6/2011. (I. 28.) KIM utasítás

a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2010. (VIII. 31.) KIM utasítás módosításáról¹

2011.02.01.

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 60. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva – figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésére – a következő utasítást adom ki:

1. § A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2010. (VIII. 31.) KIM utasítás Mellékletének (a továbbiakban: Szabályzat) 1. § (2) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A minisztérium alapadatai a következők:)

„r) adóigazgatási azonosító száma: 15300076-2-41;”.

2. § (1) A Szabályzat 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A miniszter által irányított, felügyelt háttérintézményeket, a háttérintézményekkel kapcsolatban a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető, valamint a hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő önálló szervezeti egység megnevezését, továbbá a minisztérium vagyonkezelésében lévő, illetve azon gazdasági társaságokat, amelyek felett a miniszter, vagy az általa átruházott hatáskörben eljáró állami vezető jogszabály vagy megállapodás alapján tulajdonosi jogot gyakorol a 4. függelék határozza meg.”

(2) A Szabályzat 3. §-a a következő (9)–(11) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A minisztériumban alkalmazott politikai tanácsadói, főtanácsadói, valamint szakmai tanácsadói, főtanácsadói létszámra, a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörökre, valamint a képzettségi pótlékra jogosító munkakörökre vonatkozó rendelkezéseket a 9. függelék tartalmazza.

(10) A minisztériumban működő állami vezetők angol, német és francia nyelvre fordított elnevezéseit a 10. függelék tartalmazza.

(11) A minisztériumban a miniszteri rendelet aláírásához szükséges nyomtatványt a 11. függelék tartalmazza.”

3. § A Szabályzat 9. § nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„A közigazgatási államtitkár felelős az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum) 2. § (2) bekezdés c) pontjában, (3) bekezdés a), b) és d) pontjában, (5)–(7) bekezdésében, (8) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (9) bekezdésében, 3. § (1)–(2) bekezdésében és (3) bekezdés c) pontjában, 6. § (1)–(3) és (5)–(8) bekezdésében, 7–8. §-ában, 28. §-ában, 35. §-ában, valamint 35/A. §-ában meghatározott feladatok ellátásáért, amelynek keretében”

4. § A Szabályzat 9. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő l)–m) ponttal egészül ki:

[A közigazgatási államtitkár felelős az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum) 2. § (2) bekezdés c) pontjában, (3) bekezdés a), b) és d) pontjában, (5)–(7) bekezdésében, (8) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (9) bekezdésében, 3. § (1)–(2) bekezdésében és (3) bekezdés c) pontjában, 6. § (1)–(3) és (5)–(8) bekezdésében, 7–8. §-ában, 28. §-ában, 35. §-ában, valamint 35/A. §-ában meghatározott feladatok ellátásáért, amelynek keretében]

„k) az országgyűlési képviselők által benyújtott interpellációk, kérdések esetében szükség esetén dönt a válaszadó miniszter kijelöléséről, a politikai vezetői szinten vitatott ügyekben a parlamenti államtitkárral együttműködve,

l) kijelöli a miniszterhez intézett, országgyűlési képviselők által benyújtott interpellációk, kérdések esetében a válasz elkészítéséért felelős szervezeti egységet,

m) gondoskodik a Balassi Intézet Szakmai Tanácsadó Testületébe delegálható tag kijelöléséről.”

5. § (1) A Szabályzat 11. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közigazgatási államtitkár a minisztériumi hivatali egységek tevékenységéhez kapcsolódó igazgatási feladatkörében)

„i) kialakítja, működteti és fejleszti a minisztérium belső kontrollrendszerét, és ezen belül működteti a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés rendszerét,”

(2) A Szabályzat 11. §-a a következő l) ponttal egészül ki:

(A közigazgatási államtitkár a minisztériumi hivatali egységek tevékenységéhez kapcsolódó igazgatási feladatkörében)

„l) a miniszter által átruházott hatáskörben beszámoltatja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetőit az államháztartási belső kontrollrendszerek működtetéséről.”

6. § A Szabályzat 17. § f) pont fc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A parlamenti államtitkár felelős a Statútum 2. § (3) bekezdés c) pontjában, valamint 3. § (3) bekezdés a), b), valamint d)–i) pontjában meghatározott feladatok ellátásáért, amelynek keretében

közreműködik a Kormánynak és a minisztereknek az Országgyűléssel összefüggő feladatainak ellátásában, ennek keretében]

„fc) a politikai vezetői szinten vitatott ügyekben dönt az országgyűlési képviselők által benyújtott interpellációk, kérdések, azonnali kérdések esetében a válaszadó miniszter kijelölése érdekében, továbbá a képviselői és bizottsági önálló indítványok tekintetében a kormányzati felelős kijelölése érdekében, valamint a miniszterelnökhöz benyújtott azonnali kérdések kapcsán a helyettesítő miniszter személyéről.”

7. § A Szabályzat 20. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § következő k)–m) ponttal egészül ki:

[Az igazságügyért felelős államtitkár felelős a Statútum 2. § (2) bekezdés a, b), d) és e) pontjában, és (8) bekezdés c) pontjában, 6. § (4) bekezdésében, valamint a 13–23. §-ában meghatározott feladatok ellátásáért, amelynek keretében]

„j) ellátja a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 16. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott műveleteket,

k) a miniszter által átruházott hatáskörben a kegyelmi döntések előkészítése során dönt a büntetés végrehajtásának – a köztársasági elnök döntéséig történő – félbeszakításáról vagy elhalasztásáról, valamint az elítélt büntetés-végrehajtás központi kórházában történő szakorvosi vizsgálatának elrendeléséről,

l) a miniszter által átruházott hatáskörben – másodfokú hatósági jogkörben – eljár a vagyoni kárpótlási ügyekben első fokon hozott közigazgatási hatósági döntések ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmek tárgyában,

m) a miniszter által átruházott hatáskörben ellátja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata irányítását, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok igazságügyi szolgálati tevékenységének szakmai felügyeletét.”

8. § A Szabályzat 24. § h)–j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő k)–m) ponttal egészül ki:

(A területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár felelős a Statútum 24–27. §-ában meghatározott feladatok ellátásáért, amelynek keretében)

„h) ellátja a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének irányítását,

i) ellátja a fővárosi és megyei kormányhivataloknak a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére vonatkozó hatáskörének szakmai irányítását,

j) koordinálja a minisztérium szervezeti egységeinek a fővárosi és megyei kormányhivatalok funkcionális irányításával kapcsolatos feladatellátását,

k) ellátja a Nemzeti Államigazgatási Központ irányításával kapcsolatos feladatokat,

l) ellátja a feladatkörébe tartozó jogalkotási műveleteket,

m) ellátja a határon átnyúló területi közigazgatással kapcsolatos műveleteket.”

9. § A Szabályzat 28. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár felelős a Statútum 5. §-ában meghatározott feladatok ellátásáért, amelynek keretében)

„f) irányítja a tárcahonlapok és az összkormányzati portál tartalmát előállító, illetve annak előállítását szervező és koordináló szervezeti egységet,”

10. § A Szabályzat 28. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár felelős a Statútum 5. §-ában meghatározott feladatok ellátásáért, amelynek keretében)

„h) gondoskodik a Balassi Intézet Szakmai Tanácsadó Testületébe delegálható tag kijelöléséről.”

11. § A Szabályzat 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ellátja a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a Nemzeti Államigazgatási Központ kommunikációjának irányításával kapcsolatos feladatokat.”

12. § A Szabályzat 36. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:

(Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár felelős a Statútum 32–34. §-ában meghatározott feladatok ellátásáért, amelynek keretében)

„w) gondoskodik a Balassi Intézet Szakmai Tanácsadó Testületébe delegálható tag kijelöléséről.”

13. § A Szabályzat 39. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

(A miniszter kabinetfőnöke)

„n) koordinálja az egységes kormányzati honlaprendszer kialakításával kapcsolatos tevékenységet.”

14. § A Szabályzat 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § (1) A miniszter kabinetfőnöke vezeti a Miniszteri Kabinet tevékenységét.

(2) A Miniszteri Kabinet az alábbi szervezeti egységekre tagozódik:

a) a Miniszteri Kabinetiroda;

b) a Miniszteri Titkárság;

c) a Kormányzati Web- és Médiafejlesztési Stratégiai Osztály;

d) a Társadalmi Kapcsolatok Osztály.”

15. § A Szabályzat 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § (1) A miniszter kabinetfőnökét akadályoztatása esetén az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.

(2) A miniszter kabinetfőnökét a miniszteri részvétellel működő 2011-es magyar EU-elnökségre való felkészüléssel, valamint az elnökség lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátásában az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.”

16. § (1) A Szabályzat 45. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormányirodát irányító helyettes államtitkár)

„l) ellátja a jogszabályoknak és más jogi aktusoknak, valamint jogszabály által a hivatalos lapokban történő kihirdetésre, közzétételre előírt anyagoknak a Magyar Közlönyben, Hivatalos Értesítőben és a Nemzeti Jogszabálytárban történő kihirdetésével, közzétételével, illetve az érdekeltekhez való eljuttatásával, valamint a Nemzeti Jogszabálytár működtetésével összefüggő műveleteket,”

(2) A Szabályzat 45. §-a a következő t)–u) ponttal egészül ki:

(A Kormányirodát irányító helyettes államtitkár)

„t) ellátja a minisztériumnak jogszabályból eredő, a köziratok kezelésének szakmai irányításával kapcsolatos feladatait,

u) ellátja a minősített adat védelméről szóló jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök kodifikációját.”

17. § A Szabályzat 46. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(A Kormányirodát irányító helyettes államtitkár irányítja)

„d) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet vezetőjének”

(tevékenységét)

18. § (1) A Szabályzat 49. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár)

„f) felelős a minisztérium fordítási és tolmácsolási tevékenységével kapcsolatos műveletek koordinálásáért.”

(2) A Szabályzat 49. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár ellátja a tudománypolitika koordinációjával kapcsolatos feladatokat, valamint a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács titkársági feladatait.”

19. § A Szabályzat 53. § (1) bekezdés g)–k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:

(A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár)

„g) jóváhagyja a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv és a kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti, a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét rögzítő megállapodást,

h) jóváhagyja a minisztérium és a fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli politikáját és számlarendjét,

i) ellátja a minisztérium vezetőinek és munkatársainak belföldi és külföldi kiküldetésével kapcsolatos pénzügyi műveleteket,

j) kapcsolattartóként ellátja a minisztérium és a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság közötti megállapodás szerint a gazdasági, informatikai, műszaki és ellátási szolgáltatásokkal összefüggő műveleteket,

k) irányítja a minisztérium könyvtári és dokumentációs tevékenységét,

l) gondoskodik a Kormány és szervei működéséhez szükséges gazdasági és műszaki feltételek biztosításáról.”

20. § A Szabályzat 57. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(A személyügyekért felelős helyettes államtitkár)

„q) irányítja a minisztérium felügyelete alá tartozó kormányhivatalok, valamint irányítása alá tartozó központi hivatalok vezetőinek és vezetőhelyetteseinek, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok kormánymegbízottainak és főigazgatóinak jogviszonyával kapcsolatos személyügyi műveletek ellátását.”

21. § (1) A Szabályzat 69. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár)

„a) a miniszter nevében és megbízásából kinevezi és felmenti az Igazságügyi Szakértői Vizsgabizottság, az Igazságügyi Szakértői Oktatási Bizottság, valamint a Bírósági Végrehajtási Szakvizsga Bizottság tagjait,”

(2) A Szabályzat 69. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Az igazságügyi és magánjogi jogalkotásét felelős helyettes államtitkár)

„h) a miniszter nevében és megbízásából esetenként megköti az Igazságügyi Szakértői Vizsgabizottság tagjaival az oktatási, valamint a vizsgáztatói, illetve a Bírósági Végrehajtási Szakvizsga Bizottság tagjaival a vizsgáztatói feladatok ellátására vonatkozó írásbeli megállapodást, valamint a minisztérium képviseletében a jogi szakvizsga jegyzőkönyvvezetőivel, vizsgáztatóival, valamint az írásbeli vizsgák vizsgabiztosaival a megállapodást.”

22. § A Szabályzat 73. §-a a következő f)–g) ponttal egészül ki:

(A közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár)

„f) a miniszter által átruházott hatáskörben dönt a bűnügyi költség és a rendbírság elengedésére, illetve mérséklésére irányuló kérelmekről,

g) a minisztérium szervezeti egységeitől és a minisztériumon kívüli szervezetektől érkező megkeresések alapján közreműködik a Jat.-ban meghatározott és az abból eredő feladatok – ide értve a jogi iránymutatások felülvizsgálatával összefüggő kormányzati feladatokat is – ellátásában.”

23. § (1) A Szabályzat 77. § (2) bekezdés c)–d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területi közigazgatásért és választásokért felelős helyettes államtitkár)

„c) ellátja a fővárosi és megyei kormányhivataloknak a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére vonatkozó hatáskörébe tartozó műveletek szakmai irányítását,

d) koordinálja a minisztérium szervezeti egységeinek a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a Nemzeti Államigazgatási Központ szervi irányításával kapcsolatos feladatok ellátását,”

(2) A Szabályzat 77. § (2) bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

(A területi közigazgatásért és választásokért felelős helyettes államtitkár)

„g) a miniszter által átruházott hatáskörben dönt a kisajátítási, bányaszolgalmi, külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezési, hatósági közvetítői nyilvántartásba vételi, birtokvédelmi ügyekben a Kormány általános hatáskörű területi szerve által első fokon hozott döntések ellen előterjesztett fellebbezések tárgyában.”

24. § A Szabályzat 98. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár)

„n) gondoskodik a Balassi Intézet Szakmai Tanácsadó Testületébe delegálható tag kijelöléséről.”

25. § A Szabályzat 115. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„115. § (1) A kormányzati döntés-előkészítés során a minisztérium egységes álláspontot alakít ki.

(2) A Kormány ügyrendje szerinti előzetes egyeztetés (a továbbiakban: előzetes egyeztetés) keretében a minisztériumok (kormányhivatalok) előzetes vélemény kikérése céljából megküldött előterjesztéseit, jelentéseit, illetve miniszteri rendelettervezeteit (a továbbiakban: tervezet) a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár elektronikus úton fogadja.

(3) A Kormányirodát irányító helyettes államtitkár a tervezet előzetes egyeztetése során gondoskodik

a) kötelezően az igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár, az EU- és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős helyettes államtitkár, a közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár, a közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár,

b) szükség szerint a feladatkör szerint érintett állami vezető

[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: érintettek] irányítása alá tartozó egyes szervezeti egységek, valamint a tervezet tartalmától függően a Nemzetgazdasági Minisztérium véleményének beszerzéséről.

(4) Az érintetteknek a tervezettel kapcsolatos, a közigazgatási egyeztetésre bocsáthatóságra vonatkozó érdemi javaslatukat és a javaslatot alátámasztó rövid véleményt tartalmazó álláspontjukat – az ügyintéző nevét és elérhetőségét is feltüntetve – a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár által – a Kormány ügyrendjében előírt határidőt figyelembe véve – meghatározott határidőn belül elektronikus úton kell eljuttatniuk a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár által kijelölt személy vagy személyek részére. Amennyiben az érintettek a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár által jelzett határidőben nem adnak véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a tervezetre észrevételt nem tesznek.

(5) Ha az előzetes egyeztetésbe bevont államtitkár több helyettes államtitkárt irányít, az államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok egységes véleményt adnak. Az egységes véleményt a tárgykör szerint első helyen felelős helyettes államtitkár elektronikusan küldi meg a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár által kijelölt személy részére. Kivételesen indokolt esetben önálló helyettes államtitkári álláspont is adható.

(6) A Kormányirodát irányító helyettes államtitkár a beérkezett vélemények figyelembevételével a tervezet közigazgatási egyeztetésre bocsáthatósága és honlapon történő közzététele tárgyában hozott döntésről és a minisztérium álláspontjáról a tervezetet előkészítő minisztériumot (kormányhivatalt), valamint az érintetteket elektronikus úton tájékoztatja.

(7) Ha a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár és a közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár észrevételei között egyeztetés során fel nem oldható véleménykülönbség marad fenn, a közigazgatási államtitkár egyeztetést tart, és a közigazgatási államtitkár tesz javaslatot a minisztérium egységes álláspontjára.”

26. § A Szabályzat 116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„116. § (1) A minisztériumok (kormányhivatalok) által előkészített tervezeteknek közigazgatási egyeztetése során az egységes minisztériumi álláspont érvényesülése érdekében a beérkező tervezeteket a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár elektronikusan megküldi az érintetteknek. Az érintetteknek a tervezettel kapcsolatos álláspontjukat a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár által – a Kormány ügyrendjében előírt határidőket figyelembe véve – meghatározott határidőn belül, elektronikus úton kell eljuttatniuk a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár által kijelölt személy vagy személyek részére.

(2) Amennyiben az érintettek a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár által jelzett határidőben nem adnak véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a tervezetre észrevételt nem tesznek.

(3) Ha egy államtitkár több helyettes államtitkárt irányít, az államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok egységes véleményt adnak. Az egységes véleményt a tárgykör szerint első helyen felelős helyettes államtitkár elektronikusan küldi meg a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár által kijelölt személy részére. Kivételesen indokolt esetben önálló helyettes államtitkári álláspont is adható.

(4) A Kormányirodát irányító helyettes államtitkár az érintettek észrevételeinek figyelembevételével elkészíti a minisztérium egységes véleményét összefoglaló tárcavélemény tervezetét. A Kormányirodát irányító helyettes államtitkár a minisztérium álláspontjáról az érintetteket elektronikus úton tájékoztatja.

(5) Ha az érintettek észrevételei között egyeztetés során fel nem oldható véleménykülönbség marad fenn, a közigazgatási államtitkár egyeztetést tart. A közigazgatási államtitkár döntése alapján, szükség esetén a miniszteri értekezlet javaslatot tesz a miniszternek a minisztérium egységes álláspontjára.”

27. § A Szabályzat a következő 116/A. §-sal egészül ki:

„116/A. § (1) Amennyiben a tervezetet észrevételezésre vagy véleményezésre küldő minisztérium (kormányhivatal) a beérkezett észrevételek tárgyában szóbeli egyeztetést tart, a minisztériumot elsősorban a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár, a közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár, valamint az igazságügyért felelős államtitkár irányítása alá tartozó, tárgykör szerint feladatkörrel első helyen felelős helyettes államtitkár által kijelölt személy(ek) képviselik.

(2) A minisztériumot az (1) bekezdésben meghatározott személy(ek)en túl a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár által a tervezetre észrevételt tevő szervezeti egység részéről felkért személy(ek) is képviselhetik.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően, amennyiben az egységes minisztériumi álláspont képviselete indokolja, a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár a képviseletre a szakterület szerint illetékes, illetve az egységes minisztériumi vélemény kialakításában leginkább közreműködő szervezeti egységet irányító államtitkárt vagy helyettes államtitkárt kéri fel.

(4) Az egységes minisztériumi álláspont érvényesülése érdekében a szóbeli egyeztetésen a minisztérium képviseletére kijelölt vagy felkért személy(ek) a szóbeli egyeztetést megelőzően egyeztetni kötelesek.

(5) A szóbeli egyeztetések eredményéről az egyeztetésen részt vevő személy(ek) a szervezeti egységének vezetőjét, a (3) bekezdésben meghatározott esetben a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár által kijelölt személyt elektronikus úton minden esetben köteles(ek) tájékoztatni. Kiemelt jelentőségű tervezetek esetében a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár képviseletében eljáró személy a közigazgatási államtitkár titkárságát elektronikusan is tájékoztatja.”

28. § A Szabályzat 118. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„A minisztériumban előkészített tervezetek egyeztetési rendje

118. § (1) A minisztériumon belül elkészített szakmai koncepciók, jelentősebb tervezetek minisztériumon belül történő egyeztetésének megkezdésére (a továbbiakban: belső egyeztetés) a miniszteri értekezlet tesz javaslatot. A miniszteri értekezletre a feladat elvégzéséért felelősként megjelölt, ennek hiányában egyedi kijelölés alapján a tárgykörért felelős önálló szervezeti egységnek (a továbbiakban: előkészítésért felelős szervezeti egység) – a rendelkezésre álló információknak megfelelően kitöltött, a Kormány ügyrendjében meghatározott forma szerinti – előterjesztést kell benyújtania.

(2) A tervezetet a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában az előkészítésért felelős szervezeti egység köteles – a feladatkörrel rendelkező önálló szervezeti egységek bevonásával – előkészíteni. Az előkészítésbe bevont szervezeti egység a feladatkörének megfelelő részanyagok, részmunkák kidolgozásával köteles részt venni a tervezet előkészítésében.

(3) A tervezet pénzügyi tartalmi megalapozottságáért, valamint a más jogszabályokkal való rendszertani összhangért és a jogalkotás szakmai követelményeinek való megfelelésért az előkészítésért felelős szervezeti egység viseli a felelősséget.

(4) A tervezet belső egyeztetését az előkészítésért felelős szervezeti egység – az előkészítésért felelős szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító állami vezető útján – végzi. A tervezet belső egyeztetésébe a minisztériumban működő helyettes államtitkárokat, a közigazgatási államtitkárt és a parlamenti államtitkárt kell bevonni.

(5) A tervezetek belső egyeztetésére legalább 5 munkanapos határidőt kell biztosítani, ettől eltérni csak kivételes esetben külön indokolás mellett lehet.

(6) A beérkezett véleményeket az előkészítésért felelős szervezeti egység érvényesíti, véleményeltérés esetén a vitás kérdéseket az önálló szervezeti egységek vezetői vagy megbízottjaik személyes tárgyalás, munkaértekezlet, ennek sikertelensége esetén a helyettes államtitkárok, a helyettes államtitkárok közötti vita esetén a közigazgatási államtitkár útján rendezik, amelynek eredményét az ügyiraton fel kell tüntetni.”

29. § A Szabályzat a következő 118/A. és 118/B. §-sal egészül ki:

„118/A. § (1) A tervezet közigazgatási egyeztetésre bocsáthatóságáról és honlapon történő közzétételéről – a tervezet belső egyeztetésének lezárását és az esetleges véleményeltérések tisztázását követően – az előkészítésért felelős szervezeti egység megkeresésére a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár javaslata alapján a közigazgatási államtitkár, szükség szerint a miniszteri értekezlet dönt.

(2) A tervezet közigazgatási egyeztetését és a kormány-előterjesztések benyújtásának előkészítését az előkészítésért felelős szervezeti egység folytatja le a minisztériumok, az érintettek, a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár, valamint a társadalmi szervezetek bevonásával.

(3) A közigazgatási államtitkári értekezlet vagy a Kormány által megtárgyalandó előterjesztés, javaslat, jelentés vagy tájékoztató esetén az előkészítésért felelős szervezeti egység – a közigazgatási államtitkári értekezlet vagy a Kormány napirendjére való felvétel kezdeményezésével egyidejűleg – a tervezet tartalmát összefoglalva, az egyeztetés során esetleg felmerült vitás és megoldandó kérdésekről elektronikus úton tájékoztatja a Kormányirodát irányító helyettes államtitkárt.

118/B. § A miniszteri rendeletek kihirdetésének kezdeményezését megelőzően a tervezet előkészítésért felelős szervezeti egység vezetője gondoskodik az igazságügyért felelős államtitkár egyetértésének beszerzéséről. A miniszteri rendelet aláírását és kihirdetését a 11. függelékben meghatározott előadó ív (borító A/3) alkalmazásával és a miniszteri rendelet, valamint a közigazgatási egyeztetés eredményének bemutatását tartalmazó feljegyzéssel kell kezdeményezni.”

30. § A Szabályzat 120. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A határidőket naptári nap vagy naptári nap és óra megjelölésével kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja a minisztériumban történő érkeztetés, ennek hiányában az első iktatás napja, befejező napja pedig a regisztrált továbbítás napja.”

31. § A Szabályzat 125. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A miniszter a Szabályzat hatálybalépését követő 60 napon belül kiadja)

„g) az utaztatással, reprezentációval összefüggő szabályzatot.”

32. § A Szabályzat 126. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az ügyrendet az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslatára az önálló szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító állami vezető írja alá, majd az ügyrendet jóváhagyásra a közigazgatási államtitkár elé terjeszti.

(3) Az egyes minisztériumokban (kormányhivatalokban) előkészített tervezetek minisztériumon belül történő egyeztetésének részletes rendjét – különös tekintettel az együttműködési kötelezettségre és horizontális kapcsolattartásra – az államtitkárok és a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok közös ügyrendet dolgozhatnak ki. A közös ügyrendet a közigazgatási államtitkár adja ki.”

33. § A Szabályzat 2. függelékének (a továbbiakban: 2. függelék) az „1.1. A KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK” cím az „1.1.0.2. Ellenőrzési Főosztály” alcímet megelőzően a következő 1.1.0.1. ponttal és alcímmel egészül ki:

„1.1.0.1. Közigazgatási Államtitkári Titkárság

A Közigazgatási Államtitkári Titkárság a 96. §-ban meghatározott feladatain túl koordinációs feladatai körében

a) általános szervezeti, vezetési auditálási tevékenységet lát el, valamint

b) közreműködik közbeszerzési eljárások támogatásában.”

34. § (1) A 2. függelék 1.1.0.2. pont 2. alpont a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Ellenőrzési Főosztály funkcionális feladatai körében:)

„a) ellátja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazgatás költségvetési cím, a fejezeti kezelésű előirányzatok belső ellenőrzését, illetve ellenőrzést végez a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezethez tartozó és a minisztérium irányítása vagy felügyelete alatt működő költségvetési szerveknél, valamint a miniszter felügyelete alá tartozó költségvetési előirányzatokból céljelleggel juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél, továbbá a minisztérium, illetve a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv vagyonkezelésébe adott állami vagyonnal (ideértve a gazdálkodó szervezeteket is) való gazdálkodás tekintetében;”

(2) A 2. függelék 1.1.0.2. pont 2. alpont d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Ellenőrzési Főosztály funkcionális feladatai körében:)

„d) vizsgálja és értékeli a belső kontrollrendszert (ezen belül a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés rendszerét) jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelését;”

35. § A 2. függelék 1.0.1.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.0.1.1. Miniszteri Kabinetiroda

1. A Miniszteri Kabinetiroda főosztályként működő önálló szervezeti egység.

2. A Miniszteri Kabinetiroda

a) részt vesz a kormányzati kommunikáció stratégiájának kialakításában,

b) elősegíti a kormányzati kommunikáció napi működését,

c) részt vesz a miniszter személyét érintő sajtóesemények megszervezésében, lebonyolításában, értékelésében,

d) felelős a lakossági kapcsolattartásért,

e) előkészíti a miniszter bel- és külföldi programjait és irányítja azok megszervezését,

f) háttéranyagot készít a miniszter programjaihoz, amelyhez információkat kérhet a minisztérium, valamint a kormányzat szervezeti egységeitől,

g) kapcsolatot tart a minisztérium háttérintézményeivel, tájékozódik az ott folyó munkáról, adatokat, háttéranyagokat kérhet tőlük, iratbetekintési joggal rendelkezik,

h) munkatársai részt vesznek – állami vezető meghívására – a minisztérium vezetői értekezletein,

i) eljár a miniszter által meghatározott ügyekben, részt vesz a miniszter által meghatározott projektek koordinálásban,

j) kapcsolatot tart a Kormány más szerveivel,

k) figyelemmel kíséri és a miniszter által meghatározott módon ellenőrzi a minisztérium gazdálkodását,

l) elősegíti a miniszter parlamenti szerepléseit.

3. A Miniszteri Kabinetiroda koordinálja a tárca minden olyan tevékenységét, amely a 2011-es magyar EU-elnökségre való felkészüléssel, valamint az elnökség lebonyolításával kapcsolatos. Ennek keretében összehangolja a tárca szervezeti egységeinek az EU-elnökséggel összefüggő munkáját és folyamatosan tájékoztatja a minisztert az EU-elnökséggel kapcsolatos ügyekről és teendőkről. Az elnökségi műveletekkel összefüggő intézkedéseiről – a tárca hatékony EKTB képviseletének ellátása érdekében – folyamatosan tájékoztatja az EU és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős helyettes államtitkárt.”

36. § A 2. függelék „1.0.1. A MINISZTER KABINETFŐNÖKÉNEK IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK” címe az „1.1.1. A KORMÁNYIRODÁT IRÁNYÍTÓ HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK” címet megelőzően a következő 1.0.1.0.3. ponttal és alcímmel egészül ki:

„1.0.1.0.3. Kormányzati Web- és Médiafejlesztési Stratégiai Osztály

A Kormányzati Web- és Médiafejlesztési Stratégiai Osztály

a) irányítja az egységes kormányzati honlaprendszer kialakítását, összefogja a kormányzat online kommunikáció- és médiafejlesztési tevékenységét, koordinálja a fejlesztéseket, és biztosítja a fejlesztések közti összhangot,

b) online stratégiai fejlesztési célokat fogalmaz meg a döntéshozók számára,

c) döntés-előkészítő és -támogató ellenőrző mechanizmusokat épít ki a használt eszközök folyamatos és magas színvonalú működtetésének biztosítására, figyelemmel kíséri és ellenőrzi a kommunikációs eszközök használatát,

d) támogatja az elektronikus közigazgatási ügyintézéssel kapcsolatos fejlesztéseket, részt vesz az ezekkel kapcsolatos egyeztetésekben, folyamatos tájékoztatást nyújt azokról a Miniszeri Kabinetfőnök számára.”

37. § (1) A 2. függelék 1.1.1.2. pont 2. alpont a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormányiroda kodifikációs feladatai körében:)

„a) előkészíti a jogszabály kihirdetése és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésére, valamint a Magyar Közlöny kiadására vonatkozó jogszabályokat;”

(2) A 2. függelék 1.1.1.2. pont 2. alpontja a következő h) ponttal egészül ki:

(A Kormányiroda kodifikációs feladatai körében:)

„h) – az Alkotmányjogi Főosztály bevonásával – előkészíti a Nemzeti Jogszabálytárban való közzétételre és a Nemzeti Jogszabálytár működtetésének részletes szabályaira vonatkozó jogszabályokat.”

38. § A 2. függelék „1.1.1. A KORMÁNYIRODÁT IRÁNYÍTÓ HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK” cím az „1.1.2. A KÖZIGAZGATÁSI STRATÉGIÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK” címet megelőzően a következő 1.1.1.5. ponttal és alcímmel egészül ki:

„1.1.1.5. Nemzeti Biztonsági Felügyelet

1. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet főosztályként működő önálló szervezeti egység.

2. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet koordinációs feladatai körében:

a) egyetértési jogot gyakorol a titokbirtokos szervek biztonsági vezetőinek kinevezésével kapcsolatban;

b) ellenőrzi a minősítők minősítési gyakorlatát, ennek eredményeként egyedi vagy általános ajánlást bocsáthat ki az egységes minősítési gyakorlat kialakítása érdekében, illetve kezdeményezheti a minősítés felülvizsgálatát;

c) az információbiztonsággal összefüggő tevékenysége során ellátja az információ bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának felügyeletével kapcsolatos feladatokat;

d) ellátja a minősített adatot kezelő szervnél a minősített adat kezelésének hatósági felügyeletét, ellenőrzi a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok, valamint a személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági szabályok betartását;

e) az arra jogosult gazdálkodó szervezetek részére telephely biztonsági tanúsítványt ad ki, jogosult a telephely biztonsági tanúsítványt módosítására vagy a már kiadott tanúsítvány visszavonására;

f) kivizsgálja a minősített adatok védelmét érintő bejelentéseket;

g) a minősített adatot kezelő szervnél kivizsgálja a minősített adatok elvesztésével, illetéktelen személy tudomására jutásával, valamint a biztonság megsértésével kapcsolatos eseményeket;

h) gondoskodik a jogutód nélkül megszűnt szervek által keletkeztetett minősített adatok felülvizsgálatának elvégzéséről.

3. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet kodifikációs feladatai körében – a Kormányiroda, valamint az Alkotmányjogi Főosztály bevonásával – előkészíti a minősített adat védelemről szóló jogszabályokat és a közjogi szervezetszabályozó eszközöket.

4. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai keretében

a) a minősített adatot kezelő szervnél engedélyezi a minősített adatok kezelését, jogosult a kiadott engedély módosítására vagy visszavonására;

b) engedélyezi a minősített adatok kezelésére szolgáló elektronikus rendszerek használatba vételét, jogosult a kiadott engedély módosítására vagy visszavonására;

c) nyilvántartja az a) és b) pontban meghatározott engedéllyel rendelkező minősített adatot kezelő szerveket nevük és székhelyük feltüntetésével;

d) a minősített adatot kezelő elektronikus rendszerekről megfelelőségi igazolások alapján tanúsítványt ad ki;

e) ellátja a rejtjeltevékenység hatósági engedélyezését és felügyeletét.

5. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet nemzetközi és európai uniós feladatai körében:

a) ellátja az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az EURATOM, az EUROPOL, az EUROJUST, a NATO, a NYEU, valamint vonatkozó szabályzataiban és a minősített adatok védelme tárgyában kötött nemzetközi szerződésekben a nemzetbiztonsági hatóságok számára előírt feladatokat;

b) kapcsolatot tart a NATO, a NYEU, az EURATOM, az EUROPOL, az EUROJUST és a tagállamok illetékes szervezeteivel, és tevékenységéről – a szükséges mértékben – tájékoztatja azokat;

c) ellátja a nemzeti érdekérvényesítést a minősített adatok védelmét érintő nemzetközi bizottságokban és munkacsoportokban;

d) részt vesz a minősített adatok cseréjével járó két- vagy többoldalú biztonsági megállapodások, továbbá valamennyi olyan nemzetközi szerződés előkészítésében, amely minősített adatokat is érint.

6. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet egyéb feladatai körében:

a) gondoskodik a biztonsági vezetők részére tartandó képzésről és továbbképzésről;

b) együttműködik az adatvédelmi biztossal a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog tiszteletben tartása és az információszabadság érvényesülése érdekében;

c) ellátja a jogszabályokban számára előírt feladatokat.”

39. § (1) A 2. függelék 1.1.2.2. pont 2. alpont a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormányzati Szakpolitikai és Nemzetközi Főosztály hatáselemzési feladatkörében:)

„a) koordinálja a kormányzati jogalkotás folyamatában a hatáselemzési rendszer módszertanával és a folyamatszabályozással összefüggő műveleteket;”

(2) A 2. függelék 1.1.2.2. pont 2. alpont c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormányzati Szakpolitikai és Nemzetközi Főosztály hatáselemzési feladatkörében:)

„c) összehangolja a kiemelt jelentőségű jogszabályok, tervezetek, előterjesztések, illetve egyéb anyagok hatásvizsgálatával összefüggő műveleteket, ennek érdekében gondoskodik a szükséges adatok beszerzéséről;”

(3) A 2. függelék 1.1.2.2. pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. A Kormányzati Szakpolitikai és Nemzetközi Főosztály nemzetközi stratégiai feladatkörében:

a) koordinációs műveleteket végez egyes kiemelt nemzetközi kétoldalú relációkkal – különösen a BRIC (Brazília, Oroszország, India, Kína) országokkal – kapcsolatos stratégiai feladatok ellátása során;

b) az OECD-szervezetet érintően az OECD Közigazgatási Bizottságában, valamint a MENA-albizottságban biztosítja és szakmailag előkészíti a minisztérium képviseletét.”

(4) A 2. függelék 1.1.2.2. pontja a következő 4. alponttal egészül ki:

„4. A Kormányzati Szakpolitikai és Nemzetközi Főosztály nemzetközi kétoldalú és protokoll feladatkörében:

a) szervezi, előkészíti és koordinálja a minisztérium éves nemzetközi tevékenységét és biztosítja a minisztérium nemzetközi tevékenységének összehangolását;

b) a szakmai területek és a felsővezetők bevonásával minden év december 15-ig összeállítja a minisztérium következő évre vonatkozó kiutazási és fogadási tervét, valamint összeállítja a minisztérium nemzetközi tevékenységéről szóló éves jelentést és (a tárgyévet követő év) január 10-éig a helyettes államtitkár útján felterjeszti a közigazgatási államtitkárhoz;

c) a miniszter feladat- és hatásköre szerint ellátandó ügyekben kapcsolatot tart külföldre akkreditált magyar külképviseletekkel, Budapestre akkreditált külföldi képviseletekkel, valamint nemzetközi szervezetekkel, és biztosítja a szükséges szakmai tájékoztatást;

d) közreműködik a minisztérium európai uniós kormányzati tevékenységében, az EU 2011-es elnökségi felkészülésében és az elnökségi programok lebonyolításában;

e) felhatalmazás szerint képviseli a minisztériumot az egyes szakbizottságokban és a kétoldalú kormányközi vegyes bizottságokban, ellátja a több szervezeti egységet érintő nemzetközi műveletek összehangolását és lebonyolítását;

f) az illetékes szervek, társtárcák és más államigazgatási szervek bevonásával az éves nemzetközi programban meghatározottak és a vonatkozó minisztériumi szabályzat szerint részt vesz, illetve előkészíti a minisztérium felső vezetői szintű nemzetközi tárgyalásainak szakmai anyagait, amelynek keretében gondoskodik az e tárgyalásokból eredő műveletek végrehajtásáról, illetve végrehajtatásáról, valamint – szükség szerint – az e tárgyalásokról szóló tájékoztató jelentéseknek a Kormány, illetve a minisztérium vezetése számára történő előkészítéséről;

g) tájékoztatja a minisztérium állami vezetőinek nemzetközi tárgyalásairól a minisztérium illetékes szervezeti egységeit, az érintett társtárcákat és más államigazgatási szerveket;

h) a Miniszteri Kabinettel egyeztetve a vonatkozó minisztériumi szabályzat szerint ellátja a minisztérium felső szintű vezetőinek és munkatársainak kiutazásaival és a külföldi partnerek fogadásával kapcsolatos protokolláris teendőket, illetve abban – az Állami Protokollal együttműködve – közreműködik;

i) a vonatkozó minisztériumi szabályzat szerint megszervezi a felsőszintű és szakértői tárgyalásokhoz szükséges tolmácsolási szolgáltatásokat, szervezi a minisztérium hatáskörébe tartozó nemzetközi konferenciákat, rendezvényeket;

j) a miniszter feladat- és hatáskörében közreműködik nemzetközi szerződések és annak nem minősülő nemzetközi megállapodások előkészítésében, vezeti a minisztérium nemzetközi kapcsolataival összefüggő nyilvántartásokat, szolgáltatást nyújt azok anyagai alapján, továbbá végzi a minisztérium felső vezetésének nemzetközi levelezését, illetve abban közreműködik;

k) koordinálja a minisztérium szervezeti egységei által igényelt fordítási és tolmácsolási szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat, valamint – külön utasításban foglaltak szerint – kezeli a minisztérium munkatársai ideiglenes külföldi kiküldetéséről készült útijelentéseket.”

40. § A 2. függelék 1.1.3.2. pont 1–2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az 1.1.3.2. pont a következő 3–5. alponttal egészül ki:

„1. A Költségvetési Főosztály kodifikációs feladatai körében:

a) előkészíti a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására vonatkozó miniszteri rendeletet és a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó gazdálkodási és számviteli szabályzatokat;

b) ellátja a minisztérium fejezet költségvetési gazdálkodását érintő kormány-előterjesztések előkészítésével és szakmai egyeztetésével kapcsolatos műveleteket.

2. A Költségvetési Főosztály koordinációs feladatai körében:

a) koordinálja a fejezet éves költségvetési és zárszámadási javaslatának elkészítésével kapcsolatos munkálatokat;

b) koordinálja a fejezet elemi költségvetésének és elemi költségvetési beszámolójának elkészítésével kapcsolatos műveleteket;

c) ellátja a tervezési munka lebonyolításával kapcsolatos szervezési műveleteket és elkészíti az intézkedés tervezetét az intézmények részére;

d) meghatározza a költségvetési szervek részére az évközi és az éves beszámolók, mérlegjelentések, valamint az egyéb adatszolgáltatások tartalmát és beküldésének határidejét;

e) koordinálja a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek körében az államháztartás működési rendjének változása kapcsán az intézményeket érintő változások végrehajtását, és azt folyamatosan ellenőrzi.

3. A Költségvetési Főosztály szervezetirányítási feladatai körében:

a) irányítja a miniszter felügyelete alá tartozó költségvetési szervek tervezési, gazdálkodási, elszámoltatási, adatszolgáltatási műveleteit;

b) elemzi és értékeli a miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó költségvetési szervek költségvetési gazdálkodását, szükséges esetben részt vesz a fejezet költségvetését érintő előterjesztések előkészítésében;

c) szervezi az államháztartás működési rendjének változása kapcsán a fejezetet érintő intézkedések végrehajtását.

4. A Költségvetési Főosztály funkcionális feladatai körében:

a) a miniszter által átruházott hatáskörben gyakorolja az előirányzat-módosítási, átcsoportosítási jogköröket: a fejezeti kezelésű előirányzatok fejezeten belül más címekhez vagy megállapodás alapján más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez a fejezeti kezelésű előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelő átcsoportosítást; a fejezeten belül a költségvetési szervek előirányzatait tartalmazó címen belüli, továbbá a cím terhére más költségvetési szervek előirányzatait tartalmazó cím vagy fejezeti kezelésű előirányzat javára történő átcsoportosításokat, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 27/B. § (1) és (3) bekezdésébe foglalt átcsoportosítást; kezdeményezheti a Kormány hatáskörébe tartozó címek közötti átcsoportosítást és ellátja az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet 58. § (1) bekezdés b)–c) pontjaiban foglalt feladatokat;

b) új előirányzatot nyit az európai uniós forrásból származó támogatás előirányzatára, amennyiben olyan európai uniós forrásból kerül támogatás felhasználásra, amelyet a fejezet előirányzata nem tartalmazott, és biztosítja a központi költségvetési forrást a fejezeten belüli átcsoportosítással;

c) a miniszter által átruházott hatáskörében – kormányrendeletben meghatározott értékhatárt elérő többletbevétele esetén az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével – engedélyezi a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat tervezettet meghaladó (bevételi előirányzatain felüli) többletbevételének – előirányzat-módosítást követő – felhasználását;

d) rendszeresen figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtásában az irányítása alá tartozó költségvetési szervek ezzel kapcsolatos tevékenységét, a jóváhagyott költségvetési előirányzatok, illetve az azokból ellátandó feladatok teljesülésének veszélyeztetése esetén a hatáskörébe tartozó előirányzatoknál megteszi a szükséges intézkedéseket, illetve a Kormány irányítása alá tartozó szerveknél, kormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben a Kormánynál intézkedést kezdeményez;

e) a miniszter által átruházott hatáskörben a költségvetési törvény elfogadását követően megállapítja a fejezethez tartozó központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési előirányzatait (kincstári költségvetés), és meghatározza a fejezethez tartozó központi költségvetési szerv elemi költségvetésének elkészítéséhez szükséges további keretszámokat, szempontokat;

f) gondoskodik a feladatfinanszírozás körébe tartozó előirányzatok esetében a finanszírozás alapját képező okiratok elkészítéséről, jóváhagyásáról és a Magyar Államkincstárhoz való benyújtásáról, valamint a nem az adott fejezetnél jóváhagyott és megvalósított programoknál az előirányzat átadójaként vagy átvevőjeként aláírja a feladatfinanszírozás okmányait;

g) jóváhagyásra előkészíti a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek alapító és megszüntető okiratát, és véleményezi e szervek Szervezeti és Működési Szabályzatát;

h) felelős az államháztartás működési rendjének változása kapcsán a fejezetet érintő intézkedések végrehajtásáért, a végrehajtás folyamatos ellenőrzéséért;

i) a miniszter által átruházott hatáskörben jóváhagyja a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek elemi költségvetését és beszámolóját;

j) elkészíti a miniszter irányelvei alapján a felügyelete alá tartozó fejezet költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadást;

k) tervezi a miniszter költségvetési felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetését, elkészíti a fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését, féléves és éves beszámolóját, valamint az időközi mérlegjelentéseit;

l) ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodási, könyvvezetési kötelezettségeinek teljesítését és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási műveleteket;

m) irányítja a hatáskörébe tartozó műveletek vonatkozásában a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést;

n) elkészíti az előírt fejezeti szintű, valamint a külső és belső ellenőrzést végző szervek által igényelt adatszolgáltatásokat;

o) vezeti a lakásépítési alapszámlák analitikus nyilvántartását, valamint intézi a lakásvásárlási és lakáshitel-szerződésekkel kapcsolatos pénzügyi műveleteket;

p) ellátja a feladatkörével összefüggésben általa kezelt közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos műveleteket;

q) elkészíti a belső és külső ellenőrzési jelentésekben tett megállapítások, javaslatok hasznosulásáról a fejezetre vonatkozó összefoglaló beszámolót, valamint a minisztériumra vonatkozó beszámolót.

5. A Költségvetési Főosztály vagyongazdálkodással kapcsolatos funkcionális feladatai körében ellátja:

a) a hatályos jogszabályi előírások alapján a tárca irányítása és felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények alapfeladatai ellátásához szükséges ingatlanokkal kapcsolatos minisztériumi vagyonkezelési, vagyongazdálkodási feladatok tulajdonossal történő egyeztetését;

b) a minisztérium közvetlen vagyonkezelésében lévő ingatlanok vagyongazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, ezen ingatlanok jövőbeni hasznosítására javaslatot tesz;

c) közreműködik az irányított vagy felügyelt költségvetési intézmények vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú ingatlanok vonatkozásában a vagyonkataszter elkészítésében, az MNV Zrt. és a felügyelt költségvetési intézmények között kötendő Vagyonkezelési Szerződés előkészítésében;

d) közreműködik a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények elhelyezésében, projektszemléletű koncepciók kialakításában;

e) az irányított vagy felügyelt szervezetek részére eszközök/ingóságokra vonatkozóan az állami vagyoni körből való ki- és bekerüléshez és a használati jogok gyakorlásának átruházásához egyetértő nyilatkozatok kiadásának ügyintézését;

f) a hasznosítási szerződésekben biztosított jogok alapján a gazdasági társaságok tevékenységének felügyeletét, a társasági vagyon tekintetében a tárcához delegált jogosultságok érvényesítését, döntések előkészítését, illetve abban közreműködik;

g) előkészíti a minisztérium vagyonkezelésében lévő gazdasági társaságok vonatkozásában az éves rendes közgyűléshez/taggyűléshez kapcsolódó beszámolók és üzleti tervek tulajdonosi jóváhagyásának előkészítését;

h) az MNV Zrt. és az MFB Zrt. Igazgatósága által megküldött, és a tárcát érintő előterjesztések véleményezését, az ülésekre meghívott vezetők részére felkészítőt készít, a tulajdonosi jogok gyakorlását elősegítő tájékoztatókat, elemzéseket, beszámolókat készít;

i) közreműködik a közhasznú cél szerinti közhasznú tevékenységek ellátására egyedi támogatási ügyek intézésében, a támogatások monitoringja, jelentések és beszámolások készítése során;

j) a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok vagyongazdálkodásához, a vagyon kezeléséhez és a tulajdonosi jogok gyakorlásához kapcsolódó döntések előkészítését, a meghozott döntések végrehajtását, koordinálását;

k) vagyonkezelési és vagyongazdálkodási kérdések vonatkozásában felelős az MNV Zrt.-vel és az MFB Zrt.-vel való kapcsolattartásért.”

41. § A 2. függelék 1.1.3.3. pont 1. alpont d)–e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Pénzügyi és Számviteli Főosztály funkcionális feladatai körében:)

„d) ellátja a belföldi és külföldi kiküldetések lebonyolításával és elszámolásával kapcsolatos műveleteket (beleértve a repülőjegy és a szállodai foglalásokkal kapcsolatos, központosított közbeszerzési rendszer kezelését és a foglalásokat), vezeti a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat;

e) ellátja a nem rendszeres személyi juttatásokkal kapcsolatos műveleteket;”

42. § (1) A 2. függelék 1.1.3.4. pont 1. alpont h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Beszerzési és Perképviseleti Főosztály funkcionális feladatai körében:)

„h) biztosítja a minisztérium, továbbá – foglalkoztatási jogviszonyukkal vagy hivatali tevékenységükkel összefüggésben ellenük vagy általuk indított ügyekben, a képviselt kérelmére – az állami vezetők és más minisztériumi munkatársak jogi képviseletét a peres és nemperes eljárásokban, a Közszolgálati Főosztály hatáskörébe tartozó ügyek kivételével;”

(2) A 2. függelék 1.1.3.4. pont 1. alpontja a következő o)–r) ponttal egészül ki:

„o) ellátja magyar bíróságok előtt a minisztérium és a miniszter jogi képviseletét az igazságügyért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatával összefüggő peres eljárásokban, a képviseletet ellátó kormánytisztviselők e tevékenységük során – eltérő vezetői intézkedés hiányában – önálló kiadmányozási joggal rendelkeznek;

p) ellátja az o) pont szerint önálló kiadmányozási joggal perviteli és peren kívüli műveleteket azokban a kártérítési, illetve kártalanítási ügyekben, ahol külön jogszabály a minisztert hatalmazza fel az állam törvényes képviseletére;

q) ellátja az o) pont szerint önálló kiadmányozási joggal perviteli, képviseleti műveleteket egyes büntetőeljárási vagyonjogi intézkedések biztosítását szolgáló igazságügyi követelések tekintetében;

r) ellátja az o) pont szerint önálló kiadmányozási joggal miniszter jogi képviseletét kiemelt ügyekben, külön megbízás alapján.”

43. § (1) A 2. függelék 1.1.4.2. pont 1. alpont a) pont ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormányzati Humánpolitikai Főosztály funkcionális feladatai körében:

ellátja az állami vezetők, a kormánybiztosok, továbbá azon központi államigazgatási szervek vezetőinek jogviszonyával kapcsolatos előkészítő, koordinációs, szervezési és személyügyi műveleteket, akik tekintetében a Kormány, a miniszterelnök, illetve a miniszter munkáltatói jogkört gyakorol, amelynek keretében gondoskodik)

„ad) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, illetve a miniszter hatáskörébe tartozó egyéb – nem állami vezetőket érintő – kinevezésekkel, felmentésekkel, megbízatásokkal, valamint ezek megszüntetésével kapcsolatos személyügyi műveletek ellátásáról,”

(2) A 2. függelék 1.1.4.2. pont 1. alpont b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: