2011. évi XXXIV. törvény
2011. évi XXXIV. törvény
a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről1
Az Országgyűlés a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, és a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk jogállásának teljes körű biztosítása érdekében a következő törvényt alkotja:2
1. Általános rendelkezések
1. § (1)3 Az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni
a) a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erőkre és azok állományának tagjaira,
b) a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokra és azok állományának tagjaira,
c) a rájuk vonatkozó rendelkezések tekintetében
ca) a nem Magyarországon települt, de Magyarországon szolgálati céllal ideiglenesen működő nemzetközi katonai parancsnokságokra,
cb) az a) és b) pont szerinti állomány tagjainak Magyarország területén tartózkodó hozzátartozóira,
cc) az USA-vállalkozókra.
(2)4 Nem alkalmazandó e törvény valamely állam Magyarország területére akkreditált diplomáciai képviseletéhez tartozó katonai állomány tagjára, ideértve a katonai attaséhivatalok tagjait is.
(3)5 E törvény rendelkezéseit a Magyarország területén székhellyel rendelkező nemzetközi szervezetek személyzetéhez tartozó külföldi katonai állomány tagjaira akkor kell alkalmazni, ha arról a szervezet magyarországi székhelyéről szóló vagy jogállását, kiváltságait és mentességeit szabályozó nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.
(4) Az e törvényben foglaltak nem érintik a külföldi fegyveres erőkre és azok állományára vonatkozó nemzetközi szerződéseket, illetve a külföldi fegyveres erőknek és azok állományának a nemzetközi jog általánosan elismert szabályaiból eredő jogait és kötelezettségeit, és nem jelentenek mentesítést a külföldi fegyveres erőkre vagy azok állományára a jogállásukra vonatkozó nemzetközi szerződésekből háruló kötelezettségek teljesítése alól.
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) E törvény alkalmazásában
a)6 külföldi fegyveres erő: külföldi állam haderejét alkotó erők, vagy ezek egyes alakulatai, kontingensei, illetve szervezeti elemei;
b) külföldi fegyveres erő állományának tagja: az a) pontban foglalt fegyveres erő katonai személyi állományának és a fegyveres erő alkalmazásában álló polgári személyzet tagja;
c) nemzetközi katonai parancsnokság: az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok jogállásáról, Párizsban, 1952. augusztus 28-án készült Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Párizsi Jegyzőkönyv) I. cikk b), c) pontjának vagy XIV. cikkének hatálya alá tartozó, vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió döntése alapján, vagy nemzetközi szerződésben nemzetközi katonai parancsnokság jogállással felállított nemzetközi katonai szervezet;
d)7 védelmi együttműködésről szóló magyar–amerikai megállapodás: a 2019. évi LI. törvénnyel kihirdetett, 2019. április 4-én aláírt, Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodás;
e)8 USA fegyveres erői: a védelmi együttműködésről szóló magyar–amerikai megállapodás II. cikk 1. pontja szerinti fegyveres erő;
f)9 USA-vállalkozók: a védelmi együttműködésről szóló magyar–amerikai megállapodás II. cikk 4. pontja hatálya alá tartozók.
(2)10 E törvény alkalmazásában hozzátartozónak minősül az (1) bekezdés b) pontjában foglalt személynek vagy az (1) bekezdés c) pontjában foglalt nemzetközi katonai parancsnoksághoz tartozó állomány tagjának
a) házastársa,
b) az általa eltartott gyermeke, ideértve a vér szerinti, az örökbefogadott, a nevelt vagy mostohagyermeket is, és
c) az állampolgársága vagy állandó tartózkodási helye szerinti állam jogszabályai szerint hozzátartozónak minősülő személy,
ha vele magyarországi közös háztartásban él.
(3) A hozzátartozói minőséget az arra hivatkozó személynek vagy törvényes képviselőjének kell igazolnia a külföldi fegyveres erő állománya tagjának állampolgársága vagy állandó tartózkodási helye szerinti állam jogszabályainak megfelelő hivatalos okirattal.
3. § (1)11 Külföldi fegyveres erőnek Magyarország területére történő belépését és tartózkodását szolgálati célúnak kell tekinteni, ha az az Alaptörvény 47. cikk (1)–(3) bekezdése alapján engedélyezett.
(2)12 Szolgálati célúnak minősül a külföldi fegyveres erő állománya tagjának Magyarország területére történő belépése,
a) ha az Alaptörvény 47. cikk (1)–(3) bekezdése alapján engedélyezett, vagy
b) – amennyiben az nem tartozik az Alaptörvény 47. cikk (1)–(3) bekezdés hatálya alá – ha az az állomány tagjának hivatalos vagy szolgálati feladatai ellátása érdekében történik, és a belépésről, valamint a szolgálati célról az állományt küldő állam illetékes hatósága a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumot katonadiplomáciai úton, a belépés tervezett idejét legalább 3 nappal megelőzően értesíti.
(3)13 Nemzetközi katonai parancsnokság Magyarország területén az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Európai Unió döntése vagy kifejezetten erre irányuló nemzetközi szerződés alapján állítható fel.
3. A külföldi fegyveres erő, a nemzetközi katonai parancsnokság és állományának nyilvántartása
4. § (1)14 A Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve nyilvántartást vezet
a)15 az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerségben résztvevő államok fegyveres erői Magyarország területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó állományának tagjairól (a továbbiakban: NATO- és PfP-állomány),
b)16 az a) pontban foglalt államoktól eltérő állam fegyveres erejének Magyarország területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó katonai és polgári állománya tagjáról (a továbbiakban: külföldi állomány),
c)17 a Magyarország területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erőkről, ideértve azok egyes alakulatait vagy kontingenseit is, mint szervezetekről,
d)18 a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokról és az azokhoz tartozó, és Magyarország területén szolgálatot teljesítő állomány tagjairól a nemzetközi katonai parancsnokságnak Magyarország által nemzetközi szervezetként történő elismeréséig.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott nyilvántartás a NATO- és PfP-állomány, valamint a külföldi állomány alábbi adatait tartalmazza:
a) a családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét és állampolgárságát, rendfokozatát és arcképmását,
b) szolgálati igazolványa vagy útlevele és – amennyiben rendelkezésre áll – az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás (a továbbiakban: NATO SOFA) III. cikke 2. bekezdésének b) pontja szerinti egyéni vagy csoportos menetparancs sorszámát,
c) küldő államának, és katonai állomány tekintetében a fegyveres erejének, a polgári állomány tekintetében az alkalmazó megnevezését,
d) a tartózkodás szolgálati céljának megnevezését,
e) a szolgálati célú tartózkodás kezdetének és tervezett befejezésének időpontját,
f) a szolgálati célú tartózkodás helyét,
g) a szolgálati célú tartózkodás ideje alatti magyarországi elhelyezési helyének címét.
h)19 a szolgálati ideje alatt vele magyarországi közös háztartásban élő hozzátartozója
ha) családi és utónevét,
hb) születési helyét és idejét,
hc) állampolgárságát,
hd) rokonsági fokának megjelölését,
he) személyazonosító okmányának vagy útlevelének számát,
hf) magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező hozzátartozó esetén a hozzátartozó magyarországi tartózkodása kezdetének és tervezett befejezésének időpontját.
(3)20 Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartás a Magyarország területén tartózkodó külföldi fegyveres erő alábbi adatait tartalmazza:
a) teljes megnevezését,
b) vezetőjének családi és utónevét, rendfokozatát,
c)21 teljes, Magyarország területén tartózkodó létszámát,
d) a tartózkodás szolgálati céljának megnevezését,
e) a szolgálati célú tartózkodás kezdetének és tervezett befejezésének időpontját,
f) a szolgálati célú tartózkodás helyét,
g)22 a külföldi fegyveres erőt a Magyarország területén történő termékbeszerzés vagy szolgáltatás igénybevétel tekintetében képviselő személy családi és utónevét, rendfokozatát, beosztását, állampolgárságát, valamint aláírásának mintáját,
h) az általa termékbeszerzéséhez vagy szolgáltatás igénybevételéhez használandó hivatalos pecsétjének mintáját,
i)23 a g) pontban meghatározott személy e minőségének időtartamát a kezdő és befejező időpont megjelölésével.
(4)24 Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott nyilvántartás a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok alábbi adatait tartalmazza:
a) teljes megnevezését,
b) vezetőjének családi és utónevét, rendfokozatát,
c)25 Magyarország területén lévő szervezetének teljes létszámát,
d) magyarországi székhelyének vagy más képviseletének teljes címét,
e)26 a nemzetközi katonai parancsnokságot Magyarország területén történő termékbeszerzés vagy szolgáltatás-igénybevétel tekintetében képviselő személy családi és utónevét, rendfokozatát, beosztását, állampolgárságát, valamint aláírásának mintáját,
f) az általa termékbeszerzéséhez vagy szolgáltatás igénybevételéhez használandó hivatalos pecsétjének mintáját.
g)27 az e) pontban meghatározott személy e minőségének időtartamát a kezdő és befejező időpont megjelölésével.
(5)28 Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott nyilvántartás a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokhoz tartozó és Magyarország területén szolgálatot teljesítő állomány tagja alábbi adatait tartalmazza:
a) a családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét és állampolgárságát, rendfokozatát és arcképmását,
b) szolgálati igazolványa vagy útlevele és – amennyiben rendelkezésre áll – a NATO SOFA III. cikke 2. bekezdésének b) pontja szerinti egyéni vagy csoportos menetparancs sorszámát,
c) küldő államának és katonai állomány tekintetében a fegyveres erejének, a polgári állomány tekintetében az alkalmazó megnevezését,
d) a nemzetközi katonai parancsnokság megnevezését,
e) a szolgálati célú tartózkodás kezdetének és tervezett befejezésének időpontját,
f) a szolgálati célú tartózkodás ideje alatti magyarországi elhelyezési helyének címét.
g)29 az állomány magyar állampolgárságú tagja magyar állampolgárságú hozzátartozójának kivételével, a szolgálati ideje alatt vele magyarországi közös háztartásban élő hozzátartozója
ga) családi és utónevét,
gb) születési helyét és idejét,
gc) állampolgárságát,
gd) rokonsági fokának megjelölését,
ge) személyazonosító okmányának vagy útlevelének számát,
gf) magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező hozzátartozó esetén a hozzátartozó magyarországi tartózkodása kezdetének és tervezett befejezésének időpontját.
(6)30 Ha a külföldi fegyveres erő Magyarország területén szolgálati céllal tervezetten három hónapnál rövidebb ideig tartózkodik, a Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve a külföldi fegyveres erő kérelmére nyilvántartást vezethet a külföldi fegyveres erő (3) bekezdésben foglalt adatairól, és azokról igazolást állíthat ki. Az igazolás kiállítására az 5. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésének célja:
a) az (1) bekezdésben meghatározott külföldi fegyveres erőkre, nemzetközi katonai parancsnokságokra és azok állományára vonatkozó nemzetközi szerződésekben foglalt, illetve a nemzetközi jog általánosan elismert szabályaiból eredő jogállásának biztosítása,
b)31 az (1) bekezdésben meghatározott külföldi fegyveres erők, nemzetközi katonai parancsnokságok és azok állománya tagjai és hozzátartozóik nemzetközi jogi normákban és a magyar jogszabályokban biztosított kiváltságai és mentességei fennálltának igazolása, valamint azok érvényesítésének és végrehajtásának biztosítása,
c)32 Magyarországnak a külföldi fegyveres erők Magyarország területén történő tartózkodásával összefüggő honvédelmi és nemzetbiztonsági védelmének hatékony ellátása.
5. § (1)33 A Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve a NATO- és PfP-állomány, a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnoksághoz tartozó és Magyarország területén szolgálatot teljesítő állomány tagja részére e jogállásának igazolására, valamint egyes, a nemzetközi jog és a magyar jogszabályok által biztosított jogosultságainak és mentességeinek érvényesítéséhez az állomány tagjának erre vonatkozó írásbeli kérelmére, a 4. §-ban foglalt nyilvántartás adatai alapján igazolványt állít ki. Az igazolvány az abban foglalt adatokat közhitelűen igazolja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolvány tartalmazza az igazolvány jogosultjának:
a) arcképmását,
b) családi és utónevét,
c) rendfokozatát,
d) állampolgárságát,
e)34 a NATO- és PfP-állomány tekintetében küldő államának és a katonai állomány tekintetében a fegyveres erejének, a polgári állomány tekintetében az alkalmazó teljes megnevezését, a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokhoz tartozó és a Magyarország területén szolgálatot teljesítő állomány tagja tekintetében a nemzetközi katonai parancsnokság megnevezését,
f) a szolgálati célú tartózkodás kezdetének és tervezett befejezésének időpontját,
g) a szolgálati célú tartózkodás ideje alatti magyarországi elhelyezési helyének címét.
(3)35 A Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartás alapján – a külföldi fegyveres erő vezetőjének kérelmére – a 4. § (3) bekezdés a), b), f), g), h) és i) pontjában foglalt adatokról igazolást állít ki. Az igazolás az abban foglalt adatokat közhitelűen igazolja.
(4)36 A Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokra vonatkozó nyilvántartás alapján – a nemzetközi katonai parancsnokság vezetőjének kérelmére – a 4. § (4) bekezdés a), d), e), f) és g) pontjában foglalt adatokról igazolást állít ki. Az igazolás az abban foglalt adatokat közhitelűen igazolja.
(5) Az (1) bekezdés szerinti igazolvány hatályossági ideje azonos a (2) bekezdés f) pontjában foglalt, a szolgálati célú tartózkodás tervezett befejezésének időpontjával.
(6)37 A Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve a 4. § (2) bekezdés h) pontjában foglalt adatokról, valamint a 4. § (5) bekezdés g) pontjában foglalt adatokról a nyilvántartott NATO- és PfP-állomány, külföldi állomány, illetve a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnoksághoz tartozó és Magyarország területén szolgálatot teljesítő állomány tagja, továbbá e személyek nyilvántartott hozzátartozója kérelmére a hozzátartozói jogálláshoz kapcsolódó egyes jogok érvényesítése céljából a nyilvántartásból külön jogszabályban meghatározott adattartalmú, hitelesített kivonatot ad ki.
6. § (1)38 A 4. § (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott nyilvántartásokban foglalt adatokat a NATO- és PfP-állomány tagja, a külföldi állomány tagja, valamint a külföldi fegyveres erő Magyarország területén szolgálati célú tartózkodása befejezésének napjától számított öt évig kell megőrizni.
(2)39 A 3. § (2) bekezdése alapján fogadott értesítéseket a külföldi fegyveres erő állománya tagjának Magyarország területén szolgálati célú tartózkodása befejezésének napjától számított öt évig kell megőrizni.
(3)40 A 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokra és azok állományának tagjaira vonatkozó nyilvántartásokban foglalt adatokat, amennyiben a nemzetközi katonai parancsnokságot Magyarország nemzetközi szervezetként nem ismerte el,
a)41 a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által a Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve részére a nemzetközi katonai parancsnokságnak nemzetközi szervezetként történő elismeréséről szóló tájékoztatás kézhezvételéig, vagy
b)42 a Magyarország területén felállított, azonban Magyarország által nemzetközi szervezetként el nem ismert nemzetközi katonai parancsnokság vagy annak magyarországi székhelyének, illetve képviseletének megszűnéséről szóló, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium által kiállított nyilatkozat kézhezvételéig
kell megőrizni.
(4)43 Amennyiben a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságot Magyarország nemzetközi szervezetként ismeri el, a Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott nyilvántartásokban foglalt adatokat – a (3) bekezdés a) pontjában hivatkozott értesítés kézhezvételét követően, az adatok megsemmisítését megelőzően – átadja a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére.
(5)44 A Magyarország területén felállított, és Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert nemzetközi katonai parancsnokságokat a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium a Magyarországon képviselettel rendelkező nemzetközi szervezetek jegyzékében, azok állományának tagjait pedig a Magyarországon képviselettel rendelkező nemzetközi szervezetek tisztviselőinek jegyzékében tartja nyilván.
7. § (1)45 A 4. § (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokban foglalt adatok – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők és azok állománya, valamint a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok nemzetbiztonsági védelmének, valamint Magyarország honvédelmi érdekeinek biztosítása, továbbá a nemzetközi katonai parancsnokságok felállításában érintett nemzetközi szervezetekkel történő kapcsolattartásra tekintettel nem hozhatók nyilvánosságra.
(2) Az (1) bekezdés alapján nem korlátozható a következő adatok nyilvánossága, amennyiben azok nem képeznek minősített adatot:
a)46 a Magyarország területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők összesített létszáma a küldő államok szerinti bontásban;
b)47 a Magyarország területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó egyes külföldi fegyveres erők tartózkodásának szolgálati célja;
c)48 a Magyarország területén felállított, és Magyarország által nemzetközi szervezetként el nem ismert egyes nemzetközi katonai parancsnokságok megnevezése;
d)49 a Magyarország területén felállított, és Magyarország által nemzetközi szervezetként el nem ismert egyes nemzetközi katonai parancsnokságok Magyarország területén lévő szervezetének teljes létszáma.
(3)50 A Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve – erre vonatkozó írásbeli kérelmére – adatot szolgáltat
a)51 a 4. § (3) bekezdés a), c), d), e) és f) pontjában és a 4. § (4) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt adatokról Magyarország honvédelmi és nemzetbiztonsági politikájára vonatkozó, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó döntések előkészítése érdekében az Országgyűlés nemzetbiztonsági és honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága,
b)52 a 4. § (3) bekezdés a), c), d), e) és f) pontjában és a 4. § (4) bekezdés a), c) és d) pontjaiban foglalt adatokról Magyarország honvédelmi politikájára és az országvédelemre, valamint Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaira vonatkozó, a honvédelemért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó döntések meghozatalának elősegítése érdekében a honvédelemért felelős miniszter,
c)53 a 4. § (3) bekezdés a)–f) pontjaiban és a 4. § (4) bekezdés a)–d) pontjaiban foglalt adatokról Magyarország országvédelmi tervének elkészítéséhez és a befogadó nemzeti támogatás katonai feladatainak tervezéséhez a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hadműveleti és országvédelmi tervezésért és a befogadó nemzeti támogatás katonai tervezőrendszerének működtetéséért felelős szerve,
d) a 4. § (2) bekezdés a), b), c), e), f) és g) pontjában és a 4. § (5) bekezdésben foglalt adatokról az érintett személyt vagy annak jogos érdekét érintő eljárás lefolytatása érdekében
da) az illetékes bíróság,
db) az eljáró ügyészség,
dc) az eljáró nyomozó hatóság,
dd) az eljáró szabálysértési hatóság,
de) a nemperes eljárást lefolytató közjegyző,
e) a 4. § (2)–(5) bekezdésben foglalt adatokról az érintett külföldi fegyveres erő, nemzetközi katonai parancsnokság vagy azok állománya tagjának nemzetbiztonsági ellenőrzése vagy védelme biztosítása céljából az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat,
f) a 4. § (3) bekezdés a), b), c) és f) pontjában és a 4. § (4) bekezdés a)–d) pontjában foglalt adatokról a katasztrófák elleni védekezés tervezésének és végrehajtásának elősegítése érdekében a katasztrófavédelemmel kapcsolatos ügyekben eljáró központi hatóság,
g)54 a 4. § (2) bekezdés a), c), e), f), g) és h) pontjában és a 4. § (5) bekezdés a), c), d), e), f) és g) pontjában foglalt adatokról az érintett állomány és hozzátartozóik idegenrendészeti jogállásának igazolása és ellenőrzése céljából az illetékes idegenrendészeti hatóság,
h)55 a 4. § (2) bekezdés a), b), c), e), g) és h) pontjában, a 4. § (3) bekezdés a), e), g), h) és i) pontjában, a 4. § (4) bekezdés a), d), e), f) és g) pontjában és a 4. § (5) bekezdésében foglalt adatokról az adó- és vámmentesség fennálltának igazolása és ellenőrzése, valamint a vám- vagy adójogszabályok megsértése gyanújának felmerülése esetén az eljárás lefolytatása céljából
ha) az állami adóhatóság,
hb) a vámhatóság,
i)56 a 4. § (2) bekezdés a), c), g) és h) pontjában és a 4. § (5) bekezdés a), d), f) és g) pontjában foglalt adatokról az érintett állomány családjogi helyzetének Magyarország területén történő olyan megváltozása esetén, amely az érintett személy vagy hozzátartozója nemzetközi szerződésben vagy e törvényben foglalt jogállását, illetve egyes jogait érinti, az anyakönyvezést végző hatóság,
j)57 a 4. § (2) bekezdés a), b), c), e), g) és h) pontjában és a 4. § (5) bekezdésében foglalt adatokról a közlekedési igazgatási eljárás lefolytatása érdekében a közlekedési igazgatási hatóság,
k)58 a 4. § (2) bekezdés a), c), e), g) és h) pontjában és a 4. § (5) bekezdés a), d), e), f) és g) pontjában foglalt adatokról az érintett személy jogait vagy jogos érdekét közvetlenül érintő hatósági eljárások lefolytatása céljából az érintett személy elhelyezési helye szerinti helyi önkormányzat jegyzője és az elhelyezési helye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala
részére.
(4) A (3) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás további feltétele, hogy az adatszolgáltatást kérő szerv igazolja az általa kért adatok tekintetében az adatkezelés célját és adatkezelési jogosultságát.
(5)59 A (3) bekezdés szerinti valamennyi adatszolgáltatásról – az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokból teljesített adattovábbítások jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából – a Honvédség központi nyilvántartó szerve nyilvántartást vezet:
a) a szolgáltatott adatok körének,
b) az adatigénylő nevének és címének,
c) az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak és adatkezelési célnak, valamint az adatszolgáltatás időpontjának, továbbá
d) az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet:
a)60 az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve irányításáért felelős szerv,
b) a törvényességi felügyelet gyakorlása során az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a legfőbb ügyész,
c)61 a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
d) az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, továbbá
e) külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok.
(7) A (3) és (5) bekezdésben foglaltak szerinti adatszolgáltatás térítésmentes.
7/A. §62 Az USA-vállalkozók esetében nem kell nyilvántartást vezetni.
4. A külföldi fegyveres erők és állományuk jogállásához kapcsolódó egyes rendelkezések
8. §63 Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, valamely állam Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó fegyveres erejét és annak katonai és polgári állománya tagjait megillető egyes jogosultságok és őket terhelő egyes kötelezettségek tekintetében a jelen alcímben foglaltakat kell alkalmazni.
8/A. §64 (1) Ha nemzetközi szerződés vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik, nemzetközi katonai parancsnokság Magyarországon jogi személynek tekintendő, amely tényt az 5. § (4) bekezdése szerint kiállított igazolás igazol.
(2) Ha nemzetközi szerződés vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik, nemzetközi katonai parancsnokságnak nem minősülő nemzetközi katonai szervezet Magyarországon nem tekintendő jogi személynek.
(3) Ha nemzetközi szerződés vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik, a külföldi fegyveres erők gépjárművei, légijárművei, hajói és más veszélyes üzemnek minősülő eszközei tekintetében a külföldi fegyveres erőt felelősségbiztosítás nélkül is önbiztosítottnak kell tekinteni.
(4) Az (1) és a (2) bekezdés nem érinti az adott szervezet nemzetközi jogi jogképességét.
9. § (1)65 A külföldi fegyveres erő Magyarország területén, magyar hajón vagy magyar légi járművön szolgálati céllal tartózkodó, valamint a Magyarország területén felállított és Magyarország által nemzetközi szervezetként el nem ismert nemzetközi katonai parancsnokság állományának tagjai és azoknak a Magyarország területén, magyar hajón vagy magyar légi járművön tartózkodó hozzátartozói Magyarország joghatósága alá tartoznak.
(2)66 A Magyarország területén szolgálati célból tartózkodó külföldi fegyveres erő állományának tagja büntetőjogi vagy fegyelmi felelősségre vonása érdekében más állam katonai vagy egyéb bírósága nem hozható létre.
10. § (1)67 A külföldi fegyveres erő, valamint a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokság állományának tagjai szolgálati fegyvereiket Magyarország területén, valamint a magyar hajón vagy magyar légi járművön a jogos védelemre és a végszükségre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően használhatják.
(2)68 Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az Észak-atlanti Szerződés tagállamai és a Békepartnerségben részt vevő államok Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó fegyveres erőinek az általuk kizárólagosan használt ingatlanok vagy más létesítmények, javak őrzését végző, valamint e létesítmények katonai rendész feladatokat ellátó külföldi állományának tagjai a honvédelemért felelős miniszter előzetes engedélyével a Magyar Honvédség fegyveres szolgálatot teljesítő állományára vonatkozó fegyverhasználati szabályok szerint használhatják szolgálati fegyvereiket az általuk kizárólagosan használt ingatlanok vagy más létesítmények területén belül.
11. § (1)69 A Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokság állománya tagjának a szolgálati célú tartózkodásából eredően a küldő állama fegyveres erejénél, a Magyar Honvédségnél vagy a nemzetközi katonai parancsnokságnál történő munkavégzéséhez nincs szükség munkavállalási engedélyre.
(2)70 A Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erő, valamint nemzetközi katonai szervezet vagy parancsnokság nem magyar állampolgárságú vagy Magyarországon állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező katonai és polgári állomány tagja mentesül foglalkozása tekintetében a Magyarországon jogszabályban előírt engedélyezési feltételek teljesítése alól, amennyiben tevékenysége – ha külön megállapodás eltérően nem rendelkezik – nem terjed túl a külföldi fegyveres erők és a nemzetközi katonai parancsnokság szolgálati tevékenységén, illetve személyeket vagy állatokat érintő, egészségügyi ellátás végzésére irányuló foglalkozás esetén nem terjed túl a külföldi fegyveres erők és a nemzetközi katonai szervezet vagy parancsnokság személyi állománya és azok hozzátartozói, illetve szolgálati állatai körén.
12. §71
5.72 A külföldi fegyveres erők, a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és azok állományának egyes mentességeihez kapcsolódó rendelkezések
13. § (1)73 Mentesül a regisztrációs adó megfizetése alól
a) a Magyar Honvédség kivételével az Észak-atlanti Szerződés tagállamai és a Békepartnerségben részt vevő államok fegyveres erőinek Magyarország területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó, Magyarországon állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező katonai és polgári állománya saját vagy hozzátartozói használatára vásárolt vagy ideiglenesen behozott gépjárműve forgalomba helyezése tekintetében,
b) a védelmi együttműködésről szóló magyar-amerikai megállapodás IX. cikk 1. bekezdésében meghatározott személyi állomány tulajdonában álló gépjármű forgalomba helyezése esetén,
c) a nemzetközi katonai szervezet vagy parancsnokság Magyarország területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó, Magyarországon állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező katonai és polgári állománya saját vagy hozzátartozói használatára vásárolt vagy ideiglenesen behozott gépjárműve forgalomba helyezése tekintetében,
d) a nemzetközi katonai szervezet vagy parancsnokság az üzemeltetésében álló hivatali gépjármű forgalomba helyezése esetén,
e) a Magyar Honvédség kivételével az Észak-atlanti Szerződés tagállamai és a Békepartnerségben részt vevő államok fegyveres erőinek Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó katonai alakulatai az üzemeltetésükben álló hivatali gépjármű forgalomba helyezése esetén.
(2)74 Az (1) bekezdés a) és c) pontja alkalmazása tekintetében a gépjármű tulajdonosa a gépjármű forgalomba helyezéséhez kapcsolódó adóigazgatási eljárás során – a jogosultságát igazoló okmányok bemutatása mellett – a vámhatóság előtt nyilatkozik a behozatal ideiglenességéről, a használat céljáról, és a gépjárművet használó személynek a 4. § (2) bekezdés h) pontjában, illetve a 4. § (5) bekezdés g) pontjában meghatározott adatairól. Az eljáró vámhatóság a regisztrációs adóról szóló törvény alapján határozatban állapítja meg az (1) bekezdés szerinti adómentesség fennálltát vagy annak hiányát.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés a)–c) pontjában foglaltak alapján forgalomba helyezett gépjárművet a forgalmi engedély jogosultja a magyar gépjármű forgalomban tartva elidegeníti, köteles a regisztrációs adót a gépjármű elidegenítését megelőzően megfizetni.
(4)75
(5)76 Amennyiben az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott állomány ismételten, a korábbi szolgálati célú tartózkodásának idejével nem folytatólagosan, az (1) bekezdés a) és c) pontjának megfelelően szolgálati céllal tartózkodik Magyarország területén, a regisztrációsadó-mentességre jogosító időtartam újrakezdődik.
(6)77 Amennyiben az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott állomány tagja szolgálati célú tartózkodásának ideje alatt regisztrációsadó-mentesen forgalomba helyezett gépjárművét a forgalomból véglegesen kivonja, a forgalomból kivont gépjármű pótlására az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás XI. cikk 6. bekezdése alapján ideiglenesen behozott gépjárművet is regisztrációsadó-mentesen helyezheti forgalomba.
(7)78 Az (1)–(6) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a regisztrációs adóról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
14. § (1)79 A Párizsi Jegyzőkönyv I. cikk b), c) pontjának vagy XIV. cikkének hatálya alá tartozó, vagy nemzetközi szerződésben nemzetközi katonai parancsnokság jogállással felállított nemzetközi katonai szervezet hivatalos céljára történő termékbeszerzés vagy szolgáltatások igénybevétele tekintetében Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert szervezeteket az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 107. § (1) bekezdés b) pontja alapján megillető általános forgalmi adó, és a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 9. § (1) bekezdés i)–j) pontja és 13. § (1) bekezdése alapján megillető jövedéki adó alóli mentességeket kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentességek adó-visszatérítés formájában illetik meg a feljogosított szervezeteket, amennyiben az azok létrehozásáról vagy székhelyegyezményéről szóló – jogszabályban kihirdetett – nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.
6. 80 A védelmi együttműködésről szóló magyar–amerikai megállapodás alapján biztosítandó mentességekhez kapcsolódó egyéb rendelkezések
15. § (1) A védelmi együttműködésről szóló magyar–amerikai megállapodás XVI. cikkében meghatározott mentességek közvetlenül vásárláskor illetik meg a feljogosított USA-vállalkozókat, ha az ügylethez csatolták az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatvány alapján kiállított adómentességi igazolást.
(2) Az (1) bekezdés szerinti beszerzések eljárásrendje megegyezik az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 107. § (1) bekezdés c) pontja szerinti Észak-atlanti Szerződés tagállamának belföldön állomásozó fegyveres ereje hivatali beszerzéseire vonatkozó eljárásrenddel.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium állít ki adómentességi igazolást, amely a jogállás mellett a kérelmező által megadott adatok alapján igazolja, hogy a beszerzés az USA fegyveres erői által vagy javára történik.
16. § (1)81 A védelmi együttműködésről szóló magyar–amerikai megállapodás XVII. cikkében az USA fegyveres erői személyi állományának, valamint hozzátartozóinak személyes beszerzéseire meghatározott mentességek adó-visszatérítés formájában illetik meg a feljogosított személyeket, ha a jogosult a Magyar Honvédség központi nyilvántartó szervének nyilvántartásában szerepel és ezt igazolja. Az ilyen áruk mennyisége nem haladhatja meg a személyes használatban indokolt mennyiséget és nem kelthetik azt a benyomást, hogy az árukat kereskedelmi célokra vásárolták vagy szerezték be.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott beszerzések eljárásrendje megegyezik az Áfa tv. 107. § (1) bekezdés a) pontja szerinti diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet tagjainak személyes beszerzéseire vonatkozó eljárásrenddel, kivéve az Áfa tv. 108. § (3) bekezdésében foglaltakat.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium állít ki adómentességi igazolást, amely igazolja a jogállást.
16/A. § A mentességi igazolások hatályosságának kezdő időpontja legkorábban a védelmi együttműködésről szóló magyar–amerikai megállapodás hatálybalépésének napja lehet.
7. Felhatalmazó rendelkezések
17. § Felhatalmazást kap
a) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza a 4. §-ban foglalt nyilvántartás vezetésével, a nyilvántartásba vétellel, továbbá az 5. §-ban foglalt igazolvány és igazolás kiadásával és visszavonásával, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatással kapcsolatos eljárási szabályokat és a nyilvántartási eljárás során használandó iratmintákat, valamint az alkalmazandó díjtételeket,82
b)83 a honvédelemért felelős miniszter, hogy az Alaptörvény 47. cikk (1)–(3) bekezdése hatálya alá nem tartozó, szolgálati célú belépéséről és tartózkodásáról szóló értesítés eljárási szabályait, valamint az eljárás során használandó iratmintákat rendeletben szabályozza.84
c)85 a honvédelemért felelős miniszter, hogy az egyes külföldi fegyveres erőket, nemzetközi katonai parancsnokságokat és azok állományát nemzetközi szerződés vagy törvény alapján megillető, az általános forgalmi adót és a jövedéki adót érintő kiváltságok, kedvezmények és mentességek érvényesítéséhez szükséges adómentességi igazolások kiállításával kapcsolatos eljárási szabályokat rendeletben szabályozza.86
8. Záró rendelkezések
18. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
(2)87 E törvénynek a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény és a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló 2013. évi XVII. törvénnyel beiktatott 4. § (2) bekezdés h) pontjában, (3) bekezdés i) pontjában, (4) bekezdés g) pontjában és (5) bekezdés g) pontjában meghatározott adatok tekintetében a Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a Magyarországon felállított, azonban Magyarország által nemzetközi szervezetként el nem ismert nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá azon fegyveres erők és külföldi állomány, akik szolgálati célú tartózkodásának idejéből még legalább három hónap van hátra, megfelelő határidő tűzésével történő felhívásával, haladéktalanul intézkedik a nyilvántartás kiegészítésére, valamint a kiegészített nyilvántartás alapján a módosított igazolások – a korábban kiállított igazolások egyidejű bevonásával történő – kiállítására.
(3)88
A törvényt az Országgyűlés a 2011. március 16-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2011. március 28.
A preambulum a 2011: CLXXVII. törvény 45. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdése a 2020: CLXIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdése a 2011: CLXXVII. törvény 46. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdése a 2011: CLXXVII. törvény 46. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés a) pontja a 2020: CLXIX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés d) pontját a 2020: XLVII. törvény 5. §-a iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés e) pontját a 2020: XLVII. törvény 5. §-a iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés f) pontját a 2020: XLVII. törvény 5. §-a iktatta be.
A 2. § (2) bekezdése a 2013: XVII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 2011: CLXXVII. törvény 45. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a 2011: CLXXVII. törvény 45. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (3) bekezdése a 2011: CLXXVII. törvény 46. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2024. évi XL. törvény 1. §-a szerint módosított szöveg.
A 4. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CLXXVII. törvény 46. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: CLXXVII. törvény 46. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CLXXVII. törvény 46. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (1) bekezdés d) pontja a 2011: CLXXVII. törvény 45. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés h) pontját a 2013: XVII. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 4. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CLXXVII. törvény 46. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (3) bekezdés c) pontja a 2011: CLXXVII. törvény 46. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (3) bekezdés g) pontja a 2011: CLXXVII. törvény 46. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (3) bekezdés i) pontja a 2013: XVII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CLXXVII. törvény 46. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (4) bekezdés c) pontja a 2011: CLXXVII. törvény 46. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (4) bekezdés e) pontja a 2011: CLXXVII. törvény 46. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (4) bekezdés g) pontját a 2013: XVII. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.
A 4. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CLXXVII. törvény 45. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (5) bekezdés g) pontját a 2013: XVII. törvény 2. § (4) bekezdése iktatta be.
A 4. § (6) bekezdése a 2013: XVII. törvény 2. § (5) bekezdésével megállapított, a 2024. évi XL. törvény 1. §-a szerint módosított szöveg.
A 4. § (7) bekezdés b) pontja a 2013: XVII. törvény 8. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (7) bekezdés c) pontja a 2011: CLXXVII. törvény 45. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 2011: CLXXVII. törvény 45. § (7) bekezdésével megállapított, a 2024. évi XL. törvény 1. §-a szerint módosított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdése e) pontja a 2011: CLXXVII. törvény 46. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdése a 2024. évi XL. törvény 1. §-a szerint módosított szöveg.
Az 5. § (4) bekezdése a 2013: XVII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított, a 2024. évi XL. törvény 1. §-a szerint módosított szöveg.
Az 5. § (6) bekezdését a 2013: XVII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2024. évi XL. törvény 1. §-a szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a 2011: CLXXVII. törvény 46. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a 2011: CLXXVII. törvény 46. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CLXXVII. törvény 46. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (3) bekezdés a) pontja a 2024. évi XL. törvény 1. §-a szerint módosított szöveg.
A 6. § (3) bekezdés b) pontja a 2011: CLXXVII. törvény 45. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (4) bekezdése a 2011: CLXXVII. törvény 45. § (9) bekezdésével megállapított, a 2024. évi XL. törvény 1. §-a szerint módosított szöveg.
A 6. § (5) bekezdése a 2011: CLXXVII. törvény 45. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdése a 2011: CLXXVII. törvény 45. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdés a) pontja a 2011: CLXXVII. törvény 46. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (2) bekezdés b) pontja a 2011: CLXXVII. törvény 46. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (2) bekezdés c) pontja a 2011: CLXXVII. törvény 45. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdés d) pontja a 2011: CLXXVII. törvény 45. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2024. évi XL. törvény 1. §-a szerint módosított szöveg.
A 7. § (3) bekezdés a) pontja a 2011: CLXXVII. törvény 46. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (3) bekezdés b) pontja a 2011: CLXXVIII. törvény 46. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (3) bekezdés c) pontja a 2011: CLXXVII. törvény 46. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (3) bekezdés g) pontja a 2013: XVII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdés h) pontja a 2013: XVII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdés i) pontja a 2013: XVII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdés j) pontja a 2013: XVII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdés k) pontja a 2013: XVII. törvény 4. §-ával megállapított, a 2017: L. törvény 360. §-a, a 2022: XXII. törvény 126. §-a szerint módosított szöveg.
A 7. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 2024. évi XL. törvény 1. §-a szerint módosított szöveg.
A 7. § (6) bekezdés a) pontja a 2024. évi XL. törvény 1. §-a szerint módosított szöveg.
A 7. § (6) bekezdés c) pontja a 2011: CXII. törvény 79. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7/A. §-t a 2020: XLVII. törvény 6. §-a iktatta be.
A 8. § a 2011: CLXXVII. törvény 46. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 8/A. §-t a 2020: CLXIX. törvény 3. §-a iktatta be.
A 9. § (1) bekezdése a 2011: CLXXVII. törvény 45. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdése a 2011: CLXXVII. törvény 46. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a 2011: CLXXVII. törvény 45. § (13) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a 2011: CLXXVII. törvény 46. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdése a 2011: CLXXVII. törvény 46. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (2) bekezdése a 2020: CLXIX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 12. §-t a 2019: CV. törvény 33. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 5. alcím a 2011: CLXXVII. törvény 46. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (1) bekezdése a 2020: CLXIX. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése a 2013: XVII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (4) bekezdését a 2020: CLXIX. törvény 6. §-a hatályon kívül helyezte.
A 13. § (5) bekezdése a 2011: CLXXVII. törvény 46. § b) pontja, a 2013: XVII. törvény 8. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (6) bekezdése a 2013: XVII. törvény 8. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (7) bekezdése a 2013: XVII. törvény 8. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdése a 2016: LXVIII. törvény 165. §-ával megállapított szöveg.
A 6. alcímet (15–16/A. §) újonnan a 2020: XLVII. törvény 7. §-a iktatta be.
A 16. § (1) bekezdése a 2024. évi XL. törvény 1. §-a szerint módosított szöveg.
A 17. § b) pontja a 2011: CLXXVII. törvény 46. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § c) pontját a 2013: XVII. törvény 6. §-a iktatta be.
A 18. § (2) bekezdését a 2012: CCV. törvény 279. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte. Újonnan a 2013: XVII. törvény 7. §-a iktatta be.
A 18. § (3) bekezdését a 2011: CLXXVII. törvény 47. §-a hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás