7/2011. (VII. 8.) Miniszterelnökségi utasítás

a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatáról¹

2011.07.09.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) 6. § (1) bekezdésében, valamint az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Nbr.) 5. § (2) bekezdésében, továbbá az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdés b) pontjában, és a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Miniszterelnökség beszerzései és a közbeszerzései előkészítésének, lebonyolításának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a Miniszterelnökség nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek felelősségi körét, a közbeszerzési eljárások dokumentálási rendjét az alábbiak szerint szabályozom.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az utasítás hatálya

1. § (1) Az utasítás személyi hatálya kiterjed minden, a Miniszterelnökség állományában nyilvántartott személyre, valamint a Miniszterelnökség nevében eljáró, a Miniszterelnökség által megindított közbeszerzési és beszerzési eljárásokba bevont személyekre.

(2) Az utasítás tárgyi hatálya a Miniszterelnökség által a Kbt. és az Nbr., valamint a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kkr.) alapján kezdeményezett, illetve lebonyolított beszerzésekre, az ilyen eljárások eredményeképpen megkötött szerződések módosítására, és azok teljesítésével kapcsolatos közbeszerzési kötelezettségekre terjed ki.

(3) A megrendelések, a szerződéskötés [ideértve a Kbt. 40. § (2) bekezdése szerint számítva nettó ötvenmillió forintot elérő értékű, nem közbeszerzés-köteles szerződéseket is], valamint a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés és utalványozás általános rendjéről külön utasítás rendelkezik.

Ellenőrzés, felelősség, dokumentálási rend

2. § (1) A Kbt. 308. § (1) bekezdésében foglaltakon túl az utasításban és az annak hátterét képező jogszabályokban foglaltak betartását, és a közbeszerzéseket, beszerzéseket a Miniszterelnökség belső ellenőre a belső ellenőrzési tervben foglaltak szerint rendszeresen ellenőrzi. A közbeszerzési, beszerzési eljárásokat a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (továbbiakban: NFM) is ellenőrzi.

(2) Az utasításban és az annak hátterét képező jogszabályokban foglaltak megsértése fegyelmi, kártérítési, illetve – adott esetben – büntetőjogi felelősségre vonást vonhat maga után, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslati eljárást eredményezhet.

(3) A közbeszerzési eljárást a Kbt. 7. §-ában, a beszerzési eljárást az Nbr. 5. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell az eljárás kezdeményezésétől (beleértve az igény felmerülését, a becsült érték meghatározását is) a szerződés teljesítéséig (ideértve a teljesítésre vonatkozó tájékoztató hirdetmény(ek) feladását is) dokumentálni és a dokumentumokat megőrizni. Az adott közbeszerzési, beszerzési eljárásra vonatkozó valamennyi dokumentumot a Gazdálkodási, Humánpolitikai és Jogi Főosztály (továbbiakban: GHJ) köteles összegyűjteni és megőrizni. A dokumentumokat a belső ellenőr, vagy más ellenőrzésre jogosult kérésére átadás-átvételi jegyzőkönyvvel ellenőrzésre át kell adni.

(4) Az Nbr. szerinti beszerzési eljárások során be kell tartani a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény előírásait.

(5) A Kbt. 20/A. §-a szerinti bejelentést a Miniszterelnökség képviseletében kizárólag a Miniszterelnökséget vezető államtitkár tehet. A Miniszterelnökség nevében eljáró, a közbeszerzési, beszerzési eljárásba bevont személy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-a, vagy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértésének észlelése vagy annak alapos okkal történő feltételezése esetén erről a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkárt köteles értesíteni.

A közbeszerzési, beszerzési eljárások tervezése

3. § (1) A beszerzéseket minden esetben a Kbt.-ben, az Nbr.-ben, és a jelen utasításban foglaltakra tekintettel kell tervezni, ütemezni és kezdeményezni.

(2) A Kbt. 5. §-a és a Kkr. 17. § (2)–(3) bekezdése szerinti éves összesített közbeszerzési tervet – a Miniszterelnökség szervezeti egységeinek adatszolgáltatása alapján – a GHJ készíti el. A tervet a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár hagyja jóvá. A tervet – a jóváhagyást követően – a GHJ küldi meg a www.kormany.hu webszerkesztőjének közzétételre, valamint a jóváhagyást követő 3 munkanapon belül az NFM-nek, továbbá gondoskodik a terv központosított közbeszerzési portálon történő feltöltéséről. A terv módosításakor ugyanez az eljárásrend az irányadó.

(3) A (2) bekezdésben foglalt terv összeállításával egyidejűleg tervezni kell az Nbr. szerint lebonyolítandó beszerzési eljárásokat. A tervet jóváhagyásra be kell nyújtani a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkárnak, és – jóváhagyást követő 3 munkanapon belül – meg kell küldeni az NFM részére.

(4) A közbeszerzési, beszerzési eljárások lebonyolításához szükséges időigényről, a kapcsolódó kötelezettségekről, az eljárás lebonyolításának feltételeiről (értékhatárok, kivételek, beszerzés tárgya, egybeszámítás stb.) az eljárások tervezhetősége érdekében a GHJ ad tájékoztatást.

Az éves statisztikai összegezés, a közbeszerzések nyilvánossága

4. § (1) A Kbt. 16. § (1) bekezdése szerinti statisztikai összegezést a GHJ készíti el és küldi meg jóváhagyásra a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkárnak, majd – jóváhagyást követően – továbbítja a Közbeszerzések Tanácsának, valamint a Kbt. 17/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti közzétételre a www.kormany.hu webszerkesztőjének.

(2) A közbeszerzésekkel kapcsolatos, a Kbt. 17/C. §-ában, valamint 99/A. § (3) bekezdésében foglalt közzétételi kötelezettségek teljesítését a GHJ kezdeményezi a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkárnál. A közzéteendő dokumentumokat – jóváhagyást követően – a GHJ továbbítja a www.kormany.hu webszerkesztőjének.

(3) A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésében meghatározott negyedéves statisztikai adatszolgáltatást – a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyását követően – a GHJ teljesíti az NFM részére.

A Miniszterelnökség nevében eljáró
és a közbeszerzési, beszerzési eljárásba bevont személyekkel kapcsolatos szabályok

5. § (1) Közbeszerzési, beszerzési eljárásban a Miniszterelnökség nevében kizárólag az járhat el, az eljárásba kizárólag az vonható be, az eljárást csak olyan ellenőrizheti, aki az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben foglaltak szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget tett és érvényes vagyonnyilatkozattal rendelkezik, valamint akivel szemben a Kbt. 10. §-ában, illetve az Nbr. 13. §-ában foglalt összeférhetetlenségi helyzet nem áll fenn és erről, továbbá titoktartási kötelezettségéről az 1. számú mellékletben foglaltak szerint nyilatkozik. Az Nbr. szerinti beszerzési eljárásban kizárólag az vehet részt, aki érvényes, kockázatmentes nemzetbiztonsági ellenőrzéssel rendelkezik.

(2) Az Nbr. szerinti beszerzési eljárásban részvételre/ajánlattételre kizárólag az hívható fel, aki az irányadó jegyzékben szerepel. Az irányadó jegyzékben szereplő, a beszerzés tárgyát teljesíteni képes cégekről a biztonsági vezető ad felvilágosítást, illetve a biztonsági vezető ellenőrzi azt, hogy a részvételre/ajánlattételre felhívni kívánt cég szerepel-e az irányadó jegyzékben. Valamely cég irányadó jegyzékbe történő felkerülését a biztonsági vezetőnél kell kezdeményezni.

(3) Amennyiben az eljárásba a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet 5. §-a szerint a nemzeti fejlesztési miniszter megfigyelőt delegál, az (1) bekezdésben foglaltak vele szemben is irányadók.

(4) Az eljárásba bevont közbeszerzési szakértő, illetve hivatalos közbeszerzési tanácsadó köteles biztosítani az eljárásban a közbeszerzési szakértelmet; ennek keretében felelős az egyes eljárási cselekmények, dokumentumok közbeszerzési jogszabályoknak való megfeleléséért.

(5) Az eljárásba bevont jogi szakértő a szerződéstervezet, illetve a szerződési feltételek jogszerűségéért; a pénzügyi szakértő a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáért, a fizetési feltételek teljesíthetőségéért és a gazdálkodási szabályoknak való megfelelésért felelős.

(6) Az eljárásba kötelező bevonni legalább egy olyan személyt, aki a Miniszterelnökséggel kormány-tisztviselői jogviszonyban, munkaviszonyban, vagy tartós megbízási jogviszonyban áll és rendelkezik a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel. A közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező felel az ajánlatok szakmai értékeléséért.

(7) A bírálóbizottsági tag köteles:

a) biztosítani az általa képviselt szakértelmet az eljárás során;

b) tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elvét;

c) az eljárási cselekményeken részt venni, akadályoztatása esetén – az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő – helyettesről gondoskodni, és akadályoztatását, valamint helyettesét a GHJ-nak megfelelő időben, írásban bejelenteni;

d) bírálati álláspontját a 2. számú mellékletben foglalt bírálati lapon rögzíteni és azt aláírni.

II. Fejezet

A KÖZBESZERZÉSI, BESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS LEBONYOLÍTÁSA

A közbeszerzési, beszerzési eljárások kezdeményezése és előkészítése

6. § (1) A beszerzéseket az igénylő szervezeti egység a GHJ-n kezdeményezi. A GHJ minden esetben vizsgálja azt, hogy a beszerzés tárgya nem tartozik-e a Kkr. hatálya alá, amennyiben igen, van-e arra vonatkozóan hatályos keretmegállapodás vagy keretszerződés, illetve, hogy fennáll-e a Kbt. alapján a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége.

(2) Amennyiben a beszerzés tárgya nem tartozik a Kkr. hatálya alá, vagy oda tartozik, de nincs arra vonatkozóan hatályos keretmegállapodás vagy keretszerződés és fennáll a Kbt. alapján a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége, a GHJ a következő lépéseket teszi meg:

a) felhívja a biztonsági vezetőt, hogy vizsgálja meg: az eljárás nem esik-e az Nbr. hatálya alá, amennyiben igen, elkészíti a Kbt. hatálya alóli mentesítésnek az Országgyűlés illetékes bizottsága elé terjesztendő tervezetét, és azt jóváhagyásra és benyújtásra megküldi a szervezési és koordinációs helyettes államtitkárnak;

b) felhívja a kezdeményezőt, hogy a 3. számú mellékletben foglalt előterjesztés vonatkozó részeit töltse ki és – a kezdeményezővel egyeztetetten – kitölti az előterjesztés hiányzó részeit;

c) bekéri a kezdeményezőtől

– a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező azon személy(ek) nevét, aki(ke)t a kezdeményező a bírálóbizottságba tagként jelöl;

– a műszaki leírást;

– a gazdasági és pénzügyi alkalmasság, és a műszaki, szakmai alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokra vonatkozó javaslatokat;

– a bírálati szempontra, részszempontokra, súlyszámokra vonatkozó javaslatokat;

– a becsült érték pontos meghatározásához szükséges esetleges hiányzó adatokat;

– hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, a Kbt. 251. § (2) bekezdése szerinti eljárás, továbbá az Nbr. szerinti eljárás esetén az ajánlattételre felhívni kívántak listáját legalább név, székhely/lakcím, e-mail cím, levelezési cím megjelölésével;

– a tárgyalásos eljárás, gyorsított eljárás megalapozását szolgáló tények leírásához szükséges esetleges további indokokat;

d) megvizsgálja a kezdeményező által benyújtott adatokat közbeszerzési, jogi és pénzügyi szempontból, jelzi az azokkal kapcsolatos esetleges aggályokat és – a kezdeményezővel egyeztetetten – véglegesíti azokat;

e) összeállítja az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívást és dokumentációt (benne a szerződéstervezetet, illetve a szerződési feltételeket is), adott esetben elkészíti a Kbt. 132. §-a szerinti tájékoztatást;

f) tájékoztatja a kezdeményezőt az eljárás időigényéről és lefolyásáról;

g) a kezdeményezőtől kapott tájékoztatást is figyelembe véve összeállítja a bírálóbizottság tagjainak névsorát és beszerzi az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatokat;

h) elkészíti és pénzügyileg ellenjegyzi a fedezetigazolást.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat követően a GHJ a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár részére jóváhagyásra beterjeszti az alábbiakat:

a) előterjesztés az NFM részére;

b) ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívás és dokumentáció;

c) adott esetben a Kbt. 132. §-a szerinti tájékoztatás;

d) bírálóbizottsági tagok, javaslattétel a bírálóbizottság elnökének a személyére;

e) adott esetben az ajánlattételre felhívni javasolt cégek listája.

A GHJ a fentiekhez kötelezően csatolja a pénzügyileg ellenjegyzett fedezetigazolást.

(4) A (3) bekezdés szerinti jóváhagyást követően a Miniszterelnökséget Vezető Államtitkár Titkársága a vonatkozó iratokat megküldi az NFM-nek a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet 3. §-a szerinti hozzájárulás megkérése céljából.

(5) Amennyiben az NFM a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése alapján a hozzájárulás megadásához szükséges további adatok benyújtását kéri, a tájékoztatás megadását a GHJ készíti elő, és küldi meg jóváhagyásra a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár részére. Az aláírt tájékoztatást a Miniszterelnökséget Vezető Államtitkár Titkársága küldi meg az NFM részére.

(6) Amennyiben a nemzeti fejlesztési miniszter olyan döntést hoz, amelyben jóváhagyja az ajánlat(tétel)i, illetve a részvételi felhívást és a dokumentációt és az eljárás megindításához hozzájárul, a GHJ haladéktalanul intézkedik az eljárás megindítása (a felhívások kiküldése vagy a hirdetményfeladás) iránt.

(7) Amennyiben a beszerzés tárgya a Kkr. hatálya alá tartozik, de a Miniszterelnökség a Kkr. 7. §-a szerinti saját hatáskörben történő beszerzést kíván megvalósítani, a Kkr. 8. §-ában előírt kötelezettségeknek a GHJ tesz eleget.

(8) Amennyiben a beszerzés tárgya a Kkr. hatálya alá tartozik és a Miniszterelnökség nem valósít meg a Kkr. 7. §-ában meghatározott saját hatáskörben történő beszerzést, a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár a kezdeményezőnek a GHJ-val véleményeztetett javaslatára dönthet a Kkr. 28. § (2) bekezdésének alkalmazásáról és a verseny újranyitásáról. Ez utóbbi esetben a továbbiakban a közbeszerzésekre vonatkozó általános szabályok szerint kell eljárni. A verseny újranyitására vonatkozó döntés hiányában a beszerzési igényt a GHJ a Kkr. 28. § (3) bekezdésében és a 29. § (1) bekezdésben foglaltak szerint – adott esetben írásbeli konzultációt követően – teljesíti.

(9) A közbeszerzési, beszerzési eljárás megindításakor, a fedezet igazolásakor a pénzügyi ellenjegyző köteles figyelemmel lenni az államháztartásról szóló 1992. XXXVIII. törvény 12/A. § (5)–(8) bekezdésében, továbbá a 13/B. § (2) bekezdésében, a 22. § (2) bekezdésében, a 23. § (2) bekezdésében, illetőleg a Kbt. 48. § (2) bekezdésében foglaltakra.

A közbeszerzési, beszerzési eljárások lebonyolítása

7. § (1) A közbeszerzési, beszerzési eljárások lebonyolítása során a GHJ látja el a bírálóbizottság titkársági feladatait. Ennek keretében különösen:

a) összehívja a bírálóbizottságot;

b) elkészíti a bírálóbizottság üléseiről a jegyzőkönyvet;

c) az ajánlatok/részvételi jelentkezések másolati példányait eljuttatja a bírálóbizottsági tagoknak és az eljárás lefolytatását követően begyűjti tőlük;

d) begyűjti az ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívással és dokumentációval kapcsolatos észrevételeket, egyezteti azokat, és az elfogadott észrevételeket átvezeti;

e) megfelelő időben, írásban tájékoztatja a bírálóbizottsági tagokat és a megfigyelőket minden, az eljárással kapcsolatos eseményről és folyamatosan – az eljárás későbbi szakaszában történő becsatlakozás esetén visszamenőlegesen is – megküld részükre valamennyi kapcsolódó dokumentumot;

f) határidő tűzésével megküldi a bírálóbizottsági tagoknak az ajánlattevőktől beérkezett kiegészítő tájékoztatásra irányuló kéréseket, amelyre a tagok a megadott határidőn belül kötelesek választ adni;

g) előkészíti, írásba foglalja, és a döntéshozó részére továbbítja a bírálóbizottság döntési javaslatait;

h) összegyűjti és nyilvántartja a bírálóbizottsági tagok összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatait, bírálati lapjait.

(2) A közbeszerzési, beszerzési eljárások lebonyolítása során a GHJ tart kapcsolatot az ajánlattevőkkel. Ennek keretében:

a) kiértesíti az ajánlattevőket az olyan eljárási cselekményekről, amelyen részvételük lehetséges;

b) megküldi részükre a kiegészítő tájékoztatást;

c) kiküldi nekik a hiánypótlási felhívásokat;

d) tájékoztatja őket az ajánlatban található számítási hiba javításáról;

e) felvilágosítást kér tőlük;

f) bekéri az ajánlattevőtől a Kbt. 86. § vagy 87. §-a, illetve az Nbr. 56. §-a szerinti adatokat, indokolást;

g) átadás-átvételi elismervénnyel átveszi és – a részvételi/ajánlattételi határidő lejártakor – legalább két bírálóbizottsági tag jelenlétében bontja az ajánlatokat;

h) fogadja a kiegészítő tájékoztatásra irányuló kéréseket, hiánypótlásokat, felvilágosításokat, adatokat, indokolásokat;

i) tájékoztatja az ajánlattevőket a (6) bekezdés a)–g) pontokban foglaltakról;

j) elkészíti (szükség esetén javítja, módosítja) és megküldi, illetve átadja az ajánlattevők részére az írásbeli összegezést, az Nbr. szerinti eljárás esetében írásban közli az ajánlattevőkkel az eljárás eredményét.

(3) A közbeszerzési, beszerzési eljárások lebonyolítása során a bírálóbizottsági tag köteles

a) a bírálóbizottság titkársága által megadott határidőket megtartani;

b) az eljárási cselekményeken részt venni, vagy helyettesítéséről megfelelő időben gondoskodni és erről a bírálóbizottság titkárságát tájékoztatni;

c) álláspontját, véleményét kialakítani és azt – dokumentálható formában is – kifejezésre juttatni, a bírálati lapot kitölteni;

d) a kiegészítő tájékoztatás kérése során részére továbbított kérdéseket megválaszolni;

e) a részére átadott ajánlati/részvételi jelentkezési példányokat bizalmasan kezelni és megőrizni, majd az eljárás befejezését követően – a bírálóbizottság titkársága részére visszaadni.

(4) A bírálóbizottság elnöke minden esetben a Miniszterelnökségen vezető beosztással, vagy irányítási jogkörrel rendelkező személy. A bírálóbizottság elnöke megnyitja, vezeti és lezárja a bírálóbizottsági üléseket, valamint – amennyiben arra sor kerül – a tárgyalásokat. Az ülések, tárgyalások vezetésével a bírálóbizottság elnöke más bírálóbizottsági tagot is megbízhat. Egyebekben a bírálóbizottság elnökére a (3) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(5) A közbeszerzési, beszerzési eljárások lebonyolítása során a bírálóbizottság dönt:

a) a hiánypótlási felhívások tartalmáról és a benyújtott hiánypótlások elfogadásáról;

b) a Kbt. 86. §-a és 87. §-a, illetve az Nbr. 56. §-a szerinti adatok, indokolások bekéréséről és elfogadásáról, vagy elutasításáról;

c) felvilágosítás kéréséről;

d) a számításihiba-javításról.

(6) A közbeszerzési, beszerzési eljárások lebonyolítása során a bírálóbizottság javaslatot tesz a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár (döntéshozó) részére:

a) az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívás vagy dokumentáció visszavonására, módosítására;

b) az ajánlattételi/részvételi határidő meghosszabbítására;

c) az eredményhirdetés elhalasztására vagy az ajánlati felhívásban megjelöltnél korábbi időpontban történő megtartására;

d) az ajánlatok érvényessé/érvénytelenné nyilvánítására;

e) az ajánlattevő kizárására, alkalmatlanságának megállapítására;

f) az eljárás eredménytelenné nyilvánítására;

g) az eljárás eredményére.

(7) A bírálóbizottság javaslata alapján a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár dönt a (6) bekezdés a)–g) pontjában felsoroltakról, az eljárások ajánlati szakaszában az eredményhirdetésről a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet 7. §-a szerinti nemzeti fejlesztési miniszteri állásfoglalást követően, az Nbr. szerinti eljárások esetében a nemzetbiztonsági szakvélemény ismeretében.

(8) Az Nbr. hatálya alá tartozó beszerzési eljárás lebonyolítása során a biztonsági vezető

a) begyűjti az ajánlattevőktől/részvételre jelentkezőktől a nemzetbiztonsági kérdőíveket;

b) kezdeményezi az ajánlattevő/részvételre jelentkező/alvállalkozója cégellenőrzését, valamint a nemzetbiztonsági kérdőívben szereplő személyek nemzetbiztonsági ellenőrzését;

c) fogadja, nyilvántartja és megőrzi a nemzetbiztonsági szakvéleményeket, és tájékoztatja az ellenőrzések eredményéről a bírálóbizottsági tagokat;

d) az Nbr. 2. számú mellékletében foglalt kérdőív alapján elvégzi az ajánlattevő/a részvételre jelentkező pénzügyi-gazdasági ellenőrzését és elvégzi vagy kezdeményezi az adatbiztonsági ellenőrzést.

(9) A közbeszerzési eljárások lebonyolítása során a GHJ gondoskodik

a) a hirdetmények közzétételre történő feladásáról;

b) az előzetes vitarendezési kérelmekkel kapcsolatos intézkedések megtételéről;

c) az iratbetekintés biztosításáról;

d) az ajánlattevőnek a nyertes ajánlat jellemzőiről, az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről történő tájékoztatásáról.

III. Fejezet

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK MÓDOSÍTÁSA, TELJESÍTÉSE, JOGORVOSLAT

A közbeszerzési szerződések módosítása, teljesítése, jogorvoslat

8. § (1) Közbeszerzési, beszerzési eljárás eredményeképpen kötött szerződés módosítását a Kbt. 303. §-ára, a 304. § (3) bekezdésére, illetve az Nbr. 13/A. §-ra és a 13/A. § (2) bekezdésére tekintettel, a 4. számú mellékletben foglalt formanyomtatványon a GHJ-nél lehet kezdeményezni. A szerződésmódosítás jogszerűsége esetén a GHJ azt felterjeszti a szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkárnak, aki – a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésében foglalt esetben az NFM jóváhagyását követően – dönt a szerződésmódosítás engedélyezéséről. A GHJ a döntést követően véglegesíti a szerződés módosítását és a szerződésmódosításról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt, továbbá gondoskodik a hirdetmény feladásáról, és a módosítás, valamint a hirdetmény közzétételéről.

(2) A közbeszerzési eljárás eredményeképpen kötött szerződés teljesítésének elismeréséről vagy annak megtagadásáról a Kbt. 305. § (1) és (2) bekezdésében foglalt határidőkben köteles a teljesítés igazolására jogosult személy kiadni a teljesítésigazolást. A Kbt. 305. § (3)–(5) bekezdésében rögzített fizetési feltételekkel kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettségek megtartásáért a GHJ felelős. A szerződés teljesítéséről, a részteljesítésekről szóló tájékoztató hirdetmények elkészítéséért, az ajánlattevőként szerződő fél nyilatkozatának beszerzéséért, a hirdetmény feladásáért és közzétételre továbbításáért a GHJ a felelős.

(3) Amennyiben a közbeszerzési jogszabályok megsértése miatt a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslati eljárás indul a Miniszterelnökséggel szemben, az ezzel kapcsolatos közzétételi kötelezettségek teljesítéséről, valamint a jogi képviselet – szükség esetén hivatalos közbeszerzési tanácsadóval történő – ellátásáról a GHJ gondoskodik.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés, felhatalmazás

9. § (1) Jelen utasítás a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében történő közzétételt követő napon lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap a GHJ vezetője, hogy

a) a költségvetési év elején tájékoztatóban közölje a szervezeti egységekkel az adott költségvetési évre irányadó közbeszerzési értékhatárokat és a közbeszerzések, beszerzések tervezésekor figyelembe veendő főbb jogszabályi rendelkezéseket (pl. egybeszámítás, kivételek, eljárások időbeli ütemezése);

b) az éves összesített közbeszerzési terv összeállításához határidő tűzésével hívja fel a szervezeti egységeket a szükséges információk megadására.

1. számú melléklet a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatához

TITOKTARTÁSI ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT

1. Alulírott …………………………………………………………… (név) mint a Miniszterelnökség mint ajánlatkérő „…………………………………………” tárgyú közbeszerzési/beszerzési² eljárásának

döntéshozója/ bírálóbizottsági tagja / egyéb módon közreműködője³

a) kijelentem, hogy a Kbt. összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait [Kbt. 10. § (1)–(8) bekezdése] megismertem.

10. § (1) A felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárással kapcsolatos tevékenység végzésébe az ajánlatkérő által nem vonható be, az eljárás irataiba az eredményhirdetésig nem tekinthet be [a 80. § (4) bekezdése és a 118. § (4) bekezdése szerinti esetek kivételével] a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodószervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodószervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely

a) az érdekelt gazdálkodószervezettel munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban áll;

b) az érdekelt gazdálkodószervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja;

c) az érdekelt gazdálkodószervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

d) az a)–c) pont szerinti személy hozzátartozója.

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdést, ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az általa az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodószervezet, illetőleg az ajánlatkérő által az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodószervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként.

(3)

(4) Ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol érdekelt gazdálkodószervezetben, az ajánlatkérő nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy az eljárás más szakaszában, kivéve, ha az érdekelt gazdálkodószervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja vagy hozzátartozója tekintetében, ha az érdekelt gazdálkodószervezetben az ajánlatkérő rendelkezik tulajdoni részesedéssel.

(5) Nem kell alkalmazni e §-t, ha az ajánlatkérő nevében az érdekelt gazdálkodószervezetben a tulajdonosi jogok gyakorlására és a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott önkormányzati rendelet alapján az ajánlatkérő ugyanazon testülete jogosult, vagy olyan testületei, amelynek tagjai részben azonosak, és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos – az eljárást lezáró döntés meghozatalán kívüli – tevékenységekben nem vett részt olyan személy, aki jogosult a tulajdonosi jogok gyakorlására.

(6)

(7) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárással kapcsolatos tevékenység végzésébe az ajánlatkérő által bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozathoz – a (2) vagy (4) bekezdés szerinti esetben – csatolni kell az érintett érdekelt gazdálkodószervezet nyilatkozatát arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként (távolmaradási nyilatkozat).

(8) Ha az (1), (4) vagy (7) bekezdést megsértették, vagy a (2), illetőleg (4) bekezdés szerinti nyilatkozata ellenére az érdekelt gazdálkodószervezet indul a közbeszerzési eljárásban, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel, szervezetekkel az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodószervezet.

b) kijelentem, hogy az Nbr. összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait (Nbr. 13. §) megismertem.⁴

13. § (1) A beszerzési eljárás előkészítése, a részvételi és az ajánlattételi felhívás, valamint a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárás lebonyolításába nem vonható be olyan cég, amelynek az ajánlatkérő részvételi vagy ajánlattételi felhívást küld (a továbbiakban: érdekelt cég), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely

a) az érdekelt céggel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;

b) az érdekelt cégvezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja;

c) az érdekelt cégben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

d) az a)–c) pont szerinti személy a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója.

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdést, ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt cég, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti jogviszonyban álló érdekelt cég írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként.

(3) A beszerzési eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevont bármely személy vagy szervezet a beszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó.

(4) Ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol az érdekelt cégben, az ajánlatkérő nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a beszerzési eljárás előkészítésében vagy az eljárás más szakaszában, kivéve, ha az érdekelt cég írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja, illetve azok hozzátartozója tekintetében is, ha az érdekelt cégben az ajánlatkérő rendelkezik tulajdoni részesedéssel.

(5) Ha az (1), (3) és (4) vagy (7) bekezdésben foglaltakat megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vagy abban a bekezdésben felsorolt személyekkel, szervezetekkel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt cég, a (3) bekezdés szerinti személy vagy szervezet, illetőleg a (4) bekezdés szerinti érdekelt cég.

(6) Az e § szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki, vagy amely szervezet a beszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció elkészítésében vett részt.

(7) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt cég írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozathoz – a (2) vagy (4) bekezdés szerinti esetben – csatolni kell az érintett cég nyilatkozatát arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként (távolmaradási nyilatkozat).

2. Felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy velem szemben – a jelen eljárással összefüggésben – összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. Kijelentem továbbá, hogy az eljárással kapcsolatos megbízásom sem jogi, sem etikai szempontból nem összeférhetetlen, egyetlen ajánlat kedvező elbírálásában sem vagyok sem anyagilag, sem más szempontból érdekelve.

Kötelezem magam arra, hogy az ajánlattevők személyiségi jogait, szerzői jogait, iparjogvédelmi jogait (találmány, szabadalom, védjegy, ipari minta), vagy más jogi érdekeit – a bírálati (szakértői) munka során tudomásomra jutott adatok jogosulatlan felhasználásával, nyilvánosságra hozatalával, vagy illetéktelen személy tudomására hozatalával, vagy bármely más módon – nem sértem.

3. Az eljárás során szerzett információkat bizalmasan kezelem.

4. Hozzájárulok ahhoz, hogy személyes adataimat Ajánlatkérő – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően – kezelje.

5. Amennyiben az eljárás lebonyolítása során jelen nyilatkozatomat érintő változás következik be, azt haladéktalanul írásban bejelentem a Döntéshozónak⁵, az eljárásban folytatott tevékenységem felfüggesztése mellett.

Budapest, 201… ………………..…..………

………………………………………

aláírás

2. számú melléklet a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatához

Bírálati lap

Az ajánlatkérő hivatalos megnevezése és címe:	Miniszterelnökség 1055 Budapest, Kossuth tér 1–3.
Az eljárás azonosítója:	Az ajánlatok bontásának időpontja:	A bírálat időpontja:
A bírálóbizottsági tag neve és beosztása:
A bírálóbizottsági tag elérhetősége:	Telefon:	Telefax:
A beszerzés tárgya:
Az eljárás típusa:
A szerződéskötés tervezett időpontja:
Az ajánlatok bírálati szempontja:
A beérkezett ajánlatok értékelése: A bírálóbizottság tagjaival közösen megállapítottam, hogy az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívásban megjelölt ajánlattételi/részvételi határidőre, azaz …………………………….. összesen ……….. darab ajánlat/részvételi jelentkezés érkezett. Az ajánlatokban/részvételi jelentkezésben foglaltakat az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívás, a hiánypótlások tartalma és a szakmai specifikáció feltételeivel összevetve megállapítottam, hogy Döntési javaslat:
Aláírás:

3. számú melléklet a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatához

Előterjesztés

a közbeszerzési eljárások ellenőrzéséhez és engedélyezéséhez

AJÁNLATKÉRŐ ADATAI

1.1. Hivatalos név:			Miniszterelnökség
1.2. Székhely:			1055 Budapest, Kossuth tér 1–3.
1.3. Postai cím:			1055 Budapest, Kossuth tér 1–3.
1.4. Internetcím:			www.kormany.hu
1.5. A közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező kapcsolattartó személy neve:			Kezdeményező tölti ki!
1.6. Kapcsolattartó személy címe, elérhetősége:			Kezdeményező tölti ki!
1.7. Irányítási/felügyeleti/tulajdonosi jogokat gyakoroló tárca megnevezése és kijelölt képviselője			nincs ilyen
2. A közbeszerzési eljárás/szerződés tárgyának pontos leírása (ha rész-ajánlattétel engedélyezett, akkor a részek pontos megnevezése):
Kezdeményező tölti ki!
3. A beszerzés/szerződés nettó értéke:		Kezdeményező tölti ki a GHJ-val egyeztetetten!
4. a) A lefolytatni tervezett közbeszerzési eljárás fajtája (megfelelő aláhúzandó):
nyílt eljárás	meghívásos eljárás (ideértve a részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos eljárást is)			tárgyalásos eljárás
versenypárbeszéd	keretmegállapodásos eljárás második része (Kbt. 7/A. címe)			időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos eljárás
időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos eljárás	előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos eljárás			előminősítési hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos eljárás
tárgyalásos egyszerű eljárás	tárgyalás nélküli egyszerű eljárás			hirdetmény nélküli tárgyalásos egyszerű eljárás
4.b) Tárgyalásos eljárás esetén (megfelelő aláhúzandó):
hirdetmény közzétételével (ideértve a részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárást is)			hirdetmény közzététele nélkül
4. c) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén a meghívottak:
Kezdeményező tölti ki!
4. d) Tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó tények:
Kezdeményező tölti ki a GHJ-val egyeztetetten!
4. e) Gyorsított eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó tények:
Kezdeményező tölti ki a GHJ-val egyeztetetten!

5. A rendelkezésre álló forrás összege, összetétele:

6. A közbeszerzési eljárás tervezett kezdő időpontja:

7. A közbeszerzési eljárás tervezett időtartama a szerződéskötésig, ütemezés (részvételi/ajánlattételi határidő, bontás, eredményhirdetés; kétszakaszos eljárás esetén a részvételi szakasz bontásának, eredményhirdetésének, valamint az ajánlattételi felhívás megküldésének, az ajánlattételi szakasz bontásának és eredményhirdetésének tervezett időpontja; bírálóbizottság ülésének tervezett időpontja – lehetőség szerint):

8. A szerződés futamideje (megfelelő aláhúzandó):	határozott	határozatlan
Határozott idejű szerződésnél annak időtartama:	Kezdeményező tölti ki!

9. Nyilatkozat:

A kiíró a közbeszerzést az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő, vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet alapján tervezi kiírni. (A megfelelő válasz aláhúzandó.)

IGEN NEM

10. A közbeszerzés indokoltságának és fontosabb előzményeinek bemutatása:

Kezdeményező tölti ki!

Mellékletek: a 4. § (1) bekezdés szerinti iratok

Kelt: …………………………………	………………………………………..
	előterjesztő aláírása, pecsét

	…………………………………………
	előterjesztő neve nyomtatott betűkkel

	…………………………………………
	előterjesztő beosztása nyomtatott betűkkel

4. számú melléklet a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatához

Közbeszerzési, beszerzési eljárás eredményeképpen kötött szerződés módosításának kezdeményezése

Alulírott, ……………………………………….. (név, beosztás, szervezeti egység) figyelemmel a Kbt. 303. §-ára/az Nbr. 13/A. §-ára, szerződésmódosítást kezdeményezek az alábbiak szerint.

A közbeszerzési, beszerzési eljárás eredményeképpen kötött szerződés típusa és tárgya:
A közbeszerzési, beszerzési eljárás eredményeképpen kötött szerződés száma:
A szerződéskötés időpontja:
A szerződő partner megnevezése:
A szerződésmódosításra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontja:
A szerződésmódosításra okot adó körülmény miért nem volt a szerződéskötéskor előre látható: (Az előre nem láthatóság saját felróható magatartásra nem alapozható!)
Melyik fél lényeges, jogos érdeke sérülne:
A szerződésmódosítás hiányában sérülő lényeges, jogos érdek: (lényeges érdek = ha annak ismeretében a fél az utóbb számára sérelmessé vált szerződést nem kötötte volna meg; jogos érdek = jogszabályon alapuló, jogszabály által védett érdek)
A lényeges, jogos érdeksérelem leírása:

A szerződésmódosítási kérelmet alátámasztó, csatolt iratok (pl. akadályközlés, vis maior igazolása): ………………………………………………………………………………………

Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek, és tudomásul veszem, hogy abban az esetben, ha a szerződésmódosítás a Kbt. 303. §-ába ütközik, a Közbeszerzések Tanácsának az elnöke kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalbóli eljárását.

Budapest, …………………………………….

………………………………………

Név, beosztás, szervezeti egység

Az utasítást a 7/2012. (IV. 25.) Miniszterelnökségi utasítás 10. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. április 26. napjával.

A megfelelő válasz aláhúzandó!

⁴

Kérjük az a) vagy a b) pontot megjelölni!

⁵

Döntéshozó esetén az SzMSz szerinti felettes vezetőnek köteles bejelenteni.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek