelőtt a fővárosi, megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízottal, a munkavállalók és munkáltatók érdekképviseleti szerveivel, a társadalombiztosítási intézményekkel és a munkavédelemben érdekelt társadalmi és civil szervezetekkel. Részt vesz az országos munkavédelmi érdekegyeztetésben, a Munkavédelmi Bizottság munkájában. A bizottság ügyrendje szerint a kormányzati tárgyalócsoport állandó tagjaként gondoskodik az ülések megszervezéséről, a titkársági feladatok ellátásáról.

(2) Az OMMF tevékenységét szükség szerint összehangolja a Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal, a munkaerő-piaci szervezetekkel, valamint a munkavédelem ellenőrzésében, irányításában, illetve a munkaügyi ellenőrzésben hatáskörrel rendelkező más szervekkel, felügyeletekkel.

(3) Az OMMF nemzetközi együttműködés és kapcsolatok területén munkavédelmi ügyekben képviseli az államot (EU-bizottságok, SLIC, kétoldalú kapcsolatok), előkészíti a nemzetközi egyezmények végrehajtásáról szóló kormányzati beszámolókat, a felügyeletet ellátó miniszter eltérő döntése hiányában a képviselet kiterjed a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), illetve az IALI szervezeteiben való közreműködésre is.

Az együttműködés tartalmi elemei

114. § (1) Az OMMF feladata az országos és területi kormányzati szervekkel, önkormányzatokkal, társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való kapcsolattartásban elsődlegesen a feladatkörébe tartozó, a munkavédelem és a munkaügyi ellenőrzés céljainak megvalósítása, a végrehajtásában való közreműködés eredményeiről történő gyors és pontos tájékoztatás.

(2) Az OMMF a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal, illetve a közvetlen felügyeletét ellátó államtitkárral való kapcsolattartásban

a) előzetesen egyezteti a jogszabályok alkalmazásával, értelmezésével kapcsolatos elvi álláspontokat,

b) figyelembe veszi a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések szervezésénél a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által kiadott ellenőrzési terveket, egyedi szakmai igényeket, a vizsgálatok eredményét összesítve rendelkezésre bocsátja,

c) kikéri a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium álláspontját a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzést érintő szakmai kérdésekben, a hatósági jogkör gyakorlásával összefüggően,

d) folyamatosan információt biztosít a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések szakmai tapasztalatairól, az esetlegesen szükséges állami beavatkozás irányairól,

e) a hatósági ellenőrzések tapasztalatainak figyelembevételével kezdeményezi a feladat- és hatáskörére vonatkozó, valamint tevékenységével összefüggő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök kiadását, szükség szerinti módosítását.

(3) Az OMMF a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben együttműködik a társhatóságokkal. A társhatóságokkal való együttműködést – a jogszerűség keretein belül – a sokoldalúság és a kölcsönösség kell, hogy jellemezze.

Kapcsolatok a szakigazgatási szervekkel

115. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveivel való kapcsolattartásban a szakmai irányítási hatáskörből eredő alá-fölérendeltségi viszonynak, a közigazgatási hatósági eljárás szabályaiból eredő döntés-felülvizsgálati jogkörnek, valamint a munkavédelmi és munkaügyi hatósági feladatok hatékony ellátásához fűződő célorientált együttműködési kötelezettségnek együttesen kell érvényesülnie.

(2) Az OMMF a szakigazgatási szerv hatáskörét nem vonhatja el. A hatáskörelvonás tilalma nem érinti az OMMF elnökének azon jogkörét, hogy meghatározott okból (pl. kizárás) az ügy intézésére más szakigazgatási szervet jelöljön ki, vagy szakigazgatási szervet az illetékességi területén kívüli ellenőrzéssel bízzon meg.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízottal való kapcsolattartás az OMMF elnökének hatáskörébe, a kormányhivatal egyéb vezetőivel való kapcsolattartás – a hatásköri megosztás szerint – az elnök vagy az elnökhelyettesek hatáskörébe tartozik.

(4) Az OMMF szakmai főosztályainak vezetői közvetlenül jogosultak kapcsolatot tartani a szakigazgatási szerv vezetőjével, illetve – a szakmai elhatárolásnak megfelelően – a munkavédelmi, munkaügyi felügyelőség vezetőivel.

(5) A szakmai főosztályok szakmai koordinációért felelős kormánytisztviselője közvetlenül jogosult kapcsolatot tartani a részére kijelölt szakigazgatási szerv, illetve munkavédelmi, munkaügyi felügyelőség vezetőjével a koordináció körébe tartozó kérdésekben.

(6) A szakmai főosztály kormánytisztviselője közvetlenül jogosult kapcsolatot tartani a hatósági ügyintézés körébe tartozó kérdésekben – a hatáskörelvonás tilalmának figyelembevétele mellett – a munkavédelmi, munkaügyi felügyelővel.

(7) A sajtószóvivő, illetve a helyettesítésével megbízott kormánytisztviselő a nyilvánosság tájékoztatását szolgáló kérdésekben jogosult kölcsönös információadás céljából kapcsolatot tartani a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek vezetőjével, illetve a munkavédelmi, munkaügyi felügyelőségek vezetőivel.

A szervezeti egységek kapcsolatai

116. § (1) Az OMMF szervezeti egységeinek kapcsolataiban a mellérendeltség érvényesül. Az egymás mellé rendelt (függelmi kapcsolatba nem helyezett) főosztályok feladataik végrehajtása során egymással szemben konzultatív, tanácskérési, tanácsadási, javaslattételi joggal, illetve kötelezettséggel rendelkeznek.

(2) Az Elnöki Titkárság vezetője, illetve az önálló feladattal megbízott kormánytisztviselők feladataik ellátása során közvetlenül intézkedhetnek az OMMF más szervezeti egységei felé.

(3) A szervezeti egységek közötti együttműködés elsősorban egyeztető, összehangoló tartalmú, célja a szemléleti és cselekvési egységre való törekvés.

(4) Az egymással mellérendelt viszonyban álló szervezeti egységek a feladatok végrehajtása érdekében kötelesek egymással együttműködni, egyet nem értés esetén az irányítási rendben felettük álló legközelebbi közös felettes dönt.

(5) A főosztályok osztályai egymással közvetlen munkakapcsolatban vannak, az egymással összefüggő feladatok megoldása érdekében rendszeresen konzultálnak egymással. A feladatok elvégzéséhez szükséges döntések meghozatalánál a döntési és kiadmányozási jogról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) Több főosztályt érintő kérdésekben a feladatok meghatározásáról az elnök vagy a szakterület szerint illetékes elnökhelyettes dönt.

(7) A főosztályvezető kiemelkedő jelentőségű ügyről haladéktalanul tájékoztatni köteles az elnököt, illetve a főosztály közvetlen irányítását ellátó elnökhelyettest.

Kapcsolattartás a sajtóval

117. § (1) Az OMMF szervezeti egységei a nyilvánosság hiteles tájékoztatása, az OMMF tevékenységéről való pontos ismeretek és információk megadása érdekében kötelesek együttműködni a sajtószóvivővel, részére – az adatvédelemre, tájékoztatásra vonatkozó szabályok betartása mellett – az igényelt, illetve szükséges adatokat, információkat és szakmai állásfoglalásokat előkészíteni, megadni.

(2) A sajtóval való kapcsolattartás és az OMMF nevében történő nyilatkozattétel részletes szabályait az OMMF elnöke külön normatív utasításban határozza meg.

Kapcsolatok a munkavállalói érdekképviselettel

118. § Az OMMF vezetése a hatályos jogszabályok és az érdek-képviseleti szervvel kötött együttműködési megállapodás alapján biztosítja a munkavállalói érdek-képviseleti szervek működését.

Az OMMF és a külső szervek munkakapcsolatai

119. § (1) A külső szervektől véleményezésre, hozzászólásra, javaslatkérésre megküldött tervezetek szervezeten belüli koordinálása a szakterület szerinti elhatárolásnak megfelelően illetékes főosztály feladata.

(2) Az OMMF önálló szervezeti egységei a szakterületi elhatárolásnak megfelelően – a külön megállapodásokban foglaltaknak megfelelően – rendszeres kapcsolatot tartanak a társhatóságokkal, így mindenekelőtt a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal, a Nemzeti Közlekedési Hatósággal, továbbá a rendőrségekkel.

Kapcsolattartás az ügyfelekkel

120. § (1) Az OMMF a „Partnerség a foglalkoztatás biztonságáért” program keretében, illetve az abban résztvevő szervezetek számának bővítése érdekében kapcsolatot tart a munkáltatókkal, a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervekkel.

(2) Az ügyfelekkel való kapcsolattartásban általános követelmény a korrekt kapcsolat kialakítása, a jogok és kötelezettségek kölcsönös tiszteletben tartása. A kapcsolattartás alapelve a törvényesség, valamint a hibák megelőzését és kijavítását célzó segítségnyújtás. Ezt elsősorban tájékoztatással, a tájékoztatás hatékony új formáinak bevezetésével, figyelemfelhívással kell megvalósítani.

(3) Az ügyfelekkel való kapcsolattartásban gondot kell fordítani a magas szakmai színvonalú, gyors, körültekintő ügyintézésre, a vitás kérdések jogszerű rendezésére.

(4) Az OMMF a jogkövető magtartás elősegítése, a munkavállalói jogok érvényesülése érdekében munkavédelmi és munkaügyi szakterületen kialakítja és folyamatosan fejleszti a tanácsadást.

(5) Az ügyfelekkel való kapcsolattartás során az OMMF valamennyi kormánytisztviselője a feddhetetlen kormánytisztviselői magatartás erkölcsi normáinak betartásával köteles eljárni.

VIII.
Egyéb rendelkezések

A munkafeladatok ellátása

121. § (1) Az OMMF feladatkörébe tartozó munkafeladatokat az a szervezeti egység köteles elvégezni, amelynek a feladat ellátása, adatbázisának kezelése az ügykörébe tartozik.

(2) Ha a feladat megoldásában, illetve az adatbázis kezelésében több szervezeti egység érintett, meg kell jelölni azt, hogy a feladat elvégzéséért vagy az adatbázis kezeléséért melyik érintett szervezeti egység felelős elsősorban, ez esetben gondoskodnia kell arról, hogy a megoldásban a többi érdekelt szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön. Ehhez a közreműködő szakterületek részanyagokat, észrevételeket, javaslatokat kötelesek adni. Véleményeltérés esetén a szervezeti egységeknek egymás között egyeztetniük kell, eredménytelenség esetén a felügyeleti rendben felettük álló legközelebbi közös felettes dönt.

Bélyegzőhasználat

122. § Az OMMF-nél rendszeresített bélyegzők igénylésének, kezelésének, nyilvántartásának és használatának rendjét az OMMF elnöke külön utasításban szabályozza.

Munkakör átadás-átvétel

123. § Az OMMF elnöke a munkakör átadás-átvétel rendjét külön utasításban szabályozza.

Vagyonnyilatkozat-tétel

124. § Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel betölthető munkaköröket a 4. függelék tartalmazza.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

125. § (1) Ahol az SZMSZ másként nem rendelkezik, a kiadmányozási, munkáltatói jogköröket a függelékek szabályozzák. Indokolt esetben (pl. összeférhetetlenség) az OMMF elnöke az átruházott munkáltatói jogokat – részben vagy egészben – elvonhatja, azt maga gyakorolhatja, vagy írásban az OMMF más vezető megbízású kormánytisztviselőjét bízhatja meg annak gyakorlásával.

(2) A szervezeti egységek működésének részletes szabályait tartalmazó ügyrendet, a Belső Ellenőrzési Kézikönyvet az egyes szervezeti egységek vezetőinek 2011. szeptember 30-áig kell jóváhagyásra az elnöknek felterjeszteniük.

(3) A korábban kiadott elnöki utasításokat, irányelveket, módszertani és tájékoztató anyagokat folyamatosan, de legkésőbb 2011. december 31-éig kell felülvizsgálni és a hatályos jogi szabályozásnak megfelelő szakmai irányítási eszközként kiadni.

(4) Ahol belső szabályozás Nemzetközi Önálló Osztályt említ, azon a feladatok ellátásától függően Elnöki Titkárságot vagy Munkavédelmi Főosztályt kell érteni. Ahol belső szabályozás Panaszkezelési és Elemző Osztályt említ, azon Jogi Főosztályt kell érteni. Ahol belső szabályozás Munkavédelmi Információs és Módszertani Önálló Osztályt említ, azon Munkavédelmi Főosztályt kell érteni. Ahol belső szabályzat Belső Ellenőrzési Önálló Osztályt említ, azon Belső Ellenőrt kell érteni.

1. függelék

Szervezeti egység neve	Engedélyezett létszáma
Elnök	1 fő
Elnöki Titkárság	14 fő
Jogi Főosztály	13 fő
Humánpolitikai Főosztály	12 fő
Nyilvántartási Önálló Osztály	8 fő
Munkavédelmi elnökhelyettes	1 fő
Munkavédelmi Főosztály Munkavédelmi Információs és Nemzetközi Osztály Orvos tanácsadó, orvos szaktanácsadó	32 fő 28 fő 9 fő
Munkaügyi elnökhelyettes	1 fő
Munkaügyi Főosztály	33 fő
Informatikai Főosztály	12 fő
Gazdasági vezető	1 fő
Gazdasági Főosztály	17 fő
Projekt Iroda¹	34 fő
Összesen	182 fő

1 A köztisztviselői többletlétszám biztosításáról a TÁMOP 2.4.4. „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése a foglalkoztatás kifehérítése érdekében” című kiemelt projekt végrehajtásához című 12/2010. (III. 19.) SZMM utasítás alapján az engedélyezett létszámon felül.

2. függelék

Az OMMF kiadmányozási rendje

	A kiadmány típusa	Hatáskör gyakorlója	Hatáskör jellege
Általános feladatok
1	a) az Országgyűlés Elnöke, b) a Köztársasági Elnök hivatala, c) az Alkotmánybíróság elnöke, d) a Legfelsőbb Bíróság elnöke, e) a Legfőbb Ügyész, f) az Állami Számvevőszék elnöke, g) országgyűlési biztos, h) országgyűlési képviselő, i) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, j) a Kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, központi közigazgatási szerv vezetője, k) párt vagy társadalmi szervezet vezető tisztségviselője, l) fővárosi, megyei kormányhivatal kormánymegbízottja részére küldendő iratok	Elnök	Eredeti
2	Elnöki normatív és egyedi utasítások, módszertani útmutatók, körlevelek, az egyes szervezeti egységek ügyrendje, Belső Ellenőrzési Kézikönyv	Elnök	Eredeti
3	Az irányítása alá tartozó szervezeti egységekre vonatkozó intézkedések	Elnökhelyettes	Eredeti
4	Módszertani útmutatók, körlevelek	Elnökhelyettes	Átruházott
5	A vezetése alatt álló főosztály, önálló osztály ügykörébe tartozó, továbbá az elnök által hatáskörükbe utalt ügyben keletkezett iratok	Főosztályvezető	Eredeti Átruházott
6	Minisztérium, központi közigazgatási szerv főosztályvezetője, osztályvezetője, illetve társadalmi szervezet azonos szintű vezetője; egyéni megkereső részére küldött iratok	Főosztályvezető	Eredeti
7	Fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve szakigazgatási szerv vezetője részére küldött iratok	Elnökhelyettes	Eredeti
8	Munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség vezetője részére küldött iratok	Főosztályvezető	Eredeti
9	A szervezeti egysége vonatkozásában az utasítás	Főosztályvezető	Eredeti
10	A jogalkotási gyakorlatot értelmező tájékoztató, körlevél (a felügyeletet gyakorló elnökhelyettes egyidejű tájékoztatásával)	Főosztályvezető	Eredeti
11	Mindazok az át nem ruházott feladatok, amelyeket jogszabály az elnök hatáskörébe utal	Elnök	Eredeti
Munkaügyi hatósági ügyek
1	Munkaügyi felügyelő által hozott végzés elleni fellebbezés elbírálása [Ket.]	Munkaügyi főosztályvezető	Átruházott
2	Munkaügyi felügyelő által hozott határozat elleni fellebbezés elbírálása [Met. 6. § (1) bekezdése]	Munkaügyi főosztályvezető	Átruházott
3	Befizetésre kötelezés elleni fellebbezés elbírálása [Met. 7/A. §-a]	Munkaügyi főosztályvezető	Átruházott
4	Felügyelőség vezetője által hozott végzés elleni fellebbezés elbírálása [Ket.]	Munkaügyi főosztályvezető	Átruházott
5	Felügyelőség vezetője által hozott határozat elleni fellebbezés elbírálása – 10 millió forint összeghatár alatt [Met. 7. §-a]	Munkaügyi főosztályvezető	Átruházott
6	Felügyelőség vezetője által hozott határozat elleni fellebbezés elbírálása – 10 millió forint összeghatártól [Met. 7. §-a]	Munkaügyi elnökhelyettes	Átruházott
7	Elsőfokú hatóság által hozott döntés felügyeleti jogkörben történő elbírálása	Elnök	Eredeti
8	Munkaügyi elnökhelyettes, munkaügyi főosztályvezető által hozott döntés felügyeleti jogkörben történő elbírálása	Elnök	Eredeti
9	Hatáskörébe tartozó, illetve az elnök által hatáskörébe utalt ügyek	Munkaügyi elnökhelyettes	Eredeti
10	Hatáskörébe tartozó, illetve az elnök, munkaügyi elnökhelyettes által hatáskörébe utalt ügyek	Munkaügyi főosztályvezető	Eredeti
Munkavédelmi hatósági ügyek
1	Munkavédelmi felügyelő által hozott végzés elleni fellebbezés elbírálása [Ket.]	Munkavédelmi főosztályvezető	Átruházott
2	Munkavédelmi felügyelő által hozott határozat elleni fellebbezés elbírálása	Munkavédelmi főosztályvezető	Átruházott
3	Felügyelőség vezetője által hozott végzés elleni fellebbezés elbírálása [Ket.]	Munkavédelmi főosztályvezető	Átruházott
4	Felügyelőség vezetője által hozott határozat elleni fellebbezés elbírálása – 6 millió forint összeghatár alatt	Munkavédelmi főosztályvezető	Átruházott
5	Felügyelőség vezetője által hozott határozat elleni fellebbezés elbírálása – 6 millió forint összeghatártól	Munkavédelmi elnökhelyettes	Átruházott
6	Elsőfokú hatóság által hozott döntés felügyeleti jogkörben történő elbírálása	Elnök	Eredeti
7	Munkavédelmi elnökhelyettes, munkavédelmi főosztályvezető által hozott döntés felügyeleti jogkörben történő elbírálása	Elnök	Eredeti
8	Munkabiztonsági szakértői engedélyezésről szóló határozat (a Magyar Mérnöki Kamara hatáskörébe nem tartozó esetekben), valamint az igazságügyi munkabiztonsági szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolása	Elnök	Eredeti
9	A munkavédelmi jellegű bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásának részletes szabályairól szóló 32/2009. (XII. 23.) SZMM rendeletben, az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének és bejelentésének részletes szabályairól szóló 17/2008. (XII. 3.) SZMM rendeletben, valamint a Statútum rendeletben meghatározottak	Elnök	Eredeti
10	Hatáskörébe tartozó, illetve az elnök által hatáskörébe utalt ügyek	Munkavédelmi elnökhelyettes	Eredeti
11	Hatáskörébe tartozó, illetve az elnök, munkavédelmi elnökhelyettes által hatáskörébe utalt ügyek	Munkavédelmi főosztályvezető	Eredeti
Gazdasági és pénzügyek
1	Az OMMF gazdasági ügyrendje	Gazdasági vezető	Eredeti
2	Elnöki hatáskörbe nem tartozó gazdasági és pénzügyi utasítások	Gazdasági vezető	Eredeti
3	Végrehajtási eljárás keretében hozott, pénzkövetelés megfizetésével kapcsolatos elsőfokú döntések elleni jogorvoslat elbírálása (eljárási bírság kivételével)	Gazdasági vezető	Átruházott
Egyéb kiadmányozási hatáskörök
1	Feladatkörében eljárva saját nevében és a szervezeti egységek felé (főosztályvezetővel azonosan)	Minőségirányítási felelős	Eredeti
2	Feladatkörében eljárva saját nevében és a szervezeti egységek felé	Belső Ellenőr	Eredeti
3	Munkavédelmi közigazgatási peres és nemperes eljárásokban (munkaügyi bíróság, Legfelsőbb Bíróság előtt)	Jogi végzettségű kormánytisztviselő	Eredeti
4	Munkaügyi közigazgatási peres és nemperes eljárásokban (munkaügyi bíróság, Legfelsőbb Bíróság előtt)	Munkaügyi főosztályvezető által kijelölt jogi végzettségű kormánytisztviselő	Eredeti
5	Munkaügyi jogvitákban, egyéb peres és nemperes, illetve felülvizsgálati eljárásokban (a helyi, megyei bíróság, ítélőtábla, Legfelsőbb Bíróság előtt)	Jogi végzettségű kormánytisztviselő	Eredeti
6	Fegyelmi ügy	Vizsgálóbiztos	Eredeti
7	Közbeszerzési ügyben a Közbeszerzési Bizottság működésével kapcsolatban	Bizottság elnöke	Eredeti
8	Az egyéni védőeszközzel kapcsolatos kijelölés előkészítése vonatkozásában saját nevében és a szervezeti egységek felé	Bizottsági felelős	Eredeti
9	Feladatkörében a szervezeti egységek felé	Sajtószóvivő	Eredeti
10	Feladatkörében a szervezeti egységek felé	Elnöki tanácsadó, szaktanácsadó	Eredeti
11	Ügykörében eljárva	Belső adatvédelmi felelős	Eredeti
12	Ügykörében eljárva	Minőségirányítási felelős	Eredeti
13	Ügykörében eljárva	Belső Ellenőr	Eredeti
14	Projektiroda feladatkörében	Projektiroda vezető	Eredeti
15	Hatósági bizonyítvány kiállítása	Nyilvántartási Önálló Osztály vezetője	Eredeti
16	Hatósági ellenőrzésre jogosító megbízólevél	Humánpolitikai Főosztály vezetője	Átruházott
17	Munkáltatói igazolások, jövedelemigazolások	Humánpolitikai Főosztály vezetője	Eredeti

3. függelék

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

Az eljárásrend hatálya, célja

1. § (1) Az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OMFI) tevékenységére az OMMF szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje az OMMF és az OMFI közötti pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáról szóló Megállapodásban (a továbbiakban: munkamegosztási megállapodás) foglaltak szerint terjed ki.

(2) A szabálytalanságok kezelésének célja a jogszabályokban, az OMMF elnöki utasításaiban, az OMMF egyéb belső rendelkezéseiben meghatározott elvek és előírások sérülésének, megszegésének megelőzése, megakadályozása, illetve ezek sérülése, megsértése esetén a hibák, hiányosságok korrigálása, a felelősség megállapítása, intézkedések foganatosítása és végrehajtása, illetve dokumentálása egységes elvek, előírások alapján történjen.

(3) Az OMFI a munkamegosztási megállapodás alapján külön szabályzatot készít a szabálytalanságok kezelésének rendjéről.

(4) Jelen szabályzat alkalmazandó az OMMF-nél és az OMFI-nál a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alatt foglalkoztatott azon munkavállalók által elkövetett szabálytalanságokra, akik az intézmények szakmai és költségvetési-gazdálkodási tevékenységében vesznek részt (vagyontárgyak, vagyoni és nem vagyoni jogok, szolgáltatások igénybevétele és a pénzeszközök felett rendelkeznek, illetve szerződéseket készítenek elő, véleményeznek, kötnek, közbeszerzéseket bonyolítanak le, pályáztatnak, bírságbehajtást és bírságnyilvántartást végeznek, perképviseletet látnak el, eszközöket szereznek be, teljesítéseket igazolnak, elszámolnak, kifizetnek, nyilvántartanak, könyvelnek, jelentenek, beszámolnak).

(5) Az OMFI a szabálytalanságok kezelési rendjére vonatkozóan külön önálló belső szabályzattal rendelkezik, ennek betartásáért az OMFI igazgatója a felelős. Az OMFI a jelen szabályzat 2. § a) pontjában meghatározottak szerinti tevékenységében észlelt szabálytalanságokat a 7. § (1) bekezdése szerint köteles az OMMF gazdasági vezetője felé jelenteni.

Értelmező rendelkezések

2. § E szabályzat alkalmazásában:

a) Szabálytalanság: az államháztartás működési rendjében, az OMMF szakmai tevékenysége és költségvetési gazdálkodása bármely gazdasági eseményében, míg az OMFI szakmai és költségvetési gazdálkodása során kizárólag az intézmények közötti munkamegosztási megállapodásban jelölt pénzügyi, gazdasági, humánpolitikai feladatok egyes műveleteiben előforduló, valamely létező szabályba ütköző magatartás, mulasztás, illetve olyan tevékenység, amellyel összefüggésben az adott folyamat eredménye eltér a szabályban leírtaktól, függetlenül attól, hogy a cselekményt szándékosan vagy gondatlanul követték-e el, az elkövetés járt-e közvetlen károkozással vagy nem, illetve a szabálytalanság nem kívánt következményei utólag korrigálhatók voltak-e vagy nem. A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások, vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi, büntető-, szabálysértési, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak.

A szabálytalanságok alapesetei:

aa) Nem szándékosan, azaz gondatlanul elkövetett szabálytalanság (véletlenül, figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelen nyilvántartásból stb. származó szabálytalanság).

ab) Szándékosan elkövetett szabálytalanság (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékos szabálytalan kifizetés, átutalás, partnerrel, ügyféllel való összejátszás, nyilvántartások tudatosan meghamisított vezetése stb.).

b) Jelentéktelen szabálytalanság: az a nem szándékosan okozott szabálytalanság, ami károkozással nem járt és következményei utólag korrigálhatók.

c) Kiemelt jelentőségű súlyos szabálytalanság: pénzügyi és/vagy személyi károkozással járó/szándékosan elkövetett szabálytalanság.

d) Szabály: a szakmai feladatellátás és a költségvetési gazdálkodás terén érvényesülő valamennyi jogszabály, szabályzat, eljárási rend, utasítás, intézkedés, körlevél, munkaköri leírás, szerződéses kötelezettség stb. függetlenül attól, hogy a szabály alkalmazójának volt-e tudomása annak létezéséről.

e) Kár, a károkozás mértéke: minden olyan vagyoni hátrány, elmaradt haszon, ami a szabálytalan cselekménnyel összefüggően közvetlenül vagy közvetett módon kimutatható, számszerűsíthető összeget, értéket képvisel.

Akkor minősül jelentős összegűnek a kár, ha meghaladja az éves költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés mindenkori értékhatárát (2011. évben az értékhatár 100 000 forint).

f) A szabálytalanság utólagos korrekciója: a szabálytalanság észlelését követő, annak nem kívánt következményeit maradéktalanul felszámoló cselekmény.

A szabálytalanságok megelőzése

3. § (1) A szabályozás, illetve a szabálytalansághoz kapcsolódó intézkedés célja:

a) a szabálytalanságok/ismételt szabálytalanságok kialakulásának megelőzése, azaz, hogy hozzájáruljon a különböző jogszabályokban, belső szabályokban meghatározott előírások sérülése, megszegése megakadályozásához,

b) az előírások sérülése, megszegése esetén – lehetőség szerint a belső kontroll működtetése keretében – a szabálytalanság feltárása, kezelése: a megfelelő állapot helyreállítása, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, hathatós intézkedések foganatosítása,

c) a szabálytalansággal összefüggésben szerzett tapasztalatok – szükség szerinti – beépítése a belső kontroll rendszerébe, annak érdekében, hogy a szakmai és költségvetési-gazdálkodási feladatellátás szabályos legyen.

(2) A szabálytalanságok/ismételt szabálytalanságok megelőzése:

a) az OMMF jogszabályoknak és belső szabályoknak megfelelő működtetése, a szabályok betartásának folyamatos figyelemmel kísérése belső kontroll rendszer kiépítésével, működtetésével,

b) a szabálytalanság korrigálása, az eredeti, optimális állapot visszaállítása.

(3) Mindezek előmozdítására

a) az OMMF elnöke és az érintett vezetők felelőssége a belső kontroll rendszer kiépítése és működtetése; munkájukat segítve a belső ellenőrzés ajánlásokat és javaslatokat fogalmaz meg az OMMF elnöke részére a Belső Ellenőrzési Kézikönyv szerint;

b) minden illetékes gazdálkodásért felelős vezető (gazdasági vezető, központi szervezeti egységek vezetői stb.) kötelessége a hatáskörének megfelelően a feladatkörébe tartozó szakterületen a gazdálkodást érintő szabálytalanságok megelőzése, feltárása, nyomon követése, dokumentálása, nyilvántartása, felelősségre vonás, valamint a hiányosságok megszüntetésével kapcsolatos intézkedések kezdeményezése és megvalósítása, továbbá adott esetben annak megvizsgálása, hogy miért nem a belső kontroll rendszer tárta fel a szabálytalanságot;

c) az Informatikai Főosztály vezetője felelős a mindenkor hatályos szabályok belső informatikai hálózaton való elérhetőségének teljes körű biztosításáért.

A szabálytalanságok észlelése (útvonala)

4. § (1) A szabálytalanságokat a munkavállaló és a munkáltató egyaránt észlelheti, de a feltárás származhat a belső, illetve a külső ellenőrzésből, valamint egyéb külső személyektől, szervezetektől is.

(2) A szabálytalanság gyanúja, illetve a szabálytalanság intézményen belüli észlelése esetén az értesítés/tájékoztatás/ jelentés része az azt alátámasztó dokumentum, ha az rendelkezésre áll.

(3) Önellenőrzéssel észlelt szabálytalanság, illetve a belső kontroll rendszeren belül kiszűrt, külön vezetői intézkedést nem igénylő, azonnali javítással megszüntethető szabálytalanság esetén a javítást haladéktalanul el kell végezni. Ezeket az eseteket a felettes vezetőnek jelenteni szükséges, ugyanakkor a szabálytalanságok nyilvántartásában szerepeltetni nem kell. A szervezeti egység vezetője az ilyen jellegű szabálytalanságokról a szervezeti egység munkaértekezletén ad tájékoztatást a szabálytalanság eredőjéről, kezeléséről, illetve lehetőséget biztosít arra, hogy a hasonló munkakörben dolgozók megosszák egymás között az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat.

(4) A szabálytalanságokat észlelheti:

a) az intézmény valamely beosztott munkatársa:

Amennyiben a szabálytalanságot a szervezeti egység valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a felettes vezetőjét. Amennyiben a felettes vezető az adott ügyben vélhetően érintett, a munkatársnak a vezető felettesét/az elnököt, annak vélhető érintettsége esetén az irányító szervet kell értesítenie.

b) a szervezeti egység vezetője:

Amennyiben a szabálytalanságot a szervezeti egység vezetője észleli, vagy számára jelzik, úgy az SZMSZ-ben meghatározott feladat- és hatásköri, illetve a felelősségi rendnek megfelelően köteles intézkedni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére, illetve hatáskör hiányában köteles az ügyet jelenteni a felettese/az elnök vagy – annak vélhető érintettsége esetén – az irányító szerv részére.

c) az OMMF elnöke:

Az elnök által közvetlenül észlelt, illetve a számára jelzett szabálytalanságoknál a feladat-, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. Indokolt esetben gondoskodni kell a szükséges eljárások (kártérítési, fegyelmi, szabálysértési, büntetőeljárás) megindítása kezdeményezéséről.

d) a belső ellenőrzés:

Amennyiben a Belső Ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (Ber.) rendelkezéseinek megfelelően, illetve a mindenkor érvényes Belső Ellenőrzési Kézikönyvben foglaltak szerint köteles eljárni.

A szabálytalanság belső kontroll rendszer által történő feltárásakor külön kell vizsgálni az alábbiakat:

– amennyiben a belső kontroll rendszer tárta fel a szabálytalanságot, vagy a feltárást lehetővé tevő tényezőket, akkor vizsgálni kell, hogy az érintett szervezeti egység vezetője miért nem tette meg a megelőzéshez, illetve a káros következmények csökkentéséhez szükséges intézkedéseket/ha a szükséges intézkedéseket megtette a vezető, miért nem érte el a kívánt hatást,

– amennyiben nem a belső kontroll rendszer tárta fel a szabálytalanságot, vagy a feltárást lehetővé tevő tényezőket, akkor vizsgálni kell azt, hogy ez miért történt, és hogy volt-e korábban olyan vizsgálat, amelynek fel kellett volna tárnia a szabálytalanságot.

e) külső ellenőrzési szervezet:

A külső ellenőrzési szerv (pl. irányító szerv, Állami Számvevőszék, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, Nemzeti Adó- és Vámhivatal stb.) szabálytalanságra vonatkozó megállapításait, azok megszüntetésére vonatkozó javaslatait az ellenőrzést végző szervezet vezetője által lezárt ellenőrzési jelentés tartalmazza.

A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó szabálytalanság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet a működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el.

A külső ellenőrzés tárgya, hatóköre, illetve a szabálytalanságra vonatkozó megállapításainak jellege függvényében az irányító szerv, illetve az elnök által jóváhagyott intézkedési terv alapján kerül sor a külső ellenőrzést végző szervezet által felvetett szabálytalanságok megszüntetésére.

Az elnök (illetve vélhető érintettsége esetén az irányító szerv vezetője) gondoskodik a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve a szükséges eljárások megindításáról.

A szervezeti egység vezetőjének feladata a külső ellenőrzés megállapításaira intézkedéseket hozni, szükség esetén az elnök által tett intézkedéseket végrehajtani/végrehajtatni. Az elnök javaslatára szükség szerint a belső ellenőrzés az éves terve alapján nyomonkövetést végez.

f) egyéb külső személy, szervezet:

Amennyiben egyéb külső személy (ügyfél, társszervezet stb.) jelzi a szabálytalanságot, a jelzést kapó és hatáskörrel rendelkező illetékes vezetőnek a bejelentést érdemben kell megvizsgálnia. Ezekben az esetekben a vizsgálatot végző köteles írásban értesíteni a bejelentőt (amennyiben személye ismert) a vizsgálat eredményéről, a megtett intézkedésekről. Egyebekben az eljárás megegyezik az intézmény beosztott munkatársa által észlelt szabálytalansághoz kapcsolódó eljárás menetével.

A szabálytalansági vizsgálat lefolytatása, a szükséges intézkedések, eljárások meghatározása

5. § (1) A szabálytalanságot az észlelő/jelzést kapó és hatáskörrel rendelkező vezető érdemben köteles kivizsgálni. Ennek során megerősíti vagy elutasítja a szabálytalanság tényét, felméri annak következményeit, meghatározza a vélhető felelősök körét, és intézkedik a következmények megszüntetésére. A szabálytalansági vizsgálatot az eset súlyától függően azonnal, de legkésőbb 2 munkanapon belül el kell kezdeni, a vizsgálat maximális időtartama – a szabálytalanság észlelésétől/jelzésvételtől számított – 8 munkanap.

(2) A vizsgálat eredménye lehet:

a) annak megállapítása, hogy nem történt szabálytalanság (például hibás észlelés). Ebben az esetben a szabálytalansági eljárást a hatáskörrel rendelkező vezető intézkedés nélkül megszünteti, amiről feljegyzést készít, és a nyilvántartásában rögzíti;

b) szabálytalanság megtörténtét megállapító és intézkedést elrendelő döntés;

c) további vizsgálat elrendelése, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ.

(3) Amennyiben az észlelt szabálytalanság a vezető szerint

a) szándékos cselekmény következménye, vagy

b) gondatlan cselekmény következménye, amivel az intézménynek jelentős közvetlen kárt okoz (ide nem értve az adóigazgatásról, a társadalombiztosításról, a nyugellátásról, illetve a Magyar Államkincstárról szóló jogszabályok alapján végrehajtott önellenőrzéseket, valamint a fizetési késedelem miatti pótlékokat, kötbéreket, rendelkezésre állási jutalékot), vagy a gondatlanság következményei utólag nem korrigálhatók,

úgy a vezető a (4) bekezdés szerinti adattartalommal a tudomására jutást követő 8 napon belül írásban köteles azt jelenteni felettesének/az elnöknek vagy – annak vélhető érintettsége esetén – a felügyeleti szervnek.

(4) A szabálytalanságok írásos jelentésének minimális adattartalma:

a) a szabálytalanság tényszerű leírása, pontos tartalma, körülményei,

b) a megsértett szabály megjelölése; milyen jogszabálytól, normától való eltérésről van szó,

c) a szabálytalanság mely területet érint; az elkövetés helye, ideje, elévülési időn belül észlelték-e a szabálytalanságot,

d) a szabálytalanságot elkövető(k) és a felelős(ök) neve (ha ismert),

e) a keletkezett kár becsült összege,

f) a következmények felszámolására tett intézkedések,

g) javaslat a követendő eljárásra,

h) az elkövetéssel kapcsolatos enyhítő, vagy súlyosító, illetve más lényegesnek ítélt körülmények,

i) javaslatok a hasonló esetek elkerülésére.

(5) A jogkövetkezményekről való döntés jelentéktelen szabálytalanság [2. § b) pontja szerint] esetén az illetékes szervezeti egység vezetője – annak vélhető érintettsége esetén a felettes – hatásköre, a többi esetben az elnök, illetve a munkáltatói jogkörrel felruházott vezető – vélhető érintettség esetén a felettes – hatásköre és kötelezettsége.

(6) Amennyiben a szabálytalanság kiemelt jelentőségű súlyos szabálytalanság [2. § c) pontja szerint], a szükséges eljárás megindítása, illetve kezdeményezése az elnök, illetve a munkáltatói jogkörrel felruházott vezető hatásköre, aki egyben felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért.

(7) A vezető további vizsgálatokat rendelhet el, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat kérhet fel. A döntés meghozatalának megkönnyítése érdekében bizottság hozható létre a szervezet folyamatait jól ismerő vezetőkből vagy szakértőkből. Indokolt esetben – a vonatkozó előírások, munkajogi szabályok betartásával – külső szakértőt is felkérhet. A szakértő írásbeli nyilatkozatot tesz, hogy a bizottság munkájában való részvétele nem ütközik összeférhetetlenségi akadályba.

(8) A vizsgálat eredményétől függően a szabálytalanság elkövetésével nem érintett elnök, illetve a munkáltatói jogkörrel felruházott vezető jogkörébe tartozó alkalmazható jogkövetkezmények:

a) kártérítési eljárás,

b) fegyelmi eljárás,

c) büntető/szabálysértési eljárás kezdeményezése.

(9) Szabálytalanság esetén a kárt okozó munkavállaló köteles az okozott kárt megtéríteni az OMMF Kártérítési Szabályzatában foglaltak szerint.

(10) Büntető- vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek (ügyészség, nyomozóhatóság) – elnöki hatáskörben történő – értesítését jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa.

Intézkedések, eljárások nyomon követése

6. § (1) Az OMMF elnöke, illetve az intézkedést elrendelő vezető:

a) nyomon követi az elrendelt vizsgálatot, az általa meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét,

b) figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását,

c) a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítja (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása), információt szolgáltat – a potenciális érintett vezetők részére – a hasonló szabálytalanságok megelőzése érdekében,

d) értékeli a megtett intézkedések hatását és hatékonyságát (a szabálytalanság megszűnte, a szabályok szerinti tevékenység helyreállása).

(2) Az elnök javaslatára a belső ellenőrzés az éves terve szerint az intézkedéseket belső ellenőrzési program keretében utóellenőrzi.

(3) Amennyiben az intézkedések végrehajtása során megállapításra kerül, hogy a foganatosított intézkedések nem elég hatékonyak és eredményesek, a szabálytalansággal érintett terület vezetőjét, valamint annak felettesét írásban értesíti a Belső Ellenőr a további intézkedések meghozatala érdekében.

A szabálytalanság további fennállása esetén újabb intézkedést kell hozni, illetve kiemelt jelentőségű súlyos szabálytalanság esetén helyszíni belső ellenőrzést kell kezdeményezni.

A szabálytalansági intézkedés nyilvántartása, tárolása, kezelése

7. § (1) A feltárt/jelzett szabálytalanságokról – az 5. § (3) bekezdésében meghatározott kivételeken kívül – nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás pontos vezetéséért a szabálytalansággal érintett szervezeti egység vezetője a felelős.

A szervezeti egységeknek, valamint az OMFI-nak az általuk vezetett nyilvántartások alapján negyedévente, a negyedévet követő hó 15-éig – a nyilvántartással megegyező adattartalommal – adatszolgáltatást kell teljesíteniük a gazdasági vezető részére, aki az OMMF szintű (összesített) szabálytalanságok nyilvántartásáért felelős. Nemleges jelentést is meg kell küldeni a gazdasági vezető részére.

(2) A szabálytalanságok nyilvántartásának az alábbi adattartalommal kell rendelkeznie:

a) a szabálytalansággal érintett szervezeti egység megnevezése,

b) az elkövetés helye, ideje,

c) a szabálytalanság rövid leírása, a megsértett szabály, norma megjelölése,

d) a szabálytalanság típusa (büntető-, szabálysértési, fegyelmi vagy kártérítési eljárásra okot adó) megjelölése,

e) a kapcsolódó lezárult eljárás eredménye,

f) a szabálytalanságot elkövető(k) neve, beosztása,

g) a keletkezett esetleges kár összege,

h) a szabálytalanság kezelése, és a hasonló esetek elkerülése érdekében megtett intézkedések és azokhoz tartozó határidők (intézkedés felelőse, a végrehajtás dátuma, az intézkedés teljesítési határideje),

i) a keletkezett dokumentumok nyilvántartási száma és fellelhetőségükre való utalás,

j) a folyamatban lévő intézkedéseknél: a megtett intézkedés rövid leírása és megjegyzés a tervezettekről,

k) a határidőben végre nem hajtott intézkedések kiemelt jelzése.

(3) A nyilvántartáshoz mellékelni kell minden az ügyben keletkezett iratot, dokumentumot. A nyilvántartás és a mellékletét képező iratok, dokumentumok az esemény bekövetkezésének időpontjától számított 5. év letelte után selejtezhetők, kivéve, ha erre vonatkozóan más szabály ennél hosszabb tárolási időt rögzít.

(4) A szabálytalanság következményeinek felszámolására, valamint a hasonló esetek elkerülésére tett intézkedések végrehajtását is be kell vezetni a nyilvántartásba. A bejegyzést a végrehajtó vezető kezdeményezi a nyilvántartást vezetőnél.

(5) Az érintett vezetők kötelessége – a személyiségi jogok védelmére, és a nyilvántartásokban szerepelő személyes adatokra is tekintettel – a szabálytalanságok bizalmas kezelése és a nyilvántartások biztonságos őrzési helyen való tárolása.

A vonatkozó fontosabb jogszabályok

8. § 1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,

2. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény,

3. az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet,

4. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet,

5. a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény,

6. a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet,

7. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény,

8. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet,

9. a munkavédelmi jellegű bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásának részletes szabályairól szóló 32/2009. (XII. 23.) SZMM rendelet,

10. a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény,

11. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény,

12. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,

13. az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény,

14. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény,

15. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet,

16. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény,

17. a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény,

18. a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény,

19. az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet,

20. a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény,

21. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,

22. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény,

23. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény,

24. a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény,

25. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény,

26. a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség eljárási szabályairól és díjazásáról szóló 1/2004. (I. 9.) FMM rendelet,

27. az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének és bejelentésének részletes szabályairól szóló 17/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet,

28. a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet,

29. a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet,

30. a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény.

A vonatkozó fontosabb belső szabályzatok

9. § 1. Belső Ellenőrzési Kézikönyv;

2. Bizonylati szabályzat;

3. Selejtezési szabályzat;

4. Gazdasági szervezet ügyrendje;

5. Informatikai rendszer védelmi szabályzat;

6. Iratkezelési szabályzat;

7. A belföldi kiküldetésekről és a hivatalos, valamint a saját tulajdonú gépkocsik használatáról szóló szabályzat;

8. Kötelezettségvállalási, utalványozási és érvényesítési szabályzat;

9. Közbeszerzési szabályzat;

10. Közszolgálati adatvédelem szabályzata;

11. Közszolgálati szabályzat;

12. Munkavédelmi szabályzat;

13. Utasítás a létszám és bérgazdálkodás rendjéről;

14. A rendkívüli munkavégzés szabályzata;

15. A nemzetközi kapcsolatok szabályzata;

16. Számlarend;

17. Számviteli politika és kapcsolódó szabályzatok:

a) Eszközök, források értékelési szabályzata,

b) Leltározási és leltárkészítési szabályzat,

c) Pénzkezelési szabályzat,

d) Önköltség-számítási szabályzata;

18. Szervezeti és működési szabályzat (ügyrendek);

19. A munkavédelmi jellegű bírságok pályázati úton történő felhasználásának szabályzata;

20. A jogerősen kiszabott bírságok behajtásának és behajthatatlanná minősítésének szabályai;

21. A mobiltelefonok használatáról és költségkeretek túllépésének kezeléséről;

22. A fegyelmi szabályzat;

23. A kockázatok kezelésének rendjéről szóló szabályzat;

24. Az ellenőrzési nyomvonalakról szóló szabályzat;

25. Közérdekű adat igénylésének rendjéről szóló szabályzat;

26. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről szóló szabályzat;

27. Az esélyegyenlőségről szóló szabályzat.

4. függelék

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá tartozó munkakörök a következők: elnök, elnökhelyettes, gazdasági vezető, főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes, önálló vezetői feladattal megbízott kormánytisztviselő, osztályvezető, a másodfokú közigazgatási hatósági döntések előkészítésében résztvevő kormánytisztviselő, belső ellenőr, a végrehajtási feladatokkal megbízott kormánytisztviselő. A költségvetési és egyéb pénzeszközökkel, az állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult kormánytisztviselő. A pénzeszközök felhasználására, valamint a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult kormánytisztviselő, közbeszerzési eljárásban beosztásánál fogva, vagy állandó testületi tagként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult kormánytisztviselő, közbeszerzési eljárásban eseti megbízással javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult kormánytisztviselő.

Munkakör	Nyilatkozattétel gyakorisága
Elnök	A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által meghatározott gyakorisággal
Elnökhelyettes	Kétévenként
Gazdasági vezető, Gazdasági Főosztály főosztályvezető-helyettes	Évenként
Főosztályvezető	Kétévenként
Osztályvezető, a másodfokú közigazgatási hatósági döntések előkészítésében résztvevő kormánytisztviselő, végrehajtási feladattal megbízott kormánytisztviselő	Ötévenként
A költségvetési és egyéb pénzeszközökkel, az állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult, illetve a pénzeszközök felhasználására, valamint a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult kormánytisztviselő, belső ellenőr	Kétévenként
Közbeszerzési eljárásban beosztásánál fogva, vagy állandó testületi tagként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult kormánytisztviselő	Évenként
Közbeszerzési eljárásban eseti megbízással javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult kormánytisztviselő	Az eseti megbízás évében és az azt követő évben

5. függelék

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség szervezeti felépítése

6. függelék

A munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendje

Munkavállaló	Jogkör
Munkavállaló	Kinevezés, jogviszony megszüntetés	Bér, jutalom megállapítása	Fegyelmi és anyagi felelősségre vonás	Egyéb¹
Elnök	Foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter	Foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter	Foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter	Foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter
Elnökhelyettes	Foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter	Elnök	Elnök	Elnök
Gazdasági vezető	Foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter	Elnök	Elnök	Elnök
Szakigazgatási szerv vezetője	Kormánymegbízott (elnök egyetértésével)	–	–	–
Minőségirányítási felelős	Elnök	Elnök	Elnök	Elnök
Főosztályvezető, Elnöki Titkárság vezetője, önálló vezető	Elnök	Elnök (minősítés, értékelés, jutalmazás tekintetében az illetékes elnökhelyettes véleményének figyelembevételével)	Elnök	Elnök
Főosztályvezető- helyettes	Elnök	Főosztályvezető	Elnök	Főosztályvezető
Önálló feladattal megbízott kormánytisztviselő	Elnök	Elnök	Elnök	Elnök
Elnöki tanácsadó, elnöki szaktanácsadó	Elnök	Elnök	Elnök	Elnök
Orvos tanácsadó, orvos szaktanácsadó	Elnök	Elnök (minősítés, értékelés, jutalmazás tekintetében a munkavédelmi elnökhelyettes véleményének kikérésével)	Elnök	Munkavédelmi elnökhelyettes
Osztályvezető	Elnök	Főosztályvezető	Elnök	Főosztályvezető
Belső ellenőr	Elnök	Elnök	Elnök	Elnök
Projektiroda vezetője	Elnök	Elnök	Elnök	Elnök
Informatikai biztonsági felelős	Elnök	Elnök	Elnök	Elnök
Belső adatvédelmi felelős	Elnök	Elnök	Elnök	Elnök
Kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő, munkavállaló	Főosztályvezető (az elnökkel egyeztetve)	Főosztályvezető	Főosztályvezető (az elnökkel egyeztetve)	Főosztályvezető

1 A vagyonnyilatkozat-őrzési feladatokat az SZMSZ 54. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Humánpolitikai Főosztály látja el.

7. függelék

Az OMMF alaptevékenységét és szervezetét meghatározó legfontosabb jogszabályok jegyzéke

I. Az OMMF hatáskörét érintő főbb európai uniós joganyagok

I./1. Keretirányelv:

1. a Tanács 1989. június 12-i 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről.

I./2. A Tanács irányelvei:

1. 1989. november 30-i 89/654/EGK irányelv a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről [első egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében];

2. 1989. november 30-i 89/656/EGK irányelv a munkavállalók által a munkahelyen használt egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeiről [harmadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikk (1) bekezdése értelmében];

3. 1989. december 21-i 89/686/EGK irányelv az egyéni védőeszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről;

4. 1990. május 29-i 90/269/EGK irányelv az elsősorban a munkavállalók hátsérülésének kockázatával járó kézi tehermozgatásra vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményekről [negyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében];

5. 1990. május 29-i 90/270/EGK irányelv a képernyő előtt végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről [ötödik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében];

6. 1992. június 24-i 92/57/EGK irányelv az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek végrehajtásáról [nyolcadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében];

7. 1992. június 24-i 92/58/EGK irányelv a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó minimumkövetelményekről [kilencedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében];

8. 1992. október 19-i 92/85/EGK irányelv a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről [tizedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében];

9. 1992. november 3-i 92/91/EGK irányelv az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonsága és egészségvédelme javításának minimumkövetelményeiről [tizenegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében];

10. 1992. december 3-i 92/104/EGK irányelv az ásványi nyersanyagok külszíni és felszín alatti kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonsága és egészségvédelme javításának minimumkövetelményeiről [tizenkettedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében];

11. 1993. november 23-i 93/103/EK irányelv a halászhajók fedélzetén végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről [tizenharmadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében];

12. 1994. június 22-i 94/33/EK irányelv a fiatal személyek munkahelyi védelméről;

13. 1998. április 7-i 98/24/EK irányelv a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről [tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében];

14. 1993. november 23-i 93/104/EK irányelv a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól a Munka Törvénykönyve irányadó rendelkezéseivel együtt;

15. 1975. február 10-i 75/117/EGK irányelv a férfiak és a nők egyenlő díjazása elvének alkalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről a Munka Törvénykönyve irányadó rendelkezéseivel együtt;

16. 1976. február 9-i 76/207/EGK irányelv a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról, a Munka Törvénykönyve, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény irányadó rendelkezéseivel együtt;

17. 1991. október 14-i 91/533/EGK irányelv a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről a Munka Törvénykönyve irányadó rendelkezéseivel együtt;

18. 1992. október 19-i 92/85/EGK irányelv a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről a Munka Törvénykönyve, valamint a munkavédelemről szóló törvény irányadó rendelkezéseivel együtt;

19. 1999. június 21-i 1999/63/EK irányelv az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége az Európai Unióban (FST) között, a tengerészek munkaidejének szervezésére vonatkozóan kötött megállapodásról a Munka Törvénykönyve, valamint a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény irányadó rendelkezéseivel együtt;

20. 2000. november 27-i 2000/79/EK irányelv az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF), az Európai Közforgalmi Pilóták Szövetsége (ECA), az Európai Regionális Légitársaságok Szövetsége (ERA) és a Légiszállítók Nemzetközi Szövetsége (IACA) által kötött, a polgári repülésben dolgozó utazó munkavállalók munkaidejének szervezéséről szóló európai megállapodásról a Munka Törvénykönyve, valamint a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény irányadó rendelkezéseivel együtt.

I./3. Az Európai Parlament és a Tanács irányelvei:

1. 1996. december 16-i 96/71/EK irányelv a munkavállalók szolgáltatások nyújtása esetén történő kiküldetéséről a Munka Törvénykönyve, a munkavédelemről szóló törvény és a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendelet irányadó rendelkezéseivel együtt;

2. 2000. június 22-i 2000/34/EK irányelv a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/EK tanácsi irányelvnek az abból kizárt ágazatok és tevékenységek szabályozása céljából történő módosításáról a Munka Törvénykönyve irányadó rendelkezéseivel együtt;

3. 2002. március 11-i 2002/14/EK irányelv az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról a Munka Törvénykönyve irányadó rendelkezéseivel együtt;

4. 2002. március 11-i 2002/15/EK irányelv a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről a Munka Törvénykönyve, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény irányadó rendelkezéseivel együtt;

5. 2003. november 4-i 2003/88/EK irányelv a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól, a Munka Törvénykönyve irányadó rendelkezéseivel együtt;

6. 1996. december 16-i 96/71/EK irányelv a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről;

7. 1999. december 16-i 1999/92/EK irányelv a robbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítására vonatkozó minimumkövetelményekről [15. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében];

8. 2000. szeptember 18-i 2000/54/EK irányelv a munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről [hetedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében];

9. 2002. június 25-i 2002/44/EK irányelv a munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről [tizenhatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében];

10. 2003. február 6-i 2003/10/EK irányelv a munkavállalók fizikai tényezők (zaj) hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről [tizenhetedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében];

11. 2004. április 29-i 2004/37/EK irányelv a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről [hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében];

12. 2004. április 29-i 2004/40/EK irányelv a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről [18. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében];

13. 2006. április 5-i 2006/25/EK irányelv a munkavállalók fizikai tényezők hatásának való expozíciójára (mesterséges optikai sugárzás) vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről [19. egyedi irányelv a 89/391/ EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében];

14. 2006. május 17-i 2006/42/EK irányelv a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról;

15. 2009. szeptember 16-i 2009/104/EK irányelv a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről [második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében];

16. 2009. november 30-i 2009/148/EK irányelv a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről.

I./4. A Bizottság irányelvei:

1. 1991. május 29-i 91/322/EGK irányelv a munkájuk során vegyi, fizikai és biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 80/1107/EGK irányelv végrehajtása céljából javasolt határértékek megállapításáról;

2. 2000. június 8-i 2000/39/EK irányelv a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásával kapcsolatban a javasolt foglalkozási expozíciós határértékek első listájának létrehozásáról (EGT-vonatkozású szöveg);

3. 2006. február 7-i 2006/15/EK irányelv a 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásához a javasolt foglalkozási expozíciós határértékek második listájának létrehozásáról és a 91/322/EGK, valamint a 2000/39/EK irányelv módosításáról.

I./5. Az Európai Parlament és a Tanács rendeletei

1. 2006. december 18-i 1907/2006/EK rendelet a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről;

2. 2008. december 16-i 1338/2008/EK rendelet a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról.

II. Az OMMF hatáskörét érintő főbb nemzeti joganyagok

II./1. Törvények

1. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény;

2. a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény;

3. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény;

4. a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény;

5. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény;

6. a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény;

7. a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény;

8. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény;

9. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény;

10. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény;

11. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény;

12. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény.

II./2. Kormányrendeletek

1. a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet;

2. a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről szóló 230/2008. (IX. 12.) Korm. rendelet;

3. az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről, valamint a munkavédelmi és munkaügyi hatóságok kijelöléséről szóló 314/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet;

4. a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet;

5. a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet;

6. a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet;

7. a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet;

8. az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet;

9. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről szóló 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet;

10. a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet;

11. az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet;

12. az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet;

13. a közúti szállítást végző egyes járművek személyzete vezetési és pihenőidejének ellenőrzéséről szóló 66/2007. (IV. 4.) Korm. rendelet;

14. a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet.

II./3. Miniszteri rendeletek

1. a keszonmunkáról szóló 6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet;

2. a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet;

3. a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet;

4. az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet;

5. a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet;

6. a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet;

7. a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet;

8. a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet;

9. a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet;

10. a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet;

11. az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet;

12. a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet;

13. a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről szóló 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet;

14. a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet;

15. az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet;

16. az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet;

17. az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról szóló 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet;

18. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 30/1995. (VII. 25.) IKM rendelet;

19. Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 31/1995. (VII. 25.) IKM rendelet;

20. a Színházművészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 35/1997. (XII. 5.) MKM rendelet;

21. Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet;

22. a Televízió és Mozgófilm Felvételi és Közvetítési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 12/2000. (VI. 15.) NKÖM rendelet;

23. a bányaüzemekben megvalósítandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények minimális szintjéről szóló 4/2001. (II. 23.) GM rendelet;

24. a tengeri halászhajók fedélzetén dolgozók munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 4/2001. (IX. 26.) SzCsM–EüM együttes rendelet;

25. a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 16/2001. (III. 3.) FVM rendelet;

26. a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről szóló 3/2003. (III. 11.) FMM–ESzCsM együttes rendelet;

27. az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet;

28. a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról szóló 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet;

29. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzat közzétételéről szóló 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet;

30. a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet;

31. a vágóállatok levágásának és feldolgozásának Biztonsági Szabályzatáról szóló 24/2005. (III. 23.) FVM rendelet;

32. a szikvíz gyártásának, töltésének, valamint a szikvizes palack és ballon tárolásának és szállításának Biztonsági Szabályzatáról szóló 45/2006. (VI. 15.) FVM rendelet;

33. a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet;

34. a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet;

35. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet;

36. a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet;

37. a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet;

38. a Villamosmű Műszaki-Biztonsági Követelményei Szabályzat hatálybaléptetéséről szóló 8/2001. (III. 30.) GM rendelet;

39. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet;

40. az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM–EüM együttes rendelet;

41. a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet;

42. a villamosmű biztonsági övezetéről szóló 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet;

43. a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet;

44. az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének és bejelentésének részletes szabályairól szóló 17/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet;

45. az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet;

46. a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség eljárási szabályairól és díjazásáról szóló 1/2004. (I. 9.) FMM rendelet;

47. a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről szóló 29/2004. (XII. 20.) FMM rendelet;

48. a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet;

49. az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet;

50. a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet;

51. a munkavédelmi jellegű bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásának részletes szabályairól szóló 32/2009. (XII. 23.) SZMM rendelet;

52. a munkabiztonsági szakértői tevékenység gyakorlására irányuló engedélyezési eljárás során fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 14/2010. (IV. 28.) SZMM rendelet;

53. a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet;

54. a helyszíni bírságolás részletes szabályairól szóló 10/2000. (II. 23.) BM rendelet.

Az utasítást a 3/2012. (II. 24.) NGM utasítás 2. § (2) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte 2012. február 25. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek