6/2011. (VII. 8.) Miniszterelnökségi utasítás
6/2011. (VII. 8.) Miniszterelnökségi utasítás
a Miniszterelnökség gazdálkodásának egyes kérdéseiről1
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) 20. § (3) bekezdés a) és b) pontjára a Miniszterelnökségen a gazdálkodással – így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével – kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket, a megrendelések és a szerződéskötés rendjét az alábbiak szerint szabályozom.
Általános rendelkezések
Az utasítás hatálya
1. § (1) Az utasítás hatálya kiterjed minden, a Miniszterelnökségen a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény alapján, továbbá kormány-tisztviselői jogviszonyban, munkaviszonyban foglalkoztatott személyre (továbbiakban: munkatársak) és a Miniszterelnökség szervezeti egységeire.
(2) Az utasítás hatálya nem terjed ki azokra a feladatokra, amelyeket a Miniszterelnökség számára a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (továbbiakban: KEF) a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 53/2011. (III. 31.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Kopint-Datorg Zrt.-n keresztül lát el. Ezen ellátási feladatok tekintetében a Miniszterelnökség munkatársainak közvetlenül a KEF-hez, illetve a Kopint-Datorg Zrt.-hez kell fordulniuk.
(3) A Miniszterelnökség költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodási kérdésekről külön utasítás rendelkezik. A külön utasításban nem szabályozott kérdésekre a jelen utasítás rendelkezései megfelelően irányadók.
(4) Az utasítás hatálya nem terjed ki
a) a Miniszterelnökséggel kormány-tisztviselői jogviszony vagy munkaviszony létesítésére;
b) a belföldi és a külföldi ideiglenes kiküldetésekre;
c) a támogatási szerződésekre és az előirányzat-átadására, -átvételére vonatkozó megállapodásokra.
(5) Az utasítás szabályait minden, a hatálya alá tartozó személy köteles betartani. Az utasításban foglaltak megsértése fegyelmi, kártérítési vagy büntetőjogi felelősséget vonhat maga után.
(6) Az utasítás hatálya alá nem tartozó személyek a Miniszterelnökség gazdálkodásában nem vehetnek részt.
(7) A közbeszerzések, valamint az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti beszerzési eljárások lebonyolításának, továbbá az ilyen eljárások eredményeképpen kötött szerződések módosításának és teljesítésének részletes szabályairól külön utasítás rendelkezik.
Értelmező rendelkezések
2. § (1) Az utasítás alkalmazásában
1. gazdasági szervezet: a Gazdálkodási, Humánpolitikai és Jogi Főosztály (továbbiakban: GHJ);
2. gazdasági vezető: a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár (továbbiakban: helyettes államtitkár);
3. államtitkár: a Miniszterelnökséget vezető államtitkár;
4. kötelezettségvállalás: az Ámr. 72. § (1) bekezdésében foglalt jognyilatkozat;
5. feltételes kötelezettségvállalás: az Ámr. 72. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti jognyilatkozat;
6. kezdeményezés: a kötelezettségvállalás indokoltságáért, szakmai megalapozottságért, szükségességéért való felelősségvállalás a jogi vizsgálatot és a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően;
7. kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése: az Ámr. 74. § (3) pontjában foglaltak ellenőrzése és igazolása;
8. szakmai teljesítés igazolása: az Ámr. 76. § (1) bekezdésében foglaltak ellenőrzése és igazolása;
9. utalvány érvényesítése: az Ámr. 77. § (1) bekezdésében foglaltak ellenőrzése és igazolása;
10. utalványozás: az Ámr. 78. §-ában foglaltak elvégzése;
11. utalvány ellenjegyzése: az Ámr. 79. §-ában foglaltak elvégzése;
12. akadályoztatás: minden olyan körülmény, amely – az érintett önhibáján kívül – gátolja, megszakítja, vagy meghiúsítja az adott cselekmény megtételét;
13. alapfeladat: a Miniszterelnökség jogszabályban, alapító okiratban, szervezeti és működési szabályzatban meghatározott valamely szakmai alapfeladata;
14. szerzői jogi alkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) 1. §-ában meghatározott alkotás;
15. kapcsolattartó: a kezdeményező szervezeti egység részéről eljáró szakmai felelős ügyintéző.
A kötelezettségvállalás és a kifizetés rendje
Kötelezettségvállalás
3. § (1) Az Ámr. 72. § (1) bekezdésében foglalt jognyilatkozat csak akkor szabályszerű, és a kötelezettségvállalás csak akkor jön létre, ha az arra jogosult írásban, a kifizetést megelőzően és a pénzügyi ellenjegyzést követően teszi meg.
(2) A Miniszterelnökség képviseletében kötelezettségvállalásra jogosult
a) az államtitkár értékhatár nélkül;
b) a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár értékhatár nélkül;
c) az államtitkár által az utasítás 1. számú mellékletében meghatározott felhatalmazással írásban kijelölt, a Miniszterelnökség alkalmazásában álló személy.
(3) A kötelezettségvállalás dokumentumán minden esetben fel kell tüntetni nyomtatottan a kötelezettségvállaló személy nevét, beosztását. A kötelezettségvállalás dokumentumának a kötelezettségvállaló nyilvántartásban szereplő aláírását kell tartalmaznia.
Kezdeményezés
4. § (1) A kezdeményező felelős
a) a kötelezettségvállalás szükségességéért, indokoltságáért;
b) a kötelezettségvállalás határidőben történő kezdeményezéséért;
c) a kezdeményezés szakmai tartalmáért;
d) a kötelezettségvállalás előkészítése során, az azt megelőző eljárásban a Miniszterelnökség szakmai érdekeinek érvényesítéséért;
e) a színlelt szerződés tilalmának [11. § (2) bekezdés] betartásáért;
f) azért, hogy az általa javasolt szerződő fél jogosult a szerződés tárgyát képező feladat ellátására, illetve szolgáltatás nyújtására.
(2) Kezdeményező a kötelezettségvállalásra jogosult lehet.
(3) A kezdeményezés a 12. §-ban és a 14. §-ban foglalt rendben, a kezdeményező dokumentum aláírásával történik.
A kötelezettségvállalás jogi és közbeszerzési szempontú vizsgálata
5. § (1) A szerződés (megállapodás) megkötése előtt meg kell vizsgálni azt, hogy nem ütközik-e hatályos jogszabályba. A szerződések és megállapodások jogi szempontú vizsgálata kiterjed a Miniszterelnökség érdekeinek jogi szempontú védelmére irányuló, valamint a jogtechnikai javaslatok megtételére is.
(2) A kötelezettségvállalás létrejöttét megelőzően vizsgálni kell azt is, hogy
a) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 40. § (2) bekezdésében foglalt egybeszámítási szabály alkalmazásával sem éri el vagy haladja meg az irányadó közbeszerzési értékhatárt és – amennyiben igen – fennállnak-e a közbeszerzési eljárás lefolytatásának Kbt.-ben foglalt feltételei;
b) nem tartozik-e a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében foglalt kiemelt termékek közé.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben, a kötelezettségvállalás nem jöhet létre és kezdeményezni kell a közbeszerzési eljárás lefolytatását. A (2) bekezdés b) pontja esetén ellenőrizni kell, hogy van-e a termékre hatályos keretszerződés vagy keretmegállapodás. Ha van, a terméket a központosított közbeszerzési rendszerből kell beszerezni. Ha nincs, a termék saját hatáskörben – adott esetben közbeszerzési eljárás lefolytatását követően – beszerezhető.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt megfelelőséget a GHJ jogtanácsosa a szerződés minden oldalának (kivéve a mellékleteket) szignálásával tanúsítja.
(5) Az általa vagy közreműködésével készített szerződést a GHJ főosztályvezető-helyettese jogi ellenjegyzéssel látja el, ha a szerződés a jogszabályoknak megfelel.
A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése
6. § (1) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése akkor szabályszerű, ha az arra jogosult, a kötelezettségvállalást megelőzően, írásban teszi azt meg.
(2) A Miniszterelnökségen kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére jogosult:
a) a gazdasági vezető;
b) a gazdasági vezető akadályoztatása, vagy összeférhetetlensége esetén a GHJ vezetője;
c) a gazdasági vezető által az utasítás 2. számú mellékletében meghatározott felhatalmazással írásban kijelölt, az Ámr. 19. § (1) bekezdésében megjelölt feltételeknek megfelelő, a Miniszterelnökség alkalmazásában álló személy.
(3) A pénzügyi ellenjegyzés a szerződés pénzügyi tartalommal rendelkező oldalainak (beleértve a mellékleteket is) szignálásával és a szerződés, megrendelés aláíró oldalának aláírásával történik a pénzügyi ellenjegyző nevének, beosztásának, továbbá a pénzügyi ellenjegyzés tényének és dátumának feltüntetése mellett. A kötelezettségvállalás dokumentumának a pénzügyi ellenjegyző nyilvántartásban szereplő aláírását kell tartalmaznia.
(4) Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg az Ámr. 74. § (3) bekezdésében előírtaknak, az ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, az államtitkárt és a gazdasági vezetőt. Ha az államtitkár a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad az ellenjegyzésre, az ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni és e tényről a pénzellátást végző szerv (Magyar Államkincstár) vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni.
A kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétele, közzététel
7. § (1) A kötelezettségvállalást követően a GHJ gondoskodik annak Ámr. 75. §-a szerinti nyilvántartásba vételéről. Amennyiben a kötelezettségvállalás dokumentuma idegen nyelvű, legalább az Ámr. 75. § (1) bekezdésében felsorolt, a gazdasági esemény alátámasztásához szükséges adatokat le kell fordítani, és nyilvántartásba kell venni.
(2) A nyilvántartásba vétellel egyidejűleg a GHJ tájékoztatja a közérdekű adatok közzétételéért felelős személyt azokról a kötelezettségvállalásokról, amelyek értéke az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15/B. § (2) bekezdésében foglalt számítás alapján eléri vagy meghaladja a nettó ötmillió forintot, valamint nettó ötmillió forintot el nem érő szerződésekről a minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal által kötött, a nettó ötmillió forintot el nem érő szerződésekre vonatkozó adatok közzétételéről szóló 85/2010. (III. 25.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően.
A szakmai teljesítés igazolása
8. § (1) A szakmai teljesítés igazolása akkor szabályszerű, ha az arra jogosult az utalvány érvényesítését megelőzően, írásban, az Ámr. 76. § (3) bekezdése szerint teszi azt meg.
(2) A Miniszterelnökségen szakmai teljesítés igazolására jogosult
a) 3. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt személy;
b) az államtitkár által az utasítás 1. számú mellékletében meghatározott felhatalmazással írásban kijelölt, a Miniszterelnökség alkalmazásában álló személy.
(3) A szakmai teljesítésigazolásnak írásban kell történnie és egyértelműen tartalmaznia kell azt, hogy a teljesítés szerződésszerűen megtörtént, valamint a kifizethető összeget. A szakmai teljesítésigazolásnak tartalmaznia kell a teljesítést igazoló nyilvántartásban szereplő aláírását és az igazolás dátumát is.
(4) A szakmai teljesítésigazoló felelős
a) a teljesítésigazolás határidőben történő kiállításáért;
b) a teljesítés megfelelő ellenőrzéséért, a hiányosság feltárásáért;
c) a teljesítésigazolásban foglalt megállapításokért.
(5) A teljesítés elfogadását megalapozó okmányok, bizonylatok és egyéb dokumentumok megőrzése a teljesítés igazolására jogosult személy feladata.
Érvényesítés
9. § (1) A Miniszterelnökségen érvényesítésre jogosult:
a) a gazdasági vezető;
b) a gazdasági vezető akadályoztatása, vagy összeférhetetlensége esetén a GHJ vezetője;
c) a gazdasági vezető által az utasítás 2. számú mellékletében meghatározott felhatalmazással írásban kijelölt, az Ámr. 19. § (1) bekezdésében megjelölt feltételeknek megfelelő, a Miniszterelnökség alkalmazásában álló személy.
(2) Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő nyilvántartásban szereplő aláírását.
(3) Amennyiben az érvényesítő az Ámr. 77. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat során az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Miniszterelnökség belső szabályzatainak megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. Ha az utalványozó a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad az érvényesítésre, az érvényesítő köteles az utasításnak eleget tenni és e tényről a pénzellátást végző szerv (Magyar Államkincstár) vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni.
Utalványozás és az utalvány pénzügyi ellenjegyzése
10. § (1) A Miniszterelnökség képviseletében utalványozásra jogosult
a) az államtitkár értékhatár nélkül;
b) a helyettes államtitkár értékhatár nélkül;
c) az államtitkár által az utasítás 1. számú mellékletében meghatározott felhatalmazással írásban kijelölt, a Miniszterelnökség alkalmazásában álló személy.
(2) A Miniszterelnökségen utalvány pénzügyi ellenjegyzésére jogosult:
a) a gazdasági vezető;
b) a gazdasági vezető akadályoztatása, vagy összeférhetetlensége esetén a GHJ vezetője;
c) az a) és a b) pontban foglaltak akadályoztatása, vagy az Ámr. 80. §-ában meghatározott összeférhetetlensége esetén a gazdasági vezető által az utasítás 2. számú mellékletében meghatározott felhatalmazással írásban kijelölt, az Ámr. 19. § (1) bekezdésében megjelölt feltételeknek megfelelő, a Miniszterelnökség alkalmazásában álló személy.
Szerződéskötés, megrendelés
A szerződéskötés, megrendelés általános szabályai
11. § (1) Szerződést kell kötni abban az esetben, ha
a) ugyanolyan vagy hasonló tárgyú, vagy egymással összefüggő felhasználású áru beszerzésére vagy szolgáltatás megrendelésére rendszeresen, vagy időszakonként visszatérően kerül sor;
b) a beszerzés a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 35–40. §-ai szerint számított értéke eléri vagy meghaladja a nettó egymillió forintos értékhatárt;
c) a beszerzés tárgya összetett;
d) a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése;
e) nemzetbiztonsági szempontból, vagy minősített adatok védelme érdekében szükséges;
f) a Miniszterelnökség érdekeinek hatékony érvényesítése a szerződési feltételek meghatározását kívánja.
(2) Tilos kormány-tisztviselői jogviszonyt, vagy munkaviszonyt leplező szerződést kötni.
(3) A Miniszterelnökség alapfeladatainak ellátására polgári jogi szerződés nem köthető, de az alapfeladat-ellátáshoz feltétlenül szükséges feladatra igen.
(4) Amennyiben a szerződés teljesítéséhez a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben foglaltak szerint „Bizalmas!” vagy magasabb minősítésű adat megismerése szükséges, le kell folytatni a teljesítésben részt vevő személy nemzetbiztonsági ellenőrzését. Ebben az esetben az ellenőrzés típusát, szintjét a biztonsági vezető határozza meg.
(5) Amennyiben a szerződés teljesítéséhez az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak miatt vagyonnyilatkozat tétele szükséges, ennek hiányában a szerződés nem köthető meg, vagy a teljesítésben nem vehet részt a vagyonnyilatkozat tételét megtagadó, vagy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek eleget nem tevő személy.
Szerződéskötés kezdeményezése
12. § (1) A kezdeményező a szerződéskötést az utasítás 3. számú melléklete szerinti, teljeskörűen kitöltött és aláírt formanyomtatványon, az utasítás 4–9. mellékletében foglalt megfelelő nyilatkozatok csatolásával a GHJ-n kezdeményezi. A formanyomtatványon – ha a terjedelme miatt célszerű, külön mellékletben – az ellátandó ügyet, feladatot részletesen, a konkrét tevékenységek felsorolásával és megjelölésével, a teljesítést ellenőrizhető módon kell meghatározni. A formanyomtatványok, mellékletek kitöltése, csatolása a kapcsolattartó, annak hiányában a kezdeményező kötelezettsége és felelőssége.
(2) Amennyiben a szerződésben foglalt feladat teljesítéséhez két hónapot meghaladóan szükséges az, hogy a Miniszterelnökség elhelyezését biztosító ingatlanba a szerződő fél beléphessen, a kezdeményező a biztonsági vezetőnél belépésre jogosító adatlapon igényelhet belépésre jogosító okmányt.
(3) Természetes személy szerződő fél esetén a kezdeményező, vagy a szerződő fél a GHJ-n igényelheti a kifizetőtől származó adóelőleg megállapításához szükséges, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közzétett adatalapot, amennyiben nem rendelkezik ilyennel.
(4) A szerződés megkötését a szerződéskötés tervezett időpontja előtt legalább 7 munkanappal kell kezdeményezni. Sürgős esetben a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár a szerződés-előkészítésre nyitva álló időtartamot lerövidítheti.
(5) Amennyiben a szerződés teljesítéséhez a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben foglaltak szerint „Bizalmas!” vagy magasabb minősítésű adat megismerése szükséges, a kezdeményező, vagy a kapcsolattartó köteles megkeresni a biztonsági vezetőt, aki meghatározza, és a formanyomtatványon rögzíti a nemzetbiztonsági ellenőrzés szükségességét, típusát, szintjét, és tájékoztatja róla a kezdeményezőt, vagy a kapcsolattartót. Az ellenőrzés szükségességéről a kezdeményező, vagy a kapcsolattartó értesíti a szerződő felet, és megadja neki a biztonsági vezető elérhetőségét.
(6) Amennyiben a szállító kiválasztásához, a piaci árnak való megfelelés biztosításához szükséges, legalább három, azonos tárgyú, összehasonlítható, összegében egyértelmű, írásos ajánlatot kell bekérni. A három közül az összességében legkedvezőbb ajánlat alapján kell a szállítót kiválasztani. Az alátámasztó dokumentumok (árajánlatok, kimutatások) nem lehetnek a megrendelés időpontjához képest 6 hónapnál régebbiek. A bérszint, és a szakértői díjak egységárának megalapozására alkalmas még független statisztika, kimutatás csatolása (különös tekintettel hivatalos központi adatokra, kamarai díjszabásokra). A piaci ár az internetről letöltött és kinyomtatott árlistákkal is igazolható. A piaci ár bizonyítása a kezdeményező felelőssége.
Intézkedések a szerződéskötésre irányuló kezdeményezés alapján
13. § (1) A GHJ a szerződéskötésre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követően
a) megvizsgálja a kezdeményezés jogszerűségét és javaslatot tesz a kezdeményező részére a jogszabályoknak és belső normáknak megfelelő szerződés elkészítésére;
b) tájékoztatja a kezdeményezőt arról, ha a szerződés megkötését jogszabály kizárja;
c) tájékoztatja a kezdeményezőt arról, ha a szerződéskötés feltétele közbeszerzési vagy beszerzési eljárás lefolytatása;
d) amennyiben a kezdeményezés elkésett, erről, valamint a szerződés elkészültének várható időpontjáról tájékoztatja a kezdeményezőt;
e) amennyiben a kezdeményezés hiányos, hiánypótlásra szólítja fel a kezdeményezőt;
f) megvizsgálja a fedezet rendelkezésre állását;
g) vezetője nyilatkozik a fedezet rendelkezésre állásáról, annak hiányában tájékoztatja a kezdeményezőt arról, hogy a pénzügyi fedezet nem áll rendelkezésre;
h) teljes körű és jogszerű kezdeményezés esetén elkészíti, és a kezdeményezővel, valamint a szerződő partnerrel egyezteti a szerződéstervezetet;
i) a cégjegyzékbe bejegyzett szolgáltató esetén azonosítói alapján (cégnév, székhely, képviselő, cégjegyzékszám, adószám, számlavezető pénzintézet neve, számlaszáma) az online céginformációs rendszeren keresztül, egyéni vállalkozó esetén a kezdeményező által megküldött egyéni vállalkozói igazolvány, illetőleg más hatósági, bírósági, egyéb szervezet (pl. ügyvédi kamara) által kiadott, nyilvántartásba vételt igazoló irat hitelesített fénymásolatából ellenőrzi az igénybe venni kívánt szolgáltatóra vonatkozó adatokat.
(2) Azon szerződések esetében, amelyek értéke a Kbt. 40. § (2) bekezdése szerint eléri a nettó ötvenmillió forintot, de megkötésükre nem közbeszerzési eljárás keretében kerül sor, le kell folytatni a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet 9. §-ában foglalt eljárást. Az eljárás megindítását a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkárnál a GHJ kezdeményezi a kormányrendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatvány kitöltésével. A formanyomtatvány kitöltéséhez a kezdeményező, vagy a kapcsolattartó a GHJ felhívására az általa meghatározott határidőn belül adatot köteles szolgáltatni.
(3) A szerződéstervezetet szakmai, jogi és pénzügyi ellenjegyzést követően a GHJ felterjeszti a kötelezettségvállalónak aláírásra.
(4) A szerződést a kapcsolattartó, vagy a kezdeményező írattatja alá a szerződő féllel. Ennek során felelős:
a) a szerződő fél képviselője személyazonosságának és aláírási jogosultságának ellenőrzéséért;
b) az aláírás dátumának feltüntetéséért.
(5) A szerződés aláírását követően a kezdeményező, vagy a kapcsolattartó a megkötött szerződések eredeti példányaiból legalább kettőt köteles a GHJ-nak megküldeni. A GHJ nyilvántartást vezet a megkötött szerződésekről.
Megrendelés kezdeményezése
14. § (1) A 11. § (1) bekezdésében nem szereplő esetekben a beszerzést a kezdeményező az utasítás 10. számú mellékletében foglalt formanyomtatványon kezdeményezi a GHJ-n. A formanyomtatvány kitöltése a kapcsolattartó, annak hiányában a kezdeményező kötelezettsége és felelőssége.
(2) A GHJ a kezdeményezés kézhezvételét követően
a) megvizsgálja a kezdeményezés jogszerűségét;
b) megvizsgálja, hogy nem kell-e a beszerzésre szerződést kötni, vagy közbeszerzési, illetve beszerzési eljárást lefolytatni;
c) szükség esetén hiánypótlást kér;
d) megvizsgálja a fedezet rendelkezésre állását és nyilatkozik a fedezet rendelkezésre állásáról;
e) ha pénzügyi-jogi szempontból megfelelő a kezdeményezés, intézkedik a kötelezettségvállalás dokumentumának ellenőrzése és ellenjegyzése iránt, ellenkező esetben a kezdeményezést hiánypótlásra visszaküldi a kezdeményezőnek.
(3) A megrendelés kizárólag akkor minősül kötelezettségvállalásnak, ha azt a megrendelés címzettje írásban visszaigazolta. A visszaigazolást a kezdeményező, vagy a kapcsolattartó szerzi be. A kezdeményező, vagy a kapcsolattartó, köteles a visszaigazolás egy eredeti példányát a GHJ-nak átadni.
A szerződés, megrendelés teljesítése, módosítása, megszüntetése
15. § (1) A szerződésben, megrendelésben foglaltak teljesítését a kezdeményező követi nyomon, és nemteljesítés vagy hibás teljesítés esetén írásban értesíti a GHJ-t, a szerződési biztosítékok érvényesítése, a szerződés megszüntetése, vagy módosítása érdekében.
(2) A szerződés módosítását a kezdeményező a GHJ-n az utasítás 11. számú melléklete szerinti formanyomtatványon köteles kezdeményezni. Egyébként a szerződésmódosításra a 12–13. §-ban foglaltak az irányadók.
(3) A szerződés megszüntetését a GHJ-n kell kezdeményezni, amely megvizsgálja a szerződés megszüntetésének megfelelő jogi megoldást és elkészíti a megszüntető okiratot. A megszüntető okiratot a kötelezettségvállaló írja alá – amennyiben az pénzügyi teljesítési kötelezettséget is tartalmaz – a pénzügyi ellenjegyzést követően.
(4) Ha a megkötött szerződést bármely okból a másik szerződő fél felmondja, vagy eláll a szerződéstől, vagy annak megszüntetését, felbontását kezdeményezi, az erre vonatkozó iratot legkésőbb a kézhezvételt követő napon meg kell küldeni a GHJ részére, amely elkészíti a szükséges iratokat.
(5) Kizárólag a szerződésnek megfelelő teljesítés igazolható. A teljesítés ellenőrzését a szolgáltatást nyújtó erre vonatkozó bejelentése, írásbeli megkeresése alapján legkésőbb 3 munkanapon belül el kell kezdeni és a lehető legrövidebb időn belül, illetőleg a szerződésben meghatározott határidőn belül be kell fejezni. Ha azt a szerződés tartalmazza, a teljesítés elfogadására vagy el nem fogadására vonatkozó nyilatkozatot – ez utóbbiban meg kell jelölni a kijavítandókat, pótolandókat stb. és az annak teljesítésére meghatározott póthatáridőt – a szolgáltatást nyújtó képviselőjének dokumentáltan át kell adni.
(6) Ha a teljesítés nem megfelelő és a kijavításra nincs mód, a póthatáridő eredménytelenül telt el vagy az a szolgáltatás jellege miatt kizárt, a teljesítés ellenőrzésével megbízott ügyintézőnek a szerződő felek képviselői által aláírt teljesítési jegyzőkönyv eljuttatásával kell kezdeményeznie a GHJ-nél a szerződésben kikötött díj csökkentését, illetőleg az ellenérték meg nem fizetését, megjelölve azok okát és konkrét mértékét, vagy a szerződés teljes meghiúsulását.
(7) A kifizetés a GHJ részéről abban az esetben teljesíthető, ha a teljesítésigazolásra jogosult
a) a természetes személlyel kötött megbízási szerződés, illetőleg a szerzővel kötött felhasználási szerződés esetében a szerződésben foglaltak hiánytalan és hibátlan teljesítését vagy részteljesítését igazolta, és a kifizetéshez – adóügyi, társadalombiztosítási szempontból – szükséges okiratokat a jogosult a GHJ-nek benyújtotta;
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó szerződések esetében a szabályszerűen kiállított és a szolgáltató által aláírt számlát és a teljesítésigazolást a szakmai teljesítés igazolására jogosult személynek megküldte;
c) felhasználási szerződés esetén a tanulmányt egyszer írható CD-n, más művet a szerződés tárgyának megfelelő adathordozón a GHJ-nek megküldte.
Záró rendelkezések
Hatálybalépés, átmeneti rendelkezés
16. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
(2) Az utasítás hatályba lépését követő 10 napon belül el kell készíteni és a GHJ-n nyilvántartásba kell venni
a) a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, érvényesítésre, szakmai teljesítésigazolásra, utalványozásra jogosultak aláírásmintáját;
b) a gazdálkodásban részt vevők munkaköri leírását szükség esetén a jelen utasításban foglaltaknak megfelelően módosítani kell;
c) a GHJ által rendelkezésre bocsátott minta alapján el kell készíteni, és a GHJ részére meg kell küldeni a szervezeti egység ügyrendjét.
(3) Az utasítás 3. §, 6. §, 8–10. §-a szerinti megbízások egy eredeti példányát a GHJ-n le kell adni, és azokat a GHJ köteles nyilvántartani.
1. számú melléklet a Gazdálkodási Szabályzathoz
2. számú melléklet a Gazdálkodási Szabályzathoz
3. számú melléklet a Gazdálkodási Szabályzathoz
A kezdeményező |
megnevezése: |
|
|
ügyintézője, annak telefonszáma: |
|
||
szerződésben megjelölendő kapcsolattartója: |
|
||
A szerződő fél |
jogállása: |
természetes személy / egyéni vállalkozó / adószámos magánszemély / jogi személy / jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet1 |
|
neve: |
|
||
székhelye / lakcíme: |
|
||
adószáma / adóazonosító jele: |
|
||
a szerződést aláíró képviselőjének neve, képviselői minősége: |
|
||
számláját vezető pénzintézet neve és számlaszáma, ahova a kifizetést kéri: |
|
||
kapcsolattartójának neve, ha nem azonos a képviselővel: |
|
||
teljesítése során igényelt személyes közreműködő / szerző neve, a megjelölt szolgáltatóhoz való viszonya2: |
|
||
A szerződés tárgya, az igényelt szolgáltatás, az ellátandó feladat pontos leírása; |
Szerzői jogi védelem alatt álló műveknél: |
||
|
A felhasználás céljából megvásárolni kívánt szerzői jogi védelem alá eső mű (pl. tanulmány) vagy előadás címe és terjedelme (oldalszámban, órában): |
||
A szerződés időtartama:5 |
|
||
A kikötött ellenérték, díj (szolgáltató esetén nettó összeg + %-os áfabontásban, természetes személy esetén bruttó összegben)6: |
|
||
A kezdeményezéshez csatolt iratok: |
□Adatlap polgári jogi szerződések vizsgálatához (minden esetben kötelező!) |
……………………………………………………… |
|
A feladat ellátása a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) 68. § (4) bekezdés |
|||
|
Biztonsági ellenőrzés szükséges, típusa: …… |
|||
|
Biztonsági ellenőrzés nem szükséges, mert |
Biztonsági ellenőrzés megtörtént száma: ……………… |
Az igényelt szolgáltatás nem érint olyan feladatot, amelyhez biztonsági ellenőrzés lefolytatása szükséges. |
|
|
Budapest, 20………………………………………. |
Aláírás: |
||
|
A szerződés alapján elvégzendő feladat az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló |
|
|
A kötelezettségvállalásra jogosult neve: |
A szerződéskötés a Kbt. 40. §-ában foglalt egybeszámítási rendelkezésekre tekintettel közbeszerzési eljárás lefolytatását nem igényli / igényli. |
|
A kezdeményezés a hatályos jogszabályokkal, belső normákkal nem ellentétes / ellentétes. |
Budapest, 20………………………………………. |
|
A pénzügyi fedezete: |
biztosított / nem biztosított |
||
|
Az igényelt szolgáltatás pénzügyi fedezete:2 |
Hivatali költségvetés |
Fejezeti kezelésű előirányzat száma, megnevezése: |
|
|
Budapest, 20…………………………………….. |
Aláírás: |
||
Ezúton nyilatkozom, hogy a kötelezettségvállalást engedélyezem.
|
4. számú melléklet a Gazdálkodási Szabályzathoz
A szerződés adatai |
|||||
Kezdeményező szervezeti egység: |
|
||||
A szerződés tárgya: |
|
||||
A szerződés időtartama: |
|
||||
Szerződő fél: |
|
||||
A szerződés jellemzői |
|||||
|
IGAZ |
Többségé- |
Többségé- |
Hamis |
|
1. A szerződés szerinti tevékenység a Miniszterelnökség alapfeladatai körébe tartozik |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. A szerződő felek között alá-fölérendeltségi viszony áll fenn |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. A Miniszterelnökség képviseletében eljáró személy vagy munkatársa általános utasításadási joggal rendelkezik |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4. A szerződés szerinti feladatot a Miniszterelnökség által meghatározott helyen és időben kell ellátni |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5. A szerződő felek között szoros, mindennapi kapcsolat áll fenn |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6. A szerződő fél, vagy képviselője a feladatot csak személyesen teljesítheti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
7. A feladat ellátása a Miniszterelnökség helyiségében és munkaeszközeivel történik |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8. A feladatellátás rendszeres, a Miniszterelnökség részére történő rendelkezésre állás folyamatos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9. A díjazás havi rendszerességgel történik |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
10. A Miniszterelnökség éves szinten meghatározott idejű távollétet biztosít a fél részére |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
11. A megbízott a Miniszterelnökség más megbízottja vagy munkatársa vonatkozásában irányítási, utasításadási jogkörrel rendelkezik |
|
|
|
|
|
A kezdeményező nyilatkozata |
|||||
Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásom van arról, hogy a vonatkozó törvényi előírás alapján a Miniszterelnökség közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladatok ellátására kizárólag kormány-tisztviselői jogviszony létesíthető. Tisztában vagyok azokkal a jogszabályi és a belső normákban rögzített előírásokkal, amelyek a munkaviszonynak, illetve közszolgálati jogviszonynak minősülő foglalkoztatás polgári jogi szerződéssel történő leplezését tilalmazzák, valamint azzal, hogy az ilyen szerződés létrehozása során eljáró személyt fegyelmi és anyagi felelősség, továbbá a Büntető Törvénykönyv 310/A. §-a alapján büntetőjogi felelősség is terheli. |
|||||
|
|||||
5. számú melléklet a Gazdálkodási Szabályzathoz
6. számú melléklet a Gazdálkodási Szabályzathoz
|
A szervezeti egység neve: |
|
|
A szerződés teljesítése során közreműködő személy neve: |
|
|
A szerződés időtartama: |
|
|
A szerződéses feladat teljesítése a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) |
|
|
Az Nbtv. 68. § (6) bekezdésében1 foglaltak fennállása esetén a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezését: |
|
|
Budapest, …………………………………………… |
Olvasható aláírás: |
Az Nbtv., vagy a vonatkozó rendeletek alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés nem szükséges/szükséges, Javaslom / Nem javaslom |
|
Budapest, ..................………………………. |
Aláírás: |
|
Az Nbtv. 68. § (6) bekezdése1 alapján az ellenőrzés lefolytatását: kezdeményezem / nem kezdeményezem |
|
|
Budapest, .....................………………………. |
Aláírás: |
7. számú melléklet a Gazdálkodási Szabályzathoz
8. számú melléklet a Gazdálkodási Szabályzathoz
|
1. |
a személyes közreműködésemmel járó biztosítási jogviszony alá tartozó tevékenység ellenértéke |
%-ot |
|
2. |
a mű átadásának vagyoni ellenértéke |
%-ot |
9. számú melléklet a Gazdálkodási Szabályzathoz
10. számú melléklet a Gazdálkodási Szabályzathoz

|
Az áru/szolgáltatás megnevezése: |
Vámtarifaszám, SZJ-szám, CPV-kód: |
Mennyiség: |
Nettó egységára forintban: |
Áfa %-ban, vagy forintban: |
Teljes nettó ellenérték forintban: |
Teljes bruttó ellenérték forintban: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Igazolom, hogy a megrendelés ellenértékének teljesítéséhez a pénzügyi fedezet az igazgatási költségvetés terhére rendelkezésre áll. |
Igazolom, hogy a megrendelés ellenértékének teljesítéséhez a pénzügyi fedezet a …………………………………………..fejezeti előirányzat terhére rendelkezésre áll. |
|
Budapest, 20…………………………….. |
Budapest, 20…………………………….. |
|
…………………………………………………………. |
…………………………………………………. |
11. számú melléklet a Gazdálkodási Szabályzathoz
Kezdeményező |
megnevezése: |
||
ügyintézője, annak telefonszáma: |
|||
szerződésben megjelölendő kapcsolattartója: |
|
||
A módosítandó szerződés azonosító adatai |
A szerződés iktatószáma: |
||
A szerződő fél neve: |
|
||
A szerződés tárgya: |
|
||
A szerződés aláírásának napja: |
|||
A szerződés az alábbiak szerint módosul: |
Tárgya: |
|
|
Időtartama, ütemezése: |
|
||
Ellenértéke: |
|||
A szerződő fél részére biztosított juttatás, eszköz: |
|
||
A szerződést kiegészítő új rendelkezés(ek): |
|
||
A szerződésmódosítás hatálya: |
|||
A szerződésmódosításhoz pénzügyi forrástöbbletre nincs szükség/ szükséges pénzügyi többletforrás-igényt biztosítani1. |
|||
A módosítás indokolása, szükségességének leírása: |
|||
|
A feladat ellátása a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) 68. § (4) bekezdés |
|||
|
Biztonsági ellenőrzés szükséges, típusa: …… |
|||
|
Biztonsági ellenőrzés nem szükséges, mert |
Biztonsági ellenőrzés megtörtént száma: ……………… |
Az igényelt szolgáltatás nem érint olyan feladatot, amelyhez biztonsági ellenőrzés lefolytatása szükséges. |
|
|
Budapest, 20………………………………………. |
Aláírás: |
||
|
A szerződés alapján elvégzendő feladat az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló |
|
|
A kötelezettségvállalásra jogosult neve: ………………………………………………… |
A szerződéskötés a Kbt. 40. §-ában foglalt egybeszámítási rendelkezésekre tekintettel közbeszerzési eljárás lefolytatását nem igényli / igényli. |
|
A kezdeményezés a hatályos jogszabályokkal, |
Budapest, 20………………………………………. |
|
A pénzügyi fedezete: |
biztosított / nem biztosított |
||
|
Az igényelt szolgáltatás pénzügyi fedezete:2 |
Hivatali költségvetés: |
Fejezeti kezelésű előirányzat száma, megnevezése: |
|
|
Budapest, 20……………………………………. |
Aláírás: |
||
|
Ezúton nyilatkozom, hogy a kötelezettségvállalást engedélyezem. |
Az utasítást a 6/2012. (III. 22.) Miniszterelnökségi utasítás 16. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. március 23. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás
