5/2011. (IX. 23.) ÁSZ utasítás
5/2011. (IX. 23.) ÁSZ utasítás
az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az Állami Számvevőszék alapadatai
1. § (1) Az Állami Számvevőszék önálló jogi személyiséggel rendelkező központi költségvetési szerv, amelyet a Magyar Köztársaság Országgyűlése az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésével, 1990. január 1-jei hatállyal hozott létre.
(2) Az Állami Számvevőszék többször módosított Alapító Okiratának kelte: 2005. március 31., azonosítója: A-50-014/2005.
(3)2 Az Állami Számvevőszék alapvető azonosító adatai a következők:
a) a költségvetési szerv megnevezése: Állami Számvevőszék,
b) a költségvetési szerv hivatalos rövidített megnevezése: ÁSZ,
c) angol megnevezése: State Audit Office of Hungary,
d) német megnevezése: Ungarischer Staatsrechnungshof,
e) francia megnevezése: Bureau National D’Audit de la Hongrie,
f) |
orosz megnevezése: |
|
,g) székhelye: 1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.,
h) levelezési címe: 1364 Budapest, Postafiók 54.,
i) vezetője (a fejezetet irányító szerv vezetője): az Állami Számvevőszék elnöke,
j) törzskönyvi nyilvántartási száma: 324766,
k) statisztikai számjele: 15324762-8411-311-01,
l) adóigazgatási azonosító száma: 15324762-2-41,
m) társadalombiztosítási törzsszáma: 91111,
n) államháztartási azonosító száma: 033572,
o) Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nyilvántartási szám: SZT-33640,
p) gazdálkodási jogköre: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv,
q) számlavezetője: Magyar Államkincstár,
r) előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-01483257-00000000,
s) szakfeladat száma és megnevezése: 841113 Államhatalmi és autonóm szervek tevékenysége,
t)
(4) Az Állami Számvevőszék fővárosi telephelyeinek, a Számvevői Iroda ellenőrzési irodáinak címjegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
(5)3
Az Állami Számvevőszék feladatai és hatáskörei
2. § (1) Az Állami Számvevőszék alapfeladata az államháztartás forrásainak, azok felhasználásának, valamint az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásnak az ellenőrzése.
(2)4 Tevékenysége keretében az Állami Számvevőszék az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: ÁSZtv.) 5. §-ában nevesített ellenőrzési feladatokon kívül végzi az egyéb törvényekben előírt feladatait, így különösen:
a) ellenőrzi a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet, a tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél, a Magyar Fejlesztési Banknál, valamint az állami vagyonért felelős miniszter által megbízott szervezetnél,
b) ellenőrzi a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap működését és gazdálkodását,
c) elvégzi az Országos Betétbiztosítási Alap pénzügyi számviteli ellenőrzését,
d) ellenőrzi az európai területi társulás gazdálkodásának törvényességét,
e) felülvizsgálja a fővárosi önkormányzat tárgyévre vonatkozó forrásmegosztási rendeletét,
f) ellenőrzi a választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását,
g) ellenőrzi a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvény végrehajtásával összefüggő pénzügyi elszámolásokat.
(3)5 Tevékenysége keretében az Állami Számvevőszék elnöke, vagy az elnök által átruházott hatáskörben eljáró személy a következő javaslattételi és kezdeményező feladatokat látja el:
a) javaslatot tesz az elkülönített állami pénzalapok könyvvizsgálójára külön normatív utasításba foglalt eljárási rend szerint,
b) az elnök tagokat delegál a Közszolgálati Költségvetési Tanácsba, valamint minden olyan testületbe, amelyben az Állami Számvevőszék képviselőinek részvételét jogszabály írja elő, továbbá
c) szükség szerint eljárást kezdeményez mindazon szerveknél, amelyeknél a vonatkozó törvények erre lehetőséget biztosítanak, így különösen az Alkotmánybíróságnál, az ügyészségnél, a bíróságnál, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál, a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál.
(4)6 Az Állami Számvevőszék elnökének a jogszabályok előkészítésében való közreműködését az Állami Számvevőszék belső egységei az ügyrendekben foglalt munkamegosztás szerint segítik.
(5)7 Tevékenysége keretében az Állami Számvevőszék a következő véleményezési feladatokat látja el:
a) véleményezi az államháztartási belső kontrollrendszerek fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával, valamint a belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi standardokkal összhangban lévő ellenőrzési módszerek fejlesztésével kapcsolatos feladatokat,
b) értékeli az államháztartás számviteli rendjének betartását, az államháztartás belső kontrollrendszerének működését,
c) véleményezi a könyvvizsgálói kamarai tag költségvetési könyvvizsgáló minősítését,
d) véleményezi a Magyar Nemzeti Bank könyvvizsgálójának megválasztását, illetve visszahívását.
(6)8 Az Állami Számvevőszék tevékenysége körében – kapacitásai időleges kihasználása érdekében – az alábbi tevékenységeket végezheti, amennyiben azok az éves ellenőrzési tervének teljesítését nem veszélyeztetik:
a) az Állami Számvevőszék alaptevékenységével megegyező, illetve ahhoz kapcsolódó, pályázati úton elnyert külső forrás felhasználásával megvalósuló tevékenységet folytathat, valamint
b) módszertani szakirányítást végezhet.
(7) Az Állami Számvevőszék feladatainak megvalósítása során figyelembe veszi az ENSZ Közgazdasági és Jogi Tanácsa mellé rendelt nem kormányközi, konzultatív jogú szervezet, az INTOSAI (International Organization of Supreme Audit Institutions, Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete) 1977. évi kongresszusán Limában elfogadott nyilatkozatot (Lima Declaration of Guidelines on Auditing Precepts).
(8)9 Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzések során irányadóként fogadja el a nemzetközi szervezetek, így az INTOSAI, az EUROSAI (European Organization of Supreme Audit Institutions, a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Európai Szervezete), az EURORAI (European Organization of Regional External Public Finance Audit Institutions, Regionális Külső Pénzügyi Ellenőrző Intézmények Európai Szervezete), az IFAC (International Federation of Accountants, Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége) ellenőrzésekre vonatkozó irányelveiben, szabályzataiban, módszertani útmutatóiban foglaltakat.
(9) Az Állami Számvevőszék vállalkozási tevékenységet nem folytat.
AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK SZERVEZETE
Általános szabályok
Az Állami Számvevőszék vezetése és egységei10
3. § (1)11 Az Állami Számvevőszék az elnök egyszemélyi felelős vezetésével működik. Az elnök vezetői felelőssége valamennyi számvevőszéki alkalmazott saját feladat – és hatáskörébe tartozóan viselt felelősségén alapul.
(2)12 Az alelnök az elnök általános helyettese, az elnök irányításával látja el feladatait, jogosítványai az elnök jogosítványain alapulnak. Az alelnök az elnök akadályoztatása esetén az elnököt teljes jogkörrel helyettesíti és ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály az elnök részére megállapít.
(3) Az Állami Számvevőszék egységes gazdasági szervezetként működik.
(4)13 Az Állami Számvevőszék egységes hivatali szervezetében vezetési törzskari, felügyeleti, közvetlen ellenőrzést végző, támogatási, valamint alap kiszolgáló funkciók szerint, a jelen szabályzat 2. mellékletében jelölt szervezeti struktúrában, az ott megnevezett munkakörök szerint irányított belső egységek működnek.
(5)14 Az Állami Számvevőszék egységeit a jelen utasításban szabályozott munkamegosztás szerint a számvevő vezetők irányítják, illetve vezetik.
(5a)15 Az Állami Számvevőszéknél egységes hivatali szervezet működik. A hivatali szervezetben egységes humánerőforrás kapacitás gazdálkodás történik. Az Állami Számvevőszéknél foglalkoztatott számvevők és a titkárnői feladatot ellátó közszolgálati jogviszonyban lévő alkalmazottak a Számvevői Iroda állományában látják el feladataikat. Ez alól kivételt képeznek a vezetői feladatot ellátó számvevők, belső ellenőrzést végző számvevők, a jogi megfelelőségi elemzést végző számvevő, az alelnöki egyedi ügyek gazdája. A feladat ellátási szükséglethez igazodóan az egységekben a humánerőforrás biztosítása munkáltatói utasítás alapján, a Számvevői Irodáról történő átcsoportosítással történik.
(6) Az ellenőrzéseket a Számvevői Irodából – az ellenőrzési kompetenciáik szerint – kijelölt számvevők, továbbá megbízott külső szakértők végzik.
(7) Az Állami Számvevőszék szervezeti felépítését és a szervezet irányítási rendjét a 2. melléklet tartalmazza.
Az Állami Számvevőszék választott vezető tisztségviselői
Az elnök, alelnök
4. § Az Állami Számvevőszék Országgyűlés által választott vezető tisztségviselői az elnök és az alelnök.
Az Állami Számvevőszék számvevő vezetői
A főtitkár
5. § (1)16 A főtitkár felelős az irányítása alá tartozó egység tevékenységéért, annak jogszerű és hatékony működéséért, feladatainak maradéktalan ellátásáért. A főtitkár az általa irányított egység tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja az elnököt és az alelnököt.
(2)17 A főtitkár az általa irányított egység feladatainak végrehajtása érdekében:
a)18 meghatározza a egység feladattervét,
b)19 megállapítja a egység vezetője és a beosztottak feladatait, gondoskodik a munkaköri leírások elkészítéséről és kiadásáról, ellenőrzi a feladatok végrehajtását,
c)20 a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben munkakapcsolatot tart és képviseli az általa irányított egységet,
d)21 kiadmányozási jogot gyakorol az általa irányított egység tekintetében,
e)22 munkáltatói jogokat gyakorol a 36. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, figyelemmel kíséri és elősegíti a dolgozók szakmai fejlődését,
f)23 munkaértekezleteket tart,
g)24 a egység feladatkörébe tartozó esetekben szakértői megbízási szerződéseket köt,
h)25 indokolt esetben az általa irányított egység feladatainak végrehajtása érdekében átirányítást hajt végre,
i)26 ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az elnök állandó vagy eseti jelleggel feladatkörébe utal,
j)27 ellátja mindazokat az eseti képviseleti feladatokat, amelyekkel az elnök megbízza.
(3) A főtitkár véleményezi az Állami Számvevőszék munkatársainak személyét érintően felmerült etikai ügyeket.
(4)28 A főtitkárt távollétében, illetve akadályoztatása esetén – az elnök jóváhagyásával – az általa irányított egység vezetője helyettesíti.
A számvevő főigazgató
6. § (1)29 A számvevő főigazgató – kivéve az e paragrafuson belüli rendelkezések alól azt a felügyeleti vezetőt, aki a felügyeleti vezetői megbízatása időtartamára főigazgatói kinevezést kapott – irányítja az alárendelt egységek tevékenységét, felelős azok jogszerű és hatékony működéséért, feladataik maradéktalan ellátásáért. A főigazgató az általa irányított egységek tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja az elnököt és az alelnököt.
(2) A számvevő főigazgató az általa irányított funkcionális egységek feladatainak végrehajtása érdekében:
a)30 meghatározza az általa irányított egységek ügyrendjét, feladattervét,
b)31 megállapítja a egységek vezetőinek és a beosztottaknak a feladatait, gondoskodik a munkaköri leírások elkészítéséről és kiadásáról, ellenőrzi a feladatok végrehajtását,
c)32 a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben munkakapcsolatot tart és képviseli az általa irányított egységet,
d)33 kiadmányozási jogot gyakorol, amit a 35. §-ban foglaltak szerint az általa irányított egység vezetőjére átruházhat, ez azonban nem jelenti a egység munkájáért való felelősség átruházását,
e)34 munkáltatói jogkört gyakorol a 36. §-ban foglaltak szerint, figyelemmel kíséri és elősegíti a dolgozók szakmai fejlődését,
f)35 a egység feladatkörébe tartozó esetekben szakértői megbízási szerződéseket köt,
g)36 továbbá a 3. § (6) bekezdésben szabályozott humán – erőforrás kapacitás gazdálkodás keretében a vezetők írásban megküldött humán erőforrás szükséglet igénybejelentése alapján – az elnök tájékoztatását követően – feladat ellátáshoz rendelt átcsoportosítást hajt végre a Számvevői Iroda humánerőforrás kapacitásai köréből a szükséges kompetencia szerint.
h) vezetői és munkaértekezleteket tart,
i) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az elnök állandó, vagy eseti jelleggel feladatkörébe utal,
j) feladatkörében – az elnök által szabályozott módon – képviseli az Állami Számvevőszéket.
(3) Az ellenőrzési tevékenység tekintetében a számvevő főigazgató a (2) bekezdésben meghatározott feladatokon túlmenően:
a) témajavaslatot tesz az Állami Számvevőszék ellenőrzéseire,
b) javaslatot tesz az Állami Számvevőszék feladattervének összeállításához,
c)37 felelős az irányítása alá tartozó egység által végzett ellenőrzések előkészítéséért, megszervezéséért és végrehajtásáért, a Vizsgálati Dokumentációs Rendszer működtetéséből adódó feladatok végrehajtásáért,
d) felelős a minőségbiztosítás rendszerének működtetésével összefüggő feladatok ellátásáért,
e) közreműködik az Állami Számvevőszék éves tevékenységéről szóló beszámoló elkészítésében,
f) koordinálja a felelősségi körébe tartozó tevékenység szakmai, módszertani feladatainak kialakítását és továbbfejlesztését,
g) az irányítása alá tartozó tevékenység körében készített kiadvány szaklektoraként felelős a kiadvány tartalmáért, amelyről ellenjegyzésével ellátott, a kiadvány szakmai tartalmát hitelesítő tanúsítványt állít ki.
(4)38 A számvevő főigazgatót távollétében, illetve akadályoztatása esetén – az elnök jóváhagyásával – az általa kijelölt egység vezetője helyettesíti az ügyrendben és a munkaköri leírásban meghatározottak szerint.
(5)39 Az Erőforrás-gazdálkodási főigazgató az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feladatokon túlmenően
a) javaslatot tesz az elnöknek számvevői kompetencia körök kialakítására és a kompetencia gazdai feladatokat ellátó személyek kijelölésére,
b) az elnök egyetértésével megbízza a kompetencia gazdákat,
c) az ellenőrzéshez kijelöli a kapacitást,
d) szakértői megbízásra szerződést köt,
e) kiadmányozza az ÁSZtv. 6. §-ában jelölt jogszabályok tervezetére vonatkozó véleményt.
A számvevő igazgató
7. § (1)40 Az elnök a vezetési törzskari funkciót, az alap kiszolgáló funkciót ellátó, valamint az ellenőrzési tevékenységet végző, vagy azt támogató egységek vezetésére, irányítására, továbbá más, ügyrendben meghatározott tevékenység ellátására számvevő igazgatót nevezhet ki.
(2)41 A vezetési törzskari funkciót ellátó egységek vezetésére elnöki igazgató, az alap kiszolgáló funkciót ellátó egységek vezetésére gazdasági igazgató, az ellenőrzéssel összefüggő tevékenységet végző egységekhez felügyeleti vezetők nevezhetők ki. Az ellenőrzés felügyeleti vezetőjét az elnök jelöli ki. A felügyeleti vezetőnek megbízatása időtartamára az elnök számvevő osztályvezető–főtanácsos, számvevő igazgató-helyettes, számvevő igazgató és számvevő főigazgató kinevezést adhat.
(3)42 A számvevő igazgató – amennyiben egységet vezet – irányítja az alárendelt egységek tevékenységét, felelős annak jogszerű és hatékony működéséért, feladatainak maradéktalan ellátásáért. A számvevő igazgató az általa irányított egységek tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja a közvetlen felettes vezetőjét.
(4)43 A számvevő igazgató feladatkörében – az elnök által szabályozott módon – képviseli az Állami Számvevőszéket.
(4a)44 A tervezési igazgató feladatait az Erőforrás-gazdálkodási főigazgató közvetlen irányításával látja el. Feladatkörében
a) jelen szabályzatban részletezettek szerint felel az Állami Számvevőszék ellenőrzési tervjavaslatának elkészítéséért,
b) az Állami Számvevőszék munkája tudományos megalapozottságának fejlesztése érdekében elemző tevékenységet végez
(5)45 Az elnöki igazgató a (3)–(4) bekezdésben foglaltakon kívül az általa irányított egység feladatainak végrehajtása érdekében:
a) meghatározza az általa irányított igazgatóság ügyrendjét, feladattervét,
b)46 megállapítja az irányítási jogkörébe utalt egységek vezetőinek feladatait, gondoskodik a munkaköri leírások elkészítéséről és kiadásáról; a vezetők esetében közvetlenül, az egységekben dolgozó munkatársak esetében vezetőik útján ellenőrzi a feladatok végrehajtását
c)47 ellátja az elnöki titkársági és igazgatási feladatokat végző egység útján – a jogi támogatói feladatokat végző egység, valamint a tárgykör szerint érintett más egységek közreműködésével – a szervezetirányítás témakörében készítendő, az elnök által kiadmányozott belső irányítási eszközök (utasítások, intézkedések, szabályzatok) előkészítésével, koordinálásával, valamint kiadmányozás előtti felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat, továbbá a 34. § alapján kiadott utasítások, intézkedések, ügyrendek, körlevelek hatályos szövegének naprakész nyilvántartását,
d)48 ellátja a szervezeti koordinációs feladatokat végző egység útján az Állami Számvevőszék ellenőrzési folyamatának és tevékenységének koordinálásával, nyomon követésével, monitoring elemzésével kapcsolatos, valamint a vezetői információs rendszernek az egység ügyrendjében meghatározott fórumainak működtetésével kapcsolatos feladatokat,
e)49 a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben munkakapcsolatot tart és képviseli az igazgatóságot, ennek keretében részt vesz az országgyűlési bizottság(ok) ülésein, illetve kijelöli esetenként az általa irányított egység(ek) részéről a résztvevőket,
f) kiadmányozási jogot gyakorol; azok egy részét a 35. §-ban foglaltak szerint az igazgatóságon belüli vezetőkre átruházhatja, ez azonban nem jelenti az igazgatóság munkájáért való felelősség átruházását,
g) munkáltatói jogokat gyakorol a 36. §-ban foglaltak szerint; figyelemmel kíséri és elősegíti a dolgozók szakmai fejlődését,
h) az igazgatóság feladatkörébe tartozó esetekben szakértői megbízási szerződéseket köt,
i) munkáltatói jogkörében eljárva az igazgatóságon belül, valamint ellenőrzési feladatok végrehajtásában való közreműködés érdekében az igazgatóságon kívülre átirányítást hajt végre,
j) vezetői és munkaértekezleteket tart,
k) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az elnök állandó, vagy eseti jelleggel feladatkörébe utal.
(6) A gazdasági igazgató feladatait az elnök közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el, gazdasági intézkedéseket hoz, ellenjegyzési jogot gyakorol és e jog gyakorlására írásban más személyt is kijelölhet.
(7)50 A gazdasági igazgató a (3)–(5) bekezdésben foglaltakon kívül – az (5) bekezdés c) és d) pontja kivételével – az általa irányított egységgel az alábbi feladatokat látja el:
a) irányítja és felügyeli az Állami Számvevőszék mint fejezetet irányító szerv központi és fejezeti kezelésű előirányzatai tekintetében a gazdálkodással, a könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat,
b) az Állami Számvevőszék költségvetésének tervezése, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítése, az előirányzatokkal való gazdálkodás koordinálása és végzése, pénzügyi irányítás gyakorlása,
c) felelős az intézményi gazdálkodással, könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátásáért, ennek keretében gondoskodik az illetmény-számfejtési, a munkaügyi, a társadalombiztosítási, a finanszírozási, a pénzügyi, a nyilvántartási és a számviteli feladatok ellátásáról,
d) vezeti az Állami Számvevőszék gazdasági szervezetét,
e) feladata az informatikai és telekommunikációs rendszer tervezése, fejlesztése, annak realizálása, a rendszerek működtetése, valamint közreműködés az informatikai oktatási tevékenység ellátásában, gondoskodik a Hivatali Kapu működtetéséről, adatkezelői feladat- és jogkörében eljárva kapcsolattartó személyt jelöl ki, illetve a kijelölést visszavonja,
f) irányítja a működtetéssel, az üzemeltetéssel, és a vagyongazdálkodás körében a beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatok ellátását. Ennek keretében gondoskodik az Állami Számvevőszék vagyonkezelésében lévő ingatlanok és eszközök működtetési, nyilvántartási, leltározási, selejtezési feladatai ellátásáról, valamint a beruházási, felújítási tevékenység tervezéséről és elvégzéséről,
g)51 gondoskodik az általa irányított egységek feladatkörébe tartozó irányítási eszközök előkészítéséről,
h)52
(8)53 Az ellenőrzési tevékenységet végző, illetve az ellenőrzési tevékenységet támogató egységekhez kinevezett számvevő igazgatók további feladatai megegyeznek a rájuk, továbbá az irányításuk, illetve vezetésük alatt álló egységekre vonatkozóan az ügyrendben meghatározott feladatkörökkel, valamint kiegészülnek az ellenőrzés rendjéről szóló fejezetben foglaltakkal.
(9) A számvevő igazgatót távollétében, illetve akadályoztatása esetén – az elnök jóváhagyásával – a kijelölt számvevő vezető helyettesíti.
A számvevő igazgatóhelyettes
8. § (1) A számvevő igazgatóhelyettes elvégzi mindazokat az állandó, rendszeres vagy eseti feladatokat, amelyekkel a munkahelyi felettes vezetője megbízza, és gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a jelen utasítás és az ügyrend részére előír.
(2)54 A számvevő igazgatóhelyettes, amennyiben egységet irányít, felelős annak jogszerű és hatékony működéséért, feladatainak maradéktalan ellátásáért. A számvevő igazgatóhelyettes az általa irányított egység(ek) tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja a közvetlen felettes vezetőjét.
(3)55 A számvevő igazgatóhelyettes helyettesítése az ügyrendben a egységre irányadó helyettesítési rend szerint történik.
A számvevő osztályvezető-főtanácsos
9. § (1)56 A számvevő osztályvezető-főtanácsos vezeti az alárendelt egységet, felelős annak jogszerű és hatékony működéséért, feladatainak maradéktalan ellátásáért.
(2)57 A számvevő osztályvezető-főtanácsos megállapítja a egység beosztott dolgozóinak a feladatait, gondoskodik a munkaköri leírások elkészítéséről és kiadásáról, ellenőrzi a feladatok végrehajtását.
(3)58 A számvevő osztályvezető-főtanácsos az általa irányított egység tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja a közvetlen felettes vezetőjét.
(4)59 A számvevő osztályvezető-főtanácsos helyettesítése az ügyrendben a egységre irányadó helyettesítési rend szerint történik.
(5)60 A számvevő osztályvezető-főtanácsos az általa vezetett egység feladatainak végrehajtása érdekében:
a)61 közreműködik az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségeinek megvalósításában, gondoskodik a egység feladatkörébe tartozó tevékenységek eredményes ellátásáról,
b)62 a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben munkakapcsolatot tart és képviseli az általa irányított egységet,
c) átruházott hatáskörben az ügyrendben meghatározott módon a 35–36. §-ban foglaltak szerint kiadmányozási és munkáltatói jogokat gyakorol,
d) munkaértekezletet tart,
e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a felettes vezetője megbízza.
(6) A számvevő osztályvezető-főtanácsos feladatkörében – az elnök által szabályozott módon – képviseli az Állami Számvevőszéket.
A felügyeleti vezető
10. § (1)63 A felügyeleti vezetőt az elnök jelöli ki. Ha az elnök a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérő feladattal bízza meg az ellenőrzéshez kapcsolódóan a felügyeleti vezetőt, akkor azt a kijelöléssel egyidejűleg külön megnevezi és a vonatkozó irányítási eszközökben „Megnevezett Felügyeleti Vezető”-ként van jelölve.
(2)64 A felügyeleti vezető felügyeli és koordinálja az ellenőrzésvezetői feladatkört ellátó számvevő tevékenységét, az ellenőrzés folyamatát, az ellenőrzési program végrehajtását.
(3)65 E feladatkörében a felügyeleti vezető különösen
a) az ellenőrzési program elnök általi jóváhagyását követően szükség esetén a jóváhagyónál kezdeményezi annak módosítását, kiegészítését,
b) felel az ellenőrzött szervezettől való adatkérés szabályosságáért,
c) az ÁSZtv. 28.§-ában szabályozott közreműködési kötelezettség megszegése esetén – az ÁSZtv. 33. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezésekre tekintettel – megteszi a szükséges intézkedéseket,
d) az ellenőrzött szervezettel kapcsolatot tart, az ellenőrzés keretében képviseli az Állami Számvevőszéket,
e) értékeli az ellenőrzésvezető tevékenységét az ellenőrzési program végrehajtása tekintetében, különösen az ellenőrzési program irányultság, a szabályosság és a határidők betartása szempontjából,
f) közreműködik az ellenőrzött szervezet által megküldött intézkedési terv értékelésében, továbbá az ellenőrzési jelentések hasznosítása érdekében javaslatot tesz az ellenőrzések által feltárt hiányosságok, szabálytalanságok utóellenőrzésére,
g) a felügyeleti vezetőnek joga van az ellenőrzés folyamatáról tájékozódni, az ellenőrzéssel kapcsolatos kérdésekben egyeztetést kezdeményezni és véleményt adni; az ellenőrzés célszerinti végrehajtását veszélyeztető körülményekről köteles tájékoztatni az elnököt.
h) gondoskodik az ellenőrzési tapasztalatok módszertan-fejlesztési, képzési célokra, valamint a jó gyakorlat kialakítása érdekében történő felhasználásáról,
i) átruházott hatáskörben a 35. §-ban foglaltak szerint kiadmányozási jogot gyakorol.
j) ellátja az általa felügyelt ellenőrzések utógondozását.
(4)66 A felügyeleti vezető kiadmányozza a 35. § (21) bekezdésében foglalt dokumentumokat.
(5) A felügyeleti vezetőt távollétében, akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt másik felügyeleti vezető helyettesíti.
(6) A felügyeleti vezető az ellenőrzésvezetővel mellérendeltségi viszonyban áll.
(7)67 A felügyeleti vezető felelős az általa felügyelt ellenőrzéseknél a kapcsolattartásért, az ÁSZtv. 27–28. § – a szerinti adatkérés, adatbetekintés, adatkezelés szabályosságának felügyeletéért, az ellenőrzési megállapítások megalapozottságáért, az Elemző iroda bevonásával a feltárt hiányosságok, szabálytalanságok megszüntetése érdekében teendő intézkedések megfogalmazásáért, az ellenőrzésvezető helyettesítéséért, a programban vállalt feladatok betartásának vonatkozásában az ellenőrzésvezető munkájának értékeléséért.
(8) A felügyeleti vezető feladatkörében – az elnök által szabályozott módon – képviseli az Állami Számvevőszéket.
Az ellenőrzés-vezető
11. § (1)68 Az ellenőrzés vezetőjét az elnök bízza meg a jelen szabályzat 56. § (4)–(5) bekezdéseiben megállapított eljárásrend szerint.
(2) Ha az ellenőrzés vezetője nem osztályvezetőként kap ellenőrzés-vezetői megbízást, akkor az általa vezetett ellenőrzés idejére a 9. §-ban foglalt feladatokat is ellátja, hatásköröket gyakorolja.
(3) Az ellenőrzés vezetője a 9. §-ban foglaltakon túlmenően:
a) ellenőrzés-vezetői feladata körében felelős az ellenőrzési dokumentumok Vizsgálati Dokumentációs Rendszerben történő rögzítéséért,
b) szükség szerint kezdeményezi minőségbiztosítási eljárás lefolytatását,
c)69 személyes (jogi) felelősség felvetés szükségességének észlelése esetén haladéktalanul köteles állásfoglalást kérni a jogi támogatói feladatokat ellátó egységtől az előírt eljárási rend szerint,
d) értékeli az ellenőrzésben részt vevő számvevő ellenőrzési tevékenységét.
(4)70 Az ellenőrzés vezető felelős
a) a jóváhagyott ellenőrzési program végrehajtásának előkészítéséért, a helyszíni ellenőrzés megszervezéséért, az ellenőrzési feladatok összehangolásáért és eredményes lefolytatásáért,
b) az ellenőrzési program célra tartott, szabályos és határidőben történő maradéktalan végrehajtásáért,
c) a számvevői munka napi rendszerességű, operatív koordinálásáért, az ellenőrzés során felmerülő problémák felügyeleti vezető részére történő dokumentált továbbításáért. Ha az ellenőrzési program végrehajtásában az ellenőrzési vezető és a felügyeleti vezető között általuk fel nem oldható véleménykülönbség alakul ki, akkor a véleménykülönbség feloldására az elnök által esetileg kijelölt mediátor (személy,vagy bizottság) működik közre. Ennek eredménytelensége esetén a mediátor a véleménykülönbség feloldására javaslatot tesz az elnöknek,
d) a számvevőszéki jelentés tervezetének elkészítéséért, a jelentéstervezet adatainak és ténymegállapításainak valódiságáért és helytállóságáért.
(5) Az ellenőrzés-vezetőt távollétében, illetve akadályoztatása esetén az illetékes felügyeleti vezető helyettesíti.
(6)71 Az ÁSZtv. 16. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az ellenőrzést vezető számvevő osztályvezető-főtanácsosi besorolásnak megfelelő jogosítványait és illetményét az elnök a megbízólevélben állapítja meg.
(7)72 Amennyiben az ellenőrzésvezető megbízatása idejére számvevő osztályvezető főtanácsosi besorolásnak megfelelő illetményre jogosult, a megbízólevélben meghatározott időtartamra – ez ellenőrzés megkezdésének hónapja első napjától az ellenőrzés befejezése hónapjának utolsó napjáig – kell számára az új besorolás szerinti illetményt számfejteni.
12. §73
A projektvezető
13. § Az Állami Számvevőszék által – európai uniós, valamint egyéb forrásból – megvalósítandó projekt vezetője a külön projekt végrehajtására kiadott belső irányítási eszközben meghatározott jogállásban, a kijelölt cél megvalósítása érdekében végzi feladatait, irányítja a projekt végrehajtását.
Az Állami Számvevőszék nem vezető beosztású munkavállalói
A számvevő
14. § (1) A számvevő közreműködik az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségeinek megfelelő feladatok megvalósításában, köteles az ügyrendben, valamint a munkaköri leírásában, illetve az ellenőrzési, valamint a feladattervben szereplő feladatait ellátni, a felettes vezetője által adott munkaköri utasításokat teljesíteni.
(2) A számvevő felelős a feladatkörébe tartozó feladatok jogszerű, pontos, maradéktalan, hatékony, hivatásszerű példamutatással és a közérdek iránti elkötelezettséggel történő ellátásáért.
(3)74 Az ellenőrzést végző számvevő feladatai – az ÁSZtv.-ben foglaltak alapján – különösen:
a) közreműködik az ellenőrzések előkészítésében, felkészül az ellenőrzési programban szereplő feladatainak megvalósítására,
b) szakmai meggyőződése és tapasztalatai alapján az ellenőrzési program kiegészítését, módosítását kezdeményezheti,
c) az ellenőrzési programnak és az adott ellenőrzési típusok szerinti követelményeknek megfelelően hajtja végre az ellenőrzési feladatait; az ellenőrzési tapasztalatait írásba foglalja és az ellenőrzés vezetőjének átadja,
d) a felelősség megállapítását, illetve megállapításának szükségességét, bűncselekmény gyanúját, a pazarló, illetve rendeltetésellenes pénzfelhasználást, a súlyos kárt okozó szabályszegést haladéktalanul közli az ellenőrzés vezetőjével.
(4) A számvevői besoroláshoz tartozó munkaköröket és feladatköröket az 1. függelék tartalmazza.
(5) A számvevő részére cím adományozását és visszavonását munkahelyi felettes vezetője kezdeményezheti, amelyet a számvevő teljesítményértékelésével kell alátámasztani.
A számvevő gyakornok
15. § (1) Az Állami Számvevőszéknél létesített számvevő gyakornoki jogviszony határozott időre jön létre. Az ÁSZtv. hatálybalépését megelőzően létesített gyakornoki jogviszonyra a kinevezési okiratban foglalt időtartam továbbra is irányadó.
(2) A számvevő gyakornokokra a jogszabályokban, illetve a jelen szabályzatban foglalt eltéréseket figyelembe véve, a számvevők foglalkoztatási viszonyára vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
(3) A számvevő gyakornokot a gyakornoki idő alatt az alapszabadságon felül pótszabadság nem illeti meg.
(4) A határozott időre kinevezett számvevő gyakornokkal tanulmányi szerződés nem köthető.
Mentori rendszer
16. § (1) Az Állami Számvevőszék a társadalmi felelősségvállalás jegyében mentori rendszert működtet. Célja, hogy a pályakezdő, diplomás fiatalok egy magas szakmai színvonalú szervezetben szerzett széles spektrumú munkatapasztalattal, nagyobb eséllyel induljanak a munkaerőpiacon a végzettségüknek megfelelő állás betöltésére.
(2) A mentori rendszerben részt vevők számvevő gyakornok besorolással, asszisztensi munkakört látnak el, hat hónapos próbaidő közbeiktatásával, tizennyolc hónapos határozott idejű kinevezéssel, amely – teljesítményértékelés alapján, egyszeri alkalommal – további tizennyolc hónappal meghosszabbítható.
(3) A gyakorlati idő alatt az asszisztensek kijelölt mentor irányításával végzik feladataikat, a mentor által kialakított program szerint, változó szakmai irányító mellett.
(4) A gyakornok felelőssége a részére munkakörében kiadott feladatok megfelelő ellátására korlátozódik, az általa elvégzett feladatokért számvevői felelősséggel a munkáját közvetlenül meghatározó szakmai irányító tartozik.
(5) A mentori rendszerben részt vevő gyakornok munkáját a mentor hat hónaponként értékeli, melyben a gyakornok szakmai előrehaladását is bemutatja.
(6) A számvevő asszisztensek a gyakorlati idő letelte után a megszerzett munkatapasztalatról igazolást kapnak.
A köztisztviselők, ügykezelők és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottak
17. § (1) A számvevői tevékenységi körbe nem tartozó feladatokat ellátó, felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottak köztisztviselőnek minősülnek és tevékenységüket a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), az egyéb jogszabályoknak, az ügyrendben foglalt feladatoknak, munkaköri leírásuknak, az egyéb előírásoknak és felettesük utasításainak megfelelően végzik.
(2) Az Állami Számvevőszék alaptevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódó feladatokat ellátó, középfokú végzettséggel rendelkező ügykezelők tevékenységüket a Ktv.-nek, az egyéb jogszabályoknak, az ügyrendben foglalt feladatoknak, munkaköri leírásuknak, az egyéb előírásoknak és felettesük utasításainak megfelelően végzik.
(3) Az Állami Számvevőszék alaptevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódó feladatokat ellátó, nem köztisztviselői besorolású alkalmazottak munkavállalónak minősülnek, tevékenységüket a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásainak, az egyéb jogszabályoknak, az ügyrendben foglalt feladatoknak, munkaköri leírásuknak, az egyéb előírásoknak és felettesük utasításainak megfelelően végzik.
(4) A köztisztviselők, az ügykezelők és a munkavállalók felelősek a feladatkörükbe tartozó feladatok jogszerű, hatékony és maradéktalan ellátásáért.
(5) A köztisztviselők részére a Ktv. 30/A. §-ában foglaltak szerint legfeljebb hat szakmai tanácsadói és négy szakmai főtanácsadói cím adományozható azzal, hogy az adományozott szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói címek együttesen nem haladhatják meg az Állami Számvevőszéknél kinevezett felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselők létszámának 20%-át.
(6) A Ktv. szerinti besorolásokat, munkaköröket és az azokhoz tartozó feladatköröket, illetve az Mt. hatálya alá tartozó munkaköröket és az azokhoz tartozó feladatköröket az 1. tartalmazza.
Az álláshelyek betöltésével, valamint a polgári jogi jogviszonyban ellátott külső szakértői tevékenységgel kapcsolatos egyéb szabályok
Pályázathoz kötött álláshelyek
18. § (1) Az Állami Számvevőszék elnöke által egyedileg meghatározott munkakörök, illetve álláshelyek betöltése esetén pályázati eljárást kell lefolytatni (külső pályázat).
(2) A pályázati eljárás esetén kinevezést adni csak olyan személynek lehet, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.
Pályázat
19. § (1) A pályázati felhívást az Állami Számvevőszék honlapján kell közzétenni.
(2) A pályázati felhívás az alábbiakat tartalmazza.
a)75 a betöltendő álláshely, munkakör, egység megnevezését;
b) az elvégzendő feladatok ismertetését;
c) a munkakör betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb szükséges valamennyi feltételt;
d) az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást;
e) a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, módját, valamint elbírálásának határidejét;
f) a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó tájékoztatást;
g) az esetleges képesség-, illetve alkalmassági vizsgálat előírásait;
h) az álláshely betöltésének legkorábbi időpontját;
i) a pályázathoz csatolandó dokumentumok felsorolását.
(3) A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívás megjelenésétől számított tizenöt napnál rövidebb nem lehet.
(4) A pályázatban a kiválasztási eljárás részeként előírható képességi, illetve alkalmassági vizsgálat is. A képesség-, illetve alkalmassági vizsgálat elvégzéséhez a pályázónak a pályázat benyújtásával egyidejűleg írásban megadott hozzájárulása szükséges.
Kiválasztási eljárás
20. § (1) A kiválasztási eljárás során biztosítani kell a pályázók esélyegyenlőségét, a kiválasztás objektív szempontjainak alkalmazását.
(2) A vizsgálatok körében kizárólag olyan értékelési szempontok alkalmazhatók, amelyek szoros összefüggésben vannak a munkakör sikeres betöltésével.
(3) A pályázati értékelés, illetve a kiválasztás szempontjai:
a) a jogszabályokban előírt feltételek teljesülése,
b) a munkakör betöltéséhez előírt képzettségi követelmények,
c) a munkakör betöltéséhez szükséges szakmai tapasztalatra vonatkozó követelmények,
d) személyes kompetenciák megléte (képességek, készségek).
(4) A pályázat benyújtási határidejét követő hatvan napon belül a pályázót értesíteni kell a pályázat eredményéről és az alkalmazásáról.
(5) Az eredménytelenül pályázóknak az értesítést követő tizenöt napon belül a teljes pályázati anyagukat vissza kell küldeni.
Adatvédelmi szabályok
21. § (1) A pályázat benyújtásának ténye, illetve a benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában részt vevőkön, valamint a Ktv. 63. § (1) bekezdésében meghatározott betekintésre jogosultakon kívül csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel.
(2) A pályázatban foglalt személyes adatok kezelésére külön szabályzat rendelkezései az irányadók.
Próbaidő
22. § (1) A számvevő és a köztisztviselő kinevezésekor próbaidőt kell kikötni, az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóval történő munkaviszony létesítése esetén próbaidő köthető ki.
(2) A számvevő, illetve a köztisztviselő kinevezésekor, valamint a munkavállalóval való munkaviszony létesítésekor a próbaidőt – a köztisztviselők, illetve a munkavállalók próbaidejére vonatkozó szabályok szerint – a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg úgy, hogy annak időtartama három hónapnál rövidebb és hat hónapnál hosszabb nem lehet.
(3) A próbaidőt és időtartamát a kinevezési okmányban, illetve a munkaszerződésben rögzíteni kell.
Külső szakértők
23. § (1) Az Állami Számvevőszék feladatainak maradéktalan ellátása érdekében külső szakértő – természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: külső szakértő) – vállalkozási vagy megbízási szerződéssel olyan tevékenységre vehető igénybe, melynek ellátásához szükséges különleges szakértelemmel a számvevők nem rendelkeznek.
(2) A számvevőkre vonatkozó összeférhetetlenségi rendelkezések a külső szakértőként eljáró természetes személyre, vagy gazdasági társaság igénybevétele esetén annak képviselőjére és az ellenőrzésben részt vevő alkalmazottjára megfelelően alkalmazandók.
(3) A külső szakértő az ellenőrzési feladatok ellátása tekintetében a számvevővel azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, tevékenységéért, megállapításaiért, véleményéért az Állami Számvevőszék felé felelősséggel tartozik.
(4) A külső szakértőt a feladatának teljesítése során tudomására jutott – az Állami Számvevőszék vagy az ellenőrzött szerv, illetve természetes személy működésével, tevékenységével kapcsolatos – irat, adat, tény, körülmény, információ, módszer tekintetében titoktartási, illetve adatvédelmi kötelezettség terheli. A külső szakértő a titokvédelmi, illetve adatvédelmi szabályok megsértése esetén – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – büntetőjogi, szabálysértési, illetve polgári jogi felelősséggel tartozik.
A vagyonnyilatkozat
24. § (1) Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a köztisztviselő, aki – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult
a) közbeszerzési eljárás során,
b) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében.
(2) A (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a köztisztviselő, aki jogszabály alapján „C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésre köteles fontos és bizalmas munkakört tölt be.
(3) A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének
a) az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott kötelezett kinevezésekor, azt követően pedig évente,
b) a (2) bekezdésben meghatározott kötelezett háromévenként
köteles eleget tenni.
(4) A vagyonnyilatkozatok őrzésére, ellenőrzésére, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztására és a szándékosan téves tartalmú vagyonnyilatkozat közlésére az ÁSZtv. 19. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést és az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A vagyonnyilatkozatokban foglalt személyes adatok védelmére külön szabályzat rendelkezései az irányadók.
(6)76 A vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek nyilvántartásáról, értesítésükről, a vagyonnyilatkozat átadásának átvételének lebonyolításáról, a leadott vagyonnyilatkozatok nyilvántartásáról és őrzéséről, a személyes adatok védelmének biztosításáról, a kötelezettek meghallgatásának megszervezéséről, az adóhatósági eljárás kezdeményezése esetén annak lebonyolításáért az előzőekben jelölt jogszabályok és a vonatkozó szabályozás alapján a kötelezett munkáltatója a Humánpolitikai és Szervezetfejlesztési egységen keresztül gondoskodik.
A munkavégzés és az egyes pótlékokra való jogosultság szabályai
A munkavégzés főbb szabályai
25. § (1)77 Az Állami Számvevőszék számvevőinek, köztisztviselőinek és munkavállalóinak (e paragrafuson belül a továbbiakban együtt: munkavállalók) kötelezettsége és joga a jelen szabályzatból következő feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása, amelyekért felelősséggel tartoznak.
(2)78 Az Állami Számvevőszék minden egységének vezetője felelős a feladatköre vonatkozásában a belső kontrollrendszer, azon belül kiemelten a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési (FEUVE) rendszer és a kockázatkezelési rendszer kialakításáért, működtetéséért, fejlesztéséért, és e körben javaslatot tesz a belső kontrollrendszer szabályozására is.
(3)79 Az Állami Számvevőszék egységei és az ott feladatot ellátó számvevők, köztisztviselők és munkavállalók tevékenységük során értelemszerű együttműködésre kötelezettek. Bármely egység a feladatkörébe eső, de (részben) más egység feladatkörébe is tartozó, vagy azt érintő ügyekben az érintettekkel egyeztetve köteles eljárni.
(4)80 Az egyeztetés, illetve az együttműködés kezdeményezéséért annak a egységnek a vezetője a felelős, amelynek a kérdéses ügy (feladat) a feladatkörébe (hatáskörébe) tartozik. A szóban forgó egység vezetője első helyen lévő szakmai felelős, szakfelelős. A szakfelelős kötelezettsége és joga az együttműködést igénylő feladat megvalósítása érdekében más egység(ek) közreműködésének kezdeményezése és igénybevétele.
(5)81 Ha az együttműködés, illetve az egyeztetés során egyenrangú egységek, illetve azok vezetői között véleményeltérés marad fenn, akkor a közvetlen közös felettes vezető elé kell utalni az ügyet döntésre.
(6) Ha a véleményeltérés a számvevő főigazgatók, vagy a számvevő főigazgató(k) és a felügyeleti vezető(k) között merül fel, akkor az elnök jogosult döntésre.
(7) Amennyiben a felügyeleti vezető(k) és az ellenőrzésvezető(k) között véleményeltérés van, a költségvetési felügyeleti főigazgató véleményezése mellett az elnök által esetileg kijelölt szakmai bizottság dönt.
(8)82 Az Állami Számvevőszéknél a munkafeladatok megállapítására és teljesítésére, a munkavégzés jogszerűségére, kulturáltságára, a vezetők és a beosztottak viszonyára, munkakapcsolatára, a felettes által adott utasítás végrehajtására, illetve annak megtagadására az ÁSZtv., a Ktv., az Mt., valamint az Állami Számvevőszék elnöke szervezetszabályozó normatív utasítása, továbbá az Állami Számvevőszék egyéb belső irányítási eszközeiben foglaltak az irányadók.
(9)83 A munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg munkaköri leírásban az általa irányított egységen belül foglalkoztatottak munkaköri feladatait, azok betartásának ellenőrzésére köteles. A munkaköri leírás – a felelősség megállapítására is alkalmas módon – tartalmazza a munkakörhöz tartozó alapvető feladatokat, az ellátandó tevékenységi kört, a kapcsolódó jogosítványokat, a legfontosabb munkakapcsolatokat, az alá- és fölérendeltségi előírásokat, valamint az adott munkakör ellátására vonatkozó követelmények előírását.
(10) Az Állami Számvevőszék munkavállalóját közvetlen felettes vezetője irányítja. Az az ellenőrzés-vezető, aki feladatát a Számvevői irodán belül látja el, az ellenőrzés vezetése során kifejtett szakmai tevékenyégét illetően önálló, független a felette munkáltatói jogkört gyakorló erőforrás-gazdálkodási főigazgatótól, illetve a szakmai felügyeleti vezetőtől, aki az ellenőrzés-vezető által vezetett ellenőrzést felügyeli.
(11) Az Állami Számvevőszék ügymenetében kiadott munkavállalói aláírás, szignálás a feladat- és hatáskörbe tartozóan a munkaköri leírásban jelölt szakmai felelősségvállalást, formai, tartalmi és jogszerűségért való helytállást jelöli.
(12) A számvevő szakmai véleménye miatt nem vonható felelősségre. Ez nem mentesíti a számvevőt, és a számvevő vezetőt az ellenőrzés során alkalmazandó szabályok betartása alól.
(13)84 A helyettesítésekről a munkáltatói jogkört gyakorló vezető gondoskodik. Az ellenőrzés során az ellenőrzést közvetlenül végzők helyettesítéséről az ellenőrzésvezető gondoskodik, az erőforrás – gazdálkodási főigazgató által biztosított szabad, megfelelő kompetenciájú erőforrásokból. Az ellenőrzésvezető és a felügyeleti vezető egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítésről az elnök dönt.
(14) Az Állami Számvevőszék munkavállalója szakmai és egyéb jellegű továbbképzésre kötelezhető.
(15)85 A munkavállaló az Állami Számvevőszékkel fennálló foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetése, illetve az Állami Számvevőszéken belüli átcsoportosítása, végleges áthelyezése esetén munkaköri feladatait, a folyamatban lévő ügyeket, valamint hivatali ügyiratait – erre vonatkozó jegyzőkönyv felvételével együtt – átadás átvételi eljárással köteles átadni, úgy, hogy az Állami Számvevőszéktől való vezetői hozzájáruláshoz kötött távozáshoz a hozzájárulás csak akkor és arra az időpontra adható meg, amikor az érintett a folyamatban lévő feladatait igazoltan befejezte. Az eljárást a közvetlen felettes vezető, és amennyiben az átadás-átvétel minősített ügyiratokat is érint, a titkos ügyiratkezelés (TÜK) képviselője részvételével kell lefolytatni. A jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnek.
(16)86 A egységek közötti kapcsolattartás a szervezeti irányítási rend szerinti szolgálati út betartásával történik. A szervezeti irányítási rend hierarchiájában alsóbb szintű egység vezetője információt csak a felettes vezetője előzetes tájékoztatása mellett adhat.
(17) A munkavégzés egyéb szabályait a vonatkozó jogszabályok, illetve belső szabályzatok tartalmazzák.
Az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultság szabályai
26. § (1) Az ÁSZtv. 21. § (5)–(6) bekezdése és a Ktv. 48. § rendelkezései alapján a számvevő és a köztisztviselő idegennyelv-tudási pótlékra lehet jogosult.
(2)87 Idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultság megállapításának feltétele, hogy a munkavállaló olyan nyelvvizsgával rendelkezzen, amely a munkakör betöltéséhez szükséges. A jogosultságot a felettes vezető írásban igazolja. Ez alól kivételt jelent az a jelen szabályzat 3. mellékletében jelölt, az angol, francia, német, orosz nyelvek esetére jelölt jogosultság. A nyelvhasználat tartamára, a használat igazolásának módjára az egység ügyrendjében kell rendelkezni, míg az ügyrenddel nem rendelkező egységnél a munkaköri leírásba kell foglalni ezeket.
(3) Ha a munkavállaló idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultságának feltétele már nem áll fenn, a pótlékra való jogosultságot a felettes vezető írásbeli előterjesztése alapján meg kell szüntetni.
(4) Az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultság szabályait, és a pótlékra jogosító munkakörök felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
(5)88 Az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultságot az eredeti – államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló – bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirat bemutatásával kell a Humánpolitikai és szervezetfejlesztési feladatokat ellátó egység felé igazolni, amely a kinevező okirat egyidejű módosítása mellett intézkedik a pótlék folyósítása iránt. A pótlék az igazoló bizonyítvány vagy egyenértékű okirat bemutatását követő hónap első napjától egész hónapokra jár.
(6)89 A munkáltató munkáltatói érdekből elrendelheti, illetőleg engedélyezheti, hogy a számvevő, illetve köztisztviselő iskolai vagy tanfolyami nyelvoktatásban vegyen részt. A kötelezően elrendelt nyelvi képzés költségeit és egyéb tanulmányi feltételeit az Állami Számvevőszék biztosítja.
A képzettségi pótlékra vonatkozó általános szabályok
27. § (1) A számvevő, a felsőfokú és középfokú iskolai végzettségű köztisztviselő képzettségi pótlékban részesülhet.
(2) A képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a 4. melléklet tartalmazza.
(3) A képzettségi pótlékra jogosultságot a számvevőnek, köztisztviselőnek, illetve munkavállalónak kell a megfelelő dokumentumokkal igazolnia. A képzettségi pótlék – ha a jogosultságot nem az Állami Számvevőszékhez történő felvétel, illetve a kinevezés alkalmával igazolják – az igazoló dokumentumnak a humánpolitikai és szervezetfejlesztési feladatokat ellátó funkcionális egységnél történő bemutatását követő hónap első napjától állapítható meg.
(4) Amennyiben valamely munkakör vagy képzettség pótlékra jogosító szakképesítés jellege tekintetében értelmezési kérdés merül fel, e kérdésben – a munkáltatói jogkört gyakorló vezető javaslata alapján – az elnök dönt.
A számvevő képzettségi pótlékára vonatkozó szabályok
28. § (1) A számvevőt – a kinevezéséhez szükséges egy felsőfokú iskolarendszerű képzésben szerzett képesítésén túl – a következő képzettségei jogosítják képzettségi pótlékra:
a) doktori (PhD) fokozat, vagy azzal egyenértékű tudományos fokozat,
b) további felsőfokú iskolarendszerű képzésben szerzett képesítés,
c) további akkreditált felsőfokú szakképesítés,
d) iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzettsége (vizsgája).
(2) A képzettségi pótlék alapját és mértékét az ÁSZtv. 21. § (1) és (7)–(8) bekezdése szabályozza.
(3) Képzettségi pótlékra jogosít az a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség, amely a munkaköri feladatokhoz egyértelműen köthető.
(4) A számvevőt több különböző szintű szakképesítés esetén is csak egy, a legmagasabb szintű képzettség után illeti meg képzettségi pótlék.
(5) A képzettségi pótlék szempontjából több azonos szintű szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék állapítható meg.
(6) A számvevő a középfokú szakképesítése után képzettségi pótlékra nem jogosult.
(7) Az elnök egyedi elbírálással a (3)–(5) bekezdésben foglaltaktól eltérhet.
A Ktv. hatálya alá tartozó felső és középfokú végzettségű köztisztviselők
képzettségi pótlékára vonatkozó szabályok
29. § (1) A felső- és középfokú végzettségű köztisztviselők képzettségi pótlékára vonatkozó részletes szabályokat a Ktv. 48/A. §-a tartalmazza.
(2) Az Állami Számvevőszék szervezeti struktúrájában az alábbi területeken közreműködő köztisztviselők jogosultak – a 4. mellékletben foglalt képzettségek szerint – képzettségi pótlékra:
a) az Állami Számvevőszék vezetésének és a felügyeleti vezetők közvetlen támogatását biztosító titkársági és igazgatási területen közreműködők,
b) az ellenőrzési területen közreműködő ellenőrzési projekt technikai támogatói,
c) az ellenőrzést támogató területen közreműködő szakügyintézők és adminisztráció,
d) az alap kiszolgáló területen közreműködő szakügyintézők.
(3) Képzettségi pótlékra jogosít az a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség, amely a munkaköri feladatokhoz egyértelműen köthető.
(4) A köztisztviselőt több különböző szintű szakképesítés esetén is csak egy, a legmagasabb szintű képzettség után illeti meg képzettségi pótlék.
(5) A képzettségi pótlék szempontjából több azonos szintű szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék állapítható meg.
Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók képzettségi pótlékára vonatkozó szabályok
30. § (1) A fizikai alkalmazott – egyedi elbírálás alapján – a munkaköréhez szükséges speciális szakképzettség esetén kaphat képzettségi pótlékot, a munkaszerződésében rögzített feltételek szerint.
(2) A képzettségi pótlék számítási alapja a munkavállaló mindenkori személyi alapbére.
Egyes munkakörökre vonatkozó szabályok
A belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés
31. § (1) Az Állami Számvevőszék a kockázatok kezelésére és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében belső kontrollrendszert működtet, amely az alábbi célokat szolgálja:
a) működése és gazdálkodása során a tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen, a jogszabályi követelményekkel összhangban hajtsa végre,
b) teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, és
c) megvédje erőforrásait a veszteségektől (károktól) és a nem rendeltetésszerű használattól.
(2)90 A szervezet minden szintjén érvényesülő belső kontrollrendszer kialakításáért, működtetésért az Állami Számvevőszék elnöke felelős, aki ennek keretében megfelelő
a) kontrollkörnyezetet,
b) kockázatkezelési rendszert,
c) kontrolltevékenységeket,
d) információs és kommunikációs rendszert, és
e) monitoringrendszert
működtet, és azok megfelelő működését folyamatosan nyomon követi és értékeli a szervezeti koordinációs feladatokat ellátó egysége révén.
(3) Az Állami Számvevőszék működésének és gazdálkodásának eredményessége érdekében a kontrolltevékenység részeként az elnök felelős a FEUVE-rendszer kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért. A FEUVE megfelelő működését az Állami Számvevőszék minden tevékenysége vonatkozásában biztosítani kell.
(4) A belső kontrollrendszer-elemek alkalmazási körét, szabályait és eljárásrendjét belső irányítási eszköz tartalmazza.
(5) A belső kontrollrendszer keretén belül tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység ellátására az operatív működéstől független belső ellenőrzés működik.
(6) A szervezeti és feladatköri függetlenség körében
a)91 a belső ellenőrzési tevékenységet az elnök közvetlen alárendeltségében működő belső ellenőrzési feladatokat ellátó egység végzi,
b)92 a belső ellenőrzési feladatokat ellátó egység tevékenységének tervezése során önállóan jár el, a belső ellenőrzési feladatokat ellátó egység vezetője által kidolgozott éves ellenőrzési tervet az Állami Számvevőszék elnöke hagyja jóvá,
c) a belső ellenőr önállóan állítja össze a megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat tartalmazó ellenőrzési jelentést, munkája során külső befolyástól mentesen, pártatlanul és tárgyilagosan jár el,
d)93 a belső ellenőrzési feladatokat ellátó egység vezetője az éves ellenőrzési terv végrehajtásáról, a belső ellenőrök által tett megállapításokról és javaslatokról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról éves jelentés keretében közvetlenül az elnöknek számol be,
e) a belső ellenőr nem vonható be az operatív működéssel kapcsolatos feladatok ellátásába,
f) a belső ellenőrzést végzők feladatait, kötelezettségeit, jogait és hatáskörét, valamint a belső ellenőrzés eljárási szabályait tartalmazó Belső Ellenőrzési Kézikönyvet az Állami Számvevőszék elnöke hagyja jóvá.
A jogi megfelelőségi elemzés
32. § (1) Az Állami Számvevőszéknél a jogszerű működés és tevékenység biztosítása érdekében jogi megfelelőségi elemzés (compliance) működik.
(2) A jogi megfelelőségi elemző tevékenységét közvetlenül az elnök irányításával, az elnöknek alárendelten látja el.
(3) A jogi megfelelőségi elemző a tevékenységét az általa készített és az elnök által jóváhagyott éves terv szerint, illetve az elnök eseti utasítása alapján végzi.
(4) A jogi megfelelőségi elemzés kiterjed:
a) az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésének, működésének és tevékenysége ellátásának jogszabályi megfelelőségére,
b) az irányítási eszközök jogszabályokkal és egymással való összhangjára,
c) az Állami Számvevőszék által kötött szerződések, megállapodások jogszabályoknak, illetve belső szabályozásnak való formai, tartalmi megfelelőségére,
d) az Állami Számvevőszék egyedi munkáltatói intézkedései jogszabályoknak, illetve belső szabályozásnak való megfelelőségére,
e) a normatív szabályok és az arra épülő gyakorlati működés közti összhangra és
f) a belső szabályozási hiányosságok feltérképezésére.
g)94 az ellenőrzést végző számvevők munkájának jogi megfelelőségére.
(5) A jogi megfelelőségi elemző a tevékenységének tapasztalatairól jelentést készít az elnök részére, amelyben értékeli az elemzett tárgykör jogi megfelelőségét vagy annak hiányát, rámutat a hiányosságokra, illetve az eltérések okaira és intézkedési javaslato(ka)t fogalmaz meg.
(6)95 A jogi megfelelőségi elemző tevékenységének ellátása érdekében a vezetők és az általuk irányított egységnél dolgozó személyek együttműködésre (adat, információ, tájékoztatás, illetve dokumentum szolgáltatására) kötelesek.
A fizikai biztonságra, valamint a titok- és adatvédelemre vonatkozó feladat- és hatáskörrel rendelkező személyek
Biztonsági vezető, informatikai biztonsági felügyelő, adatvédelmi és titokvédelmi felelős
33. § (1) Az Állami Számvevőszéknél az elnök által kinevezett biztonsági vezető a tevékenységét az elnök irányításával, az elnöknek közvetlenül alárendelten látja el.
(2) A biztonsági vezető feladatait külön szabályzat határozza meg.
(3) A biztonsági vezető számára feladatokat – a (2) bekezdésben hivatkozott szabályzatban előírtakon túl – kizárólag az elnök határozhat meg.
(4) Az Állami Számvevőszéknél a biztonsági vezető szakmai irányítása és ellenőrzése mellett látja el feladatát az elnök által kinevezett informatikai biztonsági felügyelő, továbbá az adatvédelmi és titokvédelmi felelős. Tevékenységüket, feladataikat külön szabályzat határozza meg.
AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE
Az Állami Számvevőszék működésének általános szabályai
Az irányítás eszközei
34. § (1) A normatív elnöki utasítás az Állami Számvevőszék elnöke által kiadott közjogi szervezetszabályozó eszköz, amely a szervezet alaptevékenységének, a vezetés-irányítás feladatai végrehajtásának szabályozásáról, az Állami Számvevőszék szervezetéről, működéséről, belső irányítási rendjéről rendelkezik. A normatív elnöki utasítás mint közjogi szervezetszabályozó eszköz tartalmára és végrehajtására a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény rendelkezései és az (5) bekezdés rendelkezései az irányadóak.
(2)96 Az Állami Számvevőszék elnöke elnöki intézkedés formájában rendelkezik a szervezet működtetésével, a gazdálkodással, a munkavégzéssel, munkajogi kérdésekkel, a szociális és a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos olyan feladatok hivatali végrehajtásáról, amelynek elrendelésére nem szükséges normatív elnöki utasítás kiadása. Az Állami Számvevőszék Elnöke intézkedés formájában rendelkezik továbbá a korábbi normatív utasításban foglalt, illetőleg abból levezethető/következő feladatok végrehajtására. Az elnök a feladat végrehajtás módjára vonatkozóan – a feladat jellegéhez igazodóan – körlevelet is kiadhat.
(3)97 Az erőforrás – gazdálkodási főigazgató, a főtitkár, a gazdasági igazgató, a belső ellenőrzési feladatokat ellátó egységet vezető személy az irányításuk alá tartozó egységek, továbbá az elnöki igazgató által jóváhagyottan az irányítása alá tartozó elnöki igazgatósági osztályok – feladatukat és működési rendjüket, az állandó bizottságok vezetői a bizottságok feladatát és működési rendjét ügyrendben szabályozzák. A kiadásra kerülő ügyrend az elnök tájékoztatását igazoló, az ügyrenden feltüntetett „tájékoztatásra bemutatásra került” elnöki jegyzéssel válik érvényessé. Az ügyrendnek összhangban kell lennie a normatív elnöki utasításokkal és az elnöki intézkedésekkel.
(4)98 A főigazgatók, a gazdasági igazgató és az elnöki igazgató az irányításuk alá tartozó egységek feladatkörében körlevelet adhatnak ki, amely tájékoztatást, figyelemfelhívást, illetve egyes feladatok – különösen a gazdálkodási, informatikai, munkaügyi, módszertani, tervezési feladatok – ellátása tekintetében a végrehajtás módjára vonatkozó utasítást tartalmazhat.
(5) Az elnök által kiadott, az (1)–(2) bekezdésben meghatározott irányítási eszközök megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet előírásait kell értelemszerűen alkalmazni.
A kiadmányozás
35. § (1) A kiadmányozási jog magában foglalja a közbenső intézkedés megtételét, az érdemi döntést, az irat aláírását és az ügyirat irattárba helyezésének jogát. A kiadmányozott irat tartalmáért és alakiságáért a kiadmányozó a felelős.
(2) Külső szervhez vagy személyhez iratot csak a kiadmányozásra jogosult által hitelesítetten lehet továbbítani (külső kiadmányozás). Külső kiadmánynak minősül az alkalmazott részére a munkáltatói jogkörben kiadmányozott és átadott irat is.
(3) A kiadmányozásra jogosult vezető az ügyrendben szabályozottak szerint határozza meg a helyettesek aláírási jogkörét és sorrendjét. A helyettesként kiadmányozó személy a vezető feltüntetett neve alatti „h” jelzés alkalmazásával gyakorolhatja a kiadmányozást.
(4) Az elektronikus aláírással ellátott irat hiteles kiadmányozásának módjáról külön belső szabályzat rendelkezik.
(5)99 Az Állami Számvevőszék az elektronikus kézbesítés gyors és hatékony lehetőségének kihasználása érdekében igénybe veszi a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által működtetett Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer Hivatali Kapun (a továbbiakban: HK) keresztül megvalósuló szolgáltatását. Hivatalos ügyiratok fogadása, illetve küldése más hivatalos szervekkel a HK-n keresztül is történhet. Az iktatott ügyiratot a jelen szabályzat szerint kiadmányozásra jogosult egység vezető kiadmányozza a rendszerben a „Küldés” gomb megnyomásával.
(6) A kiadmányozott irat papíralapon, illetve elektronikus úton (elektronikus levélben vagy HK-n keresztül) történő megküldésének részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza.
(7)100 Általános kiadmányozási joga az elnöknek van, amelyet eseti vagy állandó jelleggel a jelen szabályzatban, továbbá az erre vonatkozó elnöki döntésekben jelölt rendelkezések szerint, az ott meghatározott ügykörben átruházhat. Az átruházott hatáskörök jogosultja eljárása minden szakaszában köteles vizsgálni, hogy az eljárása összhangban van-e az Állami Számvevőszék stratégiájával, normatív és vonatkozó egyéb utasításaival. Ha ezektől eltérést észlel az eljárás megkezdése előtt vagy az eljárásban, köteles a hatáskör eredeti jogosultjától a következő eljárási cselekmény előtt előzetes tájékoztatást kérni. Az átruházott hatáskör jogosultja, az elnök által meghatározott rendszerességgel beszámolót készít az átruházott hatáskörben történő eljárásairól.
(8) Az elnök kiadmányozza:
a) az Állami Számvevőszék jelentéseit (véleményeit, beszámolóit), azzal, hogy ezt a jogkörét eseti jelleggel átruházhatja,
b) az Országgyűlés tisztségviselőinek, a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, a legfőbb ügyésznek, az országgyűlési biztosoknak szóló iratokat,
c) a fejezetet irányító szerv vezetőjének (fejezetgazda) hatáskörébe tartozó minden iratot, amelyre jogszabály kötelezi, illetve feljogosítja,
d) minden iratot, amelyre az Állami Számvevőszéken belüli irányítási, felügyeleti, munkáltatói szabályozásból adódó jogosítványa vonatkozik, és amelyet állandó jelleggel nem ruházott át, továbbá
e) feljelentés kivételével az ÁSZtv. 28. § (5) bekezdésében, 31. §-ában, valamint 33. § (3), (5) és (6) bekezdésében foglaltakkal összefüggő iratokat.
(9)101 Az elnök által kiadmányozásra kerülő iratokat az irat tartalmáért felelős személy(ek) által a 25. § (11) bekezdése szerint szignálva, az elnöknek címezve kell megküldeni az elnöki titkársági és igazgatási feladatokat ellátó egység vezetőjének, kivéve az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységével kapcsolatos iratokat, amelyet az elnöki igazgatóság szervezeti koordináció ellátásáért felelős egység vezetőjének kell megküldeni. Az itt jelölt egységek vezetői gondoskodnak a megküldött iratok elnökhöz történő beterjesztéséről.
(10) Az elnök által átruházott jogkörben az alelnök kiadmányoz az elnök helyettesítésével, valamint a feladatkörével összefüggő ügyekben.
(11) Az elnök által átruházott jogkörben a főtitkár kiadmányozza:
a) mindazon iratokat, amelyeket feladatköréből adódóan – elnöki megbízás alapján – el kell készítenie,
b) az általa irányított funkcionális egység feladatkörébe tartozó ügyiratokat, valamint
c) a munkáltatói jog gyakorlásából adódó, hatáskörébe tartozó intézkedéseket.
(12) A számvevő főigazgató kiadmányozza:
a) mindazon iratokat, amelyeket feladatköréből adódóan – elnöki megbízás alapján – kell elkészítenie,
b)102 az általa irányított egységek feladatkörébe, ellenőrzési hatáskörébe tartozó ügyiratokat, valamint
c)103 a munkáltatói jog gyakorlásából adódó, hatáskörébe tartozó intézkedéseket.
(13) A számvevő főigazgató ügyrendben szabályozza, hogy az általa irányított funkcionális egységeken belül feladatkörükben, valamint az ellenőrzéssel összefüggésben kik, milyen esetben kiadmányozhatnak.
(14) Az elnök által átruházott jogkörben az elnöki igazgató kiadmányozza mindazon iratokat, amelyeket feladatköréből adódóan – elnöki megbízás alapján – el kell készítenie.
(15)104 Az elnök által átruházott jogkörben a gazdasági igazgató kiadmányozza mindazon iratokat, amelyeket feladatköréből adódóan el kell készítenie. A gazdasági igazgató ügyrendben szabályozza, hogy az általa irányított egységeken belül kik, milyen esetben kiadmányozhatnak.
(16)105 A jogi feladatokat ellátó egység vezetője kiadmányozza a peres és peren kívüli képviselet ellátásával kapcsolatos iratokat. A 62. § (6)–(7) bekezdésében jelöltek esetében a kiadmányozásra az ott jelölt számvevő jogosult.
(17) Az anyagi, pénzügyi kötelezettségvállalásra, utalványozásra, ajánlattételre, ajánlatok elfogadására vonatkozó iratok, a nyomtatott és elektronikus adó- és járulékbevallások, adatszolgáltatások, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal felé teljesítendő adatszolgáltatások kiadmányozását az Állami Számvevőszék Gazdálkodási Szabályzatában, valamint az Állami Számvevőszék Közbeszerzési Szabályzatában meghatározott személyek gyakorolják.
(18)106 Az elnöki titkársági és igazgatási feladatokat ellátó egység vezetője kiadmányozza a közérdekű kérelemmel, panasszal, bejelentéssel kapcsolatban keletkezett iratot, a (8) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével.
(19)107 A kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelős egység vezetője kiadmányozza az Országgyűlés, a sajtó- és tömegtájékoztatás, valamint az intézményi kapcsolattartás körében keletkező mindazon iratokat, amelyek nem tartoznak más kiadmányozási jogkörébe.
(20) Az ellenőrzésvezető kiadmányozza a helyszíni ellenőrzés végrehajtásával kapcsolatos mindazon leveleket és más iratokat, amelyek nem tartoznak más személy kiadmányozási jogkörébe.
(21) A felügyeleti vezető kiadmányozza az ellenőrzött szervezetekkel való kapcsolattartás körében keletkező iratokat, valamint azokat a számvevőszéki jelentéseket, amelyeknek kiadmányozási jogát az elnök eseti jelleggel rá átruházta.
(22)108 Az Állami Számvevőszéken belüli egységek közötti iratok, feljegyzések esetében (belső kiadmányozás):
a)109 az alelnök feladatkörében, valamint a főtitkár, a számvevő főigazgatók, az elnöki igazgató, a gazdasági igazgató az irányításuk alá tartozó egységek tekintetében – a minőségbiztosítási feladatokat ellátó egység kivételével – rendelkeznek belső kiadmányozási joggal, amelyet ügyrendben szabályozott módon az általuk irányított egységeket vezető vezetőkre átruházhatnak,
b)110 a minőségbiztosítási feladatokat ellátó egység – az ellenőrzés szakmai és jogi felülvizsgálatával összefüggő – hatáskörébe tartozó ügyekben a minőségbiztosítási feladatokat ellátó egység vezetője – helyettesítés esetén az ügyrendben kijelölt munkatársa – kiadmányozási joggal rendelkezik, amely nem vonható el,
c)111 a belső ellenőrzési feladatokat ellátó egység vezetője – a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló, mindenkor hatályos kormányrendelet előírása szerinti – a belső ellenőrzési feladatokat ellátó egység vezetője feladat- és hatáskörébe rendelt ügykörben, így különösen a belső ellenőr megbízólevelének kiadmányozása és az ellenőrzési program jóváhagyása, az ellenőrzési jelentések, az ellenőrzéssel kapcsolatos levelezések, intézkedési tervek véleményezése, szabályzatok véleményezése tekintetében kiadmányozási jogkörrel rendelkezik.
A munkáltatói jogok gyakorlása
36. §112 (1) A munkáltatói jogok gyakorlásának szabályozása az ÁSZtv., a Ktv., valamint az Mt. szabályain alapul.
(2) A munkáltatói jogok gyakorlása szempontjából az alapvető munkáltatói jog körébe tartozik: a munkaviszony létesítése és megszüntetése, próbaidő kikötése, az eskü kivétele, a vezetői kinevezés és annak visszavonása, a munkaköri leírás elkészítése és átadása, a felügyeleti vezető és az ellenőrzésvezető kijelölése, részükre a megbízólevél átadása, az összeférhetetlenség megállapítása, a munkáltató engedélyéhez kötött munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének tudomásul vétele, a kirendelés, a belső áthelyezés (átcsoportosítás), a külföldi kiküldetés, a munkabér és egyéb járandóságok megállapítása, a pótlékjogosultság megállapítása, a jutalmazás, munkaszerződés, illetve megbízási szerződés kötése, felmondása, illetve módosítása, a minősítés, a fegyelmi eljárás elrendelése és lefolytatása, a kártérítési felelősség megállapítása, a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság kiadása.
(3) A munkáltatói jogok gyakorlása szempontjából egyéb munkáltatói jog körébe tartozik: az irányítási és felügyeleti jog, az utasítási és rendelkezési jog, túlmunka, ügyelet, illetve készenlét elrendelése és a kapcsolódó szabadidő kiadása, a rendes szabadság, a tanulmányi szabadság kiadása, eseti (30 napot meg nem haladó) fizetés nélküli szabadság engedélyezése, helyettesítési megbízás, belföldi kiküldetés, szaktanfolyamokon való részvétel engedélyezése, teljesítményértékelés, a munkáltató engedélyéhez nem kötött munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének tudomásul vétele, az alapvető munkáltatói jogok kérdésében, illetve az alkalmazott tekintetében egyéb tárgykört illetően véleményezés és javaslatok megtétele.
(4) Az elnök a (2)–(3) bekezdésben felsorolt munkáltatói jogkörökből közvetlenül gyakorolja
a) a főtitkár, a számvevő főigazgató, számvevő igazgató, felügyeleti vezető, az elnöki igazgató és a gazdasági igazgató, valamint a belső ellenőrzési feladatokat ellátó személyek, a jogi megfelelőségi elemző, elnöki igazgatóság vezető beosztású dolgozói tekintetében az összes alapvető és egyéb munkáltatói jogot,
b) a számvevő-igazgatóhelyettes és a számvevő osztályvezető-főtanácsos tekintetében az alapvető munkáltatói jogokat,
c) az Állami Számvevőszék alkalmazottja tekintetében az alapvető munkáltatói jog körébe tartozó jogok közül:
ca) az eskü kivételét,
cb) a nem vezető beosztású ellenőrzésvezető céljuttatásával kapcsolatos döntéseket,
cc) a vezetők és a számvevők összeférhetetlenségének megállapítása, az ÁSZtv. 26. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kivételével,
cd) az ÁSZtv. 16. § (2) bekezdésében foglaltak alapján tanácsadói, illetve főtanácsadói cím használatának engedélyezését és a vonatkozó pótlékjogosultság megállapítását,
ce) a vezetői kinevezést, és a vezetői kinevezés visszavonását,
cf) a külföldi kiküldetést,
cg) a felügyeleti vezető és az ellenőrzésvezető megbízását,
ch) a felügyeleti vezető és az ellenőrzésvezető személy részére megbízólevél kiadását,
ci) az alapilletménynek az ÁSZtv. 21.§ (11) bekezdésében említett emelését, illetve csökkentett mértékben történő megállapítását,
d) a konkrét ellenőrzések tekintetében az ellenőrzésvezető és a felügyeleti vezető egyidejű helyettesítéséről való döntési jogot.
(5) Az alelnök a (2)–(3) bekezdésben felsorolt munkáltatói jogköröket közvetlenül gyakorolja az alelnöki egyedi ügyek gazdája tekintetében.
(6) Az Erőforrás-gazdálkodási főigazgató a Számvevői Iroda dolgozói tekintetében gyakorolja – a (7) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – mindazokat a munkáltatói jogokat, amelyek a (4)–(5) bekezdés alapján nem tartozik az elnök vagy az alelnök jogkörébe. A vezetők a jelen szabályzat 2. mellékletében jelölt munkaköri és szervezeti alárendeltségükbe tartozók tekintetében az elnök által átruházott hatáskörben gyakorolják a (4) bekezdésben fel nem sorolt alapvető munkáltatói jogokat és az egyéb munkáltatói jog körébe tartozó jogokat, azzal, hogy a jutalmazás megállapításához elnöki egyetértés szükséges.
(7) Az ellenőrzést végző személyek tekintetében az egyéb munkáltatói jogkörök közül a rendes szabadság kiadását és helyettesítési megbízás adását az ellenőrzés vezetőjének egyetértését igazoló ellenjegyzése alapján a Számvevői iroda vezetője gyakorolja. Az ellenőrzés vezető szabadságát – a felügyeleti vezető előzetes véleményének megkérése után – az Erőforrás-gazdálkodási főigazgató engedélyezi. Az ellenőrzésvezető szabadságolásáról a Számvevői iroda vezetője tájékoztatja a felügyeleti vezetőt. A belső áthelyezéssel (átcsoportosítással) érintett dolgozók esetében, erre az időre a belső áthelyezés szerinti egység vezetője gyakorolja mindazokat az egyéb munkáltatói jogokat, amelyek a (4)–(5) bekezdés alapján nem tartozna az elnök vagy az alelnök jogkörébe.
(8) Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.
(9) Az Mt. 74. § (1) bekezdése szerinti – munkáltatói jogkört gyakorló személyre vonatkozó – közlést az Állami Számvevőszék alkalmazottja számára a jelen szabályzat vonatkozó rendelkezéseinek ismertetésével kell megadni, s egyben fel kell hívni a figyelmét arra, hogy az alkalmazottat érintő további munkaügyi szabályokat melyik belső szabályzat, illetve utasítás tartalmazza.
(10) A munkáltatói intézkedést az alkalmazottal írásban közölni kell és egyben meg kell írásban jelölni, hogy milyen határidővel, milyen jogorvoslati lehetőség áll a rendelkezésére.
A vezetői munkát segítő, tájékoztató és döntés-előkészítő testületek és más fórumok
Vezetői értekezlet, konzultáció
37. § (1) Az elnök szükség szerinti gyakorisággal a vezetők közötti kölcsönös tájékoztatás, véleménycsere, az előterjesztett elnöki döntést vagy intézkedést igénylő témák megtárgyalása, valamint a soron következő elnöki értekezlet napirendi előterjesztéseivel és a parlamenti teendőkkel kapcsolatos egyeztetés céljából a szervezet vezetői számára értekezletet hív össze, konzultációt tart.
(2) A vezetői értekezlet, konzultáció napirendjét és a meghívottak körét az elnök esetenként határozza meg.
(3)113 A jelen szabályzat 38. § (1) bekezdésében jelölt tárgykörön kívüli elnöki döntések meghozatalára az elnök vezetői értekezletet hívhat össze a (2) bekezdésben jelöltek szerint.
(4)114 A vezetői értekezletre, elnöki döntésre előkészített előterjesztést az értekezletre meghívottak jogosultak tenni. A vezetői értekezletről az elhangzottak lényegét, a meghozott döntéseket tartalmazó emlékeztető készül, melyet az elnök hagy jóvá. A vezetői értekezleten meghozott Elnöki Döntéseket naptári évenként az év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal, a hónap és a nap feltüntetésével kell jelölni. Az Elnöki Döntés jelölése: …/20.. (hó-római számmal, nap- arab számmal-) ED. sz. döntés.
(5)115 A döntés megalapozására az értekezletet megelőzően legalább kettő nappal, az elnöki titkársági és igazgatási feladatokat ellátó egységhez írásban megküldött előterjesztés szolgál. Az értekezleten helyben kiosztott előterjesztésre kizárólag az elnök adhat engedélyt.
(6)116 Az előterjesztés két fő részből áll:
a) az első rész tartalmazza: az előterjesztés címét, előadóját, a helyzetelemzést, a cél- és feladat-meghatározást, a feltételeket, a várható eredményt, a döntés szükségességének indokait, ennek jogszabályi alapjait, igazgatási, gazdasági és a további lényeges összefüggéseit, a döntéshez szükséges egyéb információkat;
b) a második rész tartalmazza a határozati javaslatokat, amelyek az előterjesztés első részének megállapításain alapulnak,
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személy, szervezet feltüntetése mellett a határozati javaslatnak tartalmaznia kell a végrehajtásra vonatkozó intézkedés kiadása, továbbá a végrehajtásról történő beszámolás végső határidejét;
bb) az előterjesztés elkészítéséért, a megfelelő előzetes egyeztetések elvégzéséért a napirendi pont előadója felelős; az előterjesztő gondoskodik az előzetes egyeztetések elvégzéséről.
(7)117 Az előterjesztés megalapozását (előkészítését) az Állami Számvevőszék hivatali szervezetén belül készített feljegyzések is segíthetik. A vezetői döntést igénylő ügyre vonatkozó feljegyzés elnöki jóváhagyása a vonatkozó előterjesztés feljegyzésben jóváhagyott szempontok szerinti előkészíthetőségét jelenti.
(8)118 Az előterjesztés formai és tartalmi feltételeinek is megfelelő feljegyzés alapján – indokolt esetben – az elnök jogosult haladéktalanul ez alapján is döntést hozni. Az így hozott döntést a következő Elnöki Vezetői Értekezleten ismertetni kell és a (4) bekezdésben jelölt módon folytatólagos sorszámmal kell ellátni. Az Elnöki Vezetői Értekezletek között hozott döntések itt jelölt ismertetésre történő előterjesztése az ügy gazdájának a feladata.
Az elnöki értekezlet
38. § (1) Az elnöki értekezlet az elnök operatív munkáját és az Állami Számvevőszék alaptevékenységét, különösen az ellenőrzési jelentések megtárgyalását és jóváhagyását segítő testület.
(2) Az elnöki értekezletet az elnök hívja össze. Az elnöki értekezletet az elnök, távollétében az alelnök vezeti.
(3) Az elnöki értekezlet állandó tagjai:
a) az elnök,
b) az alelnök,
c) az erőforrás-gazdálkodási főigazgató,
d)119
e) az elnöki igazgató,
f)120 a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelős egység vezetője,
g)121 a szervezeti koordinációs feladatokat ellátó egység vezetője, mint a vezetői Információs Rendszer részét képező elnöki értekezlet előkészítésével, lebonyolításával és az elnöki értekezleten hozott elnöki döntések, intézkedések végrehajtásával kapcsolatos feladatokat koordináló vezető.
(4) Az elnöki értekezleten meghívottként vesznek részt:
a)122
b) feladatkörét érintően a gazdasági igazgató,
c)123 az ellenőrzési jelentések napirendjeinél a minőségbiztosítási feladatokat ellátó egység vezetője,
d)124 az ellenőrzési jelentések napirendjeinél a jogi támogatói feladatokat ellátó egység vezetője,
e)125 az ellenőrzési jelentések napirendjeinél a minőségirányítási és elvi módszertani feladatokat ellátó egység vezetője,
f) felügyeleti területüket érintően a felügyeleti vezetők,
g) a „szakmai zsűri” által delegált tag,
h)126 feladatkörét érintően az elnöki titkársági és igazgatási feladatokat ellátó egység vezetője,
i)127 feladatkörét érintően a belső ellenőrzési feladatokat ellátó egység vezetője,
j) feladatkörét érintően a jogi megfelelőségi elemző,
k) jóléti és szociális témájú előterjesztések tárgyalásánál az érdek-képviseleti szervek képviselői,
l) akinek az értekezleten, a napirend tárgyalásán való részvételét az elnök szükségesnek tartja.
(5)128 Az elnöki értekezleten a napirend tárgyalásánál eseti meghívottként vesznek részt mindazon egységek illetékes munkatársai, akiknek előterjesztései az elnöki értekezlet napirendi pontjai között szerepelnek.
(6)129 Az elnöki értekezlet előkészítéséért, lebonyolításáért, a jegyzőkönyvvezetés biztosításáért és az elnöki értekezleten hozott elnöki döntések, intézkedések megismertetéséért és a döntések végrehajtásának ellenőrzéséért a szervezeti koordinációs feladatokat ellátó egység vezetője, akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy a felelős.
(7)130 Az elnöki értekezlet előkészítésének, lebonyolításának és az elnöki értekezleten hozott elnöki döntések, intézkedések végrehajtásának támogatásában a szervezeti koordinációs feladatokat ellátó egység vezetője által kijelölt munkatárs közreműködik.
(8) Az elnöki értekezlet negyedévente összeállított munkaterv szerint ülésezik. Az elnök az elnöki értekezletet szükség szerint, a programtól eltérően is összehívhatja.
(9) Az elnöki értekezlet tárgyalja:
a) az Állami Számvevőszék ellenőrzési, véleményezési, beszámolási feladatainak teljesítése során elkészült jelentéseket és azon más dokumentumokat, amelyeknek a megtárgyalását az elnök szükségesnek tartja,
b) mindazokat az előterjesztéseket, amelyek az elnök hatáskörébe tartozó ellenjegyzések elkészítését tartalmazzák,
c) valamely ellenőrzött szerv tekintetében vagyonmegóvási intézkedés megtételére vonatkozó indítványt,
d)131 az Állami Számvevőszék ellenőrzési tervét (tervjavaslatát),
e) az Állami Számvevőszék éves feladattervét (tervjavaslatát),
f) az Állami Számvevőszék éves nemzetközi kapcsolattartási tervét (tervjavaslatát),
g) az Állami Számvevőszék éves költségvetésére és költségvetésének végrehajtására vonatkozó beszámolót,
h)132 a minőségbiztosítási feladatokat ellátó egység éves felülvizsgálati tapasztalatairól szóló beszámolóját,
i) a jogi realizálás és a nyomozó hatóságokkal való kapcsolattartás tapasztalatairól szóló éves beszámolót,
j) a sajtótájékoztatókra javasolt témákat és beszámolókat,
k) minden olyan témát, illetve előterjesztést, amelynek megtárgyalását az elnök elnöki értekezlet elé utalja.
(10)133 Az elnöki értekezletek előkészítése és lebonyolítása elektronikus úton történik, mellyel kapcsolatos további rendelkezéseket a szervezeti koordinációs feladatokat ellátó egység ügyrendje tartalmazza.
Munkaértekezletek
39. § (1) Az elnök évente legalább egyszer országos munkaértekezletet hív össze.
(2)134 Az elnök indokolt esetben az Állami Számvevőszék egyes egységeihez tartozó munkavállalókat is összehívhat apparátusi értekezletre.
(3)135 A főigazgatók és a egysége(ke)t vezető igazgató(k) az általuk irányított egység(ek)re vonatkozó ügyrendben szabályozzák vezetői és munkaértekezleteik rendjét.
Szakmai bizottságok, munkacsoportok
40. § (1)136 Egyes feladatok ellátására szakmai bizottság vagy munkacsoport hozható létre.
A szakmai bizottság vagy munkacsoport létrehozására vonatkozó vezetői döntésre az adott szakterület egységének vezetője tehet előterjesztést. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen a javasolt ellátandó feladatokat, vezetőjének, tagjainak megválasztási szempontjait, módszerét.
(2) Szakmai bizottság állandó bizottságként is létrehozható. Az állandó szakmai bizottság működési rendjét ügyrendje határozza meg.
(3) A módszertani fejlesztések kezdeményezését, az elkészült módszertani dokumentumok, javaslatok, szabályzat-tervezetek szakmai felülvizsgálatát, véleményezését a Módszertani Bizottság látja el.
Képviselet és kapcsolattartás rendje
Képviselet
41. § (1) Az Állami Számvevőszéket az elnök képviseli, ezt a jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve átruházhatja.
(2)137 A peres és peren kívüli eljárásokban, valamint egyéb hatósági ügyekben a képviseletet a jogi feladatokat ellátó egységnél dolgozó jogtanácsos vagy jogi előadó látja el.
(3) Az ellenőrzött, illetve törvény alapján ellenőrizhető szervezettel való kapcsolattartás keretei között a képviseletet a témafelelős felügyeleti vezető látja el.
(4) Az Európai Unió társfinanszírozásában megvalósuló projektek esetében a képviseletet a projektdokumentumban megjelölt személy látja el.
A kapcsolattartás rendjének általános szabályai
42. § (1)138 Az elnök és az alelnök az elnök által kialakított munkamegosztás szerint tartja a kapcsolatot különösen Magyarország államfőjével, az Országgyűlés Elnökével és alelnökeivel, a miniszterelnökkel és a Kormány tagjaival, a Kúria elnökével és a Legfőbb Ügyésszel, továbbá mindazon szervekkel, szervezetekkel, amelyekkel jogszabályi rendelkezések alapján alaptevékenysége ellátásához együttműködésre jogosult vagy kötelezett.
(2)139 Az elnök eltérő döntése hiányában – a (4)–(5) bekezdésben meghatározott esetkörök kivételével – a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelős egység vezetője tartja a kapcsolatot külső szervekkel.
(3)140 A kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelős egység vezetője kapcsolatot tart – az Állami Számvevőszék és a felsőoktatási intézmények között létrejött együttműködési megállapodások alapján – a felsőoktatási intézményekkel.
(4) Az ellenőrzéssel érintett szervezetek vezetőivel – az ellenőrzéssel összefüggő ügyekben – a felügyeleti vezetők tartják a kapcsolatot.
(5)141 A jogi támogatói feladatokat ellátó egység kijelölt jogtanácsosa tartja a kapcsolatot az OLAF Koordinációs Irodával.
(6) Az (1)–(5) bekezdésben nem nevesített esetekben az elnök dönt a kapcsolattartás rendjéről.
A parlamenti kapcsolatok rendje
43. § (1) Az Állami Számvevőszéket a plenáris ülések napirendjén szereplő jelentések tárgyalásakor az elnök és az alelnök – az elnök által kialakított munkamegosztás szerint – képviselik.
(2)142 A parlamenti kapcsolatok szervezését és koordinálását a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelős egység munkatársai végzik, ennek keretében – az illetékes főigazgatóval együttműködve – gondoskodnak az elnök által kiadmányozott jelentések, beszámolók, tájékoztatók parlamenti benyújtásáról, szervezik, összehangolják a plenáris és a bizottsági üléseken való részvételt és a szakmai felkészülést.
(3)143 A kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelős egység vezetője felelős az elnök országgyűlési és más nyilvános szerepléseinek – az illetékes főigazgató által elkészített, szakmailag megalapozott expozék és egyéb nyilatkozatok – kommunikációs szempontú támogatásáért, ideértve a képviselői kérdések szóbeli, vagy írásbeli megválaszolását is.
(4) A főigazgatók javaslata alapján az elnök jelöli ki azokat a munkatársakat, akik az Állami Számvevőszék feladatkörét érintő parlamenti előterjesztések bizottsági tárgyalásán szakértői szinten részt vesznek. A bizottsági ülésen felmerült főbb megállapításokról, intézkedést igénylő kérdésekről az Állami Számvevőszék képviselője jelzőlapot készít.
(5)144 Kijelölt szakértői szintű képviselet hiányában a számvevőszéki és költségvetési ügyekért felelős országgyűlési bizottság ülésein állandóan jelen van a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelős egység munkatársa minden olyan esetben, amikor az Állami Számvevőszék érintettsége felmerülhet.
(6)145 Az Országgyűlés bármely tisztségviselőjéhez, bizottságához, a frakciókhoz, a képviselőkhöz csak az elnök felhatalmazásának birtokában lehet írásos tájékoztatókat, információs anyagokat eljuttatni a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelős egység vezetőjének közreműködésével.
(7) A parlamenti bizottsági vitában az Állami Számvevőszék képviseletében jelenlévő személy a számvevőszéki jelentésben foglaltakat képviseli. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tervében nem szereplő ellenőrzési, elemzési, beszámolási felkérésre vonatkozóan kizárólag az elnök nyilatkozhat, illetve vállalhat kötelezettséget.
(8)146 Az Országgyűléssel kapcsolatos információkat az Állami Számvevőszéket érintő események külön megjelölésével a parlamenti információs rendszer (PAIR) segítségével az Állami Számvevőszék informatikai rendszerén keresztül a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelős egység biztosítja, valamint gondoskodik a dokumentumok nyilvántartásáról és a vezetők tájékoztatásáról.
A sajtó- és tömegtájékoztatási tevékenység rendje
44. § (1) A sajtó- és tömegtájékoztatási tevékenység célja, hogy az Állami Számvevőszék – törvényi kötelezettségének megfelelően – folyamatosan tájékoztassa a közvéleményt munkájáról.
(2) Az Állami Számvevőszék egészét érintő kérdésekben az elnök és az alelnök az elnök által kialakított munkamegosztás szerint nyilatkozik, és nyújt tájékoztatást.
(3)147 Az Állami Számvevőszék vezetői és vezetői felhatalmazás alapján a számvevők a feladat- és hatáskörükbe tartozó témák körében adhatnak tájékoztatást, nyilatkozhatnak az írott és az elektronikus sajtóban a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelős egység előzetes értesítésével.
(4)148 A sajtó- és tömegtájékoztatási tevékenység szervezését és koordinálását a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelős egység végzi, ennek érdekében kapcsolatot tart az Országgyűlés Sajtószolgálatával, valamint a sajtó- és a tömegtájékoztatás képviselőivel, továbbá koordinálja a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalával, közlésével kapcsolatos feladatokat.
(5) Az Állami Számvevőszék elnöke, illetve az elnök által erre feljogosított munkatársa meghatározott esetben a számvevőszéki tevékenység közvélemény-formáló szerepének erősítése érdekében sajtótájékoztatót tarthat. A sajtótájékoztató szakmai tartalmáért az illetékes főigazgató a felelős.
(6)149 A nyilvánosság tájékoztatása, a közvélemény hírekkel való ellátása, valamint az elektronikus információszabadságról szóló törvényből adódó feladatok végrehajtása érdekében az Állami Számvevőszék internetes honlapot (www.asz.hu) működtet. Az Állami Számvevőszék jogszabályi rendelkezésen alapuló közzétételi kötelezettségeinek– amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik – a megjelölt honlapon való közzététellel kell eleget tenni. A honlap működtetéséről, a honlapon közzéteendő adatok köréről és a közzététel rendjéről külön irányítási eszköz rendelkezik.
A nemzetközi kapcsolatok rendje
45. § (1)150 Az Állami Számvevőszék nemzetközi együttműködéseinek erősítése, módszertanának folyamatos fejlesztése érdekében kapcsolatot tart különösen az INTOSAI, az EUROSAI, az EURORAI, az Európai Unió intézményeivel és egyéb szervezeteivel, a NATO Nemzetközi Számvevő Testületével, valamint a Visegrádi együttműködésben részt vevő országok érintett intézményeivel.
(2)151 A nemzetközi kapcsolatok szervezését és koordinálását a minőségirányítási és elvi módszertani feladatokat ellátó egység végzi. A külképviseletekkel, valamint a Külügyminisztérium illetékes szerveivel az Állami Számvevőszék egységei a minőségirányítási és elvi módszertani feladatokat ellátó egység útján tartanak kapcsolatot.
(3)152 A minőségirányítási és elvi módszertani feladatokat ellátó egység felelős a külföldi kiutazásokat és a külföldiek hazai fogadását is tartalmazó nemzetközi kiutazási és vendégfogadási terv összeállításáért.
(4) A nemzetközi együttműködésben megvalósuló szakmai ellenőrzési, módszertani programokban való részvétel, valamint a nemzetközi kapcsolatokból eredő ellenőrzési feladatok szakmai elemei tekintetében az illetékes főigazgató felelős.
A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás
46. § (1) Közérdekű bejelentéssel vagy panasszal bárki fordulhat az Állami Számvevőszékhez. Az Állami Számvevőszék kizárólag abban az ügyben tesz érdemi intézkedést és ad érdemi választ, amely ügyben az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény (Eujtv.) 141. § (4) bekezdése szerint, mint „tárgykörben eljárásra jogosult szerv” eljárni köteles. Minden más esetben a vonatkozó adatvédelmi rendelkezések figyelembevételével – a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett – a beadványt a „tárgykörben eljárásra jogosult szervhez” továbbítja.
(2)153 Az Állami Számvevőszékhez beérkező bejelentéseket és panaszokat iktatás után – további intézkedés, illetve válaszadás céljából – az elnöki titkársági és igazgatási feladatokat ellátó egységhez kell továbbítani.
(3)154 Az elnöki titkársági és igazgatási feladatokat ellátó egység indokolt esetben – a bejelentés témájára, megalapozottságára és a bejelentés, panasz egyéb körülményeire figyelemmel – a bejelentés tárgya szerint illetékes egységhez fordulhat tájékoztatásért, állásfoglalásért.
(4)155 Ha intézkedésre, illetve válaszadásra az elnök jogosult, illetve ha a bejelentés vizsgálata és válaszadásra történő előkészítése más egység feladatkörébe tartozik, akkor a bejelentést, panaszt az esetleges előzményi iratokkal együtt a jogosulthoz, illetékeshez kell haladéktalanul továbbítani.
(5) A közérdekű bejelentésre vagy panaszra az Állami Számvevőszék harminc napon belül írásban és érdemben válaszol, vagy nyolc napon belül továbbítja a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez.
(6) A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos részletes eljárási szabályokat külön elnöki intézkedés tartalmazza.
Együttműködés
Szervezeti, intézményi együttműködés
47. § (1) Az Állami Számvevőszék az alaptevékenységéhez tartozó szakmai körben erre vonatkozó megállapodás esetében – annak keretei között – együttműködik a különböző belföldi ellenőrzés-szakmai szervezetekkel, valamint a hazai felsőoktatási intézményekkel.
(2)156 A különböző intézményekkel való kapcsolat kialakítása és gondozása, az együttműködési megállapodások előkészítése, a megkötött megállapodások nyilvántartása, javaslat tétele a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelős egység feladata.
(3)157 A kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelős egység évente beszámol a szervezeti együttműködés tapasztalatairól és fejleményeiről, az Állami Számvevőszék stratégiai célkitűzései alapján – az intenzitás, az előnyök és ráfordítások aránya, illetve a hozzáadott-érték szempontjából – értékeli az egyes együttműködéseket, és javaslatot fogalmaz meg a szükséges változtatásokra.
Az érdekképviseletekkel történő együttműködés
48. § (1) Az Állami Számvevőszék együttműködik a szervezetnél foglalkoztatott számvevők, köztisztviselők és ügykezelők érdekeinek képviseletére létrejött érdek-képviseleti szervvel.
(2) Az Állami Számvevőszéknél az Mt. hatálya alá tartozó alkalmazottak érdekeinek képviseletét az Állami Számvevőszéki Alkalmazottak Érdekvédelmi Közössége által megválasztott üzemi megbízott látja el.
(3) Az érdek-képviseleti szerveket véleményezési, tájékoztatáskérési, javaslattételi és együttdöntési jog illeti meg az Mt.-ben, a Ktv.-ben, valamint az érdekképviseleti szerv és az Állami Számvevőszék elnöke között létrejött megállapodásban, illetve üzemi megállapodásban foglaltak szerint.
(4) Az érdek-képviseleti feladatok ellátásához szükséges – jogszabályban meghatározott – időt az Állami Számvevőszék biztosítja.
Az esélyegyenlőség biztosítása
49. § (1) Az elnök és az érdek-képviseleti szervek képviselői – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. § (4) bekezdése alapján – az egyenlő elbánás, illetve az esélyegyenlőség biztosítása érdekében kétévente két évre szóló esélyegyenlőségi tervet fogadnak el.
(2)158 Az esélyegyenlőség biztosítására az elnök – az érdekképviseleti szervek és a humánpolitikai és szervezetfejlesztési feladatokat ellátó egység vezetőjének javaslata alapján – esélyegyenlőségi biztost jelöl ki.
(3) Az esélyegyenlőségi biztos figyelemmel kíséri az esélyegyenlőség helyzetének alakulását, jelzi az elnöknek az egyenlő bánásmód veszélyeztetését vagy megsértését.
(4) Az esélyegyenlőségi biztos működésének tapasztalatairól kétévente jelentésben számol be az elnöknek.
(5)159 Az egyenlő elbánás elvének érvényesüléséről és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében tett intézkedésekről kétévente beszámolót kell készíteni. A beszámoló a humánpolitikai és szervezetfejlesztési feladatokat ellátó egység helyzetfelmérő tájékoztatóját, valamint az esélyegyenlőségi biztos jelentését tartalmazza. A beszámolót az elnöki értekezlet megtárgyalja.
Az Állami Számvevőszék nyugdíjasainak támogatása
50. § (1) Az Állami Számvevőszék az elnök által megállapított módon, a Ktv. 49/J. §-ában foglaltakkal összhangban támogatja az Állami Számvevőszék nyugdíjasait, együttműködve az Állami Számvevőszék Nyugdíjasainak Egyesületével (a továbbiakban: Nyugdíjas Egyesület).
(2)160 Az Állami Számvevőszék és a Nyugdíjas Egyesület képviselője közötti kapcsolattartás a humánpolitikai és szervezetfejlesztési feladatokat ellátó egység vezetőjének feladata.
AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK RENDJE
A feladatterv
51. § (1) Az Állami Számvevőszék éves feladatterve a vezetés-irányítás eszközeként a számvevőszéki tevékenység vitele és fejlesztése, az ellenőrzési munkát segítő „szakmai infrastruktúra” szempontjából kiemelt jelentőségű, valamint az egyéb, az ellenőrzési tervében nem szereplő feladatokat tartalmazza.
(2) A feladatterv összeállításáért a főtitkár, az elnöki igazgató, a gazdasági igazgató által szolgáltatott javaslatok felhasználásával az erőforrás-gazdálkodási főigazgató felelős, aki a jóváhagyott feladatterv megvalósulását figyelemmel kíséri, és arról beszámol az elnöknek.
(3) A feladattervet az elnök hagyja jóvá és gondoskodik annak végrehajtásáról, szükség esetén módosításáról.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzési terve
52. § (1) Az ellenőrzések tematikájának, ütemezésének, szervezésének és realizálásának megtervezése az ellenőrzési tevékenység megalapozó eleme és előfeltétele az Állami Számvevőszék törvényekben meghatározott feladatai teljesítésének.
(2) Az Állami Számvevőszék – a feladatait meghatározó törvényi előírások alapján – az ellenőrzési feladatokat tartalmazó ellenőrzési tervét gördülő tervezéssel alakítja ki.
(3) Az ellenőrzési tervjavaslat elkészítéséért a tervezési igazgató felelős amelyhez az ellenőrizendő szervezettől adatokat kérhet be.
(4) Az ellenőrzési tervjavaslatba azok a szakmai döntés előkészítő anyag alapján elfogadott ellenőrzési témák kerülhetnek, amelyeknek kidolgozott ellenőrzési program tervezetét és címét az Elnök jóváhagyta.
(5) Az ellenőrzési tervjavaslat elnöki értekezleten való megtárgyalása után az ellenőrzési tervet az elnök hagyja jóvá és arról tájékoztatja az Országgyűlést.
(6) Az ellenőrzési terv végrehajtását az Elnöki Igazgatóság szervezeti koordinációs feladatokat ellátó egysége kíséri figyelemmel és folyamatosan tájékoztatja arról az elnököt.
53. § (1) A gördülő tervezés folyamatának működtetése, gondozása – az ellenőrzést támogató egységek közreműködésével – a tervezési igazgató irányítása mellett a stratégiai tervezési és alkalmazott módszertani feladatokat ellátó egység vezetőjének a feladata.
(2) A tervezés, illetve a számvevőszéki jelentés véglegezésének folyamatában az elnöki döntések előkészítésében részt vesznek az eseti vagy állandó jelleggel létrehozott munkaközösségek/grémiumok/. Az Elnök által felkért vezető tesz javaslatot a munkaközösség /grémium/ vezetőjére és tagjaira. A szakmai munkaközösségek/grémiumok/ vezetőjéről és tagságáról a javaslat alapján az elnök dönt.
(3) A gördülő tervezés folyamatát, eljárási rendjét, különösen – a témagyűjtési, bírálati, kiválasztási eljárást, a szakmai döntést előkészítő anyag tartalmát, készítését, az ellenőrzési programtervezet kidolgozását és jóváhagyási folyamatát – külön szabályozás határozza meg.
54. § (1) A stratégia, tervezési és alkalmazott módszertani feladatokat ellátó egység vezetője felelős azért, hogy az ellenőrzési témákat összegyűjtse és értékelésüket koordinálja.
(2) Az elnök által kijelölt ellenőrzési témajavaslatokat szakmai döntés előkészítő anyaggal kell megalapozni.
(3) Az erőforrás – gazdálkodási főigazgató megfelelő személy kijelölésével gondoskodik az elnök által jóváhagyott ellenőrzési témához kapcsolódó előtanulmány elkészítéséről, amelyről az elnököt írásban tájékoztatja.
(4) Az előtanulmányt készítő személy a munkáját a tervezési igazgató szakmai irányítása mellett végzi.
(5) Az előtanulmányban javaslatot kell tenni arra, hogy az ÁSZ indítson-e ellenőrzést az adott témakörben, és ha igen, akkor az milyen típusú ellenőrzés legyen és milyen fókuszkérdésekre összpontosítson.
(6) Az előtanulmányt szakmai munkaközösség/grémium/ vagy legalább két lektor véleményezi. A lektorokat az Elnök egyidejű tájékoztatása mellett a Tervezési igazgató kéri fel.
(7) A (6) bekezdés szerint elkészült vélemények birtokában a tervezési igazgató indokolással ellátott javaslatot tesz az Elnök részére, hogy az előtanulmány alapján készüljön-e ellenőrzési programtervezet vagy sem.
55. § (1) Az elnök dönt arról, hogy mely előtanulmányból készüljön ellenőrzési programtervezet, valamint – az erőforrás – gazdálkodási főigazgató előterjesztésére – arról, hogy ki felelős az ellenőrzési program tervezet elkészítéséért.
(2) Az ellenőrzési program tervezete tartalmazza egyebek mellett az ellenőrzés jogalapját, az ellenőrzés célját, fókuszkérdéseit továbbá az ellenőrzés technológiájának leírását, az erőforrás tervét, a kommunikációs tervet, javaslatot külső szakértő bevonására, a költségtervet, valamint a kontrollpontok tervét. Az ellenőrzési programok részletes tartalmi és formai követelményeit az adott ellenőrzési típusok módszertani útmutatói tartalmazzák.
(3) Az ellenőrzési program tervezetének elkészítéséhez a számvevői iroda egységei – a minőségbiztosítási feladatokat ellátó egység kivételével – segítséget adnak a tervezéshez szükséges adatok, vélemények, állásfoglalások megadásával.
(4) Az elkészült programtervezetet a minőségbiztosítási feladatokat ellátó egység felülvizsgálja és annak eredményéről nyilatkozatot ad ki.
(5) Az egységektől beérkezett véleményekre is figyelemmel a program készítéséért felelős személy véglegezi az ellenőrzési program tervezetét.
(6) Az átdolgozott programtervezetet az elnök által kijelölt szakmai munkaközösség/ grémium/zsűri/ értékeli és az elnöknek javaslatot tesz a programterv elfogadására, vagy átdolgozásra visszaküldésre. Az elnök szakmai munkaközösség/grémium/zsűri/ javaslata alapján hozott döntéséről a szakmai munkaközösség/grémium/zsűri/ vezetője tájékoztatja a programtervezet készítőjét.
(7) Amennyiben a szakmai munkaközösség/grémium/ elnöki döntésre alkalmasnak tartja a programtervezetet, úgy annak vezetője elnöki döntésre terjeszti elő.
(8) Az ellenőrzési program tervezetét és az ellenőrzés címét az elnök hagyja jóvá.
(9) A stratégia, tervezési és alkalmazott módszertani feladatokat ellátó egység vezetője a (8) bekezdésben foglalt elnöki döntésről tájékoztatja a program készítéséért felelős személyt, az erőforrás-gazdálkodási főigazgatót, elnöki igazgatót, a Megnevezett Felügyeleti Vezetőt és az egyéb érintett egységeket.
(10) A stratégiai, tervezési és alkalmazott módszertani feladatokat ellátó egység vezetője a tervezési igazgató irányításával, az elfogadott ellenőrzési címekre figyelemmel összeállítja az Állami Számvevőszék ellenőrzési tervjavaslatát, amelyet az erőforrás-gazdálkodási főigazgató terjeszt döntésre az elnök elé. Ugyanígy kell eljárni, ha az ellenőrzési program módosításának szükségessége felmerül.
Az ellenőrzés lefolytatása, a helyszíni ellenőrzés
56. § (1) Az ellenőrzést az elnök által jóváhagyott ellenőrzési program alapján kell lefolytatni.
(2) Az ellenőrzési feladatok végrehajtásához szükséges – kompetenciájában és mennyiségében megfelelő – erőforrás biztosítása az erőforrás-gazdálkodási főigazgató feladata.
(3) Az ellenőrzési folyamat módszertanát részletes szabályait külön elnöki intézkedés állapítja meg, amelyet ellenőrzési típusonként a szakmai szabályozás keretébe tartozó, elnök által jóváhagyott módszertani útmutatók egészítenek ki.
(4) Az ellenőrzés vezetőjének személyéről pályáztatást követően vagy ennek mellőzésével az elnök által megbízott szakmai munkaközösség/grémium/javaslata alapján, vagy ennek mellőzésével, az elnök dönt. Az ellenőrzésvezetői pályázat lebonyolításának részletes szabályait külön elnöki intézkedés rögzíti. A pályáztatás szakmai koordinálása a humánpolitikai feladatokat ellátó egység, a megszervezése és lebonyolítása a stratégiai, tervezési és alkalmazott módszertani feladatokat ellátó egység vezetőjének a feladata.
(5) Az ellenőrzésvezető írásban nyilatkozik az ellenőrzésnek az ellenőrzési programban foglaltak szerinti végrehajtásáról. Ezt követően az elnök kiadja az ellenőrzésvezető megbízólevelét.
(6) Az ellenőrzésvezető megbízásával egyidejűleg az elnök dönt az ellenőrzés felügyeleti vezetőjének személyéről is és kiadja a megbízólevelét. A felügyeleti vezető és az ellenőrzésvezető megbízólevelének előkészítéséről az erőforrás-gazdálkodási főigazgató gondoskodik.
(7) A helyszíni ellenőrzés megkezdéséhez és az ellenőrzés során – az ellenőrzési programban foglaltakhoz igazodóan – az ellenőrzésvezető kezdeményezésére
a) a jóváhagyott ellenőrzési program szerint az erőforrás-gazdálkodási főigazgató erőforrást biztosít,
b) a stratégiai, tervezési és alkalmazott módszertani feladatokat ellátó egység vezetője konzultációt és szakmai segítségnyújtást biztosít.
c) a felmerült jogi problémákkal kapcsolatban a jogi támogató feladatokat ellátó egység állásfoglalást ad.
(8) Az ellenőrzés előkészítéséről, illetve megkezdéséről az elnök vagy a jelentés kiadmányozására jogosult vezető tájékoztatja az ellenőrzés alá vont szerv vezetőjét, illetve megküldi az ellenőrzési programot.
(9) Ellenőrzést az erőforrás-gazdálkodási főigazgató által írásban kijelölt számvevő, vagy külső szakértő végezhet (a továbbiakban együtt: ellenőrzést végző személy). A számvevők felelősségére, jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket a szakértőre is alkalmazni kell. Az ellenőrzést végző külső szakértőnek írásban kell nyilatkoznia, hogy az ellenőrzést végzőkre vonatkozó, az ÁSZtv.-ben, valamint e szabályzatban foglalt jogokat és kötelezettségeket megismerte és magára nézve kötelezőnek tartja, különös tekintettel a titokkörökre vonatkozó szabályok betartására.
(10) Az ellenőrzési program végrehajtásának előkészítésével és a helyszíni ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok program szerinti végrehajtásának felügyelete az elnök által kijelölt felügyeleti vezető feladata.
(11) Az ellenőrzést végző személy részére a felügyeleti vezető által kiadmányozott megbízólevelet kell adni, amely tartalmazza az ellenőrzött szervezet megnevezését, az ellenőrzési feladatot és a megbízás időtartamát.
(12) Az ellenőrzést végző személy a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor köteles az ellenőrzött szerv vezetőjének, illetve megbízottjának megbízólevelét bemutatni és személyazonosságát igazolni.
(13) Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzési feladatait a jogszabályok, az ellenőrzési szakmai szabályok, módszerek és az etikai normák szerint végzi. Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzésre való felkészülésről, az ellenőrzésvezető iránymutatásával önmaga gondoskodik.
(14) Az ellenőrzés alá vont szervektől a dokumentált adatbekérés a felügyeleti vezető útján történik. Az ellenőrzésvezető az ellenőrzött szerv vezetőjétől „teljességi nyilatkozatot” kér az átadott dokumentumok teljeskörűségéről. Amennyiben az ellenőrzés alá vont szervezet az ellenőrzésvezető által megjelölt határidőre a kért dokumentumokat nem bocsájtja rendelkezésre teljes körűen, úgy az ellenőrzésvezető feljegyzése alapján a felügyeleti vezető – a jogi támogató feladatokat ellátó egység bevonásával – az ellenőrzött szervezet vezetőjét hiánypótlásra szólítja fel, jelezve az elmulasztás jogkövetkezményeit.
(15) Amennyiben a (14) bekezdés alapján tett intézkedések nem vezetnek az ellenőrzés tovább folytatását biztosító eredményre, úgy az ellenőrzésvezető a jogi támogatói feladatokat ellátó egységhez fordul a további szükséges intézkedések megtétele érdekében.
(16) Amennyiben az adatszolgáltatás hiánya miatt, illetve más előre nem látható akadály felmerülése esetében (ideértve a jelentéstervezet észrevételezésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltét is) az ellenőrzési programban megadott határidők nem tarthatók, úgy a felügyeleti vezető feljegyzést készít és javaslatot tesz az elnöknek az ellenőrzés határidejének módosítására – az erőforrások átcsoportosításának az erőforrás-gazdálkodási főigazgatóval egyeztetett javaslatával együtt – az ellenőrzés felfüggesztésére vagy törlésére, illetve egyéb intézkedés megtételére.
(17) Az ellenőrzést végző személy köteles ellenőrzési megállapításait írásba foglalni és azt az ellenőrzési programban meghatározott időben és módon az ellenőrzés vezetőjének rendelkezésére bocsátani. Az ellenőrzés vezetőjének meg kell győződnie, hogy az ellenőrzést végző személy a (13) bekezdésben foglaltak szerint járt-e el.
(18) Amennyiben az ellenőrzést végző személy bűncselekmény gyanúját észleli, közbeszerzési szabálytalanságot, vagy egyéb személyes felelősséget megalapozó szabálytalanságot tár fel, úgy az ezt megalapozó megállapításokat tartalmazó feljegyzést (jegyzőkönyvet, dokumentumokat) az ellenőrzésvezető útján a felügyeleti vezető egyidejű értesítése mellett haladéktalanul megküld a jogi támogatói feladatokat ellátó egység részére. Amennyiben az ellenőrzést végző személy az ÁSZtv. 31. § (1) bekezdésében meghatározott esetet tár fel, úgy az SZMSZ 62/A. §-a szerint kell eljárnia.
(19) Amennyiben az ellenőrzés során személyes felelősség felvetése válik szükségessé, úgy a személyes (jogi felelősség) felvetése esetén irányadó (62. §) szabályok szerint kell eljárni.
(20) Az ellenőrzést végző személynek az adatbetekintés, adatkezelés, titoktartás során az ÁSZtv. 27. §-a alapján kell eljárnia.
(21) Az ÁSZtv. 28. § (4) bekezdése szerint az Állami Számvevőszék és az ellenőrzött szervezet között a kapcsolat – erre irányuló megállapodás esetén – elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum alkalmazásával is lebonyolítható.
Eljárás az ellenőrzéssel kapcsolatos összeférhetetlenség esetén
57. § (1) A felügyeleti vezető, ellenőrzésvezető és számvevő nem végezhet ellenőrzést annál a szervezetnél, amelynél a megelőző évben ellenőrzés lefolytatásában részt vett.
(2) Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzés felügyeleti vezetőjének – az ellenőrzés vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett – köteles bejelenteni, ha vele szemben az ÁSZtv 26. §-ában rögzített összeférhetetlenségi ok áll fenn. Összeférhetetlenségi okot bárki bejelenthet. Az összeférhetetlenség kérdésében – az ellenőrzés végrehajtásáért felelős felügyeleti vezető javaslatára – az elnök dönt.
A jelentéskészítés rendje
A számvevőszéki jelentés elkészítése
58. § (1) Az ellenőrzés megállapításait, következtetéseit – javaslatok nélkül – írásban elkészített szakmai anyagba kell foglalni, amelyet az ellenőrzés vezetője végez el.
(2) Az ellenőrzésvezető az írásba foglalt szakmai anyagának elkészítéséhez – az ellenőrzött szervezethez történő megküldés előtt – további belső egyeztetéseket végezhet a hivatali egységekkel.
(3) A belső egyeztetés eredménye alapján az ellenőrzésvezető az írásba foglalt szakmai anyagot-szükség esetén átdolgozza.
(4) A számvevőszéki jelentés tervezetét – írásba foglalt szakmai anyagot – javaslatok nélkül a felügyeleti vezető észrevételezésre megküldi az ellenőrzött szervezet vezetőjének vagy az általa megbízott személynek.
(5) Az egyeztetés ideje alatt az ellenőrzésvezető elvégzi az ellenőrzésben részt vevő beosztott számvevők munkájának, teljesítményének értékelését.
(6) Az ellenőrzött szervnek az írásba foglalt szakmai anyag tervezetére adott észrevételeit az ellenőrzésvezető értékeli, feldolgozza a fennmaradt vitás kérdéseket a jelentéstervezetben megjeleníti.
(7) Az ellenőrzésvezető javaslatait is figyelembe véve a felügyeleti vezető az intézkedést igénylő megállapítások alapján elkészíti a számvevőszéki jelentéstervezet javaslatait és a figyelemfelhívó levelek tervezeteit.
(8) A megállapításokat tartalmazó számvevőszéki jelentéstervezetet és a felügyeleti vezető által elkészített javaslattervezetet együtt kell elküldeni a belső egyeztetésben érintetteknek.
(9) A javaslat-tervezeteket az elemzői feladatokat ellátó egység felülvizsgálja, értékeli, majd a szükséges átdolgozást követően nyilatkozatot bocsájt ki a megfelelőségről.
(10) Az átdolgozott számvevőszéki jelentéstervezetet a minőségbiztosítási feladatokat ellátó egység felülvizsgálja.
(11) A minőségbiztosítási feladatokat ellátó egység véleménye alapján átdolgozott jelentés tervezetét a jogi támogatói feladatokat ellátó egység véleményezi.
(12) A (7)–(11) bekezdésben foglalt feladatok végrehajtását követően
a) a minőségbiztosítási feladatokat ellátó egység vezetője az átdolgozott számvevőszéki jelentés tervezetét nyilatkozattal látja el,
b) a szervezeti kommunikációs feladatokat ellátó egység vezetője véleményezi az előzetes kommunikációs tervét és a jelentés kommunikációs prezentációját,
c) az elvi módszertani feladatokat ellátó egység vezetője a módszertani megfelelőség szempontjából véleményezi a számvevőszéki jelentés tervezetét az elnöki értekezletre,
d) a Megnevezett Felügyeleti Vezető nyilatkozatot ad ki az intézkedést igénylő megállapítások és javaslatok megfelelőségéről.
(13) A szervezeti koordinációs feladatok ellátásáért felelős egység vezetője ellenőrzi, hogy csatolásra kerültek-e az elnöki értekezlet lebonyolításának rendjét tartalmazó elnöki intézkedésben rögzített, a jelentéstervezet Elnöki értekezleten történő tárgyalásához szükséges dokumentumok.
(14) A számvevőszéki jelentés tervezetét, a javaslatokat az elnöki értekezlet tárgyalja meg. A számvevőszéki jelentés elnöki értekezlet elé terjesztésének és dokumentálásának részletes szabályait az elnöki értekezlet lebonyolításának rendjét, szabályait megállapító elnöki intézkedés tartalmazza.
(15) Az ellenőrzésvezető strukturált javaslatot terjeszthet az elnöki értekezlet elé az ellenőrzéssel nem érintett területek ellenőrzésére, utóellenőrzésre, előtanulmányra.
(16) Az elnöki értekezleten a számvevőszéki jelentéstervezet és javaslatok megtárgyalását követően az elnök dönt arról, hogy szükséges-e változtatni a számvevőszéki jelentés és a javaslatok tervezetén. A szükséges változtatásokat az ellenőrzésvezető átvezeti a számvevőszéki jelentés tervezetén és javaslatain. Az elnöki értekezleten a jelentés tervezetének megváltoztatásáról hozott döntések megfelelő végrehajtását a minőségbiztosítási feladatokat ellátó egység vizsgálja meg és a vizsgálat eredményéről nyilatkozatot bocsájt ki.
(17) Az elnöki értekezleten a számvevőszéki jelentéstervezet javaslatainak, szükséges változtatásainak átvezetését az elemzői feladatokat ellátó egység vizsgálja meg, valamint áttekinti azok utóellenőrzési lehetőségeit. A felülvizsgálat eredményéről megfelelőségi nyilatkozatot bocsát ki.
(18) Az elnöki értekezleten elfogadott javaslatok jogi megfelelőségének vizsgálatát a jogi támogatói feladatokat ellátó egység végzi el. Szükség esetén egyeztetés folytatható az elemző és a minőségbiztosítási feladatokat ellátó egységgel. A szervezeti kommunikációs feladatokat ellátó egység szövegszerű javaslatot tesz a módosított sajtó összefoglalóhoz.
(19) A felügyeleti vezető a számvevőszéki jelentés tervezetét és a javaslatokat kiadmányozási rend szerint – 15 napos határidő kitűzésével – észrevételezésre megküldi az ellenőrzött szerv vezetőjének.
(20) Az ellenőrzésvezető az ellenőrzött szerv vezetőjének elfogadott észrevételeit átvezeti, valamint az el nem fogadott észrevételeket indokolással szerepelteti a számvevőszéki jelentés tervezetében. Az ellenőrzésvezető véleményének figyelembevételével a felügyeleti vezető a kiadmányozási rend szerint írásban tájékoztatja az ellenőrzött szerv vezetőjét az elfogadott, és indoklással az el nem fogadott észrevételekről.
(21) A számvevőszéki jelentés tervezetének elnöki aláírását megelőzően
a) a minőségbiztosítási feladatokat ellátó egység elvégzi a jelentés tervezetének végbiztosítását, tanúsítványt állít ki, ezzel egyidőben véleményezi a számvevőszéki jelentéstervezetekhez készített prezentációt,
b) a jogi támogatói feladatokat ellátó egység nyilatkozatot bocsájt ki a javaslatok és a figyelemfelhívó levél jogi megfelelőségéről,
c) az elemzői feladatokat ellátó egység – amennyiben az észrevétel a javaslatokat is érintette – nyilatkozatot ad ki azok végleges állapotáról, valamint az utóellenőrzés indokoltságáról,
d) a szervezeti kommunikációs feladatokat ellátó egység nyilatkozatot ad a prezentáció és a sajtónyilatkozat megfelelőségéről,
e) a felügyeleti vezető gondoskodik a figyelemfelhívó levél véglegezéséről.
(22) Az ellenőrzésvezető munkáját a felügyeleti vezető, a felügyeleti vezető munkáját az elnök értékeli.
(23) A számvevőszéki jelentést és a figyelemfelhívó levelet az elnök (alelnök) kiadmányozza. Kiadmányozást megelőzően az Elnök
a) a jelentés-tervezetet szakmai zsűrizésre bocsáthatja, továbbá, az ellenőrzött szervezet vezetőjének saját hatáskörében történő intézkedés megtételére a még nem nyilvános jelentés tervezetet megküldheti; a saját hatáskörben tett intézkedések a jelentéstervezet megállapításait nem befolyásolják,
b) a jelentés – tervezet ismételt elnöki értekezleten való tárgyalását rendelheti el, az e paragrafusban szabályozott kapcsolódó egyeztetésekkel együtt.
(24) A figyelemfelhívó levélre adott válasz (intézkedés) kezelése az Megnevezett Felügyeleti Vezető feladata az ügyrendben meghatározott szabályok szerint. A figyelemfelhívó levelek valamint az azokra beérkezett válaszok nyilvántartását, továbbá az ellenőrzött szerv által megtett intézkedéseket az Megnevezett Felügyeleti Vezető figyelemmel kíséri
(25) Az azonos tartalmú ellenőrzési programok alapján, nagyszámban készült egyedi számvevőszéki jelentéstervezetek, soron kívül elrendelt ellenőrzések, valamint a költségvetési, zárszámadási ellenőrzések keretében készült számvevőszéki jelentés-tervezetek esetében az e paragrafusban meghatározott belső egyeztetésektől a felügyeleti vezetőnek a helyszíni ellenőrzések befejezését követően tett javaslatára el lehet térni, amelyet a minőségbiztosítási egység vezetőjének véleményére figyelemmel az elnök hagy jóvá.
A számvevőszéki jelentés hasznosítása, realizálása, nyomon követése
59. § (1) Az Állami Számvevőszék jelentése az ÁSZtv. 32. § (3) bekezdése alapján nyilvános, azt az Állami Számvevőszék internetes honlapján (www.asz.hu) közzé kell tenni.
(2) A kiadmányozott számvevőszéki jelentést – a kiadmányozó által aláírt kísérőlevéllel – minden esetben meg kell küldeni a kommunikációs és intézményi kapcsolatokért felelős egység által kezelt, állandó címzettek jegyzékében szereplő érintett személyeknek.
(3) Az ellenőrzött szervezetek által készített és az Állami Számvevőszékhez eljuttatott intézkedési tervek elfogadásáról az érintett jelentés felügyeleti vezetője véleményének kikérése után a megállapítások ügyében Megnevezett Felügyeleti Vezető javaslata alapján a jelentést kiadmányozó vezető dönt.
(4) Amennyiben az ellenőrzött szervezet az ÁSZtv. 33. § (1) bekezdése szerinti intézkedési tervkészítési kötelezettségét nem, vagy nem megfelelően teljesíti, az ÁSZtv. 33. § (2)–(8) bekezdése alapján folytatott eljárást a jelen szabályzat 62.§-ban jelöltek szerint kell végrehajtani.
(5) Az ellenőrzések eredményeit és hatásait az érintett terület felügyeleti vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri, és gondoskodik annak tervezésben való hasznosulásáról. A számvevőszéki jelentésekben megfogalmazott javaslatok realizálására vonatkozó információkat az Állami Számvevőszék internetes honlapján nyilvánosságra kell hozni.
(6) A számvevőszéki jelentésekben megfogalmazott javaslatok realizálására vonatkozó információkat az Állami Számvevőszék internetes honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A jelentések minőségbiztosítása és az ellenőrzés tapasztalatainak hasznosulása, realizálása
Minőségbiztosítás
60. § Minőségbiztosítás az ellenőrzési munka teljes folyamatára vonatkozó ellenőrzés-szakmai felügyelet. A minőségbiztosítási eljárás részletes szabályait külön elnöki intézkedés állapítja meg.
A realizálás
61. § Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységével összefüggésben, illetve megállapításai alapján az ellenőrzött (ellenőrizhető) szervezettel, illetve a felelős személyekkel szemben az illetékes hatóságnál, vagy más szervnél eljárást, intézkedést kezdeményez, illetve kezdeményezhet.
Eljárás személyes (jogi) felelősség felvetése esetén
62. § (1) Amennyiben az 56. § (18) bekezdésében foglalt eljárás után a számvevőszéki ellenőrzés tervezése, illetve lefolytatása során az ellenőrzött (ellenőrizhető) szervezet vezetőjével, alkalmazottjával vagy más, az ellenőrzéssel érintett személlyel szemben személyes (büntetőjogi, polgári jogi vagy munkajogi) jogi felelősség (a továbbiakban együtt: felelősség) felvetése látszik indokoltnak, az ellenőrzést végző személy a jogi támogatási feladatokat ellátó egység állásfoglalására figyelemmel haladéktalanul írásban elkészíti a személyes felelősséget megalapozó megállapításokat tartalmazó összegzést, csatolva az azt alátámasztó dokumentumokat.
(2) Az ellenőrzést végző személy az ÁSZtv. 30. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az elkészített összegzést megküldi a felelőssé tett személynek.
(3) A felelőssé tett személy írásbeli magyarázata esetén a válasz megadása előtt az ellenőrzést végző személy (a szükséges dokumentációk megküldésével) kikéri – az ellenőrzés vezető útján – a jogi támogatási feladatokat ellátó egység véleményét, amely soron kívül alakítja ki álláspontját.
(4) Az ellenőrzést végző személy írásban nyilatkozik – a jogi állásfoglalásra is figyelemmel – a felelőssé tett személy írásbeli magyarázatának elfogadásáról vagy elutasításáról, amelyet az ÁSZtv. 30. § (2) bekezdésében megadott határidőn belül megküld a felelőssé tett személynek.
(5) Amennyiben az ellenőrzést végző személy a felelőssé tett személy írásbeli magyarázatát elutasítja, úgy az ügy valamennyi iratát (összegzés, magyarázat, válasz) további intézkedésre megküldi a jogi támogatói feladatokat ellátó egység részére.
(6) Amennyiben bűncselekmény gyanúja merült fel, úgy az ellenőrzést végző személy a jogi támogatói feladatokat ellátó egység állásfoglalására is figyelemmel elkészíti az ügyre vonatkozó, a bűncselekmény gyanúját megalapozó megállapításokat tartalmazó összegzést, csatolva az azt alátámasztó dokumentumokat.
(7) Az ellenőrzést végző személy – az ellenőrzésvezető és a felügyeleti vezető egyidejű tájékoztatása mellett – a (6) bekezdés szerint elkészített összegzést és a csatolt dokumentumokat megküldi az illetékes hatóságnak és a jogi támogatói feladatokat ellátó egységnek.
Eljárás egyéb intézkedés kezdeményezése esetén
62/A. § (1) Amennyiben az ellenőrzött szervezettel szemben – a személyes felelősség felvetésének körén kívül eső – az ÁSZtv. 31. §-a szerinti egyéb eljárás, intézkedés kezdeményezése látszik indokoltnak, az ellenőrzést végző személy feljegyzésben értesíti az ellenőrzésvezetőt.
(2) Ha az ellenőrzés vezetője a kezdeményezést indokoltnak tartja, a felügyeleti vezető egyidejű értesítése mellett haladéktalanul gondoskodik – amennyiben lehetséges – az intézkedés, eljárás alapjául szolgáló tényállás leírását, a jogsértő magatartás (tevékenység vagy mulasztás) megjelölését tartalmazó jegyzőkönyv felvételéről. A felvett jegyzőkönyvet, illetve az eljárás, intézkedés indokoltságát alátámasztó egyéb dokumentumokat mellékelve az eljárás, intézkedés kezdeményezésének indokoltságáról állásfoglalást kér a jogi támogatói feladatokat ellátó egységtől.
(3) A jogi támogatói feladatokat ellátó egység által kiadott állásfoglalás ismeretében az illetékes felügyeleti vezető – az ÁSZtv. 31. §-a (1) bekezdés d) pontjában meghatározott biztosítási intézkedés elrendelésének kezdeményezése kivételével – előkészíti az eljárást, intézkedést kezdeményező iratokat, amelyeket az erőforrás-gazdálkodási főigazgató egyidejű értesítésével döntés és kiadmányozás céljából az elnök elé terjeszt.
(4) Az ÁSZtv. 31. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott biztosítási intézkedés elrendelésének kezdeményezése tekintetében – a felügyeleti vezető által megküldött dokumentumok alapján – az iratok előkészítése a jogi támogatói feladatokat ellátó egység feladata. A kezdeményező iratot az azt megalapozó dokumentumokkal együtt a jogi támogatói feladatokat ellátó egység az erőforrás-gazdálkodási főigazgató útján, a felügyeleti vezető egyidejű értesítése mellett terjeszti döntés és kiadmányozás céljából az elnök elé.
(5) Az elnök kiadmányozza az ÁSZtv. 31. §-ában és 33. § (6) bekezdésében meghatározott iratokat és dönt sajtóközlemény megjelentetésének szükségességéről.
Eljárás az intézkedési kötelezettség megszegése esetén
62/B. § (1) Amennyiben az ellenőrzött szervezet vezetője nem küldi meg határidőben az intézkedési tervet vagy ismételten nem elfogadható intézkedési tervet küld, a felügyeleti vezető erről tájékoztatja az elnököt.
(2) Az elnök póthatáridő tűzésével felszólíthatja az ellenőrzött szervezet vezetőjét az intézkedési terv vagy a megfelelő intézkedési terv megküldésére.
(3) Amennyiben az ellenőrzött szervezet vezetője továbbra sem tesz eleget a felszólító levélben foglalt kötelezettségének, a felügyeleti vezető erről tájékoztatja az elnököt az ÁSZtv. 33. § (3) bekezdése szerinti intézkedések elrendelése céljából.
Záró rendelkezések
Vegyes rendelkezések
63. § (1) A 40. § (3) bekezdésében megjelölt Módszertani Bizottságot 2011. december 31. napjáig meg kell alakítani.
(2) Az ÁSZtv. 35. § (1) bekezdése alapján besorolt számvevőket, köztisztviselőket és munkavállalókat illető jogosultságok és terhelő kötelezettségek a számvevőket, köztisztviselőket és munkavállalókat – az ÁSZtv. 35. § (2) bekezdésében szabályozott eltérésekkel – a vonatkozó munkáltatói intézkedésben megjelölt időponttól, ennek hiányában a közlést követő hónap első napjától illetik meg, illetve terhelik.
(3) Az éves rendes szabadság tekintetében az új besorolás szerinti szabadság az év hátralévő részére időarányosan illeti meg az alkalmazottat. A régi besorolás szerint az év előző részére időarányosan járó, de még ki nem vett szabadság is megilleti az alkalmazottat.
(4) Az Állami Számvevőszék személyi állománya teljesítményértékelésének rendjét és szempontjait külön elnöki utasítás szabályozza.
Átmeneti rendelkezések
64. § (1) Az új feladat- és hatáskörmegosztás szerinti átadás-átvételi eljárásnak teljes körűen 2011. szeptember 15-ig meg kell történnie.
(2) A kiadmányozási, munkáltatói jogok, illetve kötelezettségvállalások, teljesítések szakmai igazolása a munkáltatói intézkedésben foglalt időponttól és feltételek szerint gyakorolhatóak.
(3) A szervezeti változások miatt szükséges új hivatali bélyegzők elkészüléséig a kiadmányozásra jogosult személyek a kiadmányozási jogkörükbe tartozó dokumentumok tekintetében a régi bélyegzők használatára jogosultak.
Hatálybaléptető és hatályon kívül helyező rendelkezések
65. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit 2011. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
(2) Hatályát veszti az Állami Számvevőszék 2005. január 1-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 37/2004. számú elnöki utasítás, valamint az azt módosító 7/2005. számú elnöki utasítás, a 9/2005. számú elnöki utasítás, az 1/2006. számú elnöki utasítás, a 7/2006. számú elnöki utasítás, a 10/2006. számú elnöki utasítás, a 4/2007. számú elnöki utasítás, a 7/2007. számú elnöki utasítás, az 5/2008. számú elnöki utasítás, a 6/2009. számú elnöki utasítás, a 9/2009. számú elnöki utasítás, a 12/2009. számú elnöki utasítás, a 13/2009. számú elnöki utasítás, a 4/2010. számú elnöki utasítás, az 5/2010. számú elnöki utasítás, a 6/2010. számú elnöki utasítás, az 1/2011. számú ÁSZ utasítás, valamint a 3/2011. számú ÁSZ utasítás.
(3) A hatályban maradó irányítási eszközök rendelkezései továbbra is alkalmazandóak azzal, hogy
a) az irányítási eszközökben szereplő funkcionális egységek és a vezetői megnevezések helyett az új feladat- és hatáskörmegosztás szerint illetékes funkcionális egységet, illetve vezetőt kell érteni,
b) az új szervezeti rendre, valamint az új feladat- és hatáskörmegosztásra tekintettel az egyes irányítási eszközök felülvizsgálatát és a szükséges szabályozási intézkedéseket 2011. december 31-ig kell elvégezni.
Mellékletek:
1. melléklet az 1. § (4) bekezdéséhez: Az Állami Számvevőszék fővárosi telephelyeinek és a Számvevő Iroda ellenőrzési irodáinak (központi, fővárosi, megyei ellenőrzési irodák) címjegyzéke
2. melléklet a 3. § (7) bekezdéséhez: Az Állami Számvevőszék szervezeti felépítése, illetve a szervezet irányítási rendje
3. melléklet a 26. § (4) bekezdéséhez: Az Állami Számvevőszéknél dolgozó számvevők és köztisztviselők idegennyelv-tudási pótlékára jogosító munkakörök
4. melléklet a 27. § (2) bekezdéséhez és a 29. § (2) bekezdéséhez: Az Állami Számvevőszéknél dolgozó számvevők, köztisztviselők és munkavállalók képzettségi pótlékára jogosító munkakörök
Függelék:
1. függelék a 14. § (4) bekezdéséhez és a 17. § (6) bekezdéséhez: Az Állami Számvevőszék számvevői és köztisztviselői besorolású munkaköreiről, valamint munkavállalói munkaköreiről (Munkaköri rend)
1. melléklet162
|
Baranya Megyei Ellenőrzési Iroda |
7623 Pécs, József A. u. 10. |
|
Bács-Kiskun Megyei Ellenőrzési Iroda |
6000 Kecskemét, Deák F. tér 3. |
|
Békés Megyei Ellenőrzési Iroda |
5600 Békéscsaba, József A. u. 2–4/B |
|
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ellenőrzési Iroda |
3525 Miskolc, Városház tér 1/C |
|
Csongrád Megyei Ellenőrzési Iroda |
6741 Szeged, Rákóczi tér 1. |
|
Fejér Megyei Ellenőrzési Iroda |
8000 Székesfehérvár, Piac tér 14. |
|
Győr-Moson-Sopron Megyei Ellenőrzési Iroda |
9021 Győr, Árpád út 32. |
|
Hajdú-Bihar Megyei Ellenőrzési Iroda |
4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 1/B |
|
Heves Megyei Ellenőrzési Iroda |
3300 Eger, Kossuth L. u. 9. |
|
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ellenőrzési Iroda |
5000 Szolnok, Kossuth L. u. 2. |
|
Komárom-Esztergom Megyei Ellenőrzési Iroda |
2800 Tatabánya, Fő tér 4. |
|
Nógrád Megyei Ellenőrzési Iroda |
3100 Salgótarján, Rákóczi u. 36. |
|
Somogy Megyei Ellenőrzési Iroda |
7400 Kaposvár, Fő u. 37–39. B/III. em. |
|
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ellenőrzési Iroda |
4400 Nyíregyháza, Egyház u. 15. |
|
Tolna Megyei Ellenőrzési Iroda |
7100 Szekszárd, Szent István tér 11–13. |
|
Vas Megyei Ellenőrzési Iroda |
9700 Szombathely, Hollán E. u. 1. I. em. |
|
Veszprém Megyei Ellenőrzési Iroda |
8200 Veszprém, Megyeház tér 1. |
|
Zala Megyei Ellenőrzési Iroda |
8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10. |
2. melléklet163
3. melléklet
4. melléklet
Iskolai végzettség |
Képzettségi fokozatok |
Az ÁSZtv. hatálya alá tartozó számvevők |
A Ktv. hatálya alá tartozó köztisztviselők |
|
Képzettségi pótlék alapja |
számvevői illetményalap |
köztisztviselői illetményalap |
Vezetők és felsőfokú iskolai végzettségűek |
doktori (PhD), tudományos fokozat |
Pénzügyi, gazdasági, jogi, illetve munka- és feladatkörhöz kötött specifikus doktori fokozat, a tudomány(ok) kandidátusa, a tudomány(ok) doktora, illetve a külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozat |
|
további felsőfokú iskola rendszerű képzésben szerzett képesítés |
Közgazdaság-, gazdálkodás-, közigazgatás-, társadalomtudományi, állam- és jogtudományi, műszaki, valamint munka- és feladatkörhöz kötött specifikus további felsőfokú iskolarendszerű szakképzettség |
||
további akkreditált felsőfokú képzés |
Közgazdasági, gazdálkodási, jogi és igazgatási, számítástechnikai, műszaki, valamint munka- és feladatkörhöz kötött specifikus további akkreditált felsőfokú szakképesítés |
||
iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzés |
Közgazdasági, jogi, kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, informatika, valamint munka- és feladatkörhöz kötött specifikus további iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképesítés (vizsga) |
||
Középfokú iskolai végzettségűek |
iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzés |
|
Közgazdasági, jogi, kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, ügyvitel, informatika, valamint munka- és feladatkörhöz kötött specifikus további iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképesítés (vizsga) |
iskolarendszeren kívüli középfokú szakképzés |
|
Közgazdasági, jogi, kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, ügyvitel, informatika, valamint munka- és feladatkörhöz kötött specifikus további iskolarendszeren kívüli középfokú szakképesítés (vizsga) |
|
1. függelék164
Funkcionális |
ÁSZtv. hatálya alá tartozók |
Ktv. hatálya alá tartozók |
Mt. hatálya alá tartozók |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
Besorolás |
Vezetői kinevezés |
Munkaköri megnevezések |
Ktv. besorolás |
Munkaköri megnevezések |
Iskolai |
Munkaköri megnevezések |
|
VEZETŐK |
|||||||
Vezetők |
számvevő vezető főtanácsos |
főtitkár |
főtitkár |
|
|
|
|
számvevő vezető főtanácsos |
számvevő főigazgató |
erőforrás-gazdálkodási főigazgató |
|||||
felügyeleti vezető |
|||||||
számvevő vezető főtanácsos |
számvevő igazgató |
jogi megfelelőségi elemző vezető |
|||||
elnöki igazgató |
|||||||
|
|||||||
felügyeleti vezető |
|||||||
gazdasági igazgató |
|||||||
szakmai felügyeleti igazgató |
|||||||
számvevő vezető főtanácsos |
számvevő igazgató- |
|
|||||
szervezeti koordinációs feladatokat ellátó funkcionális egység vezetője |
|||||||
minőségirányítási és elvi módszertani feladatokat ellátó funkcionális egység vezetője |
|||||||
felügyeleti vezető |
|||||||
gazdasági igazgatóhelyettes |
|||||||
szakmai felügyeleti igazgatóhelyettes |
|||||||
számvevő főtanácsos |
számvevő osztályvezető főtanácsos |
felügyeleti vezető, |
|||||
elkülönült funkcionális egység vezetője |
|||||||
NEM VEZETŐK |
|||||||
Ellenőr- |
számvevő vezető főtanácsos |
|
számvevő vezető főtanácsos |
|
|
|
|
számvevő főtanácsos |
számvevő főtanácsos |
||||||
számvevő tanácsos |
számvevő tanácsos |
||||||
számvevő |
számvevő |
||||||
számvevő gyakornok |
számvevő gyakornok |
||||||
számvevő asszisztens |
|||||||
Ellenőrzést támogatók, szervezet- |
számvevő vezető főtanácsos / |
|
belső ellenőr |
I. besorolású köztisztviselő |
nemzetközi asszisztens |
|
|
II. besorolású köztisztviselő |
titkársági asszisztens |
||||||
III. ügykezelő |
titkárnő |
||||||
Célfeladatot ellátók |
számvevő |
|
projekt koordinátor |
I. besorolású köztisztviselő |
antikorrupciós szakértő |
|
|
II. besorolású köztisztviselő |
telefonos operátor |
||||||
Szervezet- |
|
|
|
|
|
fizikai alkalmazott |
kézbesítő |
Az utasítást a 4/2012. (XII. 29.) ÁSZ utasítás 49. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. december 30. napjával. E hatályon kívül helyező utasítás 49. § (4) bekezdése alapján a 3. és 4. melléklet 2013. március 1-jén veszti hatályát.
Az 1. § (3) bekezdés t) pontját a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
Az 1. § (5) bekezdését a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 2. § (2) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 2. § (3) bekezdésének nyitó szövegrésze a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 2. § (4) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 2. § (5) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 2. § (6) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 2. § (8) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 3. §-t megelőző alcím a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 3. § (2) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 3. § (4) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 3. § (5) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 3. § (5a) §-át a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 3. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
Az 5. § (1) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
Az 5. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
Az 5. § (2) bekezdés a) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
Az 5. § (2) bekezdés b) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
Az 5. § (2) bekezdés c) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
Az 5. § (2) bekezdés d) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
[A 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „funkcionális” szövegrész hatályát veszti, nem vezethető át.]
[A 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „funkcionális” szövegrész hatályát veszti, nem vezethető át.]
Az 5. § (2) bekezdés g) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
Az 5. § (2) bekezdés h) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
[A 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „funkcionális” szövegrész hatályát veszti, nem vezethető át.]
[A 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „funkcionális” szövegrész hatályát veszti, nem vezethető át.]
Az 5. § (4) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 6. § (1) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 6. § (2) bekezdés a) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 6. § (2) bekezdés b) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 6. § (2) bekezdés c) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 6. § (2) bekezdés d) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
[A 6. § (2) bekezdés e) pontjára a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „funkcionális” szövegrész hatályát veszti, nem vezethető át.]
A 6. § (2) bekezdés f) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 6. § (2) bekezdés g) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 6. § (3) bekezdés c) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 6. § (4) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 6. § (5) bekezdését a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 4. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 7. § (1) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 7. § (2) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 7. § (3) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
[A 7. § (4) bekezdésére a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „funkcionális” szövegrész hatályát veszti, nem vezethető át.]
A 7. § (4a) bekezdését a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 5. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 7. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 7. § (5) bekezdés b) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján a 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 7. § (5) bekezdés c) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 7. § (5) bekezdés d) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 5. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 7. § (5) bekezdés e) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 7. § (7) bekezdés nyitó szövegrésze a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 5. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 7. § (7) bekezdés g) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 7. § (7) bekezdés h) pontját a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 7. § (8) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 8. § (2) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 8. § (3) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 9. § (1) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 9. § (2) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 9. § (3) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 9. § (4) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 9. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 9. § (5) bekezdés a) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 9. § (5) bekezdés b) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 10. § (1) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 10. § (2) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 10. § (3) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 10. § (4) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 10. § (7) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 11. § (1) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 11. § (3) bekezdés c) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 11. § (4) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 11. § (6) bekezdését a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 7. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 11. § (7) bekezdését a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 7. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 12. §-t és az azt megelőző alcímet a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 14. § (3) bekezdésének nyitó szövegrésze a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 8. §-ával megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 19. § (2) bekezdés a) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 24. § (6) bekezdését a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 9. §-a iktatta be. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 25. § (1) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 25. § (2) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 25. § (3) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 25. § (4) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 25. § (5) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 25. § (8) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 25. § (9) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 25. § (13) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 25. § (15) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 10. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 25. § (16) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 26. § (2) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 26. § (5) bekezdését a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 11. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 26. § (6) bekezdését a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 11. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 31. § (2) bekezdés záró szövegrésze a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (2) és (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 31. § (6) bekezdés a) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 31. § (6) bekezdés b) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 31. § (6) bekezdés d) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 32. § (4) bekezdés g) pontját a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 12. §-a iktatta be. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 32. § (6) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 34. § (2) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 34. § (3) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 34. § (4) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 35. § (5) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 35. § (7) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 35. § (9) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 35. § (12) bekezdés b) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
[A 35. § (12) bekezdés c) pontjára a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „funkcionális” szövegrész hatályát veszti, nem vezethető át.]
A 35. § (15) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 35. § (16) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 14. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 35. § (18) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 35. § (19) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 35. § (22) bekezdés nyitó szövegrésze a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 35. § (22) bekezdés a) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 35. § (22) bekezdés b) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 35. § (22) bekezdés c) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 36. § a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 15. §-ával megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 37. § (3) bekezdését a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 16. §-a iktatta be. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 37. § (4) bekezdését a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 16. §-a iktatta be. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 37. § (5) bekezdését a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 16. §-a iktatta be. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 37. § (6) bekezdését a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 16. §-a iktatta be. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 37. § (7) bekezdését a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 16. §-a iktatta be. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 37. § (8) bekezdését a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 16. §-a iktatta be. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 38. § (3) bekezdés d) pontját a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 38. § (3) bekezdés f) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 38. § (3) bekezdés g) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (2) és (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 38. § (4) bekezdés a) pontját a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 38. § (4) bekezdés c) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 38. § (4) bekezdés d) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 38. § (4) bekezdés e) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 38. § (4) bekezdés h) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 38. § (4) bekezdés i) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 38. § (5) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 38. § (6) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (2) és (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 38. § (7) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (2) és (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 38. § (9) bekezdés d) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 17. §-ával megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 38. § (9) bekezdés h) pontja a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 38. § (10) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (2) és (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 39. § (2) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 39. § (3) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 40. § (1) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 18. §-ával megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 41. § (2) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 19. §-ával megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 42. § (1) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 20. §-ával megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 42. § (2) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 42. § (3) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) és h) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 42. § (5) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 43. § (2) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 43. § (3) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 43. § (5) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 43. § (6) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 43. § (8) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 44. § (3) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 44. § (4) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 44. § (6) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 21. §-ával megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 45. § (1) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 22. §-ával megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 45. § (2) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 45. § (3) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 46. § (2) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 46. § (3) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 46. § (4) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 47. § (2) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 47. § (3) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 49. § (2) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 49. § (5) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 50. § (2) bekezdése a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 25. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A IV. Fejezet (51–62/B. §) a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 23. §-ával megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
Az 1. melléklet a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 24. § a) pontjával megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
A 2. melléklet a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 24. § b) pontjával megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
Az 1. függelék a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás 24. § c) pontjával megállapított szöveg. E módosító utasítás 26. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás