KÜ BH 2011/328
KÜ BH 2011/328
2011.11.01.
A felperes keresetében hivatkozott nemzeti és nemzetközi jogi jogszabályi rendelkezések alkalmazásáról a bíróságnak az ítéletben dönteni kell [1952. évi III. tv. 213. §, 215. §, 2004. évi CXL. tv. 114. §, 24/2006. FVM. r., 1782/2003. EK r.].
Az elsőfokú hatóságtól a felperes 2006. évre egységes területalapú, és kiegészítő nemzeti támogatást igényelt.
Az elsőfokú hatóság a 2006. augusztus 3. napján kelt végzésével felszólította a felperest, hogy 15 napon belül pótolja a felsorolt hiányosságokat, amelyek között az elsőként megjelölte: „nincs hiteles aláírás az iraton! – Vonalkód: 5030044673”. A felperes a hiánypótlásnak határidőben eleget tett.
Az elsőfokú hatóság határozatával a kérelemnek helyt adott, és 2007. február 26-án összesen 2 039 428 Ft támogatást folyósított a felperesnek.
Az elsőfokú hatóság a 2008. január 15. napján kelt határozatában a kérelemnek helyt adó határozatát módosította akként, hogy a határozatot visszavonta, felperesnek az egységes területalapú, és ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatás iránti kérelmét elutasította, megállapítva, hogy 0 Ft támogatásra jogosult, egyben kötelezte 2 039 428 Ft visszafizetésére.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2008. november 12. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatás 2006. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 24/2006. (III. 31.) FVM rendelet (a továbbiakban: R1.) 6. § (2) bekezdése, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó 2006. évi kiegészítő nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 25/2006. (III. 31.) FVM rendelet (a továbbiakban: R2.), a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szó 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 19. § (1) bekezdése, a 796/2004/EK rendelet és a 1973/2004/EK rendelet alapján hozta meg. Indokolása szerint a felperes nem írta alá a kérelem főlapját, amely hiány a R1. 6. § (2) bekezdése szerint hiánypótlás nélküli elutasítási ok. A támogatás ennek ellenére kifizetésre került, amelynek visszakövetelése jogszerű.
A felperes keresetében az első- és másodfokú határozat hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a Ket. 6. § (1)–(2) bekezdése, 35. § (1)–(2) bekezdése, 36. § (1)–(3) bekezdése, 37. § (2) bekezdés, 114. § (3) bekezdése 123. § (1) bekezdése, a 796/2004. EK rendelet 73. cikkének (4) bekezdése, az 1973/2004//EK rendelet 138. cikke alapján jogsértők a határozatok, ugyanis a módosítás a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sérti. A hiánypótlást teljesítette, a támogatást a gazdálkodása során felhasználta. A hatóság megtévesztette, tévedésben tartotta, amit ésszerűen észre sem vehetett.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát – az elsőfokú határozatra is kiterjedően – hatályon kívül helyezte. Indokolása szerint az elsőfokú hatóság a Ket. 114. § (3) bekezdésében foglaltak alapján módosító határozatát nem hozhatta volna meg, és ezt az alperes jogsértő módon nem állapította meg. Az elsőfokú hatóság a főlap aláírására vonatkozóan a R1. 6. § (2) bekezdésébe ütközően rendelt el hiánypótlást, azonban a felperes 2006. augusztus 17-én a hiánypótlásnak joghatályosan eleget tett, így annak eredménye a módosító elsőfokú határozat meghozatalakor az elsőfokú hatóság által ismert volt. A keresettel támadott határozatok meghozatalainak időpontjában a felperes hiteles aláírásával ellátott kérelem főlapja az eljáró hatóságok részére rendelkezésre állt, így alappal annak hiányára nem hivatkozhattak. A hiánypótlás kiadása pedig a hatóság olyan hibája, amelyről kérelmező nem tudhatott, és a támogatási szerv is ennek figyelmen kívül hagyásával hozta meg a kérelemnek helyt adó határozatát.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Ket. 114. § (3) bekezdését, a R1. 6. § (2) bekezdését tévesen értelmezte és alkalmazta. Kifejtette, hogy érdemi döntését az ügy elbírálására irányadó, a határozatában megjelölt közösségi és nemzeti jogszabályoknak megfelelően hozta meg.
A felperes ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos:
A felülvizsgálati eljárásban – annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt – nem hozható döntés alapeljárás során el nem bírált, az ügy érdemi eldöntése szempontjából releváns tény, körülmény, bizonyíték, jogcím tekintetében, mivel ez az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó döntési jogosultság elvonását jelentené.
A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a felek közötti jogvita elbírálására speciális nemzeti és közösségi jogi jogszabályi rendelkezések az irányadók, így többek között a 1782/2003/EK, 1187/2006/EK, továbbá 1973/2004/EK, 2199/2003/EK rendeletek, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló, 2007. április 6-ig hatályban volt 2003. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.), a R1.és a R2. Abban az esetben, ha e jogszabályok a perrel érintett kérdésekben az általánostól eltérő rendelkezéseket tartalmaznak, alkalmazásuk a Ket.-tel szemben elsődleges.
A kérelmező részére megítélt támogatás nem alanyi jogon jár, azt igényelni kell, amely kapcsán a speciális jogszabályok követelményeket, feltételeket, határidőket írnak elő, szabályozzák – a kapcsolódó eljárási renden kívül – az alkalmazandó jogkövetkezményeket, és az azok alóli mentesülés lehetőségét, avagy kizártságát is. Az elsőfokú bíróság tévesen járt el akkor, amikor a speciális jogszabályokat és a Pp. 213. §-ában, 215. §-ában foglaltakat figyelmen kívül hagyta, nem vonta értékelési körébe a keresetben megjelölt valamennyi érvelést, jogcímet, és jogszabályt, mellőzve a kereset teljes körű elbírálását, illetve döntését kizárólag a Ket.-re alapította, e kizárólagosság jogi megfelelősségének levezetése nélkül.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak döntenie kell a felperes kereseti kérelmében megjelölt valamennyi jogszabálysértés fennállásáról, vagy fenn nem állásáról a jogvita eldöntésére irányadó nemzeti és közösségi jogi jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, amelyeket a jelen ügyben feltárt, bizonyított, és az ügy érdemi eldöntése szempontjából releváns tényadatokkal kell egybe vetnie. A vonatkozó valamennyi jogszabály egybevetésével kell elbírálnia teljes körűen a keresetet, abban azt is, hogy a kérelem megállapított hiánya pótolható volt-e hiánypótlás keretében, a kifizetés jogosulatlannak minősült-e, avagy sem, illetve, hogy a visszafizetési kötelezettség alkalmazásának jogszabályban meghatározott tilalma a felperes vonatkozásában teljesült-e.
(Legf. Bír. Kfv. V. 39.214/2010.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás