39/2011. (III. 25.) KIM utasítás
39/2011. (III. 25.) KIM utasítás
a Közpolitikai Kutatások Intézete Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
2011.03.26.
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 73. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörömben eljárva – figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésére – a következő utasítást adom ki:
1. § A Közpolitikai Kutatások Intézetének Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) a jelen utasítás mellékletében foglaltak szerint határozom meg.
2. § A Szabályzatot és a Közpolitikai Kutatások Intézetének belső szabályzatait szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni.
3. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
Melléklet a 39/2011. (III. 25.) KIM utasításhoz
A Közpolitikai Kutatások Intézete Szervezeti és Működési Szabályzata
I.
Az Intézet jogállása, alapadatai
A Közpolitikai Kutatások Intézete jogállása
1. § (1) A Közpolitikai Kutatások Intézete (a továbbiakban: Intézet) az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével, a közigazgatási és igazságügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kiadott XXX-K/174/4/2010. azonosító számú alapító okirattal jött létre, mely szerint az Intézet irányító szerve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, az Intézet irányítója a miniszter.
(2) Az Intézet szakmai irányítását a miniszter a miniszteri kabinetfőnöki feladatot ellátó helyettes államtitkár útján gyakorolja.
(3) Az Intézet önállóan működő és gazdálkodó, országos hatáskörű központi költségvetési szerv, a Központi Kutatások Intézete központi hivatali jogállásáról szóló a 374/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdése szerint 2011. február 2. napjától központi hivatal.
Az Intézet alapadatai
2. § (1) Az intézmény teljes megnevezése: Közpolitikai Kutatások Intézete. Magyar nevének hivatalos rövidítése: KKI.
(2) Az Intézet
a) angol nyelvű megnevezése: Institute for Public Policy Research,
b) német nyelvű megnevezése: Institut für Public Policy-Forschung,
c) francia nyelvű megnevezése: Institut de recherche en politiques publiques.
(3) Az Intézet besorolási, technikai azonosító adatai:
a) székhelye és postacíme: 1024 Budapest, Margit körút 85.;
b) törzskönyvi nyilvántartási száma: 790608;
c) adószáma: 15790604-2-41;
d) statisztikai számjele: 15790604-7220-312-01;
e) Alapító okirat kelte 2010. december 31.;
f) Alapító okirat száma: XXX-K/174/4/2010.;
g) Alapítás időpontja: 2011. február 1.;
h) honlapcíme: www.kki.gov.hu
Az Intézet alaptevékenysége és egyéb feladatai
3. § (1) Az Intézet alaptevékenysége körében ellátja az alapító okiratban szakmai alapfeladatként meghatározott feladatait, illetőleg az alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló, időlegesen szabad kapacitásának kihasználását célzó, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenységeket.
(2) Az Intézet szakmai alapfeladatai körében közpolitikai kutatásokat végez, a kormányzást segítő hazai és nemzetközi szakpolitikai tapasztalatokat elemzi, és egyéb államigazgatási célú döntés-előkészítési szolgáltatásokat nyújt.
(3) Közfeladata alapján az Intézet kiemelt szakmai feladatai:
a) közpolitikai kutatások végzése,
b) tematikus szakpolitikai elemzések készítése,
c) kormányzással és közigazgatással kapcsolatos kutatások folytatása,
d) nemzetközi kutatások folytatása és elemzések készítése,
e) önálló adatfelvételek megtervezése, megrendelése, kivitelezése,
f) rendszeres és eseti tanulmányok készítése,
g) egyéb közpolitikai szolgáltatások kínálása,
h) részvétel a tudományos életben és a felsőfokú oktatásban.
(4) Az állami feladatként ellátott alaptevékenységek körét az R. és az Intézet alapító okirata határozza meg. Az Intézet vállalkozási tevékenységet nem végez.
(5) Az Intézet szakágazati besorolása:
722000 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés
(6) Az alaptevékenységek szakmai alapfeladatok szakfeladati besorolása:
a) 722012 Gazdaságtudományi alkalmazott kutatás
b) 631100 Adatfeldolgozás, web-hoszting, világháló portál szolgáltatás
c) 639100 Hírügynökségi, sajtóügynökségi tevékenyég
d) 732000 Piac-, közvélemény-kutatás
e) 749050 Máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
f) 581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
g) 581900 Egyéb kiadói tevékenység
II.
Az Intézet szervezete, a szervezeti egységek feladatai
4. § (1) Az Intézet önálló szervezeti egysége a főosztály, valamint a Gazdasági és Munkaügyi Osztály (a továbbiakban: GMO).
(2) Az Intézet nem önálló szervezeti egysége az osztály és a titkárság.
5. § (1) Az Intézet szervezeti ábráját az 1. függelék tartalmazza.
(2) Az Intézet egyes szervezeti egységeinek feladatait a 2. függelék tartalmazza.
(3) Az Intézet létszámkeretét a 3. függelék tartalmazza.
(4) Az Intézetben szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a 4. függelék tartalmazza.
(5) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körét a 5. függelék tartalmazza.
(6) A képzettségi pótlékra vonatkozó szabályokat a 6. függelék tartalmazza.
III.
Az Intézet vezetői
A főigazgató
6. § (1) Az Intézet vezetője, a miniszter által határozatlan időre kinevezett főigazgató.
(2) A főigazgató
a) ellátja az Intézet képviseletét,
b) irányítja az Intézet szakmai és gazdasági tevékenységét,
c) összehangolja az Intézet szervezeti egységeinek munkáját,
d) gondoskodik a vezetői értekezlet rendszeres összehívásáról, az értekezlet üléseinek levezetéséről,
e) szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente egyszer, összehívja a munkaértekezletet, megállapítja napirendjét,
f) kapcsolatot tart az irányító szervvel, és ellátja az Intézet képviseletét a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben,
g) kialakítja az Intézet személyzeti politikáját, és döntéseket hoz humánpolitikai kérdésekben,
h) gyakorolja az Intézet alkalmazottai és foglalkoztatottjai felett a munkáltatói jogokat,
i) jóváhagyja az Intézet alkalmazottainak külföldi kiküldetéseit,
j) irányítja az Intézet hazai és nemzetközi kapcsolatait,
k) felelős az Intézet számviteli politikájának kialakításáért,
l) kialakítja, működteti és fejleszti az Intézet belső kontrollrendszerét, valamint az annak részét képező belső ellenőrzését, valamint felelős a belső ellenőrzés függetlenségének biztosításáért,
m) a belsőkontroll-rendszer keretében biztosítja a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést (FEUVE),
n) felelős a működtetés során a jogszabályi előírások, a bizonylati rend és számviteli fegyelem maradéktalan megtartatásáért,
o) gondoskodik az Intézeten belüli szabálytalanságok megelőzéséről,
p) kiadja az Intézet működését segítő főigazgatói utasításokat,
q) előkészíti az Intézet Szervezeti és Működési Szabályzatát;
r) ellátja az Intézet működését érintő jogszabályokban, rendeletekben és döntésekben a költségvetési szerv vezetője részére előírt egyéb feladatokat.
7. § A főigazgató tevékenysége és munkája elősegítése érdekében nem önálló szervezeti egységként titkárság működik.
8. § (1) A főigazgató irányítja
a) a Kutatási Főosztály,
b) a Gazdasági és Munkaügyi Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
(2) A főigazgatót távollétében, akadályoztatása esetén a Kutatási Főosztály vezetője helyettesíti.
Az önálló szervezeti egység
9. § (1) Önálló szervezeti egység a főosztály.
(2) Az önálló szervezeti egység ellátja a Szabályzatban, valamint a főigazgató által meghatározott feladatokat.
(3) Az önálló szervezeti egység létszámát a Szabályzat határozza meg.
(4) Az önálló szervezeti egységen belül működő osztályok létszámát és feladatkörét az önálló szervezeti egység ügyrendje határozza meg.
10. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően – a főigazgatótól kapott utasítás és iránymutatás alapján – vezeti az önálló szervezeti egység munkáját, és felelős az önálló szervezeti egység feladatainak ellátásáért.
(2) Az önálló szervezeti egység vezetője – az (1) bekezdésben meghatározottakkal összefüggésben – elkészíti az önálló szervezeti egység ügyrendjét és annak mellékleteként a munkaköri leírásokat, amelyeket a főigazgató hagy jóvá továbbá szervezi és ellenőrzi az önálló szervezeti egységhez tartozó feladatok végrehajtását.
(3) Az önálló szervezeti egység vezetője dönt az önálló szervezeti egység feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, amennyiben jogszabály, a Szabályzat vagy a főigazgató eltérően nem rendelkezik.
(4) Az önálló szervezeti egység vezetőjének a helyettese
a) az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak, valamint önálló szervezeti egység vezetőjének utasítása szerint helyettesíti az önálló szervezeti egység vezetőjét,
b) az általa vezetett osztály tekintetében ellátja az osztályvezetői műveleteket.
11. § (1) Az osztályvezető az önálló szervezeti egység ügyrendje, valamint az önálló szervezeti egység vezetőjének az utasítása szerint irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját. Az osztályvezető felelős az osztály feladatainak teljesítéséért.
(2) Az osztályvezetőt akadályoztatása esetén az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak szerint az önálló szervezeti egység másik osztályának vezetője vagy az osztály munkatársai közül az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.
IV.
Az Intézet tájékoztatás és döntés-előkészítés fórumai
12. § (1) Az Intézet vezetői értekezlete az Intézet vezetőiből (főigazgató, főosztályvezető, gazdasági osztályvezető, főigazgatói titkárságvezető, szakmai osztályvezetők) álló, a főigazgató tevékenységét az Ügyrendben meghatározottak szerint segítő szakmai és szervezeti döntéseket előkészítő, véleményező, koordináló testület.
(2) A vezetői értekezletet a főigazgató hívja össze heti rendszerességgel.
13. § (1) A munkaértekezlet az Intézet minden munkatársát érintő szakmai és szervezeti ügyek fóruma, melyet az Intézet összes alkalmazottjának részvételével, szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente egyszer hív össze a főigazgató.
(2) A munkaértekezlet napirendjét a főigazgató állapítja meg.
V.
Az Intézet működésével kapcsolatos egyes rendelkezések
Kiadmányozás
14. § (1) Kiadmányon az Intézet más szervhez, illetőleg az Intézeten belül a főigazgatóhoz, főosztályvezetőhöz, titkárságvezetőhöz, gazdasági osztályvezetőhöz, az Intézeten belül egyik szervezeti egységtől a másikhoz küldött iratokat kell érteni.
(2) Az ügy érdemi elintézésének befejezéseként az arra jogosult vezető rendelkezik az elintézést tartalmazó ügyirat kiadásáról vagy annak végleges irattárba helyezéséről.
(3) A főigazgató, a főosztályvezető, a titkárságvezető, a gazdasági osztályvezető kiadmányozza mindazoknak az ügyeknek az iratait, amelyekben személyes jogkörben járnak el, vagy amelyeket személyes jogkörükbe vonnak.
(4) A szakmai osztályok vezetői és helyettesei gyakorolják a kiadmányozás jogát a hatáskörükbe tartozó minden olyan ügyben, amelyben a kiadmányozás joga nincs az Intézet főigazgatójának, főosztályvezetőjének, titkárságvezetőjének, valamint gazdasági osztályvezetőjének fenntartva.
(5) A szakmai osztályvezetők és az ügyintézők feladatkörükben ellátják a kiadmányozás jogát azokban az ügyekben, amelyekre vonatozóan felettesüktől felhatalmazást kaptak.
(6) A főigazgató, a főosztályvezető, a titkárságvezető, valamint a gazdasági osztályvezető kötelesek helyetteseik, illetve a szakmai osztályvezetők és az ügyintézők kiadmányozási jogának körét és a jog gyakorlásának feltételeit megállapítani.
(7) A kiadmányok tartalmáért, törvényességéért a kiadmányozó felel, az ügyet előkészítő ügyintéző felelősségének fenntartása mellett. Ha a kiadmánnyal kapcsolatban az Intézet egységes álláspontjának kialakítása nem történt meg, az eltérő vélemények tárgyilagos feltárásáért a kiadmány készítője felelős. Jogosulatlanul kiadmányozott iratot nem szabad továbbítani.
(8) A jogosult által külső szerv részére kiadmányozott iratot – az Iratkezelési Szabályzat előírásai szerint – intézeti körbélyegzővel ellátva kell a címzettnek továbbítani.
Az Intézet képviseleti és helyettesítési rendje
15. § (1) Az Intézet képviseletét az Intézet főigazgatója önállóan látja el. A főigazgató ezt a jogát az ügyek meghatározott csoportjára nézve – állandó vagy eseti jelleggel – a főosztályvezetőre vagy az Intézet más vezető beosztású foglalkoztatottjára átruházhatja.
(2) Az Intézet főigazgatója korlátozásmentesen, önállóan jogosult az Intézet nevében a cégszerű aláírásra. A főigazgató az Intézet foglalkoztatottjait állandó vagy eseti jelleggel felruházhatja az Intézet írásbeli képviseletére vonatkozó jogosultsággal.
(3) Az Intézet bankszámlája feletti rendelkezéshez a pénzintézeti bejelentés szerint az Intézet főigazgatója és a számlavezető pénzintézethez bejelentett, képviseleti joggal felruházott vezető intézeti foglalkoztatottak Ügyrendben meghatározott együttes aláírása szükséges.
A munkavégzés általános szabályai
16. § (1) A főigazgató kivételével vezető a közvetlen irányítása alá nem tartozó szervezeti egység foglalkoztatottjai részére utasítást közvetlenül nem csak a feladatköre ellátásával kapcsolatban adhat. Erről az utasítást végrehajtó foglalkoztatottnak – a feladat végrehajtásának megkezdésével egyidejűleg – tájékoztatnia kell a szervezeti egységet irányító vezetőt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, nem közvetlen vezetőtől kapott utasítás végrehajtását – ha az utasítást adó kifejezetten ellentétesen nem rendelkezik – a szolgálati út megtartásával kell teljesíteni. Halaszthatatlanul sürgős ügyekben az intézkedésben távolléte miatt akadályozott felettes vezető egyetértését telefonon vagy elektronikus úton kell beszerezni. Ennek megtörténtét, vagy amennyiben erre sincs lehetőség, annak körülményét az ügyiraton fel kell tüntetni, és az ügyiratot haladéktalanul a következő felettes vezetőhöz kell eljuttatni.
Az ügyintézés rendje
17. § (1) Az ügyek intézése az Intézet ügyrendje és a felettes vezető által előírt határidők megtartásával történik.
(2) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a vezető által a műveletek kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidő az irányadó.
(3) A határidőket naptári nap vagy naptári nap és óra megjelölésével kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja az Intézetbe érkeztetés, annak hiányában az első iktatás napja. A befejező nap a regisztrált továbbítás napja.
(4) Az ügyintéző feladatainak ütemezése során úgy jár el, hogy a vezetői jóváhagyás a határidő lejárta előtt, ésszerű időben beszerezhető legyen.
(5) Ha az ügy az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, akkor az ügyintéző a késedelem okáról és az ügyintézés várható időpontjáról felettesét tájékoztatja. Ilyen esetben az illetékes vezető vagy a főigazgató a továbbiakra nézve döntést hoz, útmutatást ad, amelyről az ügyben érintetteket haladéktalanul tájékoztatni kell.
Az Intézet működése, gazdálkodása és képviselete
18. § (1) Az Intézet az alaptevékenységével és egyéb feladataival kapcsolatos kiadásait költségvetési támogatásból és egyéb forrásokból finanszírozza.
(2) Az Intézet gazdasági szervezete a GMO. A GMO felelős azon feladatok megfelelő ellátásáért, amelyeket a vonatkozó jogszabályok az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági szervezete részére előírnak, valamint a humánpolitikai és munkaügyi tevékenységek ellátásáért.
(3) Az Intézet gazdasági vezetője a GMO-t vezető osztályvezető, aki feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. A GMO-t vezető osztályvezető a gazdasági feladatok ellátása tekintetében az Intézet főigazgatóját helyettesíti.
(4) Az Intézet belső ellenőri tevékenysége megbízási jogviszony alapján történik. A belső ellenőrzés feladata:
a) vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének a jogszabályi és a belső szabályozási megfelelését;
b) vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;
c) vizsgálni a gazdálkodást a rendelkezésre álló erőforrásokkal, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, a beszámolók megbízhatóságát;
d) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, továbbá elemzéseket, értékeléseket készíteni a költségvetési szerv vezetője számára a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzése és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében;
e) ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében;
f) nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.
Az Intézet foglalkoztatottjai
19. § Az Intézetben alkalmazott kormánytisztviselők foglalkoztatási jogviszonyát a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény rendelkezései szabályozzák. Amennyiben az adott munkakör indokolja, kivételes esetekben lehetőség van a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alapján történő foglalkoztatásra. Az intézeti alkalmazottak feletti munkáltatói jogkört a főigazgató gyakorolja, feladataikat és hatásköreiket munkaköri leírásuk szabályozza.
Intézeten belüli és külső kapcsolattartás szabályai
20. § (1) A sajtó tájékoztatását az érdekelt intézeti szervezeti egységek bevonásával a főigazgatói titkárság végzi. A Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a sajtó részére tájékoztatást a főigazgató, valamint a vezető beosztású kollégák adhatnak.
(2) Az Intézet feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben interjút – a főigazgató eltérő döntése hiányában – csak a főigazgatói titkárság szervezésében lehet adni, melyet a titkárság Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság kormányzati kommunikáció összehangolásáért felelős osztályával egyeztetni köteles. Az Intézet nevében a főigazgató és a kutatási főosztályvezető nyilatkozik. Ettől eltérni a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányzati kommunikációért felelős államtitkára előzetes engedélyével lehet.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a szakmai folyóiratok számára készített, szakmai, jellemzően a hatályos előírásokat ismertető, vagy egyébként ismeretterjesztési, tudományos célból készült írásos anyagok tekintetében.
(4) A sajtó útján nyilvánosságra hozott közlemény kiadásáról a főigazgatói titkárság gondoskodik a feladatkör szerint illetékes szervezeti egység előterjesztését és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányzati kommunikációért felelős államtitkára jóváhagyását követően.
(5) Az Intézetre vonatkozó javaslatokra és bírálatokra a sajtó nyilvános választ a feladatköre szerint érintett főosztályvezető készíti elő a törvényes határidőben. A válaszoknak sajtóhoz történő eljuttatásáról a főigazgatói titkárság gondoskodik a (2) bekezdés szerinti eljárásrendben.
A nemzetközi kapcsolattartás rendje
21. § (1) Az Intézet nemzetközi ügyeivel kapcsolatos feladatokat a főigazgató, a Főigazgatói Titkárság és a Kutatási Főosztály együttesen lát el.
(2) Az Ügyrendben részletezett szabályok szerint a külföldi utakról, illetve külföldi érintettekkel folytatott tárgyalásokról jelentés vagy emlékeztető készül, melyet áttekinthető rendszerben kell nyilvántartani.
(3) Nemzetközi megállapodások megkötésére – külön jogszabályokban meghatározott körben és felhatalmazás alapján – kizárólag az elnök jogosult.
Záró rendelkezések
22. § (1) A főigazgató a Szabályzat hatálybalépését követő 90 napon belül kiadja
a) az Intézet házirendjét,
b) személyügyi szabályzatot,
c) az irat- és adatkezelési szabályzatot,
d) a gazdálkodási keretszabályzatot,
e) a döntésértékelési szabályzatot, valamint
f) az ellenőrzési szabályzatot.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő szabályzatokon túl a főigazgató további szabályzatok kiadásáról is rendelkezhet.
1. függelék
Az Intézet szervezeti ábrája
2. függelék
A Közpolitikai Kutató Intézet szervezeti egységeinek feladatai
1. Főigazgatói Titkárság
1. A Főigazgatói Titkárság (a továbbiakban: Titkárság) funkcionális feladatai körében
a) ellátja a főigazgatói személyi asszisztensi feladatokat,
b) megszervezi a Titkárság munkavégzését,
c) javaslatot tesz a Titkárság szabadságolási rendjére,
d) évente beszámol az általa irányított szervezeti egység munkájáról és értékeli teljesítményét,
e) felügyeli és ellenőrzi az Intézet alkalmazottainak jogi, informatikai és egyéb üzemeltetési kiszolgálását,
f) a Titkárság vezetője részt vesz a vezetői értekezleteken,
g) kapcsolatot tart az Intézet jogi, informatikai és egyéb üzemeltetési ügyekre szerződtetett partnereivel,
h) gondoskodik az intézeti elemzések nyelvi és formai megszerkesztéséről és kiküldéséről, továbbá az intézeti kiadványok technikai előkészítéséről és a megjelentetéshez szükséges külső kapcsolattartásról,
i) nemzetközi kapcsolattartás és együttműködés, valamit idegen nyelvű kiadványok tekintetében fordítási és lektorálási feladatokat lát el,
j) irányítja a kimenő és beérkező postaforgalmat, gondoskodik a szabályszerű iktatásról és a kézbesítésről,
k) adminisztratív ügyekben főigazgatói utasítás vagy jóváhagyás esetén eljár az Intézet képviseletében,
l) ellátja a főigazgató által rábízott további működtetési, koordinációs és kapcsolattartási feladatokat,
m) nyilvántartja a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagokat, a megtett intézkedéseket és a kapcsolódó határidőket, valamint gondoskodik a kapcsolódó írásos dokumentumok elkülönített nyilvántartásáról.
2. A főigazgatói titkárságvezetőt az általa kijelölt beosztottja helyettesíti.
2. Kutatási Főosztály
1. A Kutatási Főosztály három szakmai osztályból áll:
a) Közgazdasági Elemzések Osztálya gazdaságpolitikai és pénzügyi témájú kutatásokat végez, és az elemzéseiket támogató közgazdasági modelleket fejleszt és üzemeltet;
b) Szakpolitikai Elemzések Osztálya a közgazdasági területekkel határos vagy azokon kívül eső szakpolitikai kérdésekben végez kutatásokat, készít elemzéseket;
c) Nemzetközi és Politikai Elemzések Osztálya kiemelt hazai és nemzetközi politikai témák mellett külföldi kormányzati és közpolitikai fejleményeket és tapasztalatokat dolgoz fel. A szakmai osztályok élén osztályvezetők állnak.
2. A Kutatási Főosztály
a) gondoskodik a kutatási stratégia és kutatási projektek megvalósításáról, a hozzájuk rendelt feladatok elosztásáról,
b) megszervezi, koordinálja és felügyeli a szakmai osztályok tevékenységét és kapcsolatot tart a szakmai osztályok vezetőivel,
c) felelős az Intézetben végzett alapkutatások módszertani megalapozásáért és fejlesztéséért,
d) szakmai szerkesztőként felel az Intézetben készülő elemzésekért, kiadványokért és egyéb termékekért,
e) kezdeményezi és irányítja az Intézet pályázati tevékenységéhez szükséges szakmai munkát, koordinálja az ehhez szükséges adminisztrációt,
f) gondoskodik az intézeti honlap fejlesztéséről és folyamatos megújításáról,
g) kezdeményezi és segíti az Intézet részvételét a tudományos életben,
h) javaslatot tesz a főosztályt érintő szervezeti, személyi és szakmai ügyekben,
i) felelős a szakmai beszámolók elkészíttetéséért,
j) felel a be nem töltött intézeti pozíciók pályázati meghirdetéséért, közreműködik a főosztály alatti szakmai osztályok munkatársainak kiválasztásában,
k) gondoskodik az Intézetben időlegesen foglalkoztatott ösztöndíjasok és gyakornokok szakmai irányításának és felügyeletének biztosításáról.
Gazdasági és Munkaügyi Osztály
1. A Gazdasági és Munkaügyi Osztály funkcionális feladatai körében
a) gazdasági ügyekben főigazgatói utasítás vagy jóváhagyás esetén eljár az Intézet képviseletében,
b) gazdasági intézkedéseket hoz, és gondoskodik az Intézet gazdálkodásával, működtetésével, üzemeltetésével, vagyongazdálkodásával és könyvvezetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
c) megszervezi a pénzügyi és számviteli nyilvántartások vezetésével és adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátását,
d) figyelemmel kíséri a költségvetési kiadások és bevételek alakulását, gondoskodik a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokról, az Intézetet illető bevételek beszedéséről, a fizetési kötelezettségek teljesítéséről,
e) intézkedik a Magyar Államkincstárnál a főigazgató hatáskörébe tartozó előirányzat-módosításokról, a főigazgató egyetértésével kezdeményezi a szükséges fejezeti hatáskörű előirányzat-módosításokat,
f) gondoskodik az Intézet előirányzat-felhasználási keretszámláinak és a vonatkozó nyilvántartásoknak a vezetéséről, illetve a számlákon keresztül teljesítendő pénzforgalom szabályszerű lebonyolításáról,
g) felelős az Intézet számviteli politikájának végrehajtásáért, a hatáskörébe tartozó szabályzatok előkészítéséért,
h) kapcsolatot tart az illetményszámfejtést végző Magyar Államkincstárral, gondoskodik az illetménygazdálkodással kapcsolatos nyilvántartások vezetéséről és az intézményi kifizetések számfejtéséről,
i) gondoskodik a kormány-tisztviselői jogviszony és egyéb munkaviszony létesítésével, módosításával és megszűnésével kapcsolatos humánpolitikai feladatok ellátásáról, nyilvántartásáról,
j) megszervezi az összeférhetetlenségi, a titoktartási és a vagyonnyilatkozatok tételével kapcsolatos személyügyi feladatokat,
k) megszervezi a közigazgatási vizsgakötelezettségből adódó feladatok ellátását és a tanulmányi szerződések nyilvántartását,
l) az Intézet főigazgatója nevében és megbízásából elkészíti és aláírja a munkaügyi igazolásokat,
m) gondoskodik az Intézet által fizetendő adók és járulékok szabályszerű elszámolásáról, bevallásáról és befizetéséről, az adókapcsolatok viteléről,
n) gondoskodik a közbeszerzési eljárások előkészítéséről.
3. függelék
Az Intézet szervezeti egységei és a státusainak megoszlása a szervezeti egységek között
|
Szervezeti egység |
|
Státusok száma |
|
Főigazgató |
|
1 |
|
|
Belső ellenőr (megbízási szerződéssel) |
(1) |
|
|
Főigazgatói Titkárság |
2 |
|
|
Gazdasági és Munkaügyi Osztály |
3 |
|
|
Kutatási Főosztály |
29 |
|
|
Közgazdasági Elemzések Osztálya |
(10) |
|
|
Szakpolitikai Elemzések Osztálya |
(6) |
|
|
Nemzetközi és Politika Elemzések Osztálya |
(12) |
4. függelék
Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje
Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 156. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Közpolitikai Kutatások Intézeténél a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét az alábbiak szerint alakítom ki.
1. A szabálytalanság fogalma
1.1. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben stb. előfordulhat.
1.2. A szabálytalanságok fogalomköre igen széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi, büntető-, szabálysértési, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak.
1.3. A szabálytalanság alapesetei lehetnek:
1.3.1. szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés stb.);
1.3.2. nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból stb. származó szabálytalanság).
2. A szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrend kialakításának általános célja
2.1. A szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrend kialakításának általános célja, hogy
2.1.1. hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához, (megelőzés),
2.1.2. keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.
3. A szabálytalanságok megelőzése
3.1. A szabálytalanságok megelőzése elsősorban a szabályozottságon alapul.
3.2. A költségvetési szerv vezetőjének felelőssége és feladata, a szervezeti struktúrában meghatározott szervezeti egységek vezetői feladatának, hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül valósul meg.
3.3. Az Intézet kormány-tisztviselőinek és alkalmazottainak konkrét feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a munkaköri leírások szabályozzák, a közszolgálati jogviszonyból, illetve jogviszonyból származó kötelezettségeiket a jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteniük.
3.4. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan a főigazgató kiemelt felelőssége, hogy:
3.4.1. a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön az Intézet;
3.4.2. a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel;
3.4.3. szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság.
4. A szabálytalanságok észlelése
4.1. A szabálytalanságok észlelése történhet az Intézet munkatársai, vezetői, belső ellenőrzése, vagy külső ellenőrzési szerv részéről.
4.2. Szabálytalanság észlelése az Intézet valamely alkalmazottja részéről
4.2.1. Amennyiben a szabálytalanságot a szervezeti egység valamely alkalmazottja észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét.
4.2.2. Ha az előző pontban megfogalmazottaknak megfelelően értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti az Intézet főigazgatóját.
4.2.3. Az Intézet főigazgatójának kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.
4.2.4. Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, az alkalmazottnak a vezető felettesét, annak érintettsége esetén a felügyeleti szervet kell értesítenie.
4.3. Amennyiben az Intézet főigazgatója, illetve a szervezeti egység vezetője észleli a szabálytalanságot, akkor az észlelés alapján, a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére.
4.4. Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, köteles a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően eljárni. Az Intézetnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, és az intézkedési tervet végre kell hajtania.
4.5. Amennyiben külső ellenőrzési szerv észlel szabálytalanságot, úgy szabálytalanságra vonatkozó megállapításait ellenőrzési jelentésbe foglalja. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet a működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el. A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az Intézetnek intézkedési tervet kell kidolgoznia és végrehajtania.
5. A szabálytalanság észlelését követő intézkedések, eljárások megindítása
5.1. Az Intézet főigazgatója felelős a szabálytalanság észlelését követően szükséges intézkedések végrehajtásáért.
5.2. Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala egyúttal az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa.
5.3. Más esetekben (pl. fegyelmi ügyekben) az Intézet főigazgatója vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ.
5.4. A 10. pont mutatja be az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok főbb rendelkezéseit.
6. Az Intézet főigazgatójának feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése során
6.1. Az Intézetvezető a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése során:
6.1.1. figyelemmel kíséri, az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét;
6.1.2. figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását;
6.1.3. a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítja, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátását.
7. Az Intézet főigazgatójának feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során
7.1. Az Intézet főigazgatójának feladata a szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során:
7.1.1. gondoskodni a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről;
7.1.2. gondoskodni egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban a kapcsolódó írásos dokumentumok iktatásáról;
7.1.3. biztosítani a megtett intézkedések és az azokhoz kapcsolódó határidők nyilvántartását.
8. Jelentési kötelezettségek
8.1. A belső ellenőr által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 29. §-ában foglaltak alapján.
8.2. Az Intézet főigazgatója éves ellenőrzési jelentésben ad számot a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdés b) pont ba), bb) alpontokban foglaltak alapján.
8.3. Külső ellenőrző szervek által végzett ellenőrzési jelentés alapján készített intézkedési tervben foglaltak végrehajtásáról, a szabálytalanságok megszüntetéséről az Intézet főigazgatója köteles beszámolni az ellenőrző szervnek.
9. Szervezeti egységek vezetőinek feladatai
9.1. A szabálytalanságok kezelése jelen általános, az Intézet egészére érvényes elveket, kötelességeket tartalmazó eljárásrendje mellett, az Intézet főigazgatójának vezetése alatt álló szervezeti egységek kötelesek saját szervezeti egységük tevékenységének szabályozása során jelen szabályozástól való eltérés eseteit, az eltérés, szabálytalanság következményeit, a korrekciók, intézkedések eseteit, a nyilvántartás és jelentés folyamatait is szabályozni.
10. Az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok főbb rendelkezései
10.1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.
10.2. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.
10.3. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bekezdése szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.
10.4. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók.
10.5. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (ktv.). Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., illetve a Ktv. megfelelő rendelkezései az irányadók.
11. Jogszabályi háttér
– az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény;
– az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet;
– a belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet;
– a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény;
– a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény;
– a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény;
– a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény;
– a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény;
– a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény;
– a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény;
– az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet.
5. függelék
A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre
Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a alapján vagyonnyilatkozat tételére
a) az Intézet főigazgatója,
b) a Kutatási Főosztály főosztályvezetője, és osztályvezetői
c) a Gazdasági és Munkaügyi Osztály osztályvezetője szakmai osztályok vezetői,
d) a Főigazgatói Titkárság vezetője,
e) a belső ellenőr és
f) a könyvelője
köteles.
1
Az utasítást a 35/2012. (X. 27.) KIM utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte 2012. október 28. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás