32/2011. (IV. 28.) VM rendelet
32/2011. (IV. 28.) VM rendelet
a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról szóló 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet módosításáról1
2011.04.29.
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. §-a (3) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. §-ának a) és b) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva – a következőket rendelem el:
1. § (1) A kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról szóló 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[(2) A kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott alábbi intézkedésekben részt vevő ügyfelek esetében kell vizsgálni:
c) az 1698/2005/EK tanácsi rendelet szerinti]
„ca) mezőgazdasági földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések közül a hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések, a Natura 2000 kifizetések és a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK tanácsi irányelvhez kapcsolódó kifizetések, az agrár-környezetvédelmi kifizetések és az állatjóléti kifizetések, a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére nyújtandó támogatások, a növényi genetikai erőforrások megőrzéséhez nyújtandó támogatás,”
(2) Az R. 1. § (2) bekezdése az alábbi d) ponttal egészül ki:
[(2) A kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott alábbi intézkedésekben részt vevő ügyfelek esetében kell vizsgálni:]
„d) minden egyéb támogatás, amelyekre vonatkozóan az adott támogatás részletes feltételeit meghatározó jogszabály az e rendelet szerinti előírások alkalmazását írja elő.”
2. § (1) Az R. 6. § (4)–(5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(4) A vis maior eseményt a (2)–(3) bekezdésben foglaltakon túl elektronikus úton ügyfélkapun keresztül, vagy az MVH által erre rendszeresített, az MVH honlapján közzétett nyomtatványon is jelenteni kell.
(5) A hatáskörrel rendelkező hatóság dönt a vis maior kérelemben foglaltak és a kölcsönös megfeleltetés követelményeinek és előírásainak megszegése közötti ok okozati összefüggés fennállásáról, és döntését a 4. § (2) bekezdése szerinti határozatban közli az érintett ügyféllel.”
(2) Az R. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) E rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló VM rendelet, valamint az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet az irányadó.”
3. § Az R. 6. § (2) és (3) bekezdésében a „jelentheti be” szövegrész helyébe a „jelezheti” szöveg lép.
4. § Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet Melléklete lép.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
6. § Ez a rendelet a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Melléklet a 32/2011. (IV. 28.) VM rendelethez
1. Az egyes jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmény (a továbbiakban: JFGK) esetében megállapított meg nem felelések értékelési szempontjai
1.1. JFGK 1 és 5
A JFGK célja: Natura 2000 területeken a biológiai sokféleség, a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása, az e területek kijelölésének alapjául szolgáló természeti állapot megőrzése, valamint a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.
Súlyosság
Enyhe: a tevékenység eredményeképpen érdemben nem károsodott az élőhely, nem szűnt meg fészkelőhely, táplálkozóhely.
Közepes: a tevékenység eredményeképpen érdemben károsodott az élőhely, fészkelőhely, táplálkozóhely, de annak nincs jelentős kihatása a védett/jelölő fajok/élőhelyek térségbeli előfordulására, állománynagyságára.
Súlyos: a tevékenység hatására a térségben élő védett/jelölő fajok/élőhelyek előfordulása, állománynagysága jelentősen csökken.
Tartósság
Rövidtávon helyrehozható: a tevékenység hatásai, a károsított élőhely/faj természeti értékei ésszerű időhatáron belül helyreállíthatók, a megváltoztatott élőhely ezután újra teljes mértékben képes betölteni korábbi funkcióját.
Hosszútávon helyrehozható: a tevékenység hatásai, a károsított élőhely/faj természeti értékei helyreállíthatók, de ehhez több évre van szükség.
Maradandó: a tevékenység hatásai, a károsított élőhely/faj természeti értékei nem állíthatók vissza az eredeti állapotukba.
1.2. JFGK 2
A JFGK célja: a felszín alatti vízkészlet mezőgazdasági eredetű szennyezés elleni védelme, a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása és a már bekövetkezett szennyezés következményeinek kiküszöbölése, korlátozása. A megfelelő minőségű víz biztosítása a jövőbeni vízfelhasználás érdekében.
Súlyosság
Enyhe: a felszín alatti vizek minőségi mutatóira ártalmatlan anyag kerül közvetlenül vagy közvetve a felszín alatti vízbe.
Közepes: trágyából, szennyvízből vagy mosóvizekből származó szennyező anyag kerül közvetlenül vagy közvetve a felszín alatti vízbe.
Súlyos: olajból, üzemanyagból, növényvédő szerből, műtrágyából vagy egyéb veszélyes hulladékból származó szennyező anyag kerül közvetlenül vagy közvetve a felszín alatti vízbe.
Tartósság
Rövidtávon helyrehozható: a felszín alatti vizek minőségében okozott szennyezés ésszerű időhatáron belül csökkenthető, megszüntethető.
Hosszútávon helyrehozható: a felszín alatti vizek minőségében okozott szennyezés csak hosszútávon csökkenthető, szüntethető meg.
Maradandó: a szennyezéssel maradandó károsodás keletkezik a felszín alatti vizek minőségében.
1.3. JFGK 3
A JFGK célja: a szennyvíziszapnak értékes mezőgazdasági tulajdonságai lehetnek, ezért helyénvaló a mezőgazdaságban történő alkalmazását ösztönözni, de kizárólag olyan feltételek betartása mellett, amellyel elkerülhető az emberekre, állatokra, növényekre és a környezetre gyakorolt káros hatások bekövetkezése.
Súlyosság
Enyhe: olyan mértékű meg nem felelés tekinthető enyhének, amely során a környezetre gyakorolt terhelés nem jelentős.
Közepes: a gazdálkodó nem is rendelkezik vagy abban az esetben, ha rendelkezik az illetékes talajvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel, a szennyvíziszap termőföldön történő felhasználása során nem minden esetben az engedélyben foglaltak szerint jár el.
Súlyos: a helytelen szennyvíziszap kijuttatás következményeként az emberekre, állatokra, növényekre, a környezetre gyakorolt kedvezőtlen, káros hatások bekövetkeztek.
Tartósság
Rövidtávon helyrehozható: a szennyvíziszap nem megfelelő felhasználása során keletkezett káros hatásokat ésszerű időhatáron belül meg lehet szüntetni.
Hosszútávon helyrehozható: a szennyvíziszap termőföldön történő felhasználásakor olyan mértékű káros hatás következett be, amely csak hosszútávon hozható helyre.
Maradandó: a szennyvíziszap kijuttatás következményeként maradandó környezeti károsodás keletkezett.
1.4. JFGK 4
A JFGK célja: a nitrát érzékeny területeken a mezőgazdasági forrásokból származó nitrátok által okozott vagy indukált vízszennyezés csökkentése.
Súlyosság
Enyhe: a mezőgazdasági tevékenység során kijuttatott nitrogén vegyületek kis mértékben szennyezték a felszíni, felszín alatti vizeket.
Közepes: a mezőgazdasági tevékenység során nem megfelelően kijuttatott nitrogén vegyületekkel közvetlen vagy közvetett módon terhet róttak a felszíni, felszín alatti vizekre.
Súlyos: a helyes mezőgazdasági gyakorlat előírásainak figyelmen kívül hagyásával a felszíni, felszín alatti vizekben jelentős nitrát szennyeződés következett be.
Tartósság
Rövidtávon helyrehozható: a keletkezett nitrát szennyezés ésszerű időhatáron belül csökkenthető vagy szüntethető meg.
Hosszútávon helyrehozható: a keletkezett nitrát szennyezés csak hosszútávon csökkenthető vagy szüntethető meg.
Maradandó: a nitrát szennyezéssel maradandó károsodás keletkezett a felszíni, a felszín alatti vizekben.
1.5. JFGK 6
A JFGK célja: állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági okokból alapvető fontosságú a sertésszállítások nyilvántartása, azonosíthatósága és nyomon követhetősége.
Súlyosság
Enyhe: a sertésszállítások azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes sertés számához viszonyítva csekély mértékű hiányosságokat mutat, amely alapvetően nem veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nem növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.
Közepes: a sertésszállítások azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes sertés számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.
Súlyos: a sertésszállítások azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes sertés számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely meghiúsítja a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nagymértékben növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.
Tartósság
Rövidtávon helyrehozható: az állatok azonosíthatóságának és nyilvántartásának a hiányosságai olyan időintervallumon belül megszüntethetőek, hogy nem veszélyeztetik a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.
Hosszútávon helyrehozható: veszélyeztetheti a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.
Maradandó: nem teszi lehetővé a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.
1.6. JFGK 7
A JFGK célja: állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági okokból alapvető fontosságú, hogy valamennyi szarvasmarhaféle azonosítható, nyilvántartható és nyomon követhető legyen.
Súlyosság
Enyhe: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes szarvasmarhaféle számához viszonyítva csekély mértékű hiányosságokat mutat, amely alapvetően nem veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nem növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.
Közepes: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes szarvasmarhaféle számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.
Súlyos: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes szarvasmarhaféle számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely meghiúsítja a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nagymértékben növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.
Tartósság
Rövidtávon helyrehozható: az állatok azonosíthatóságának és nyilvántartásának a hiányosságai olyan időintervallumon belül megszüntethetőek, hogy nem veszélyeztetik a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.
Hosszútávon helyrehozható: veszélyeztetheti a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.
Maradandó: nem teszi lehetővé a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.
1.7. JFGK 8
A JFGK célja: állategészségügyi, állattenyésztési és élelmiszerbiztonsági okokból alapvető fontosságú, hogy valamennyi juh és kecske azonosítható, nyilvántartható és nyomon követhető legyen.
Súlyosság
Enyhe: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes juh vagy összes kecske számához viszonyítva csekély mértékű hiányosságokat mutat, amely alapvetően nem veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nem növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.
Közepes: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes juh vagy összes kecske számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.
Súlyos: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes juh vagy összes kecske számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely meghiúsítja a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nagymértékben növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.
Tartósság
Rövidtávon helyrehozható: az állatok azonosíthatóságának és nyilvántartásának a hiányosságai olyan időintervallumon belül megszüntethetőek, hogy nem veszélyeztetik a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.
Hosszútávon helyrehozható: veszélyeztetheti a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.
Maradandó: nem teszi lehetővé a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.
1.8. JFGK 9.
A JFGK célja: A növényvédő szer kijuttatása, tárolása során fellépő veszélyek megelőzése, az ember és az állat egészségét, a környezet és természet védelmét szolgáló intézkedések biztosításával, illetve növényvédelemmel összefüggő kémiai biztonságra vonatkozó általános szabályok betartásával.
Súlyosság
Enyhe: A növényvédő szer tárolására, kijuttatására, felhasználására stb. vonatkozó előírások olyan kismértékű megsértése, amely a környezet és az emberi egészségre ártalmatlan.
Közepes: A növényvédő szer tárolására, kijuttatására, felhasználására stb. vonatkozó előírások olyan mértékű megsértése, amely a környezet és az emberi egészséget közvetetten veszélyezteti.
Súlyos: A növényvédő szer tárolására, kijuttatására, felhasználására stb. vonatkozó előírások olyan mértékű megsértése, amely a környezet és az emberi egészséget közvetlenül veszélyezteti.
Tartósság
Rövid távon helyrehozható: A növényvédő szer tárolása, kijuttatása, felhasználása stb. során keletkezett káros hatásokat ésszerű időhatáron belül meg lehet szüntetni.
Hosszú távon helyrehozható: A növényvédő szer tárolása, kijuttatása, felhasználása stb. során keletkezett káros hatás hosszú időhatáron belül csökkenthető, vagy megszüntethető.
Maradandó: A növényvédő szer tárolása, kijuttatása, felhasználása stb. során maradandó károsodás következett be.
1.9. JFGK 10.
A JFGK célja: az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalom betartatása annak érdekében, hogy az emberre kockázatos anyagok élelmiszerbe való átkerülése megakadályozható legyen.
Súlyosság
Enyhe: Az előírások olyan fokú megsértése, amely az emberi egészséget még nem veszélyezteti.
Közepes: Az előírások olyan fokú megsértése, amely az emberi egészséget veszélyeztetheti.
Súlyos: Az előírások olyan fokú megsértése, amely az emberi egészséget veszélyezteti.
Tartósság
Rövid távon helyrehozható: Az előírások megsértése következében fennálló veszélyhelyzet ésszerű időhatáron belül megszüntethető.
Hosszú távon helyrehozható: Az előírások megsértése következében fennálló veszélyhelyzet hosszú időhatáron belül csökkenthető, vagy megszüntethető.
Maradandó: Az előírások megsértése következében kialakult veszélyhelyzet a gazdálkodó által nem megszüntethető.
1.10. JFGK 11.
A JFGK célja: Annak biztosítása, hogy a gazdálkodó által felhasznált anyagok és az általa forgalomba kerülő termékek élelmezési és takarmányozási szempontból biztonságosak, azonosíthatók legyenek.
Súlyosság
Enyhe: A nem megfelelően végzett tevékenység alapvetően nem veszélyezteti az emberi és állati egészséget, nem növeli az élelmiszerbiztonsági kockázatot.
Közepes: A nem megfelelően végzett tevékenység veszélyezteti az emberi és állati egészséget, növeli az élelmiszerbiztonsági kockázatot.
Súlyos: A nem megfelelően végzett tevékenység nagy mértékben növeli az élelmiszerbiztonsági kockázatot, ezáltal az emberi és állati egészségre közvetlen veszélyt jelent.
Tartósság
Rövid távon helyrehozható: A nem megfelelően végzett tevékenység hiányosságai olyan időintervallumon belül megszüntethetőek, hogy azok nem veszélyeztetik az élelmiszerbiztonságot.
Hosszú távon helyrehozható: A nem megfelelően végzett tevékenység hiányosságai csak olyan időintervallumon belül szüntethetők meg, hogy azok veszélyeztethetik az élelmiszerbiztonságot.
Maradandó: A nem megfelelően végzett tevékenység hiányosságai nem szüntethetők meg, így azok veszélyeztetik az élelmiszerbiztonságot.
1.11. JFGK 12–15.
A JFGK célja: Bizonyos fertőző állatbetegségek elleni védekezés biztosítása.
Súlyosság
Enyhe: Az előírások olyan fokú megsértése, amely a járványügyi védekezést még nem veszélyezteti.
Közepes: Az előírások olyan fokú megsértése, amely a járványügyi védekezést veszélyeztetheti.
Súlyos: Az előírások olyan fokú megsértése, amely a járványügyi védekezést veszélyezteti.
Tartósság
Rövid távon helyrehozható: Az előírás megsértésből adódó hiányosság azonnal vagy rövid időhatáron belül megszüntethető.
Hosszú távon helyrehozható: Az előírás megsértésből adódó hiányosság hosszú időhatáron belül megszüntethető.
Maradandó: Az előírás megsértésből adódó hiányosság nem szüntethető meg.
2. Minimumkövetelmények esetében megállapított meg nem felelések értékelési szempontjai
2.1. Tápanyag-gazdálkodási minimum követelmények
2.1.1. Talajjavítás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat.
Célja: A talajjavítás olyan módon történő elvégzése, amelynek során a környezet nem károsodik.
Súlyosság
Enyhe: engedély nélkül vagy rendelkezik engedéllyel, de nem az engedélyben foglaltak szerint végezte a talajjavítást és az engedéllyel végzett talajjavítás környezetre gyakorolt terhelése nem jelentős.
Közepes: engedély nélkül úgy végezte el a talajjavítást, hogy a környezetre gyakorolt terhelés nem jelentős.
Súlyos: engedély nélkül vagy az engedélynek nem megfelelően végezte el a talajjavítást úgy, hogy a környezetre gyakorolt kedvezőtlen, káros hatások bekövetkeztek.
Tartósság
Rövidtávon helyrehozható: a nem megfelelő talajjavítás során keletkezett káros hatásokat ésszerű időhatáron belül meg lehet szüntetni.
Hosszútávon helyrehozható: a talajjavítás során olyan mértékű káros hatás következett be, amely csak hosszútávon hozható helyre.
Maradandó: a nem megfelelő talajjavítás következményeként maradandó környezeti károsodás keletkezett.
2.2. Növényvédelmi minimum követelmények
2.2.1. Gondoskodni kell a növényvédelmi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, megsemmisítéséről (pl. növényvédő szer csomagolóeszköz más célra még tisztított állapotban sem használható).
Célja: a növényvédelmi tevékenységhez felhasznált termékek csomagoló anyagainak szakszerű megsemmisítése.
Súlyosság
Enyhe: a növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek összegyűjtése, kezelése, megsemmisítése nem szakszerűen történt, de a környezetben nem következett be szennyezés.
Közepes: a növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek összegyűjtése, kezelése, megsemmisítése nem szakszerűen történt és a környezetben kismértékű szennyezés következett be.
Súlyos: növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek összegyűjtése, kezelése, megsemmisítése nem szakszerűen történt és a környezetben jelentős szennyezés következett be.
Tartósság
Rövidtávon helyrehozható: a keletkezett káros hatás ésszerű időhatáron belül csökkenthető vagy szüntethető meg.
Hosszútávon helyrehozható: a keletkezett káros hatás csak hosszútávon csökkenthető vagy szüntethető meg.
Maradandó: a szennyezés hatására maradandó károsodás keletkezett a környezetben.”
1
A rendelet az 5. § alapján hatályát vesztette 2011. április 30. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás