2011. évi LXXVII. törvény
2011. évi LXXVII. törvény
a világörökségről1
Az Országgyűlés az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete 1972. november 16-án kelt, az 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezménnyel (a továbbiakban: Egyezmény) összhangban, annak hatékony végrehajtásához; a kiemelkedő egyetemes értékek megőrzéséhez szükséges rendelkezések megállapítása érdekében – tekintetbe véve a fenntartható fejlődés elveit is – a következő törvényt alkotja:
1. A törvény hatálya, értelmező rendelkezések
1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:
a) a világörökségi és a világörökségi várományos területekre,
b) a világörökségi és a világörökségi várományos területekkel kapcsolatos, a világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értékét, valamint a világörökségi várományos terület kiemelkedő értékét érintő tevékenységre, valamint
c) a b) pont szerinti tevékenységet végző vagy e tevékenység által érintett szervezetekre és személyekre.
(2)2 Világörökségi vagy világörökségi várományos területté csak
a)3 a korábban hozott miniszteri döntéssel, határozattal vagy a kulturális örökség védelméről szóló törvény vagy a magyar építészetről szóló törvény alapján miniszteri rendelettel védetté nyilvánított és ekként kulturális örökségi védelmet élvező műemléki érték vagy nyilvántartott régészeti lelőhely, vagy
b) a természet védelméről szóló törvény erejénél fogva védett vagy a természet védelméről szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján védetté nyilvánított országos jelentőségű védett természeti terület, továbbá az országos jelentőségű védett természeti terület kijelölt védőövezete
nyilvánítható.
(3)4 A világörökségi terület egyben a magyar építészetről szóló törvény szerinti településképi szempontból kiemelten meghatározó területnek is minősül.
2. § E törvény alkalmazásában:
1. kiemelkedő egyetemes érték: a világörökségi helyszín által megtestesített – az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization, a továbbiakban: UNESCO) Világörökség Bizottsága által ekként elfogadott – érték, amely kivételessége és páratlansága miatt nemzetközi szempontból is kiemelkedő és egyedi kulturális örökségi, illetve természeti jelentőséggel bír, ennélfogva folyamatos megőrzése és védelme az egész emberiség, a jelen és jövő generációi számára kiemelkedő fontosságú;
2.5 világörökségi helyszín: az UNESCO Világörökség Bizottsága határozata alapján a Világörökség Jegyzékbe felvett, világörökségi címmel rendelkező – az 1. mellékletben meghatározott – helyszín, amelyet a kulturális örökségről, a magyar építészetről, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület;
3. világörökségi helyszín védőövezete: a világörökségi helyszín környezete, amely az UNESCO Világörökség Bizottságának határozata alapján a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékeinek sértetlenségét, illetve hitelességének védelmét biztosítja, és amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté vagy jelölték ki, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, védett természeti terület, illetve a védett természeti terület védőövezete;
4. Világörökség Jegyzék: az UNESCO Világörökség Bizottsága által az Egyezmény 11. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott és vezetett lista;
5. világörökségi terület: a világörökségi helyszín és annak védőövezete;
6.6 várományos helyszín: a kiemelkedő kulturális örökségi, illetve természeti értékei (a továbbiakban együtt: kiemelkedő érték) révén, az Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározott kritériumok szerint az UNESCO Világörökség Központhoz (a továbbiakban: Központ) bejelentett, a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében szereplő helyszín, amelyet a kulturális örökségről, a magyar építészetről, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület;
7.7 Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzéke: a kiemelkedő kulturális örökségi vagy természeti értékei alapján a Világörökség Jegyzékbe való felterjesztésre kiválasztott helyszíneknek, azok indokolt esetben javasolt védőövezeteinek és azok lehatárolásainak a kulturális örökség védelméért felelős miniszter rendeletében kihirdetett jegyzéke;
8.8 várományos helyszín javasolt védőövezete: a várományos helyszín indokolt esetben kijelölt olyan környezete,
a) amely kiemelkedő egyetemes értékének sértetlenségét, illetve hitelességének védelmét biztosítja,
b)9 amelyet a kulturális örökségről, a magyar építészetről, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, illetve jelöltek ki, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, országos jelentőségű védett természeti terület vagy annak védőövezete;
9.10 várományos terület: a várományos helyszín és annak javasolt védőövezete.
2. Általános rendelkezések
3. § (1)11 A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéket, a várományos helyszín kiemelkedő értéket hordoz, amelyet - a kulturális örökségről, a magyar építészetről, a természet védelméről, illetve a településkép védelméről szóló jogszabályok alapján fennálló védettséggel összhangban - mindenki köteles megóvni.
(2)12 A világörökségi és a várományos terület védelme és fennmaradását szolgáló, értékőrző használata közérdek, amely – összhangban a kulturális örökség, a természet, illetve a településkép védelméről szóló jogszabályok alapján fennálló védettségből fakadó kötelezettségeikkel – az állami és önkormányzati szervek, az egyházi jogi személyek, a társadalmi és egyéb szervezetek, illetve a természetes személyek együttműködésével valósul meg.
(3)13 A világörökségi és a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos területet az Egyezménnyel összhangban, annak egyetemes és nemzeti értékeit megőrizve és a köz érdekét szolgálva kell használni, bemutatni, fenntartható módon fejleszteni vagy szükség szerint helyreállítani.
(4)14 A világörökségi és a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos terület használata, bemutatása és fejlesztése az 1. § (2) bekezdés szerinti védettségre tekintettel, egységes kezelési elvek alapján, átláthatóan, a világörökségi címhez méltó módon történhet, így különösen
a) a helyszínnek meg kell őriznie eredeti értékeit, egységes látképét, történeti környezetbe ágyazott, illetve egyedi megjelenését különösen a – nappali és éjszakai – látvány, a térbeli kapcsolatok és arányok tekintetében,
b) ne veszélyeztesse a helyszín hitelességét, sértetlen fennmaradását és integritását, továbbá ne eredményezze a világörökségi értékek károsodását és a károsodás veszélyét ne idézze elő,
c) méltón illeszkedjen a terület kulturális, történeti, természeti értékeihez,
d) ne okozza akár közvetlenül, akár közvetve az egyetemes és nemzeti értékek csökkenését, értékvesztését,
e) érvényesüljön a közérdeknek megfelelő és hiteles, a világörökségi helyszínhez méltó funkció és jelleg,
f) biztosított legyen a világörökségi értékekhez való hozzáférés, a megközelíthetőség és a zavartalan látogatás.
4. § (1)15 A világörökségi területekkel összefüggő állami feladatokat a kulturális örökség védelméért felelős miniszter – a külön jogszabályok alapján fennálló feladat- és hatáskörüket nem érintve – az 1. mellékletben meghatározott miniszterekkel egyetértésben, más érdekelt miniszterekkel együttműködve látja el.
(2)16 A kulturális örökség védelméért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatai körében különösen az alábbi tevékenységet végzi:
a) meghatározza az Egyezményből eredő feladatok végrehajtásának koncepcióját, stratégiáját;
b) érvényesíti a világörökségi szempontokat a világörökségi területet érintő jogszabályokban, illetve átfogó tervezési programokban;
c)17 előkészíti a Kormány részére a világörökségi területek világörökségi kezelési tervét (a továbbiakban: világörökségi kezelési terv), a Világörökség Jegyzékbe történő felvételt követően haladéktalanul intézkedik annak kihirdetéséről, továbbá szükség esetén kezdeményezi a világörökségi kezelési terv felülvizsgálatát, módosítását;
d) gondoskodik a világörökségi terület állapotának felméréséről és folyamatos figyelemmel kíséréséről, továbbá megteszi a kiemelkedő egyetemes érték megőrzéséhez, bemutatásához, fenntartásához, valamint az azt érő káros hatások bekövetkezésének megelőzéséhez szükséges intézkedéseket;
e) felügyeli a világörökségi gondnokságok e törvényben, valamint e törvény alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott tevékenységét, és külön jogszabályban meghatározott esetekben intézkedik a világörökségi gondnokság megbízásának visszavonásáról;
f)18 négyévente beszámol a Kormánynak és az Országgyűlésnek a világörökségi területek állapotáról és az Egyezményből eredő feladatok ellátásáról;
g) szükség esetén gondoskodik a világörökségi területtel kapcsolatos módosítás, így különösen a világörökségi terület határának, a világörökségi helyszín elnevezésének, valamint kiemelkedő egyetemes értékének megváltoztatása Központhoz történő bejelentéséről;
h) gondoskodik a világörökségi terület fennmaradását szolgáló használat, fejlesztés és bemutatás érdekében tervek, programok, projektek előkészítéséről és megvalósításáról;
i) ellátja a világörökséggel kapcsolatos, az Egyezményből eredő nemzetközi feladatokat, így különösen a határon átnyúló világörökségi helyszínek esetén együttműködésre törekszik a határon átnyúló helyszínnel érintett Részes Állam felelős miniszterével;
j) gondoskodik a kiemelkedő egyetemes értéket hordozó örökség széles körben történő megismertetését, bemutatását, valamint fejlesztését elősegítő – köztük oktatási, képzési, ismeretterjesztő – programok kidolgozásáról és végrehajtásáról, valamint
k)19 gondoskodik a világörökség állapotának figyelemmel kísérése, értékeinek megóvása során a létesítő okiratuk szerint kulturális örökség védelmével, illetve természeti értékek esetén a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel való együttműködésről;
l)20
m)21 gondoskodik a hazai világörökségi területek jogszabályban meghatározott – személyes adatot nem tartalmazó – adatai központi, közhiteles nyilvántartásának vezetéséről.
4/A. §22 (1)23 A kulturális örökség védelméért felelős miniszter, vagy ha a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kizárólag természeti érték és a világörökségi terület egésze védett természeti területen van, úgyszintén, ha az állami tulajdonban álló vagyonelem (a továbbiakban: állami vagyonelem) kizárólag természetvédelmi oltalom alatt áll, a természet védelméért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: védelemért felelős miniszter) hivatalból, továbbá az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy a világörökségi helyszínen működő világörökségi gondnokság kérelmére megvizsgálja a világörökségi területen levő, állami vagyonelem használatát és hasznosítását. Amennyiben a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke természeti érték is, vagy az állami vagyonelem természetvédelmi oltalom alatt is áll, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a vizsgálatot a természet védelméért felelős miniszter közreműködésével folytatja le.
(2)24 Ha a védelemért felelős miniszter hatósági eljárásában megállapítja, hogy az állami vagyonelem használata vagy hasznosítása nem felel meg a 3. § (3) és (4) bekezdésében foglalt követelményeknek, hatósági határozatban kötelezi az állami vagyonelemet használó vagy hasznosító természetes személyt, jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetet arra, hogy a vagyonelemet harminc napon belül az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv birtokába adja. A határozat véglegessé válásával egyidejűleg az állami vagyonelem használatára, illetve hasznosítására vonatkozó, a határozat véglegessé válása időpontjában érvényes jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.
(2a)25 Ha a (2) bekezdés szerinti hatósági eljárás jelentős számú ügyfelet érint, akkor a védelemért felelős miniszter az ügyféllel a miniszter által vezetett minisztérium honlapján hirdetményi úton is kapcsolatot tarthat.
(3) A (2) bekezdés szerinti határozat végrehajtását az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv foganatosítja.
4/B. §26 (1) Amennyiben a világörökségi helyszínen fennálló állami tulajdonban álló épület, műtárgy egyéb közterületi építmény (a továbbiakban együtt: építmény) nem illeszkedik a világörökségi helyszín egységes településképi megjelenéséhez, vagy ellehetetleníti a világörökségi helyszín, mint kiemelkedő egyetemes érték fenntartására és bemutatására irányuló fejlesztési tervek megvalósítását, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter egyetértésével kezdeményezheti az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervnél az ingatlan átépítését, bontását.
(2) A kulturális örökség védelméért felelős miniszter kezdeményezése alapján az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv megteszi az állami tulajdonú építmény átépítése vagy bontása érdekében szükséges intézkedéseket.
5. §27 A kulturális örökség védelméért felelős miniszter más feladatkörükben érintett miniszterekkel együttműködve ellátja a várományos területtel kapcsolatos állami feladatokat, így különösen:
a) kiválasztja a várományos helyszíneket,
b) bejelenti a várományos helyszíneket a Központhoz,
c)28 gondoskodik a hazai Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékének vezetéséről,
d)29 javaslatot tesz a Kormány részére a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos helyszínre (a továbbiakban: a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín),
e)30 gondoskodik a Kormány döntése alapján a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín világörökségi gondnokságának ideiglenes kijelöléséről,
f) intézkedik a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín Világörökség Jegyzékbe történő jelöléséről, valamint
g)31 gondoskodik a várományos helyszínen kiemelkedő értéket hordozó örökség megismerését, fejlesztését és bemutatását elősegítő – köztük oktatási, képzési, ismeretterjesztő – programok kidolgozásáról és végrehajtásáról.
6. §32 A kulturális örökség védelméért felelős miniszter a 4. § (2) bekezdésében és az 5. §-ban meghatározott feladatokat a Kormány által az e feladatok ellátása céljából létrehozott javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő testület közreműködésével látja el.
6/A. §33 (1) A világörökségi helyszínen található ingatlan tekintetében – ide nem értve a lakhatás céljára szolgáló rendeltetés szerinti jellegű épületet (különösen: lakás, lakóház), valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földet – a magyar államot – más jogosultakat megelőzően – elővásárlási jog illeti meg.
(1a)34 Az (1) bekezdéstől eltérően a magyar államot elővásárlási jog illeti meg az ingatlan-nyilvántartásban kivett lakóház fő rendeltetési jellegű, valamint a 200 négyzetmétert meghaladó alapterületű, lakás rendeltetésű azon ingatlan vonatkozásában, amely a Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszínen található.
(2) A magyar állam elővásárlási jogát
a) a természetvédelemért felelős miniszter gyakorolja, ha a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékét a természet védelméről szóló jogszabályok alapján fennálló védettséggel összhangban állapították meg,
b) minden más esetben a kulturális örökség védelméért felelős miniszter gyakorolja.
(3) Ha a magyar államot más jogcímen is megilleti az elővásárlási jog, akkor először az e törvény alapján fennálló elővásárlási jog gyakorlása tekintetében kell nyilatkozni. Ha ezen jogcím alapján nem kerül sor az elővásárlási jog gyakorlására, úgy az elővásárlási jog a magyar állam tekintetében a további fennálló jogcímeken gyakorolható.
(4) Ha az e törvény alapján fennálló elővásárlási joggal olyan ingatlan érintett, amelyen a kulturális örökség védelméről szóló törvény vagy a természet védelméről szóló törvény alapján is fennáll a magyar államot megillető elővásárlási jog, úgy csak az e törvény alapján fennálló elővásárlási jog vonatkozásában kell nyilatkozni.
(5) Az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében a kormányrendeletben kijelölt hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.
6/B. §35 (1) A világörökségi szakkérdésben eljáró hatóság – az e törvénnyel és a végrehajtására kiadott rendeletekkel összhangban – honlapján, az érintettek számára visszakereshető módon szakmai követelményeket tartalmazó iránymutatást tehet közzé, amely a hatósági eljárás során érvényesítendő.
(2) Az (1) bekezdés szerinti iránymutatás vagy annak módosítása csak a kulturális örökség védelméért felelős miniszter előzetes jóváhagyását követően tehető közzé, és a honlapon történő közzététel és a követelmény hatálybalépése között legalább 30 nap felkészülési időt kell biztosítani.
3. Kezelés, világörökségi kezelési terv, világörökségi gondnokság
7. § (1) A világörökségi területek kezelése – a kiemelkedő egyetemes érték, és az azt hordozó valamennyi anyagi és nem anyagi tényező megőrzése érdekében – kiterjed a világörökségi területek használatának, fejlesztésének, bemutatásának, illetve szükség szerinti helyreállításának biztosítására, továbbá a világörökségi területek megőrzésével és fenntartható mértékű használatával kapcsolatos tevékenységek összehangolására.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kezelés körébe tartozik különösen:
a) a helyszínek tudományos alapú értékvizsgálatában, állapotának dokumentálásában, valamint a fenntartható használat adott helyszínre érvényes és a világörökségi kezelési tervben érvényesítendő kritériumainak kidolgozásában való részvétel;
b)36 a világörökségi területek vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín világörökségi kezelési terveinek kidolgozásában és felülvizsgálatában, az azzal kapcsolatos egyeztetések (az érintett tulajdonosokkal, önkormányzatokkal, a külön jogszabályban meghatározott tudományos, szakmai és civil szervezetekkel) lefolytatásában való közreműködés;
c) a világörökségi kezelési tervben foglaltak gyakorlati végrehajtásának az érintettek és érdekeltek körében történő megismertetésében való részvétel;
d) a határon átnyúló világörökségi területek esetében együttműködés az érintett határon túli kezelő szervezetekkel;
e) a világörökségi terület állapotának folyamatos követő-figyelése, az ezzel kapcsolatos intézkedések kezdeményezése, valamint a világörökségi kezelési terv végrehajtásához szükséges adatok gyűjtésében, elemzésében és a világörökségi kezelési terv teljesítéséhez szükséges lépések meghatározásában való részvétel;
f)37 az érintett partnerekkel – köztük a létesítő okiratuk szerint kulturális örökség védelmével, illetve természeti értékek esetén a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel – folyamatosan együttműködve a világörökségi terület értékmegőrzésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósításának kezdeményezése, szervezése, előmozdítása, valamint
g)38 a kulturális örökség védelméért felelős miniszter részére jelentés készítése a világörökségi terület állapotáról, különös tekintettel a világörökségi területet érintő minden olyan tevékenységre, amely kihat a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékére.
8. § (1)39 A világörökségi helyszínek által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzése, és a fennmaradást nem veszélyeztető hasznosíthatósága érdekében – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a világörökségi területek világörökségi kezelési tervét a Kormány rendeletben hirdeti ki.
(2) A világörökségi kezelési terv egyeztetésébe az érintett helyi önkormányzatokat be kell vonni.
(3)40 Ha a világörökségi helyszín vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kizárólag természeti érték, és a világörökségi helyszín vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín területének egésze védett természeti területen van, a természetvédelmi kezelési terv a világörökségi helyszín világörökségi kezelési tervének minősül. Ebben az esetben a természetvédelmi kezelési terv jogszabályban meghatározott tartalmi és szerkezeti keretei között biztosítani kell a védett természeti terület világörökségi címéből fakadó szakmai követelmények érvényesülését.
(3a)41 A (3) bekezdés szerinti természetvédelmi kezelési terv csak akkor minősül az (1) bekezdés szerinti, a világörökségi területre vonatkozó világörökségi kezelési tervnek, ha megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet világörökségi kezelési terv tartalmi elemeire vonatkozó részletes követelményeknek. Ha a világörökségi kezelési terv tartalmi követelményei nem teljesülnek a (3) bekezdés szerinti természetvédelmi kezelési tervben, akkor az érintett területre külön világörökségi kezelési tervet kell készíteni.
(4)42 Amennyiben a világörökségi területen vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín területén országos vagy helyi jelentőségű védett természeti terület is van, az (1) bekezdésben meghatározott világörökségi kezelési tervet a védett természeti területre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi kezelési tervvel összhangban – a természetvédelmi kezelési tervben foglalt, a kiemelkedő egyetemes érték vagy a kiemelkedő érték védelmét biztosító természetvédelmi kezelési előírásokra utalva – kell elkészíteni. A természet védelméről szóló külön jogszabály alapján fennálló védettségből eredő korlátozásokat, tilalmakat a természetvédelmi kezelési terv tartalmazza.
(5)43 Világörökségi területen építményt, épületet, műszaki berendezést, reklámhordozót, közlekedési infrastruktúrát és napelemes erőművet újonnan elhelyezni, közműfejlesztést megvalósítani, erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és bányászati tevékenységet folytatni, növényzetet telepíteni csak a világörökségi kezelési tervben meghatározott szempontrendszer és korlátozások figyelembevételével lehetséges.
(6)44 A világörökségi területek világörökségi kezelési tervében foglaltak figyelembevételével kell különösen
a)45 a területrendezési tervet, valamint a területfelhasználás rendjét és a területhasználat szabályait érintően a településrendezési tervet felülvizsgálni, és szükség esetén módosítani, összhangba hozni;
b)46 a világörökségi terület vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín természeti és kulturális örökségi értékeit érő káros hatások bekövetkezését megelőzni, a káros hatásokat elhárítani, csökkenteni; valamint
c)47 a világörökségi területet vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszínt érintő bármely változtatást (különösen fejlesztést, felújítást, helyreállítást) végezni.
(7) A világörökségi kezelési tervet szükség szerint, de legalább hétévenként felül kell vizsgálni.
9. § (1)48 A hatósági eljárásokban hatóságként eljáró vagy közreműködő örökségvédelmi és természetvédelmi hatóság a világörökségi helyszínek és a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzése érdekében a világörökségi területen vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszínen és védőövezetében az e törvényben és a világörökségi kezelési tervben foglaltakat eljárása során köteles érvényre juttatni.
(2)49 Amennyiben a világörökségi területet és a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszínt és védőövezetét érintő restaurálási, helyreállítási, fejlesztési és építési, bányászati tevékenységre és művelési ág megváltoztatására irányuló kérelem esetében szakértői vélemény beszerzése szükséges, az eljáró hatóság – a saját költségei terhére – jogszabályban meghatározott, a védelem jellege szerinti szakértőt rendel ki.
(3)50
(4)–(5)51
10. §52 (1) A világörökségi helyszín, valamint a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzését szolgáló kezelés 7. §-ban foglalt feladatainak világörökségi kezelési terv alapján történő ellátására – ha azt külön jogszabály nem utalja más szerv hatáskörébe – helyszínenként egy világörökségi gondnokság működik.
(2) A világörökségi gondnokság olyan, az adott világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének jellegéhez kötődő tevékenységű, jogi személyiséggel rendelkező szervezet – így különösen költségvetési szerv, helyi önkormányzat, egyházi jogi személy, egyesület, alapítvány, nonprofit gazdasági társaság –, amelynek tevékenysége kiterjed a világörökségi érdekek képviseletére, a kiemelkedő egyetemes érték védelmére, valamint működési területe magában foglalja a világörökségi területet vagy annak jelentős részét. A Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín esetében a világörökségi gondnokság közreműködik az 5. § f) pontja szerinti feladat ellátásában.
(3) A kulturális örökség védelméért felelős miniszter a világörökségi gondnokságot világörökségi helyszínenként, valamint a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín esetében – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével választja ki. A világörökségi gondnokság megbízása visszavonásig, de legfeljebb hét évre szól, amely meghosszabbítható.
(4) Amennyiben a világörökségi helyszín, valamint a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kizárólag természeti érték, és a világörökségi helyszínt teljes egészében lefedő országos jelentőségű védett természeti területre vonatkozóan külön jogszabály természetvédelmi kezelésért felelős szervet jelöl ki, úgy ez a szerv látja el a kezelés 7. §-ban megjelölt feladatait.
(5) Amennyiben külön jogszabály a világörökségi terület, valamint a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín és védőövezete egy részének kezeléséért felelős szervet jelöl ki, úgy a (3) bekezdés alapján kiválasztott világörökségi gondnokság köteles ezzel a szervvel együttműködni.
11. §53
4. Finanszírozás
12. § (1) A világörökségi címmel kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket az e törvényben megjelölt állami feladatok és a (2) bekezdésben meghatározott feladatok költségeire figyelemmel kell meghatározni.
(2) Az állam a központi költségvetésből finanszírozza az alábbi feladatokat:
a) a világörökségi kezelési terv kidolgozását;
b) a 9. § (2) bekezdésében meghatározott szakértői költségeket;
c)54 a területrendezési tervek és a településrendezési tervek világörökségi kezelési tervben foglaltak szerinti felülvizsgálatát és módosítását;
d)55 a 4/A. § szerinti felülvizsgálattal összefüggésben felmerülő, másra át nem hárítható költségeket és egyéb fizetési kötelezettségeket;
e)56 a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín jelölésének költségeit.
(3) Az állam a központi költségvetésből támogatást nyújt az alábbi feladatok ellátásához:
a) a világörökségi területtel kapcsolatos ismeretek terjesztése, oktatási, nevelési, továbbképzési programok kidolgozása, működtetése;
b) a világörökségi területtel kapcsolatos kutatások, a világörökségi területek értékmegőrzésével, fennmaradását nem veszélyeztető hasznosításával és bemutatásával kapcsolatos módszerek (modellek), eredmények alkalmazása, érvényre juttatása;
c) a világörökségi terület kezelésével, bemutatásával, fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek, beruházások támogatása;
d) a világörökségi területtel kapcsolatos elismerések támogatása;
e) a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti tervtanácsoknak – ideértve a világörökségi területen létrehozott helyi tervtanácsokat is – a világörökségi területtel kapcsolatos feladata ellátásának támogatása.
(4) A védett értékek fenntartására, az állagvédelemre és a világörökségi kezelési tervnek megfelelő működtetéshez az állam adókedvezményt biztosíthat, amelyet külön törvényben állapít meg.
5. Átmeneti rendelkezések
13. § (1)57 A kulturális örökség védelméért felelős miniszter e törvény hatálybalépését követő 3 éven belül felülvizsgálja az e törvény hatálybalépésekor az Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározott kritériumok szerint a Központhoz bejelentett helyszínek Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételének indokoltságát. Amennyiben a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a felülvizsgálatot követően nem tartja indokoltnak a helyszín Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételét, erről soron kívül értesíti a Központot.
(2) Az illetékes országos szervezetek, valamint a megyei önkormányzatok a területrendezési terveik 8. § (6) bekezdés a) pontja szerinti összhangja megteremtéséről a világörökségi kezelési tervek kihirdetését követően legkésőbb 5 éven belül, illetve más jogszabályból fakadó kötelező felülvizsgálat vagy más okból elvégzett módosítás alkalmával kötelesek gondoskodni.
(3)58 A települési (fővárosi, fővárosi kerületi) önkormányzatok a településrendezési tervük 8. § (6) bekezdés a) pontja szerinti módosításáról a világörökségi kezelési tervek kihirdetését követő tizennyolc hónapon belül kötelesek gondoskodni.
(4)59 A világörökségi gondnokságot az e törvény hatálybalépésétől számított 14 hónapon belül kell kijelölni.
(5) Az e törvény hatálybalépését követően a Világörökség Jegyzékbe felvett helyszín – e törvény 1. mellékletének módosítása általi – kihirdetését a Kormány kezdeményezi. Ezen helyszínek világörökségi gondnokságát a kihirdetéstől számított hat hónapon belül kell kijelölni.
(6)60 E törvénynek a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény és a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló 2012. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2013. évi LI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. Tv.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Tv. hatálybalépése61 időpontjában fennálló birtoklási, használati és hasznosítási viszonyokra, illetve az ezen jogosultságokat megalapozó jogviszonyokra is alkalmazni kell.
(7)62
6. Záró rendelkezések
14. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:
a) a világörökségi várományos helyszínek Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételének és felülvizsgálatának, továbbá a Központhoz történő bejelentésének, valamint a világörökségi várományos helyszín Világörökség Jegyzékbe történő jelölésének részletes szabályait;63
b) a világörökségi testületbe tag delegálására jogosult minisztereket, a testület részletes feladatait és működését;64
c) a világörökségi kezelési terv készítését, annak tartalmi elemeire vonatkozó részletes követelményeket, az érintettekkel történő előzetes egyeztetésének és felülvizsgálatának rendjét;65
d)66 a világörökségi gondnokság kijelölésének szabályait és ellátandó feladatait,67
e)68 a világörökségi területre vonatkozóan a kiemelkedő egyetemes értéket és az azt hordozó elemeket (attribútumokat), valamint az ezek megőrzését és fenntartását biztosító alapvető kezelési követelményeket, korlátozásokat és tilalmakat meghatározó világörökségi kezelési tervet,69
f)70 a világörökségi helyszínen található ingatlanok vonatkozásában a magyar államot megillető elővásárlási jog gyakorlásának részletes szabályait, a 6/A. § (5) bekezdésében meghatározott hatóság kijelölését, valamint az elővásárlási joggal érintett ingatlanok adatait.71
g)72 a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentáció tartalmi elemeit, valamint az annak elkészítésére vonatkozó különös szabályokat.
(2)73 Felhatalmazást kap a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékét.
(3)74
15. §75
16. §76
17. § (1) E törvény – a (2) és (3) bekezdés szerinti kivétellel – 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2)77 A 14. § (1) bekezdés e) pontja 2014. december 1-jén, valamint a 14. § (2) bekezdés b) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.
(3)78 A 14. § (1) bekezdés f) pontja 2015. december 1-jén lép hatályba.
(4)79
18. §80 E törvénynek az egyes törvényeknek az épített és a természeti környezet védelmével, valamint a kulturális örökségvédelemmel összefüggő módosításáról szóló 2019. évi LXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított
a) 8. § (3) és (3a) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor81 folyamatban lévő, világörökségi területet érintő természetvédelmi kezelési terv készítése és módosítása során, valamint
b) a 8. § (5) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor82 első fokon még el nem bírált és a megismételt eljárásokban
is alkalmazni kell.
1. melléklet a 2011. évi LXXVII. törvényhez83
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Világörökségi helyszín |
Egyetértő miniszter |
2 |
Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út |
állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter |
3 |
építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter |
|
4 |
európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter |
|
5 |
közigazgatás-szervezésért felelős miniszter |
|
6 |
természetvédelemért felelős miniszter |
|
7 |
területrendezésért felelős miniszter |
|
8 |
településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter |
|
9 |
turizmusért felelős miniszter |
|
10 |
Hollókő ófalu és környezete |
agrárpolitikáért felelős miniszter |
11 |
építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter |
|
12 |
európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter |
|
13 |
közigazgatás-szervezésért felelős miniszter |
|
14 |
természetvédelemért felelős miniszter |
|
15 |
területrendezésért felelős miniszter |
|
16 |
településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter |
|
17 |
turizmusért felelős miniszter |
|
18 |
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai |
európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter |
19 |
közigazgatás-szervezésért felelős miniszter |
|
20 |
természetvédelemért felelős miniszter |
|
21 |
területrendezésért felelős miniszter |
|
22 |
településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter |
|
23 |
turizmusért felelős miniszter |
|
24 |
Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete |
építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter |
25 |
európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter |
|
26 |
közigazgatás-szervezésért felelős miniszter |
|
27 |
természetvédelemért felelős miniszter |
|
28 |
területrendezésért felelős miniszter |
|
29 |
településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter |
|
30 |
turizmusért felelős miniszter |
|
31 |
Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta |
agrárpolitikáért felelős miniszter |
32 |
építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter |
|
33 |
európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter |
|
34 |
közigazgatás-szervezésért felelős miniszter |
|
35 |
természetvédelemért felelős miniszter |
|
36 |
területrendezésért felelős miniszter |
|
37 |
településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter |
|
38 |
turizmusért felelős miniszter |
|
39 |
Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője |
építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter |
40 |
európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter |
|
41 |
közigazgatás-szervezésért felelős miniszter |
|
42 |
területrendezésért felelős miniszter |
|
43 |
településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter |
|
44 |
turizmusért felelős miniszter |
|
45 |
Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj |
agrárpolitikáért felelős miniszter |
46 |
építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter |
|
47 |
európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter |
|
48 |
közigazgatás-szervezésért felelős miniszter |
|
49 |
természetvédelemért felelős miniszter |
|
50 |
területrendezésért felelős miniszter |
|
51 |
településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter |
|
52 |
turizmusért felelős miniszter |
|
53 |
Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj |
agrárpolitikáért felelős miniszter |
54 |
építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter |
|
55 |
európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter |
|
56 |
közigazgatás-szervezésért felelős miniszter |
|
57 |
természetvédelemért felelős miniszter |
|
58 |
területrendezésért felelős miniszter |
|
59 |
településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter |
|
60 |
turizmusért felelős miniszter |
A törvényt az Országgyűlés a 2011. június 14-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2011. június 28.
Az 1. § (2) bekezdése a 2019: LXIV. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés a) pontja a 2023. évi C. törvény 270. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdését a 2019: LXIV. törvény 25. §-a iktatta be, szövege a 2023. évi C. törvény 270. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § 2. pontja a 2023. évi C. törvény 270. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § 6. pontja a 2023. évi C. törvény 270. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § 7. pontja a 2015: CXV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § 8. pontja a 2015: CXV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § 8. pont b) alpontja a 2023. évi C. törvény 270. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § 9. pontja a 2015: CXV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 2021: XXXIX. törvény 53. § a) pontja, a 2023. évi C. törvény 270. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 118. § a) pontja, a 2021: XXXIX. törvény 53. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (3) bekezdése a 2013: LI. törvény 2. §-ával megállapított, a 2015: CXV. törvény 11. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (4) bekezdését a 2013: LI. törvény 2. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 2015: CXV. törvény 11. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 2014: XXXV. törvény 81. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2014: XXXV. törvény 81. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés c) pontja a 2019: LXIV. törvény 26. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés f) pontja a 2015: CXV. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés k) pontja a 2011: CLXXV. törvény 187. § a) pontjával megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés l) pontját a 2015: CXV. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2021: XXXIX. törvény 54. §-a.
A 4. § (2) bekezdés m) pontját a 2015: CXV. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: XXXIX. törvény 50. §-ával megállapított szöveg.
A 4/A. §-t a 2013: LI. törvény 3. §-a iktatta be.
A 4/A. § (1) bekezdése a 2015: CXV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 4/A. § (2) bekezdése a 2017: L. törvény 361. §-ával megállapított szöveg.
A 4/A. § (2a) bekezdését a 2013: CCXVII. törvény 32. §-a iktatta be, szövege a 2017: L. törvény 361. §-ával megállapított szöveg.
A 4/B. §-t a 2018: XL. törvény 45. §-a iktatta be.
Az 5. § a 2015: CXV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § c) pontja a 2021: XXXIX. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § d) pontja a 2021: XXXIX. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § e) pontja a 2021: XXXIX. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § g) pontja a 2019: LXIV. törvény 31. §-a szerint módosított szöveg.
A 6. § a 2021: CXLVI. törvény 81. §-ával megállapított szöveg.
A 6/A. §-t a 2017: CXCV. törvény 2. §-a iktatta be.
A 6/A. § (1a) bekezdését a 2021: CI. törvény 135. §-a iktatta be.
A 6/B. §-t a 2019: LXIV. törvény 27. §-a iktatta be.
A 7. § (2) bekezdés b) pontja a 2011: CLXXV. törvény 187. § b) pontjával megállapított, a 2015: CXV. törvény 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (2) bekezdés f) pontja a 2011: CLXXV. törvény 187. § c) pontjával megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdés g) pontja a 2014: XXXV. törvény 81. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a 2015: CXV. törvény 6. § (1) bekezdéséve megállapított szöveg.
A 8. § (3) bekezdése a 2019: LXIV. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (3a) bekezdését a 2019: LXIV. törvény 28. § (1) bekezdése iktatta be.
A 8. § (4) bekezdése a 2015: CXV. törvény 11. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (5) bekezdését a 2015: CXV. törvény 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2019: LXIV. törvény 28. § (2) bekezdése iktatta be.
A 8. § (6) bekezdés nyitó szövegrésze a 2015: CXV. törvény 11. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (6) bekezdés a) pontja a 2021: XXXIX. törvény 53. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (6) bekezdés b) pontja a 2015: CXV. törvény 11. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (6) bekezdés c) pontja a 2015: CXV. törvény 11. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése a 2015: CXV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdése a 2015: CXV. törvény 7. §-ával megállapított, a 2016: CIV. törvény 89. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 9. § (3) bekezdését a 2015: CXV. törvény 12. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (4)–(5) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 81. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2015: CXV. törvény 12. § b) pontja.
A 10. § a 2015: CXV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 11. §-t a 2019: LXIV. törvény 32. §-a hatályon kívül helyezte.
A 12. § (2) bekezdés c) pontja a 2021: XXXIX. törvény 53. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (2) bekezdés d) pontját a 2013: LI. törvény 4. §-a iktatta be.
A 12. § (2) bekezdés e) pontját a 2015: CXV. törvény 9. §-a iktatta be.
A 13. § (1) bekezdése a 2012: CXCI. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított, a 2013: LI. törvény 6. §-a, a 2013: CCXVII. törvény 35. §-a, a 2014: XXXV. törvény 81. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (3) bekezdése a 2021: XXXIX. törvény 53. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (4) bekezdése a 2012: CXCI. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 13. § (6) bekezdése a 2013: LI. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A hatálybalépés napja: 2013. április 26.
A 13. § (7) bekezdését a 2013: LI. törvény 7. §-a hatályon kívül helyezte.
Lásd a 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendeletet, a 199/2014. (VIII. 1.) Korm. rendeletet, a 335/2019. (XII. 23.) Korm. rendeletet.
Lásd a 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendeletet, a 199/2014. (VIII. 1.) Korm. rendeletet, a 335/2019. (XII. 23.) Korm. rendeletet.
A 14. § (1) bekezdés d) pontja a 2019: LXIV. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdés e) pontja a 2019: LXIV. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 485/2016. (XII. 28.) Korm. rendeletet, a 108/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletet, a 14/2018. (II. 12.) Korm. rendeletet, a 17/2018. (II. 14.) Korm. rendeletet, a 362/2019. (XII. 30.) Korm. rendeletet.
A 14. § (1) bekezdés f) pontját a 2017: CXCV. törvény 3. §-a iktatta be.
A 14. § (1) bekezdés g) pontját a 2021: XXXIX. törvény 52. § (1) bekezdése iktatta be.
A 14. § (2) bekezdése a 2021: XXXIX. törvény 52. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (3) bekezdését a 2013: CCXVII. törvény 34. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2015: CXV. törvény 12. § c) pontja.
A 15. §-t a 17. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 16. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 17. § (2) bekezdése a 2012: CXCI. törvény 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (3) bekezdése a 2012: CXCI. törvény 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (4) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 18. §-t a 2019: LXIV. törvény 30. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2019. július 16.
A hatálybalépés időpontja 2019. július 16.
Az 1. melléklet a 2014: XXXV. törvény 80. §-ával megállapított, a 2018: V. törvény 27. §-a szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás