2011. évi XLI. törvény
a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról1
2011.12.22.
[E törvény alkalmazásában]
„c) közforgalmú intézmény: az érintettek számára közfeladatot, illetőleg közérdekű vagy egyéb szolgáltatást, ellátást (a továbbiakban együtt: szolgáltatás) végző természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiség nélküli szervezetnek a szolgáltatás, illetve az azzal összefüggő tevékenység biztosítására szolgáló létesítménye vagy egyéb eszköze, függetlenül attól, hogy az oda történő belépés a nyilvánosság számára teljesen szabad vagy valamely feltétel teljesítéséhez kötött;”
[E törvény alkalmazásában]
„f) kombinált figyelmeztetés: az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint fényképből vagy egyéb illusztrációból és kiegészítő figyelmeztetés megfelelő szövegéből álló figyelmeztetés;”
3. § Az Nvt. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – nem szabad dohányozni a) közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben,
b) közösségi közlekedési eszközön,
d) közterületnek minősülő
da) a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő összekötő terekben, valamint közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül,
db) a közforgalmú vasúti szolgáltatás nyújtására szolgáló vasúti üzemi létesítmények és a vasúti pálya tartozékainak személyforgalom számára megnyitott területein, közösségi közlekedési eszköz igénybevételének céljából létesített, illetve erre kijelölt megállóban, várakozó helyen, illetőleg helyiségben, valamint nyílt légterű megálló, várakozó hely esetén annak külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül, azzal, hogy ha a dohányzási korlátozás alá tartozó terület külső határvonala nem állapítható meg egyértelműen, akkor a dohányzás a megállót vagy várakozó helyet kijelölő táblától vagy más jelzéstől számított 5 méteres sugarú körnek megfelelő körzetben tilos.
a) közforgalmú intézmények zárt légterű helyiségeiben,
b) munkahelyek zárt légterű helyiségeiben,
c) helyi közforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön, helyiérdekű vasúton, menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon, valamint menetrend szerint közlekedő személyszállító vonaton.
a) a dohánytermék kereskedelmi bemutatója céljából létrejött rendezvényen,
b) szállásszolgáltatást nyújtó intézmények kifejezetten dohányzóként kiadott és ekként megjelölt, zárt légterű szobáiban,
feltéve, hogy a dohányzást az e törvényben foglalt más rendelkezés vagy tűzvédelmi előírás egyébként nem tiltja.
a) közoktatási intézményben,
b) gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben,
b) büntetés-végrehajtási intézményekben a fogvatartottak – köztük a kóros elmeállapotúak – számára,
(6) A kijelölt dohányzóhelyek e törvényben előírt rendelkezéseknek való megfelelőségét az egészségügyi államigazgatási szerv, tűzvédelmi szempontoknak való megfelelőségét a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi.
(7) A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával – tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal – szembetűnő módon meg kell jelölni.
(8) Ha e törvény alapján zárt légterű dohányzóhely kerül kijelölésre, a dohányzóhely nemdohányzó helyiséggel azonos helyiségben nem jelölhető ki. Zárt légterű dohányzóhely esetén a megfelelő légcsere feltételeit nyílászáró szerkezetekkel vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítani kell úgy, hogy dohányfüst a nemdohányzó helyiségekbe ne juthasson be. E bekezdés alkalmazásában a légcsere abban az esetben megfelelő, ha a helyiségben legalább
a) a friss levegő befúvását, illetve az elhasznált levegő elszívását biztosító mechanikus szellőztető berendezés működik, és
b) a dohányzóhelyek kijelölése, valamint a helyiség légöblítése olyan módon került kialakításra, hogy a dohányfüst a keletkezése helyétől közvetlenül az elszívócsatornába áramlik anélkül, hogy a nemdohányzó helyek az áramlás irányába esnének.”
„2/A. § A helyi önkormányzat rendeletben a 2. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakon túl közterületet nemdohányzó közterületnek nyilváníthat. Az önkormányzat rendeletében a dohányzási korlátozás hatókörét olyan módon kell részletesen szabályozni, hogy az e törvényben foglalt, dohányzóhely-kijelölési kötelezettségüknek a kötelezettek eleget tehessenek. A nemdohányzó közterület kijelölésére a 2. § (7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A közterületet érintő dohányzási korlátozások betartását a 7. §-ban foglaltakon túl – az önkormányzati rendeletben foglaltakra figyelemmel – a közterület-felügyelet is ellenőrizheti, és a dohányzási korlátozás tetten ért megszegőjét a 7. § (5) bekezdése szerinti helyszíni bírsággal sújthatja. Az így befolyt bírság az önkormányzat bevétele.”
„(1) A 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben – a (6) bekezdésben, valamint a 2. § (3)–(5) bekezdésében foglalt kivétellel – dohányzásra az e törvényben foglaltaknak, valamint a tűzvédelmi szabályoknak megfelelő, nem zárt légterű helyet kell kijelölni és fenntartani, a 2. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával. Dohányzóhely a közforgalmú intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon belül nem jelölhető ki, kivéve a szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében. A szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében a dohányzóhelyet a bejárattól számított 5 méteres távolságon belül abban az esetben lehet kijelölni, ha az intézmény területén a nyílt légterű dohányzóhely kijelölésének feltételei a bejárattól számított 5 méteres távolságon kívül nem állnak fenn.”
„(3) A 2. § (2) bekezdés c) pontjában nem szereplő közforgalmú, valamint a magánforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközökön a dohányzóhely kijelöléséről az üzembentartó dönt. A kijelölés tűzvédelmi szabályokat vagy közlekedésbiztonsági érdeket nem sérthet.”
„(9) Az (1)–(8) bekezdésben, valamint a 4/A. §-ban meghatározott feltételek biztosításáról a közforgalmú intézmény belső szabályzatában meghatározott személy, ennek hiányában az intézmény vezetője, üzemeltetője, a rendezvény szervezője, a tömegközlekedési eszköz üzembentartója, a közoktatási intézmény vezetője, illetőleg a munkáltató gondoskodik.”
„(1) Cigarettát forgalomba hozni csak abban az esetben lehet, ha a forgalomba kerülő fogyasztói csomagolási egység felirata – szembetűnően, kontrasztos háttérben, jól olvashatóan, tartósan, magyar nyelven – egyaránt tartalmazza
a) egyik főoldalán, az oldal legalább 30%-át kitevő felületen:
aa) „A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és a környezetében élők egészségét!” figyelmeztetést, vagy
ab) „A dohányzás halált okozhat!” figyelmeztetést,
b) másik főoldalán, az oldal legalább 40%-át kitevő felületen az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott lehetőségek közül a gyártó által választható kombinált figyelmeztetést, valamint
c) egyik keskenyebb oldalán, az oldal legalább 10%-át kitevő felületen a cigaretta főfüst egységnyi mennyiségében lévő kátrány- és nikotin-, valamint szén-monoxid-tartalom számszerű értékét.”
„(1) A 2–4/A. §-ban, a 9. §-ban foglalt, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 38. §-a szerinti rendelkezések betartását az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzi, és azok megsértése esetén – a jogsértő természetes vagy jogi személlyel, illetve jogi személyiség nélküli szervezettel szemben – egészségvédelmi bírságot szab ki. Az egészségügyi államigazgatási szerv eltekinthet a bírság kiszabásától a 4. § (9) bekezdésében meghatározott személlyel szemben, ha a rendelkezésre jogosult a dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértővel szemben a 3. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének bizonyíthatóan eleget tett.”
„(9) A jogerős határozattal megállapított egészségvédelmi bírságot és helyszíni bírságot az egészségügyi államigazgatási szerv számlájára kell befizetni. Az egészségügyi államigazgatási szerv havonta átutalja az így befolyt összeg
a) 50%-át az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezete számára nyitott számlára,
b) 25%-át a bírságot kiszabó egészségügyi államigazgatási szerv számlájára.”
„(9a) Az 5. és 6. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatt jogerős határozattal megállapított és befolyt fogyasztóvédelmi bírság 50%-át havonta át kell utalni az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezete számára nyitott számlára. (9b) A (9) bekezdés a) pontja és a (9a) bekezdés alapján befolyt összeg egészségfejlesztési célra, így – tekintettel a népegészségügyi program prioritásaira is – különösen dohányzásmegelőzésre, a dohányzás leszokást támogató programokra, egészségmegőrzési célokra, valamint az egészségügyi ellátás színvonalát fejlesztő szakmai programok támogatására használható fel. A (9) bekezdés b) pontja alapján befolyt bírság a népegészségügyi hatósági felügyelet fejlesztésére és a népegészségügyi hatósági munka támogatására használható fel. A bírságok kirovásáról, behajtásáról és felhasználásáról az egészségügyi államigazgatási szerv nyilvántartást vezet, amelynek összefoglaló adatairól évente írásban tájékoztatja az egészségügyért felelős minisztert. (9c) A (9) bekezdés a) pontja szerinti központi költségvetési bevételnek a tárgyévet megelőző második költségvetési évben befolyt legfeljebb 10%-át az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó civil szervezetek támogatására kell fordítani. A támogatás – a (9b) bekezdésben meghatározott célokra figyelemmel kiírt – pályázatok útján történik a Kormány által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint.”
„7/B. § (1) Az ellen, akinek e törvénybe ütköző tevékenysége a lakosság széles körét érinti vagy jelentős népegészségügyi érdeksérelmet okoz, az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó civil szervezet vagy az ügyész pert indíthat a lakosság széles körének védelme, illetőleg a jelentős népegészségügyi érdeksérelem kiküszöbölése érdekében. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedettek személye nem állapítható meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kereset a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül nyújtható be. (3) A bíróság az ítéletben feljogosíthatja az igény érvényesítőjét, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye.
(4) Az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó civil szervezet az ügyfél jogai illetik meg
b) a fogyasztóvédelmi hatóságnak az 5. és 6. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatt
„(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a kombinált figyelmeztetéseket, valamint azok alkalmazásának részletes szabályait, továbbá a dohánytermékek előállításának, forgalmazásának és ellenőrzésének a jövedéki törvény szabályozási körébe nem tartozó egyéb feltételeit,
b) az egészségvédelmi bírság befizetésére és felhasználására, továbbá az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó civil szervezeteknek az egészségvédelmi bírság meghatározott arányában történő támogatására vonatkozó részletes szabályokat.”
„8/A. § (1) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módosító Tv.) egészségvédelmi és fogyasztóvédelmi bírságok befizetésére, átutalására, felhasználása vonatkozó rendelkezéseit a Módosító Tv. hatálybalépését követően jogerősen kiszabott bírságokra kell alkalmazni. (2) 2012. január 1-je és 2012. március 31-e között az egészségvédelmi bírság kiszabását az egészségügyi államigazgatási szerv mellőzi abban az esetben, ha a hatósági ellenőrzés során megállapított, e törvénybe ütköző jogsértést megvalósító cselekmény miatt e törvény 2011. december 31-én hatályos rendelkezései alapján bírság kiszabásának nem lett volna helye.
a) a jogsértőt legalább húsz napos, de legkorábban 2012. április 1-jei határidővel kell a jogszabálysértés megszüntetésére kötelezni, és
a) nyolcadik hónap első napjától nem gyárthatóak és a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény rendelkezései szerint nem bocsáthatóak szabadforgalomba, továbbá b) tizenkettedik hónap első napjától nem hozhatók forgalomba és nem adhatók át a végső fogyasztónak.”
b) 4. § (6) bekezdésében az „intézményben dohányzóhelyet kijelölni nem kell” szövegrész helyébe az „intézményben dohányzóhelyet nem zárt térben sem kell kijelölni” szöveg,
d) 6. § (2) bekezdésében az „az e törvény melléklete szerinti szabadon megválasztható egészségvédő figyelmeztető feliratot” szövegrész helyébe az „a gyártó által választható kombinált figyelmeztetést” szöveg,
f) 9. § (1) bekezdésében a „nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módosító Tv.)” szövegrész helyébe a „Módosító Tv.” szöveg
„38. § Azokon a munkahelyeken, ahol az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés dohányzási tilalom elrendelését teszi szükségessé, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelő, nyílt légterű dohányzóhelyet kell kijelölni, kivéve, ha a munkáltató a munkahelyet külön törvény szerint nemdohányzó munkahellyé nyilvánította.”
„(4) A házirend – a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többségével megállapított – eltérő rendelkezése hiányában tilos dohányozni a közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben, területeken, illetve helyiségekben.”
„(5) A házirend – az összes lakásszövetkezeti tag szavazatának legalább négyötödös többségével megállapított – eltérő rendelkezése hiányában tilos dohányozni a lakásszövetkezeti lakóépület közös használatra szolgáló, zárt légterű épületrészeiben, területein, illetve helyiségeiben.”
17. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(3) Ez a törvény 2012. január 2-án hatályát veszti.
18. § (1) Hatályát veszti az Nvt.