PÜ BH 2011/36
PÜ BH 2011/36
2011.02.01.
Általános kártérítés megítélésére akkor kerülhet sor, ha bizonyítást nyer, hogy a károsultnak a kára bekövetkezett, a kár mértéke azonban pontosan nem állapítható meg a teljes körűen lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen sem [Ptk. 359. § (1) bek.].
A felperes 2007. június 26-án 2 700 000 forint vételárért megvásárolta az alperestől a használt Ford Mondeo típusú személygépkocsit. A gépjármű 3–400 km megtételét követően meghibásodott, üzemképtelenné vált. A gépkocsit Cs. I. szerelő közeli telephelyére vonatatták, aki az autó vizsgálatát követően arról tájékoztatta a felperest, hogy a hibát a turbó-feltöltő kompresszor kerekének törése okozta. A felperes megkeresésére az alperes képviselője az autó kijavítása elől elzárkózott, az alperes a gépkocsival továbbiakban nem kívánt foglalkozni. Cs. I. a felperes által vásárolt használt turbó-feltöltőt a gépjárműbe beszerelte, azonban a motor egyenetlenül járt. Ezt követően N. J. szerelő a felperes által vásárolt 4 db használt injektort szerelt be a motorba, azonban a jármű továbbra sem volt működőképes.
A felperes módosított keresetében összesen 1 662 327 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A turbó-feltöltő és annak beszerelése díja címén 330 000 forintot, a porlasztócsúcsok bemérésének díjaként 48 000 forintot, olaj, olajszűrő, levegőszűrő, és gázolajszűrő csere miatt 41 375 forintot, a gépkocsiban az eltelt idő miatt bekövetkezett értékcsökkenés címén 895 000 forintot, forgalomba helyezési és átírás költség címén 47 952 forintot, eredetiségvizsgálat díjaként 20 000 forintot, B. T. igazságügyi szakértő részére kifizetett díj címén 50 000 forintot, műszaki vizsgálat és zöldkártya díjaként 30 000 forintot, míg általános kártérítés címén 200 000 forintot követelt.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A megyei bíróság ítéletével – az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva – az alperest 469 375 forint és járulékai megfizetésére kötelezte a felperes részére, míg ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A felperes igazolási kérelme folytán a megyei bíróság ítéletével a korábbi ítéletét hatályában fenntartotta.
A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes hibásan teljesített, ezért a bíróság a felperes módosított keresetének részben helyt adva 469 375 forint megfizetésére kötelezte az alperest a felperes részére, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A bíróság alaposnak ítélte a felperes igényét a turbó és annak beszerelése díja címén 330 000 forint, a porlasztócsúcsok bemérésének díja címén 48 000 forint, olaj, olajszűrő, levegőszűrő és gázolajszűrő cseréje miatt 41 375 forint, és B. T. szakértő részére kifizetett 50 000 forint tekintetében. A bíróság a gépkocsiban az eltelt idő miatt bekövetkezett értékcsökkenés címén előterjesztett 895 000 forint iránti keresetet arra hivatkozva találta alaptalannak, hogy a gépjármű életkora miatt bekövetkezett forgalmi értékcsökkenés és az alperes hibás teljesítése között az ok-okozati összefüggés nem állapítható meg, mivel pusztán az idő múlására figyelemmel akár egy újonnan vásárolt gépkocsi forgalmi értékében is jelentős értékcsökkenés következik be akkor is, ha az hosszú időn keresztül használaton kívül van. Miután a felperes ebben a körben a kártérítési igényét a Ptk. 299. § (2) bekezdésére alapította, a másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperes a szerződésben meghatározott kötelezettségét határidőben, késedelem nélkül teljesítette, míg a felperes szavatossági igényének teljesítésével kapcsolatban az alperes részéről mindaddig nem következett be késedelem, amíg a bíróság jogerős ítéletben a szavatossági felelősségét nem állapította meg. A rendelkezésre álló adatokból a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes nem az alperes hibás teljesítése miatt nem tudott élni tulajdonosi jogaival, hanem azért, mivel a gépjármű meghibásodását követően megkísérelte annak javíttatását, ami azonban szakszerűtlenül, alkalmatlan alkatrész felhasználásával történt, ami a gépkocsi további meghibásodását okozta.
A másodfokú bíróság a felperes általános kártérítés iránti igényét is alaptalannak ítélte, mivel a felperes a kár tényét a Ptk. 339. § (1) bekezdésében foglaltak szerint nem bizonyította, erre kísérletet sem tett, ebben a körben bizonyítási indítványt nem is terjesztett elő.
A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az alperes marasztalását kérte a gépkocsi forgalmi értékében bekövetkezett 885 000 forint értékcsökkenés és 200 000 forint általános kártérítés tekintetében is. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 299. § (2) bekezdését, és a Ptk. 359. § (1) bekezdését.
Érvelése értelmében azért nem csatolt számlákat azzal kapcsolatban, hogy milyen összegű kifizetései keletkeztek a gyerekek óvodába, bölcsődébe való szállításával, illetve az anyagok beszerzésével kapcsolatban, mivel életszerűnek tartotta azt, hogy ilyen helyzetben általános kártérítés alapján érvényesíteni tudja a követelését. Előadta, hogy az alperes a pert megelőzően valamennyi peren kívüli megoldástól elzárkózott, és a perben is mindvégig a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a szakértői vélemény elkészítéséig és a bírósághoz történő benyújtásáig nem rendelkezhetett a gépkocsival, azt meg sem javíttathatta, el sem idegeníthette, és a tulajdonosi jogaival sem élhetett, így a gépkocsi közel két éven keresztül üzemképtelen volt és csak tárolásra volt alkalmas. Szerinte használt gépkocsit forgalmazó cégtől beszerzett árjegyzékkel bizonyította, hogy az általa vásárolt gépkocsi értéke milyen jelentős mértékben csökkent. Érvelése értelmében a Ptk. 299. § (2) bekezdésének megfelelően a szolgáltatás tárgyában a késedelem folytán bekövetkezett minden kárért az alperes a felelős. Szerinte a bíróság ezt figyelmen kívül hagyta, hiszen az alperes szerződésszegő magatartása következtében következett be az értékcsökkenés.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
Miután a jogerős ítéletet felülvizsgálati kérelemmel csak abban a körben támadták, amellyel a bíróság a felperes 885 000 forint kártérítés és 200 000 forint általános kártérítés iránti kereseti kérelmet elutasította, a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot a Pp. 275. § (2) bekezdésének megfelelően csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
Alaptalanul sérelmezte a felperes a felülvizsgálati kérelmében az általános kártérítés címén előterjesztett kereseti kérelmének elutasítását.
A bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján helytállóan állapította meg, hogy a felperes ezen igénye tekintetében bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, a 31. sorszámú jegyzőkönyvbe foglaltan a felperes képviselője ,,általános jelleggel'' mondta el, hogy ha valakinek elromlik az autója, az számos nehézséggel jár számára. A felperes képviselője a másodfokú eljárás során a jegyzőkönyvbe foglaltan kifejtette, hogy ,,megítélésem szerint a felperesnek nem is kellett bizonyítania azt, hogy milyen kára keletkezett'' ,,igazolásokat szerezhetett volna be taxisoktól, egyéb más személyektől, azonban ezt szükségtelennek ítélte meg''.
A kártérítés általános szabályai alapján a kár bekövetkezését a károsultnak kell bizonyítania. Általános kártérítés megítélésére akkor kerülhet sor, ha egészen bizonyos, hogy a károsultnak a kára bekövetkezett, a kár mértéke azonban pontosan nem állapítható meg a teljes körűen lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen sem. A bíróság nem mellőzheti a vizsgálatot akkor sem, ha terjedelmes bizonyítás lefolytatása szükséges, és remény van arra, hogy a bizonyítási eljárás eredményeképpen a kár pontos összege megállapítható. Általános kártérítés megállapítására nem kerülhet sor csupán azért, mert a kár mértékének megállapítása hosszadalmas, vagy esetleg terjedelmes bizonyítási eljárást tenne szükségessé (BH 2003/249.), és akkor sem, ha a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján mérlegeléssel megállapítható a kár mértéke (BH 2000/57.).
A jegyzőkönyvbe foglaltan, illetve a felülvizsgálati kérelmében a felperes maga is elismerte; ,,lehetséges, hogy jobban tettem volna, ha számlákat csatolok azzal kapcsolatban, hogy milyen összegű kifizetéseim keletkeztek''. Ennek megfelelően tudatában volt annak a felperes, hogy a kár mértékének megállapítására bizonyítási eljárás eredményeként sor kerülhetett volna. Miután azonban a felperes részéről ebben a körben bizonyítási indítvány előterjesztésére nem került sor, a felperes ezen igénye tekintetében bizonyítékokat nem csatolt, a bíróság jogszabálysértés nélkül ítélte alaptalannak a felperes általános kártérítés iránti kereseti kérelmét.
Alaptalanul sérelmezte a felperes a 885 000 forint forgalmi értékben bekövetkezett értékcsökkenés címén előterjesztett kártérítési igényének elutasítását is.
A bírói gyakorlat értelmében (BH 2002/490.) a felülvizsgálat rendkívüli perorvoslati jellegéből következően a Legfelsőbb Bíróság csak a felülvizsgálati- és csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között, továbbá az ott megjelölt jogszabályok körében vizsgálhatja a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát. Ezen kereseti kérelem elutasításával kapcsolatban a felperes a Ptk. 299. § (2) bekezdésének megsértésére hivatkozott.
A Ptk. 298. §-ának megfelelően a kötelezett akkor esik késedelembe, ha nem tagadja meg a szerződés teljesítését, de a lejáratkor nem teljesít. Megalapozottan jutott a bíróság arra a következtetésre, hogy az alperes a felperessel 2007. június 26-án kötött adásvételi szerződést teljesítette, ezért terhére a Ptk. 298. § alapján késedelem nem állapítható meg, így a Ptk. 299. § (2) bekezdésére figyelemmel sem érvényesíthető vele szemben kártérítési igény, ezért ezen okból a jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
A bíróság helytállóan állapította meg, hogy önmagában az idő múlása miatt a gépkocsi forgalmi értékében jelentős értékcsökkenés következett be. A rendelkezésre álló adatok szerint a felperes a gépjármű meghibásodását követően megkísérelte annak javíttatását, ami azonban szakszerűtlenül, alkalmatlan alkatrész felhasználásával történt, ami a gépkocsi további meghibásodását okozta, ezért tévesen hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az alperes magatartása következtében nem élhetett a tulajdonosi jogaival. A bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy ebben a körben az alperes kártérítési felelőssége megállapításának feltételei nem állnak fenn.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése szerint hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Pfv. VII. 20.382/2010.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás