• Tartalom
Oldalmenü

55/2011. (X. 24.) NFM rendelet

az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet módosításáról

2011.10.25.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 5. alpontjában, továbbá a 10. § b) pontja tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 2. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A települési önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdésében foglaltakkal összhangban gondoskodik a gyalogos-átkelőhelyek megvilágításáról, a gyalogos-átkelőhelyhez vezető szilárd burkolatú járda, a gyalogút, a kerékpárút és gyalogos-felállóhely, a kiemelt szegélyen vagy padkán kívüli gyalogos korlátok, az egyéb gyalogos biztonsági berendezések létesítéséről és fenntartásáról, valamint a gyalogosok részére szolgáló vasúti gyalogos-átkelőhely és a kizárólag kerékpárosok közlekedését szolgáló vasúti átjárók létesítéséről.”

(2) Az R. 2. § (8) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az út kezelőjének hozzájárulásával, az abban meghatározott feltételek szerint)

d) a KRESZ 107–109., illetve a KRESZ 2. számú függelék 5–21., 26–32., 34. és 35. ábrája szerinti tájékoztató táblát a tömegközlekedési járat vagy a létesítmény üzemben tartója,”

[köteles elhelyezni (végrehajtani) és fenntartani.]

(3) Az R. 2. § (8) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az út kezelőjének hozzájárulásával, az abban meghatározott feltételek szerint)

f) a KRESZ 2. számú függelék zs/5. pontjában meghatározott tájékoztató táblákat a fixen telepített elektronikus eszközökkel sebességellenőrzést végző”

[köteles elhelyezni (végrehajtani) és fenntartani.]

(4) Az R. 2. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A (2)–(8) bekezdésben meghatározott közúti jelzéseket, berendezéseket azok elhelyezőjének vagy üzemeltetőjének tisztán és üzemképes állapotban kell tartania. Ennek elmulasztása esetén az út kezelője a (8) bekezdés a) és d) pontjában megjelölt jelzést, továbbá a közútkezelői hozzájárulás nélkül vagy a közútkezelői hozzájárulásban foglaltaktól eltérően elhelyezett jelzést az elhelyező költségére eltávolíthatja.”

(5) Az R. 2. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) A vasúti átjáró ideiglenes szüneteltetéséhez kapcsolódóan a 2. § (3) bekezdését érintő munkák elvégzése és az út mindkét oldalán a vasúti közlekedés lehetőségét kizáró eszköz elhelyezése, szükség esetén a vasúti átjáró burkolatának helyreállítása a vasúti pályahálózat működtetőjének feladata. Abban az esetben, amikor a vasúti átjáró ideiglenes szüneteltetésének elrendelése a közút kezelőjének kezdeményezése alapján történik, a munkákat – a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezést érintő munkák kivételével – a közút kezelője a közlekedési hatóság határozata alapján elvégezheti.”

2. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

3. § (1) A közlekedési hatóság engedélye szükséges
a) új gyalogos-átkelőhely kijelöléséhez és a meglévő megszüntetéséhez,
b) a vasúti átjáró létesítéséhez és megszüntetéséhez,
c) a vasúti gyalogos-átkelőhely létesítéséhez, áthelyezéséhez, megszüntetéséhez,
d) a vasúti átjáró és a vasúti gyalogos-átkelőhely forgalmi rendjének és biztonsági előírásainak meghatározásához,
e) vasúti átjáró létesítését, áthelyezését vagy a vasúti átjáró biztosítási módjának megváltozását követően a vasúti átjáró forgalomba helyezéséhez,
f) vasúti átjáró ideiglenes szüneteltetéséhez.
(2) A közlekedési hatóság elrendelheti a vasúti átjáró vagy a vasúti gyalogos-átkelőhely
a) megszüntetését, ha a közúti forgalom jelentéktelen, és az más vasúti átjáróba, vagy vasúti gyalogos-átkelőhelyhez átterelhető, vagy
b) ideiglenes szünetelését, ha a vasúti pályahálózat működtetője a vasút üzemének legalább 6 hónapos szüneteltetését bejelenti, vagy a bejelentés elmaradása esetén a közút kezelője az ideiglenes szüneteltetés elrendelését kezdeményezi.
(3) A közlekedési hatóság a vasúti pályahálózat működtetőjének kérelme alapján határozza meg
a) a tíz percet meghaladó ideig zárva tartható vasúti átjárókat, valamint a zárva tartás leghosszabb időtartamát,
b) az időszakosan üzemelő, teljes sorompóval biztosított vasúti átjárókat és azok üzemelési időszakát,
c) a felhívásos sorompóval biztosított vasúti átjárókat.
(4) Az érdekeltek kérelmére a közlekedési hatóság dönt, ha – országos közutat érintően – az út kezelője
a) e rendelet hatálya alá tartozó forgalomszabályozási intézkedésével vagy annak megtagadásával mások érdekeit sérti,
b) előírásainak a 2. § (8) bekezdés a)–d) pontjaiban megjelölt szervezet vagy személy, valamint a 11. § (3) bekezdésében említett jelek, jelzések vagy berendezések eltávolítására vonatkozó felszólításnak a kötelezett nem tett eleget.
(5) Amennyiben a vasúti pályahálózat működtetője a vasútvonal csökkentett szolgáltatási szintű üzemeltetését bejelenti a területi közlekedési hatóságnak, a vasútvonalon lévő vasúti átjárók és vasúti gyalogos-átkelőhelyek esetében a melléklet 26.2. pontja szerinti biztosítási módok alkalmazhatók.”

3. § Az R. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közúti jelzésekről a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 34. § (3) bekezdése szerinti meghatározott nyilvántartást az út kezelője vezeti. A vasúti átjárók, a vasúti gyalogos-átkelőhelyek helyéről, biztonsági előírásairól és az ehhez kapcsolódó hatósági intézkedésekről, továbbá a gyalogos-átkelőhelyek kijelöléséről és megszüntetéséről a területi közlekedési hatóságnak is nyilvántartást kell vezetnie.”

4. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

9. § (1) Új vasúti átjáró és önálló vasúti gyalogos-átkelőhely csak akkor létesíthető, ha
a) a tervezett vasúti átjáróban a közúti mértékadó óraforgalom nem éri el a vasúti átjáró számított kapacitását,
b) a külön szintű keresztezés kiépítése természeti adottságok, beépítettség vagy település-szerkezeti, városképi okokból nem lehetséges, vagy
c) a külön szintű keresztezés kialakításának becsült költsége több mint 10%-kal megnövelné a tervezett fejlesztés költségét.
(2) Azon a vasúti pályán, amelyen a megengedett sebesség 160 km/óránál nagyobb, új vasúti átjárót és önálló vasúti gyalogos-átkelőhelyet létesíteni nem szabad.
(3) Új vasúti átjáró és önálló vasúti gyalogos-átkelőhely nem létesíthető, ha a rálátási háromszögben (lakott területen belül a csökkentett rálátási háromszögben) a rálátás nem szabad.
(4) Nem minősül új vasúti átjáró létesítésnek
a) a vasúti átjáró áthelyezése vagy
b) a vasúti pálya engedélyezett sebességének emelése.
(5) A vasúti átjáróban az úttest nem lehet keskenyebb és annak burkolata nem lehet rosszabb minőségű és állapotú, mint az átjáró előtti és utáni útszakaszon.
(6) Ha a vasúti átjárótól számított 30 méter távolságon belül (lakott területeken kívül, ha a vasúti átjárón átvezető út földút, 21 méter távolságon belül) útkereszteződés van és az útkereszteződésben a vasúti átjáró felől érkező járműveknek – a keresztező útról mindegyik irányból érkező járművel szemben – elsőbbségük nincs,
a) az útkereszteződés forgalmát a vasúti átjárónál elhelyezett fénysorompóval függésben lévő jelzőkészülékkel kell irányítani, vagy
b) a vasúti átjáró felől érkező járműforgalom részére az útkereszteződésnél külön – a rendelkezésre álló hosszban – útfelületet (menekítő sávot) kell biztosítani, kivéve, ha a vasúti átjárót szabályosan igénybevevő leghosszabb jármű a vasúti átjáró és az elsőbbséggel rendelkező út között biztonságosan elfér.
(7) Ha a vasúti átjáróhoz érkező jármű az elsőbbségadási kötelezettségének teljesíthetőségéről még a vasúti átjáróba történő behaladása előtt meggyőződhet, a (6) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.
(8) Emelt sebességű vasúti pályán lévő átjáró térségében az átjárótól 30 m távolságon belül a vasutat keresztező út forgalmi elsőbbségének biztosításával, vagy a forgalom – terelőszigettel elkülönített – menekítő sávra való kötelező irányításával a forgalmi rendet úgy kell kialakítani, hogy a vasúti átjárón áthaladó közúti járművek a vasúti átjárót akadályozás nélkül elhagyhassák és a keresztező útra ráhajthassanak.
(9) Lakott területen kívül olyan új út nem létesíthető, amely a vasúti átjárótól számított 90 méter távolságon belül a vasúti pályát keresztező utat keresztezi vagy ahhoz csatlakozik. Ez a tilalom nem vonatkozik gyalogút és kerékpárút létesítésére, valamint meglévő földút szilárd burkolattal való ellátására.
(10) A vasúti átjáró biztosítását és forgalomszabályozását úgy kell megoldani, hogy azok tegyék lehetővé a forgalom számára – a biztonság sérelme nélkül – a legrövidebb zárva tartási időtartamot.
(11) Külön tábla elhelyezésével kell feltüntetni a 3. § (2) bekezdésében meghatározott
a) tíz percet meghaladó ideig zárva tartható vasúti átjárók leghosszabb zárva tartási időtartamát,
b) időszakosan üzemelő vasúti átjárók üzemelési időszakát,
c) felhívásos sorompóval biztosított vasúti átjáró igénybe vehetőségének módját.
(12) A vasúti átjárónál a rálátási háromszögben nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a vasúti átjáróhoz közeledőket, és az azon áthaladókat megtévesztheti, vagy azok figyelmét elvonhatja (például fekete-fehér színű sorompó, reklámtábla stb.).
(13) Normál és széles nyomtávú országos, elővárosi, térségi és helyi vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályán a fénysorompóval vagy félsorompóval kiegészített fénysorompóval biztosított vasúti átjáró előtt a forgalmi irányokat az úttest felező vonalában terelőszigettel kell szétválasztani, ha
a) a vasúti pályát párhuzamos közlekedésre alkalmas út keresztezi,
b) az emelt sebességű vasúti pályán lévő átjáró mértékadó vasúti átjáró forgalma a 200-at meghaladja, és az átjáróban a fénysorompót kiegészítő félsorompó – az úttest bal oldalán – nincs megismételve,
c) azt – az a)–b) pontban nem említett helyeken – a vasúti átjáró közlekedésbiztonsági helyzete (baleseti adatai, észlelhetősége stb.) szükségessé teszi.
(14) A terelősziget észlelhetőségét lakott területen kívüli vasúti átjáró esetében forgalomtechnikai elemekkel (festett szegély, fényvisszavető útburkolati elemek, jelzőtestek stb.) kell biztosítani.
(15) Saját célú vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályán, összekötő vasúti pályán, csatlakozó vasúti pályán és keskeny nyomtávú vasúti pályán lévő kereszteződés esetében a terelősziget létesítésének szükségességét a közlekedési hatóság állapítja meg.
(16) Menetrend szerint közlekedő közforgalmú autóbuszjárat új útvonala csak biztosított vasúti átjárón keresztül jelölhető ki.
(17) Ha a lakott területen levő vasúti átjárón átvezető úton – a vasúti átjárótól nem messzebb, mint 200 méter távolságban – közvilágítás van, a közvilágítást a vasúti átjáróig meg kell hosszabbítani és a vasúti átjárót meg kell világítani.”

5. § Az R. 10. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) A járdán, valamint a gyalog- és kerékpárúton végzett munkával elfoglalt területet, valamint a járdán, továbbá a gyalog- és kerékpárúton lévő – a közlekedés biztonságát veszélyeztető – akadályt el kell keríteni és arra a gyalogosok és kerékpárosok figyelmét veszélyt jelző táblákkal fel kell hívni. Amennyiben a járdát, valamint a gyalog- és kerékpárutat teljes szélességben le kell zárni, a gyalogosok és kerékpárosok közlekedésének céljára az úttest szélén legalább egy gyalogos közlekedésére alkalmas sávot kell kialakítani, vagy a gyalogosok és kerékpárosok biztonságos közlekedését más módon lehetővé kell tenni.
(9) Az út- vagy közműépítési, fenntartási, köztisztasági, mérési, ellenőrzési vagy más hasonló munkát végző gazdálkodó szervezet köteles gondoskodni arról, hogy az úton vagy annak közvetlen közelében munkát végző dolgozója feltűnő, – fényvisszavető felületet tartalmazó – narancssárga-piros színű védőmellényt viseljen.”

6. § Az R. 10/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közúthálózatba tartozó utak lakott területen belüli teljes szakaszán vagy annak egy részén a település lakókörnyezetének védelme érdekében a közút kezelője – a fővárosi közutak esetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. § g) pontja szerint a fővárosi önkormányzat, egyéb közutak esetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33. § (1) bekezdésében meghatározott közútkezelő – a területi közlekedési hatóság, valamint a hatáskörrel rendelkező közlekedésrendészeti szerv állásfoglalása ismeretében a 7,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsik behajtását – időszakos vagy állandó jelleggel – korlátozhatja, a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsik, vontatók, mezőgazdasági vontatók és lassú járművek közlekedését tiltó korlátozott forgalmú övezetet (zóna) alakíthat ki a következő feltételek együttes fennállása esetén:
a) a korlátozást a települési önkormányzat kezdeményezi,
b) a korlátozás alá eső útszakasz helyett rendelkezésre áll az adott település egészének vagy egy részének elkerülését lehetővé tevő – az országos közúthálózatba tartozó, a korlátozással érintett útszakasszal legalább azonos teherbírású és összességében lakott területet rövidebb szakaszon érintő – útszakasz.”

7. § (1) Az R. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdés a) pontjában említett tilalom nem vonatkozik az „Egyéb veszély” közúti jelzőtábla alatt a veszély jellegére utaló, valamint azokra a kiegészítő jelzőtáblákra és közúti jelzésekre, amelyeket a közlekedésért felelős miniszter engedélyez.”

(2) Az R. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (11) bekezdésében meghatározott ellenőrző hatóságok, az ellenőrzés helyén és annak 200 méteres körzetében, az ellenőrzés időtartalmára ideiglenesen, – az autópályák és az autóutak esetében a közút kezelőjével közösen, egyéb esetben önállóan – utasítást adó jelzőtáblákat és előjelző táblákat helyezhet el a forgalom irányítására.”

8. § Az R. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Amennyiben a forgalmat jelzőőr irányítja, köteles azt az „Egyéb veszély” közúti jelzőtáblával – a jelzőőrre vonatkozó kiegészítő táblával együtt – az FMSZ 36.17. pontját is figyelembe véve előre jelezni.”

9. § Az R. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

10. § Hatályát veszti

a) az R. 1. § (5) bekezdése, valamint

b) a közutak igazgatásról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 8. §-a.

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet az 55/2011. (X. 24.) NFM rendelethez

Az R. mellékletének módosítása

1. Az R. melléklet 6.11–6.12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6.11. Egyirányú forgalmú úton a forgalom irányával szembeni haladásra a járműforgalom menetiránya szerinti bal oldalon autóbusz-forgalmi sáv vagy kerékpáros által is használható autóbusz-forgalmi sáv alakítható ki ott, ahol a tömegközlekedés előnyben részesítése ezt indokolja.
6.12. Egyirányú forgalmú úton kerékpárral az út forgalmi irányával szembeni haladás kerékpársáv kijelölésével is megengedhető.”

2. Az R. melléklete a következő 6.13–6.15. pontokkal egészül ki:

„6.13. Az ellenirányú kerékpáros forgalom számára kerékpársáv akkor jelölhető ki, ha a kerékpársáv mellett legalább 2,75 m széles úttest áll rendelkezésre. Amennyiben az egyirányú utca menetiránya szerinti bal oldalán a járművek várakozása megengedett, a várakozó járműsor melletti biztonságos oldaltávolság is biztosítandó.
6.14. Ellenirányú kerékpározás kerékpársáv kijelölése nélkül akkor engedhető meg, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:
a) az út nincs főútvonalnak kijelölve,
b) az úton nincsenek felfestéssel forgalmi sávok kijelölve és az út nem alkalmas párhuzamos közlekedésre,
c) az út bármely pontján az egymással szemben haladó járművek vezetői legalább 70 méterről (30 km/h megengedett sebesség esetében legalább 50 méterről) folyamatosan jól láthatják egymást,
d) az úton legalább 4,00 m (30 km/h megengedett sebesség esetében 3,75 m) járható szélesség áll rendelkezésre, vagy az úton a mértékadó óraforgalom (MOF) a 200 jármű/óra értéket nem haladja meg, és vannak kitérési lehetőségek.
6.15. A 6.11–6.14. pontban foglalt forgalomszabályozás esetében az „Egyirányú forgalmú út” jelzőtábla (KRESZ 104. ábra) alatt kiegészítő táblát (KRESZ 105/a. ábra) kell elhelyezni, értelemszerűen alkalmazva a kerékpár vagy a busz, vagy mindkét jelzési képet, a másik végénél pedig a „Behajtani tilos” jelzőtábla (KRESZ 53. ábra) alatt kiegészítő táblát (KRESZ 59/a. ábra) kell elhelyezni a kivételt értelemszerűen mutató jelzési képpel. Az ilyen utat keresztező utakon az útkereszteződésekben a „Kötelező haladási irány” jelzőtábla alatt a kivételezett jármű(vek) jelzési képét minden esetben el kell helyezni (KRESZ 18/d. ábra). Amennyiben a csomópontban valamely továbbhaladási irányt (irányokat) tiltó tábla korlátozza, az 59/a. ábra szerinti kiegészítő táblát kell alkalmazni.”

3. Az R. melléklet 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. Körforgalom
7.1. Lakott területen kívül, első- és másodrendű főutak egymással, vagy gyorsforgalmi út csomóponti ágával kialakított 4 ágú körforgalomhoz további ág létesítése nem engedhető meg.
7.2. Lakott területen kívül további útcsatlakozás vagy útkereszteződés a körpálya szélétől számított 100 méteren belül nem létesíthető, kivéve a közút kezelő egyetértésével az alábbiak:
a) földút, szervizút keresztezése,
b) közforgalomra nem megnyitott, közvetlen ingatlan kiszolgálás,
c) közúti üzemmel kapcsolatos létesítmény jobbra kisíves csatlakozása.
7.3. Lakott területen kívül legfeljebb 5 ágú körforgalom létesíthető.
7.4. A körpályán 60 m-nél nagyobb sugarú íven való áthaladást a körforgalom geometriai kialakításával, többsávos körforgalom esetében forgalomtechnikai elemekkel meg kell akadályozni.”

4. Az R. melléklet 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. Kerékpárutak, gyalogutak
8.1. Kerékpárútnak az e célra kiépített utat vagy az útnak a gépjárművek közlekedésére szolgáló részétől kiemelt szegéllyel, korláttal, növényzettel, zöldsávval vagy más térelválasztó elemekkel, ezek hiányában legalább 75 cm széles forgalom elől elzárt területtel elválasztott részét lehet kijelölni. A forgalom elől elzárt területtel történt elválasztás esetében minden útkereszteződésnél és gyalogos-átkelőhelynél kiemelt szegélyű szigettel kell biztosítani az elválasztást.
8.2. Gyalog- és kerékpárútnak olyan utat szabad kijelölni, amely megfelel a 8.1. pontban foglaltaknak, és szélessége elegendő a gyalogosok és kerékpárosok egyidejű, biztonságos közlekedésére.
8.3. Gyalog- és kerékpárutat elválasztás nélküli kivitelben (KRESZ 26/g. ábra) ott szabad kijelölni, ahol a csúcsidei kétirányú órás gyalogosforgalom és a csúcsidei kétirányú órás kerékpáros forgalom szorzata nem haladja meg a 20 000-t. Egyéb esetben elválasztott gyalog- és kerékpárút (KRESZ 26/f. ábra) alkalmazandó.
8.4. Elválasztott gyalog- és kerékpárúton a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére szolgáló felületeket burkolati jelekkel (piktogramok és elválasztó vonal) kell jelezni, eltérő színű vagy eltérő anyagú felülettel vagy szintkülönbséggel kell kialakítani. Ha a gyalogos és kerékpáros forgalom együttes nagysága nem haladja meg a 8.3. pontban foglalt értéket, akkor a piktogramok használata mellett az elválasztás csak felfestéssel is megengedett.
8.5. A gyalogút és a gyalog- és kerékpárút forgalma úgy is szabályozható, hogy
a) naponta legfeljebb kétszer, esetenként legfeljebb kétórás időszakra, vagy
b) éjszakai időtartamra
más járművek az útra behajthassanak.”

5. Az R. melléklet 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. Különleges forgalmi sávok
9.1. Autóbusz-forgalmi sávot olyan úton lehet kijelölni, ahol az úton az autóbusz-forgalmi sáv mellett legalább egy, az autóbuszsáv forgalmával egyező irányú forgalmi sáv van, vagy az ellentétes irányú forgalmi sáv(ok)tól az autóbuszforgalmi sáv kettős záróvonallal el van választva.
9.2. Meglévő forgalmi sáv autóbuszsávnak akkor jelölhető ki, ha csúcsidőben óránként legalább 10 autóbusz áthaladása jellemző, vagy ha csúcsidőben óránként 10-nél kevesebb autóbusz áthaladása jellemző, de az útvonal legszűkebb kapacitású keresztmetszetében a kapacitás a kijelölés következtében nem csökken.
9.3. Autóbusz forgalmi sáv forgalma forgalomirányító fényjelző készülékkel irányított útkereszteződésben önálló fényjelző készülékkel [KRESZ 9. § (6) bekezdése] is irányítható.
9.4. Kapaszkodósávot olyan emelkedőben lévő útszakaszon lehet kijelölni, ahol a kapaszkodósáv mellett az úton legalább egy, a kapaszkodósáv irányával azonos irányú forgalmi sáv van.
9.5. A kapaszkodósávval rendelkező úton lévő útkereszteződéseken a kapaszkodósávot keresztül kell vezetni.
9.6. Kerékpársávot – mellette lévő forgalmi sáv irányával azonos irányú kerékpáros forgalom számára – olyan lakott területen lévő úton lehet kijelölni, ahol a forgalmi sávok mellett erre a célra legalább 1,25 méter széles burkolt útfelület áll rendelkezésre.
9.7. Nyitott kerékpársávot olyan lakott területen lévő, 50 km/h-nál nem nagyobb megengedett sebességű úton lehet kijelölni, ahol kerékpársáv kijelölése lenne indokolt, de a rendelkezésre álló hely azt nem teszi lehetővé, és ahol a teherforgalom aránya nem számottevő.
9.8. Autóbuszsávban kerékpáros közlekedés akkor engedhető meg, ha az autóbuszsáv szélessége eléri a 4,25 m szélességet vagy a csúcsidei autóbusz forgalom kisebb, mint 30 autóbusz/óra.”

6. Az R. melléklet 10.2.1.3. pont bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„10.2.1.3. Korlátozott sebességű övezetben, kivéve a gyorsforgalmi utak pihenő helyein”

7. Az R. melléklete a következő 10.3–10.4. pontokkal egészül ki:

„10.3. A Környezetvédelmi övezetre (zónára) vonatkozó közlekedési szabályok hatályát a „Környezetvédelmi övezet (zóna)” jelzőtáblával (KRESZ 53/e. ábra) kell jelezni és a „Környezetvédelmi övezet (zóna) vége” jelzőtáblával (KRESZ 53/f. ábra) kell megszüntetni. Az övezet kijelölését tartalmazó forgalomtechnikai tervet valamennyi érintett közút kezelőjének jóvá kell hagynia.
10.4. A közút kezelője a „Környezetvédelmi övezet (zóná)”-ba (KRESZ 53/e–53/g. ábra) történő, valamint a KRESZ 14. § (1) bekezdés n)–t) és z/2. pontjában felsorolt behajtási tilalom alól felmentést adhat.”

8. Az R. melléklet 12.11. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Előretolt kerékpáros felálló helyet (KRESZ 153/a. ábra) csak olyan jelzőlámpás forgalomirányítással szabályozott útkereszteződésben szabad kialakítani, ahol]

c) a kerékpárosok az útkereszteződéshez legalább 20 m hosszon kialakított kerékpáros nyomon, kerékpársávon, nyitott kerékpársávon érkeznek.”

9. Az R. melléklete a következő 15.6. ponttal egészül ki:

„15.6. Egyenrangú útkereszteződés előtt, amennyiben jobbról, az egyirányú utcából gépkocsiforgalom nem várható, de engedélyezett a kerékpáros szembeforgalom, a jobbról várható kerékpárosokra figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (KRESZ 88. ábra „Egyenrangú utak kereszteződése”, alatta elhelyezve kiegészítő táblán a kerékpárt mutató ábra mindkét irányból).”

10. Az R. melléklet 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. Kerékpáros forgalom
24.1. A kerékpáros forgalom szabályozása során tekintettel kell lenni az út (útszakasz) teljes közúti forgalmán belül a
a) kerékpáros forgalom nagyságára, és annak a teljes forgalmon belüli részarányára,
b) kerékpáros baleseteire.
24.2. Lakott területen kívül a kerékpárúton (gyalog- és kerékpárúton) a segédmotoros kerékpár közlekedését akkor nem kell megtiltani, ha a kerékpárút szélessége legalább 2 méter, a gyalog- és kerékpárút szélessége pedig legalább 3 méter.
24.3. A kerékpárutak elsőbbségét általában a vele azonos irányban haladó út elsőbbségével megegyezően kell szabályozni.
24.4. A kiegészítő táblával ellátott „Kerékpárosok” veszélyt jelző táblát (KRESZ 95/c. ábra) el kell helyezni, ahol
a) a kerékpárút, kerékpársáv véget ér,
b) az úttest egyik oldala mentén kijelölt kerékpáros létesítmény az út másik oldalán folytatódik (KRESZ 95/c. ábra).”

11. Az R. melléklet 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. Tömegközlekedési járatok megállóhelyeinek kijelölése
25.1. A villamosok, a trolibuszok, valamint a menetrend szerint közlekedő autóbuszok megállóhelyét úgy kell elhelyezni, hogy a megállóhelyen álló jármű a többi jármű vezetője elől olyan forgalomirányító fényjelző készüléket és jelzőtáblát (kivéve a megállóhelyet jelző táblát) ne takarjon el, amely nincs megismételve.
25.2. Az autóbusz (trolibusz) megállóhelyet általában a forgalmi sávokon kívül, autóbusz-öbölben kell kialakítani. Kötelező ez a kialakítás
a) lakott területen kívül minden főútvonalon,
b) olyan út átépítése esetén, amely átlagos napi forgalma a beavatkozás időpontjában a 3000 egységjárművet meghaladja.
25.3. Az „Autóbusz megállóhely”, a „Trolibusz megállóhely” és a „Villamos megállóhely” jelzőtáblát a megállóhelyen megálló tömegközlekedési jármű – kettős megállóhelynél az első jármű – elejével egyvonalban kell elhelyezni. Az elhelyezett jelzőtábla egyúttal a megállóhely helymeghatározását is jelenti. A tömegközlekedési megállóhely területébe a megálló járművek hosszán felül a be- és kiálláshoz szükséges terület és az utasok fel- és leszállásához szükséges – járdával nem összefüggő – önálló járdasziget is beleértendő.
25.4. Megállóhelyet nem szabad elhelyezni (kijelölni):
a) olyan helyen, ahol a forgalmi sávon megálló járművet – be nem látható útkanyarulat, bukkanó vagy más hasonló ok miatt – a többi jármű vezetője lakott területen belül 50 méter, lakott területen kívül 100 méter távolságból nem észlelheti,
b) autópálya, autóút úttestjén, leállósávján, csomóponti ágain,
c) kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, az előtt 15 méteren belül és az után, ha a megállóhelyen megálló jármű – kettős megállóhelynél a második megálló jármű – vége és a kijelölt gyalogos-átkelőhely között legalább 5 méter nem marad,
d) vasúti átjáróban, a vasúti átjáróhoz vezető úton az átjáró előtt 30 méteren belül, és a vasúti átjáró után, ha a megállóhelyen megálló jármű – kettős megállóhelyen a második megálló jármű – vége és az ahhoz legközelebb eső sínszál között legalább 30 méter nem marad,
e) útkereszteződésben, az előtt 15 méteren belül és az után, ha a megálló jármű – kettős megállóhelynél a második megálló jármű – vége és a keresztező út közelebbi burkolatszéle között legalább 5 méter nem marad, kivéve a KRESZ 40. § (5) bekezdés d) pont második fordulatában említett esetet,
f) a c) és e) pont alatti tilalom nem vonatkozik a járdaszigettel ellátott villamos megállóhelyre.
25.5. Tilos megállóhelyet kijelölni, ha a megállóhelyből kiinduló járműnek továbbhaladásához egynél több forgalmi sávot kell kereszteznie, kivéve, ha ezt részére forgalomirányító jelzőlámpa külön lehetővé teszi.
25.6. Autóbusz (trolibusz) megállóhely autóbusz forgalmi sávon és leállósávon is kijelölhető. Ha az úton kapaszkodósáv van, a megállóhelyet azon kívül (autóbusz-öbölben) kell kialakítani.
25.7. Középfekvésű villamospályán közlekedő villamos olyan megállóhelyénél, ahol a villamosvágány és az ahhoz közelebb eső járda között az út párhuzamos közlekedésre van kijelölve, járdaszigetet kell létesíteni.
25.8. A taxiállomás elhelyezésére a 25.1., 25.3., 25.4. és 25.6. pont rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a taxiállomás
a) autóbusz forgalmi sávon,
b) párhuzamos közlekedésre kijelölt út forgalmi sávján,
c) útkereszteződésben jobbra kanyarodó sávon, valamint lassító és gyorsító sávon,
d) útkereszteződéstől és kijelölt gyalogos-átkelőhelytől 5 méter távolságon belül,
e) ahol a KRESZ 40. § (5) bekezdés b) és f) pontja értelmében megállni tilos,
f) járdán
nem létesíthető. A taxiállomás területét a KRESZ 158. ábra szerinti útburkolati jellel mindig jelölni kell.”

12. Az R. melléklet 26.3. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vasúti átjárót abban az esetben kell biztosítani, ha a vasúti átjáróban)

e) a mértékadó vasúti átjáró forgalom 150-nél nagyobb,”

13. Az R. melléklet 26.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„26.4. a) Vasúti átjárónál, vasúti gyalogos-átkelőhelynél a rálátási háromszögben, illetve a csökkentett rálátási háromszögben a rálátás akkor szabad, ha abban az út és vasút szintjétől számított 80 cm magasságot meghaladó építmény, terepalakulat, létesítmény, fa, illetve növényzet nincs, amely a vasúti pályára a rálátást akadályozza.
b) A rálátási háromszögben, az út tengelyének minden pontjáról ellenőrizve a 80 cm-nél magasabb pontszerű, vasúti üzemi akadályok (vasút üzemi berendezések, stb.) nem tekinthetők akadálynak, ha az akadályok együttes hossza által okozott kitakarás a rálátási háromszög vasúti tengelyében mérve oldalanként 10%-ot, vagy egy-egy akadály vasúti tengelyre vetített hossza a 20 m-t nem éri el.
c) A 26.1. pont b), d) és g) alpontjában foglaltak szerint biztosított vasúti átjáróknál – a vasúti átjárót a közút felől biztosító berendezés üzemzavara esetére – a rálátás szempontjából érintett terület kiszámításánál azt a sebességet kell figyelembe venni, amelynek alkalmazását a vasúti átjáróhoz közelítő vonat számára a vasúti biztosítóberendezés az üzemzavar esetében lehetővé teszi.
d) A közlekedési hatóság elrendelheti a vasúti átjáró rálátási háromszögének területén lévő fa, illetve egyéb növényzet kivágását.
e) A közlekedési hatóság a közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében – a közút kezelőjének kérelmére – a vasúti átjáró, vasúti gyalogos-átkelőhely, valamint az útkereszteződés beláthatóságát akadályozó fa, illetve egyéb növényzet eltávolítását rendelheti el.”

14. Az R. melléklet 27.2. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyalogosok részére a vasúti átjárónál terelőkorlátos, illetve biztosítással ellátott kiépített átkelőhelyet kell létesíteni, ahol)

a) a mértékadó vasúti gyalogos-átkelőhely forgalom 120-nál nagyobb,”

15. Az R. melléklet 29.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„29.4. Normál és széles nyomtávú országos, elővárosi és térségi vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályán lévő, csak fénysorompóval biztosított vasúti átjáró előtt, lakott területen kívüli szilárd burkolatú úton a „Sebességkorlátozás” jelzőtáblát kell elhelyezni, ha
a) a vasúti pálya 80 km/óránál nagyobb engedélyezett sebességű, vagy
b) az átjáró, a vasúti pálya észlelhetősége, illetve egyéb közlekedésbiztonsági indokok azt szükségessé teszik.
A sebességkorlátozás mértéke legfeljebb 40 km/óra. A sebességkorlátozó táblát az egysávos vasúti átjárót előjelző táblával (KRESZ 102. ábra) egy oszlopon kell kihelyezni.”

16. Az R. melléklet 30.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„30.1. Sebességkorlátozást abban az esetben kell elrendelni, ha a forgalmi viszonyok, az út vonalvezetése, az úton levő akadály vagy veszélyhelyzet miatt a KRESZ 26. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, vagy az út terepadottságainak megfelelő kiépítési jellemzőivel összeegyeztethető sebességgel való haladás kedvező időjárási viszonyok között sem volna biztonságos és az alábbi körülmények egyidejűleg fennállnak:
a) a szükséges sebességcsökkentés mértéke jelentős (meghaladja az előbb említett sebességek értékének egyharmadát),
b) a sebességcsökkentést indokoló körülményeket a járművezetők kellő távolságból nem ismerhetik fel könnyen,
c) továbbá, ha az ezekre a körülményekre utaló veszélyt jelző táblák alkalmazásával sem érhető el a szükséges sebességcsökkentés.”

17. Az R. melléklet 30.2. pont bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„30.2. Lakott területen 50 km/óra sebességnél nagyobb – de legfeljebb 80 km/óra – sebesség abban az esetben engedélyezhető, ha”

18. Az R. melléklete a következő 30.4. ponttal egészül ki:

„30.4. A sebességkorlátozás tábla alatt KRESZ 97/a., KRESZ 97/b. kiegészítő jelzőtáblák akkor alkalmazhatók, ha a száraz és nedves burkolat esetében kifejthető biztonságos sebesség értéke jelentősen eltér.”

19. Az R. melléklet 33.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„33.1. Szélesség-, magasság-, hosszúság-, súly- vagy tengelyterhelés-korlátozást abban az esetben kell elrendelni, ha az út kiépítettsége, műszaki állapota, illetve teherbírása, a híd vagy egyéb műtárgy teherbírása, illetve méretei, vagy az út mellett, illetve felett lévő akadály a meghatározott méretet, tömeget meghaladó jármű közlekedését nem teszi lehetővé.”

20. Az R. melléklet 34.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„34.3. A forgalom biztonságának és zavartalanságának érdekében azokon a lakott területen kívüli utakon, amelyeken az átlagos napi forgalom a 6000 egységjárművet meghaladja, a mezőgazdasági vontatók, az állati erővel vont járművek és kerékpárosok közlekedését meg kell tiltani, ha azok úticéljukat a közelben levő más – lényeges útvonalnövekedést (általában 10–25%) nem jelentő – úton elérhetik.”

21. Az R. melléklet 34.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„34.5. Ha a 34.1. pontban említett szempontok a behajtási tilalom elrendelését teszik indokolttá, de nem célszerű megtiltani azoknak a járműveknek a forgalmát, amelyek úti célja az érintett úton van, a járművek behajtását a KRESZ 14. § (3), (4) és (11) bekezdésében említett kiegészítő táblák alkalmazásával kell lehetővé tenni. A 34.1. pontban elrendelt korlátozás alól a közút kezelője eseti behajtási hozzájárulással felmentést adhat a korlátozással érintett területen lakó, ott telephellyel rendelkező, vagy oda (onnan) áruszállítást végző természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság részére.”

22. Az R. melléklet 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. Megállás, várakozás
35.1. Megállási, illetve várakozási tilalmat olyan helyen kell elrendelni, ahol a részben, vagy teljes egészében a úttesten megálló (várakozó) jármű a forgalomban jelentős fennakadást okozna. Megállási vagy várakozási tilalom elrendelésénél figyelmet kell fordítani a tilalom alá eső terület közelében lévő várakozási lehetőségekre. Megállási tilalom hatálya alól sem kiegészítő táblával, sem más módon kivétel nem adható.
35.2. Várakozási tilalom elrendelhető olyan helyen is, ahol az a rakodási tevékenység érdekében szükséges. A rakodóhelyek kijelölésénél törekedni kell arra, hogy a rakodási igények kiszolgálása összevontan egy, a lehetséges legrövidebb rakodóhellyel legyen megoldva. Rakodóhelyet nem szabad kijelölni olyan helyen, ahol jogszabály előírásából következően megállási tilalom van érvényben.
35.3. A várakozási időtartam korlátozható a gyorsforgalmi utak mentén kialakított várakozó (pihenő) helyeken, annak érdekében, hogy azokon a gépjárművek tartós idejű tartózkodása ne akadályozza a rendeltetésszerű használatot.
35.4. Járművek részben vagy teljes terjedelemben járdán történő várakozás szabályozásánál a gyalogos forgalom számára a járda szélességének legalább a felét, de legkevesebb 1,5 méter széles járdafelületet kell biztosítani. Nem engedélyezhető a járművek részben vagy teljes terjedelemben járdán történő várakozása olyan helyeken, ahol a járda teherbírása nem megfelelő, vagy a járdára a járművek rongálódás veszélye nélkül nem tudnának felhajtani. A járművek részben járdán történő várakozását nem lehet ott engedélyezni, ahol az úttesten a várakozás tilos. Történelmi vagy topográfiai okok miatt kialakult, korlátozott sebességű szűk utcákban az egyik oldali járdán a várakozás 0,75–1,5 méter széles járdafelület biztosításával is kijelölhető, amennyiben a másik oldali járda teljes szélessége, vagy a járdán a 1,5 méteres járdafelület rendelkezésre áll és az ingatlanok megközelítését a járdán várakozó járművek nem akadályozzák.
35.5. Ahol a KRESZ 40. § (5) bekezdésében elrendelt tilalmat jelzőtáblával is jelezni kell, a jelzőtábla alatt – ha van útpadka – minden esetben el kell helyezni a járművek útpadkán történő megállásának tilalmára utaló kiegészítő táblát.
35.6. Ha a megállási, illetve a várakozási tilalom elrendelésének indoka csak bizonyos napokon, illetve napszakokban áll fenn, a tilalmat erre az időszakra kell korlátozni.
35.7. Ahol a járművek megállását vagy várakozását az útpadkán is meg kell tiltani, ezt a tilalmat a jelzőtáblával együtt elhelyezett kiegészítő táblával (KRESZ 63/a. ábra) kell jelezni, kivéve, ha a megállási tilalmat autóbusz-, trolibusz-megállóhely vagy taxiállomás miatt nem rendelik el, és a KRESZ 158. ábra szerinti útburkolati jelet oda felfestették.
35.8. A várakozási tilalom hatálya alól felmentett járművek meghatározott körét feltüntető kiegészítő tábla a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó szervek első számú vezetői által használt székházainál, az igazságügyi szervek (bíróságok, ügyészségek), a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek (rendőrség, hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, büntetés-végrehajtási szervezet, hivatásos tűzoltóság) országos, továbbá területi vagy helyi szervei, a diplomáciai testületek, valamint a humán egészségügyi feladatokat ellátó szervezetek (kórházak, orvosi rendelőintézetek, mentőállomások, elsősegélynyújtó helyek) épületeinél, azok homlokzatának hosszában helyezhető el e szervek járműveinek a várakozási tilalom hatálya alóli mentesítése érdekében. A kiegészítő táblán egyértelművé kell tenni, ha a mentesítés kiterjed az ott dolgozók vagy az oda ügyintézésre érkezők személygépkocsijaira.
35.9. A járművek elszállíthatóságára utaló kiegészítő táblát (KRESZ 63/b. ábra) a „Várakozni tilos” jelzőtábla (KRESZ 61. ábra) alá a 35.8. pontban meghatározott helyeken és csupán abban az esetben lehet elhelyezni, ha az intézmény zavartalan ügyfélforgalma érdekében a gépjárműbe történő be- és kiszálláshoz szükséges megállási lehetőséget csak a járművek elszállításával lehet biztosítani.
35.10. Ahol a rendelkezésre álló várakozóhelyek számához viszonyítva rendszeresen sok jármű kíván várakozni és a várakozások túlnyomó többsége rövid tartamú, a meghatározott időtartamot meghaladó várakozást kell megtiltani. Ez történhet
a) a KRESZ 15. § (5) bekezdésében említett táblával kiegészített „Várakozni tilos” jelzőtáblával,
b) várakozást ellenőrző óra, vagy jegykiadó automata működtetésének elrendelésével (KRESZ 113. ábra),
c) tárcsa használatának elrendelésével (KRESZ 114. ábra).
35.11. A 35.10. pont b) alpontjában említett esetben a várakozást ellenőrző órát minden várakozóhelyhez el kell helyezni, jegykiadó automaták elhelyezésénél biztosítani kell, hogy a parkolóhelyek legalább 80%-ától az automata 75 méteres gyaloglással elérhető legyen.
35.12. A „Megállni tilos” jelzőtábla (KRESZ 60. ábra) alá a járművek elszállíthatóságára utaló KRESZ 63/b. ábra szerinti kiegészítő tábla csak annak érdekében helyezhető el, hogy
aa) a fényjelző készülék,
ab) a fénysorompó,
ac) az elsőbbségadási kötelezettséget, tilalmat vagy veszélyt jelző tábla
észlelését ne akadályozza,
b) a járműforgalmat vonzó intézmény ki- és bejárata, valamint az ahhoz vezető út zavartalanul megközelíthető legyen.
35.13. Korlátozott várakozási övezetnek olyan területet szabad kijelölni,
a) amelynek teljes úthálózatán, az útterületen rendelkezésre álló várakozóhelyek száma a várakozási igényektől jelentősen elmarad, és az igények kielégítése csak időbeni korlátozással érhető el,
b) amelynek környezetében a járművek várakozása az úttesten vagy útterületen kívül már biztosított,
c) ahol a kijelölt várakozóhelyek korlátozott idejű igénybevételének elrendeléséhez szükséges feltételek adottak,
d) ahol a mozgáskorlátozottakat szállító gépkocsik részére a helyi igényeknek megfelelő számú várakozóhely van.
A várakozás feltételei (időszak, időtartam) kiegészítő táblán jelezhetők.
35.14. Várakozási övezetnek olyan területet szabad kijelölni, amelynek teljes úthálózatán az útterületen rendelkezésre álló várakozóhelyek száma a várakozási igényektől jelentősen elmarad, és az igények kielégítése csak feltételekkel érhető el. A várakozás feltételeit (időszak, időtartam, várakozási díj, a 35.10. pont szerint a díjfizetés módja) kiegészítő táblán kell jelezni.
A jegykiadó automatákon legalább a következő információkat fel kell tüntetni:
a) a várakozási díj, valamint a pótdíj összege,
b) a díjfizetés időszaka és a megengedett leghosszabb várakozási időtartam,
c) a fizetés módja (készpénz, parkoló kártya, bankkártya, mobiltelefon, stb),
d) a működtető neve és elérhetősége,
e) a díj szedését szabályozó jogszabály megjelölése.
35.15. a) A díjfizetési kötelezettség olyan várakozási területen, olyan időszakra (tervezett időszak) rendelhető el, amelyen az adott időszakban a járművek várakozására alkalmas helyek átlagos foglaltsága (a továbbiakban: telítettség) a 70%-ot meghaladja.
A díjfizetési kötelezettség tervezett időszaka a várakozási szokások befolyásolására, előtte-utána 2 órával kibővíthető.
A telítettség megállapításánál figyelembe kell venni az alábbi szempontokat:
aa) a várakozási díj megfizetésének kötelezettsége a naptári év napjai legalább 50%-án fennáll, és
ab) a legalább 100 darab várakozóhely működik a területen, és
ac) a telítettség legalább 20%-a két óránál rövidebb idejű parkolási igénnyel lép fel.
35.15. b) A várakozási övezetként kijelölt területnek egybefüggőnek, a szabályozásnak egységesnek, a terület határainak egyértelműnek kell lennie. Amennyiben a várakozási területen a közterületeknek nem azonos a tulajdonosa, abban az esetben a tulajdonosok előzetes egymás közötti megállapodását követően lehet csak bevezetni a díjfizetési kötelezettséget. Ebben az esetben a tulajdonosok (az általuk megbízott üzemeltetők) kötelesek bármely – azonos tarifaövezetben levő – parkolóautomatánál váltott parkolójegyet elfogadni.
A telítettség mértékét
ba) új díjfizetési kötelezettség elrendelését, vagy
bb) a díjfizetési kötelezettség 1 óránál hosszabb időbeli kiterjesztését, vagy
bc) a várakozási terület parkolóhelyszámának (jelen jogszabály hatálybalépésének időpontjában meglevő férőhelyszám) 10%-nál nagyobb bővítését
megelőzően kell megállapítani a változás által érintett teljes területen, a következők szerint:
bd) a mérést a tulajdonos önkormányzat megrendelésére megfelelő – a Magyar Mérnöki Kamara által igazolt – jogosultsággal rendelkező szakember bevonásával kell elvégezni,
be) a díjfizetési kötelezettség alá eső teljes területen a közcélra használható várakozóhelyeken, külön felvéve a tiltott módon várakozók számát,
bf) a mérés időpontját a legnagyobb forgalmú évszakban, két egymást követő héten, a tervezett díjfizetési időszaknak megfelelően kell kijelölni,
bg) a mérést a tervezett díjfizetési időszakban legalább óránként kell elvégezni,
bh) a mérés során a közcélú várakozóhelyeken elhelyezett járművek számát a tiltott módon várakozók számával meg kell növelni és a kapott eredményt – mint összes várakozási igényt – kell a rendelkezésre álló várakozóhelyek számához viszonyítani (%).
35.15. c) A mérést és eredményét – időbélyeggel vagy időazonosítóval ellátott fényképfelvételekkel együtt – is dokumentálni kell és 5 évig meg kell őrizni. A díjfizetési kötelezettséggel rendelkező területet határoló területen – amennyiben ott parkolási feszültség jelentkezik – korlátozott várakozási övezet kijelölésével, vagy a díjfizetési övezetben degresszív, progresszív, lépcsős díjrendszer alkalmazásával szükséges szabályozni.
35.16. Korlátozott várakozási, valamint a várakozási övezet jelzőtáblákkal (KRESZ 61/a., illetve KRESZ 112/d. ábra) együtt a KRESZ 63/b., 63/c. ábra szerinti kiegészítő táblákat ott kell elhelyezni, ahol a várakozási szabályokat megszegők járművét elszállíthatják, és/vagy kerékbilinccsel rögzíthetik.
35.17. a) P+R várakozóhely jelölhető ki olyan helyszínen, ahol:
aa) az utazási igények szempontjából meghatározó közösségi közlekedési eszköz reggeli csúcsidei követési ideje
aaa) helyi közforgalmú közlekedés esetében legfeljebb 10 perc,
aab) helyközi közforgalmú közlekedés esetében legfeljebb 30 perc, és
ab) és a várakozóhelyek átlagos távolsága a közösségi közlekedési megállóhelytől legfeljebb 300 méter, vagy a gyaloglás időszükséglete a parkoló bejáratától a meghatározó közösségi közlekedési eszköz megállóhelyéig legfeljebb 5 perc, (a gyaloglás időszükségletét a hétköznap reggeli csúcsidő feltételei között, a szabályosan közlekedő gyalogos esetére kell megállapítani), és
ac) a várakozóhely szilárd burkolattal, víztelenítéssel, valamint közvilágítással rendelkezik, és
ad) a meghatározó közösségi közlekedési eszköz megállóhelyéhez a gyalogosok számára szilárd burkolatú, közvilágítással ellátott gyalogút vagy járda vezet.
35.17. b) A várakozóhely kialakításánál törekedni kell a fásításra (árnyékoló növényzetre), térfigyelő kamerák működtetésére, a közösségi közlekedésre vonatkozó tájékoztatás elhelyezésére. Gondoskodni kell 50 férőhelyenként egy mozgáskorlátozottak részére kijelölt várakozóhelyről, melyet a közösségi közlekedés megállóhelyéhez legközelebb kell elhelyezni. Amennyiben a várakozóhelyet körbekerítették és a be-, illetve kihajtás ellenőrzött módon történik, a többletszolgáltatásért díj szedhető, mely mértékét a P+R várakozási hely kezelője határozza meg.
35.17. c) A P+R parkolóhelyre utaló jelzőtáblák elhelyezésével szükséges a várakozóhelyet és megközelítését jelezni, amelyen célszerű feltüntetni:
ca) a szabad férőhelyek számát,
cb) a következő közösségi közlekedési eszköz indulásáig hátralévő időt, továbbá – amennyiben szükséges –
cc) a nyitva tartás idejét,
cd) a fizetendő díj mértékét.
35.17. d) A P+R parkolóban jól láthatóan, egyértelműen és rendszeresen frissítetten, magyarul, angolul és a szükséges további nyelveken közzé kell tenni a következő információkat:
da) közösségi közlekedési térképet,
db) közösségi közlekedési menetrendet,
dc) a közösségi közlekedési eszközök megállóinak elérését segítő útbaigazító táblákat.
A P+R parkoló működtetésével kapcsolatos információk (férőhely, helyszín, díjfizetés, egyéb szolgáltatások, meghatározó közösségi közlekedési eszköz, annak reggeli csúcsidei követési ideje) gyűjtését és közzétételét annak üzemeltetője végzi.
35.18. A 200 férőhelyet meghaladó parkolási létesítményeknél (P+R, parkolóház, parkológarázs, zárt felszíni parkoló) a szabad parkolóhelyek számát rendszerbe foglalt változtatható jelzésképű jelzőtáblákkal indokolt jelezni.”

23. Az R. melléklet 36.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„36.6. Az „Útszűkület” jelzőtáblát (KRESZ 70. és 71. ábra) olyan helyek jelzésére kell alkalmazni, ahol
a) az útburkolat változatlan szélessége mellett a padkán a burkolatszéltől számított 50 cm-en belül akadály jelenik meg, illetve a padka megszűnik,
b) az út burkolatának szélessége forgalmi sávonként legalább 50-50 cm-t csökken, vagy az útburkolat teljes szélessége – útkereszteződésen kívül – 6 méter alá csökken,
c) a szembejövő forgalom elsőbbségét a KRESZ 13. és 14. ábra szerinti jelzőtáblákkal szabályozták.
Az „Útszűkület” jelzőtáblán az útszűkület tényleges alaprajzi vázlatát kell feltüntetni.”

24. Az R. melléklet 36.8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„36.8. A „Szembejövő forgalom” jelzőtáblát mindig alkalmazni kell, ha
a) osztott pályás út – útkereszteződésen kívül – nem osztott pályás útban folytatódik,
b) az útkereszteződésben elsőbbséggel rendelkező osztott pályás út – az útkereszteződés után – nem osztott pályás útban folytatódik,
c) egyirányú forgalmú út kétirányú forgalmú útban, vagy a KRESZ 105/a. kiegészítő táblával jelölt, ellenirányú autóbusz- és/vagy kerékpárforgalommal rendelkező egyirányú útban folytatódik,
d) az addig egyirányú forgalmú út forgalmi rendjét kétirányúra változtatják, az új forgalmi rend bevezetését követően legalább 3 hónapig,
e) közúton folyó munkák miatti elkorlátozás során az egyirányú forgalmú úton, úttesten (útpályán, úttestrészen) az elkorlátozással összefüggésben a kétirányú forgalmat ideiglenesen megengedik,
f) közúton folyó munkák miatti elkorlátozás során az ideiglenesen egyirányúsított út kétirányú forgalmú útban folytatódik.”

25. Az R. melléklete a következő 36.19. és 36.20. pontokkal egészül ki:

„36.19. A „Torlódás” (KRESZ 95/f. ábra) jelzőtábla lakott területen kívül akkor helyezhető el, ha az úton rendszeresen forgalmi akadályt okoznak a feltorlódott járművek.
36.20. Sárga vagy fényvisszaverő sárga hátterű táblákat csak baleseti góchelyeken szabad alkalmazni.”

26. Az R. melléklet I. függeléke a következő u)–zs) pontokkal egészül ki:

u) Körforgalom: olyan középszigettel és körpályával rendelkező útkereszteződés, amelynek minden ága „Körforgalom” és „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtáblával szabályozott.
v) Többsávos körforgalom: kiemelt, át nem járható középszigettel, többsávos körpályával és legalább egyik ágán kanyarodósávokkal kialakított körforgalom.
w) Körpálya: a körforgalom útteste, amely körbezárja a középszigetet.
zs) Közúti üzemmel kapcsolatos létesítmény: közúti üzemeltetéssel kapcsolatos létesítmény, üzemanyagtöltő állomás.”

(A rendeletben használt egyes fogalmak meghatározása a következő:)

c) Vasúti átjáró áthelyezése: a vasúti pálya vagy az út nyomvonalának módosítása miatt meglévő vasúti átjáró megszüntetése és az eredeti forgalmi funkció ellátására új helyen történő létesítése.”

28. Az R. melléklet II. függelék e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendeletben használt egyes fogalmak meghatározása a következő:)

e) Mértékadó vasúti átjáró-forgalom: az a legnagyobb számérték, amelyet a vasúti átjáróban egy óra alatt áthaladó közúti járművek – személygépkocsi egységre az érvényes előírások szerint átszámított – számának és az ugyanazon idő alatt menetrend szerint áthaladó vonatok számának a szorzata naptári évenként legalább 50 esetben elér vagy meghalad.”

29. Az R. melléklet II. függelék g) pontjában szereplő ábra helyébe a következő ábra lép:

(A rendeletben használt egyes fogalmak meghatározása a következő:)

u) Számított kapacitás (Ej/óra): megfelelő forgalom * [1 – zárvatartási idő (perc)*csúcsórai vasúti forgalom (vonat/óra)/60], ahol a megfelelő forgalom lakott területen kívül 1400 Ej/óra, lakott területen belül 1500 Ej/óra.”
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás