7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás
7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás
az Állami Számvevőszék elnökének az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011. (IX. 23.) ÁSZ utasítás módosításáról1
2011.12.31.
1. § Az Állami Számvevőszék elnökének az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011. (IX. 23.) ÁSZ utasítást (a továbbiakban: SZMSZ) az alábbiak szerint módosítom.
2. § (1) Az SZMSZ 2. § (3) bekezdésének nyitó szövegerésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Tevékenysége keretében az Állami Számvevőszék elnöke, vagy az elnök által átruházott hatáskörben eljáró személy a következő javaslattételi és kezdeményező feladatokat látja el:”
(2) Az SZMSZ 2. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzések során irányadóként fogadja el a nemzetközi szervezetek, így az INTOSAI, az EUROSAI (European Organization of Supreme Audit Institutions, a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Európai Szervezete), az EURORAI (European Organization of Regional External Public Finance Audit Institutions, Regionális Külső Pénzügyi Ellenőrző Intézmények Európai Szervezete), az IFAC (International Federation of Accountants, Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége) ellenőrzésekre vonatkozó irányelveiben, szabályzataiban, módszertani útmutatóiban foglaltakat.”
3. § (1) Az SZMSZ 3. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Állami Számvevőszék az elnök egyszemélyi felelős vezetésével működik. Az elnök vezetői felelőssége valamennyi számvevőszéki alkalmazott saját feladat – és hatáskörébe tartozóan viselt felelősségén alapul.
(2) Az alelnök az elnök általános helyettese, az elnök irányításával látja el feladatait, jogosítványai az elnök jogosítványain alapulnak. Az alelnök az elnök akadályoztatása esetén az elnököt teljes jogkörrel helyettesíti és ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály az elnök részére megállapít.”
(2) Az SZMSZ 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Állami Számvevőszék egységes hivatali szervezetében vezetési törzskari, felügyeleti, közvetlen ellenőrzést végző, támogatási, valamint alap kiszolgáló funkciók szerint, a jelen szabályzat 2. mellékletében jelölt szervezeti struktúrában, az ott megnevezett munkakörök szerint irányított belső egységek működnek.”
(3) Az SZMSZ 3. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az Állami Számvevőszéknél egységes hivatali szervezet működik. A hivatali szervezetben egységes humánerőforrás kapacitás gazdálkodás történik. Az Állami Számvevőszéknél foglalkoztatott számvevők és a titkárnői feladatot ellátó közszolgálati jogviszonyban lévő alkalmazottak a Számvevői Iroda állományában látják el feladataikat. Ez alól kivételt képeznek a vezetői feladatot ellátó számvevők, belső ellenőrzést végző számvevők, a jogi megfelelőségi elemzést végző számvevő, az alelnöki egyedi ügyek gazdája. A feladat ellátási szükséglethez igazodóan az egységekben a humánerőforrás biztosítása munkáltatói utasítás alapján, a Számvevői Irodáról történő átcsoportosítással történik.”
4. § (1) Az SZMSZ 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A számvevő főigazgató – kivéve az e paragrafuson belüli rendelkezések alól azt a felügyeleti vezetőt, aki a felügyeleti vezetői megbízatása időtartamára főigazgatói kinevezést kapott – irányítja az alárendelt egységek tevékenységét, felelős azok jogszerű és hatékony működéséért, feladataik maradéktalan ellátásáért. A főigazgató az általa irányított egységek tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja az elnököt és az alelnököt.”
(2) Az SZMSZ 6. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Számvevő Főigazgató az általa irányított egységek feladatainak végrehajtása érdekében:)
„g) továbbá a 3. § (6) bekezdésben szabályozott humán – erőforrás kapacitás gazdálkodás keretében a vezetők írásban megküldött humán erőforrás szükséglet igénybejelentése alapján – az elnök tájékoztatását követően – feladat ellátáshoz rendelt átcsoportosítást hajt végre a Számvevői Iroda humánerőforrás kapacitásai köréből a szükséges kompetencia szerint.”
(3) Az SZMSZ 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az Erőforrás-gazdálkodási főigazgató az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feladatokon túlmenően
a) javaslatot tesz az elnöknek számvevői kompetencia körök kialakítására és a kompetencia gazdai feladatokat ellátó személyek kijelölésére,
b) az elnök egyetértésével megbízza a kompetencia gazdákat,
c) az ellenőrzéshez kijelöli a kapacitást,
d) szakértői megbízásra szerződést köt,
e) kiadmányozza az ÁSZtv. 6. §-ában jelölt jogszabályok tervezetére vonatkozó véleményt.”
5. § (1) Az SZMSZ 7. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vezetési törzskari funkciót ellátó egységek vezetésére elnöki igazgató, az alap kiszolgáló funkciót ellátó egységek vezetésére gazdasági igazgató, az ellenőrzéssel összefüggő tevékenységet végző egységekhez felügyeleti vezetők nevezhetők ki. Az ellenőrzés felügyeleti vezetőjét az elnök jelöli ki. A felügyeleti vezetőnek megbízatása időtartamára az elnök számvevő osztályvezető–főtanácsos, számvevő igazgató-helyettes, számvevő igazgató és számvevő főigazgató kinevezést adhat.”
(2) Az SZMSZ 7. §-a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A tervezési igazgató feladatait az Erőforrás-gazdálkodási főigazgató közvetlen irányításával látja el. Feladatkörében
a) jelen szabályzatban részletezettek szerint felel az Állami Számvevőszék ellenőrzési tervjavaslatának elkészítéséért,
b) az Állami Számvevőszék munkája tudományos megalapozottságának fejlesztése érdekében elemző tevékenységet végez”
(3) Az SZMSZ 7. § (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elnöki igazgató a (3)–(4) bekezdésben foglaltakon kívül az általa irányított egység feladatainak végrehajtása érdekében:)
„b) megállapítja az irányítási jogkörébe utalt egységek vezetőinek feladatait, gondoskodik a munkaköri leírások elkészítéséről és kiadásáról; a vezetők esetében közvetlenül, az egységekben dolgozó munkatársak esetében vezetőik útján ellenőrzi a feladatok végrehajtását”
(4) Az SZMSZ 7. § (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép
(Az elnöki igazgató a (3)–(4) bekezdésben foglaltakon kívül az általa irányított egység feladatainak végrehajtása érdekében:)
„d) ellátja a szervezeti koordinációs feladatokat végző egység útján az Állami Számvevőszék ellenőrzési folyamatának és tevékenységének koordinálásával, nyomon követésével, monitoring elemzésével kapcsolatos, valamint a vezetői információs rendszernek az egység ügyrendjében meghatározott fórumainak működtetésével kapcsolatos feladatokat,”
(5) Az SZMSZ 7. § (7) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A gazdasági igazgató a (3)–(5) bekezdésben foglaltakon kívül – az (5) bekezdés c) és d) pontja kivételével – az általa irányított egységgel az alábbi feladatokat látja el:”
6. § (1) Az SZMSZ 10. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felügyeleti vezetőt az elnök jelöli ki. Ha az elnök a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérő feladattal bízza meg az ellenőrzéshez kapcsolódóan a felügyeleti vezetőt, akkor azt a kijelöléssel egyidejűleg külön megnevezi és a vonatkozó irányítási eszközökben „Megnevezett Felügyeleti Vezető”-ként van jelölve.
(2) A felügyeleti vezető felügyeli és koordinálja az ellenőrzésvezetői feladatkört ellátó számvevő tevékenységét, az ellenőrzés folyamatát, az ellenőrzési program végrehajtását.
(3) E feladatkörében a felügyeleti vezető különösen
a) az ellenőrzési program elnök általi jóváhagyását követően szükség esetén a jóváhagyónál kezdeményezi annak módosítását, kiegészítését,
b) felel az ellenőrzött szervezettől való adatkérés szabályosságáért,
c) az ÁSZtv. 28.§-ában szabályozott közreműködési kötelezettség megszegése esetén – az ÁSZtv. 33. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezésekre tekintettel – megteszi a szükséges intézkedéseket,
d) az ellenőrzött szervezettel kapcsolatot tart, az ellenőrzés keretében képviseli az Állami Számvevőszéket,
e) értékeli az ellenőrzésvezető tevékenységét az ellenőrzési program végrehajtása tekintetében, különösen az ellenőrzési program irányultság, a szabályosság és a határidők betartása szempontjából,
f) közreműködik az ellenőrzött szervezet által megküldött intézkedési terv értékelésében, továbbá az ellenőrzési jelentések hasznosítása érdekében javaslatot tesz az ellenőrzések által feltárt hiányosságok, szabálytalanságok utóellenőrzésére,
g) a felügyeleti vezetőnek joga van az ellenőrzés folyamatáról tájékozódni, az ellenőrzéssel kapcsolatos kérdésekben egyeztetést kezdeményezni és véleményt adni; az ellenőrzés célszerinti végrehajtását veszélyeztető körülményekről köteles tájékoztatni az elnököt.
h) gondoskodik az ellenőrzési tapasztalatok módszertan-fejlesztési, képzési célokra, valamint a jó gyakorlat kialakítása érdekében történő felhasználásáról,
i) átruházott hatáskörben a 35. §-ban foglaltak szerint kiadmányozási jogot gyakorol.
j) ellátja az általa felügyelt ellenőrzések utógondozását.
(4) A felügyeleti vezető kiadmányozza a 35. § (21) bekezdésében foglalt dokumentumokat.”
(2) Az SZMSZ 10. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A felügyeleti vezető felelős az általa felügyelt ellenőrzéseknél a kapcsolattartásért, az ÁSZtv. 27–28. § – a szerinti adatkérés, adatbetekintés, adatkezelés szabályosságának felügyeletéért, az ellenőrzési megállapítások megalapozottságáért, az Elemző iroda bevonásával a feltárt hiányosságok, szabálytalanságok megszüntetése érdekében teendő intézkedések megfogalmazásáért, az ellenőrzésvezető helyettesítéséért, a programban vállalt feladatok betartásának vonatkozásában az ellenőrzésvezető munkájának értékeléséért.”
7. § (1) Az SZMSZ 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ellenőrzés vezetőjét az elnök bízza meg a jelen szabályzat 56. § (4)–(5) bekezdéseiben megállapított eljárásrend szerint.”
(2) Az SZMSZ 11. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ellenőrzés vezető felelős
a) a jóváhagyott ellenőrzési program végrehajtásának előkészítéséért, a helyszíni ellenőrzés megszervezéséért, az ellenőrzési feladatok összehangolásáért és eredményes lefolytatásáért,
b) az ellenőrzési program célra tartott, szabályos és határidőben történő maradéktalan végrehajtásáért,
c) a számvevői munka napi rendszerességű, operatív koordinálásáért, az ellenőrzés során felmerülő problémák felügyeleti vezető részére történő dokumentált továbbításáért. Ha az ellenőrzési program végrehajtásában az ellenőrzési vezető és a felügyeleti vezető között általuk fel nem oldható véleménykülönbség alakul ki, akkor a véleménykülönbség feloldására az elnök által esetileg kijelölt mediátor (személy,vagy bizottság) működik közre. Ennek eredménytelensége esetén a mediátor a véleménykülönbség feloldására javaslatot tesz az elnöknek,
d) a számvevőszéki jelentés tervezetének elkészítéséért, a jelentéstervezet adatainak és ténymegállapításainak valódiságáért és helytállóságáért.”
(3) Az SZMSZ 11. §-a a következő (6)–(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) Az ÁSZtv. 16. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az ellenőrzést vezető számvevő osztályvezető-főtanácsosi besorolásnak megfelelő jogosítványait és illetményét az elnök a megbízólevélben állapítja meg.
(7) Amennyiben az ellenőrzésvezető megbízatása idejére számvevő osztályvezető főtanácsosi besorolásnak megfelelő illetményre jogosult, a megbízólevélben meghatározott időtartamra – ez ellenőrzés megkezdésének hónapja első napjától az ellenőrzés befejezése hónapjának utolsó napjáig – kell számára az új besorolás szerinti illetményt számfejteni.”
8. § Az SZMSZ 14. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze az alábbira módosul:
„(3) Az ellenőrzést végző számvevő feladatai – az ÁSZtv.-ben foglaltak alapján – különösen:”
9. § Az SZMSZ 24. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek nyilvántartásáról, értesítésükről, a vagyonnyilatkozat átadásának átvételének lebonyolításáról, a leadott vagyonnyilatkozatok nyilvántartásáról és őrzéséről, a személyes adatok védelmének biztosításáról, a kötelezettek meghallgatásának megszervezéséről, az adóhatósági eljárás kezdeményezése esetén annak lebonyolításáért az előzőekben jelölt jogszabályok és a vonatkozó szabályozás alapján a kötelezett munkáltatója a Humánpolitikai és Szervezetfejlesztési egységen keresztül gondoskodik.”
10. § (1) Az SZMSZ 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Állami Számvevőszék számvevőinek, köztisztviselőinek és munkavállalóinak (e paragrafuson belül a továbbiakban együtt: munkavállalók) kötelezettsége és joga a jelen szabályzatból következő feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása, amelyekért felelősséggel tartoznak.”
(2) Az SZMSZ 25. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az Állami Számvevőszéknél a munkafeladatok megállapítására és teljesítésére, a munkavégzés jogszerűségére, kulturáltságára, a vezetők és a beosztottak viszonyára, munkakapcsolatára, a felettes által adott utasítás végrehajtására, illetve annak megtagadására az ÁSZtv., a Ktv., az Mt., valamint az Állami Számvevőszék elnöke szervezetszabályozó normatív utasítása, továbbá az Állami Számvevőszék egyéb belső irányítási eszközeiben foglaltak az irányadók.”
(3) Az SZMSZ 25. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A helyettesítésekről a munkáltatói jogkört gyakorló vezető gondoskodik. Az ellenőrzés során az ellenőrzést közvetlenül végzők helyettesítéséről az ellenőrzésvezető gondoskodik, az erőforrás – gazdálkodási főigazgató által biztosított szabad, megfelelő kompetenciájú erőforrásokból. Az ellenőrzésvezető és a felügyeleti vezető egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítésről az elnök dönt.”
(4) Az SZMSZ 25. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) A munkavállaló az Állami Számvevőszékkel fennálló foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetése, illetve az Állami Számvevőszéken belüli átcsoportosítása, végleges áthelyezése esetén munkaköri feladatait, a folyamatban lévő ügyeket, valamint hivatali ügyiratait – erre vonatkozó jegyzőkönyv felvételével együtt – átadás átvételi eljárással köteles átadni, úgy, hogy az Állami Számvevőszéktől való vezetői hozzájáruláshoz kötött távozáshoz a hozzájárulás csak akkor és arra az időpontra adható meg, amikor az érintett a folyamatban lévő feladatait igazoltan befejezte. Az eljárást a közvetlen felettes vezető, és amennyiben az átadás-átvétel minősített ügyiratokat is érint, a titkos ügyiratkezelés (TÜK) képviselője részvételével kell lefolytatni. A jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnek.”
11. § (1) Az SZMSZ 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultság megállapításának feltétele, hogy a munkavállaló olyan nyelvvizsgával rendelkezzen, amely a munkakör betöltéséhez szükséges. A jogosultságot a felettes vezető írásban igazolja. Ez alól kivételt jelent az a jelen szabályzat 3. mellékletében jelölt, az angol, francia, német, orosz nyelvek esetére jelölt jogosultság. A nyelvhasználat tartamára, a használat igazolásának módjára az egység ügyrendjében kell rendelkezni, míg az ügyrenddel nem rendelkező egységnél a munkaköri leírásba kell foglalni ezeket.”
(2) Az SZMSZ 26. §-a következő (5)–(6) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) Az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultságot az eredeti – államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló – bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirat bemutatásával kell a Humánpolitikai és szervezetfejlesztési feladatokat ellátó egység felé igazolni, amely a kinevező okirat egyidejű módosítása mellett intézkedik a pótlék folyósítása iránt. A pótlék az igazoló bizonyítvány vagy egyenértékű okirat bemutatását követő hónap első napjától egész hónapokra jár.
(6) A munkáltató munkáltatói érdekből elrendelheti, illetőleg engedélyezheti, hogy a számvevő, illetve köztisztviselő iskolai vagy tanfolyami nyelvoktatásban vegyen részt. A kötelezően elrendelt nyelvi képzés költségeit és egyéb tanulmányi feltételeit az Állami Számvevőszék biztosítja.”
12. § Az SZMSZ 32. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A jogi megfelelőségi elemzés kiterjed:)
„g) az ellenőrzést végző számvevők munkájának jogi megfelelőségére.”
13. § (1) Az SZMSZ 34. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Állami Számvevőszék elnöke elnöki intézkedés formájában rendelkezik a szervezet működtetésével, a gazdálkodással, a munkavégzéssel, munkajogi kérdésekkel, a szociális és a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos olyan feladatok hivatali végrehajtásáról, amelynek elrendelésére nem szükséges normatív elnöki utasítás kiadása. Az Állami Számvevőszék Elnöke intézkedés formájában rendelkezik továbbá a korábbi normatív utasításban foglalt, illetőleg abból levezethető/következő feladatok végrehajtására. Az elnök a feladat végrehajtás módjára vonatkozóan – a feladat jellegéhez igazodóan – körlevelet is kiadhat.
(3) Az erőforrás – gazdálkodási főigazgató, a főtitkár, a gazdasági igazgató, a belső ellenőrzési feladatokat ellátó egységet vezető személy az irányításuk alá tartozó egységek, továbbá az elnöki igazgató által jóváhagyottan az irányítása alá tartozó elnöki igazgatósági osztályok – feladatukat és működési rendjüket, az állandó bizottságok vezetői a bizottságok feladatát és működési rendjét ügyrendben szabályozzák. A kiadásra kerülő ügyrend az elnök tájékoztatását igazoló, az ügyrenden feltüntetett „tájékoztatásra bemutatásra került” elnöki jegyzéssel válik érvényessé. Az ügyrendnek összhangban kell lennie a normatív elnöki utasításokkal és az elnöki intézkedésekkel.”
14. § (1) Az SZMSZ 35. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Általános kiadmányozási joga az elnöknek van, amelyet eseti vagy állandó jelleggel a jelen szabályzatban, továbbá az erre vonatkozó elnöki döntésekben jelölt rendelkezések szerint, az ott meghatározott ügykörben átruházhat. Az átruházott hatáskörök jogosultja eljárása minden szakaszában köteles vizsgálni, hogy az eljárása összhangban van-e az Állami Számvevőszék stratégiájával, normatív és vonatkozó egyéb utasításaival. Ha ezektől eltérést észlel az eljárás megkezdése előtt vagy az eljárásban, köteles a hatáskör eredeti jogosultjától a következő eljárási cselekmény előtt előzetes tájékoztatást kérni. Az átruházott hatáskör jogosultja, az elnök által meghatározott rendszerességgel beszámolót készít az átruházott hatáskörben történő eljárásairól.”
(2) Az SZMSZ 35. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az elnök által kiadmányozásra kerülő iratokat az irat tartalmáért felelős személy(ek) által a 25. § (11) bekezdése szerint szignálva, az elnöknek címezve kell megküldeni az elnöki titkársági és igazgatási feladatokat ellátó egység vezetőjének, kivéve az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységével kapcsolatos iratokat, amelyet az elnöki igazgatóság szervezeti koordináció ellátásáért felelős egység vezetőjének kell megküldeni. Az itt jelölt egységek vezetői gondoskodnak a megküldött iratok elnökhöz történő beterjesztéséről.”
(3) Az SZMSZ 35. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(16) A jogi feladatokat ellátó egység vezetője kiadmányozza a peres és peren kívüli képviselet ellátásával kapcsolatos iratokat. A 62. § (6)–(7) bekezdésében jelöltek esetében a kiadmányozásra az ott jelölt számvevő jogosult.”
15. § Az SZMSZ 36. §-ának helyébe a helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A munkáltatói jogok gyakorlása szempontjából az alapvető munkáltatói jog körébe tartozik: a munkaviszony létesítése és megszüntetése, próbaidő kikötése, az eskü kivétele, a vezetői kinevezés és annak visszavonása, a munkaköri leírás elkészítése és átadása, a felügyeleti vezető és az ellenőrzésvezető kijelölése, részükre a megbízólevél átadása, az összeférhetetlenség megállapítása, a munkáltató engedélyéhez kötött munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének tudomásul vétele, a kirendelés, a belső áthelyezés (átcsoportosítás), a külföldi kiküldetés, a munkabér és egyéb járandóságok megállapítása, a pótlékjogosultság megállapítása, a jutalmazás, munkaszerződés, illetve megbízási szerződés kötése, felmondása, illetve módosítása, a minősítés, a fegyelmi eljárás elrendelése és lefolytatása, a kártérítési felelősség megállapítása, a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság kiadása.
(3) A munkáltatói jogok gyakorlása szempontjából egyéb munkáltatói jog körébe tartozik: az irányítási és felügyeleti jog, az utasítási és rendelkezési jog, túlmunka, ügyelet, illetve készenlét elrendelése és a kapcsolódó szabadidő kiadása, a rendes szabadság, a tanulmányi szabadság kiadása, eseti (30 napot meg nem haladó) fizetés nélküli szabadság engedélyezése, helyettesítési megbízás, belföldi kiküldetés, szaktanfolyamokon való részvétel engedélyezése, teljesítményértékelés, a munkáltató engedélyéhez nem kötött munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének tudomásul vétele, az alapvető munkáltatói jogok kérdésében, illetve az alkalmazott tekintetében egyéb tárgykört illetően véleményezés és javaslatok megtétele.
(4) Az elnök a (2)–(3) bekezdésben felsorolt munkáltatói jogkörökből közvetlenül gyakorolja
a) a főtitkár, a számvevő főigazgató, számvevő igazgató, felügyeleti vezető, az elnöki igazgató és a gazdasági igazgató, valamint a belső ellenőrzési feladatokat ellátó személyek, a jogi megfelelőségi elemző, elnöki igazgatóság vezető beosztású dolgozói tekintetében az összes alapvető és egyéb munkáltatói jogot,
b) a számvevő-igazgatóhelyettes és a számvevő osztályvezető-főtanácsos tekintetében az alapvető munkáltatói jogokat,
c) az Állami Számvevőszék alkalmazottja tekintetében az alapvető munkáltatói jog körébe tartozó jogok közül:
ca) az eskü kivételét,
cb) a nem vezető beosztású ellenőrzésvezető céljuttatásával kapcsolatos döntéseket,
cc) a vezetők és a számvevők összeférhetetlenségének megállapítása, az ÁSZtv. 26. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kivételével,
cd) az ÁSZtv. 16. § (2) bekezdésében foglaltak alapján tanácsadói, illetve főtanácsadói cím használatának engedélyezését és a vonatkozó pótlékjogosultság megállapítását,
ce) a vezetői kinevezést, és a vezetői kinevezés visszavonását,
cf) a külföldi kiküldetést,
cg) a felügyeleti vezető és az ellenőrzésvezető megbízását,
ch) a felügyeleti vezető és az ellenőrzésvezető személy részére megbízólevél kiadását,
ci) az alapilletménynek az ÁSZtv. 21.§ (11) bekezdésében említett emelését, illetve csökkentett mértékben történő megállapítását,
d) a konkrét ellenőrzések tekintetében az ellenőrzésvezető és a felügyeleti vezető egyidejű helyettesítéséről való döntési jogot.
(5) Az alelnök a (2)–(3) bekezdésben felsorolt munkáltatói jogköröket közvetlenül gyakorolja az alelnöki egyedi ügyek gazdája tekintetében.
(6) Az Erőforrás-gazdálkodási főigazgató a Számvevői Iroda dolgozói tekintetében gyakorolja – a (7) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – mindazokat a munkáltatói jogokat, amelyek a (4)–(5) bekezdés alapján nem tartozik az elnök vagy az alelnök jogkörébe. A vezetők a jelen szabályzat 2. mellékletében jelölt munkaköri és szervezeti alárendeltségükbe tartozók tekintetében az elnök által átruházott hatáskörben gyakorolják a (4) bekezdésben fel nem sorolt alapvető munkáltatói jogokat és az egyéb munkáltatói jog körébe tartozó jogokat, azzal, hogy a jutalmazás megállapításához elnöki egyetértés szükséges.
(7) Az ellenőrzést végző személyek tekintetében az egyéb munkáltatói jogkörök közül a rendes szabadság kiadását és helyettesítési megbízás adását az ellenőrzés vezetőjének egyetértését igazoló ellenjegyzése alapján a Számvevői iroda vezetője gyakorolja. Az ellenőrzés vezető szabadságát – a felügyeleti vezető előzetes véleményének megkérése után – az Erőforrás-gazdálkodási főigazgató engedélyezi. Az ellenőrzésvezető szabadságolásáról a Számvevői iroda vezetője tájékoztatja a felügyeleti vezetőt. A belső áthelyezéssel (átcsoportosítással) érintett dolgozók esetében, erre az időre a belső áthelyezés szerinti egység vezetője gyakorolja mindazokat az egyéb munkáltatói jogokat, amelyek a (4)–(5) bekezdés alapján nem tartozna az elnök vagy az alelnök jogkörébe.
(8) Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.
(9) Az Mt. 74. § (1) bekezdése szerinti – munkáltatói jogkört gyakorló személyre vonatkozó – közlést az Állami Számvevőszék alkalmazottja számára a jelen szabályzat vonatkozó rendelkezéseinek ismertetésével kell megadni, s egyben fel kell hívni a figyelmét arra, hogy az alkalmazottat érintő további munkaügyi szabályokat melyik belső szabályzat, illetve utasítás tartalmazza.
(10) A munkáltatói intézkedést az alkalmazottal írásban közölni kell és egyben meg kell írásban jelölni, hogy milyen határidővel, milyen jogorvoslati lehetőség áll a rendelkezésére.”
16. § Az SZMSZ 37. §-a a következő (3)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A jelen szabályzat 38. § (1) bekezdésében jelölt tárgykörön kívüli elnöki döntések meghozatalára az elnök vezetői értekezletet hívhat össze a (2) bekezdésben jelöltek szerint.
(4) A vezetői értekezletre, elnöki döntésre előkészített előterjesztést az értekezletre meghívottak jogosultak tenni. A vezetői értekezletről az elhangzottak lényegét, a meghozott döntéseket tartalmazó emlékeztető készül, melyet az elnök hagy jóvá. A vezetői értekezleten meghozott Elnöki Döntéseket naptári évenként az év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal, a hónap és a nap feltüntetésével kell jelölni. Az Elnöki Döntés jelölése: …/20.. (hó-római számmal, nap- arab számmal-) ED. sz. döntés.
(5) A döntés megalapozására az értekezletet megelőzően legalább kettő nappal, az elnöki titkársági és igazgatási feladatokat ellátó egységhez írásban megküldött előterjesztés szolgál. Az értekezleten helyben kiosztott előterjesztésre kizárólag az elnök adhat engedélyt.
(6) Az előterjesztés két fő részből áll:
a) az első rész tartalmazza: az előterjesztés címét, előadóját, a helyzetelemzést, a cél- és feladat-meghatározást, a feltételeket, a várható eredményt, a döntés szükségességének indokait, ennek jogszabályi alapjait, igazgatási, gazdasági és a további lényeges összefüggéseit, a döntéshez szükséges egyéb információkat;
b) a második rész tartalmazza a határozati javaslatokat, amelyek az előterjesztés első részének megállapításain alapulnak,
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személy, szervezet feltüntetése mellett a határozati javaslatnak tartalmaznia kell a végrehajtásra vonatkozó intézkedés kiadása, továbbá a végrehajtásról történő beszámolás végső határidejét;
bb) az előterjesztés elkészítéséért, a megfelelő előzetes egyeztetések elvégzéséért a napirendi pont előadója felelős; az előterjesztő gondoskodik az előzetes egyeztetések elvégzéséről.
(7) Az előterjesztés megalapozását (előkészítését) az Állami Számvevőszék hivatali szervezetén belül készített feljegyzések is segíthetik. A vezetői döntést igénylő ügyre vonatkozó feljegyzés elnöki jóváhagyása a vonatkozó előterjesztés feljegyzésben jóváhagyott szempontok szerinti előkészíthetőségét jelenti.
(8) Az előterjesztés formai és tartalmi feltételeinek is megfelelő feljegyzés alapján – indokolt esetben – az elnök jogosult haladéktalanul ez alapján is döntést hozni. Az így hozott döntést a következő Elnöki Vezetői Értekezleten ismertetni kell és a (4) bekezdésben jelölt módon folytatólagos sorszámmal kell ellátni. Az Elnöki Vezetői Értekezletek között hozott döntések itt jelölt ismertetésre történő előterjesztése az ügy gazdájának a feladata.”
17. § Az SZMSZ 38. § (9) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elnöki értekezlet tárgyalja:)
„d) az Állami Számvevőszék ellenőrzési tervét (tervjavaslatát),”
18. § Az SZMSZ 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egyes feladatok ellátására szakmai bizottság vagy munkacsoport hozható létre.
A szakmai bizottság vagy munkacsoport létrehozására vonatkozó vezetői döntésre az adott szakterület egységének vezetője tehet előterjesztést. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen a javasolt ellátandó feladatokat, vezetőjének, tagjainak megválasztási szempontjait, módszerét.”
19. § Az SZMSZ 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A peres és peren kívüli eljárásokban, valamint egyéb hatósági ügyekben a képviseletet a jogi feladatokat ellátó egységnél dolgozó jogtanácsos vagy jogi előadó látja el.”
20. § Az SZMSZ 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elnök és az alelnök az elnök által kialakított munkamegosztás szerint tartja a kapcsolatot különösen Magyarország államfőjével, az Országgyűlés Elnökével és alelnökeivel, a miniszterelnökkel és a Kormány tagjaival, a Kúria elnökével és a Legfőbb Ügyésszel, továbbá mindazon szervekkel, szervezetekkel, amelyekkel jogszabályi rendelkezések alapján alaptevékenysége ellátásához együttműködésre jogosult vagy kötelezett.”
21. § Az SZMSZ 44. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A nyilvánosság tájékoztatása, a közvélemény hírekkel való ellátása, valamint az elektronikus információszabadságról szóló törvényből adódó feladatok végrehajtása érdekében az Állami Számvevőszék internetes honlapot (www.asz.hu) működtet. Az Állami Számvevőszék jogszabályi rendelkezésen alapuló közzétételi kötelezettségeinek– amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik – a megjelölt honlapon való közzététellel kell eleget tenni. A honlap működtetéséről, a honlapon közzéteendő adatok köréről és a közzététel rendjéről külön irányítási eszköz rendelkezik.”
22. § Az SZMSZ 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Állami Számvevőszék nemzetközi együttműködéseinek erősítése, módszertanának folyamatos fejlesztése érdekében kapcsolatot tart különösen az INTOSAI, az EUROSAI, az EURORAI, az Európai Unió intézményeivel és egyéb szervezeteivel, a NATO Nemzetközi Számvevő Testületével, valamint a Visegrádi együttműködésben részt vevő országok érintett intézményeivel.”
23. § Az SZMSZ IV. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„IV. FEJEZET
AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK RENDJE
1. Cím
A feladatterv
51. § (1) Az Állami Számvevőszék éves feladatterve a vezetés-irányítás eszközeként a számvevőszéki tevékenység vitele és fejlesztése, az ellenőrzési munkát segítő „szakmai infrastruktúra” szempontjából kiemelt jelentőségű, valamint az egyéb, az ellenőrzési tervében nem szereplő feladatokat tartalmazza.
(2) A feladatterv összeállításáért a főtitkár, az elnöki igazgató, a gazdasági igazgató által szolgáltatott javaslatok felhasználásával az erőforrás-gazdálkodási főigazgató felelős, aki a jóváhagyott feladatterv megvalósulását figyelemmel kíséri, és arról beszámol az elnöknek.
(3) A feladattervet az elnök hagyja jóvá és gondoskodik annak végrehajtásáról, szükség esetén módosításáról.
2. Cím
Az Állami Számvevőszék ellenőrzési terve
52. § (1) Az ellenőrzések tematikájának, ütemezésének, szervezésének és realizálásának megtervezése az ellenőrzési tevékenység megalapozó eleme és előfeltétele az Állami Számvevőszék törvényekben meghatározott feladatai teljesítésének.
(2) Az Állami Számvevőszék – a feladatait meghatározó törvényi előírások alapján – az ellenőrzési feladatokat tartalmazó ellenőrzési tervét gördülő tervezéssel alakítja ki.
(3) Az ellenőrzési tervjavaslat elkészítéséért a tervezési igazgató felelős amelyhez az ellenőrizendő szervezettől adatokat kérhet be.
(4) Az ellenőrzési tervjavaslatba azok a szakmai döntés előkészítő anyag alapján elfogadott ellenőrzési témák kerülhetnek, amelyeknek kidolgozott ellenőrzési program tervezetét és címét az Elnök jóváhagyta.
(5) Az ellenőrzési tervjavaslat elnöki értekezleten való megtárgyalása után az ellenőrzési tervet az elnök hagyja jóvá és arról tájékoztatja az Országgyűlést.
(6) Az ellenőrzési terv végrehajtását az Elnöki Igazgatóság szervezeti koordinációs feladatokat ellátó egysége kíséri figyelemmel és folyamatosan tájékoztatja arról az elnököt.
53. § (1) A gördülő tervezés folyamatának működtetése, gondozása – az ellenőrzést támogató egységek közreműködésével – a tervezési igazgató irányítása mellett a stratégiai tervezési és alkalmazott módszertani feladatokat ellátó egység vezetőjének a feladata.
(2) A tervezés, illetve a számvevőszéki jelentés véglegezésének folyamatában az elnöki döntések előkészítésében részt vesznek az eseti vagy állandó jelleggel létrehozott munkaközösségek/grémiumok/. Az Elnök által felkért vezető tesz javaslatot a munkaközösség /grémium/ vezetőjére és tagjaira. A szakmai munkaközösségek/grémiumok/ vezetőjéről és tagságáról a javaslat alapján az elnök dönt.
(3) A gördülő tervezés folyamatát, eljárási rendjét, különösen – a témagyűjtési, bírálati, kiválasztási eljárást, a szakmai döntést előkészítő anyag tartalmát, készítését, az ellenőrzési programtervezet kidolgozását és jóváhagyási folyamatát – külön szabályozás határozza meg.
54. § (1) A stratégia, tervezési és alkalmazott módszertani feladatokat ellátó egység vezetője felelős azért, hogy az ellenőrzési témákat összegyűjtse és értékelésüket koordinálja.
(2) Az elnök által kijelölt ellenőrzési témajavaslatokat szakmai döntés előkészítő anyaggal kell megalapozni.
(3) Az erőforrás – gazdálkodási főigazgató megfelelő személy kijelölésével gondoskodik az elnök által jóváhagyott ellenőrzési témához kapcsolódó előtanulmány elkészítéséről, amelyről az elnököt írásban tájékoztatja.
(4) Az előtanulmányt készítő személy a munkáját a tervezési igazgató szakmai irányítása mellett végzi.
(5) Az előtanulmányban javaslatot kell tenni arra, hogy az ÁSZ indítson-e ellenőrzést az adott témakörben, és ha igen, akkor az milyen típusú ellenőrzés legyen és milyen fókuszkérdésekre összpontosítson.
(6) Az előtanulmányt szakmai munkaközösség/grémium/ vagy legalább két lektor véleményezi. A lektorokat az Elnök egyidejű tájékoztatása mellett a Tervezési igazgató kéri fel.
(7) A (6) bekezdés szerint elkészült vélemények birtokában a tervezési igazgató indokolással ellátott javaslatot tesz az Elnök részére, hogy az előtanulmány alapján készüljön-e ellenőrzési programtervezet vagy sem.
55. § (1) Az elnök dönt arról, hogy mely előtanulmányból készüljön ellenőrzési programtervezet, valamint – az erőforrás – gazdálkodási főigazgató előterjesztésére – arról, hogy ki felelős az ellenőrzési program tervezet elkészítéséért.
(2) Az ellenőrzési program tervezete tartalmazza egyebek mellett az ellenőrzés jogalapját, az ellenőrzés célját, fókuszkérdéseit továbbá az ellenőrzés technológiájának leírását, az erőforrás tervét, a kommunikációs tervet, javaslatot külső szakértő bevonására, a költségtervet, valamint a kontrollpontok tervét. Az ellenőrzési programok részletes tartalmi és formai követelményeit az adott ellenőrzési típusok módszertani útmutatói tartalmazzák.
(3) Az ellenőrzési program tervezetének elkészítéséhez a számvevői iroda egységei – a minőségbiztosítási feladatokat ellátó egység kivételével – segítséget adnak a tervezéshez szükséges adatok, vélemények, állásfoglalások megadásával.
(4) Az elkészült programtervezetet a minőségbiztosítási feladatokat ellátó egység felülvizsgálja és annak eredményéről nyilatkozatot ad ki.
(5) Az egységektől beérkezett véleményekre is figyelemmel a program készítéséért felelős személy véglegezi az ellenőrzési program tervezetét.
(6) Az átdolgozott programtervezetet az elnök által kijelölt szakmai munkaközösség/ grémium/zsűri/ értékeli és az elnöknek javaslatot tesz a programterv elfogadására, vagy átdolgozásra visszaküldésre. Az elnök szakmai munkaközösség/grémium/zsűri/ javaslata alapján hozott döntéséről a szakmai munkaközösség/grémium/zsűri/ vezetője tájékoztatja a programtervezet készítőjét.
(7) Amennyiben a szakmai munkaközösség/grémium/ elnöki döntésre alkalmasnak tartja a programtervezetet, úgy annak vezetője elnöki döntésre terjeszti elő.
(8) Az ellenőrzési program tervezetét és az ellenőrzés címét az elnök hagyja jóvá.
(9) A stratégia, tervezési és alkalmazott módszertani feladatokat ellátó egység vezetője a (8) bekezdésben foglalt elnöki döntésről tájékoztatja a program készítéséért felelős személyt, az erőforrás-gazdálkodási főigazgatót, elnöki igazgatót, a Megnevezett Felügyeleti Vezetőt és az egyéb érintett egységeket.
(10) A stratégiai, tervezési és alkalmazott módszertani feladatokat ellátó egység vezetője a tervezési igazgató irányításával, az elfogadott ellenőrzési címekre figyelemmel összeállítja az Állami Számvevőszék ellenőrzési tervjavaslatát, amelyet az erőforrás-gazdálkodási főigazgató terjeszt döntésre az elnök elé. Ugyanígy kell eljárni, ha az ellenőrzési program módosításának szükségessége felmerül.
Az ellenőrzés lefolytatása, a helyszíni ellenőrzés
56. § (1) Az ellenőrzést az elnök által jóváhagyott ellenőrzési program alapján kell lefolytatni.
(2) Az ellenőrzési feladatok végrehajtásához szükséges – kompetenciájában és mennyiségében megfelelő – erőforrás biztosítása az erőforrás-gazdálkodási főigazgató feladata.
(3) Az ellenőrzési folyamat módszertanát részletes szabályait külön elnöki intézkedés állapítja meg, amelyet ellenőrzési típusonként a szakmai szabályozás keretébe tartozó, elnök által jóváhagyott módszertani útmutatók egészítenek ki.
(4) Az ellenőrzés vezetőjének személyéről pályáztatást követően vagy ennek mellőzésével az elnök által megbízott szakmai munkaközösség/grémium/javaslata alapján, vagy ennek mellőzésével, az elnök dönt. Az ellenőrzésvezetői pályázat lebonyolításának részletes szabályait külön elnöki intézkedés rögzíti. A pályáztatás szakmai koordinálása a humánpolitikai feladatokat ellátó egység, a megszervezése és lebonyolítása a stratégiai, tervezési és alkalmazott módszertani feladatokat ellátó egység vezetőjének a feladata.
(5) Az ellenőrzésvezető írásban nyilatkozik az ellenőrzésnek az ellenőrzési programban foglaltak szerinti végrehajtásáról. Ezt követően az elnök kiadja az ellenőrzésvezető megbízólevelét.
(6) Az ellenőrzésvezető megbízásával egyidejűleg az elnök dönt az ellenőrzés felügyeleti vezetőjének személyéről is és kiadja a megbízólevelét. A felügyeleti vezető és az ellenőrzésvezető megbízólevelének előkészítéséről az erőforrás-gazdálkodási főigazgató gondoskodik.
(7) A helyszíni ellenőrzés megkezdéséhez és az ellenőrzés során – az ellenőrzési programban foglaltakhoz igazodóan – az ellenőrzésvezető kezdeményezésére
a) a jóváhagyott ellenőrzési program szerint az erőforrás-gazdálkodási főigazgató erőforrást biztosít,
b) a stratégiai, tervezési és alkalmazott módszertani feladatokat ellátó egység vezetője konzultációt és szakmai segítségnyújtást biztosít.
c) a felmerült jogi problémákkal kapcsolatban a jogi támogató feladatokat ellátó egység állásfoglalást ad.
(8) Az ellenőrzés előkészítéséről, illetve megkezdéséről az elnök vagy a jelentés kiadmányozására jogosult vezető tájékoztatja az ellenőrzés alá vont szerv vezetőjét, illetve megküldi az ellenőrzési programot.
(9) Ellenőrzést az erőforrás-gazdálkodási főigazgató által írásban kijelölt számvevő, vagy külső szakértő végezhet (a továbbiakban együtt: ellenőrzést végző személy). A számvevők felelősségére, jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket a szakértőre is alkalmazni kell. Az ellenőrzést végző külső szakértőnek írásban kell nyilatkoznia, hogy az ellenőrzést végzőkre vonatkozó, az ÁSZtv.-ben, valamint e szabályzatban foglalt jogokat és kötelezettségeket megismerte és magára nézve kötelezőnek tartja, különös tekintettel a titokkörökre vonatkozó szabályok betartására.
(10) Az ellenőrzési program végrehajtásának előkészítésével és a helyszíni ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok program szerinti végrehajtásának felügyelete az elnök által kijelölt felügyeleti vezető feladata.
(11) Az ellenőrzést végző személy részére a felügyeleti vezető által kiadmányozott megbízólevelet kell adni, amely tartalmazza az ellenőrzött szervezet megnevezését, az ellenőrzési feladatot és a megbízás időtartamát.
(12) Az ellenőrzést végző személy a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor köteles az ellenőrzött szerv vezetőjének, illetve megbízottjának megbízólevelét bemutatni és személyazonosságát igazolni.
(13) Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzési feladatait a jogszabályok, az ellenőrzési szakmai szabályok, módszerek és az etikai normák szerint végzi. Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzésre való felkészülésről, az ellenőrzésvezető iránymutatásával önmaga gondoskodik.
(14) Az ellenőrzés alá vont szervektől a dokumentált adatbekérés a felügyeleti vezető útján történik. Az ellenőrzésvezető az ellenőrzött szerv vezetőjétől „teljességi nyilatkozatot” kér az átadott dokumentumok teljeskörűségéről. Amennyiben az ellenőrzés alá vont szervezet az ellenőrzésvezető által megjelölt határidőre a kért dokumentumokat nem bocsájtja rendelkezésre teljes körűen, úgy az ellenőrzésvezető feljegyzése alapján a felügyeleti vezető – a jogi támogató feladatokat ellátó egység bevonásával – az ellenőrzött szervezet vezetőjét hiánypótlásra szólítja fel, jelezve az elmulasztás jogkövetkezményeit.
(15) Amennyiben a (14) bekezdés alapján tett intézkedések nem vezetnek az ellenőrzés tovább folytatását biztosító eredményre, úgy az ellenőrzésvezető a jogi támogatói feladatokat ellátó egységhez fordul a további szükséges intézkedések megtétele érdekében.
(16) Amennyiben az adatszolgáltatás hiánya miatt, illetve más előre nem látható akadály felmerülése esetében (ideértve a jelentéstervezet észrevételezésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltét is) az ellenőrzési programban megadott határidők nem tarthatók, úgy a felügyeleti vezető feljegyzést készít és javaslatot tesz az elnöknek az ellenőrzés határidejének módosítására – az erőforrások átcsoportosításának az erőforrás-gazdálkodási főigazgatóval egyeztetett javaslatával együtt – az ellenőrzés felfüggesztésére vagy törlésére, illetve egyéb intézkedés megtételére.
(17) Az ellenőrzést végző személy köteles ellenőrzési megállapításait írásba foglalni és azt az ellenőrzési programban meghatározott időben és módon az ellenőrzés vezetőjének rendelkezésére bocsátani. Az ellenőrzés vezetőjének meg kell győződnie, hogy az ellenőrzést végző személy a (13) bekezdésben foglaltak szerint járt-e el.
(18) Amennyiben az ellenőrzést végző személy bűncselekmény gyanúját észleli, közbeszerzési szabálytalanságot, vagy egyéb személyes felelősséget megalapozó szabálytalanságot tár fel, úgy az ezt megalapozó megállapításokat tartalmazó feljegyzést (jegyzőkönyvet, dokumentumokat) az ellenőrzésvezető útján a felügyeleti vezető egyidejű értesítése mellett haladéktalanul megküld a jogi támogatói feladatokat ellátó egység részére. Amennyiben az ellenőrzést végző személy az ÁSZtv. 31. § (1) bekezdésében meghatározott esetet tár fel, úgy az SZMSZ 62/A. §-a szerint kell eljárnia.
(19) Amennyiben az ellenőrzés során személyes felelősség felvetése válik szükségessé, úgy a személyes (jogi felelősség) felvetése esetén irányadó (62. §) szabályok szerint kell eljárni.
(20) Az ellenőrzést végző személynek az adatbetekintés, adatkezelés, titoktartás során az ÁSZtv. 27. §-a alapján kell eljárnia.
(21) Az ÁSZtv. 28. § (4) bekezdése szerint az Állami Számvevőszék és az ellenőrzött szervezet között a kapcsolat – erre irányuló megállapodás esetén – elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum alkalmazásával is lebonyolítható.
Eljárás az ellenőrzéssel kapcsolatos összeférhetetlenség esetén
57. § (1) A felügyeleti vezető, ellenőrzésvezető és számvevő nem végezhet ellenőrzést annál a szervezetnél, amelynél a megelőző évben ellenőrzés lefolytatásában részt vett.
(2) Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzés felügyeleti vezetőjének – az ellenőrzés vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett – köteles bejelenteni, ha vele szemben az ÁSZtv 26. §-ában rögzített összeférhetetlenségi ok áll fenn. Összeférhetetlenségi okot bárki bejelenthet. Az összeférhetetlenség kérdésében – az ellenőrzés végrehajtásáért felelős felügyeleti vezető javaslatára – az elnök dönt.
5. Cím
A jelentéskészítés rendje
A számvevőszéki jelentés elkészítése
58. § (1) Az ellenőrzés megállapításait, következtetéseit – javaslatok nélkül – írásban elkészített szakmai anyagba kell foglalni, amelyet az ellenőrzés vezetője végez el.
(2) Az ellenőrzésvezető az írásba foglalt szakmai anyagának elkészítéséhez – az ellenőrzött szervezethez történő megküldés előtt – további belső egyeztetéseket végezhet a hivatali egységekkel.
(3) A belső egyeztetés eredménye alapján az ellenőrzésvezető az írásba foglalt szakmai anyagot-szükség esetén átdolgozza.
(4) A számvevőszéki jelentés tervezetét – írásba foglalt szakmai anyagot – javaslatok nélkül a felügyeleti vezető észrevételezésre megküldi az ellenőrzött szervezet vezetőjének vagy az általa megbízott személynek.
(5) Az egyeztetés ideje alatt az ellenőrzésvezető elvégzi az ellenőrzésben részt vevő beosztott számvevők munkájának, teljesítményének értékelését.
(6) Az ellenőrzött szervnek az írásba foglalt szakmai anyag tervezetére adott észrevételeit az ellenőrzésvezető értékeli, feldolgozza a fennmaradt vitás kérdéseket a jelentéstervezetben megjeleníti.
(7) Az ellenőrzésvezető javaslatait is figyelembe véve a felügyeleti vezető az intézkedést igénylő megállapítások alapján elkészíti a számvevőszéki jelentéstervezet javaslatait és a figyelemfelhívó levelek tervezeteit.
(8) A megállapításokat tartalmazó számvevőszéki jelentéstervezetet és a felügyeleti vezető által elkészített javaslattervezetet együtt kell elküldeni a belső egyeztetésben érintetteknek.
(9) A javaslat-tervezeteket az elemzői feladatokat ellátó egység felülvizsgálja, értékeli, majd a szükséges átdolgozást követően nyilatkozatot bocsájt ki a megfelelőségről.
(10) Az átdolgozott számvevőszéki jelentéstervezetet a minőségbiztosítási feladatokat ellátó egység felülvizsgálja.
(11) A minőségbiztosítási feladatokat ellátó egység véleménye alapján átdolgozott jelentés tervezetét a jogi támogatói feladatokat ellátó egység véleményezi.
(12) A (7)–(11) bekezdésben foglalt feladatok végrehajtását követően
a) a minőségbiztosítási feladatokat ellátó egység vezetője az átdolgozott számvevőszéki jelentés tervezetét nyilatkozattal látja el,
b) a szervezeti kommunikációs feladatokat ellátó egység vezetője véleményezi az előzetes kommunikációs tervét és a jelentés kommunikációs prezentációját,
c) az elvi módszertani feladatokat ellátó egység vezetője a módszertani megfelelőség szempontjából véleményezi a számvevőszéki jelentés tervezetét az elnöki értekezletre,
d) a Megnevezett Felügyeleti Vezető nyilatkozatot ad ki az intézkedést igénylő megállapítások és javaslatok megfelelőségéről.
(13) A szervezeti koordinációs feladatok ellátásáért felelős egység vezetője ellenőrzi, hogy csatolásra kerültek-e az elnöki értekezlet lebonyolításának rendjét tartalmazó elnöki intézkedésben rögzített, a jelentéstervezet Elnöki értekezleten történő tárgyalásához szükséges dokumentumok.
(14) A számvevőszéki jelentés tervezetét, a javaslatokat az elnöki értekezlet tárgyalja meg. A számvevőszéki jelentés elnöki értekezlet elé terjesztésének és dokumentálásának részletes szabályait az elnöki értekezlet lebonyolításának rendjét, szabályait megállapító elnöki intézkedés tartalmazza.
(15) Az ellenőrzésvezető strukturált javaslatot terjeszthet az elnöki értekezlet elé az ellenőrzéssel nem érintett területek ellenőrzésére, utóellenőrzésre, előtanulmányra.
(16) Az elnöki értekezleten a számvevőszéki jelentéstervezet és javaslatok megtárgyalását követően az elnök dönt arról, hogy szükséges-e változtatni a számvevőszéki jelentés és a javaslatok tervezetén. A szükséges változtatásokat az ellenőrzésvezető átvezeti a számvevőszéki jelentés tervezetén és javaslatain. Az elnöki értekezleten a jelentés tervezetének megváltoztatásáról hozott döntések megfelelő végrehajtását a minőségbiztosítási feladatokat ellátó egység vizsgálja meg és a vizsgálat eredményéről nyilatkozatot bocsájt ki.
(17) Az elnöki értekezleten a számvevőszéki jelentéstervezet javaslatainak, szükséges változtatásainak átvezetését az elemzői feladatokat ellátó egység vizsgálja meg, valamint áttekinti azok utóellenőrzési lehetőségeit. A felülvizsgálat eredményéről megfelelőségi nyilatkozatot bocsát ki.
(18) Az elnöki értekezleten elfogadott javaslatok jogi megfelelőségének vizsgálatát a jogi támogatói feladatokat ellátó egység végzi el. Szükség esetén egyeztetés folytatható az elemző és a minőségbiztosítási feladatokat ellátó egységgel. A szervezeti kommunikációs feladatokat ellátó egység szövegszerű javaslatot tesz a módosított sajtó összefoglalóhoz.
(19) A felügyeleti vezető a számvevőszéki jelentés tervezetét és a javaslatokat kiadmányozási rend szerint – 15 napos határidő kitűzésével – észrevételezésre megküldi az ellenőrzött szerv vezetőjének.
(20) Az ellenőrzésvezető az ellenőrzött szerv vezetőjének elfogadott észrevételeit átvezeti, valamint az el nem fogadott észrevételeket indokolással szerepelteti a számvevőszéki jelentés tervezetében. Az ellenőrzésvezető véleményének figyelembevételével a felügyeleti vezető a kiadmányozási rend szerint írásban tájékoztatja az ellenőrzött szerv vezetőjét az elfogadott, és indoklással az el nem fogadott észrevételekről.
(21) A számvevőszéki jelentés tervezetének elnöki aláírását megelőzően
a) a minőségbiztosítási feladatokat ellátó egység elvégzi a jelentés tervezetének végbiztosítását, tanúsítványt állít ki, ezzel egyidőben véleményezi a számvevőszéki jelentéstervezetekhez készített prezentációt,
b) a jogi támogatói feladatokat ellátó egység nyilatkozatot bocsájt ki a javaslatok és a figyelemfelhívó levél jogi megfelelőségéről,
c) az elemzői feladatokat ellátó egység – amennyiben az észrevétel a javaslatokat is érintette – nyilatkozatot ad ki azok végleges állapotáról, valamint az utóellenőrzés indokoltságáról,
d) a szervezeti kommunikációs feladatokat ellátó egység nyilatkozatot ad a prezentáció és a sajtónyilatkozat megfelelőségéről,
e) a felügyeleti vezető gondoskodik a figyelemfelhívó levél véglegezéséről.
(22) Az ellenőrzésvezető munkáját a felügyeleti vezető, a felügyeleti vezető munkáját az elnök értékeli.
(23) A számvevőszéki jelentést és a figyelemfelhívó levelet az elnök (alelnök) kiadmányozza. Kiadmányozást megelőzően az Elnök
a) a jelentés-tervezetet szakmai zsűrizésre bocsáthatja, továbbá, az ellenőrzött szervezet vezetőjének saját hatáskörében történő intézkedés megtételére a még nem nyilvános jelentés tervezetet megküldheti; a saját hatáskörben tett intézkedések a jelentéstervezet megállapításait nem befolyásolják,
b) a jelentés – tervezet ismételt elnöki értekezleten való tárgyalását rendelheti el, az e paragrafusban szabályozott kapcsolódó egyeztetésekkel együtt.
(24) A figyelemfelhívó levélre adott válasz (intézkedés) kezelése az Megnevezett Felügyeleti Vezető feladata az ügyrendben meghatározott szabályok szerint. A figyelemfelhívó levelek valamint az azokra beérkezett válaszok nyilvántartását, továbbá az ellenőrzött szerv által megtett intézkedéseket az Megnevezett Felügyeleti Vezető figyelemmel kíséri
(25) Az azonos tartalmú ellenőrzési programok alapján, nagyszámban készült egyedi számvevőszéki jelentéstervezetek, soron kívül elrendelt ellenőrzések, valamint a költségvetési, zárszámadási ellenőrzések keretében készült számvevőszéki jelentés-tervezetek esetében az e paragrafusban meghatározott belső egyeztetésektől a felügyeleti vezetőnek a helyszíni ellenőrzések befejezését követően tett javaslatára el lehet térni, amelyet a minőségbiztosítási egység vezetőjének véleményére figyelemmel az elnök hagy jóvá.
A számvevőszéki jelentés hasznosítása, realizálása, nyomon követése
59. § (1) Az Állami Számvevőszék jelentése az ÁSZtv. 32. § (3) bekezdése alapján nyilvános, azt az Állami Számvevőszék internetes honlapján (www.asz.hu) közzé kell tenni.
(2) A kiadmányozott számvevőszéki jelentést – a kiadmányozó által aláírt kísérőlevéllel – minden esetben meg kell küldeni a kommunikációs és intézményi kapcsolatokért felelős egység által kezelt, állandó címzettek jegyzékében szereplő érintett személyeknek.
(3) Az ellenőrzött szervezetek által készített és az Állami Számvevőszékhez eljuttatott intézkedési tervek elfogadásáról az érintett jelentés felügyeleti vezetője véleményének kikérése után a megállapítások ügyében Megnevezett Felügyeleti Vezető javaslata alapján a jelentést kiadmányozó vezető dönt.
(4) Amennyiben az ellenőrzött szervezet az ÁSZtv. 33. § (1) bekezdése szerinti intézkedési tervkészítési kötelezettségét nem, vagy nem megfelelően teljesíti, az ÁSZtv. 33. § (2)–(8) bekezdése alapján folytatott eljárást a jelen szabályzat 62.§-ban jelöltek szerint kell végrehajtani.
(5) Az ellenőrzések eredményeit és hatásait az érintett terület felügyeleti vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri, és gondoskodik annak tervezésben való hasznosulásáról. A számvevőszéki jelentésekben megfogalmazott javaslatok realizálására vonatkozó információkat az Állami Számvevőszék internetes honlapján nyilvánosságra kell hozni.
(6) A számvevőszéki jelentésekben megfogalmazott javaslatok realizálására vonatkozó információkat az Állami Számvevőszék internetes honlapján nyilvánosságra kell hozni.
6. Cím
A jelentések minőségbiztosítása és az ellenőrzés tapasztalatainak hasznosulása, realizálása
Minőségbiztosítás
60. § Minőségbiztosítás az ellenőrzési munka teljes folyamatára vonatkozó ellenőrzés-szakmai felügyelet. A minőségbiztosítási eljárás részletes szabályait külön elnöki intézkedés állapítja meg.
A realizálás
61. § Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységével összefüggésben, illetve megállapításai alapján az ellenőrzött (ellenőrizhető) szervezettel, illetve a felelős személyekkel szemben az illetékes hatóságnál, vagy más szervnél eljárást, intézkedést kezdeményez, illetve kezdeményezhet.
Eljárás személyes (jogi) felelősség felvetése esetén
62. § (1) Amennyiben az 56. § (18) bekezdésében foglalt eljárás után a számvevőszéki ellenőrzés tervezése, illetve lefolytatása során az ellenőrzött (ellenőrizhető) szervezet vezetőjével, alkalmazottjával vagy más, az ellenőrzéssel érintett személlyel szemben személyes (büntetőjogi, polgári jogi vagy munkajogi) jogi felelősség (a továbbiakban együtt: felelősség) felvetése látszik indokoltnak, az ellenőrzést végző személy a jogi támogatási feladatokat ellátó egység állásfoglalására figyelemmel haladéktalanul írásban elkészíti a személyes felelősséget megalapozó megállapításokat tartalmazó összegzést, csatolva az azt alátámasztó dokumentumokat.
(2) Az ellenőrzést végző személy az ÁSZtv. 30. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az elkészített összegzést megküldi a felelőssé tett személynek.
(3) A felelőssé tett személy írásbeli magyarázata esetén a válasz megadása előtt az ellenőrzést végző személy (a szükséges dokumentációk megküldésével) kikéri – az ellenőrzés vezető útján – a jogi támogatási feladatokat ellátó egység véleményét, amely soron kívül alakítja ki álláspontját.
(4) Az ellenőrzést végző személy írásban nyilatkozik – a jogi állásfoglalásra is figyelemmel – a felelőssé tett személy írásbeli magyarázatának elfogadásáról vagy elutasításáról, amelyet az ÁSZtv. 30. § (2) bekezdésében megadott határidőn belül megküld a felelőssé tett személynek.
(5) Amennyiben az ellenőrzést végző személy a felelőssé tett személy írásbeli magyarázatát elutasítja, úgy az ügy valamennyi iratát (összegzés, magyarázat, válasz) további intézkedésre megküldi a jogi támogatói feladatokat ellátó egység részére.
(6) Amennyiben bűncselekmény gyanúja merült fel, úgy az ellenőrzést végző személy a jogi támogatói feladatokat ellátó egység állásfoglalására is figyelemmel elkészíti az ügyre vonatkozó, a bűncselekmény gyanúját megalapozó megállapításokat tartalmazó összegzést, csatolva az azt alátámasztó dokumentumokat.
(7) Az ellenőrzést végző személy – az ellenőrzésvezető és a felügyeleti vezető egyidejű tájékoztatása mellett – a (6) bekezdés szerint elkészített összegzést és a csatolt dokumentumokat megküldi az illetékes hatóságnak és a jogi támogatói feladatokat ellátó egységnek.
Eljárás egyéb intézkedés kezdeményezése esetén
(2) Ha az ellenőrzés vezetője a kezdeményezést indokoltnak tartja, a felügyeleti vezető egyidejű értesítése mellett haladéktalanul gondoskodik – amennyiben lehetséges – az intézkedés, eljárás alapjául szolgáló tényállás leírását, a jogsértő magatartás (tevékenység vagy mulasztás) megjelölését tartalmazó jegyzőkönyv felvételéről. A felvett jegyzőkönyvet, illetve az eljárás, intézkedés indokoltságát alátámasztó egyéb dokumentumokat mellékelve az eljárás, intézkedés kezdeményezésének indokoltságáról állásfoglalást kér a jogi támogatói feladatokat ellátó egységtől.
(3) A jogi támogatói feladatokat ellátó egység által kiadott állásfoglalás ismeretében az illetékes felügyeleti vezető – az ÁSZtv. 31. §-a (1) bekezdés d) pontjában meghatározott biztosítási intézkedés elrendelésének kezdeményezése kivételével – előkészíti az eljárást, intézkedést kezdeményező iratokat, amelyeket az erőforrás-gazdálkodási főigazgató egyidejű értesítésével döntés és kiadmányozás céljából az elnök elé terjeszt.
(4) Az ÁSZtv. 31. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott biztosítási intézkedés elrendelésének kezdeményezése tekintetében – a felügyeleti vezető által megküldött dokumentumok alapján – az iratok előkészítése a jogi támogatói feladatokat ellátó egység feladata. A kezdeményező iratot az azt megalapozó dokumentumokkal együtt a jogi támogatói feladatokat ellátó egység az erőforrás-gazdálkodási főigazgató útján, a felügyeleti vezető egyidejű értesítése mellett terjeszti döntés és kiadmányozás céljából az elnök elé.
(5) Az elnök kiadmányozza az ÁSZtv. 31. §-ában és 33. § (6) bekezdésében meghatározott iratokat és dönt sajtóközlemény megjelentetésének szükségességéről.
Eljárás az intézkedési kötelezettség megszegése esetén
62/B. § (1) Amennyiben az ellenőrzött szervezet vezetője nem küldi meg határidőben az intézkedési tervet vagy ismételten nem elfogadható intézkedési tervet küld, a felügyeleti vezető erről tájékoztatja az elnököt.
(2) Az elnök póthatáridő tűzésével felszólíthatja az ellenőrzött szervezet vezetőjét az intézkedési terv vagy a megfelelő intézkedési terv megküldésére.
(3) Amennyiben az ellenőrzött szervezet vezetője továbbra sem tesz eleget a felszólító levélben foglalt kötelezettségének, a felügyeleti vezető erről tájékoztatja az elnököt az ÁSZtv. 33. § (3) bekezdése szerinti intézkedések elrendelése céljából.”
24. § Az SZMSZ
a) 1. melléklete helyébe az 1. melléklet,
b) 2. melléklete helyébe a 2. melléklet,
c) 1. függeléke helyébe a 3. melléklet
lép.
25. § (2) Az SZMSZ
a) 2. § (2) és (5) bekezdésében az „Alaptevékenysége” szövegrész helyébe a „Tevékenysége”,
b) 2. § (6) bekezdésében az „alaptevékenysége” szövegrész helyébe a „tevékenysége”,
c) 31. § (2) bekezdésében, 38. § (3) bekezdés g) pontjában, 38. § (6)–(7) bekezdésében, 38. § (10) bekezdésében a „jogi és szervezeti koordinációs” szövegrész helyébe a „szervezeti koordinációs”
szöveg lép.
(3) Hatályát veszti az SZMSZ
c) 2. § (4) bekezdésében, 3. §-át megelőző címben, 3. § (5) bekezdésében, 5. § (1)–(2), 5. § (4) bekezdésében, 6. § (2) bekezdés a)–f) pontjában, 6. § (3)–(4) bekezdésében, 7. § (1), 7. § (3)–(4) bekezdésében, 7. § (5) bekezdés nyitó szövegében, 7. § (5) bekezdés c) és e) pontjában, 7. § (7) bekezdés g) pontjában, 7. § (8) bekezdésében, 8. § (2)–(3) bekezdésében, 9. § (1)–(4) bekezdésében, 9. § (5) bekezdés nyitó szövegében, 9. § (5) bekezdés a)–b) pontjában, 11. § (3) bekezdés c) pontjában, 19. § (2) bekezdés a) pontjában, 25. § (2)–(5) bekezdésében, 25. § (9) bekezdésében, 25. § (16) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 31. § (6) bekezdés a)-b) és d) pontjában, 32. § (6) bekezdésében, 34. § (4) bekezdésében, 35. § (5) bekezdésében, 35. § (12) bekezdés b)–c), 35. § (15) bekezdésében, 35. § (18)–(19) bekezdésében, 35. § (22) bekezdésében, 38. § (3) bekezdés f)–g) pontjában, 38. § (4) bekezdés c)–e), h)–i) pontjában, 38. § (5)–(7) bekezdés, 38. § (9) bekezdés h) pontjában, 38. § (10) bekezdésében, 39. § (2)–(3) bekezdésében, 42. § (2)–(3) bekezdésében, (5) bekezdésében, 43. § (2)–(3) bekezdésében, 43. § (5)–(6) bekezdésében, 43. § (8) bekezdésében, 44. § (3)–(4) bekezdésében, 45. § (2)–(3) bekezdésében, 46. § (2)–(4) bekezdésében, 47. § (2)–(3) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében, 49. § (5) bekezdésében, 50. § (2) bekezdésében a „funkcionális” szövegrész,
e) 12.§-a és az azt megelőző cím,
h) 42. § (3) bekezdésében az „– ÁSZKUT közreműködésével – ” szövegrész.
Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések
26. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit 2012. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni. Ez az utasítás a közzétételét követő 15. napon hatályát veszti.
(2) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg elrendelem az SZMSZ – módosításokkal történő – egységes szerkezetbe foglalását, és az új egységes szerkezetbe foglalt SZMSZ közzétételét az SZMSZ vonatkozó rendelkezései szerint az Állami Számvevőszék internetes honlapján.
(3) Hatályát veszti
a) a 18/2001. számú Elnöki utasítás a vezetők, számvevők és köztisztviselők vagyonnyilatkozat-kötelezettségéről,
b) a 4/2005. számú Elnöki utasítás az ÁSZ 2006. évi szakmai tervezési köriratáról,
c) a 8/2006. számú Elnöki utasítás az ÁSZ 2007. évi szakmai tervezési köriratáról,
d) az 5/2007. számú Elnöki utasítás az ÁSZ 2008. évi szakmai tervezési köriratáról,
e) a 8/2008. számú Elnöki utasítás az ÁSZ 2009. évi szakmai tervezési köriratáról, a 4/2009. számú Elnöki utasítás az ÁSZ 2010. évi szakmai tervezési köriratáról,
f) a 3/2010. számú Elnöki utasítás az ÁSZ 2011. évi szakmai tervezési köriratáról, a 6/2007. számú Elnöki utasítás az alapilletmények egyes munkakörök szerinti eltérítéséről,
g) az 1/2008. számú Elnöki utasítás az alapilletmények egyes munkakörök szerinti eltérítéséről szóló 6/2007. számú Elnöki utasítás módosításáról,
h) a 4/2008. számú Elnöki utasítás az ÁSZ IBSZ kiadásáról szóló 13/2004. számú Elnöki utasítás hatályon kívül helyezéséről,
i) az Állami Számvevőszék elnökének 1/2011. számú intézkedése az október 23-i jutalmazásról szóló 19/2008. számú Főtitkári utasítás hatályon kívül helyezéséről,
j) a 30/2004. számú Főtitkári utasítás az idegennyelv-tanulás rendjéről és támogatásáról,
k) a 35/2004. számú Főtitkári utasítás az idegennyelv-tudási pótlékról,
l) a 6/2006. számú Főtitkári utasítás a számvevők éves továbbképzési tervhez kapcsolódó oktatói tevékenységéről szóló 34/2004. számú Főtitkári utasítás módosításáról,
m) a 16/2006. számú Főtitkári utasítás a főtitkári értekezlet előkészítésével és működésével kapcsolatos eljárás rendjéről,
n) a 20/2006. számú Főtitkári utasítás a főtitkári értekezlet előkészítésével és működésével kapcsolatos eljárás rendjéről szóló 16/2006. számú Főtitkári utasítás módosításáról,
o) a 17/2010. számú Főtitkári utasítás a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési törvényjavaslatáról szóló ÁSZ vélemény elkészítésével kapcsolatos feladatokról,
p) a 16/2011. számú Főtitkári utasítás a számvevők éves továbbképzési tervhez kapcsolódó oktatói tevékenységéről szóló 1/2008. számú Főtitkári utasítás hatályon kívül helyezéséről és
q) az 1/2011. számú Főtitkári körlevél a dolgozói mobiltelefon használatának feltételeiről szóló 1/2007. számú Főtitkári körlevél hatályon kívül helyezéséről.
(4) A hatályban maradó irányítási eszközök rendelkezései továbbra is alkalmazandóak azzal, hogy
a) az irányítási eszközökben szereplő egységek és a vezetői megnevezések helyett az új feladat és hatáskörmegosztás szerint illetékes egységet, illetve vezetőt kell érteni;
b) az új szervezeti rendre, valamint az új feladat- és hatáskörmegosztásra tekintettel az egyes irányítási eszközök szabályozási környezetének felülvizsgálatáról, felelősségi köréről, az egyes irányítási eszközök felülvizsgálatának határidejéről, a hatályban maradó és új irányítási eszközök közötti esetleges ellentmondás, értelmezési nehézség vagy összeütközés esetén alkalmazandó eljárásrendről az elnök külön átmeneti intézkedésben rendelkezik.
1. melléklet a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasításhoz
Az Állami Számvevőszék fővárosi telephelyeinek és a Számvevő Iroda ellenőrzési irodáinak (központi, fővárosi, megyei ellenőrzési irodák) címjegyzéke
Az Állami Számvevőszék fővárosi telephelyei:
1097 Budapest, Lónyay u. 44.
1095 Budapest, Soroksári út 3/A.
1052 Budapest, Bécsi u. 5. III. em.
1054 Budapest, Garibaldi u. 6.
A Számvevő Iroda ellenőrzési irodái
Az Állami Számvevőszék fővárosi telephelyeinek és a Számvevő Iroda ellenőrzési irodáinak (központi, fővárosi, megyei ellenőrzési irodák) címjegyzéke
Az Állami Számvevőszék fővárosi telephelyei:
1097 Budapest, Lónyay u. 44.
1095 Budapest, Soroksári út 3/A.
1052 Budapest, Bécsi u. 5. III. em.
1054 Budapest, Garibaldi u. 6.
A Számvevő Iroda ellenőrzési irodái
|
Baranya Megyei Ellenőrzési Iroda |
7623 Pécs, József A. u. 10. |
|
Bács-Kiskun Megyei Ellenőrzési Iroda |
6000 Kecskemét, Deák F. tér 3. |
|
Békés Megyei Ellenőrzési Iroda |
5600 Békéscsaba, József A. u. 2–4/B |
|
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ellenőrzési Iroda |
3525 Miskolc, Városház tér 1/C |
|
Csongrád Megyei Ellenőrzési Iroda |
6741 Szeged, Rákóczi tér 1. |
|
Fejér Megyei Ellenőrzési Iroda |
8000 Székesfehérvár, Piac tér 14. |
|
Győr-Moson-Sopron Megyei Ellenőrzési Iroda |
9021 Győr, Árpád út 32. |
|
Hajdú-Bihar Megyei Ellenőrzési Iroda |
4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 1/B |
|
Heves Megyei Ellenőrzési Iroda |
3300 Eger, Kossuth L. u. 9. |
|
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ellenőrzési Iroda |
5000 Szolnok, Kossuth L. u. 2. |
|
Komárom-Esztergom Megyei Ellenőrzési Iroda |
2800 Tatabánya, Fő tér 4. |
|
Nógrád Megyei Ellenőrzési Iroda |
3100 Salgótarján, Rákóczi u. 36. |
|
Somogy Megyei Ellenőrzési Iroda |
7400 Kaposvár, Fő u. 37–39. B/III. em. |
|
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ellenőrzési Iroda |
4400 Nyíregyháza, Egyház u. 15. |
|
Tolna Megyei Ellenőrzési Iroda |
7100 Szekszárd, Szent István tér 11–13. |
|
Vas Megyei Ellenőrzési Iroda |
9700 Szombathely, Hollán E. u. 1. I. em. |
|
Veszprém Megyei Ellenőrzési Iroda |
8200 Veszprém, Megyeház tér 1. |
|
Zala Megyei Ellenőrzési Iroda |
8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10. |
”
2. melléklet a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasításhoz
Az Állami Számvevőszék szervezeti felépítése, és szervezetirányítási rendje
”
3. melléklet a 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasításhoz
Az Állami Számvevőszék munkaköri rendje
Funkcionális |
ÁSZtv. hatálya alá tartozók |
Ktv. hatálya alá tartozók |
Mt. hatálya alá tartozók |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
Besorolás |
Vezetői kinevezés |
Munkaköri megnevezések |
Ktv. besorolás |
Munkaköri megnevezések |
Iskolai |
Munkaköri megnevezések |
|
VEZETŐK |
|||||||
Vezetők |
számvevő vezető főtanácsos |
főtitkár |
főtitkár |
|
|
|
|
számvevő vezető főtanácsos |
számvevő főigazgató |
erőforrás-gazdálkodási főigazgató |
|||||
felügyeleti vezető |
|||||||
számvevő vezető főtanácsos |
számvevő igazgató |
jogi megfelelőségi elemző vezető |
|||||
elnöki igazgató |
|||||||
|
|||||||
felügyeleti vezető |
|||||||
gazdasági igazgató |
|||||||
szakmai felügyeleti igazgató |
|||||||
számvevő vezető főtanácsos |
számvevő igazgató- |
|
|||||
szervezeti koordinációs feladatokat ellátó funkcionális egység vezetője |
|||||||
minőségirányítási és elvi módszertani feladatokat ellátó funkcionális egység vezetője |
|||||||
felügyeleti vezető |
|||||||
gazdasági igazgatóhelyettes |
|||||||
szakmai felügyeleti igazgatóhelyettes |
|||||||
számvevő főtanácsos |
számvevő osztályvezető főtanácsos |
felügyeleti vezető, |
|||||
elkülönült funkcionális egység vezetője |
|||||||
NEM VEZETŐK |
|||||||
Ellenőr- |
számvevő vezető főtanácsos |
|
számvevő vezető főtanácsos |
|
|
|
|
számvevő főtanácsos |
számvevő főtanácsos |
||||||
számvevő tanácsos |
számvevő tanácsos |
||||||
számvevő |
számvevő |
||||||
számvevő gyakornok |
számvevő gyakornok |
||||||
számvevő asszisztens |
|||||||
Ellenőrzést támogatók, szervezet- |
számvevő vezető főtanácsos / |
|
belső ellenőr |
I. besorolású köztisztviselő |
nemzetközi asszisztens |
|
|
II. besorolású köztisztviselő |
titkársági asszisztens |
||||||
III. ügykezelő |
titkárnő |
||||||
Célfeladatot ellátók |
számvevő |
|
projekt koordinátor |
I. besorolású köztisztviselő |
antikorrupciós szakértő |
|
|
II. besorolású köztisztviselő |
telefonos operátor |
||||||
Szervezet- |
|
|
|
|
|
fizikai alkalmazott |
kézbesítő |
”
1
Az utasítás a 26. § (1) bekezdése alapján hatályát vesztette 2012. január 14. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás