33/2011. (III. 17.) Korm. rendelet
33/2011. (III. 17.) Korm. rendelet
a Svájci–Magyar Együttműködési Program végrehajtási rendjéről szóló 237/2008. (IX. 26.) Korm. rendelet módosításáról1
2011.03.20.
A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés v) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A Svájci–Magyar Együttműködési Program végrehajtási rendjéről szóló 237/2008. (IX. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„3. Értékelő Bizottság: a Keretmegállapodásban létrehozott, külön szabályzatban meghatározott összetételű szerv, amely megvizsgálja a Projekttervezetet és a Végleges Projekt Javaslatot a Keretmegállapodásban rögzített és az egyes pályázati felhívásokban meghatározott kritériumok alapján;”
(2) Az R. 2. § (1) bekezdése a következő 3a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„3a. Finanszírozási Szerződés: kockázati tőke támogatás esetén a Nemzeti Koordinációs Egység, valamint a Közreműködő Szervezet között létrejött szerződés, amely rögzíti a támogatás, valamint a projektvégrehajtás feltételeit;”
(3) Az R. 2. § (1) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„13. Közreműködő szervezet (a továbbiakban: KSz): a Projektek végrehajtását végző Projekt Végrehajtók tekintetében bármely, a Nemzeti Koordinációs Egység felelőssége alatt vagy a Nemzeti Koordinációs Egység nevében eljáró köz- vagy magánszférába tartozó jogi személy vagy szervezet;”
(4) Az R. 2. § (1) bekezdése a következő 13a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„13a. Lebonyolításban érintett szervezet: kockázati tőke támogatás nyújtása esetén a szabálytalansági eljárás lebonyolítása során a Nemzeti Koordinációs Egység, a KSz, a Projekt Végrehajtó, a Kifizető Hatóság, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, valamint a svájci hatóság;”
2. § Az R. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Pályázhat minden, a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint magyar állampolgárságú vagy külön törvény alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező természetes személy, amennyiben megfelel a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek. A lehetséges pályázók körét az egyes pályázati felhívások határozzák meg, a pályázók köre szűkíthető.”
3. § (1) Az R. 27. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az NKE)
„d) megszervezi és vezeti a projekt szintű monitoring bizottsági üléseket, ha a Projekt Megállapodás arról rendelkezik,”
(2) Az R. 27. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Kockázati tőke támogatás nyújtása esetén a KSz hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatosan a (4) bekezdés a) pontját, valamint a 19. § (3) bekezdését és a 61. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni.”
4. § Az R. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § A Pályázati Alap támogatási forma célja olyan, a Keretmegállapodás 1. mellékletében meghatározott célterületekhez illeszkedő nonprofit jellegű kis projektek támogatása, amelyek támogatási igénye 10 000 és 100 000 svájci frank között van. Ettől a svájci hatóság döntése alapján el lehet térni. E projektek támogatása az NKE által meghirdetett egy- vagy kétlépcsős eljárással kiválasztott Pályázati Alap TKSz közreműködésével történik.”
5. § Az R. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § (1) Az NKE a projektek előkészítése, valamint végrehajtása során meggyőződik arról, hogy a projektek társfinanszírozását szolgáló önerő az e rendeletben, valamint a Végrehajtási Megállapodásban és a támogatási megállapodásokban foglaltaknak megfelelően rendelkezésre áll.
(2) Kockázati tőke támogatás nyújtása esetén az (1) bekezdést nem kell alkalmazni.”
6. § Az R. 54. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Kockázati tőke támogatás nyújtása esetén a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott mértéknél alacsonyabb mértékű előleg is meghatározható.”
7. § Az R. 61. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Kockázati tőke támogatás nyújtása esetén a KSz az igazolást követően a finanszírozási szerződésben meghatározott és a Projekt Végrehajtó által benyújtott mellékelteket jóváhagyja, továbbá gondoskodik a támogatások összegének a lebonyolítási számláról a Projekt Végrehajtó, illetve partnere (fizetési) számlájára történő átutalásáról.”
8. § Az R. 9. fejezete a következő alcímmel és 85/A–85/I. §-sal egészül ki:
„Szabálytalanságok kezelése kockázati tőke támogatás nyújtása esetén
85/A. § Kockázati tőke támogatással kapcsolatos szabálytalanság esetén a 80. §-t, a 81. § (2) bekezdését, a 83. §-t, a 84. §-t, valamint a 85. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
85/B. § (1) Kockázati tőke támogatás nyújtása során szabálytalanságnak minősül, ha a KSz megszegi a jogszabályban vagy a Finanszírozási Szerződésben, illetve a Projekt Végrehajtó megszegi a jogszabályban vagy a Végrehajtási Megállapodásban a támogatás kihelyezésére vonatkozóan előírt kötelezettségét.
(2) A kedvezményezett nemteljesítése vagy más szerződésszegése esetén a Projekt Végrehajtó köteles az esetet kivizsgálni, és a szerződésszerű teljesítés érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni. A szerződésszegésről a Projekt Végrehajtó a KSz-nek a Végrehajtási Megállapodásban foglaltak szerint, illetve a KSz kérésére haladéktalanul beszámol.
85/C. § (1) A szabálytalanságok nyilvántartása és jelentése érdekében az NKE és a KSz vezetői közösen kijelölik a szabálytalanságok nyilvántartásáért és jelentéséért felelős szervezeti egységet vagy személyt (a továbbiakban: szabálytalanság-felelős).
(2) A szabálytalanság-felelős gondoskodik
a) a szabálytalanságok nyilvántartásáról,
b) a szabálytalanságokkal kapcsolatos negyedéves jelentések összeállításáról,
c) a lebonyolításban érintett szervezetekkel történő együttműködésről.
85/D. § (1) A lebonyolításban érintett szervezetek vezetői kötelesek szabálytalanság gyanúja esetén a szabálytalansági eljárást lefolytatni.
(2) Ha a svájci hatóság, az EUTAF, a belső ellenőrzési részleg vagy bármely, ellenőrzést végző szervezet szabálytalanság gyanújáról értesíti az NKE vezetőjét, akkor az NKE vezetője (vagy döntése alapján az érintett szervezet vezetője) köteles a szabálytalansági eljárás lefolytatására, vagy ha az ellenőrzést végző szerv szabálytalansági eljárás során tett megállapításait az NKE elfogadja, további vizsgálat lefolytatása nélkül megállapíthatja a szabálytalanságot és egyben dönthet a szükséges intézkedésekről.
(3) A támogatási folyamat bármely szakaszában a szervezet azon tagja, aki szabálytalanság gyanúját észlelte, vagy akinek ilyen gyanú tudomására jutott, köteles haladéktalanul írásban rögzíteni a gyanút, melyet köteles haladéktalanul megküldeni a szabálytalanság-felelősnek.
(4) A szabálytalanság-felelős haladéktalanul megküldi az NKE vezetőjének a szabálytalansági gyanúról tett bejelentést, a kapcsolódó dokumentumokat, valamint vonatkozó véleményét, javaslatot téve az ügy kivizsgálására vagy annak mellőzésére.
(5) Az NKE vezetője 2 munkanapon belül dönt a szabálytalansági vizsgálat elindításáról vagy az arra irányuló javaslat elutasításáról. Az NKE vezetője a szabálytalansági vizsgálat elindításával egyidejűleg értesíti a kedvezményezettet.
(6) A szabálytalansági vizsgálat elindításáról való döntés esetén, azzal egyidejűleg ki kell jelölni a szabálytalansági vizsgálat vezetőjét, valamint a szabálytalansági bizottság tagjait.
(7) A KSz, illetve az NKE vezetője az eljárás során bármikor dönthet a kifizetés felfüggesztéséről.
(8) A kifizetés felfüggesztésének elrendelésével és megszüntetésével egyidejűleg a kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni kell
a) a szabálytalansági gyanú tényéről,
b) a szabálytalansági gyanú tartalmáról,
c) a szabálytalansági gyanúval érintett összegről és
d) a védelemhez való jogának érvényesítési lehetőségeiről.
85/E. § (1) A szabálytalansági vizsgálat eredményéről – szabálytalanság megállapításának hiányában is – a vizsgálat vezetője szabálytalanság-vizsgálati jelentést készít.
(2) A szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell:
a) az érintett projekt megnevezését, a kedvezményezett adatait,
b) az érintett összeg nagyságát finanszírozási forrásonként,
c) a szabálytalansági gyanúról való tudomásszerzés módját és idejét,
d) a szabálytalansági gyanú rövid összefoglalását,
e) a vizsgálatban közreműködők megnevezését,
f) a megvizsgált dokumentumok, körülmények és tények felsorolását,
g) a meghallgatott személyek megnevezését, a meghallgatás, illetve a helyszíni vizsgálat során készült jegyzőkönyvnek a vizsgálatot végző és a meghallgatott, illetve a helyszíni vizsgálat során jelen lévő személyek aláírásával ellátott példányát,
h) a meghallgatott, illetve a helyszíni vizsgálat során jelen lévő személynek a g) pont szerinti jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos egyet nem értése esetén az erre utaló záradékot,
i) a vizsgálat során megállapított következtetéseket, és az azokat alátámasztó dokumentumoknak a vizsgálatvezető által hitelesített másolatát.
(3) A szabálytalanság tényének megállapítása esetén a szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek – a (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – tartalmaznia kell
a) a megsértett rendelkezések pontos hivatkozását,
b) rendszerjellegű szabálytalanság megállapítása esetén az arra való utalást,
c) a szabálytalanság súlyát, gyakoriságát, a felróhatóságot, a közrehatás mértékét, és
d) a további intézkedésekre tett javaslatot.
(4) Az NKE vezetője a szabálytalanság-vizsgálati jelentés alapján dönt a szabálytalansági vizsgálat lezárásáról.
(5) A szabálytalansági vizsgálat lezárulhat:
a) annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság és a szabálytalansági eljárás intézkedés nélküli megszüntetésével,
b) szabálytalanság megtörténtét megállapító és intézkedést elrendelő döntéssel, vagy
c) szabálytalanság megtörténtét megállapító, azonban a szabálytalanság csekély súlyára való tekintettel intézkedés elrendelése nélküli döntéssel.
85/F. § (1) Ha a szabálytalansági vizsgálat szabálytalanságot állapít meg, az NKE vezetője dönt a szükséges intézkedések alkalmazásáról.
(2) A szabálytalansági vizsgálat lezárásának időpontja a 85/E. § (5) bekezdése szerinti döntéshozatal napja.
(3) A szabálytalansági eljárás lefolytatásáról az NKE-nek és a KSz-nek a szabálytalanság gyanújának a szabálytalanság-felelős tudomására jutásától számított 45 napon belül kell gondoskodnia.
(4) Ha a szabálytalanság megállapításához más hatóság előzetes döntése szükséges, a szabálytalansági eljárást az NKE vezetője mindaddig felfüggesztheti, amíg a hatáskörrel rendelkező hatóság határozatot nem hozott. A felfüggesztés időtartama az elintézési határidőbe nem számít bele.
(5) Az NKE a honlapján közzéteszi – a személyes adatok kivételével – a szabálytalansági eljárásban hozott, szabálytalanság megtörténtét megállapító döntéseket, a döntést követő 30 napon belül a kedvezményezett nevének, a projekt címének, a szabálytalanság elkövetése módjának, a szabálytalanság következményének, és a szabálytalansággal érintett összegnek a feltüntetésével.
A jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes módon felhasznált támogatások behajtásának eljárási rendje
85/G. § (1) Az NKE biztosítja, hogy a KSz által szabálytalanul lehívott támogatási összegek a KSz-től behajtásra kerüljenek. A behajtott összeget a lebonyolítási számlán történő jóváírásáról szóló bankszámlakivonat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül a megfelelő EFK-ra kell visszautalni.
(2) A KSz két munkanapon belül írásban értesíti az NKE-t az általa feltárt, a Projekt Végrehajtót érintő szabálytalanságról. A KSz biztosítja, hogy a közvetítőnek szabálytalanul kifizetett, illetve a Projekt Végrehajtó által szabálytalanul felhasznált (kihelyezett) források a Projekt Végrehajtótól behajtásra kerüljenek. A behajtott összeget a Projekt Végrehajtó (fizetési) számlájára, a Projekt Végrehajtó (fizetési) számlájáról a lebonyolítási bankszámlára, majd onnan az (1) bekezdés szerint kell visszautalni.
(3) A Projekt Végrehajtó két munkanapon belül írásban értesíti a KSz-t az általa feltárt, a kedvezményezettek által elkövetett nemteljesítésről vagy más szerződésszegésről. A Projekt Végrehajtó biztosítja, hogy a kedvezményezettnek a nemteljesítés vagy más szerződésszegés révén kifizetett, illetve a kedvezményezett által így felhasznált források a kedvezményezettől behajtásra kerüljenek. A behajtott összeget a Projekt Végrehajtó a Végrehajtási Megállapodás rendelkezései szerint a KSz értesítése mellett ismételten kihelyezheti.
85/H. § (1) Ha a kifizetett forrás (támogatás) részben vagy egészben történő visszafizetéséről kell intézkedni,
a) a kedvezményezettet terhelő visszafizetési kötelezettségre vonatkozó követelés érvényesítése érdekében a Projekt Végrehajtó,
b) a Projekt Végrehajtót terhelő visszafizetési kötelezettségre vonatkozó követelés érvényesítése érdekében a KSz,
c) a KSz-t terhelő visszafizetési kötelezettségre vonatkozó követelés érvényesítése érdekében az NKE
jár el.
(2) A KSz elállhat a Végrehajtási Megállapodástól, ha a Projekt Végrehajtó ellen felszámolás, csőd-, végelszámolási vagy az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás indult.
(3) Ha a KSz vagy a Projekt Végrehajtó visszafizetési kötelezettségének a szerződésben foglalt feltételei bekövetkeznek, az NKE, illetve a KSz a visszafizetés okának megjelölésével felhívja visszafizetési kötelezettségének teljesítésére.
(4) Ha a KSz, illetve a Projekt Végrehajtó visszafizetési kötelezettségének a szerződésben megadott határidőben nem, vagy csak részben tesz eleget, és a benyújtott azonnali beszedési megbízás eredménytelen, az illetékes adóhatóságot a visszakövetelt összeg, adók módjára történő behajtásának megindítása érdekében az NKE, illetve a KSz keresi meg, és ezzel egyidejűleg a megkeresés tényéről, az érintett szervezetet is értesíti. Amennyiben az adóvégrehajtás során bírósági végrehajtó jár el, az adóhatóság erről értesíti a behajtást kezdeményező szervezetet.
85/I. § (1) Ha az adók módjára történő behajtás eredménytelen, erről az adóhatóság értesíti az NKE-t, illetve a KSz-t. Az NKE, illetve a KSz az adók módjára történő eredménytelen behajtásról való adóhatósági értesítés kézhezvételét követően minden további intézkedést köteles megtenni az esetleges további biztosítékok érvényesítése érdekében. Ha ez az eljárás nem vezet eredményre, a KSz-szel, illetve a Projekt Végrehajtóval szemben az NKE, illetve a KSz felszámolási eljárás elrendelését kezdeményezi.
(2) Az NKE, illetve a KSz a már elindult csőd-, felszámolási, végelszámolási, az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló vagy végrehajtási eljárásokba köteles bekapcsolódni.”
9. § Az R. 86. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az adott támogatási kategóriára vonatkozóan az alábbi előírásokat, az ott meghatározottak szerint kell alkalmazni:]
„g) kockázati tőke formájában nyújtott támogatás esetén az N 355/2008. számú bizottsági határozatban (HL C/23/2009), valamint a 110. §-ban foglaltak az irányadók,”
10. § (1) Az R. 110. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egyes befektetések finanszírozását legalább harminc százalékban magánbefektetők útján kell biztosítani.”
(2) Az R. 110. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a célvállalkozás az e § szerinti kockázati tőke befektetés intézkedés alapján kapott tőkét – a 100–106. § szerinti kutatás-fejlesztési támogatást kivéve – a tőkejuttatástól számított három éven belül a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen támogatás iránti kérelmet nyújt be – a nyújtott tőke összegéig – a támogatás intenzitását vagy a maximális elszámolható költségeket 20 százalékkal csökkenteni kell.”
11. § Az R. a következő 115/A. §-sal egészül ki:
„115/A. § (1) A Keretmegállapodás 2. és 3. mellékletében felsorolt, a KSz hatáskörébe tartozó feladatokat a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság látja el.
(2) Kockázati tőke támogatás nyújtása esetén a KSz hatáskörébe tartozó feladatokat az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. látja el.
(3) Kockázati tőke támogatás nyújtása esetén a Projekt Végrehajtó hatáskörébe tartozó feladatokat az Euroventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság látja el.”
12. § Hatályát veszti az R. 87. § (7) bekezdése.
13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
1
A rendelet a 13. § alapján hatályát vesztette 2011. március 21. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás