79/2011. (X. 28.) AB határozat
79/2011. (X. 28.) AB határozat1
2011.10.28.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 45/2011. (V. 6.) OVB határozatát megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás
I.
Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 45/2011. (V. 6.) OVB határozatával megtagadta az országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt:
„Kezdeményezzük: az Országgyűlés tárgyalja meg, hogy a 70. életévét betöltött választópolgár választójogának gyakorlását közjegyzői okiratban nagykorú cselekvőképes gyermekére átruházhassa.”
Az OVB határozat hivatkozott az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 17. §-ára, amelynek értelmében a népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelműen kell tartalmaznia a megtárgyalásra javasolt kérdést. Ennek figyelembe vételével az OVB megállapította, hogy „az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kezdeményezés megfogalmazása megtévesztő a választópolgárok számára”. Az OVB szerint ugyanis a beadványozók kezdeményezése – az Alkotmány 28/D. §-ától eltérően – konkrét jogalkotásra irányul, s nem pedig arra, hogy az Országgyűlés a hatáskörébe tartozó kérdést tűzze napirendjére. „Így a kezdeményezés megfogalmazása a választópolgár számára azt a téves látszatot kelti, mintha az aláírásgyűjtés alkalmával népszavazási kezdeményezést támogatna.”
Az OVB határozata a Magyar Közlöny 2011. május 6-i számában jelent meg. A határozat ellen 2011. május 11-én, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kifogást nyújtottak be. A kifogástevők arra kérték az Alkotmánybíróságot, hogy az OVB határozatát semmisítse meg és utasítsa az OVB-t új eljárásra. Azt állították, hogy a „kezdeményezzük: az Országgyűlés tárgyalja meg” megfogalmazással országos népi kezdeményezést kezdeményeztek. Így az OVB szerintük alaptalanul hivatkozott határozatában arra, hogy a választópolgárok félreérthetik: azaz nem a téma megtárgyalását, hanem talán törvényalkotást kezdeményeznek. Hivatkoztak arra, hogy sem az Alkotmány, sem pedig az Nsztv. tételes szabályozással nem állapítja meg, mit kell érteni az Alkotmány 28/D. §-ának szövege alatt, miszerint az „országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés tűzze a napirendjére.” A kifogástevők álláspontja szerint az Alkotmány nem egy kérdő mondat megfogalmazását követeli meg, hanem az Országgyűlés hatáskörébe tartozó téma felvetését írja elő, annak érdekében, hogy ezt népi kezdeményezésként a választópolgárok aláírásukkal támogassák. Véleményük szerint az általuk megfogalmazott kérdés mindenben megfelel az Alkotmány és az Nsztv. követelményeinek.
II.
1. Az Alkotmány érintett rendelkezése:
„28/D. § Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés tűzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni.”
2. Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény érintett rendelkezései:
„2. § Az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.”
„17. § A népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelműen tartalmaznia kell a megtárgyalásra javasolt kérdést.”
„18. § Az Országos Választási Bizottság akkor tagadhatja meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
(…)
b) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, (…)”
3. A Ve. érintett rendelkezése:
„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.”
III.
A kifogás megalapozott.
1. A jelen ügyben az Alkotmánybíróság hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjának megfelelően a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Ennek során az Alkotmánybíróság a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népi kezdeményezésre szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. Az Alkotmánybíróság ezt a feladatát alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el.
2. A kifogással érintett OVB határozat az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését az Nsztv. 17. §-ára, vagyis az egyértelműség követelményének sérelmére hivatkozva tagadta meg. Az OVB határozat indokolása szerint a kérdés megfogalmazása a választópolgár számára azt a téves látszatot kelti, mintha az aláírásgyűjtés alkalmával országos népszavazási kezdeményezést támogatna, mivel a kezdeményezés konkrét jogalkotásra irányul, s nem a kérdés napirendre tűzésére.
Az Alkotmány 28/D. §-a az országos népi kezdeményezés tárgykörét csak annyiban korlátozza, hogy a kezdeményezésnek az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést kell tartalmaznia. Ezen túlmenő korlátozást az Alkotmány az országos népi kezdeményezés tárgykörét érintően nem foglal magában. Az Alkotmány 28/D. §-a nyomán az Nsztv. 18. §-a akkor teszi kötelezővé a népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadását, ha a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, b) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, vagy c) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek. Az Nsztv. 17. §-a szerint „[a] népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelműen tartalmaznia kell a megtárgyalásra javasolt kérdést”.
A népi kezdeményezésre szánt kérdés „pontossága és egyértelműsége” a jogintézmény alkotmányos rendeltetésével összhangban értelmezendő. A jogintézmény alkotmányos rendeltetése, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre és tárgyalja meg a kezdeményezésben foglalt kérdést. Az Alkotmány 28/D. §-a értelmében az országos népi kezdeményezés nyomán a döntés az Országgyűlés hatásköre marad, az Országgyűlés döntési jogkörét a kezdeményezés nem vonja el, csak az Országgyűlés napirendjére van hatással. Erre figyelemmel a kérdés egyértelműségének hiánya miatt csak akkor tagadható meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítése, ha a megfelelő számú aláírás összegyűjtése esetén az Országgyűlés számára nem lenne egyértelmű, hogy milyen kérdést tűzzön napirendre (miről szóljon a vita, illetve miben döntsön). Önmagában tehát az a körülmény, hogy a kérdés közvetetten vagy közvetlenül törvényalkotásra irányul, még nem teszi értelmetlenné, értelmezhetetlenné az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést.
Mindezt figyelembe véve az OVB határozatban foglalt indokok alapján nem tagadható meg az országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív hitelesítése. E döntés tartalmát tekintve ellentétes az országos népi kezdeményezés jogintézményének alkotmányos rendeltetésével, illetve a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel. A konkrét esetben az aláírásgyűjtő ív egyébként azért sem kelt „téves látszatot”, mert a kérdés felett szerepel, hogy „[a]lulírottak országos népi kezdeményezést támogatunk az alábbi kérdésben:”. Nem kelthet továbbá téves látszatot, hiszen a kérdés a „kezdeményezzük: az Országgyűlés tárgyalja meg” megfogalmazással kétségbevonhatatlanul országos népi kezdeményezésre irányul.
Az Alkotmánybíróság a népi kezdeményezésre szánt kérdéssel kapcsolatos követelményeket a 42/2002. (X. 11.) AB határozatban foglalta össze. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy „[n]épi kezdeményezés esetén [a népszavazással] szemben az Országgyűlésnek a kérdés napirendre tűzésére, megtárgyalására és döntéshozatalra van kötelezettsége, de ennek a döntésnek a tartalmát a népi kezdeményezés nem köti meg.” Kifejtette továbbá, hogy a népi kezdeményezésnek az Alkotmányban megfogalmazott tárgyköri korlátja nincs, a kérdésnek nem kell konkrét jogalkotási kötelezettséget megfogalmaznia. A népi kezdeményezésből csupán az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben való vita és döntés következik. Így a népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén szereplő kérdéssel szemben is mindössze annyi az elvárás, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó tárgykörre vonatkozzon. (ABH 2002, 316, 318.)
Ennek megfelelően korábban az OVB és az Alkotmánybíróság is hitelesíthetőnek minősítette az alábbi népi kezdeményezéseket:
„Kezdeményezzük az Alkotmány és a kapcsolódó törvények módosítását úgy, hogy országos népszavazást lehessen tartani arról, hogy a Parlamentbe csak a 176 országgyűlési egyéni választókerületben megválasztásra kerülő képviselők juthassanak be.” [93/2009. (X. 16.) AB határozat, ABH 2009, 849.]; „Kezdeményezzük az Alkotmány és a kapcsolódó törvények módosítását úgy, hogy országos népszavazást lehessen tartani arról, hogy az országgyűlési képviselők a választási körzetükben élő választók negyedének indítványozására visszahívhatók legyenek.” [94/2009. (X. 16.) AB határozat, ABH 2009, 854.]; „Kezdeményezzük az Alkotmány és a kapcsolódó törvények módosítását úgy, hogy országos népszavazást lehessen tartani arról, hogy a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeink a választók többségének akarata esetén felmondhatók legyenek.” [95/2009. (X. 16.) AB határozat, ABH 2009, 859.].
A fentieket figyelembe véve az Alkotmánybíróság a jelen ügyben arra a következtetésre jutott, hogy az országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya konkrétan tartalmazza a megtárgyalásra javasolt kérdést, az az egyértelműség nyelvtani értelemben vett követelményének megfelel. Az egyértelműség, pontosság hiánya az OVB határozatban megfogalmazott indokok alapján a népi kezdeményezésre irányuló kérdés tekintetében nem állapítható meg.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az eljárása alapjául szolgáló kifogást megalapozottnak találta, ezért az OVB határozatát a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette, és az OVB-t új eljárásra utasította.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozat Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Alkotmánybírósági ügyszám: 665/H/2011.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás