• Tartalom

52/2011. (XII. 9.) NFM utasítás

52/2011. (XII. 9.) NFM utasítás

a kormányügyeleti rendszer minisztériumi feladatainak meghatározásáról1

2012.01.02.

A kormányügyeleti rendszer létrehozásáról szóló 1324/2011. (IX. 22.) Korm. határozat végrehajtása érdekében, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium biztonsági ügyeleteinek felállítása céljából a következő utasítást adom ki:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A biztonsági ügyeletek a kormányügyeleti tájékoztató rendszer működtetését, annak technikai, informatikai hátterét a meglévő kapacitások, eszközök és hálózatok felhasználásával és rendszeresített létszámukkal önállóan végzik.

(2) A biztonsági ügyelet irányítását a minisztérium ügyeletes államtitkára vagy helyettes államtitkára (a továbbiakban: ügyeletes állami vezető) látja el.

(3) Az ügyeletes állami vezető a biztonsági ügyeleti rendszer irányításával kapcsolatban megtett intézkedésről, a kormányügyelet felé tett jelentésről tájékoztatja a közigazgatási államtitkárt.

2. § Jelen utasítás alkalmazásában rendkívüli esemény:

a)2 mindaz az előre nem látott veszély vagy bekövetkezett esemény, amely a Magyarországot érintő potenciális vagy tényleges hatásában alkalmas az élet, a testi épség, az egészség, a vagyoni javak, a pénzügyi és a gazdasági ellátó rendszerek, a közigazgatási infrastruktúra, a természeti vagy az épített környezet olyan mérvű károsítására, továbbá a köznyugalom és a társadalom működésének olyan súlyos megzavarására, amely nagyságrendjénél fogva kormányzati fellépést igényel vagy igényelhet, függetlenül attól, hogy a konkrét helyzet eléri-e az Alaptörvény 48–53. cikkében foglalt minősített időszak szintjét, vagy azt az ország határain belül vagy kívül keletkezett ok váltja ki;

b)3 a Magyaroszág diplomáciai és konzuli képviseletein bekövetkező, valamint más külföldön tartózkodó magyar állampolgárok biztonságát súlyosan veszélyeztető helyzet;

c) az 1. mellékletben szereplő, a nemzeti fejlesztési miniszter vezetése, irányítása és felügyelete alatt álló szervekre vonatkozó, rendkívüli eseményeket tartalmazó jegyzékben foglaltak.

2. Közlekedési biztonsági ügyelet

3. § (1) A közlekedési területen – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a biztonsági ügyeleti feladatokat a gazdasági és közlekedési főügyeleti rendszer létrehozásáról, működéséről, valamint egyes bejelentési kötelezettségekről szóló 59/2005. (VII. 18.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet) 1. § (4) bekezdés a) pontja alapján a Közlekedési Főügyelet látja el, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szervezeti egysége, az ÚTINFORM útján.

(2) A légi és vasúti területen a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény hatálya alá tartozó balesetek tekintetében a biztonsági ügyeleti feladatokat megállapodás alapján a Közlekedésbiztonsági Szervezet látja el.

(3) A víziközlekedési területen a biztonsági ügyeleti feladatokat a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Ügyeleti Osztálya látja el.

3. Energetikai biztonsági ügyelet

4. § Az energetikai területen a biztonsági ügyeleti feladatokat a GKM rendelet 1. § (4) bekezdés c) pontja alapján az Energetikai Főügyelet látja el, a bányafelügyelet, műszaki biztonsági hatáskörébe tartozó ügyekben a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, a villamos energia ügyekben a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. útján.

4. Atomenergiai biztonsági ügyelet

5. § Az atomenergia, illetve nukleárisbaleset-elhárítás területén a biztonsági ügyeleti feladatokat – megállapodás alapján – az Országos Atomenergia Hivatal szervezeti egysége, a Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottság ügyvezetői ügyelete látja el.

5. Hírközlési biztonsági ügyelet

6. § Az informatikai, elektronikus hírközlési és postai területen a biztonsági ügyeleti feladatokat az informatikai és elektronikus hírközlési, továbbá a postai ágazat ügyeleti rendszerének létrehozásáról, működtetéséről, hatásköréről, valamint a kijelölt szolgáltatók bejelentési és kapcsolattartási kötelezettségeiről szóló 27/2004. (X. 6.) IHM rendelt alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szervezeti egysége, az Országos Informatikai és Hírközlési Főügyelet látja el.

6. A biztonsági ügyeletek feladatai

7. § (1) A biztonsági ügyelet a rendkívüli eseményről történt tudomásszerzést, a veszély- vagy a kárelhárítás érdekében tett halaszthatatlan intézkedést követően, a kormányügyeleti tájékoztató rendszer működési és dokumentációs rendjére vonatkozó szabályok szerint az ügyeletes állami vezető útján haladéktalanul jelentést tesz a Kormányügyeletnek. Az értesítés elektronikus naplózásáról a biztonsági ügyelet gondoskodik.

(2) A jelentés megtételére kötelezett biztonsági ügyelet biztosítja a folyamatos telefonos és elektronikus elérhetőséget, a kapcsolattartáshoz szükséges adatokat megküldi a tárca biztonsági igazgatója részére, aki a Kormányügyelet felé továbbításukról intézkedik.

(3) A jelentés – a biztonsági ügyelet megnevezése, a jelentést tevő neve, hivatali vagy szolgálati beosztása és telefonszáma megjelölésével – az ismert körülményektől és a rendelkezésre álló adatok tartalmától függően tartalmazza:

a) a rendkívüli eseménynek a jelen utasítás 1. mellékletében meghatározott megnevezését, valamint az összetett vagy új típusú helyzet meghatározását;

b) a kialakult helyzet lényeges ismérveit, ennek keretében a hely és időpont megjelölését, a kiváltó okokat, a várható hatásterületet, a prognosztizálható lefolyást és hatásokat;

c) az emberéletben, a testi épségben és az egészségben, a vagyoni javakban, a természeti és épített környezetben bekövetkezett veszteségeket és károkat;

d) a jelentés időpontjában már megtett, valamint elrendelt válságreagálási intézkedéseket;

e) a megelőzéshez, az elhárításhoz vagy a védekezéshez szükséges feltételek rendelkezésre állását vagy elégtelenségét;

f) annak jelzését, hogy szükség van-e halaszthatatlan kormányzati beavatkozásra vagy kommunikációs intézkedésre.

(4) Ha a jelentés megtétele minősített adat továbbítását teszi szükségessé, vagy ha jogszabály, nemzetközi szerződés az értesítés rendjét másként szabályozza, akkor a telefonon továbbított jelentés kizárólag az esemény típusára, helyére és időpontjára, valamint az eltérő értesítési rendet szabályozó dokumentum megjelölésére korlátozódik.

(5) A biztonsági ügyelet a Kormányügyelet vagy a kormányügyeleti rendszer létrehozásáról szóló 1324/2011. (IX. 22.) Korm. határozat 1. melléklet 3. pontjában meghatározott miniszterek felhívására köteles a rendelkezésére álló kiegészítő adatokat és információkat – amennyiben azok minősített adatot nem tartalmaznak – elektronikus úton rendelkezésre bocsátani.

7. A biztonsági ügyelet szolgáltatásának szervezése és ellátása

8. § (1) A biztonsági ügyeleteket irányító, és a jelentések haladéktalan megtételéért felelős ügyeletes állami vezetők ügyeleti beosztását a biztonsági igazgató állítja össze a minisztérium államtitkáraival és helyettes államtitkáraival történő egyeztetést követően.

(2) Az ügyeletes állami vezető folyamatos telefonos vagy elektronikus elérhetőséget biztosít.

(3) Az ügyeletes állami vezetők beosztását a biztonsági igazgató a tárgyhónapot megelőző hónap 25. napjáig megküldi a Kormányügyeletnek, a közigazgatási államtitkárnak és a biztonsági ügyeleteknek.

(4) A Miniszteri Kabinet egy központi vonalas telefon és egy központi mobiltelefon elérhetőséget biztosít, jelentésköteles esemény esetén a biztonsági ügyeletek ezeket a számokat riasztják.

(5) A biztonsági ügyeletektől a központi vonalas vagy mobiltelefonszámra érkező hívásoknak az ügyeletes állami vezető mobiltelefonjára történő átirányításáról a biztonsági igazgató intézkedik.

(6) A központi telefonszámok csak és kizárólag a Kormányügyelettel kapcsolatos jelentési kötelezettség teljesítése céljából vehetők igénybe.

(7) A biztonsági ügyeletek az ügyeletes állami vezetőt tájékoztatják a riasztás okáról. Az ügyeletes állami vezető a biztonsági ügyelettel történt konzultációt követően telefonon vagy elektronikus úton tájékoztatja a Kormányügyeletet. Amennyiben e tájékoztatás csak telefonon történik, az ügyeletes állami vezető utasítja a biztonsági ügyeletet a Kormányügyelet elektronikus úton történő írásos tájékoztatására.

(8) A biztonsági ügyelet az utasításnak megfelelően eljuttatja elektronikus jelentését a Kormányügyeletnek, a jelentésben beszámolva az ügyeletes állami vezető értesítéséről és a vele folytatott konzultációról.

(9) Az ügyeletes állami vezetői feladatok ellátása nem igényli a biztonsági ügyelet épületében történő tartózkodást, a feladat a hivatali szervezeten kívül is ellátható. Ennek során az ügyeletes állami vezető biztosítja a mobiltelefonon vagy egyéb alkalmas eszközön való folyamatos elérhetőségét.

(10) Amennyiben az ügyeletes vezető mobiltelefonja bármilyen okból riasztás fogadására alkalmatlanná válik, az ügyeletes vezető köteles az irodai vonalas telefonszámán elérhető lenni.

8. A kormányügyeleti tájékoztató rendszer háttértámogatása és dokumentálása

9. § (1) A kormányügyeleti tájékoztató rendszer háttértámogatását és az azzal kapcsolatos dokumentálási feladatokat a biztonsági ügyelet és a Kormányügyelet végzi.

(2) A biztonsági igazgató a Kormányügyelet rendelkezésére bocsátja

a) a jelentési kötelezettség hatálya alá tartozó kormányzati intézkedést igénylő rendkívüli események jegyzékét megállapító miniszteri utasítást;

b) a biztonsági ügyeletek listáját, az ügyeletes állami vezetők névjegyzékét és elérhetőségi adatait.

9. Záró rendelkezések

10. § (1) Ez az utasítás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) A (4) bekezdés 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3)4

(4)5

1. melléklet

A nemzeti fejlesztési miniszter által felügyelt ágazatok vonatkozásában kormányzati intézkedést igénylő rendkívüli események jegyzéke
I. Közlekedési Főügyelet (ÚTINFORM) jelentési területén:
1. 6 órát meghaladó teljes útlezárás a gyorsforgalmi úthálózaton, vagy annak veszélye;
2. a gyorsforgalmi úthálózat nemzetközi kapcsolatait érintő, 48 órát meghaladó súlyos zavar vagy akadályoztatás, vagy azok veszélye;
3. közfeltűnést keltő, vagy legalább húsz személy halálos sérülésével járó közúti közlekedési baleset;
4. a közúti személyszállítás területén, az adott napon, a menetrend alapján indítandó helyközi járatok, továbbá a megyeszékhelyek helyi járatai közlekedésének legalább 50%-os mértékű csökkenése vagy járatkimaradása, vagy azok – nem bombariadóból adódó – veszélye;
5. a vasúti fővonalak nemzetközi határátlépési pontjain fellépő, 48 órát meghaladó időtartamú súlyos zavar vagy akadályoztatás, vagy azok – nem bombariadóból adódó – veszélye;
6. az országrészek közötti vasúti összeköttetés megszakadása, annak súlyos zavara, vagy azok veszélye;
7. a vasúti menetirányítás összeomlása, vagy annak – nem bombariadóból adódó – veszélye;
8. magyar polgári légi jármű ellen külföldön, vagy polgári légi jármű ellen belföldön elkövetett jogellenes cselekmény;
9. a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemelésének – időjárási viszonyok miatt – 24 órát meghaladó szünete, vagy annak veszélye;
10. a magyar légtérben a légiirányítás összeomlása, vagy annak – nem bombariadóból adódó – veszélye;
11. a közlekedési alágazatok üzemmenetét jelentősen befolyásoló esemény (pl. fegyverhasználat, jármű-eltulajdonítás, előre be nem jelentett sztrájk).
II. Közlekedésbiztonsági Szervezet jelentési területén:
1. közfeltűnést keltő, vagy legalább húsz személyt érintő halálos sérüléssel járó vasúti vagy légi baleset;
2. 5700 kg maximális engedélyezett felszállótömeg feletti polgári légi jármű belföldön történő megsemmisülése, eltűnése a repülés tartama alatt;
3. 5700 kg maximális engedélyezett felszállótömeg feletti magyar polgári légi jármű külföldön történő megsemmisülése, eltűnése a repülés tartama alatt;
4. a vasúti fővonalak nemzetközi határátlépési pontjain vasúti baleset következtében fellépő, 48 órát meghaladó időtartamú súlyos zavar vagy akadályoztatás, vagy azok veszélye;
5. az országrészek közötti vasúti összeköttetés vasúti balesetből adódó megszakadása, annak súlyos zavara, vagy azok veszélye.
III. Nemzeti Közlekedési Hatóság jelentési területén:
1. bármely lobogó alatt közlekedő motoros nagyhajó elsüllyedése, zátonyra futása, lékesedése Magyarország területén, ha ez legalább 24 órás hajóút elzárást okoz, vagy okozhat, illetve ha súlyos környezeti szennyeződést okoz;
2. a Duna nemzetközi víziút magyarországi szakaszán a Nemzeti Közlekedési Hatóság Hajózási Felügyelete által hajózási hirdetményben előre ki nem hirdetett hajózási zárlat, amely a kitűzött hajóút használatát 24 óra hosszat meghaladó időtartamra lehetetlenné teszi;
3. a Duna nemzetközi víziút magyarországi szakaszán motoros nagyhajó ellen elkövetett jogellenes cselekmény.
IV. MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. jelentési területén:
1. a villamos energia rendszerirányítói tevékenységet ellehetetlenítő bármilyen esemény, vagy annak – nem bombariadóból adódó – veszélye;
2. a villamosenergia-rendszerben fogyasztói korlátozó rendszer működését vagy működtetését kiváltó esemény;
3. 100 000 kWh-nál nagyobb fogyasztói kiesést okozó áramszolgáltatói zavar;
4. az átviteli, az elosztói és a termelői engedélyesek létesítményeiben bekövetkezett, tömeges halálesettel járó tűz, robbanás, vagy egyéb rendkívüli esemény;
5. az együttműködő villamos energia rendszer elleni jogellenes cselekmény.
V. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal jelentési területén:
1. CH-bányászat, tárolás és szállítás területén egyidejűleg legalább 4 halálesettel vagy súlyos sérüléssel, vagy nagymérvű környezeti károkozással járó:
1.1. kútkitörés (gáz, kőolaj, CO2),
1.2. földgáztároló-sérülés,
1.3. szállítóvezeték-sérülés, -robbanás.
2. Gázszolgáltatás területén Pb-töltőüzem, elosztó vezeték, illetve gázátadó-gázfogadó állomáson egyidejűleg legalább 4 halálesettel vagy súlyos sérüléssel járó szivárgás vagy robbanás.
3. Polgári célú robbanóanyag-gyártás és -tárolás területén egyidejűleg legalább 4 halálesettel vagy súlyos sérüléssel járó robbanás gyártóműben, vagy raktárban.
4. Szilárd ásványbányászat területén egyidejűleg legalább 4 halálesettel, súlyos sérüléssel, vagy nagymérvű környezetszennyezéssel járó:
4.1. meddőcsúszás,
4.2. zagytározóömlés,
4.3. alábányászott területen felszíni beomlás vagy felszínre való felszakadás,
4.4. föld alatti bánya esetén
a) metán- és szénporrobbanás,
b) vízbetörés,
c) menekülésre szolgáló bányavágat, akna elzáródása.
5. Gázellátás területén:
5.1. a rendszerirányítói tevékenységet ellehetetlenítő bármilyen esemény, vagy annak veszélye,
5.2. 2000 vagy annál több felhasználó 72 óránál hosszabb időtartamú kiesése a gázszolgáltatásból,
5.3. a gázelosztó vezetéken történt egyidejűleg legalább 4 halálesettel, vagy súlyos sérüléssel járó tűz vagy robbanás,
5.4. a csatlakozó vezetéken vagy felhasználói berendezésen történt egyidejűleg legalább 4 halálesettel vagy súlyos sérüléssel járó, vagy épületszerkezet súlyos károsodásával járó tűz vagy robbanás,
5.5. a felhasználói berendezésen történt, egyidejűleg 10 főnél több személyt érintő CO-mérgezés,
5.6. együttműködő földgázellátási rendszer elleni jogellenes cselekmény.
6. Földgáz-rendszerirányítás területén:
6.1. a rendszerirányítói tevékenység ellehetetlenülése, vagy annak veszélye,
6.2. fogyasztói korlátozások elrendelése, vagy annak szándéka.
VI. Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottság (NVM) ügyvezetői ügyelet jelentési területén:
minden olyan, az atomenergia alkalmazása során vagy azzal kapcsolatosan bekövetkező üzemzavar, baleset, szabotázs, továbbá nukleáris és más radioaktív anyaggal elkövetett közveszélyokozás, illetve környezetkárosítás, amely
a) veszélyhelyzetként az OAH Baleset-elhárítási Szervezetének működésbe lépését igényli, vagy
b) egyéb okból közérdeklődésre tart számot (pl. veszélyhelyzet szintjét el nem érő hazai események, nukleáris vagy sugaras veszélyhelyzet távoli országban).
VII. Országos Informatikai és Hírközlési Főügyelet (OIHF) jelentési területén:
1. a szolgáltató hálózata, illetve létesítménye ellen irányuló terrorcselekmény, vagy annak végrehajtásával, illetve közveszéllyel való fenyegetés;
2. az elektronikus hírközlő központok és kihelyezett fokozatok – a mobil rádiótelefon hálózatokét kivéve – olyan meghibásodása, amely legkevesebb 50 000 felhasználót érint, ennél kisebb hatású meghibásodás csak abban az esetben, ha nemzetközi vagy bérelt vonali összeköttetéseket érint, illetve ha a szolgáltató jelzi, hogy az adott területet kiemeltként kezeli;
3. a mobil rádiótelefon szolgáltatás olyan meghibásodása, amely egy vagy több mobil kapcsolóközponthoz (MSC-hez) tartozó területen a szolgáltatás 1 (éjszaka 2) órát elérő vagy meghaladó leállását eredményezi;
4. a műsorelosztó rendszeren a gerincadókon történő közszolgálati, illetve kereskedelmi rádió- vagy televízióműsor-sugárzás országos kiterjedésű, 10 percen túl történő leállása;
5. a szolgáltató hálózatának károsodását és elektronikus hírközlő szolgáltatás esetében a 2., mobil rádiótelefon- szolgáltatás esetében a 3., műsorelosztó rendszer esetén a 4. pontban meghatározott mértéket elérő szolgáltatáskiesést, illetve -leállást előidéző elemi csapás, súlyos baleset, nagyobb kiterjedésű tűz;
6. a kormányzati, illetőleg védelmi célú hírközlő hálózatokban (például EDR), az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatban (EKG), illetve a Központi Rendszer részét képező Ügyfélkapu szolgáltatásban bekövetkezett olyan meghibásodás, amely üzem- (szolgáltatás-) kiesést okoz a szolgáltató jelentése szerint, a kormány informatikai biztonsági felügyelőjét ilyen esetben az OIHF soron kívül értesíti;
7. a kormányzati vagy védelmi rendeltetésű információrendszerek ellen végrehajtott elektronikai támadások, illetve szándékos kártételt okozó azon tevékenységek, amelyeket a vonatkozó informatikai biztonsági tevékenységet ellátó szervezet különösen súlyos eseménynek minősít, a kormány informatikai biztonsági felügyelőjét ilyen esetben az OIHF soron kívül értesíti.
1

Az utasítást a 39/2019. (X. 31.) ITM utasítás 9. §-a hatályon kívül helyezte 2019. november 1. napjával.

2

A 2. § a) pontja a 10. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

3

A 2. § b) pontja a 10. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 10. § (3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

5

A 10. § (4) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére