6/2011. (II. 11.) BM utasítás

a Belügyminisztérium 2012. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó Esélyegyenlőségi Tervének végrehajtásáról¹

2011.02.11.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. §-ának (4) bekezdésében és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 70/A. §-ában foglaltakra figyelemmel, a Belügyminisztérium, valamint a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, az Országházi Dolgozók Érdekképviseleti Szövetsége, a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete és a Rendőr Szakszervezetek Védegylete önálló tagszervezeteként működő Központi Rendőr Szakszervezet között a Belügyminisztérium igazgatásában 2012. december 31-ig terjedő hatállyal létrejött Esélyegyenlőségi Tervben meghatározottak végrehajtása, és a hátrányos helyzetű foglalkoztatottakat megillető kedvezmények igénybevételének biztosítása érdekében kiadom az alábbi utasítást:

1. Ezen utasítás 1. mellékleteként közzéteszem az érintett érdekképviseleti szervezetekkel létrejött, a Belügyminisztérium 2012. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó Esélyegyenlőségi Tervét (a továbbiakban: ET).

2. Az utasítás hatálya a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) kormánytisztviselőire, berendelt és vezényelt állományára, valamint a BM-mel munkaviszonyban álló munkavállalókra (a továbbiakban együtt: foglalkoztatottak) terjed ki.

3. Az ET-ben foglaltakkal kapcsolatos feladatokat a 2. mellékletben meghatározottak szerint kell végrehajtani.

4. Ez az utasítás közzétételének napján lép hatályba és 2013. január 1-jén hatályát veszti.

1. melléklet a 6/2011. (II. 11.) BM utasításhoz

A Belügyminisztérium Esélyegyenlőségi Terve
a 2012. december 31-ig terjedő időszakra

Jelen Esélyegyenlőségi Terv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Esélytv.) 63. §-ának (4) bekezdésében, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 70/A. §-ában meghatározottak alapján jött létre:

– egyrészről a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) mint munkáltató,

– másrészről a BM Igazgatásában foglalkoztatási jogviszonyban állók (a továbbiakban: foglalkoztatottak) képviseletében eljáró érdekképviseleti szervek, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, az Országházi Dolgozók Érdekképviseleti Szövetsége, a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete és a Rendőr Szakszervezetek Védegylete önálló tagszervezeteként működő Központi Rendőr Szakszervezet (a továbbiakban: érdekképviseleti szervek)

(a továbbiakban együtt: Felek) között, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése céljából, valamint a hátrányos helyzetű foglalkoztatotti csoportok foglalkoztatási pozíciójának figyelemmel kísérése és javítása céljából.

Általános célok, etikai elvek

1. Felek rögzítik, hogy az Esélyegyenlőségi Terv (a továbbiakban: ET) nem tartalmazza azokat a kedvezményeket, amelyek más jogszabályból, közjogi szervezetszabályozó eszközből, illetve érdekképviseleti szervezettel kötött megállapodásból következnek.

2. Felek az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében kötelezettséget vállalnak arra, hogy

a) a nők,

b) a 40 évesnél idősebb,

c) a roma,

d) a fogyatékossággal élő,

e) a két vagy több 10 éven aluli gyermeket nevelő,

f) a 10 éven aluli gyermeket egyedül nevelő,

g) a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő,

h) az idős szüleiket családjukban gondozó

foglalkoztatottak (a továbbiakban együtt: védett foglalkoztatottak) esélyegyenlőségének elősegítése érdekében együttműködnek az érintetteket támogató intézkedések meghozatalában.

3. Felek közösen keresik további kedvezmények bevezetésének és alkalmazásának lehetőségét, különösen a díjazás, egyéb juttatások, a munkakörülmények javítása, az egészségmegőrzés terén.

4. A munkáltató kötelezettséget vállal a foglalkoztatottak hátrányos megkülönböztetésének megakadályozására. Ennek keretében elsődlegesen a megelőzés eszközeit alkalmazza, ami kiterjed a foglalkoztatási jogviszony keletkezésére, annak tartama alatt az illetmények, a juttatások, a képzés, a továbbképzés és egyéb ösztönző eszközök és módszerek meghatározására, az áthelyezésre, a foglalkoztatási jogviszonyokkal kapcsolatos egyéb kérdésekre és a jogviszony-megszüntetésre. Kiterjed a foglalkoztatottak bárminemű, különösen az Esélytv. 8–9. §-ában megfogalmazott diszkrimináció eseteire. A Felek rögzítik, hogy ez alól kivételt képeznek a foglalkoztatás jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő, szükségszerű megkülönböztetés esetei.

5. Felek rögzítik, hogy a megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes esetleges egyenlőtlenség megszüntetésére, amely a foglalkoztatottakat érheti foglalkoztatásuk során. Ezért a jelen ET-t aláíró Felek olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedéseket dolgoznak ki, amelyek elősegítik az érintettek foglalkoztatási pozíciójának javulását, megőrzését.

6. A munkáltató a foglalkoztatás során tiszteletben tartja a foglalkoztatottak emberi értékeit, méltóságát, egyediségét. A foglalkoztatottak és a saját érdekeit figyelembe véve, azokat összeegyeztetve olyan munkafeltételeket és -körülményeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzéséhez és megerősítéséhez.

II.

Helyzetfelmérés

7. A BM-nél az ET aláírásakor 346 fő áll alkalmazásban, közülük 244 nő (70%), 123 fő 40 évnél idősebb korú (36%), ezen belül a nők száma 62 fő. Prémiumévek programban résztvevő személy 18 fő. A 89 betöltött vezetői státust 50 férfi és 39 nő látja el.

A fogyatékossággal élő vagy megváltozott munkaképességű dolgozók száma 2 fő, 1 fő roma identitású. GYES-en, illetve GYED-en levők száma jelenleg 9 fő. A kisgyermekes (10 éven aluli gyermeket nevelő), valamint a kisgyermekét egyedül nevelő foglalkoztatottak a száma az ET elfogadása után, az önkéntes adatszolgáltatás alapján válik ismertté.

8. A határozott időre foglalkoztatottak száma nem ismert, megbízási szerződések kötése jelenleg nem engedélyezett.

III.

A munkáltató vállalásai az egyes célcsoportok esélyegyenlőségének biztosítása céljából

A munkaügyi folyamatok szabályozása az egyenlő bánásmód betartása
és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében

9. A munkáltató kezdeményezi a Munkahelyi Esélyegyenlőségi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) megalakítását, amely évente megvizsgálja az ET megvalósulását, javaslatot tesz a kedvezmények körének kibővítésére. A Bizottság 16 tagból áll, amelynek felét a munkáltató jelöli ki, felét az érdekképviseletek (szervezetenként 2 fő) delegálják. A Bizottság évente legalább egyszer ülésezik, munkáját a BM esélyegyenlőségi referense segíti.

10. Az esélyegyenlőségi referens – a hátrányos helyzetű foglalkoztatotti csoportok szociális ügyeinek nyomon követése céljából – meghívottként részt vesz a Szociális Bizottság ülésein.

A foglalkoztatottak számára biztosított kedvezmények kiterjesztése

11. A munkáltató az állásra kiírt pályázatok megfogalmazásakor, a foglalkoztatottak kiválasztásánál és a napi munkavégzés során kor, nem, nemzetiség, etnikai hovatartozás, családi és egészségi állapot stb. szempontjából – a kifejezett pozitív diszkrimináció szándékát kivéve – nem tesz különbséget.

12. A munkáltató a vezetői utánpótlásnál elsősorban a BM belső forrásaira épít. A foglalkoztatottak kiválasztása során a hangsúlyt az adott munkakörhöz szükséges képesítéseken túl a készségekre, képességekre, jártasságokra és tapasztalatokra helyezi. A jelöltek kiválasztásánál ugyanolyan fontos szempontnak tekinti a hosszú szakmai, gyakorlati munkatapasztalatokat és az ezen alapuló megbízhatóságot, mint a többi készség és képesség figyelembevételét.

13. Az éves képzési terv szerint meghirdetett képzések elbírálásánál a 40 év feletti munkavállalók előnyt élveznek az olyan végzettségek megszerzésében, amelyek a fiatalabb generációknál már alapképzettségnek számítanak (ECDL, Internet, nyelvtanfolyam stb.). A tanfolyamokon való részvételt – a részvételi létszám lehetőségek függvényében – a munkáltató felajánlja a GYES-en, illetve GYED-en levőknek, készségeik, tudásuk szinten tartása érdekében a gyermekgondozás ideje alatt.

14. Az átlagosnál fokozottabb családi kötelezettségekkel terhelt és a fogyatékossággal élő, illetve megváltozott munkaképességű foglalkoztatottakról a munkáltató nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban kizárólag olyan, a foglalkoztatottak által önkéntes alapon szolgáltatott adatok szerepelhetnek, amelyek vonatkozásában a foglalkoztatottak kifejezett írásbeli hozzájárulásukat adják a szolgáltatott adatok kezeléséhez. A nyilvántartásban szereplő különleges személyes adatok csak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint és jelen ET által érintett időszak utolsó napjáig kezelhetőek.

15. A munkáltató az alábbi, önkéntesen tett foglalkoztatotti nyilatkozatok tartalmát kezeli a nyilvántartásban:

a) nyilatkozat 10 éven aluli, valamint a 18. életévét be nem töltött, középiskolai tanulmányait nappali tagozaton folytató gyermekek számáról, továbbá arról, hogy a gyermeket vagy gyermekeket a foglalkoztatott egyedül neveli-e (1. függelék),

b) nyilatkozat tartósan beteg szülő ápolásáról (2. függelék),

c) nyilatkozat legalább 50%-os fogyatékosságról, megváltozott munkaképességről (3. függelék),

d) nyilatkozat tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermek neveléséről (4. függelék).

16. A foglalkoztatott 15. pont szerinti nyilatkozata megalapozza az ET-ben biztosított kedvezmények igénybevételét.

A családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolása

17. A családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolása céljából a munkáltató havi 4 óra munkaidő-kedvezményt biztosít a kettő vagy több 10 éven aluli gyermeket nevelő, vagy legalább egy 10 éven aluli gyermeket egyedül nevelő foglalkoztatottak számára, a fogyatékos gyermeket nevelők számára, valamint a tartósan beteg gyermeket vagy tartósan beteg szülőt gondozó foglalkoztatottak részére. A kedvezmény igénybevétele nem akadályozhatja a foglalkoztatott munkaköri feladatainak ellátását. Felek rögzítik, hogy a munkaidő-kedvezmény havi több részletben is igénybe vehető, azonban – két vagy több hónap vonatkozásában – nem vonható össze.

18. A munkáltató – a munkajogi jogszabályokban meghatározottakon túl – a munkavállaló rendes szabadságát nem terhelő, fizetett szabadnapot biztosít a rendkívüli és gyermekekkel kapcsolatos események (pl. baleset, betegállománnyal nem járó, csak munkaidőben elvégezhető orvosi vizsgálat, gyermek ballagása) esetére.

19. A BM feladatkörébe tartozó szakterületeket figyelembe véve a munkáltató – a lehetőségekhez és az igényekhez mérten – biztosítja a foglalkoztatottak és gyermekeik részére diplomamunka-konzultáció, továbbá a foglalkoztatottak gyermekei számára szakmai gyakorlat lehetőségét, amelyben a Személyügyi Főosztály vezetője nyújt segítséget.

20. A munkáltató a gyermekes foglalkoztatottak munkaidő-beosztásánál figyelembe veszi a gyermekgondozási és oktatási intézmények nyitva tartását, és amennyiben ezen időszakon túli munkavégzést rendel el, a foglalkoztatottat legalább 24 órával az elrendelt munkavégzés megkezdését megelőzően tájékoztatja. A kedvezményezettek köre a gyermekes foglalkoztatottakra terjed ki.

21. A 10 éven aluli gyermeket nevelő foglalkoztatottak rendes évi szabadságának kiadása során a munkáltató, lehetőségeihez mérten, figyelembe veszi a gyermekgondozási és oktatási intézmények működése során elrendelt szünetek idejét.

22. A két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelő, továbbá tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő szülő számára a munkáltató – ha a munkakör azt lehetővé teszi – lehetőséget biztosít rugalmas munkaidő igénybevételére.

23. A GYED-en és GYES-en lévő szülővel a munkáltató a gyermekgondozás ideje alatt is tartja a kapcsolatot, kisgyermekével együtt meghívja a BM gyermek- illetve családi rendezvényeire. Segíti a GYED-ről és GYES-ről visszatérő foglalkoztatottak munkahelyi beilleszkedését, igény esetén – amennyiben azt a munkakör jellege lehetővé teszi – a távmunka lehetőségét biztosítja számukra.

24. A munkáltatói jogkör közvetlen gyakorlója a munkaszüneti napok körüli munkarend (ügyelet) kialakítása során figyelemmel van arra, hogy ne kiskorú gyermeket nevelő, megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő foglalkoztatottat jelöljön ki a munkavégzésre.

A munkakörülmények javítása

25. A munkakörülmények javítására, különös tekintettel a 40 éven felüli, a fogyatékossággal élő és a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak helyzetének jobbítására, a munkáltató az előzetes képzéshez, betanuláshoz kötött munkakörök betöltésénél a 40 év felettiek pályázatát nem utasítja el kizárólag arra hivatkozva, hogy a képzés és a betanítás a korukból következően már nem kifizetődő befektetés.

26. A munkáltató a 40 év feletti, valamint a 40 év alatti megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő foglalkoztatottak részére havi 4 óra egészségügyi és betegségmegelőzési célú munkaidő-kedvezményt biztosít. A munkaidő-kedvezmény igénybevétele nem akadályozhatja a foglalkoztatott munkaköri feladatainak ellátását. Felek rögzítik, hogy a munkaidő-kedvezmény havi több részletben is igénybe vehető, azonban – két vagy több hónap vonatkozásában – nem vonható össze.

27. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét a szervezeti egység esélyegyenlőségi koordinátora tartja nyilván (5. függelék). Felek rögzítik, hogy munkaidő-kedvezmény csak egy jogcímen – vagy a 17. vagy a 26. pont alapján – vehető igénybe.

28. A munkáltató az ülő, mozgásszegény munkaköröket figyelembe véve rendszeres sportolási lehetőséget szervez (torna a BM központi épületében, úszás, konditerem az ORFK RSZKK IX. kerület, Vágóhíd utca 11–13. szám alatti objektumában, úszás a Készenléti Rendőrség VIII. kerület, Hős utcai szabadidős létesítményében).

29. A munkáltató vállalja, hogy a foglalkoztatottak életkorát, megbetegedéseit figyelembe véve, illetve a népegészségügyi adatokkal egyeztetve, hangsúlyozott figyelmet fordít a szív- és érrendszeri, a daganatos és mozgásszervi megbetegedések megelőzésére. Ennek érdekében – a foglalkoztatottak egészségügyi állapotára tekintettel – a munkáltató a Népegészségügyi Programban meghatározott szűréseket és tanácsadásokat szervez, valamint a hatályos jogi szabályozás alapján, éves rendszerességgel munkaköri alkalmassági vizsgálatot végeztet el.

30. A munkáltató engedélyezi, hogy a krónikus betegségekben szenvedő, rendszeres kezelés alatt álló foglalkoztatottak a kezelést – írásbeli szakorvosi ajánlás vagy vélemény bemutatása alapján – a munkaidő egy részében is igénybe vehessék. A kedvezmény igénybevétele nem akadályozhatja a foglalkoztatott munkaköri feladatainak ellátását.

31. Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése érdekében a munkáltató a munkahelyi körülményeket stratégiai tervezéssel, állandó kontrollal, fejlesztéssel jobbá és a minőségbiztosítás alapszabálya szerint ellenőrzöttebbé teszi.

32. A munkáltató az önként jelentkezőket – a BM költségén – elsősegélynyújtás-tanfolyamra iskolázza be, hogy bármilyen vészhelyzet esetén minden szervezeti egységben elérhető közelségben legyen életmentésben, egyéb egészségügyi ellátásban jártas személy.

A nyugdíjas korba való átmenet megkönnyítése

33. A nyugdíjas korba való átmenet megkönnyítése érdekében a munkáltató a Személyügyi Főosztály közreműködésével az öregségi nyugdíj előtt álló foglalkoztatottak számára a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti évben – igény szerint – egyénre szabottan tájékoztatást ad a nyugdíjba vonulási lehetőségekkel kapcsolatban.

34. A munkáltató a nyugdíj előtt álló foglalkoztatottak szakmai képességét és tapasztalatát felhasználja a pályakezdő munkavállalók betanítására.

35. A munkáltató az öregségi nyugdíj előtt álló foglalkoztatottak munkaidejét azok beleegyezése nélkül nem csökkenti. A kedvezményezettek köre az adott állománycsoportra vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb 5 évvel fiatalabb foglalkoztatottakra terjed ki.

36. A munkáltató a korengedményes nyugdíjazásnak az egyénre és a munkáltatóra gyakorolt hatását annak alkalmazása előtt megvizsgálja.

IV.

Panasztétel biztosítása

37. A foglalkoztatott az egyenlő bánásmód megsértése, zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás előfordulása esetén az Esélytv.-ben részére biztosított eljárások megindítását megelőzően – választása szerint – a Bizottság tevékenységében részt vevő érdekképviseleti szervezethez vagy az esélyegyenlőségi referenshez fordulhat. Az érdekképviselet és az esélyegyenlőségi referens kölcsönösen tájékoztatják egymást a beérkezett panaszról (6. függelék), és kialakítják – a védett foglalkoztatottaknak az ET 2. pontjában meghatározott valamely, vagy összes csoportját tipikusan érintő ügyekben valamennyi érdekképviselet közreműködésével – saját vagy közös álláspontjukat az üggyel kapcsolatosan. Amennyiben az esélyegyenlőségi referens vagy a Bizottság bármely tagja indokoltnak látja, kezdeményezheti a Bizottság rendkívüli ülésének összehívását az adott ügy napirendre tűzésével. Ebben az esetben az ülést 3 munkanapon belül össze kell hívni.

38. A panaszt az érdekképviselet, vagy az esélyegyenlőségi referens – ha az ügy jellege lehetővé teszi – anonim módon, az érdekképviselet(ek), az esélyegyenlőségi referens véleményével vagy közös álláspontjukkal, illetve a Bizottság állásfoglalásával együtt, annak megtételétől számított 5 munkanapon belül a BM közigazgatási államtitkára elé terjeszti. A közigazgatási államtitkár az ügy megoldása érdekében köteles a kivizsgálásról haladéktalanul intézkedni.

39. A vizsgálatot a közigazgatási államtitkár által kijelölt hivatali egység 7 munkanapon belül folytatja le és annak eredményéről jelentést készít. A közigazgatási államtitkár a vizsgálat megállapításairól 2 munkanapon belül írásban tájékoztatja a panaszost és a Bizottságot. Amennyiben a panasz alapját képező intézkedést meghozó munkáltatói jogkör gyakorlója az intézkedés megtételéhez a vizsgálat eredményének ismeretében is ragaszkodik – és ezt a foglalkoztatott sérelmezi –, az intézkedést nem foganatosíthatja a panasznak a közigazgatási államtitkárhoz való benyújtásától számítva legfeljebb 12 munkanapig.

40. Amennyiben a panasz nem a munkáltatói jogkör gyakorlójának intézkedése ellen irányul, és a kivizsgálás megerősíti a foglalkoztatott által kifogásolt jelenség meglétét (zaklatás, emberi méltóság megsértése stb.), a munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul köteles intézkedni a jelenség megszüntetése érdekében. Amennyiben a résztvevők nem tudnak megegyezni, az Egyenlő Bánásmód Hatóságtól kérnek eseti állásfoglalást, amelyet az adott ügyben irányadónak tekintenek. Az eljárás eredményéről a foglalkoztatottat tájékoztatni kell.

41. Felek rögzítik, hogy a panasztétel nem korlátozza a foglalkoztatottat abban, hogy a rendelkezésére álló törvényes eszközök igénybevételével az ügyet egyéb jogi útra terelje.

42. Az érdekképviseletek a panaszos ügyekről – a foglalkoztatott hozzájárulása esetén – tájékoztatják a Szakszervezetek Együttműködési Fórumát.

Záró rendelkezések

43. Az ET-ben rögzített kedvezmények körét a munkáltató az érdekképviseleti szervekkel egyeztetve folyamatosan bővítheti.

44. Felek kinyilvánítják, hogy a munkáltatónál foglalkoztatott fogyatékkal élő személyek munkahelyi környezetének kialakítása megfelelő, részükre külön akadálymentesítésre vonatkozó intézkedések nem szükségesek.

45. A Felek megállapodnak abban, hogy a munkáltató jelen ET aláírását követően haladéktalanul gondoskodik annak a Belügyminisztérium intranetes honlapján történő megjelentetéséről.

46. A Felek rögzítik, hogy a következő, 2013–2014-es időszakra szóló esélyegyenlőségi terv elfogadási határideje 2012. december 31.

Jelen, megállapodást a Felek képviselői elolvasták, annak rendelkezéseit közösen értelmezték, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírják.

Budapest, 2010. december 28.

Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter

Dr. Bárdos Judit s. k.,
főtitkár
Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete

Dr. Latkóczy Antal s. k.,
elnök
Országházi Dolgozók Érdekképviseleti Szövetsége

Vincze Tibor s. k.,
elnök
Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete

Pósa Zoltán s. k.,
elnök
Központi Rendőr Szakszervezet

1. függelék

Nyilatkozat az eltartott gyermekek számáról

Foglalkoztatott neve

Adószáma

Gyermek neve

Születési ideje

Gyermek neve

Születési ideje

Gyermekemet/gyermekeimet egyedül nevelem:

igen nem

Személyes adataim kezeléséhez hozzájárulok.

Dátum:

………………………………………

foglalkoztatott aláírása

2. függelék

Nyilatkozat tartósan beteg szülő ápolásáról

Munkahely megnevezése

Foglalkoztatott neve

Adószáma

Szülő neve

Születési ideje

Személyes adataim kezeléséhez hozzájárulok.

Dátum:

………………………………………

foglalkoztatott aláírása

3. függelék

Nyilatkozat legalább 50%-os fogyatékosságról, megváltozott munkaképességről

Munkahely megnevezése

Foglalkoztatott neve

Adószáma

Fogyatékosság mértéke, megnevezése

Személyes adataim kezeléséhez hozzájárulok.

Dátum:

………………………………………

foglalkoztatott aláírása

4. függelék

Nyilatkozat tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermek neveléséről

Munkahely megnevezése

Foglalkoztatott neve

Adószáma

Gyermek neve

Születési ideje

Gyermek neve

Születési ideje

Gyermekemet/gyermekeimet egyedül nevelem:

Igen nem

Személyes adataim kezeléséhez hozzájárulok.

Dátum:

………………………………………

foglalkoztatott aláírása

5. függelék

_____________________________________

szervezeti egység

A jogosultak 4 órás munkaidő-kedvezmény igénybevétele

Sor- szám	Név	I. hó	II. hó	III. hó	IV. hó	V. hó	VI. hó	VII. hó	VIII. hó	IX. hó	X. hó	XI. hó	XII. hó
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.

Megbízott ügyintéző neve, elérhetősége:

Dátum, aláírás: ……………………………………………………

6. függelék

Esélyegyenlőséggel és egyenlő bánásmóddal kapcsolatos panasztételi űrlap

Munkáltató neve, címe
Érdekképviseleti szervezet (ahova a panasz érkezett) vagy az esélyegyenlőségi referens neve
A panasztétel dátuma
A panasz rövid leírása (az érdekképviselet tölti ki)
Az esélyegyenlőségi referens/bizottság véleménye, javaslata
A véleményezés dátuma

2. melléklet a 6/2011. (II. 11.) BM utasításhoz

A Belügyminisztérium 2012. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó

Esélyegyenlőségi Terve végrehajtásának feladat- és ütemterve

1. A BM 2012. december 31-ig terjedő időszakra elfogadott Esélyegyenlőségi Tervében (a továbbiakban: ET) meghatározottak szerint Munkahelyi Esélyegyenlőségi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) kell létrehozni és javaslatot kell tenni az ügyrendjére.

Határidő: az utasítás hatálybalépését követően azonnal

Felelős: BM Személyügyi Főosztály vezetője

2. Az ET végrehajtásával kapcsolatos helyi szintű feladatok elvégzésére esélyegyenlőségi koordinátort kell kijelölni.

Határidő: az utasítás hatálybalépését követően azonnal

Felelős: önálló szervezeti egységek vezetői

3. A Bizottság munkáját az esélyegyenlőségi referens segíti, feladatai:

a) az Esélyegyenlőségi Terv teljesülésének vizsgálata, beszámoló készítése;

b) a következő időszakra vonatkozó Esélyegyenlőségi Terv előkészítése, annak a munkáltatóval és az érdekképviseleti szervezetekkel való egyeztetése;

c) az esélyegyenlőségi koordinátorokkal való együttműködés;

d) a Bizottság üléseinek előkészítése, dokumentálása;

e) a BM által kiírt álláspályázatok esélyegyenlőségi szempontú felülvizsgálata

Határidő: a) 2012. december 1.

b) 2012. december 15.

c)–e) folyamatos

Felelős: BM Személyügyi Főosztály vezetője

4. Ki kell dolgozni a kedvezményekhez való hozzájutás eljárási szabályait.

Határidő: az utasítás hatálybalépését követő 1 hónapon belül

Felelős: BM Személyügyi Főosztály vezetője

5. Az ET-t, a kedvezmények igénybevételéhez szükséges nyilatkozatokat, valamint a panasztételi űrlapot a Belügyminisztérium intranetes honlapján letölthető formátumban meg kell jelentetni.

Határidő: az utasítás hatálybalépését követően azonnal

Felelős: BM Személyügyi Főosztály vezetője

6. A kedvezmények igénybevételére jogosító nyilatkozatokat a BM Személyügyi Főosztály vezetőjéhez kell eljuttatni zárt borítékban.

Határidő: 2011. február 28. (a jelenleg foglalkoztatási jogviszonyban állók vonatkozásában),

állományba vétel időpontját követő 15 napon belül (az újonnan foglalkoztatási jogviszonyt létesítők

esetében)

Felelős: önálló szervezeti egységek vezetői

7. A kedvezmények igénybevételére jogosult foglalkoztatottakról – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek megtartásával – nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban szereplő adatok csak az ET által érintett időszak utolsó napjáig kezelhetők.

Határidő: folyamatos

Felelős: BM Személyügyi Főosztály vezetője

8. A foglalkoztatottak az ET-ben meghatározott munkaidő-kedvezményeket 2011. január 1-jétől, a közvetlen munkahelyi vezetőikkel egyeztetett időpontban vehetik igénybe. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét a szervezeti egység esélyegyenlőségi koordinátora tartja nyilván.

Határidő: folyamatos

Felelős: önálló szervezeti egységek vezetői

9. Önkéntes adatszolgáltatás alapján szociális térképet kell készíteni az ET 2. pontjában érintett foglalkoztatottakról.

Határidő: 2011. március 31.

Felelős: BM Személyügyi Főosztály vezetője

Az utasítás a 4. pont alapján hatályát vesztette 2013. január 1. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek