PÜ BH 2011/339
PÜ BH 2011/339
2011.12.01.
Nem jelent a napirenden túlterjeszkedést és nem eredményezi a társasházi közgyűlés határozatának érvénytelenségét, ha a közgyűlés elhalasztja a döntés meghozatalát a meghívóban megjelölt egyes napirendi pontokban, azonban meghatározza az érdemi döntéshez szükséges intézkedéseket, mint a későbbi döntés előkészítésének módját [2003. évi CXXXIII. tv. 34. § (2) bek.].
Az alperes társasház 2008. január 22. napjára összehívott közgyűlésének meghívójában második napirendi pontként a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) III.6.2. pontjának módosítása, míg harmadik napirendi pontként a locsolási célú vízhasználat szabályozása szerepelt; tartalmazta a meghívó a módosítás tervezetét, valamint a meghozni javasolt határozatot is. Az említett időpontban megtartott közgyűlés a második és a harmadik napirendi pontban azt az 1. számú határozatot hozta meg, amely szerint az alperes a víz- és a csatornadíj elszámolás rendjének módosításáról – háromfős bizottság előzetes adatgyűjtését követően, a mért adatok alapján – a következő közgyűlésén, illetve legkésőbb az éves rendes közgyűlésen kíván határozni.
A felperes – az alperes társasház egyik tulajdonostársa – pontosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a 2008. január 22. napján megtartott közgyűlésen 1. számon meghozott határozat érvénytelen, mert olyan kérdésről határozott, amely nem szerepelt a meghívóban. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a keresetben említett határozat érvénytelen. Döntését azzal indokolta, hogy a meghívóban nem szerepelt a háromfős bizottság létrehozása, ezért a közgyűlés határozata sérti a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 34. § (2) bekezdését, amely szerint a napirendben nem szereplő ügyben nem lehet érvényes határozatot hozni.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és elutasította a keresetet. A jogerős ítélet indokolása szerint a keresettel támadott határozat nem sérti a Tht. 34. § (2) bekezdését, mert a társasház közgyűlése nem tért el a meghívótól: arról határozott, hogy nem kíván dönteni a napirendi pontokról, csupán arról, hogy a határozathozatal további előkészítést igényel, s mi annak a módja. Kihangsúlyozta a másodfokú bíróság: a Tht. 34. § (2) bekezdésének célja annak a lehetőségnek a biztosítása volt, hogy a tulajdonostársak megfelelően felkészülhessenek a közgyűlésre, illetve dönthessenek arról, hogy részt kívánnak-e venni azon; a rendelkezés azonban nem rója azt a kötelezettséget a közös képviselőre, hogy a közgyűlési meghívóban szó szerint kellene szerepeltesse a meghozandó határozat szövegét.
A jogerős ítélet ellen – hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása végett – a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Érvelése szerint a támadott határozat olyan kérdést döntött el, amely nem volt napirendre tűzve, azaz nem a napirendi pontoknak megfelelő határozat született. A meghívóhoz csatolt szöveges előterjesztések azt sugallták, hogy érdemi szavazás történik, a megjelölt kérdésben határozathozatalra kerül sor. A napirendi pontban megjelölt ,,ügy'' fogalmát nem lehet tágan értelmezni, hiszen ekkor nem valósulhat meg a Tht. 34. §-ának a jogerős ítéletben is említett célja.
Az alperes közös képviselője felülvizsgálati ellenkérelmet nyújtott be, a jogerős ítélet hatályban tartása érdekében.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Tht. 34. § (2) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a közgyűlés csak a meghirdetett napirendben szereplő ügyben hozhat érvényes határozatot. Ez a rendelkezés azonban nem jelent döntési kényszert, azaz nem írja elő annak kötelezettségét, hogy a közgyűlésnek a napirendi pontokban feltétlenül érdemben kell határoznia: ha a közgyűlés egyes napirendi pontokban nem képes az érdemi határozat meghozatalára, dönthet akként is, hogy azt későbbi időpontra halasztja. A halasztó határozat meghozatalának a Tht. rendelkezései sem képezik az akadályát, mivel a Tht. rendelkezései nem tartalmaznak kötelező rendelkezést a közgyűlési határozatok tartalmára.
Helytállóan mutatott rá a másodfokú bíróság, hogy ha a közgyűlés elhalasztja egyes napirendi pontok érdemi eldöntését, a halasztó határozat nem jelent túlterjeszkedést a meghirdetett napirenden, hiszen ilyen esetben a halasztás is a napirend keretei között, azaz a napirendben megjelölt kérdésben történik; s ilyen esetekben is megvalósul a Tht. 34. § (2) beiktatásának célja.
Helyes a másodfokú bíróság álláspontja abban is, hogy a közgyűlés a meghirdetett napirend körébe tartozó kérdésben hozott halasztó határozat esetén a későbbi érdemi döntés előkészítése érdekében határozhat a szükséges intézkedésekről. A szükséges intézkedések határozatba foglalása – mint többen a kevesebbet – az adott kérdés keretein belül maradó intézkedés, nem haladja meg a megjelölt napirendi pont kereteit, hanem éppen az érdemi döntés meghozatalát segíti elő.
Mindezek szerint a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Pfv. I. 20.904/2010.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás