43/2011. (XII. 31.) KIM rendelet
2012.01.01.
„(1) Ez a rendelet az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrendben alkotható jogszabály kivételével a jogszabály tervezetének a megszerkesztésére és a megszövegezésére vonatkozó követelményeket határozza meg.”
2. § Az R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában jogszabály tervezetében jogszabályra vagy jogszabály rendelkezésére más jogszabály címének, más jogszabály szabályozási tárgykörének vagy a felhívni kívánt rendelkezések szabályozási tárgykörének a megjelölésével (a továbbiakban: rugalmas hivatkozás) kell hivatkozni, kivéve, ha ilyen módon a hivatkozott jogszabály vagy rendelkezés nem azonosítható egyértelműen. (2) Jogszabály tervezetében az Alaptörvény rendelkezésére az Alaptörvény merev hivatkozásával és a felhívni kívánt rendelkezések szabályozási tárgykörének a megjelölésével kell hivatkozni, kivéve, ha ilyen módon a hivatkozott rendelkezés nem azonosítható egyértelműen. Az Alaptörvényre jogszabály tervezete rugalmas hivatkozással nem hivatkozhat.”
„(2) Merev hivatkozásban Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései megjelölése „az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései”.”
„(2) A jogszabály tervezete az e rendeletben meghatározott esetekben, az alábbi sorrendben a következő logikai egységeket tartalmazhatja:
a) preambulum vagy bevezető rész,
b) általános rendelkezések,
c) részletes rendelkezések,
d) záró rendelkezések, ezen belül
da) törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet tervezete esetében felhatalmazó rendelkezések,
db) hatályba léptető rendelkezések,
dc) átmeneti rendelkezések,
de) törvény tervezete esetében a törvény vagy törvényi rendelkezés sarkalatosságára utaló rendelkezések,
df) a jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló rendelkezések,
dg) módosító rendelkezések,
dh) hatályon kívül helyező rendelkezések,
di) a hatályba nem lépésről szóló rendelkezések.”
5. § Az R. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
b) a társadalmi, politikai szempontból újszerű, jelentős törvény tervezetében
alkalmazható.
(2) Az Alaptörvényben megjelölt törvényhozási tárgykörben megalkotni kívánt törvény preambulumot tartalmaz. (3) A preambulumban
a) ismertethető a szabályozás előzménye, indoka és célja, valamint
b) rögzíthető olyan elvi, elméleti tétel, amelyet a törvénytervezet szakaszaiban a normatív tartalom hiánya miatt nem lehet rendezni.
(4) Az Alaptörvényben megjelölt törvényhozási tárgykörben megalkotni kívánt törvény tervezetének preambulumában utalni kell arra, hogy a törvényt az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására alkotja, valamint az Alaptörvény törvényhozási tárgykört megjelölő rendelkezésére merev hivatkozással hivatkozni kell. (5) A preambulumot a törvénytervezet első szakasza előtt, szerkezeti egységeken kívüli szövegként kell megjeleníteni.
(6) A preambulumban nem rögzíthető
a) a törvény részletes tartalma vagy
b) annak megállapítása, hogy a törvény valamely uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja.
„(4) Önkormányzati rendelet bevezető részében meg kell jelölni, ha az önkormányzati rendeletet a társulásban résztvevő helyi önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulásával vagy a társult képviselő-testület döntésének megfelelően alkotják meg.”
„(2) A kormányrendelet tervezetében a feladatkört az Alaptörvény 15. cikk megfelelő bekezdésére hivatkozva kell megjelölni.”
„58/A. § (1) Ha az önkormányzati rendelet megalkotásához a jogalkotásról szóló törvény alapján a társulásban résztvevő helyi önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulása szükséges, a bevezető részben a hozzájárulás tényére utalni kell. (2) Ha az önkormányzati rendelet megalkotására a jogalkotásról szóló törvény alapján a társult képviselő-testület döntése alapján kerül sor, a bevezető részben ennek tényére utalni kell.”
„XII/A. FEJEZET
UTALÁS A TÖRVÉNY VAGY TÖRVÉNYI RENDELKEZÉS SARKALATOSSÁGÁRA
87/A. § (1) Ha a törvény tervezete vagy annak valamely rendelkezése az Alaptörvény valamely rendelkezésének végrehajtását biztosítja, és az alapján sarkalatosnak minősül, ezt az Alaptörvény vonatkozó rendelkezésére hivatkozást tartalmazó sarkalatossági záradékban meg kell állapítani. (2) Ha a törvény tervezete vagy annak valamely rendelkezése az Alaptörvény valamely rendelkezésének végrehajtását más törvény módosítása útján biztosítja, és az alapján sarkalatosnak minősül, a módosító törvény tervezetében a) sarkalatossági záradékban kell megállapítani, hogy az adott módosító törvény tervezete vagy annak valamely rendelkezése sarkalatosnak minősül, és
b) a módosított törvény sarkalatossági záradékát módosítani kell, vagy azt sarkalatossági záradékkal kell kiegészíteni.
(3) Ha a törvény tervezete olyan törvényt módosít, amely – anélkül, hogy ezt sarkalatossági záradékban megállapítaná – az Alaptörvény valamely rendelkezésének végrehajtását biztosítja, és az alapján sarkalatosnak minősül, a törvény tervezetében a módosított törvényt sarkalatossági záradékkal kell kiegészíteni. Ebben az esetben a módosító törvény tervezetében erre vonatkozóan sarkalatossági záradékot nem kell elhelyezni. 87/B. § (1) A sarkalatossági záradékot – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a záró rendelkezések között egyetlen önálló szakaszban kell elhelyezni. (2) Ha a jogszabály átláthatósága azt szükségessé teszi, a sarkalatossági záradék az „Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés” című alcím alatt is elhelyezhető. 87/C. § (1) Ha a törvény tervezetének – a sarkalatossági záradék kivételével – valamennyi rendelkezése az Alaptörvény valamely rendelkezésének végrehajtását biztosítja, és az alapján az egész törvény sarkalatosnak minősül, a sarkalatossági záradék – az alábbi sorrendben – a) a sarkalatossági záradékot tartalmazó legalacsonyabb szintű szerkezeti egységre mint kivételre vonatkozó merev hivatkozást,
b) a végrehajtást biztosító és ez alapján sarkalatosnak minősülő törvényre vonatkozó merev hivatkozást,
c) az Alaptörvény azon rendelkezésére vonatkozó merev hivatkozást a birtokos személyjellel, amelynek a végrehajtását biztosítja, és amely alapján sarkalatosnak minősül, valamint d) az „alapján sarkalatosnak minősül” szöveget
foglalja magában.
(2) Ha a törvény tervezetének csak egy része biztosítja az Alaptörvény valamely rendelkezésének végrehajtását, és az alapján csak az a rész minősül sarkalatosnak, a sarkalatossági záradék – az alábbi sorrendben – a) a végrehajtást biztosító és ez alapján sarkalatosnak minősülő rendelkezésekre vonatkozó merev hivatkozást,
b) az Alaptörvény azon rendelkezésére vonatkozó merev hivatkozást a birtokos személyjellel, amelynek a végrehajtását biztosítja, és amely alapján sarkalatosnak minősül, valamint c) az „alapján sarkalatosnak minősül” szöveget
foglalja magában. A sarkalatossági záradékban a sarkalatossági záradékot tartalmazó legalacsonyabb szintű szerkezeti egységre sarkalatos rendelkezésként hivatkozni nem lehet.”
„129. § (1) A melléklet több szinten tagolható. (2) A melléklet tagolása során az első szint pozitív egész számokból képzett és arab számokkal kifejezett sorszámokkal megjelölt azonos szintű szerkezeti egységeket, minden további szint pedig az előző szintnek az adott szerkezeti egységeket tartalmazó szerkezeti egységének a megjelöléséhez szóköz nélkül kapcsolt pozitív egész számokból képzett és arab számokkal kifejezett sorszámokkal megjelölt azonos szintű szerkezeti egységekből áll.
(3) A melléklet szerkezeti egységeire merev hivatkozással a szerkezeti egység megjelölésével, az azt tartalmazó magasabb szintű szerkezeti egységek megjelölése nélkül, pontként kell hivatkozni.
(4) A melléklet a ponton belül
a) táblázatot vagy
b) idézetet
tartalmazhat.
(5) A táblázatot vagy idézetet tartalmazó pont további pontokra nem tagolható.
(6) Merev hivatkozásban a melléklet pontjára a pont megjelölését követően a „pont” kifejezéssel kell hivatkozni.”
11. § Az R. 136. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„136. § A módosító jogszabály tervezete kizárólag a következő logikai egységeket tartalmazhatja: a) a bevezető részt,
b) a módosító rendelkezéseket,
c) a hatályon kívül helyező rendelkezéseket,
d) a hatályba nem lépésről szóló rendelkezéseket,
e) a záró rendelkezéseket, ezen belül a következő sorrendben
ea) a hatályba léptető rendelkezéseket,
eb) az átmeneti rendelkezéseket,
ec) törvény tervezete esetében a törvény vagy törvényi rendelkezés sarkalatosságára utaló rendelkezéseket,
ed) az európai uniós követelményekre utaló rendelkezéseket.”
12. § Az R. 140. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„140. § A hatályon kívül helyező jogszabály tervezete kizárólag a következő logikai egységeket tartalmazhatja: a) a bevezető részt,
b) a hatályon kívül helyező rendelkezéseket,
c) a hatályba nem lépésről szóló rendelkezéseket,
d) a záró rendelkezéseket, ezen belül az alábbi sorrendben
da) a hatályba léptető rendelkezéseket,
db) az átmeneti rendelkezéseket,
dc) a hatályon kívül helyezéssel összefüggésben szükséges módosító rendelkezéseket,
dd) törvény tervezete esetében a törvény vagy törvényi rendelkezés sarkalatosságára utaló rendelkezéseket,
de) az európai uniós követelményekre utaló rendelkezéseket.”
(6) Az R. 25. § (1) bekezdésében a „minisztérium” szövegrész helyébe a „minisztérium, az önálló szabályozó szervek” szöveg lép.
(9) Az R. 55. § (4a) bekezdésében az „A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke rendeletének és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke” szövegrész helyébe az „Önálló szabályozó szerv vezetője” szöveg lép.
(10) Az R. 1. melléklet 7.3. pontjában a „véleményezésre” szövegrész helyébe a „véleményezésre, a hozzájárulásra és a társult képviselő-testület döntésére” szöveg lép.
16. § E rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
1. melléklet a 43/2011. (XII. 31.) KIM rendelethez
[Az (VAGY) az] Alaptörvény |
4.1.2.2. Az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezéseire vonatkozó merev hivatkozás
[Az (VAGY) az] Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései |
”
„6. Az Alaptörvény módosításának és az Alaptörvényben megjelölt törvényhozási tárgykörben megalkotni kívánt törvény tervezetének preambuluma
Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint módosítja: |
6.2. Az Alaptörvényben megjelölt törvényhozási tárgykörben megalkotni kívánt törvény tervezetének preambuluma 6.2.1. Az Alaptörvényben megjelölt törvényhozási tárgykörben megalkotni kívánt törvény tervezetének preambuluma a szabályozás indokára, céljára vonatkozó utalással
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy {a szabályozás indokára, céljára vonatkozó utalás} az Alaptörvény végrehajtására, {az Alaptörvényre vonatkozó merev hivatkozás} {a törvényhozási tárgykört tartalmazó szerkezeti egységre vonatkozó merev hivatkozás a birtokos személyjellel} alapján a következő törvényt alkotja: |
6.2.2. Az Alaptörvényben megjelölt törvényhozási tárgykörben megalkotni kívánt törvény tervezetének preambuluma a szabályozás indokára, céljára vonatkozó utalás nélkül
Az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, {az Alaptörvényre vonatkozó merev hivatkozás} {a törvényhozási tárgykört tartalmazó szerkezeti egységre vonatkozó merev hivatkozás a birtokos személyjellel} alapján a következő törvényt alkotja: |
”
„7.3.3. A hozzájárulásra vonatkozó hivatkozás felépítése
{a társulásban résztvevő helyi önkormányzat teljes megjelölése} [képviselő-testületének (VAGY) közgyűlésének] hozzájárulásával |
7.3.4. A társult képviselő-testület döntésére vonatkozó hivatkozás felépítése
{a társulásban résztvevő helyi önkormányzatok teljes megjelölése} társult képviselő-testülete döntésének megfelelően |
”
„7.4. Az eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott jogszabályok tervezete bevezető részének a felépítése
7.4.1. Az eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet tervezete bevezető részének a felépítése
A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény {az Alaptörvény feladatkört megállapító szerkezeti egységére vonatkozó hivatkozás}[-ában (VAGY) -ében (VAGY) -jában] meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: |
7.4.2. Az eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott miniszterelnöki rendelet tervezete bevezető részének a felépítése
Az Alaptörvény 16. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörömben eljárva a következőket rendelem el: |
7.4.3. Az eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott önkormányzati rendelet tervezete bevezető részének a felépítése
{a rendelet megalkotójának teljes megjelölése} az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, [az Alaptörvény (VAGY) {a helyi önkormányzatokról szóló törvényre vonatkozó merev hivatkozás}]
{[az Alaptörvény (VAGY) a helyi önkormányzatokról szóló törvény] feladatkört megállapító szerkezeti egységére vagy egységeire vonatkozó hivatkozás}[-ában (VAGY) -ében (VAGY) -jában] meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: |
”
„8.8.1. Meghatározott határnapig megalkotható rendelet alkotására szóló felhatalmazó rendelkezés időbeli korlátjának megjelölése a rendeletalkotás aktusára utaló kifejezéshez kapcsolódóan
[...] {a rendelet megalkotására nyitva álló határnap}-ig rendeletben [állapítsa meg (VAGY) állapítsák meg (VAGY) szabályozza (VAGY) szabályozzák]. |
8.8.2. Határozott időre szóló felhatalmazó rendelkezés megjelölése a rendeletalkotás aktusára utaló kifejezéshez kapcsolódóan
[...] legkésőbb {a rendelet megalkotására nyitva álló határnap}-ig hatályos rendeletben [állapítsa meg (VAGY) állapítsák meg (VAGY) szabályozza (VAGY) szabályozzák]. |
”
„10. A sarkalatossági záradék felépítése
10.1. A sarkalatossági záradék felépítése, ha a sarkalatossági záradék kivételével az egész törvény sarkalatosnak minősül
{a szakasz száma}. § E {a sarkalatossági záradékot tartalmazó szerkezeti egységre vonatkozó merev hivatkozás} kivételével ez a törvény {az Alaptörvény azon rendelkezésére vonatkozó merev hivatkozás, amely alapján a törvény sarkalatosnak minősül}{a birtokos személyjel} alapján sarkalatosnak minősül. |
10.2. A sarkalatossági záradék felépítése, ha a törvénynek csak egy része minősül sarkalatosnak
{a szakasz száma}. § {a sarkalatosnak minősülő szerkezeti egységére vonatkozó merev hivatkozás}{az Alaptörvény azon rendelkezésére vonatkozó merev hivatkozás, amely alapján a törvény vonatkozó rendelkezései sarkalatosnak minősülnek}{a birtokos személyjel} alapján sarkalatosnak minősül. |
”
