41/2011. (X. 14.) NGM rendelet
a munkavédelmi jellegű bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásának részletes szabályairól szóló 32/2009. (XII. 23.) SZMM rendelet és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról1
2011.10.15.
„1. § E rendelet alkalmazásában pénzbírságnak minősül az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF), valamint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) részére befizetett, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 82. §-a alapján kiszabott bírság (a továbbiakban: pénzbírság).”
„(1) A 2. § (2) bekezdésében meghatározott célok megvalósítása érdekében támogatás a belföldi székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam területén székhellyel és Magyarország területén telephellyel, vagy fiókteleppel rendelkező, a pályázat benyújtásának időpontjában már legalább egy naptári éve működő jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek és egyéni vállalkozók (a továbbiakban együtt: pályázó) részére nyújtható.”
„(1) A pályázatot évente legalább egy alkalommal az OMMF írja ki. Az OMMF a pályázati felhívást előzetesen bejelenti az adópolitikáért felelős miniszternek. A pályázat csak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdésében foglaltak versenyszempontú vizsgálatát követően, a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter szervezetében működő Támogatásokat Vizsgáló Iroda (a továbbiakban: Támogatásokat Vizsgáló Iroda) általi jóváhagyását követően írható ki.”
„(4) Az OMMF a pályázati felhívást a Támogatásokat Vizsgáló Iroda előzetes véleményének figyelembevételével a Wekerle Sándor Alapkezelővel (a továbbiakban: pályázatkezelő) egyeztetetten, az Mvt.-ben meghatározott Munkavédelmi Bizottság javaslata alapján készíti el.”
„(5) A pályázati felhívást a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben, valamint a hivatalos lapjában, továbbá az OMMF és a pályázatkezelő a honlapján teszi közzé.”
„(3) A pályázatkezelő a pályázatok szakmai szempontú értékelése érdekében szakértőt bízhat meg.”
„(4) A pályázatok szakmai szempontú értékelésében az vehet részt, aki az adott pályázat témakörének megfelelő szakterületen
a) a munkabiztonsági szakértői tevékenységről szóló rendelet vagy az egészségügyi szakértői tevékenységgel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló rendelet alapján munkabiztonsági vagy munkaegészségügyi szakértői engedéllyel rendelkezik vagy
b) felsőfokú szakirányú végzetséggel és legalább 3 év ezen végzettségének megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik.”
„(5) A pályázatkezelő a szakértő megbízását megelőzően köteles megbizonyosodni arról, hogy a szakértő megfelel a (4) bekezdésben rögzített feltételeknek, a (4) bekezdés a) pontja szerinti szakértői engedély vagy az alábbi dokumentumok szakértőtől történő megkérésével: a) a szakirányú felsőfokú végzettséget igazoló oklevél, bizonyítvány másolata, külföldi felsőfokú intézmény által kiállított oklevél esetén annak hiteles magyar fordítása, valamint honosításáról szóló irat;
b) szakmai gyakorlat részletes leírása;
c) a szakmai gyakorlatot, így különösen a foglalkoztatási jogviszonyt vagy vállalkozási tevékenység végzését igazoló irat.”
„(5) A pályázatkezelő a pályázatokat, az értékelési jegyzőkönyv eredeti példányát és az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást a pályázat lezárását követően megküldi az OMMF részére. Ezzel egyidejűleg tájékoztatja az OMMF-et azon pályázatokról, amelyek tekintetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott vizsgálat során azt állapította meg, hogy a pályázaton való részvétel feltételei nem teljesülnek, vagy a támogatás feltételei nem állnak fenn.”
„(7) A pályázat eredményéről a pályázatkezelő – a pályázati felhívásban megjelölt határidőben – írásban értesíti a pályázókat. Ezzel egyidejűleg a pályázat eredményét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben, valamint a hivatalos lapjában, továbbá az OMMF a honlapján teszi közzé.”
„(3) A pályázatkezelő munkájában szakértőként nem vehet részt, aki a 6. § (4) bekezdésében meghatározott pályázati felhívás előkészítésében részt vett, illetve ezen személynek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, élettársa, továbbá akivel szemben az (1) és (2) bekezdés szerinti kizáró ok áll fenn.”
„III/c) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára,”
„III/d) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi négy órára,”
11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Ez a rendelet a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
1. melléklet a 41/2011. (X. 14.) NGM rendelethez
„1. A munkáltatók tevékenységük alapján a következő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak az EU tagországok számára kötelezően alkalmazandó a NACE Rev. 2. (magyar nyelvű megfelelője, a gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere: TEÁOR ’08) alapján.
Ágazati számjel |
Gazdasági tevékenység megnevezése |
I. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY |
02 |
Erdőgazdálkodás |
|
Kivéve: |
|
02.3 Vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése |
05 |
Szénbányászat |
06 |
Kőolaj-, földgázkitermelés |
07 |
Fémtartalmú érc bányászata |
08 |
Egyéb bányászat |
09 |
Bányászati szolgáltatás |
10.1 |
Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása |
10.2 |
Halfeldolgozás, -tartósítás |
16 |
Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása
Kivéve:
16.29 Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása |
17 |
Papír, papírtermék gyártása |
19 |
Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás |
20 |
Vegyi anyag, termék gyártása |
21 |
Gyógyszergyártás |
22 |
Gumi-, műanyag termék gyártása |
23 |
Nem fém ásványi termék gyártása |
24 |
Fémalapanyag gyártása |
25.2 |
Fűtési kazán, radiátor, fémtartály gyártása |
25.3 |
Gőzkazán gyártása |
25.4 |
Fegyver-, lőszergyártás |
25.5 |
Fémalakítás, porkohászat |
28 |
Gép, gépi berendezés gyártása
Kivlve:
28.23 Irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái) |
30.11 |
Hajógyártás |
30.2 |
Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása |
31 |
Bútorgyártás |
35 |
Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás |
37 |
Szennyvíz gyűjtése, kezelése |
38 |
Hulladékgazdálkodás |
39 |
Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés |
41.2 |
Lakó- és nem lakóépület építése |
42 |
Egyéb építmény építése |
43 |
Speciális szakképítés |
49 |
Szárazföldi, csővezetékes szállítás |
50 |
Vízi szállítás |
51 |
Légi szállítás |
52 |
Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység |
72.1 |
Természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés |
II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY |
01 |
Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások |
02.3 |
Vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése |
03 |
Halászat, halgazdálkodás |
10 |
Élelmiszergyártás
Kivéve:
10.1 Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása
10.2 Halfeldolgozás, -tartósítás |
11 |
Italgyártás |
12 |
Dohánytermék gyártása |
13 |
Textília gyártása |
14 |
Ruházati termék gyártása |
15 |
Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása |
16.29 |
Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása |
18 |
Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység |
25 |
Fémfeldolgozási termék gyártása
Kivéve:
25.2 Fűtési kazán, radiátor, fémtartály gyártása
25.3 Gőzkazán gyártása
25.4 Fegyver-, lőszergyártás
25.5 Fémalakítás, porkohászat |
26 |
Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása |
27 |
Villamos berendezés gyártása |
28.23 |
Irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái) |
29 |
Közúti jármű gyártása |
30 |
Egyéb jármű gyártása
Kivéve:
30.11 Hajógyártás
30.2 Vasúti, kötött pályás jármű gyártása |
32 |
Egyéb feldolgozóipari tevékenység |
33 |
Ipari gép, berendezés, eszköz javítása |
36 |
Víztermelés, -kezelés, -ellátás |
41.10 |
Épületépítési projekt szervezése |
45.2 |
Gépjárműjavítás, karbantartás |
45.4 |
Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása |
58 |
Kiadói tevékenység |
59 |
Film, videó gyártás, televízióműsor gyártása, hangfelvétel kiadás |
60 |
Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás |
61 |
Távközlés |
71.2 |
Műszaki vizsgálat, elemzés |
75 |
Állat-egészségügyi ellátás |
80 |
Biztonsági, nyomozói tevékenység |
81 |
Építmény üzemeltetés, zöldterület-kezelés |
85.32 |
Szakmai középfokú oktatás |
85.41 |
Felső szintű, nem felsőfokú oktatás |
85.42 |
Felsőfokú oktatás |
85.5 |
Egyéb oktatás |
86 |
Humán-egészségügyi ellátás |
87 |
Bentlakásos, nem kórházi ápolás |
95 |
Számítógép, személyi-, háztartási cikk javítása |
96.03 |
Temetkezés, temetkezést kiegészítő szolgáltatás |
97 |
Háztartási alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás |
III. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY |
45 |
Gépjármű-, motorkerékpár kereskedelme, javítása
Kivéve:
45.2 Gépjárműjavítás, karbantartás
45.4 Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása |
46 |
Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) |
47 |
Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) |
53 |
Postai, futárpostai tevékenység |
55 |
Szálláshely-szolgáltatás |
56 |
Vendéglátás |
62 |
Információ-technológiai szolgáltatás |
63 |
Információs szolgáltatás |
64 |
Pénzügyi közvetítés, kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység |
65 |
Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve: kötelező társadalombiztosítás) |
66 |
Egyéb pénzügyi tevékenység |
68 |
Ingatlanügyletek |
69 |
Jogi, számviteli, adószakértői tevékenység |
70 |
Üzletvezetési, vezetői tanácsadás |
71 |
Építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés
Kivéve:
71.2 Műszaki vizsgálat, elemzés |
72.2 |
Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés |
73 |
Reklám, piackutatás |
74 |
Egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység |
77 |
Kölcsönzés, operatív lízing |
78 |
Munkaerőpiaci szolgáltatás |
79 |
Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás |
82 |
Adminisztratív-, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás |
84 |
Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás |
85 |
Oktatás
Kivéve:
85.32 Szakmai középfokú oktatás
85.41 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás
85.42 Felsőfokú oktatás
85.5 Egyéb oktatás |
88 |
Szociális ellátás bentlakás nélkül |
90 |
Alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység |
91 |
Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység |
92 |
Szerencsejáték, fogadás |
93 |
Sport-, szórakoztató-, szabadidős tevékenység |
94 |
Érdekképviselet |
96 |
Egyéb személyi szolgáltatás (kivéve: temetkezés, temetkezést kiegészítő szolgáltatás) |
2. melléklet a 41/ 2011. (X. 14.) NGM rendelethez
1. A munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutatója
A munkáltatónak – írógéppel, számítógéppel vagy nyomtatott betűvel – ki kell töltenie a munkabaleseti jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) valamennyi szöveges választ igénylő rovatát. Szöveges választ igényelnek az 1–55., 84., 89–92. és 96. kódnégyzetek és a *-gal jelölt rovatok. Az 56–83., 85–88. és a 93–95. kódnégyzeteket, a felügyelői észrevétel, intézkedés, záradék rovatokat a területileg illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervének munkavédelmi felügyelősége vagy az MBFH illetékes területi bányakapitánysága (a továbbiakban együtt: illetékes felügyelet) tölti ki.
A munkabaleset kivizsgálása során nyert adatok alapján a munkáltatónak – számítógéppel, írógéppel vagy nyomtatott betűvel – kell kitölteni a munkabaleseti jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) valamennyi rovatát az (E) blokk „A munkabalesettel kapcsolatos egyéb információk:” 1–6 pontjaihoz tartozó kódnégyzetek és az (F) és (G) blokkban lévő kódnégyzet, valamint a (J) blokk kivételével. Az (E) blokkban lévő sorokba a szöveges meghatározást, választ a munkáltatónak kell megadni. Az (E), (F), (G) blokkokban lévő kódnégyzeteket, valamint a jegyzőkönyv (J) blokkját az illetékes felügyelet tölti ki.
1.1. TERÜLETI KÓD: (1–2. kódnégyzet)
Annak a területnek (Budapest/megye/külföld) megfelelő kódszámát kell beírni az 1–2. kódnégyzetbe ahol a munkabaleset bekövetkezett.
Területi kód
01 |
|
Budapest |
02 |
|
Baranya |
03 |
|
Bács-Kiskun |
04 |
|
Békés |
05 |
|
Borsod-Abaúj-Zemplén |
06 |
|
Csongrád |
07 |
|
Fejér |
08 |
|
Győr-Moson-Sopron |
09 |
|
Hajdú-Bihar |
10 |
|
Heves |
11 |
|
Komárom-Esztergom |
12 |
|
Nógrád |
13 |
|
Pest |
14 |
|
Somogy |
15 |
|
Szabolcs-Szatmár-Bereg |
16 |
|
Jász-Nagykun-Szolnok |
17 |
|
Tolna |
18 |
|
Vas |
19 |
|
Veszprém |
20 |
|
Zala |
21 |
|
Külföld |
1.2. A MUNKÁLTATÓ LÉTSZÁM-KATEGÓRIA SZERINTI BESOROLÁSA (3. kódnégyzet)
A 3. kódnégyzet kitöltésekor a munkáltató összlétszámát kell beírni. Az összlétszám alatt a rész- és teljes munkaidőben, a munkáltató központjában és telephelyén (telephelyein) foglalkoztatott munkavállalók együttes létszáma értendő. Abban az esetben is a munkáltató összlétszámát kell beírni, ha a munkáltató valamely telephelyén (változó munkaterületén) tevékenységet végző munkavállaló szenved munkabalesetet.
Létszám- Létszám-kategória
kategória határok |
kódszám |
0 |
|
Nincs munkavállaló |
1 |
|
1–9 fő munkavállaló |
2 |
|
10–49 fő munkavállaló |
3 |
|
50–249 fő munkavállaló |
4 |
|
250–499 fő munkavállaló |
5 |
|
500 vagy több munkavállaló |
9 |
|
A munkavállalók száma ismeretlen |
1.3. A MUNKÁLTATÓ STATISZTIKAI SZÁMJELE (4–20. kódnégyzet)
Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett munkáltató statisztikai számjellel nem rendelkezik, akkor a 4–20. kódnégyzetekbe a munkáltató adószámát kell beírni.
1.4. A SÉRÜLT NEVE
Amennyiben a sérült a születésekor anyakönyvezett nevétől eltérő házassági nevet használ, úgy minden esetben a születésekor anyakönyvezett születési nevet is fel kell tüntetni.
E rovatban a megfelelő helyen a sérült adatai közül az „anyja nevét” kell feltüntetni.
1.5. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI AZONOSÍTÓ JEL (21–29. kódnégyzet)
A kódnégyzetekbe a munkabalesetet szenvedett munkavállaló a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 6. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi, szociális, társadalombiztosítási és a magánnyugdíj rendszerrel kapcsolatos nyilvántartások azonosító kódját (TAJ szám) kell beírni. 1.6. SZÜLETÉSI HELY, A SÉRÜLT NEME, SZÜLETÉSI ÉV, HÓ, NAP (30–36. kódnégyzet)
Ha a munkabalesetet szenvedett munkavállaló születési helye a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli területre esik, akkor annak az országnak a nevét kell feltüntetni a jegyzőkönyvben, ahol a születési okmányt kiállították.
A sérült nemének megjelölésekor a 30. kódnégyzetbe magyar állampolgárságú férfi esetén 1-es, nő esetén 2-es, külföldi állampolgárságú férfi esetén 5-ös, nő esetén 6-os kódszámot kell beírni, ismeretlen nem esetén 9-es kódszámot kell alkalmazni.
A hónap és nap kódokba (33–36.) egytagú, egykarakterű szám esetén 0-át kell a szám elé beírni. (Pl. 1954. augusztus 3. napján született magyar állampolgárságú férfi esetében a 30–36. kódnégyzeteket a következő módon kell kitölteni: 1 19540803.).
1.7. A SÉRÜLT ÁLLAMPOLGÁRSÁGA (37. kódnégyzet)
A 37. kódnégyzetbe külön meg kell jelölni a munkabalesetet szenvedett munkavállaló állampolgárságát a következő kódszámokkal:
0 |
Ismeretlen állampolgárságú |
1 |
Magyar állampolgár (belföldi) |
2 |
Nem belföldi, de EU-tagállamból való |
3 |
Nem belföldi és EU-tagállamon kívüli |
1.8. A SÉRÜLT LAKCÍME (LAKÓHELYE)
Itt elsősorban a személyazonosító igazolványba vagy más, személyazonosításra alkalmas okmányba bejegyzett és postai irányítószámmal ellátott lakóhelyet (annak a lakásnak a címét, amelyben él) kell feltüntetni. Ha ez nem állapítható meg, úgy ebbe a rovatba a tartózkodási helyet kell beírni. Erről a körülményről a munkáltatónak az „Egyéb megjegyzések, észrevételek” rovatban tájékoztatást kell adnia.
1.9. A SÉRÜLT FOGLALKOZTATÁSÁNAK JELLEGE (38. kódnégyzet)
A 38. kódnégyzetbe a munkabalesetet szenvedett munkavállaló – a munkáltató vezetői szintű munkavállalóját is beleértve – foglalkoztatásának jellegét kell beírni a következő kódszámok felhasználásával:
0 |
Ismeretlen |
1 |
Munkavállaló (ideértve a munkáltató – vállalkozás, társadalmi szervezet stb. – bármilyen szintű vezetője is) |
2 |
Tanuló (szakmai, gyakorlati képzés során) |
9 |
Egyéb [ide sorolandó a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 72/A. §-a szerint foglalkoztatott személy is] |
1.10. A SÉRÜLT MUNKAKÖRE (39–42. kódnégyzet)
A szövegbeírásra alkalmas rovatba azt a munkakört kell beírni, amelyben a sérült munkavállalót a szervezett munkavégzés (Mvt. 87. § 9. pont) keretében foglalkoztatták. A 39–42. kódnégyzetekbe a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló 7/2010. (IV. 23.) KSH közlemény melléklete szerinti FEOR kódszámot kell beírni (FEOR: Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere). 1.11. A FOGLALKOZTATÁSI VISZONY TARTAMA (43. kódnégyzet)
A 43. kódnégyzetbe a munkabalesetet szenvedett munkavállaló foglalkoztatási viszonyának tartamára utaló kódszámot kell beírni.
1 |
Határozatlan időtartamra létrejött foglalkoztatási viszonyban foglalkoztatott munkavállaló |
2 |
Határozott időtartamra létrejött foglalkoztatási viszonyban foglalkoztatott munkavállaló |
3 |
Idénymunka jellegű foglalkoztatási viszonyban foglalkoztatott munkavállaló |
Idénymunkának kell tekinteni az olyan munkavégzést, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.
1.12. A MUNKAIDŐ MÉRTÉKE (44. kódnégyzet)
A 44. kódnégyzetben kell jelölni, hogy a munkabalesetet szenvedett munkavállalót teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatták-e.
1 |
Teljes munkaidő |
2 |
Részmunkaidő (az Mt.-ben meghatározott teljes munkaidő mértékét el nem érő munkaidő) |
1.13. A SÉRÜLÉS SÚLYOSSÁGA (45. kódnégyzet)
A 45. kódnégyzetbe a nem súlyos, de 3 napot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabaleset, valamint a súlyos munkabaleset (Mvt. 87. § 3. pont) súlyosságának mértékét jelölő kódszámot kell beírni.
0 |
Nem súlyos munkabaleset, a munkaképtelenség időtartama 1–3 nap |
1 |
Nem súlyos munkabaleset, a munkaképtelenség időtartama meghaladja a 3 napot |
2 |
Nem súlyos csonkolással járó munkabaleset |
3 |
Súlyos csonkolásos munkabaleset |
4 |
Halálos munkabaleset (sérült magzata, újszülöttje) |
5 |
Önálló életvezetést gátló maradandó károsodás |
6 Valamely érzékszerv (vagy érzékelő képesség) és a reprodukciós képesség elvesztésével, illetve jelentős
mértékű károsodásával járó munkabaleset |
7 |
Orvosi vélemény szerint életveszélyes sérüléssel, károsodással járó munkabaleset |
8 |
A beszélőképesség elvesztésével, feltűnő torzulással, bénulással, elmezavarral járó munkabaleset |
1.14. A BALESET IDŐPONTJA (46–53. kódnégyzet)
A 46–47. kódnégyzetekbe az év utolsó 2 számát (pl. 2003. esetében 03-at), a 48–49. kódnégyzetekbe a baleset hónapját (pl. május hó: 05-öt), az 50–51. kódnégyzetekbe a munkabaleset napját (pl. harmadika: 03-at) kell beírni. Az 52–53. kódnégyzetbe a baleset bekövetkezésének időpontját, 24 órás időszámítás szerint kell kódolni (pl. ha a munkabaleset délután 4 és 5 óra között következett be, akkor 16-ot, ha hajnali 4 és 5 óra között történt, 04-et kell írni).
1.15. A BALESET HELYSZÍNE, A HELYSZÍNT JELÖLŐ KISTÉRSÉGI KÓDSZÁM
Abban az esetben, ha a munkabaleset külföldön következett be, szövegesen be kell írni a baleset helyét és a kódnégyzetekben „0” kódszámot kell alkalmazni.
Példa a rovat helyes kitöltésére:
A baleset helyszíne: |
Szlovák Köztársaság |
Sturovo-Komarno, 10 sz. főközlekedési út |
124+10 szelvénye |
A helyszínt jelölő kistérségi |
kódszám: |
HU |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
A kistérségi kódszámot a „HU” jelölés után öt kódnégyzetbe kell beírni. A kódszámokat a KSH elnökének 9001/2008. (SK 1.) számú – a 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendeleten alapuló – közleménye tartalmazza. A kódszámképzés a NUTS-on (a rövidítés magyarul: Eurostat statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája) alapul, mely összhangban van az ESAW (a rövidítés magyarul: Munkahelyi Balesetek Európai Uniós Statisztikája) előírásaival. Példa a rovat helyes kitöltésére:
A baleset helyszíne a munkáltató tiszaföldvári 2. számú telephelye
X.Y. Kft. 2. telephely Tiszaföldvár, Víz utca 2.
A baleset helyszíne: |
X.Y. Kft. 2. telephely |
Tiszaföldvár, Víz utca 2. |
A helyszínt jelölő kistérségi |
kódszám: |
HU |
3 |
2 |
2 |
0 |
3 |
1.16. A BALESET KÖRÜLMÉNYEINEK MEGHATÁROZÁSA (54. kódnégyzet)
Az 54. kódszámnál meg kell jelölni, hogy a munkabalesetet a munkavállaló milyen fő tevékenység közben szenvedte el.
1 |
Munkavégzés közben |
2 |
Nem munkavégzés közben, de azzal közvetlenül összefüggő tevékenység során (pl. anyag-, szerszám-vételezés) |
3 |
Nem munkavégzés közben és azzal nem közvetlenül összefüggő tevékenység során (pl. tisztálkodás, étkezés) |
4 |
Nem munkavégzés közben és nem azzal összefüggésben folytatott tevékenység során (pl. verekedés) |
5 |
Telephelyen kívüli munkaterület(ek) megközelítése közben – a munkakezdést követően – a munkáltató saját vagy általa bérelt, illetve a munkavállaló saját, engedéllyel használt járművével. A telephelyen kívüli munkaterület(ek)ről a telephely megközelítése közben a munkáltató saját vagy általa bérelt, illetve a munkavállaló saját, engedéllyel használt járművével. A szállás, lakás és a munkahely közötti közlekedés közben, a munkáltató saját vagy általa bérelt, illetve a munkavállaló saját, engedéllyel használt járművével. |
1.17. A BALESET ELŐZMÉNYEI ÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA
A munkáltató ebben a rovatban a lehető legpontosabban köteles leírni a baleset tényleges lefolyását (hogyan történt maga a baleset), tömören és egyértelműen rögzíteni kell a balesettel kapcsolatos összes tényt, körülményt, tevékenységet. Pontosan meg kell jelölni a
– munkahelyi környezetet (pl. nagyolvasztó-garat adagolószint, színesfém előkészítő-üzem),
– azt a munkafolyamatot, fő tevékenységet, amelyben a munkavállaló a baleset időpontjában részt vett (pl. raktározás, állattenyésztés),
– a munkabalesetet szenvedett munkavállaló konkrét fizikai tevékenységét (pl. textilnyomógép indítása, leállítása, emelőgép kezelése),
– azt a munkaeszközt (anyagi tényezőt), amellyel a munkabalesetet szenvedett munkavállaló a baleset pillanatában tevékenységet végzett, érintkezésbe került (pl. esztergagép, botlásveszélyes járófelület),
– a balesetet kiváltó eseményt (különleges), amely a balesetet kiváltotta (pl. robbanás, munkaeszköz, anyag törése),
– a sérüléssel összefüggésben lévő anyagot (pl. járműbaleset esetén a járművezető hastáji sérülést szenved a kormánykeréktől, akkor a kormánykerék anyagát – műanyag),
– a sérülés, károsodás külső okát (pl. villamos áram hatása, mérgező anyag szervezetbe jutása belégzéssel),
– a baleset bekövetkezésében szerepet játszó személyi tényezőt (pl. a sérült munkavállaló szakképzetlensége, kioktatásának hiánya, gyógyszer, kábítószer hatása, egyéb abnormális élettani hatás, figyelmetlenség, fegyelmezetlenség, szabályszegő, utasításellenes magatartás, tevékenység).
A baleset leírása külön lapon folytatható!
A kitöltésnél külön figyelemmel kell lenni a következőkre:
A baleset előzményeinek és részletes leírásán túl a *-gal jelölt, az 56–83. kódnégyzetekhez tartozó sorokban, egy-egy szóval jelölni kell a munkahelyi környezetet, a munkafolyamatot, a sérült konkrét fizikai tevékenységét, a munkabalesethez kapcsolható munkaeszközt, a balesetet kiváltó eseményt, a sérüléssel összefüggésben lévő anyagot, valamint a baleseti sérülés és károsodás külső okát (BNO-10 XX. fejezete alapján), továbbá azt a személyi tényezőt, amely befolyással volt a baleset bekövetkezésére. Az 56–83. kódszámok kitöltése a felügyelet feladata.
Jogesetek
I. Két munkavállaló feladata volt, hogy a 148-as számú közút és a vasút szintbeli kereszteződésében a szalagkorlát végénél a növényzetet kézi motoros kaszával vágja le. Az egyik munkavállaló a vasúti pálya menetirány szerinti jobb oldalánál, a másik a menetirány szerinti bal oldalánál végezte a munkát. Időközben egy gyorsvonat érkezett az átjáróhoz. A mozdonyvezető az útátjáró előtt észlelte a menetirány szerinti jobb oldalán munkavégző személyt, ezért az utasításoknak megfelelően hangjelzést adott. Az átjáró áttekintése során észrevette, hogy a menetirány szerinti baloldalon az elsodrási határon belül egy személy tartózkodik. Gyors fékezést alkalmazott, és a járművét megállította. A megállás után tapasztalták, hogy a vasúti szerelvény menetiránya szerinti baloldalon munkát végző személy a földön fekszik. Értesítették a mentőket, akik rövid időn belül a helyszínre érkeztek. A mentőorvos a munkavállaló halálát állapította meg.
A munkabaleset kivizsgálása során megállapították, hogy a munkáltató elmulasztotta a vasúti pálya közelében végzett munkát a vasút üzemeltetője – MÁV Rt. – illetékes szervének bejelenteni, a munkavállalókat a vasút közelében végzendő munkák veszélyforrásaira kioktatni. A vizsgálat egyéb, a baleset bekövetkezésével összefüggésben lévő tényeket is feltárt.
A fenti tényállás alapján az 56–83. *-gal jelzett kódnégyzetekhez tartozó sorok a következőképpen tölthetők ki:
– munkahelyi környezet: vágányterület közelsége,
– munkafolyamat: növényzetnyírás,
– konkrét fizikai tevékenység: fűnyírás,
– munkaeszköz: személyszállító vonat (jelen esetben nem a motoros fűkaszát – amellyel a munkavállaló dolgozott – kell figyelembe venni),
– a balesetet kiváltó esemény: elsodródás (elütés),
– a sérüléssel összefüggésben lévő anyag: fém (a mozdony burkoló lemeze),
– a sérülés, károsodás külső oka: ütközés mozgó tárggyal (mozdonnyal),
– személyi tényező: kioktatás hiánya.
II. A munkáltató egyik telephelyén lévő gépműhelyben a szerelői képesítéssel és gyakorlattal rendelkező munkavállalót a szerelőcsarnokban a kombájn vágóasztal javítását végző szerelőhöz osztották be segítőként. A munka során a munkavállalók elvégezték a vágóasztal lemezelését, furatokat képeztek, és csavarozási munkát végeztek. A vágóasztal egy ipari kialakítású szállítókocsin volt biztonságosan elhelyezve, a furatokba a csavarok többségét csak ideiglenesen helyezték el. A szállítókocsit a rajta elhelyezett 5,1 m hosszú, kb. 1000 kg súlyú vágóasztallal együtt kitolták a szabadban elhelyezett kombájnhoz, erről a műveletről a művezetőt nem tájékoztatták. A szállítókocsit a kombájn előtt felszerelési irányba állították. Ezt követően acélbakot helyeztek el a vágóasztal két végénél. Az irányító szerelő (aki egyben a kombájn vezetője is volt) elindította a kombájnt, és „ráállt” a vágóasztalra. A szerelési előírásoknak megfelelően a kombájn ferde felhordójának 2 db akasztó kengyelére azt felakasztotta. A vágóasztalt megemelte, hogy az pontosan a helyére kerüljön (a vezető szerelő elmondása szerint a kombájn rögzítő fékét behúzta). A beosztott szerelő a következő munkaműveletet az irányító szerelővel nem egyeztette, és a szállítókocsit a vágóasztal alól kihúzta, emiatt a vágóasztal nem volt biztonságosan rögzítve. Az irányító szerelő és a beosztott szerelő a két odakészített acélbakot a vágóasztal alá helyezte. Az alábakolás után zivatar miatt a munkát meg kellett szakítani, majd az időjárás jobbra fordulása után mindketten visszamentek, hogy a vágóasztalt rögzítsék a kombájnhoz. Az irányító szerelő a vágóasztalt megkerülve indult a rögzítő csapok elhelyezésére, a beosztott szerelő a vágóasztal kaszaujjait megfogva, teljes súlyával, lábaival előrecsúszva a vágóasztal alá került. Ekkor a szabálytalanul alábakolt és még rögzítetlen vágóasztal rázuhant a segítő szerelőre. A mentők az értesítést követően rövid időn belül a helyszínre érkeztek, a mentőorvos a segítő szerelő halálát tudta csak megállapítani.
A munkabaleset kivizsgálása során megállapításra került, hogy a munkavállalók előírás-ellenesen, rögzítés helyett csak alábakolták a vágóasztalt.
Az adott baleseti eseménnyel kapcsolatban az 56–83. *-gal jelzett kódnégyzetekhez tartozó sorok a következőképpen tölthetők ki:
– munkahelyi környezet: műhelyudvar,
– munkafolyamat: összeszerelés,
– konkrét fizikai tevékenység: munkaeszköz fogása,
– munkaeszköz: betakarítógép,
– balesetet kiváltó esemény: munkaeszköz leesése,
– a sérüléssel összefüggésben lévő anyag: fém,
– a sérülés, károsodás külső oka: munkaeszköz alászorulás,
– személyi tényezők: szabályszegő magatartás.
III. A munkáltató megbízása alapján építési munkaterületen a munkavállaló a családi ház palatetőjének magas nyomású víz tisztítását végezte. A munkaterületet, nevezetesen a tetősíkot egy 9 fokos alumínium létra használatával lehetett megközelíteni, ahonnan a munkaterületre fektetett falétra vezetett. A mosóberendezés a talajszinten volt elhelyezve. A vízsugaras tisztítást végző munkavállaló egyensúlyát veszítette, a palára esett, s ott végigcsúszva a földre esett. A tető hajlásszöge kb. 40°-os volt. Az ereszcsatorna +5,5 méter magasságban volt. Az esés után a sérültet kórházba szállították, ahol 3 nap múlva koponyasérüléseibe belehalt.
A munkabaleset kivizsgálása során megállapításra került, hogy a munkavállaló sem a leesés elleni védelmet biztosító védőkötelet, sem pedig a részére kiadott egyéni védőeszközt nem viselte.
Az adott baleseti eseménnyel kapcsolatban az 56–83. *-gal jelzett kódnégyzetekhez tartozó sorok a következőképpen tölthetők ki:
– munkahelyi környezet: építési munkaterület,
– munkafolyamat: munkaterület tisztítása,
– konkrét fizikai tevékenység: tetőtisztítás,
– munkaeszköz: tér, szint feletti épületrész (jelen esetben nem a nagy nyomású mosóberendezést, hanem a tér, szint feletti munkaterületet kell megjelölni),
– a balesetet kiváltó esemény: elcsúszás,
– a sérüléssel összefüggésben lévő anyag: föld (ez esetben az épület előtti járófelület anyagát kell megjelölni),
– a sérülés, károsodás külső oka: esés egyik szintről a másikra,
– személyi tényezők: szabályszegő magatartás.
1.18. A BALESET HELYSZÍNVÁZLATA
A munkáltató a jegyzőkönyv e területén – akár méretarányos helyszínrajzot is csatolva – rögzítheti a munkabaleset helyszínét, eleget téve e rendelet 3. számú mellékletének második bekezdésében foglaltaknak. 1.19. A MUNKAVÉGZÉS HELYE (55. kódnégyzet)
A munkavégzés helyét jelölő kódnégyzetbe a négy kódszám valamelyike írható:
0 Nem meghatározott
E kódszámmal a munkavégzés helyszínét akkor kell megjelölni, amikor a munkavállaló nem az állandó szokásos munkahelyén a munkaköréhez nem közvetlenül tartozó tevékenységet végez (pl. a karosszérialakatost megbízzák azzal, hogy az ügyfél gépkocsijában esett kárt annak garázsában mérje fel, és eközben balesetet szenvedett).
1 Állandó (szokásos) munkahely
Szokásos munkahelynek kizárólag a munkáltató telephelyén belüli területet kell tekinteni, illetve az a közterület minősül ilyennek, amelynek gondozása munkáltatói kötelezettség (pl. a járda takarítása).
2 Változó munkavégzési hely
Ilyen munkavégzési helynek kell tekinteni a munkabalesetekkel kapcsolatos eljárás során a különböző helyszínen munkát végzők (pl. a gépkocsivezető, mozdonyvezető, postás, kiküldetésben lévő munkavállaló, kéményseprő) telephelyen kívüli munkaterületét (pl. közút, vasúti pálya, másik munkáltató telephelye, szolgáltatás helyszíne).
9 Egyéb munkavégzési hely
A fentiekhez nem kapcsolható munkaterület.
1.20. A MUNKAKÉPTELENSÉG IDŐTARTAMA (84. kódnégyzet)
Abban az esetben, ha a munkabaleseti jegyzőkönyv beküldési határidejéig a munkaképtelenség időtartama ismertté válik, akkor a munkáltatónak a 84. kódnégyzetbe a munkaképtelenség miatt kieső napok számát a következőkben megadott kódszámokkal kell beírnia. (Pl. ötnapos munkaképtelenség esetében a 84. kódnégyzetekbe 1-et, tizenöt napos munkaképtelenség esetén 3-at kell beírni.)
Abban az esetben, ha a munkaképtelenség időtartama a jegyzőkönyv beküldési határidejéig nem állapítható meg, a 84. kódszámhoz tartozó első kódnégyzetbe „A” betűjelzést kell beírni. Ilyen munkabaleset esetében a 4/b. számú melléklet szerinti „MÓDOSÍTÓ MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYV”-et kell a munkaképtelenség megszűnését követően haladéktalanul felvenni és a felügyelőségre – továbbá egyidejűleg az alapjegyzőkönyv többi címzettjének – megküldeni. [Lásd még „Az adatszolgáltatás jellege (96. kódnégyzet)” magyarázatát.] A módosító munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutatóját e melléklet utolsó bekezdése tartalmazza.
Kódszám |
A munkaképtelenség időtartama |
0 |
halálos munkabaleset esetén, ha a sérült a baleset időpontjától számított 72 órán belül meghal |
1 |
4–6 nap |
2 |
7–13 nap |
3 |
14–20 nap |
4 |
minimum 21 nap, de kevesebb, mint 1 hónap |
5 |
minimum 1 hónap, de kevesebb, mint 3 hónap |
6 |
minimum 3 hónap, de kevesebb, mint 6 hónap |
7 |
legalább 6 hónap |
Abban az esetben, ha a balesetet szenvedett munkavállaló magzata vagy újszülöttje hal meg – amelyet az „Egyéb megjegyzések, észrevételek” rovatban jelöltek –, a 84. kódnégyzetbe a „sérült” munkavállaló munkaképtelenségének időtartamát kell beírni.
1.21. BALESETI SÉRÜLÉS, MÉRGEZÉS ÉS KÜLSŐ OKOK KÖVETKEZMÉNYEI (85–88. kódnégyzet kitöltése a felügyelet feladata)
A munkabaleset során megsérült testrészt és a sérülés fajtáját kell szövegesen beírni, figyelembe véve a „Betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák Nemzetközi Statisztikai Osztályozása (BNO-10)” kódlistában meghatározott fogalmakat.
A fogalmak fő csoportjai:
– Fejsérülések (felületi sérülés, nyílt seb, koponya- és arccsonttörés, fejízület-sérülés, agyi idegsérülés, szem-, szemgödörsérülés, agyrázkódás, traumás amputáció, pl. skalpolás, fülleszakadás)
– Nyaksérülések
– Hátcsigolyák sérülései
– Mellkas, mellkasi szervek, medence, medencei szervek (törzs) sérülései
– Felső végtag(ok) sérülése (váll és felkar, könyök, alkar, kéz, ujj, csukló, többszörös sérülések)
– Alsó végtag(ok) sérülése (csípő és comb, térd és lábszár, boka, lábfej, lábujj, többszörös sérülések)
– Több testtájra kiterjedő sérülések (égés, fagyás, mérgezés – toxikus hatás –, maródás)
– Egyéb károsodás (sugárhatás, hőség, fény – hőguta, napszúrás –, természetes testnyíláson behatoló idegen test hatása – szem, fül, légző és emésztő traktus, nemi és húgyúti szervekben stb. –, külső okok – villámlás, áramütés, vízbe fulladás stb. –, egyéb)
1.22. A VÉDŐ- ÉS JELZŐBERENDEZÉSEK, EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK ALKALMASSÁGA (89–92. kódnégyzet)
A kódnégyzetekben a munkabaleset vizsgálata alapján a munkaeszköz védőburkolatával, védőberendezésével, jelzőberendezésével, az egyéni védőeszközzel kapcsolatos megállapításokat kell a munkáltatónak az 1–8. kódszámok valamelyikével megjelölni.
1.23. MUNKÁLTATÓI INTÉZKEDÉS A HASONLÓ MUNKABALESET MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN (93. kódnégyzet kitöltése a felügyelet feladata)
A munkáltatónak itt kell választ adnia arra, hogy álláspontja szerint szükséges-e intézkedés, ha igen, akkor milyen intézkedésekkel kerülhető el a hasonló baleset. Ha intézkedést tart szükségesnek, akkor határozza meg annak jellegét, tartalmát (abban az esetben is, ha már a baleset után azonnal megtörtént). Az intézkedést a munkahelyre, munkaeszközre, szervezési feladatra konkretizálva, egyértelműen és pontosan meg kell határozni. (Pl. a sérültet oktatni kell arról, hogy munka közben ne hordjon gyűrűt; a villamos szeletelő gépet el kell látni olyan reteszelővel, amely megakadályozza a védőberendezés kiiktatását; a munkáltató telephelyén a lépcsőházi elkopott lépcsőfokokat csúszásmentesíteni kell; a fröccsöntő gépen vissza kell állítani a munkavédelmi minősítő jegyzőkönyv szerinti eredeti állapotot.)
Az intézkedés lehet műszaki jellegű (pl. technológia megváltoztatása, munkaeszköz átalakítása, biztonsági berendezés felszerelése), szervezési, szabályozási jellegű (pl. munkarend megváltoztatása, pihenőidő beiktatása, a munkáltató belső szabályozásának megváltoztatása, egyéni védőeszköz juttatása) és oktatással kapcsolatos.
1.24. A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ RÉSZVÉTELE, ILLETVE VÉLEMÉNYE; EGYÉB ÉSZREVÉTELEK, MEGJEGYZÉSEK (94–95. kódnégyzet kitöltése a felügyelet feladata)
A „Nincs mv. képv.” (azaz nincs munkavédelmi képviselő) kódnégyzetbe „X” jelet kell beírni, ha a munkáltatónál nem választottak munkavédelmi képviselőt.
Ha a jelölt kódnégyzetben az „X” jellel nem jelölik, hogy a munkáltatónál munkavédelmi képviselő nincs, és a munkavédelmi képviselők részére biztosított rovat kitöltése, illetőleg a képviselő aláírása elmarad, az felügyelői intézkedést von maga után.
Ebben a két rovatban lehetősége van a munkáltatónak, hogy az előző rovatokon túlmenően bármilyen, a munkabalesettel kapcsolatos és általa lényegesnek tartott tényt, körülményt, véleményt rögzítsen.
Itt kell feltüntetni a munkavédelmi képviselő részvételének tényét a vizsgálatban, valamint azt, hogy volt-e a képviselőnek a munkáltatóétól eltérő megállapítása, véleménye. A munkavédelmi képviselő ezen véleményét, megállapítását – kérésére – külön lapon kell a munkabaleseti jegyzőkönyvhöz csatolni. A baleseti vizsgálatban részt vevő munkavédelmi képviselő részére lehetővé kell tenni, hogy a rovatot aláírásával elláthassa.
Itt kell indokolni az adatszolgáltatásban meghatározott határidőn túli késedelmet. Ugyancsak e rovatban kell utalni arra, hogy lakóhely hiányában, milyen cím került rögzítésre.
Ha a jegyzőkönyv nyomtatványon biztosított hely nem lenne elegendő a megjegyzések megtételére, akkor az észrevételeket a jegyzőkönyvhöz csatolt külön lapon kell folytatni.
1.25. AZ ADATSZOLGÁLTATÁS JELLEGE (96. kódnégyzet)
1-es, új jegyzőkönyvre utaló sorszámot kell beírni a 96-os kódnégyzetbe abban az esetben, ha az adott balesetről első alkalommal töltöttek ki munkabaleseti jegyzőkönyvet.
2-es, módosításra, kiegészítésre utaló sorszámot kell beírni – kivéve a 84. kódnégyzet változásának esetét –, ha a balesetről már korábban töltöttek ki jegyzőkönyvet, de valamely adattal, tényezővel, megállapítással kapcsolatosan módosítás vált szükségessé. A 84. kódnégyzetben történő későbbi adatváltozás esetén e rendelet 4/b. számú melléklete szerinti módosító jegyzőkönyvet kell felvenni. 3-as, törlésre utaló sorszámot kell beírni, ha az adatszolgáltatásban meghatározott bejelentés megtétele után bekövetkezett, vagy utólag felismert tény, körülmény miatt, esetleg hatósági, bírósági döntés alapján a jegyzőkönyvet törölni kellett.
1.26. A BALESETET VIZSGÁLÓ
A rovatba be kell írni:
– szolgáltatás esetén a szolgáltatást ellátó cég (vállalkozás) nevét, címét (az adatokat tartalmazó bélyegzőlenyomattal is teljesíthető),
– a munkabalesetet kivizsgáló személy (vagy vizsgálóbizottság vezető) nevét,
– a munkavédelmi szakképesítést igazoló okmány számát és keltét.
A munkabalesetet vizsgáló a munkabaleset kivizsgálását lezáró (összefoglaló) jegyzőkönyvet aláírásával köteles ellátni.
A balesetet vizsgálónak keltezésként a vizsgálat lezárásának időpontját kell beírnia, amely nem minden esetben egyezik meg a munkáltató képviselője – a munkabaleseti jegyzőkönyvet hitelesítő – aláírásának időpontjával.
1.27. A MUNKÁLTATÓ KÉPVISELŐJÉNEK NEVE, BEOSZTÁSA, ALÁÍRÁSA
E rovatba a munkáltató vezetőjének vagy az általa írásban (egyedileg vagy ügyrendben) feljogosított személynek a nevét és beosztását kell beírni. Az a személy írhatja alá, akit a munkáltató neve, beosztása rovatba beírtak, és aláírását a munkáltatója működése során jogszerűen használt bélyegzőjével hitelesíti.
1.28. A MUNKABALESET VIZSGÁLATÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ (CSATOLT) DOKUMENTÁCIÓK JEGYZÉKE
A munkabaleseti jegyzőkönyv ezen oldalán lehetőség van arra, hogy a munkáltató a baleset vizsgálatával összefüggésben keletkezett dokumentációkat rendszerezve feljegyezze.
Például:
– meghallgatási jegyzőkönyvek [sérült, tanú(k)],
– fényképfelvételek száma,
– alkoholos befolyásoltság(ok) vizsgálatának eredménye,
– szakmai képesítés, kezelési jogosultság dokumentumának másolata,
– munkaköri szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálat eredménye,
– vonatkozó technológiai, kezelési, karbantartási utasítás másolata,
– műszeres mérések eredménye,
– szakértői vélemény,
– a munkavédelmi képviselő külön lapon leírt észrevétele.
A jelölt dokumentációk csatolása súlyos munkabaleset esetén feltétlenül indokolt.
1.29. FELÜGYELŐI ÉSZREVÉTEL, INTÉZKEDÉS
Az adott munkabaleset vizsgálatával, munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésével kapcsolatos észrevételek, intézkedések feljegyzésére e rovatban van lehetőség. Telefonon történt egyeztetés esetén célszerű a tárgyalás tárgyát, időpontját, a tárgyalófél nevét e rovatban rögzíteni.
A munkabaleseti esemény elemzését (vizsgálatát, kódolását) követően a felügyelő köteles a jelölt helyre
– a hatósági intézkedések iktatószámát (ha keletkezett),
– a felülvizsgálat lezárásának napját és a nevét
beírni, majd ezt követően a jegyzőkönyvet aláírni.
2. A módosító munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltése
A „MÓDOSÍTÓ MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYV”-et (a továbbiakban: jegyzőkönyv) kell kitöltenie a munkáltatónak, ha egy adott baleseti eseménnyel összefüggésben kitöltött munkabaleseti jegyzőkönyv 84. kódnégyzetébe „A” betű beírása történt.
Ugyancsak jegyzőkönyvet kell kitölteni, ha a munkabalesetet szenvedett munkavállaló ugyanazon esemény kapcsán, a munkabaleset időpontjától számított egy éven belül ismételten munkaképtelenné válik. Ilyen esetben a „MUNKÁLTATÓI INDOKOLÁS A MÓDOSÍTÁSRÓL” rovatban részletesen jelölni kell a munkaképtelenség időintervallumait (lásd példa).
A munkaképtelenség időtartamának ismertté válását követően haladéktalanul gondoskodni kell a jegyzőkönyv kitöltéséről.
A jegyzőkönyv egy-egy példányát mindazon helyekre el kell juttatni, ahova az eredeti jegyzőkönyvet megküldte a munkáltató.
A munkáltatónak – írógéppel, számítógéppel vagy nyomtatott betűvel – kell kitöltenie a jegyzőkönyv valamennyi rovatát.
Az eredeti munkabaleseti jegyzőkönyvön lévő adatokkal azonosan kell kitölteni a következő rovatokat:
– munkabaleseti nyilvántartás sorszáma,
– területi kód,
– a munkáltató neve, címe, irányítószáma, e-mail címe, telefon-(fax-)száma,
– a sérült neve (és születési neve), taj-száma, anyja neve,
– a sérült születési adatai (hely, idő),
– a sérült lakóhelye (lakcíme), irányítószáma,
– a baleset időpontja.
2.1. A MUNKAKÉPTELENSÉG IDŐTARTAMA
A munkaképtelenség időtartama rovatba a napok számának pontos megjelölésével kell a munkaképtelenség időtartamát beírni.
Az eredeti jegyzőkönyvvel megegyező kódszámmal (84.) ellátott kódnégyzetbe a jegyzőkönyvön a munkáltató írja be a napok számának megfelelő kódszámot.
2.2. MUNKÁLTATÓI INDOKOLÁS A MÓDOSÍTÁSRÓL
E rovat lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató tájékoztatást adjon arról, hogy milyen különleges – a felgyógyulás elhúzódását jelző októl különböző – események, okok játszottak közre, amelyek a jegyzőkönyv kitöltését indokolták (pl. ismételten munkaképtelenné válás). A rovat kitöltése nem kötelező, ha a módosító munkabaleseti jegyzőkönyv felvételét kizárólag a munkaképtelenség időtartamának változása indokolja.
A „BALESETET VIZSGÁLÓ” és „A MUNKÁLTATÓ KÉPVISELŐJÉNEK” rovatok kitöltése általában megegyezik az eredeti jegyzőkönyv kitöltéséhez kapcsolódó kitöltési útmutatóban foglaltakkal. Ha időközben változás következik be a baleset vizsgálója vagy a munkáltató képviselője tekintetében, úgy e rovatokat nekik kell kitölteni és aláírni.
2.3. FELÜGYELŐI ZÁRADÉK
A jegyzőkönyvet az illetékes felügyeletre történő beérkezését követően kell felügyelői záradékkal ellátni, amely tartalmazza, hogy a felügyelő mikor gondoskodott a munkaképtelenség időtartamának regisztrálásáról, mikor csatolta a módosító jegyzőkönyvet az eredeti jegyzőkönyvhöz.
Példa a módosító munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésére:
A munkavállaló 2005. február 10. napján munkabalesetet szenvedett, aznaptól keresőképtelenné vált. Sérüléséből a tárgyhót követő március 8. napjáig (jegyzőkönyv beküldési határidő) nem gyógyult fel. Március 29. napján azonban munkába állt. Tevékenységét április 30. napjáig folytatta. Mivel nem gyógyult fel teljesen, orvosi javaslatra május 2. napján újabb műtétet hajtottak végre, majd rehabilitációs kezelést alkalmaztak. Emiatt ismét munkaképtelen volt, és csak június 6. napján kezdett újra dolgozni.
A helyes munkáltatói eljárás ez esetben:
A munkáltató:
– 2005. március 8. napjáig az OMMF-nek a baleset helyszíne szerint illetékes területi felügyelőségére eljuttatja a munkabaleseti jegyzőkönyvet, amelynek 84. kódnégyzetébe „A” betűt ír.
– Március 26. napja után – haladéktalanul –, de legkésőbb április 8. napjáig megküldi az „1. számú MÓDOSÍTÓ MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYV”-et. E jegyzőkönyv „A munkaképtelenség időtartama” rovatába a tényleges naptári napok számát – 47 – és az 5. kódszámot bejegyezte.
Mivel a munkavállaló ismételten munkaképtelenné vált, 2005. május 2. napjától az eseményt a munkabaleseti nyilvántartásban sorszám nélkül előjegyzi. Miután június 6. napjától újra dolgozni kezdett a munkavállaló, újabb jegyzőkönyv kitöltése indokolt.
– 2005. június 6. napja után haladéktalanul, de legkésőbb június 8. napjáig megküldi a „2. számú MÓDOSÍTÓ MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYV”-et. E jegyzőkönyv „A munkaképtelenség időtartama” rovatába a tényleges, összesített napok számát – 82 – és az 5. kódszámot bejegyezte.
A 2. számú jegyzőkönyv a „MUNKÁLTATÓI INDOKOLÁS A MÓDOSÍTÁSRÓL” rovatába a következőket jegyzi be.
X.Y. 2005. február 10. napján 7 óra 35 perckor bekövetkezett munkabalesetének következtében a munkaképtelenség időtartama a következők szerint alakult:
2005. február 10.–március 25. között (47 nap)
május 2 .–június 5. között (35 nap)
összesen: 82 nap
A fenti példa szerint a munkáltató egy munkabaleseti jegyzőkönyv (négy oldalas) és két (külön sorszámú) módosító munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltéséről és megküldéséről köteles gondoskodni.
