73/2011. (VI. 30.) HM utasítás
a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Titokvédelmi és Ügyviteli Szabályzata kiadásáról szóló 11/1996. (HK 7.) HM utasítás módosításáról1
2011.07.01.
1. § A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Titokvédelmi és Ügyviteli Szabályzata kiadásáról szóló 11/1996. (HK 7.) HM utasítás mellékletét képező Magyar Honvédség Titokvédelmi Szabályzata (a továbbiakban: szabályzat) 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
a) a minősített adat létrehozásával és kezelésével kapcsolatos alapvető rendelkezéseket;
b) a minősítési eljárás és a nemzeti minősített adat felülvizsgálatának rendjét;
c) a minősített adat védelmének általános szabályait;
d) a minősített adat védelmét ellátó szervek és személyek feladatait;
e) az ügyvitel külön szabályait, illetve az ügyvitel ellenőrzésének szabályait.”
2. § A szabályzat 2. pont első és második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A TSZ hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe, közvetlen, illetve fenntartói irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetekre, a Magyar Honvédség katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt: szervezetek; a szervezetek összefoglaló rövidítése: MH), valamint ezek állományába tartozó személyekre bel- és külföldön egyaránt.
A Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatal (a továbbiakban: MK KFH) és a Magyar Köztársaság Katonai Biztonsági Hivatal (a továbbiakban: MK KBH) főigazgatói – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Nbtv.) kapott felhatalmazás alapján – a nemzetbiztonsági vonatkozású titokvédelmi és ügyviteli tevékenységet, valamint a speciális rendeltetésű adathordozók készítését és kezelését a TSZ-ben meghatározottaktól eltérően, annak iránymutatásait figyelembe véve, külön is szabályozhatják.” 3. § A szabályzat 3. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A TSZ alkalmazása szempontjából:)
„a) Minősített adat: a minősítéssel védhető közérdekek körébe tartozó, a minősítési jelölést a Mavtv.-ben, valamint a Mavtv. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott formai követelményeknek megfelelően tartalmazó olyan adat, amelyről – a megjelenési formájától függetlenül – a minősítő a minősítési eljárás során megállapította, hogy az érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele a minősítéssel védhető közérdekek közül bármelyiket közvetlenül sérti vagy veszélyezteti (a továbbiakban együtt: károsítja), és tartalmára tekintettel annak nyilvánosságát és megismerhetőségét a minősítés keretében korlátozza.” 4. § A szabályzat 7. pont harmadik és negyedik bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A magasabb beosztásra felkészítő tanfolyamon az érintett állomány részére a minősített adat védelmének és kezelésének szabályait – a várható beosztásnak megfelelően – oktatni kell.
A minősített adatot felhasználó ügyintézők a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok és a TSZ ismeretét aláírásukkal ellátott titoktartási nyilatkozatban (1. számú minta) igazolják.”
5. § (1) A szabályzat 8. pont második és harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Fenti hatáskört átruházott jogkörében a biztonsági vezető látja el, aki utasítási joggal gyakorolja az őt kinevező parancsnok (vezető) minősített adat védelmére vonatkozó jogosítványait. Biztonsági vezető a HM-ben a honvédelmi miniszter által kijelölt vezető, az MH más szervezeteinél a parancsnok (vezető) közvetlen alárendeltségében lévő vezető lehet.
A HM Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: HM SZMSZ) kijelölt, az MH információvédelmének szakirányítását végző állami vezető – az MK KFH és az MK KBH nemzetbiztonsági vonatkozású titokvédelmi és a minősített iratkezelési tevékenységének kivételével – látja el az információvédelemre vonatkozó jogszabályokban, valamint a TSZ-ben meghatározott feladatok MH szintű szakirányítását.”
(2) A szabályzat 8. pontja a következő negyedik bekezdéssel egészül ki:
„A szervezetek minősített adatai védelmének felügyeletét a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (a továbbiakban: NBF) az MH információvédelmének szakirányítását végző állami vezető bevonásával látja el. Az NBF a hatósági felügyelet gyakorlása során jogosult bármely minősített adatot kezelő szerv vezetőjének minősített adatvédelmi, titokvédelmi tevékenységét ellenőrizni.”
6. § A szabályzat 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. A katonai szervezeteknél (egyéb szervezeteknél) szakmailag az objektumvédelemért a titokvédelmi főtiszt, vagy a hadműveleti biztosító (fő-)tiszt, illetve az erre kijelölt személy, a minősített adatot tartalmazó iratok, adathordozók (a továbbiakban: minősített iratok) védelméért az ügyviteli szerv vezetője, az elektronikus információvédelmi eljárásokért a számítástechnikai titokvédelmi felelős, vagy rendszerbiztonsági felügyelő felel.”
7. § (1) A szabályzat 10. pont első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ügyviteli szerv élén a vezető áll, aki felelős a nyílt és minősített iratok ügyviteli szervnél történő előírások szerinti kezeléséért, továbbá az ügyintézőknél és ügykezelőknél levő minősített iratok TSZ előírásai szerinti kezelésének, tárolásának ellenőrzéséért. Feladata az alárendelt (irányítása alá tartozó) ügyviteli szerv(ek) beosztottjainak, valamint a szervezethez tartozó ügyintézők, ügykezelők kiképzése, minősített iratkezelési feladataik végrehajtásának ellenőrzése, továbbá minden – a minősített iratok védelmével, az iratkezeléssel összefüggő – tevékenység, amelyet a szervezet parancsnoka (vezetője) a feladatkörébe utal.”
(2) A szabályzat 10. pont harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Titkosügy-kezelőnek az nevezhető ki, aki a kezelt adat minősítési szintjének megfelelő szintű személyi biztonsági tanúsítvánnyal és felhasználói engedéllyel rendelkezik, aláírta a titoktartási nyilatkozatot, legalább középfokú végzettséggel rendelkezik, a meghatározott követelmények szerint a minősített adatvédelemre vonatkozó jogszabályokból és jelen szabályzatból a kijelölt vizsgabizottság előtt sikeres vizsgát tett és a továbbképzésben folyamatosan részt vesz. Az eredményes vizsga letételéről az érintett igazolást kap. A felkészítés és a vizsgáztatás az MH információvédelmének szakirányítását végző állami vezető intézkedése alapján történik.”
8. § A szabályzat 14. pont első és második bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Ezen szabályzatban a külön meghatározott biztonsági területek és a különleges technikai eszközök álláskörleteinek megnevezése a továbbiakban védett körlet. A „Szigorúan titkos!” minősítésű adat feldolgozására kijelölt helyiségek, az információvédelmi, a kiemelt biztonsági kategóriába sorolt híradó, vagy informatikai központ, valamint az ügyviteli szervek helyiségei, megnevezése a továbbiakban zárt körlet.
Minősített adat ideiglenes feldolgozása idejére a szervezet parancsnoka (vezetője) ideiglenes zárt körletet is kijelölhet. Ebben az esetben biztosítási tervet kell készíteni.”
9. § A szabályzat a következő 15/A. ponttal egészül ki:
„15/A. Amennyiben az adott különleges technika tárolására jogszabály mást nem határoz meg a védett körlet kialakítására, ezen szabályzat előírásait kell alkalmazni.”
10. § A szabályzat 18. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A védett körletbe való belépés és az onnan való távozás szabályainak betartására EÁP-szolgálatot kell vezényelni:)
„b) EÁP-szolgálatba a szolgálati tevékenység során megismerhető adat minősítési szintjének megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező személyek vezényelhetők. A szolgálati idejüket a parancsnokok (vezetők) helyileg szabályozzák.”
11. § A szabályzat 19. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az EÁP-szolgálat rendelkezzen:)
„e) az ideiglenes belépésre jogosultak névjegyzékével;”
12. § A szabályzat 28–29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. Titoktartási nyilatkozatot kell kitölteniük a szervezetek állományába nem tartozó azon személyeknek, akik az engedélyezett tevékenységük során „B” kategóriás szervezettel kapcsolatos minősített adatok birtokába juthatnak. A titoktartási nyilatkozat kitöltéséért, aláíratásáért, nyilvántartásáért és tárolásáért a 9. pont alapján kijelölt személy a felelős.
29. A titoktartási nyilatkozatokat a védett körleten belüli feladat végzésére jogosító engedély lejárta után 15 évig kell tárolni a szervezetnél, ezt követően a megismert minősített adat érvényességi idejének figyelembevételével további őrzésre át kell adni a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárának (a továbbiakban: HM HIM KI).”
13. § A szabályzat 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. Az „A” kategóriába tartozó szervezetek állományába beosztani, illetve az ilyen szervezetek objektumaiba bármilyen feladat végzésébe bevonni csak a külön intézkedésben előírt szintű – kockázatmentes értékelést kapott – nemzetbiztonsági ellenőrzéssel rendelkező személyeket szabad.”
14. § A szabályzat 45. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. A szervezetek objektumaiba, azok védett körleteibe – az „A” kategóriába tartozó objektumok kivételével – belépési engedély nélkül beléphet: a honvédelmi miniszter, a parlamenti államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok, a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, a kabinetfőnök, valamint az MK KBH főigazgatója.”
15. § A szabályzat 46. pont második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Olyan objektumoknál, ahol a kiadott belépési engedéllyel ellátott személyek beléptetése aktívkártyával történik, az aktívkártyák igénylésének és kiadásának rendjét az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv vezetője szabályozza. A HM elhelyezésére szolgáló objektumokkal kapcsolatos szabályozást – a honvédelmi miniszter felhatalmazása alapján – az MH információvédelmének szakirányítását végző állami vezetővel egyetértésben az objektumparancsnokok szabályozzák. Az aktívkártya (a vendégkártya kivételével) csak az adott személy részére kiadott belépési engedéllyel együtt érvényes.”
16. § A szabályzat 56. pont második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szervezetek számára biztosított jelszámokat az MH információvédelmének szakirányítását végző állami vezető intézkedésben határozza meg. A szervezetek parancsnokai (vezetői) a jelszámokat hatáskörükben, annak figyelembevételével osszák el, hogy elöljárói szintenként legyen olyan jelszám, amely belépésre jogosít az alárendeltjeik valamennyi objektumába, illetve védett körleteibe, a többi jelszám pedig csak egy-egy adott objektumba vagy védett körletbe biztosítson belépést. Az alárendeltek részére kiadott jelszámokat tartalmazó összesített kimutatást a következő évi belépési engedély igényekkel együtt az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM-szervnek kell felterjeszteni (megküldeni).”
17. § A szabályzat 57. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. Az 1/Z, az 1-es, a 2/Z, a 2-es, a 4-es jelszámok feltüntetése és a belépési engedélyek kiadása az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM szerv hatáskörébe tartozik. Ezen belépési engedélyeket (a fényképes jelszámos belépési engedélyek kivételével) a „HVK Híradó, Informatikai és Információvédelmi Csoportfőnökség” feliratú, szám nélküli, kisméretű körbélyegzőjével kell lebélyegezni és az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM-szerv vezetője által kijelölt személy aláírásával kell ellátni.”
18. § A szabályzat 66. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„66. A szervezetek védett körleteibe ideiglenes belépés engedélyezésére jogosult
a) a HM szervei esetében a parlamenti államtitkár, az alárendeltségnek megfelelően a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkárok, a kabinetfőnök, valamint az MH információvédelmének szakmai felügyeletét ellátó HM-szerv vezetője;
b) az MH katonai szervezetei esetében a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, valamint az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM-szerv vezetője;
c) az MH ÖHP alárendeltségébe tartozó szervezetek esetében a b) alpontban meghatározottak, valamint az MH ÖHP parancsnoka és helyettesei;
d) a Honvéd Vezérkar főnöke és az MH ÖHP parancsnoka az engedélyezési jogkörét esetileg, írásban kikülönített katonai szervezet vezetőjére átruházhatja.”
19. § A szabályzat 69. pont első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A HM szervei, és a Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek, a Katonai Főügyészség az 1/Z, az 1-es, a 4-es jelszámos belépésiengedély- és engedélyűrlap-igényüket az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM-szerv vezetőjének minden év október hó 1-jéig küldik meg.”
20. § A szabályzat 70. pont ötödik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az I jelzés engedélyezése a közigazgatási államtitkár, az 1/Z és az 1 jelszámok engedélyezése a Honvéd Vezérkar főnöke és az MH információvédelmének szakirányítását végző állami vezető, a 2/Z és a 2 jelszámok engedélyezése az MH ÖHP parancsnoka hatáskörébe tartozik.”
21. § A szabályzat 72. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. Az MH szerveivel együttműködő minisztériumok, valamint más központi államigazgatási szervek állománya részére a jelszámos állandó belépési engedély a közigazgatási államtitkár, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke, illetve helyettese által jóváhagyott névjegyzék alapján és az általuk engedélyezett személyeknek adható ki.”
22. § A szabályzat 73. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. Az állandó belépési engedélyek a tárgyévet megelőző év december 15-étől a tárgyévet követő év január 15-ig érvényesek. Az érvényüket vesztett 1/Z, 1-es, és 4-es jelszámmal ellátott belépési engedélyeket minden év január 30-ig az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM-szerv vezetőjének vissza kell küldeni, a többi jelszámos belépési engedélyt saját hatáskörben kell megsemmisíteni.”
23. § A szabályzat 112. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„112. A minősített adatok rejtjelezésére csak a nemzeti rejtjeltevékenység országos szintű felügyeletére feljogosított szakhatóság által engedélyezett, az MH-nál rendszeresített, illetve kiadott rejtjelező eszközt szabad alkalmazni.”
24. § A szabályzat 131. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyedi és sürgős esetekben – menetrendtől eltérő – külön futárjárat, esetenként kijelölt futárjárat és kézbesítő indítható, még pedig:)
„a) külön futárjáratot az MH Támogató Dandár parancsnoka, a honvédelmi miniszter, a parlamenti államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok, a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, a törzsigazgató, a HVK Vezérkari Iroda irodavezetője, a HM tervezési és koordinációs főosztályvezetője, a HM jogi főosztályvezetője, a HVK híradó, informatikai és információvédelmi csoportfőnöke, a HVK hadműveleti csoportfőnöke, a HM nemzetközi együttműködési és fegyverzet-ellenőrzési hivatalvezető és az MK KFH főigazgató intézkedésére (utasítására) indíthat;”
25. § A szabályzat 142. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„142. A számítástechnikai berendezések, eljárások adat- és titokvédelmének általános követelményeit a HM információbiztonság politikája, részletes szabályait az MH Informatikai Szabályzata tartalmazza.”
26. § A szabályzat 147. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„147. Azokon a felhasználói helyeken, ahol minősített adat elektronikus feldolgozása is folyik – és a minősített adatot kivehető elektronikus adathordozón is meg kívánják őrizni – a minősített adat felírása előtt az adathordozót az ügyviteli szervnél nyilvántartásba kell vetetni. Az adathordozót el kell látni kísérőlappal (6. számú minta), amelyen az adat rögzítését követően fel kell tüntetni az adathordozó azonosító adatait, a minősítési szintjét, érvényességi idejét, a minősítője nevét és beosztását, valamint a minősítési javaslatot. Amennyiben lehetséges az adathordozó külső címkéjén a fejrész mellett fel kell tüntetni a minősítési jelölést. Amennyiben az elektronikus adathordozó kis mérete nem teszi lehetővé a nyilvántartási és minősítési jelölések adathordozón történő közvetlen rögzítését, úgy azt el kell látni egy, az adathordozóhoz megfelelően hozzárögzített – a nyilvántartási és minősítési jelöléseket tartalmazó, biztonságosan lezárt – kiegészítő címkével.”
27. § A szabályzat 148. pont második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A számítástechnikai eljárás (nyomtatás) során keletkezett minősített adatot, rontott lapot a legrövidebb időn belül (aláírás ellenében) az ügyviteli szervnek kell leadni megsemmisítésre.”
28. § A szabályzat 157. pont első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A számítógépes adathordozó minősített adatállományába csak az tekinthet be, akit erre a felhasználói engedély kiadására jogosult feljogosít. A jogosult személyekről a számítástechnikai titokvédelmi felelős folyamatosan aktualizált nyilvántartást vezet, melyet a biztonsági vezető köteles rendszeresen ellenőrizni.”
29. § A szabályzat 161. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„161. A számítógépes adatállomány megsemmisítésének tekinthető az adathordozó oly módszerek alkalmazásával történő törlése, amellyel a későbbiek során teljességgel kizárható a rajta tárolt adat helyreállításának lehetősége (a továbbiakban: megfelelő eljárással történő törlése), illetve az adathordozó fizikai elroncsolása (felhasználásra alkalmatlanná tétele).”
30. § A szabályzat II. fejezet I) címe helyébe a következő cím lép:
„I) A MINŐSÍTETT ADAT KÉSZÍTÉSE, KEZELÉSE”
31. § (1) A szabályzat 186. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(„Szigorúan titkos!” adat minősítésére jogosultak a szervezet állományába tartozók közül:)
„a) a HM parlamenti államtitkára, közigazgatási államtitkára, kabinetfőnöke, helyettes államtitkárai, főosztályvezetői és helyettesei, valamint a velük azonos jogállású vezetők és helyetteseik, a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe, fenntartói irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek vezetői – a HM Tábori Lelkészi Szolgálat vezetőjének kivételével –, a bécsi és brüsszeli katonai képviseletek vezetői, valamint az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM-szerv vezetője javaslata alapján a minősített adatok felülvizsgálatába bevont szakértő;”
(2) A szabályzat 186. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(„Szigorúan titkos!” adat minősítésére jogosultak a szervezet állományába tartozók közül:)
„c) a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, valamint a HM Vezérkari Iroda vezetője és a HVK törzsigazgató, az MH-szintű fegyvernemi és szolgálatiág-főnökök, az MH KRF vezetője és a rejtjelfelügyeletek vezetői, a középszintű vezető szerv parancsnoka.”
32. § (1) A szabályzat 189. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(„Titkos!”, „Bizalmas!”, „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adat minősítésére jogosultak a 186. pontban „Szigorúan titkos!” adat minősítésére felhatalmazottak, továbbá a szervezet állományába tartozók közül:)
„b) a középszintű vezető szerv kiadmányozási joggal rendelkező parancsnokhelyettesei, főnökei, osztályvezetői, valamint a velük azonos jogállású vezetők, a „Szigorúan titkos!” adat minősítésére nem jogosult önálló állománytáblával rendelkező katonai szervezetek parancsnokai, valamint kiadmányozási joggal rendelkező parancsnokhelyettesek;”
(2) A szabályzat 189. pont a következő c) alponttal egészül ki:
(„Titkos!”, „Bizalmas!”, „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adat minősítésére jogosultak a 186. pontban „Szigorúan titkos!” adat minősítésére felhatalmazottak, továbbá a szervezet állományába tartozók közül:)
„c) az MH Központi Ügyelet ügyeletes váltásparancsnokai, a hadműveleti központok parancsnokai és az országos illetékességű készenléti szolgálatok váltásparancsnokai a szolgálat ellátás idejére.”
33. § A szabályzat 190–193. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„190. A szervezet állományába tartozó személy az SZMSZ-ben, továbbá a munkaköri leírásban rögzítetett feladat- és hatáskörébe tartozó minősített adathoz – a Mavtv.-ben meghatározott kivételekkel – kizárólag érvényes és a felhasználni kívánt adat minősítési szintjének megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal, titoktartási nyilatkozattal, a felhasználói engedélyben meghatározott rendelkezési jogosultságokkal férhet hozzá. A szignálásra jogosult parancsnok (vezető) felelőssége az, hogy csak olyan felhasználó részére engedélyezze írásban a minősített adat felhasználását, aki ezen feltételeknek megfelel. A személyi biztonsági tanúsítvány kiadásához az érintettnek az adat minősítési szintjének megfelelő szintű nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása szükséges. A minősített adat felhasználásához szükséges személyi biztonsági tanúsítvány nem adható ki, illetve a már kiadott tanúsítványt vissza kell vonni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapján készített szakvélemény kockázati tényezőt tartalmaz. A személyi biztonsági tanúsítvány a szakvélemény kiállításától számított 5 évig érvényes.
A minősített adatot kezelő szervnél a nemzeti minősített adatot felhasználó részére a biztonsági vezető adja ki a nemzeti minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítványt (5. számú minta). A személyi biztonsági okmányok nyilvántartásában (fő nyilvántartó könyvi gyűjtőív) a tanúsítványok kezelését és tárolását a biztonsági vezető végzi. Nagyszámú minősített adatot felhasználó szervezeteknél a tanúsítványok kezelését és tárolását a biztonsági vezető által írásban kijelölt személy vagy szerv is végezheti.
A nemzeti minősített adatra vonatkozó biztonsági tanúsítványt vissza kell vonni, ha a felhasználó szolgálati viszonya, munkaviszonya, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya a szervezetnél megszűnik, vagy ha feladata ellátásához nemzeti minősített adat felhasználása a továbbiakban nem szükséges.
A nemzeti minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány visszavonása esetén a biztonsági vezető intézkedik a személyi biztonsági tanúsítvány selejtezéséről.
191. A szervezet parancsnoka (vezetője), a biztonsági vezető, valamint a 186–189. pontban meghatározott minősítésre jogosult felhasználói engedély nélkül jogosult a feladat- és hatáskörébe tartozó minősített adatra vonatkozó, a Mavtv. 18. §-ában meghatározott rendelkezési jogosultságok gyakorlására. A minősített adatot kezelő szerv parancsnoka (vezetője) a helyi titokvédelmi szabályzatban/biztonsági szabályzatban határozza meg azokat a vezetői beosztásokat, amelyeket betöltő személyek felhasználói engedély kiadására jogosultak. Részükre a felhasználói engedélyt (2. számú minta) a minősített adatot kezelő szervezet parancsnoka (vezetője) adja ki.
A felhasználói engedélyek kiadására jogosult személyek – a minősítésre jogosultak, valamint a második bekezdés szerinti vezetők – felhasználói engedély kiadására a biztonsági vezető koordinálása mellett jogosultak.
A biztonsági vezető felelőssége, hogy a felhasználók felhasználói engedéllyel és az általuk aláírt titoktartási nyilatkozattal rendelkezzenek.
A felhasználói engedély kiadása előtt a minősítő, vagy felhasználói engedély kiadására jogosult vezető köteles meggyőződni arról, hogy a felhasználó rendelkezik-e a megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal.
A felhasználói engedély kiadását, valamint a felkészítést követően a felhasználó a 7. pontban meghatározott titoktartási nyilatkozatot köteles aláírni, majd a felhasználói engedély kiadására jogosult vezető a felhasználói engedélyt, valamint a titoktartási nyilatkozatot a biztonsági vezető részére kezelés céljából átadja.
A minősített adat felhasználására való jogosultság a felhasználói engedély visszavonásával szűnik meg.
A felhasználói engedélyt a kiadásra jogosult visszavonja, ha a felhasználó
a) szolgálati viszonya, munkaviszonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya megszűnik,
b) a feladat ellátásához a továbbiakban minősített adat felhasználása nem szükséges,
c) személyi biztonsági tanúsítványa visszavonásra kerül, vagy érvényessége lejárt.
A biztonsági vezető felelős azért, hogy a szervezetnél tárolt felhasználói engedélyek és titoktartási nyilatkozatok, az ügyintézőnek a szervezettel fennálló állományviszonya megszűnését követően, a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal bűncselekményre a Büntető Törvénykönyvben meghatározott büntetési tétel felső határának megfelelő ideig megőrzésre kerüljön, majd csak ezt követően semmisíthető meg.
192. A szervezet állományába nem tartozó közreműködő személynek, a minősített adat felhasználásához szükséges felhasználói engedélyt, a minősített adatot kezelő szervezet vezetője adja ki.
A felhasználói engedély megadása előtt a minősített adatot kezelő szerv köteles ellenőrizni, hogy a közreműködőnél megteremtették-e a minősített adat védelméhez előírt feltételeket.
A felhasználói engedély nem adható ki, ha a közreműködő nem felel meg a személyi biztonsági feltételeknek.
A közreműködő kizárólag a minősített adatot kezelő szervnél férhet hozzá a minősített adathoz, ha a minősített adatot kezelő szerv az ellenőrzése során megállapítja, hogy a közreműködőnél hiányoznak
a) a fizikai biztonságra,
b) az adminisztratív biztonságra vagy
c) az elektronikus biztonságra
A minősített adatot kezelő szervezet vezetője közreműködő személy vagy gazdálkodószervezet bevonását kizárólag az MH információvédelmének szakmai irányításáért felelős HM-szerv vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett kezdeményezheti, mely alól az MK KFH és az MK KBH kivételt képeznek.
A felügyeleti ellenőrzést végrehajtó személy csak a meglévő felhasználói engedélye alapján kiállított, a kirendelő parancsnok (vezető) által jóváhagyott felhatalmazás (nyílt parancs, ellenőrzési terv, megbízólevél) alapján jogosult az általa ellenőrzött munkaterülettel kapcsolatos minősített adatokat felhasználni. Az engedélyben a kirendelő parancsnok (vezető) határozza meg az ellenőrző személy minősített adattal kapcsolatos rendelkezési jogosultságait. Az engedély nem terjedhet ki az MK KFH és az MK KBH nemzetbiztonsági vonatkozású adathordozóira.
Az államháztartási belső ellenőrzést végző személy az elrendelésre jogosult vezető által kiadott megbízólevélben meghatározott, jóváhagyott ellenőrzési program alapján az ellenőrzés tárgykörében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 121/B. § (8)–(9) bekezdéseiben, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (Ber.) 13. § b) pontjában meghatározottak alapján az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységeknél az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó, minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba, az elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni, indokolt esetben az eredeti dokumentumokat másolat hátrahagyása mellett – átvételi elismervény ellenében – átvenni jogosult. 193. Azon személyekről, akik minősítésre jogosultak, továbbá felhasználói engedéllyel rendelkeznek a biztonsági vezető naprakész hozzáférési listát köteles vezetni.”
34. § A szabályzat 195-196. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„195. „Szigorúan titkos!” minősítési szintű adat tárolása csak kizárólag biztonságos zárszerkezettel (kombinációs zár) ellátott biztonsági tárolóban történhet.
196. „Titkos!”, „Bizalmas!” minősítési szintű adat tárolása biztonsági tárolóban történhet.”
35. § A szabályzat 198–199. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„198. A minősített adatok tárolására, őrzésére szolgáló helyiségek és lemezszekrények kulcsainak használatát és őrzését a szervezet helyi titokvédelmi szabályzatában/biztonsági szabályzatában kell szabályozni.
199. A minősítő saját készítésű, valamint a jogelőd szervezet minősítője által minősített adatokat rendszeresen, de legalább 5 évenként köteles felülvizsgálni.
A felülvizsgálat eredményeként a minősítő, illetve jogutódja a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adat
a) minősítését fenntartja, ha annak minősítési feltételei továbbra is fennállnak,
b) minősítési szintjét csökkenti, illetve a minősítés érvényességi idejét módosítja, ha a minősítés feltételeiben változás történt,
c) minősítését megszünteti, ha minősítésének feltételei a továbbiakban nem állnak fenn.
A felülvizsgálat eredményét a minősítő az irat irattári példányán, vagy a kísérőlapon a minősítési javaslat után rögzítse. A változást a minősített irat nyilvántartására szolgáló eszközön és a papíralapú irat első lapján (oldalán) át kell vezetni.”
36. § A szabályzat 201. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„201. A minősítésben bekövetkezett változásról minden érintett minősített adatot kezelő szervezetet, melynek a minősített adatot megküldték – beleértve a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltárat és a HM HIM KI-t is – írásban értesíteni kell.”
37. § A szabályzat 203. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„203. A nemzeti minősített adatot külföldi szervnek vagy személynek átadni az MH információvédelmének szakirányítását végző állami vezető írásos engedélyével lehet, az MK KFH és az MK KBH nemzetbiztonsági adathordozói kivételével.”
38. § A szabályzat 207. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„207. Az MH titokvédelmi rendszerének megalapozásával és fejlesztésével összefüggő feladatok tervezését és irányítását az MH információvédelmének szakirányítását végző állami vezető látja el.”
39. § A szabályzat 219. pont b)–d) alpontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szervezetek titokvédelmi helyzetét a komplex ellenőrzések alkalmával az alábbi szempontok alapján kell értékelni:)
„b) a helyi titokvédelmi szabályzat, biztonsági szabályzat kidolgozottsága, színvonala;
c) a fizikai biztonsági rendszerek üzemképessége, az üzemeltetési szabályok betartása;
d) a felhasználói engedélyek és titoktartási nyilatkozatok helyzete;”
40. § A szabályzat 243–245. pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
„243. Minősített iratot az készíthet, aki hatályos és törvényes felhatalmazással, valamint az adat rögzítésére alkalmas adathordozóval rendelkezik. A minősített iratok kötelező alaki kellékeit az 1., 2. számú mellékletek tartalmazzák. Amennyiben a minősített adat készítése során a kötelező záradék, valamint a készítő szervezet megnevezése, az iktatószám, a példányszám, a különleges kezelési utasítások, az egyes példányok címzettje, a tárgy, a mellékletek, a kiadmányozás dátuma, a kiadmányozó aláírása feltüntetésére nincs lehetőség, akkor azokat külön kísérőlapba kell foglalni. 244. A minősítéssel védhető közérdekű adatot, ha a minősítés feltételei fennállnak, minősíteni kell.
245. A minősítési jelölést – az adathordozó jellegétől, terjedelmétől, megjelenési formájától függően – úgy kell feltüntetni, hogy könnyen felismerhető legyen. A minősítési szinttel egy időben a minősítés érvényességi idejét, a minősítő nevét, rendfokozatát és beosztását az adathordozó első lapján és ha van ilyen, annak borítóján is fel kell tüntetni. A minősítési szintet a több lapból álló papír alapanyagú adathordozó minden egyes oldalán, annak felső és alsó részén középen fel kell tüntetni.”
41. § A szabályzat 247–253. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„247. Ha a minősítési jelölés feltüntetésére az adathordozón annak sajátos jellege miatt nincs mód, a minősítést – a 245. pontban előírtak feltüntetésével – külön kísérőlapon kell elvégezni. Ezen kívül a külön irat tartalmazza az adathordozó azonosításra szolgáló megnevezését, az irat fejrészét, nyilvántartási számát, tárgyát, példánysorszámát és a minősítési javaslatot.
248. A minősített adatot tartalmazó fogalmazványok és tisztázatok készítése során biztosítani kell azok titokvédelmét.
249. A minősítő (kiadmányozó) határozza meg, hogy az irat hány példányban készüljön – annak figyelembevételével, hogy eredeti irattári példányt kell képezni –, és az egyes példányokat kinek kell megküldeni. A készítő szervezetnél a minősítő által meghatározott példányszámon felül a minősítő engedélye nélkül további példányt, valamint leírást, másolatot, kivonatot készíteni nem lehet.
250. Az adat minősítését az az ügyintéző köteles kezdeményezi, akinél a feladata ellátása során a minősítési feltételeknek megfelelő adat keletkezik.
251. A minősítendő adat minősítéséhez az ügyintézőnek kezdeményező indokolással ellátott minősítési javaslatot kell készíteni. A minősítési javaslatot a minősítésre jogosulthoz kell felterjeszteni a minősítésre kerülő irattal egy időben. A javaslatnak tartalmaznia kell a minősítéssel védhető valamely közérdekre történő hivatkozást, a javasolt minősítési szintet és a minősítés érvényességi idejét. A minősítési javaslat indokolásának tartalmaznia kell azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a minősítést szükségessé teszik.
252. A minősítési javaslatot az irat eredeti irattári példányán a kötelező záradék után, vagy az utolsó lap hátoldalán kell feltüntetni – ha erre nincs mód, akkor a 247. pontban meghatározott kísérőlapon kell feltüntetni –, és azt az ügyintézőnek alá kell írni. A minősítő a minősítési döntését a kezdeményező aláírását követően záradékban rögzíti, majd dátummal, saját kezű vagy elektronikus aláírásával hitelesíti. Ha az ügyintéző és a minősítő személye azonos, a javaslat helyett azzal azonos tartalmú „döntést a minősítésről” kell feltüntetni, melyet a minősítő dátummal, saját kezű vagy elektronikus aláírásával hitelesít.
Nem kell új minősítési eljárást lefolytatni, ha a készített adatba saját vagy más minősítő által korábban készített minősített adatot is belefoglalnak, és ennek során további, saját minősítést igénylő adat nem keletkezik. Ebben az esetben a korábban készített minősített adat minősítési jelölését meg kell ismételni, kivéve, ha azt a megismételni kívánt adat minősítője megtiltotta. A minősítési jelölés megismétlése esetén biztosítani kell a különböző forrásból származó eredeti minősített adatok azonosíthatóságát és elkülöníthetőségét. Ha a megismételt minősítésű jelölésű adat mellett további, saját minősítést igénylő adat is keletkezik, akkor arra az adatra a minősítési eljárást le kell folytatni.
Minősített szolgálati könyvek és főnökségi kiadványok nyomdai kézirataira a kiadmányozó által jóváhagyott minősítést kell írni; ezekhez a kéziratokhoz az ügyintézőnek új minősítési javaslatot készíteni nem kell.
253. A minősítésre javasolt iratot a keletkezés pillanatától a minősítési szintjének megfelelő szabályok szerint kell kezelni.
A minősítésre jogosultnak a minősítésre vonatkozó döntését a felterjesztéstől számított 30 napon belül kell meghoznia, ha ezen időn belül az irat minősítésére nem kerül sor, az iratot a nyílt köziratokra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.”
42. § A szabályzat 260. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„260. Az ügyintéző a nagyméretű fogalmazványon a munka megkezdése előtt feltünteti a javasolt minősítési szintet és a 251. pont előírásai szerint a minősítési javaslatot. Ezt követően gondoskodjon a leírónaplóban történő nyilvántartásba vételéről és a minősítési javaslatnak megfelelő kezeléséről és tárolásáról. Több változat esetén a fogalmazványon minden egyes esetben a leírónapló új sorszámát kell feltüntetni.”
43. § A szabályzat 262. pont első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az érkezett minősített irat sokszorosítása, fordítása, másolása, illetve abból kivonat készítése csak a minősített adatot kezelő szervezet parancsnoka (vezetője) engedélyével – kivéve, ha a minősítő másként rendelkezett – történhet.”
44. § A szabályzat 272. pont első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A minősítést tartalmazó jelölésen kívül a titok fontosságára, vagy a titok védelme szempontjából fontos egyéb körülményre figyelemmel az iraton – értelemszerűen annak csomagolásán – az alábbi különleges kezelési utasítások tüntethetők fel: „Kizárólag s. k. felbontásra!”, „S. k. felbontásra!”, „Más szervnek nem adható át!”, „Nem másolható!”, „Kivonat nem készíthető!”, „Elolvasás után visszaküldendő!”, „Zárt borítékban tárolandó!”, valamint más, a minősített adat sajátosságától függő különleges kezelési utasítás. A minősítő által meghatározott különleges kezelési utasításoktól eltérni nem lehet.”
45. § A szabályzat 282. pont első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha a minősített küldemény burkolata sérült vagy a felbontás jelei megállapíthatók, akkor az átvevő az átadó jelenlétében a küldeményt bontsa fel, ellenőrizze a tartalmát, és az eseményről két példányban készítsen jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvet mindketten írják alá, amelynek egyik példányát az átadónak át kell adni. Az átadót útbaindító parancsnok (vezető) intézkedik a sérülés körülményeinek tisztázásáról.”
46. § A szabályzat 285. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„285. A küldemények bontásakor meg kell győződni arról, hogy az irat minden lapja és a melléklete megvan-e. A hiányosan érkezett irat esetén a hiány okát tisztázni kell a feladóval; ha ez rövid úton nem tisztázható, két példányban jegyzőkönyvet kell felvenni és soron kívül be kell mutatni a szervezet parancsnokának (vezetőjének) vagy a címzettnek. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni az irat kiadványozójának, illetve a küldő szervezet parancsnokának (vezetőjének).”
47. § A szabályzat 286. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„286. Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt annak felbontása nélkül azonnal vissza kell küldeni a küldő szervezetnek, vagy ha ez nem lehetséges távbeszélőn vagy más módon tisztázni kell a szükséges intézkedést.”
48. § A szabályzat 308. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„308. A főnyilvántartó könyvben kell nyilvántartani az iratkezelési okmányokat és a szakiratok, szakanyagok alapnyilvántartásait. Ezek nyilvántartási számként a főnyilvántartó könyv sorszámát kapják (pl.: Fnyt. 132.). A minősített iratok számára felfektetett iktatókönyv és a minősített saját sorszámos rendelkezések részére felfektetett nyilvántartásokból képzett nyilvántartási számok előtt minden esetben fel kell tüntetni a nagy M betűt, amely a minősített iktatóhelyek egységes azonosítóját jelenti (M/120/2010, M/120-2/2010.).”
49. § (1) A szabályzat 309. pont első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Iktatókönyvben kell nyilvántartani a szervezethez érkezett, vagy ott keletkezett minősített iratokat és iktatólapokat. Az iratok az iktatókönyv évente újra kezdett sorszámát kapják, az évszám egyidejű feltüntetésével. A nemzeti minősített irat iktatása során iktatószám előtt fel kell tüntetni a nagy M betű jelölést a minősített iktatóhelyek egységes azonosítóját (M/120/2010.). Az iktatókönyv főnyilvántartó könyvben kapott nyilvántartási számát az iraton feltüntetni nem kell. Amennyiben a minősített iratok számára felfektetett nyilvántartást decentralizált iktatóhelyen vezetik, az iktatóhely azonosítóját az M betűjel után, attól kötőjellel elválasztva kell feltüntetni (M-HDM/120/2009., M-HDM/120-2/2009.).”
(2) A szabályzat 309. pont harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az iktatókönyvben azonos főszámon kell nyilvántartani a szervezetnél több példányban maradó minősített iratokat, azonos főszám alszámán az érkezett iratra készített, vagy elküldött iratra érkezett választ.”
50. § A szabályzat 310. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„310. Iktatólapban kell nyilvántartani az azonos ügyben folyamatosan keletkezett, továbbá a rendszeresen készített és érkezett minősített iratokat. Az iktatólapon nyilvántartott iratok az iktatókönyvben kapott főszámot az iktatólapon belüli alszámot és a felfektetés évszámát együttesen kapják (pl.: M/120-2/2010.).”
51. § A szabályzat 313–314. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„313. Ügyintézési érdekből az adott ügyre vonatkozó nyílt iratokat minősített iktatólapban lehet kezelni.
A minősített irattal együtt kezelt nyílt iratokon a nyilvántartási számot a minősített iktatóhelyek egységes azonosítójával a nagy M betűvel kiegészítve (pl.: M/25-2/2010.) kell feltüntetni és a minősített irattal együtt kell irattárazni. Az iratok együtt kezelése esetén a magasabb minősítésű szintnek megfelelő kezelési szabályokat kell alkalmazni. Az eltérő minősítésű csatolt irat esetén mindig a magasabb minősítési foknak megfelelő kezelési szabályokat kell alkalmazni.
314. Egyéb alapnyilvántartásokban kell nyilvántartani a sajátos rendeltetésű vagy formájú minősített iratokat. Az irat az adott alapnyilvántartás főnyilvántartó könyvből kapott számát és az alapnyilvántartáson belüli sorszámát együttesen kapja (pl.: 219/130.).”
52. § A szabályzat 315. pont második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A kiadásra kerülő saját minősített sorszámos rendelkezéseket évente újra kezdődő sorszámozással kell kiadni a minősített iktatóhelyek egységes azonosítójával, a nagy M betűvel kiegészítve [pl.: M/102/2010. (III. 25.) HM ut.]. A személyi állományra vonatkozó eseti rendelkezéseket külön alapnyilvántartásban lehet kezelni.”
53. § A szabályzat 326. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„326. Az MH szakiratainak nyilvántartási sajátosságait az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM-szerv vezetőjének egyetértésével az illetékes vezető (főnök) határozza meg, az MK KFH és az MK KBH Nbtv.-ben meghatározott feladatainak végrehajtásával kapcsolatos okmányai kivételével.” 54. § A szabályzat 350–352. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„350. Minősített adatot az ügyviteli szerv annak az ügyintézőnek adhat ki, aki a TSZ előírásainak figyelembevételével arra jogosult.
351. A minősített adat szerven belüli átadása, visszavétele csak a titkos ügykezelő útján, kézbesítő könyvben vagy személyi kartonon, saját kezű, dátummal ellátott aláírás ellenében, dokumentáltan történhet.
Amennyiben a minősített adatot kezelő szerv vezetőjének, a minősítőnek vagy felhasználónak ezt a jogkörét megalapozó jogviszonya megszűnik, munkaköre megváltozik, vagy más okból legalább 50 napig távol van, a nála lévő minősített adatokat utódjának vagy helyettesének az ügyviteli szerv útján átadja. Amennyiben ez nem lehetséges, az általa tárolt minősített adatokat az ügyviteli szerv tételesen ellenőrzi – ennek eredményét jegyzőkönyvben rögzíti – és biztonságba helyezi.
352. Minősített adat szerven belüli átadására és visszavételére szolgáló belső átadókönyv, vagy más átadó okmány tartalmazza:
a) a minősített adat iktatószámát,
d) a példányonkénti terjedelmet,
g) az átadás tényének igazolását az átvevő nevének és saját kezű, dátummal ellátott aláírásának feltüntetésével,
h) a visszavétel dátumát,
i) a visszavétel tényének igazolását a visszavevő nevének és olvasható aláírásának feltüntetésével.”
55. § A szabályzat 353. pont első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Minősített adatot tartalmazó, valamint „Rezsim”, „H” és „GYAK” kezelési utasítással ellátott iratot az ügyintézőnek egymástól elkülönítetten lemezszekrényben kell tárolni. „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintig az adathordozó irattartó dobozban is tárolható.”
56. § A szabályzat 355–356. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„355. Munkaidő befejeztével az irattartó dobozt lepecsételve át kell adni az ügyviteli szervnek. A tárolóeszközt lezárva le kell pecsételni, kulcsát a kulcstartó dobozban át kell adni az ügyeleti szolgálatnak, portának, vagy az arra kijelölt szervnek (személynek), illetve elektronikus kulcstartó doboz tároló rekeszben kell elhelyezni. A kulcstartó dobozon fel kell tüntetni a doboz sorszámát, a felvételre jogosult személy nevét, személyi pecsétnyomója számát és a helyiség számát.
356. Az ügyviteli szerv kulcstartó dobozát az ügyeleti szolgálatnál kell őrizni. Ügyeleti szolgálat hiányában a feladatot a katonai vagy a polgári őrség parancsnoka látja el, illetve a kulcstartó dobozt az elektronikus kulcstartó doboz tároló rekeszben kell elhelyezni. Az ügyviteli szervet kulcsdoboz tárolására csak ott szabad kötelezni, ahol ügyeleti szolgálat vagy őrség nincs.”
57. § A szabályzat 364. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„364. A szervezettől minősített küldeményt más szerv részére csak az ügyviteli szerven keresztül az MH BKFSZ-szel, továbbá kijelölt futárral, kézbesítővel, illetve az ÁFSZ-szel, futárjegyzéken dokumentáltan, valamint híradócsatornán rejtjelezve lehet továbbítani.”
58. § A szabályzat 384. pont első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ügyintéző minősített adatot legfeljebb „Titkos!” minősítési szintig a szolgálati tevékenységgel összefüggő feladat végrehajtásához a katonai szervezet parancsnoka (vezetője), vagy a minősítésre jogosult személy írásbeli engedélyével vihet magával.”
59. § A szabályzat 392. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„392. Az eseti futár útján külföldre továbbítandó minősített iratot a HM Nemzetközi Együttműködési és Fegyverzet-ellenőrzési Hivatal, illetve az MK KFH – a diplomáciai küldemények továbbítására és kezelésére vonatkozó hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően – becsomagolja, jegyzéket készít, „Szigorúan titkos!” minősítésű adatot tartalmazó adathordozó esetén a KÜM-től beszerzi, „Titkos!” minősítési szintet meg nem haladó adatot tartalmazó adathordozó esetében elkészíti a különfutár személyére szóló engedélyeket (futárigazolvány, bordereau). A fenti okmányokat – a szervezetek diplomáciai postájának elkészítéséért felelős szervek részére – a KÜM illetékes főosztálya biztosítja és felhasználásukat időszakonként ellenőrzi. Az engedélyt és a küldeményt átadja a különfutárnak, ellátja futárigazolvánnyal és megismerteti a futárszolgálattal kapcsolatos tennivalókkal.”
60. § A szabályzat 396. pont első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ „Szigorúan titkos!” minősítésű adatot tartalmazó adathordozót a külképviselet épületéből a HM adathordozói tekintetében az MH információvédelmének szakmai irányítását végző HM-szerv vezetője, illetve az MK KFH vezetőjének engedélyével lehet kivinni.”
61. § A szabályzat 466. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„466. Témavizsgálatot az MH információvédelmének szakmai irányítását végző HM-szerv vezetőjének követelményei alapján az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM-szerv végez.”
62. § A szabályzat 468. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„468. Az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM-szerv ellenőrzési tervét az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM-szerv vezetője, a szervezet ügyviteli vezetőjének ellenőrzési tervét a szervezet biztonsági vezetője hagyja jóvá.”
63. § A szabályzat 476–477. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„476. A célellenőrzést a minősített adat biztonságának megsértése, vagy annak gyanúja esetén, valamint a felügyeleti ellenőrzések alkalmával megállapított hiányosságok megszüntetésének tárgyában, valamint a 491. pont harmadik bekezdésében meghatározott esetben kell végrehajtani. Ez az ellenőrzés nem mentesíti az adott szervezet parancsnokát (vezetőjét) a minősített adat biztonsága megsértésének részletes kivizsgálásának kötelezettsége alól.
477. A közreműködőknek átadott – minősített adatot tartalmazó – licenc haditechnikai gyártmányokkal és katonai megrendelésekkel kapcsolatos minősített dokumentációk meglétét és az előírásoknak megfelelő kezelését a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal – az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM-szerv vezetőjének koordinálásával – éves terv alapján ellenőrzi.
Az ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyből egy példány az ellenőrzött szervnél marad, egy-egy példányt meg kell küldeni az ellenőrzött szerv felügyeleti hatóságának, az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM-szerv vezetőjének, illetve visszaélés szigorúan titkos, vagy titkos minősítésű adat gyanúja esetén – szolgálati úton – az NBF elnökének.”
64. § A szabályzat 478. pont első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A biztonsági vezető intézkedik a minősített adat védelmére vonatkozó személyi, fizikai, adminisztratív biztonsági rendelkezések megtartásának minden év február 28-ig, jegyzőkönyv felvétele mellett történő ellenőrzéséről, valamint a szervezethez érkezett és ott készített minősített adatok iratforgalmi statisztikájának minősítési szintenkénti bontásban történő elkészítéséről. A biztonsági vezető belső ellenőrzés során bizottság útján tételesen az ügyviteli szervnél és az ügyintézőknél ellenőrizteti a minősített iratok, hivatalos bélyegzők és személyi pecsétnyomók meglétét, az ügyintézés és a minősített iratkezelés szabályainak megtartását, a kezelt minősített adatok felhasználását és tárolását. Az ellenőrzést követően március 20-ig gondoskodik a lefolytatott éves ellenőrzés eredményének, valamint az ellenőrzést megelőző évben a szervezetnél készített és oda érkezett minősített adatok iratforgalmi statisztikáját tartalmazó jelentés elkészítéséről és annak a szolgálati út betartásával az MH információvédelmi tevékenység szakmai felügyeletét ellátó szerv vezetője részére történő továbbításáról.
Az MH ÖHP az alárendelt szervezetei tekintetében összesített iratforgalmi statisztikát készít és azt az alárendelt szervezetek jelentéseivel együtt megküldi az MH információvédelmi tevékenysége szakmai felügyeletét ellátó szerv vezetője részére. Az MH-szintű összesített iratforgalmi statisztikai kimutatás elkészítése és annak, valamint a jelentéseknek az NBF részére történő megküldése az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó szerv vezetőjének feladata.
A biztonsági vezető minden év március 10-ig intézkedik a NATO, NYEU, valamint az EU és az EU intézményei minősített adatok tekintetében végrehajtott éves ellenőrzései eredményének és a minősített adatot kezelő szervhez érkezett vagy ott készített minősített adatok iratforgalmi statisztikájának minősítési szintenkénti bontásban a szolgálati út betartásával a NATO-NYEU Központi Nyilvántartó, valamint az EU Központi Nyilvántartó részére történő továbbításáról.”
65. § A szabályzat 491. pontja és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A minősített adat biztonságának megsértése esetén követendő eljárási szabályok
491. A biztonsági vezető a minősített adat biztonságának megsértése esetén haladéktalanul intézkedik a minősített adat biztonságának megsértésének kapcsán felmerülő kár enyhítéséről, valamint – ha ez lehetséges – a jogszerű állapot helyreállításáról.
A biztonság megsértése esetén az esemény körülményeit a parancsnok (vezető) által parancsban (sorszámos rendelkezésben) kijelölt bizottságnak kell kivizsgálni, melynek egyik tagja a biztonsági vezető.
Az MH információvédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó HM-szerv vezetője által kijelölt bizottság célellenőrzést hajt végre a minősített adat kezelés szabályai megsértésének kivizsgálása érdekében.
A minősített adat biztonságának megsértéséről a biztonsági vezető jelentést készít, melyet az adat minősítőjének, valamint az MH információvédelmének szakmai felügyeletét ellátó HM-szerv vezetőjén keresztül az NBF részére megküld.
a) a veszélyeztetett minősített adatok azonosításához szükséges adatokat,
b) a biztonság megsértésének körülményeit,
c) a veszélyeztetettség idejét (ismert vagy vélelmezett időhatárait) és kialakulásának helyét,
d) a veszélyeztetettség kialakulásának elsődleges okait,
e) ha ismert, a biztonság megsértéséért felelőssé tehető személy nevét,
f) a megtett intézkedések felsorolását.”
66. § A szabályzat 492. pont első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Minősített irat elvesztését az MH szervezetei az azonnali tényközlő jelentés nyomtatványon jelentsék.”
67. § A szabályzat 506. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„506. A saját készítésű minősített irat eredeti irattári példányát csak a minősítés megszűnését követően lehet megsemmisíteni.
A más szervtől kapott, valamint a saját készítésű minősített adatot tartalmazó adathordozó, ügyviteli érdeket nem képviselő többes példányszámú példányai, a minősített adatot kezelő szerv vezetőjének jóváhagyását követően megsemmisíthetők.
A megsemmisítésnek biztosítania kell, hogy a megsemmisített adathordozón szereplő minősített adat tartalmát utólag ne lehessen megállapítani.”
68. § A szabályzat 516. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„516. A minősített adathordozó megsemmisítése a titkosügy-kezelő, valamint a biztonsági vezető által a minősített adatot kezelő szerv állományából kijelölt, a megsemmisítendő adathordozón szereplő minősített adatra érvényes felhasználói engedéllyel és személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező személyek jelenlétében történhet. A megsemmisítési jegyzőkönyv nem selejtezhető.”
69. § A szabályzat 1. számú melléklet „I. A minősített irat általános alaki kellékei” cím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A minősítési szint és érvényességi ideje
|
|
„Szigorúan titkos!” |
vagy |
„Titkos!” |
|
|
2018. 10. 08-ig |
|
2018. 10. 08-ig |
|
|
Kiss Péter ezredes |
|
Kiss Péter ezredes |
|
|
parancsnok |
|
parancsnok |
A minősítési szint feltüntetésével egy időben a minősítés érvényességi idejét (minden esetben év, hó, nap), a minősítő nevét (ha van, a rendfokozatát is) és beosztását az adathordozó első oldalának felső részén – ha ezt az adathordozó jellege kizárja – külön kísérőlapon kell feltüntetni.
A minősítési szintet az irat első oldalán, a több lapból álló papíralapú adathordozó esetén a minősítési szint minden egyes, minősített adatot tartalmazó oldalon, annak felső és alsó részének közepén fel kell tüntetni. A minősített irat összefűzése, hitelesítése nem ad mentességet a minősítési szint laponkénti (oldalankénti) feltüntetése alól.”
70. § A szabályzat 1. számú melléklet „I. A minősített irat általános alaki kellékei” cím 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. A mellékletek felsorolása
Melléklet: 1 db. Helyszínrajz (2. sz. példány, 5 lap, „Titkos!”, Gnysz.: 2/27)
Melléklet: 1. sz.: 1 db. Helyszínrajz (2. sz. példány, 5 lap, „Titkos!”, Gnysz,: 2/27)
2. sz.: 1 db. Vázlat (2. sz. példány, 6 lap, nyílt)
3. sz.: 1 db. Műszaki terv (2. sz. példány, 1 lap, „Szigorúan titkos!”, Gnysz.: 2/30)
A mellékletet a szöveg befejezése után bekezdésnyi távolságra kell felsorolni. A minősítési szint rövidíthető, Lnsz.= az iratnak a leírónapló alapján képzett száma, Gnysz.= a számítógépen, szövegszerkesztőn készített irat kísérőlap alapján képzett száma. Szükség szerint alkalmazni kell a „Melléklet csak a címzettnek!”, vagy a „Melléklet csak az 1., 3., 5. sz. példányhoz!” jelzést.”
71. § A szabályzat 1. számú melléklet „I. A minősített irat általános alaki kellékei” cím 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. A minősítési javaslat
A minősítési javaslatot minden minősített irat – beleértve a mellékletet is – irattári példányán a kötelező záradékot követően az utolsó lap hátoldalán, vagy kísérőlapon kell feltüntetni az alábbiak szerint:
a) Minősítési javaslatminta „Szigorúan titkos!” minősítésű irat esetében:
Az irat a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt minősítéssel védhető honvédelmi vonatkozású közérdek körébe tartozó „Szigorúan titkos!” minősítési szintű adatot tartalmaz. Az adat minősítése érvényességi idejének fenntartása 2030. március 18-ig indokolt. Az irat (adathordozó) a háborús vezetési pont koordinátáira, az őrzésvédelmi rendszerére, energiaellátó rendszereire vonatkozó konkrét adatokat tartalmaz. Az adatok érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, vagy az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele folytán, a katonai vezetési pont mások által támadhatóvá, vagy működésképtelenné tehetővé válik, amely rendkívül súlyos visszafordíthatatlanul jelentős károkat okoz az ország honvédelmi érdekében.
Budapest, 2010. március 18.
|
Kovács Kázmér őrnagy
Kovács Kázmér őrnagy
javaslattevő |
A minősítési javaslatban foglaltak szerint minősítem.
Budapest, 2010. április 12-én.
|
Gálosi Csongor ezredes
Gálosi Csongor ezredes
parancsnok, minősítő |
b) Minősítési javaslatminta „Titkos!” minősítésű irat esetében, amikor a javaslattevő és a minősítő személy ugyanaz:
Az irat a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 5. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt minősítéssel védhető honvédelmi vonatkozású közérdek körébe tartozó „Titkos!” minősítésű szintű adatot tartalmaz. Az adat minősítése érvényességi idejének fenntartása 2015. 03. 18.-ig indokolt. Az adathordozó a lőszerraktár és veszélyesanyag-raktár őrzésére és védelmére – az őrzés helyére, az őrszemélyzet tevékenységére, a biztonságtechnikai berendezésekre – vonatkozó konkrét adatokat tartalmaz, amelynek nyilvánosságra kerülése esetén a szóban forgó veszélyes anyagokhoz illetéktelen által akadálytalan hozzáférést tenne lehetővé. Az ilyen anyagok hozzá nem értő, szakszerűtlen kezelése súlyos mértékben veszélyezteti az emberek életét, egészségét, továbbá helyrehozhatatlan környezeti károkat okozhatna, továbbá lényegesen akadályozza a katonai szervezet rendeltetésszerű működését és jelentősen hátráltatja a honvédelmi tevékenység folyamatos hatékonyságát.
A fenti indokok alapján minősítem.
Budapest, 2010. március 18.
|
Kovács Kázmér alezredes
parancsnok, minősítő |
A keltezés dátumának minden esetben azonosnak kell lenni az irat készítésének napjával.”
72. § A szabályzat 1. számú melléklet „I. A minősített irat általános alaki kellékei” cím 19. pont második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A minősítés felülvizsgálatának eredménye:
Az irat minősítésének és érvényességi idejének felülvizsgálatát végrehajtottam. A felülvizsgálat során megállapítottam, hogy az irat minősítését és annak érvényességi idejét továbbra is fenn kell tartani.
Budapest, 2010. szeptember 18.
Kiss Lajos ezredes
parancsnok”
„A Hivatalos Értesítőben megjelenő rendelkezések szerkesztésének rendjét más előírások határozzák meg.”
74. § A szabályzat 1. és 2. számú mintája helyébe ezen utasítás 1. melléklete, 5. és 6. számú mintája helyébe ezen utasítás 2. melléklete, 8. számú mintája helyébe ezen utasítás 3. melléklete lép.
1. 7. pont első bekezdésében a „titokvédelemre” szövegrész helyébe a „minősített adatok védelmére”;
2. 7. pont második bekezdésében a „titokvédelmi” szövegrész helyébe a „minősített adat védelmére vonatkozó”;
3. 14. pont harmadik bekezdésében, 18. pont c) alpontjában, 27. pontjában, 50. pontjában, 70. pont első bekezdésében, 87. pontjában, 102. pontjában, 117. pontjában, 304. pontjában, 388. pont első bekezdésében, 389. pontjában, 396. pont második bekezdésében, 465. pontjában, 481. pont második bekezdésében, 492. pont második bekezdésében, 507. pontjában az „a KBH” szövegrész helyébe az „az MK KBH”;
4. 14. pont harmadik bekezdésében, 389. pontjában, 399. pontjában, 492. pont második bekezdésében, 507. pontjában az „A KFH” szövegrész helyébe az „Az MK KFH”;
5. 17. pont i) alpontjában a „Honvéd Vezérkar főnök helyettese” szövegrész helyébe a „Honvéd Vezérkar főnökének helyettese”;
6. 18. pont c) alpontjában, 27. pontjában, 49. pont a) alpontjában, 49. pont b) alpontjában, 50. pontjában, 70. pont első bekezdésében, 81. pont d) alpontjában, 117. pontjában, 304. pontjában, 388. pont első bekezdésében, 390. pontjában, 391. pontjában, 396. pont második bekezdésében, 465. pontjában az „a KFH” szövegrész helyébe az „az MK KFH”;
7. 34. pontjában az „az államtitkot képező” szövegrész helyébe az „a „Szigorúan titkos!” minősítésű”;
8. 47. pont második bekezdésében a „HM kabinetfőnök” szövegrész helyébe a „közigazgatási államtitkár”;
9. 49. pont a) alpontjában, 49. pont b) alpontjában a „KBH” szövegrész helyébe az „MK KBH”;
10. 51. pont első bekezdésében a „HM-szerve” szövegrész helyébe a „HM-szerv vezetője”;
11. 52. pontjában, 61. pontjában a „köztisztviselői” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselői”;
12. 81. pont b) alpontjában az „államtitkár” szövegrész helyébe a „közigazgatási államtitkár”, a „szakállamtitkárok” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárok”;
13. 82. pont első bekezdésében a „b) és c) alpontja” szövegrész helyébe a „b) alpontja”;
14. 101. pont első bekezdésében az „Államtitkot képező” szövegrész helyébe a „Minősített”;
15. 101. pont második bekezdésében az „Az államtitkot képező” szövegrész helyébe a „Minősített”;
16. 107. pontjában, 241. pont második bekezdésében a „HVKF h.” szövegrész helyébe a „Honvéd Vezérkar főnökének helyettese”;
17. 108. pontjában a „HVKF h.-hez” szövegrész helyébe a „Honvéd Vezérkar főnökének helyetteséhez”;
18. 114. pont első bekezdésében az „adott” szövegrész helyébe az „engedélyezett (jóváhagyott)”;
19. 116. pont első és második bekezdésében az „az Országos Rejtjelfelügyelet” szövegrész helyébe az „az NBF”;
20. 143. pont első bekezdésében a „titokvédelmi felügyelőt” szövegrész helyébe a „biztonsági vezetőt”;
21. 143. pont második bekezdésében, a 489. pont második bekezdésében, a 490. pontjában a „titokvédelmi felügyelőnek” szövegrész helyébe a „biztonsági vezetőnek”;
22. 150. pontjában az „adattároló” szövegrész helyébe az „adathordozó”;
23. 151. pontjában az „azok az állam- és szolgálati titkot tartalmazó adatok” szövegrész helyébe az „az olyan minősített adatok”;
24. 152. pontjában a „minősítést” szövegrész helyébe a „minősítési szintet”;
25. 156. pontjában a „gépi” szövegrész helyébe a „rendszerű”;
26. 162. pontjában a „formattálását” szövegrész helyébe a „megfelelő eljárással történő törlését”;
28. 186. pont c) alpontjában a „HM Vezérkari Titkárság” szövegrész helyébe a „HVK Vezérkari Iroda”;
29. 187. pontjában az „a Szervezeti és Működési Szabályzatban” szövegrész helyébe az „az SZMSZ-ben”;
30. 213. pontjában, 282. pont második bekezdésében, 343. pontjában, 480. pontjában, 481. pont első és harmadik bekezdésében, 482. pontjában a „titokvédelmi felügyelő” szövegrész helyébe a „biztonsági vezető”;
31. 216. pontjában a „titokvédelmi felügyelői” szövegrész helyébe a „biztonsági vezetői”;
32. 287. pontjában a „címzettnek meg kell küldeni” szövegrész helyébe a „címzettnek soron kívül meg kell küldeni”;
33. 363. pont harmadik bekezdésében a „titokvédelmi felügyelőjének” szövegrész helyébe a „biztonsági vezetőjének”;
34. 368. pontjában a „minősített” szövegrész helyébe a „nemzeti minősített”;
35. 388. pont első bekezdésében az „államtitkár” szövegrész helyébe a „parlamenti államtitkár”, a „kabinetfőnök” szövegrész helyébe a „közigazgatási államtitkár”, valamint a „szakállamtitkárok” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárok;
36. 388. pont második bekezdésében az „Állam- és szolgálati titkot képező” szövegrész helyébe a „Minősített”;
37. 389. pontjában, 391. pontjában a „HM Nemzeti Együttműködési Főosztály” szövegrész helyébe a „HM Nemzeti Együttműködési és Fegyverzet-ellenőrzési Hivatal”;
38. 390. pontjában a „HM Nemzeti Együttműködési Főosztálynak” szövegrész helyébe a „HM Nemzeti Együttműködési és Fegyverzet-ellenőrzési Hivatalnak”;
39. 401. pontjában a „HM Nemzeti Együttműködési Főosztályra” szövegrész helyébe a „HM Nemzeti Együttműködési és Fegyverzet-ellenőrzési Hivatalra”;
40. 409. pont harmadik bekezdésében a „betekintési” szövegrész helyébe a „felhasználói”;
41. 424. pontjában, 426. pontjában, 427. pontjában, 428. pontjában, 445. pontjában, 521. pontjában a „HM KI” szövegrész helyébe a „HM HIM KI”;
42. 464. pont második bekezdésében, 469. pontjában a „titokvédelmi felügyelője” szövegrész helyébe a „biztonsági vezetője”;
43. 493. pontjában a „HM információvédelemének” szövegrész helyébe az „MH információvédelmének”;
44. 526. pontjában szereplő „felülvizsgálati” szövegrész helyébe az „eredeti irattári”;
45. 1. számú és 2. számú mellékletében a „Fejrész” szövegrészt követő „Minősítési jelölés” szövegrész helyébe a „Minősítési szint”;
47. 4. számú minta 2. pont 2.c. alpontjában az „A KBH” szövegrész helyébe az „Az MK KBH”
76. § Hatályát veszti a szabályzat
2. 7. pont ötödik bekezdése,
3. 10. pont negyedik bekezdése,
4. 12. pontjában a „titokvédelmi” szövegrész,
5. 81. pont a) és c) alpontja,
6. 88. pontjában az „a titokköri jegyzék sorszámának,” szövegrész,
10. 91–93. pontja és a 91. pontot megelőző alcím,
11. 94–99. pontja és a 94. pontot megelőző alcím,
14. 186. pont b) alpontja,
17. 217. pont f) alpontja,
19. 494. pontja, valamint
77. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
1. melléklet a 73/2011. (VI. 30.) HM utasításhoz
1. Alulírott .................................................................... tudomásul veszem, hogy ……………................................... által ......... év ......................... hó ....... nap aláírt ....................................... Nyilvántartási számú felhasználói engedély birtokában a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.), továbbá a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), illetve a Titokvédelmi Szabályzat/Biztonsági Szabályzatban meghatározott előírások hatálya alá tartozom.
2. Tudomásul veszem továbbá, hogy a fenti számú felhasználói engedélyben megjelölt minősített adatok vonatkozásában a minősítések érvényességi ideje alatt titoktartási kötelezettség terhel.
A Mavtv.-ben, az R.-ben, valamint a Titokvédelmi Szabályzatban/Biztonsági Szabályzatban meghatározott előírásokat alkalmazás szinten megismertem, és azokat maradéktalanul betartom, így különösen a minősített adat tartalmát illetéktelen részére nem teszem hozzáférhetővé. A hatáskörömbe tartozó részletes eljárási szabályokról kioktatásban részesültem.
3. Felvilágosítottak arról is, hogy jogszabály a minősített adattal való visszaélést, valamint a minősített adat biztonságának megsértését bünteti.
Budapest, 20……………………………………
|
|
|
………………………………………
aláírás |
|
|
|
Név: ……………………………………………… |
|
|
|
…………………………………………………… |
Név: .................................................................................(születési név:…...............................
szül. hely és idő: ....................................................................) részére a ................................................................................ (szerv megnevezése) ...................................................... (szervezeti egység megnevezése) feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátása érdekében a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 3. § 8. pontja, továbbá a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet szerinti felhasználói engedélyt kiadom – *a munkaköre ellátásához szükséges
– *meghatározott időszakra: 20.... év .......... hó ... napjától 20.... év .......... hó ... napjáig
– *speciális ................................... megbízásának hatálya alá tartozó
– *eseti szakértésre vonatkozó
– *konkrét ügyre vagy tárgyra vonatkozóan (pl. véleményezés): ........................................
……………………………………….…… minősítési szintig keletkezett minősített adatokra.
A felhasználói engedély alapján a felhasználásra jogosult a fent megjelölt minősítési szintig keletkezett minősített adatok vonatkozásában a Mavtv. 18. § (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogosultságok közül kizárólag az alábbi alpontokban meghatározott rendelkezésre jogosult: x a) állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében történő ügyintézés, feldolgozás,
x b) minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenység,
x c) minősített adat birtokban tartása,
x d) minősítési jelölés megismétlése, illetve a megismétlés megtiltása,
x e) minősített adat másolása, sokszorosítása,
x f) minősített adat fordítása,
x h) szerven belüli átadás,
x i) szerven kívülre továbbítás, szállítás,
x k) felhasználói engedély kiadása.
A felhasználói engedély visszavonásig érvényes.
|
Budapest, 20……………………………………… |
|
…………………………………………………………………
a felhasználói engedély kiadására jogosult személy
aláírása |
* A megfelelő rész bekarikázandó!
x Azt a rendelkezési jogosultságot, amelyet a felhasználásra jogosult nem kapott meg, X-szel felül kell írni!
2. melléklet a 73/2011. (VI. 30.) HM utasításhoz
SZEMÉLYI BIZTONSÁGI TANÚSÍTVÁNY
nemzeti minősített adatra érvényes felhasználói engedély kiadásához
…………………………………………………………………
(minősítési szint megjelölése)
Minősítési szintű adat felhasználásához szükséges, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott „…..” típusú kérdőívhez kötődő nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték. Részére ezen minősítési szintig bezárólag a nemzeti minősített adat felhasználására jogosító felhasználói engedély kiadható.
Biztonsági vezető aláírása:
|
Fejrész |
Minősítési jelölés |
sz. példány |
|
Nyt. szám: |
|
Azonosító |
KÍSÉRŐLAP
mágneses adathordozóhoz
|
Használatba véve: ……………………………… |
Megnevezés: ……………………….…………… |
|
Típusa: ………………………………………… |
Méret (kapacitás) :……………….……………… |
|
F. szám |
Feladat, munka száma |
Adat-
állomány azonosítója Felülírás kelte |
Tárgy |
Minősítés/
érv. idő/ minősítő neve, beosztás |
Felülírás, törlés végrehajtása (dátum, aláírás) |
Nyomtatás |
Tisztázat átvétele, dátum, aláírás |
|
Példány, darabszám |
Egy példány lapszáma |
Rontott lapok |
|
Átvétele dátum, aláírás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. melléklet a 73/2011. (VI. 30.) HM utasításhoz
MINŐSÍTETT IRATOT TARTALMAZÓ BORÍTÉKOK CÍMZÉSE ÉS ZÁRÁSA
* A szervezet futárkódszámát (vagy vonalkódját) csak az ÁFSZ-nek továbbítás céljából átadásra kerülő minősített küldemények címoldalán kell feltüntetni.
** Jelölt feliratot minden egyes minősített küldeményt tartalmazó boríték, csomag címoldalán – bélyegzőlenyomattal – kell feltüntetni.”
