345/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (a továbbiakban: Batv.) 3. §-ának 9. pontja szerinti befektetési alap befektetéseire terjed ki.

(2) A rendelet Második Részének hatálya Batv. 3. § 1. pont a) alpontja szerinti ÁÉKBV befektetéseire terjed ki.

2. § (1) Az ÁÉKBV a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel kizárólag az alábbi eszközökbe fektethet:

(2) Az ÁÉKBV eszközeinek legfeljebb 10 százalékát fektetheti az (1) bekezdésben nem említett átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe; és nem vásárolhat sem nemesfémeket, sem nemesfémeket megtestesítő okiratokat. Az ÁÉKBV-k rendelkezhetnek járulékos likvid eszközökkel.

3. § (1) A 2. § (1) bekezdése szerinti értékpapír a következő feltételeket is teljesíti:

(2) A 2. § (1) bekezdése szerinti értékpapír lehet:

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kollektív befektetési forma befektetési alapkezelési tevékenységét olyan jogalanynak kell végeznie, amely a befektetők védelmét célzó tagállami szabályozás hatálya alá tartozik.

(4) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés b) pontjában foglalt pénzügyi eszköz származtatott eszközt tartalmaz, arra az eszközre az ÁÉKBV irányelv 51. cikkének a kibocsátás helye szerinti tagállam jogrendszerébe történő átültetése során meghatározott tagállami rendelkezések vonatkoznak.

4. § (1) A 2. § (1) bekezdése szerinti pénzpiaci eszköz teljesíti a következő feltételek valamelyikét:

(2) A 2. § (1) bekezdése szerinti pénzpiaci eszköz esetén a piaci árat naponta megbízható és ellenőrizhető módon kell megállapítani. Ez olyan értékelési rendszer segítségével történik, amely

(3) Az (2) bekezdésben meghatározott feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha a pénzpiaci eszközzel szabályozott piacon kereskednek, kivéve, ha az ÁÉKBV alapkezelő rendelkezésére álló információ alapján a pénzpiaci eszköz piaci árának naponta megbízható és ellenőrizhető módon való megállapíthatósága kétségbe vonható.

(4) Szabályozott piacon nem forgalmazott pénzpiaci eszköz forgalomba hozatala vagy kibocsátója a befektetők és megtakarítások védelme érdekében a 2. § (1) bekezdés h) pontja értelmében szabályozottnak minősül, ha:

(5) A 2. § (1) bekezdés h) pontjának hb) alpontjában meghatározott pénzpiaci eszköz vagy olyan pénzpiaci eszköz esetében, amelynek kibocsátója valamely tagállam regionális vagy helyi önkormányzata vagy valamely nemzetközi (közjogi) intézmény – de amelyre nem vállalt kezességet tagállam vagy tagállam szövetségi állama – a (4) bekezdés c) pontja szerinti információnak kell tekinteni

(6) 2. § (1) bekezdés h) pontjának hc) és hd) alpontjaiban meghatározott pénzpiaci eszköz esetében az (4) bekezdés c) pontja szerinti információnak kell tekinteni

(7) A 2. § (1) bekezdés h) pontjának ha) alpontjában meghatározott – de az (5) bekezdésben nem említett, és nem az Európai Központi Bank vagy valamely tagállam jegybankja által kibocsátott – pénzpiaci eszköz esetében az (1) bekezdés c) pontja szerinti információnak kell tekinteni a kibocsátással vagy a kibocsátási programmal, valamint a kibocsátónak a pénzpiaci eszköz kibocsátását megelőző jogi és pénzügyi helyzetével kapcsolatos információt.

5. § (1) A 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott származtatott ügyletnek kell tekinteni azon pénzügyi eszközöket, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek:

(2) A 2. § (1) bekezdés g) pont gc) alpontja szerinti tisztességes piaci ár alatt azt az összeget kell érteni, amelyért egy eszköz elcserélhető vagy egy kötelezettség kiegyenlíthető tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező független felek közti szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet keretében.

(3) A 2. § (1) bekezdés g) pont gc) alpontja szerinti megbízható és ellenőrizhető napi értékelés olyan – az ügyletben résztvevő ÁÉKBV által végzett – értékelést jelent, amely a (2) bekezdésben szereplő tisztességes piaci árnak megfelel, és nem csak az ügyletben résztvevő másik fél piaci árjegyzésén alapul, valamint megfelel a következő feltételeknek:

6. § (1) A 2. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontja szerinti indexnek kellően diverzifikáltnak kell lennie, ami azt jelenti, hogy az index valamely összetevőjét érintő ármozgás vagy kereskedelmi tevékenység nem befolyásolja túlzott mértékben az index alakulását.

(2) A 2. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontja szerinti indexnek megfelelő viszonyítási alapnak (benchmarknak) kell lennie annak a piacnak a számára, amelyre vonatkozik, s ez a következő feltételek teljesülését jelenti:

(3) A 2. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontja szerinti index nyilvánosságra hozatalának eleget kell tennie a következő feltételeknek:

(4) A 7. § (3) bekezdése szerinti származtatott eszközt tartalmazó értékpapír olyan pénzügyi eszköz lehet, amely megfelel a 3. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és amely olyan összetevőt tartalmaz, amely teljesíti a következő feltételeket:

(5) Az a pénzpiaci eszköz tekinthető származtatott eszközt tartalmazó pénzpiaci eszköznek, amely megfelel a 4. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyikének és a 4. § (2) – (3) bekezdésekben meghatározott valamennyi feltételnek, és amely a (4) bekezdés szerinti összetevőt tartalmaz.

(6) Az az értékpapír és pénzpiaci eszköz nem tekinthető származtatott eszközt tartalmazó értékpapírnak vagy pénzpiaci eszköznek, amely olyan összetevőt tartalmaz, amely az értékpapírtól vagy a pénzpiaci eszköztől függetlenül átruházható. Az ilyen összetevő önálló pénzügyi eszköznek tekintendő.

7. § (1) Amennyiben az ÁÉKBV-alapkezelő az általa kezelt ÁÉKBV részére származtatott ügyleteket is kíván kötni, az ÁÉKBV-alapkezelőnek olyan kockázatkezelő eljárást kell alkalmaznia, amely bármikor lehetővé teszi a származtatott ügyletekben lévő pozíciók kockázatának és az ÁÉKBV teljes kockázatához való hozzájárulásának nyomon követését és mérését; továbbá eljárást kell alkalmaznia az OTC származtatott ügyletek értékének pontos és független méréséhez.

(2) Az ÁÉKBV-alapkezelő rendszeresen közli a Felügyelettel a származtatott eszközök típusaira, a kockázatokra, a mennyiségi korlátokra vonatkozó információkat, valamint a kezelésében lévő minden egyes ÁÉKBV vonatkozásában a származtatott eszközökkel lebonyolított ügyletekkel kapcsolatos kockázatok becsléséhez kiválasztott módszereket. A Felügyelet ezeket az adatokat összesítve hozzáférhetővé teszi az, az Európai Rendszerkockázati Testület és az Európai Értékpapírpiac-felügyeleti Hatóság számára.

(3) A hatékony portfóliókezelés érdekében – a Felügyelet által megállapított feltételekkel és korlátok között – az ÁÉKBV az átruházható értékpapírokra és pénzpiaci eszközökre vonatkozó technikákat és eszközöket alkalmazhat. A származtatott ügyletek kötésének feltétele, hogy azok a portfólió hatékony kezelésének célját szolgálják. A származtatott eszközök alkalmazása nem járhat az e rendeletben, vagy az ÁÉKBV kezelési szabályzatában megállapított befektetési szabályok és korlátok megsértésével.

(4) Az ÁÉKBV-nek a származtatott ügyletekkel szembeni teljes (nettó) kitettsége nem haladhatja meg az ÁÉKBV nettó eszközértékének mértékét. A kitettség számítása során figyelembe kell venni az ügyletek alapjául szolgáló eszközök aktuális piaci értékét, az ügyletben részt vevő másik fél kockázatát (partnerkockázat), a jövőben esedékes piaci mozgások feltételezhető alakulását és az ügyletek lezárására rendelkezésre álló időt.

(5) Az ÁÉKBV-nek a származtatott ügyletek alapjául szolgáló egyes eszközökben meglévő kockázati kitettsége – figyelembe véve az adott eszközre vonatkozó származtatott ügyletekben megtestesülő nettósított kockázati kitettséget is – nem haladhatja meg az e rendeletben az adott eszközre megállapított befektetési korlátokat. E szabály alkalmazása során nem kell figyelembe venni az indexhez kötött származtatott ügyleteket, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, ha egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz származtatott eszközt tartalmaz.

8. § (1) Az ÁÉKBV eszközeinek legfeljebb

(2) Az ÁÉKBV tőzsdén kívüli származtatott ügylet alapján másik féllel szembeni partnerkockázati kitettsége nem haladhatja meg eszközeinek 5 százalékát, illetve, amennyiben az ügyletben részt vevő másik fél egy, a 2. § (1) bekezdésének f) pontjában említett hitelintézet, eszközeinek 10 százalékát.

(3) Nem haladhatja meg az ÁÉKBV eszközeinek 40 százalékát azon kibocsátók átruházható értékpapírjainak és pénzpiaci eszközeinek összértéke, amelyekben az ÁÉKBV által történő befektetések értéke egyenként meghaladja az ÁÉKBV eszközeinek 5 százalékát. Ez nem vonatkozik a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekben elhelyezett betétekre, illetve a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekkel lebonyolított OTC származtatott ügyletekre.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi, kibocsátókra vonatkozó korlátoktól függetlenül az ÁÉKBV-nek egy intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége nem haladhatja meg az ÁÉKBV eszközeinek 20 százalékát.

(5) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott korláttal szemben 35 százalékos korlát alkalmazható abban az esetben, ha az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy tagállam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja. Ezen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a (3) bekezdésben említett 40 százalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni.

(6) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott korláttal szemben 25 százalékos korlát alkalmazható Magyarországon székhellyel rendelkező jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelek esetében, továbbá olyan kötvények esetében, amelyek kibocsátója egy EGT-államban székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni. Amennyiben az ÁÉKBV eszközeinek több mint 5 százalékát fekteti az e bekezdés hatálya alá tartozó, egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírokba, ezeknek a befektetéseknek az összértéke nem haladhatja meg az ÁÉKBV eszközeinek 80 százalékát. Ezen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a (3) bekezdésben említett negyvenszázalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni.

(7) Az (1)–(6) bekezdésben előírt korlátokat nem lehet összevonni, így az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, illetve az ilyen vállalkozásnál elhelyezhető betétekbe és származtatott eszközökbe történő befektetések semmilyen körülmények között nem haladhatják meg az ÁÉKBV eszközeinek 35 százalékát.

(8) Az olyan társaságok, amelyek az összevont (konszolidált) éves beszámolók elkészítése szempontjából vagy az elfogadott nemzetközi számviteli szabályokkal összhangban egy vállalkozáscsoporthoz tartoznak, az e §-ban említett korlátok számítása céljából egy személynek minősülnek, azzal, hogy az ugyanazon vállalkozáscsoport átruházható értékpapírjaiba és pénzpiaci eszközeibe történő befektetések összértéke nem haladhatja meg az ÁÉKBV eszközeinek 20 százalékát.

9. § (1) A 8. § (1) bekezdésének a) pontjában megállapítottal szemben 20 százalékos korlát alkalmazandó abban az esetben, ha az ÁÉKBV befektetési politikájának célja olyan részvény-, vagy kötvényindex összetételének leképezése, ahol az index összetétele kellő mértékben diverzifikált, megfelelő viszonyítási eszközt jelent azon a piacon, amelyre vonatkozik, és az értékének alakulását a nyilvánosság számára is követhető módon közzéteszik.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított korlát helyett 35 százalékos korlát alkalmazható egy kibocsátó tekintetében, amennyiben az erőteljesen meghatározó az érintett szabályozott piacok és indexek esetében.

10. § (1) A 8. §-ban szereplő korlátoktól eltérően az ÁÉKBV eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti olyan, különböző átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket valamely EGT-állam, annak önkormányzata, harmadik ország, illetve olyan nemzetközi szervezet bocsátott ki vagy garantál, amelynek egy vagy több tagállam is tagja. A Felügyelet akkor engedélyez ilyen mértékű eltérést, ha az ÁÉKBV befektetői a 8. § szerinti korlátokat alkalmazó ÁÉKBV befektetőivel azonos szintű védelemben részesülnek, és az ÁÉKBV legalább hat különböző forgalomba hozatalból származó értékpapírral rendelkezik, és eszközeinek legfeljebb 30 százalékát fekteti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba.

(2) Az ÁÉKBV kezelési szabályzatában, jelentéseiben, és minden egyéb kereskedelmi kommunikációjában fel kell hívni a figyelmet az (1) bekezdés szerinti engedélyre, és meg kell nevezni azokat az értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államokat, önkormányzatokat vagy nemzetközi szervezeteket, amelyeknek az értékpapírjaiba az ÁÉKBV eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti.

11. § (1) Az ÁÉKBV eszközeinek legfeljebb 20 százalékát fektetheti a 2. § (1) bekezdésének e) pontjában szabályozott, egy adott ÁÉKBV befektetési jegyeibe, vagy egyéb kollektív befektetési forma értékpapírjába.

(2) Nem ÁÉKBV-nek minősülő befektetési alap befektetési jegyeinek, és egyéb kollektív befektetési értékpapíroknak az összértéke nem haladhatja meg az ÁÉKBV eszközeinek 30 százalékát.

(3) Ha az ÁÉKBV más olyan kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírba fektet be, amelyet közvetlenül vagy meghatalmazás alapján az adott ÁÉKBV alapkezelője, vagy azzal szoros kapcsolatban lévő másik alapkezelő kezel – ideértve azt, amikor az alapkezelő alvállalkozóként kezeli az adott alapot –, a befektetéssel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatosan az adott ÁÉKBV-re eladási és visszaváltási jutalék nem terhelhető.

(4) Ha az ÁÉKBV eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba fekteti, köteles közölni a tájékoztatójában a saját kezelési díja mellett a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértékét. Az ÁÉKBV éves jelentésében közzé kell tenni továbbá – a saját kezelési díja mellett – a tényleges befektetésként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő befektetési alapkezelési díjak legnagyobb mértékét.

12. § (1) Az ÁÉKBV egyetlen kibocsátóban sem szerezhet minősített befolyást, illetve nyilvánosan működő részvénytársaságban nem szerezhet nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget megalapozó befolyást.

(2) A fentieken túlmenően az ÁÉKBV:

(3) A (2) bekezdésben meghatározott korlátok figyelmen kívül hagyhatók a megszerzés időpontjában, amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök bruttó értékét vagy a forgalomba hozandó értékpapírok nettó értékét ebben az időpontban nem lehet meghatározni.

(4) Nem kell figyelembe venni az (1) és (2) bekezdésben szereplő korlátokat:

(5) A (4) bekezdés d) pontjában meghatározott eltérés kizárólag akkor alkalmazható, ha a harmadik ország területén lévő vállalkozás befektetési politikája megfelel az ÁÉKBV befektetési korlátainak, és azok túllépése szabályozásának.

13. § (1) Az ÁÉKBV nem köteles betartani az e részben foglalt befektetési korlátokat a tulajdonában lévő átruházható értékpapírokhoz vagy pénzpiaci eszközökhöz tartozó jegyzési jogok gyakorlása során, illetve a korlátoknak az ÁÉKBV-n kívül álló okból történő túllépése esetén. Az ÁÉKBV ilyen túllépés esetén az eladási ügyletei során – a befektetők érdekeinek figyelembevételével – a lehető leghamarabb, de legkésőbb 90 napon belül köteles megfelelni a fenti korlátoknak.

(2) A kockázatmegosztás elvének érvényesítése mellett az ÁÉKBV nem köteles betartani a 2. §-ban meghatározott befektetési korlátokat a működési engedély kiállítását követő 6 hónapon keresztül.

14. § (1) Az ÁÉKBV nem fektethet be a maga által kibocsátott befektetési jegybe.

(2) Az ÁÉKBV nem vásárolhat az ÁÉKBV-alapkezelő által kibocsátott értékpapírt, valamint az ÁÉKBV-alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével, ideértve a nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírokat és a tőzsdére bevezetett értékpapírokat is.

(3) Az ÁÉKBV nem vásárolhat az ÁÉKBV-alapkezelő tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket, és nem értékesíthet pénzügyi eszközt az ÁÉKBV-alapkezelő részére.

(4) Az ÁÉKBV-nek az ÁÉKBV-alapkezelő kapcsolt vállalkozásaival kötött, valamint az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt egyéb kollektív befektetési formák, valamint portfóliók egymás közötti ügyletei esetén az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell.

15. § (1) Az ÁÉKBV eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az ÁÉKBV jogosult a hitelfelvételhez óvadékot nyújtani. Az ÁÉKBV kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. E rendelet alkalmazása során nem minősül hitelfelvételnek az ÁÉKBV-t terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége.

(2) Az ÁÉKBV nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására.

(3) Az ÁÉKBV nem köthet fedezetlen eladási ügyleteket.

(4) Az ÁÉKBV a kezelési szabályzatában foglalt feltételek szerint jogosult az eszközei terhére származtatott ügyleteihez óvadékot nyújtani.

(5) Az ÁÉKBV értékpapírkölcsön ügylet keretében kölcsön vehet, vagy kölcsön adhat értékpapírt, feltéve, hogy annak lehetőségét és feltételeit a kezelési szabályzat tartalmazza. A 8. § szerinti limiteknek való megfelelés szempontjából az egyes értékpapírok összes eszközön belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az ÁÉKBV nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem kell figyelembe venni azonban a kölcsönvett értékpapírt.

16. § (1) A gyűjtő-ÁKBV a 2. §-ban, a 8. §-ban, 11. §-ban és a 12. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően eszközeinek legalább 85 százalékát egy másik ÁÉKBV vagy annak részalapja (cél-ÁÉKBV) kollektív befektetési értékpapírjaiba fektetheti.

(2) A gyűjtő-ÁÉKBV eszközeinek legfeljebb 15 százalékát tarthatja az alábbi befektetésekben:

(3) Ha a cél-ÁKBV legalább két gyűjő-ÁKBV befektetővel rendelkezik, a cél-ÁÉKBV kezelési szabályzata korlátozhatja más befektetők tulajdonszerzését.

(4) Ha a magyarországi székhelyű cél-ÁÉKBV befektetési jegyeit nem forgalmazza nyilvánosan más EGT-államban, és egy vagy több, kizárólag magyarországi székhelyű gyűjtő ÁÉKB befektetéseivel rendelkezik, nem alkalmazandók a Batv. 83–85. §-ának rendelkezései.

17. § (1) Nyilvános értékpapír befektetési alap – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag az alábbi eszközökbe fektethet be:

(2) Az e fejezet hatálya alá tartozó befektetési alapok eszközeinek legfeljebb 10 százalékát befektethetik az (1) bekezdésben nem említett értékpapírokba, vagy egyéb pénzügyi eszközökbe. A befektetési alap rendelkezhet járulékos likvid eszközökkel.

18. § (1) A befektetési alap eszközeinek 10 százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 15 százalékos korlát alkalmazható olyan átruházható értékpapírok tekintetében, amelyeket szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren forgalmaznak, feltéve, hogy az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 25 százalékos korlát alkalmazható Magyarországon székhellyel rendelkező jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelek esetében, továbbá olyan kötvények esetében, amelyek kibocsátója egy tagállamban székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni. Amennyiben a befektetési alap eszközeinek több mint 10 százalékát fekteti az e bekezdés hatálya alá tartozó, egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírokba, ezeknek a befektetéseknek az összértéke nem haladhatja meg a befektetési alap eszközeinek 80 százalékát.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 35 százalékos korlát alkalmazható abban az esetben, ha az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy EGT-állam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja.

(5) A befektetési alap eszközeinek 40 százalékát nem haladhatja meg azon kibocsátók átruházható értékpapírjainak és pénzpiaci eszközeinek összértéke, amelyekben a befektetési alap által történő befektetések értéke egyenként meghaladja a befektetési alap eszközeinek 10 százalékát. Ez nem vonatkozik a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekben elhelyezett betétekre, illetve a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekkel lebonyolított OTC származtatott ügyletekre. A (3)–(4) bekezdésben szabályozott értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a 40 százalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni.

19. § A 18. §-ban szereplő korláttól eltérően a befektetési alap eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti EGT-állam vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált állampapírokba és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, ha eszközeinek legfeljebb 35 százalékát fekteti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba.

20. § Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát erre a kezelési szabályzatban kifejezetten fel kell hívni a befektetők figyelmét meghatározva az ebből fakadó speciális kockázatokat is.

21. § (1) A befektetési alap eszközeinek legfeljebb 20 százalékát fektetheti egy adott befektetési alap befektetési jegyeibe, vagy egyéb kollektív befektetési forma értékpapírjába.

(2) Ha a befektetési alap más olyan befektetési jegybe, vagy kollektív befektetési értékpapírba fektet be, amelyet közvetlenül vagy meghatalmazás alapján az adott befektetési alap alapkezelője, vagy azzal szoros kapcsolatban lévő másik alapkezelő kezel – ideértve azt, amikor az alapkezelő alvállalkozóként kezeli az adott alapot –, a befektetéssel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatosan az adott befektetési alapra eladási és visszaváltási jutalék nem terhelhető.

(3) Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más befektetési alapokba, kollektív befektetési formákba fekteti, köteles közölni a tájékoztatójában a saját kezelési díja mellett a befektetési célként szereplő befektetési alapokat és egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértékét. A befektetési alap éves jelentésében közzé kell tenni továbbá – a saját kezelési díja mellett – a tényleges befektetésként szereplő más befektetési alapokat, egyéb kollektív befektetési formákat terhelő befektetési alapkezelési díjak legnagyobb mértékét.

(4) A befektetési alap befektetési politikája rendelkezhet akként, hogy (1) bekezdésben meghatározott korlátot meghaladó mértékben fektethet be egy másik befektetési alapba, vagy kollektív befektetési formába. Ebben az esetben

(5) A befektetési alap nevében szerepeltetni kell az „alapba fektető alap” vagy „alapok alapja” elnevezést, ha a befektetési alap befektetési politikája szerint eszközeinek több mint 80 százalékát fekteti vagy fektetheti befektetési jegyekbe vagy egyéb kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírokba.

22. § (1) A befektetési alap az alábbi feltételekkel köthet származtatott ügyletet:

(2) A befektetési alap – származtatott ügyletek figyelembevételével számított – teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a befektetési alap nettó eszközértékének a kétszeresét. A teljes nettósított kockázati kitettségen a befektetési alap egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettségek abszolút értékeinek összegét kell érteni. A befektetési alapnak az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell. Az alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezésé céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni.

(3) A befektetési alapnak az egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az e rendeletben vagy az alap kezelési szabályzatában az adott eszközre megállapított befektetési korlátokat. E szabály alkalmazása során nem kell figyelembe venni az indexhez kötött származtatott ügyleteket, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, ha egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz az adott eszközön alapuló származtatott ügyletet is tartalmaz.

(4) A befektetési alap a kezelési szabályzatban köteles rendelkezni:

23. § (1) A befektetési alap jogosult az általános befektetési korlátokat meghaladóan befektetni származtatott ügyletekbe az alábbi feltételek teljesülése esetén:

(2) Az olyan nyilvános származtatott alap esetében, amely úgy rendelkezett, hogy

24. § (1)³ Az olyan befektetési alap esetében, amely befektetési politikájában valamely index vagy indexek meghatározott arányú együttesének leképezésére vállalkozott, az index kosarát alkotó eszközökre vonatkozóan nem kell alkalmazni az adott eszközök tekintetében meghatározott befektetési korlátokat, amennyiben

(2) Az indexkövető alap csak olyan index leképezésére jöhet létre, amelynek értéke legalább egy éven keresztül folyamatosan közzétételre került. Az index folyamatos közzététele megszűnésének esetén az indexkövető alapot kilencven napon belül meg kell szüntetni, illetve át kell alakítani. A határidőt a Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hatvan nappal meghosszabbíthatja.

(3) A (2) bekezdésében meghatározott index készítőjének függetlennek kell lennie az adott indexet leképező indexkövető befektetési alap kezelőjétől. Az index készítője és az adott indexet leképező befektetési alap kezelője abban az esetben lehet ugyanazon gazdasági csoport része, ha az összeférhetetlenség kezelését belső szabályzatban határozzák meg.

25. § (1) A nyilvános befektetési alap egyetlen kibocsátóban sem szerezhet minősített befolyást, illetve nyilvánosan működő részvénytársaságban nem szerezhet nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget megalapozó befolyást.

(2) A fentieken túlmenően a nyilvános befektetés alap:

(3) A (2) bekezdés b) pontjaiban meghatározott korlát figyelmen kívül hagyható a megszerzés időpontjában, amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bruttó értékét vagy a forgalomba hozandó értékpapírok nettó értékét ebben az időpontban nem lehet meghatározni.

(4) Nem kell figyelembe venni az (1) és (2) bekezdésben szereplő korlátokat:

26. § Az egyéb, befektetésekre vonatkozó általános szabályokra a 13–14. § rendelkezései megfelelően irányadók.

27. § A hitelfelvételre, az értékpapírkölcsönre, az eszközök megterhelésére a 15. § rendelkezései megfelelően irányadók.

28. § A zártkörű értékpapír befektetési alapok kizárólag az alábbi eszközökbe fektethetnek be:

29. § (1) A zártkörű értékpapír befektetési alap eszközeinek 20 százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba, vagy pénzpiaci eszközökbe.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 25 százalékos korlát alkalmazható Magyarországon székhellyel rendelkező jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelek esetében, továbbá olyan kötvények esetében, amelyek kibocsátója egy tagállamban székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben a befektetési alap eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírokba és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, ha eszközeinek legfeljebb 35 százalékát fekteti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba.

(4) Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát erre a kezelési szabályzatban kifejezetten fel kell hívni a befektetők figyelmét meghatározva az ebből fakadó speciális kockázatokat is.

30. § A zártkörű értékpapír befektetési alapok más kollektív befektetési formákba történő befektetéseire a 21. §-ban leírtak irányadóak.

31. § A zártkörű értékpapír befektetési alapok származtatott ügyleteire a 22–23. §-ban leírtak irányadóak, azzal, hogy a befektetési alap kezelési szabályzatában egyedileg meghatározható a származtatott ügyletekben lévő pozíciók összesített kockázati kitettségének mértéke.

32. § A zártkörű indexkövető befektetési alapra a 24. § rendelkezései megfelelően irányadóak.

33. § A zártkörű értékpapír befektetési alapra a 25. § rendelkezései megfelelően irányadóak.

34. § Az egyéb, befektetésekre vonatkozó általános szabályokra a 13–14. § rendelkezései megfelelően irányadók.

35. § A hitelfelvételre, az értékpapírkölcsönre, az eszközök megterhelésére 15. § rendelkezései megfelelően irányadók.

36. § (1) Az ingatlanalap olyan befektetési alap, amely eszközeit a 37. §-ban meghatározott eszközökbe fektetheti.

(2) Az ingatlanalap nevében fel kell tüntetni az „ingatlanalap” vagy az „ingatlan befektetési alap” elnevezést.

(3) Azon ingatlanalap esetében, amelynél az építés alatt álló ingatlanok aránya az ingatlanalap befektetési politikája szerint meghaladhatja az ingatlanalap eszközeinek 35 százalékát, az ingatlanalap elnevezésében szerepeltetni kell az „ingatlanfejlesztő alap” kifejezést.

37. § Az ingatlanalap eszközeit az alábbi eszközökbe fektetheti:

38. § (1) Az ingatlanalap ingatlant illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot a tulajdonszerzési módok bármelyikével, így különösen adásvételi, csereszerződéssel, beleértve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) az adásvétel különös nemeiként nevesített szerződéseket, illetve időpont vagy feltétel bekövetkezésétől függő hatályú szerződéseket is, továbbá apportálás eredményeképpen szerezhet. Az ingatlanalap ingatlant, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot a tulajdonátruházási módok bármelyikével átruházhat. Az alapkezelő az alapkezelési tevékenysége részeként az alap nevében ezen túlmenően minden olyan jogügyletet megköthet, ami az ingatlanalap befektetési céljai elérése, továbbá a kockázatok kezelése érdekében szükséges, beleértve az ingatlanok üzemeltetésével, fenntartásával, hasznosításával, fejlesztésével kapcsolatosan feladatok ellátását.

(2) Az apportálandó ingatlanok értékét az ingatlanalap könyvvizsgálója és ingatlanértékelője együttesen állapítja meg. Amennyiben az apportra az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán kerül sor, az apportálandó ingatlanokat részletesen be kell mutatni az ingatlanalap tájékoztatójában, illetve a kezelési szabályzatában.

(3) Az ingatlanok ingatlanalap általi megszerzésére, elidegenítésére, valamint az ingatlanalap tulajdonát képező ingatlanok megterhelésére vonatkozó szerződések létrejöttéhez a letétkezelő Ptk. 215. § (1) bekezdése szerinti beleegyezése szükséges. A letétkezelő az adott ügyletet csak a befektetési alapokra vonatkozó jogszabályok szerint minősíti, beleegyezése során a befektetési alapkezelő döntését üzleti megfontolások szempontjából nem értékeli.

(4) E rendelet ingatlanalap vagy ingatlantársaság tulajdonában álló ingatlanra vonatkozó rendelkezései nem érintik az egyéb jogszabályok alapján arra jogosultak által az ingatlan tulajdoni lapjára történő jogok és tények bejegyzését illetve feljegyzését.

39. § (1) A 41. §-ban, illetve a 43. §-ban foglaltak figyelembevételével az ingatlanalap tájékoztatója, illetve kezelési szabályzata tartalmazza a befektetési szabályokat, meghatározva

(2) A befektetési szabályok vonatkozásában egy ingatlannak minősül az ingatlan-nyilvántartásban egy helyrajzi számon (alszámon) nyilvántartott, önállóan forgalomképes ingatlan.

(3) Az olyan egybefüggő (telek) ingatlan, amelynek önálló ingatlanokra történő megosztását az illetékes ingatlanügyi hatóság jogerősen elbírálta, vagy a hatályos helyi építési szabályzat előírja, a befektetési szabályok szempontjából annyi ingatlannak minősül, ahány ingatlanra az megosztásra kerül.

(4) Az olyan felépítmény, amelyre a társasház létrehozására vonatkozó társasházi alapító okiratot az ingatlanügyi hatósághoz – a tulajdoni lapon széljegyzéssel igazoltan – benyújtották, a befektetési szabályok szempontjából annyi ingatlannak minősül, ahány társasházi tulajdoni különlappal önálló ingatlan kialakításra kerül.

40. § (1) Építés alatt állónak minősül az a telekingatlan vagy felépítmény, amelyen az ingatlanalap kizárólag saját kockázatára, saját nevére szóló építési vagy létesítési engedély alapján kivitelezési munkát folytat, illetve végeztet, azaz amelyre az építési naplót megnyitották, és amelyre használatbavételi engedélyt még nem adtak ki.

(2) Meglevő (azaz korábban kiadott jogerős használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező) épületen végzett beruházás (átalakítása, felújítás) esetében az építés alatt álló ingatlanokra vonatkozó limit kiszámítása céljára

(3) Az ingatlanalap olyan ingatlanon folytathat, illetve végeztethet kivitelezési tevékenységet, amely

41. § (1) A nyilvános nyílt végű ingatlanalap portfóliójában megszerzéskor egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg az ingatlanalap eszközeinek 20 százalékát, nyilvános zárt végű ingatlanalap esetében pedig az ingatlanalap eszközeinek 30 százalékát.

(2) Az építés alatt álló ingatlanok összértéke nem haladhatja meg az alap eszközeinek 75 százalékát.

(3) A nyilvános ingatlanalap nem fektethet ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokba, kivéve azon vagyoni értékű jogokat, amelyek az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok rendeltetésszerű használatához, hasznosításához szükségesek.

(4) A nyilvános ingatlanalap a 37. § d) és e) pontjában hivatkozott eszközök tekintetében köteles betartani a nyilvános értékpapír alapokra vonatkozó befektetési előírásokat és korlátokat, és – az (5) bekezdés a) pontja kivételével – a 37.§ d) és e) pontjában hivatkozott eszközökön belül csak likvid eszközökbe fektethet. Nyilvános ingatlanalap származtatott ügyletet kizárólag fedezeti (kockázatcsökkentési) célból köthet.

(5) Az ingatlanalap jogosult arra, hogy eszközeinek 20 százaléka erejéig olyan kollektív befektetési formába fektessen, amely

(6) A nyilvános nyílt végű ingatlanalap eszközeinek legalább 15 százalékát köteles likvid eszközökben tartani. E § alkalmazása szempontjából a likvid eszközök közé számítandó a feltétel nélkül és azonnal lehívható, legalább 30 napos pénzkölcsön (likviditási kölcsön), továbbá az azonnal visszaváltható, (5) bekezdés b) pont szerinti kollektív befektetési értékpapír is.

42. § (1) A nyilvános ingatlanalap a nettó eszközértékének számításkor figyelembe vehető ingatlanok, ingatlan beruházások összértékének 60 százalékáig a kezelési szabályzatban foglalt feltételekkel ingatlanfinanszírozás, ingatlan-beruházás finanszírozása és likvid eszköz biztosítása céljából kölcsönt vehet fel. Az ingatlantársasági részesedéssel rendelkező ingatlanalapnak a kölcsön felvételi limit számításakor figyelembe kell venni az ingatlanalap részesedésével működő ingatlantársaság által felvett kölcsönt is az ingatlanalap ingatlantársaságban való részesedése arányában, kivéve, ha azt az ingatlanalap nyújtotta az ingatlantársaságnak.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kölcsön, továbbá minden egyéb, az alap befektetési politikájának megfelelő ügylet fedezeteként, vagy az alap befektetési politikájának megfelelő ügylet megvalósítása céljából az ingatlanalap a tulajdonában lévő ingatlant megterhelheti, arra jelzálogjogot, vételi jogot alapíthat, ingatlantársaságbeli részesedésére jelzálogot, vételi jogot alapíthat, illetve az ingatlantársaságbeli részesedését megtestesítő értékpapírra óvadékot alapíthat, az adott ingatlanból, ingatlantársaságbeli részesedésből befolyó bevételt, az ingatlanra kötött vagyonbiztosítást, az ingatlanra vonatkozó munkát elvégző vállalkozóval kötött szerződésből eredő vagy az általa átadott bankgarancián, jóteljesítési, jótállási és/vagy szavatossági biztosítékokon alapuló követelést a kölcsönnyújtóra engedményezheti.

(3) Az ingatlanalap portfóliójában lévő, biztosítható ingatlanokra összkockázatú vagyonbiztosítást kell kötni és folyamatosan fenntartani. E kötelezettségének az ingatlanalap az ingatlanok bérlői által kötött, és az ingatlanalapra vagy az ingatlanalap által megjelölt hitelezőre engedményezett biztosítás formájában is eleget tehet.

(4) Az ingatlanalap kölcsönt nyújthat ingatlanfinanszírozás, ingatlan-beruházás finanszírozása és likvid eszköz biztosítása céljából olyan ingatlantársaságnak, amelyben az ingatlanalap részesedéssel rendelkezik. Az ingatlanalap az ingatlantársaság részére kizárólag az ingatlantársaságbeli részesedése arányában nyújthat kölcsönt. Ezen korlát megállapítása során az ingatlantársaság valamennyi tagja (részvényese) által az ingatlantársaság részére nyújtott kölcsönök tőkeösszegét össze kell számítani és az ingatlanalap az összeszámítás eredményeként kapott összegből az ingatlantársaságban fennálló részesedése arányáig nyújthat kölcsönt. Amennyiben az ingatlantársaság által felvett kölcsönök visszafizetésére tekintettel az előbbi arány az ingatlanalap vonatkozásában sérül, azt 90 napon belül helyre kell állítani. Az ingatlanalap által nyújtott kölcsönt biztosítékokkal kell ellátni. Az ingatlanalap ingatlantársaságbeli részesedésének megszűnésekor az ingatlanalapot azonnali felmondási jog illeti meg a kölcsön tekintetében amennyiben az teljes egészében nem térült meg a részesedés megszűnéséig.

43. § (1) Nyilvános ingatlanalap rendelkezhet úgy, hogy

(2) Zártkörű, vagy az (1) bekezdés szerinti nyilvános ingatlanalap kezelési szabályzata a 41. §-ban szabályozottaktól eltérően is meghatározhatja az egyes eszközök összes eszközön belüli maximális arányát, valamint az ingatlanalap a kezelési szabályzat adta keretek között eltérhet a 42. §-ban szereplő kölcsön felvételi korláttól. Eltérés esetén a kezelési szabályzatban részletesen be kell mutatni az eltérés lehetőségét és annak indokát.

44. § (1)⁴ Az ingatlanalap és az ingatlantársaság az ingatlanok és vagyoni értékű jogok értékének megállapításával ingatlanértékelőt bíz meg. Az ingatlanalap és a részesedésével működő ingatlantársaság kizárólag ugyanazt az ingatlanértékelőt bízhatja meg az előbbi feladattal. Ingatlanértékelő szervezet esetén a megbízásban az ingatlanértékelő szervezet alkalmazásában álló, az értékelést ténylegesen végző természetes személyt is meg kell határozni. A megbízás létrejöttéhez a letétkezelő Ptk. 215. § (1) bekezdése szerinti beleegyezése, továbbá a Felügyelet jóváhagyása szükséges. A megbízás megszüntetése esetén a szerződés az új ingatlanértékelő megbízásának hatálybalépésével – amely érdekében a befektetési alapkezelő köteles haladéktalanul intézkedni – szűnik meg.

(2) Az ingatlanértékelőnek, e rendelet szerinti tevékenységével okozott kár megtérítése érdekében mindenkor káreseményenként legalább kétszázötvenmillió, illetve évente együttesen legalább háromszázhetvenötmillió forint összegű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. Az ingatlanértékelő felelősségbiztosítási szerződésének minimális tartalmi követelményeit külön jogszabály állapítja meg.

(3)⁵

(4) Az ingatlanértékelést végző természetes személy az (1) bekezdés szerinti jogviszonyban egyidejűleg legfeljebb öt ingatlanalapnál vagy ingatlantársaságnál láthat el ingatlanértékelői feladatot, egy adott alap esetében legfeljebb 5 évig.

45. § (1) Az ingatlanok és vagyoni értékű jogok értékelése piaci összehasonlításon alapuló módszerrel, nettó jelenérték számításon alapuló módszerrel, vagy újraelőállítási költségen alapuló módszerrel történhet, azzal, hogy az értékelési módszer választását részletesen indokolni kell, és a továbbiakban – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – minden időszakban ugyanezen módszerrel kell az adott ingatlant értékelni.

(2) Ha az ingatlanértékelő úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdés szerint kiválasztott és alkalmazott értékelési módszer a továbbiakban már nem alkalmas a piaci érték megállapítására, az értékelési módszert meg kell változtatni, és az indokokat az értékelési szakvéleményben részletesen be kell mutatni.

46. § (1) Az ingatlanértékelő határozza meg

(2) Az ingatlanértékelő az ingatlanalap, illetve az ingatlanalap ingatlantársaságban fennálló részesedése esetén az ingatlantársaság tulajdonában lévő ingatlanok és az ingatlanalapot illetve az ingatlantársaságot illető vagyoni értékű jogok értékét építés alatt álló ingatlan esetében legalább hathavonta, egyéb ingatlan és vagyoni értékű jogok esetében legalább évente köteles megállapítani, és az értékelésről a (3) bekezdés szerinti szakvéleményt készíteni.

(3) Az ingatlanértékelő szakvéleményében

(4) Az ingatlanértékelő a (2) bekezdés szerinti értékelést építés alatt álló ingatlan esetében legalább háromhavonta, egyéb ingatlanok esetében legalább hathavonta köteles felülvizsgálni. A felülvizsgálat alátámasztására az ingatlanértékelő egyszerűsített szakvéleményt készít, melyben mindazon jellemzők, adatok, dokumentumok esetében, amelyek a legutóbbi szakvéleményben foglaltakhoz képest változatlanok, egyértelműen és azonosítható módon hivatkozik a legutóbbi ingatlanértékelés megállapításaira és a megállapítások alátámasztására.

(5) A befektetési alapkezelő haladéktalanul tájékoztatja az ingatlanértékelőt minden olyan változásról, amely az ingatlanok értékét jelentősen befolyásolhatja, különösen az ingatlanalap tulajdonában álló ingatlan átminősítéséről, az arra vonatkozó perfeljegyzésről, a bérbe adott ingatlanok éves bérleti díj bevételének 10 százalékát elérő változásról, az ingatlan beépíthetőségét érintő változásokról, arról, ha az ingatlanra építési, létesítési, fennmaradási vagy használatbavételi engedélyt kap illetve amennyiben az ingatlan műemléki védelem vagy helyi védettség vagy változtatási tilalom alá kerül, ezek módosulnak vagy megszűnnek, az ingatlan értékének 10 százalékát meghaladó biztosítási káreseményről.

47. § (1) Amennyiben a nyilvános nyílt végű ingatlanalapok befektetési jegyeinek visszaváltását a befektetési alapkezelő vagy a Felügyelet a Batv. 85. § (2) bekezdésében meghatározott ok miatt felfüggeszti, az ingatlanok és vagyoni értékű jogok értékét legkésőbb a forgalmazás tervezett újraindítását megelőzően ismét meg kell állapítani. Az értékelést egy külső ingatlanértékelővel kell ellenőriztetni. A külső ingatlanértékelőre a 44–46. §-ban foglaltak megfelelően irányadók.

(2) Amennyiben egy adott ingatlan vonatkozásában a külső ingatlanértékelő nem fogadja el az ingatlanalap ingatlanértékelője által megállapított értéket, az adott ingatlan értékét a két ingatlanértékelő együttesen köteles megállapítani. Ennek hiányában a forgalmazás nem kezdhető meg.

48. § (1) Az ingatlanalap ingatlantársaságban részesedést szerezhet, tőkét emelhet és részesedést tarthat fönn, amennyiben erre a kezelési szabályzat lehetőséget ad, és a részesedés nem sérti az e rendeletben, valamint a kezelési szabályzatában meghatározott befektetési szabályokat. Az ingatlantársasági részesedés megszerzéséhez a letétkezelő Ptk. 215.§ (1) bekezdése szerinti beleegyezése szükséges. Az ingatlanalap ingatlantársaságban jegyzett tőkéjében meglévő részesedésének és az ingatlanalapot az ingatlantársaság legfőbb szervének ülésén megillető szavazati jogok mértéke (utóbbi javára) eltérhet egymástól.

(2) Semmis az a jogügylet, amelyet az ingatlantársaság, vagy az adott ingatlantársaság vonatkozásában az ingatlanalap e rendelet előírásait sértő módon kötött.

(3) A jelen fejezetben ingatlantársaságnak minősül a tagok (részvényesek) korlátozott felelősségével működő, önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan vállalkozás,

(4) Amennyiben az ingatlanalap ingatlantársaságban való részesedésszerzését követően a (3) bekezdésben foglalt valamely feltétel nem teljesül, az ingatlanalap köteles 180 napon belül az adott feltételt helyreállítani, vagy intézkedni az ingatlantársaságban fennálló részesedés értékesítése iránt.

(5)⁶ Az ingatlanalap által tulajdonolt ingatlantársasági részesedés értékét legalább az ingatlanalap által tulajdonolt ingatlanok értékelésével egyező gyakorisággal kell megállapítani. Az ingatlantársaság – ingatlanalap tulajdoni hányadával korrigált – nettó eszközérték-számítás során figyelembe vett értéke megegyezik az ingatlantársaság által tartott ingatlan és vagyoni értékű jog értékbecslő által fordulónapra vonatkozóan meghatározott piaci értékével, növelve az ingatlantársaság pénz- és értékpapír eszközei, valamint követelései értékével és csökkentve az ingatlantársaság kötelezettségei értékével. A pénz- és értékpapír állomány, valamint a követelések és kötelezettségek, aktív és passzív időbeli elhatárolások, céltartalékok és egyéb vagyontárgyak fordulónapra vonatkozó értékét az ingatlantársaság fordulónapra vonatkozó főkönyvi kivonata, év végén a független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámoló adatai alapján, az ingatlanalap kezelési szabályzatában rögzített eszközértékelési szabályok figyelembevételével kell meghatározni.

49. § (1) Az ingatlantársaság létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy

(2) Az ingatlantársaság által alkalmazott számviteli politikában biztosítania kell az ingatlanalap nettó eszközérték számításához célszerűen szükséges adatok és információk rendelkezésre állását, valamint a számviteli politika és eszközértékelési szabályok összhangját az ingatlanalap könyvvezetésére, valamint eszközértékelésére vonatkozó előírásokkal.

(3) Az ingatlantársaság az adott hónap 10. napjáig havi jelentést készít a tulajdonában levő ingatlanokról, egyéb eszközeiről és kötelezettségeiről, ezen kívül a félév lezárását követően 30 napon belül féléves, az év lezártát követő 60 napon belül éves, utóbbi esetben az ingatlanalap könyvvizsgálója által hitelesített jelentést bocsát az ingatlanalap rendelkezésére.

(4) Az ingatlantársasági részesedés értékeléséhez az ingatlantársaság az alábbi dokumentumokat köteles a befektetési alapkezelő kérésére rendelkezésre bocsátani:

(5) Az ingatlantársaság az ingatlanalapokra érvényes általános szabályok szerint köteles az egyéb, pénzügyi eszközeit a benne részesedéssel rendelkező ingatlanalap letétkezelőjénél tartani.

50. § (1) Az ingatlantársaság, amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, nem nyújthat hitelt és kölcsönt, ingatlanait és egyéb eszközeit csak visszterhesen idegenítheti el, azokat csak az ingatlanalapra vonatkozó szabályokkal egyező módon terhelheti meg.

(2) Az ingatlantársaság kizárólag az adott ingatlantársaságban részesedéssel rendelkező ingatlanalapnak adhat kölcsönt. A kölcsönt biztosítékokkal kell ellátni. Az ingatlanalap részesedésének megszűnése esetén az ingatlantársaság által nyújtott kölcsönnek teljes egészében meg kell térülnie.

(3) Az ingatlantársaság által felvett kölcsönök összege az ingatlantársaságban részesedéssel rendelkező ingatlanalapra vonatkozó e rendelet szerinti hitelfelvételi korlátba beszámít, az adott alap tulajdonosi részesedésének arányában. Amennyiben az ingatlantársaság az ingatlanalap kizárólagos tulajdonában áll, az előbbi korlát számítása során figyelmen kívül marad az ingatlantársaság által az ingatlanalaptól felvett kölcsönök összege.

(4) Az ingatlantársaság által a kölcsönfelvételhez kapcsolódó biztosítéknyújtásra az ingatlanalap általi biztosítéknyújtásra vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.

51. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

52. § Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

53. §⁷