4/2011. (III. 10.) KüM utasítás
4/2011. (III. 10.) KüM utasítás
a Külügyminisztérium foglalkoztatottai részére nyújtható szociális juttatásokról1
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban Ktv.) 49/H. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Külügyminisztérium (a továbbiakban: KüM) foglalkoztatottai részére nyújtható szociális juttatások rendszerét a következők szerint szabályozom:
Az utasítás hatálya
1. § (1) Az utasítás hatálya a KüM Központi Igazgatás alcím állományában lévő, a KüM-mel határozatlan idejű jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre, kormányzati ügykezelőkre és munkavállalókra (a továbbiakban együtt: igényjogosult) terjed ki.
(2) Az utasítás hatály nem terjed ki
a) a tartós külszolgálatot teljesítő kormánytisztviselőkre, kormányzati ügykezelőkre és munkavállalókra;
b) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény hatálya alá tartozó köztisztviselőkre;
c) a KüM-mel munkaviszonyban álló helyi alkalmazottakra.
(3) A KüM az igényjogosult részére – a jelen utasításban meghatározott feltételekkel – a Ktv. 49/H. §-a alapján az alábbi vissza nem térítendő szociális juttatásokat nyújthatja:
a) szociális támogatás;
b) családalapítási támogatás;
c) temetési támogatás;
d) albérleti díj hozzájárulás.
(a továbbiakban együtt: szociális juttatás)
(4) Nem nyújtható szociális juttatás annak a foglalkoztatottnak, akinek a KüM-nél fennálló jogviszonyának megszüntetése folyamatban van.
(5) A lakhatási, lakásépítési és lakásvásárlási támogatások rendjét külön miniszteri utasítás tartalmazza.
A Szociális Bizottság
2. § (1) A szociális juttatásokkal összefüggő feladatok ellátására a közigazgatási államtitkár Szociális Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre. A Bizottság a közigazgatási államtitkár javaslattevő, döntés-előkészítő szerve.
(2) A Szociális Bizottság 5 főből áll, amelynek tagjai
a) a Jogi és Közigazgatási Főosztály (a továbbiakban: JKF) által delegált kormánytisztviselő, aki egyben az elnöki feladatokat is ellátja;
b) a Személyügyi Főosztály (a továbbiakban: SZEFO) által delegált kormánytisztviselő;
c) a Gazdálkodási és Pénzügyi Főosztály (a továbbiakban: GFO) által delegált kormánytisztviselő;
d) a KüM-ben működő érdekképviseleti szervezet által delegált kormánytisztviselő;
e) a Bizottság által felkért munkavállaló.
(3) A Bizottság elnökének és tagjainak személyére (a továbbiakban együtt: tagok) a (2) bekezdés a)–d) pont alapján delegálásra jogosult szervezeti egységek főosztályvezetői, illetve az érdek-képviseleti szervezet vezetője tesznek javaslatot.
(4) A Bizottság tagjainak személyéről a (3) bekezdésben foglalt javaslat alapján a közigazgatási államtitkár dönt.
(5) A Bizottság tagjainak megbízatása két évre szól, amely további két évvel meghosszabbítható.
(6) A Bizottság tagjának megbízatása megszűnik:
a) kormány-tisztviselői, munkavállalói jogviszonyának megszűnésével, vagy három hónapot meghaladó szünetelésével;
b) tartós külszolgálatra történő kihelyezésével;
c) lemondással;
d) visszahívással.
(7) A megüresedett helyek betöltésére a (2)–(3) bekezdésben foglaltak az irányadóak, azzal, hogy a Bizottság új tagjának kijelöléséről legkésőbb a megüresedéstől számított 30 napon belül kell intézkedni.
(8) A Bizottság tagja a közigazgatási államtitkárhoz címzett nyilatkozatával megbízatásáról bármikor, indokolás nélkül lemondhat. A lemondó nyilatkozatot a megbízás – nyilatkozatban megjelölt – megszűnésének időpontját megelőzően legalább 30 nappal korábban kell benyújtani.
(9) A Bizottság tagjai a közigazgatási államtitkár döntése alapján bármikor visszahívhatóak. A visszahívásra a delegálásra jogosult szervezeti egység főosztályvezetője, illetve az érdek-képviseleti szervezet vezetője is tehet javaslatot.
(10) A Bizottság titkársági feladatait a Bizottság elnöke látja el. A titkársági feladatok különösen a kérelmek átvétele, a hiánypótlásra felszólítás, a bizottsági ülések összehívása, döntés-előkészítés, a bizottsági ülés emlékeztetőjének elkészítése, és a kérelmezők értesítése.
(11) A Bizottság negyedévente ülésezik. Rendkívül indokolt esetben a Bizottság elnökének indítványára a Bizottság soron kívül is ülésezhet.
(12) A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább három tag jelen van. A Bizottság vita esetén a kérelemről szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(13) A Bizottság üléseiről minden esetben emlékeztető készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a kérelmek rövid ismertetését és a döntésre vonatkozó javaslatokat. Az emlékeztetőt legkésőbb az ülés megtartásától számított 15 munkanapon belül – a Bizottság 5. § (2) bekezdésben meghatározott javaslatával együtt – meg kell küldeni a közigazgatási államtitkárnak.
Szociális juttatások pénzügyi kerete
3. § (1) A KüM Központi Igazgatása alcím költségvetésében a szociális juttatások pénzügyi fedezetére minden évben külön keretet kell képezni, amely más célra nem használható fel (tárgyévi szociális keret). A tárgyévi szociális keret nem lehet kevesebb az előző évi szociális keret összegénél.
(2) A szociális juttatásokról a rendelkezésre álló, tárgyévi keretösszegre figyelemmel, annak időarányosan történő felhasználásának szem előtt tartásával kell dönteni.
(3) A szociális juttatások számfejtéséről és kifizetéséről a GFO gondoskodik. A szociális juttatások összege adó- és járulékköteles.
(4) A szociális juttatásokról a GFO nyilvántartást vezet.
A kérelmek benyújtása
4. § (1) A szociális támogatás iránti, indokolással ellátott kérelmet az erre a célra rendszeresített, jelen utasítás mellékletét képező formanyomtatványon a Bizottság elnökéhez, a Szociális Bizottságnak címezve kell benyújtani.
(2) A kérelemhez csatolni kell a támogatás megítéléséhez szükséges, jelen utasításban meghatározott iratokat.
(3) A hiányosan benyújtott kérelmeket a Bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja és felhívja az igényjogosultat a hiányzó igazolások pótlására. Amennyiben a kérelmező a kérelmet ismételten hiányosan nyújtja be, a Bizottság a kérelmet elutasítja.
A kérelmek elbírálása
5. § (1) A kérelmek elbírálása során a Bizottság fokozottan érvényesíti a szociális rászorultság elvét, figyelembe véve a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyait, élet- és családi körülményeit, valamint a kérelemben megjelölt indokait.
(2) A Bizottság – a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében – javaslatot tesz a közigazgatási államtitkárnak
a) a szociális juttatás odaítélésére és annak mértékére;
b) a kérelem elutasítására.
(3) A szociális juttatások odaítéléséről és a juttatások mértékéről a közigazgatási államtitkár dönt.
(4) A közigazgatási államtitkár döntéséről az igényjogosultat a Bizottság elnöke írásban értesíti.
Szociális támogatás
6. § (1) Eseti szociális támogatásban – súlyos anyagi megterheléssel járó családi vagy egyéb ok miatt – azt a kedvezőtlen szociális helyzetben lévő igényjogosultat lehet részesíteni, akinek jövedelemcsökkenés vagy váratlan nagy összegű kiadások miatt a megélhetése, illetve az életkörülményeinek fenntartása átmenetileg veszélybe került.
(2) Kivételesen indokolt esetben az igényjogosult rendszeres szociális támogatásban is részesíthető, amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott kedvezőtlen szociális helyzet tartósan fennáll.
(3) A szociális támogatások elbírálásánál a hasonló szociális helyzetben lévők esetén előnyben kell részesíteni
a) a gyermekét egyedül nevelő, illetve három vagy több gyermeket, továbbá fogyatékos gyermeket nevelő igényjogosultat;
b) amennyiben az igényjogosult vagy a vele közös háztartásában élő közeli hozzátartozó tartósan beteg, rendszeres gyógyszeres kezelésre, ápolásra, vagy kórházi ellátásra szorul.
(4) Szociális támogatásban csak az az igényjogosult részesíthető, aki szociális helyzetének megítéléséhez szükséges személyes adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja, igazolja, és azok kezeléséhez hozzájárul.
(5) A szociális támogatás iránti, 1. melléklet szerinti formanyomtatványon benyújtott kérelemben részletesen ki kell fejteni a támogatás megállapítását megalapozó körülményeket (pl. a szociális helyzetet, családtagok számát és jövedelemviszonyait), és csatolni kell ennek alátámasztására vonatkozó, alábbi igazolásokat, dokumentumokat, illetve azok másolatát:
a) az igényjogosulttal közös háztartásban élők jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolást (keresetigazolás, nyugdíjigazolás, álláskeresési támogatás stb.);
b) az igényjogosulttal egy háztartásban élő, felsőoktatásban részt vevő gyermek iskolalátogatási igazolását;
c) egyéb, rendszeres juttatásról szóló igazolásokat (pl.: családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás stb.);
d) a kérelem indokául előadott szociális rászorultságot alátámasztó dokumentumokat (a kérelem benyújtását megelőző hónap rezsiköltségét igazoló bizonylat másolata, rendszeres gyógyszerekről a kiváltást igazoló bizonylat, egyéb rendszeres kiadásokról szóló dokumentum stb.).
(6) Az eseti szociális támogatás bruttó összege nem haladhatja meg
a) bruttó 150 000 Ft alatti havi jövedelemmel rendelkező igényjogosult esetében a mindenkori minimálbér tízszeresét;
b) bruttó 150 001 Ft–200 000 Ft havi jövedelemmel rendelkező igényjogosult esetében a mindenkori minimálbér nyolcszorosát;
c) bruttó 200 001 Ft–250 000 Ft havi jövedelemmel rendelkező igényjogosult esetében a mindenkori minimálbér hatszorosát;
d) bruttó 250 001 Ft feletti havi jövedelemmel rendelkező igényjogosult esetében a mindenkori minimálbér négyszeresét.
(7) Eseti szociális támogatás az igényjogosult részére évente legfeljebb két alkalommal adható.
(8) Rendszeres szociális segély legfeljebb 6 hónapra adható, és bruttó összege havonta nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér összegét. A rendszeres szociális segély folyósítását meg kell szüntetni, ha az igényjogosult KüM-mel fennálló jogviszonya megszűnik, az utolsó munkanapon.
(9) Az az igényjogosult, aki családalapítási vagy temetési támogatásban részesült, a támogatás alapjául szolgáló körülményeire (indokaira) tekintettel szociális támogatásban nem részesíthető.
Családalapítási támogatás
7. § (1) Az igényjogosult – a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon benyújtott kérelme alapján – családalapítási támogatásra jogosult gyermeke születésekor, illetve gyermek örökbefogadásakor.
(2) A családalapítási támogatás feltétele, hogy az igényjogosult a gyermek eltartásáról saját háztartásában gondoskodjon.
(3) A kérelmet legfeljebb a szülést, illetve az örökbefogadást követő hat hónapon belül lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell
a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, illetve az örökbefogadást alátámasztó okirat másolatát;
b) írásbeli nyilatkozatot, hogy a gyermek eltartásáról saját háztartásában gondoskodik.
(4) A családalapítási támogatás bruttó összege gyermekenként a mindenkori minimálbér négyszerese.
Temetési támogatás
8. § (1) Az igényjogosult közeli hozzátartozójának halála esetén – a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon benyújtott kérelme alapján – temetési támogatásban részesíthető.
(2) A temetési támogatás iránti kérelmet legfeljebb az elhalálozástól számított 6 hónapon belül lehet benyújtani.
(3) A temetési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát;
b) a temetési költségekről – az igényjogosult nevére kiállított – számla másolatát;
c) az igényjogosulttal egy háztartásban élők jövedelmi viszonyaira vonatkozó keresetigazolást.
(4) A temetési támogatás legmagasabb bruttó összege a mindenkori minimálbér négyszerese.
Albérleti díj hozzájárulás
9. § (1) Az az igényjogosult, aki Budapesten önálló lakással nem rendelkezik, és ezért Budapesten lakást, lakrészt bérel, – a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon benyújtott kérelme alapján – albérleti díj hozzájárulásban (a továbbiakban: hozzájárulás) részesíthető.
(2) A hozzájárulás
a) állami, önkormányzati lakás albérletéhez,
b) magántulajdonú lakás bérletéhez, albérletéhez
nyújtható.
(3) A hozzájárulás havi bruttó összege nem lehet magasabb a számlával igazolt bérleti, albérleti díjnál, de legfeljebb a mindenkori minimálbér 50%-a.
(4) A hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell
a) a bérleti szerződés egy példányát;
b) a bérbeadó által a bérleti díjról kiállított számla másolatát.
(5) A hozzájárulást legfeljebb egyévi időtartamra lehet megállapítani. A hozzájárulás folyósításának időtartama – az igényjogosult kérelmére – meghosszabbítható. A meghosszabbítás esetenként legfeljebb egyévi időtartamra történhet.
(6) A hozzájárulás folyósítását meg kell szüntetni, ha az igényjogosult
a) KüM-mel fennálló jogviszonya megszűnik, az utolsó munkanapon;
b) bérleti jogviszonya bármely okból megszűnik, illetve megszüntetésre kerül, annak időpontjával;
c) önálló lakáshoz jut.
(7) A bérleti jogviszonyban beálló minden olyan változást, amely a hozzájárulást befolyásolja – így különösen a (6) bekezdésben meghatározott megszűnési okok bekövetkezését, a bérleti díj változását – az igényjogosult köteles a Bizottságnak öt munkanapon belül írásban bejelenteni.
Záró rendelkezések
10. § (1) Jelen utasítás alkalmazásában közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.
(2) Jelen utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
(3) Jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Külügyminisztérium köztisztviselői, ügykezelői és munkavállalói szociális és kegyeleti ellátásáról szóló 18/2004. KüM utasítás.
1. melléklet a 4/2011. (III. 10.) KüM utasításhoz
Kérelmező neve: |
|
Munkaköre: |
|
Szervezeti egység: |
|
KüM-nél fennálló jogviszonyának kezdete: |
|
Eddigi külszolgálatai (helye, ideje) |
|
Ideiglenes kiküldetés helye, ideje (az utolsó három hónapban) |
|
Havi illetménye/munkabére bruttó és nettó összegben: |
|
A kérelmezővel közös háztartásban élők neve, rokonság foka, foglalkozása, havi bruttó és nettó jövedelme: |
1. |
Egyéb jövedelem, rendszeres juttatás: |
|
A jövedelmet havonta terhelő, lakásfenntartással kapcsolatos kiadások: (pl.: albérleti díj, közös költség, villany, víz, gáz, fűtés, biztosítás, hiteltörlesztés stb.) |
|
Igényelt összeg: |
|
Részesült-e korábban szociális támogatásban? |
|
Részletes indokok: |
|
Csatolt mellékletek: |
|
kérelmező
2. melléklet a 4/2011. (III. 10.) KüM utasításhoz
Kérelmező neve: |
|
Munkaköre: |
|
Szervezeti egység: |
|
Gyermek neve: |
|
Gyermek születési ideje: |
|
Csatolt mellékletek: |
|
kérelmező
3. melléklet a 4/2011. (III. 10.) KüM utasításhoz
Kérelmező neve: |
|||
Munkaköre: |
|||
Szervezeti egység: |
|||
Eddigi külszolgálatai (helye, ideje) |
|
||
Havi illetménye/munkabére bruttó és nettó összegben: |
|
||
A kérelmezővel közös háztartásban élők neve, rokonság foka, foglalkozása, havi bruttó és nettó jövedelme: |
1. 2. 3. |
||
Egyéb jövedelem, rendszeres juttatás: |
|
||
A jövedelmet havonta terhelő, lakásfenntartással kapcsolatos kiadások: (pl.: albérleti díj, közös költség, villany, víz, gáz, fűtés, biztosítás, hiteltörlesztés stb.) |
|
||
Elhunyt hozzátartozó adatai: |
|||
Neve: |
|||
Hozzátartozói minőség: |
|||
Elhalálozás időpontja: |
|||
Az elhunyt a KüM-nél dolgozott? |
|
igen |
nem |
Temetés költségei: |
|||
Igényelt segély összege: |
|||
Egyéb indokok (pl. szociális, vagyoni helyzet): |
|||
Csatolt mellékletek: |
|||
4. melléklet a 4/2011. (III. 10.) KüM utasításhoz
Kérelmező neve: |
|
|
Munkaköre: |
|
|
Szervezeti egysége: |
|
|
Állandó lakcíme: |
||
Tartózkodási helye, jogcíme: |
|
|
Az állandó lakóhelytől eltérő tartózkodás okai: |
|
|
Eddigi külszolgálatai (helye, ideje) |
|
|
Havi illetménye/munkabére bruttó és nettó összegben: |
|
|
A kérelmezővel közös háztartásban élők neve, rokonság foka, foglalkozása, havi bruttó és nettó jövedelme: |
1. 2. 3. |
|
Egyéb jövedelem, rendszeres juttatás: |
|
|
A jövedelmet havonta terhelő, lakásfenntartással kapcsolatos kiadások: (pl.: albérleti díj, közös költség, villany, víz, gáz, fűtés, biztosítás, hiteltörlesztés stb.) |
|
|
Korábban részesült-e már albérleti díj hozzájárulásban? |
igen |
nem |
A bérleti díj havi összege |
||
Részletes indokok: |
||
Csatolt mellékletek: |
||
Az utasítást a 7/2020. (II. 28.) KKM utasítás 11. § b) pontja hatályon kívül helyezte 2020. február 29. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás