78/2011. (X. 28.) AB határozat
78/2011. (X. 28.) AB határozat1
2011.10.28.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 27/2011. (III. 9.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás
1. Magánszemélyek 2011. február 8-án országos népszavazási kezdeményezés tárgyában aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából.
Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés dolgozzon ki jogszabályt a fizetésképtelenné váló természetes személyek adósságrendezési eljárására vonatkozóan?”
Az OVB a 27/2011. (III. 9.) OVB határozatával (a továbbiakban: OVBh.) az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését megtagadta. Határozatát azzal indokolta, hogy az abban foglalt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Érvelésében utalt arra, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdésnek mind a jogalkotó, mind az állampolgár számára világosnak, egyféleképpen értelmezhetőnek kell lennie. A jogalkotói egyértelműség megkívánja, hogy egy esetleges eredményes népszavazást követően az Országgyűlés el tudja dönteni, milyen tartalmú jogalkotási kötelezettség terheli a népszavazás eredményeként, mivel az Nsztv. 8. § (1) bekezdése értelmében „eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre kötelező”. Az OVBh. hangsúlyozta továbbá, hogy a kérdés a jogalkotói egyértelműség követelményének azért nem felel meg, mivel még alapjait tekintve sem határozza meg, hogy – eredményes népszavazás esetén – az Országgyűlést milyen jogalkotási kötelezettség terheli, az adott tárgyban a törvényt az Országgyűlésnek milyen tartalommal kellene megalkotnia. Az OVBh. egyúttal kifejtette, hogy a kérdés a választópolgárok számára sem egyértelmű, mivel nem állapítható meg, hogy aláírásukkal milyen tartalmú törvény elfogadását kívánják támogatni; valamint nem lennének tisztában azzal, hogy egy esetleges eredményes népszavazás milyen következményekkel járna. Az OVBh. szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés megfogalmazásából nem állapítható meg az sem, hogy egy eredményes népszavazást követően milyen adósságok rendezésére szolgálna a megalkotandó jogszabály.
A 27/2011. (III. 9.) OVB határozat a Magyar Közlöny 2011. évi 24. számában, 2011. március 9-én jelent meg. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése szerint az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet benyújtani. A határozat ellen 2011. március 24-én 15 óra 20 perckor – határidőben – érkezett a népszavazás kezdeményezőitől kifogás. A kifogást tevők szerint az általuk feltett kérdés megfelel az Nsztv. egyértelműségi követelményének.
2. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342.]. Eljárása során az Alkotmánybíróság e feladatát alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].
Az OVB határozatával egyetértve az Alkotmánybíróság a kifogást nem találta megalapozottnak, és az OVBh.-t helyes indokai alapján helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Alkotmánybírósági ügyszám: 505/H/2011.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás