77/2011. (XII. 21.) NFM rendelet

a víziközlekedési balesetek és a víziközlekedési események vizsgálatának részletes szabályairól

2013.01.04.

A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 22. § (1) bekezdés c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A rendelet alkalmazási köre

1. § A rendelet alkalmazási köre a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben (a továbbiakban: Kbvt.) meghatározott víziközlekedési balesetek és víziközlekedési események vizsgálatára terjed ki.

2. A víziközlekedési balesetek és a víziközlekedési események bejelentése

2. § A közlekedésbiztonsági szerv a víziközlekedési balesetekre és a víziközlekedési eseményekre vonatkozó bejelentést ügyeleti szolgálata útján fogadja.

3. § (1) A víziközlekedési balesetről vagy a víziközlekedési eseményről szóló bejelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a víziközlekedési baleset vagy a víziközlekedési esemény helyét (folyamkilométer, koordináták, legközelebbi település) és időpontját,

b) az úszólétesítmény típusát, nevét, szám- vagy betűjelét, egyéb azonosító jelét,

c) az úszólétesítmény vezetőjének, üzemben tartójának nevét és székhelyének címét, továbbá az üzembentartói vizsgálat lefolytatására jogosult vezető nevét és elérhetőségét,

d) a személyzet nevét és a fedélzeten tartózkodó utasok vagy más személyek számát, a rakomány jellegét, veszélyes áru szállítása esetén a veszélyes áruk megnevezését,

e) a személyi sérüléseket, az úszólétesítményben, a vízi úton lévő műtárgyakban és a harmadik személy tulajdonában keletkezett károk mértékét,

f) az utoljára érintett, valamint a rendeltetési kikötő megnevezését,

g) a víziközlekedési baleset vagy a víziközlekedési esemény lefolyását és feltételezett okát,

h) a bejelentés időpontjáig meghozott intézkedéseket.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt adatok valamelyikének hiánya nem mentesít az azonnali bejelentési kötelezettség alól.

4. § A közlekedésbiztonsági szerv az 1. mellékletben meghatározott tartalommal köteles értesíteni az Európai Bizottságot arról a tengeren bekövetkezett víziközlekedési balesetről vagy víziközlekedési eseményről, amelynek szakmai vizsgálatában részt vesz.

3. A szakmai vizsgálat lefolytatása

5. § A víziközlekedési balesetnél vagy víziközlekedési eseménynél a helyszín változatlanul hagyása és a nyomok, valamint az úszólétesítmény és rakománya megőrzése érdekében

a) távol kell tartani az ott tartózkodásra jogosultsággal nem rendelkezőket,

b) gondoskodni kell arról, hogy az úszólétesítmény, az úszólétesítmény berendezései és felszerelései, rakománya a helyszíni szemle megkezdéséig – hadilobogó alatt közlekedő úszólétesítményt is érintő víziközlekedési balesetnél vagy víziközlekedési eseménynél a hadihajós katonai szervezet képviselőjének megérkeztéig – és lehetőség szerint annak befejezéséig változatlan állapotban maradjanak,

c) a mentés és a tűzoltás során az úszólétesítmény és részeinek indokolatlan megváltoztatását el kell kerülni.

6. § (1) A helyszínen talált nyomok rögzítését a szakmai vizsgálat keretében a vizsgálóbizottság végzi. Amennyiben a víziközlekedési balesettel vagy a víziközlekedési eseménnyel összefüggésben büntetőeljárás indul, a nyomok rögzítéséről a rendőrség gondoskodik.

(2) Halálos víziközlekedési baleset bekövetkezése esetén a holttestek azonosítása, igazságügyi orvosszakértői vizsgálata vagy kiadása érdekében a rendőrség képviselője intézkedik és az intézkedés nyomán keletkezett véleményt szakmai vizsgálat végett a közlekedésbiztonsági szervnek megküldi.

7. § (1) A helyszíni szemlejegyzőkönyvet a közlekedésbiztonsági szerv vezetője részére a vizsgálóbizottság haladéktalanul megküldi.

(2) Amennyiben a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény veszélyes árut szállító úszólétesítménnyel kapcsolatos, a közlekedésbiztonsági szerv vezetője a helyszíni szemlejegyzőkönyv megállapításai alapján tájékoztatja a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény helye szerint illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságot.

(3) A helyszíni szemlejegyzőkönyv tartalmazza

a) a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény helyét és időpontját,

b) a vízállási, időjárási és látási viszonyokat,

c) a balesetben, víziközlekedési eseményben részes úszólétesítmények nevét vagy számjelét, állami hovatartozását, üzemben tartójának, vezetőjének adatait,

d) a balesetben, víziközlekedési eseményben részes úszólétesítmények sérüléseire vonatkozó adatokat, sérült személyek számát,

e) a vizsgálóbizottság vezetőjének és tagjainak nevét, a szemle helyszínére érkezés időpontját, a szemle kezdetének és befejezésének idejét, a vizsgálóbizottság által tett intézkedéseket, továbbá

f) azokat az adatokat, amelyek szükségesnek látszanak a víziközlekedési balesetek és események tényállásának megállapítása érdekében.

(4) A helyszíni szemlejegyzőkönyvhöz csatolni kell a helyszín vázlatát, leírását, a helyszínről készített fénykép- és videofelvételeket, a meghallgatásról készített feljegyzéseket, továbbá az egyéb begyűjtött anyagok jegyzékét.

4. Vizsgálóbizottság

8. § A vizsgálóbizottság vezetője a közlekedésbiztonsági szerv kormánytisztviselője, a szakmai vizsgálat egyszemélyi felelős vezetője. A vizsgálóbizottság vezetőjének feladata:

a) a szakmai vizsgálat irányítása,

b) a szakmai vizsgálat alapján zárójelentés-tervezet és a zárójelentés előterjesztése a közlekedésbiztonsági szerv vezetője részére,

c) a hajózás biztonságát veszélyeztető okok és körülmények megszüntetése érdekében biztonsági ajánlást célzó javaslat elkészítése a személyzet egészségének megőrzését célzó foglalkozás-egészségügyi szabályokkal, valamint az úszólétesítmény és a hajózási létesítmények üzembentartásával, kikötő használatával, a víziközlekedés irányítására, a hajóút kitűzésére szolgáló jelekkel kapcsolatos és minden egyéb szükséges intézkedés megtételére.

9. § (1) A vizsgálóbizottság nem kormánytisztviselő tagja az lehet, aki

a) víziközlekedési szakterületen hajózási szakértői jogosultsággal, vagy

b) a szakmai vizsgálatban a tényállás megállapításához szükséges

ba) szakértelemmel, vagy

bb) balesetvizsgáló tanfolyam elvégzését igazoló okirattal

rendelkezik.

(2) A vizsgálóbizottság tagja a munkáját a vizsgálóbizottság vezetőjének iránymutatása alapján végzi.

5. Meghatalmazott képviselők és tanácsadók részvétele külföldi szakmai vizsgálatban

10. § Megállapodás hiányában a magyar lobogó alatt közlekedő úszólétesítménnyel külföldön bekövetkezett víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény vizsgálatára a közlekedésbiztonsági szerv felveszi a kapcsolatot a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező külföldi kivizsgáló szervekkel és a vizsgálatban való részvételére szóló meghívását kezdeményezi.

6. A szakmai vizsgálat során érintettek kötelezettségei

11. § (1) A szakmai vizsgálat során köteles a vizsgálóbizottsággal együttműködni:

a) a hajózási hatóság,

b) az úszólétesítmény üzemben tartója, vezetője, személyzete,

c) az úszólétesítmény megfelelőségét tanúsító szervezet,

d) az úszólétesítmény üzembentartásával, karbantartásával és javításával, a hajóút fenntartásával, a kikötő üzembentartásával foglalkozó szerv, továbbá

e) az a szervezet, amely a víziközlekedési balesettel vagy víziközlekedési eseménnyel érintett járműre vagy infrastruktúrára vonatkozó – a szakmai vizsgálat tekintetében – érdemi adattal, információval rendelkezik.

(2) Az együttműködés kiterjedhet részfeladatok elvégzésére. Ennek érdekében az üzemben tartó olyan személlyel képviseltetheti magát, aki a tényállás felderítése érdekében adatok szolgáltatásához, intézkedésekhez jogosultsággal és az adott esettel kapcsolatban szakértelemmel rendelkezik.

7. Bírság kiszabása

12. § A közlekedésbiztonsági szerv által a Kbvt. bírságra vonatkozó rendelkezései alapján víziközlekedési baleset vagy esemény szakmai vizsgálata során kiszabott bírság összege természetes személy esetében legfeljebb 50 000 forint, jogi személy esetében legfeljebb 200 000 forint lehet.

8. Zárójelentés-tervezet

13. § (1) A zárójelentés tervezetét a zárójelentésre vonatkozó követelmények figyelembevételével készíti el a vizsgálóbizottság vezetője.

(2) A zárójelentés-tervezetet a vizsgálóbizottság tagjai aláírják. A véleményeltérésre az aláíráskor utalni kell és az eltérő véleményt záradékként kell a zárójelentés-tervezethez csatolni.

9. Zárójelentés

14. § (1) A zárójelentés tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Amennyiben víziközlekedési esemény történik és az eset jellege és súlyossága másként nem indokolja a közlekedésbiztonsági szerv egyszerűsített zárójelentést készíthet.

(3) A zárójelentés elején utalást kell tenni a vizsgálat céljára, továbbá arra, hogy a vizsgálat nem irányul vétkesség vagy felelősség megállapítására, valamint arra, hogy a zárójelentés nem azzal a szándékkal íródott, hogy azt bírósági vagy más felelősségre vonásra irányuló eljárás során felhasználják.

(4) A zárójelentés kizárólag az esemény lefolyásával kapcsolatosan, személyazonosításra alkalmatlan módon, kivonatoltan tartalmazhatja:

a) a súlyos víziközlekedési balesettel vagy a víziközlekedési eseménnyel érintett személyek közléseit és a tevékenységükre vonatkozó adatokat,

b) a meghallgatásokról készült jegyzőkönyveket,

c) az úszólétesítményre, valamint az időjárásra, az eset helyszínére és egyéb körülményekre vonatkozó, valamint az esettel kapcsolatban műszakilag rögzített adatokat,

d) a szakértői jelentéseket,

e) egyéb bejelentéseket.

(5) A szakmai vizsgálat során keletkezett feljegyzéseket csak akkor lehet a zárójelentés mellékleteibe foglalni, ha azok a víziközlekedési baleset vagy a víziközlekedési esemény elemzéséhez tartoznak. A feljegyzések csak személyazonosításra alkalmatlan módon csatolhatók a zárójelentéshez.

(6) Veszélyes árut szállító úszólétesítménnyel kapcsolatban készített zárójelentést, az elkészültét követő 5 napon belül meg kell küldeni a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény helye szerint illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság részére is.

10. Üzembentartói vizsgálat

15. § (1) Az üzembentartói vizsgálatot a közlekedésbiztonsági szerv felhívása alapján haladéktalanul meg kell kezdeni és a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni.

(2) Több érintett esetében a közlekedésbiztonsági szerv valamennyi, az üzembentartói vizsgálat lefolytatására jogosult vezetőt felhívja a vizsgálat lefolytatására. A vizsgálat lefolytatására jogosult vezetők megállapodhatnak, hogy a vizsgálatot közösen folytatják.

(3) Az üzembentartói vizsgálat lefolytatására felhívott vezető haladéktalanul értesíti a közlekedésbiztonsági szervet, ha

a) az üzembentartói vizsgálat során olyan tény merül fel, amely alapján a vizsgálat jogosultságait meghaladja,

b) a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény külföldi személyt vagy idegen lobogó alatt közlekedő úszólétesítményt érint, vagy

c) egyéb okból szükségesnek látszik a közlekedésbiztonsági szerv szakmai vizsgálatba történő bevonása.

(4) Az üzembentartói vizsgálat bármely szakaszában a közlekedésbiztonsági szerv a vizsgálatot saját hatáskörébe vonhatja.

16. § (1) A vizsgálatot – ha annak elháríthatatlan akadálya nincs – legkésőbb a közlekedésbiztonsági szerv felhívását követő hatvanadik napon jelentéssel kell lezárni.

(2) A jelentést az üzembentartói vizsgálat lefolytatására felhívott vezető készíti és írja alá. Több üzemben tartót érintő közös vizsgálat üzembentartói jelentését az érintett valamennyi vezető aláírja. Egyet nem értés esetében bármelyik vezető az üzembentartói jelentéshez különvéleményt csatolhat.

(3) A jelentés tartalmi elemeit és mintáját a 3. melléklet tartalmazza.

(4) Az üzembentartói jelentést a közlekedésbiztonsági szerv nyilvántartja. Amennyiben szükséges, az üzembentartói jelentést a közlekedésbiztonsági szerv kiegészítésre visszaküldi.

(5) Amennyiben az üzembentartói vizsgálat tárgyát képező víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény kapcsán tett megállapítások hozzájárulhatnak a víziközlekedés biztonságának javításához, a közlekedésbiztonsági szerv a vezető jelentése alapján biztonsági ajánlást tesz közzé.

(6) A közlekedésbiztonsági szerv az üzembentartói jelentést vagy annak kivonatát abban az esetben teszi közzé a honlapján, ha a vizsgálat tapasztalatai hozzájárulhatnak a víziközlekedés biztonságának javításához.

11. A víziközlekedés biztonságáért felelős hatóság tájékoztatása

17. § Ha a szakmai vizsgálat kapcsán felmerül annak gyanúja, hogy a víziközlekedési baleset vagy esemény során a víziközlekedés biztonsága elleni jogellenes cselekmény történt, a közlekedésbiztonsági szerv köteles a rendőrséget értesíteni.

12. Eljárás idegen államban lajstromozott úszólétesítménnyel belföldön bekövetkezett víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény esetében

18. § Az idegen lobogó alatt közlekedő úszólétesítménnyel belföldön bekövetkezett víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény bekövetkeztekor a közlekedésbiztonsági szerv által a lobogó szerinti állam balesetkivizsgáló szerve számára küldött értesítésnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a) a víziközlekedési baleset vagy a víziközlekedési esemény helyét (folyamkilométer, koordináták, legközelebbi település) és időpontját,

b) az úszólétesítmény típusát, nevét vagy számjelét, egyéb azonosító jelét,

c) az úszólétesítmény vezetőjének képesítését,

d) az üzemben tartójának nevét és székhelyének címét,

e) a víziközlekedési baleset vagy a víziközlekedési esemény természetét és az úszólétesítmény sérülésének mértékét,

f) az esettel kapcsolatban elhunytak, eltűntek vagy súlyos sérülést szenvedett személyek számát,

g) az úszólétesítmény kiindulási és rendeletetési kikötőjét,

h)¹ annak jelzését, hogy Magyarország milyen mértékig folytatja a kivizsgálást vagy javasolja annak átruházását,

i) közlekedésbiztonsági szerv azonosító adatait, és a vizsgálóbizottság vezetőjével vagy a szakmai kivizsgálóval, valamint a közlekedésbiztonsági szervvel folyamatos kapcsolattartást lehetővé tevő elérhetőségi adatokat,

j) veszélyes áru szállítása esetén a veszélyes áru leírását.

13. Részvétel a hajózási baleseteket vizsgáló szervezetek állandó együttműködési fórumának munkájában

19. § A 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkében említett állandó együttműködési fórum munkájában a közlekedésbiztonsági szerv vezetője vagy az általa kijelölt személy vesz részt.

14. Záró rendelkezések

20. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) 2012. január 1-jén lép hatályba

a) a 15–16. § és

b) a 21. § (1) bekezdése.

21. § (1)²

(2)³

22. § (1) Ez a rendelet a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvénnyel, valamint a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvénnyel együtt, a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK tanácsi és a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2)⁴ Ez a rendelet a következő európai uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a tagállamok által a Bizottsággal együttműködésben a 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikke értelmében létrehozott állandó együttműködési keret eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2011. július 5-i 651/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

b) a tengeri balesetek és események kivizsgálására szolgáló, a 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerint kidolgozott közös módszertan elfogadásáról szóló, 2011. december 9-i 1286/2011/EU bizottsági rendelet.

1. melléklet a 77/2011. (XII. 21.) NFM rendelethez

TENGERI BALESETRŐL VAGY ESEMÉNYRŐL SZÓLÓ ÉRTESÍTÉSBEN FELTÜNTETENDŐ ADATOK

(Az Európai Tengeri Balesetek Információs Platformjának része)

Megjegyzés: Az aláhúzott szempontok azt jelentik, hogy amennyiben több hajó érintett a tengeren bekövetkezett víziközlekedési balesetben vagy eseményben, minden egyes hajóról adatokat kell szolgáltatni.

1. Felelős tagállam / kapcsolattartó személy.

2. A tagállamban kijelölt vizsgálóbiztos.

3. Tagállam szerepe.

4. Érintett parti állam.

5. A különösen érdekelt államok száma.

6. Különösen érdekelt államok.

7. Értesítést eljuttató testület.

8. Az értesítés időpontja.

9. Az értesítés dátuma.

10. A hajó neve.

11. IMO-szám / megkülönböztető betűjelzés.

12. A hajó lobogója.

13. A víziközlekedési baleset vagy esemény típusa.

14. A hajó típusa.

15. A víziközlekedési baleset vagy esemény dátuma.

16. A víziközlekedési baleset vagy esemény időpontja.

17. Helyzetmeghatározás – földrajzi szélesség.

18. Helyzetmeghatározás – földrajzi hosszúság.

19. A víziközlekedési baleset vagy esemény helyszíne.

20. Indulási kikötő.

21. Rendeltetési kikötő.

22. Forgalomelválasztó rendszer.

23. Útszakasz.

24. Hajóüzemeltetés.

25. A bekövetkezés helye a fedélzeten.

26. Áldozatok száma:

a) Legénység.

b) Utasok.

c) Egyéb.

27. Súlyos sérülések:

a) Legénység.

b) Utasok.

c) Egyéb.

28. Szennyezés.

29. Az úszólétesítményben keletkezett kár.

30. A rakományban keletkezett kár.

31. Egyéb kár.

32. A víziközlekedési baleset vagy rendkívüli esemény rövid leírása.

33. Azon okok rövid ismertetése, amelyek alapján nem végeztek szakmai vizsgálatot.

2. melléklet a 77/2011. (XII. 21.) NFM rendelethez

A zárójelentés és a zárójelentés-tervezet részletes formai és tartalmi követelményei

A ZÁRÓJELENTÉS TARTALMA

1. ÖSSZEFOGLALÓ

a) utalás arra, hogy a vizsgálat nem irányul vétkesség vagy felelősség megállapítására, valamint bírósági vagy más felelősségre vonásra irányuló eljárásban történő felhasználásra,

b) az üzemben tartó neve,

c) az úszólétesítmény típusa, neve vagy számjele, vagy egyéb azonosító jele, lobogója,

d) a víziközlekedési baleset vagy a víziközlekedési esemény leírása, helye és időpontja, a belföldi és külföldi hatóságok értesítése a víziközlekedési balesetről vagy a víziközlekedési eseményről,

e) a kivizsgáló szerv és meghatalmazott képviselőjének megnevezése,

f) a kivizsgálás megszervezése,

g) a jelentést kiadó kivizsgáló szerv neve és a kiadás időpontja,

h) a víziközlekedési balesethez vagy a víziközlekedési eseményhez vezető okok felsorolása.

2. A TÉNYÁLLÁST MEGALAPOZÓ TÁJÉKOZTATÁS^1.

2.1. Az úszólétesítmény általános adatai

Az úszólétesítmény

a) gyártására,

b) üzemképességére, az ezt tanúsító okmányok hatályára,

c) felépítésére,

d) meghajtására,

e) terhelhetőségére,

f) rakományára,

g) üzemeltetésére,

h) előírt személyzetére és

i) tulajdonosi viszonyaira

vonatkozó adatok.

2.2. Az úszólétesítmény útjára vonatkozó adatok

a) indulási és rendeltetési kikötő, érintett kikötők,

b) a hajóút jellemzői,

c) a személyzet érintett tagjaira vonatkozó adatok név nélkül: életkor, a képesítő okmány érvényessége, egészségi alkalmasság, jogosítások, kötelező ellenőrzések, hajózási tapasztalat (összesen és az adott típuson), és a munkaidőre vonatkozó megfelelő tájékoztatások, valamint

d) üzemelés fajtája (utasszállítás, áruszállítás, munkavégzés, szabadidős, menetben, kikötőben, veszteglő helyen).

2.3. Az esetre vonatkozó információk

a) az eset kategóriája,

b) az eset időpontja, helyszíne (folyamkilométer, koordináták, legközelebbi település),

c) az adott meteorológiai és hidrológiai viszonyok, különösen:

ca) az időjárási körülmények rövid ismertetése, beleértve az előre jelzett és a tényleges körülményeket is, továbbá, hogy ezek a meteorológiai információk a személyzet rendelkezésére álltak-e,

cb) a látási viszonyok a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény időpontjában (napfény, holdfény, szürkület stb.),

cc) vízállási és áramlási adatok, továbbá, hogy ezek a hidrológiai információk a személyzet rendelkezésére álltak-e,

d) az esetlegesen meghibásodott berendezések,

e) az üzemeltetés körülményei (beleértve navigációs berendezések, összeköttetés, adatrögzítők leírása),

f) az eset következményei,

g) a személyi sérülések (a táblázatban számszerűen megjelölve),

Sérülések	Személyzet	Utasok	Egyéb személyek
1. Halálos
2. Súlyos
3. Könnyű
4. Nem sérült

h) a bekövetkezett anyagi, környezeti és egyéb károk (ideértve a víziút műtárgyaiban vagy azt keresztező műtárgyakban vagy egyéb tárgyakban keletkezett rongálódások rövid ismertetése),

i) az úszólétesítmény sérülései (megsemmisült, jelentősen megrongálódott, kissé megrongálódott, nem sérült),

j) személyzet, utasok, egyéb személyek esettel összefüggésbe hozható tevékenységének bemutatása.

2.4. A parti hatóságok és a mentésben részt vevő egyéb szervezetek tevékenysége

a) az érintett személyek köre,

b) az intézkedés módja és a végrehajtott intézkedések,

c) a bejelentés és az intézkedés közötti időtartam,

d) elért eredmények.

3. AZ ESEMÉNY ÉS A SZAKMAI VIZSGÁLAT LEÍRÁSA

a) a víziközlekedési baleset vagy esemény előtti, alatti és utáni történések,

b) a víziközlekedési baleset vagy esemény és az érintettség köre (személy, anyag, környezet, felszerelés vagy külső tényező),

c) a lefolytatott szakmai vizsgálat vonatkozó részletei, beleértve a vizsgálatok vagy tesztek eredményeit is.

A beszámolóban tárgyalt időszak azon események időpontjától függ, amelyek közvetlen módon hozzájárultak a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény előidézéséhez.

4. ELEMZÉS

a) az esemény körülményei és háttere,

b) emberi tévedések és mulasztások, veszélyes anyagok használatával járó események, környezeti hatások, műszaki felszerelésbeli hiányosságok és külső hatások,

c) kiváltó tényezők, amelyek személyekhez kapcsolódó feladatokkal, fedélzeti műveletekkel, a parti irányítással vagy a szabályozás hatásával kapcsolatosak.

Szükség szerint csak azt a tájékoztatást kell elemezni, amelyeket a „2. Tényállást megalapozó tájékoztatás” összeállítása és a „3. Az eset és a szakmai vizsgálat leírása” szakaszban rögzítettek és amelyek a következtetések és az ok(ok) meghatározásához tartoznak.

5. KÖVETKEZTETÉSEK

A szakmai vizsgálat során megállapított tények és okok felsorolása (közvetlen, mélyebb, rendszerben rejlő okok).

6. BIZTONSÁGI AJÁNLÁS

6.1. A biztonsági ajánlás tárgya különösen:

a) a jogalkotás,

b) a tervezés,

c) eljárások,

d) felügyelet,

e) irányítás,

f) munkahelyi egészségvédelem és biztonság,

g) képzés,

h) javítási és karbantartási munkák,

i) parti segítségnyújtás és vészhelyzeti válaszadás területe.

6.2. A biztonsági ajánlások címzettjei azok, akik annak végrehajtására a legalkalmasabb helyzetben vannak, különösen:

a) a hajótulajdonosok,

b) az érintett szervezetek vezetői,

c) az elismert szervezetek,

d) a hajózási hatóságok,

e) a hajóforgalmi szolgálatok,

f) a vészhelyzeti szervek,

g) a nemzetközi szervezetek és az európai intézmények.

A „6. Biztonsági ajánlás” pont tartalmazza mindazon biztonsági ajánlásokat, amelyeket a vizsgálat során tettek, vagy a zárójelentés részeként adnak ki.

7. FÜGGELÉK

a) a jelentést kiegészítő további tájékoztatás,

b) fényképek, mozgóképek, hangfelvételek, hajózási térképek, rajzok,

c) alkalmazandó szabványok,

d) használt műszaki szakkifejezések és rövidítések,

e) különleges biztonsági tanulmányok,

f) egyéb – a jelentés megértése szempontjából szükségesnek tekinthető – információk.

3. melléklet a 77/2011. (XII. 21.) NFM rendelethez

Üzembentartói jelentés

Üzembentartói jelentés
1. Az esemény kategóriája és a közlekedésbiztonsági szerv üzembentartói vizsgálat lefolytatására irányuló felhívásának ideje:
2. A víziközlekedési balesettel vagy eseménnyel érintett úszólétesítmény üzemben tartójának neve, elérhetősége:
3. A víziközlekedési balesettel vagy eseménnyel érintett úszólétesítmény típusa, neve, azonosító száma vagy jele, egyéb azonosítója, lobogója:
4. Hajóokmány száma:		5. Hajóokmány érvényessége lejár:
6. Előírt és tényleges személyzet:
7. Úszólétesítmény útjára vonatkozó adatok, indulási és rendeltetési kikötő továbbá a balesettel, hajózási eseménnyel kapcsolatba hozható és a hajó által érintett kikötő:
8. Rakományra vonatkozó adatok:
9. Az üzemelés fajtája (aláhúzandó): utasszállítás, áruszállítás, munkavégzés, menetben, kikötőben, veszteglőhelyen
10. Baleset/esemény meghatározása tűz, robbanás, ütközés, zátonyra futás, időjárás okozta súlyos károsodás, jég okozta kár, úszólétesítmény felszerelésének, berendezésének, felépítményének, testének sérülése (aláhúzandó) amelynek következménye (aláhúzandó): működésképtelen főgép, megrongálódott lakótér, úszólétesítmény szerkezete súlyosan károsodik, úszólétesítmény üzemképtelen, környezetszennyezés, parti segítséget vagy vontatást szükségessé tevő meghibásodás egyéb:
11. Baleset/esemény előtti, alatti és utáni történések és az esemény következményeinek rövid leírása:
12. Baleset/esemény adatai időpont: hely (vízterület) neve: helyszín (fkm, földrajzi koordináták):
13. Időjárási körülmények:	14. Vízállási és áramlási adatok:	15. Látási viszonyok:
16. Személyi sérülések /fő és a sérülés minősítése: személyzet utas egyéb személy
17. Mentésben részt vevők hatóság: személyzet: szervezet: egyéb:
18. Mentésben részt vevők intézkedései:
19. Balesetre/eseményre vezető tények, feltételezett okok:
20. Csatolt, a jelentést kiegészítő további tájékoztatás:
Kelt: Az üzembentartói vizsgálatot lefolytató vezető¹: aláírás ¹ A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 52. § (6) bekezdésében meghatározott vezető

A 18. § h) pontja a 21. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

A 21. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

A 21. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁴

A 22. § (2) bekezdése a 71/2012. (XII. 20.) NFM rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

^1.

ahol a fejezet bármely pontjával kapcsolatos információ nem áll rendelkezésre vagy az nincs összefüggésben a víziközlekedési balesethez, vagy a víziközlekedési eseményhez vezető körülményekkel, ott ilyen értelmű megjegyzést kell tenni a megfelelő alcímek alatt

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek