5/2011. (II. 25.) LÜ utasítás
5/2011. (II. 25.) LÜ utasítás
a vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás, valamint a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységről szóló 12/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás módosításáról1
2011.03.01.
A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 19. §-ának (6) bekezdése alapján a következő utasítást adom ki:
1. § A vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) a következő 2/A. §-sal egészül ki:
Az ügyész évente legalább egy alkalommal megvizsgálja a nyomozó hatóságok ügykönyveit és ezzel összefüggő ügyiratait annak megállapítása érdekében, hogy bűncselekményre utaló magatartások esetében a Be. szabályai szerinti eljárás megtörtént-e.”
2. § Az Ut. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
Az ügyész az eljárása során biztosítja az adatvédelemre és a minősített adat védelmére vonatkozó szabályok megtartását.”
3. § Az Ut. 14. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A minősített adatot tartalmazó irat kézbesítése előtt az ügyész a címzettet írásban nyilatkoztatja arról, hogy a minősített adat védelméről szóló törvényben írt feltételek megtartását miként tudja biztosítani.
(2) Azt, hogy a nyilatkozat a valóságnak megfelel-e, az ügyész rendszerint a biztonsági vezető, illetőleg a nyomozó hatóság megkeresése útján ellenőrizteti.
(3) Ha a címzett a nyilatkozata, vagy a (2) bekezdésben írt ellenőrzés szerint a megismerés külön jogszabályban meghatározott feltételeit nem tudja biztosítani – és emiatt a címzett részére az iratról minősített adatot nem tartalmazó kivonatot kell készíteni – a Be. 70/C. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti nyilatkozat érdekében az ügyész a szolgálati út betartásával megkeresi a minősítőt.”
4. § Az Ut. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
A tanú személyi adatainak zárt kezelése esetén a vallomását tartalmazó, aláírt jegyzőkönyvet zártan kell kezelni. A nyomozás irataihoz csak az aláírást és a személyi adatokat nem tartalmazó másolat fűzhető be.”
5. § Az Ut. a következő 37. §-sal egészül ki:
Az ügyész a nyomozó hatóság önállóan végzett nyomozása felett fokozott felügyeletet gyakorol, ha
a) az ügy ténybeli, jogi megítélése vagy a bűncselekmény bizonyítása bonyolult,
b) a nyomozás során lényeges törvénysértést, mulasztást vagy a nyomozás eredményességét veszélyeztető körülményt észlelt,
c) a gyanúsított személyi szabadságát elvonó kényszerintézkedés elrendelése óta hat hónap eltelt,
d) a meghatározott személy ellen folyó nyomozás megindításától [Be. 176. § (2) bekezdés] számított egy év eltelt,
e) a nyomozás olyan bűncselekmény miatt folyik, amelyet a törvény tíz évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyeget,
f) az ügyet kiemelt üggyé nyilvánították [25/2003. (ÜK. 12.) LÜ utasítás 15. § (1) bekezdés a) pont], továbbá, ha
g) azt bármely más okból szükségesnek látja.”
6. § Az Ut. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a nyomozás határidejének meghosszabbítása szükséges, a nyomozó szerv vezetője a határidő lejárta előtt tíz nappal érkezett – a cselekmény tényállását, minősítését, a beszerzett bizonyítékokat, a meghosszabbítani kért határidőt, a tervezett eljárási cselekményeket tényszerűen tartalmazó, teljesítésük addigi elmaradásának okát is megjelölő – előterjesztésére, az ügyész, illetőleg az ügyészség vezetője a határidőt meghosszabbítja, vagy azt véleményes jelentésével a felettes ügyészhez felterjeszti. Ha az előterjesztés indokolatlan, a nyomozás határidejét nem hosszabbítja meg. Amennyiben a Be. 16. §-ának (1) bekezdése szerinti bűncselekmény miatt folyó nyomozást a főügyészség felügyeli, a határidő egy éven túli meghosszabbítására a Legfőbb Ügyészség jogosult [Be. 176. § (2) bekezdés első mondat első fordulata].”
7. § Az Ut. 49-a (2) bekezdésének f)–h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Hatáskörébe tartozik:)
„f) a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja által elkövetett bűncselekmény, amennyiben a bűncselekmény elkövetésével
– a rendőrség hivatásos állományú tagjai közül az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott központi szerv, illetve a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok főosztályvezetője, vagy ennél magasabb beosztású vezetője, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv főosztályvezetője, vagy ennél magasabb beosztású vezetője, vagy az utóbb említett két szervezeti egység kirendeltségeinek vezetője,
– a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai közül a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának főosztályvezetője, vagy ennél magasabb beosztású vezetője, továbbá a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka,
– a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai közül a szolgálat főosztályvezetője, vagy ennél magasabb beosztású vezetője, valamint kirendeltségének vezetője,
– a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjai közül a központi szervének főosztályvezetője, vagy ennél magasabb beosztású vezetője, középfokú vámszervének vezetője és helyettese, a bűnügyi főigazgatóság bűnügyi és nyomozó hatósági jogkörben eljáró középfokú szervének vezetője, illetve annak helyettese
gyanúsítható megalapozottan, vagy elkövetőként kizárólag az ebben a pontban felsorolt személyek valamelyike jöhet szóba,
g) a közélet tisztasága elleni bűncselekmények [Btk. 250. § (2) bek. a) pont, és (3) bek., 255/B. § és 256. §] nyomozása, ha annak elkövetésével
– a városi, a megyei önkormányzat tagja,
– a városi, a megyei, a regionális és az országos illetékességű közigazgatási szerv vezető beosztású dolgozója
gyanúsítható megalapozottan, illetőleg elkövetőként kizárólag az ebben a pontban felsorolt személyek valamelyike jöhet szóba, vagy a bűncselekményt e személyek vonatkozásában követik el, továbbá a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények (Btk. XV. Fejezet VIII. Cím) nyomozása,
h) a külföldi hivatalos személy [Btk. 137. §-ának (3) pontja] ellen elkövetett bűncselekmények nyomozása, valamint
i) az olyan ügy nyomozása, amelyet a legfőbb ügyész, a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes, vagy a Legfőbb Ügyészség illetékes főosztályának vezetője a hatáskörébe utal.”
8. § Az Ut. a következő 59. §-sal egészül ki:
(1) A Be. 175. §-ának (2) bekezdésében és 175/A. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 192. §-ának (2) bekezdésében és a 192/A. §-ának (1) bekezdésében foglalt határozat meghozatalára a helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyben az illetékes vezető ügyész, akadályoztatása esetén a helyettese jogosult.
(2) A főügyész a megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyben az (1) bekezdésben írt jogot a büntető ügyekben eljáró helyettesére átruházhatja.”
9. § Az Ut. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a titkosan szerzett adat a megszerzés módjától függetlenül minősített adatnak minősül, a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználása során erre figyelemmel kell lenni. A gyanúsított és a védő a titkos adatszerzésről készült okirat megismerésére akkor jogosult, ha az ügyész azt az iratokhoz csatolta.”
10. § Az Ut. 62. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmasságának megállapítása érdekében az ügyész a titkos információgyűjtés engedélyezését kérő szerv kezdeményezésének az ügyészséghez érkezésétől számított 72 órán belül fordul a nyomozási bíróhoz [Be. 206/A. § (3) bekezdés].”
11. § (1) Az Ut. 70. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tárgyalásra csak azoknak a tanúknak a megidézését kell indítványozni, akiknek a kihallgatása az ügy ténybeli és jogi megítélése szempontjából szükséges, és jelenlétük a tárgyaláson indokolt és lehetséges. A tárgyalásra idézendők névjegyzékét a tervezett bizonyítás sorrendjében kell összeállítani. Ezt követően kell indítványozni a tárgyalásra értesítendőket, illetőleg azt, hogy a bíróság mely tanúk vallomását és milyen okból olvassa fel.”
(2) Az Ut. 70. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tanú személyi adatainak zárt kezelése esetén a vádiratban a tanú neve sem szerepelhet, ilyenkor a vádirat bírósági példányához csatolt, zárt iratban kell a tanú idézését indítványozni.”
12. § Az Ut. a következő 73/A. §-sal egészül ki:
„73/A. § (1) Amennyiben a Be. 178/B. §-ának (2) vagy (4) bekezdése szerint a külföldi ítélet érvényének elismerése indokolt, az igazságügyért felelős miniszternél történő kezdeményezés iránt az ügyész a Legfőbb Ügyészséghez tesz előterjesztést.
(2) Az ügyészi kezdeményezésről a vádiratban tájékoztatni kell a bíróságot, ha a külföldi ítélet a nemzetközi jogsegélyről szóló törvény szerinti elismerési eljárása a vádemelésig nem fejeződött be.”
13. § Az Ut. 75. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a terhelt tartózkodási helye ismeretlen, európai és nemzetközi elfogatóparancs kibocsátását kell indítványozni. Ennek tartalmára a (2) bekezdésben írtak az irányadók.”
14. § Az Ut. 86/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben az ügyész a 2005. évi CXVI. törvénnyel kihirdetett, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-én kelt egyezmény 6. cikkének (1) bekezdése, valamint a 2003. évi CXXX. törvény 36. §-ában foglaltak alapján, az Európai Unió tagállamának területileg illetékes igazságügyi hatóságától közvetlenül kér eljárási jogsegélyt (86. §), továbbá, ha az Európai Unió tagállamának területileg illetékes igazságügyi hatósága közvetlenül kéri fel az ügyészt eljárási jogsegély nyújtására (83. §), a jogsegélykérelemről és a tett intézkedésről – egy kiadmány felterjesztésével – az ügyész a Legfőbb Ügyészségnek jelentést tesz.
(2) Jogsegélykérelem megküldését megelőzően a jogsegélykérelem előterjesztésére jogosult ügyész – a felettesének írásban adott belegyezése esetén, az előterjeszteni kívánt jogsegély ténybeli és jogi indokait tartalmazó előterjesztéssel – közvetlenül kezdeményezheti az Eurojust magyar nemzeti tagjánál koordinációs értekezlet tartását.
(3) Az Eurojust magyar nemzeti tagja a koordinációs értekezletről és annak eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a legfőbb ügyészt és a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettesét.”
15. § Az Ut. 87. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben nemzetközi szerződés szerint a határozat kézbesítése a Legfőbb Ügyészség hatáskörébe tartozik, a határozatot rövidített formában elkészítve kell a Legfőbb Ügyészséghez felterjeszteni. Ha a határozat nem így készült, ilyen formában történő újraszerkesztése iránt kell intézkedni.”
16. § Az Ut. 89. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő cím és rendelkezés lép:
„Ügyészi feladatok a közlekedési bűncselekmények körében
„(1) A közlekedési bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet) – kivéve az ittas vagy bódult állapotban elkövetett járművezetést [Btk. 188.§ (1) bek.] és a járművezetés tiltott átengedését [Btk. 189. § (1) bek.], – továbbá a közlekedés körében elkövetett, de nem a Btk. XIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény esetén a nyomozás felügyelet és a vádelőkészítés körébe tartozó tevékenységet a Be. 30. §-ának (3) bekezdése alapján jelen utasítással kijelölt ügyészségként a főügyészség székhelyén lévő helyi ügyészség, a Fővárosi Főügyészség illetékességi területén a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség látja el.
(2) Amennyiben az ügyben vádemelés indokolt, az (1) bekezdés szerinti ügyészség a vádiratot és az iratokat a vádképviselet ellátására megküldi az általános illetékességgel rendelkező helyi ügyészséghez.
(3) A főügyész az (1) bekezdésben meghatározott ügyészséget eseti jelleggel, a jelentős tárgyi súlyú, vagy rendkívül bonyolult ügyben a vádképviselet ellátására is kijelölheti.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a közlekedés körében elkövetett bűncselekménynek kell tekinteni: a gondatlanságból elkövetett emberölést [Btk. 166. § (4) bek.], a gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértést [Btk. 170. § (6) bek.], a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést (Btk. 171. §), a segítségnyújtás elmulasztását (Btk. 172. §), a közérdekű üzem működésének megzavarását (Btk. 260. §), ha e bűncselekményeket a közlekedés rendjét, biztonságát sértő, illetve veszélyeztető magatartással követték el.
(5) Amennyiben az eljárás nem kizárólag közlekedési bűncselekmény miatt folyik, az ügy intézése akkor tartozik az (1) bekezdésben kijelölt ügyész feladatkörébe, ha az ügyben a közlekedési, vagy a közlekedéssel összefüggő bűncselekmény(ek) meghatározó jelentőségű(ek).”
17. § Az Ut. 90. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Közlekedési ügyekben az ügyész fokozott felügyeletet gyakorol akkor is, ha a nyomozó hatóság kettőnél több ember halálát okozó, vagy tömegszerencsétlenséget előidéző közlekedési bűncselekmény gyanúja miatt önállóan folytat nyomozást.”
18. § A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységről szóló 12/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (2)–(6) bekezdés számozása (3)–(7) bekezdésre változik:
„(1) A bírósági eljárásban részt vevő ügyész az ügyben elfoglalt korábbi állásponttól – ideértve a főügyészség, illetve a Legfőbb Ügyészség utasítására vagy jóváhagyásával benyújtott, továbbá közlekedési ügyben [11/2003. (ÜK. 7.] LÜ utasítás 89. §-ának (1), (4)–(5) bekezdése] a kijelölt ügyészség által benyújtott vádiratot is – akkor térhet el, ha utóbb merülnek fel korábban nem ismert, a tényállást, a jogi minősítést, valamint az indítványozott joghátrányt lényegesen befolyásoló körülmények. Eljárásáról közvetlen felettesének jelentést kell tennie.
(2) Közlekedési ügyben a vádtól való eltérésre a tárgyalás megkezdése előtt, valamint – amennyiben arra lehetőség van – a tárgyalás során egyaránt a vádiratot kiadmányozó ügyész engedélyével kerülhet sor. A vádképviseletet ellátó ügyész – előzetes engedély hiányában – a vádtól való eltérésről a vádiratot kiadmányozó ügyésznek tesz jelentést. Ugyanez irányadó azokban az ügyekben is, amelyekben az eljáró bíróság kijelölése miatt, továbbá az ügyek bíróság által elrendelt egyesítése vagy elkülönítése következtében a vádképviseletet nem a vádiratot kiadmányozó ügyész látja el.”
19. § (1) Ez az utasítás – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2011. március 1-jén lép hatályba.
(3) Hatályát veszti az Ut. 70. §-ának (3) bekezdése.
(4) Ez az utasítás 2011. augusztus 1-jén hatályát veszti.
1
Az utasítás a 19. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette 2011. augusztus 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás