Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

570/D/2011. AB határozat

570/D/2011. AB határozat*

2011.11.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

h a t á r o z a t o t:

1. Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 307. §-ának alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló, az Alkotmány 57. § (1) bekezdésére alapozott alkotmányjogi panaszt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 307. §-ának alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló, az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére alapozott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s

I.

Az indítványozó – az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (2) bekezdésében meghatározott határidőben – a Fővárosi Bíróság 54. Pf. 631.123/2011/2. számú végzése ellen, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 307. §-a alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz.
Az indítványozó – akinek gondnokság alá helyezés iránti keresetlevelét az első fokú bíróság végzésével idézés kibocsátása nélkül elutasította a Pp. 130. §-ára figyelemmel, majd fellebbezése alapján a Fővárosi Bíróság 54. Pf. 631.123/2011/2. számú végzése az első fokú bíróság végzését helybenhagyta – azért kérte az Alkotmánybíróságtól a Pp. 307. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését, mert álláspontja szerint az nem fogalmaz egyértelműen abban a vonatkozásban, hogy szükséges-e a felperesnek a keresetlevélhez mellékelni az alperes születési anyakönyvi kivonatát, különösen abban az esetben, ha a felperes a keresetindítási jogosultságát saját születési anyakönyvi kivonatával igazolta.
Ez az indítványozó szerint az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság alkotmányos alapértékből fakadó normavilágosság követelményébe ütközik. Emellett hivatkozott arra is, hogy a Pp. 307. §-a nem felel meg az Alkotmány 57. § (1) bekezdésének sem, és sérti a tisztességes eljáráshoz, valamint azon belül a „nyilvános tárgyaláshoz való jogot”, mert az a keresetindítást egy, a felperes számára „beszerezhetetlen dokumentum” beszerzéséhez köti, az alperes születési anyakönyvi kivonatát ugyanis a felperes részére a hatóságok nem adják ki. Az indítványozó az Alkotmány sérülni vélt rendelkezései között megemlítette a 7. § (2) bekezdését, illetve a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tövény (a továbbiakban: Jat.) 18. § (2) bekezdésébe ütközést is állított. Ezek sérelmére vonatkozóan azonban külön érdemi indokolást nem terjesztett elő.
Az alkotmányjogi panasz pontosításában az indítványozó kifejezetten hangsúlyozta, hogy indítványa nem a bírósági döntés felülvizsgálatára irányult, és nem kívánta kifogásolni a bírósági jogértelmezést sem. Az Alkotmánybíróságtól csak a Pp. 307. §-ának alkotmányossági felülvizsgálatát kérte.


II.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.”

2. A Pp. támadott rendelkezései:
„307. § (1) A gondnokság alá helyezés iránti keresetlevélben a 121. §-ban meghatározott adatokon kívül fel kell tüntetni azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható, illetve az alperes ingatlanvagyonára vonatkozó adatokat.
(2) A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, így különösen az alperes ingatlanainak tulajdoni lapját. Ha a gyámhatóság a felperes, a keresetlevélhez csatolnia kell az alperes elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményt, az alperes lakóhelyén készített környezettanulmányt, ideiglenes gondnokrendelés, illetve zárlat elrendelése esetén pedig az erre vonatkozó határozatot is.”


III.

Az indítvány nem megalapozott.

1. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a jogszabályi feltételeknek.

1.1. Az Abtv. 48. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Abtv. 48. § (2) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani.
Az indítványozó ügyében a Fővárosi Bíróság a jogerős végzését 2011. március 16. napján hozta meg. Az indítványozó – postai úton – 2011. április 11. napján terjesztette elő alkotmányjogi panaszát, amely ezért a hatvan napos határidőn belül benyújtottnak tekintendő.

1.2. Az Abtv. alapján az alkotmányjogi panasznak, mint konkrét normakontrollnak törvényi feltétele, hogy a jogerős döntésben szereplő, az indítványozó által vizsgálni kért jogszabályi rendelkezések alkalmazása során következzék be a jogsérelem. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálását kizáró tényezőnek tekinti azt, ha az indítványozó a panaszában olyan jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességét állítja, amelyet az ügyében a jogerős döntést meghozó bíróság nem alkalmazott. [1050/D/1999. AB végzés, ABH 2005, 1581, 1582.; 870/D/2002. AB végzés, ABH 2005, 1634, 1638.; 177/D/2004. AB határozat, ABH 2006, 1557, 1566.; 725/D/2004. AB határozat, ABH 2006, 1617, 1626.]
A Fővárosi Bíróság becsatolt 54. Pf. 631.123/2011/2. számú jogerős végzése tartalmazza, hogy a Pp. 307. § határozza meg a Pp. általános szabályai mellett azt, hogy mit kell tartalmaznia a gondnokság alá helyezési per megindításához szükséges keresetlevélnek; így e törvényhely alapján kell a keresetindítási jogosultságra vonatkozó adatokat is megjelölni, figyelemmel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 14. § (2) bekezdésében, illetve 15. § (2) bekezdésében foglaltakra is. Mindezek alapján megállapítható, hogy a Pp. 307. §-a alkotmányossági vizsgálat tárgyát képezheti.

2. Az indítványozó hivatkozott az Alkotmány 57. § (1) bekezdésének sérelmére. Értelmezése szerint a Pp. támadott 307. § szabályozásának következményeként a keresetindításhoz a felperesnek – ha az nem a gyámhatóság – egy „beszerezhetetlen dokumentumot” (az alperes születési anyakönyvi kivonatát) kellene beszereznie, ezt pedig a tisztességes eljáráshoz való jog, illetve ezen belül a nyilvános tárgyaláshoz való jog sérelmének tartotta, mivel ez akadályát képezheti annak, hogy a keresetről érdemi bírósági döntés születhessék.

2.1. Az Alkotmány 57. § (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van ahhoz, hogy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.
Az Alkotmánybíróság több korábbi határozatában foglalkozott az Alkotmány 57. § (1) bekezdés tartalmának kibontásával. Az 59/1993. (XI. 29.) AB határozat – amelyben az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Pp. 130. § (1) bekezdés i) pontjának korábban hatályos szövegét, amely szerint a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, ha megállapítható volt, hogy a felperes követelése nyilvánvalóan alaptalan vagy lehetetlen szolgáltatásra (megállapításra) irányult – kimondta, hogy „[a]z Alkotmánynak ez a rendelkezése, az eljárási garanciákon túl, a bírósághoz fordulás jogát foglalja magában. Az alapvető jogból következően az államra az a kötelezettség hárul, hogy – egyebek között – a polgári jogi jogok és kötelezettségek (a polgári joginak tekintett jogviták) elbírálására bírói utat biztosítson. Ez a rendelkezés azonban – az Alkotmány 8. § (2) bekezdésére figyelemmel – nem jelent korlátozhatatlan alanyi jogot a perindításra.” Az 59/1993. (XI. 29.) AB határozat rögzítette azt is, hogy „[a] bírósághoz való fordulás alapvető joga nemcsak a beadványok előterjesztésének jogára szorítkozik, hanem a bírósági eljárásban a fél pozícióját biztosítja a személyeknek. A személyek alanyai, alakítói és nem tárgyai, »elszenvedői« a bírósági eljárásnak. Alkotmányban biztosított joguk van arra, hogy a bíróság az eljárásba vitt jogaikat és kötelességeiket elbírálja, (…) és arra is, hogy lehetőséget kapjanak a bírósági döntés alapjául szolgáló tényállással és jogi kérdésekkel kapcsolatban nyilatkozataik megtételére.” [59/1993. (XI. 29.) AB határozat, ABH 1993, 353, 355.]
A 3/2006. (II. 8.) AB határozat azt is kimondta, hogy „A bírósághoz való jog egyik eleme a bírósághoz fordulás joga, abban az értelemben, hogy az érdekelt elérhesse, ügyét bíróság tárgyalja anélkül, hogy jogi vagy gyakorlati jellegű, visszaélésszerű akadályok ebben megakadályoznák. A bírósághoz fordulás jogának alkotmányosan elfogadható korlátozásához alkotmányos cél kell és a korlátozás mértékének e céllal ésszerű arányban kell állnia.” [3/2006. (II. 8.) AB határozat, ABH 2006, 65, 92.]

2.2. A Pp. 307. §-a azokat a többlet-kellékeket határozza meg, amelyekkel a gondnokság alá helyezés iránti keresetlevélnek – a Pp. 121. §-ában meghatározottakon felül – rendelkeznie kell. E körben írja elő a Pp. 307. § (1) bekezdése, hogy a keresetlevélben fel kell tüntetni azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható; illetve a 307. § (2) bekezdése azt, hogy az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell. A keresetindításra való jogosultság külön igazolására a Ptk. 14. § (2) bekezdésének, illetve 15. § (2) bekezdésének rendelkezései miatt van szükség, amelyek taxatív módon felsorolják, hogy a cselekvőképességet korlátozó, illetve kizáró gondnokság alá helyezést kik kérhetik (a nagykorú személy házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság, és az ügyész).
A Ptk. 14. § (2) bekezdésében, illetve a 15. § (2) bekezdésében meghatározott jogosulti kör számára a Pp. 307. § (1) bekezdése kifejezetten lehetővé teszi a keresetindítást, ezzel biztosítva a gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos jogvita elbírálására a bírói utat, megteremtve a bírósághoz fordulás joga gyakorlásának lehetőségét és kereteit. E jogosulti kör tekintetében a bírósághoz fordulás jogának nem jelenti az alkotmányellenes korlátozását az sem, hogy a Pp. 307. § (2) bekezdése – ahogyan egyébiránt a Pp. 121. § (2) bekezdése is, a keresetlevél benyújtására és kellékeire vonatkozó általános szabályok körében – megkívánja a keresetlevélhez az abban előadott adatokat (így a keresetindításra való jogosultságot) igazoló okiratok mellékelését is. A gondnokság alá helyezés iránti perekben csakúgy, mint a személyi állapot megváltoztatására irányuló perekben ugyanis annak a megkövetelése, hogy a keresetindításra jogosult a keresetlevélhez – puszta állításán kívül – mellékelje is azt az okiratot, amely az ő keresetindítási jogosultságát igazolja, ezzel megalapozva perbeli legitimációját, a jogosultság nélküli, önkényes, illetve rosszhiszemű pervitel visszaszorításának, valamint a perbe vonni kívánt személy személyi állapota, minősége védelmének céljaiból szükséges, és e célokhoz mérten arányos (teljesíthető, gondos eljárásra késztető) kötelezettséget ró a keresetindításra jogosultra.
Az Alkotmánybíróság a kifejtettek alapján megállapítja, hogy a Pp. 307. §-a – a bírósághoz fordulás joga tekintetében – nem sérti az Alkotmány 57. § (1) bekezdését, ezért az erre alapított indítványi elemet elutasította.

3. Az Alkotmánybíróság ezt követően megvizsgálta az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére alapított indítványi elemet. Az alkotmányjogi panasz – az Abtv. 48. § (1) bekezdés alapján és az Alkotmánybíróság e törvényi rendelkezést kibontó gyakorlata szerint [57/1991. (XI. 8.) AB határozat, ABH 1991, 272, 282.] – akkor bírálható el érdemben, ha az indítványozó megjelöli, konkrétan mely alapvető jogának sérelmét eredményezte az alkotmánysértőnek tartott jogszabály alkalmazása. Önmagában ugyanis az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére, illetve a jogbiztonságból következő normavilágosság követelményére történő hivatkozás a felülvizsgálathoz nem elegendő [676/D/2004. AB határozat, ABH 2007, 1652, 1655–1656.; 1140/D/2006. AB végzés, ABH 2008, 3578, 3580.]. Az indítványban megjelölt alapjog sérelmének és az Alkotmány 2. § (1) bekezdése megsértésének kapcsolatban kell állnia, amire az indítványban hivatkozni kell.
A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz alapján megállapítható, hogy az indítványozó hivatkozott Alkotmányban biztosított jog sérelmére: a Pp. 307. §-a kapcsán azt kifogásolta, hogy az sérti az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében meghatározott tisztességes eljáráshoz, valamint azon belül a „nyilvános tárgyaláshoz való jogot”. Ugyanakkor az indítványozó jelen esetben az Alkotmány 2. § (1) bekezdése, illetve 57. § (1) bekezdése között nem jelölt meg összefüggést, ezért az Alkotmánybíróság az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére vonatkozó indítványi elemet az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 29. § e) pontja alapján visszautasítja.

Az Alkotmánybíróság észlelte, hogy az Alkotmány 7. § (2) bekezdését a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXIII. törvény 11. § (3) bekezdése 2011. január 1-jével hatályon kívül helyezte, a Jat. egészét pedig az Alkotmánybíróság a 121/2009. (XII. 17.) AB határozatával [ABH 2009, 1013.] 2010. december 31. napjával megsemmisítette. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítvány ezen hivatkozásai tekintetében az alkotmányossági vizsgálatot mellőzte.

Budapest, 2011. november 8.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

 

 

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Balsai István s. k.,

 

alkotmánybíró

alkotmánybíró

 

 

Dr. Bihari Mihály s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

 

alkotmánybíró

alkotmánybíró

 

 

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

Dr. Holló András s. k.,

 

alkotmánybíró

alkotmánybíró

 

 

Dr. Kiss László s. k.,

Dr. Kovács Péter s. k.,

 

alkotmánybíró

alkotmánybíró

 

 

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

Dr. Lévay Miklós s. k.,

 

alkotmánybíró

alkotmánybíró

 

 

Dr. Pokol Béla s. k.,

Dr. Stumpf István s. k.,

 

alkotmánybíró

alkotmánybíró

 

 

Dr. Szalay Péter s. k.,

Dr. Szívós Mária s. k.,

 

előadó alkotmánybíró

alkotmánybíró
*

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére