4/2011. (XI. 25.) NAV utasítás
4/2011. (XI. 25.) NAV utasítás
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságának Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
2011.11.26.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 12. § (4) bekezdése, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 23/2011. (VI. 30.) NGM utasítás (a továbbiakban: NAV SZMSZ) 9. § (1) bekezdése alapján – figyelemmel a NAV SZMSZ 11. §-ban foglaltakra – jelen utasítást adom ki:
1. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságának (a továbbiakban: NAV BF) Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) jelen utasítás mellékleteként adom ki.
2. § Az utasítás hatálya a NAV BF, valamint annak középfokú szerveire és alsó fokú szervére, valamint e szervek személyi állományába tartozó pénzügyőrökre, kormánytisztviselőkre, kormányzati ügykezelőkre, munkavállalókra (a továbbiakban együtt: alkalmazottak) terjed ki.
3. § A NAV BF SZMSZ-ét szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni.
4. § Ez az utasítás a közzétételt követő napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.
Melléklet a 4/2011. (XI. 25.) NAV utasításhoz
Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságának Szervezeti és Működési Szabályzata
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságának alapadatai
1. § (1) A NAV Bűnügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: NAV BF) alapadatai a következők:
a) a szerv megnevezése: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága
b) megnevezésének hivatalos rövidítése: NAV Bűnügyi Főigazgatósága
c) angol megnevezése: National Tax and Customs Administration Directorate of Criminal Affairs
d) francia megnevezése: Administration Nationale des Impôts et des Douanes Direction des Affaires Criminelles
e) német megnevezése: Nationales Steuer- und Zollamt Kriminaloberdirektion
f) székhelye: 1122 Budapest, Hajnóczy József u. 7–9.
g) postacíme: 1122 Budapest, Hajnóczy József u. 7–9.
h) postafiókcíme: 1525 Budapest, Pf. 52.
i) a NAV BF alapítójának szerve: Magyar Köztársaság Országgyűlése
j) létrehozásáról szóló jogszabály: a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.)
k) a NAV BF alapításának időpontja: 2011. január 1.
l) A NAV BF alapító okiratának
la) kelte: 2011. január 1.
lb) száma: 5228059818/2011.
m) a NAV BF törzskönyvi azonosító száma: 789466
n) államháztartási szakágazati besorolás: 841112 Pénzügyi, költségvetési igazgatás.
o) adószáma: 15789460251
p) NAV BF előirányzat-felhasználási keretszámla: 10023002-00299396-00000000
q) intézményi bankszámlát vezeti: Magyar Államkincstár
r) szakfeladatrend szerint besorolt alaptevékenységek:
842426 Vámrendészet;
842427 Bűnüldözés;
842428 Bűnmegelőzés;
s) az alapfeladat ellátásának forrása: a NAV BF költségvetése.
(2) A NAV BF az általános forgalmi adó alanya.
(3) A NAV BF vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
(4) A NAV BF és irányítása, felügyelete alá tartozó szerveinek engedélyezett létszáma: 1280 fő
A NAV BF jogállása, feladat- és hatásköre
2. § (1) A NAV BF jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv.
(2) A NAV BF a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) elnöke irányítása alatt áll, felettes szerve a NAV elnöke. A NAV elnöke a NAV BF felett szervezetirányítási és felügyeleti jogkörét közvetlenül vagy közvetve a NAV Központi Hivatalon (a továbbiakban: KH) keresztül – szakmai felügyeleti jogkörét a bűnügyi elnökhelyettes útján – gyakorolja, a NAV Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt rendelkezések alapján.
(3) A NAV BF, az irányítása és felügyelete alatt álló regionális bűnügyi igazgatóságok és a NAV Áru- és Bűnjelkezelő Hivatala (a továbbiakban együtt: bűnügyi szakterület) feladat- és hatáskörét meghatározó alapvető jogszabályokat a NAV BF SZMSZ 1. függeléke tartalmazza
A NAV BF tevékenységének, működésének szabályozására alkalmazható irányító eszközök
3. § (1) A NAV BF tevékenységének, működésének irányítása során közjogi szervezetszabályozó eszközként normatív utasítás, – törvény alapján, a hivatásos alkalmazottak vonatkozásában – más jogi eszközként parancs, egyéb irányító eszközként eljárási rend, szabályzat, útmutató, tájékoztatás, körlevél és hírlevél adható ki.
(2) Jelen SZMSZ alkalmazásában a normatív utasítás, a parancs, az eljárási rend, a szabályzat, az útmutató, a tájékoztatás, a körlevél és a hírlevél (a továbbiakban együtt: irányító eszköz).
(3) A normatív utasítás és a parancs kiadásának rendjét külön NAV utasítás, az egyéb irányító eszközök kiadásának szabályait a NAV BF-re vonatkozó eljárási rend tartalmazza, figyelemmel a fenti tárgykörben kiadott NAV irányító eszközre.
A NAV BF gazdálkodása
4. § (1) A NAV BF a NAV költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.
(2) A NAV BF a NAV fejezetén belül önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(3) A NAV BF gazdálkodására az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint a végrehajtására kiadott az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.), továbbá az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ber.) előírásai az irányadók.
A NAV BF belső ellenőrzési rendszere
5. § A belső ellenőrzés feladatköre kiterjed a bűnügyi szakterület egészére, a NAV BF nyomozó hatósági, valamint a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos jogkörben végzett tevékenysége kivételével. A belső ellenőrzés rendszerét a NAV BF Belső Ellenőrzési Szabályzata tartalmazza.
A NAV BF gazdasági tevékenységének folyamatba épített, előzetes, utólagos
és vezetői ellenőrzési rendszere
és vezetői ellenőrzési rendszere
6. § A NAV BF gazdálkodásáért felelős szervezeti egység ellenőrzési nyomvonalát, a NAV BF, az irányítása és felügyelete alá tartozó szervek gazdasági tevékenységének folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési (a továbbiakban: FEUVE) rendszerét külön irányító eszköz tartalmazza. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét az SZMSZ 2. függeléke tartalmazza.
A NAV BF, VALAMINT AZ IRÁNYÍTÁSA ÉS FELÜGYELETE ALÁ TARTOZÓ SZERVEK
7. § A NAV BF a NAV központi szerve. A NAV BF középfokú szervekkel és alsó fokú szervvel rendelkezik, melyek területi szervek. A NAV bűnügyi szakterület szerveinek hivatalos megnevezését, székhelyét a NAV BF SZMSZ 3. függeléke tartalmazza.
A NAV BF szervezeti egységei
8. § (1) A NAV BF, mint központi szerv szervezeti egységei:
a) Bűnügyi Koordinációs Főosztály (a továbbiakban: BKF)
aa) Nyomozásfelügyeleti Osztály
ab) Általános Ügyek Osztálya
ac) Felderítésfelügyeleti Osztály
ad) Bűnügyi Elemző és Értékelő Osztály
ae) Bűnügyi Nemzetközi Együttműködési Osztály
b) Központi Nyomozó Főosztály (a továbbiakban: KNYF)
ba) Vizsgálati Osztály I-IV.
bb) Információtechnológia Osztály
bc) Felderítési Osztály I.-II.
bd) Revizori Osztály
c) Bűnügyi Ellátó Főosztály (a továbbiakban: BEF )
ca) Fedett Műveleti Osztály
cb) Humán Bűnügyi Hírszerző Osztály
cc) Speciális Technikai és Biztosító Osztály
d) Pénzügyi Információs Főosztály (a továbbiakban: PIFO)
da) Elemző Osztály
db) Nemzetközi Elemző Osztály
dc) Felügyeleti és Ügyviteli Osztály
e) Informatikai Főosztály (a továbbiakban: INF )
ea) Üzemeltetési Osztály
eb) Alkalmazás Támogató Osztály
f) Pénzügyi és Gazdasági Főosztály (a továbbiakban: PGF )
fa) Közgazdasági Osztály
fb) Pénzügyi és Számviteli Osztály
fc) Beruházási, Üzemeltetési és Logisztikai Osztály
g) Humánpolitikai Főosztály (a továbbiakban: HPF)
ga) Fegyelmi és Nyilvántartási Osztály
gb) Humánpolitikai Osztály
h) Általános Jogi és Képviseleti Önálló Osztály (a továbbiakban: ÁJKO)
i) Igazgatási Önálló Osztály (a továbbiakban: IGO)
(2) Az ÁJKO, valamint az IGO a NAV BF főosztályi szintű önállóan működő szervezeti egységei.
(3) A NAV BF szervezeti egységeinek szervezeti ábráját a NAV BF SZMSZ 4. függeléke tartalmazza.
A NAV BF irányítása és felügyelete alá tartozó szervek
9. § (1) A NAV BF középfokú szervei a regionális bűnügyi igazgatóságok:
a) a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága;
b) a NAV Észak-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága;
c) a NAV Észak-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága;
d) a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága;
e) a NAV Nyugat-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága;
f) a NAV Közép-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága;
g) a NAV Dél-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága.
(2) A NAV BF alsó fokú szerve a NAV Áru- és Bűnjelkezelő Hivatala (a továbbiakban: a NAV ÁBH).
(3) A NAV BF irányítása és felügyelete alá tartozó szervek szervezeti ábráját a NAV BF SZMSZ 5. függeléke tartalmazza.
(4) A NAV bűnügyi szakterület szerveinek, szervezeti egységeinek átnevezését a NAV BF SZMSZ 6. függeléke tartalmazza.
A NAV BF szerveinek és szervezeti egységeinek irányítása
10. § (1) A NAV BF főosztályai – a KNYF, BEF és a PIFO kivételével – valamint önálló osztályai a szakterületüket érintő kérdésekben közvetlenül gyakorolnak szakmai felügyeletet a KNYF, BEF, PIFO, valamint a regionális bűnügyi igazgatóságok és a NAV ÁBH azonos szakterületet ellátó osztályai felett. A BKF szakmai felügyeletet és ellenőrzést gyakorol a KNYF, BEF, illetve a PIFO vonatkozásában.
(2) A NAV BF mint központi szerv – a KNYF, a BEF, a PIFO kivételével – feladat- és hatáskörében eljárva irányítja, szakmailag felügyeli és ellenőrzi a regionális bűnügyi igazgatóságok, valamint a nyomozó hatósági hatáskörrel felruházott, az Európai Unió külső vámhatárán működő kirendeltségek nyomozó hatósági tevékenységét.
A NAV BF és szerveinek vezetése
11. § (1) A NAV BF-et egyszemélyi felelős vezetőként a bűnügyi főigazgató vezeti – a bűnügyi főigazgató-helyettes és az erőforrásokért felelős főigazgató-helyettes közreműködésével.
(2) A regionális bűnügyi igazgatóságot egyszemélyi felelős vezetőként – az igazgatóhelyettes(ek) közreműködésével – az igazgató vezeti.
(3) A NAV ÁBH-t főosztály-vezetői besorolású hivatalvezető vezeti.
(4) A regionális bűnügyi igazgatóságok, valamint a NAV ÁBH vezetőjére vonatkozó részletes szabályozást a fenti szervek saját ügyrendje tartalmazza.
A NAV BF, VALAMINT AZ IRÁNYÍTÁSA ÉS FELÜGYELETE ALÁ TARTOZÓ SZERVEK FELADATKÖRE
A NAV BF mint központi szerv feladat- és hatásköre
12. § (1) A NAV BF általános feladat- és hatáskörében eljárva:
a) végzi a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények megelőzését, felderítését, nyomozását,
b) amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, elbírálja – a KNYF, a BEF, a PIFO kivételével – az irányítása és felügyelete alá tartozó szervek első fokon hozott határozatai ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket.
(2) A NAV BF különös feladat- és hatáskörében eljárva végzi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NAV Korm. rendelet) 33. §, valamint 35. §-ában meghatározott feladatokat, figyelemmel a NAV Korm. rendelet 34. §-ában foglaltakra.
(3) A NAV BF kijelölés alapján:
a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő hatóságként jár el,
b) az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervként működik.
(4) A NAV BF szervezeti egységeinek feladatait a NAV BF SZMSZ 7. függeléke tartalmazza.
A regionális bűnügyi igazgatóságok feladat- és hatásköre
13. § (1) A regionális bűnügyi igazgatóságok végzik a NAV Korm. rendelet 16. §-a által a hatáskörükbe utalt feladatokat.
(2) A regionális bűnügyi igazgatóságok részletes feladat- és hatáskörét a szerv saját ügyrendje tartalmazza.
A NAV ÁBH feladat- és hatásköre
14. § (1) A NAV ÁBH végzi a NAV Korm. rendelet 17. §-a által hatáskörébe utalt feladatokat.
(2) A NAV ÁBH részletes feladat- és hatáskörét a szerv ügyrendje tartalmazza.
A NAV BF VEZETŐIRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A bűnügyi főigazgató
15. § (1) A bűnügyi főigazgató a NAV-ra vonatkozó jogszabályok, valamint az irányító eszközök alapján, a bűnügyi elnökhelyettes irányítása és felügyelete mellett vezeti a NAV BF-et.
(2) A bűnügyi főigazgató irányítja és felügyeli a középfokú szervek és az alsó fokú szerv működését, elöljárója, felettese a bűnügyi szakterület valamennyi alkalmazottjának.
A bűnügyi főigazgató általános feladatai
16. § (1) A bűnügyi főigazgató szervezetirányítási, vezetési és ellenőrzési jogkörében eljárva:
a) közvetlenül irányítja helyettesei (bűnügyi főigazgató-helyettes, erőforrásokért felelős főigazgató-helyettes), valamint a közvetlenül alárendelt – informatikai, jogi és igazgatási – szervezeti egységek tevékenységét;
b) helyettesei útján irányítja a bűnügyi szakterület bűnügyi, humán és pénzügyi-gazdasági feladatok – törvények, más jogszabályok, irányító eszközök és szakmai követelmények szerinti – végrehajtását;
c) rendszeres jelentéstételi, illetve beszámolási kötelezettséggel tartozik a bűnügyi elnökhelyettesnek;
d) kiadja a közvetlen irányítása alatt álló személyek és szervezeti egységek alkalmazottai részére a minősített adatok kezelése körében a felhasználói engedélyeket;
e) a bűnügyi szakterület vonatkozásában megköti a nemzetközi együttműködési megállapodásokat, irányítja a bűnügyi szakterületet érintő nemzetközi és európai uniós tevékenységet, az együttműködést, az európai uniós támogatásokkal kapcsolatos feladatok végrehajtását; kezdeményezi nemzetközi együttműködés létrejöttét; gondoskodik a nemzetközi szerződések végrehajtásáról;
f) meghatározza a stratégiai tervezés fő irányait, az éves teljesítménycélokat;
g) irányítja a minőségfejlesztési és innovációs tevékenységet;
h) gondoskodik a bűnügyi szakterület belső kontrollrendszerének megfelelő működtetéséről, beszámoltatja a főigazgató-helyetteseket, a főosztályok, az önálló osztályok, a regionális bűnügyi igazgatóságok, valamint a NAV ÁBH vezetőjét, értékeli tevékenységüket és a szervezeti egységeik tevékenységét, gondoskodik a hivatali fegyelem megtartásáról;
i) jóváhagyja és a NAV elnöke részére – a bűnügyi elnökhelyettes útján – kiadmányozásra felterjeszti a középfokú szervek és alsó fokú szerv ügyrendjét;
j) kiadmányozásra felterjeszti a bűnügyi elnökhelyettes útján a NAV elnöke részére a NAV BF SZMSZ-ét;
k) irányítja a bűnügyi szakterület jogalkotási, jogalkalmazási, igazgatási és perképviseleti tevékenységét;
l) irányítja a bűnügyi szakterületet érintő a személyes adatok kezelésével és védelmével, a minősítettadat- védelemmel kapcsolatos tevékenységet, biztosítja az információszabadság érvényre jutását, a minősített adatok védelme érdekében ellátja a jogszabály által feladatkörébe utalt feladatokat;
m) gyakorolja a bűnügyi szakterülethez kapcsolódóan jogszabályokban, valamint az irányító eszközökben biztosított szakmai, humánpolitikai, munkáltatói, szervezési, ellenőrzési jogokat a NAV BF SZMSZ VII. számú fejezetében részletezettekre figyelemmel;
n) felterjeszti a hivatalos külföldi kiküldetéseket engedélyezés céljából a bűnügyi elnökhelyettes részére;
o) biztosítja a jogszabályok alapján az érdek-képviseleti szervek működéséhez szükséges feltételeket;
p) engedélyezés céljából felterjeszti a bűnügyi elnökhelyettes részére a feladatkörébe tartozó ügyek nyilvánosságra hozatalát, rendkívüli vagy váratlan eseményekről szóló külső tájékoztatásadást;
q) felügyeli a bűnügyi adatszolgáltatással kapcsolatos tevékenységet;
r) a NAV BF-re, az irányítása és felügyelete alá tartozó regionális bűnügyi igazgatóságokra, NAV ÁBH-ra vonatkozóan vezetői utánpótlási tervet készít, azt folyamatosan aktualizálja, egyezteti a HPF-fel, valamint figyelemmel kíséri a belső utánpótlás szakmai fejlődését;
s) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az elnök a bűnügyi elnökhelyettes útján, illetőleg a bűnügyi elnökhelyettes közvetlenül a feladatkörébe utal;
t) gondoskodik a NAV elnöke, bűnügyi elnökhelyettese által kiadott irányító eszközökben foglalt előírások maradéktalan végrehajtásáról;
u) biztosítja a kapcsolattartást a NAV központi szerveivel és – feladattól függően – más külső szervezetekkel;
v) koordinálja a NAV központi szervei által a bűnügyi szakterületre meghatározott feladatoknak az irányítása alá tartozó szervezeti egységek általi végrehajtását;
w) titkos információgyűjtés erői, eszközei és módszerei tekintetében döntést hoz, illetve engedélyezést gyakorol.
(2) A bűnügyi főigazgató dönt a jogszabályok által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.
(3) A bűnügyi főigazgató dönt az igazgatási, az informatikai és a jogi területet érintő ügyekben.
(4) A bűnügyi főigazgató költségvetési szerv vezetőjeként eljárva:
a) kötelezettséget vállal, irányítja a NAV BF kincstári vagyongazdálkodását, jogosult a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére, meghatározza a beruházási célokat;
b) szakterületét érintően a költségvetési szerv feladatainak ellátását szolgáló fizetési vagy teljesítési kötelezettséget vállal a gazdálkodási szabályzat szerint, vagy ilyen követelést ír elő;
c) jóváhagyja az elemi költségvetést, a költségvetési beszámolót, felelős az adatszolgáltatások teljesítéséért;
d) irányítja és felügyeli a NAV BF részére jóváhagyott éves költségvetés felhasználását, ellenőrzi a gazdasági feladatok megvalósulását; felelős azért, hogy a gazdasági feladatok ellátása a jogszabályoknak, az irányító eszközöknek megfelelően történjen;
e) felelős a bűnügyi szakterület – feladatai ellátása céljából biztosított – vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeinek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért; felelős továbbá a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, a számviteli rendért, a bűnügyi szakterület vonatkozásában a belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért;
f) engedélyezi a szolgálati gépjárművek magáncélú használatát.
(5) A bűnügyi főigazgató (1)–(3) bekezdésben meghatározott jogkörét bűnügyi főigazgató-helyettesre, valamint (4) bekezdés d) pontjában az éves költségvetés felhasználásának egyes ellenőrzési részfeladatait, továbbá az f) pontban meghatározott jogkörét az erőforrásokért felelős főigazgató-helyettesre ruházhatja át.
A bűnügyi főigazgató jogosultságai
17. § (1) A bűnügyi főigazgató a NAV BF-et, az irányítása és felügyelete alá tartozó regionális bűnügyi igazgatóságokat, valamint a NAV ÁBH-t közvetlenül érintő megbeszéléseken – különösen a NAV elnöke, illetve a NAV elnökhelyettese által összehívott vezetői értekezleten, valamint a NAV tekintetében összehívott országos vezetői értekezleten – részt vehet, tájékoztatást kérhet, valamint véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet a bűnügyi szakterületet érintő kérdésekben.
(2) A bűnügyi főigazgató jogosult a feladatkörébe tartozó kérdésekben a képviselet gyakorlására, a vitás kérdések feltárására, rendezésére.
(3) A bűnügyi főigazgató a feladatkörébe tartozó kérdésekben – a vonatkozó belső szabályok szerint – a tömegkommunikációs szervek részére tájékoztatást adhat, ezzel mást megbízhat.
(4) A bűnügyi főigazgató jogosult a bűnügyi szakterület vezetői részére értekezletek rendszeres megtartására.
(5) A bűnügyi főigazgató jogosult a bűnügyi szakterület tevékenységének szabályozására irányító eszközt kibocsátani.
A bűnügyi főigazgató felelőssége
18. § (1) A bűnügyi főigazgató felelős az irányítása alatt álló szervezet törvényes működtetéséért, a jogszabályok és az irányító eszközökben foglaltak betartásáért, betartatásáért, a szervezet eredményes működéséért.
(2) A bűnügyi főigazgató felelős a munkakörülményeket érintő jogszabályi rendelkezések és egyéb előírások betartásáért.
(3) A bűnügyi főigazgató felelős a bűnügyi szakterület ésszerű és takarékos gazdálkodásáért.
(4) A bűnügyi főigazgató felelős a bűnügyi szakterület egészét érintő változtatások kezdeményezéséért, megtervezéséért, és azok végrehajtásának koordinálásáért, az erőforrások hatékony felhasználásával.
(5) A bűnügyi főigazgató felelős az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért.
(6) A bűnügyi főigazgató felelős a szakmai és pénzügyi monitoringrendszer folyamatos működtetéséért, a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, továbbá a számviteli rendért.
(7) A bűnügyi főigazgató felelős a bűnügyi szakterületet érintően az adatvédelemmel és a minősített adatvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásáért.
A főigazgató-helyettes
19. § (1) A NAV BF szervei szakmai tevékenységének irányításában a NAV elnöke által – a bűnügyi főigazgató javaslatára – kinevezett főigazgató-helyettesek: a bűnügyi főigazgató-helyettes, valamint az erőforrásokért felelős főigazgató-helyettes vesznek részt.
(2) A bűnügyi főigazgatót akadályoztatása vagy távolléte esetén (3) bekezdésben foglalt kivétellel a bűnügyi főigazgató-helyettes helyettesíti.
(3) A bűnügyi főigazgatót akadályoztatása vagy távolléte esetén a 16. § (4) és a 77. § (1) bekezdésben felsorolt feladatok tekintetében az erőforrásokért felelős főigazgató-helyettes helyettesíti.
A főigazgató-helyettes általános feladatai
20. § A bűnügyi főigazgató által átruházott jogkörben a NAV BF képviseletében jár el, valamint irányítja a feladatkörébe utalt ügyek végrehajtását. A bűnügyi főigazgató távolléte esetén a 16. § (5) bekezdésben foglaltak alapján kiadmányozza azokat az iratokat, amelyek tekintetében a bűnügyi főigazgató a kiadmányozási jogát átruházta.
21. § (1) A főigazgató-helyettes koordinálja és ellenőrzi az irányítása és felügyelete alatt álló főosztályok (a továbbiakban: szakterülete) munkáját, gondoskodik arról, hogy a jogszabályok, az irányító eszközök, a NAV elnökének és elnökhelyetteseknek (a továbbiakban: NAV felsőbb vezetőinek) rendelkezései a szakterületet érintő munkában érvényesüljenek.
(2) A főigazgató-helyettes folyamatosan felügyeli a NAV Központi Hivatal (a továbbiakban: NAV KH) által kiadott éves feladattervben a bűnügyi szakterületet érintően, valamint a NAV BF munkatervében meghatározott – a NAV jóváhagyott munkaterve alapján –, szakterülete által végrehajtandó feladatok teljesítését.
(3) A főigazgató-helyettes kapcsolatot tart a szakterülete tevékenységi köréhez kapcsolódó szakmai feladatokat ellátó szervezeti egységek vezetőivel.
(4) A főigazgató-helyettes értékeli szakterülete tevékenységét, valamint az irányítása alatt álló vezetők munkáját, melynek alapján javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre.
(5) A főigazgató-helyettes az irányítása alá tartozó szakterület tevékenységének tapasztalatairól, a munkafeladatai végrehajtásáról a bűnügyi főigazgatót, valamint a bűnügyi főigazgató döntéseiről pedig szakterülete vezetőit rendszeresen tájékoztatja.
(6) A főigazgató-helyettes ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a bűnügyi főigazgató a feladatkörébe utal.
(7) A főigazgató-helyettes az elöljárója, felettese – a bűnügyi főigazgató és a másik főigazgató helyettes kivételével – a bűnügyi szakterület valamennyi alkalmazottjának.
(8) A főigazgató-helyettes a jogszabályok és irányító eszközök által meghatározott keretek között átruházott jogkörben önálló felelősséggel jár el, e feladatai tekintetében irányító eszközöket ad ki; az átruházott jogkörben hozott döntéseiről beszámol a bűnügyi főigazgatónak.
(9) A főigazgató-helyettes a bűnügyi főigazgatóval kialakított feladatmegosztás alapján meghatározza a közvetlenül alárendelt a NAV BF szervezeti egységeinek feladatait, valamint szakterületét érintő körben a középfokú szervek és alsó fokú szerv tevékenységét és ellenőrzi a feladatok végrehajtását.
(10) A főigazgató-helyettes meghatározza a feladatkörébe tartozó ügyekben a végrehajtás egységességét és az ellenőrzést szolgáló módszereket.
(11) A főigazgató-helyettes javaslatot tesz a stratégiai tervezés fő irányaira.
(12) A főigazgató-helyettes közreműködik az európai uniós és más nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében, felügyeli a feladatkörébe tartozó nemzetközi egyezményekkel összefüggő feladatok végrehajtását.
(13) A főigazgató-helyettes felelős az éves költségvetés összeállításához, közbeszerzési eljárások lefolytatásához, valamint az európai uniós támogatási programok előkészítéséhez szükséges szakmai igények meghatározásáért, tervszerűségéért, célszerűségéért és megalapozottságáért.
(14) A főigazgató-helyettes felelős a szakterületét érintő, a NAV központi szerveivel, illetőleg külső szervekkel fennálló együttműködési feladatok végrehajtásáért.
(15) A főigazgató-helyettes dönt a közvetlen irányítás alá tartozó szervezeti egységek közötti hatásköri és illetékességi vitában.
A bűnügyi főigazgató-helyettes
22. § A bűnügyi főigazgató-helyettes felelős a bűnügyi szakterület szakmai feladatainak szakszerű végrehatásáért, amelynek keretében:
a) közvetlenül felügyeli, irányítja, ellenőrzi a BKF, a KNYF, a BEF, a PIFO vezetőinek tevékenységét;
b) meghatározza a felderítési és nyomozóhatósági feladatok végrehajtásának irányait, valamint a BKF útján koordinálja, ellenőrzi, felügyeli, irányítja a KNYF, BEF, PIFO, továbbá a regionális bűnügyi igazgatóságok szakmai és a NAV ÁBH teljes tevékenységét;
c) felügyeli a bizonyítást elősegítő eszközök, módszerek a NAV BF és az általa felügyelt nyomozó szervei által történő alkalmazását;
d) összehangolja a NAV BF és az általa felügyelt egyes nyomozó szerveinek bűnügyi tevékenységét;
e) a felderítési és nyomozóhatósági feladatok végrehajtását érintően meghatározza a rendszeres szakmai ellenőrzés és beszámoltatás irányait;
f) meghatározza a bűnügyi állomány oktatásának, képzési rendszerének, tematikájának, naprakészségének irányait;
g) irányítja a bűnügyi adatszolgáltatással kapcsolatos tevékenységet;
h) meghatározza a bűnüldözési szakterület adatfeldolgozó és adatszolgáltató rendszereinek szakmai követelményeit, bűnmegelőzési, bűnüldözési szempontú javaslatokat tesz az INF felé a rendszerek fejlesztésére;
i) szakterületét érintően irányítja a nemzetközi együttműködési feladatokat, a NAV BF hazai és külföldi bűnmegelőzési, bűnügyi, bűnüldözési együttműködési kötelezettségéből fakadó kapcsolattartási, tájékoztatási feladatait;
j) titkosszolgálati eszközök és módszerek tekintetében a mindenkor hatályos jogszabályok, irányító eszközök rendelkezései alapján kapott jogkörében döntést hoz, illetve engedélyez;
k) felelős a büntetőeljárások hatékonyságáért, továbbá a bűnügyi szakmai irányítási rendszer hatékony és naprakész működéséért;
l) felügyeli a bűnüldözési tevékenységre vonatkozó stratégiai elemzéseket, stratégiai tervezési feladatokat, a szakmai együttműködés során képviseli azokat;
m) gondoskodik a bűnüldözési tevékenységet érintő jogalkotási folyamatokban történő közreműködésről;
n) felelős a bűnügyi szakterület más nyomozóhatóságokkal, közigazgatási, és egyéb szervekkel történő hatékony együttműködési rendszereinek kidolgozásáért;
o) szakterülete vonatkozásában felügyeli a szakmai tevékenységet érintő FEUVE rendszerét; felelős a bűnüldözési tevékenység hatékonyságának mérésre alkalmas belső statisztikai rendszer működtetéséért.
Az erőforrásokért felelős főigazgató-helyettes
23. § (1) Az erőforrásokért felelős főigazgató-helyettes felelős a humán, pénzügyi és gazdasági feladatok szakszerű végrehatásáért, amelynek keretében:
b) felügyeli a bűnüldözési tevékenység hatékony ellátásához szükséges költségvetési előirányzatok felhasználásának jogszerűségét, célszerűségét;
c) vezeti és ellenőrzi a gazdasági szakterületet; ezen belül:
ca) irányítja a szakterület pénzügyi és számviteli információs rendszerét,
cb) a szervezeti egységek gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi azt,
cc) gazdasági intézkedéseket hoz,
cd) irányítja a kincstári vagyongazdálkodással, a működéssel kapcsolatos anyagok, eszközök, felszerelések beszerzésével és gazdálkodásával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatait,
ce) végzi a gazdasági szakterület pénzügyi irányítási, illetve utólagos vezetői ellenőrzéseit, valamint felügyeli a FEUVE rendszerét;
d) ellenjegyzési jogkört gyakorol a főigazgató és a bűnügyi főigazgató-helyettes kötelezettségvállalását és követelés előírását illetően.
(2) Az erőforrásokért felelős főigazgató-helyettes átruházott jogkörben:
a) gyakorolja a bűnügyi főigazgató lakhatással kapcsolatos ügyekben biztosított döntési jogkörét;
b) dönt a NAV BF, a középfokú szervek és alsó fokú szerv részére jóváhagyott költségvetési keretek közötti átcsoportosításról.
A főigazgató-helyettesek jogosultsága
24. § (1) A főigazgató-helyettes jogosult feladatkörében irányító eszköz kiadmányozására, figyelemmel a 16. § (5) bekezdésben foglaltakra, valamint az irányító eszközök kiadásával kapcsolatos irányító eszközre is.
(2) A főigazgató-helyettes jogosult értekezletek rendszeres megtartására, továbbá a felsőbb vezetői értekezleten elhangzottakról a tájékoztatás továbbadására.
A főigazgató-helyettesek felelőssége
25. § (1) A főigazgató-helyettes felelős a szakterületéhez tartozó szervezeti egységek feladatkörébe tartozó vagy esetenként oda rendelt feladatok végrehajtásának eredményességéért, az akadályozó tényezők elhárításáért, a szükséges intézkedések megtételéért, a jogszabályok és irányító eszközök betartásáért, betartatásáért.
(2) A főigazgató-helyettes felelős a bűnügyi főigazgató által átruházott kiadmányozási jog gyakorlásáért.
(3) A főigazgató-helyettes felelős a szakterületét érintő rendszeres – előírásoknak megfelelő – adatszolgáltatás határidőre történő teljesítésének biztosításáért, valamint az eseti jellegű adatszolgáltatások megfelelő elvégzéséért.
(4) A főigazgató-helyettes felelős az irányítása alá tartozó hatósági jogkörrel rendelkező főosztályok döntéseinek törvényes meghozataláért.
(5) A főigazgató-helyettes felelős szakterülete vonatkozásában az adatvédelem és adatbiztonság szabályainak érvényesüléséért, valamint az azt biztosító vezetői intézkedések megvalósulásáért.
(6) A főigazgató-helyettes felelős a rendelkezésére bocsátott anyagok, eszközök, berendezések rendeltetésszerű, szakszerű használatáért, a költségtakarékos, ésszerű gazdálkodás betartásáért.
(7) A főigazgató-helyettes felelős a tűz- és munkavédelemre, a polgári védelemre, az őrzésbiztonságra, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások betartásáért, betartatásáért.
A főosztályvezető
26. § (1) A főosztályvezető a jelen SZMSZ által biztosított jog- és feladatkörben irányítja az általa vezetett főosztály munkáját, egyszemélyi felelős vezetője az általa vezetett főosztálynak és a főosztály valamennyi alkalmazottjának.
(2) A főosztályvezető a szakmai elöljárója, felettese – a KNYF, BEF, PIFO főosztályvezetőjének kivételével – a középfokú szervek, illetve az alsó fokú szerv vezetőjének, a szervek valamennyi alkalmazottjának, valamint az általa irányított szervezeti egység valamennyi alkalmazottjának.
(3) A KNYF, BEF, PIFO főosztályvezetője szolgálati elöljárója, felettese szervezeti egysége valamennyi alkalmazottjának.
A főosztályvezető általános feladatai
27. § (1) A főosztályvezető szervezi, irányítja, ellenőrzi és összehangolja a vezetése alatt álló szervezeti egység munkáját, gondoskodik arról, hogy a jogszabályok, az irányító eszközök, a NAV elnökének, bűnügyi elnökhelyettesének, illetve a bűnügyi főigazgatónak és a főigazgató-helyetteseknek (a továbbiakban: NAV bűnügyi szakterület felsőbb vezetőinek) rendelkezései az általa vezetett szervezeti egység, illetve a szakterület munkájában érvényesüljenek.
(2) A főosztályvezető meghatározza az általa vezetett főosztály munkatervét, alkalmazottainak feladatkörét, ellenőrzi a főosztály munkatervben szereplő és egyéb feladatainak végrehajtását.
(3) A főosztályvezető beszámoltatja a főosztály alkalmazottait, legalább évente minősíti és értékeli a közvetlen vezetése alá tartozó állomány tevékenységét, gondoskodik a hivatali fegyelem megtartásáról.
(4) A főosztályvezető vezetői utánpótlási tervet készít, azt folyamatosan aktualizálja, egyezteti a HPF-fel, valamint figyelemmel kíséri a belső utánpótlás szakmai, vezetői fejlődését.
(5) A főosztályvezető a rendelkezésére bocsátott illetmény- (bér-), illetményfejlesztési (bérfejlesztési) és jutalmazási kerettel kapcsolatban – a teljesítményarányos díjazás elvét betartva – javaslatot tesz az egyes alkalmazottak bérezésére és jutalmazására.
(6) A főosztályvezető gondoskodik az éves feladattervben és a munkatervekben, valamint az irányító eszközökben foglaltak – szakterületére vonatkozó előírásainak – maradéktalan végrehajtásáról.
(7) A főosztályvezető a főosztály tevékenységét érintően biztosítja a kapcsolattartást a NAV központi szerveinek illetékes szakmai főosztályával.
(8) A főosztályvezető biztosítja a kapcsolattartást a NAV BF más szervezeti egységeivel, a regionális bűnügyi igazgatóságok, valamint a NAV ÁBH osztályaival és – feladattól függően – más külső szervezetekkel. A külső szervezetekkel történő kapcsolattartásról köteles a bűnügyi főigazgatót tájékoztatni.
(9) A főosztályvezető a regionális bűnügyi igazgatóságok és a NAV ÁBH felé – a KNYF, BEF, PIFO főosztályvezetőjének kivételével – az egységes szakmai eljárási szabályok végrehajtása érdekében intézkedik.
(10) A főosztályvezető a vezetése alá tartozó szakterületet érintően rendszeres adatszolgáltatást teljesít, valamint elősegíti az információáramlási és kommunikációs folyamatok zavartalan működtetését.
(11) A főosztályvezető a NAV központi szerveinek szakterületét is érintő ügyben egyeztetést folytat annak illetékes szakmai főosztályával.
(12) A főosztályvezető feladatellátása során észlelt, kizárólag a NAV más központi szervét érintő ügyben azt haladéktalanul köteles továbbítani az illetékes főosztály felé további intézkedésre.
(13) A főosztályvezető kiadja a közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egységek alkalmazottai részére a minősített adatok kezelése körében a felhasználói engedélyeket.
A főosztályvezető jogosultsága
28. § (1) A főosztályvezető a szakterületét, illetve az irányítása alá tartozó szervezeti egységet közvetlenül érintő megbeszéléseken részt vehet, tájékoztatást kérhet, illetve véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a szervezeti egység működését és feladatait érintő kérdésekben.
(2) A főosztályvezető a bűnügyi főigazgató által átruházott jogkörben a NAV BF képviseletében jár el, valamint irányítja a feladatkörébe utalt ügyek végrehajtását.
(3) A főosztályvezető a szakterületét érintő kérdésekben a tömegkommunikációs szervek részére nyilatkozatot, tájékoztatást kizárólag a bűnügyi főigazgató – a bűnügyi főigazgató távollétében kijelölt helyettesének – előzetes jóváhagyásával adhat.
(4) A főosztályvezető jogosult a főosztályi értekezletek rendszeres megtartására, továbbá a felsőbb vezetői értekezleten történt tájékoztatás továbbadására.
(5) A főosztályvezető a szakterülete vonatkozásában jogosult a feladatkörébe tartozó irányító eszköz kiadására.
A főosztályvezető felelőssége
29. § (1) A főosztályvezető felelős a szakterületét érintő, illetve az irányítása alá tartozó szervezeti egység feladatkörébe tartozó vagy esetenként oda utalt feladatok végrehajtásáért, az akadályozó tényezők elhárításáért, a szükséges intézkedések megtételéért, a jogszabályok, irányító eszközök betartásáért, betartatásáért.
(2) A főosztályvezető felelős az irányítása alá tartozó hatósági jogkörrel rendelkező főosztályok döntéseinek törvényes meghozataláért.
(3) A főosztályvezető felelős az adatvédelem és adatbiztonság főosztályi szintű megvalósulásáért.
(4) A főosztályvezető felelős a rendelkezésére bocsátott anyagok, eszközök, berendezések rendeltetésszerű, szakszerű használatáért, a költségtakarékos, célszerű gazdálkodás betartásáért.
(5) A főosztályvezető felelős a rendszeres, előírásoknak megfelelő, szakterületét érintő adatszolgáltatás zavartalanságának, határidőre történő teljesítésének biztosításáért, valamint az eseti adatszolgáltatások megfelelő elvégzéséért.
A főosztályvezető-helyettes
30. § (1) A főosztályvezető-helyettes a főosztályvezető által meghatározott körben közvetlenül irányítja a főosztály feladatkörébe tartozó tevékenységet. A főosztályvezető-helyettes tevékenységét a főosztályvezető irányítja.
(2) A főosztályvezető-helyettes munkaköri leírása alapján elláthatja a 47. §-ban meghatározott feladatokat is.
(3) A főosztályvezető-helyettes a főosztályvezetőt távollétében munkaköri leírása szerint helyettesíti, egyben utasítási jogot gyakorol.
(4) A főosztályvezető-helyettes a főosztályvezető távollétében gyakorolja a főosztályvezető kiadmányozási jogkörét.
A Bűnügyi Koordinációs Főosztály főosztályvezetőjének különleges (speciális) feladatai
31. § (1) A Bűnügyi Koordinációs Főosztály főosztályvezetője a KNYF, a BEF, valamint a PIFO főosztályvezetőin keresztül ellenőrzi és felügyeli nevezett szervezeti egységek szakmai munkáját. E feladatkörében eljárva figyelemmel kíséri, összegzi a szervezeti egységek által jelzett problémákat, valamint azokra megoldási javaslatokat dolgoz ki.
(2) A PIFO szakmai munkájának felügyelete nem sértheti
a) a külön törvényben a pénzügyi információs egységként működő hatóság számára meghatározott titokvédelmi rendelkezéseket, valamint
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság független és befolyásmentes működésére vonatkozó kötelező érvényű nemzetközi ajánlások által meghatározott követelményeket.
(3) A Bűnügyi Koordinációs Főosztály főosztályvezetője a regionális bűnügyi igazgatóságok igazgatóin keresztül irányítja, ellenőrzi és felügyeli azok szakmai munkáját. E feladatkörében eljárva figyelemmel kíséri és összegzi a szervek által jelzett problémákat, valamint azokra megoldási javaslatokat dolgoz ki.
(4) A Bűnügyi Koordinációs Főosztály főosztályvezetője a NAV ÁBH vezetőjén keresztül irányítja, ellenőrzi és felügyeli annak munkáját. E feladatkörében eljárva figyelemmel kíséri és összegzi a szerv által jelzett problémákat, valamint azokra megoldási javaslatokat dolgoz ki.
(5) A Bűnügyi Koordinációs Főosztály főosztályvezetője a szakmai elöljárója, felettese a KNYF, BEF, PIFO főosztályvezetőjének, a szervezeti egység valamennyi alkalmazottjának.
A Bűnügyi Ellátó Főosztály főosztályvezetőjének különleges (speciális) feladatai
32. § (1) A Bűnügyi Ellátó Főosztály főosztályvezetője a bűnügyi főigazgató-helyettes útján – egyeztetve az erőforrásokért felelős főigazgató-helyettessel – a bűnügyi főigazgatónak javaslatot tesz a főosztály tevékenységéhez szükséges éves „T”-ellátmány (Speciális és különleges működési kiadások) keretösszegére, a „T”-ellátmánykeret felhasználásának jogcímeire, illetve indokolt esetben javaslatot tesz az éves keret kiegészítésére.
(2) A Bűnügyi Ellátó Főosztály főosztályvezetője a bűnügyi főigazgató-helyettes, a bűnügyi főigazgató és a bűnügyi elnökhelyettes útján a NAV elnökének javaslatot tesz a kezelésében lévő fedőintézmények éves „T”-ellátmány felhasználására, illetve új fedőintézmények létrehozására.
(3) A Bűnügyi Ellátó Főosztály főosztályvezetője ellátja a főosztály elhelyezési körletében az objektumparancsnoki feladatokat.
Az önálló osztály vezetője
33. § (1) Az önálló osztály vezetője feladatkörében irányítja az általa vezetett osztály munkáját, egyszemélyi felelős vezetője az általa vezetett osztálynak és az osztály valamennyi alkalmazottjának.
(2) Az önálló osztály vezetője a szakmai elöljárója, felettese az általa irányított szakterület alkalmazottainak, továbbá a középfokú szervek, illetve az alsó fokú szerv vezetőjének, alkalmazottainak.
Az önálló osztály vezetőjének általános feladatai
34. § (1) Az önálló osztály vezetője szervezi, irányítja, ellenőrzi és összehangolja a vezetése alatt álló szervezeti egység munkáját, gondoskodik arról, hogy a jogszabályok, irányító eszközök, valamint a NAV elnöke és a NAV bűnügyi szakterület felsőbb vezetőinek rendelkezései az általa vezetett szervezeti egység, illetve a szakterület munkájában érvényesüljenek.
(2) Az önálló osztály vezetője meghatározza az általa vezetett osztály munkatervét, alkalmazottainak feladatkörét, ellenőrzi az általa vezetett osztály munkatervben szereplő és egyéb feladatainak végrehajtását.
(3) Az önálló osztály vezetője beszámoltatja az általa vezetett osztály alkalmazottait, legalább évente minősíti és értékeli a beosztotti állomány tevékenységét, gondoskodik a hivatali fegyelem megtartásáról.
(4) Az önálló osztály vezetője a rendelkezésére bocsátott illetmény- (bér-), illetményfejlesztési (bérfejlesztési) és jutalmazási kerettel kapcsolatban – a teljesítményarányos díjazás elvét betartva – javaslatot tesz az egyes alkalmazottak bérezésére és jutalmazására.
(5) Az önálló osztály vezetője gondoskodik az éves feladattervben és a munkatervekben, valamint az irányító eszközökben foglaltak – szakterületére vonatkozó előírásainak – maradéktalan végrehajtásáról.
(6) Az önálló osztály vezetője együttműködik a NAV BF szervezeti egységeivel, a regionális bűnügyi igazgatóságok, valamint a NAV ÁBH szervezeti egységeivel.
(7) Az önálló osztály vezetője a regionális bűnügyi igazgatóságok és a NAV ÁBH felé az egységes szakmai eljárási szabályok végrehajtása érdekében intézkedik.
(8) Az önálló osztály vezetője a vezetése alá tartozó szakterületet érintően rendszeres adatszolgáltatást teljesít, valamint elősegíti az információáramlási és kommunikációs folyamatok zavartalan működtetését.
(9) Az önálló osztály vezetője a NAV központi szerveinek szakterületét is érintő ügyben egyeztetést folytat annak illetékes szakmai főosztályával.
(10) Az önálló osztály vezetője feladatellátása során észlelt, kizárólag a NAV más központi szervét érintő ügyet haladéktalanul köteles továbbítani az illetékes szakmai főosztály felé.
Az önálló osztály vezetőjének jogosultsága
35. § (1) Az önálló osztály vezetője a szakterületét, illetve az irányítása alá tartozó szervezeti egységet közvetlenül érintő megbeszéléseken részt vehet, tájékoztatást kérhet, illetve véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a működését és feladatait érintő kérdésekben.
(2) Az önálló osztály vezetője jogosult a feladatkörébe tartozó kérdésekben a képviselet gyakorlására, a vitás kérdések feltárására, rendezésére.
(3) Az önálló osztály vezetője a szakterületét érintő kérdésekben a tömegkommunikációs szervek részére nyilatkozatot, tájékoztatást kizárólag a bűnügyi főigazgató – a bűnügyi főigazgató távollétében kijelölt helyettesének – előzetes jóváhagyásával adhat.
(4) Az önálló osztály vezetője jogosult az önálló osztály értekezletei rendszeres megtartására, továbbá a felsőbb vezetői értekezleten történt tájékoztatás továbbadására.
(5) Az önálló osztály vezetője a szakterülete vonatkozásában jogosult a feladatkörébe tartozó irányító eszköz kiadására.
Az önálló osztály vezetőjének felelőssége
36. § (1) Az önálló osztály vezetője felelős a szakterületét érintő, illetve az irányítása alá tartozó szervezeti egység feladatkörébe tartozó vagy esetenként oda utalt feladatok végrehajtásáért, az akadályozó tényezők elhárításáért, a szükséges intézkedések megtételéért, a jogszabályok, irányító eszközök betartásáért, betartatásáért.
(2) Az önálló osztály vezetője felelős az adatvédelem és adatbiztonság osztály szintű megvalósulásáért.
(3) Az önálló osztály vezetője felelős a rendelkezésére bocsátott anyagok, eszközök, berendezések rendeltetésszerű, szakszerű használatáért, a költségtakarékos, célszerű gazdálkodás betartásáért.
(4) Az önálló osztály vezetője felelős a rendszeres, előírásoknak megfelelő, szakterületét érintő adatszolgáltatás zavartalanságának, határidőre történő teljesítésének biztosításáért, valamint az eseti adatszolgáltatások megfelelő elvégzéséért.
Az önálló osztály vezetőjének helyettesítése
37. § Az önálló osztály vezetője nem rendelkezik szervezetszerű helyettessel, távolléte esetén helyettesítését a bűnügyi főigazgató vagy eseti döntése alapján kijelölt személy látja el.
Az Általános Jogi és Képviseleti Önálló Osztály vezetőjének különleges (speciális) feladatai
38. § (1) Az Általános Jogi és Képviseleti Önálló Osztály vezetője feladatkörét érintően közreműködik a NAV szervezetével, szervezeti és funkcionális működésével kapcsolatos, valamint a NAV BF-re vonatkozó jogszabályok, jogszabály-módosítások és irányító eszközök előkészítésében, véleményezésében.
(2) Az Általános Jogi és Képviseleti Önálló Osztály vezetője közreműködik a bűnügyi szakterületet érintő együttműködési megállapodások előkészítésében, véleményezésében.
(3) Az Általános Jogi és Képviseleti Önálló Osztály vezetője irányítja és ellátja a bűnügyi szakterület vonatkozásában a polgári jogi szerződések jogi kontrollját.
(4) Az Általános Jogi és Képviseleti Önálló Osztály vezetője véleményezi a bűnügyi szakterület által előkészített, illetve elkészített irányító eszközök tervezetét.
(5) Az Általános Jogi és Képviseleti Önálló Osztály vezetője irányítja és ellátja a bűnügyi szakterület feladatkörébe tartozó peres, valamint nem peres ügyekben a jogi képviseleti tevékenységet.
(6) Az Általános Jogi és Képviseleti Önálló Osztály vezetője együttműködik peres, illetve nem peres ügyekben a NAV központi szerveinek illetékes szakmai főosztályaival.
(7) Az Általános Jogi és Képviseleti Önálló Osztály vezetője figyelemmel kíséri és összegzi a bűnügyi szakterület szervezeti egységei által jelzett problémákat, valamint azokra megoldási javaslatokat dolgoz ki.
(8) Az Általános Jogi és Képviseleti Önálló Osztály vezetője a bűnügyi szakterület valamely szervezeti egysége által észlelt, jelzett jogszabály-értelmezési kérdés, kérés, probléma fennállása esetén jogi iránymutatást, állásfoglalást ad a megkereső szervezeti egység részére.
Az igazgató
39. § (1) A NAV BF középfokú szerveit a bűnügyi főigazgató javaslatára a NAV elnök által kinevezett igazgató vezeti.
(2) A NAV BF alsó fokú szervét a bűnügyi főigazgató által kinevezett – főosztály-vezetői besorolású – hivatalvezető vezeti. A hivatalvezető az általa vezetett szervet képviseli, a szervhez telepített hatáskör gyakorlója. Az igazgató megnevezés alatt a továbbiakban értelemszerű alkalmazással a hivatalvezetőt is kell érteni, a munkáltatói jogkör gyakorlására vonatkozó egyes, a NAV SZMSZ-ében és jelen NAV BF SZMSZ-ben, továbbá belső irányító eszközben rögzített eltérő szabályok figyelembevételével.
(3) Az igazgató irányítja az általa vezetett szerv munkáját.
(4) Az igazgató az elöljárója, illetve vezetője az általa vezetett szerv valamennyi alkalmazottjának.
Az igazgató feladatai
40. § (1) Az igazgató szervezi, irányítja és ellenőrzi az irányítása alatt álló szervezeti egységek munkáját, gondoskodik arról, hogy a jogszabályok, az irányító eszközök, a NAV bűnügyi szakterület felsőbb vezetőinek, valamint a NAV BF főosztályvezetőinek, önálló osztályainak vezetőinek rendelkezései, a felderítési és nyomozó hatósági tevékenységgel szemben előírt követelmények a szakterületet érintő munkában érvényesüljenek. Rendszeresen ellenőrzi a feladatok határidőben, az előírtaknak megfelelő végrehajtását. Meghatározza az általa vezetett szerv éves munkatervét, gondoskodik a végrehajtásáról.
(2) Az igazgató a NAV érdekeinek figyelembevételével képviseli az általa vezetett szervet a területi, helyi szervek előtt, továbbá a szakmai szervezetekben.
(3) Az igazgató irányítja a felettes szerv által kiadott irányító eszközök végrehajtását az általa vezetett szerv szervezeti egységeinél.
(4) Az igazgató javaslatot tesz szakterülete vonatkozásában a bűnügyi főigazgatónak a felderítési és nyomozó hatósági feladatok gyakorlati megvalósítása során szükségessé vált intézkedésekre, kezdeményezi az ellenőrzési rendszer működését segítő és fejlesztő lépéseket.
(5) Az igazgató rendszeresen beszámoltatja a közvetlen irányítása alá tartozó vezetőket, és meghatározza tevékenységük irányát.
(6) Az igazgató gondoskodik a szakterületén rendelkezésre álló információk – az előírások szerint történő – haladéktalan feldolgozásáról.
(7) Az igazgató intézkedik a NAV BF által meghatározott feladatok végrehajtása iránt.
(8) Az igazgató gondoskodik az adatvédelemmel és a minősített adatvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásáról.
Az igazgató jogosultsága
41. § (1) Az igazgató jogosult az igazgatóságon az igazgatóság szervezetét és működését szabályozó ügyrendre vonatkozóan szabályzatot előkészíteni, továbbá a NAV ÁBH vezetőjének kivételével, a hatósági ügyek kiadmányozási rendjére, valamint a munkáltatói jogkör részleges átruházására vonatkozóan eljárási rendet kiadni.
(2) Az igazgató jogosult hatáskörében irányító eszköz kiadására, a NAV ÁBH vezetője kivételével.
(3) Az igazgató jogosult az általa vezetett szervet közvetlenül érintő – a bűnügyi főigazgató, a NAV BF főosztályvezetői, önálló osztályainak vezetői és külső szervek által szervezett – megbeszéléseken, tanácskozásokon – meghívás alapján – részt venni, tájékoztatást kérni, véleményt nyilvánítani és javaslatot adni az általa vezetett szerv feladatait és működését érintő kérdésekben.
(4) Az igazgató jogszabály által hatáskörébe utalt ügyben – az illetékességi területén – döntési jogkört gyakorol.
(5) Az igazgató jogosult a hatáskörébe tartozó kérdésekben – a vonatkozó irányító eszközök szerint – a tömegkommunikációs szervek részére tájékoztatást adni, illetve ezzel más kormánytisztviselőt, illetve pénzügyőrt is megbízhat.
(6) Az igazgató jogosult a hatáskörében felmerült kérdésekkel a NAV BF BKF, illetőleg funkcionális főosztályait, önálló osztályait, valamint a NAV BF bűnüldözési adatvédelmi felelősét, az informatikai referenst, illetve a biztonsági vezetőt megkeresni.
Az igazgató felelőssége
42. § (1) Az igazgató felelős az irányítása alatt álló szervezet hatékony, törvényes működtetéséért, a jogszabályok, az irányító eszközök, valamint a NAV bűnügyi szakterület felsőbb vezetőinek, valamint a NAV BF főosztályvezetőinek, önálló osztályainak vezetőinek rendelkezései betartásáért, az igazgatóság alkalmazottainak foglalkoztatásáért, továbbá a NAV ÁBH vezetőjének kivételével, a felderítési és nyomozó hatósági tevékenység eredményességéért.
(2) Az igazgató felelős a NAV BF által kiadott éves feladattervben az általa vezetett szervre vonatkozóan meghatározottak végrehajtásáért.
(3) Az igazgató felelős a munkakörülményeket érintő jogszabályi rendelkezések, irányító eszközök és egyéb előírások betartásáért.
(4) Az igazgató felelős a hatósági jogkörrel rendelkező szervezeti egységek határozatainak, végzéseinek és egyéb eljárási cselekményeinek törvényességéért.
(5) Az igazgató felelős az általa vezetett szerv által kezelt adatvagyon, illetve a használt épületek és az abban található javak biztonságáért, az adatvédelemért.
(6) Az igazgató felelős a rendelkezésére bocsátott ingatlanok, anyagok, eszközök berendezések megőrzéséért, rendeltetésszerű és szakszerű használatáért.
Az igazgatóhelyettes
43. § (1) Az igazgatóhelyettes az igazgatóságok szakmai tevékenységének irányításában vesz részt.
(2) Az igazgatóhelyettes az igazgató távollétében helyettesítési joggal mindazon ügyekben jogosult eljárni, amelyek kizárólagos intézését az igazgató nem tartotta fenn magának.
(3) Az igazgatóhelyettesre vonatkozó 43–46. §-ban foglalt szabályok a NAV ÁBH vonatkozásában nem alkalmazhatóak.
Az igazgatóhelyettes feladatai
44. § (1) Az igazgatóhelyettes szervezi, irányítja és ellenőrzi az irányítása alatt álló szervezeti egységek munkáját, gondoskodik arról, hogy a jogszabályok, az irányító eszközök, valamint a NAV bűnügyi szakterület felsőbb vezetőinek, valamint a NAV BF főosztályvezetőinek, önálló osztályai vezetőinek rendelkezései, a felderítési és nyomozó hatósági tevékenységgel szemben előírt követelmények a szakterületet érintő munkában érvényesüljenek.
(2) Az igazgatóhelyettes az igazgató által átruházott jogkörben képviseli az igazgatóságot, és irányítja a feladatok végrehajtását.
(3) Az igazgatóhelyettes a tevékenysége során javaslatot tesz jogszabály módosításának kezdeményezésére az igazgató felé.
(4) Az igazgatóhelyettes folyamatosan felügyeli a NAV BF által kiadott éves feladattervben, valamint az igazgatóság munkatervében meghatározott feladatok teljesítését.
(5) Az igazgatóhelyettes kapcsolatot tart a felettes szerv szervezeti egységeinek vezetőivel.
(6) Az igazgatóhelyettes értékeli a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, melynek alapján javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre.
(7) Az igazgatóhelyettes munkafeladataik végrehajtásáról rendszeresen tájékoztatja az igazgatót.
(8) Az igazgatóhelyettes gondoskodik a feladatok ellátásához szükséges információk átadásáról.
Az igazgatóhelyettes jogosultsága
45. § Az igazgatóhelyettes jogosult az irányítása alá tartozó szervezeti egységek részére konkrét feladatok ellátására utasítást adni.
Az igazgatóhelyettes felelőssége
46. § (1) Az igazgatóhelyettes felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatkörébe tartozó vagy esetenként oda rendelt feladatok végrehajtásának eredményességéért, az akadályozó tényezők elhárításáért, a szükséges intézkedések megtételéért, a jogszabályok, az irányító eszközök, valamint a NAV elnöke és a NAV bűnügyi szakterület felsőbb vezetőinek rendelkezései betartásáért és betartatásáért.
(2) Az igazgatóhelyettes felelős az igazgató által átruházott kiadmányozási jog gyakorlásáért, annak törvényességéért.
(3) Az igazgatóra, valamint az igazgatóhelyettesre vonatkozó részletszabályokat az adott szerv ügyrendje tartalmazza.
Az osztályvezető
47. § (1) Az osztályvezető a jelen SZMSZ által biztosított jog- és feladatkörben, a kötelezettségek betartásával irányítja az általa vezetett osztály munkáját.
(2) Az osztályvezető az osztály egyszemélyi felelős vezetője.
(3) Az osztályvezető az elöljárója, felettese az általa vezetett osztály valamennyi alkalmazottjának, szakterületét érintő körben – a NAV BF esetében a KNYF, a BEF és a PIFO kivételével – szakmai elöljárója, felettese az alárendelt szervek osztályvezetőinek, valamint annak szakterületén foglalkoztatott alkalmazottaknak.
(4) A BKF osztályvezetője szakterületét érintő körben szakmai elöljárója, felettese a KNYF, BEF és PIFO adott szakterülete osztályvezetőinek, valamint annak szakterületén foglalkoztatott alkalmazottaknak.
Az osztályvezető feladatai
48. § (1) Az osztályvezető megállapítja az osztály alkalmazottainak feladatait, gondoskodik arányos foglalkoztatásukról, felülvizsgálja az általuk készített tervezeteket. Biztosítja az ügyintézés törvényességét és szakszerűségét.
(2) Az osztályvezető javaslattételi és véleményezési jogkört gyakorol a hozzá tartozó személyi állománnyal kapcsolatos humánpolitikai döntések meghozatala tekintetében.
(3) Az osztályvezető elősegíti az osztály alkalmazottainak szakmai fejlődését.
(4) Az osztályvezető gondoskodik az alkalmazottak szükség szerinti helyettesítéséről.
(5) Az osztályvezető ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket felettes vezetői feladatkörébe utaltak.
Az osztályvezető jogosultsága
49. § (1) Az osztályvezető az osztály munkáját közvetlenül érintő megbeszéléseken részt vehet, tájékoztatást kérhet, véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet a feladatkörébe utalt kérdésekben.
(2) Az osztályvezető jogosult beszámoltatni az osztály alkalmazottait végzett munkájukról.
(3) Az osztályvezető az osztály alkalmazottainak anyagi elismerésére és erkölcsi elismerésükre javaslatot tehet, szakmai tevékenységüket értékeli.
Az osztályvezető felelőssége
50. § (1) Az osztályvezető felelős az osztály munkájáért, a munkavégzés megszervezéséért, továbbá az ezt akadályozó tényezők elhárítása végett a szükséges intézkedések megtételéért, a jogszabályok, irányító eszközök betartásáért és betartatásáért, az osztály feladatkörébe tartozó vagy esetenként oda utalt feladatok határidőben történő végrehajtásáért.
(2) Az osztályvezető felelős a szakmai feladatok egységes értelmezéséért, a végrehajtás megszervezéséért, összehangolásáért és ellenőrzéséért.
(3) Az osztályvezető felelős a rendelkezésére bocsátott anyagok, eszközök, berendezések rendeltetésszerű, szakszerű használatáért, a költségtakarékos, ésszerű gazdálkodás betartásáért.
(4) Az osztályvezető felelős a minősítésekkel és a szakmai munka értékelésével összefüggésben meghatározott feladatok ellátásáért.
Az osztályvezető helyettesítése
51. § Az osztályvezető akadályoztatása, távolléte esetére a helyettesítés rendjéről a munkaköri leírásában kell rendelkezni.
V. FEJEZET
A NAV BF nem vezető besorolású alkalmazottaira vonatkozó rendelkezések
A bűnüldözési belső adatvédelmi felelős
52. § (1) A bűnüldözési belső adatvédelmi felelőst határozatlan időtartamra a bűnügyi főigazgató bízza meg. A bűnüldözési adatkezeléssel összefüggő feladatait a bűnügyi főigazgató közvetlen irányítása és felügyelete alatt látja el, a NAV belső adatvédelmi felelősének a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára kiterjedő szakmai kontrollja mellett.
(2) A NAV belső adatvédelmi felelősének szakmai kontrollja keretében, a bűnüldözési adatvédelmi felelős feladatköre vonatkozásában véleményeztetési és tájékoztatási kötelezettséggel tartozik a NAV adatvédelmi szabályzatában rögzítettek szerint.
(3) A bűnüldözési belső adatvédelmi felelős koordinálja az adatvédelmi szempontok érvényesülését érintő kérdésekben a bűnüldözési adatkezelők tevékenységét.
(4) A bűnüldözési belső adatvédelmi felelős tervezi és végrehajtja a NAV BF és felügyelt szervei tekintetében a bűnüldözési adatvédelemmel kapcsolatos ellenőrzéseket, elemzi azok eredményeit, és a bűnügyi szakterület tekintetében kidolgozza a helyes és egységes jogalkalmazás irányait. Az adatvédelmi követelmények és előírások megszegésének észlelése esetén a hiányosságokat jelzi a bűnügyi főigazgatónak, és a NAV belső adatvédelmi felelősének, illetve a jogszerű állapot helyreállítását kezdeményezi a bűnügyi főigazgatónál. A szükséges intézkedésekről tájékoztatja a NAV belső adatvédelmi felelősét.
(5) A bűnüldözési belső adatvédelmi felelős vezeti a NAV BF és felügyelt szervei belső adatvédelmi nyilvántartását, a NAV belső adatvédelmi felelőse útján az elnök felé kezdeményezi az adatvédelmi nyilvántartásba történő bejelentést. Összegyűjti és az adatvédelmi biztos részére történő továbbítás érdekében a NAV belső adatvédelmi felelőse részére megküldi az érintett jogainak gyakorlása során elutasított kérelmek adatait.
(6) A bűnüldözési belső adatvédelmi felelős koordinálja a NAV BF által felügyelt szervek adatvédelmi megbízottainak tevékenységét.
(7) A bűnüldözési belső adatvédelmi felelős közreműködik az adatvédelemmel kapcsolatos fejlesztési, beruházási és működési feltételek kialakításával kapcsolatos tevékenységben.
(8) A bűnüldözési belső adatvédelmi felelős közreműködik, illetőleg segítséget nyújt a bűnüldözési adatkezeléssel összefüggő döntések meghozatalában, az érintettek jogainak biztosításában. Kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket és jogosulatlan adatkezelés észlelése esetén, annak megszüntetésére hívja fel az adatkezelőt vagy adatfeldolgozót.
(9) A bűnüldözési belső adatvédelmi felelős kidolgozza, felülvizsgálja és korszerűsíti a NAV belső adatvédelmi felelőse szignálását követően a NAV elnöke által kiadandó, a NAV BF adatvédelmi és adatbiztonsági szabályait tartalmazó eljárásrendet, továbbá gondoskodik a bűnüldözési adatvédelmi ismeretek oktatásáról.
(10) A bűnüldözési belső adatvédelmi felelős évente, illetve szükség esetén évente többször beszámol a bűnügyi főigazgatónak és a NAV belső adatvédelmi felelőse útján a NAV elnökének a NAV BF adatvédelmi helyzetéről.
(11) A bűnüldözési belső adatvédelmi felelős a NAV BF nem bűnüldözési célú adatkezelései esetén ellátja a NAV Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzatában előírt bűnüldözési adatvédelmi felelősi feladatokat.
(12) A bűnüldözési belső adatvédelmi felelős évente, illetve szükség esetén évente többször tájékoztatja a NAV belső adatvédelmi felelőse útján a NAV elnökét a bűnüldözési adatvédelem esetleges hiányosságairól, az azok megszüntetésére tett intézkedésekről, az adatvédelmi nyilvántartásba történő bejelentések szükségességéről, az érintett jogainak gyakorlása során kivizsgált, illetve az elutasított kérelmek adatairól.
(13) A bűnüldözési belső adatvédelmi felelős feladatainak ellátása során együttműködik a NAV BF, valamint az irányítása és felügyelete alá tartozó szervek vezetőivel, a biztonsági vezetővel, az informatikai referenssel.
(14) A bűnüldözési belső adatvédelmi felelős további feladataira, jogosultságára és felelősségére az 60–63. §-ban foglalt rendelkezések az irányadóak.
Az informatikai referens
53. § (1) Az informatikai referenst határozatlan időtartamra a bűnügyi főigazgató bízza meg. Feladatait a bűnügyi főigazgató közvetlen irányítása és felügyelete alatt látja el. Az informatikai referens felelős a NAV bűnügyi szakterülete informatikai rendszereinek fejlesztésével, működésével kapcsolatos IT-biztonságot érintő koordinációs feladatok elvégzéséért.
(2) Az informatikai referens gondoskodik a NAV BF és az irányítása alá tartozó szervek alkalmazottainak alkalmazási rendszerek használatára vonatkozó IT-biztonsági kérdéseket érintő képzésének, oktatásának belső koordinációjáról.
(3) Az informatikai referens közreműködik a NAV BF és az irányítása alá tartozó szervek – feladatkörök szerinti – jogosultságkezelési szabályzatának kialakításában, felülvizsgálatában.
(4) Az informatikai referens részt vesz a NAV BF és az irányítása alá tartozó szervek informatikai adatvédelmi feladatainak ellátásában.
(5) Az informatikai referens szakmai segítséget nyújt az informatikai programrendelések elkészítéséhez.
(6) Az informatikai referens feladatainak ellátása során együttműködik a NAV BF és az irányítása alá tartozó szervek vezetőivel és a kiemelt felhasználókkal, biztonsági vezetővel, az informatikai szakterülettel, valamint a bűnüldözési adatvédelmi felelőssel.
(7) Az informatikai referens meghatározza a bűnügyi szakterület vonatkozásában az informatikai biztonsági elveket, célokat, feladatokat és előkészíti az ehhez kapcsolódó egyéb irányító eszközöket és figyelemmel kíséri azok alkalmazását.
(8) Az informatikai referens koordinálja a bűnügyi szakterület informatikai biztonsági tevékenységét és e feladatot végzők munkáját, tervezi és végrehajtja az informatikai biztonsággal kapcsolatos ellenőrzéseket.
(9) Az informatikai referens meghatározza a bűnügyi szakterület tekintetében az informatikai biztonsági prioritásokat, segítséget nyújt a szervezeti egységeknek az informatikai biztonsági követelmények meghatározásában.
(10) Az informatikai referens végzi a bűnügyi szakterület vonatkozásában az adatvagyon kialakításával, kezelésével kapcsolatos feladatokat.
(11) Az informatikai referens végzi a bűnügyi szakterület vonatkozásában a működésfolytonossággal és informatikai katasztrófaelhárítással kapcsolatos feladatokat.
(12) Az informatikai referens végzi a bűnügyi szakterület tekintetében az informatikai kockázatelemzéssel kapcsolatos feladatokat (elemzések készítése, értékelése).
(13) Az informatikai referens közreműködik a NAV KH Információvédelmi, Folyamatszabályozási és Adatvagyon- gazdálkodási Főosztály által végzett felügyeleti ellenőrzések során.
(14) Az informatikai referens közreműködik az informatikai biztonságra irányuló egyéb irányító eszközök előkészítésében, javaslataival támogatja a bűnügyi szakterületre vonatkozó speciális szabályok kialakítását.
(15) Az informatikai referens további feladataira, a jogosultságára és a felelősségére a 60–63. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.
A biztonsági vezető
54. § (1) A biztonsági vezetőt határozatlan időtartamra a bűnügyi főigazgató nevezi ki. Feladatait a bűnügyi főigazgató közvetlen irányítása és felügyelete mellett látja el.
(2) A biztonsági vezető gondoskodik a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok egységes és szabályszerű végrehajtásáról.
(3) A biztonsági vezető koordinálja a hatáskörében keletkezett, valamint más szervek/szervezeti egységek által átadott minősített adatok védelmi rendszerének személyi, fizikai, adminisztratív biztonságára vonatkozó szabályok alkalmazásának helyi felügyeletét. Az informatikai referens közreműködésével ellátja a minősített adatok elektronikus biztonságának ellenőrzését.
(4) A biztonsági vezető szakterületét érintően ellátja a hatályos jogszabályokban meghatározott feladatokat.
(5) A biztonsági vezető kiadja a NAV BF-en belül a nemzeti minősített adatot felhasználók, valamint a NAV BF-fel közreműködők személyi biztonsági tanúsítványát.
(6) A biztonsági vezető az előkészített felhasználói engedélyek kiadásának szakmai támogatását biztosítja.
(7) A biztonsági vezető ellátja a NAV bűnügyi szakterület minősített adatvédelmi tevékenysége szakmai irányítást, felügyeletet gyakorol és ellenőrzést végez a NAV bűnügyi szakterület minősített adatvédelmi tevékenysége felett.
(8) A biztonsági vezető a NAV BF IGO vezetőjének egyidejű tájékoztatásával szakmai irányítást gyakorol a titkos ügykezelők munkája felett.
(9) A biztonsági vezető tervezi és végrehajtja a minősített adatok kezelésével kapcsolatos ellenőrzéseket.
(10) A biztonsági vezető igény esetén a minősített adat védelemére vonatkozó jogszabályok alkalmazásának biztosítása érdekében oktatást tart a NAV bűnügyi szakterület alkalmazottai részére.
(11) A biztonsági vezető feladatainak ellátása során együttműködik a NAV BF és az irányítása alá tartozó szervek vezetőivel, a bűnüldözési adatvédelmi felelőssel, valamint az informatikai referenssel.
(12) A biztonsági vezető további feladataira, jogosultságára és felelősségére a 60–63. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.
A belső ellenőrzés
55. § (1) A belső ellenőrzési vezetőt határozatlan időtartamra a bűnügyi főigazgató javaslatára a NAV elnöke nevezi ki, menti fel, helyezi át.
(2) A belső ellenőrt határozatlan időtartamra a bűnügyi főigazgató bízza meg.
(3) A belső ellenőr a feladatait a bűnügyi főigazgató közvetlen irányítása és felügyelete alatt látja el.
(4) A belső ellenőr elemzi, vizsgálja és értékeli a belső kontrollrendszer kiépítésének, működésének, a jogszabályoknak és a szabályzatoknak való megfelelését, gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét.
(5) A belső ellenőr elemzi és vizsgálja a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását.
(6) A belső ellenőr a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tesz, valamint elemzéseket és értékeléseket készít a bűnügyi főigazgató számára a működés eredményességének növelése, valamint a belső kontrollrendszer javítása és továbbfejlesztése érdekében.
(7) A belső ellenőr ellátja a nemzetközi és magyarországi államháztartási belső ellenőrzési standardok és a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek szerinti tanácsadási tevékenységet.
(8) A belső ellenőr ajánlásokat és javaslatokat fogalmaz meg a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése, vagy csökkentése, valamint a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében.
(9) A belső ellenőr ellátja a NAV BF Belső Ellenőrzési Szabályzatában rögzített belső ellenőrzési feladatait.
(10) A belső ellenőr lefolytatja a vonatkozó jogszabályokban foglalt szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, valamint az informatikai rendszerellenőrzéseket.
(11) A belső ellenőr elkészíti és folyamatosan karbantartja a NAV BF hosszú távú tervével összhangban álló, kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervet.
(12) A belső ellenőr előkészíti, összehangolja, végrehajtja és elemzi a belső ellenőrzés működését meghatározó jogszabályokból eredő, az éves ellenőrzési tervben meghatározott, illetve a bűnügyi főigazgató által soron kívül elrendelt feladatokat.
(13) A belső ellenőr az ellenőrzések tapasztalatai alapján az ellenőrzés tárgyát, megállapításait, következtetéseit és javaslatait tartalmazó ellenőrzési jelentést, több, kapcsolódó témájú ellenőrzés során az ellenőrzési jelentések alapján összefoglaló ellenőrzési jelentést készít.
(14) A belső ellenőr az ellenőrzési jelentések alapján szükségessé váló intézkedéseket tartalmazó, az ellenőrzött szerv által összeállított intézkedési tervet véleményezi és felterjeszti a bűnügyi főigazgató részére.
(15) A belső ellenőr a NAV BF, a regionális bűnügyi igazgatóságok, a NAV ÁBH adatszolgáltatása alapján nyilvántartást vezet az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásáról.
(16) A belső ellenőr az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket nyomon követi.
(17) A belső ellenőr ellátja a bűnügyi főigazgató által elrendelt tanácsadói feladatokat, amely során a tanácsadás tárgyát, megállapításait és javaslatait tartalmazó tanácsadói jelentést készít. A jelentés másolati példányát megküldi a NAV KH Belső Ellenőrzési Főosztálya részére.
(18) A belső ellenőr végzi a belső ellenőrzési tevékenység minőségértékelését.
(19) A belső ellenőr ellátja a Ber. 12. §-ban meghatározott feladatokat.
(20) A belső ellenőr ellátja a belső ellenőrzés megszervezésével, az időszaki tervezési és beszámolási kötelezettségek Ber.-ben meghatározott határidőre történő teljesítésével kapcsolatos feladatokat.
(21) A belső ellenőr szakterülete vonatkozásában készített időszaki tevékenységi beszámolóinak, az egyes belső ellenőrzések eredményeként összeállított, lezárt belső ellenőrzési jelentéseinek, illetve az annak eredményeként kiadott intézkedési terveknek 1-1 másolati példányát megküldi a NAV KH Belső Ellenőrzési Főosztálya részére.
A titokszakértő
56. § (1) A titokszakértő a bűnügyi szakterület állománya részére a nyomozó hatósági jogkör gyakorlása során felmerült, a minősített adatvédelmet, a minősített adatkezelést érintő jogalkalmazási kérdések, így különösen a bűnüldözési érdek védelme körében felmerült kérdésekben szakvéleményt készít, szaktanácsot ad.
(2) A titokszakértő az egyedi ügyekben a titkos információgyűjtést szabályozó hatályos joganyag gyakorlati alkalmazására vonatkozóan javaslatot tesz.
(3) A titokszakértő tanulmányt, javaslatot készít a titkos információgyűjtés és minősített adatvédelem körében a szükséges intézkedésekre, valamint jogszabály módosítás kezdeményezésére, irányító eszköz kiadására.
(4) A titokszakértő ellátja a minősített iratok minősítésének felülvizsgálatát.
(5) A titokszakértő biztosítja a bűnügyi szakterület oktatását szakterülete vonatkozásában.
(6) A titokszakértő közreműködik a minősített adatot érintő bírósági perekben.
A főigazgatói tanácsadó
57. § (1) A főigazgatói tanácsadót határozatlan időtartamra a bűnügyi főigazgató bízza meg, nevezi ki.
(2) A főigazgatói tanácsadó a feladatait a bűnügyi főigazgató közvetlen irányítása és felügyelete alatt látja el.
(3) A főigazgatói tanácsadó ellátja a főigazgató által meghatározott témakörrel kapcsolatos feladatokat.
(4) A főigazgatói tanácsadó folyamatosan vizsgálja az adott szakterületet érintő szabályozási igényeket. Szükség esetén kezdeményezi a jogi norma módosítására vagy új szabályozásra irányuló javaslat kidolgozását, abban tevékenyen közreműködik.
A főigazgatói titkársági ügyintéző
58. § (1) A főigazgatói titkársági ügyintéző ellátja a főigazgató tevékenységéhez, valamint a Főigazgatói Titkárság működéséhez kapcsolódó ügyviteli és adminisztrációs feladatokat.
(2) A főigazgatói titkársági ügyintéző feladatait a főigazgató közvetlen irányítása és felügyelete alatt látja el.
(3) A főigazgatói titkársági ügyintéző biztosítja a főigazgatói értekezletek, megbeszélések előkészítését, szervezését, azokról emlékeztetőt készít.
A biztonsági referens
59. § (1) A biztonsági referenst határozatlan időtartamra a bűnügyi főigazgató bízza meg. Feladatait a BKF-en belül a bűnügyi főigazgató közvetlen irányítása alatt látja el. Tevékenységével elősegíti a biztonságra vonatkozó jogszabályokban, valamint a NAV-szabályzatokban előírt kötelezettségek megvalósulását, ellenőrzi a kötelezettségek teljesítését az őrzésbiztonság, a biztonságtechnika, valamint a vizsgálati munka területén.
(2) A biztonsági referens a NAV KH Biztonsági Főosztály felügyelete mellett a biztonságot érintő szakmai kérdésekben javaslatot tesz a NAV bűnügyi szakterület szervei, szervezeti egységei vezetőinek, valamint – a NAV KH Biztonsági Főosztály vezetőjének jóváhagyását követően – elkészíti és karbantartja a helyi biztonsági szabályzatot. Megszervezi, irányítja és ellenőrzi a NAV BF, a regionális bűnügyi igazgatóságok és a NAV ÁBH biztonsági őrzését.
(3) A biztonsági referens a feltárt hibák és hiányosságok javítása és kiküszöbölése érdekében intézkedik, illetve javaslatot tesz a NAV KH Biztonsági Főosztály vezetőjének további intézkedés megtételére.
(4) A biztonsági referens rendszeresen részt vesz utóellenőrzésekben annak megállapítása érdekében, hogy a NAV KH Biztonsági Főosztály által végzett ellenőrzés során feltárt hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében az ellenőrzött szervezeti egységnél a szükséges intézkedéseket az előírt határidőn belül megtették-e.
(5) A biztonsági referens további feladataira, jogosultságára és felelősségére az 60–63. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.
Az ügyintéző
60. § (1) Ügyintéző a NAV bűnügyi szakterület feladat- és hatáskörében eljáró, az érdemi döntést előkészítő, illetve érdemi feladatot ellátó pénzügyőr, illetve kormánytisztviselő.
(2) Az ügyintézőt távolléte vagy akadályoztatása esetén a munkaköri leírásban, illetve a közvetlen felettese által esetenként kijelölt ügyintéző helyettesíti.
Az ügyintéző feladata
61. § (1) Az ügyintéző felelősséggel és önállóan látja el a munkaköri leírásban meghatározott, illetve felettesei által esetenként vagy időszakosan a feladatkörébe utalt feladatokat.
(2) Az ügyintéző együttműködik a munkatársakkal, részt vesz a szakmai továbbképzéseken.
(3) Az ügyintéző az ügyek intézéséhez szükséges előírásokat (jogszabályok és egyéb rendelkezések), valamint a gyakorlati ismereteket elsajátítja.
(4) Az ügyintéző a feladatok megoldására köteles javaslatot tenni a kérdés alapos, többirányú vizsgálata után a jogszabályi rendelkezések figyelembevételével.
(5) Az ügyintéző az ügyeket köteles az előírt határidőben és elvárt minőségben elintézni, valamint folyamatosan figyelemmel kísérni.
Az ügyintéző jogosultsága
62. § (1) Az ügyintéző a feladatkörébe tartozó szakmai kérdésekben véleményt nyilváníthat a NAV bűnügyi szakterületével, illetve saját tevékenységével kapcsolatban.
(2) Az ügyintéző a munkavégzéséhez tárgyi és technikai eszközöket igényelhet.
Az ügyintéző felelőssége
63. § (1) Az ügyintéző felelős a munkaterületéhez tartozó nyilvántartások pontos és naprakész vezetéséért.
(2) Az ügyintéző felelős a legjobb tudása szerinti és – feladatköre által adott keretek között – önállóan végzett feladatának ellátásáért.
(3) Az ügyintéző felelős az ügy elintézéséért a kiadmányozóval együtt.
(4) Az ügyintéző felelős a rendelkezésére bocsátott anyagok, eszközök, berendezések rendeltetésszerű, szakszerű használatáért, a költségtakarékos, ésszerű gazdálkodás betartásáért.
(5) Az ügyintéző felelős a munkajogi, a tűz- és munkavédelmi, a polgári védelmi, az adatvédelmi, az informatikai biztonsági, valamint a minősített adatok védelmére vonatkozó előírások betartásáért.
(6) Az ügyintéző felelős a vezető figyelmének felhívásáért, ha álláspontja szerint valamely utasítás, irányító eszköz vagy határozat jogszabálysértő.
(7) Az ügyintéző felelős a fentiekben fel nem sorolt, munkaköri leírásban meghatározott feladatok maradéktalan elvégzéséért.
A kormányzati ügykezelő és a munkavállaló
64. § (1) A kormányzati ügykezelő az a kormány-tisztviselői jogviszonyban álló alkalmazott, aki a bűnügyi szakterületen ügyviteli, adminisztrációs feladatot lát el. A munkavállaló az a munkaviszonyban álló alkalmazott, aki a bűnügyi szakterületen fizikai és egyéb kisegítő feladatokat lát el.
(2) A kormányzati ügykezelő és a munkavállaló irányítása közvetlenül az adott szervezeti egység vezetőjének feladatkörébe tartozik.
A kormányzati ügykezelő, munkavállaló feladata
65. § A kormányzati ügykezelő és a munkavállaló ellátja az adott szervezeti egységére vonatkozó adminisztrációs és egyéb feladatokat.
A kormányzati ügykezelő és a munkavállaló jogosultsága
66. § (1) A kormányzati ügykezelő és a munkavállaló véleményt nyilváníthat a NAV bűnügyi szakterületével és saját tevékenységével kapcsolatban.
(2) A kormányzati ügykezelő és a munkavállaló munkavégzéséhez tárgyi és technikai eszközöket igényelhet.
A kormányzati ügykezelő felelőssége
67. § (1) A kormányzati ügykezelő felelőssége, hogy az iratkezelési, irattározási szabályzatban előírtak szerint a szervezeti egységhez érkező iratok, egyéb anyagok a vezetőhöz, ügyintézőhöz hiánytalanul és a lehető legrövidebb időn belül megérkezzenek.
(2) A kormányzati ügykezelő felelős a rendelkezésére bocsátott anyagok, eszközök, berendezések rendeltetésszerű, szakszerű használatáért, a költségtakarékos, ésszerű gazdálkodás betartásáért.
(3) A kormányzati ügykezelő felelőssége biztosítani az aláírt iratok hiánytalan postázását, irattározását.
(4) A kormányzati ügykezelő felelős a munkajogi, a tűz- és munkavédelmi, a polgári védelmi, az adatvédelmi, az informatikai biztonsági, valamint a minősített adatok védelmére vonatkozó előírások betartásáért.
(5) A kormányzati ügykezelő felelős a fentiekben fel nem sorolt, munkaköri leírásban meghatározott feladatok maradéktalan elvégzéséért.
A munkavállaló felelőssége
68. § (1) A munkavállaló felelős a rábízott gépek, eszközök, vagyontárgyak szakszerű, optimális üzemeltetéséért, rendeltetésszerű használatáért.
(2) A munkavállaló felelős a rábízott vagyontárgyak üzemeltetésére, használatára vonatkozó szabályzatok, utasítások betartásáért.
VI. FEJEZET
A NAV BF tájékoztatási és döntés-előkészítési fórumai, értekezletei
69. § (1) Az értekezletek a munka hatékonyságának növelése érdekében, egymástól függetlenül működtetett testületi ülések.
(2) Az értekezletek részben a vezetői döntést hivatottak elősegíteni, részben tájékoztató és konzultatív szerepet töltenek be a NAV bűnügyi szakterületének vezetői között.
(3) A NAV BF középfokú szervei és alsó fokú szerve értekezleteinek rendjét a szervek ügyrendje tartalmazza.
Bűnügyi főigazgatói értekezlet
70. § (1) A bűnügyi főigazgatói értekezlet a bűnügyi főigazgató szükség szerint ülésező, felső szintű operatív tanácsadó és döntés-előkészítő testülete, melyet a bűnügyi főigazgató vezet.
(2) A bűnügyi főigazgatói értekezlet résztvevői: a bűnügyi főigazgató, a főigazgató-helyettesek. Az emlékeztetőt szükségszerűen a főigazgatói titkársági ügyintéző készíti el.
(3) A bűnügyi főigazgatói értekezlet ülésének napirendjét és időpontját a bűnügyi főigazgató – a főigazgató-helyettesek, valamint a NAV BF főosztályvezetőinek, illetve önálló osztályai vezetőinek javaslatai alapján kialakított – a főigazgatói titkársági ügyintéző által összeállított javaslat alapján – hagyja jóvá.
(4) A bűnügyi főigazgatói értekezlet összehívásáról a bűnügyi főigazgató titkársága gondoskodik. A napirendek anyagait előterjesztés előtt az érdekeltekkel az előterjesztőnek egyeztetni kell.
(5) A bűnügyi főigazgatói értekezlet üléséről szükségszerűen emlékeztetőt kell készíteni, amely tartalmazza az értekezlet résztvevőinek nevét, az értekezlet napirendjét, a hozzászólások lényegét, a vita összefoglalóját, a bűnügyi főigazgató által meghozott döntést, a felelőst és a feladat végrehajtásának határidejét. Az emlékeztetőt a bűnügyi főigazgató hagyja jóvá, amelyet az értekezlet résztvevőinek, valamint az érintett szerveknek meg kell küldeni tájékoztatásul, illetve végrehajtásra. A bűnügyi főigazgatói értekezleten kiadott és a főigazgató-helyettes, illetőleg az érintett főosztályvezető, önálló osztály vezetője által (részvétel hiányában) nem ismert feladatokat a bűnügyi főigazgatói titkársági ügyintéző haladéktalanul jelezni köteles az érintett felé.
(6) A bűnügyi főigazgató döntéseit az emlékeztető bűnügyi főigazgatói jóváhagyását követően haladéktalanul meg kell jelentetni a bűnügyi szakterület belső intranetes felületén. A bűnügyi főigazgatói értekezleten hozott bűnügyi főigazgatói döntések végrehajtásáról az érintett szervezeti egység/szerv köteles jelentést tenni a végrehajtást követő 10 munkanapon belül a bűnügyi főigazgatónak.
(7) A bűnügyi főigazgatói értekezlet üléséről hangfelvétel készíthető.
A NAV BF vezetői értekezlete
71. § (1) A NAV BF vezetői értekezlete célja a NAV BF főosztályvezetőinek, illetve önálló osztály vezetőinek tájékoztatása a bűnügyi főigazgatói értekezlet munkájáról, a hivatalvezetés szakmai álláspontjáról és döntéseiről, valamint az információáramlás és -visszacsatolás hatékonyságának javítása.
(2) A NAV BF vezetői értekezlete résztvevői: a bűnügyi főigazgató, a főigazgató-helyettesek, a NAV BF főosztályvezetői, önálló osztályainak vezetői, illetve a bűnügyi főigazgató által esetenként meghívott személyek.
(3) A NAV BF vezetői értekezlete a bűnügyi főigazgató, vagy az általa esetileg kijelölt személy vezeti.
(4) A NAV BF vezetői értekezlete a főigazgatói titkársági ügyintéző hetente hívja össze.
Bűnügyi szakmai értekezlet
72. § (1) A bűnügyi szakmai értekezlet a bűnügyi főigazgató-helyettes, vagy a BKF vezetője által összehívott, esetenként ülésező, vezetői szintű operatív tanácsadó és döntés-előkészítő testület, amelyet annak összehívója vezet.
(2) A bűnügyi szakmai értekezlet résztvevői: a bűnügyi főigazgató szakmai helyettese (amennyiben ő az összehívó), a NAV BF szakmai főosztályainak vezetői (BKF, KNYF, BEF, PIFO vezetője), a regionális bűnügyi igazgatóságok vezetői. Az emlékeztető elkészítéséért felelős az értekezletet összehívó szervezeti egység titkársága. Az értekezleten eseti jelleggel, meghívottként a bűnügyi főigazgató, valamint a NAV ÁBH vezetője is részt vehet.
(3) A bűnügyi szakmai értekezlet napirendjét és időpontját az értekezlet összehívója – a NAV BF szakmai főosztályai vezetőinek, a regionális bűnügyi igazgatóságok vezetőinek javaslatai alapján kialakított – az értekezlet összehívójának titkársága által összeállított javaslat alapján hagyja jóvá.
(4) A bűnügyi szakmai értekezlet összehívásáról az értekezletet összehívó szervezeti egység titkársága gondoskodik.
(5) A bűnügyi szakmai értekezlet üléséről emlékeztetőt kell készíteni, amely tartalmazza az értekezlet résztvevőinek nevét, az értekezlet napirendjét, a hozzászólások lényegét, a vita összefoglalóját, az elrendelő által meghozott döntést, a felelőst és a feladat végrehajtásának határidejét. Az emlékeztetőt az elrendelő hagyja jóvá, amelyet az értekezlet résztvevőinek meg kell küldeni tájékoztatásul, illetve végrehajtásra. A bűnügyi szakmai értekezleten kiadott és az érintett főosztályvezető, valamint a regionális bűnügyi igazgatóság vezetője által (részvétel hiányában) nem ismert feladatokat az értekezletet összehívó szervezeti egység titkársága haladéktalanul jelezni köteles az érintett felé.
(6) A bűnügyi szakmai értekezlet vezetői döntéseit az emlékeztető jóváhagyását követően haladéktalanul meg kell jelentetni a bűnügyi szakterület belső intranetes felületén. A bűnügyi szakmai értekezleten hozott döntések végrehajtásáról az érintett szerv, illetve szervezeti egység köteles jelentést tenni a végrehajtást követő 10 munkanapon belül – az értekezletet összehívó útján – a bűnügyi főigazgatónak.
(7) A bűnügyi szakmai értekezletről hangfelvétel készíthető.
Erőforrás-vezetői értekezlet
73. § (1) Az erőforrás-vezetői értekezlet az erőforrásokért felelős főigazgató-helyettes által szükség szerint összehívott esetenként ülésező, vezetői szintű operatív tanácsadó és döntés-előkészítő testület, amelyet annak összehívója vezet. Résztvevői: az erőforrásokért felelős főigazgató-helyettes, a NAV BF funkcionális főosztályainak vezetői (HPF, PGF vezetője). Az emlékeztető elkészítéséért felelős az erőforrásokért felelős főigazgató-helyettes titkársága. Az értekezleten eseti jelleggel, meghívottként a bűnügyi főigazgató, a NAV BF szakmai szervezeti egységeinek, az INF, az IGO, az ÁJKO vezetői, a regionális bűnügyi igazgatóságok vezetői, valamint a NAV ÁBH vezetője is részt vehet.
(2) Az erőforrás-vezetői értekezlet napirendjét és időpontját az erőforrásokért felelős főigazgató-helyettes hagyja jóvá – a NAV BF funkcionális főosztályvezetői javaslata alapján kialakított – féléves ülésterv, illetve az aktualitások szerint az értekezleten részt vevők által összeállított javaslat alapján.
(3) Az erőforrás-vezetői értekezlet összehívásáról az erőforrásokért felelős főigazgató–helyettes titkársága gondoskodik. A napirendek anyagait előterjesztés előtt az érdekelt főosztályokkal, illetve szükség szerint a területi szervekkel az előterjesztőnek egyeztetni kell.
(4) Az erőforrás-vezetői értekezlet üléséről erőforrásokért felelős főigazgató-helyettes titkársága emlékeztetőt készít, amely tartalmazza az értekezlet résztvevőinek nevét, az értekezlet napirendjét, a hozzászólások lényegét, a vita összefoglalóját, az erőforrásokért felelős főigazgató-helyettes által meghozott döntést, a felelőst és a feladat végrehajtásának határidejét. Az emlékeztetőt az erőforrásokért felelős főigazgató-helyettes hagyja jóvá, amelyet az értekezlet résztvevőinek, valamint az érintett területi szerveknek meg kell küldeni tájékoztatásul, illetve végrehajtásra.
(5) Az erőforrás-vezetői értekezlet vezetői döntéseit az emlékeztető jóváhagyását követően haladéktalanul meg kell jelentetni a bűnügyi szakterület belső intranetes felületén. A bűnügyi szakmai értekezleten hozott döntések végrehajtásáról az érintett szerv, illetve szervezeti egység köteles jelentést tenni a végrehajtást követő 10 munkanapon belül – az erőforrásokért felelős főigazgató-helyettes útján – a bűnügyi főigazgatónak.
(6) Az erőforrás-vezetői értekezletről hangfelvétel készíthető.
Országos vezetői értekezlet
74. § (1) Az országos vezetői értekezlet feladata a NAV bűnügyi szakterület munkájának negyedévenkénti/évenkénti értékelése, illetve döntéstől függően az egyes szakterületek tevékenységének átfogó bemutatása, feladatok meghatározása.
(2) Az országos vezetői értekezlet résztvevői: a NAV elnöke, a bűnügyi elnökhelyettes, a bűnügyi főigazgató, a főigazgató-helyettesek, a NAV BF főosztályainak, illetve önálló osztályainak vezetői, a regionális bűnügyi igazgatók, a NAV ÁBH hivatalvezetője, az érdek-képviseleti szerv képviselője, valamint a bűnügyi elnökhelyettes és a bűnügyi főigazgató által meghívott személy(ek).
(3) Az országos vezetői értekezlet napirendjét a bűnügyi főigazgató határozza meg.
(4) Az országos vezetői értekezlet résztvevői negyedévente bűnügyi főigazgatói döntés alapján személyesen vagy videokonferencia keretében üléseznek.
(5) Az országos vezetői értekezlet összehívásáról a bűnügyi főigazgató titkársága gondoskodik.
Főosztályi, valamint önálló osztályi értekezlet
75. § (1) A főosztályi, valamint önálló osztályi értekezlet rendszeres megtartása és napirendjének meghatározása a főosztály, valamint önálló osztály vezetőjének a feladata.
(2) A főosztályi, valamint önálló osztályi értekezlet feladata – a főosztályok tekintetében – az osztályvezetőkön keresztül vagy a munkatársak részére közvetlenül a szakmai információk továbbadása, megvitatása, beszámoltatás az aktuális feladatok teljesítéséről, azok értékelése, valamint a kormány-tisztviselői, szolgálati, illetve a munkajogviszonnyal összefüggő általános problémák megvitatása, az alkalmazottak szakmai ismereteinek továbbfejlesztése, különös tekintettel a jogszabályi változások körére.
VII. FEJEZET
VEZETŐI MUNKAKÖRÖK, BEOSZTÁSOK
Munkáltatói jogkör, kinevezési rend
76. § (1) A bűnügyi főigazgatót határozatlan időtartamra – a bűnügyi elnökhelyettes javaslatára – a NAV elnöke nevezi ki és menti fel. A bűnügyi főigazgató felett a munkáltatói jogokat a NAV elnöke gyakorolja.
(2) A főigazgató-helyetteseket határozatlan időtartamra – a bűnügyi főigazgató javaslatára – a NAV elnöke nevezi ki és menti fel.
(3) A főosztályvezetőt határozatlan időtartamra a bűnügyi főigazgató nevezi ki és menti fel.
(4) A főosztályvezető-helyettest határozatlan időtartamra – a főosztályvezető javaslatára – a bűnügyi főigazgató nevezi ki és menti fel.
(5) A NAV BF középfokú szerveinek igazgatóját határozatlan időtartamra – a bűnügyi főigazgató javaslatára – a NAV elnöke nevezi ki és menti fel.
(6) A NAV BF alsó fokú szervének vezetőjét határozatlan időtartamra a bűnügyi főigazgató nevezi ki és menti fel.
(7) A NAV BF középfokú szerveinek igazgatóhelyetteseit határozatlan időtartamra – az igazgató javaslatára – a bűnügyi főigazgató nevezi ki és menti fel.
(8) A NAV bűnügyi szakterületének személyi állományába tartozó pénzügyőrökre a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a kormánytisztviselőkre és ügykezelőkre a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a munkavállalókra a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit a NAV tv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A NAV bűnügyi szakterület vezetőinek munkáltatói jogköre
77. § (1) A bűnügyi főigazgató munkáltatói jogkörében eljárva:
a) a kinevezési, felmentési jog kivételével munkáltatói jogkört gyakorol a főigazgató-helyettesek, továbbá a regionális bűnügyi igazgatóságok igazgatói felett;
b) korlátlan munkáltatói jogkört gyakorol a NAV BF alkalmazottjai felett az a) pontban meghatározott korlátozásra tekintettel;
c) korlátlan munkáltatói jogkört gyakorol a NAV ÁBH valamennyi alkalmazottja felett;
d) kinevezési, felmentési jogkört gyakorol a regionális bűnügyi igazgatóságok igazgatóhelyettesei felett;
e) dönt a munkavédelmi, a munkabaleseti ügyekben;
f) dönt – a NAV BF részére biztosított kereteken belül – az egyes elismerések odaítéléséről.
(2) Át nem ruházható, kizárólagos munkáltatói jogkörébe tartozik:
a) az alapilletmény – a NAV tv.-ben meghatározott mértékben, és a NAV BF által biztosított kereteken belül – eltérítése a NAV BF, valamint a NAV ÁBH valamennyi alkalmazottjának vonatkozásában;
b) a NAV BF főosztályvezetőinek, főosztályvezető-helyetteseinek, osztályvezetőinek, az ÁBH hivatalvezetőjének, hivatalvezető-helyettesének és osztályvezetőinek kinevezése, vezetői munkakörből történő felmentése, az alkalmazottak jogviszonyának létesítése, megszüntetése;
c) a fegyelmi és kártérítési eljárás elrendelése és lefolytatása a NAV BF alkalmazottai, a NAV ÁBH alkalmazottai, továbbá az irányítása és felügyelete alá tartozó igazgatóságok igazgatói felett. Kizáró ok esetén az elnök a NAV SZMSZ 91. § (2) bekezdés j) pontja alapján jelöli ki a fegyelmi jogkör gyakorlóját;
d) dönt a rendkívüli eseményekkel összefüggő kártérítési ügyekben.
(3) A bűnügyi főigazgató át nem ruházható munkáltatói jogkörébe tartozó ügyekben – tartós (30 napot meghaladó) akadályoztatása esetén – a NAV elnöke jár el.
(4) A bűnügyi főigazgató munkáltatói jogokat gyakorol a NAV bűnügyi szakterülete egészére vonatkozóan a vagyonnyilatkozattal kapcsolatosan az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvényben szereplő kötelezettségek és jogosultságok tekintetében.
(5) A bűnügyi főigazgató minősíti a főigazgató-helyetteseket, a NAV BF főosztályvezetőit, önálló osztályainak vezetőit, az igazgatókat, a hivatalvezetőt, elkészíti ezen személyek vonatkozásában a munkaköri leírásokat, végzi a szakmai munka értékelését.
(6) A bűnügyi főigazgató kiadmányozza – a NAV elnökének egyidejű tájékoztatásával – a NAV BF alkalmazottja, illetve a NAV BF középfokú szervei és alsó fokú szerve vezetője ellen bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén a büntető feljelentést.
78. § A főigazgató-helyettes(ek) munkáltatói jogköre:
a) javaslattételi, kezdeményezési joga van az alapvető munkáltatói jogok tekintetében a bűnügyi főigazgató kinevezési/felmentési jogkörébe tartozó vezetőkkel kapcsolatban;
b) ellátja a NAV BF alkalmazottai – a főosztályvezetőt, önálló osztály vezetőjét, illetőleg a 77. § (5) bekezdésében megjelölt személyeket kivéve – tekintetében a minősítésekkel és a szakmai munka értékelésével összefüggő feladatokat.
79. § A regionális bűnügyi igazgatóságok igazgatójának munkáltatói jogköre:
a) a 77. §-ban foglaltakra tekintettel gyakorolja a munkáltatói jogokat az irányítása alá tartozó valamennyi alkalmazott felett;
b) elkészíti az igazgatóhelyettesek, az osztályvezetők és a közvetlen irányítása alá tartozó alkalmazottak munkaköri leírását, elvégzi minősítésüket és a szakmai munka értékelését;
c) kiadmányozza – a bűnügyi főigazgató egyidejű tájékoztatása mellett – az igazgatóság alkalmazottja ellen bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén tett büntető feljelentést;
d) dönt az igazgatóság alkalmazottai vonatkozásában a munkavédelmi, a munkabaleseti ügyekben;
e) át nem ruházható munkáltatói jogkörébe tartozik:
ea) az igazgatóság, alkalmazottak jogviszonyának létesítése, megszüntetése a 77. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt korlátozással,
eb) a fegyelmi jogkör gyakorlása az igazgatóság valamennyi alkalmazottja felett a 77. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt korlátozással,
ec) egyes elismerések odaítéléséről dönteni a NAV BF által biztosított kereteken belül,
ed) dönt a rendkívüli eseményekkel összefüggő kártérítési ügyekben,
ee) az alapilletmény – a NAV tv.-ben meghatározott mértékben, és a NAV BF által biztosított kereteken belül – eltérítése a regionális bűnügyi igazgatóság valamennyi alkalmazottjának vonatkozásában;
f) az igazgató át nem ruházható munkáltatói jogkörébe tartozó ügyekben – tartós akadályoztatása esetén – a bűnügyi főigazgató jár el.
80. § Az igazgatóságon az igazgató egyéb, illetve az általa átruházott munkáltatói jogkört gyakorló vezetők munkáltatói jogkörét az igazgatóság ügyrendje szabályozza.
Képviseleti jogkör
81. § (1) A tevékenységgel összefüggő képviselet (általános képviselet):
a) a NAV bűnügyi szakterületének felelős vezetője a bűnügyi főigazgató, akit a bűnügyi szakterület tevékenységével összefüggő ügyekben általános képviseleti jog illet meg, a bűnügyi szakterület nevében jognyilatkozatot tehet; képviseleti jogát a bűnügyi főigazgató esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve átruházhatja a főigazgató-helyettesekre, a BKF főosztályvezetőjére, meghatározva a képviselendő álláspontot;
b) az igazgatókat – az általuk vezetett szerv tevékenységével összefüggő ügyekben, a vonatkozó jogszabályi keretek között, a belső irányító eszközökre figyelemmel – képviseleti jog illeti meg; az igazgató képviseleti jogát esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve átruházhatja az igazgatóhelyettesre, meghatározva a képviselendő álláspontot;
c) a NAV bűnügyi szakterületének főigazgató-helyettesei, főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesei, igazgatói, igazgatóhelyettesei, hivatalvezetője, és osztályvezetői – a tevékenységi körükbe tartozó feladatok végrehajtása során – eseti képviseletet gyakorolhatnak, azaz a külső szervekkel a besorolásuk szintjének megfelelően közvetlenül tarthatják a kapcsolatot felettesük egyetértésével és jóváhagyásával;
d) a pénzügyi kötelezettségvállalás, valamint e jogkörben gyakorolható szerződéskötés részletes szabályait külön irányító eszköz tartalmazza;
e) a képviseleti joggal felruházott pénzügyőr, illetve kormánytisztviselő – akár eseti, akár állandó jelleggel – a képviselet körében okozott erkölcsi és anyagi károkért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik; fegyelmi vétséget követ el és kártérítési felelősséggel tartozik az a kormánytisztviselő, illetve szolgálati jogviszonyban álló, aki felhatalmazás nélkül, vagy a felhatalmazást meghaladó körben képviseli a NAV bűnügyi szakterületét.
(2) A NAV BF ellen, illetve általa a nyomozati tevékenység vonatkozásában indított, valamint a NAV BF alkalmazottjait érintő perekben a perképviselet ellátását az ÁJKO biztosítja.
Döntési és kiadmányozási jog
82. § (1) Az adott ügyben dönteni jogosult döntését az előkészítés ellenőrzése után a kapott információk alapján, törvényes jogkörében eljárva, a megállapított határidőben hozza meg.
(2) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat szolgálati úton kell a kiadmányozásra jogosult elé terjeszteni.
(3) Az iratot oly módon kell a kiadmányozásra jogosultnak előterjeszteni, hogy annak – az ügyintézési határidőre figyelemmel – kellő idő álljon rendelkezésére a megalapozott döntéshozatalhoz.
(4) A vezetők felelősek döntéseikért, az ügyintézők felelősek az ügyek döntésre előkészítéséért, javaslatukért.
(5) A kiadmányozási jog magában foglalja intézkedési tervezetek felülvizsgálatát, jóváhagyását, a közbenső intézkedések megtételét, a konkrét ügyben való érdemi döntést és az aláírási jog gyakorlását, az ügyirat irattárba helyezésének jogát. A kiadmányozott irat tartalmáért és alakiságáért a kiadmányozó felelős.
(6) A szervhez telepített hatáskör gyakorlója – a belső munkamegosztás alapján – meghatározott ügycsoportokban kiadmányozási jogát más vezető beosztású munkatársra átruházhatja. A kiadmányozási jog átruházása nem minősül hatáskör-átruházásnak.
(7) A vezető a helyettesítés tartalmi körének megfelelően határozza meg a helyettesek kiadmányozási jogkörét és sorrendjét. A helyettes a vezető feltüntetett neve alatti “h” jelzés alkalmazásával gyakorolhatja a kiadmányozást.
(8) Az ügyirat irattárba helyezését a vezető másra átruházhatja, illetve beosztottja aláírási jogköréből azt kiemelve – ellenőrzés céljából – magához vonhatja.
(9) Az igazgatóságon a hatósági ügyekben a kiadmányozás rendjét az igazgatóság ügyrendje szabályozza.
83. § A NAV BF döntési mechanizmusa:
a) a döntés-előkészítés során az ügyben felelős szakterületi szervezeti egységnek ki kell kérnie valamennyi érintett, más szakterületi szervezeti egység véleményét. Az így koordinált és a szakterületek által is ellenjegyzett előterjesztés kerül a döntésre hatáskörrel rendelkező vezető elé;
b) a bűnügyi főigazgató döntési kompetenciájába tartozó előterjesztések – az információáramlás elősegítése érdekében – a kérdésben felelős főosztályvezetőnek, illetve önálló osztály vezetőjének döntése alapján, a bűnügyi főigazgató-helyettes útján előterjeszthetők, vagy számára az információt másolati példánnyal lehet biztosítani. Ez utóbbi esetben, az előterjesztésben erre a tényre utalni kell;
c) szervezetfejlesztésről, átalakításról, illetve humánerőforrás-fejlesztésről, átcsoportosításról szóló döntés előtt a tervezett intézkedés megalapozottságát, alátámasztását biztosító számításokat, elemzéseket kell végezni.
84. § A NAV BF kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyek a bűnügyi főigazgató, a főigazgató-helyettes(ek), a NAV BF főosztályvezető és az önálló osztály vezetőinek kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyekről valamint a speciális kiadmányozási jog szabályairól külön irányító eszköz rendelkezik.
Utalványozási jogkör
85. § (1) Az utalványozás és kötelezettségvállalás szabályozása a NAV bűnügyi szakterületének vonatkozásában kiadott irányító eszközzel történik.
(2) Az utalványozási jogkörrel az (1) bekezdésben megjelölt irányító eszközben előírt módon, az abban nevesített vezetők rendelkeznek.
A NAV BF és az irányítása, felügyelete alatt álló szerveinek és szervezeti egységeinek kapcsolata
86. § (1) A NAV BF – a PIFO, a KNYF és a BEF kivételével – felettes szerve a regionális bűnügyi igazgatóságoknak, valamint a NAV ÁBH-nak, melynek keretében irányítja, felügyeli és ellenőrzi a szervek hatáskörébe tartozó feladatok ellátását.
(2) A NAV BF konkrét döntés meghozatalára a területi szerveket nem utasíthatja és a hatáskörüket nem vonhatja el.
(3) A NAV BF főosztályai, önálló osztályai mellérendelt viszonyban állnak azzal, hogy a BKF felügyeleti és ellenőrzési jogkört gyakorol a KNYF, a BEF, valamint a PIFO felett. A BKF felügyeleti jogkörét a PIFO felett a 31. § (2) bekezdésével összhangban gyakorolja.
(4) Az egymás mellé rendelt (függelmi kapcsolatba nem helyezett) főosztályok, illetve önálló osztályok feladataik végrehajtása során egymással szemben konzultatív, tanácskérési, tanácsadási, javaslattételi joggal, illetve kötelezettséggel rendelkeznek.
(5) A regionális bűnügyi igazgatóságok egymással mellérendeltségi viszonyban állnak. Az egymás mellé rendelt (függelmi kapcsolatba nem helyezett) igazgatóságok feladataik végrehajtása során egymással szemben konzultatív, tanácskérési, tanácsadási, javaslattételi joggal, illetve kötelezettséggel rendelkeznek.
(6) Az egymással mellérendelt viszonyban álló szervek, szervezeti egységek a feladatok végrehajtása érdekében kötelesek egymással együttműködni, az együttműködés elsősorban egyeztető, összehangoló tartalmú, célja a szemléleti és cselekvési egységre való törekvés. A szervek, szervezeti egységek egyet nem értése esetén a felettük álló legközelebbi közös felettes dönt.
(7) A NAV BF különböző főosztályainak osztályai egymással közvetlen munkakapcsolatban vannak, az egymással összefüggő feladatok megoldása érdekében rendszeresen konzultálnak egymással.
(8) A regionális bűnügyi igazgatóságok osztályai egymással közvetlen munkakapcsolatban vannak, az egymással összefüggő feladatok megoldása érdekében rendszeresen konzultálnak egymással.
(9) Több főosztályt, illetve önálló osztályt érintő kérdésekben a feladatok meghatározásáról, a feladatat összefogó szervezeti egység kijelölésről a NAV BF esetében a bűnügyi főigazgató dönt.
(10) Több osztályt érintő kérdésben a feladatok meghatározásáról a regionális bűnügyi igazgatóságokon az igazgató, a NAV ÁBH esetében a hivatalvezető dönt.
(11) A NAV BF főosztályvezetője, önálló osztályának vezetője kiemelkedő jelentőségű ügyről haladéktalanul tájékoztatni köteles a bűnügyi főigazgatót, illetve a főosztály közvetlen irányítását ellátó főigazgató-helyettest.
(12) A regionális bűnügyi igazgatóság osztályvezetői a kiemelkedő jelentőségű ügyekről haladéktalanul kötelesek tájékoztatni az igazgatót, vagy az igazgatóhelyettest.
(13) A NAV ÁBH osztályvezetői a kiemelkedő jelentőségű ügyekről haladéktalanul kötelesek tájékoztatni a hivatalvezetőt, vagy a hivatalvezető-helyettest.
(14) A NAV BF szervezeti egységei és az igazgatóságok, valamint a NAV ÁBH közvetett kapcsolattartása az adat- és információs rendszer működtetésén keresztül valósul meg.
(15) Az információszolgáltatás meghatározott rendje keretében a KNYF-től, a BEF-től, a PIFO-tól, a regionális bűnügyi igazgatóságoktól, a NAV ÁBH-tól a NAV BF bármelyik szervezeti egysége – a KNYF, a PIFO és a BEF kivételével – beszámolókat, értékeléseket kérhet felülvizsgálat, elemzés és összesítés céljából azokban az esetekben, amikor központi nyilvántartás vagy adatbázis nem áll rendelkezésre.
(16) A manuális adatgyűjtés elrendelését megelőzően tájékozódni kell az informatikai támogatás megvalósíthatóságáról, a gépi feldolgozásokból nyerhető hasonló tartalmú információszolgáltatásról.
(17) A NAV BF szervezeti egységei – a KNYF, a PIFO és a BEF kivételével – által történő adatszolgáltatás-kérést a KNYF, a PIFO, a BEF, a regionális bűnügyi igazgatóságok, valamint az NAV ÁBH kapják meg és teljesítik.
(18) A NAV BF szervezeti egységei – a KNYF, a PIFO és a BEF kivételével –, valamint a regionális bűnügyi igazgatóságok, illetve a NAV ÁBH azonos szakterületei kapcsolatában az alá-fölé rendeltség elve érvényesül.
(19) Az egymással mellérendelt viszonyban álló regionális bűnügyi igazgatóságok a feladatok végrehajtása érdekében kötelesek egymással együttműködni, egyet nem értés esetén az irányítási rendben felettük álló legközelebbi közös felettes dönt.
Munkavállalói érdekképviselet
87. § A NAV bűnügyi szakterületének vezetése a hatályos jogszabályok és az érdek-képviseleti szervvel kötött együttműködési megállapodás alapján biztosítja a munkavállalói érdek-képviseleti szervek működését.
A NAV BF és a külső szervek munkakapcsolatai
88. § (1) Más szervekkel, civil szervezetekkel való kapcsolattartás a szolgálati út betartása mellett történik.
(2) A bűnügyi főigazgató által kialakított munkamegosztásban a bűnügyi főigazgató és a főigazgató-helyettes tartja a kapcsolatot a NAV központi szerveinek szervezeti egységei, a központi államigazgatási szervek, autonóm államigazgatási szervek, kormányhivatalok, rendvédelmi szervek, valamint a civil szervezetek vezetőivel. A NAV BF főosztályvezetői, illetve önálló osztályainak vezetői a központi államigazgatási szervek, autonóm államigazgatási szervek, kormányhivatalok, rendvédelmi szervek főosztályvezetőjével, a NAV központi szerveinek szervezeti egység vezetőivel, illetőleg feladatkörét érintően a szakmai szervezetek vezetőivel tart kapcsolatot.
(3) A külső szervek, valamint a NAV BF középfokú szervek és az alsó fokú szerv vezetői között lévő munkakapcsolat szabályairól a középfokú szervek és az alsó fokú szerv saját ügyrendje rendelkezik.
(4) A külső szervek tájékoztatásának részletes szabályait külön eljárási rend szabályozza. A NAV BF és a felügyelete alá tartozó szervek külföldi felekkel folytatott hivatalos levelezésének általános szabályait, a sajtótevékenység és a tömegtájékoztatás rendjét külön eljárási rend tartalmazza.
VIII. FEJEZET
A NAV BŰNÜGYI SZAKTERÜLETÉNEK MŰKÖDÉSE
A munkavégzés elvei
89. § (1) A NAV bűnügyi szakterületének működésében a törvényességet a vonatkozó jogszabályokban, irányító eszközökben, a NAV BF SZMSZ-ben, valamint az ügyrendekben előírtak maradéktalan betartásával kell biztosítani. A törvényességért és a szabályszerű működésért a hatáskörébe tartozó feladatok eredményes megoldásáért a NAV bűnügyi szakterületének felső vezetése a felelős.
(2) A NAV bűnügyi szakterülete szervezeti egységeinek vezetői önállóan, teljes felelősséggel vezetik az egységek szakmai munkáját. Munkajogilag felelősek a jogszabályokban, az irányító eszközökben, a NAV BF belső terveiben, előírásaiban meghatározott feladatok és a bűnügyi főigazgatótól, valamint a főigazgató-helyettestől kapott utasítások törvényes és színvonalas végrehajtásáért.
(3) Az igazgatók felelősek a hatás- és illetékességi körükbe tartozó feladatok ellátásáért, melyről a felettes szerv, illetve szervezeti egység vezetőjét folyamatosan tájékoztatni kötelesek.
(4) A NAV ÁBH vezetője felelős a szerv hatáskörébe tartozó feladatok ellátásáért, melyről – a BKF útján – a bűnügyi főigazgatót folyamatosan tájékoztatni köteles.
(5) A NAV bűnügyi szakterületének valamennyi alkalmazottját a kormány-tisztviselői, szolgálati, valamint munkajogi jogviszonyából eredő kötelezettségei vétkes megszegése esetén – a vonatkozó jogszabályok szerint – kártérítési, illetve fegyelmi felelősség terheli.
(6) El lehet tekinteni a szolgálati út betartásától, ha a NAV BF-et, vagy annak alkalmazottját érintő közérdekű bejelentést, panaszt az alkalmazott a bűnügyi főigazgatónak jelenti be.
(7) Az alkalmazott köteles felettese utasítását a vonatkozó jogszabályok és irányító eszközök figyelembevételével végrehajtani.
(8) Az alkalmazott illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, adatokról, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv, annak munkatársa vagy bármely állampolgár számára hátrányos vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna.
(9) Az alkalmazott köteles betartani a minősített adatok védelmére vonatkozó jogszabályokat.
(10) A kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr feladatait a köz érdekében, a jogszabályoknak és a vezetői testület döntésének megfelelően, szakszerűen, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint köteles ellátni.
Az éves feladatterv és a munkatervek
90. § (1) A tervszerű munkát a NAV éves feladatterve és az annak végrehajtását segítő, féléves időszakokra bontott munkaterv biztosítja.
(2) A NAV elnöke által a bűnügyi szakterület részére meghatározott éves feladatterv a tárgyévre vonatkozóan megvalósítandó stratégiailag jelentős feladatokat tartalmazza, teljesítésének átfogó helyzetértékeléséről negyedévente beszámoló készül.
(3) A NAV elnöke által meghatározott munkaterv a feladatokat időben ütemezi és megjelöli a végrehajtásukért felelősöket. A bűnügyi szakterületre vonatkozó feladatok végrehajtásának koordinálásáról a bűnügyi főigazgató által kijelölt szervezeti egység gondoskodik.
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) a Kormány és bizottságai, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatervéből a NAV bűnügyi szakterületére háruló feladatokat,
b) a NAV BF vonatkozásában a NAV elnöke által kiadott munkatervéből a NAV BF-re háruló feladatokat,
c) a területi szervek vonatkozásában a NAV BF munkatervéből a területi szervekre háruló feladatokat,
d) a szakterületi tevékenység kiemelt feladatait,
e) a kiemelt bűnügyi, bűnmegelőzési feladatok végrehajtásából eredő kötelezettségeket.
(5) A jóváhagyott munkaterv alapján a NAV BF főosztályai, önálló osztályai, illetve a területi szervek elkészítik a saját munkatervüket, amely tartalmazza a szakterület, illetve a területi szervek időszakra bontott valamennyi szakmai és irányítási feladatait, az elérendő eredmény és a végrehajtásért felelős személy megnevezésével.
(6) Ha a munkatervben megjelölt feladat elvégzése akadályba ütközik és az előírt határidő megtartása nem lehetséges, az akadály okáról az érintett NAV BF főosztálya önálló osztálya – KNYF, PIFO, BEF a BKF útján –, illetve a területi szerv köteles a bűnügyi főigazgatót még a munkatervben kijelölt határidő lejárta előtt tájékoztatni.
(7) A munkatervben előírt feladatok végrehajtását a bűnügyi főigazgató által kijelölt szervezeti egység kíséri figyelemmel a teljesítésről, annak határidőben történő végrehajtásának akadályairól jelentést készít a bűnügyi főigazgatónak.
A munkafeladatok ellátása
91. § (1) A NAV bűnügyi szakterületének feladatkörébe tartozó munkafeladatokat az a szervezeti egység köteles elvégezni, amelynek a feladat ellátása, adatbázisának kezelése a feladatkörébe tartozik.
(2) Ha a feladat megoldásában, illetve az adatbázis kezelésében több szervezeti egység érintett, megjelölve az elsősorban felelős szervezeti egységet, az összehangolt álláspont kialakításához a közreműködő szakterületek részanyagokat, észrevételeket, javaslatokat kötelesek adni. Véleményeltérés és egyeztetés eredménytelensége esetén a legközelebbi közös felettes dönt.
(3) A NAV BF eleget tesz a nemzetközi szerződésekben és megállapodásokban foglalt kötelezettségeinek. A nemzetközi szerződések és megállapodások előírásai alapján együttműködik más államok illetékes szerveivel, az Európai Unió szerveivel és szervezeteivel, teljesíti adatszolgáltatási és egyéb kötelezettségeit. Részt vesz az európai uniós bizottságok, munkabizottságok, szakértői munkacsoportok munkájában.
(4) A NAV BF megállapodásban rögzíti együttműködésének kereteit más (államigazgatási, rendvédelmi stb.) szervekkel.
Bélyegzőhasználat
92. § A NAV bűnügyi szakterületen rendszeresített bélyegzők igényléséről, kezeléséről, nyilvántartásáról szóló rendelkezéseket külön eljárási rend tartalmazza.
Vagyonnyilatkozat
93. § Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. és 5. §-a alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel betölthető munkaköröket a NAV BF SZMSZ 8. függeléke tartalmazza.
Hivatali munkarend és a rugalmas munkaidő
94. § A munkarend és a rugalmas munkaidő szabályairól külön irányító eszköz rendelkezik.
Távolmaradás szabályai
95. § A távolmaradás szabályairól külön irányító eszköz rendelkezik.
Szabadság kiadásának rendje
96. § A szabadság kiadásának szabályairól külön irányító eszköz rendelkezik.
1. függelék a 4/2011. (XI. 25.) NAV utasítás mellékletéhez
A NAV Bűnügyi Főigazgatóság, valamint az irányítása és felügyelete alá tartozó szervek
feladat- és hatáskörét meghatározó alapvető jogszabályok
feladat- és hatáskörét meghatározó alapvető jogszabályok
1. a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény,
2. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény,
3. a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény,
4. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,
5. európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény,
6. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény,
7. az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény,
8. a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény,
9. a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény,
10. a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény,
11. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény,
12. a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet,
13. a büntetőeljárásban részt vevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet,
14. az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet,
15. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet,
16. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet,
17. a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 17/2003. (VII. 1.) PM–IM együttes rendelet,
18. a rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről szóló 3/2008. (I. 16.) IRM rendelet,
19. a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása részére történő adatközlés, valamint az ujj- és tenyérnyomatvétel és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályairól szóló 21/2009. (VI. 19.) IRM rendelet,
20. a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet,
21. a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ jogállásáról, részletes feladat- és hatásköréről, valamint a magyar bűnüldöző hatóságok és az Európai Rendőrségi Hivatal közötti nemzetközi együttműködésről szóló 4/2002. (I. 30.) BM–PM együttes rendelet,
22. a Pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó szervezetek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról szóló 34/1996. (XII. 21.) PM rendelet,
23. a kényszerítő eszközök alkalmazásának részletes eljárási szabályairól szóló 31/2004. (VI. 19.) PM rendelet,
és mindazon egyéb jogszabály, mely valamely feladatot a bűnügyi szakterület hatáskörébe utal.
2. függelék a 4/2011. (XI. 25.) NAV utasítás mellékletéhez
Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje
Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 156. § (3) bekezdésének megfelelően a költségvetési szerv vezetőjének kötelessége – jelen esetben – a pénzügyi-gazdasági szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani. Jelen szabályzat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága (továbbiakban NAV Bűnügyi Főigazgatósága) szabálytalanságkezelés eljárási rendjének kialakításához tartalmaz meghatározásokat, utasításokat. A szabálytalanságok kezelésének főbb lépései:
1. A szabálytalanság észlelése.
2. Az intézkedések/eljárások meghatározása, megindítása.
3. Az intézkedések/eljárások követése.
4. A szabálytalanságok és intézkedések nyilvántartása.
A szabálytalanságok kezelése eljárásrendjének kialakítása
A pénzügyi és gazdasági területet érintő szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) a NAV Bűnügyi Főigazgatósága vezetőjének a feladata, amely feladatot – a költségvetési szerven belül kialakított munkaköri, hatásköri és elszámolhatósági rendnek megfelelően – az egyes egységek vezetőire átruházhatja.
– A NAV Bűnügyi Főigazgatóság vezetőjének e szabályozás hatálybalépését követően meg kell határoznia a felügyelete alatt álló pénzügyi-gazdasági területeken felmerülő szabálytalanságok kezelésének kialakításáért és működéséért felelős személyeket, hatásköröket.
A NAV Bűnügyi Főigazgatóság vezetője – vagy az általa megbízott személy – dönthet úgy, hogy:
– Szakértői csoport értékelje a költségvetési szerv működése során előforduló szabálytalanságokat, és a szakértői csoport egyúttal javaslatot tesz a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedésekre; ebben az esetben a csoport működését is szabályozni kell,
– Szabálytalansági felelőst jelöl ki a szabálytalanságok észlelésére és a kapcsolódó intézkedések koordinálására; ebben az esetben a szabálytalansági felelős munkaköri leírása tartalmazza a feladatot, a jelentési kötelezettséget.
A szabálytalanság fogalma
A szabálytalanság: valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent.
Előfordulhat: az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben, a források felhasználása során, stb.
Alapesetei lehetnek:
– szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.),
– nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság).
A szabálytalanságok megelőzése
A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen a költségvetési szerv vezetőjének felelőssége. Az Áht. 94. § (1) bekezdése szerint:
„(1) A költségvetési szerv vezetője felelős
a) az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben foglaltaknak, és az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért,
b) a költségvetési szerv működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért,
c) a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségvállalások összhangjáért,
d) a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott, és a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői, tulajdonosi jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért,
e) a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének és az annak részét képező belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért, és
f) a szakmai és pénzügyi monitoringrendszer folyamatos működtetéséért, a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, továbbá a számviteli rendért.”
Az Áht.-ban meghatározott kötelezettségeket a NAV Bűnügyi Főigazgatóság szervezeti egységeit vezető személyek hatáskörének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül kell megvalósítani.
A NAV Bűnügyi Főigazgatóság alkalmazottainak konkrét feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a munkaköri leírásokban kell szabályozni, a kormány-tisztviselői jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, illetve munkaviszonyból származó kötelezettségeiket a jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteniük.
Amennyiben kijelölésre került a szabálytalansági felelős, akkor ő a tudomására jutott információk alapján javaslatot dolgoz ki a NAV Bűnügyi Főigazgatóság vezetője, illetve azon keresztül a NAV elnöke részére a hasonló szabálytalanságok elkerülése érdekében.
A szabálytalanság észlelése
1. A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) rendszerében történhet az alkalmazott és a munkáltató részéről egyaránt.
– Ha a költségvetési szerv valamely munkatársa észlel szabálytalanságot:
• amennyiben van szabálytalansági felelős, őt kell értesíteni először. A szabálytalansági felelős megküldi a tájékoztatást a szervezeti egység vezetőjének a kapcsolódó dokumentumokkal, és csatolja az ügyre vonatkozó véleményét, javaslatot téve annak kivizsgálására vagy a vizsgálat mellőzésére,
• ha nincs szabálytalansági felelős, akkor az észlelő köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét, amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, úgy a fölöttes szerv vezetőjét, annak érintettsége esetén a felügyeletet ellátó szervet (írásos értesítést a külön szabályzatokban, utasításokban lefektetett esetekben szükséges tenni).
Az észlelő munkatárs által értesített vezetőnek – ha megalapozottnak találja a szabálytalanságot – kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. Amennyiben a szabálytalanság súlyossága, az esetleges kihatások nagysága, a saját hatáskört meghaladó intézkedések szükségessége azt indokolttá teszi, úgy értesíti a NAV Bűnügyi Főigazgatóság vezetőjét.
– Ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke, elnökhelyettese, szervezeti egység vezetője vagy NAV szerv vezetője (pl. főosztályvezető, osztályvezető, igazgató, hivatalvezető) észleli a szabálytalanságot, köteles a feladat-, hatáskör- és felelősségi rendnek megfelelően intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. Amennyiben a feltárt szabálytalanság súlyossága, az esetleges kihatások nagysága, szervezetre vonatkozó hatása azt indokolttá teszi, azonnal értesíteni köteles a felügyeletet ellátó vezetőjét.
A szabálytalanság jelentésekor ki kell térni arra, hogy:
• mi a szabálytalanság pontos tartalma,
• milyen normától való eltérésről van szó,
• elévülési időn belül észlelték-e a szabálytalanságot,
• a szabálytalanság mely területet érinti,
• van-e enyhítő körülmény (pl. a határidő túllépését váratlan, elháríthatatlan külső akadály fellépése okozta, a hibás számítást informatikai hiba okozta stb.),
• a szabálytalanság gyanúja dokumentumokon alapuló vagy helyszíni ellenőrzés következtében merült fel,
• korrigálható-e a szabálytalanság,
• pénzbeli juttatást érintő szabálytalanság esetén van-e reális lehetőség a visszakövetelésére – amennyiben igen, megtörténtek-e az ahhoz szükséges intézkedések –,
• amennyiben kártérítési igény merül fel, foganatosították-e az ahhoz szükséges intézkedéseket.
2. Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal a Ber. rendelkezéseinek megfelelően jár el. Az ellenőrzött szervnek – ahol a szabálytalanság feltárásra került – intézkedési tervet kell kidolgoznia (határidők és felelősök megjelölésével) a belső ellenőrzés megállapításai alapján. Az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásáért, illetve annak nyomon követéséért az ellenőrzött szerv, vagy szervezeti egység vezetője a felelős.
Egy szabálytalanság belső ellenőrzés által történő feltárásakor külön kell vizsgálni az alábbiakat:
– miért nem tárta fel a FEUVE-rendszer a szabálytalanságot és az azt lehetővé tevő tényezőket,
– amennyiben a FEUVE-rendszer feltárta a szabálytalanságot vagy az azt lehetővé tevő tényezőket, az érintett szervezeti egység vezetője miért nem tette meg a megelőzéshez, illetve a káros következmények csökkentéséhez szükséges intézkedéseket,
– ha a szükséges intézkedést megtette a vezető, miért nem érte el a kívánt hatást,
– volt-e korábban olyan vizsgálat, amelynek fel kellett volna tárnia a szabálytalanságot.
3. A külső ellenőrzési szerv (pl. ÁSZ, NGM, az EU ellenőrzést gyakorló szervei stb.) szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ide vonatkozó szabályozói alapján kell eljárni, jelentési kötelezettségnek ez alapján kell eleget tenni. A szabálytalanságok feltárása után az ellenőrzött szervnek intézkedési tervet kell kidolgozni, majd az abban foglaltakat végre kell hajtani.
A szabálytalanság gyanújának szervezeten belüli észlelése esetén a szabálytalanság gyanúját alátámasztó adatok, bizonylatok, információk csatolása a tájékoztatás kötelező eleme.
Dokumentumokon alapuló ellenőrzés által feltárt szabálytalanság esetén a hiba kijavítására hiánypótlásra felszólító levél megküldésével kell felhívni a folyamatért felelős szervezeti egységet. Amennyiben a hiánypótlást követően továbbra is súlyos szabálytalanság áll fenn, helyszíni ellenőrzés elrendelését kell kezdeményezni.
Az intézkedések/eljárások meghatározása, megindítása
A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja:
– a megelőzés, vagyis, hogy hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanságok kialakulásának megakadályozásához,
– keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.
A NAV Bűnügyi Főigazgatóság szervezeti egységeit vezető személyek – ahol a szabálytalanságot feltárták – felelősek a szükséges intézkedések végrehajtásáért.
– Bizonyos esetekben (pl. büntető-, vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szerv, illetve felügyeletet ellátó vezető (a kiadott NAV szabályozók szerint) értesítését jelenti annak érdekében, hogy – megalapozottság esetén – a megfelelő eljárások megindításra kerüljenek.
– Más esetekben (pl. fegyelmi ügyekben) a szervezeti egység vezetője saját hatáskörben köteles vizsgálatot elrendelni a tényállás tisztázására. A vizsgálatban részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ.
Intézményen belüli szabálytalanság esetén a kárt okozó alkalmazott köteles az okozott kárt megtéríteni. A kártérítési kötelezettséget az érintett szervezeti egység vezetője valamennyi feltétel és körülmény mérlegelése után a jogszabályokban előírt korlátok közt csökkentheti. A mérlegelési jogkör alól kivételt jelentenek a büntetőeljárás megindítására okot adó cselekmények, mivel azok vonatkozásában az eljárás megindítása kötelező, valamint a kiemelt jelentőségű szabálytalanságok, mert ott nem csökkenthető a kártérítési kötelezettség.
Intézkedések, eljárások nyomon követése
A NAV Bűnügyi Főigazgatóság szervezeti egységeit vezető személyek – vagy az általuk ezzel megbízott munkatárs (szabálytalansági felelős) – további feladata, hogy a szabálytalansággal kapcsolatos eljárást (intézkedést) nyomon kövesse. Ennek alapján:
– nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét,
– figyelemmel kíséri az általa vagy valamely munkatársa által a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását,
– a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanságlehetőségeket” beazonosítja (hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása), információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára (elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást).
Amennyiben az intézkedések végrehajtása során megállapításra kerül, hogy a foganatosított intézkedések nem elég hatékonyak és eredményesek, a szabálytalansággal érintett terület vezetőjét, valamint annak felettesét írásban értesíteni kell a további intézkedések meghozatala érdekében. A szabálytalanság korrigálása esetén nincs további teendő. A szabálytalanság fennállása esetén újabb intézkedést kell hozni, illetve kezdeményezni.
A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása, beszámolási kötelezettség
A NAV Bűnügyi Főigazgatósága szervezeti egységeit vezető személyek feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás nyilvántartása. Ezt a feladatot az általa megbízott személy – munkaköri leírásokban foglaltak szerint – is végrehajthatja, mely során:
– gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (NAV szabályozóknak megfelelően) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről,
– egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásba iktatja a kapcsolódó írásos dokumentumokat,
– nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket.
A nyilvántartásnak a tárgyévet követő évre vonatkozó ellenőrzési terv elkészítéséhez szükséges kockázatelemzés alapjául szolgáló információkat is tartalmaznia kell, így például:
– a szabálytalanság típusát (büntető-, szabálysértési, fegyelmi vagy kártérítési eljárásra okot adó),
– a szabálytalanság rövid leírását,
– a kapcsolódó lezárult eljárás eredményét,
– az érintettek számát, beosztását,
– az esetleges kár mértékét,
– a szabálytalanság kezelése érdekében tett intézkedések leírását.
A NAV Bűnügyi Főigazgatóság szervezeti egységeinek vezetői a pénzügyi-gazdasági területen a feltárt szabálytalanságokról (függetlenül a feltáró személyétől) és azok kezeléséről negyedévente (negyedévet követő hónap 10-ig) rövid, összefoglaló jelentést – mely jelentésnek az 1. számú mellékletben található táblázatos formátumot is tartalmaznia kell – kötelesek küldeni a NAV Bűnügyi Főigazgatóság vezetője részére, aki szükség esetén intézkedik a feltárt szabálytalanság elemzése, vizsgálata, az esetleges kockázati hatások megszüntetése érdekében.
2/a. alfüggelék a 4/2011. (XI. 25.) NAV utasítás mellékletének 2. függelékéhez
Szabálytalanságokról készült jelentés táblázatos formája
|
Sor- |
Az ellenőrző tevékenység megnevezése* |
Az ellenőrzés időpontja |
Az ellenőrzés tárgya |
Az ellenőrzés |
Szabálytalanság |
A feltárt szabálytalanság |
Az érintettek száma, beosztása |
Az esetleges kár mértéke |
A szabálytalanság kezelése érdekében tett intézkedések leírása, esetleges eredménye |
|
|
kezdete |
vége |
|||||||||
|
1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* 1. FEUVE 2. belső ellenőrzés (NAV felügyeleti ellenőrzése) 3. külső ellenőrzés (pl. NGM, ÁSZ)
** 1. büntető-, 2. szabálysértési-, 3. fegyelmi-, 4. kártérítési eljárásra okot adó
2/b. alfüggelék a 4/2011. (XI. 25.) NAV utasítás mellékletének 2. függelékéhez
Néhány példa a szabálytalanságfajtákra
(nem taxatív, példajellegű felsorolás)
|
Szabálytalanság fajtája |
Példa a szabálytalanságfajtákra |
|---|---|
|
Szabályozottságbeli |
– egyes területek tevékenységére vonatkozó szabályozók hiánya vagy azok aktualizálásának elmaradása |
|
Lebonyolítással kapcsolatos |
– a feladatok elvégzésének elmaradása, nem előírásszerű ellátása, |
|
Pénzügyi |
– pénztárban (ellátmányban) jelentkező pénzhiány, |
|
Számviteli |
– a szabályozásban előírtaknak megfelelő számvitel vezetésének elmulasztása, |
|
Irányítási-vezetési |
– az ellenőrzési nyomvonal kidolgozásának vagy a FEUVE – azon belül a kontrollfunkciók – kialakításának, aktualizálásának elmulasztása vagy annak nem megfelelő működtetése, |
|
Informatikai |
– adatbevitel pontatlansága, illetve adatmódosítás nyomon követhetőségének hiánya, |
|
Adminisztratív |
– számszaki hibák, |
|
Dokumentációs, nyilvántartásbeli |
– nem megfelelő, nem megfelelően vezetett vagy nem kellő tartalmú (utólagos reprodukálást lehetővé nem tevő), a nyomon követést és a vezetői ellenőrzést nem vagy nem kellően segítő, vagy nem az előírások szerint részletezett, illetve szervezetileg vagy helyileg szétszórt, ezért nehezen követhető nyilvántartás, dokumentáció |
|
Közbeszerzéssel kapcsolatos |
– a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályok megsértése, |
|
Ellenőrzéssel összefüggő |
– a feltárt hiányosságok illetékesek felé történő továbbításának elmaradása, |
|
Monitoringgal összefüggő |
– kötelező monitoringtevékenység elhanyagolása, |
|
Összeférhetetlenséggel kapcsolatos |
– az összeférhetetlenségi szabályok megsértése, |
|
Információszolgáltatással kapcsolatos |
– szabályozásban meghatározott jelentéstételi, információadási kötelezettség vagy az arra előírt határidő elmulasztása vagy be nem tartása, |
3. függelék a 4/2011. (XI. 25.) NAV utasítás mellékletéhez
A NAV bűnügyi szakterület szerveinek hivatalos megnevezése és székhelye
|
|
A |
B |
C |
D |
|
|
Név |
Ir.szám |
Város |
Utca |
|
|
||||
|
I. |
A NAV Bűnügyi Főigazgatóság mint központi szerv |
|
|
|
|
1. |
Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága |
1122 |
Budapest |
Hajnóczy József u. 7–9. |
|
|
||||
|
II. |
A NAV Bűnügyi Főigazgatóság középfokú szervei |
|
|
|
|
1. |
Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága |
1033 |
Budapest |
Huszti út 42. |
|
2. |
Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága |
3300 |
Eger |
Grónay u. 3. |
|
3. |
Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága |
4400 |
Nyíregyháza |
Csaló köz 2. |
|
4. |
Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága |
6000 |
Kecskemét |
Batthyány u. 9. |
|
5. |
Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága |
9024 |
Győr |
Vasvári Pál u. 1. |
|
6. |
Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága |
8000 |
Székesfehérvár |
Király sor 3. |
|
7. |
Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága |
7625 |
Pécs |
Ágoston tér 6. |
|
|
||||
|
III. |
A NAV Bűnügyi Főigazgatóság alsó fokú szerve |
|
|
|
|
1. |
Nemzeti Adó- és Vámhivatal Áru- és Bűnjelkezelő Hivatala |
1211 |
Budapest |
Petróleum u. 4. |
4. függelék a 4/2011. (XI. 25.) NAV utasítás mellékletéhez
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóság szervezeti egységeinek szervezeti ábrája
5. függelék a 4/2011. (XI. 25.) NAV utasítás mellékletéhez
Nemzeti Adó-és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága,
valamint az irányítása és felügyelete alá tartozó szervek szervezeti ábrája
valamint az irányítása és felügyelete alá tartozó szervek szervezeti ábrája
6. függelék a 4/2011. (XI. 25.) NAV utasítás mellékletéhez
A NAV bűnügyi szakterület szerveinek, szervezeti egységeinek átnevezése
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 87. § (2) bekezdése szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség (a továbbiakban: VP) általános jogutódja, ideértve a megszűnő szervek valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátását, továbbá valamennyi jogát és kötelezettségét, valamint vagyonát, vagyoni jogait és előirányzatait is.
A NAV tv. 87. § (2) bekezdésére figyelemmel a jogutódlás alábbiak szerint alakul:
A) A NAV BF mint központi szerv szervezeti egységeinek jogutódlása:
1. A NAV BF Bűnügyi Koordinációs Főosztálya a VP Országos Parancsnokság Bűnügyi Koordinációs Főosztályának az általános jogutódja.
2. A NAV BF Központi Nyomozó Főosztálya a VP Központi Bűnüldözési Parancsnokságának – kivéve a VP Központi Bűnüldözési Parancsnokságának Pénzügyi Információs Osztályát – általános jogutódja.
3. A NAV BF Pénzügyi Információs Főosztálya a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokság Pénzügyi Információs Osztályának általános jogutódja.
4. A NAV BF Bűnügyi Ellátó Főosztálya a VP Országos Parancsnokság Bűnügyi Ellátó Nyomozó Hivatalának általános jogutódja.
B) A NAV BF középfokú szerveinek jogutódlása:
1. A NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága a VP Közép-magyarországi Regionális Nyomozó Hivatalának általános jogutódja.
2. A NAV Észak-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága a VP Észak-magyarországi Regionális Nyomozó Hivatalának általános jogutódja.
3. A NAV Észak-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága a VP Észak-alföldi Regionális Nyomozó Hivatalának általános jogutódja.
4. A NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága a VP Dél-alföldi Regionális Nyomozó Hivatalának általános jogutódja.
5. A NAV Nyugat-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága a VP Nyugat-dunántúli Regionális Nyomozó Hivatalának általános jogutódja.
6. A NAV Közép-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága a VP Közép-dunántúli Regionális Nyomozó Hivatalának általános jogutódja.
7. A NAV Dél-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága a VP Dél-dunántúli Regionális Nyomozó Hivatalának általános jogutódja.
C) A NAV BF alsó fokú szervének jogutódlása:
1. A NAV Áru- és Bűnjelkezelő Hivatala a VP Vámáruraktárának általános jogutódja.
7. függelék a 4/2011. (XI. 25.) NAV utasítás mellékletéhez
A NAV BF SZERVEZETI EGYSÉGEINEK FELADATAI
1. Általános feladatok
A NAV BF valamennyi szerve és szervezeti egysége
1. Biztosítja a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági jogkörében a Be. által a hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzését, felderítését és nyomozását, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatok ellátását.
2. Véleményezi a bűnügyi szakterületet érintő anyagi és eljárásjogi jogszabályok módosításának tervezeteit, figyelemmel kíséri a szakterületet érintő jogszabályi változásokat, szükség szerint jogszabály-módosítási javaslatot kezdeményez.
3. Javaslatot tesz a tevékenységére vonatkozó lehetséges fejlesztési irányvonalakra.
4. Állásfoglalást, jogértelmezést kezdeményez, szakmai iránymutatást kér a felettes szervtől.
5. Beszámolót, jelentést, statisztikát készít a NAV vezetése részére.
6. Elkészíti a szakterületét érintő szabályozásokat, állásfoglalásokat, tájékoztató anyagokat, iratmintákat, formanyomtatványokat, azok kitöltési útmutatóit.
7. Együttműködik a NAV szerveivel/szervezeti egységeivel, amely magába foglalja a szakmai véleményezést, az egyeztető megbeszélések, értekezletek szükség szerinti összehívását.
8. Szakmai értekezleteken, előadásokon, továbbképzéseken vesz részt, továbbá szakmai értekezletet, előadást, továbbképzést tart.
9. Kezeli és karbantartja saját intranetes honlapját.
10. Megkeresés esetén a bűnügyi szakterületet érintő tudnivalók megismertetése és népszerűsítése érdekében közreműködik az elektronikus és írott sajtó tájékoztatásában. Részt vesz a NAV PR kiadványainak kialakításában, valamint a tájékoztatási és kommunikációs tevékenységben.
11. Szakmai kapcsolatot tart a szakterületét tekintve illetékes külső szervekkel, szervezetekkel, ellátja a velük kötött együttműködési megállapodásból fakadó – a bűnügyi szakterületet érintő – feladatokat.
12. Nyilvántartja a tevékenységével kapcsolatos adatokat, tevékenységéről szükség szerint információt, adatot szolgáltat a NAV szervezetén belül.
13. Teljesíti a jogszabály által előírt adatszolgáltatásokat, egyéb statisztikai jelentéseket.
14. A NAV bűnügyi szakterülete vonatkozásában ellenőrzéseket végez.
15. Elkészíti a NAV bűnügyi szakterülete tevékenységének értékelését.
16. Kiemelt figyelmet fordít a tevékenysége során keletkezett adatok védelmére.
2. A bűnügyi főigazgató közvetlen irányítása alá tartozó egységek feladata
A bűnügyi főigazgató közvetlen irányítása és felügyelete alatt a következő szervezeti egységek állnak:
1. Főigazgatói Titkárság a bűnügyi főigazgató munkáját segítő olyan szervezeti egység, mely a vonatkozó jogszabályokban előírt feladatok ellátásán túl, kizárólag a bűnügyi főigazgató által meghatározott feladatok teljesítését végzi. A Főigazgatói Titkárság keretében működik:
a) belső adatvédelmi felelős
b) informatikai referens
c) biztonsági vezető
d) belső ellenőrzés
e) titokszakértő
f) főigazgatói tanácsadó
g) főigazgatói titkársági ügyintézők
h) biztonsági referens
2. Informatikai Főosztály, melynek keretében működik továbbá:
a) Üzemeltetési Osztály
b) Alkalmazás-Támogató Osztály
3. Általános Jogi és Képviseleti Önálló Osztály
4. Igazgatási Önálló Osztály
2.1. Informatikai Főosztály
1. Feladatait az Üzemeltetési Osztályon és az Alkalmazás-Támogató Osztályon keresztül látja el.
2. Az Informatikai Főosztály felügyeleti tevékenységét közvetlenül a főosztályvezető irányítása alatt látja el.
3. Felügyeli és ellenőrzi a bűnügyi szakterület szerveinek és szervezeti egységeinek informatikai rendszereit, valamint ellátja a bűnügyi szakterület informatikai tevékenységének általános felügyeletét.
4. Ellenőrzi az informatikai fejlesztés és menedzsment, az üzemeltetés, valamint a szolgáltatás területén alkalmazandó szabványok, eljárási rendek kidolgozási és karbantartási folyamatát.
5. Kidolgozza és előterjeszti a NAV BF informatikai stratégiáját, összhangban a szervezeti stratégiával. Gondoskodik az informatikai stratégia rendszeres felülvizsgálatáról. Felügyeli az informatikai stratégia megvalósulását.
6. Javaslatot tesz a közigazgatási informatikai területén ajánlott, valamint bevezetett módszertanok gyakorlati alkalmazására.
7. Ellenőrzi a hardver, a távadatátviteli-hálózat és a bűnügyi szakterület használatában lévő alkalmazások üzemeltetését.
8. Ellenőrzi a bűnügyi szakterület bűnügyi informatikai fejlesztéseit, a rendszerintegrációs alkalmazásfejlesztési tevékenységet.
9. Biztosítja a bűnügyi szakterület számítástechnikai, informatikai tevékenységének elméleti, módszertani megalapozását, az informatikai szabványosítást.
10. Az informatikai felügyeleti ellenőrzési tevékenység elősegítése érdekében információgyűjtést és információértékelést végez (beleértve az egyes szervek által végzett folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzések adatait is), mely alapján ellátja az ellenőrzési tevékenységet megalapozó kockázatelemzési feladatokat.
11. Megtervezi, végrehajtja a bűnügyi szakterület informatikai cél- és témavizsgálatait, valamint közreműködik a bűnügyi szakterületet érintő általános vizsgálatok lefolytatásában.
12. Közreműködik a bűnügyi informatikai rendszerekhez kapcsolódó együttműködési megállapodások kialakításában.
13. Közreműködik az adatvédelemmel, informatikai biztonsággal kapcsolatos részletes szabályozás kialakításában, a működésfolytonosság és a katasztrófaelhárítás kialakításával és aktualizálásával kapcsolatos feladatokban, mind a NAV, mind a NAV BF tekintetében.
14. Végzi az informatikai ellenőrzések, illetve a központi bűnügyi informatikai rendszerek folyamatainak szabályozását.
2.1.1. Üzemeltetési Osztály
1. Biztosítja a központi bűnügyi informatikai rendszer(ek) folyamatos működését a NAV informatikai szakterületével együttműködve.
2. Irányítja a bűnügyi szakterület használatában lévő hardver és alkalmazások üzemeltetését.
3. Javaslatot tesz a bűnügyi informatikai rendszer üzemeltetésének, működtetésének korszerűsítésére, biztonságának növelésére.
4. Előzetesen véleményezi a főosztály feladatkörét érintő előterjesztéseket, irányító eszközöket.
5. Kezeli a bűnügyi informatikai hibajelentéseket és közreműködik elhárításukban.
6. Kialakítja és karbantartja a központi bűnügyi informatikai rendszer(ek) mentési rendjét, előírt rendszerességgel elvégzi a mentéseket és az adatok előírtaknak megfelelő archiválását, valamint szükség esetén visszatölti a mentett adatokat. Naponta ellenőrzi a mentési eljárások helyes működését. Elkészíti az esetenként igényelt egyedi mentéseket.
7. Rendszeresen ellenőrzi a felügyelt, működtetett informatikai eszközök és rendszerek működőképességét.
8. Végzi a bűnügyi szakterület WAN és a központi LAN számítástechnikai kommunikációs eszközök üzemeltetését és felügyeletét a NAV informatikai szakterületével együttműködve.
9. Segítséget nyújt a bűnügyi informatikai rendszer(ek) fejlesztési tevékenységének üzemeltetési, üzemszervezési kérdéseiben.
10. Támogatja és felügyeli a szervezeten kívüli nemzeti bűnügyi informatikai kapcsolatokat, elősegíti, előkészíti a kapcsolódás feltételeit.
11. A NAV BF informatikai középtávú stratégiában leírt stratégiai szempontok figyelembevételével tervezi a bűnügyi szakterület központi informatikai beszerzéseit, kidolgozza a műszaki specifikációt, szükség szerint részt vesz a beszerzési eljárásokban, továbbá elvégzi a konfigurációk strukturálását.
12. Az IT-rendszerek kialakításával, elemzésével és folyamatos működtetésével biztosítja a NAV BF informatikai tevékenységét és a vezetők hatékony támogatását.
13. Kialakítja és vezeti a NAV BF szakfeladatainak ellátásához szükséges elektronikus aláírások létrehozására alkalmas tanúsítványok központi nyilvántartását és szabályozza a kapcsolódó eljárásrendet.
14. Támogatást nyújt az üzemeltetett rendszerek tekintetében a felhasználók részére.
15. Közreműködik a bűnügyi szakterület távlati informatikai céljainak kidolgozásában és javaslatot tesz eszközrendszerére.
16. Ellátja a bűnügyi szakterület informatikai rendszereire vonatkozóan kiadott üzemeltetési eljárási rendekben meghatározott feladatokat.
17. Menedzseli a bűnügyi szakterületet érintő informatikai oktatást és továbbképzést.
2.1.2. Alkalmazás-Támogató Osztály
1. Irányítja a bűnügyi informatikai fejlesztéseket.
2. Nyilvántartja a tervezett és a folyamatban lévő informatikai fejlesztéseket.
3. Összehangolja a kapcsolódó dokumentációs, információszolgáltatási és beszámolási tevékenységet.
4. Összegyűjti a bűnügyi informatikai rendszerekre vonatkozó fejlesztési javaslatokat és előterjesztést készít a bűnügyi főigazgató részére.
5. Közreműködik a bűnügyi informatikai rendszerek fejlesztésének előkészítésében, indításában és végrehajtásában.
6. Koordinálja (összegyűjti, véleményezi, rangsorolja, a fejlesztési erőforrásokat összehangolja) a fejlesztési és egyéb változtatási igényeket (változáskezelés, megrendelések). A bűnügyi főigazgató részére a fentiek tárgyában előterjesztést készít.
7. Kialakítja és működteti a fejlesztésekre, megrendelésekre vonatkozó változáskezelési eljárásokat.
8. Előzetesen véleményezi a főosztály feladatkörét érintő előterjesztéseket, irányító eszközöket.
9. Kapcsolatot tart a NAV informatikai szakterületeivel, valamint a bűnügyi szakterülettel, szakfőosztályokkal, osztályokkal.
10. Végrehajtja a bűnügyi informatikai rendszerekhez kapcsolódó rendszerintegrációs alkalmazásfejlesztési tevékenységet.
11. A bűnügyi rendszerek tekintetében végrehajtja az adatbányászati tevékenységet.
12. Támogatást nyújt a bűnügyi informatikai alkalmazások tekintetében a felhasználók részére.
13. Végzi a bűnügyi szakrendszer(ek) tekintetében az oktatással és továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat.
2.2. Általános Jogi és Képviseleti Önálló Osztály
1. Szervezi és irányítja a NAV bűnügyi szakterület jogalkalmazási tevékenységét.
2. Koordinálja a bűnügyi szakterületet érintő, szakmai alapfeladatokat meghatározó közösségi és nemzeti jogszabályok előkészítését, véleményezését, továbbá törvényességi felülvizsgálatot végez a szakterületet érintő jogalkotási és jogharmonizációs feladatok ellátásában. Felelős az egységes szakmai álláspont kialakításáért és annak jogalkotók részére történő előterjesztéséért.
3. A NAV tevékenységét érintő, általános jogalkotási és jogharmonizációs feladatok elvégzését a bűnügyi szakterület tekintetében koordinálja, ennek keretében a NAV központi szerveinek illetékes főosztályaival együttműködik, felelős a szakterület egységes álláspontjának a NAV KH felé történő továbbításáért.
4. Közreműködik a bűnügyi szakterületet érintő két- vagy többoldalú nemzetközi szerződések, megállapodások, jegyzőkönyvek, nemzetközi szerződésnek nem minősülő, két- illetve többoldalú megállapodások megszövegezésében, elkészítésében, véleményezi a megküldött szerződés-, megállapodástervezeteket.
5. A bűnügyi szakterületet érintő együttműködési megállapodásokat kidolgozza.
6. Saját feladatkörben, a NAV BF főosztályainak, önálló osztályainak, a középfokú szervek és alsó fokú szerv megkeresése alapján a feladatkörébe tartozó ügyekben irányító eszközöket készít, azt kiadmányozásra előkészíti, jogi kontrollt gyakorol a NAV BF más főosztályai, önálló osztályai által elkészített irányító eszközök tervezeteit illetően, a NAV BF által kiadandó irányító eszközöket ellenjegyzi, illetve koordinálja az irányító eszközök deregulációját.
7. A megkötésre kerülő szerződéseket előzetesen jogilag felülvizsgálja, véleményezi, a vonatkozó irányító eszközök szerint ellenjegyzi.
8. A bűnügyi főigazgató hatáskörébe tartozó a szakmai tevékenységét érintő ügyekben a határozattervezeteket elkészíti.
9. Figyelemmel kíséri az uniós bírósági joggyakorlatot és a bűnügyi szakterület hatósági jogalkalmazása szempontjából jelentőséggel bíró ügyeket összegyűjti, feldolgozza, tanulmányozza, azok vonatkozásában értékeléseket készít, azokat nyilvántartja.
10. Folyamatosan figyelemmel kíséri az Európai Bíróság eljárására vonatkozó jogszabályok alakulását, valamint eleget tesz az ezzel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségnek.
11. A NAV bűnügyi szakterületét érintően az Európai Bíróság előzetes döntéshozatalára irányuló eljárásokban jogi, szakmai szempontból felülvizsgálja a bűnügyi szakterület szervezeti egységei által készített beadványokat, közreműködik azok elkészítésében.
12. Az érintett főosztállyal, önálló osztállyal együttműködve képviseli a NAV bűnügyi szakterületét a bíróságok és más szervek előtti eljárásokban.
13. Az érintett főosztállyal, önálló osztállyal együttműködve ellátja a NAV BF-et érintő közigazgatási, egyéb perekben a jogi képviseletet. Szükség esetén szakmai segítséget nyújt a középfokú szervek részére perképviseletük ellátásához.
14. Ismerteti a bűnügyi szakterület jogalkalmazási gyakorlata szempontjából jelentőséggel bíró legfelsőbb bírósági, alkotmánybírósági határozatokat.
15. Ellenőrzi a bűnügyi szakterület pereiben jogerősen megítélt perköltségek végrehajtását.
16. A bűnügyi szakterület képviseletében eljáró ügyvédekkel kapcsolatot tart és munkájukat koordinálja.
17. A jogerős bírósági ítéletek alapján az adott időszak peres ügyeinek jellemzőit elemzi.
18. A NAV központi szervei illetékes főosztályaival együttműködik a tevékenységi körébe tartozó, a NAV tekintetében a központosított feladatokkal kapcsolatosan.
19. Ellátja a NAV ÁBH törvényességi működésének, a NAV bűnügyi szakterületét érintő irányító eszközök érvényesülésének felülvizsgálatát, a szükséges változásokat kidolgozza, a működés szabályszerűségét biztosítja.
20. Közreműködik az értékesítési szabályzat kidolgozásában a BKF-fel.
21. Felkérésre részt vesz a területi szervek által indított közbeszerzési eljárások bíráló bizottságának ülésein.
2.3. Igazgatási Önálló Osztály
1. Szakterülete vonatkozásában irányítást és ellenőrzést gyakorol a bűnügyi szakterület szerveinek igazgatási tevékenysége felett.
2. Szakterülete vonatkozásában irányítást, felügyeletet gyakorol a bűnügyi szakterület szerveinek iratkezelési tevékenysége felett, a szakterületen ellenőrzést végez.
3. Szervezi és koordinálja a minőségfejlesztési és innovációs tevékenységet, kidolgozza az innovációs tevékenységet szabályozó dokumentumokat.
4. A NAV BF más főosztályainak, önálló osztályainak bevonásával elkészíti a szervezeti és működési szabályzatot és figyelemmel kíséri alkalmazását, szükség szerint elkészíti módosítását.
5. Közreműködik az egységes iratkezelési szabályzat és annak végrehajtását szolgáló irányító eszközök elkészítésében, azok alkalmazását figyelemmel kíséri, szükség esetén elkészíti módosításukat.
6. Végzi a futárszolgálat rendjének szabályozását.
7. Felelős a középfokú szervek és az alsó fokú szerv ügyrendjének felülvizsgálatáért.
8. Elkészíti a NAV bűnügyi szakterületét érintő rövid, közép- és hosszú távú stratégiáját, figyelemmel kíséri a stratégiai feladatok végrehajtását, szükség esetén kezdeményezi a stratégiai célok módosítását.
9. Részt vesz az ügyintézési szabályzat elkészítésében és figyelemmel kíséri az alkalmazást, az ügyintézéssel kapcsolatos tevékenység jogszerűségét, szakszerűségét felügyeli, szükség esetén az ügyintézési szabályzat módosítását kezdeményezi, a NAV bűnügyi szakterület ügyviteli folyamatainak egységesítéséről gondoskodik.
10. Közreműködik a bűnügyi szakterület létesítésével, összevonásával, megszüntetésével, illetékességi területük megállapításával kapcsolatos feladatok ellátásában.
11. Összeállítja a NAV BF ellenőrzési, munka- és rendezvényterveit és koordinálja a végrehajtását.
12. Szervezi a NAV BF által folytatott általános vizsgálatokat, végzi az ezzel kapcsolatos feladatokat, a megállapításokról szóló jelentést összeállítja.
13. Kezdeményezi és részt vesz téma- és célvizsgálatokon.
14. Részt vesz – a NAV bűnügyi szakterületét érintően – a NAV Adó- és Vámértesítő összeállításában.
15. Ellátja a NAV BF belső honlapján, az intranet portálon a bűnügyi szakterületet érintő irányító eszközök megjelentetésével kapcsolatos feladatokat, biztosítja a felület felügyeletét, szükség esetén kezdeményezi annak fejlesztését.
16. Az érintett szervezeti egység közreműködésével intézkedik és eljár a bűnügyi szakterületet érintő kártérítési ügyekben, elkészíti a bűnügyi főigazgató hatáskörébe tartozó kártérítési ügyekben hozott határozatok tervezetét.
17. Az érintett szervezeti egység közreműködésével intézkedik és eljár az alkalmazott által a NAV bűnügyi szakterületének okozott kár megtérítése ügyében, elkészíti a kártérítési ügyekben hozott határozatok tervezetét, illetőleg irányítja és felügyeli a bűnügyi szakterület középfokú szerveinek kárügyintézését.
18. A kártérítésekre vonatkozó jogszabályok módosítását kezdeményezi, azzal kapcsolatos irányító eszközök kidolgozásában közreműködik.
19. Ellátja a hivatásos állomány egyenruházat/polgári ruházat viselésével, az állomány egyenruházati ellátottságával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat, kezdeményezi, koordinálja és ellenőrzi a hivatásos állományt érintő egyenruhaszemlét.
20. A NAV KH illetékes főosztályával kapcsolatot tart a bűnügyi szakterület vonatkozásában a fegyverzeti anyagok kezelése, tárolása tekintetében, javaslatot tesz a fegyverek rendszeresítésére, azok megszüntetésére, szükség esetén közreműködik a fegyverek beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárásokban.
21. Végzi a bűnügyi szakterületet érintő lövészetek megszervezését, végrehajtja a lefolytatása kapcsán felmerülő feladatokat.
22. Koordinálja a védelemigazgatási, honvédelmi, katasztrófavédelmi, polgári védelmi feladatokat, és szükség szerint kapcsolatot tart a NAV KH-val.
23. A bűnügyi szakterület vonatkozásában a riasztási tervet kidolgozza, azt érintően kapcsolatot tart a NAV KH-nak illetékes főosztályával.
24. Az érintett vezetők bevonásával elkészíti és gondozza a bűnügyi főigazgató, a főigazgató-helyettesek, a NAV BF főosztályvezetői, az önálló osztályok vezetői, a Főigazgatói Titkárságba tartozók, valamint a középfokú szervek és alsó fokú szerv vezetői munkaköri leírását.
25. Ellátja a főigazgatói reprezentációs események (pl. országos vezetői értekezlet) vonatkozásában azok előkészítését és technikai lebonyolítását.
3. A bűnügyi főigazgató-helyettes közvetlen irányítása alá tartozó főosztályok feladata
A bűnügyi főigazgató-helyettes közvetlen irányítása és felügyelete alá az alábbi szervezeti egységek tartoznak:
1. Bűnügyi Koordinációs Főosztály
2. Központi Nyomozó Főosztály
3. Bűnügyi Ellátó Főosztály
4. Pénzügyi Információs Főosztály
3.1. Bűnügyi Koordinációs Főosztály
1. Feladatait a Nyomozás-felügyeleti Osztályon, az Általános Ügyek Osztályán, a Felderítés-felügyeleti Osztályon, a Bűnügyi Elemző és Értékelő Osztályon és a Bűnügyi Nemzetközi Együttműködési Osztályon keresztül látja el.
2. Ellenőrzi és felügyeli a KNYF, a BEF, a PIFO, továbbá irányítja, ellenőrzi és felügyeli a regionális bűnügyi igazgatóságok szakmai, valamint a NAV ÁBH tevékenységét. A BKF a PIFO szakmai munkáját érintő felügyeleti jogkörét a NAV BF SZMSZ 31. § (2) bekezdésével összhangban gyakorolja.
3. Dönt a NAV nyomozószervek közötti hatásköri és illetékességi összeütközések esetén.
4. Ellátja a NAV BF valamennyi szervezeti egysége és felügyelete alá tartozó szerve vonatkozásában a belső biztonsági, objektumvédelmi és a gépjármű-használat ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
5. A Főosztály keretén belül látja el feladatait a biztonsági referens.
3.1.1. Nyomozás-felügyeleti Osztály
1. Koordinálja, felügyeli és ellenőrzi a NAV nyomozóhatósági tevékenységét.
2. Ellenőrzi a bizonyítást elősegítő eszközök, módszerek nyomozó szervek által történő alkalmazását.
3. Meghatározott szempontok alapján a nyomozószervek tevékenysége vonatkozásában megteszi a tervezett és az azonnali intézkedéseket, az ellenőrzések során tett megállapításokról jelentést készít, a feltártak alapján javaslatot tesz.
4. Figyelemmel kíséri a bűnügyi tárgyú jogalkotást, a bírói gyakorlatot, ennek alapján – szükség esetén – az ÁJKO felé javaslatokat fogalmaz meg, irányító eszközt készít elő.
5. Konkrét büntető ügyekben szakmai segítséget nyújt.
6. Döntésre előkészíti a nyomozóhatósági feladatok végrehajtását érintő rendszeres szakmai ellenőrzések és beszámoltatások irányait.
7. Nyomozati szakterületen általános és célvizsgálatot tart, eseti ellenőrzéseket végez, indokolt esetben a hiányosságok kiküszöbölésére feladatokat határoz meg, utóellenőrzést végez.
8. Dönt az egyes NAV nyomozószervek közötti hatásköri és illetékességi összeütközés esetén.
9. Folyamatosan figyelemmel kíséri a jelentős elkövetési értékű, vagy más okból kiemelt, a média, illetve társadalmi érdeklődésre számot tartó ügyeket, amelyekről szükség esetén vagy utasításra jelentést készít a bűnügyi főigazgató és szakmai helyettese részére.
10. Felügyeli, koordinálja és ellenőrzi a bűnügyi szakterület szervezeti egységeinek bűnügyi szakmai tevékenységét.
11. A NAV KH sajtótevékenységéért felelős szervezeti egységének segítséget nyújt, a tevékenységéhez kapcsolódóan adatokat, információkat szolgáltat.
12. Ellenőrzi és felügyeli a NAV BF SZMSZ 31. § (2) bekezdésével összhangban a PIFO szakmai tevékenységét.
13. Közreműködik a bűnügyi szakterületet érintő oktatások, továbbképzések megszervezésében, felügyeletében, valamint előadások megtartásával támogatja a NAV oktatási egységének és a Rendőrtiszti Főiskola Vám- és Pénzügyőri Tanszékének oktatási tevékenységét.
14. Külön utasítás alapján képviseli a NAV bűnügyi szakterületét az osztály feladatköréhez kapcsolódó hazai és nemzetközi fórumokon.
3.1.2. Általános Ügyek Osztálya
1. Elkészíti, illetve véleményezi a bűnügyi szakterületre vonatkozó jogszabályok, irányító eszközök tervezeteit.
2. Az ÁJKO-val együttműködve közreműködik a NAV bűnügyi szakterületét érintően a jogszabály előkészítésben a nyomozati tevékenységgel kapcsolatban.
3. Döntésre előkészíti a bűnügyi állomány oktatásának, képzési rendszerének, tematikájának irányait.
4. Közreműködik a bűnügyi szakterületet érintő oktatások, továbbképzések megszervezésében, felügyeletében, valamint előadások megtartásával támogatja a NAV oktatási egységének és a Rendőrtiszti Főiskola Vám- és Pénzügyőri Tanszékének oktatási tevékenységét.
5. Feladatkörét érintően végrehajtja a külső (hazai és nemzetközi) és belső együttműködési feladatokat.
6. Koordinálja a bűnügyi szakterület társszervekkel és felügyeleti szervekkel való szakmai kapcsolattartását.
7. Az érintett kormányzati szervekkel koordinálja a NAV karitatív célú tevékenységét.
8. Szakmai felügyelet lát el, irányítást végez a NAV bűnjelkezelési tevékenységet gyakorló szervei/szervezeti egységeinek bűnjelkezelési tevékenysége felett, annak vonatkozásában szakmai ellenőrzéseket folytat le.
9. Közvetlen szakmai felügyeletet lát el a NAV ÁBH tevékenysége felett, annak bűnjelkezelési tevékenységét ellenőrzi.
10. A NAV ÁBH által előkészített árverések kapcsán előzetes felülellenőrzéseket folytat le, végrehajtásának felügyeletét ellátja.
11. Az értékesítési szabályzat kidolgozásában az ÁJKO-val közreműködik.
12. Elemzi, értékeli, illetve a hatásköri és illetékességi szabályok alapján továbbítja a NAV bűnügyi szakterületéhez érkező bejelentéseket.
3.1.3. Felderítés-felügyeleti Osztály
1. Javaslatot tesz a titkosszolgálati eszközök és módszerek tekintetében külön rendelkezések szerinti bűnügyi főigazgatói döntések, illetve engedélyezések tárgyában.
2. Koordinálja és ellenőrzi a NAV nyomozó szerveinek felderítői, illetve titkos információgyűjtő tevékenységét.
3. Döntésre előkészíti a felderítési feladatok végrehajtását érintő rendszeres szakmai ellenőrzések és beszámoltatások irányait.
4. Közreműködik jogszabály által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmény megelőzésében, felderítésében.
5. Szakmailag felügyeli a bűnüldöző szervekkel együttműködő személyekkel történő kapcsolattartást.
6. Működteti a titkos információgyűjtő tevékenységhez kapcsolódó, külön jogszabályok által előírt nyilvántartásokat, a nyilvántartás adatainak felhasználásával stratégiai elemzéseket végez.
7. Szervezi és irányítja a titkos információgyűjtéssel összefüggő bűnügyi adatszolgáltatással kapcsolatos tevékenységet.
8. A speciális és különleges működési kiadásokkal gazdálkodást folytat, felhasználására vonatkozóan – a nyomozó szervek tekintetében – engedélyezést gyakorol, felügyeleti ellenőrzést végez.
9. Kezdeményezi a titkos információgyűjtő és felderítési tevékenységre vonatkozó jogszabályok szükség szerinti módosítását, gondoskodik a szakmai munka szakszerű és törvényes ellátásáról.
10. Elemzi, értékeli, illetve a hatásköri és illetékességi szabályok alapján továbbítja a NAV bűnügyi szakterületéhez érkező bejelentéseket.
11. Szervezi és irányítja a NAV hatáskörébe tartozó bűncselekmények felderítésével kapcsolatos hazai és nemzetközi akciókat.
12. A határon átnyúló nemzetközi akciók végrehajtásában együttműködik a NAV BF más főosztályával, önálló osztályával, illetőleg a NAV KH illetékes főosztályával.
13. Feladatkörében koordinálja a kapcsolattartást és az információcserét a nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezetekkel, különös tekintettel az Europollal.
14. Feladatkörében a konkrét ügyekkel kapcsolatos együttműködést megszervezi, illetve ennek keretében műveleti támogatást nyújt és ellenőrzési tevékenységet végez.
15. A hazai és nemzetközi információcsere alapján határ-, illetve belterületi figyelőztetéseket ad ki.
16. Ellenőrzi a BEF szakmai tevékenységét.
3.1.4. Bűnügyi Elemző és Értékelő Osztály
1. Országos szinten szervezi és irányítja a bűnügyi nyilvántartással és adatszolgáltatással kapcsolatos szakterületi tevékenységet.
2. Összehangolja a bűnüldözési szakterület adatfeldolgozó és adatszolgáltató rendszereinek szakmai követelményeit, meghatározza a rendszerek fejlesztési irányait.
3. Az INF-el együttműködve koordinálja, szakmailag felügyeli és ellenőrzi a bűnügyi adatokat kezelő Robotzsaru NEO Bűnügyi Ügyfeldolgozó Informatikai Rendszer működését, a rendszerek szakmai szempontú fejlesztése vonatkozásában javaslattal él nevezett főosztály felé. Kezdeményezi a rendszer adattartalmának felülvizsgálata során tapasztalt hibák javítását az adatszolgáltatók, illetve a rendszert működtetők felé.
4. A NAV nyomozati jogkörébe tartozó jogsértések kapcsán statisztikai elemzéseket készít.
5. Működteti a bűnügyi tevékenység hatékonyságának mérésére alkalmas belső statisztikai rendszert.
6. A bűnügyi szakterületre vonatkozóan stratégiai elemzéseket végez az egyes bűnügyi tendenciák megállapítása és a bűnmegelőzés érdekében.
7. Elvégzi a vonatkozó jogszabályban meghatározott, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központtal kapcsolatos együttműködési, adatszolgáltatási feladatokat.
8. Ellátja az egyéb jogszabályokban meghatározott nemzeti és nemzetközi rendészeti informatikai rendszerekkel összefüggő, a NAV bűnügyi szakterületét érintő adatszolgáltatási, adat-karbantartási feladatokat.
9. Ellátja az egyéb jogszabályban meghatározott nemzeti és nemzetközi vámigazgatási informatikai rendszerekkel összefüggő bűnügyi adatszolgáltatási feladatokat.
10. Az AEO tanúsítványok kiadásához kapcsolódó engedélyezési eljárás folyamatában az engedélyért folyamodó gazdasági társaság törvényben meghatározott tagjai és alkalmazottai vonatkozásában a vámigazgatási szempontú jogkövető magatartásra vonatkozó ellenőrzést lefolytatja.
11. Az egyszerűsített vámigazgatási eljárás hatálya alá bejelentkező gazdasági társaságok vámigazgatási szempontú jogkövető magatartását ellenőrzi.
12. Ellátja a bűnmegelőzési és bűnügyi adatszolgáltatással kapcsolatos tevékenységet.
13. Saját feladatkörben végzi az ENYÜBS statisztikai adatok területet érintő feldolgozását, továbbítását együttműködésben a többi nyomozóhatósággal és a rendszergazdai feladatokat ellátó minisztériummal (BM), valamint a NAV BF INF-vel.
14. Elkészíti a bűnügyi szakterület tevékenységéről szóló jelentéseket.
15. Összeállítja a Kormány és a kijelölt minisztérium munkaprogramjához a bűnügyi szakterületi javaslatokat.
16. Elvégzi a NAV intranet fórum bűnügyi szakterületet érintő moderátori teendőit. Intézkedik a bűnügyi szakterülettel kapcsolatos adatok Portálon történő megjelenítése végett.
17. Kockázatelemző tevékenységet folytat a kiemelkedő jelentőségű elkövetési tárgyakra elkövetett bűncselekmények vonatkozásában és stratégiai elemzéseket végez.
3.1.5. Bűnügyi Nemzetközi Együttműködési Osztály
1. Feladatkörét érintően végrehajtja a büntetőeljárásról szóló rendelkezések szerinti nemzetközi együttműködési feladatokat. A külön jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a NAV BF hazai és külföldi bűnmegelőzési, bűnügyi, bűnüldözési együttműködési kötelezettségéből fakadó kapcsolattartási, tájékoztatási, jogértelmezési feladatokat. Konkrét ügyek vonatkozásában együttműködést folytat, támogatást nyújt és ellenőrzési tevékenységet végez.
2. Feladatkörét érintően végrehajtja a nemzetközi szerződéseken, megállapodásokon alapuló bűnügyi információcserét – az egyes konkrét büntetőügyek vonatkozásában is –, javaslatot tesz az ezekkel összefüggő jogszabályok szükség szerinti módosítására, továbbá szakmai állásfoglalás kiadásával, belső rendelkezések kibocsátásával, aktualizálásával gondoskodik e munka szakszerű és törvényes ellátásáról.
3. A NAV BF főosztályainak, önálló osztályainak bevonásával elvégzi az Európai Unió szervei által a tagállamok irányába kezdeményezett normák, jelentések, előzetes döntéshozatal iránti kérelmek, illetve uniós szervezetek, bizottságok, munkacsoportok munkaanyagainak, dokumentumainak véleményezését.
4. A NAV BF más főosztályainak, önálló osztályainak, valamint a NAV KH illetékes főosztályainak bevonásával részt vesz a határokat átlépő bűnözés elleni harcban történő együttműködési megállapodások kidolgozásában, koordinációjában.
5. A bűnügyi szakterületet érintő ügyekben kapcsolatot tart az Europollal, a SECI/SELEC Központtal, a Vám Világszervezettel, az Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF), az európai uniós társhatóságokkal és az egyéb európai uniós és más nemzetközi intézményekkel, szervezetekkel, valamint a harmadik országok társhatóságaival.
6. A NAV BF más főosztályainak, önálló osztályainak bevonásával szervezi az egyes külföldi kiküldetések, továbbképzések, oktatások lebonyolítását (Europol hospitáció, ILEA, CEPOL).
7. Az Európai Unió keretében megvalósuló vámügyi együttműködés során képviseli a NAV bűnügyi szakterületét, ennek keretében többek között közös vámakciókban (JCO) vesz részt, adott esetben saját kezdeményezésű akciókat szervez. Részt vesz továbbá az 5. bekezdésben megjelölt szervezetek által kezdeményezett vámakciókban.
8. Osztott feladatkörben a NAV KH Rendészeti és Központi Ügyeleti Főosztályával közösen ellátja az AFIS/CIS rendszerrel kapcsolatos koordinációs feladatokat.
9. Külön utasítás alapján képviseli a NAV bűnügyi szakterületét az osztály feladatköréhez kapcsolódó hazai és nemzetközi fórumokon.
10. Részt vesz az EU intézményi keretein belül működő (állandó és eseti) munkacsoportok munkájában.
3.2. Központi Nyomozó Főosztály
1. Feladatait a Vizsgálati Osztályokon (I–IV.), az Információ-technológiai Osztályon, a Felderítési Osztályokon (I–II.) és a Revizori Osztályon keresztül látja el.
2. A KNYF tevékenységét a bűnügyi főigazgató közvetett, illetve a bűnügyi főigazgató-helyettes közvetlen irányítása alatt, valamint a BKF szakmai felügyelete és ellenőrzése mellett látja el.
3.2.1.Vizsgálati Osztály I.
1. A Be. 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények, illetve az ügyész által kijelölt bűncselekmények nyomozása a NAV Korm. rendeletben foglaltak szerint, továbbá a nyomozások során szükségessé vált kényszerintézkedések, illetve egyéb nyomozási cselekmények foganatosításának biztosítása.
2. A feladatkörébe és illetékességébe tartozó ügyek esetében – külön szabályozott módon – ügyeleti feladatok ellátása.
3. Javaslattétel a főosztályvezetőnek egyes büntetőügyek más nyomozó hatóság részére történő átadására.
4. Országos illetékességgel a Be. 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények körében – a minősített adatok védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény betartása mellett – az osztály által kezdeményezett, titkos információgyűjtések elrendelése, végrehajtása, lezárása.
5. A Be.-ben meghatározott adatszerző tevékenység, valamint bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés folytatása az osztályhoz tartozó ügyekben.
6. A nyomozások lefolytatását követően, annak eredményétől függően a nyomozás megszüntetésére történő javaslattétel, a nyomozás megszüntetése, valamint a nyomozás iratainak vádemelési javaslattal történő megküldése a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség részére.
7. A törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség, vagy bíróság által meghatározott nyomozásra vonatkozó utasítások végrehajtása.
8. Folyamatos szakmai kapcsolattartás a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséggel.
9. A Be. 175., a 192. és az 536. §-aiban foglaltakra történő javaslattétel a feltételek fennállása esetén.
10. A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központtól, illetve az Európai Unió tagországainak bűnügyi együttműködése során külföldi nyomozó hatóságoktól érkező – kiemelt ügyeket érintő – megkeresések teljesítése.
11. Szakmai konzultáció a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséggel a jogalkalmazási gyakorlat figyelemmel kísérése érdekében.
12. Együttműködés a Főosztály szakmai osztályaival és a regionális bűnügyi igazgatóságokkal a párhuzamos eljárások kiküszöbölése, a bizonyítás eredményessége, valamint a jellemző vagy várható elkövetési magatartások megállapítása érdekében.
13. Kapcsolattartás, konkrét büntetőügyekben együttműködés más nyomozó hatóságok és társszervek azonos szintű szervezeti egységeivel.
14. Konkrét büntetőügyekben közvetlen kapcsolattartás más országok nyomozó hatóságaival, Magyarországra akkreditált bűnügyi összekötőivel.
15. Irányító eszköz rendelkezése alapján a bűnügyi technikusok feladata közreműködni a technikai eszközök országos szintű beszerzésében, illetve oktatás megszervezésével az érintett alkalmazottak felkészítéséről, az ismeretek megszerzésének és elsajátításának biztosításáról való gondoskodás.
16. A bűnügyi informatikai, technikai feladatok ellátása az osztály és szükség esetén a főosztály más szakmai osztályai részére, a technikai felszerelések karbantartása, beszerzésükre történő javaslattétel.
17. Az osztály részére kiadott technikai eszközök állagának megóvása, karbantartása.
3.2.2. Vizsgálati Osztály II–IV. és Információ-technológiai Osztály
1. A Be. 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények, illetve az ügyész által kijelölt bűncselekmények nyomozása a NAV Korm. rendeletben foglaltak szerint, a nyomozások során szükségessé vált kényszerintézkedések, illetve egyéb nyomozási cselekmények foganatosításának biztosítása.
2. A feladatkörébe és illetékességébe tartozó ügyek esetében – külön szabályozott módon – ügyeleti feladatok ellátása.
3. Javaslattétel a főosztályvezetőnek egyes büntetőügyek más nyomozó hatóság részére történő átadására.
4. A Be.-ben meghatározott adatszerző tevékenység, valamint bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés folytatása az osztályhoz tartozó ügyekben.
5. A nyomozások lefolytatását követően, annak eredményétől függően a nyomozás megszüntetésére történő javaslattétel, a nyomozás megszüntetése, valamint a nyomozás iratainak vádemelési javaslattal történő megküldése a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség részére.
6. A foganatosított kényszerintézkedések, illetve egyéb nyomozási cselekmények ellen előterjesztett panaszok elbírálása, illetve a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészségnek történő megküldése.
7. A törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség, vagy bíróság által meghatározott nyomozásra vonatkozó utasítások végrehajtása.
8. Folyamatos szakmai kapcsolattartás a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséggel az általuk szükségesnek látott bizonyítási eszközöknek, valamint a bizonyítékok körének megismerése céljából.
9. A Be. 175., a 192. és az 536. §-aiban foglaltakra történő javaslattétel a feltételek fennállása esetén.
10. A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központtól, illetve az Európai Unió tagországainak bűnügyi együttműködése során külföldi nyomozó hatóságoktól érkező – kiemelt ügyeket érintő – megkeresések teljesítése.
11. Szakmai konzultáció a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséggel a jogalkalmazási gyakorlat figyelemmel kísérése érdekében.
12. Együttműködés a főosztály szakmai osztályaival és a regionális bűnügyi igazgatóságokkal a párhuzamos eljárások kiküszöbölése, a bizonyítás eredményessége, valamint a jellemző vagy várható elkövetési magatartások megállapítása érdekében.
13. Kapcsolattartás, konkrét büntetőügyekben együttműködés más nyomozó hatóságok és társszervek azonos szintű szervezeti egységeivel.
14. Konkrét büntetőügyekben közvetlen kapcsolattartás más országok nyomozó hatóságaival, Magyarországra akkreditált bűnügyi összekötőivel.
15. Az osztály részére kiadott technikai eszközök állagának megóvása, karbantartása.
3.2.3. Felderítési Osztály I–II.
1. A felderítési tevékenység támogatása felderítői kapcsolattartó tevékenységgel.
2. A műveleti feladatokhoz kapcsolódó értékelő-elemző tevékenység végzése.
3. Műveleti technikai feladatok ellátása, a technikai felszerelések karbantartása.
4. A felderítési tevékenység segítése támogató felderítők révén.
5. Műveleti tevékenységet érintő revizori feladatok ellátása.
6. A műveleti munkához kapcsolódó leíró adminisztrátori feladatok végzése.
7. Országos illetékességgel a Be. 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények körében – a minősített adatok védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény betartása mellett – az osztály által kezdeményezett, titkos információgyűjtések elrendelése, végrehajtása, lezárása.
8. A főosztály társosztályaitól kapott – főosztályvezető által jóváhagyott – felkérés végrehajtása, adatszerző tevékenység, valamint bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés folytatására.
9. Felkérés alapján – a főosztályvezető jóváhagyásával – a regionális bűnügyi igazgatóságoknál történő titkos információgyűjtő tevékenységben való részvétel.
10. A főosztály mindenkori felderítési stratégiájának elkészítésére javaslattétel.
11. A kezelésében lévő operatív technikai eszközök nyilvántartása, alkalmazása és karbantartása.
12. A műveleti tevékenység során keletkező adatok alapján végzett operatív célú bűnügyi elemző-értékelő tevékenység folytatása.
13. Az engedélyezett, nemzetközi ellenőrzött szállítások megszervezése, végrehajtása.
14. Kapcsolattartási (forrásgazdálkodási) tevékenység folytatása.
15. A titkos információgyűjtő tevékenység során – jogszabályban meghatározott módon és mértékben – a NAV, vagy más hatóság, szerv által kezelt nyilvántartások, adatbázisok használata.
16. Kapcsolattartás, illetve konkrét ügyek vonatkozásában együttműködés más nyomozó hatóságok és társszervek azonos szintű szervezeti egységeivel.
17. A vonatkozó jogszabályban meghatározott nemzetközi operatív együttműködés.
18. Szükség esetén a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvényben (a továbbiakban: Bszne.tv) meghatározottak alapján, a határon átnyúló megfigyelés végzése.
3.2.4. Revizori Osztály
1. Vizsgálja, elemzi, értékeli a büntetőeljárás során beszerzett, illetve lefoglalt adóbevallásokat, analitikákat, könyvelési anyagokat a büntetőjogi felelősség megállapítása céljából.
2. Ellenőrzi, elemzi, értelmezi és meghatározott szempont szerint kiértékeli a büntetőeljárás során beszerzett adófolyószámla-kivonatokat.
3. Vizsgálja az adólevonási jog gyakorlásának jogszerűségét a büntetőeljárás során beszerzett, illetve lefoglalt könyvelési iratok és általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) bevallások tekintetében.
4. Kiszámítja a bűncselekménnyel elkövetett adótartozás mértékét.
5. Meghatározza a bűncselekménnyel okozott kár mértékét az igazságügyi szakértő kirendelését megelőzően.
6. Vizsgálja a számlák ÁFA-tartalmát, valamint személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség megállapítását.
7. Vizsgálja a büntetőeljárás során vizsgált gazdasági társaságok és természetes személyek bankszámlakivonatait, valamint összegzi a vizsgált gazdasági társaságok közötti pénzmozgásokat.
8. Összehasonlító vizsgálatot végez a büntetőeljárás során beszerzett adóbevallások, OEP-adatok és vallomások alapján.
9. Együttműködik a KNYF többi osztályaival a foganatosított házkutatások során az irat lefoglalásokkal kapcsolatban.
10. Elvégzi a regionális bűnügyi igazgatóságok megkeresésére az osztály feladatkörébe tartozó tevékenységet.
3.3. Bűnügyi Ellátó Főosztály
1. Feladatait a Fedett Műveleti Osztályon, a Humán Bűnügyi Hírszerző Osztályon, a Speciális Technikai és Biztosító Osztályon keresztül látja el.
2. A BEF tevékenységét a bűnügyi főigazgató közvetett, illetve a bűnügyi főigazgató-helyettes közvetlen irányítása alatt, valamint a BKF szakmai felügyelete és ellenőrzése mellett látja el.
3. Országos illetékességgel szolgáltatást teljesít, valamint bűnügyi háttértámogató és ellátó tevékenységet végez a NAV bűnügyi szakterületének titkos információgyűjtést végző szervei részére, illetőleg mindenkori kapacitásának függvényében – a megfelelő engedélyek alapján – más nyomozó hatóságoknak, a NAV által folytatott titkos információgyűjtés részletes szabályainak megállapításáról szóló NGM utasítás (a továbbiakban: Utasítás I) előírásai alapján.
4. Kizárólagos feladatkörben ellátja a Be. által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmények tekintetében a fedett nyomozók alkalmazásával és foglalkoztatásával, fedőintézmény létrehozásával és működtetésével kapcsolatos feladatokat a fedett nyomozók igénybevételével, a fedőintézmény létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokról rendelkező NGM utasítás (továbbiakban: Utasítás II) szabályai alapján.
5. Feladatkörében együttműködik és kapcsolatot tart a rendőrség nyomozó hatóságaival, az ügyészségi nyomozó hivatalokkal, a Nemzeti Védelmi Szolgálattal, az ügyészségekkel, bíróságokkal, a polgári és a katonai titkosszolgálatokkal, a jogszabályban foglalt, illetve külön felhatalmazás alapján más országok bűnüldöző hatóságaival, szerveivel, országos hatáskörű hatóságokkal, állami és társadalmi szervekkel, civil szervezetekkel.
6. Hatósági (nyílt) intézkedéseket, kényszerintézkedéseket foganatosít.
7. A jogszabályok hatását figyelemmel kíséri, szükség esetén azok módosítására, vagy más szükséges intézkedések megtételére javaslatot tesz.
8. A bűnügyi szakterület által készített jogszabály-tervezetek véleményezésében közreműködik.
9. A feladatkörébe utalt egyedi ügyekben döntések előkészítése, meghozatala.
10. A szükséges információk összegyűjtése, ennek alapján rendszeres jelentések, statisztikák és elemzések elkészítése.
11. A munka- és ellenőrzési tervre vonatkozó javaslatok elkészíti.
12. Ellátja a BEF képviseletét.
13. A feladatkörébe nem tartozó, de tudomására jutott jogsértések esetén a megfelelő jelzéseket megteszi.
3.3.1. Fedett Műveleti Osztály
1. A Magyar Köztársaság közigazgatási területén a Bszne. tv.-ben kapott felhatalmazás alapján, illetőleg két- vagy többoldalú nemzetközi szerződésben, megállapodásban meghatározott keretekben külföldön ellátja a NAV nyomozóhatósági feladatai végrehajtása során keletkezett fedett műveleti igények biztosítását, különös tekintettel a KNYF igényeire.
2. Ezen belül feladatkörébe tartozik:
2.1. Országos illetékességgel a Be. 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények körében az osztályra érkezett fedett nyomozó alkalmazást igénylő előterjesztésekkel kapcsolatos egyeztetések végrehajtása az igénylést benyújtó szervekkel, az általuk folytatott titkos nyomozások áttekintése és a fedett nyomozók alkalmazása a megfelelő engedélyek beszerzését követően, az igénylést benyújtó szervek igényeinek megfelelően.
2.2. Fedett nyomozók foglalkoztatása és fedőintézmények működtetése az Utasítás II. szabályai alapján.
2.3. A fedett nyomozók foglalkoztatásához, a fedőintézmények működtetéséhez kapcsolódó anyagi-pénzügyi, műszaki és technikai feltételek biztosításáról történő gondoskodás.
2.4. A fedett nyomozók nem konkrét ügyhöz kötött – életvezetési legenda kialakítására, fenntartására irányuló – tevékenysége során beszerzett információk elemzése, értékelése és titkos ügyfeldolgozó munka kezdeményezése.
2.5. Javaslattétel az egyes kiemelt jelentőséggel bíró, a NAV nyomozóhatósága által folytatott titkos információgyűjtések hatáskörbe vonására, valamint szükség szerint az ügyeknek regionális bűnügyi igazgatósághoz történő leadására.
2.6. A főosztály társosztályaitól, valamint a KNYF-től és a regionális bűnügyi igazgatóságoktól kapott – a főosztály vezetője által jóváhagyott – egyéb bűnügyi és felderítő részfeladat ellátását igénylő megkeresés végrehajtása.
2.7. Megkeresés alapján – a főosztály vezetőjének jóváhagyásával – a KNYF-nél és a regionális bűnügyi igazgatóságoknál történő titkos információgyűjtő tevékenységben való részvétel.
2.8. A fedett nyomozók alkalmazását megelőzően koordináció lefolytatása, a fedett nyomozók biztonsága végett, valamint a titkos nyomozásban szereplő adatok ellenőrzésének biztosítása érdekében a regionális bűnügyi igazgatóságoknál folyó titkos információgyűjtés helyzetének megismerése.
2.9. A főosztály mindenkori felderítési stratégiájának elkészítésében való részvétel, illetve a KNYF és a regionális bűnügyi igazgatóságok felderítési stratégiáihoz szempontok és követelmények megfogalmazása a fedett nyomozók alkalmazását érintően, a stratégiák elkészítésének elősegítése.
2.10. A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos nyilvántartási rendszerek kidolgozásában történő részvétel.
2.11. A műveleti tevékenység során keletkező adatok alapján végzett operatív célú bűnügyi elemző-értékelő tevékenység folytatása.
2.12. A titkos információgyűjtő tevékenység során – jogszabályban meghatározott módon és mértékben – a NAV, vagy más hatóság, szerv által kezelt nyilvántartások, adatbázisok használata.
2.13. Kapcsolattartás más nyomozó hatóságok és társszervek azonos szintű szervezeti egységeivel, konkrét ügyekben közvetlen kapcsolattartás más országok nyomozószerveivel, fedett műveleti egységeikkel, Magyarországra akkreditált bűnügyi összekötőivel.
2.14. A vonatkozó jogszabályban meghatározott nemzetközi operatív együttműködés. Konkrét ügyek vonatkozásában konzultáció más hazai és külföldi nyomozó hatóságok és társszervek azonos szintű fedett műveleti egységeivel, nyomozó szerveivel.
2.15. Szükség esetén, meghatározott jogszabályi felhatalmazás alapján személy- és tárgykörözés elrendelésének kezdeményezése a nyílt eljárást folytató nyomozó szervnél.
2.16. A NAV tv. 66. §-ában előírt szabályok betartásával a rá vonatkozó esetekben, meghatározott módon adatkezelés.
2.17. A hatékony bűnüldözői munka érdekében nemzetközi kapcsolatok kiépítése és fenntartása.
2.18. Az osztály részére kiadott technikai eszközök állagának megőrzése, karbantartása.
2.19. Különleges technikai eszközök beszerzésére, titkos együttműködési megállapodások megkötésére, új felderítési stratégia kialakítására, magyar és külföldi fedett nyomozók alkalmazására irányuló javaslattétel.
2.20. A Bszne. tv.-ben kapott felhatalmazás alapján, illetőleg két- vagy többoldalú nemzetközi szerződésben, megállapodásban meghatározott keretekben – a pénzügyőri jelleg leplezésével – határon átnyúló műveletekben, ellenőrzött szállításokban, fedett nyomozó alkalmazásában, kizárólagos feladatkörében bűnüldözési feladatainak teljesítése.
2.21. Fedett nyomozók és vezetőtisztek utánpótlására pénzügyi nyomozókat választ ki, azokat kiképzi, kiképzésükre szakmai javaslatokat tesz, közreműködik a fedett nyomozók hazai és külföldi képzésében és továbbképzésében.
2.22. Kizárólagos feladatkörben foglalkoztat fedett nyomozókat és vezetőtiszteket, illetőleg a hazai és külföldi nyomozó hatóságok által alkalmazott fedett nyomozókhoz vezetőtisztet biztosít.
3.3.2. Humán Bűnügyi Hírszerző Osztály
1. Feladata a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, illetve az elkövető kilétének megállapítása érdekében jogszabályban rögzített felhatalmazás alapján a titkos információgyűjtés végrehajtása, valamint a nyílt büntetőeljárások sikeres támogatása érdekében a titkos információgyűjtés eszközeinek felhasználása, a bizonyítékok megszerzése. A hatályos jogszabályoknak, irányító eszközöknek megfelelően a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos előírások alkalmazása, a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos tevékenység szervezése, az ezzel a tevékenységgel összefüggő titokvédelmi és rezsimszabályok betartása és betartatása. Kiemelt feladata a titkos információgyűjtés humán erőinek felkutatása, folyamatos foglalkoztatása.
2. Ezen belül feladatkörébe tartozik:
2.1. Országos illetékességgel a Be. 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények körében az osztály által kezdeményezett, titkos információgyűjtések elrendelése, végrehajtása, lezárása, az Utasítás I szabályai alapján.
2.2. A főosztály vezetője részére történő javaslattétel az egyes kiemelt jelentőséggel bíró, a NAV nyomozóhatósága által folytatott titkos információgyűjtések hatáskörbe vonására, valamint szükség szerint az ügyeknek regionális bűnügyi igazgatósághoz történő leadására.
2.3. A főosztály társosztályaitól, valamint a KNYF-től és a regionális bűnügyi igazgatóságoktól kapott – a főosztály vezetője által jóváhagyott – megkeresés végrehajtása.
2.4. Megkeresés alapján – a főosztály vezetőjének jóváhagyásával – a KNYF-nél és a regionális bűnügyi igazgatóságnál történő titkos információgyűjtő tevékenységben való részvétel.
2.5. A koordináció és szakmai feladatellátás biztosítása érdekében a regionális bűnügyi igazgatóságoknál folyó titkos információgyűjtés helyzetének megismerése.
2.6. A főosztály mindenkori felderítési stratégiájának elkészítése, illetve a KNYF és a regionális bűnügyi igazgatóságok felderítési stratégiáihoz szempontok és követelmények megfogalmazása, azok elkészítésének elősegítése.
2.7. A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos nyilvántartási rendszereknek a BKF-el történő közös kidolgozásában részvétel.
2.8. A műveleti tevékenység során keletkező adatok alapján végzett operatív célú bűnügyi elemző-értékelő tevékenység végzése.
2.9. Kapcsolattartási (forrásgazdálkodási) tevékenység folytatása, humán bűnügyi hírszerző hálózat kiépítése, eredményes működtetése az Utasítás I szabályai alapján.
2.10. A titkos információgyűjtő tevékenység során – jogszabályban meghatározott módon és mértékben – a NAV, vagy más szerv által kezelt nyilvántartások, adatbázisok használata.
2.11. Kapcsolattartás más nyomozó hatóságok és társszervek azonos szintű szervezeti egységeivel, konkrét ügyekben közvetlen kapcsolattartás más országok nyomozószerveivel, Magyarországra akkreditált bűnügyi összekötőivel.
2.12. A vonatkozó jogszabályokban meghatározott nemzetközi operatív együttműködés.
2.13. Konkrét ügyek vonatkozásában konzultáció más nyomozó hatóságok és társszervek azonos szintű szervezeti egységeivel.
2.14. Szükség esetén, meghatározott jogszabályi felhatalmazás alapján személy- és tárgykörözés elrendelésének kezdeményezése a nyílt eljárást folytató nyomozó szervnél.
2.15. A NAV tv. 66. §-ában előírt szabályok betartásával a rá vonatkozó esetekben, meghatározott módon adatkezelés folytatása.
2.16. A hatékony bűnüldözői munka érdekében saját eljárások keretében nemzetközi kapcsolatok kiépítése és fenntartása.
2.17. Az osztály részére kiadott technikai eszközök állagának megőrzése, karbantartása, beszerzésükre vonatkozó javaslat megtétele.
2.18. Tevékenységének továbbfejlesztése és korszerűsítése végett a hazai és nemzetközi bűnügyi együttműködésből eredő ismeretek, tapasztalatok hasznosítása.
2.19. Titkos együttműködési megállapodások megkötésére, új felderítési stratégia kialakítására javaslattétel.
3.3.3. Speciális Technikai és Biztosító Osztály
1. A Magyar Köztársaság közigazgatási területén ellátja a NAV nyomozóhatósági feladatai végrehajtása során keletkezett fedett műveleti igények technikai és személyi biztosítását, különös tekintettel a Fedett Műveleti Osztály igényeire.
2. Ezen belül feladatkörébe tartozik:
2.1. Országos illetékességgel a Be. 36.§ (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények körében a főosztály által kezdeményezett titkos információgyűjtésekben történő konspirált megfigyelés végrehajtása, speciális technikai eszközök alkalmazása, a fedett műveletekben résztvevő nyomozók biztosításának megszervezése és a végrehajtás lebonyolítása, valamint a KNYF-től és a regionális bűnügyi igazgatóságoktól kapott – a főosztály vezetője által jóváhagyott – megkeresések végrehajtása az Utasítás I szabályai alapján.
2.2. Megkeresés alapján – a főosztály vezetőjének jóváhagyásával – a KNYF-nél és a regionális bűnügyi igazgatóságoknál történő titkos információgyűjtő tevékenységben való részvétel.
2.3. Az operatív technikai eszközök igénybevételének felügyelete és alkalmazása.
2.4. A NAV tv.-ben meghatározott módon – nyílt intézkedések foganatosítása a bűnelkövetők tettenérésére, elfogására, illetőleg bizonyítékok előzetes biztosítására.
2.5. A Bszne. tv. alapján kapott felhatalmazás alapján, illetőleg két- vagy többoldalú nemzetközi szerződésben, megállapodásban meghatározott keretekben – a pénzügyőri jelleg leplezésével – határon átnyúló műveletekben, határon átnyúló megfigyelésekben, ellenőrzött szállításokban bűnüldözési feladatainak teljesítése.
2.6. A titkos információgyűjtő tevékenység során – jogszabályban meghatározott módon és mértékben – a NAV, vagy más hatóság, szerv által kezelt nyilvántartások, adatbázisok használata.
2.7. Kapcsolattartás más nyomozó hatóságok és társszervek azonos szintű szervezeti egységeivel, konkrét ügyekben közvetlen kapcsolattartás más országok nyomozószerveivel, Magyarországra akkreditált bűnügyi összekötőivel.
2.8. A vonatkozó jogszabályokban meghatározott nemzetközi operatív együttműködés.
2.9. Konkrét ügyek vonatkozásában konzultáció más nyomozó hatóságok és társszervek azonos szintű szervezeti egységeivel.
2.10. A NAV tv. 66. §-ában előírt szabályok betartásával a rá vonatkozó esetekben, meghatározott módon adatkezelés folytatása.
2.11. A hatékony bűnüldözői munka érdekében saját eljárások keretében nemzetközi kapcsolatok kiépítése és fenntartása.
2.12. A főosztály nyílt és operatív technikai eszközeinek, gépjárműveinek nyilvántartása, leltározási feladatok végrehajtása.
2.13. Ellátja a főosztály gépjármű-forgalmazásának és üzemanyag-felhasználásának, valamint szerviz- nyilvántartásának feladatait.
2.14. Ellátja az EDR kommunikációs rendszer működtetésének koordinációs feladatait.
2.15. A főosztály informatikai hálózatának felügyelete, az INF felé koordinációs feladatok ellátása.
2.16. A főosztály teljes állományának lövészeti, erőnléti és önvédelmi képzésének biztosítása.
2.17. Tevékenységének továbbfejlesztésére és korszerűsítésére a hazai és nemzetközi bűnügyi együttműködésből eredő ismeretek, tapasztalatok hasznosítása.
3.4. Pénzügyi Információs Főosztály
1. Feladatait az Elemző Osztályon, a Nemzetközi Elemző Osztályon és a Felügyeleti és Ügyviteli Osztályon keresztül látja el.
2. A PIFO tevékenységét a bűnügyi főigazgató közvetett, illetve a bűnügyi főigazgató-helyettes közvetlen irányítása alatt, valamint a BKF szakmai felügyelete és ellenőrzése mellett látja el.
3. A főosztály feladata, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelőzze és megakadályozza a bűncselekmények elkövetéséből származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatását.
4. Ennek érdekében ellátja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) alapján a pénzügyi információs egységként működő hatósági feladatait.
5. A PIFO feladatait a NAV elnöke által kiadott eljárási rend alapján látja el.
3.4.1. Elemző Osztály
1. A Pmt. 23. §-a alapján beérkezett és rögzített adat és információ feldolgozása keretében a bejelentésben, tájékoztatásban, megkeresésben szereplő adatok és információk alapján a rendelkezésére álló adatbázisokban történő előzménykutatás végzése.
2. Az előzménykutatást követően bűnmegelőzési feladatának ellátása keretében elemző-értékelő munka végzése, amely kötelező adategyeztetésből és szükség szerint további szűrő-kutató intézkedések végrehajtásából áll. Az elemző-értékelő tevékenység végrehajtását követően jelentés készítése, amely tartalmazza az elemző-értékelő tevékenység megállapításait, illetve a további eljárásra vonatkozó javaslatot.
3. Az elemző-értékelő munka eredményeként rendelkezésére álló információnak a Pmt. 26. § (1) bekezdésével összhangban történő továbbítása. Az adattovábbításról a PIFO vezetője önállóan dönt.
4. Egyeztetés kezdeményezése a nyomozást, illetve titkos információgyűjtést folytató szervekkel, szervezeti egységekkel.
5. A Pmt. 24. §-a alapján felfüggesztett ügyleti megbízás esetén az elemző-értékelő munka – egy, illetve két munkanapon belüli – elvégzését követően haladéktalanul jelentés megtétele, amely tartalmazza az elemző-értékelő munka megállapításait, illetve a további eljárást illetően tett javaslatot.
6. A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben részt vevő szervekkel, intézményekkel, szolgáltatókkal történő folyamatos kapcsolattartás, egyeztetés, illetve a vezetői igényeknek és utasításoknak megfelelő elemző, értékelő anyagok készítése.
7. Feladatkörébe nem tartozó, de tudomására jutott jogsértések esetén a megfelelő jelzés megtétele a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv felé.
8. Jogszabály-módosítás esetén a feladatkörét érintő módosításokat illetően javaslat tétele.
3.4.2. Nemzetközi Elemző Osztály
1. Ellátja a 3.4.1.-ben foglalt feladatokat.
2. A külföldi Pénzügyi Információs Egységekkel (Financial Intelligence Unit) (a továbbiakban: FIU) önálló információcserét és együttműködést folytat, amely mind a megkeresések megválaszolását, mind a bejelentés ellenőrzése érdekében FIU-k irányába történő megkeresések küldését jelenti.
3. Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása. Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Kit.) alapján mint a pénzügyi és vagyoni korlátozás foganatosításáért felelős szerv megvizsgálja, azt követően a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatályának tartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezik-e a Magyar Köztársaság területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással.
4. A Kit. hatálya alá tartozó szolgáltatóktól, valamint a vagyoni nyilvántartást vezető szervektől érkező meghatározott bejelentések fogadása, valamint belföldi ügylet esetén egy, nem belföldi ügylet esetén két munkanapon belüli vizsgálata.
5. Amennyiben zárlat elrendelésének szükségessége áll fenn, köteles haladéktalanul értesíteni:
– a vagyon fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságot,
– az illetékes cégbíróságot,
– az adópolitikáért felelős minisztert, valamint
– ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya vagyoni nyilvántartásban nyilvántartott gazdasági erőforrással rendelkezik, az adott vagyoni nyilvántartást vezető illetékes szervet.
6. A Kit.-ben foglalt mentesítési eljárás benyújtása esetén a bíróság haladéktalan értesítése.
8. A nemzetközi fórumokon (Egmont Csoport, EU-FIU Platform stb.) napirenden lévő ügyek folyamatos nyomon követése, a fórumokon bemutatott, vagy publikált tanulmányok, projektmunkák, egyéb dokumentumok feldolgozása.
9. Statisztika vezetése, amely alkalmas arra, hogy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló hazai rendszer hatékonysága ellenőrizhető legyen.
10. Külföldi FIU-k számára továbbított adatról, információról önálló adattovábbítási nyilvántartás vezetése.
11. Jogszabály módosítás esetén a feladatkörét érintő módosításokat illetően javaslat tétele.
3.4.3. Felügyeleti és Ügyviteli Osztály
1. A Pmt. 23. §-a alapján beérkezett bejelentés, tájékoztatás, megkeresés fogadása, iktatása, rögzítése a PIFO által kizárólagosan hozzáférhető saját adatbázisában. A PIFO Pmt. alapján végzett feladatainak ellátása során keletkezett iratok elkülönített kezelése, tárolása.
2. Statisztika vezetése, amely alkalmas arra, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló hazai rendszer hatékonysága ellenőrizhető legyen.
3. A Pmt.-ben meghatározott felügyeleti tevékenysége keretein belül általános felügyeleti tevékenység gyakorlása az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytató szolgáltatók, valamint a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytató szolgáltatók fölött, valamint felügyelet ellátása a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatok vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankot mint fizetési szolgáltatót/pénzátutalási szolgáltatást nyújtó szervezetet illetően (speciális felügyeleti tevékenység).
4. A felügyelete alá tartozó szolgáltatók belső szabályzatainak jóváhagyása és nyilvántartása.
5. A hatósági ellenőrzés során bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény észlelése esetén jelentés készítése.
6. Jogszabály-módosítás esetén a feladatkörét érintő módosításokat illetően javaslat tétele.
7. Végzi a főosztály humánpolitikai, igazgatási, pénzügyi és titkársági feladataival kapcsolatos tevékenységet.
4. Az erőforrásokért felelős főigazgató-helyettes közvetlen irányítása alá tartozó főosztályok feladata
Az erőforrásokért felelős főigazgató-helyettes irányítása alá az alábbi szervezeti egységek tartoznak:
1. Humánpolitikai Főosztály
2. Pénzügyi és Gazdasági Főosztály
4.1. Humánpolitikai Főosztály
1. Feladatait a Humánpolitikai Osztályon és a Fegyelmi és Nyilvántartási Osztályon keresztül látja el.
2. A NAV KH illetékes főosztályával együttműködik a bűnügyi szakterületet érintő, központosított feladatok végrehajtása során.
4.1.1. Humánpolitikai Osztály
1. A NAV BF tekintetében a bűnügyi főigazgató munkáltatói jogkörébe tartozó intézkedéseket előkészíti a teljes bűnügyi szakterület valamennyi alkalmazottja vonatkozásában. Az igazgató munkáltatói jogkörébe tartozó intézkedések tekintetében elkészíti a személyügyi okmányokat, az elnök munkáltatói jogkörébe tartozó intézkedések tekintetében előkészíti a bűnügyi főigazgatónak, az okmányok elkészítése érdekében, a humánpolitikai szakfőigazgató útján az elnök felé megküldésre kerülő jelentését.
2. Ellátja a szolgálati beosztásokra vonatkozó pályázatokkal kapcsolatos teendőket.
3. Kiírja a külső és belső álláshirdetéseket, lebonyolítja az azokkal kapcsolatos eljárásokat.
4. Végzi a munkaerő-toborzást, a nyomozati (pénzügyi nyomozó) szakma bemutatását állásbörze keretében.
5. A NAV BF tekintetében előkészíti a felvételi eljárásokat, összeállítja a felvételi tesztet.
6. Lebonyolítja a felvételi eljárást a NAV BF állományába és a NAV ÁBH állományába felvételre kerülők esetében, a regionális bűnügyi igazgatóságok által végzett eljárásokat támogatja és felülvizsgálja.
7. A regionális bűnügyi igazgatóságok által végzett felvételi eljárások szabályszerű lefolyatását követően az igazgató döntésének megfelelő okmányt előkészíti és kiadmányozásra kiadja.
8. Előkészítő munkát végez a bűnügyi szakterületen kívüli más szakterületre vagy más szakterületről történő áthelyezés vagy vezénylés esetén, a bűnügyi szakterületen belüli áthelyezés, átirányítás vagy vezénylés esetén a szükséges előkészítő munkát követően elkészíti az okmányt.
9. Végzi az illetménypótlékok megállapításával kapcsolatos feladatokat a NAV BF mint központi szerv állománya és a NAV ÁBH állománya tekintetében.
10. Elkészíti, valamint aláírásra előkészíti a soron kívüli előléptetéseket, a fizetési fokozatokban történő előresorolásokat és más, ünnephez nem kapcsolódó, a bűnügyi főigazgató jogkörébe tartozó elismerések adományozását, valamint megszervezi és bonyolítja átadásukat.
11. Gondoskodik az elismerési, kitüntetési rendszer működtetéséről, a beérkezett javaslatokat összesíti, a bűnügyi főigazgató jogkörébe tartozó elismeréseket döntésre előkészíti, majd részt vesz a kitüntetések és az elismerések adományozásának átadásában.
12. Részt vesz a bűnügyi főigazgató, a főigazgató-helyettesek, a NAV BF főosztályvezetői, az önálló osztályok vezetői, a Főigazgatói Titkárságba tartozók, valamint a középfokú szervek és alsó fokú szerv vezetői munkaköri leírásának elkészítésében.
13. Előkészíti a bűnügyi szakterület valamennyi alkalmazottja tekintetében a személyzeti ügyben történő NAV elnöki, bűnügyi elnökhelyettesi és bűnügyi főigazgatói kihallgatásait és elkészíti az ahhoz kapcsolódó háttéranyagokat.
14. Végzi a bűnügyi szakterület személyzeti tevékenységének felügyeletét, ellenőrzését.
15. A bűnügyi szakterületet érintő személyügyi kérdések megtárgyalása, egyeztetése érdekében szükség szerint értekezletet hív össze, szervez meg.
16. Közreműködik a bűnügyi szakterület tagjait érintő munkajogi perek képviseletének hatékony ellátása érdekében.
17. Intézi a rokkantnyugdíjazással kapcsolatos és a foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos előkészítő feladatokat, a nyugellátások megállapításához az első fokon eljáró szerv eljárásához szükséges adatszolgáltatást teljesíti.
18. A Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézettel együttműködve alakítja ki a bűnügyi szakterület oktatási koncepcióját.
19. Figyelemmel kíséri a tartósan beteg alkalmazottakat és szükség esetén felveszi a kapcsolatot a NAV illetékes egészségügyi szervezetével.
20. Részt vesz a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet bűnügyi szakterületi tanfolyamhallgatóit érintő szakmai gyakorlata megszervezésében, annak ellenőrzésében.
21. Folyamatosan figyelemmel kíséri, ellenőrzi és értékeli a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet bűnügyi szakterületet érintő oktató munkáját, részt vesz az oktatási tematika összeállításában.
22. Előkészítő feladatokat lát el a NAV KH Pénzügyőrök Humánigazgatási Főosztálya irányába a szolgálati idő megállapításával, az utólagos szolgálati idő elismeréssel, igazolással, jubileumi jutalom megállapításával kapcsolatos feladatokban.
4.1.2. Fegyelmi és Nyilvántartási Osztály
1. Általános feladata a fegyelmi felelősségre vonásra és a fegyelmi eljárások lefolytatására vonatkozó jogszabályi rendelkezések a bűnügyi szakterületen történő érvényesülésének figyelemmel kísérése, érvényre juttatása, az egységes jogalkalmazás biztosítása.
2. Előkészíti a bűnügyi főigazgató hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyekben az eljárás megindítására, a közbenső döntésekre, intézkedésekre és az első fokú döntésekre vonatkozó tervezeteket.
3. Kijelölés esetén elvégzi a fegyelmi vizsgálatot, segíti a kijelölt vizsgálót.
4. Véleményezi, döntésre előkészíti az első fokú fegyelmi döntés ellen előterjesztett jogorvoslati panaszokat és az elbírálásra jogosult döntése alapján elkészíti a másodfokú döntés tervezetét.
5. Bírósági út igénybevétele esetén a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetet véleményezi és a perképviselet ellátásában az ÁJKO-val együttműködik.
6. Intézi és döntésre előkészíti a fegyelmi eljárásban hozott intézkedésekkel kapcsolatban benyújtott kérelmeket.
7. Koordinálja és felügyeli a középfokú szerveknél és az alsó fokú szervnél folyó fegyelmi tevékenységet.
8. Nyilvántartja a fegyelmi eljárásokat és a fegyelmi ügyekben hozott döntéseket.
9. Figyeli a jogerős fenyítések hatályának lejártát, és megteszi a mentesítés iránti intézkedéseket.
10. Figyelemmel kíséri és nyilvántartja a fegyelmi eljárásokkal összefüggésben indult büntetőeljárásokat.
11. Elemzi és értékeli a fegyelemsértő magatartások megvalósulását lehetővé tevő okokat, jelzéssel él a megelőzés érdekében az illetékes főosztályok, illetve önálló osztályok felé.
12. Vezeti a bűnügyi szakterület valamennyi alkalmazottja személyügyi számítógépes nyilvántartását, karbantartja a személyügyi adatokat.
13. Ellátja a személyi adatállomány védelmét.
14. Elkészíti és karbantartja a bűnügyi szakterület szervezési állománytábláit.
15. Nyilvántartja a bűnügyi főigazgató hatáskörébe tartozó vezetői szabadságokat.
16. Ellátja a szabadságok megállapításával, módosításával, valamint a szabadságigazolványok nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.
17. Biztosítja a bűnügyi szakterület valamennyi alkalmazottjával kapcsolatos személyügyi intézkedéshez a szükséges adatokat.
18. Végzi a bűnügyi szakterület valamennyi alkalmazottja részére az igazolványok (hivatásos állományú alkalmazottak esetében szolgálati jelvények is) kiadását, nyilvántartását.
19. Végzi az aktív és a nyugállományú tagok részére kiadott arcképes igazolványok cseréjét.
20. Figyelemmel kíséri a munkatervekben a főosztályra nézve meghatározott feladatok teljesítését.
21. Elkészíti, valamint aláírásra előkészíti a bűnügyi főigazgató jogkörébe tartozó soron történő előléptetéseket és fizetési fokozatban történő előresorolásokat, véglegesítéseket. Az elnök jogkörébe tartozó, soron történő előléptetések és fizetési fokozatban történő előresorolások, véglegesítések érdekében előkészíti a bűnügyi főigazgatónak, az okmányok elkészítése érdekében, az elnök felé a humánpolitikai szakfőigazgató útján megküldésre kerülő jelentését.
22. Munkáltatói igazolást állít ki igény szerint a bűnügyi szakterület alkalmazottai tekintetében.
23. Az Állami Egészségügyi Központ szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó igazolást állít ki a NAV BF állományába tartozó, szolgálati igazolvánnyal nem rendelkező igényjogosulti körnek.
24. Intézi a nemzetbiztonsági ellenőrzések lefolytatásával kapcsolatos feladatokat.
25. Intézi a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos feladatokat.
26. Döntésre előkészíti a szolgálati panaszokat és intézi az azzal kapcsolatos eljárást.
27. A jogszabályokban meghatározottak szerint előkészíti a bűnügyi főigazgató hatáskörébe tartozó összeférhetetlenséggel, más kereső foglalkozással kapcsolatos ügyeket, valamint felügyeli a bűnügyi szakterület alkalmazottai tekintetében az összeférhetetlenséggel, illetőleg annak megszüntetésével kapcsolatos feladatok ellátását.
28. A NAV BF, az ÁBH és az igazgatóságok állományába tartozók tanulmányi szerződésekkel kapcsolatos ügyeit intézi, az egységes gyakorlat kialakítása céljából a NAV KH humánigazgatási főosztályaihoz előzetes egyeztetés és jóváhagyás céljából történő felterjesztés mellett.
29. Munkavédelmi és tűzvédelmi ügyintéző útján végzi a NAV BF munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos feladatait.
30. Egységes szerkezetbe foglalva elkészíti a főosztály szakterületét érintő negyedéves, féléves és éves jelentéseket.
4.2. Pénzügyi és Gazdasági Főosztály
1. Feladatait a Közigazgatási Osztályon, a pénzügyi és Számviteli Osztályon és a Beruházási, üzemeltetési és Logisztikai Osztályokon keresztül látja el.
2. Ellátja, felügyeli és ellenőrzi a NAV BF gazdálkodását.
3. Ellátja, felügyeli a beruházási, ingatlanüzemeltetési, lakásgazdálkodási és logisztikai tevékenységet.
4. Felügyeli a bér, illetmény és társadalombiztosítási ellátások számfejtését.
5. Bonyolítja a működéshez szükséges eszköz, anyag, készlet és szolgáltatás beszerzését. A NAV BF hatáskörébe vont beszerzések, beruházások esetében országos hatáskörrel szervezeti szinten koordinálja, és központilag bonyolítja a közbeszerzési eljárásokat, és gondoskodik az egységes nyilvántartásról.
6. A szakmai főosztályok és az igazgatóságok közreműködésével ellátja a költségvetés tervezésével, a költségvetési javaslat összeállításával, a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. Irányítja a pénz- és eszközgazdálkodással, a könyvvezetéssel kapcsolatos tevékenységet. Eleget tesz a költségvetési beszámolási, mérlegjelentési, adatszolgáltatási, valamint a NAV-szintű központi költségvetéssel, adóhatósággal szembeni befizetési kötelezettségnek.
7. Ellátja az illetmény- és bérgazdálkodással, valamint a társadalombiztosítási kötelezettségekkel kapcsolatos gazdálkodási, tervezési, ellenőrzési tevékenységet, eleget tesz a külső és belső adatszolgáltatási kötelezettségnek.
8. Felelős a feladatkörébe utalt beruházások és felújítások műszaki előkészítéséért, a kivitelezés lebonyolításáért és a műszaki ellenőrzés biztosításáért.
9. Ellátja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MNV Zrt.) kötött vagyonkezelői szerződésből eredő, ingatlanállománnyal kapcsolatos vagyonkezelői feladatokat.
10. Felelős a működéshez szükséges, valamint az alkalmazottakhoz kapcsolódó anyagok, technikai felszerelések, járművek, fejlesztési és korszerűsítési terveiben jóváhagyott beszerzések lebonyolításáért, felügyeletéért, pénzügyi folyamatainak viteléért.
11. Felelős a működés, a fejlesztések és korszerűsítések megvalósítása során az energiafelhasználás racionalizálásának elősegítéséért, a biztonságos üzemmód megteremtéséért.
12. Ellátja az előirányzat-felhasználási keret-, letéti számla kezelésével kapcsolatos feladatokat.
13. A NAV KH illetékes főosztályával együttműködik a bűnügyi szakterületet érintő, azonban központosított feladatok végrehajtása során.
14. A NAV KH által kiadott szabályzatok alapján elkészíti az Ámr. 20. § (3) bekezdésében foglalt irányító eszközöket, valamint szabályzat formájában az Ámr. 20. § (7) bekezdése szerinti ügyrendet, figyelemmel az Ámr. 15. § (6) bekezdésére.
4.2.1. A Közgazdasági Osztály
1. A NAV BF kötelezettségvállalásairól analitikus nyilvántartást vezet, gondoskodik a beérkező kötelezettségvállalások nyilvántartásba vételéről, módosításáról.
2. Intézkedik a kincstári kötelezettségvállalások Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) felé történő bejelentéséről, a bejelentett összegek módosításáról, valamint a fel nem használt összegek felszabadításáról.
3. Elkészíti a NAV BF elemi költségvetését, valamint a kincstári költségvetését.
4. Gondoskodik a NAV BF részére jóváhagyott előirányzatok analitikus nyilvántartásáról, annak adatait folyamatosan egyezteti a MÁK nyilvántartásában szereplő adatokkal.
5. Jóváhagyásra előkészíti az előirányzat-módosítási, illetve előirányzat-átcsoportosítási igényeket.
6. Az intézményi szintű költségvetési beszámoló adataival összhangban jóváhagyásra előkészíti az előirányzat- maradvány meghatározását.
7. Nyomon követi az előirányzat-maradvány terhére teljesülő kötelezettségvállalásokat, teljesíti az ezzel összefüggő jogszabályi előírásokon alapuló jelentési kötelezettséget, igény esetén javaslatot tesz a jóváhagyott előirányzati maradványon belüli átcsoportosítás végrehajtására.
8. A jogszabályi előírásokban rögzített gyakorisággal összeállítja az előirányzat-felhasználási tervet.
9. Gondoskodik az irányító szerv részéről felmerülő – a szakterületébe tartozó – jelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről.
10. Gondoskodik a – szakterületébe tartozó – közérdekű adatok saját honlapon történő megjelenítéséről.
11. Végrehajtja a – feladatkörébe tartozó – MÁK felé teljesítendő rendszeres testületi szintű adatszolgáltatási kötelezettségeket.
12. Összeállítja az ÜVEGZSEB programhoz kapcsolódó – feladatkörébe tartozó – jelentést.
13. A gazdasági vezető munkájának támogatása érdekében figyelemmel kíséri a Nemzetgazdasági Minisztérium által működtetett pénzügyi jelentéstételi rendszert.
14. Megküldi a MÁK részére az illetményszámfejtéshez szükséges okmányokat.
15. Továbbítja a dolgozó részére:
– biztosítotti bejelentés megtörténtét bizonyító dokumentumot,
– a MÁK által a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatosan elkészített munkáltatói igazolásokat (adó-adatlap, jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás igénybevételéhez, igazolás bírósági letiltásokról, MIL lap, TB kiskönyv),
– a MÁK által előállított adóelszámoláshoz szükséges igazolásokat (SZJA, járulékok).
16. A számfejtést megelőzően, valamint a számfejtési állományban a kiutalást megelőzően tételesen ellenőrzi:
– a jogviszony-létesítések,
– a jogviszony-megszüntetések,
– a munkabér iránti követelések,
– az illetmény nélküli szabadságok,
– a huzamos távollétek rögzítettségét, valamint a
– külső szervektől, bíróságtól érkezett letiltási rendelvények levonásba helyezésének helyességét.
17. Hiba észlelése esetén haladéktalanul intézkedik annak számfejtés előtti javítása érdekében a MÁK felé. A számfejtést követően a MÁK által előállított rendszeres bér utalásállományban ellenőrzi az észlelt hiányosságok javításának megtörténtét.
18. A MÁK által küldött nem rendszeres és hó közi utalásállományokat tételesen ellenőrzi, szükség esetén intézkedik a javításról.
19. Tételesen ellenőrzi a MÁK által készített előadói könyveléseket, kiutalandó tétel esetén intézkedik a kiutalásról, visszakövetelés esetén intézkedik a fizetési felszólítás kiadásáról.
20. Az alkalmazott nyilatkozata alapján elektronikus nyilvántartást vezet a cafeteria juttatásokról. Tételesen ellenőrzi a beküldött elszámolásokat, a kiutalandó tételeket a cafeteria-rendszerben rögzíti.
21. Gondoskodik a cafeteria-rendszer keretében igényelt üdülési csekkek, étkezési utalványok, iskolakezdési utalványok megrendeléséről és szétosztásáról.
22. Valamennyi alkalmazott részére elkészíti a saját felhasználásra kért munkáltatói jövedelemigazolásokat, a vagyonnyilatkozat benyújtásához szükséges jövedelemigazolásokat, valamint a munkaügyi perek esetén az illetékmentességhez kért igazolásokat.
23. Az elvi keret erejéig ellenjegyzi a megbízási díjkereteket. Figyelemmel kíséri a megbízási díjak elvi kereteit, azok teljes felhasználása esetén értesíti az illetékes szervet. Tételesen ellenőrzi a megbízási szerződés, szakértő, tolmács elszámolás dokumentumait, hiba esetén intézkedik a küldő szerv általi javításáról.
24. A megbízási szerződéssel foglalkoztatottak esetében a szerződés ideje alatt bekövetkezett megbetegedés esetén intézkedik az ellátás számfejtése iránt. A szerződés lejártát követően kiállítja a „Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás igénybevételéhez” elnevezésű nyomtatványt, valamint a TB kiskönyvet és gondoskodik annak az érintett részére történő eljuttatásáról.
25. Az illetményelőleg iránti kérelmeket ellenőrzi, engedélyezésre előkészíti. Figyelemmel kíséri az illetményelőlegre vonatkozó elvi keret betartását.
26. Hivatásos állományú alkalmazott nyugállományba helyezése esetén az élő letiltás (gyermektartás) alapját képező dokumentum másolatát átadja a NAV KH illetékes szervezeti egysége nyugdíjhatározatokat készítő munkatársa részére.
27. Elkészíti és benyújtja a rehabilitációs hozzájárulás és a cégautóadó-bevallást.
28. Kapcsolatot tart a pénztárakkal. Munkáltatóként igazolja a belépési nyilatkozatokat. Rendezi a hibás tételeket, ellenőrzi a pénztárak által visszautalt tételeket, szükség esetén intézkedik a MÁK felé a javítás iránt. Elkészíti az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári bevallást és továbbítja a pénztárak felé.
29. A MÁK-nak papír alapon megküldött iratokat a helyben vezetett személyi nyilvántartáshoz a számfejtést követően a számfejtést követő hónap utolsó napjáig lefűzi.
30. Elkészíti a havi jelentéseket.
31. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a személyi juttatások előirányzata terhére kiadott elvi keretek felhasználását.
32. Felügyeli a hivatásos állományú alkalmazottak és a kormánytisztviselők, a kormányzati ügykezelők és a munkavállalók illetményének és egyéb nem rendszeres juttatásainak számfejtését, a cafeteria-rendszer működését.
33. Irányítja és ellenőrzi a társadalombiztosítási ellátások folyósítását.
34. Gondoskodik az utalásokról, az egyéb fizetési kötelezettségek és juttatások teljesítéséről.
35. Az illetmény- és bérszámfejtés adatait rendszeresen egyezteti a főkönyvi könyvelés adataival, a kincstári adatokkal, a kincstári tranzakciós kódokkal.
36. Döntésre előkészíti az illetménnyel kapcsolatos szolgálati panaszokat.
37. Elkészíti a személyi juttatás előirányzatra vonatkozó tervezetét és beszámolóját.
38. A személyi juttatás előirányzat felhasználásáról rendszeresen elemzést készít a vezetés számára.
39. A rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásokkal kapcsolatosan keletkezett túlfizetésekről fizetési felszólítást ad ki, részletfizetési kérelmeket elbírálásra előkészíti.
40. Kimunkálja az illetmény- és bérgazdálkodás információs rendszerének követelményeit.
41. Elkészíti az illetményszámfejtéssel, cafeteriával és egyéb juttatásokkal kapcsolatosan a NAV KH által kiadott keretszabályok alapján a NAV BF állományára érvényes szabályozást.
42. Koordinálja és irányítja a hivatásos állományú alkalmazottak, kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők és munkavállalók éves adóelszámolását, együttműködik a MÁK bérirodával a NAV felé történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésében.
43. Felügyeli a Központi Statisztikai Hivatal felé a szakterületét érintő testületi szintű statisztikai és egyéb adatszolgáltatás teljesítését.
4.2.2. A Pénzügyi és Számviteli Osztály
1. Ellátja a NAV BF, a regionális bűnügyi igazgatóságok és a NAV ÁBH működési feltételeinek biztosítása érdekében, a kiadott belső irányító eszközökben rögzített szabályoknak megfelelően az utalványozást, érvényesítést, utalvány pénzügyi ellenjegyzését.
2. Befogadja és felülvizsgálja a beérkező szállítói számlákat. Ellenőrzi a teljesítésigazolások, valamint a kötelezettségvállalások meglétét. Szükség esetén gondoskodik a pót kötelezettségvállalások bekéréséről a Közgazdasági Osztály bevonásával. Rögzíti a Forrás IKM SQL-rendszerben a beérkező szállítói számlákat.
3. Vizsgálja a kötelezettségvállalások meglétét.
4. Gondoskodik a szállítói számlák és egyéb kötelezettségek kiegyenlítéséről.
5. Biztosítja a készpénzellátást, melynek érdekében házipénztárt működtet.
6. Gondoskodik a házipénztárba szükséges készpénz felvételéről.
7. Elkészíti a NAV BF pénzkezelési szabályzatát.
8. Biztosítja a készpénz és számlaforgalom feltételeit, ennek érdekében tartja a kapcsolatot a MÁK-kal.
9. Folyamatosan egyezteti a MÁK-kal a kincstári tranzakciós kódokat, rendezi az eltéréseket, elkészíti a kincstári beszámolót.
10. Végrehajtja a NAV BF főkönyvi könyvelését.
11. Kiállítja a kimenő számlákat, valamint nyilvántartásba veszi az egyéb követeléseket.
12. Gondoskodik a bevételek beszedéséről, egyenlegközlőt szükség esetén fizetési felszólítást küld.
13. Nem fizetés esetén felszólítást küld a vevő részére, majd sikertelen felszólítás esetén az ügyet további intézkedésre átadja az ÁJKO részére.
14. Végrehajtja a szállítókkal való levelezést, egyenlegközlők, fizetési felszólítások rendezését.
15. Közreműködik a Közgazdasági Osztállyal havi likviditási terv elkészítésében.
16. Elkészíti a havi pénzforgalmi adatszolgáltatást, a negyedéves mérlegjelentést.
17. A társosztályok bevonásával elkészíti a féléves és éves beszámolójelentést.
18. Vezeti a letéti számlát, így különösen: a számlára befolyt összegekről a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezet, végrehatja a könyvelését.
19. Eleget tesz a NAV BF működéséhez kapcsolódó adóbevallási kötelezettségnek, kivéve az illetményszámfejtéshez kapcsolódó bevallási kötelezettséget.
20. Gondoskodik a bevalláshoz kapcsolódó fizetési kötelezettség teljesítéséről.
21. Gondoskodik a regionális bűnügyi igazgatóságok és a NAV ÁBH-nak ellátmány- és előlegszükségleteinek kiadásáról, azok elszámoltatásáról, főkönyvi könyveléséről.
22. Gondoskodik a „Különleges ügyek” és „Speciális Ügyek” számlák pénzellátásáról, így különösen: a havi elszámolás alapján végrehajtja a számlákon felmerülő pénzmozgások könyvelését.
23. Intézi a számlanyitással és az intézményi törzsadatváltozással, aláírás-bejelentőkkel kapcsolatos ügyeket.
24. Elkészíti a NAV BF működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott költségvetési beszámolójelentést, az időszaki mérlegjelentést, a pénzforgalmi jelentést, illetve az egyéb adatszolgáltatásokat.
25. Elkészíti az általános forgalmi adó bevallást, intézkedik a befizetési kötelezettségek teljesítésére.
26. Az aláírás-bejelentőket továbbítja az irányító szerv, illetve a MÁK felé.
27. Működteti a gazdasági szervezet FEUVE-rendszerét.
28. A Ber. 29/A. § (1) és (3) bekezdése szerint éves bontásban nyilvántartást vezet, amellyel a belső és külső ellenőrzési jelentésekben tett megállapítások, javaslatok hasznosulását és végrehajtását nyomon követi, valamint a belső és külső ellenőrzési jelentés megállapításai, javaslatai alapján végrehajtott intézkedésekről, a végre nem hajtott intézkedésekről és azok indokáról beszámolót készít.
29. A belső kontrollok működésének értékelése keretében aláírásra előkészíti az Ámr. 21. számú mellékleteként nyilvántartott nyilatkozatot, amelyet a NAV KH illetékes szervezeti egysége részére megküld.
4.2.3. A Beruházási, Üzemeltetési és Logisztikai Osztály
1. Elkészíti a NAV BF beruházási, felújítási és karbantartási szabályzatait, gondoskodik azok aktualizálásáról.
2. Az adott évi költségvetési keretszámok, és az előterjesztett igények figyelembevételével elkészíti a NAV BF éves beruházási, felújítási tervét.
3. A jóváhagyott tervek alapján gondoskodik a feladatkörébe utalt beruházási, felújítási feladatok végrehajtásáról, így különösen:
– a műszaki előkészítés folyamatában a szervezeten belüli egyeztetések lefolytatásáról, valamint a szükséges engedélyek megszerzéséről,
– részt vesz a kiírásra kerülő beszerzési eljárások bírálóbizottságainak munkájában, összeállítja az ajánlati dokumentáció műszaki leírását, közreműködik a beérkezett ajánlatok elbírálásában,
– ellenőrzi a beruházások, felújítások jóváhagyott terv szerinti megvalósítását,
– jelentést készít a beruházások, felújítások megvalósításáról.
4. A NAV BF kezelésébe tartozó ingatlanok üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátása, felügyelete.
5. Éves karbantartási ütemterv készítése az üzemeltetett objektumok vonatkozásában.
6. Az üzemeltetési szempontból a felügyelete alá tartozó objektumok vonatkozásában felmerülő ütemezett és eseti jellegű karbantartási feladatok teljes körű lebonyolítása.
7. A szakmai feladatokhoz, elhelyezési igényekhez igazodó ingatlanállomány biztosítása érdekében elkészíti, és szükség esetén aktualizálja a NAV BF ingatlangazdálkodási koncepcióját, javaslatot tesz az ingatlanállomány kihasználtságára, fejlesztésére vonatkozóan.
8. A szervezeti egységek elhelyezését érintő kérdésekben kapcsolatot tart a központi költségvetési szervek elhelyezésének koordinálásért felelős MNV Zrt.-vel.
9. Intézkedik az ingatlanok, bérlemények beszerzése, cseréje, elidegenítése esetén szükséges engedélyezési eljárások lefolytatása, illetve azok lezárása után előírt adatszolgáltatások teljesítése iránt.
10. A NAV BF vagyonkezelésébe tartozó ingatlanállomány változása esetén intézkedik a MNV Zrt. felé a vagyonkezelési szerződés módosítása iránt.
11. Nyilvántartást vezet az ingatlanok műszaki paramétereiről, tulajdonjogi helyzetéről, valamint közreműködik a vagyonkataszteri nyilvántartás, és vagyonkataszteri jelentések elkészítésében.
12. Ellátja az ingatlangazdálkodással kapcsolatos feladatokat.
13. Elkészíti, szükség esetén aktualizálja a vagyongazdálkodásra vonatkozó irányító eszközöket, felügyeli azok betartását.
14. Megvizsgálja a szervezeti egységeknél használaton kívül lévő eszközök szervezeten belüli hasznosítási lehetőségét.
15. Előkészíti és jóváhagyásra felterjeszti a szervezeten belül nem hasznosítható eszközök selejtezését, hasznosítását.
16. Az irányító eszközökben meghatározottak szerint végzi a leltározás előkészítését, végrehajtását.
17. Ellátja az immateriális javak és tárgyi eszközök, készletek analitikus nyilvántartását, végzi az állományváltozások könyvviteli rendezését, melyről rendszeresen feladást készít a főkönyvi könyvelés részére, majd egyezteti a könyvelt adatokat.
18. A szervezet által átvett működést szolgáló adományokról összefoglaló jelentést készít, teljesíti az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget.
19. Ellátja a járművek hasznosításával kapcsolatos feladatokat, így különösen:
– döntésre felterjeszti a járművek elosztásával, átcsoportosításával kapcsolatos ügyeket,
– vizsgálja a járműállomány kihasználtságát, szükség esetén javaslatot tesz az átcsoportosításra,
– a Forrás IKM SQL Gépjármű modulban rögzíti a járművek menetleveleit, üzemanyag fogyasztását.
20. Kialakítja és szükséges esetén aktualizálja a szervezet lakásgazdálkodására vonatkozó irányító eszközöket.
21. Ellátja a szolgálati lakásgazdálkodással kapcsolatos valamennyi feladatot, így különösen:
– feldolgozza, és vezetői döntésre előkészíti a szolgálati lakásra beérkezett kérelmeket,
– a döntés alapján megköti a bérlőkkel a lakásbérleti szerződéseket,
– elvégzi a szolgálati lakások jegyzőkönyv és leltár szerinti átadás-átvételét.
22. A munkáltatóikölcsön-igényeket összesíti és véleményes javaslattal elbírálásra megküldi a NAV KH Fejezeti Főosztálya felé.
23. Az egybeszámítási szabályok betartása érdekében figyelemmel kíséri az egyes termékkörök beszerzéseit.
24. A szervezeti egységek igényei alapján lefolytatja a nettó 50 millió Ft alatti közbeszerzési/beszerzési eljárásokat.
25. A NAV KH Közbeszerzési Főosztálya felé kezdeményezi:
– a nettó 50 millió Ft-ot meghaladó értékű közbeszerzési és egyéb beszerzési eljárások,
– a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, kiemelt termékkörökre vonatkozó központosított közbeszerzési eljárások,
– az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet, és a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó beszerzések, közbeszerzési eljárások lefolytatását.
26. Részt vesz a NAV BF kezdeményezésére, a NAV KH Közbeszerzési Főosztálya által lefolytatásra kerülő közbeszerzési/beszerzési eljárásokban.
27. Adatot szolgáltat a NAV KH Közbeszerzési Főosztálya felé a NAV BF beszerzési tervének, illetve az éves összegzés, valamint az előzetes összesített tájékoztatójának elkészítése érdekében.
28. Végzi a munkaruhával és egyéni védőeszközzel történő ellátással kapcsolatos feladatokat.
8. függelék a 4/2011. (XI. 25.) NAV utasítás mellékletéhez
Vagyonnyilatkozat-tételhez kötött munkakörök
Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: törvény) 4. § a) pontja szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságánál, valamint az irányítása és felügyelete alatt álló szerveknél a kormány-tisztviselői jogviszonyban álló és hivatásos állományú alkalmazottak közül, a törvény 3. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján az alábbi munkakört betöltők, illetve feladatot ellátók kötelezettek vagyonnyilatkozat tételére:
1. vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, továbbá hivatásos állományú alkalmazott,
2. jogszabály alapján „C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésre köteles fontos és bizalmas kormány-tisztviselői munkakört betöltő alkalmazott,
3. közigazgatási hatósági ügyben önállóan javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult kormánytisztviselő és hivatásos állományú alkalmazott,
4. közbeszerzési eljárás során önállóan javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult kormánytisztviselő és hivatásos állományú alkalmazott,
5. költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett önállóan javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult kormánytisztviselő és hivatásos állományú alkalmazott,
6. állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében önállóan javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult kormánytisztviselő és hivatásos állományú alkalmazott,
7. fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében önállóan javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult kormánytisztviselő és hivatásos állományú alkalmazott.
1
Az utasítást az 1/2013. (II. 22.) NAV utasítás 5. §-a hatályon kívül helyezte 2013. február 23. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás