Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

8/2011. (VI. 16.) PSZÁF rendelet

8/2011. (VI. 16.) PSZÁF rendelet

a hitelintézetek által szolgáltatandó tőkemegfelelési adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról1

2011.08.31.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 117. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 21. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya a hitelintézetre és a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásra (a továbbiakban: adatszolgáltató) terjed ki.

(2) Az adatszolgáltató az e rendeletben foglaltak szerinti, a tőkemegfelelésről szóló közös európai adatszolgáltatást [Common Reporting on Capital Adequacy, röviden: COREP (a továbbiakban: felügyeleti COREP adatszolgáltatás)] készít, amelyet megküld a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére.

(3) A felügyeleti COREP adatszolgáltatás alapját a 2. melléklet I.1. pontban felsorolt pénzügyi tárgyú jogszabályok, továbbá a magyar számviteli jogszabályok szerint készített főkönyvi és analitikus nyilvántartások képezik.

(4) Az adatszolgáltató a Felügyelet által kiadott tevékenységi engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától a felügyeleti engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig köteles az e rendelet szerinti adatszolgáltatás teljesítésére.

2. § Az adatszolgáltató a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget az 1. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal és formában és a 2. mellékletben meghatározott kitöltési útmutató szerint köteles elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni.

3. § (1) Az adatszolgáltató az e rendeletben előírt rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségét a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva (a továbbiakban: elektronikus úton) a Felügyelet Kihelyezett Adatküldő Program rendszerén keresztül köteles teljesíteni.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti kötelezettséget akkor tekinti teljesítettnek, ha az megfelel a 2. melléklet I. 4. pontjában foglalt feltételeknek.

(3) Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges iratokat és a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a rendszeres adatszolgáltatás esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.

4. § (1) Az adatszolgáltató e rendelet 1. melléklet „Egyedi jelentések – részvénytársaságok és szövetkezeti hitelintézetek” című összefoglaló tábla szerint

a) a havi jelentésbe tartozó COREP táblákat a beszámolás napját követő hónap 15. munkanapjáig,

b) a negyedéves jelentésbe tartozó COREP táblákat a beszámolás napját követő hónap 20. munkanapjáig,

c) az évközi auditált jelentésbe tartozó COREP táblákat a könyvvizsgálói jelentés dátumát követő 15 munkanapon belül

köteles a Felügyelet részére megküldeni.

(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó adatszolgáltató az e rendelet 1. melléklet „Konszolidált jelentések – hitelintézetek” című összefoglaló tábla szerint az összevont alapú jelentésbe tartozó COREP táblákat negyedévente

a) a tárgynegyedévről a tárgynegyedév utolsó napját követő 40 munkanapon belül,

b) a tárgy (üzleti) évről – amely a december 31-i auditált éves beszámoló alapulvételével készül – legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig

köteles a Felügyelet részére megküldeni.

5. § Ez a rendelet 2011. augusztus 31-én lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2011. augusztus havi jelentés készítésénél kell alkalmazni.

1. melléklet a 8/2011. (VI. 16.) PSZÁF rendelethez

2. melléklet a 8/2011. (VI. 16.) PSZÁF rendelethez


KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ
TARTALOMJEGYZÉK

I. RÉSZ    
AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK    
I.1. Kapcsolódó jogszabályok    
I. 2. Rövidítések    
I.3. Fogalmak    
I.4. Az adatszolgáltatás formai követelményei    
I.5. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei    
II. RÉSZ    
AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK    
II.1. Szavatoló tőke és tőkekövetelmény adatszolgáltatás – egyedi és konszolidált táblák    
II.1.1. Szavatoló tőke és tőkekövetelmény – egyedi és konszolidált alaptáblák    
II.1.1.1. CAA Hitelintézetek szavatoló tőke számítása    
II.1.1.2. CAB Hitelintézetek szavatoló tőkekövetelmény számítása    
II.1.1.3. KCAA Hitelintézetek összevont alapú szavatoló tőke számítása    
II.1.1.4. KCAB Hitelintézetek összevont alapú tőkekövetelmény számítása    
II.1.1.5. KCAC Összevont alapú tőkekövetelmény számítása – részletező tábla:    
II.1.2. Évközi auditált jelentés - Hitelintézetek szavatoló tőke és tőkekövetelmény számítása    
II.1.2.1. ACAA Évközi auditált jelentés – Hitelintézetek szavatoló tőke számítása    
II.1.2.2. ACAB Évközi auditált jelentés – Hitelintézetek tőkekövetelmény számítása    
II.1.3. Hitelintézetek minimális szavatoló tőke szükségletének számítása - egyedi és konszolidált
táblák    
II.1.3.1. 3A Szavatoló tőke számítása - Átmeneti rendelkezés IRB bankok részére    
II.1.3.2. 3B Fizetőképességi mutató számítás - Átmeneti rendelkezés IRB bankok részére    
II.1.3.3. SACAA – Hitelintézetek szavatoló tőke számítása - Átmeneti rendelkezés IRB bankok részére    
II.1.3.4. SACAB Hitelintézetek tőkekövetelmény számítása - Átmeneti rendelkezés IRB bankok részére    
II.1.3.5. 13A Összevont alapú szavatoló tőke számítás - Átmeneti rendelkezés IRB bankok részére    
II.1.3.6. 13B Összevont alapú fizetőképességi mutató számítás - Átmeneti rendelkezés IRB bankok részére    
II.1.3.7. KSACAA – Hitelintézetek összevont alapú szavatoló tőke számítása - Átmeneti rendelkezés IRB bankok részére    
II.1.3.8. KSACAB Hitelintézetek összevont alapú tőkekövetelmény számítása - Átmeneti rendelkezés IRB bankok részére    
II.2. Hitelezési kockázati, nagykockázati, piaci kockázati és működési kockázati tőkekövetelmény    
II.2.1. Hitelezési kockázat – Hitelezési-, partnerkockázat és nyitvaszállítások tőkekövetelménye – SA módszer – egyedi és konszolidált táblák    
II.2.1.1. CS, 1CS-151CS, valamint KCS, K1CS-K151CS    
II.2.2. Hitelezési kockázat – Hitelezési-, partnerkockázat és nyitvaszállítások tőkekövetelménye – IRB módszer - egyedi és konszolidált táblák    
II.2.2.1. CIF és C1CIF-C32CIF, valamint KCIF és KC1CIF-KC32CIF    
II.2.2.2. CIA és C1CIA-C431CIA, valamint KCIA és KC1CIA-KC431CIA    
II.2.2.3. CQ és KCQ    
II.2.3. Hitelezési kockázat – Elszámolási kockázati tőkekövetelmény – egyedi és konszolidált táblák    
II.2.3.1. CTS és KCTS    
II.2.4. Hitelezési kockázat – Értékpapírosítás tőkekövetelménye –egyedi és konszolidált táblák    
II.2.4.1. 1SECSA, 2SECSA, K1SECSA, K2SECSA    
II.2.4.2. 1SECIRB, 2SECIRB, K1SECIRB, K2SECIRB    
II.2.4.3. SECD, KSECD    
II.2.5. Hitelezési kockázat – IRB módszer mellett sztenderd módszer alá tartozó kitettségek és tőkekövetelmények - tartós mentesség és fokozatos bevezetés – egyedi és konszolidált táblák    
II.2.5.1. 1TCIF- K2TCIF Kitettség eredeti értéke és tőkekövetelmény (FIRB módszer - tartós mentesség)    
II.2.5.2. 3TCIF- K4TCIF Kitettség eredeti értéke és tőkekövetelmény (FIRB módszer - fokozatos bevezetés)    
II.2.5.3. 1TCIA- K2TCIA Kitettség eredeti értéke és tőkekövetelmény (AIRB módszer - tartós mentesség)    
II.2.5.4. 3TCIA- K4TCIA Kitettség eredeti értéke és tőkekövetelmény (AIRB módszer - fokozatos bevezetés)    
II.2.6. Nagykockázati tőkekövetelmény – egyedi és konszolidált táblák    
II.2.6.1. C1LE- KC1LE Banki és kereskedési könyvi nagykockázat-vállalás    
II.2.6.2. C2LE- KC2LE Ügyfélcsoport-tagok banki és kereskedési könyvi nagykockázatvállalásai    
II.2.6.3. C3LE- KC3LE A legnagyobb ügyfelekkel és ügyfélcsoportokkal szembeni banki és kereskedési könyvi kockázati kitettség    
II.2.7. Piaci kockázati tőkekövetelmény – egyedi és konszolidált táblák    
II.2.7.1. M1T-KM1J Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok pozíciós kockázatai    
II.2.7.2. M2R, KM2R Piaci kockázat: a részvények pozíciós kockázatai    
II.2.7.3. M3D, KM3D Piaci kockázat: devizakockázat    
II.2.7.4. M4A, KM4A Piaci kockázat: áruk    
II.2.7.5. M5M, KM5M Piaci kockázat: belső modellek    
II.2.7.6. M6AM, KM6AM és M6B01M, KM6B01M Piaci kockázat: belső modellek részletezése    
II.2.8. Működési kockázat tőkekövetelménye – egyedi és konszolidált táblák    
II.2.8.1. OP – KOP    
II.2.8.2. 1OPD – K1OPD    
II.2.8.3. 2OPD – K2OPD    
II.3. Tőkemegfelelési kiegészítő táblák    
II. 3. 1. Egyedi tőkemegfelelési kiegészítő táblák    
II. 3.1.1. C11H és C12H Mérlegen kívüli kitettségek, partnerkockázattal rendelkező kitettségek    
II. 3.1.2. C2H, C21H, C22H Befektetési korlátozások    
II.3.1.3. C3H Partnerkockázati kitettségek    
II.3.1.4. C43H Belső hitelek    
II.3.1.5. C54H Kereskedési könyvben vállalt nagykockázat és a nagykockázat-vállalási korlát tárgyhavi túllépései    
II.3.1.6. C6B, C6K Banki és kereskedési könyvi országkockázat    
II. 3. 2. Konszolidált tőkemegfelelési kiegészítő táblák    
II.3.2.1. KC11H illetve KC12H Összevont alapú mérlegen kívüli kitettségek, partnerkockázattal rendelkező kitettségek    
II.3.2.2. KC2H Összevont alapú befektetési korlátozások    
II.3.2.3. KC3H Összevont alapú partnerkockázat    
II.3.2.4. KC6B és KC6K Összevont alapú banki és kereskedési könyvi országkockázat    

I.RÉSZ
AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
I.1. Kapcsolódó jogszabályok

A CRD szabályait leképező pénzügyi tárgyú jogszabályok:

- a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximtv.),
- a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.),
- a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.),
- a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.),
- a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény
- a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és a nagykockázatok fedezéséhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.),
- az összevont alapú szavatoló tőke és összevont alapon számított tőkekövetelmény számításáról szóló 27/2007. (XII. 20.) PM rendelet (a továbbiakban: Öszpr.)
- a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hkr.)
- a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 200/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mkr.),
- a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nykr.),
- a hitelintézetek értékpapírosítási tőkekövetelményéről szóló 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkr.),
- a hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről szóló 381/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pkkr.),
- a befektetési vállalkozás kockázatáról szóló 301/2008. (XII. 17.) Korm. rendelet befektetési vállalkozás esetén (a továbbiakban: Bhkr.),
- az átruházott hitelkockázatot megtestesítő kitettségekről szóló 344/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hmk.rendelet)


Egyéb jogszabályok:

- a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.),
- a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hitkr.),
- a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Beszkr.).


I. 2. Rövidítések

A kitöltési útmutatóban használt kifejezéseket – külön magyarázat hiányában – a fenti jogszabályok által meghatározott módon kell érteni.

AIRB: a saját CCF és LGD becslést alkalmazó fejlett IRB (angolul: Advanced Internal Rating Based Approach, a továbbiakban: AIRB módszer), a Hpt. 75/C § (6) – (8) bekezdésekben meghatározott tartalmú fogalom.
CCF: hitelegyenértékesítési tényező (angolul: credit conversion factor, a továbbiakban CCF) a Hpt. 2. számú melléklet III/A. 6. pontban meghatározott fogalom.
CRM: hitelezésikockázat-mérséklés (angolul: credit risk mitigation, a továbbiakban CRM) a Hpt. 2. számú melléklet III/A. 7. pontban meghatározott fogalom.
EGT állam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (EU tagállamok, Norvégia, Liechtenstein, Izland)
EKB: Európai Központi Bank
EU, EK: Európai Unió, Európai Közösségek, a Hpt. 2. számú melléklet III. fejezetének 47. pontja figyelembevételével.
FIRB: nem saját CCF és LGD becslést alkalmazó alap IRB (angolul: Foundation Internal Rating Based Approach, a továbbiakban: FIRB módszer), a Hpt. 76/C § (1) – (5) bekezdésekben meghatározott tartalmú fogalom.
GMU: Gazdasági és Monetáris Unió (az Európai Unión belüli euróövezet). 2011. január 1-jétől 17 EU-tagország tartozik ide: Belgium, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Finnország, Szlovénia, Ciprus, Málta, Szlovákia és Észtország.
IRB: kockázattal súlyozott kitettségérték meghatározásának belső minősítésen alapuló módszere (angolul: Internal Rating Based Approach, a továbbiakban: IRB módszer), a Hpt. 76/B-76/D. §-okban meghatározott tartalmú fogalom.
KBF: kollektív befektetési forma – a Tpt.-ben meghatározott fogalom (ideértve a befektetési alapot is)
KCGE: különleges célú gazdasági egység (angolul: SPE, SPV – Special Purpose Entity, Special Purpose Vihacle) a Hkr. -ben meghatározott fogalom
LGD: nemteljesítéskori veszteségráta (angolul: loss given default, a továbbiakban LGD) a Hpt. 2. számú melléklet III/A. 17. pontban meghatározott fogalom.
PD: nemteljesítési valószínűség (angolul: probability of default, a továbbiakban PD), a Hpt. 2. számú melléklet III/A. 16. pontban meghatározott fogalom.
SA: kockázattal súlyozott kitettségérték meghatározásának sztenderd módszere (angolul: Standardised Approach, a továbbiakban: SA módszer), a Hpt. 76/A. §-ban meghatározott tartalmú fogalom.
VaR: kockáztatott érték (angolul: Value at Risk, a továbbiakban VaR), a Kkr. 2. § 21. pontban meghatározott fogalom.
I.3. Fogalmak

Az alábbiakban közölt fogalmak az adatszolgáltatásra, valamint a kitöltési útmutatóra érvényesek.

Garanciák: Olyan előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek, amelyek olyan kötelezettségvállalásokon alapulnak, amelyek kielégítik a Hkr. 108. §, 108/A. §, 120-123. §, 125/A. § és 126. §-okban leírt minimumkövetelményeket (pl. garancia, készfizető kezesség), és amelyek nem minősülnek hitelderivatívának.
Hitelderivatívák: A hitelderivatívák típusai és elismerhetőségének kritériumai meghatározását lásd a Hkr. 110. § és 124-126. §-okban.
Értékpapírosítás: Az Épkr. 2. § (1) bekezdés 2. pontban ilyenként meghatározott ügylet.
Kitettség: A Hpt. 2. számú melléklet III/A. fejezet 12. pontban meghatározott fogalom.
Kitettségi osztály/alosztály: A COREP táblákban az eszközöket, vagy az azok kötelezettjeit, illetve a kötelezettségeket vagy azok jogosultjait csoportokba kell sorolni.
Közszektorbeli intézmény: A Hpt. 2. számú melléklet III/A. 14. pontban ilyenként meghatározott fogalom.
Különleges hitelezési kitettség: A Hkr. 26. § (2) bekezdés szerinti fogalom
Óvadék: Ptk. 270-271. § szerinti fogalom


A COREP táblákban szereplő, a hazai általános jogszabályoktól eltérő tartalmú kitettségi osztályok:
Lakosság: a természetes személyek, továbbá a KKV-k azon része, amely méretében és homogenitásában megfelel a Hkr. 11. § (1) bekezdésében, valamint a Hkr. 27. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott feltételeknek.
Mikro-, kis- és középvállalkozás (a továbbiakban KKV): a Hpt. 2. számú melléklet III/A fejezet 25. pontjában meghatározott fogalom szerint.
Nemzetközi szervezetek: a Hkr. 8. §-ában felsorolt intézmények (SA módszer), amelyek az IRB módszer szerint a Központi kormányzat és központi bank kitettségi osztályba sorolandók [Hkr. 24. § c) pont].
Vállalkozások közé sorolandó KKV-k: a KKV-k azon része, amely nem felel meg a Hkr. 27. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott feltételeknek.
I.4. Az adatszolgáltatás formai követelményei

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése:

A Felügyeleti jelentések formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet.

A tőkemegfelelési rendelet jelentéseit a R. 4. § (3) bekezdése értelmében az azonos vonatkozási időszakra szolgáltatandó általános adatszolgáltatási rendelet jelentéseivel együtt, összevontan kell megküldeni a Felügyelet részére.

Az adatküldés formai és technikai követelményeit részletesen tartalmazza a Kihelyezett Adatküldő Program (KAP) Felhasználói kézikönyve.
A KAP rendszer (a feltöltött küldemény jogosultsági, az előre definiált ellenőrző szabályok teljesülésének és technikai ellenőrzésének eredménye függvényében) a beküldéstől számított 24 órán belül (a küldeményazonosító számot is tartalmazó) automatikus üzenetet küld az adatszolgáltatónak. Hibás adatszolgáltatás esetén „visszautasított”, az adatszolgáltatás sikeres teljesítése esetén pedig „feldolgozott” üzenetet kap az adatszolgáltató.
A „feldolgozott” üzenet tekintendő a teljesítés igazolásának.

Az adatszolgáltatás egyéb formai követelményei:

A vonatkozás időszak kezdete a tárgyidőszak kezdő napja, vonatkozás időszak vége a tárgyidőszak záró napja.
Ha egy jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges, az adott táblát akkor is be kell küldeni. Ilyen esetben a tábla első sorát nulla („0”) értékkel kell kitölteni.
Ha a Felügyelet megállapítja, hogy az adatszolgáltatás javítást igényel (pl. téves adatközlés esetén), a javított jelentést a felszólítás kézhezvételétől számítva 2 munkanapon belül a Felügyelet részére meg kell küldeni.
Ha az adatszolgáltató önellenőrzési vagy belső ellenőrzési stb. tevékenysége során kiderül, hogy a jelentett adatok korrekcióra szorulnak (mert a Számviteli politikában meghatározott jelentős mértékű eltérés mutatkozik), akkor a módosítást visszamenőleg is végre kell hajtani. A feltárástól számított 15 munkanapon belül kell a módosított jelentést beküldeni, minden olyan időszakra vonatkozóan, amelyet az adatmódosítás érint.
Az adatszolgáltató a módosító jelentés beküldésével egyidejűleg, tájékoztatja a felügyeletet ellátó szakfőosztályt a módosításról és annak indokairól.
A módosított jelentésben az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát (beleértve az összegző sorokat is) a „Mód” oszlopban „M”-mel kell megjelölni. A teljes jelentést (javított adatot nem tartalmazó, és a nemleges táblát is) ismételten meg kell küldeni.
Nem kell értéket beírni
-    az ismétlő sorok mezőibe akkor, ha az adatszolgáltatónak nincs jelentenivalója, vagyis az ismétlő sor minden jelentett értéke nulla lenne,
-    a valós értékelést bemutató mezőkbe, ha az adatszolgáltató még nem alkalmaz valós értékelést.
Minden egyéb esetben értéket (legalább nullát) kell szerepeltetni a mezőben.
A táblák „Megnevezés” mezőibe az adatszolgáltatók nem írhatnak adatot, szöveget.
A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.

A részvénytársasági formában működő hitelintézeteknél a pénznemben kifejezett adatokat millió forintban és egészre kerekítve kell megadni. A szövetkezeti formában működő hitelintézetek jelentéseiben az adatokat millió forintban három tizedes jegyre kerekítve kell szerepeltetni.

A Törzsszám az adatszolgáltató adószámának első nyolc karaktere.
A kisvállalkozók, azaz a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások esetében is be kell írni az adószám első nyolc számjegyét a Törzsszám oszlopba.
Ahol az ügyfél nevét fel kell tüntetni a jelentésben, ott a Megnevezés oszlopban az ügyfél teljes nevét meg kell adni.
Magánszemély (lakossági ügyfél) esetében a jelentésben a megnevezés oszlopban az ügyfél teljes neve mellett az anyja nevét is fel kell tüntetni, a Kódjelnél S betűjelet kell beírni, a Törzsszámnál a születési időpontot kell megadni.
Az olyan magánszemélyek esetében, akik az adott ügylet jellege következtében azonosítatlanok (pl. a záloghitelezésnél anonim ügyfelek), a Megnevezésnél ,,ismeretlen név” megjegyzést, a Kódjelnél S betűjelet kell beírni, a törzsszámhoz az elektronikus adatszolgáltatáshoz használt 00001333 számjelet kell beírni.
A nem ismert vállalkozásokat ,,azonosítatlan szervezet” néven 90000025 törzsszámmal kell jelenteni.
Külföldiek esetén a név mellett fel kell tüntetni az ügyfél székhelyét is és a Törzsszám oszlopba 8 számjelet kell írni. A külföldi hitelintézetek esetében a törzsszám helyébe a SWIFT kódot kell beírni.
Azokban a táblákban, ahol csak Kódjel oszlop szerepel, a külföldiek esetében a kódjel oszlopba az ország – MNB által is használt – ISO kódjelét kell tenni. Azon táblák esetében, ahol Országkód és Kódjel oszlop is szerepel, a Kódjel oszlopban Kf jelzést kell használni, az országkód oszlopban az ISO kódot kell feltüntetni.
Az Ág oszlopban belföldi ügyfelek esetében a statisztikai TEÁOR számjel meghatározott PSZÁF betűjelét (lásd X. fejezet) kell feltüntetni. Külföldi vállalkozásnál azt a betűjelet kell alkalmazni, amelyik tevékenységi körbe tartozik – a hitelintézet ismeretei szerint – az adott vállalkozás. (pl. 64-66 pénzügyi tevékenység ág betűjele J).
Abban az esetben, ha az ügyfél többféle – különböző TEÁOR-csoport alá tartozó – tevékenységet folytat, akkor az alaptevékenység szerinti besorolást kell alkalmazni.
Magánszemély (lakossági ügyfél) esetében, illetve, ha a külföldi vállalkozás tevékenységi köre (ágazata) nem meghatározható, akkor az ág oszlopba „NN” jelet kell írni.

A kerekítéssel kapcsolatos szabályok
A súlyozott, illetve a szorzott értékek kiszámításánál – a kerekítés általános szabálya szerint – a kapott értékeket 0,5-től felfelé (0,49-től lefelé) kell kerekíteni.
Az arányszámokat egyes esetekben nem két, hanem három tizedes jegyig kell kimutatni az adott tábla kitöltési útmutatója szerint.
I.5. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei
Az érvényes számviteli jogszabályok szerint az adatszolgáltatónak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy minden egyes táblába csak bizonylattal alátámasztott, és az adatszolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.

Jelentések típusai

A jelentések típusairól a R. 1. számú mellékletének „Hitelintézetek COREP jelentései” című összefoglaló táblázata ad bővebb információt.

Hitelintézetek típusai

Az egyedi és konszolidált adatszolgáltatás szempontjából a hitelintézetek a szerint kerülnek csoportosításra, hogy a hitelezési vagy működési kockázatuk tőkekövetelményét milyen módszerrel határozzák meg, illetve IRB vagy AMA módszer alkalmazása esetén rendelkeznek-e a tartós mentesítés vagy fokozatos bevezetés sztenderd módszerével értékelendő kitettségekkel:
–    FIRB vagy AMA módszert alkalmazó hitelintézetek,
–    FIRB vagy AMA módszert alkalmazó hitelintézetek, ha egyidejűleg SA módszert is alkalmaznak,
–    AIRB vagy AMA módszert alkalmazó hitelintézetek,
–    AIRB vagy AMA módszert alkalmazó hitelintézetek, ha egyidejűleg SA módszert is alkalmaznak,
–    SA módszert alkalmazó hitelintézetek

A Hpt. a hitelezési kockázat tőkekövetelményének meghatározásánál – az intézmény méretétől, tevékenységének összetettségétől, az általa vállalt kockázatok jellegétől függően – többféle számítási mód alkalmazására ad lehetőséget. Az IRB módszer esetében a hitelintézet PD és LGD becslést alkalmaz, az SA módszer esetében nem alkalmazza ezeket a becsléseket, helyette jogszabály által meghatározott. Az IRB-n belül két módszert alkalmazhat a hitelintézet a tőkekövetelmény meghatározásához, egyrészt a FIRB, másrészt az AIRB módszert. Az IRB módszert követő hitelintézetek tartós mentesítést vagy fokozatos bevezetést kérhetnek a Felügyelettől meghatározott feltételek teljesülése esetén. Ekkor a tartós mentesítés, illetve fokozatos bevezetés alá eső kitettséget SA módszer szerint kell értékelni.

A jelentések sajátosságai

Negyedéves jelentés
A jelentés készítésekor a negyedév utolsó hónapjára vonatkozóan külön Havi jelentést nem kell beküldeni. Év végi nem auditált jelentésként a IV. negyedévi jelentést, mint előzetes jelentést kell beküldeni.

Auditált jelentés
Az egyedi és konszolidált auditált jelentés alapja a könyvvizsgáló által hitelesített, a hitelintézet arra jogosult testülete (közgyűlés, taggyűlés, tulajdonosi határozat) által elfogadott éves beszámoló. A számszaki jelentések mellett az éves beszámolót a külön jogszabályban meghatározottak szerinti könyvvizsgálói jelentéssel (adott esetben korlátozó záradékkal) együtt magyar nyelven kell megküldeni a Felügyeletnek. A szöveges jelentésekre szintén érvényesek az elektronikus adatszolgáltatás jogszabályi rendelkezései. A beszámolót, beleértve a könyvvizsgálói záradékot, a Felügyelet Kihelyezett Adatküldő Programján (KAP) keresztül, fokozott biztonságú elektronikus aláíró tanúsítvánnyal hitelesítve kell beküldenie a hitelintézetnek a Felügyelet részére.

A hitelintézet könyvvizsgálójának a Hpt. 136. § (2) bekezdés szerint elkészített kiegészítő jelentését papír alapon kell megküldenie a Felügyelet részére.

Eseti jelentés
Ha a Felügyelet olyan esemény bekövetkezése esetén ír elő adatszolgáltatást, amelynek időpontja, gyakorisága előre nem határozható meg, a hitelintézet Eseti jelentésben tud eleget tenni kötelezettségének. Az évközi auditált beszámoló alapján készítendő évközi auditált felügyeleti jelentéseket (ACAA, ACAB) is eseti jelentésként kell megküldeni.

II.RÉSZ
AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

A Rendelet 1. melléklete tartalmazza a jelentés összes tábláját, valamint egy „Összefoglaló táblázatot”, amely tartalmazza a jelentés tábláinak kódját, nevét, a beküldési gyakoriságot, az adatszolgáltatásra kötelezettek típusait, valamint az egyedi vagy konszolidált jelleg megjelölését.
II.1. Szavatoló tőke és tőkekövetelmény adatszolgáltatás – egyedi és konszolidált táblák

II.1.1. Szavatoló tőke és tőkekövetelmény – egyedi és konszolidált alaptáblák

II.1.1.1. CAA Hitelintézetek szavatoló tőke számítása

CAA

HITELINTÉZETEK SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁSA (CA)

SOR

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

CAA1

KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ SZAVATOLÓ TŐKE ÖSSZESEN

=CAA11+ CAA12+ CAA13+ CAA16
illetve = CAA14+ CAA15+ CAA16
Hpt. 9. §, 70-76. §, a szövetkezetekre vonatkozóan a Hpt. XXX. Fejezet, továbbá a Hpt. 5. számú mellékletben foglaltak.

CAA11

ALAPVETŐ TŐKE

=CAA111+ CAA112+ CAA113+ CAA114+ CAA115
Hpt. 5. számú melléklet 1. és 2. pontjai

CAA111

ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TŐKEELEMEK

=CAA1111 +CAA1112+ CAA1113
= CAA11101+ CAA11102
A sor az Szmt. 35. §-nak, a Hpt. 5. számú melléklet 3. a) és 6. pontjaiban meghatározott feltételeinek megfelelő jegyzett (függetlenül a cégbírósági bejegyzés megvalósulásától), befizetett és a hitelintézet által vissza nem vásárolt részvények és részjegyek kibocsátási értékét (névérték és ázsió összegét) tartalmazza.
A tőkeelemek meghatározásánál figyelembe kell venni a Hpt. 234/C. §-ban foglalt átmeneti rendelkezést.

CAA11101

CAA111-ből: Törzsrészvények és a törzsrészvényekkel egyenrangú befizetett jegyzett tőke

A sorban az alapvető tőkeként elismert befizetett jegyzett tőke teljes értékéből a törzsrészvényeket, továbbá a törzsrészvényekkel egyenrangúnak minősülő, rendes működés közben a veszteséget a törzsrészvényekkel egyenrangúan fedező részvényeket és részjegyeket kell elkülönítetten kimutatni.

CAA11102

CAA111-ből: Osztalék-elsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére fel nem jogosító, jegyzett és befizetett részvények

A sorban azok az osztalék-elsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére fel nem jogosító, jegyzett és befizetett részvények sorolhatók, amelyek megfelelnek az Szmt. 35. §, a Hpt. 5. számú melléklet 3. a) és 6. pontjaiban előírt feltételeknek és felszámolás, rendes működés esetén a törzsrészvényekkel egyenlő módon, teljeskörűen fedezik a veszteségeket.

CAA1111

Befizetett jegyzett tőke

A sorban az Szmt. 35. §, takarékszövetkezeteknél a Hitkr 8. § (2) szerinti befizetett jegyzett tőke, ha egyidejűleg megfelel a Hpt. 5. számú melléklet 3. a) és 6. pontjában foglaltaknak. A befizetett jegyzett tőke névértéken kimutatott összegének összetevőia Hpt. 71-73. § és 5. számú melléklet 8. és 9. pontjai figyelembevételével az alábbiak:
•    a Cégbíróságon bejegyzett jegyzett tőke összege
•    a számviteli elszámolástól (az Szmt. 35. § (4) bekezdéstől) eltérően a Cégbíróságon még be nem jegyzett tőkeemelés és tőkeleszállítás összege a Hpt. 5. számú melléklet 8. és 9. pontja szerint
•    csökkentő tényezőként a jegyzett tőke be nem fizetett része [Szmt. 35. § (8) bekezdés].
[A névértéken felüli befizetések a Tőketartalékban (CAA11131) jelennek meg.]

CAA1112

(-) Befizetett jegyzett tőkébe tartozó visszavásárolt saját részvények névértéke

A Hpt. 5. számú melléklet 5. a) pontja szerint – tekintettel a 74/A. § előírásaira – a visszavásárolt saját részvényeket könyv szerinti értéken kell figyelembe venni az alapvető tőke negatív összetevőjeként. A táblában a könyv szerinti értéket névértékre és árfolyamkülönbözetre kell bontani és csökkentő tényezőkként két külön soron megjeleníteni.
Ebben a sorban a befizetett jegyzett tőkéből (CAA1111) visszavásárolt saját részvények, részjegyek névértékét kell kimutatni negatív előjellel (A könyv szerinti értékből az árfolyamkülönbözet kapcsolódó sora: CAA112112)

CAA1113

Tőketartalék

= CAA11131+CAA11132

CAA11131

Befizetett jegyzett tőkéhez kapcsolódó tőketartalék

Ebben a sorban a Hpt. 5. számú melléklet 3. b), 6, 8. és 9. pontjai szerinti, a CAA1111 soron megjelenített minőségű befizetett jegyzett tőke
•    kibocsátási értéke és a névértéke közötti különbözet,
•    a tőketartalékkal szemben végrehajtott jegyzett tőkeemelés vagy -leszállítás névértéke a cégbírósági bejegyzés megvalósulásától függetlenül
jelenik meg.

CAA11132

Egyéb tőketartalék

Az Szmt 36. §-ának figyelembevételével elszámolt, a CAA11131 sorban nem szereplő tőketartalékot kell kimutatni a sorban.

CAA112

ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TARTALÉKOK

=CAA1121+ CAA112301+ CAA1124101+ CAA1124201+CAA1125
A Hpt. 5. számú melléklet 3. c)-d), f)-g), 4., 5. c)-d), 8. és 9. pontoknak megfelelő, a szavatoló tőkében elismerhető tartalékokat és eredménytételeket tartalmazza a sor.

CAA1121

Tartalékok

=CAA11211+ CAA11212+ CAA11213
A Hpt. 5. számú melléklet 3. c)-d), f) pontok és 5. c) pontok szerinti tartalékokat kell megjeleníteni.

CAA11211

Lekötött tartalék

=CAA112111+CAA112112+CAA112113
Hpt. 5. számú melléklet 3. c) pontja szerint;

CAA112111

Számviteli lekötött tartalék

Az Szmt. 38. § figyelembevételével elszámolt lekötött tartalékot kell kimutatni a sorban.

CAA112112

(-) Befizetett jegyzett tőkébe tartozó visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értékének és névértékének különbözete

Hpt. 5. számú melléklet 5. a) pont;
Ezen a soron a CAA1111 soron kimutatott befizetett jegyzett tőkéből visszavásárolt saját részvények, részjegyek könyv szerinti értékének és CAA1112 soron kimutatott névértékének árfolyamkülönbözete jelenik meg csökkentő tényezőként.

CAA112113

(-) Vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkébe tartozó visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értékének és névértékének különbözete

A Hpt. 5. számú melléklet 5. a) pont;
Ezen a soron a CAA114101 soron kimutatott részvényekből visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értékének és a CAA1141012 soron figyelembe vett névértékének árfolyamkülönbözete jelenik meg csökkentő tényezőként.

CAA11212

Általános tartalék

Hpt. 75. § és Hpt. 5. számú melléklet 3. d) pont

CAA11213

Eredménytartalék

A sorban az Szmt. 37. § és egyidejűleg a Hpt. 71-73. §, a Hpt. 5. számú melléklet 3. f), 5. c), 8. és 9. pontokban foglalt rendelkezések szerinti eredménytartalék jelenik meg az alábbi összetevők szerint
•    számviteli eredménytartalék, ha pozitív
•    számviteli eredménytartalék, ha negatív
•    a befizetett jegyzett tőkének vagy a vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkének az eredménytartalékkal szemben végrehajtott emelése vagy leszállítása, függetlenül a cégbírósági bejegyzés megvalósulásától

A tárgyévet megelőző év osztalékfizetési kötelezettségtől és egyéb terhektől mentes eredményét a közgyűlési határozathozatal időpontjáig a tárgyévet követő havi jelentésekben a felügyeleti mérleg 1B932 sorában kell kimutatni. Az előzetes eredményt, ha pozitív, a szavatoló tőkében csak akkor lehet figyelembe venni a hivatalos döntés meghozatala előtt, ha azt a könyvvizsgáló hitelesítette. A negatív értéket a könyvvizsgálói hitelesítés előtt is figyelembe kell venni.

CAA112301

Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív

Hpt. 73. §, valamint a Hpt. 5. számú melléklet 3. g) pont
A könyvvizsgáló által hitelesített időszak halmozott, előrelátható kifizetést és osztalékot nem tartalmazó pozitív eredményét kell ezen a soron kimutatni.
Ha az évközi auditálás záródátumát követő időszakban keletkező eredmény pozitív, ezt az összeget csak a következő auditáláskor lehet a sorban szerepeltetni. Ha az évközi auditálás záródátumát követő időszakban keletkező eredmény negatív, a következő auditálásig a CAA1124101 sorban kell szerepeltetni.

CAA1124101

(-) Évközi eredmény, ha negatív

Hpt. 73. §, valamint a Hpt. 5. számú melléklet 5. d) pont második szakasza szerint.
Ebben a sorban kell szerepeltetni az évközi auditálási periódust követő hónapoknak a hitelesített pozitív eredményt csökkentő tárgyhavi veszteségeit a következő auditálásig. Ha a következő auditáláskor az év elejétől halmozott számviteli eredmény pozitív, az ezen a soron szereplő időközi veszteségek kimutatását meg kell szüntetni.

CAA1124201

(-) Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív

Hpt. 73. §, valamint a Hpt. 5. számú melléklet 5. d) pont első szakasza szerint.

CAA1125

(-) Értékpapírosított eszközökből származó jövőbeni, nem realizált nyereség, amely hitelminőség javítást nyújt az értékpapírosított pozíciókra

Hpt. 5. számú melléklet 4. pont

CAA113

ÁLTALÁNOS KOCKÁZATI CÉLTARTALÉK a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25 %-áig

= Min [(CAA1131+CAA1132); CAA1133]
Hpt. 5. számú melléklet 3. e) és 10. pont
Ezen a soron a megképzett általános kockázati céltartalék adótartalommal csökkentett összegét kell figyelembe venni, legfeljebb a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25 %-ig.

CAA1131

Általános kockázati céltartalék

Hpt. 5. számú melléklet 3. e) és 10. pont
Tájékoztató adat

CAA1132

(-) Általános kockázati céltartalék adótartalma

Hpt. 5. számú melléklet 3. e) és 10. pont
Tájékoztató adat

CAA1133

Kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25%-a

Hpt. 5. számú melléklet 3. e) és 10. pont
Tájékoztató adat
A kockázattal súlyozott kitettség értéket a hitelezési kockázattal összefüggésben, az alábbi táblahivatkozások adattartalma alapján kell meghatározni:
Kockázattal súlyozott kitettség érték= CS0,m + CIF0,q + CIA0,q + CQ0,j + 1SECSA0,r + 2SECSA0,r + 1SECIRB0,t + 2SECIRB0,t + (CAB2125/0,08)

CAA114

ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT EGYÉB TŐKEELEMEK

= CAA1141

CAA1141

Vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke teljes összege

= CAA1141101+ CAA1141102+ CAA1141103+ CAA1141104+CAA1141105
(= CAA114101+CAA114102 tájékoztató adatok)
Ennek a sornak a CAA1141101-től CAA1141105 sorokban lévő részletező sorai az elemek szavatoló tőkébe történő bevonhatóságának erősségét tükrözik csökkenő sorrendben. A Hpt. 5. számú melléklet 12/A. pontja rendelkezik az egyes tőkeelemek adósságbevonási, illetve kielégítési sorrendben elfoglalt, egymáshoz viszonyított helyéről.
(A limit feletti rész összege negatív előjellel a CAA11521 sorban szerepel.)

CAA114101

CAA1141-ből:
Vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke
(Tájékoztató adat)

(CAA1141011+ CAA1141012+ CAA1141013)

CAA1141011

CAA114101-ből:
Vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke névértéke
(Tájékoztató adat)

A sorban az Szmt. 35. §, takarékszövetkezeteknél a Hitkr 8. § (2) szerinti befizetett jegyzett tőke, ha egyidejűleg megfelel a Hpt. 5. számú melléklet 3. h) és 7. pontjában foglaltaknak. A vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke névértéken kimutatott összegea Hpt. 71-73. § és 5. számú melléklet 8. és 9. pontja szerint a befizetett és Cégbíróságon bejegyzett tőke számviteli szabályok szerinti összegét, a Cégbíróságon még be nem jegyzett tőkeemelés és tőkeleszállítás összegét és csökkentő tényezőként a jegyzett tőke be nem fizetett részét tartalmazza.
(A névértéken felüli befizetések a CAA1141013 soron jelennek meg.).

CAA1141012

CAA114101-ből:
(-) Vegyes tulajdonságú tőkébe tartozó visszavásárolt részvények névértéke
(Tájékoztató adat)

Hpt. 5. számú melléklet 3. h), és 7., továbbá az 5. a) pontjai;
A sorban a CAA1141011 soron kimutatott részvényekből visszavásárolt saját részvények névértékét kell kimutatni negatív előjellel (Árfolyamkülönbözet kapcsolódó sora: CAA112113)

CAA1141013

CAA114101-ből:
Vegyes tulajdonságú tőkéhez kapcsolódó tőketartalék
(Tájékoztató adat)

A sorban a Hpt. 5. számú melléklet 3. h), 7- 9. pontjai szerint a CAA1141011 soron kimutatott részvényekhez kapcsolódó tőketartalékot kell kimutatni, amely egyrészt a kibocsátási érték és a névérték közötti különbözet, továbbá a cégbírósági bejegyzésig a tőketartalékkal szemben végrehajtott jegyzett tőkeemelés vagy -leszállítás névértéke.

CAA114102

CAA1141-ből:
Alapvető kölcsöntőke
(Tájékoztató adat)

Hpt. 5. számú melléklet 3. i), 11-13. pontok szerint az alapvető kölcsöntőke teljes összege.
A Hpt. 5. számú melléklet 13. pontnak megfelelően a mérleg forrás oldalán szereplő alapvető kölcsöntőke bruttó értékét csökkenteni kell az alapvető kölcsöntőkének minősülő visszavásárolt értékpapírok könyv szerinti értékével és ezt az értéket kell ezen a soron szerepeltetni, a Hpt. 234/E. § átmeneti rendelkezés figyelembevételével.

CAA1141101

Válsághelyzetben kötelezően részvényre vagy részjegyre váltandó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke

Hpt. 5. számú melléklet 14. a) pontja szerinti vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke teljes összege.
(A limit feletti rész negatív előjellel a CAA1152101 sorban szerepel.)

CAA1141102

Lejárat nélküli, kölcsön felmondására, vagy értékpapír visszavásárlására ösztönzőt nem tartalmazó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke

Hpt. 5. számú melléklet 14. b) pontja szerinti vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke teljes összege
(A limit feletti rész negatív előjellel a CAA1152102 sorban szerepel.)

CAA1141103

Lejárattal rendelkező, illetve kölcsön felmondására vagy értékpapír visszavásárlására ösztönzőt tartalmazó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke

Hpt. 5. számú melléklet 14. c) pontja szerinti vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke teljes összege
(A limit feletti rész negatív előjellel a CAA1152103 sorban szerepel.)

CAA1141104

Átmeneti mentességgel rendelkező, kölcsön felmondására, vagy értékpapír visszavásárlására ösztönzőt nem tartalmazó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke

Az átmeneti mentesség a Hpt. 234/C. §-ában foglalt beszámíthatósági korlátozások figyelembevételével.

Erősebb tőkeelemnek minősül az alapvető kölcsöntőke felmondására, vagy értékpapír visszavásárlására ösztönzőt (ún. step up-ot) nem tartalmazó tőkeelem.

(A CAA1141104 és CAA1141105 soron szereplő, átmeneti rendelkezés alá eső alapvető kölcsöntőkék limit feletti része negatív előjellel a CAA1152104 soron szerepel.)

CAA1141105

Átmeneti mentességgel rendelkező, kölcsön felmondására, vagy értékpapír visszavásárlására ösztönzőt tartalmazó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke

CAA115

(-) EGYÉB LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL

CAA115=CAA1151+CAA11521+CAA1154

CAA1151

(-) Immateriális javak


Hpt. 5. számú melléklet 5. b) pont

CAA11521

(-) Vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke limit feletti része

=CAA1152101+ CAA1152102+ CAA1152103+ CAA1152104
A Hpt. 5. számú melléklet 5. f) és 14. pont a Hpt. 234/C. §-ának figyelembevételével.

A limit feletti rész a járulékos tőke összegébe beszámítható (CAA1211 sor).

CAA1152101

(-) Válsághelyzetben kötelezően részvényre vagy részjegyre váltandó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke limit feletti része

Hpt. 5. számú melléklet 14. a) pont (az alapvető tőke legfeljebb 50%-a).

CAA1152102

(-) Lejárat nélküli, kölcsön felmondására, vagy értékpapír visszavásárlására ösztönzőt nem tartalmazó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke limit feletti része

A Hpt. 5. számú melléklet 14. b) pont
[a 14. a) pontban meghatározott határértéken belül az alapvető tőke legfeljebb 35%-a].

CAA1152103

(-) Lejárattal rendelkező, illetve kölcsön felmondására vagy értékpapír visszavásárlására ösztönzőt tartalmazó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke limit feletti része

A Hpt. 5. számú melléklet 14. c) pont
[a 14. b) pontban meghatározott határértéken belül az alapvető tőke legfeljebb 15%-a lehet].

CAA1152104

(-) Átmeneti mentességgel rendelkező, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke limit feletti része

A CAA1141104 és CAA1141105 sorokban szereplő értékeknek a Hpt. 234/C. §-ában szereplő korlátozásokat meghaladó értékét kell ebben a sorban kimutatni.

CAA1154

(-) Egyéb levonások

CAA1154=CAA115421+CAA115422

CAA115421

(-) Kockázati céltartalék és az értékvesztés hiánya (általános kockázati céltartalék nélkül)

Hpt. 5. számú melléklet 5. e) pont

CAA115422

(-) Kereskedési könyvi, kevésbé likvid tételek értékelési korrekciója miatti veszteségek

Hpt. 5. számú melléklet 5. g) pont
(az Szmt. szerinti valós értékelés alá nem vont tételek esetében ezen értékelési korrekcióknak az elszámolt értékvesztésen és megképzett céltartalékon felüli része)

CAA12

JÁRULÉKOS TŐKE

=CAA1211+CAA1213+CAA1216+CAA1217+CAA1218+CAA1222+CAA1223+CAA1224+CAA1225
Hpt. 5. számú melléklet 1., 15-24. pontok
Negatív alapvető tőkéjű intézmény semmilyen további járulékos vagy kiegészítő tőkeelemet nem szerepeltethet a szavatoló tőke pozitív összetevőjeként.
A szavatoló tőkét terhelő prudenciális levonásokat azonban a tőkehiány mértékének megállapítása érdekében ekkor is érvényesíteni kell. A hitelintézetnek a járulékos tőke esetében a CAA13 összegző szint, a kiegészítő tőke esetében a CAA166-CAA167 tőkeelemek mezőjében kimutatandó korlátozások értékét negatív előjellel ki kell mutatni. A Szavatoló tőke tábla CAA18 Kiegészítő információk adatait a negatív alapvető tőkéjű intézmények is kötelesek kitölteni.

CAA1211

Vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkéből és alapvető kölcsöntőkéből a járulékos tőkébe beszámítható rész

= (-) CAA11521
= CAA12111+CAA12112
Hpt. 5. számú melléklet 15. e) pont
Az alapvető tőke limittúllépése (lásd CAA11521), amely a járulékos tőkébe még beszámítható.
Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

CAA12111

Alapvető tőkéből a járulékos tőkébe beszámítható, lejárat nélküli vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke

A Hpt. 5. számú melléklet 24. b) pont szerint a járulékos kölcsöntőke rögzített lejárattal nem rendelkező tőkeelemeire nem vonatkozik az 50 %-os beszámíthatósági korlát. A soron a lejárattal nem rendelkező, az alapvető tőkéből a járulékos tőkébe átsorolt és nevesített tőkeelemek szerepelnek.

A tábla vonatkozásában a lejárat nélküli fogalomazt jelenti, hogy a szerződésben előre rögzített lejárati dátum nem szerepel. Ha a szerződés csak felmondási, visszavásárlási időpontot tartalmaz, a tőkeelem lejárat nélkülinek minősül.
Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

CAA12112

Alapvető tőkéből a járulékos tőkébe beszámítható, lejárattal rendelkező vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke

A Hpt. 5. számú melléklet 24. b) pont szerint
A járulékos tőkébe 50 %-os korlátozással beszámítható tőkeelem.
Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

CAA1213

Értékelési tartalékok

=CAA12131+ CAA12132
Hpt. 5. számú melléklet 15. b) és 23. pont, Szmt. 39. §, 57-58. §, 59/A-59F. §, 60. §
Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

CAA12131

a) értékhelyesbítés értékelési tartaléka

Hpt. 5. számú melléklet 15. b) pontja,
Szmt. 39. § (1) bekezdés a) pontja, 57. § (1)-(3) bekezdések, 58. §, 60. § (9) bekezdés
Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

CAA12132

b) valós értékelés értékelési tartalékából járulékos tőkében figyelembe vehető rész

CAA12132=CAA121321+CAA121322
Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

CAA121321

ba) számviteli valós értékelés értékelési tartaléka

Hpt. 5. számú melléklet 15. b) pont
Szmt. 39. §, 59/A-59F. §, 60. § (8) bekezdés
Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

CAA121322

bb) (-) bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentum cash-flow fedezeti ügyletének valós értékeléséből származó értékelési tartalék

Hpt. 5. számú melléklet 23. pont

Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

CAA1216

Lejárat nélküli, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett elsőbbségi részvények és egyéb, járulékos tőkébe sorolható részvények, részjegyek és alárendelt kölcsöntőke

Hpt. 5. számú melléklet 15. a) és 15. c) pontokban felsorolt járulékos tőke elemekből a lejárat nélküli részek összegét kell a sorban megjeleníteni.
A Hpt. 5. számú melléklet 22. pont szerint az alárendelt kölcsöntőke bruttó értékét csökkenteni kell az alárendelt kölcsöntőkének minősülő visszavásárolt értékpapírok könyv szerinti értékével, majd az így kapott értéket össze kell hasonlítani a Hpt. 5. melléklet 20. pont szerinti amortizáció miatt beszámítható értékkel, és a kettő közül a kisebbet kell ezen a soron szerepeltetni, a Hpt. 234/E. § átmeneti rendelkezés figyelembevételével.
Az e soron kimutatott járulékos tőkeelemek lejárattal rendelkező részét a CAA1222 és CAA1223 sor tartalmazza.
Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

CAA1217

IRB szerinti értékvesztés és céltartalék többlet

Hpt. 5. számú melléklet 15. f) és 16. pontok
Ezen a soron kell figyelembe venni a CAA181 soron feltüntetett összeget, ha pozítív, maximum a kockázattal súlyozott kitettség érték 0,6 %-ig.
Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

CAA1218

Lejárat nélküli járulékos kölcsöntőke

Hpt. 5. számú melléklet 15. d) és 18. pontok.
továbbá a Hpt. 234/C. § (2) bekezdésben foglalt átmeneti rendelkezés.
A Hpt. 5. számú melléklet 22. pontja szerint a mérleg forrás oldalán szereplő járulékos kölcsöntőke bruttó értékét csökkenteni kell a járulékos kölcsöntőkének minősülő visszavásárolt értékpapírok könyv szerinti értékével és ezt az értéket kell a soron szerepeltetni, a Hpt. 234/E. § átmeneti rendelkezés figyelembevételével.
A járulékos kölcsöntőke lejárattal rendelkező részét a CAA1224 sor tartalmazza.
Az Eximbank esetében az Eximtv. 26/A § rendelkezése az irányadó.
Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

CAA1222

Lejárattal rendelkező, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére feljogosító, jegyzett és befizetett elsőbbségi részvények és egyéb, járulékos tőkébe sorolható részvények, részjegyek

Hpt. 5. számú melléklet 15. a) pontban felsorolt járulékos tőke elemekből a lejárattal rendelkező részek névértékét és tőketartalékát kell ebben a sorban megjeleníteni.
A lejárat nélküli részvény és részjegy tőkeelemeket a CAA1216 soron kell feltüntetni.
Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

CAA1223

Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke

Hpt. 5. számú melléklet 15. c), 19-20. és 22. pontok.
A számviteli mérlegben szereplő alárendelt kölcsöntőke értékének a szavatoló tőkébe beszámítható értékét legalább a visszafizetés időpontját megelőző utolsó öt évben évente egyenletesen csökkenteni kell (Hpt. 5. számú melléklet 20. pont).
A Hpt. 5. számú melléklet 22. pontja szerint az alárendelt kölcsöntőke bruttó értékét csökkenteni kell az alárendelt kölcsöntőkének minősülő visszavásárolt értékpapírok könyv szerinti értékével, majd az így kapott értéket össze kell hasonlítani a 20. pont szerinti amortizáció miatt beszámítható értékkel, és a kettő közül a kisebbet kell a soron szerepeltetni, a Hpt. 234/E. § szerinti átmeneti rendelkezés figyelembevételével.
A lejárat nélküli alárendelt kölcsöntőkét a CAA1216 soron kell feltüntetni.
Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

CAA1224

Részvénnyé átváltoztatható kötvények és lejárat nélküli járulékos kölcsöntőke

Ebben a sorban kell kimutatni a részvénnyé átváltoztatható kötvények értékét (Hpt. 5. számú melléklet 21. pont). Járulékos tőkeelemként történő beszámítható, ha kielégíti az alárendelt kölcsöntőkére, az alapvető kölcsöntőkére vagy a járulékos kölcsöntőkére vonatkozó feltételeket.
Járulékos kölcsöntőke: Hpt. 5. számú melléklet 11., 18., 19. pontok
A Hpt. 5. számú melléklet 22. pont szerint a járulékos kölcsöntőke bruttó értékét csökkenteni kell a járulékos kölcsöntőkének minősülő visszavásárolt értékpapírok könyv szerinti értékével és ezt az értéket kell ezen a soron szerepeltetni, a Hpt. 234/E. § szerinti átmeneti rendelkezés figyelembevételével.
A lejárat nélküli járulékos kölcsöntőkét a CAA1218 soron kell feltüntetni.
Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

CAA1225

(-) Lejárattal rendelkező alap-, járulékos-, alárendelt kölcsöntőke és járulékos tőkeként figyelembe vehető, lejárattal rendelkező részvények és részjegyek összegének limit feletti része

Hpt. 5. számú melléklet 24. b) pont
A lejárattal rendelkező, a Hpt. 5 számú melléklet 11., 18., 19. pontok szerinti kölcsöntőke elemek és a 15. a) pont szerinti részvények és részjegyek összesített értékének az alapvető tőke 50 %-át meghaladó összegét tartalmazza a sor.
Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

CAA123

(-) Járulékos tőke limit feletti része

Hpt. 5. számú melléklet 24. a) pont
A Járulékos tőkének az Alapvető tőke összegét meghaladó értékét tartalmazza a sor.
Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

CAA13

(-) LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL ÉS A JÁRULÉKOS TŐKÉBŐL

CAA13= CAA1301+ CAA1302+ CAA1303+ CAA1304+ CAA1305+ CAA1306+ CAA1307+ CAA1308+ CAA1309+ CAA1310+ CAA1311 CAA13= CAA13001+ CAA13002
Hpt. 79. §, 83. §, 5. számú melléklet 24-28. pontok
A PIBv-ben, biztosítókban, viszontbiztosítókban fennálló tőkebefektetések, e társaságoknak nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke, valamint a szavatoló tőkével fedezendő egyéb tételek és a limittúllépések tőkekövetelményeinek értékeit tartalmazza a sor.

CAA13001

Ebből:(-) Levonások az alapvető tőkéből

Hpt. 5. számú melléklet 25-26. és 28. pontja szerint.
CAA13001=CAA130011+CAA130012+CAA130013

CAA130011

(-) Levonás alapvető tőkéből az 50-50% arányú tételek miatt

Hpt. 5. számú melléklet 25. pont
Ez a sor tartalmazza a CAA1301-CAA1308, valamint CAA1310 sor(ok)on feltüntetett levonások összegének 50 %-át.

CAA130012

(-) Levonás alapvető tőkéből járulékos tőke hiánya miatt

Hpt. 5. számú melléklet 26. pont
Ezen a soron külön kell kimutatni a CAA1301-CAA1308, valamint CAA1310 sor(ok)on feltüntetett levonások járulékos tőkével nem fedezett összegét.

CAA130013

(-) Levonás limittúllépés miatt

Hpt. 5. számú melléklet 28. pont

CAA13002

Ebből: (-) Levonások a járulékos tőkéből

Hpt. 5. számú melléklet 25-26. és 28. pontja szerint.
CAA13002=CAA130021+CAA130022

CAA130021

(-) Levonás járulékos tőkéből az 50-50% arányú tételek miatt

Hpt. 5. számú melléklet 24. pont
Ez a sor tartalmazza a CAA1301-CAA1308, valamint CAA1310 sor(ok)on feltüntetett levonások összegének 50 %-át. Amennyiben az 50%-os súlyú tételek a korlátozások figyelembevételével meghatározott járulékos tőke értékét meghaladják, a levonás az alapvető tőkéből történik (ld. CAA130012 sor).

CAA130022

(-) Levonás limittúllépés miatt

Hpt. 5. számú melléklet 28. pont

CAA1301

(-) PIBv-ben lévő tőkebefektetések korlátozása miatt

Hpt. 5. számú melléklet 25. a) pont
Minősített befolyásnak minősülő részesedés könyv szerinti értéke;
MFB Zrt.: 2001. évi XX. törvény 8. § (3) bekezdés a) pontja

CAA1302

(-) PIBv-nek nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke korlátozása miatt

Hpt. 5. számú melléklet 25. a) pont
Minősített befolyásnak minősülő kölcsöntőke befektetések könyv szerinti értéke;
MFB Zrt.: 2001. évi XX. törvény 8. § (3) bekezdés a) pontja

CAA1303

(-) A PIBv-ben lévő nem befolyásoló tőkebefektetés és alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke limit feletti része

Hpt. 5. számú melléklet 25. b) pont
Nem minősített befolyásnak minősülő befektetések könyv szerinti értéke;
(Limit: a Hpt. 5. számú melléklet 1-24. pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke 10 %-a)
MFB Zrt.: 2001. évi XX. törvény 8. § (3) bekezdés a) pontja

CAA1304

(-) Biztosítóban lévő tőkebefektetések korlátozása miatt

Hpt. 5. számú melléklet 25. a) pont
Minősített befolyásnak minősülő részesedés könyv szerinti értéke;
MFB Zrt.: 2001. évi XX. törvény 8. § (3) bekezdés a) pontja

CAA1305

(-) Biztosítónak nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke korlátozása miatt

Hpt. 5. számú melléklet 25. a) pont
Minősített befolyásnak minősülő kölcsöntőke befektetések könyv szerinti értéke;
MFB Zrt.: 2001. évi XX. törvény 8. § (3) bekezdés a) pontja

CAA1306

(-) A Biztosítóban lévő nem befolyásoló tőkebefektetés és alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke limit feletti része

Hpt. 5. számú melléklet 25. b) pont
Nem minősített befolyásnak minősülő befektetések könyv szerinti értéke;
(Limit: a Hpt. 5. számú melléklet 1-24. pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke 10 %-a)
MFB Zrt.: 2001. évi XX. törvény 8. § (3) bekezdés a) pontja

CAA130610

Kiegészítő információ:
KORLÁTOZÁSOK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE

CAA130610=CAA11+(CAA12-CAA1217)+CAA1301+CAA1302+CAA1303+CAA1304+CAA1305+CAA1306
Hpt. 5. számú melléklet 27. pont

Szavatolótőke a nagykockázatok fedezésére (ha a piaci kockázatokat kiegészítő tőkével nem fedezik), továbbá a minősített, pénzügyi szektoron kívüli befektetések fedezetére.

CAA1307

(-) A kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásánál figyelembe nem vett, 1250 %-os kockázati súlyú értékpapírosítási pozíciók összege

Hpt. 5. számú melléklet 25. d) pont

CAA1308

(-) IRB szerinti értékvesztés és céltartalék hiány, valamint IRB részesedések várható vesztesége

Hpt. 5. számú melléklet 25. c) pont

CAA1309

(-) A pénzügyi szektoron kívüli befektetési korlátozások miatti limittúllépések összege

CAA1309= CAA1309101+CAA1309102+CAA1309103
Hpt. 83. §, Hpt. 5. számú melléklet 28. pont
A pénzügyi szektoron kívüli egyéb vállalkozásokban meglévő befolyásoló részesedések limit feletti része.

Az MFB esetében a 2001. évi XX. törvény 8. § (2) bekezdése értelmében a Hpt. 83. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. A befektetési korlátozások miatti limittúllépést az MFB törvény 8. § (3)-(5) bekezdései szerint kell meghatározni.

CAA1309101

(-) Hitelintézet egy vállalkozásban lévő befektetése könyv szerinti értékének a hitelintézet szavatolótőkéje 15 % feletti része

Hpt. 83. § (1) bekezdés

CAA1309102

(-) Hitelintézet egy vállalkozásban lévő befektetésének a vállalkozás jegyzett tőkéjének 51 %-át meghaladó része

Hpt. 83. § (2) bekezdés

CAA1309103

(-) Hitelintézet összes vállalkozásban meglévő befolyásoló részesedései nettó könyv szerinti értékének a hitelintézet szavatolótőkéje 60 %-át meghaladó része

Hpt. 83. § (3) bekezdés

CAA1310

(-) Kereskedési könyv szerinti nyitva szállítás értéke a második szerződés szerinti (fizetést vagy szállítást követő) 5. munkanaptól az ügylet megszűntéig

Hpt. 5. számú melléklet 25. e) pont,

CAA1311

(-) Nagykockázat vállalásának korlátozása miatti limittúllépés

Hpt. 79-81. § , Hpt. 5. számú melléklet 28. pont
Az MFB esetében a Hpt. 79. § (2) bekezdése a 2001. évi XX. törvény 8. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés figyelembevételével értelmezendő.
Az Eximbank esetében a Hpt. 79. és 80. §-ai az Eximtv. 21. § rendelkezéseinek figyelembevételével értelmezendők.

CAA14

KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES ALAPVETŐ TŐKE

= CAA11+ CAA13001

CAA15

KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES JÁRULÉKOS TŐKE

= CAA12+ CAA13002

CAA1510

KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ, LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE

= CAA11+ CAA12+ CAA13,
illetve = CAA14 + CAA15
Hpt. 5. számú melléklet 29. pont

CAA16

PIACI KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FELHASZNÁLHATÓ ÖSSZES KIEGÉSZÍTŐ TŐKE

= CAA161+CAA163+CAA166+CAA167
Hpt. 76. § (1) bekezdés a) pont 2-3. alpontja a Hpt. 5. számú melléklet 30. pontja figyelembevételével.

CAA161

Járulékos tőke szavatoló tőkébe be nem számítható része

A járulékos tőkének a piaci kockázatok fedezésére szolgáló kiegészítő tőke elemekhez átcsoportosított, limit feletti része (lásd CAA1225+CAA123)
Hpt. 5. számú melléklet 30. pont

CAA163

Kiegészítő alárendelt kölcsöntőke

Hpt. 48. § d)-e) pontok, az 5. számú melléklet 31. pontja, és 76. § (5) bekezdés

CAA166

(-) Hitelintézet kereskedési könyvi nagykockázat-vállalásának limittúllépése miatti tőkelevonás

Hpt. 76. § (1) bekezdés a) pont 2. pontja szerint a Kkr. 38. §-ának megfelelően képzett pótlólagos tőkekövetelmény összege jelenik meg ebben a sorban.

CAA167

(-) Elismert, de fel nem használt kiegészítő tőke

(-) A kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkeelemek limit feletti része.
Hpt. 5. számú melléklet 31. pontja

CAA181

Kiegészítő információk:
IRB SZERINTI ÉRTÉKVESZTÉS/ CÉLTARTALÉK TÖBBLET (+) / HIÁNY (-)

CAA181= CAA1811+CAA1812
Tájékoztató adat
A különbség pozitív összegét – Hpt. 5. számú melléklet 15. f) pontjában előírt korlát figyelembevételével – a CAA1217soron, a hiány összegét negatív előjellel a CAA1308 soron kell feltüntetni.

CAA1811

IRB szerint beszámítható értékvesztés/céltartalék

Az Szmt. és a Hitkr. szerint a Hpt. 5. számú melléklet 15. f) , 16. és 25. c) pontok, valamint a Hkr. 43. §-ban felsorolt kitettségekkel kapcsolatos értékvesztések és céltartalékképzések
Tájékoztató adat

CAA1812

(-) IRB szerint várható veszteségek

A Hpt. 76/C. § (7) -(8) bekezdések, illetve a Hpt. 5. számú melléklet 15. f), 16 és 25. c) pontok, valamint a Hkr. 43. §-ban felsorolt kitettségekkel kapcsolatos, a Hkr. 39. § (1)-(3), (5) bekezdések és a 40. § szerint számított várható veszteségek.
Tájékoztató adat.

CAA182

ALÁRENDELT KÖLCSÖNTŐKE SZÁMVITELI ÉRTÉKE

Az alárendelt kölcsöntőkének a Hpt. 5. számú melléklet 20. pont szerinti beszámítási limitekkel nem csökkentett – számviteli- értékét tartalmazza a sor.

Tájékoztató adat.

CAA183

Hpt. 9. § szerinti AKTUÁLIS INDULÓ TŐKEKÖVETELMÉNY

Hpt. 9. §; 71-72. §; 76. §
Már működő hitelintézet esetén a jelentés készítésekor aktuális legkisebb jegyzett tőkekövetelmény összegét kell feltüntetni
A CAA183 cellának a változó felügyeleti díj számításánál is szerepe van. A tőkekövetelmény összetevő számítási alapja a kockázati tőkekövetelmény (CAB2) és az aktuális induló tőkekövetelmény (CAA183) közül a magasabb érték.

II.1.1.2. CAB Hitelintézetek szavatoló tőkekövetelmény számítása


1M14449_1

CAB

HITELINTÉZETEK TŐKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSA

(CA)

 

 

 

SOR

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

CAB2

TŐKEKÖVETELMÉNY- MINIMÁLIS SZINTJE

=CAB21+CAB22+CAB23+CAB24 + CAB26

Hpt. 76. § (1) bekezdés

CAB21

ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A HITELEZÉSI, PARTNER, FELHÍGULÁSI ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSI KOCKÁZATOKRA

=CAB211+CAB212

CAB211

Sztenderd módszer (továbbiakban SA) tőkekövetelménye

A hitelkockázat SA módszer szerinti tőkekövetelménye minden kitettségi osztályra vonatkozóan

=[CAB21111 vagy (CAB21112+CAB21113)] +CAB2112

A Hpt. 76/A. §, 76/E. § és 76/F. § és a Hkr. -nek a hitelezési kockázati táblákban hivatkozott paragrafusai

CAB21111

SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint (értékpapírosított pozíció nélkül)

= CAB2111101+ CAB2111102+ CAB2111103+ CAB2111104+ CAB2111105+ CAB2111106+ CAB2111107+ CAB2111108+ CAB2111109+ CAB2111110+ CAB2111112+ CAB2111114+ CAB2111115, vagy

= CS0, n

Hkr. 2. rész 1-5. fejezet

CAB2111101

Központi kormányok és központi bankok

= 1CS0,n

CAB2111102

Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok

= 2CS0,n

CAB2111103

Közszektorbeli intézmények

= 3CS0,n

CAB2111104

Multilaterális fejlesztési bankok

= 4CS0,n

CAB2111105

Nemzetközi szervezetek

= 5CS0,n

CAB2111106

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

= 6CS0,n

CAB2111107

Vállalkozások

= 7CS0,n

CAB21111071

ebből: rövid lejáratú követelések

= 71CS0,n

CAB2111108

Lakosság

= 8CS0,n

CAB2111109

Ingatlannal fedezett követelések

= 9CS0,n

CAB2111110

Késedelmes tételek

= 10CS0,n

CAB2111112

Fedezett kötvények

= 12CS0,n

CAB2111114

Kollektív befektetési értékpapírok

= 14CS0,n

CAB2111115

Egyéb tételek

= 15CS0,n

CAB21111151

ebből: Hkr. 16. § (1)-(2)
bekezdése szerinti tételek

= 151CS0,n

CAB21112

Tartós mentesítés esetén az alap belső minősítésen (továbbiakban FIRB), illetve fejlett belső minősítésen alapuló (továbbiakban AIRB) módszert alkalmazó hitelintézetek SA módszer szerinti tőkekövetelménye IRB kitettségi osztályok szerint (értékpapírosított pozíció nélkül)

= CAB2111201+ CAB2111202+ CAB2111203+ CAB2111204+ CAB2111205+ CAB2111206

A Hpt. 76/D §, 76/E. § és 76/F. § és a Hkr. -nek a hitelezési kockázati táblákban hivatkozott paragrafusai

A FIRB módszert alkalmazó hitelintézetek SA kitettségi osztályonkénti tőkekövetelményét a 2TCIF táblázat, az AIRB módszert alkalmazó hitelintézetekét a 2TCIA táblázat hivatkozott cellái tartalmazzák.

CAB2111201

Központi kormányok és központi bankok

FIRB: 2TCIF1,q vagy

AIRB: 2TCIA1,q

CAB2111202

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

FIRB: 2TCIF2,q vagy

AIRB: 2TCIA2,q

CAB2111203

Vállalkozások

FIRB: 2TCIF3,q vagy

AIRB: 2TCIA3,q

CAB2111204

Lakosság

FIRB: 2TCIF4,q vagy

AIRB: 2TCIA4,q

CAB2111205

Részesedések

FIRB: 2TCIF5,q vagy

AIRB: 2TCIA5,q

CAB2111206

Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

FIRB: 2TCIF6,q vagy

AIRB: 2TCIA6,q

CAB21113

Fokozatos bevezetés esetén az alap belső minősítésen (továbbiakban FIRB), illetve fejlett belső minősítésen alapuló (továbbiakban AIRB) módszert alkalmazó hitelintézetek SA módszer szerinti tőkekövetelménye IRB kitettségi osztályok szerint (értékpapírosított pozíció nélkül)

= CAB2111301+ CAB2111302+ CAB2111303+ CAB2111304+ CAB2111305+ CAB2111306

A Hpt. 76/D. §, 76/E. és 76/F. § és a Hkr. -nek a hitelezési kockázati táblákban hivatkozott paragrafusai

A FIRB módszert alkalmazó hitelintézetek SA kitettségi osztályonkénti tőkekövetelményét a 4TCIF táblázat, az AIRB módszert alkalmazó hitelintézetekét a 4TCIA táblázat hivatkozott cellái tartalmazzák.

CAB2111301

Központi kormányok és központi bankok

FIRB: 4TCIF1,q vagy

AIRB: 4TCIA1,q

CAB2111302

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

FIRB: 4TCIF2,q vagy

AIRB: 4TCIA2,q

CAB2111303

Vállalkozások

FIRB: 4TCIF3,q vagy

AIRB: 4TCIA3,q

CAB2111304

Lakosság

FIRB: 4TCIF4,q vagy

AIRB: 4TCIA4,q

CAB2111305

Részesedések

FIRB: 4TCIF5,q vagy

AIRB: 4TCIA5,q

CAB2111306

Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

FIRB: 4TCIF6,q vagy

AIRB: 4TCIA6,q.

CAB2112

Értékpapírosított pozíciók SA módszer szerinti tőkekövetelménye

1SECSA0,u + 2SECSA0,u

Az Épkr.-nek a hitelezési kockázat-értékpapírosítás táblákban hivatkozott pagrafusai

CAB212

IRB-n alapuló módszer tőkekövetelménye (értékpapírosított pozíció nélkül)

=CAB2121+CAB2122+CAB2123+CAB2124+ CAB2125

Hpt. 76. § (1) bekezdés a) pont, 76/B-C. §-ok, és a Hkr.-nek a hitelezési kockázati táblákban hivatkozott paragrafusai

CAB2121

FIRB módszer tőkekövetelménye, azaz nem saját nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) becslést és hitelegyenértékesítési tényezőt (CCF) alkalmaznak (értékpapírosított pozíció nélkül)

= CAB212101+CAB212102+CAB212103

Hkr. 152. §, 155. §, 145. § (2) bekezdés, 149. § (1) bekezdés, 151. §, 100-101. §-ok, 137-138. §-ok, 146-148. §-ok, 103-106. §-ok, 109. § és a Hkr.-nek a hitelezési kockázati táblákban hivatkozott további paragrafusai

CAB212101

Központi kormányok és központi bankok

= C1CIF0,r

CAB212102

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

= C2CIF0,r

Hkr. 25. § szerinti kitettség

CAB2121021

ebből: hitelintézetek és befektetési vállalkozások

= C21CIF0,r

Hkr. 25. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kitettség

CAB212103

Vállalkozások

= C3CIF0,r

CAB2122

AIRB módszer tőkekövetelménye, azaz saját nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) becslést és hitelegyenértékesítési tényezőt (CCF) alkalmaznak (értékpapírosított pozíció nélkül)

= CAB212201+CAB212202+CAB212203+ CAB212204

Hpt. 81. §, Hkr. 44. § (4) bekezdés, 48. § (4)-(5) bekezdések, 80-82. §-ok, 107. §, 45. § (3) bekezdés, 74. § (5)-(6) bekezdések, és a Hkr.-nek a hitelezési kockázati táblákban hivatkozott paragrafusai

CAB212201

Központi kormány és központi bank

= C1CIA0,r

CAB212202

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

= C2CIA0,r

Hkr. 25. § szerinti kitettség

CAB2122021

ebből: hitelintézetek és befektetési vállalkozások

= C21CIA0,r

Hkr. 25. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kitettség

CAB212203

Vállalkozások

= C3CIA0,r

CAB212204

Lakosság

= C4CIA0,r

CAB2123

Részesedések IRB módszer szerint tőkekövetelménye

= CQ0,k

2007. évi LI. törvény Átmeneti rendelkezések 75. § 12-15. pontok, Hkr. 34-36. §-ok, 40. §, 49-50. §-ok, 53. §, 56. § és a Hkr. -nek a hitelezési kockázati táblákban hivatkozott paragrafusai

CAB2124

Értékpapírosított pozíciók IRB módszer szerinti tőkekövetelménye

1SECIRB0,x+ 2SECIRB0,x

Az Épkr.-nek a hitelezési kockázat-értékpapírosítás táblákban hivatkozott pagrafusai

CAB2125

Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök tőkekövetelménye

FIRB: 2TCIF6, vagy

AIRB: 2TCIA6,a

CAB22

ELSZÁMOLÁSI KOCKÁZAT TŐKEKÖVETELMÉNYE

= CTS1,c

Kkr. 30. § és 6. számú melléklet szerint

CAB23

ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A POZÍCIÓ-, DEVIZAÁRFOLYAM ÉS ÁRUKOCKÁZATRA

= CAB231+ CAB232

CAB231

Pozíció-, devizaárfolyam és árukockázat szenderd módszer szerinti tőkekövetelménye eszközcsoportonként

= CAB2311+CAB2312+CAB2313+CAB2314

A Kkr.-nek a piaci kockázati COREP táblákban hivatkozott paragrafusai

CAB2311

Kereskedési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

= M1T1,j

CAB2312

Részvények

= M2R1,h

CAB2313

Deviza

= M3D01,m

CAB2314

Áruk

= M4A1,i

CAB232

Pozíció-, devizaárfolyam és árukockázat belső model szerinti tőkekövetelménye

= M5M1,e

CAB24

ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A MŰKÖDÉSI KOCKÁZATRA

= CAB241+CAB242+CAB243

Hpt. 76/J. §,

Az Mkr.-nek a működési kockázati COREP táblákban hivatkozott paragrafusai

CAB241

Alapmutató módszer szerinti tőkekövetelmény (BIA módszer)

= OP1,g

CAB242

Sztenderdizált/Alternatív sztenderdizált módszer szerinti tőkekövetelmény (TSA/ASA módszer)

= OP2,g

CAB243

Működési kockázat fejlett mérési módszer szerinti tőkekövetelmény (AMA módszer)

= OP3,g

CAB26

EGYÉB ÉS ÁTMENETI TŐKEKÖVETELMÉNY

= CAB261

CAB261

Átmeneti rendelkezésként előírt tőkekövetelmény minimális alsó korlátjának elérésére vonatkozó tőketöbblet

Ebben a sorban kell kimutatni a Hpt. 234/D. §-ában foglalt átmeneti rendelkezés miatti többlet tőkekövelményt.

CAB3

ÖSSZEGZŐ ADATOK

 

CAB31

Szavatoló tőke többlet/hiány egyéb és átmeneti tőkekövetelmények előtt

= CAA1-(CAB2-CAB26)

CAB311

Tőkemegfelelési mutató (továbbiakban TMM) egyéb és átmeneti tőkekövetelmények előtt

= CAA1/(CAB2-CAB26)*8%

Lásd CAB321 algoritmusát, ahol a számláló és nevező tartalmát a CAB31 értékének meghatározásához szükséges szavatoló tőke és tőkekövetelmény értékek tartalmazzák.

CAB32

Szavatoló tőke többlet/hiány egyéb és átmeneti tőkekövetelmények után

= CAA1-CAB2

CAB321

TMM egyéb és átmeneti tőkekövetelmények után

= (CAA1/CAB2) *8%

A tőkemegfelelés szabályozása a minimális szavatoló tőkeszükségletnek megfelelő TMM a Hpt. 5. számú melléklet 17. pontja és a 2007. évi LI. törvény. 75. § (9) bekezdése figyelembevételével.

CAB33

FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLAT (SREP) ELŐÍRÁSAINAK FIGYELEMBE VÉTELÉT KÖVETŐEN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TŐKE

Hpt. 76. § (2) bekezdés

A felügyeleti felülvizsgálat (SREP) előírásainak figyelembe vételét követően rendelkezésre álló szavatoló tőkét a felügyeleti vizsgálatot záró prudenciális levél (szükség esetén határozat) előírásainak megfelelően kell meghatározni.

Az első felügyeleti felülvizsgálat időpontjáig a CAA1 sorban szereplő, rendelkezésre álló szavatoló tőke összegét kell szerepeltetni.

CAB3301

FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLAT (SREP) ELŐÍRÁSAINAK FIGYELEMBE VÉTELÉT KÖVETŐ TŐKEKÖVETELMÉNY

Hpt. 145/A. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat keretében, legfeljebb a 153. §-ban rögzített mértékű megnövelt tőkekövetelmény.

Hpt. 151. § (6) bekezdés - kivételes felügyeleti intézkedések;

A tőkekövetelményt a felügyeleti vizsgálatot záró Prudenciális levél (szükség esetén határozat) előírásainak megfelelően kell meghatározni. A többlettőke előírást a Felügyelet a teljes minimális tőkekövetelmény [Hpt. 76. § (1)], vagy az egyes kockázatok, illetve érintett portfóliók tőkekövetelménye %-ában adja meg. A CAB3301 sorban szereplő értéket a %-os tőketöbblet előírásainak megfelelően kell kiszámítani és ezt a %-os emelést a következő felülvizsgálatig folyamatosan be kell tartani.

Az első felügyeleti felülvizsgálat időpontjáig a CAB2 sorban szereplő minimális szavatoló tőkeszükséglet összegét kell szerepeltetni.

CAB331

Szavatoló tőke többlet/hiány felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően

= CAB33-CAB3301

CAB332

Tőkemegfelelési index felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően

= (CAB33/CAB3301) *100%

CAB333

TMM felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően

=( CAB33/CAB3301) *8%

CAB34

BELSŐ TŐKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉS (ICAAP) UTÁN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TŐKE

Hpt. 76/K. §

Az ICAAP során meghatározott rendelkezésre álló szavatoló tőke összegét kell a sorban megjeleníteni.

Az első ICAAP-ot megelőzően a cella értéke nulla.

CAB3401

BELSŐ TŐKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉS (ICAAP) SZAVATOLÓ TŐKE SZÜKSÉGLETE

Hpt. 76/K. §

Az ICAAP során meghatározott szavatoló tőkeszükségletet kell a sorban megjeleníteni.

Az első ICAAP-ot megelőzően a cella értéke nulla.

CAB341

Szavatoló tőke többlet/hiány belső tőkemegfelelés értékelést követően

= CAB34-CAB3401

CAB342

Tőkemegfelelési index belső tőkemegfelelés értékelést követően

= (CAB34/CAB3401) *100%

CAB343

TMM belső tőkemegfelelés értékelést követően

= (CAB34/CAB3401) *8%

II.1.1.3. KCAA Hitelintézetek összevont alapú szavatoló tőke számítása

KCAA

HITELINTÉZETEK ÖSSZEVONT SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁSA (CA)

 

 

 

PSZÁF SOR

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

KCAA1

KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ SZAVATOLÓ TŐKE ÖSSZESEN

=KCAA11+ KCAA12+ KCAA13+ KCAA16 ,
illetve = KCAA14+ KCAA15+ KCAA16
Hpt. 9. §, 70-76. §, a szövetkezetekre vonatkozóan a Hpt. XXX. fejezet, az Öszpr.-ben, továbbá a Hpt. 5. számú mellékletében és a Bszt. 2. számú mellékletében foglaltak.

Az Öszpr. hatálya a Hpt. 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozásokra terjed ki.

KCAA11

ALAPVETŐ TŐKE

=KCAA111+ KCAA112+ KCAA113+ KCAA114+ KCAA115
Hpt. 5. számú melléklet és a Bszt. 2. számú melléklet 1. és 2. pontjai, valamint az Öszpr. 3-5. §

KCAA111

ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TŐKEELEMEK

KCAA111=KCAA1111+KCAA1112 + KCAA1113= KCAA11101+ KCAA11102
Hpt. 5. számú melléklet és a Bszt. 2. számú melléklet 3. a) és b) pontok, 5. a) pontok;
A sor az Szmt. 35. §-ban, a Hpt. 5. számú melléklet 3. a) és 6. pontjaiban meghatározott feltételeinek megfelelő jegyzett (függetlenül a cégbírósági bejegyzés megvalósulásától), befizetett és a hitelintézet által vissza nem vásárolt részvények és részjegyek kibocsátási értékét (névérték és ázsió összegét) tartalmazza.
A tőkeelemek meghatározásánál figyelembe kell venni a Hpt. 234/C. §-ban foglalt átmeneti rendelkezést.


KCAA11101

KCAA111-ből: Törzsrészvények és a törzsrészvényekkel egyenrangú befizetett jegyzett tőke


A sorban az alapvető tőkeként elismert befizetett jegyzett tőke teljes értékéből a törzsrészvényeket, továbbá a törzsrészvényekkel egyenrangúnak minősülő, rendes működés közben a veszteséget a törzsrészvényekkel egyenrangúan fedező részvényeket és részjegyeket kell elkülönítetten kimutatni.

KCAA11102

KCAA111-ből: Osztalék-elsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére fel nem jogosító, jegyzett és befizetett részvények

A sorban azok az osztalék-elsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére fel nem jogosító, jegyzett és befizetett részvények sorolhatók, amelyek megfelelnek az Szmt. 35. §, a Hpt. 5. számú melléklet 3. a) és 6. pontjaiban előírt feltételeknek és felszámolás, rendes működés esetén a törzsrészvényekkel egyenlő módon, teljeskörűen fedezik a veszteségeket.

KCAA1111

Befizetett jegyzett tőke

Ebben a sorban az Szmt. 35. § és egyidejűleg a Hpt. 5. számú melléklet és a Bszt. 2. számú melléklet 3. a), 6., 8. és 9. pontja szerinti befizetett jegyzett tőke névértéke jelenik meg a Hpt. 71-73. § figyelembevételével az alábbi összetevők szerint:
•    a Cégbíróságon bejegyzett jegyzett tőke összege
•    a számviteli elszámolástól (az Szmt. 35. § (4) bekezdéstől) eltérően a Cégbíróságon még be nem jegyzett tőkeemelés és tőkeleszállítás összege a Hpt. 5. számú melléklet 8. és 9. pontja szerint
•    csökkentő tényezőként a jegyzett tőke be nem fizetett része [Szmt. 35. § (8) bekezdés].
[A névértéken felüli befizetések a Tőketartalékban (KCAA11131) jelennek meg.]

KCAA1112

(-) Befizetett jegyzett tőkébe tartozó visszavásárolt saját részvények névértéke

Hpt. 5. számú melléklet 5. a) pontja szerint – tekintettel a 74/A. § előírásaira – a visszavásárolt saját részvényeket könyv szerinti értéken kell figyelembe venni az alapvető tőke negatív összetevőjeként. A táblában a könyv szerinti értéket névértékre és árfolyamkülönbözetre kell bontani és csökkentő tényezőkként két külön soron megjeleníteni.

Ebben a sorban a KCAA1111 soron kimutatott részvényekből visszavásárolt saját részvények névértékét kell kimutatni negatív előjellel [Árfolyamkülönbözet kapcsolódó sora: KCAA112112].

KCAA1113

Tőketartalék

=KCAA11131+ KCAA11132

KCAA11131

Befizetett jegyzett tőkéhez kapcsolódó tőketartalék

A sorban a Hpt. 5. számú melléklet és a Bszt. 2. számú melléklet 3., 6., 8., 9. pontjai szerinti, a KCAA1111 soron megjelenített minőségű befizetett jegyzett tőke
•    kibocsátási értéke és a névértéke közötti különbözet,
•    a tőketartalékkal szemben végrehajtott jegyzett tőkeemelés vagy -leszállítás névértéke a cégbírósági bejegyzés megvalósulásától függetlenül
jelenik meg.

KCAA11132

Egyéb tőketartalék

Az Szmt. 36. §-ának figyelembevételével elszámolt, a KCAA11131 sorban nem szereplő tőketartalékot kell kimutatni a sorban.

KCAA112

ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TARTALÉKOK

=KCAA1121+ KCAA1122+ KCAA112301+ KCAA1124101+ KCAA1124201+KCAA1125
A Hpt. 5. számú melléklet 3. c), d), f), g), 4., 5. c)-d), 8. és 9. pontok, valamint a Bszt. 2. számú melléklet 3. c)- f), 4., 5. c)-d), 8., 9. szerint elismert tartalékok és eredménytételek.

KCAA1121

Tartalékok

=KCAA11211+ KCAA11212+ KCAA11213
A Hpt. 5. számú melléklet 3. c)-d), f), és 5. c) pontok, valamint a Bszt. 2. számú melléklet 3. c)-e) és 5. c) pontok szerinti tartalékok.

KCAA11211

Lekötött tartalék

=KCAA112111+KCAA112112+KCAA112113
Hpt. 5. számú melléklet és a Bszt. 2. számú melléklet 3. c) pontja szerint;

KCAA112111

Számviteli lekötött tartalék

Az Szmt. 38. § figyelembevételével elszámolt lekötött tartalékot kell kimutatni a sorban.

KCAA112112

(-) Befizetett jegyzett tőkébe tartozó visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értékének és névértékének különbözete

Hpt. 5. számú melléklet és a Bszt. 2. számú melléklet 5. a) pont:
Ezen a soron a KCAA1111 soron kimutatott részvényekből visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értékének és a KCAA1112 soron figyelembe vett névértékének különbözete jelenik meg negatív előjellel.

KCAA112113

(-) Vegyes tulajdonságú tőkébe tartozó visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értékének és névértékének különbözete

A Hpt. 5. számú melléklet és a Bszt. 2. számú melléklet 5. a) pontja
Ezen a soron a KCAA114101 soron kimutatott részvényekből visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értékének és a KCAA1141012 soron figyelembe vett névértékének különbözete jelenik meg negatív előjellel.

KCAA11212

Általános tartalék

Hpt. 75. § és Hpt. 5. számú melléklet és a Bszt. 2. számú melléklet 3. d) pont

KCAA11213

Eredménytartalék

A sorban az Szmt. 37. § és egyidejűleg a Hpt. 71-73. §, a Hpt. 5. számú melléklet 3. f), 5. c), 8- 9. és Bszt 2. számú melléklet 3. e), 5. c), 8. és 9. pontokban foglalt rendelkezések szerinti eredménytartalék jelenik meg az alábbi összetevők szerint
•    számviteli eredménytartalék, ha pozitív
•    számviteli eredménytartalék, ha negatív
•    a befizetett jegyzett tőkének vagy a vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkének az eredménytartalékkal szemben végrehajtott emelése vagy leszállítása, függetlenül a cégbírósági bejegyzés megvalósulásától

KCAA1122

Konszolidáció miatt az Alapvető tőkeelemek pozitív /(-) negatív különbözeteiből beszámítható rész

Az Öszpr. 4. § (2) bekezdés és 5. § (2) bekezdés szerint a 4. § (1) bekezdés a)-d) és 5. § (1) a)-c) szerinti különbözetek csak az osztalék-elsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamfizetésre is feljogosító, jegyzett és befizetett részvényeknek nem minősülő részvények arányában kerülnek beszámításra.

KCAA11221

Alapvető tőkeelemek pozitív/(-) negatív különbözetei

= KCAA112211+KCAA112212+KCAA112213

KCAA112211

Saját tőke növekedése/(-) csökkenése

KCAA112211=KCAA1122111+ KCAA1122112+ KCAA1122113
az Öszpr. 4. § (1) bekezdés a) pont és 5. § (1) bekezdés a) pont, az Öszpr. 3. § b) pontja szerint a Hpt. 94. § (1) bekezdések figyelembevételével

KCAA1122111

a) Leányvállalatok saját tőke változása (követel/(-) tartozik)

Az Öszpr. 4. § (1) bekezdés a) pont és 5. § (1) bekezdés a) pont, az Öszpr. 3. § b) pontja szerint a Hpt. 94. § (1) bekezdés figyelembevételével

KCAA1122112

b) Közös vezetésű vállalkozások saját tőke változása (követel/(-) tartozik)

Az Öszpr. 4. § (1) bekezdés a) pont és 5. § (1) bekezdés a) pont, az Öszpr. 3. § b) pontja szerint a Hpt. 94. § (2)-(3) bekezdések figyelembevételével

KCAA1122113

c) Társult vállalkozások saját tőke változása (követel/(-) tartozik)

Az Öszpr. 4. § (1) bekezdés a) pont és 5. § (1) bekezdés a) pont, az Öszpr. 3. § b) pontja szerint a Hpt. 94. § (4) bekezdések figyelembevételével a számviteli szabályok szerint kell kimutatni a társult vállalkozások saját tőkéje változásának a részesedéssel arányos összegét.

KCAA112212

Konszolidáció miatti változások (követel/(-) tartozik)

KCAA112212=KCAA1122121+ KCAA1122122

KCAA1122121

a) adósságkonszolidálás pozitív/(-) negatív különbözetéből

Az Öszpr. 4. § (1) bekezdés b) pont és 5. § (1) bekezdés b) pont, az Öszpr. 3. § c) pontja szerint a Hpt. 94. § (1)-(3) bekezdések figyelembevételével.

KCAA1122122

b) közbenső eredménykonszolidálás pozitív/(-) negatív különbözetéből

Az Öszpr. 4. § (1) bekezdés c) pont és 5. § (1) bekezdés c) pont, az Öszpr. 3. § d) pontja szerint a Hpt. 94. § (1)-(3) bekezdések figyelembevételével.

KCAA112213

Kisebbségi részesedés
(Külső tagok, más tulajdonosok részesedése)

Az Öszpr. 4. § (1) bekezdés d) pont, az Öszpr. 3. § e) pontja szerint a Hpt. 94. § (1) bekezdés figyelembevételével;
Kisebbségi részesedés: Egy leányvállalat nyereségének vagy veszteségének és nettó eszközeinek azon része, amely olyan részesedésnek tulajdonítható, amelyek sem közvetve – leányvállalatokon keresztül –, sem közvetlenül nem az anyavállalat tulajdona.

KCAA112301

Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív

Hpt. 73. §, valamint a Hpt. 5. számú melléklet 3. g) pont és a Bszt. 2. számú melléklet 3. f) pont
A könyvvizsgáló által hitelesített időszak halmozott, előrelátható kifizetést és osztalékot nem tartalmazó pozitív eredményét kell ezen a soron kimutatni.
Ha az évközi auditálás záródátumát követő időszakban keletkező eredmény pozitív, ezt az összeget csak a következő auditáláskor lehet a sorban szerepeltetni. Ha az évközi auditálás záródátumát követő időszakban keletkező eredmény negatív, a következő auditálásig a KCAA1124101 sorban kell szerepeltetni.

KCAA1124101

(-) Évközi eredmény, ha negatív

Hpt. 73. §, valamint a Hpt. 5. számú melléklet és a Bszt. 2. számú melléklet 5. d) pont

KCAA1124201

(-) Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív

Hpt. 73.§, valamint a Hpt. 5. számú melléklet és a Bszt. 2. számú melléklet 5. d) pont

KCAA1125

(-) Értékpapírosított eszközökből származó jövőbeni, nem realizált nyereség, amely hitelminőség javítást nyújt az értékpapírosított pozíciókra.

Hpt. 5. számú melléklet és a Bszt. 2. számú melléklet 4. pont

KCAA113

ÁLTALÁNOS KOCKÁZATI CÉLTARTALÉK a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25 %-áig

= Min [(KCAA1131+KCAA1132); KCAA1133]
Hpt. 5. számú melléklet 3. e) és 10. pont
Ezen a soron a megképzett általános kockázati céltartalék adótartalommal csökkentett összegét kell figyelembe venni legfeljebb a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25 %-ig.

KCAA1131

Általános kockázati céltartalék

Hpt. 5. számú melléklet 3. e) és 10. pont
Tájékoztató adat

KCAA1132

(-) Általános kockázati céltartalék adótartalma

Hpt. 5. számú melléklet 3. e) és 10. pont
Tájékoztató adat

KCAA1133

Kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25%-a

Hpt. 5. számú melléklet 3. e) és 10. pont.
Tájékoztató adat
A kockázattal súlyozott kitettség értéket a hitelezési kockázattal összefüggésben, az alábbi táblahivatkozások adattartalma alapján kell meghatározni:
Kockázattal súlyozott kitettség érték= KCS0,m + KCIF0,q + KCIA0,q + KCQ0,j + K1SECSA0,r + K2SECSA0,r + K1SECIRB0,t + K2SECIRB0,t + (KCAB2125/0,08)

KCAA114

ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT EGYÉB TŐKEELEMEK

= KCAA1141

KCAA1141

Vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke teljes összege

= KCAA1141101+ KCAA1141102+ KCAA1141103+ KCAA1141104+KCAA1141105
(= KCAA114101+KCAA114102 tájékoztató adatok)
Ennek a sornak a KCAA1141101-től KCAA1141105 sorokban lévő alábontása az elemek szavatoló tőkébe történő bevonhatóságának erősségét tükrözik csökkenő sorrendben. A Hpt. 5. számú melléklet 12/A. pontja rendelkezik az egyes tőkeelemek adósságbevonási, illetve kielégítési sorrendben elfoglalt, egymáshoz viszonyított helyéről.

KCAA114101

KCAA1141-ből:
Vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke
(Tájékoztató adat)

(KCAA1141011+ KCAA1141012+ KCAA1141013)

KCAA1141011

CAA114101-ből:
Vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke névértéke
(Tájékoztató adat)

Az Szmt. 35. § (3)-(6) és (8) bekezdései, a Hpt. 71-73. §, illetve a Hpt. 5. számú melléklet 3. h), 7-9. pontjai szerint és a Bszt. 2. számú melléklet 3. g), 7-9. pontjai a sor a befizetett és Cégbíróságon bejegyzett tőke számviteli szabályok szerinti összegét, a Cégbíróságon még be nem jegyzett tőkeemelés és tőkeleszállítás összegét és csökkentő tényezőként a jegyzett tőke be nem fizetett részét tartalmazza.
(A névértéken felüli befizetések a KCAA1141013 soron jelennek meg.).

KCAA1141012

KCAA114101-ből:
(-) Vegyes tulajdonságú tőkébe tartozó visszavásárolt részvények névértéke
(Tájékoztató adat)

Hpt. 5. számú melléklet 3. h), és 7., továbbá az 5. a) pontjai és a Bszt. 2. számú melléklet 3. g), és 7., továbbá az 5. a) pontjai ;
A sorban a KCAA1141011 soron kimutatott részvényekből visszavásárolt saját részvények névértékét kell kimutatni negatív előjellel (Árfolyamkülönbözet kapcsolódó sora: KCAA112113)

KCAA1141013

KCAA114101-ből:
Vegyes tulajdonságú tőkéhez kapcsolódó tőketartalék
(Tájékoztató adat)

A sorban a Hpt. 5. számú melléklet 3. h), 7-9. pontjai és a Bszt. 2. számú melléklet 3. g), 7-9. pontjai szerint a KCAA1141011 soron kimutatott részvényekhez kapcsolódó tőketartalékot kell kimutatni, amely egyrészt a kibocsátási érték és a névérték közötti különbözet, továbbá a cégbírósági bejegyzésig a tőketartalékkal szemben végrehajtott jegyzett tőkeemelés vagy -leszállítás névértéke.

KCAA114102

KCAA1141-ből:
Alapvető kölcsöntőke
(Tájékoztató adat)

Hpt. 5. számú melléklet 3. i), 11-13. pontokban és a Bszt. 2. számú melléklet 3. h), 10-12. pontokban foglaltaknak megfelelően ezen a soron kell kimutatni az alapvető kölcsöntőke teljes összegét.
A visszavásárolt értékpapírral csökkentett érték meghatározása a Hpt. 5. számú melléklet 13. pontnak és a Bszt. 2. számú melléklet 12. pontnak megfelelően történik, a Hpt. 234/E. § átmeneti rendelkezés figyelembevételével.

KCAA1141101

Válsághelyzetben kötelezően részvényre vagy részjegyre váltandó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke

Hpt. 5. számú melléklet 14. a) és a Bszt. 2. számú melléklet 13. a) pontok szerinti vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke teljes összege.
(A limit feletti rész negatív előjellel a KCAA1152101 sorban szerepel.)

KCAA1141102

Lejárat nélküli, kölcsön felmondására, vagy értékpapír visszavásárlására ösztönzőt nem tartalmazó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke

Hpt. 5. számú melléklet 14. b) és a Bszt. 2. számú melléklet 13. b) pontok szerinti vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke teljes összege.
(A limit feletti rész negatív előjellel a KCAA1152102 sorban szerepel.)

KCAA1141103

Lejárattal rendelkező, illetve kölcsön felmondására vagy értékpapír visszavásárlására ösztönzőt tartalmazó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke

Hpt. 5. számú melléklet 14. c) és a Bszt. 2. számú melléklet 13. c) pontok szerinti vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke teljes összege
(A limit feletti rész negatív előjellel a KCAA1152103 sorban szerepel.)

KCAA1141104

Átmeneti mentességgel rendelkező, kölcsön felmondására, vagy értékpapír visszavásárlására ösztönzőt nem tartalmazó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke

Az átmeneti mentesség a Hpt. 234/C. §-ban foglalt beszámíthatósági korlátozások figyelembevételével.

Erősebb tőkeelemnek minősül az alapvető kölcsöntőke felmondására, vagy értékpapír visszavásárlására ösztönzőt (ún. step up-ot) nem tartalmazó tőkeelem.

(KCAA1141104 és KCAA1141105 soron szereplő, átmeneti rendelkezés alá eső alapvető kölcsöntőkék limit feletti része negatív előjellel a KCAA1152104 soron szerepel.)

KCAA1141105

Átmeneti mentességgel rendelkező, kölcsön felmondására, vagy értékpapír visszavásárlására ösztönzőt tartalmazó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke

KCAA115

(-) EGYÉB LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL

KCAA115=KCAA1151+KCAA11521+KCAA1154

KCAA1151

(-) Immateriális javak

Hpt. 5. számú melléklet és a Bszt. 2. számú melléklet 5. b) pont

KCAA11521

(-) Vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke limit feletti része

=KCAA1152101+ KCAA1152102+ KCAA1152103+ KCAA1152104+K CAA1152105

A Hpt. 5. számú melléklet 5. f) és 14. pont és a Bszt. 2. számú melléklet 5. f) és 13. pontok, továbbá a Hpt. 234/C. § átmeneti rendelkezése figyelembevételével.

A limit feletti rész a járulékos tőke összegébe beszámítható (KCAA1211 sor).

KCAA1152101

(-) Válsághelyzetben kötelezően részvényre vagy részjegyre váltandó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke limit feletti része

A Hpt. 5. számú melléklet 14. a) és a Bszt. 2. számú melléklet 13. a) pontok
(az alapvető tőke legfeljebb 50%-a).

KCAA1152102

(-) Lejárattal nem rendelkező, kölcsön felmondására, vagy értékpapír visszavásárlására ösztönzőt nem tartalmazó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke limit feletti része

A Hpt. 5. számú melléklet 14. b) és a Bszt. 2. számú melléklet 13. b) pontok
(a 14. a) pontban meghatározott határértéken belül az alapvető tőke legfeljebb 35%-a).

KCAA1152103

(-) Lejárattal rendelkező, illetve kölcsön felmondására vagy értékpapír visszavásárlására ösztönzőt tartalmazó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke limit feletti része

A Hpt. 5. számú melléklet 14. c) és a Bszt. 2. számú melléklet 13. a) pontok
(a 14. b) pontban meghatározott
határértéken belül az alapvető tőke legfeljebb 15%-a lehet).

KCAA1152104

(-) Átmeneti mentességgel rendelkező, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke limit feletti része

A KCAA1141104 és KCAA1141105 sorokban szereplő értékekre a Hpt. 234/B. §-ban szereplő korlátozások figyelembevételével meghatározott limittúllépés.

KCAA1154

(-) Egyéb levonások

KCAA1154=KCAA115421+KCAA115422

KCAA115421

(-) Kockázati céltartalék és az értékvesztés hiánya (általános kockázati céltartalék nélkül)

Hpt. 5. számú melléklet és a Bszt. 2. számú melléklet 5. e) pont

KCAA115422

(-) Kereskedési könyvi, kevésbé likvid tételek értékelési korrekciója miatti veszteségek

Hpt. 5. számú melléklet 5. g) pont
(az Szmt. szerinti valós értékelés alá nem vont tételek esetében ezen értékelési korrekcióknak az elszámolt értékvesztésen és megképzett céltartalékon felüli rész)

KCAA12

JÁRULÉKOS TŐKE

=KCAA1211+KCAA1213+KCAA1215+KCAA1216+KCAA1217+KCAA1218+KCAA1222+KCAA1223+KCAA1224+KCAA1225
Hpt. 5. számú melléklet 1., 15-24. pontok, Bszt. 2. számú melléklet 14- 23. pontok, továbbá az Öszpr. 3. §, 6-8. §-ok
Negatív alapvető tőkéjű intézmény semmilyen további járulékos vagy kiegészítő tőkeelemet nem szerepeltethet a szavatoló tőke pozitív összetevőjeként.
A szavatoló tőkét terhelő prudenciális levonásokat azonban a tőkehiány mértékének megállapítása érdekében ekkor is érvényesíteni kell. A hitelintézetnek a járulékos tőke esetében a KCAA13 összegző szint, a kiegészítő tőke esetében a KCAA166-KCAA167 tőkeelemek mezőjében kimutatandó korlátozások értékét negatív előjellel ki kell mutatni.
A Szavatoló tőke tábla KCAA18 Kiegészítő információk adatait a negatív alapvető tőkéjű intézmények is kötelesek kitölteni.

KCAA1211

Vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkéből és alapvető kölcsöntőkéből a járulékos tőkébe beszámítható rész

= (-) KCAA11521
Hpt. 5. számú melléklet 15. e) pontja és a Bszt. 2. számú melléklet 14. e) pontja
Az alapvető tőke limittúllépése (lásd KCAA11521 sor), amely a járulékos tőkébe beszámítható.

Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

KCAA12111

Alapvető tőkéből a járulékos tőkébe beszámítható, lejárat nélküli vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke

A Hpt. 5. számú melléklet 24. b) és Bszt. 2. számú melléklet 23. b) pontok szerint a járulékos kölcsöntőke rögzített lejárattal nem rendelkező tőkeelemeire nem vonatkozik az 50 %-os beszámíthatósági korlát. A soron a lejárattal nem rendelkező, az alapvető tőkéből a járulékos tőkébe átsorolt és nevesített tőkeelemek szerepelnek.

A tábla vonatkozásában a lejárat nélküli fogalomazt jelenti, hogy a szerződésben előre rögzített lejárati dátum nem szerepel. Ha a szerződés csak felmondási, visszavásárlási időpontot tartalmaz, a tőkeelem lejárat nélkülinek minősül.

KCAA12112

Alapvető tőkéből a járulékos tőkébe beszámítható, lejárattal rendelkező vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke

A Hpt. 5. számú melléklet 24. b) és Bszt. 2. számú melléklet 23. b) pontok szerint

Járulékos tőkébe 50 %-os korlátozással beszámítható tőkeelem.

KCAA1213

Értékelési tartalékok

=KCAA12131+ KCAA12132
Hpt. 5. számú melléklet 15. b) és 23. pont,
Bszt. 2. számú melléklet 14. b) pont, Szmt. 39. §, 57-58. §, 59/A-59/F. §-ok, 60. §
Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

KCAA12131

a) értékhelyesbítés értékelési tartaléka

Hpt. 5. számú melléklet 15. b) pont, Bszt. 2. számú melléklet 14. b) pont.
Szmt. 39. § (1) bekezdés a) pont, 57. §(1)-(3) bekezdések, 58. §, 60. § (9) bekezdés.
Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

KCAA12132

b) valós értékelés értékelési tartalékából járulékos tőkében figyelembe vehető rész

KCAA12132=KCAA121321+KCAA121322
Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

KCAA121321

ba) számviteli valós értékelés értékelési tartalék

Hpt. 5. számú melléklet 15. b) pont, Bszt. 2. számú melléklet 14. b) pont
Szmt. 39. §, 59/A-59F. §-ok, 60. § (8) bekezdés
Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

KCAA121322

bb) (-) bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentum cash-flow fedezeti ügyletének valós értékeléséből származó értékelési tartalék

Hpt. 5. számú melléklet 23, pont

Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

KCAA1215

Konszolidáció miatt a Járulékos tőkeelemek pozitív/(-) negatív különbözeteiből beszámítható rész

Az Öszpr. 6. § (2) bekezdés és 7. § (2) bekezdés.
A 6. § (1) bekezdés b)-e) pontok és 7. § (1) bekezdés b)-d) pontok szerinti különbözetek csak az osztalék-elsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamfizetésre is feljogosító, jegyzett és befizetett részvényeknek nem minősülő részvények arányában kerülnek beszámításra.
Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron és az alábontó sorokon 0 értéket kell szerepeltetni.

KCAA12151

Járulékos tőkeelemek pozitív/(-) negatív különbözetei

KCAA12151=KCAA121511+KCAA121512+KCAA121513+KCAA121514

KCAA121511

Passzív/(-) aktív tőkekonszolidációs különbözet

KCAA121511=KCAA1215111+ KCAA1215112+ KCAA1215113
az Öszpr. 6. § (1) bekezdés a) pont és 7. § (1) bekezdés a) pont, az Öszpr. 3. § a) pontja szerint a Hpt. 94. § (1)-(4) bekezdések figyelembevételével

KCAA1215111

a) Leányvállalatokból

Az Öszpr. 6. § (1) bekezdés a) pont és 7. § (1) bekezdés a) pont, az Öszpr. 3. § a) pontja szerint a Hpt. 94. § (1) bekezdések figyelembevételével.

KCAA1215112

b) Közös vezetésű vállalkozásból

Az Öszpr. 6. § (1) bekezdés a) pont és 7. § (1) bekezdés a) pont, az Öszpr. 3. § a) pontja szerint a Hpt. 94. § (2)-(3) bekezdések figyelembevételével

KCAA1215112

c) Társult vállalkozásból

A Hpt. 94. § (4) bekezdés alapján az Öszpr. 6. § (1) bekezdés a) pont és 7. § (1) bekezdés a) pont, az Öszpr. 3. § a) pontja szerint ebben a sorban kell jelenteni a társult vállalkozások tőkekonszolidációs különbözetét az Szmt. 130. § (1) bekezdés b) pontja és (3) bekezdésnek megfelelően.

KCAA121512

Saját tőke növekedése/ (-) csökkenése

KCC121512=KCAA1215121+ KCAA1215122+ KCAA1215123
az Öszpr. 6. § (1) bekezdés b) pont és 7. § (1) bekezdés b) pont, az Öszpr. 3. § b) pontja szerint a Hpt. 94. § (1) bekezdések figyelembevételével

KCAA1215121

a) Leányvállalatok saját tőke változása (követel/(-) tartozik)

Az Öszpr. 6. § (1) bekezdés b) pont és 7. § (1) bekezdés b) pont, az Öszpr. 3. § b) pontja szerint a Hpt. 94. § (1) és (4) bekezdések figyelembevételével.

KCAA1215122

b) Közös vezetésű vállalkozások saját tőke változása (követel/(-) tartozik)

Az Öszpr. 6. § (1) bekezdés b) pont és 7. § (1) bekezdés b) pont, az Öszpr. 3. § b) pontja szerint a Hpt. 94. § (2)-(3) bekezdések figyelembevételével

KCAA1215123

c) Társult vállalkozások saját tőke változása (követel/(-) tartozik)

A Hpt. 94. § (4) bekezdés alapján, az Öszpr. 6. § (1) bekezdés b) pont és 7. § (1) bekezdés b) pont, az Öszpr. 3. § b) pontja szerint kell kimutatni a társult vállalkozások saját tőkéje változásának a részesedéssel arányos összegét az Szmt. 130. § (5) bekezdés a) pontjának megfelelően.

KCAA121513

Konszolidáció miatti változások (követel/(-) tartozik)

KCAA121513=KCAA1215131+ KCAA1215132
az Öszpr. 6. § (1) bekezdés c) pont és 7. § (1) bekezdés c) pont, az Öszpr. 3. § c) pontja szerint a Hpt. 94. § (1)-(4) bekezdések figyelembevételével

KCAA1215131

a) adósságkonszolidálás pozitív/(-) negatív különbözetéből

Az Öszpr. 6. § (1) bekezdés c) pont és 7. § (1) bekezdés c) pont, az Öszpr. 3. § c) pontja szerint a Hpt. 94. § (1)-(3) bekezdések figyelembevételével

KCAA1215132

b) közbenső eredménykonszolidálás pozitív /(-) negatív különbözetéből

Az Öszpr. 6. § (1) bekezdés d) pont és 7.§ (1) bekezdés d) pont, az Öszpr. 3. § d) pontja szerint a Hpt. 94.§ (1)-(3) bekezdések figyelembevételével

KCAA121514

Kisebbségi részesedés
(Külső tagok, más tulajdonosok részesedése)

Az Öszpr. 6. § (1) bekezdés e) pont, az Öszpr. 3. § e) pontja szerint a Hpt. 94. § (1) bekezdés figyelembevételével

KCAA1216

Lejárat nélküli, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett elsőbbségi részvények és egyéb, járulékos tőkébe sorolható részvények, részjegyek és alárendelt kölcsöntőke

Hpt. 5. számú melléklet 15. a) és 15. c), illetve Bszt. 2. számú melléklet 14. a) és 14. c). pontokban felsorolt járulékos tőke elemekből a lejárat nélküli részek összegét kell a sorban megjeleníteni.
A Hpt. 5. számú melléklet 22. pont és a Bszt. 2. számú melléklet 21. pont szerint az alárendelt kölcsöntőke bruttó értékét csökkenteni kell az alárendelt kölcsöntőkének minősülő visszavásárolt értékpapírok könyv szerinti értékével, majd az így kapott értéket össze kell hasonlítani a Hpt. 5. számú melléklet 20. pont, ill. Bszt. 2. számú melléklet 19. pont szerinti amortizáció miatt beszámítható értékkel, és a kettő közül a kisebbet kell ezen a soron szerepeltetni, a Hpt. 234/E. § átmeneti rendelkezés figyelembevételével.
E soron kimutatott járulékos tőkeelemek lejárattal rendelkező részét a KCAA1222 és KCAA1223 sor tartalmazza.
Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron és az alábontó sorokon 0 értéket kell szerepeltetni.

KCAA1217

IRB szerinti értékvesztés és céltartalék többlet

Hpt. 5. számú melléklet 15. f) és 16. pontok, Bszt. 2. számú melléklet 14. f) és 15. pont
Ezen a soron kell figyelembe venni a KCAA181 soron feltüntetett különbözetet, ha pozitív, maximum a kockázattal súlyozott kitettség érték 0,6%-ig.
Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron és az alábontó sorokon 0 értéket kell szerepeltetni.

KCAA1218

Lejárat nélküli járulékos kölcsöntőke

Hpt. 5. számú melléklet 15. d) és 18. pontok, Bszt. 2. számú melléklet 14. d) és 17. pont, továbbá a Hpt. 234/C. § (2) bekezdésben foglalt átmeneti rendelkezés. Az Eximbank esetében az Eximtv. 26/A. § rendelkezése az irányadó.
A visszavásárolt értékpapírral csökkentett érték meghatározása a Hpt. 5. számú melléklet 22. pontnak megfelelően történik, a Hpt. 234/E. § átmeneti rendelkezés figyelembevételével. (A módszertant a CAA1218 sorhoz fűzött megjegyzés tartalmazza.)
A járulékos kölcsöntőke lejárattal rendelkező részét a KCAA1224 sor tartalmazza.
Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron és az alábontó sorokon 0 értéket kell szerepeltetni.

KCAA1222

Lejárattal rendelkező, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére feljogosító, jegyzett és befizetett, elsőbbségi részvények és egyéb, járulékos tőkébe sorolható részvények, részjegyek

Hpt. 5. számú melléklet 15. a) pont, Bszt. 2. számú melléklet 14. a) pontban felsorolt járulékos tőke elemekből a lejárattal rendelkező részek névértékét és tőketartalékát kell a sorban megjeleníteni.
A lejárat nélküli részvény és részjegy tőkeelemeket a a KCAA1216 soron kell feltüntetni.
Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron és az alábontó sorokon 0 értéket kell szerepeltetni.

KCAA1223

Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke

Hpt. 5. számú melléklet 15. c), 19., 20 és 22. pontok, Bszt. 2. számú melléklet 14. c), 18., 19. és 21. pontok

Az e sorban megjelenő alárendelt kölcsöntőke értékének kiszámítási módját lásd a KCAA1216 sorhoz fűzött megjegyzésben.
A lejárat nélküli részvény és részjegy tőkeelemeket a a KCAA1216 soron kell feltüntetni.
Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron és az alábontó sorokon 0 értéket kell szerepeltetni.

KCAA1224

Részvénnyé átváltoztatható kötvények és lejárat nélküli járulékos kölcsöntőke

Hpt. 5. számú melléklet 21. pont, és a Bszt. 2. számú melléklet 20. pont
(Hpt. 5. számú melléklet 11., 18., 19. pontok,
Bszt. 2. számú melléklet 10., 17., 18. pontok)

Az e sorban megjelenő járulékos kölcsöntőke értékének kiszámítási módját lásd a KCAA1218 sorhoz fűzött megjegyzésben.
Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron és az alábontó sorokon 0 értéket kell szerepeltetni.

KCAA1225

(-) Lejárattal rendelkező alap-, járulékos-, alárendelt kölcsöntőke és járulékos tőkeként figyelembe vehető, lejárattal rendelkező részvények és részjegyek összegének limit feletti része

Hpt. 5. számú melléklet 24. b) pont és Bszt. 2. számú melléklet 23. b) pont
A lejárattal rendelkező, a Hpt. 5. számú melléklet 11., 18., 19. pontok szerinti kölcsöntőke elemek és a 15. a) pont szerinti részvények és részjegyek összesített értékének az alapvető tőke 50 %-át meghaladó összegét tartalmazza a sor.
Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

KCAA123

(-) Járulékos tőke limit feletti része

Hpt. 5. számú melléklet 24. a) pont, Bszt. 2. számú melléklet 23. a) pont, valamint az Öszpr. 8. § a) pont.
A Járulékos tőkének az Alapvető tőke összegét meghaladó értékét tartalmazza a sor.

KCAA13

(-) LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL ÉS A JÁRULÉKOS TŐKÉBŐL

KCAA13= KCAA1301+ KCAA1302+ KCAA1303+ KCAA1304+ KCAA1305+ KCAA1306+ KCAA130609+KCAA1307+ KCAA1308+ KCAA1309+ KCAA1310+ KCAA1311,
illetve KCAA13= KCAA13001+ KCAA13002
Hpt. 79. §, 83. §, 5. számú melléklet 24-28. pontok,
Bszt. 101. § (4) bekezdés és a 2. számú melléklet 23-27. pontok, illetve a befektetési vállalkozásnál a Kkr. VI/A. Nagykockázatvállalás című fejezet, valamint az Öszpr. 9. §.
A PIBv-ben, biztosítókban és összevonás alól mentesített PIBvJv-ben fennálló tőkebefektetések, az ezen társaságoknak nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke, valamint a szavatoló tőkével fedezendő limittúllépések és egyéb tételek tőkekövetelményeinek értékeit tartalmazza a sor.

KCAA13001

Ebből:(-) Levonások az alapvető tőkéből

Hpt. 5. számú melléklet 25., 26. és 28. pontja és a Bszt. 2. számú melléklet 24., 25. és 27. pontja.
KCAA13001=KCAA130011+KCAA130012+KCAA130013

KCAA130011

(-) Levonás alapvető tőkéből az 50-50% arányú tételek miatt

Hpt. 5. számú melléklet 25. pont
Ez a sor tartalmazza a KCAA1301-KCAA1308, valamint KCAA1310 sor(ok)on feltüntetett levonások összegének 50 %-át.

KCAA130012

(-) Levonás alapvető tőkéből járulékos tőke hiánya miatt

Hpt. 5. számú melléklet 26. pont
Ezen a soron külön kell kimutatni a KCAA1301-KCAA1308, valamint KCAA1310 sor(ok)on feltüntetett levonások járulékos tőkével nem fedezett összegét.

KCAA130013

(-) Levonás limittúllépés miatt

Hpt. 5. számú melléklet 28. pont

KCAA13002

Ebből: (-) Levonások a járulékos tőkéből

Hpt. 5. számú melléklet 25., 26. és 28. pontja és a Bszt. 2. számú melléklet 24., 25. és 27. pontjai.

KCAA130021

(-) Levonás járulékos tőkéből az 50-50% arányú tételek miatt

Hpt. 5. számú melléklet 24. pont
Ez a sor tartalmazza a KCAA1301-KCAA1308, valamint KCAA1310 sor(ok)on feltüntetett levonások összegének 50 %-át.
Amennyiben az 50%-os súlyú tételek a korlátozások figyelembevételével meghatározott járulékos tőke értékét meghaladják, a levonás az alapvető tőkéből történik (lásd KCAA130012 sor).

KCAA130022

(-) Levonás limittúllépés miatt

Hpt. 5.számú melléklet 28. pont

KCAA1301

(-) PIBv-ben lévő tőkebefektetések korlátozása miatt

Hpt. 5. számú melléklet 25. a) pont, Bszt. 2. számú melléklet 24. a) pont, Öszpr. 9. § (1) bekezdés a) pont és 9. § (3) bekezdés
Minősített befolyásnak minősülő részvények könyv szerinti értéke;

KCAA1302

(-) PIBvnek nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke korlátozása miatt

Hpt. 5. számú melléklet 25. a) pont, Bszt. 2. számú melléklet 24. a) pont, Öszpr. 9. § (1) bekezdés a) pont és 9. § (3) bekezdés.
Minősített befolyásnak minősülő külcsöntőke befektetések könyv szerinti értéke;

KCAA1303

(-) A PIBv-ben lévő nem befolyásoló tőkebefektetés és alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke limit feletti része

Hpt. 5. számú melléklet 25. b) pont, Bszt. 2. számú melléklet 24. b) pont, Öszpr. 9. § (1) bekezdés c) pont és 9. § (3) bekezdés.
(Limit: a Hpt. 5. számú melléklet 1-24. pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke 10 %-a)
Nem minősített befolyásnak minősülő befektetések könyv szerinti értéke;

KCAA1304

(-) Biztosítóban lévő tőkebefektetések korlátozása miatt

Hpt. 5. számú melléklet 25. a) pont, Bszt. 2. számú melléklet 24. a) pont, Öszpr. 9. § (1) bekezdés b) pont és 9. § (3) bekezdés.

KCAA1305

(-) Biztosítónak nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke korlátozása miatt

Hpt. 5. számú melléklet 25. a) pont, Bszt. 2. számú melléklet 24. a) pont, Öszpr. 9. § (1) bekezdés b) pont, és 9. § (3) bekezdés.

KCAA1306

(-) A Biztosítóban lévő nem befolyásoló tőkebefektetés és alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke limit feletti része

Hpt. 5. számú melléklet 25. b) pont, Bszt. 2. számú melléklet 24. b) pont, Öszpr. 9. § (1) bekezdés c) pont, és 9. § (3) bekezdés.
(Limit: a Hpt. 5. számú melléklet 1-24. pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke 10 %-a)

KCAA130609

(-) Összevonás alól mentesített PIBvJv miatti levonás

Öszpr. 9. § (2) bekezdés és 9. § (3) bekezdés.

KCAA13060911

(-) Összevonás alól mentesített PIBvJv befektetések könyv szerinti értéke

Öszpr. 9. § (2) bekezdés és 9. § (3) bekezdés.

KCAA13060912

(-) Összevonás alól mentesített PIBvJv befektetések minimális szavatoló tőke szükséglete

Öszpr. 9. § (2) bekezdés és 9. § (3) bekezdés.

KCAA13060921

(-) Összevonás alól mentesített PIBvJv befektetések arányosított könyv szerinti értéke

Öszpr. 9. § (2) bekezdés és 9. § (3) bekezdés.

KCAA13060922

(-) Összevonás alól mentesített PIBvJv befektetések arányosított minimális szavatoló tőke szükséglete

Öszpr. 9. § (2) bekezdés és 9. § (3) bekezdés.

KCAA1306093

(-) Összevonás alól mentesített PIBvJv befektetéseknek nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értéke

Öszpr. 9. § (2) bekezdés és 9. § (3) bekezdés.

KCAA130610

Kiegészítő információ:
KORLÁTOZÁSOK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE

KCAA130610=KCAA11+(KCAA12-KCAA1217)+KCAA1301+KCAA1302+KCAA1303+KCAA1304+KCAA1305+KCAA1306+ KCAA130609
Hpt. 5. számú melléklet 27. pont.
Szavatolótőke a nagy kockázatok fedezésére (ha a piaci kockázatokat kiegészítő tőkével nem fedezik) és a minősített, pénzügyi szektoron kívüli befektetések fedezetére.
Tájékoztató adat.

KCAA1307

(-) A kockázattal súlyozott kitettségi érték meghatározásánál figyelembe nem vett, 1250 %-os kockázati súlyú értékpapírosítási pozíciók összege

Hpt. 5. számú melléklet 25. d) pont,
Bszt. 2. számú melléklet 24. d) pont

KCAA1308

(-) IRB szerinti értékvesztés és céltartalék hiány, valamint IRB részesedések várható vesztesége

Hpt. 5. számú melléklet 25. c) pont, Bszt. 2. számú melléklet 24. c) pont, Öszpr. 9. § d) pont.

KCAA1309

(-) A pénzügyi szektoron kívüli befektetési korlátozások miatti limittúllépések összege

KCAA1309= KCAA1309101+KCAA1309102+KCAA1309103
Hpt. 83. §, Hpt. 5. számú melléklet 28. pont, valamint Öszpr. 11. §
A pénzügyi szektoron kívüli, egyéb vállalkozásokban meglévő befolyásoló részesedések limit feletti része.

KCAA1309101

(-) Hitelintézet egy vállalkozásban lévő befektetése könyv szerinti értékének a hitelintézet szavatolótőkéje 15 % feletti része.

Hpt. 83. § (1) bekezdés és Öszpr. 11. §

KCAA1309102

(-) Hitelintézet egy vállalkozásban lévő befektetésének a vállalkozás jegyzett tőkéjének 51 %-át meghaladó része.

A konszolidált táblában a cella adatot nem tartalmazhat.

KCAA1309103

(-) Hitelintézet összes vállalkozásban meglévő befolyásoló részesedései nettó könyv szerinti értékének a hitelintézet szavatolótőkéje 60 %-át meghaladó része.

Hpt. 83. § (3) bekezdés és Öszpr. 11. §

KCAA1310

(-) Kereskedési könyv szerinti nyitva szállítás értéke a második szerződés szerinti (fizetést vagy szállítást követő) 5. munkanaptól az ügylet megszűntéig

Hpt. 5. számú melléklet 25. e) pont,
Bszt. 2. számú melléklet 24. e) pont

KCAA1311

(-) Nagykockázat vállalásának korlátozása miatti limittúlépés

KCAA1311= KCAA1311101+KCAA1311102+ KCAA1311103

Hpt. 79-81. § , Hpt. 5. számú melléklet 28. pont
Bszt. 101. § (4) bekezdés és a 2. számú melléklet 23-27. pontok, illetve a befektetési vállalkozásnál a Kkr. VI/A. Nagykockázatvállalás című fejezet, valamint az Öszpr. 9. §.

KCAA14

KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES ALAPVETŐ TŐKE

= KCAA11+ KCAA13001

KCAA15

KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES JÁRULÉKOS TŐKE

= KCAA12+ KCAA13002

KCAA1510

KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ, LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE

= KCAA11+ KCAA12+ KCAA13,
illetve = KCAA14 + KCAA15
Hpt. 5. számú melléklet 29. pont, Bszt. 2. számú melléklet 28. pont, valamint Öszpr. 12.§ (3) bekezdés.

KCAA16

PIACI KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FELHASZNÁLHATÓ ÖSSZES KIEGÉSZÍTŐ TŐKE

= KCAA161+KCAA163+KCAA166+KCAA167
Hpt. 76. § (1) bekezdés a) pont 2. és 3. pontja a Hpt. 5. számú melléklet 30. pontja figyelembevételével, valamint Öszpr. 12. §

KCAA161

Járulékos tőke szavatoló tőkébe be nem számítható része

A járulékos tőkének a piaci kockázatok fedezésére szolgáló kiegészítő tőke elemekhez átcsoportosított, limit feletti része (lásd KCAA1225+KCAA123)
Hpt. 5. számú melléklet 30. pont, Bszt. 2. számú melléklet 29. pont.

KCAA163

Kiegészítő alárendelt kölcsöntőke

Hpt. 48. § d)-e) pontok, 76. § (5) bekezdés, Hpt. 5. számú melléklet 31. pontok, Bszt. 2. számú melléklet 30. pontok.

KCAA166

(-) Hitelintézet kereskedési könyvi nagykockázat-vállalásának limittúllépése miatti tőkelevonás

Hpt. 76. § (1) bekezdés a) pont 2. pontjának megfelelően.
Bszt. 12. számú melléklet szerinti pótlólagos tőkekövetelmény értéke.

KCAA167

(-) Elismert, de fel nem használt kiegészítő tőke

(-) A kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkeelemek limit feletti része.
Hpt. 5. számú melléklet 31. pont, Bszt. 2. számú melléklet 30. pont.

KCAA181

Kiegészítő információk:
IRB SZERINTI ÉRTÉKVESZTÉS/ CÉLTARTALÉK TÖBBLET (+) / HIÁNY (-)

KCAA181= KCAA1811+KCAA1812
Tájékoztató adat.
A különbség pozitív összegét – Hpt. 5. számú melléklet 15. f) pontjában előírt korlát figyelembevételével – a KCAA1217., a hiány összegét negatív előjellel a KCAA1308 soron kell feltüntetni.

KCAA1811

IRB szerint beszámítható értékvesztés/céltartalék

Az Szmt. és a Hitkr., a Hpt. 5. számú melléklet 15. f), 16. és 25. c) pontjai, a Bszt. 2. számú melléklet 14. f), 15., 24. c) pontjai, valamint a Hkr 43.§-ban felsorolt kitettségekkel kapcsolatos értékvesztések és céltartalék képzések
Tájékoztató adat.

KCAA1812

(-) IRB szerint várható veszteségek

Hpt.76/C. § (7) és (8) bekezdések, Hpt. 5. számú melléklet 15. f), 16. és 25. c) pontok, a Bszt. 2. számú melléklet 14. f), 15., 24. c) pontjai, valamint a Hkr. 43. §-ban felsorolt kitettségekkel kapcsolatos, a Hkr 39. § (1)-(3), (5) bekezdések és 40. § szerint számított várható veszteségek.
Tájékoztató adat.

KCAA182

ALÁRENDELT KÖLCSÖNTŐKE SZÁMVITELI ÉRTÉKE

Az alárendelt kölcsöntőkének a Hpt. 5. számú melléklet 20. pont, a Bszt. 2. számú melléklet 19. pont szerinti beszámítási limitekkel nem csökkentett – számviteli – értékét tartalmazza a sor.
Tájékoztató adat.

KCAA183

INDULÓ TŐKEKÖVETELMÉNY

A konszolidált táblában a cella adatot nem tartalmazhat.


II.1.1.4. KCAB Hitelintézetek összevont alapú tőkekövetelmény számítása

KCAB

HITELINTÉZETEK ÖSSZEVONT TŐKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSA (CA)

 

SOR

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

KCAB2

TŐKEKÖVETELMÉNY- MINIMÁLIS SZINTJE

=KCAB21+KCAB22+KCAB23+KCAB24+
KCAB25+ KCAB26
Hpt. 76. § (1) bekezdés és az Öszpr. 13. §

KCAB21

ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A HITELEZÉSI, PARTNER, FELHÍGULÁSI ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSI KOCKÁZATOKRA

= KCAB211+KCAB212

KCAB211

Sztenderd módszer (továbbiakban SA) tőkekövetelménye

A hitelkockázat SA módszer szerinti tőkekövetelménye minden kitettségi osztályra vonatkozóan (az értékpapírosított pozíciók kivételével)
=(KCAB21111 vagy (KCAB21112+ KCAB21113) +KCAB2112
A Hpt. 76/A. §, 76/E. §, 76/F. § és a Hkr. altáblákban hivatkozott paragrafusai.

KCAB21111

SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint (értékpapírosított pozíció nélkül)

= KCAB2111101+ KCAB2111102+ KCAB2111103+ KCAB2111104+ KCAB2111105+ KCAB2111106+ KCAB2111107+ KCAB2111108+ KCAB2111109+ KCAB2111110+ KCAB2111112+ KCAB2111114+ KCAB2111115,
illetve = KCS0, n
Hkr. 2. rész 1-5. fejezet

KCAB2111101

Központi kormányok és központi bankok

1KCS0,n

KCAB2111102

Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok

2KCS0,n

KCAB2111103

Közszektorbeli intézmények

3KCS0,n

KCAB2111104

Multilaterális fejlesztési bankok

4KCS0,n

KCAB2111105

Nemzetközi szervezetek

5KCS0,n

KCAB2111106

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

6KCS0,n

KCAB2111107

Vállalkozások

7KCS0,n

KCAB21111071

ebből: rövid lejáratú követelések

71KCS0,n

KCAB2111108

Lakosság

8KCS0,n

KCAB2111109

Ingatlannal fedezett követelések

9KCS0,n

KCAB2111110

Késedelmes tételek

10KCS0,n

KCAB2111112

Fedezett kötvények

12KCS0,n

KCAB2111114

Kollektív befektetési értékpapírok

14KCS0,n

KCAB2111115

Egyéb tételek

15KCS0,n

KCAB21111151

ebből: a Hkr. 16. § (1)-(2) bekezdése szerinti tételek

151KCS0,n

KCAB21112

Tartós mentesítés esetén az alap belső minősítésen (továbbiakban FIRB), illetve fejlett belső minősítésen alapuló (továbbiakban AIRB) módszert alkalmazó hitelintézetek SA módszer szerinti tőkekövetelménye IRB kitettségi osztályok szerint (értékpapírosított pozíció nélkül)

= KCAB2111201+ KCAB2111202+ KCAB2111203+ KCAB2111204+ KCAB2111205+ KCAB2111206

Hpt. 76/D. §, 76/E. §, 76/F. § és a Hkr. altáblákban hivatkozott paragrafusai.

Az FIRB módszert alkalmazó hitelintézetek SA kitettségi osztályonkénti tőkekövetelményét a K2TCIF tábla, az AIRB módszert alkalmazó hitelintézetekét a K2TCIA tábla hivatkozott cellái tartalmazzák.

KCAB2111201

Központi kormányok és központi bankok

FIRB: K2TCIF1,q vagy
AIRB: K2TCIA1,q

KCAB2111202

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

FIRB: K2TCIF2.q vagy
AIRB: K2TCIA2,q

KCAB2111203

Vállalkozások

FIRB: K2TCIF3,q vagy
AIRB: K2TCIA3,q

KCAB2111204

Lakosság

FIRB: K2TCIF4,q vagy
AIRB: K2TCIA4,q

KCAB2111205

Részesedések

FIRB: K2TCIF5,q vagy
AIRB: K2TCIA5,q

KCAB2111206

Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

FIRB: K2TCIF6,q vagy
AIRB: K2TCIA6,q

KCAB21113

Fokozatos bevezetés esetén az alap belső minősítésen (továbbiakban FIRB), illetve fejlett belső minősítésen alapuló (továbbiakban AIRB) módszert alkalmazó hitelintézetek SA módszer szerinti tőkekövetelménye IRB kitettségi osztályok szerint (értékpapírosított pozíció nélkül)

= KCAB2111301+ KCAB2111302+ KCAB2111303+ KCAB2111304+ KCAB2111305+ KCAB2111306

Hpt. 76/D. §, 76/E. §, 76/F. § és a Hkr. altáblákban hivatkozott paragrafusai.

Az FIRB módszert alkalmazó hitelintézetek SA kitettségi osztályonkénti tőkekövetelményét a K4TCIF tábla, az AIRB módszert alkalmazó hitelintézetekét a K4TCIA tábla hivatkozott cellái tartalmazzák.

KCAB2111301

Központi kormányok és központi bankok

FIRB: K4TCIF1,q vagy
AIRB: K4TCIA1,q

KCAB2111302

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

FIRB: K4TCIF2,q vagy
AIRB: K4TCIA2,q

KCAB2111303

Vállalkozások

FIRB: K4TCIF3,q vagy
AIRB: K4TCIA3,q

KCAB2111304

Lakosság

FIRB: K4TCIF4,q vagy
AIRB: K4TCIA4,q

KCAB2111305

Részesedések

FIRB: K4TCIF5,q vagy
AIRB: K4TCIA5,q

KCAB2111306

Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

FIRB: K4TCIF6,q vagy
AIRB: K4TCIA6,q

KCAB2112

Értékpapírosított pozíciók SA módszer szerinti tőkekövetelménye

1SECSA0,u+2SECSA0,u

KCAB212

IRB-n alapuló módszer tőkekövetelménye

=KCAB2121+KCAB2122+KCAB2123+KCAB2124+ KCAB2125
Hpt. 76. § (1) bekezdés a) pont, 76/B-C. §-ok, és a Hkr. altáblákban hivatkozott paragrafusai.

KCAB2121

FIRB módszer tőkekövetelménye, azaz nem saját nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) becslést és hitelegyenértékesítési tényezőt (CCF) alkalmaznak (értékpapírosított pozíció nélkül)


= KCAB212101+KCAB212102+KCAB212103
Hkr. 152. §, 155. §, 145. § (2) bekezdés, 149. § (1) bekezdés, 151. §, 100-101. §, 137-138. §, 146-148. §, 103-106. §, 109. § és a Hkr. altáblákban hivatkozott paragrafusai.

KCAB212101

Központi kormányok és központi bankok

= KC1CIF0,r

KCAB212102

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

=KC2CIF0,r
Hkr. 25. § szerinti kitettség.

KCAB2121021

ebből: hitelintézetek és befektetési vállalkozások

= KC21CIF0,r
Hkr. 25. § (1) bekezdés a) pont szerinti kitettség.

KCAB212103

Vállalkozások

= KC3CIF0,r

KCAB2122

AIRB módszer tőkekövetelménye, azaz saját nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) becslést és hitelegyenértékesítési tényezőt (CCF) alkalmaznak (értékpapírosított pozíció nélkül)


= KCAB212201+KCAB212202+KCAB212203+ KCAB212204
Hpt. 81. §, Hkr. 44. § (4) bekezdés, 48. § (4)-(5) bekezdések, 80-82. §-ok, 107. §, 45. § (3) bekezdés, 74. § (5)-(6) bekezdések, és a Hkr. altáblákban hivatkozott paragrafusai.

KCAB212201

Központi kormány és központi bank

= KC1CIA0,r

KCAB212202

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

= KC2CIA0,r
Hkr. 25. § szerinti kitettség

KCAB2122021

ebből: hitelintézetek és befektetési vállalkozások

= KC21CIA0,r
Hkr. 25. § (1) bekezdés a) pont szerinti kitettség

KCAB212203

Vállalkozások

= KC3CIA0,r

KCAB212204

Lakosság

= KC4CIA0,r

KCAB2123

Részesedések IRB módszer szerinti tőkekövetelménye

=KCQ0,k
2007. évi LI. törvény 75. § 12-15. pont, Hkr. 34-36. §, 40. §, 49-50. §, 53. §, 56. § és a Hkr. altáblákban hivatkozott paragrafusai.

KCAB2124

Értékpapírosított pozíciók IRB módszer szerinti tőkekövetelménye

1SECIRB0,x + 2SECIRB0,x

KCAB2125

Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök tőkekövetelménye

FIRB: K2TCIF6, avagy
AIRB: K2TCIA6,a

KCAB22

ELSZÁMOLÁSI KOCKÁZAT TŐKEKÖVETELMÉNYE

= KCTS1,c
Kkr. szerint

KCAB23

ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A POZÍCIÓ-, DEVIZAÁRFOLYAM ÉS ÁRUKOCKÁZATRA

= KCAB231+ KCAB232

KCAB231

Pozíció-, devizaárfolyam és árukockázat szenderd módszer szerinti tőkekövetelménye eszközcsoportonként

= KCAB2311+KCAB2312+KCAB2313
+KCAB2314
A Kkr. altáblákban hivatkozott paragrafusai.

KCAB2311

Kereskedési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

= M1TK1,j

KCAB2312

Részvények

= KM2R1,h

KCAB2313

Deviza

= KM3D01,m

KCAB2314

Áruk

= KM4A1,i

KCAB232

Pozíció-, devizaárfolyam és árukockázat belső modell szerinti tőkekövetelménye

= KM5M1,e

KCAB24

ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A MŰKÖDÉSI KOCKÁZATRA

= KCAB241+KCAB242+KCAB243

76/J. §, 2007. évi LI. törvény 74. § (3) bekezdés, 75. § (4) bekezdés és (10) bekezdés d) pont, továbbá az Mkr. altáblákban hivatkozott paragrafusai.

KCAB241

Alapmutató módszer szerinti tőkekövetelmény (BIA módszer)

= KOP1,g

KCAB242

Sztenderdizált/Alternatív sztenderdizált módszer szerinti tőkekövetelmény (TSA/ASA módszer)

= KOP2,g

KCAB243

Működési kockázat fejlett mérési módszer szerinti tőkekövetelménye (AMA módszer)

= KOP3,g

KCAB25

AZ ELŐZŐ ÉVI MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEN ALAPULÓ TŐKEKÖVETELMÉNY

A sorba csak akkor kerülhet adat, ha a konszolidált körben van olyan befektetési vállalkozás, amely így számolhatja a tőkekövetelményét.

KCAB26

EGYÉB ÉS ÁTMENETI TŐKEKÖVETELMÉNY

= KCAB261

KCAB261

Átmeneti rendelkezésként előírt tőkekövetelmény minimális alsó korlátjának elérésére vonatkozó tőketöbblet

Az érték ≥ 0

2007.évi LI. törvény 75. § (3), (5)-(8) bekezdések

KCAB3

ÖSSZEGZŐ ADATOK

 

KCAB31

Szavatoló tőke többlet/hiány egyéb és átmeneti tőkekövetelmények előtt

= KCAA1-(KCAB2-KCAB26)

KCAB311

Tőkemegfelelési mutató
(továbbiakban TMM) egyéb és átmeneti tőkekövetelmények előtt

= KCAA1/(KCAB2-KCAB26)*8%

KCAB32

Szavatoló tőke többlet/hiány egyéb és átmeneti tőkekövetelmények után

= KCAA1-KCAB2

KCAB321

TMM egyéb és átmeneti tőkekövetelmények után

= (KCAA1/KCAB2) *8%
A tőkemegfelelés szabályozása a minimális szavatoló tőkeszükségletnek megfelelő TMM a Hpt. 5. számú melléklet 17. pontja, az Öszpr. 2. §-a, továbbá a 2007. évi LI. törvény 75. § (9) bekezdés figyelembevételével.
A tőkemegfelelés szabályozásának különböző szintjeihez (így a belső tőkemegfelelés értékelés és a felügyeleti felülvizsgálatot követően előírt szavatoló tőkeszükséglethez) ugyanez a mutatószám hozzárendelhető a számláló és nevező megfelelő tartalmával.

KCAB33

FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLAT (SREP) ELŐÍRÁSAINAK FIGYELEMBE VÉTELÉT KÖVETŐEN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TŐKE

Hpt. 76. § (2) bekezdés
A felügyeleti felülvizsgálat (SREP) előírásainak figyelembe vételét követően rendelkezésre álló szavatoló tőkét a felügyeleti vizsgálatot záró Prudenciális levél (szükség esetén határozat) előírásainak megfelelően kell meghatározni.
Az első felügyeleti felülvizsgálat időpontjáig a KCAA1 sorban szereplő rendelkezésre álló szavatoló tőke összegét kell szerepeltetni.

KCAB3301

FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLAT (SREP) ELŐÍRÁSAINAK FIGYELEMBE VÉTELÉT KÖVETŐ TŐKEKÖVETELMÉNY

Hpt.145/A. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat keretében, legfeljebb a 153. §-ban rögzített mértékű többlet-tőkekövetelmény
Hpt. 151. § (6) bekezdés - kivételes felügyeleti intézkedések,
Hpt. 76. § (2) bekezdés.
A tőkekövetelményt a felügyeleti vizsgálatot záró Prudenciális levél (szükség esetén határozat) előírásainak megfelelően kell meghatározni. A többlettőke előírást a Felügyelet a teljes minimális tőkekövetelmény [Hpt. 76. § (1), vagy az egyes kockázatok, illetve érintett portfóliók tőkekövetelménye %-ában adja meg]. A KCAB3301 sorban szereplő értéket a %-os tőketöbblet előírásainak megfelelően kell kiszámítani és ezt a %-os emelést a következő felülvizsgálatig folyamatosan be kell tartani.
Az első felügyeleti felülvizsgálat időpontjáig a KCAB2 sorban szereplő minimális szavatoló tőkeszükséglet összegét kell szerepeltetni.

KCAB331

Szavatoló tőke többlet/hiány felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően

= KCAB33-KCAB3301

KCAB332

Tőkemegfelelési index felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően

= (KCAB33/KCAB3301) *100%

KCAB333

TMM felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően

= (KCAB33/KCAB3301) *8%

KCAB34

BELSŐ TŐKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉS (ICAAP) UTÁN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TŐKE

Hpt.76/K. §
A belső tőkemegfelelés értékelés (ICAAP) során meghatározott rendelkezésre álló szavatoló tőke összegét kell a sorban megjeleníteni.
Az első ICAAP-ot megelőzően a cella értéke nulla.

KCAB3401

BELSŐ TŐKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉS (ICAAP) SZAVATOLÓ TŐKE SZÜKSÉGLETE

Hpt.76/K. §
A belső tőkemegfelelés értékelés (ICAAP) során meghatározott szavatoló tőkeszükségletet kell a sorban megjeleníteni.
Az első ICAAP-ot megelőzően a cella értéke nulla.

KCAB341

Szavatoló tőke többlet/hiány belső tőkemegfelelés értékelést követően

= KCAB34-KCAB3401

KCAB342

Tőkemegfelelési index belső tőkemegfelelés értékelést követően

= (KCAB34/KCAB3401) *100%

KCAB343

TMM belső tőkemegfelelés értékelést követően

= (KCAB34/KCAB3401) *8%

II.1.1.5. KCAC Összevont alapú tőkekövetelmény számítása – részletező tábla:

KCAC tábla célja

A KCAC táblában a jelentő anya- vagy köztes anyabanknak a KCAA és KCAB táblák összegző bankcsoporti adatait csoporttagonkénti összetevőkre kell bontani. Ennek megfelelően azon intézmények adatai is megjelennek a táblában, amelyek szavatoló tőkerendelkezésre tartására nem kötelezettek, de a kockázati tőkekövetelményüket a csoport összevont tőkekövetelményében biztosítani kell (pénzügyi vállalkozás), vagy a Felügyeletnek nem jelentő intézmények pl. SPE-k vagy SPV-k, illetve közös vezetésű vállalkozások (ahol a részesedéseket arányosítani kell), társult vállalkozások, a közbenső anyavállalat anyavállalata, annak leányvállalatai.

KCAC

HITELINTÉZETEK ÖSSZEVONT ALAPÚ TŐKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSA - RÉSZLETEZŐ TÁBLA

Sorkód

Megnevezés

MAGYAR JOGSZABÁLYOK SZERINTI HIVATKOZÁSOK ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

 

Konszolidált bankcsoportok és egyedileg felügyelt entitások

Ez a jelentés elsősorban azt célozza meg, hogy a hitelintézetekről és az egyéb összevont felügyelet alá tartozó pénzügyi intézményről további információkat kapjunk a konszolidáció alkalmazásának hatókörében [Hpt. 90. § (2) bekezdés és XIV. fejezet, Tpt. 181/A. § (2) bekezdés, valamint Öszpr.], amelyek az egyéni és subkonszolidált beszámolókból készülnek. Ennek megfelelően az Szmt. 119. § szerinti leányvállalatok nem tartoznak a konszolidálás hatálya alá, ennek ellenére a felügyelők vagy felügyeletek eldönthetik, hogy minden pénzügyi intézményre kiterjesztik a jelentés hatályát.
A piaci szereplők részleges konszolidálása miatt a tőkekövetelményre és a szavatoló tőkére vonatkozó adatok csak részadatokat tartalmaznak.

1

Név

A konszolidált bankcsoportok és egyedileg felügyelt entitások neve

2

Kód

A konszolidált bankcsoportok és egyedileg felügyelt entitások kódja

3

Összes tőkekövetelmény a hitelezési, partner, felhígulási és nyitvaszállítási kockázatokra

Lásd a KCAB táblázat 21. sorát

4

Elszámolási/Szállítási kockázat

Lásd a KCAB táblázat 22. sorát

5

Összes tőkekövetelmény a pozíció-, devizaárfolyam és árukockázatra

Lásd a KCAB táblázat 23. sorát

6

Működési kockázat

Lásd a KCAB táblázat 24. sorát

7

Egyéb és átmeneti tőkekövetelmények

Lásd a KCAB táblázat 26. sorát

8

Tőkekövetelmény minimális szintje öszesen
(8=3+4+5+6+7)

Lásd a KCAB táblázat 2. sorát

9

Kockázatok fedezetére figyelembe vehető összes szavatoló tőke

Lásd a KCAB táblázat 1. sorát

10

Ebből: Kockázatok fedezetére figyelembe vehető összes alapvető tőke

Lásd a KCAB táblázat K14. sorát

11

SZAVATOLÓ TŐKE TÖBBLET vagy HIÁNY
(a tőkekövetelmény minimális szintje figyelembevételével)

Lásd a KCAB táblázat 32. sorát

12

SZAVATOLÓ TŐKE TÖBBLET vagy HIÁNY a felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembe vételét követően

Lásd a KCAB táblázat 331. sorát

A konszolidált COREP táblák a Hpt. 93. § teljesülését vizsgálják az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézeti csoportok esetében. A konszolidált táblák a bankcsoportnak, mint egységes egésznek a következő kapcsolatokból származó szavatoló tőkéjét, kockázati kitettségeit és tőkeszükségletét tartalmazzák:
-    egyrészt a külső partnerekkel szembeni kapcsolatból,
-    másrészt a Hpt. 79. § (7) bekezdés hatálya alá eső intézmények közül az alábbiakkal szembeni kapcsolatból származnak:
= a jelentő anyabank a csoporton belüli leányvállalatot, közös vezetésű vállalkozást, társult vállalkozást, szoros kapcsolatban lévő vállalkozást nem vonja be a konszolidálásba,
= a jelentő anyabank köztes anyavállalat, ezért az anyavállalattal és az anyavállalat leányvállalataival, közös vezetésű vállalkozásaival, stb. kapcsolatos befektetéseket is ebben a táblában kell megjeleníteni.

A KCAC tábla adatai tájékoztató jellegűek. Ha a táblában egy leányvállalat konszolidált szinten tőkehiányos, önmagában nem jelenti a bankcsoport nem prudens működését. Az egyedi szintű tőkehiánynak a Felügyelet részéről szankcionálási következménye nincs.

A működési kockázat tőkekövetelmény csoporttagonkénti megbontásának alapelvei:
1.)    a konszolidált eredménykimutatás alapján meg kell határozni a bankcsoport adott évi beszámítható jövedelmét az Mkr. rendelkezéseinek megfelelően.
2.)    Ha a csoport adott évi jövedelme pozitív, a csoporttagok jövedelmeit attól függetlenül figyelembe kell venni az irányadó mutató meghatározásánál, hogy az nyereség vagy veszteség.
3.)    Ha a csoport adott évi jövedelme negatív, a csoporttagok jövedelmeit 0 értékkel kell beszámítani az átlagolásba, függetlenül attól, hogy pozitív vagy negatív a csoporttag adott éves eredménye.

A konszolidált működési kockázati tőkekövetelményt csak a bankok és bankcsoport tevékenységére jelentős hatást gyakorló pénzügyi vállakozások esetében kell az adott csoporttag sorában számszerűsíteni, az egyéb csoporttagok tőkekövetelményét az anyabank során kell kimutatni.

A konszolidált szavatoló tőkét szintén csak a bankok és bankcsoport tevékenységére jelentős hatást gyakorló pénzügyi vállakozások esetében kell tagokra is számszerűsíteni, az egyéb csoporttagok szavatoló tőkéjét, beleértve a konszolidációs különbözeteket a szavatoló tőke anyabanki sorában kell jelenteni. Azoknál a tagoknál, amelyeknek nincs szavatolótőke-állítási kötelezettsége, nulla értéket kell feltüntetni.

A konszolidált hitelezési, partner, piaci és működési kockázati táblák kitöltési útmutatóját lásd az egyedi kockázati táblák kitöltési útmutatójánál.


II.1.2. Évközi auditált jelentés - Hitelintézetek szavatoló tőke és tőkekövetelmény számítása

II.1.2.1. ACAA Évközi auditált jelentés – Hitelintézetek szavatoló tőke számítása
A táblák célja:
A tábla az évközi auditált jelentés részeként a rendelkezésre álló szavatoló tőke kimutatását szolgálja.

A tábla kitöltése

Lásd a CAA táblánál leírtakat.
II.1.2.2. ACAB Évközi auditált jelentés – Hitelintézetek tőkekövetelmény számítása
A táblák célja:
A tábla az évközi auditált jelentés részeként a tőkekövetelmény kimutatását szolgálja.

A tábla kitöltése

Lásd a CAB táblánál leírtakat.


II.1.3. Hitelintézetek minimális szavatoló tőke szükségletének számítása - egyedi és konszolidált táblák

A táblák célja
A Hpt. 234/D. §-ban foglalt átmeneti rendelkezés végrehajtásának ellenőrzésére szolgáló tábla.
Ha hitelintézet a belső minősítés módszerét már 2009. december 31-én alkalmazta, akkor a szavatoló tőke és tőkekövetelmény levezetését a 2007. június 30-án hatályos szabályok szerint kell végrehajtani a 3A és 3B táblák (összevont alapon a 13A és 13B) kitöltésével.

Ha a hitelintézet a belső minősítés módszerét 2010. január 1-jén vagy azt követően alkalmazza, a 3A és 3B táblák helyett a sztenderd módszer szerinti SACAA és SACAB (összevont alapon a KSACAA és KSACAB) táblákat kell jelentenie az IRB táblák mellett.

A tényleges szavatoló tőkének a minimális tőkekövetelményhez (floorhoz) mért hiányát a CAB26 sorban, mint „Átmeneti rendelkezésként előírt tőkekövetelmény minimális alsó korlátjának elérésére vonatkozó tőketöbblet” kell beállítani.

A 234/D. § (2) bekezdés a) pontja szerint a 3A és 3B (konszolidáltan a 13A és 13B) táblákat, a b) pontja szerint az SACAA és SACAB (konszolidáltan a KSACAA és KSACAB) táblákat 2011. december 31-i hivatkozási dátummal kell utoljára küldeni a Felügyelet részére.
II.1.3.1. 3A Szavatoló tőke számítása - Átmeneti rendelkezés IRB bankok részére

A tábla kitöltése

1. Alapvető tőke
Ebben a sorban az alapvető tőkét kell kimutatni, amelyet a pozitív és a negatív összetevők összege alkot.
A befizetett, de a Cégbíróság által még nem bejegyzett tőkeemelés összegét – a Hpt. szavatoló tőkeszámítással kapcsolatos előírásaival összhangban – ebben a táblában kell szerepeltetni.
11. Alapvető tőke pozitív összetevői
Ebben a sorban a Hpt. szerinti pozitív összetevők összege szerepel, amely a jegyzett tőke, a tőketartalék, a lekötött tartalékból a fel nem osztható szövetkezeti vagyonrész, az általános tartalék, az általános kockázati céltartalék adótartalommal csökkentett része a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25%-áig, az eredménytartalék és a könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény összegét jelenti. Az eredménytartalékot és a mérleg szerinti eredményt csak akkor kell a pozitív összetevők között kimutatni, ha a szavatoló tőke számítás szempontjából ezek pozitív előjelűnek minősülnek.
A 111 Jegyzett tőke sorban kell összesíteni a szavatoló tőke számítás szempontjából a Hpt. szerint jegyzett tőkének számító értékeket.
A 1111 sorban a Cégbíróságon már bejegyzett és a számviteli előírások szerinti jegyzett tőke értékét kell kimutatni.
A 1112 sorban kell szerepeltetni a Felügyeletnek bejelentett, dokumentált jegyzett tőkeemelés összegét, amelyet a Cégbíróságon még nem jegyeztek be.
A befizetett és a Cégbírósághoz már benyújtott, de még be nem jegyzett közgyűlési (alapítói) döntés szerinti jegyzett tőke emelését attól a naptól kezdve kell figyelembe venni, amikor a tőkeemelésre vonatkozó és a cégbírósági benyújtás igazolását, illetve a befizetést is igazoló dokumentumokat egyidejűleg a Felügyelet részére benyújtották.
A szövetkezeti hitelintézeteknél a Cégbírósághoz bejegyzésre még be nem nyújtott jegyzett tőke elemek (részjegy, vagyonjegyalap, vagyoni hozzájárulás, stb.) összegét nem lehet figyelembe venni.
A 1113 sorban kell feltüntetni a Cégbíróságnál még be nem jegyzett tőkeleszállítás összegét a döntés napját követően.
112 Tőketartalék
Itt a szavatoló tőkében figyelembe vehető jegyzett tőkével összhangban lévő tőketartalékot kell szerepeltetni, amelyet befolyásolhat a Cégbíróságon még nem bejegyzett tőkeemelés vagy tőkeleszállítás tőketartalékra gyakorolt hatása.
A 1121 sorban a tőketartaléknak a számviteli mérlegben szereplő értékét kell kimutatni.
A 1122 sorban akkor kell adatot feltüntetni, ha a Felügyeletnek bejelentett, dokumentált, cégbíróságon még nem bejegyzett tőkeemelés részben vagy egészében a tőketartalék terhére történik, és a tőketartalékot érintő összeget az intézmény még nem vezette át a lekötött tartalékba.
A 1123 sorban akkor kell adatot kimutatni, ha a cégbíróságon még nem bejegyzett jegyzett tőkeleszállításra vonatkozó döntés alapján a tőkeleszállításnak megfelelő összeg egy részét az intézmény a tőketartalékba helyezi.
113 Lekötött tartalékból a fel nem osztható szövetkezeti vagyonrész
A lekötött tartalék felhasználása korlátozott, ezért általában a szavatoló tőkébe nem számítható be. Kivételt képeznek ez alól a szövetkezeti hitelintézetek esetében a fel nem osztható szövetkezeti vagyonrész, amelyet itt kell kimutatni.
114 Általános tartalék
Itt a Hpt. 75. §-a szerint képzett általános tartalékot kell szerepeltetni. Év végén az általános tartalék növelése csak a könyvvizsgáló által hitelesített eredményhez kapcsolódóan lehetséges.
115 Általános kockázati céltartalék a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25 %-áig sorban a Hpt. 87. § (2) bekezdése alapján képzett általános kockázati céltartalék szavatoló tőkébe beszámítható összege szerepelhet. Ez a számviteli nyilvántartásokban szereplő összegnek az adótartalommal csökkentett értéke, amelyet a jelentéskori kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének nagyságához kell igazítani. Ha a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének csökkenése következtében a jelentés időpontjában a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25%-a kisebb, mint a megképzett általános kockázati céltartalék adótartalommal csökkentett értéke, akkor a soron a jelentés időpontjában mért kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25%-át kell kimutatni.
A 1151 sorban az általános kockázati céltartalék számviteli nyilvántartásokban kimutatott összegét, a 1152 sorban az általános kockázati céltartalék adótartalmát, a 1153 soron a jelentéskori kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25%-ának megfelelő értéket kell szerepeltetni.
116 Eredménytartalék, ha pozitív sorban a szavatoló tőkébe beszámítható pozitív eredménytartalékot kell kimutatni a szavatoló tőkébe beszámítható jegyzett tőkével összhangban szereplő összegben.
A 1161 sorban a számviteli nyilvántartások szerinti eredménytartalék összegét kell szerepeltetni.
A 1162 sorban kell azt az adatot csökkentő tételként feltüntetni, ha a Felügyeletnek bejelentett, dokumentált, cégbíróságon még nem bejegyzett tőkeemelés részben vagy egészében az eredménytartalék terhére történik, és az eredménytartalékot érintő összeget az intézmény még nem vezette át a lekötött tartalékba.
A 1163 sorban akkor kell adatot kimutatni, ha a cégbíróságon még nem bejegyzett jegyzett tőkeleszállításra vonatkozó döntés alapján a tőkeleszállításnak megfelelő összeg egy részét az intézmény az eredménytartalékba helyezi.
A 117 sorban a szavatoló tőkébe beszámítható a könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredményt kell szerepeltetni a szavatoló tőkébe beszámítható jegyzett tőkével összhangban.
A 1171 sorba a könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény pozitív összege kerül. Amennyiben év közben pl. félévkor a számviteli szabályok szerinti zárásra és könyvvizsgálatra kerül sor, a könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti pozitív eredményt szintén ezen a soron kell kimutatni.
A 1172 sorban nem szerepelhet adat.
A 118 sorban a Hpt. 5. számú melléklet 3. h) pontjának megfelelő alapvető kölcsöntőkét kell kimutatni a Hpt. 5. számú melléklet 7/B pontban megfogalmazottak alapján. Az alapvető kölcsöntőke az alapvető tőkeelemek összegének 15 %-át nem haladhatja meg. A 1181 sorba a mérlegben a hátrasorolt kötelezettségek között szereplő alapvető kölcsöntőke számviteli értékét kell beírni.
12 Alapvető tőke negatív összetevői
Ebbe a sorba az alapvető tőke negatív összetevőinek, azaz a jegyzett tőke be nem fizetett részének, a lekötött tartalék meghatározásánál figyelembe nem vett immateriális javaknak, az osztalék-elsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt évek hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvényeknek, a negatív eredménytartaléknak, a könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti veszteségnek, az évközi negatív eredménynek és az értékvesztés, illetve a kockázati céltartalék hiányának az összege szerepel. Az összetevőket, mint levonandó tételeket negatív előjel nélkül kell feltüntetni.
121 Jegyzett tőke be nem fizetett összege
Itt kell negatív előjel nélkül a még be nem fizetett jegyzett tőke összegét beírni.
A 122 sorban kell feltüntetni azokat az immaterális javakat, amelyeket a lekötött tartalékok meghatározásánál nem vettek figyelembe. Az Szmt. 38. § (3) bekezdés a) pontja szerint az eredménytartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek névértékét, illetve visszavásárlási értékét, ha ez utóbbi a több, c) pontja szerint pedig az alapítás-szervezés és a kísérleti fejlesztés még le nem írt összegét. Mivel a lekötött tartalék a pozitív összetevők között nem szerepel (kivéve a fel nem osztható szövetkezeti vagyont), csak azokat az immateriális javakat kell itt szerepeltetni, amelyeket a lekötött tartalék nem tartalmaz.
A 123 sorban kell feltüntetni azokat a jegyzett és befizetett osztalék-elsőbbségi részvényeket, amelyet a nyereséges évben az elmúlt veszteséges év(ek)ben elmaradt (járó, de ki nem fizetett) hozamainak a kifizetésére is feljogosítanak. A Gt. 184. § (2) bekezdésének értelmében az osztalék-elsőbbségi részvényeket csak akkor nem kell ebben a sorban kimutatni, ha az alapító okiratban ettől eltérően rendelkeztek.
A 124 sorban kell szerepeltetni a szavatoló tőke számítás szempontjából negatív előjelű eredménytartalékot a szavatoló tőkében figyelembe vehető jegyzett tőkével összhangban. Ez a számviteli negatív előjelű eredménytartaléknak és annak az összegnek a különbsége, amellyel a negatív eredménytartalék változott a tőkeleszállítás eredményeként.
A 1241 sorban kell feltüntetni a számviteli eredménytartalékot, ha az negatív.
A 1242 sorban kell szerepeltetni azt az összeget, amellyel a negatív eredménytartalék változott a Cégbíróságon még nem bejegyzett, de a szavatoló tőkénél már figyelembe vett, tőkeleszállítás miatt. 2 Ha a tőkeleszállítás olyan mértékű volt, hogy a negatív eredménytartalék teljesen megszűnt, akkor ebben a sorban csak azt az összeget kell feltüntetni, amely a számviteli elszámolásokban szereplő negatív eredmény-tartalékot nullává teszi, a maradék összeget a 1163 sorba kell beírni.
A 125 sorban a szavatoló tőkébe beszámítható a könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredményt kell szerepeltetni a szavatoló tőkébe beszámítható jegyzett tőkével összhangban, ha ez az összeg negatív.
A 1251 sorban a könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény negatív összege kerül. Ha év közben könyvvizsgálatra kerül sor és a könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény negatív, akkor azt itt kell kimutatni.
A 1252 sorban nem szerepelhet adat.
A 126 sorban az évközi negatív eredményt kell kimutatni. Az év végi negatív eredményt mindaddig itt kell kimutatni, ameddig azt a könyvvizsgáló nem hitelesítette. Évközi auditálás esetén a könyvvizsgáló által hitelesített eredményt az 1171 vagy az 1251 soron kell szerepeltetni, a további hónapok negatív eredményét azonban ebben a sorban kell feltüntetni.
127 Kockázati céltartalék – ide nem értve az általános kockázati céltartalékot – és az értékvesztés hiánya sorban a Hpt. 87. § (1) bekezdés előírásai szerint az el nem számolt értékvesztésnek, illetve a kockázati céltartaléknak az el nem számolt, illetve meg nem képzett összegét (hiányát) kell feltüntetni, ideértve a könyvvizsgáló vagy a Felügyelet vizsgálata során feltárt céltartalék hiányt is.

2 Járulékos tőke
Itt a szavatoló tőkében figyelembe vehető járulékos tőkét kell kimutatni, amely a pozitív és negatív összetevők összegének és a járulékos tőkének az alapvető tőkét meghaladó részének a különbsége.
21 Járulékos tőke pozitív összetevői sorban a járulékos tőke pozitív összetevőit kell szerepeltetni, amelyek a 211-213. sorban részletezett elemeket tartalmazza.
A 211 sorban kell feltüntetni azokat a jegyzett és befizetett az osztalék-elsőbbségi részvényeket, amelyet a nyereséges évben az elmúlt veszteséges év(ek)ben elmaradt (járó, de ki nem fizetett) hozamainak a kifizetésére is feljogosítanak. Az itt szereplő összegnek meg kell egyeznie az alapvető tőke negatív összetevői között a 123. sorban feltüntetett értékkel.
A 212 sorban a mérlegben szereplő értékelési tartalék összegét kell kimutatni.
A 213 sorban a Hpt. 5. számú melléklete 10. pontjának megfelelő alárendelt kölcsöntőkét kell szerepeltetni a 11. pontban megfogalmazott, a lejárat miatt csökkentett összeggel.
A 2131 sorban az alárendelt kölcsöntőkének a mérlegben szereplő összegét kell feltüntetni.
A 2132 sorban azt az összeget kell kimutatni, amellyel az alárendelt kölcsöntőkét csökkenteni kell, mert a visszafizetésből kevesebb, mint öt év van hátra (mint levonandó tétel negatív előjel nélkül kell feltüntetni).
A 214 sorban a Hpt. 5. számú melléklet 8. d) pontjának megfelelő járulékos kölcsöntőke számviteli értékét kell kimutatni. A sor a Hpt. 5. számú melléklet 8. d) pontja szerinti járulékos kölcsöntőkét és a 8. e) pontjában meghatározott alapvető kölcsöntőke részt együttesen tartalmazza.
22 Járulékos tőke negatív összetevője
Ebben a sorban a járulékos tőke negatív összetevőjét kell szerepeltetni, amely megegyezik a 221 sorban szereplő értékkel. E levonandó tételt negatív előjel nélkül kell feltüntetni.
A 221 sorban a Hpt. 5. számú melléklete 13. b) pontjában foglalt korlátozás feletti részt, azaz az alárendelt kölcsöntőkének az alapvető tőke 50%-át meghaladó részét kell feltüntetni.
Az MFB esetében a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 8. § (7) bekezdés b) pontjában foglalt korlátozás feletti részt kell kimutatni.
A Magyar Export-Import Bank Rt. (Eximbank) esetében e soron az Eximtv. 20. § (2) bekezdése értelmében nem kell összeget szerepeltetni.
A 23 sorban a Hpt. 5. számú melléklet 13. a) pontjában foglalt korlátozás feletti részt, azaz a járulékos tőkének az alapvető tőke 100%-át meghaladó részét kell beírni. A szavatoló tőke kiszámíthatósága feltételezi, hogy ehhez a korlátozáshoz a járulékos tőkében az alárendelt kölcsöntőke csak a megengedett mértékben szerepel, ezért itt azt kell vizsgálni, hogy a járulékos tőke pozitív és negatív összetevői meghaladják-e az alapvető tőkét.
Az MFB esetében a 2001. évi XX. törvény 8. § (7) bekezdés a) pontjában foglalt korlátozás feletti részt kell feltüntetni.
Az Eximtv. 20. § (2) bekezdése értelmében az Eximbank esetében e soron nem kell összeget kimutatni.

3 Levonások előtti szavatoló tőke
Itt a figyelembe vehető alapvető és (korrigált) járulékos tőke együttes értékét kell feltüntetni, amely a PIBB részesedések és a PIBB számára nyújtott alárendelt kölcsöntőke, illetve a limittúllépések tőkekövetelményének levonása előtti szavatoló tőke összegét kell szerepeltetni, amelyet a szavatoló tőkében figyelembe vehető alapvető (1. sor) és járulékos tőke (2. sor) együttes összege képez.3

4 A Hpt. 79-85. §-aiban szereplő korlátozások alapjául szolgáló szavatoló tőke
Itt a Hpt. 79-85. §-aiban szereplő korlátozások alapjául szolgáló szavatoló tőke szerepel. Ez az összeg a 3. sorban szereplő levonások előtti szavatoló tőke és a 411, 412 és 413 sorokban kimutatott, a PIBB részesedésekhez és a PIBB-ek számára nyújtott alárendelt kölcsöntőkéhez kapcsolódó összegek különbségéből adódik.
41 Tőkemódosítás a PIBB miatt (csökkentő tételek)
Itt kell a szavatoló tőkének a PIBB részesedések, illetve a részükre nyújtott alárendelt kölcsöntőke miatt szükséges módosítását kimutatni. A Hpt. 5. számú melléklet 14. pontjában meghatározottak szerint levonandó tételek összegét – negatív előjel nélkül – kell itt összesíteni.
A részletező sorokban minden (bel-, illetve külföldön létesített) hitelintézetbe (ideértve a hitel- és takarékszövetkezetet is), pénzügyi vállalkozásba, biztosítóba, beleértve a Hpt.-ben meghatározott viszontbiztosítót is és befektetési vállalkozásba (a továbbiakban: PIBB) történt részesedésekkel és az ezen vállalkozások számára nyújtott alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatosan kimutatott állományok könyv szerinti nettó értékét kell kimutatni, függetlenül attól, hogy a hitelintézet azokat a könyveiben hol tartja nyilván.
A külföldi vállalkozás esetében a telephely szerinti ország előírása, engedélye, illetve a magyar jogszabályok által meghatározott tevékenység alapján kell eldönteni, hogy milyen PIBB vállalkozásként veendő figyelembe.
A 4111, illetve a 4112 sorokban azoknak a PIBB befektetéseknek, illetve ezen vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőkének a könyv szerinti (értékvesztéssel csökkentett) nettó értékét kell feltüntetni, amelyekben a hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkezik. A Hpt. szerint a befolyásoló részesedésnél nemcsak a közvetlen, hanem a közvetett befektetések értékét is figyelembe kell venni.
A 4121, illetve a 4122 sorokban azoknak a PIBB befektetéseknek, illetve a részükre nyújtott alárendelt kölcsöntőkének a könyv szerinti (értékvesztéssel csökkentett) nettó értékének együttes összegét kell feltüntetni, amelyekben a hitelintézet nem rendelkezik befolyásoló részesedéssel. (Ezek az adatok a limit kiszámításához szükségesek és nem vonandók le a szavatoló tőkéből.)
413 Nem befolyásoló PIBB befektetés és alárendelt kölcsöntőke együttes összegének limit feletti része
Itt az előző (411 és 412) sorokban kimutatott, minden nem befolyásoló részesedésű PIBB vállalkozásban (beleértve a Hpt.-ben megfogalmazott viszontbiztosítót is) meglévő részesedés, valamint az ilyen vállalkozások számára nyújtott alárendelt kölcsöntőkeként nyújtott hitel együttes nettó összegének a módosítandó szavatoló tőke 10%-át meghaladó értéket kell feltüntetni.

5 Limit túllépések tőkekövetelménye
Itt a limit túllépések tőkekövetelményének összegét kell feltüntetni, amelyek a részletező sorokban szerepelnek.
Az 511, 512 vagy az 513 sorokba akkor kerül összeg, ha a hitelintézet a Hpt. 79. § (2) bekezdés, 79. § (3) bekezdés, vagy a 79. § (7) bekezdésében foglalt korlátozásokat megszegi és a túllépést szavatoló tőkével fedezi. A limit túllépés összegét itt kell szerepeltetni.
Az 514, 515 és 5165 sorokban a Hpt. 83. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt limitek túllépését kell jelenteni.
Az 511-516 sorokban a limit túllépéseknél szereplő, szavatoló tőkével fedezendő összegek kétszeres, illetve többszörös számbavételt nem tartalmazhatnak.
Az 52 sorban a 2007. évi LI. törvény 75. § (8) bekezdésének megfelelően nem szerepelhet adat.
Az 53 sorban a szavatoló tőkéből levonásra kerülő tételek – a PIBB részesedések, a PIBB-ek számára nyújtott alárendelt kölcsöntőke, a szavatoló tőkével fedezendő limittúllépések tőkekövetelményének – együttes összege szerepel.
Az 5 sorban és az 541, 542, 5421 és 5422 részletező sorokban a levonásokhoz felhasznált szavatoló tőke, illetve annak egyes elemeinek összegét kell szerepeltetni. A Hpt. 5. számú melléklet 16. pontja szerint a levonásoknál érvényesíteni kell a szavatoló tőke összetételére vonatkozó 13. pontban foglalt korlátozásokat. Emiatt a levonások legfeljebb 50%-a fedezhető járulékos tőkével. A levonásokhoz felhasznált szavatoló tőkében pedig az alárendelt kölcsöntőke aránya nem haladhatja meg a felhasznált alapvető tőke 50%-át. A járulékos tőke, sem annak összetevőinek érteke negatív nem lehet.

6 Pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatainak fedezetére szolgáló szavatoló tőke – szolvencia ráta számlálója
Ebben a sorban a pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatainak fedezetére szolgáló szavatoló tőke szerepel, amely a 4. sorhoz tartozó szavatoló tőkének a limittúllépések együttes tőkekövetelményével csökkentett összege. A számítás során a figyelembe vehető járulékos tőke, illetve annak elemei nem lehetnek negatív értékűek, függetlenül attól, hogy az alapvető tőke értéke negatív is lehet, amennyiben a levonások összege meghaladja a rendelkezésre álló tőke értékét. (Ez a tőkehiányt jelzi.)
Ez a szavatoló tőke képezi a fizetőképességi mutató számlálóját, és ez szolgál alapvetően a hitelezési kockázatok, valamint a devizaárfolyam-kockázat, árukockázat és kereskedési könyvi kockázatok fedezésére is. Ennek megfelelően az ebben a sorban szereplő összeget a 91. sorban a kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke a devizaárfolyam-kockázat, árukockázat és kereskedési könyvi kockázatok fedezéséhez felhasznált kiegészítő tőke összegével haladja meg.
A 61-62 sorokban, illetve a részletező sorokban a fizetőképességi mutató számlálóját képező szavatoló tőke összetételét kell szerepeltetni. A szavatoló tőkében a járulékos tőke aránya sohasem haladhatja meg az alapvető tőke összegét, az alárendelt kölcsöntőke figyelembe vett értéke pedig sohasem lépheti túl az alapvető tőke 50%-át. Sem a járulékos tőke, sem az összetevőinek érteke negatív nem lehet.
A 631 sorban a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 8%-ának megfelelő összeget kell kimutatni. Ha a Felügyelet egy hitelintézetnél 8%-osnál magasabb fizetőképességi mutatót ír elő, akkor a 632 sorba be kell írnia a Felügyelet által meghatározott fizetőképességi mutató és a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének szorzatát.
A 64 sorban a 631 és a 632 sorok közül − amennyiben a Felügyelet magasabb tőkeigényt ír elő, akkor − itt a nagyobb összegének fedezetéül felhasznált szavatoló tőkét kell szerepeltetni. Ha nincs külön előírás, akkor a 631 sor értéke kerülhet ide.
A 641, 642, 6421 és 6422 sorokba – a szavatoló tőke összetételére vonatkozó korlátozásokat betartva – a felhasznált szavatoló tőke egyes elemeit kell beírni. Nincs akadálya annak, hogy a maradék járulékos tőke – az arányok betartása mellett – felhasználásra kerüljön, de sem a járulékos tőke, sem annak összetevőinek érteke negatív nem lehet.
Amennyiben nincs járulékos tőke, akkor minden tőkéből történő felhasználás az alapvető tőkét érinti.

71 A kockázattal súlyozott kitettség értékek összege 8%-ának vagy a Felügyelet által meghatározott fizetőképességi mutatónak a fedezése után fennmaradó szavatoló tőke
Ebben a sorban a kockázattal súlyozott kitettség értékek összege 8%-ának, vagy – ha a Felügyelet egy intézmény esetében az előírt 8%-osnál magasabb fizetőképességi mutatót ír elő, akkor – a Felügyelet által meghatározott fizetőképességi mutatónak a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegével való szorzatának a szavatoló tőkével való fedezése után fennmaradó szavatoló tőke értékét kell feltüntetni.
A járulékos tőke, illetve annak elemei nem lehetnek negatív értékűek, függetlenül attól, hogy az alapvető tőke értéke negatív is lehet, amennyiben az előírt minimális tőkeigény (64 sor) összege meghaladja a rendelkezésre álló (6 sor) tőke értékét. Amennyiben nincs járulékos tőke, akkor minden tőkéből történő felhasználás az alapvető tőkét érinti. (Az alapvető tőke negatív értéke a tőkehiányt jelzi.)
A 711, 712, 7121 és 7122 sorokban a fennmaradó szavatoló tőke összetételét oly módon kell megállapítani, hogy a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 8%-ának vagy a fennmaradó szavatoló tőke megfeleljen a szavatoló tőke összetételére vonatkozó korlátozásoknak.
A járulékos tőke, illetve annak elemei nem lehetnek negatív értékűek, függetlenül attól, hogy az alapvető tőke értéke negatív is lehet.
72 Felhasználható kiegészítő tőke
Itt a devizaárfolyam-kockázat, árukockázat és kereskedési könyvi kockázat fedezéséhez elvben maximálisan felhasználható kiegészítő tőke nagyságát kell kimutatni, figyelembe véve a Hpt. 5. számú melléklet 20. pontjában foglalt korlátozást, miszerint a járulékos tőke és a kiegészítő tőke összege nem haladhatja meg ezen kockázatok fedezésére felhasznált alapvető tőke 200 százalékát.
Negatív érték ebben a sorban nem szerepelhet.
A 721 sorban a Hpt. 5. számú melléklet 19. pontjában foglalt feltételeknek megfelelő kiegészítő alárendelt kölcsöntőke összegét kell feltüntetni.
A 722 sorban a járulékos tőkének a szavatoló tőkébe be nem számítható részét kell beírni, ami az alárendelt kölcsöntőkének az alapvető tőke 50%-át meghaladó összegéből (221 sor), és a járulékos tőkének az alapvető tőkét meghaladó részéből (23 sor) áll.
A 723 sorba azt az összeget kell beírni, amellyel a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkének és a szavatoló tőkébe be nem számítható járulékos tőkének az együttes összegét csökkenteni kell ahhoz, hogy teljesüljön az alábbi összefüggés:
a)    a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkének (721 sor),
b)    a szavatoló tőkébe be nem számítható járulékos tőkének (722 sor),
c)    a járulékos tőke azon részének, amely a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 8%-ának, illetve a Felügyelet által meghatározott fizetőképességi mutató és a kockázattal súlyozott kitettség értékek összege szorzatának a szavatoló tőkével való fedezése után fennmarad (712 sor), az összege ne haladja meg a kockázattal súlyozott kitettség értékek összege 8%-ának, illetve a Felügyelet által meghatározott fizetőképességi mutató és a kockázattal súlyozott kitettség értékek összege szorzatának a szavatoló tőkével való fedezése után fennmaradó alapvető tőke (711. sor) kétszeresét.
Ebben a sorban csak pozitív értéket lehet figyelembe venni.
73 Devizaárfolyam-, áru- és kereskedési könyvi kockázatok tőkekövetelménye
Itt kell a devizaárfolyam- áru és kereskedési könyvi kockázatok tőkekövetelményének összegét szerepeltetni.
A 731 sorban az intézmény teljes tevékenységében mért devizaárfolyam-kockázat, a 72 sorban a teljes tevékenységében mért árukockázat tőkekövetelményét kell kimutatni.
A fenti a (kereskedési könyvet vezető, illetve nem vezető) hitelintézet a tevékenysége egészében meglévő tőkekövetelmény kiszámításához a befektetési vállalkozás adatszolgáltatásáról szóló PM rendeletben meghatározott előkészítő jelentés felhasználható, de nem kell a Felügyelet részére megküldeni.
A 733 sorban a kereskedési könyvi kockázat tőkekövetelményét kell feltüntetni, a pozíciós kockázatok (7331 sor), partnerkockázatok (7332 sor) és nagykockázatok (7333 sor) részletezésben.
74 Devizaárfolyam-, áru- és kereskedési kockázatokhoz felhasznált szavatoló tőke (kiegészítő tőkével)
Ebben a sorban a devizaárfolyam-, áru- és kereskedési kockázat fedezéséhez felhasznált szavatoló tőkét kell feltüntetni, a részletező sorokban a felhasznált alapvető tőke (741 sor), járulékos tőke (742 sor) és kiegészítő tőke (743 sor) összegét külön is be kell mutatni. Ha az ezen kockázatok fedezésére fennmaradó szavatoló tőkében a járulékos tőke kisebb, mint az említett kockázatok tőkeszükségletének a kétharmada, akkor a kockázatok fedezésébe kiegészítő tőke is bevonható oly mértében, hogy az a Hpt. 5. számú melléklet 20. pontjában foglaltak szerint a járulékos tőkével együtt ne haladja meg az ezen kockázatok fedezésére felhasznált alapvető tőke 200 százalékát.
A járulékos tőke, illetve a kiegészítő tőke nem lehet negatív értékű.

8 Devizaárfolyam-, áru- és kereskedési kockázatok tőkekövetelményének fedezése után fennmaradó szavatoló tőke
Ebben a sorban a devizaárfolyam-, áru- és kereskedési könyvi kockázatok fedezése után fennmaradó tőkét kell feltüntetni, amelyet – amennyiben van elegendő tőke, akkor – az említett kockázatok minimum tőkekövetelményének biztosítása után fennmaradó alapvető és járulékos tőkeelemek összege adja.
Tőkehiány esetén a devizaárfolyam-, áru-, kereskedési könyvi kockázatok fedezéséhez hiányzó alapvető és járulékos tőkeösszeget kell szerepeltetni. A sorban szereplő összegnek meg kell egyeznie a 93 sorban szereplő szavatoló tőke többlet vagy hiány soron számított értékkel.
Itt jelenik meg az a tőkehiány, amely szerint a 71 sorban feltüntetett szavatoló tőke, illetve a figyelembe vehető kiegészítő tőke együttes összege nem fedezi a 73 sorban kimutatott tőkeigényt.
A 81 sorban a devizaárfolyam- áru és kereskedési könyvi kockázatok minimum tőkekövetelményének kielégítése után fennmaradó alapvető tőkét kell szerepeltetni. Ez a felsorolt kockázatokhoz fennmaradó alapvető tőkének, valamint a minimum tőkekövetelményüknek a felhasznált járulékos tőkével és a felhasznált kiegészítő tőkével csökkentett különbsége adja.
A 82 sorban a devizaárfolyam- áru- és kereskedési könyvi kockázatok fedezése után fennmaradó járulékos tőkét kell kimutatni.
A 83 sorban a devizaárfolyam- áru és kereskedési könyvi kockázatok 73 sorban szereplő minimum tőkekövetelményének kielégítése után fennmaradó fel nem használt kiegészítő tőke összegét kell kimutatni, ami nem tekinthető a fennmaradó szavatoló tőke részének, mert csak a kereskedési könyvi kockázatok fedezéséhez vonható be.

91 Kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke
Ebben a sorban a kockázatok fedezéséhez figyelembe vehető szavatoló tőke összege szerepel, amely a 6. sorban szereplő pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenység fedezetére rendelkezésre álló szavatoló tőkéből, valamint a devizaárfolyam- áru- és kereskedési könyvi kockázatokhoz felhasznált kiegészítő tőkéből (743 sor) áll. A kiegészítő tőke esetén csak a ténylegesen felhasznált összeg számítható be, mivel az csak ezeknek a kockázatoknak a fedezésére használható fel.
92 Kockázatok fedezéséhez szükséges minimális szavatoló tőke
Ebben a sorban a hitelkockázat tőkekövetelményének – azaz a kockázattal súlyozott kitettség értékek összege 8%-a (631 sor), illetve a Felügyelet által meghatározott fizetőképességi mutató és a kockázattal súlyozott kitettség értékek összege szorzata (632 sor) közül a nagyobb értéknek – és a devizaárfolyam-, áru- és kereskedési könyvi kockázatok tőkekövetelményének (73 sor) együttes összege szerepel.
A 93 sor mutatja, hogy elégséges-e az intézmény szavatoló tőkéje ahhoz, hogy megfeleljen a Hpt. 76. § (2), illetve (5) bekezdésekben foglaltaknak, és a kockázatok fedezéséhez figyelembe vehető szavatoló tőke (91 sor) meghaladja-e a kockázatok tőkekövetelményét (92 sor).

Amennyiben a rendelkezésre álló szavatoló tőke (91 sor) kisebb, mint az együttes tőkeigény (92 sor) a tőkehiányt negatív előjellel kell kimutatni.

II.1.3.2. 3B Fizetőképességi mutató számítás - Átmeneti rendelkezés IRB bankok részére

A tábla kitöltése

Az eszköztételek súlyozása mellett összevontan tartalmazza a függő és jövőbeni kötelezettségek súlyozott értékét, valamint a származtatott termékek partnerkockázatának választott módszer szerinti értékét.
A rendelet szerint a számítást csak a nem-kereskedési könyvben nyilvántartott eszközökre és mérlegen kívüli tételekre kell vonatkoztatni.
Az eszközöket könyv szerinti (nettó) értéken, a mérlegen kívüli tételeket – a származtatott ügyletek kivételével – céltartalékkal csökkentett értéken kell szerepeltetni.
A kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének számítása során az aktív elhatárolásokat azon kockázati súllyal kell szerepeltetni, ami a hozzá kapcsolódó tételre is vonatkozik. Ennek megfelelően az egyes banki könyvi tételekhez kapcsolódó elhatárolásokat abban a sorban (sorokon) kell feltüntetni, amelybe az adott tétel tartozik. Így a kereskedési könyvi tételekhez kapcsolódó elhatárolások a kereskedési könyv eszköztételei közé sorolódnak.
A származtatott termékek közül a kiírt opciókat más mérlegen kívüli tételhez hasonlóan céltartalékkal csökkentett nyilvántartási értéken, az egyéb származtatott ügyleteket az eredeti kitettség szerinti vagy a piaci árazás szerinti módszerek egyikén kell közölni.
A táblázat az eszközök száz százaléknál alacsonyabb súlyozását – a rendeletben előírt feltételek és tényezők szerint – külön csoportokba sorolja.
A jelentésben szerkezetileg elkülönülnek a pénzeszközök, a teljes mértékben tőkével fedezendő tételek, a követelés kötelezettje, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója miatti alacsonyabb súlyozás, a garantőr, illetve készfizető kezességvállaló személye miatti alacsonyabb súlyozás és a biztosítékba helyezett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója szerinti alacsonyabb súlyozás.
A tőkével fedezendő összegeknél csak a közvetlen, a hitelintézet mérlegében szereplő tételek miatti korrekciók szerepelhetnek, a közvetett tulajdonlás miatti szavatoló tőke levonásokat nem szabad figyelembe venni.
Azokban az esetekben, amikor a száz százalékosnál alacsonyabb eszközsúlyozás valamilyen feltételhez kötött, az eszköz a táblázatban két soron található. Az egyik sorba kerül az az érték, amely mögötti eszközök teljesítik a jogszabályi feltételt, a másik mögé, amelyek nem.
A Nem száz százalékos súlyú súlyozott tételek összesen sorban összegezni kell mindazon nevesített eszköztételeket, amelyek súlya kisebb, mint száz százalék. Az „a” oszlopban ezen tételek teljes (mérleg szerinti nettó) összege, a Súlyozott érték oszlopban már a jogszabály által meghatározott mértékkel számításba vett összege szerepel.
Az 50 %-os súlyozású eszközök között kell kimutatni a magyarországi helyi önkormányzatokkal szembeni követeléseket. Itt a magyarországi helyi önkormányzatokkal szembeni követelés, a magyarországi helyi önkormányzat garanciájával biztosított követelés, illetőleg a magyarországi helyi önkormányzat által kibocsátott értékpapírral biztosított követelés mérlegben szereplő nettó értékét és annak súlyozott összegét kell feltüntetni.
A Súlyozott érték oszlopban a 0%-os súlyozású eszközökhöz nem írható be adat, mivel ezek súlyozott értéke nulla.
A Száz százalékos súlyú eszköztételek sorban összegezni kell a 0%-os (521 sor), illetve a 20%-os (522 sor) súlyozásnak nem megfelelő feltételek miatt 100%-os súlyozású tételeket, a Felügyelet közzététele alapján 100%-os súlyozású eszközöket, és a fizetőképességi mutatóról szóló jogszabály alapján 100%-os súlyozású eszközöket. Az összegnek meg kell egyeznie azzal az értékkel, amely a 12 sor értékéből a 2 - 4 sorok a) oszlopa összegének levonásával adódik (52 sor c) oszlop értéke).
A 62 sorban kell jelenteni a függő és jövőbeni kötelezettségek kockázati céltartalékkal csökkentett, eszközkockázati súllyal súlyozott tőkekövetelményének értékét.
A 63 sorban kell a származtatott ügyletek, illetve a kiírt opciók súlyozott értékét összesíteni.
A 631 sorban kell jelenteni a származtatott ügyletek (a kiírt opció kivételével) partnerkockázatával kapcsolatos súlyozott értéket és piaci árazás módszere esetén a súlyozott pozitív pótlási költséget.
A kiírt opciókat külön a 632 sorban kell feltüntetni, mert azok kockázati súlya 100 %.
A 61, 62, és 63 sorokban kimutatott tételek súlyozott értékei együttesen alkotják a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegét, a fizetőképességi mutató nevezőjét.
A tőkemegfelelés számításához a szavatoló tőkét a 3A táblázat 6 sorából kell átvezetni. A szavatoló tőke és a kockázattal súlyozott kitettség értékek összege hányadosa alkotja a fizetőképességi mutatót.
A 8 sorban kell a fizetőképességi mutató értékét százalékjel nélkül, két tizedes jeggyel kimutatni.
A 9 Mérlegtételek fizetőképességi mutató számítás súlyozása szerinti csoportosítása sorokban kell az összes eszközt (nettó értéken) részletezni aszerint, hogy az egyes eszközcsoportok a súlyozás szempontjából milyen megoszlást mutatnak. Itt az egyes eszköztételekhez kapcsolódó aktív kamat-elhatárolásokat a 967 sorban a súlyozásnak megfelelő oszlopban kell szerepeltetni.

II.1.3.3. SACAA – Hitelintézetek szavatoló tőke számítása - Átmeneti rendelkezés IRB bankok részére

A tábla kitöltése

Lásd a CAA táblánál leírtakat.

II.1.3.4. SACAB Hitelintézetek tőkekövetelmény számítása - Átmeneti rendelkezés IRB bankok részére

A tábla kitöltése

Lásd a CAB táblánál leírtakat.


II.1.3.5. 13A Összevont alapú szavatoló tőke számítás - Átmeneti rendelkezés IRB bankok részére

A tábla kitöltése

Lásd a 3A táblánál leírtakat.

II.1.3.6. 13B Összevont alapú fizetőképességi mutató számítás - Átmeneti rendelkezés IRB bankok részére

A tábla kitöltése

Lásd a 3B táblánál leírtakat.
Ha a konszolidálási módszerből fakadóan valamely tételnél nem állapítható meg a partnerkockázati súly vagy az ügyletkockázati súly, azokat az óvatosság (prudencia) elve alapján 100%-os súlyúnak kell tekinteni.

II.1.3.7. KSACAA – Hitelintézetek összevont alapú szavatoló tőke számítása - Átmeneti rendelkezés IRB bankok részére

A tábla kitöltése

Lásd a KCAA táblánál leírtakat.

II.1.3.8. KSACAB Hitelintézetek összevont alapú tőkekövetelmény számítása - Átmeneti rendelkezés IRB bankok részére

A tábla kitöltése

Lásd a KCAB táblánál leírtakat.
II.2. Hitelezési kockázati, nagykockázati, piaci kockázati és működési kockázati tőkekövetelmény

II.2.1. Hitelezési kockázat – Hitelezési-, partnerkockázat és nyitvaszállítások tőkekövetelménye – SA módszer – egyedi és konszolidált táblák
II.2.1.1. CS, 1CS-151CS, valamint KCS, K1CS-K151CS

CS, 1CS-151CS TÁBLÁK, VALAMINT A KCS, K1CS-K151CS TÁBLÁK
(CR SA)

Azonosító

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényező (CCF) nélkül

Az eszközök és a mérlegen kívüli tételek nyilvántartásbavételét és értékelését az Szmt., valamint a Hitkr. tartalmazza, beleértve a valós értékelés számviteli szabályait is. A hazai számviteli jogrend szerint el nem elismert nemzetközi számviteli szabályok az értékelés szempontjából nem vehetők figyelembe.
A kitettség eredeti értéke a Hpt. 76/A. § (4) bekezdés szerinti értéknek az elszámolt értékvesztéssel vagy céltartalékkal növelt értéke azzal, hogy a mérlegen kívüli tételek esetében az ügyletkockázati súly (CCF) hatását nem kell figyelembe venni.
Lízingügyletekre vonatkozóan a Hkr. 16/A. § rendelkezései az irányadók. A Hkr. 16/A. § (1) bekezdésében kerül meghatározásra a pénzügyi lízingbe adott vagyontárgy kitettség értéke. Ha a lízingügylethez kapcsolódó hitelkockázati fedezet nyújtója a 108. § és a hitelkockázati fedezet nyújtója által nyújtott hitelkockázati fedezet a 120-123. § szerinti követelményeknek megfelel, akkor a minimális lízingdíjak tartalmazza a garantált maradványértéket. Ekkor a kitettséget a 76/A. §-sal összhangban be kell sorolni az Egyéb tételek kitettségi osztályon kívüli kitettségi osztályok valamelyikébe.
Ha az előző feltételek nem teljesülnek és a minimális lízingdíj nem tartalmazza lízingbe adott vagyontárgy szerződés szerinti maradványértékét, akkor annak a 16/A. § (2) bekezdésben meghatározott értékét az Egyéb tételek (CS15) kitettségi osztályban kell megjeleníteni.
A Hkr. 18. §-ában felsorolt származtatott tételek esetében az eredeti kitettség értéket a kockázati céltartalék, a CCF, valamint a CRM technikák hatásainak figyelembe vétele nélkül kell meghatározni.
A szabványosított nettósítási megállapodással nem rendelkező (nem beleértve a szerződéses nettósítási megállapodást) származtatott ügyletek, repóügyletek, értékpapír- vagy áru- kölcsönbeadási vagy kölcsönbevételi ügyletek, hosszú elszámolási idejű ügyletek és fedezett kölcsönügyletek esetében a kitettség eredeti értéke egyenlő:
a Pkkr-ben leírt módszerek (piaci árazás módszere, eredeti kockázat szerinti módszer, sztenderd módszer, belső modell módszer) szerint számított partnerkockázati kitettség értékkel;
A szabványosított nettósítási megállapodásokkal rendelkező repóügyletek és/vagy értékpapír-, illetve áru-kölcsönbeadási vagy kölcsönbevételi ügyletek vagy egyéb tőkepiac vezérelt ügyletek esetében az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek kockázatmérséklő hatását a Hkr. 133. §-a szerint kell meghatározni.

2

Ebből: Partnerkockázatból származó hitelkockázat

A szabványosított nettósítási megállapodással nem rendelkező származtatott ügyletek, repóügyletek, értékpapír- vagy áru- kölcsönbeadási vagy kölcsönbevételi ügyletek, hosszú elszámolási idejű ügyletek és fedezett kölcsönügyletek esetében a kitettség eredeti értékét a Pkkr.-ben leírt módszerek (piaci árazás módszere, eredeti kitettség szerinti módszer, sztenderd módszer, belső modell módszer) szerint kell meghatározni.

3

(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan

Az eszközök és a mérlegen kívüli tételek értékelését az Szmt. valamint a Hitkr. tartalmazza, beleértve a valós értékelés számviteli szabályait is. A hazai számviteli jogrend szerint el nem elismert nemzetközi számviteli szabályok az értékelés szempontjából nem vehetők figyelembe. Az értékvesztésre és kockázati céltartalékra vonatkozó szabályokra a Hitkr. rendelkezései az irányadók.

4

Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke

4= 1+3

5-10

Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák

A Hpt. 2. számú melléklet III/A 7. pontjában definiált hitelezésikockázat-mérséklési technikák közül a CRM technikák egy kitettség vagy kitettségek hitelezési kockázatát oly módon csökkentik, hogy kockázatcsökkentő eszköz (a beáramló helyettesítő tétel) a fedezendő pozíció megfelelő hányadának (kiáramló helyettesített tétel) helyébe lép a saját kockázati súlyával.

5-6

Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: korrigált értékek (GA)

Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet definícióját a Hpt. 2. számú melléklet III/A 1. pontja definiálja.
A kockázattal súlyozott kitettség érték és várható veszteség összegének kiszámításához teljes fedezet és részleges fedezettség, illetve állami garanciák esetén lásd a Hkr. 154. §-ban illetve a Hkr. 108. §, 108/A. §-ban leírtakat.
Devizanem eltérés esetén a korrekciót a Hkr. 153. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell számítani.

5

Garanciák

Olyan előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet, amely olyan kötelezettségvállaláson alapul, mely kielégíti a Hkr. 108. §, 108/A. § és a Hkr. 120-123. §-ok és 125/A. §, 126. §-okban leírt minimumkövetelményeket (pl. garancia, kézfizető kezesség). amely nem minősül hitelderivatívának. A hitelderivatívából származó hitelkockázati fedezet csak bizonyos, a 126. §-ban foglalt esetek fennállása esetén ismerhető el.

GA=G*(t-t*)/(T-t*) ahol G*=G(1-HFX).
Ld. még a 9-10 oszlopnál leírtakat.

6

Hitelderivatívák

A hitelderivatívák típusai és elismerhetőségének kritériumai meghatározását lásd a Hkr. 110. § és 124-126. §-okban.

7-8

Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet

Az előre rendelkezésre bocsátott fedezetek definícióját a Hpt. 2. számú melléklet III/A 2. pontja tartalmazza, az ekként elismerhető fedezetek felsorolását pedig a Hkr. 96. § (1)-(2) bekezdések idevonatkozó részei, azzal, hogy a szabványosított nettósítási megállapodások az egyszerű módszernél (azaz a 7. oszlopban) nem vehetők figyelembe. (Hkr. 98. §).
A mérlegen belüli nettósítás, a pénzügyi biztosíték és az egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek részletszabályait lásd a Hkr. 97. §, 99. §, 100. §, 101. § (1)-(2) bekezdés és 107. § -okban.
(Hkr. 128-129. § -ok: Az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek között készpénz fedezetnek minősül a kielégítési jog megnyíltát eredményező hiteleseményhez kapcsolódó értékpapírba történő befektetés és hitelnyújtó hitelintézet által a mérlegen belüli nettósítás keretében figyelembe vehető kölcsön és betét egyenlege is.)
Ezen fedezetek értékét a Hkr. 135. §-ban leírtaknak megfelelően kell meghatározni.

7

Pénzügyi biztosítékok: Egyszerű módszer

A módszer leírását és alkalmazásának feltételeit a Hkr. 134-135. §-ok részletesen tartalmazza.
A pénzügyi biztosítékok hitelkockázati fedezetként való elismerhetőségének feltételeit lásd a Hkr. 114. §-ban. A pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerének alkalmazása esetén [Hkr. 134. § (1) bekezdés], az egyszerű és átfogó (lásd később) módszer – az (1a) bekezdésben meghatározott eltéréssel – egyidejűleg nem alkalmazható.
(1a) A hitelintézet a belső minősítésen alapuló módszer Hpt. 76/B. § (8) bekezdés szerinti fokozatos bevezetése, valamint a Hpt. 76/D. § (1) bekezdés alkalmazása esetén kivételesen egyidejüleg alkalmazhatja a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerét és a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét, ha igazolni tudja, hogy a két módszer egyidejű alkalmazásának célja nem a tőkekövetelmény csökkentése.

8

Egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet

Az egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek- elismerhetőség kritériumait lásd Hkr. 118. §-ban, a kivételekre (amikor garanciaként kezelendő) vonatkozó szabályokat pedig lásd a 152. §-ban.

9-10

CRM helyettesítő hatások a kitettségre

Hkr. 135. § és 154. §
A „beáramló helyettesítő tételek” megegyeznek az értékvesztéssel és a kockázati céltartalékkal csökkentett nettó kitettség összegéből levonásra kerülő azon összeggel, amely az ügyfél kockázati kitettség osztálya és a kockázati súlyozás és az ügyfélkategória alapján kerül meghatározásra és hozzárendelésre kerül az ügyfél kockázati kitettség osztályához a kockázati súlyozás és az ügyfélkategória alapján. Ez az összeg kerül figyelembevételre beáramló helyettesítő tételként a fedezet nyújtójának kitettségi osztályánál és kockázati súlyánál és ügyfélkategóriájánál.
A kiáramló helyettesített tételek (9g1) oszlopba írjuk azt az értéket, amelyet helyettesítünk (pl. vállalkozói hitelt) valamely CRM technikával. „Beáramlóként” a helyettesítő tétel összegét csak annak a kitettségi osztálynak a táblázatában lehet szerepeltetni, amely kitettségi osztályból (pl. központi kormány, központi bank, stb.) a helyettesítő tétel származik.
A beáramló helyettesítő tételt ugyanabban a sorban kell feltüntetni, amely sorban a kiáramló helyettesítő tétel szerepel. Például, ha a beáramló helyettesítő tétel mérlegtétel fedezetéül szolgál, akkor az 1CS11 Mérlegtételek sorban kell feltüntetni.
A beáramló helyettesítő tételt a helyettesített tétel típusának megfelelő sorban kell feltüntetni, nem pedig a helyettesítő tétel típusának megfelelő sorban. Így például, ha egy garancia mérlegtételre nyújt fedezetet, akkor azt a beáramló helyettesítő tételek oszlop mérlegtételek sorában kell feltüntetni, és nem pedig a mérlegen kívüli tételek között.
„Kiáramlóként” a helyettesített tétel összegét csak annak a kitettségi osztálynak a táblázatában lehet szerepeltetni, amely kitettségi osztályból (pl. vállalkozások, lakosság, stb.) a helyettesített tétel kikerül
Minden táblában fennál az alábbi egyezőség:
g1= -(e1+e2+f1+f2).
Az egyezőség az alábbi formában fennáll az összegző tábla CS0, CS11 és CS12 soraira:
g2 = – g1

9

(-) Kiáramló helyettesített tételek összesen

10

(+) Beáramló helyettesítő tételek összesen

11

Nettó kitettség a CRM helyettesítő hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)

A megfelelő kockázati súly kategóriába és kitettségi osztályba sorolt kitettség értéke a helyettesítésen alapuló CRM technikák hatásának figyelembevételével.

12-14

A kitettség értékét módosító CRM technika: előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere

A Hkr. 134. § (1) bekezdésnek megfelelően a hitelintézet a pénzügyi biztosítékok hitelezésikockázat-mérséklő hatásának számszerűsítése során vagy a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerét, vagy a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét alkalmazhatja azzal, hogy a két módszer – az (1a) bekezdésben meghatározott eltéréssel – egyidejűleg nem alkalmazható.
A módszer alkalmazásának részleteit lásd a Hkr. 136-144. §-okban.

12

Volatilitási korrekciós tényező hatása a kitettségre

Hkr. 137. §.
A jelentendő érték a volatilitási korrekció kitettségre gyakorolt hatása (Eva-E), ahol E a hitelkockázati fedezet figyelembevétele nélküli kitettség érték, Eva a kitettség volatilitással korrigált értéke.

13

(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke (CVAM)

Megfelel a CVAM= CVA(t-t*)/(T-t*)=C(1-HC-HFX)(t-t*)/(T-t*) képlet alapján számolt értéknek, ahol CVA = C (1-HC-HFX), amelyhez a C, Hc, HFX, t, T és t* rövidítések jelentését ld. Hkr. 137. § (2) bekezdés és a 158. §. (2)-(3) bekezdések.
Lejárati eltérés meghatározása: Hkr. 156. §.
Lejárat meghatározása: Hkr. 157. §.
Hitelkockázati fedezet értékelése: Hkr. 158. §.
A kereskedési könyvi műveletekre – beleértve a pénzügyi biztosítékokat és árukat – a Pkkr-ben leírt kereskedési könyvi kockázati kitettségre vonatkozó szabályok az irányadóak.

14

(-) Volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére

A jelentendő összeg a volatilitási és lejárati korrekció együttes hatása (CVAM-C) = C[(1-HC-HFX)-1],
ahol a volatilitási korrekció hatása (CVA-C) = C[(1-HC-HFX)-1],
és a lejárati korrekció hatása (CVAM-CVA)= C(1-HC-HFX)[(t-t*)/(T-t*)-1].
A pénzügyi biztosíték piaci értékének kiszámítása átfogó módszer szerint: Hkr. 136. § és 158. § (2) bekezdés.

15

Kitettség teljesen korrigált értéke (E*)

Hkr. 131. §, 132. §, 133. §, 137. §, 145. § (1) bekezdés.

16-19

Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása

Hpt. 2. számú melléklet III/A. 6. pontja; és a Hkr. 17. §-a és a 145. § (1) bekezdése.
A mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált CCF nélküli értékét (15 oszlop) kell szétosztani a 0%, 20%, 50%, és 100%-os ügyletkockázati súlyú mérlegen kívüli tételek között (15 oszlop= 16+17+18+19 oszlopok).

20

Kitettség értéke

Kitettség értékének meghatározásához lásd a hitelezésikockázat-mérséklési technikák fejezeteit (Hkr. 127-160. §-ok).
Kitettség értéke az értékvesztés elszámolás és céltartalékképzés, valamint az összes hitelezésikockázat-mérséklő (CRM) tétel és a hitelegyenértékesítési tényezők (CCF) alkalmazása után, a Hkr. 4-23. §-okban meghatározott kockázati súlyozásnak megfelelően.
A mérlegtételek és a mérlegen kívüli tételek együtt. A mérlegen kívüli értékek (16-19. oszlopok) itt már a mérlegesített értékkel szerepelnek.

21

Kockázattal súlyozott kitettség érték

A Hpt. 76/A. § (2)-(3), (5)-(7) bekezdései alapján az egyes tételek kockázati súlyozását a Hkr. 4. § - 23. §-ok részletezik.
A Hpt. 76/G. § (1) bekezdés alapján a külső hitelminősítő szervezetekkel és export hitelügynökségekkel szembeni követelményeket és a hitelminősítéseik megfeleltetését a Hkr. 19-23. §-ok tartalmazzák.
A Hpt. 76/F. § (1) bekezdés alapján a kockázattal súlyozott kitettség érték és várható veszteség érték számításánál a Hkr. 127. § útmutatása szerint kell eljárni.
Ezen oszlop a mérleg és a mérlegen kívüli tételek (amelyek már mérlegesítve szerepelnek) együttes, kockázattal súlyozott értéke.

22

TŐKEKÖVETELMÉNY

Hpt. 76. § (1) bekezdés

SOROK

11

Mérlegtételek

Az Szmt. 21. § szerinti azon eszközoldali tételek, amelyek nem szerepelnek az alább felsoroltak között.

12

Mérlegen kívüli tételek

A Hkr. 17. §-ban felsorolt tételek, kivéve az értékpapír finanszírozó ügyleteket, a hosszú elszámolási idejű ügyleteket, vagy a termékek közötti szerződéses nettósítási megállapodás alapján fennálló ügyleteket.

13

Értékpapír finanszírozó ügyletek és Hosszú elszámolási idejű ügyletek

Repó és a fordított repó megállapodások: Tpt. 5. § (1) bekezdés 110. pont,
értékpapírkölcsönzési ügyletek: Tpt. 5. § (1) bekezdés 44. pont,
letéti számla fedezete mellett végzett kölcsönügyletek: Pkkr. 3. §,
hosszú elszámolási idejű ügyletek: Pkkr. 3. §

14

Származtatott ügyletek

Származtatott ügyletek: Hkr. 18. § (1) bekezdés,
származtatott ügyletek értékelése és súlyozása: Pkkr. 3. §, valamint 4. §

15

Termékek közötti szerződéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség

Azokat a kitettségeket, amelyek a termékek közötti szerződéses nettósítás alapján állnak fenn (Pkkr. szerint) és nem sorolhatók sem a származtatott, sem az értékpapír finanszírozó és hosszú elszámolási idejű ügyletek közé, ebben a kategóriában kell szerepeltetni.

2051

Késedelmes tételek

Nem töltendő mező.

2052

Kijelölt hitelminősítő szervezet általi minősítés nélküli kitettség

Nem töltendő mező.

2073

Ingatlannal fedezett kitettség

Nem töltendő mező.

2053

Nem lakóingatlannal fedezett kitettség

Nem töltendő mező.

209

200 %

Csak IRB-t alkalmazó hitelintézetnél, tartós mentesség, fokozatos bevezetés esetén, a kollektív befektetési forma portfolióját képező kitettségek esetén a megfelelő sztenderd kockázati kitettség táblában (14CS) és az összesítő táblában (CS) kell kitölteni.
(A Hkr.33.§ (2) bekezdés b) pont ba) szerint minősített kitettség esetén a legmagasabb kockázati súlyt meg kell szorozni kettővel.)

212

Egyéb kockázati súlyok

A Hpt.76/A. § alapján minden kitettséget be kell sorolni az e paragrafusban felsorolt kitettségi osztályok valamelyikébe. A kitettségek kockázati súlyozását a Hkr. rendelet 4-23. §-a tartalmazza. Mindazon kitettségeket, amelyeket a Hkr. nem részletez, a Hpt. 76/A. § (6) bekezdés alapján 100%-os súllyal kell szerepeltetni.
A Hkr. 33. § (2) bekezdés b) pont (bb) alpontja szerint a (ba) alpontba nem tartozó kitettség esetén a kockázati súlyt meg kell szorozni 1,1-el, de a kockázati súly nem lehet 5 %-nál alacsonyabb.

EGYÉB

Sztenderd módszer kitettségi osztályai

A sztenderd módszer kitettségi osztályai a Hpt. 76/A. § (1) bekezdésében definiált kitettségi osztályok, továbbá az összesen tábla.
Alepelv: a sztenderd módszert (SA) választó intézményeknek a hitelezési kockázatok tőkekövetelményének meghatározásához az összes kitettségre vonatkozóan a sztenderd módszer kitettségi osztályai szerinti bontást kell alkalmazniuk.
A szavatoló tőkéből levont tételeket a hitelezési kockázati táblákban nem kell feltüntetni (Hpt. 76/A. § (5) bekezdés)

 

Központi kormány és központi bank

Hpt. 76/A. § (1) bekezdés a) pont,
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 4. §

Regionális kormány és helyi önkormányzattal szembeni kitettség

Hpt. 76/A. § (1) bekezdés b) pont:,
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 5. §

Közszekorbeli intézménnyel szembeni kitettség

Hpt. 76/A. § (1) bekezdés c) pont,
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 6. §

Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség

Hpt. 76/A. § (1) bekezdés d) pont,
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 7. §

Nemzetközi szervezettel szembeni kitettség

Hpt. 76/A. § (1) bekezdés e) pont,
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 8. §

Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség

Hpt. 76/A. § (1) bekezdés f) pont,
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 9. §

Vállalkozással szembeni kitettség

Hpt. 76/A. § (1) bekezdés g) pont,
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 10. §

Lakossággal szembeni kitettség

Hpt. 76/A. § (1) bekezdés h) pont
kitettségi osztály tartalma: Hkr.11. §

Ingatlannal fedezett kitettség

Hpt. 76/A. § (1) bekezdés i) pont,
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 12. §.
Ide sorolhatók be a lakossággal szembeni, Hkr. 11. § (3)-(4) bekezdés szerinti kitettségek is 75 % súllyal.

Késedelmes tételek kitettségi osztálya

Hpt. 76/A. § (1) bekezdés j) pont
kitettségi osztály tartalma: Hkr.13. §

Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség

Hpt. 76/A. § (1) bekezdés k) pont
kitettségi osztály tartalma: Hkr.14. §

Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség

Hpt. 76/A. § (1) bekezdés m) pont
kitettségi osztály tartalma: Hkr.15. §

Egyéb tételek

Hpt. 76/A. § (1) bekezdés n) pont
kitettségi osztály tartalma: Hkr.16. §, valamint Hkr. 16/A. § (2) bekezdés (a kitettség a lízingbe adott vagyontárgy maradványértéke)

Kiemelten kockázatos tételek (151CS tábla)

Hpt. 76/A. § (1) bekezdés n) pont,
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 16. § (1)-(2) bekezdések.


II.2.2. Hitelezési kockázat – Hitelezési-, partnerkockázat és nyitvaszállítások tőkekövetelménye – IRB módszer - egyedi és konszolidált táblák
II.2.2.1. CIF és C1CIF-C32CIF, valamint KCIF és KC1CIF-KC32CIF

CIF ÉS C1CIF-C32CIF TÁBLÁK, VALAMINT KCIF ÉS A KC1CIF-KC32CIF TÁBLÁK
(CR IRB VAGY IRBF)

Azonosító

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Belső minősítési rendszer

Hkr. 54. § (1)-(2) bekezdések.
Ha az adatszolgáltató hitelintézet egyetlen minősítési rendszert használ egy különböző rendszereket átfogó általános belső skála alapján tud jelentést készíteni, akkor azt alkalmazza.
Egyéb esetben a különböző minősítési rendszereket egyesíteni kell úgy, hogy a következő feltételeknek megfeleljen:
a különböző minősítési rendszerekben a kitettségek minősítési kategóriáinak vagy pooljainak összességét a hozzájuk tartozó nemteljesítési valószínűség (a továbbiakban: PD) szerint növekvő sorrendbe kell rendezni, függetlenül attól, hogy melyik minősítési rendszerbe tartoznak.

1

Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%)

Hkr. 72-73. §
Az egyes kitettségi típusokba tartozó ügyfél-kategóriákhoz vagy poolokhoz rendelt PD-ket kell szerepeltetni a jelentésben.

Az ügyfélkategóriák vagy poolok kitettség típusok szerinti összegzése sorokon az adott kitettség típushoz tartozó ügyfél-kategóriák és poolok kitettség értékeivel súlyozott átlagos PD-ket kell jelenteni. A súlyozáshoz a 11. oszlopban szereplő kitettség-értékeket kell alkalmazni.

2

Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényező (CCF) nélkül

Az eszközök és a mérlegen kívüli tételek nyilvántartásba vételét és értékelését az Szmt., valamint Hitkr. tartalmazza, beleértve a valós értékelés számviteli szabályait is. A hazai számviteli jogrend szerint el nem elismert nemzetközi számviteli szabályok az értékelés szempontjából nem vehetők figyelembe.
A kitettség eredeti értéke a Hpt. 76/C. § (4) bekezdés illetve a Hkr. 51. § szerinti érték, azzal a különbséggel, hogy a mérlegen kívüli tételek esetében az ügyletkockázati súly (CCF) hatását nem kell figyelembe venni. Az egyenes adós és a garantőr együttes nemteljesítése esetén a kitettségeket a kitettségi kategóriához tartozó PD szerint kell besorolni.

3

Ebből: Partnerkockázatból származó hitelkockázat

Lásd CS tábla kitöltési útmutatóját.

4-8

Hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák helyettesítő hatása a kitettségre

A Hpt. 2. számú melléklet III./A. (7.) definíciója szerint a hitelezési kockázat-mérséklési technikák közül a CRM technikák egy kitettség kockázatát oly módon csökkentik, hogy a kockázatcsökkentő eszköz (a beáramló helyettesítő tétel) a fedezendő pozíció megfelelő hányadának (kiáramló helyettesített tétel) helyébe lép a saját kockázati súlyával.

4

Garanciák

Hkr. 120-123. §-ok
A korrigált értéket a Hkr. 155. §-ban definiáltak szerint kell meghatározni.

5

Hitelderivatívák

Hkr. 120. § és 124. §.
A korrigált értéket a Hkr. 155. §-ban definiáltak szerint kell meghatározni.
Ha a hitelderivatívák hatását nem az LGD-ben jelenítik meg, akkor ezeket az 5. oszlopban kell jelenteni.
Ha a hitelderivatívák hatását az LGD-ben jelenítik meg, akkor a 14. oszlopot kell használni.

6

Egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek

Hkr. 152. §

7-
8

CRM helyettesítő hatások a kitettségre

Hkr. 155. § (1) bekezdés

7

(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen

Az összes helyettesített tétel megegyezik a CCF nélküli eredeti kitettség azon fedezett részével, amely levonásra kerül az ügyfél kitettségi osztályából, illetve – ahol releváns – a megfelelő kockázati súlyból, vagy ügyfél kategóriából vagy poolból, majd hozzáadódik a hitelkockázati fedezet nyújtójának kitettségi osztályához, és – ahol releváns – a kockázati súlyához vagy ügyfél kategóriájához, pooljához.
Ez az összeg áramlik be helyettesítő tételként a hitelkockázati fedezetet nyújtó kitettségi osztályába és – amennyiben releváns – kockázati súlyába vagy ügyfél kategóriájába.
Az ugyanazon kockázati osztályokon és – ahol releváns – kockázati súlyokon, ügyfél kategóriákon és poolokon belüli helyettesítő és helyettesített tételeket is figyelembe kell venni.
A CIF0 összegző tábla CIF11 és CIF12 soraira az alábbi egyezőségnek fent kell állnia:
f2= -f1

8

(+) Beáramló helyettesítő tételek: összesen

9

Kitettség a CRM helyettesítő hatások figyelembevételével, CCF nélkül

Kitettség összege a megfelelő kockázati kitettségi kategóriában, poolban és kitettségi osztályban az összes helyettesített és helyettesítő tétel figyelembevételével, vagyis az olyan CRM technikák alkalmazását követően, melyek helyettesítő hatással bírnak a kitettségre

10
12

Ebből: Mérlegen kívüli tételek

Lásd a következőkben szereplő „sorok”-hoz tartozó jogi hivatkozásokat és megjegyzéseket.

11

Kitettség értéke

Hkr. 51-52. §-ok

13-
19

LGD számítás során figyelembe vett CRM technikák, kivéve az egyenes adós és a garantőr együttes nem teljesítésének esetét

Nem tartoznak ide azok a hitelezésikockázat-mérséklési technikák, amelyek hatással vannak az LGD-re a 6-10. oszlophoz leírt hitelezési kockázat-mérséklési technikák helyettesítő hatásán keresztül.

Hkr. 145. § (2) bekezdés 149. § (1) bekezdés, és a 151. §

13

Garanciák

Ebben az oszlopban nem szerepeltetendő érték. A garanciák értékét lásd 4. oszlop

14

Hitelderivatívák

Ebben az oszlopban nem szerepeltetendő érték. A hitelderivatívák értékét lásd 5. oszlop

15

Egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek

Lásd 6. oszlop

16

Pénzügyi biztosítékok

A kereskedési könyvi tételekhez kapcsolódóan magukba foglalják a kereskedési könyvi kitettségként elismert pénzügyi eszközöket és árukat.
A kielégítési jog megnyíltát eredményező hiteleseményhez kapcsolódó értékpapír típusú hitelderivatívák és a mérlegen belüli nettósítás a Hkr. 128-129. §-ok szerint pénzügyi biztosítékként kezelendő.
Hkr. 100-101. §-ok.
A korrigált értéket a Hkr. 137. § szerint kell jelenteni.

17
19

Egyéb biztosítékok

Hkr. 3. §, 102-107. §,
és a Hkr. 146-148. §

17

Ingatlanok

Az ingatlant terhelő dologi biztosítékot is ideértve:
Hkr. 103. §, 115. §
és a Hkr. 146. §

18

Egyéb dologi biztosítékok

Hkr. 104. §, 116. §
a pénzügyi lízinget is ideértve (Hkr. 105. § és 117. §)
és a Hkr. 147. §

19

Követelések

Hkr. 106. §, 119. §
és a Hkr. 148. §

20

Az egyenes adós és garantőr együttes nemteljesítése esetén: előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet

Azok a kitettséget lefedő garanciák és hitelderivatívák, melyek az adós és a garantőr együttes nemteljesítésének esetére vonatkoznak.
Hkr. 109. § és a Hkr. 126. §.

Lásd továbbá a „garanciák” és „hitelderivatívák” oszlopokhoz tartozó jogi hivatkozásokat és megjegyzéseket.

21

Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%)

A súlyozáshoz a 11. oszlopban szereplő kitettség-értékeket kell alkalmazni.

22

A Hkr. 47. § alapján megállapított lejárati érték

Lásd a Hkr. 47. §.
47. § (5) bekezdésben foglaltak alapján ha repóügyletre, értékpapír- vagy árukölcsönzési ügyletre szabványosított nettósítási megállapodást alkalmaznak a lejárati idő a kitettség súlyozott átlagos hátralévő lejárati ideje, de legalább 5 nap. A lejárati idő súlyozása során minden kitettség szerződéskori értékét (elvi főösszegét) kell figyelembe venni.

23

Kockázattal súlyozott kitettség érték

A központi kormánnyal, a központi bankkal, a vállalkozásokkal és hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségek esetén a Hkr. 30. § (1) -(3) bekezdésekben leírtak az irányadók.
A lakossággal szembeni kitettségek esetén a Hkr. 31. § (1)-(2) bekezdések az irányadók.

24

TŐKEKÖVETELMÉNY

Hpt. 76. § (1) bekezdés a) és b) pont

25

Várható veszteség összege

A várható veszteségráta definícióját lásd a Hpt. 2. számú melléklet III/A. 21. pont, a várható veszteség értékének számítását lásd a Hkr. 39-40. §-okban.

26

(-) Értékvesztés és céltartalék

Hkr. 43. §, Hitkr. 7. számú melléklete

27

Adósok/ügyfelek száma

Hkr. 59. § (1) bekezdés a) és d) pontok és 60. §

SOROK

11

Mérlegtételek

Lásd CS tábla kitöltési útmutatója

12

Mérlegen kívüli tételek

Lásd CS tábla kitöltési útmutatója

13

Értékpapír finanszírozó ügyletek és Hosszú elszámolási idejű ügyletek

Lásd CS tábla kitöltési útmutatója

14

Hitelderivatívák

Lásd CS tábla kitöltési útmutatója

15

Termékek közötti szerződéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség

Lásd CS tábla kitöltési útmutatója

2

Ügyfél kategóriánként vagy poolonként

A vállalatokkal, hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal, a központi kormányzattal és a központi bankkal szembeni kitettségek esetén lásd a Hkr. 56. § (1) bekezdés d) pont előírásait.
Lakossággal szembeni kitettségek esetén a Hkr. 57. § az irányadó.
A vásárolt követelés felhígulási kockázatának kockázati kitettségét nem a kitettségi kategóriánál vagy poolnál, hanem a „Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés” soron kell jelenteni.

3

Különleges hitelezési kitettségek során alkalmazott speciális feltételek

Hkr. 26. § (2) bekezdés, Hkr. 30. § (5)-(8) bekezdések.
Csak a vállalatokkal szembeni különleges hitelezés kitettségi alosztályra és annak összegére vonatkozik.

341

Ebből: 1. kategóriában

Hkr. 30. § (5)-(8) bekezdések tábla.

4

Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett

Hpt. 76/E. §, 76/F. §, és a Hkr. 150. §

5

Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100%

Nyitvaszállításból származó kockázati kitettségek, melyekre az alternatív eljárás szerinti módszer kerül alkalmazásra.
A 100 %-os kockázati súlyozású kitettségekre a Kkr.-ben leírtak az irányadók

6

Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés

Az összes vásárolt követelés felhígulási kockázatának definíciója: Hpt. 2. számú melléklet III./A. 4. pont.
Kitettség értéke: Hkr. 51. § (2) bekezdés.
A kockázati súly számítása: Hkr. 38. §.

EGYÉB

IRB Kitettségi osztályok

Hkr. 24-29. §-ok.
Alapelv: Hpt. 76/D. § (1) bekezdés alapján az intézmények kitettségeik egy részére a SA módszert alkalmazhatják (tartós mentesítés vagy fokozatos bevezetés keretében).
A Részesedések és az Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök kitettség osztályt nem tartalmazza a tábla. A részesedésekről külön, a CQ táblában kell jelenteni.

A LGD becslésére alkalmazott módszer és hitelegyenértékesítési tényezők

A CIF táblázatokat azoknak az intézményeknek kell kitölteni, akik az LGD becslésére nem alkalmaznak saját módszert.
Saját becsült LGD és felügyeleti LGD alkalmazása nem lehetséges egy jelentésen belül.

CIA2101 – CIA2199

ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁNKÉNT, POOLONKÉNT

A ügyfél-kategóriához, vagy poolhoz tartozó PD szerint növekvő sorrendben.
Nemteljesítés bekövetkeztekor, azaz ha a Hkr. 68-69. §-ok szerint nemteljesítési státuszba került, akkor a PD 100%.

Alternatív módszer esetén az ingatlannal fedezett kitettséghez (csak akkor, ha nem rendelkeznek saját módszerrel az LGD becslésére), nem kerül megjelölésre a kötelezett szerinti PD.

 

Belső minősítésen alapuló módszer kitettségi osztályai

Az IRB módszer kitettségi osztályai a Hpt. 76/C. § (1) bekezdésében definiált kitettségi osztályok, továbbá az „összesen” tábla.
A Hkr. 51. § (4) bekezdésében kerül meghatározásra a pénzügyi lízingbe adott vagyontárgy kitettség értéke. Ha a lízingügylethez kapcsolódó hitelkockázati fedezet nyújtója a 108. § és a hitelkockázati fedezet nyújtója által nyújtott hitelkockázati fedezet a 120-123. § szerinti követelményeknek megfelel, akkor a minimális lízingdíjak tartalmazza a garantált maradványértéket. Ekkor a kitettséget a 76/C. §-sal összhangban be kell sorolni a kitettségi osztályok valamelyikébe.
Ha az előző feltételek nem teljesülnek és a minimális lízingdíj nem tartalmazza lízingbe adott vagyontárgy szerződés szerinti maradványértékét, akkor annak a Hkr. 37. § (2) bekezdésben meghatározott kitettség értékét az Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök kitettségi osztályban kell megjeleníteni.
Alapelv: Hpt. 76/D. § (1) bekezdés alapján az intézmények kitettségeik egy részére a SA módszert alkalmazhatják (tartós mentesítés vagy fokozatos bevezetés keretében).

Központi kormány és központi bank

Hpt. 76/C. § (1) bekezdés a) pont,
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 24. §

Hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettség

Hpt. 76/C. § (1) bekezdés b) pont, kitettségi osztály tartalma: Hkr. 25. §

Ebből hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A hitelintézet fogalma: Hpt. 5. § (1) bekezdés
A befektetési vállalkozások fogalma: Bszt. 4. § (2) bekezdés 9. pontja.
A kitettségi osztály tartalma: Hpt. 25. § (1) bekezdés a) pont.

Vállalkozások

Hpt. 76/C. § (1) bekezdés c) pont,
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 26. §

Ebből: különleges hitelezési kitettségek

Kitettségi osztály tartalma:
Hkr. 26. § (2) bekezdés

 

Lakosság

Hpt.76/C. § (1) bekezdés d) pont,
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 27. §

NEM TARTALMAZHAT ADATOT!

 

Részesedések (IRB kategória)

Hpt. 76/C. § (1) bekezdés e) pont,
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 28. §.
A részesedések kitettségi osztályba tartozó tételeket a CQ táblában kell jelenteni.

 

Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

Hpt. 76/C. § (1) bekezdés g) pont,
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 29. §.
A kitettség és a tőkekövetelmény értékét a C1CIF-C4CIF táblák tartalmazzák.


II.2.2.2. CIA és C1CIA-C431CIA, valamint KCIA és KC1CIA-KC431CIA

CIA ÉS C1CIA-C431CIA TÁBLÁK, VALAMINT A KCIA ÉS KC1CIA-KC431CIA TÁBLÁK
(CR IRB VAGY IRBA)

Azonosító

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Belső minősítési rendszer

Hkr. 54. § (1)-(2) bekezdések.
Ha az adatszolgáltató hitelintézet egyetlen minősítési rendszert használ egy különböző rendszereket átfogó általános belső skála alapján tud jelentést készíteni, akkor azt alkalmazza.
Egyéb esetben a különböző minősítési rendszereket egyesíteni kell úgy, hogy a következő feltételeknek megfeleljen: a különböző minősítési rendszerekben a kitettségek minősítési kategóriáinak vagy pooljainak összességét a hozzájuk tartozó PD szerint növekvő sorrendbe kell rendezni, függetlenül attól, hogy melyik minősítési rendszerbe tartoznak.

1

Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%)

Hkr. 72-73. §-ok
Az egyes kitettségi osztályokhoz tartozó ügyfél-kategóriákhoz vagy poolokhoz rendelt PD-t kell szerepeltetni a jelentésben.

Az ügyfélkategóriák vagy poolok kitettség típusok szerinti összegzése sorokon az adott kitettség típushoz tartozó ügyfél-kategóriák és poolok kitettség értékeivel súlyozott átlagos PD-ket kell jelenteni. A súlyozáshoz a 11. oszlopban szereplő kitettség-értéket kell alkalmazni.

2

Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényező (CCF) nélkül

Az eszközök és a mérlegen kívüli tételek nyilvántartásba vételét és értékelését az Szmt., valamint a Hitkr. tartalmazza, beleértve a valós értékelés számviteli szabályait is. A hazai számviteli jogrend szerint el nem elismert nemzetközi számviteli szabályok az értékelés szempontjából nem vehetők figyelembe.
A kitettség eredeti értéke a Hpt. 76/C. § (4) bekezdés illetve a Hkr. 51. § szerinti érték azzal a különbséggel, hogy a mérlegen kívüli tételek esetében a CCF hatását nem kell figyelembe venni. Az egyenes adós és a garantőr együttes nem teljesítése esetén a kitettségeket a kitettségi kategóriához tartozó PD szerint kell besorolni.

3

Ebből: Partnerkockázatból származó hitelkockázat

Lásd CS tábla kitöltési útmutatóját.

4-8

Hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák helyettesítő hatása a kitettségre

A hitelezési kockázat-mérséklési technikák a Hpt. 2. számú melléklet III./A 7. pont definíciója szerint egy kitettség kockázatát oly módon csökkentik, hogy a kockázatcsökkentő eszköz (a beáramló helyettesítő tétel) a fedezendő pozíció megfelelő hányadának (kiáramló helyettesített tétel) helyébe lép a saját kockázati súlyával.

4

Garanciák

Hkr. 80-81. §

5

Hitelderivatívák

Hkr. 80-82. §-ok
Ha a hitelderivatívák hatását nem az LGD-ben jelenítik meg, akkor ezeket az 5. oszlopban kell megjelenteni.
Ha a hitelderivatívák hatását az LGD-ben jelenítik meg, akkor a 14. oszlopot kell használni.

6

Egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek

Azokat a hitelezési-kockázat mérséklésére szolgáló eszközöket, melyek megfelelnek a Hkr. 118. §-ban leírtaknak (készpénz vagy betét) a 6. oszlopban kell feltüntetni, ha azok hatását nem az LGD-ben jelenítik meg.
Ha az egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek hatását az LGD-ben jelenítik meg, akkor a 15. oszlopot kell használni.

7-
8

CRM helyettesítő hatások a kitettségre

A központi kormányzattal és a központi bankkal, intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségekre a Hkr. 44. § (6) bekezdés előírásait kell figyelembe venni.
A lakossággal szembeni kitettségre a Hkr. 48. § (4)-(5) bekezdések az irányadók.

7

(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen

Az összes helyettesített tétel megegyezik a CCF nélküli eredeti kitettség azon fedezett részével, amely levonásra kerül az ügyfél kitettségi osztályából, illetve – ahol releváns – a megfelelő kockázati súlyból, vagy ügyfél kategóriából vagy poolból, majd hozzáadódik a hitelkockázati fedezet nyújtójának kitettségi osztályához, és – ahol releváns – a kockázati súlyához vagy ügyfél kategóriájához, pooljához.
Ez az összeg áramlik be helyettesítő tételként a hitelkockázati fedezetet nyújtó kitettségi osztályába és – amennyiben releváns – kockázati súlyába vagy ügyfél kategóriájába.
Az ugyanazon kockázati osztályokon és – ahol releváns – kockázati súlyokon, ügyfél kategóriákon és poolokon belüli helyettesítő és helyettesített tételeket is figyelembe kell venni.

8

Beáramló helyettesítő tételek: összesen (+)

9

Kitettség a CRM helyettesítő hatások figyelembevételével, CCF nélkül

Kitettség összege a megfelelő kockázati kitettségi kategóriában, poolban és kitettségi osztályban az összes helyettesített és helyettesítő tétel figyelembevételével, vagyis az olyan CRM technikák alkalmazását követően, melyek helyettesítő hatással bírnak a kitettségre

10
12

Ebből: Mérlegen kívüli tételek

Lásd a következőkben szereplő „sorok” –hoz tartozó jogi hivatkozásokat és megjegyzéseket.

11

Kitettség értéke

Hkr. 51-52. §-ok

13-
19

LGD becslések során figyelembe vett CRM technikák, kivéve az egyenes adós és a garantőr együttes nem teljesítésének esetét

Nem tartoznak ide azok a hitelezésikockázat-mérséklési technikák, amelyek hatással vannak LGD-re a 6-10. oszlophoz leírt hitelezési kockázat-mérséklési technikák helyettesítő hatásán keresztül.
Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet esetében a központi kormányzattal, a központi bankkal, hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal, illetve vállalkozásokkal szembeni kitettségekre a Hkr. 45. § (3)-(4) bekezdések, a lakossággal szembeni kitettségekre a Hkr. 48. § (4) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni.
Az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek esetében a biztosítékot az LGD becslése során a Hkr. 74. § (5)-(6) bekezdések szerint kell figyelembe venni.

13

Garanciák

Lásd 4. oszlop

14

Hitelderivatívák

Lásd 5. oszlop

15

Egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek

Lásd 6. oszlop

16

Pénzügyi biztosítékok

A kereskedési könyvi tételekhez kapcsolódóan magukba foglalják a kereskedési könyvi kitettségként elismert pénzügyi eszközöket és árukat.
A kielégítési jog megnyíltát eredményező hiteleseményhez kapcsolódó értékpapír típusú hitelderivatívák és a mérlegen belüli nettósítás a Hkr. 128-129. §-ok szerint pénzügyi biztosítékként kezelendő.
A ráta becslésében a pénzügyi biztosítékot a Hkr. 74. § (5)-(6) bekezdések előírásai szerint kell figyelembe venni.
A jelentendő összeg a biztosíték becsült piaci értéke.

17
19

Egyéb biztosítékok

A Hkr. 74. § (5)-(6) bekezdések szerint kell figyelembe venni az egyéb biztosítékok számbavétele során.

17

Ingatlanok

A jelentésnek a becsült piaci értéket kell tartalmaznia.

18

Egyéb dologi biztosítékok

A jelentésnek a biztosíték becsült piaci értékét kell tartalmaznia.

19

Követelések

A jelentésnek a becsült piaci értéket kell tartalmaznia.

20

Az egyenes adós és garantőr együttes nem teljesítése esetén: előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet

Azok a kitettséget lefedő garanciák és hitelderivatívák, melyek az adós és a garantőr együttes nemteljesítésének esetére vonatkoznak.
Hkr. 109. § és a Hkr. 126. §.
Lásd továbbá a „garanciák” és „hitelderivatívák” oszlopokhoz tartozó jogi hivatkozásokat és megjegyzéseket.

21

Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%)

A súlyozáshoz a 11. oszlopban szereplő kitettség-értéket kell alkalmazni.
Az LGD értékére hatással lévő összes hitelezésikockázat-mérséklési technikánál a Hkr. 30-38. §, 45. §, 74. § (4)-(5) bekezdésekben leírtakat kell figyelembe venni.
Az egyenes adós és a garantőr együttes nem teljesítése esetén az LGD jelentendő összegének meghatározásához a Hkr. 45. § (4) bekezdése az irányadó.
A késedelemben lévő kitettségek, tartalékok esetében a Hkr. 74. § (8) bekezdésében leírtakat kell figyelembe venni.

22

A Hkr. 47. §- alapján megállapított lejárati érték

Lásd a Hkr. 47. §.

23

Kockázattal súlyozott kitettség érték

A központi kormánnyal, a központi bankkal, a vállalkozásokkal valamint hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségek esetén a Hkr. 30. § (1)-(3) bekezdésekben leírtak az irányadók.
A lakossággal szembeni kitettségek esetén a Hkr. 31. § (1)-(2) bekezdések az irányadók.

24

TŐKEKÖVETELMÉNY

Hpt. 76. § (1) bekezdés a) pont

25

Várható veszteség összege

A várható veszteségráta definícióját lásd a Hpt. 2. számú melléklet III./A 21. pont, a várható veszteség értékének számítását lásd a Hkr. 39-40. §-okban.

26

(-) Értékvesztés és céltartalék

Hkr. 43. §; Hitkr. 7. számú melléklet a hitelintézetek kintlevőségei, befektetései, mérlegen kívüli tételei és a fedezetei minősítésének, illetőleg értékelésének szempontjairól

27

Adósok/ügyfelek száma

Hkr. 59. § (1) bekezdés a), d) pontok és 60. §

SOROK

11

Mérlegtételek

Lásd CS tábla kitöltési útmutatója

12

Mérlegen kívüli tételek

Lásd CS tábla kitöltési útmutatója

13

Értékpapír finanszírozó ügyletek és Hosszú elszámolási idejű ügyletek

Lásd CS tábla kitöltési útmutatója

14

Hitelderivatívák

Lásd CS tábla kitöltési útmutatója

15

Termékek közötti szerződéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség

Lásd CS tábla kitöltési útmutatója

2

Ügyfél kategóriánként vagy poolonként

A vállalatokkal, hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal, a központi kormányzattal és a központi bankkal szembeni kitettségek esetén lásd a Hkr. 56. § (1) bekezdés d) pont előírásait.
Lakossággal szembeni kitettségek esetén a Hkr. 57. § az irányadó.
A vásárolt követelés felhígulási kockázatának kockázati kitettségét nem a kitettségi kategóriánál vagy poolnál, hanem a „Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés” soron kell jelenteni.

3

Különleges hitelezési kitettségek során alkalmazott speciális feltételek

Hkr. 26. § (2) bekezdés, Hkr. 30. § (5)-(8) bekezdések.
Csak a vállalatokkal szembeni különleges hitelezés kitettségi alosztályra és annak összegére vonatkozik.

341

Ebből: 1. kategóriában

Hkr. 30. § (5)-(8) bekezdések tábla.

4

Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett

Hpt. 76/E.-76/F. §-ok, és a Hkr. 150. §

5

Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100%

Nyitvaszállításból származó kockázati kitettségek, melyekre az alternatív eljárás szerinti módszer kerül alkalmazásra.
A 100 %-os kockázati súlyozású kitettségekre a Kkr-ben leírtak az irányadók

6

Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés

Az összes vásárolt követelés felhígulási kockázatának definíciója: Hpt. 2. számú melléklet III./A 4. pont
Kitettség értéke: Hkr. 51. § (2) bekezdés
A kockázati súly számítása: Hkr. 38. §

EGYÉB

Az LGD értékére vonatkozó becslés saját módszerrel és hitelegyenértékesítési tényezők

A CIA táblázatokat azoknak a hitelintézeteknek kell kitölteni, akik az LGD becslésére saját módszert alkalmaznak.
Hpt. 76/C. §
Ha egy intézmény vagy csoport egyes kitettségi osztályokon belül az LGD becslésére többféle módszert alkalmaz, külön-külön jelentést kell készíteni az egyes módszerekre vonatkozóan.
Saját becsült LGD és felügyeleti LGD alkalmazása nem lehetséges egy jelentésen belül.

IRB Kitettségi osztályok

Hkr. 24-29. §-ok
A Részesedések és az Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök kitettség osztályt nem tartalmazza a tábla. A részesedések kitettségi osztályba tartozó tételeket a CQ táblában kell jelenteni.

CIA2101 – CIA2199

ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁNKÉNT, POOLONKÉNT

Az ügyfél-kategóriához, vagy poolhoz tartozó PD szerint növekvő sorrendben.
Nemteljesítés bekövetkeztekor, azaz ha a Hkr. 68-69. §-ok szerint nem teljesítési státuszba került, akkor a PD 100%.
Alternatív módszer esetén az ingatlannal fedezett kitettséghez (csak akkor, ha nem rendelkeznek saját módszerrel az LGD becslésére), nem kerül megjelölésre a kötelezett szerinti PD.

 

Belső minősítésen alapuló módszer kitettségi osztályai

Az IRB módszer kitettségi osztályai a Hpt. 76/C. § (1) bekezdésében definiált kitettségi osztályok, továbbá az „összesen” tábla.
A pénzügyi lízingbe adott vagyontárgy kitettség értéke: lásd a CIF tábla „Belső minősítésen alapuló módszer kitettségi osztályai” szakaszban foglaltakat.
Alapelv: Hpt. 76/D. § (1) bekezdés alapján az intézmények kitettségeik egy részére a SA módszert alkalmazhatják (tartós mentesítés vagy fokozatos bevezetés keretében).

 

Központi kormány és központi bank

Hpt. 76/C. § (1) bekezdés a) pont,
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 24. §

 

Hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettség

Hpt. 76/C. § (1) bekezdés b) pont, kitettségi osztály tartalma: Hkr. 25. §

 

Ebből hitelintézetek és befektetési vállalkozások

A hitelintézet fogalma: Hpt. 5. § (1) bekezdés.
A befektetési vállalkozások fogalma: Bszt. 4. § (2) bekezdés 9. pontja.
A kitettségi osztály tartalma: Hkr. 25. § (1) bekezdés a) pont.

 

Vállalkozások

Hpt. 76/C. § (1) bekezdés c) pont,
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 26. §

 

Ebből: különleges hitelezési kitettségek

Kitettségi osztály tartalma:
Hkr. 26. § (2) bekezdés

 

Lakosság

Hpt. 76/C. § (1) bekezdés d) pont
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 27. §

 

Részesedések (IRB kategória)

Hpt. 76/C. § (1) bekezdés e) pont,
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 28. §.
A részesedések kitettségi osztályba tartozó tételeket a CQ táblában kell jelenteni.

 

Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

Hpt. 76/C. § (1) bekezdés g) pont,
kitettségi osztály tartalma: Hkr. 29. §.
A kitettség és a tőkekövetelmény értékét a C1CIA-C4CIA táblák tartalmazzák.

II.2.2.3. CQ és KCQ

CQ ÉS KCQ TÁBLÁK
(CR EQU IRB)

Azonosító

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Belső minősítési rendszer

Lásd CIF tábla

1

Ügyfél-kategóriákhoz tartozó nemteljesítési valószínűség (PD)

Lásd „Ügyfél-kategóriákhoz, poolokhoz tartozó PD (%)” a CIF táblában

2

Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényező (CCF) nélkül

A PD/LGD és az egyszerű súlyozási módszer esetén lásd a Hkr. 53. §-ban leírtakat.
Egyszerű kockázati súlyozás módszerére vonatkozóan lásd a Hkr. 34. § (2) bekezdésben leírtakat.

3-6

Helyettesítésen alapuló CRM technikák hatása a kitettségre

Lásd a CIF táblát és a Hkr. 34. § (3) bekezdés, 35. § (3) bekezdés és 36. § (3) bekezdésben leírtakat.

3

Garanciák

Lásd CIF tábla kitöltési útmutatóját

4

Hitelderivatívák

Lásd CIF tábla kitöltési útmutatóját

5-6

CRM helyettesítő hatások a kitettségre

Lásd CIF tábla kitöltési útmutatóját

5

(-) Kiáramló helyettesített tételek összesen

Lásd CIF tábla kitöltési útmutatóját

6

(+) Beáramló helyettesítő tételek összesen

Lásd CIF tábla kitöltési útmutatóját

7

Kitettség a CRM helyettesítő hatások figyelembevételével, CCF nélkül

Lásd CIF tábla kitöltési útmutatóját

8,10

Mérlegen kívüli tételek

Lásd CS tábla kitöltési útmutatóját

9

Kitettség értéke

A PD/LGD módszer esetén lásd a Hkr. 35. § (3) leírtakat. Az egyszerű súlyozási módszer esetén lásd a Hkr. 53. §, 56. § (1) bekezdés j) pont és a 34. § (2)-(3) bekezdésekben leírtakat.

11

Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%)

Nem töltendő.

12

Kockázattal súlyozott kitettség érték

A PD/LGD módszer esetén lásd a Hkr. 35. §-ban leírtakat.
Az egyszerű súlyozási módszerre vonatkozóan lásd a Hkr. 34. §-ban leírtakat.
Belső modellek módszere esetén lásd a Hkr. 36. §-ban leírtakat.

13

TŐKEKÖVETELMÉNY

Lásd CIF tábla kitöltési útmutatóját

14

Várható veszteség értéke

Az egyszerű súlyozási módszerre vonatkozóan lásd a Hkr. 40. § (1) bekezdésében leírtakat.
A PD/LGD módszer esetén lásd a Hkr. 40. § (2) bekezdésében leírtakat.

15

(-) Értékvesztés és céltartalék

Lásd CIF tábla kitöltési útmutatóját

EGYÉB

1

PD/LGD módszer: Összesen

A PD/LGD módszer esetén lásd a Hkr. 35. §-ban leírtakat.

101
-
199

Ügyfél kategória

Lásd „ Ügyfél kategória vagy pool” a CIF táblában és a Hkr. 50. §-ban a PD/LGD módszernél leírtakat a vállalkozásokkal szembeni kitettségnek megfelelően.

2

Egyszerű súlyozási módszer

Hkr. 34. §

3

Belső modellek módszer

Hkr. 36. §

CQ101
-
CQ199

ÖSSZES KOCKÁZATI KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁNKÉNT

Az ügyfél-kategóriához, vagy poolhoz tartozó PD szerint növekvő sorrendben. Nemteljesítés bekövetkezésekor, azaz ha a Hkr. 68-69. §-a szerint nem teljesítési státuszba került, akkor a PD 100%. Alternatív módszer esetén az ingatlannal fedezett kitettséghez (csak akkor, ha nem rendelkeznek saját módszerrel az LGD becslésére), nem kerül megjelölésre a kötelezett szerinti PD.
II.2.3. Hitelezési kockázat – Elszámolási kockázati tőkekövetelmény – egyedi és konszolidált táblák
II.2.3.1. CTS és KCTS

CTS ÉS KCTS TÁBLÁK
(CR TB SETT)

AZONOSÍTÓ

MEGNEVEZÉS

MAGYAR JOGSZABÁLYOK SZERINTI HIVATKOZÁSOK ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Ki nem egyenlített ügyletek teljesítési ára

Kkr. 30. § és 6. számú melléklet.

2

Ki nem egyenlített ügyletek árkülönbözet kitettsége

Ld. Kkr. 30. § és 6. számú melléklet.

3

Tőkekövetelmény

Kitettség utáni tőkekövetelmény:
Kkr. 30. § és 6. számú melléklet.

SOROK

1

Kereskedési könyvben nyilvántartott ki nem egyenlített ügyletek összesen

A kereskedési könyvi ki nem egyenlített ügyletek és az elszámolási kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény számítását ld.: Kkr. 30. § és 6. számú melléklet.

11

Ki nem egyenlített ügyletek – 4 napon belüli

Ld. Kkr. 30. § és 6. számú melléklet.

12

Ki nem egyenlített ügyletek – 5-15 nap

Ld. Kkr. 30. § és 6. számú melléklet.

13

Ki nem egyenlített ügyletek – 16-30 nap

Ld. Kkr. 30. § és 6. számú melléklet.

14

Ki nem egyenlített ügyletek – 31-45 nap

Ld. Kkr. 30. § és 6. számú melléklet.

15

Ki nem egyenlített ügyletek – 45 napon túli

Ld. Kkr. 30. § és 6. számú melléklet,
II.2.4. Hitelezési kockázat – Értékpapírosítás tőkekövetelménye –egyedi és konszolidált táblák
II.2.4.1. 1SECSA, 2SECSA, K1SECSA, K2SECSA

1SECSA, 2SECSA, K1SECSA, K2SECSA TÁBLÁK
(CR SEC SA)

AZONOSÍTÓ

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Értékpapírosításra kerülő kitettség eredeti értéke

Az értékpapírosítást kezdeményező hitelintézeteknek jelenteniük kell az értékpapírosítási tranzakcióban kezdeményezett értékpapírosított kitettség összegét tekintet nélkül arra, hogy ki tartja a pozíciót. Jelenteni kell mind azon mérlegtételeket (pl. kötvények, alárendelt kölcsönök), és mérlegen kívüli kitettségeket (pl. alárendelt hitelkeret, likviditási hitelkeretek, kamatlábcsere- ügyletek, CDS, stb.) melyek értékpapírosítását kezdeményezte. Egymást átfedő pozíciók (pl. egymást átfedő likviditási hitelkeretek) esetén, ahogy azt az Épkr. 17. § előírja, csak azt a pozíciót vagy pozíciórészt kell jelenteni, amelyikhez nagyobb kockázattal súlyozott kitettség érték tartozik. A mérlegtételek sorban jelentendő összeg megfelel az értékpapírosított kitettség összegének, ahogy az az EU Bizottság CRD Átültetési Csoport (CRDTG) által kibocsátott, Q127-re adott válaszban meghatározott.
Lejárat előtti visszafizetés lehetővé tevő rendelkezés esetén az intézményeknek meg kell adniuk a „befektetőt megillető rész”-t, az Épkr. 25. § és 52. §-okban definiáltak szerint.

2-4

Szintetikus értékpapírosítás: az értékpapírosított kitettségre vonatkozó hitelkockázati fedezet

Épkr. 8. § (3) bekezdés, 9. §, 10. §, 1. számú melléklet
Értékpapírosított kitettségekre vonatkozó hitelkockázati fedezet a lejárati eltérések figyelembevétele nélkül

2

(-) Előre rendelkezésre bocsátott fedezet (CVA)


Hkr. 137. §. (1) bekezdés

3

(-) Előre nem rendelkezésre bocsátott fedezet korrigált értéke (G*)


Hkr. 153. § (3) bekezdés

4

Visszatartott vagy visszavásárolt hitelkockázati fedezet elvi összege

A hitelkockázat fedezésében alkalmazott felügyeleti volatilitási korrekciós tényező hatását nem szabad figyelembe venni a visszatartott, illetve visszavásárolt hitelkockázati fedezet kiszámításakor.

5

Értékpapírosított pozíciók: Eredeti kitettség a hitelegyenértékesítési tényező (CCF) nélkül

Az adatszolgáltató hitelintézet által tartott értékpapírosított pozíciók az Épkr. 14. §, 16. § és 17. §-nak megfelelően, a CCF használata, valamint az értékvesztések és céltartalékok bruttó összege nélkül.
Nettósítás csak ugyanazzal a különleges értékpapírosítási célú gazdasági egységgel (KCGE) kötött összetett származékos ügyletekkel kapcsolatban alkalmazható, elismert nettósítási megállapodás megléte esetén. Lejárat előtti visszafizetést biztosító rendelkezés esetén a hitelintézetnek specifikálnia kell „a befektetőket megillető részt”, ahogy az az Épkr. 25. § (1) pont b) bekezdésében definiált.

Szintetikus értékpapírosítás alkalmazásnál az értékpapírosítást kezdeményező által mérlegételek vagy a befektetőt megillető rész (lejárat előtti visszafizetés) formájában tartott értékpapírosított pozíció az alábbi számítás eredménye: (1) + (2) + (3) + (4).

6

(-) Értékvesztés és céltartalékképzés

Lásd CS táblát

7

Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) érték

Értékpapírosított pozíciók az Épkr. 14. §, 16. § és 17. §-nak megfelelően, a CCF-ek használata nélkül.

8-11

Hitelezésikockázat-mérséklési technikák helyettesítő hatása a kitettségre

Lásd CS táblát

8

Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: korrigált érték (GA)

Lásd CS táblát

9

Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek

Lásd CS táblát

10

Összes kiáramló helyettesített tényező (-)

Lásd CS táblát

11

Összes beáramló helyettesítő tényező

Lásd CS táblát

12

Nettó kitettség a CRM helyettesítő hatások figyelembevételével, CCF nélkül

Lásd CS táblát

13

(-) Kockázatmérséklési CRM technikák hatása a kitettség összegére: előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet, pénzügyi biztosítékok átfogó módszere, korrigált érték (CVAM)

Lásd CS táblát

14

Kitettség teljesen korrigált értéke (E*)

Értékpapírosított pozíció az Épkr. 14. §, 15. §, 16. §, 17. §-nak megfelelően, azaz az Épkr. 14. § (2) bekezdésében leírt CCF alkalmazása nélkül.

15-18

Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF-ek szerinti részletezése

Épkr. 14. § (3) bekezdés, Hkr. 17. §.

19

Kitettség értéke

Értékpapírosított pozíciók, az Épkr. 14. §-17. §

20

(-) Kitettség értékének levonása a szavatoló tőkéből

A Hpt. 5. számú melléklete szerint az itt jelentett érték a szavatoló tőkéből levonható.

21

Kockázati súlyozás alá tartozó kitettség érték

=19+20

22-26

Minősített

Épkr. 2. § (1) bekezdés 14. pont

27

Nem minősített

Épkr. 2. § (1) bekezdés 15. pont

28

Épkr. 20. § és 21. § szerinti módszer

Épkr. 20. §, 21. § és 30. §. Ezen oszlopok tartalmazzák mindazokat a nem minősített kitettségeket, ahol a kockázati súly a kitettségek mögötti portfólióból származik (a pool átlagos kockázati súlya, a pool legmagasabb kockázati súlya, vagy egy koncentrációs ráta alkalmazása).

29

Ebből: Második veszteségviselő kategória az eszközfedezet melletti értékpapír-kibocsátásban (ABCP-ben)

Kitettség érték, amely az Épkr. 21. § (1) bekezdésében meghatározott eljárás alá alá esik.

30

Kockázattal súlyozott kitettség érték

Épkr. 14. §, 53. §, 2-5. számú melléklet az Épkr. 19. § vagy 29. §-ban szereplő előírások figyelembe vétele nélkül, tekintettel a maximális kockázati súlyozású kitettségi összegre és figyelmen kívül hagyva a kiáramló helyettesített tételek miatt más táblába sorolt kitettségnek megfelelő kockázattal súlyozott kitettség értéket.
Szintetikus értékpapírosítás és lejárati eltérések esetén az ebben az oszlopban jelentett értéknek figyelmen kívül kell hagyni bármely lejárati eltérést.

31

A kockázattal súlyozott kitettség érték módosulása a kötelező gondosság hiánya miatt

344/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés

32

A kockázattal súlyozott kitettség érték módosulása a lejárati eltérések miatt

Szintetikus értékpapírosítás alkalmazásánál: RW* - RW (SP) (Épkr. 10. § (4) bekezdés, valamint Épkr. 1. számú melléklet).
Figyelmen kívül kell hagyni az ügyletrész-sorozatra vonatkozó minden olyan lejárati eltérést, amelyekhez 1250%-os kockázati súlyt rendel. Ebben az esetben a jelentendő érték 0.
RW (SP) nem csupán a 30. oszlopban jelentett kockázattal súlyozott kitettséget tartalmazza, hanem a kiáramló helyettesített tételek miatt más táblákba sorolt kitettségnek megfelelő kockázattal súlyozott kitettség értéket is.

33

Teljes tőkekövetelmény az Épkr. 19. §, illetve 29. §-ának figyelembevétele nélkül

A kockázattal súlyozott kitettség értékből származó tőkekövetelmény, az Épkr. 19. § vagy 29. §-ban szereplő előírás figyelembe vétele nélkül, tekintettel a maximális kockázati súlyozású kitettségi összegre.

34

Kiegészítő információ: tőkekövetelmények a sztenderd módszer értékpapírosításból származó kiáramló helyettesített tételek miatt más kockázati kategóriába történő sorolásnak megfelelően

A kockázatmérséklő fedezet nyújtójának visszaosztott kitettségekből eredő tőkekövetelmények (és ezért a megfelelő táblában számolják), amelyeket figyelembe kell venni az Épkr. 19. § illetve 29. §-ában foglaltak kiszámításakor.

35

Teljes tőkekövetelmény az Épkr. 19. §, illetve 29. §-ának figyelembevételével

Az értékpapírosításból adódó teljes tőkekövetelmény, ahogyan azt az Épkr. 19. § vagy 29. § -a meghatározza.
35 = (30+ 31+ 32)*8%

SOROK

1

Értékpapírosítást kezdeményező

Hpt. 2. sz. melléklet III. 58. pont

2

Befektető

Hitelintézet, amely értékpapírosítási pozíciót tart egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben nem kezdeményező és nem is szponzor.

201

ebből: a Hmk. rendelet 5. § alapján mentesített kitettségek

Hmk. rendelet 5. § és 10. § (1) bekezdés

3

Szponzor

Épkr. 2. § (1) bekezdés 18. pont. Ha a szponzor a saját eszközeit is értékpapírosítja, akkor az „értékpapírosítást kezdeményező” sorban meg kell adnia a saját értékpapírosított eszközeire vonatkozó információkat.

11, 21, 31

Mérlegtételek

Lásd CS táblát, valamint Épkr. 14.§ (1) és (2) bekezdést.

12, 22, 32

Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák

Lásd a CS táblát. Ez a kategória tartalmazza mindazokat a mérlegen kívüli kitettségeket, amelyek értékpapírosításra kerülnek. A likviditási hitelkereteknél, hitelügyleteknél, készpénz előleg ügyleteknél és általános piaci zavar esetén az intézményeknek a le nem hívott összeget kell megadniuk. A kamatláb- és deviza-swapoknál az Épkr. 15. § szerinti kitettség értéket kell szerepeltetni, a CS táblázatban részletezetteknek megfelelően.

111, 211

Legmagasabb prioritású kategória

Épkr. 4. számú melléklet

112, 212

Középső kategória

Azok az értékpapírszegmensek tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek nem minősülnek legmagasabb prioritásúnak, vagy első veszteségviselőnek.

113, 213

Első veszteségviselő kategória

Pozíciók azokban az értékpapírszegmensekben (Hpt. 2. számú melléklet III. 63. pont), amelyek az első veszteségviselő kategóriába kerülnek (például visszafizetendő vásárlási kedvezmények, vagy az ilyen értékpapírszegmenseknek adott hitelkockázati fedezet). Mindamellett, ha ez az értékpapírszegmens nem nyújt érdemleges hitelminőség-javulást [amire az Épkr. 21. § (2) bekezdésére utal] az értékpapírosításnál alkalmazott rangsor következő értékpapírszegmenséhez képest, akkor ez utóbbi értékpapírszegmenst is első veszteségviselő kategóriájúnak kell tekinteni. A hitelminőség-javításnak (a különböző értékpapírszegmensek alkalmazásával történő) ezen értékelését addig kell ismételni, amíg a hitelminőség javítását az első veszteségviselő kategória (kategóriák) alkalmazásával értelmesnek tartják.

13

Lejárat előtti visszafizetés

Épkr. 2. § (1) bekezdés 11. pont és 16. §. Csak az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozik az olyan rulírozó értékpapírosítások esetében, amelyek lejárat előtti visszafizetési lehetőséget biztosítanak.

EGYÉB

 

Értékpapírosítás típusa

Az értékpapírosítás típusának megbontása: hagyományos és szintetikus, valamint a két típus összesen, az alábbiakban definiáltak szerint.

 

Hagyományos értékpapírosítás

Épkr. 2. § (1) bekezdés 6. pont

 

Szintetikus értékpapírosítás

Épkr. 2. § (1) bekezdés 17. pont

II.2.4.2. 1SECIRB, 2SECIRB, K1SECIRB, K2SECIRB

1SECIRB, 2SECIRB, K1SECIRB, K2SECIRB TÁBLÁK
(CR SEC IRB)

AZONOSÍTÓ

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Értékpapírosításra kerülő kitettség eredeti értéke

Az értékpapírosítást kezdeményező hitelintézeteknek jelenteniük kell az értékpapírosítási tranzakcióban kezdeményezett értékpapírosított kitettség összegét tekintet nélkül arra, hogy ki tartja a pozíciót. Jelenteni kell mind azon mérlegtételeket (pl. kötvények, alárendelt kölcsönök), és mérlegen kívüli kitettségeket (pl. alárendelt hitelkeret, likviditási hitelkeretek, kamatlábcsere- ügyletek, CDS, stb.) melyek értékpapírosítását kezdeményezte. Egymást átfedő pozíciók (pl. egymást átfedő likviditási hitelkeretek) esetén, ahogy azt az Épkr. 17. § előírja, csak azt a pozíciót vagy pozíciórészt kell jelenteni, amelyikhez nagyobb kockázattal súlyozott kitettség érték tartozik. A mérlegtételek sorban jelentendő összeg megfelel az értékpapírosított kitettség összegének, ahogy a CRDTG által kibocsátott, Q127-re adott válaszban meghatározott. A lejárat előtti visszafizetés lehetőségét lehetővé tevő rendelkezés esetén, az intézményeknek meg kell adniuk a „befektetőket megillető részt”, ahogyan az az Épkr. 52. § (2)-(5) pontokban definiálva van.

2-4

Szintetikus értékpapírosítás: az értékpapírosított kitettségre vonatkozó hitelkockázati fedezet

Épkr. 8. § (3) bekezdés, 9. §, 10. §, 1. számú melléklet Értékpapírosított kitettségekre vonatkozó hitelkockázati fedezet a lejárati eltérések figyelembevétele nélkül

2

Előre rendelkezésre bocsátott fedezet (CVAM) (-)

Hkr. 137. §. (1) bekezdés

3

(-) Előre nem rendelkezésre bocsátott fedezet (GA)

Hkr. 153. § (3) bekezdés

4

Visszatartott vagy visszavásárolt hitelkockázati fedezet elvi összege

A hitelkockázat fedezésében alkalmazott felügyeleti volatilitási korrekciós tényező hatását nem szabad figyelembe venni a visszatartott, illetve visszavásárolt hitelkockázati fedezet kiszámításakor

5

Értékpapírosított poziciók: Eredeti kitettség a hitelegyenértékesítési tényező (CCF) nélkül

Az adatszolgáltató hitelintézet által tartott értékpapírosított pozíciók az Épkr. 14. §, 16. §, 17. §-nak megfelelően, a CCF használata, valamint az értékvesztés és céltartalék bruttó összege nélkül.
Nettósítás csak ugyanazzal a különleges értékpapírosítási célú gazdasági egységgel (KCGE) kötött összetett származékos ügyletekkel kapcsolatban alkalmazható, elismert nettósítási megegyezés megléte esetén. Lejárat előtti visszafizetést biztosító rendelkezés esetén a hitelintézetnek specifikálnia kell a „befektetőket megillető részt”, ahogy az az Épkr. 25. § (1) pont b) bekezdésében definiált.
Szintetikus értékpapírosítás alkalmazásánál az értékpapírosítást kezdeményező által mérlegtételek vagy a befektetőt megillető rész (lejárat előtti visszafizetés) formájában tartott értékpapírosított pozíció az alábbi számítás eredménye: (1) + (2) + (3) + (4).

6-9

Hitelezésikockázat-mérséklési technikák (CRM) helyettesítő hatása a kitettségre

Lásd CS tábla

6

Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: korrigált érték(GA)

Lásd CS tábla

7

Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet

Lásd CS tábla

8

Összes kiáramló helyettesített tétel (-)

Lásd CS tábla

9

Összes beáramló helyettesítő tétel

Lásd CS tábla

10

Kitettség a CRM helyettesítő hatások figyelembevételével, CCF nélkül

Lásd CS tábla

11

(-) Hitelezési kockázatmérséklési (CRM) technikák hatása a kitettség összegére: előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet, pénzügyi biztosítékok átfogó módszere, korrigált érték (CVAM) (-)

Lásd CS tábla

12

Kitettség összes hatással korrigált értéke (E*)

Értékpapírosított pozíció az Épkr. 14. § (1) bekezdés, 14. § (3) bekezdés, 15. §, 16. §, 17. §-nak megfelelően, azaz az Épkr. 14. § (2) bekezdésben leírt számítás alkalmazása nélkül.

13-16

Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF-ek szerinti részletezése

Épkr. 14. § (3) bekezdés.

17

Kitettség értéke

Értékpapírosított pozíciók az Épkr. 14. §-17. § szerint

18

(-) Kitettség értékének levonása a szavatoló tőkéből

A Hpt. 5. számú melléklete szerint az itt jelentett érték a szavatoló tőkéből levonható.

19

Kockázati súlyozás alá tartozó érték

=17+18

21-27

Minősítésen alapuló módszer

Épkr. 43. §, 4. számú melléklet

28

Minősített

Épkr. 2. § (1) bekezdés 14. pont

29

Nem minősített

Épkr. 2. § (1) bekezdés 15. pont

30

Felügyeleti képlet módszere

Épkr. 44. §, 5. számú melléklet

31

Ebből: Átlagos kockázati súly

A CRM pozícióknál a hitelintézetnek a „tényleges” kockázati súlyt kell jeleznie, ha a pozíció teljes mértékben rendelkezik hitelkockázati fedezettel az Épkr. 50. §-ban leírtak szerint.
Ha a pozíció részben rendelkezik hitelkockázati fedezettel, a hitelintézetnek a kitettséggel súlyozott átlagos kockázati súly meghatározásához a „T „ korrekciót tartalmazó felügyeleti képlet módszert kell alkalmazni az Épkr. 51. § (2)-(3) bekezdésekben leírtak szerint.

32

Épkr. 47. §-a szerinti módszer

Épkr. 47. §
Lejárat előtti visszafizetés esetén lásd Épkr. 25. § (3) bekezdés és 30. §

33

Belső értékelési módszer

Épkr. 37-41. §-ok

34

Ebből: Átlagos kockázati súly

A kitettség értékéhez átlagos kockázati súlyt kell hozzárendelni.

35

A kockázattal súlyozott kitettség értékét csökkentő értékvesztés és céltartalék összege (-)

Épkr. 53. §.

36

Kockázattal súlyozott kitettség érték

Épkr. 14.-53. §, 2-5. számú melléklet, Épkr. 41. §-ban szereplő előírások figyelembe vétele nélkül, tekintettel a maximális kockázati súlyozású kitettségi összegre és figyelmen kívül hagyva a kiáramló helyettesített tételek miatt más táblába sorolt kitettségnek megfelelő kockázattal súlyozott kitettség értéket
Szintetikus értékpapírosítás és lejárati eltérések esetén az ebben az oszlopban jelentett értéknek figyelmen kívül kell hagyni bármely lejárati eltérést.

37

A kockázattal súlyozott kitettség érték módosulása a kötelező gondosság hiánya miatt

Hmk. rendelet 10. § (1) bekezdés

38

A kockázattal súlyozott kitettség érték módosulása a lejárati eltérések miatt

Szintetikus értékpapírosítás alkalmazásánál: RW* - RW(SP) [Épkr. 10. § (4) bekezdés, valamint Épkr. 1. számú melléklet].
Kivéve az ügyletrész-sorozatra vonatkozó minden olyan lejárati eltérést, amelyekre 1250%-os kockázati súlyt rendel, amely esetben a jelentendő érték 0.
RW (SP) nem csupán a 30. oszlopban jelentett kockázattal súlyozott kitettséget tartalmazza, hanem a kiáramló helyettesített tételek miatt más táblákba sorolt kitettségnek megfelelő kockázattal súlyozott kitettség értékeket is.

37

Teljes tőkekövetelmény az Épkr. 42. §-ának figyelembevétele nélkül

A kockázattal súlyozott kitettség értékből származó tőkekövetelmény, az Épkr. 42. §-ban szereplő előírások figyelembe vétele nélkül, tekintettel a maximális kockázati súlyozású kitettségi összegre.

38

Kiegészítő információ: tőkekövetelmények az IRB módszer értékpapírosításból származó kiáramló helyettesített tételek miatt más kockázati kategóriába történő sorolásnak megfelelően

A kockázatmérséklő fedezet nyújtójának visszaosztott kitettségekből eredő tőkekövetelmények (és ezért a megfelelő táblában számolják), amelyeket figyelembe kell venni Épkr. 42. §-ában foglaltak kiszámításakor.

39

Teljes tőkekövetelmény az Épkr. 42. §-ának figyelembevételével

Az értékpapírosításból adódó teljes tőkekövetelmény, ahogyan az Épkr. 42. §-a meghatározza.

SOROK

1

Értékpapírosítást kezdeményező (originator)

Hpt. 2. számú melléklet III. 58. pont

2

Befektető

Hitelintézet, amely értékpapírosítási pozíciót tart egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben nem kezdeményező és nem is szponzor.

201

ebből: a Hmk. rendelet 5. § alapján mentesített kitettségek

Hmk. rendelet 5. §, és 10. § (1) bekezdés

3

Szponzor

Épkr. 2. § (1) bekezdés 18. pont. Ha a szponzor a saját eszközeit is értékpapírosítja, akkor az „értékpapírosítást kezdeményező” sorban meg kell adnia a saját értékpapírosított eszközeire vonatkozó információkat.

11, 21, 31

Mérlegtételek

Lásd CS tábla, valamint Épkr. 14.§ (1) és (2) bekezdés.

12, 22, 32

Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák

Mérlegen kívüli értékpapírosítási pozíciók [Épkr. 14. § (3) bekezdés] és származtatott ügyletekből származó értékpapírosítási pozíció (Hkr. 18. §). A likviditási hitelkereteknél, hitelügyleteknél, a készpénz előleg ügyleteknél és általános piaci zavar esetén az intézményeknek a le nem hívott összeget kell megadniuk. A kamatláb- és deviza-swapoknál az Épkr. 15. § szerinti kitettség értéket kell szerepeltetni, a CS táblázatban részletezetteknek megfelelően.

111, 211

Legmagasabb prioritású kategória

Épkr. 4. számú melléklet

112, 212

Középső kategória

Azok az értékpapírosztályok tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek nem minősülnek legmagasabb prioritásúnak, vagy első veszteségviselőnek.

113, 213

Első veszteségviselő kategória

Pozíciók azokban az értékpapírszegmensekben (Hpt. 2. számú melléklet III. 63. pont), amelyek az első veszteségviselő kategóriába (például visszafizetendő vásárlási kedvezmények) kerülnek alárendelt kölcsönök, vagy az ilyen értékpapírszegmenseknek adott hitelkockázati fedezet). Mindamellett, ha ez az értékpapírszegmens nem nyújt érdemleges hitelminőség-javulást (amire az Épkr. 21. § (2) bekezdésére utal) az értékpapírosításnál alkalmazott rangsor következő értékpapírszegmenshez képest, akkor ez utóbbi értékpapírszegmenst is első veszteségviselő kategóriájúnak kell tekinteni. A hitelminőség-javításnak (a különböző értékpapírszegmensek alkalmazásával történő) ezen értékelését addig kell ismételni, amíg a hitelminőség javítását az első veszteségviselő kategória (kategóriák) alkalmazásával értelmesnek tartják.

13

Lejárat előtti visszafizetés

Épkr. 2. § (1) bekezdés 11. pont és 16. §. Csak az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozik az olyan rulírozó értékpapírosítások esetében, amelyek lejárat előtti visszafizetési lehetőséget biztosítanak.

EGYÉB

 

Értékpapírosítás típusa

Az értékpapírosítás típusának megbontása: hagyományos és szintetikus, valamint a két típus összesen, az alábbiakban definiáltak szerint.

 

Hagyományos értékpapírosítás

Épkr. 2. § (1) bekezdés 6. pont

 

Szintetikus értékpapírosítás

Épkr. 2. § (1) bekezdés 17. pont

II.2.4.3. SECD, KSECD

SECD, KSECD TÁBLÁK
(CR SEC DETAILS)

Azonosító

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Belső azonosító kód

A belső azonosító kód: az értékpapírosítás (a továbbiakban: Ép.) azonosítására szolgáló intézmény által használt kód.

2

Értékpapírosítás (a továbbiakban: Ép.) azonosítója

Megnevezés vagy kódszám, mely a piacon az ép. azonosítására szolgál.

3

Ép. típusa: Hagyományos/Szintetikus

„T” jelzés a hagyományos, „Sz” jelzés a szintetikus értékpapírosításnál. Lásd a SECSA és a SECIRB táblát.

4-5

Megtartott nettó gazdasági érdekeltség

Hmk. rendelet az átruházott hitelkockázatot megtestesítő kitettségekről

4

Típusa

Hmk. rendelet 1. § (2) bekezdés
A - 1. § (2) bekezdés a) pont
B - 1. § (2) bekezdés c) pont
C - 1. § (2) bekezdés d) pont
D - 1. § (2) bekezdés b) pont

5

Mértéke a jelentés napján (%)

Hmk. rendelet 1.§ (1) bekezdés

6

Az intézmény szerepe: Szponzor /Ép.-t kezdeményező

„S” jelzés a szponzornál, „O” az értékpapírosítást kezdeményezőnél (originator). Lásd a SECSA és a SECIRB táblát.

7

Ép. kezdeményezésének időpontjában

Értékpapírosítás időpontja: a pool lezárásának dátuma (záró dátum: éééé.hh.nn)

8

Az Ép. időpontjában értékpapírosított kitettség teljes összege.

Több kezdeményező intézmény általi értékpapírosítás esetén csak az adatszolgáltató intézményre vonatkozó összeget kell jelenteni, a 6. oszlopban (Ép. időpontja) rögzített időpontra vonatkoztatva.

9-16

Értékpapírosított kitettség

Több kezdeményező intézmény általi értékpapírosítás esetén csak az adatszolgáltató intézménynek tulajdonított összeget kell jelenteni. Lásd: SECSA és SECIRB táblák.

9

Teljes összeg

Lásd a SECSA és a SECIRB táblát

10

Intézmények részesedése (%)

Több kezdeményező intézmény általi értékpapírosítás esetén a hitelintézetnek a teljes értékpapírosított követelésen belül az általa értékpapírosított követelést kell jelenteni.

11

Típus

A hitelintézetnek a következő kódok közül kell kiválasztani a megfelelőt:

1 - lakóingatlan fedezetű jelzáloglevelek,

2 - nem lakóingatlan fedezetű jelzáloglevelek,

3 - hitelkártya követelések,

4 - lízing,

5 - vállalkozásoknak vagy a vállalkozásokkal egyenértékűen kezelt kis- és középvállalkozásoknak (SME-k) nyújtott hitelek,

6 - fogyasztási hitelek,

7 - kereskedelmi követelések,

8 - értékpapírosítás (visszértékpapírosítás),

9 - egyéb eszközök.

 

 

Abban az esetben, ha a pool többféle eszköztípust tartalmaz, az intézménynek meg kell jelölnie a legfontosabb típust.

12

Alkalmazott módszer (Sztenderd/Belső minősítésen alapuló/Mix)

„SA” jelölést sztenderd módszer esetén

„IRB” jelölést belső minősítésen alapuló módszer esetén kell feltüntetni.

 

 

„M”-mel kell jelölni, ha mindkét módszer alkalmazásra kerül az értékpapírosítási eljárás során.

13

Kitettségek darabszáma

Csak a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézeteknek kell értékpapírosítás esetén a megfelelő betűkódokat feltüntetni:

(a) N<6;

(b) 6<=N<34;

(c) 34<=N<=100;

(d) 100<N<=1000;

(e) N>1000.

14

ELGD % (kitettséggel súlyozott átlagos nemteljesítéskori veszteségráta (%))

Csak a Felügyeleti képlet módszerét alkalmazó hitelintézeteknek kell kitölteni. A kitettséggel súlyozott átlagos nemteljesítéskori veszteségráta (ELGD) az Épkr. 5. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően kell kiszámítani.

15

(-) Értékvesztés és céltartalék

Lásd a SECSA és a SECIRB táblákat.

16

Értékpapírosítás előtti szavatolótőke követelmény (%)

Szavatoló tőke követelmény, mintha az értékpapírosított kitettség nem lenne értékpapírosítva (értékpapírosított kitettség a teljes kitettség összegének százalékában)

17

Értékpapírosítási struktúra első veszteségviselő kategória

Lásd a SECSA és a SECIRB táblákat. Több kezdeményező általi értékpapírosítás esetén csak az adatszolgáltató intézménynek tulajdonított összeget kell jelenteni.

18-28

Értékpapírosítási pozíciók: eredeti kitettség CCF-ek nélkül

Lásd a SECSA és a SECIRB táblákat

18-23

Mérlegtételek

Lásd a SECSA és a SECIRB táblákat

18-19

Legmagasabb prioritású kategória

Lásd a SECSA és a SECIRB táblát

20-21

Középső kategória

Lásd a SECSA és a SECIRB táblát

22-23

Első veszteségviselő kategória

Lásd a SECSA és a SECIRB táblát

18,20,22

Minősített

Lásd a SECSA és a SECIRB táblát

19,21,23

Nem minősített

Lásd a SECSA és a SECIRB táblákat.

24-26

Mérlegen kívüli tételek és derivatívák

Lásd a SECSA és a SECIRB táblákat.

24

Közvetlen hitelhelyettesítők

Lásd a teljes kockázatú tételek (Hkr. 17. §)

25

Elismert likviditási hitelkeretek

Az elismert likviditási hitelkeretek kezelését és alkalmazásának feltételeit az Épkr. 22. §-a rögzíti.

26

Egyéb

Az Egyéb mérlegen kívüli tételeket és származtatott ügyleteket a fentiek nem tartalmazzák.

27-28

Lejárat előtti visszafizetés

Lásd a SECSA és a SECIRB táblákat

27

Ellenőrzött?
(igen / nem)

Igen-t kell jelenteni, ha az Épkr. 25. § (2) bekezdésben leírtaknak megfelel.

28

Alkalmazott CCF

Lásd a SECSA és a SECIRB táblákat.

29

(-) Kitettség értékének levonása a szavatoló tőkéből

Lásd a SECSA és a SECIRB táblákat. A Hpt. 5. számú melléklete szerint az itt jelentett érték a szavatoló tőkéből levonható.

30

Teljes tőkekövetelmény az Épkr. 19. §, illetve 29. §
illetve 42. §-ának figyelembevétele nélkül

Lásd a SECSA és
SECIRB táblákat

31

Teljes tőkekövetelmény az Épkr. 19. §, illetve 29. §
illetve 42. §-nak figyelembevételével

Lásd a SECSA és
SECIRB táblákat
II.2.5. Hitelezési kockázat – IRB módszer mellett sztenderd módszer alá tartozó kitettségek és tőkekövetelmények - tartós mentesség és fokozatos bevezetés – egyedi és konszolidált táblák
II.2.5.1. 1TCIF- K2TCIF Kitettség eredeti értéke és tőkekövetelmény (FIRB módszer - tartós mentesség)

1TCIF, K1TCIF
KITETTSÉG EREDETI ÉRTÉKE ÖSSZESEN
amennyiben az IRB módszer mellett sztenderd módszer is alkalmazásra kerül
(FIRB módszer - tartós mentesség),
ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak

AZONOSÍTÓ

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Kitettség eredeti értéke
IRB módszer szerint összesen

Kitettség eredeti értéke IRB módszer szerint összesen (tartósan mentes sztenderd kitettségek nélkül) 1TCIF0, a≤CIF0,b

2-17

Kitettség eredeti értéke
Sztenderd módszer

Tartósan mentes kitettségek eredeti értékének kitettségi osztályonkénti és összes értéke

2

Központi kormányok és központi bankok

1TCIF0,b≤1CS0,a;

3

Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok

1TCIF0,c≤2CS0,a;

4

Közszektorbeli intézmények

1TCIF0,d≤3CS0,a;

5

Multilaterális fejlesztési bankok

1TCIF0,e≤4CS0,a;

6

Nemzetközi szervezetek

1TCIF0,f≤5CS0,a;

7

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

1TCIF0,g≤6CS0,a;

8

Vállalkozások

1TCIF0,h≤7CS0,a;

9

Ebből: Rövid lejáratú követelések

1TCIF0,i≤71CS0,a;

10

Lakosság

1TCIF0,j≤8CS0,a;

11

Ingatlannal fedezett követelések

1TCIF0,k≤9CS0,a;

12

Késedelmes tételek

1TCIF0,l≤10CS0,a;

13

Fedezett kötvények

1TCIF0,m≤12CS0,a;

14

Kollektív befektetési értékpapírok

1TCIF0,n≤14CS0,a;

15

Egyéb tételek

1TCIF0,o≤15CS0,a;

16

Ebből: Hkr. 16. § (1)-(2) bekezdése szerinti tételek

1TCIF0,p≤151CS0,a;

17

Összesen

Kitettség eredeti értéke tartósan mentes sztenderd kitettségekre összesen

18

Kitettség eredeti értéke mindösszesen

IRB módszer szerinti kitettségek eredeti értéke összesen (beleértve a tartósan mentes sztenderd kitettségeket is)
1TCIF0,r≤CS0,a+CIF0,b

SOROK

1

Központi kormány és központi bank

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 24. §).

2

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 25. §).

3

Vállalkozások

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 26. §).

4

Lakosság

Ebbe a sorba csak a lakossági kitettségek Hkr. 27. § alóli tartós mentessége és fokozatos bevezetése esetén kerülhet adat. Az 1. oszlop mezője tiltott.

5

Részesedések

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 28. §).

6

Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 29. §).

EGYÉB

 

Tartós mentesség és fokozatos bevezetés

Az IRB-t alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja
meghatározott feltételek teljesülése esetén.
[Hpt. 76/D. §, Hpt. 76/B. § (8)-(10) bekezdések]

 

FIRB módszer

Ezt a táblát azoknak a hitelintézeteknek kell kitölteni, akik az FIRB módszer szerint a Hpt. 76/C. § (6) bekezdés c) alapján a Hkr. 45. §-ban rögzített LGD értéket (a Hkr. 45.§ c) pont változott: a 12,5 % ról 11,25 %-ra), illetőleg a Hkr. 51. § (12)-(17) bekezdések szerinti CCF-et alkalmaz.

2TCIF, K2TCIF
TŐKEKÖVETELMÉNY ÖSSZESEN
amennyiben az IRB módszer mellett sztenderd módszer is alkalmazásra kerül
(FIRB módszer - tartós mentesség),
ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak

AZONOSÍTÓ

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Tőkekövetelmény
IRB módszer szerint összesen

IRB módszerrel meghatározott tőkekövetelmény (tartósan mentes sztenderd kitettségek nélkül)
2TCIF0,a≤CIF0,r

2-17

Tőkekövetelmény
Sztenderd módszer

Tartósan mentes kitettségek tőkekövetelményének kitettségi osztályonkénti és összesen értéke.

2

Központi kormányok és központi bankok

2TCIF0,b≤1CS0,n;

3

Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok

2TCIF0,c≤2CS0,n;

4

Közszektorbeli intézmények

2TCIF0,d≤3CS0,n;

5

Multilaterális fejlesztési bankok

2TCIF0,e≤4CS0,n;

6

Nemzetközi szervezetek

2TCIF0,f≤5CS0,n;

7

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

2TCIF0,g≤6CS0,n;

8

Vállalkozások

2TCIF0,h≤7CS0,n;

9

Ebből: Rövid lejáratú követelések

2TCIF0,i≤71CS0,n;

10

Lakosság

2TCIF0,j≤8CS0,n;

11

Ingatlannal fedezett követelések

2TCIF0,k≤9CS0,n;

12

Késedelmes tételek

2TCIF0,l≤10CS0,n;

13

Fedezett kötvények

2TCIF0,m≤12CS0,n;

14

Kollektív befektetési értékpapírok

2TCIF0,n≤14CS0,n;

15

Egyéb tételek

2TCIF0,o≤15CS0,n;

16

Ebből: Hkr. 16. § (1)-(2) bekezdése szerinti tételek

2TCIF0,p≤151CS0,n;

17

Összesen

Tőkekövetelmény tartósan mentes sztenderd kitettségekre összesen

18

Tőkekövetelmény mindösszesen

IRB módszer szerinti összes tőkekövetelmény (beleértve a tartósan mentes sztenderd kitettségeket is)
2TCIF0,r≤CS0,n+CIF0,r

SOROK

1

Központi kormány és központi bank

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 24. §).

2

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 25. §).

3

Vállalkozások

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 26. §).

4

Lakosság

Ebbe a sorba csak a lakossági kitettségek Hkr. 27. § alóli tartós mentessége és fokozatos bevezetése esetén kerülhet adat. Az 1. oszlop mezője tiltott.

5

Részesedések

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 28. §).

6

Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 29. §).

EGYÉB

 

Tartós mentesség és fokozatos bevezetés

Az IRB-t alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja
meghatározott feltételek teljesülése esetén.
[Hpt. 76/D. §, Hpt. 76/B. § (8)-(10) bekezdések]

 

FIRB módszer

Ezt a táblát azoknak a hitelintézeteknek kell kitölteni, akik az FIRB módszer szerint a Hpt. 76/C. § (6) bekezdés c) alapján a Hkr. 45. §-ban rögzített LGD értéket, illetőleg a Hkr. 51. § (12)-(17) bekezdések szerinti CCF-et alkalmaz.

II.2.5.2. 3TCIF- K4TCIF Kitettség eredeti értéke és tőkekövetelmény (FIRB módszer - fokozatos bevezetés)

3TCIF, K3TCIF
KITETTSÉG EREDETI ÉRTÉKE ÖSSZESEN
amennyiben az IRB módszer mellett sztenderd módszer is alkalmazásra kerül
(FIRB módszer – fokozatos bevezetés),
ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak

AZONOSÍTÓ

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Kitettség eredeti értéke
IRB módszer szerint összesen

Kitettség eredeti értéke IRB módszer szerint összesen (fokozatos bevezetés alá eső sztenderd kitettségek nélkül) 3TCIF0,a≤CIF0,b

2-17

Kitettség eredeti értéke
Sztenderd módszer

Fokozatos bevezetés alá eső kitettségek eredeti értékének kitettségi osztályonkénti és összesen értéke

2

Központi kormányok és központi bankok

3TCIF0,b≤1CS0,a;

3

Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok

3TCIF0,c≤2CS0,a;

4

Közszektorbeli intézmények

3TCIF0,d≤3CS0,a;

5

Multilaterális fejlesztési bankok

3TCIF0,e≤4CS0,a;

6

Nemzetközi szervezetek

3TCIF0,f≤5CS0,a;

7

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

3TCIF0,g≤6CS0,a;

8

Vállalkozások

3TCIF0,h≤7CS0,a;

9

Ebből: Rövid lejáratú követelések

3TCIF0,i≤71CS0,a;

10

Lakosság

3TCIF0,j≤8CS0,a;

11

Ingatlannal fedezett követelések

3TCIF0,k≤9CS0,a;

12

Késedelmes tételek

3TCIF0,l≤10CS0,a;

13

Fedezett kötvények

3TCIF0,m≤12CS0,a;

14

Kollektív befektetési értékpapírok

3TCIF0,n≤14CS0,a;

15

Egyéb tételek

3TCIF0,o≤15CS0,a;

16

Ebből: Hkr. 16. § (1)-(2) bekezdése szerinti tételek

3TCIF0,p≤151CS0,a;

17

Összesen

Kitettség eredeti értéke a fokozatos bevezetés alá eső sztenderd kitettségekre összesen

18

Kitettség eredeti értéke mindösszesen

IRB módszer szerinti kitettségek eredeti értéke összesen (beleértve a fokozatos bevezetés alá eső sztenderd kitettségeket is)
3TCIF0,r≤CS0,a+CIF0,b

SOROK

1

Központi kormány és központi bank

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 24. §).

2

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 25. §).

3

Vállalkozások

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 26. §).

4

Lakosság

Ebbe a sorba csak a lakossági kitettségek Hkr. 27. § alóli tartós mentessége és fokozatos bevezetése esetén kerülhet adat. Az 1. oszlop mezője tiltott.

5

Részesedések

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 28. §).

6

Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 29. §).

EGYÉB

 

Tartós mentesség és fokozatos bevezetés

Az IRB-t alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja
meghatározott feltételek teljesülése esetén.
[Hpt. 76/D. §, Hpt. 76/B. § (8)-(10) bekezdések]

 

FIRB módszer

Ezt a táblát azoknak a hitelintézeteknek kell kitölteni, akik az FIRB módszer szerint a Hpt. 76/C. § (6) bekezdés c) alapján a Hkr. 45. §-ban rögzített LGD értéket, illetőleg a Hkr. 51. § (12)-(17) bekezdések szerinti CCF-et alkalmaz.

4TCIF, K4TCIF
TŐKEKÖVETELMÉNY ÖSSZESEN
amennyiben az IRB módszer mellett sztenderd módszer is alkalmazásra kerül
(FIRB módszer – fokozatos bevezetés),
ha nem saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak

AZONOSÍTÓ

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Tőkekövetelmény
IRB módszer szerint összesen

IRB módszerrel meghatározott tőkekövetelmény (fokozatos bevezetés alá eső sztenderd kitettségek nélkül)
4TCIF0,a≤CIF0,r

2-17

Tőkekövetelmény
Sztenderd módszer

Fokozatos bevezetés alá eső kitettségek tőkekövetelményének kitettségi osztályonkénti és összesen értéke.

2

Központi kormányok és központi bankok

4TCIF0,b≤1CS0,n;

3

Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok

4TCIF0,c≤2CS0,n;

4

Közszektorbeli intézmények

4TCIF0,d≤3CS0,n;

5

Multilaterális fejlesztési bankok

4TCIF0,e≤4CS0,n;

6

Nemzetközi szervezetek

4TCIF0,f≤5CS0,n;

7

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

4TCIF0,g≤6CS0,n;

8

Vállalkozások

4TCIF0,h≤7CS0,n;

9

Ebből: Rövid lejáratú követelések

4TCIF0,i≤71CS0,n;

10

Lakosság

4TCIF0,j≤8CS0,n;

11

Ingatlannal fedezett követelések

4TCIF0,k≤9CS0,n;

12

Késedelmes tételek

4TCIF0,l≤10CS0,n;

13

Fedezett kötvények

4TCIF0,m≤12CS0,n;

14

Kollektív befektetési értékpapírok

4TCIF0,n≤14CS0,n;

15

Egyéb tételek

4TCIF0,o≤15CS0,n;

16

Ebből: Hkr. 16. § (1)-(2) bekezdése szerinti tételek

4TCIF0,p≤151CS0,n;

17

Összesen

Tőkekövetelmény fokozatos bevezetés alá eső sztenderd kitettségekre összesen

18

Tőkekövetelmény mindösszesen

IRB módszer szerinti összes tőkekövetelmény (beleértve a fokozatos bevezetés alá eső sztenderd kitettségeket is)
4TCIF0,r≤CS0,n+CIF0,r

SOROK

1

Központi kormány és központi bank

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 24. §).

2

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 25. §).

3

Vállalkozások

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 26. §).

4

Lakosság

Ebbe a sorba csak a lakossági kitettségek Hkr. 27. § alóli tartós mentessége és fokozatos bevezetése esetén kerülhet adat. Az 1. oszlop mezője tiltott.

5

Részesedések

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 28. §).

6

Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 29. §).

EGYÉB

 

Tartós mentesség és fokozatos bevezetés

Az IRB-t alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja
meghatározott feltételek teljesülése esetén.
[Hpt. 76/D. §, Hpt. 76/B. § (8)-(10) bekezdések]

 

FIRB módszer

Ezt a táblát azoknak a hitelintézeteknek kell kitölteni, akik az FIRB módszer szerint a Hpt. 76/C. § (6) bekezdés c) alapján a Hkr. 45. §-ban rögzített LGD értéket, illetőleg a Hkr. 51. § (12)-(17) bekezdések szerinti CCF-et alkalmaz.

II.2.5.3. 1TCIA- K2TCIA Kitettség eredeti értéke és tőkekövetelmény (AIRB módszer - tartós mentesség)

1TCIA, K1TCIA
KITETTSÉG EREDETI ÉRTÉKE ÖSSZESEN
amennyiben az IRB módszer mellett sztenderd módszer is alkalmazásra kerül
(AIRB módszer - tartós mentesség),
ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak

AZONOSÍTÓ

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Kitettség eredeti értéke
IRB módszer szerint összesen

Kitettség eredeti értéke IRB módszer szerint összesen (tartósan mentes sztenderd kitettségek nélkül) 1TCIA0,a≤CIA0,b

2-17

Kitettség eredeti értéke
Sztenderd módszer

Tartósan mentes kitettségek eredeti értékének kitettségi osztályonkénti és összesen értéke

2

Központi kormányok és központi bankok

1TCIA0,b≤1CS0,a;

3

Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok

1TCIA0,c≤2CS0,a;

4

Közszektorbeli intézmények

1TCIA0,d≤3CS0,a;

5

Multilaterális fejlesztési bankok

1TCIA0,e≤4CS0,a;

6

Nemzetközi szervezetek

1TCIA0,f≤5CS0,a;

7

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

1TCIA0,g≤6CS0,a;

8

Vállalkozások

1TCIA0,h≤7CS0,a;

9

Ebből: Rövid lejáratú követelések

1TCIA0,i≤71CS0,a;

10

Lakosság

1TCIA0,j≤8CS0,a;

11

Ingatlannal fedezett követelések

1TCIA0,k≤9CS0,a;

12

Késedelmes tételek

1TCIA0,l≤10CS0,a;

13

Fedezett kötvények

1TCIA0,m≤12CS0,a;

14

Kollektív befektetési értékpapírok

1TCIA0,n≤14CS0,a;

15

Egyéb tételek

1TCIA0,o≤15CS0,a;

16

Ebből: Hkr. 16. § (1)-(2) bekezdése szerinti tételek

1TCIA0,p≤151CS0,a;

17

Összesen

Kitettség eredeti értéke tartósan mentes sztenderd kitettségekre összesen

18

Kitettség eredeti értéke mindösszesen

IRB módszer szerinti kitettségek eredeti értéke összesen (beleértve a tartósan mentes sztenderd kitettségeket is)
1TCIA0,r≤CS0,a+CIA0,b

SOROK

1

Központi kormány és központi bank

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 24. §).

2

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 25. §).

3

Vállalkozások

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 26. §).

4

Lakosság

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 27. §).

5

Részesedések

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 28. §).

6

Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 29. §).

EGYEBEK

 

Tartós mentesség és fokozatos bevezetés

Az IRB-t alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja meghatározott feltételek teljesülése esetén [Hpt. 76/D. §, Hpt. 76/B. § (8)-(10) bekezdések].

 

AIRB módszer

Ezt a táblát azoknak a hitelintézeteknek kell kitölteni, akik az AIRB módszer szerint a Hpt. 76/C. § (6) bekezdés a), b), d) pontok alapján az LGD becslésére saját módszert alkalmaznak.

2TCIA, K2TCIA
TŐKEKÖVETELMÉNY ÖSSZESEN
amennyiben az IRB módszer mellett sztenderd módszer is alkalmazásra kerül
(AIRB módszer - tartós mentesség),
ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak

AZONOSÍTÓ

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Tőkekövetelmény
IRB módszer szerint összesen

IRB módszerrel meghatározott tőkekövetelmény (tartósan mentes sztenderd kitettségek nélkül)
2TCIA0,a≤CIA0,r

2-17

Tőkekövetelmény
Sztenderd módszer

Tartósan mentes kitettségek tőkekövetelményének kitettségi osztályonkénti és összesen értéke

2

Központi kormányok és központi bankok

2TCIA0,b≤1CS0,n;

3

Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok

2TCIA0,c≤2CS0,n;

4

Közszektorbeli intézmények

2TCIA0,d≤3CS0,n;

5

Multilaterális fejlesztési bankok

2TCIA0,e≤4CS0,n;

6

Nemzetközi szervezetek

2TCIA0,f≤5CS0,n;

7

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

2TCIA0,g≤6CS0,n;

8

Vállalkozások

2TCIA0,h≤7CS0,n;

9

Ebből: Rövid lejáratú követelések

2TCIA0,i≤71CS0,n;

10

Lakosság

2TCIA0,j≤8CS0,n;

11

Ingatlannal fedezett követelések

2TCIA0,k≤9CS0,n;

12

Késedelmes tételek

2TCIA0,l≤10CS0,n;

13

Fedezett kötvények

2TCIA0,m≤12CS0,n;

14

Kollektív befektetési értékpapírok

2TCIA0,n≤14CS0,n;

15

Egyéb tételek

2TCIA0,o≤15CS0,n;

16

Ebből: Hkr. 16. § (1)-(2) bekezdése szerinti tételek

2TCIA0,p≤151CS0,n;

17

Összesen

Tőkekövetelmény tartósan mentes sztenderd kitettségekre összesen

18

Tőkekövetelmény mindösszesen

IRB módszer szerinti tőkekövetelmény összesen (beleértve a tartósan mentes sztenderd kitettségeket is)
2TCIA0,r≤CS0,n+CIA0,r

SOROK

1

Központi kormány és központi bank

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 24. §).

2

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 25. §).

3

Vállalkozások

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 26. §).

4

Lakosság

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 27. §).

5

Részesedések

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 28. §).

6

Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 29. §).

EGYEBEK

 

Tartós mentesség és fokozatos bevezetés

Az IRB-t alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja meghatározott feltételek teljesülése esetén [Hpt. 76/D. §, Hpt. 76/B. § (8)-(10) bekezdések].

 

AIRB módszer

Ezt a táblát azoknak a hitelintézeteknek kell kitölteni, akik az AIRB módszer szerint a Hpt. 76/C. § (6) bekezdés a), b), d) pontok alapján az LGD becslésére saját módszert alkalmaznak.
II.2.5.4. 3TCIA- K4TCIA Kitettség eredeti értéke és tőkekövetelmény (AIRB módszer - fokozatos bevezetés)

3TCIA, K3TCIA
KITETTSÉG EREDETI ÉRTÉKE ÖSSZESEN
amennyiben az IRB módszer mellett sztenderd módszer is alkalmazásra kerül
(AIRB módszer – fokozatos bevezetés),
ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak

AZONOSÍTÓ

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Kitettség eredeti értéke
IRB módszer szerint összesen

Kitettség eredeti értéke IRB módszer szerint összesen (fokozatos bevezetés alá eső sztenderd kitettségek nélkül) 1TCIA0,a≤CIA0,b

2-17

Kitettség eredeti értéke
Sztenderd módszer

Fokozatos bevezetés alá eső kitettségek eredeti értékének kitettségi osztályonkénti és összesen értéke

2

Központi kormányok és központi bankok

1TCIA0,b≤1CS0,a;

3

Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok

1TCIA0,c≤2CS0,a;

4

Közszektorbeli intézmények

1TCIA0,d≤3CS0,a;

5

Multilaterális fejlesztési bankok

1TCIA0,e≤4CS0,a;

6

Nemzetközi szervezetek

1TCIA0,f≤5CS0,a;

7

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

1TCIA0,g≤6CS0,a;

8

Vállalkozások

1TCIA0,h≤7CS0,a;

9

Ebből: Rövid lejáratú követelések

1TCIA0,i≤71CS0,a;

10

Lakosság

1TCIA0,j≤8CS0,a;

11

Ingatlannal fedezett követelések

1TCIA0,k≤9CS0,a;

12

Késedelmes tételek

1TCIA0,l≤10CS0,a;

13

Fedezett kötvények

1TCIA0,m≤12CS0,a;

14

Kollektív befektetési értékpapírok

1TCIA0,n≤14CS0,a;

15

Egyéb tételek

1TCIA0,o≤15CS0,a;

16

Ebből: Hkr. 16. § (1)-(2) bekezdése szerinti tételek

1TCIA0,p≤151CS0,a;

17

Összesen

Kitettség eredeti értéke a fokozatos bevezetés alá eső sztenderd kitettségekre összesen

18

Kitettség eredeti értéke mindösszesen

IRB módszer szerinti kitettségek eredeti értéke összesen (beleértve a fokozatos bevezetés alá eső sztenderd kitettségeket is)
3TCIA0,r≤CS0,a+CIA0,b

SOROK

1

Központi kormány és központi bank

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 24. §).

2

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 25. §).

3

Vállalkozások

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 26. §).

4

Lakosság

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 27. §).

5

Részesedések

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 28. §).

6

Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 29. §).

EGYEBEK

 

Tartós mentesség és fokozatos bevezetés

Az IRB-t alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja meghatározott feltételek teljesülése esetén (Hpt. 76/D. §, Hpt. 76/B. § (8)-(10) bekezdések).

 

AIRB módszer

Ezt a táblát azoknak a hitelintézeteknek kell kitölteni, akik az AIRB módszer szerint a Hpt. 76/C. § (6) bekezdés a), b), d) pontok alapján az LGD becslésére saját módszert alkalmaznak.

4TCIA, K4TCIA
TŐKEKÖVETELMÉNY ÖSSZESEN
amennyiben az IRB módszer mellett sztenderd módszer is alkalmazásra kerül
(AIRB módszer – fokozatos bevezetés),
ha saját LGD becslést és CCF-et alkalmaznak

AZONOSÍTÓ

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Tőkekövetelmény
IRB módszer szerint összesen

IRB módszerrel meghatározott tőkekövetelmény (fokozatos bevezetés alá eső sztenderd kitettségek nélkül)
4TCIA0,r≤CIA0,r

2-17

Tőkekövetelmény
Sztenderd módszer

Fokozatos bevezetés alá eső kitettségek tőkekövetelményének kitettségi osztályonkénti és összesen értéke

2

Központi kormányok és központi bankok

4TCIA0,b≤1CS0,n;

3

Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok

4TCIA0,c≤2CS0,n;

4

Közszektorbeli intézmények

4TCIA0,d≤3CS0,n;

5

Multilaterális fejlesztési bankok

4TCIA0,e≤4CS0,n;

6

Nemzetközi szervezetek

4TCIA0,f≤5CS0,n;

7

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

4TCIA0,g≤6CS0,n;

8

Vállalkozások

4TCIA0,h≤7CS0,n;

9

Ebből: Rövid lejáratú követelések

4TCIA0,i≤71CS0,n;

10

Lakosság

4TCIA0,j≤8CS0,n;

11

Ingatlannal fedezett követelések

4TCIA0,k≤9CS0,n;

12

Késedelmes tételek

4TCIA0,l≤10CS0,n;

13

Fedezett kötvények

4TCIA0,m≤12CS0,n;

14

Kollektív befektetési értékpapírok

4TCIA0,n≤14CS0,n;

15

Egyéb tételek

4TCIA0,o≤15CS0,n;

16

Ebből: Hkr. 16. § (1)-(2) bekezdése szerinti tételek

4TCIA0,p≤151CS0,n;

17

Összesen

Tőkekövetelmény fokozatos bevezetés alá eső sztenderd kitettségekre összesen

18

Tőkekövetelmény mindösszesen

IRB módszer szerinti összes tőkekövetelmény (beleértve a fokozatos bevezetés alá eső sztenderd kitettségeket is)
4TCIA0,r≤CS0,n+CIA0,r

SOROK

1

Központi kormány és központi bank

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 24. §).

2

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 25. §).

3

Vállalkozások

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 26. §).

4

Lakosság

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 27. §).

5

Részesedések

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 28. §).

6

Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

Mindazon tételek, amelyek az IRB módszer szerint ebbe a kitettségi osztályba sorolandók (Hkr. 29. §).

EGYEBEK

 

Tartós mentesség és fokozatos bevezetés

Az IRB-t alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja meghatározott feltételek teljesülése esetén (Hpt. 76/D. §, Hpt. 76/B. § (8)-(10) bekezdések).

 

AIRB módszer

Ezt a táblát azoknak a hitelintézeteknek kell kitölteni, akik az AIRB módszer szerint a Hpt. 76/C. § (6) bekezdés a), b), d) pontok alapján az LGD becslésére saját módszert alkalmaznak.
II.2.6. Nagykockázati tőkekövetelmény – egyedi és konszolidált táblák

II.2.6.1. C1LE- KC1LE Banki és kereskedési könyvi nagykockázat-vállalás

A táblacsoport a hitelintézet tevékenységében az ügyfelekhez, ügyfélcsoportokhoz kapcsolódó, a szavatoló tőke 10 %-át elérő vagy azt meghaladó banki és kereskedési könyvi nagykockázat-vállalások méréséhez és egyben a Hpt. 79. § (2) vagy (3) bekezdésekben meghatározott nagykockázati limit betartásának ellenőrzéséhez, a limittúllépés tőkekövetelményének meghatározásához szolgáltat adatokat. A nagykockázatra vonatkozó korlátozásokat a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) esetében a 2001. évi XX. törvény, a Magyar Export-Import Bank Rt. (Eximbank) esetében az Eximtv. előírásaiban foglalt eltérésekkel kell értelmezni.

A C1LE és KC1LE tábla hatályát minden olyan, ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni nagykockázat-vállalásra ki kell terjeszteni, ahol az eredeti kitettségérték eléri vagy meghaladja a szavatoló tőke 10 %-át (a Hpt. 79. § (4) bekezdés c) pontban felsorolt kitettségek mentesítése mellett). E hatály alól nem jelentenek kivételt a Hpt. 80. § (1) bekezdésben felsorolt tételek, köztük a csoporton belüli kitettségek, az állami és jegybanki kockázatvállalások. Azokkal, mint kockázati limit meghatározásánál levonható tételekkel a kockázatmérséklés (CRM) figyelembe vétele utáni nettó kitettség értékek a 18. oszlopban csökkenthető.

C1LE – KC1LE

Banki és kereskedési könyvi nagykockázat-vállalás

OSZLOPOK

MEGNEVEZÉS

MAGYAR JOGSZABÁLYOK SZERINTI HIVATKOZÁSOK ÉS MEGJEGYZÉSEK

1

Törzsszám

Az ügyfél vagy ügyfélcsoport azonosítója: a kitöltési útmutató I. 4. pontja szerint meghatározott azonosító. Ügyfélcsoport esetében az anyavállalat vagy a főadós (legnagyobb adósságot megtestesítő ügyfél) azonosítóját kell feltüntetni.

2

Intézménytípus

Az egyedi ügyfeleket intézménytípusokba kell besorolni aszerint, hogy az ügyfél a Hpt. 5. §-a szerinti hitelintézetnek minősül-e vagy sem, illetve a Hpt. 90. §-a szerint az ügyfél az adatszolgáltató hitelintézettel összevont felügyelet alá tartozik-e (csoporton belüli) vagy sem. Az intézmény típusát 1-4 számozású kóddal kell jelölni az alábbiak szerint:
1: nem hitelintézet
2: hitelintézet
3: a jelentő hitelintézet csoportjához tartozó hitelintézet
4: a jelentő hitelintézet csoportjához tartozó nem hitelintézet

Ügyfélcsoportok esetében az oszlop üresen marad.

3

Ügyfél / ügyfélcsoport neve

Az oszlopban az ügyfél vagy az ügyfélcsoport nevét kell jelenteni. Egy ügyfélcsoport egy ügyfélnek minősül.
Az ügyfélcsoport tartalmára vonatkozóan a Hpt. 2. számú melléklet 20. pontjában és a 79. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.

4

Kitettség eredeti értéke:
Összesen
4=5+6+7+8

4= 5+6+7+8
Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni, a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszerével számított, a Hpt. 79. § (1), (4) és (5) bekezdések szerint nagykockázat vállalásának minősülő banki és kereskedési könyvi kockázati kitettségek értékvesztés és céltartalék figyelembevétele nélküli bruttó értékeinek összegét tartalmazza.

A kitettségek között nem kell számításba venni a Hpt. 79. § (4) bekezdés c) pontban felsorolt kitettségeket. A (4) bekezdés ca) pontja szerinti, a prudenciális előírások túllépése miatt a szavatoló tőkéből levont tételek a Hpt. 79. és 83. § szerinti limittúlépések összegén túl a Hpt. 5. számú melléklet 25. pontjában nevesített tételeket is tartalmazzák (döntően a PIBB befektetéseket).
A pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét alkalmazó hitelintézet esetében a kitettség érték meghatározásánál figyelembe kell venni a Hpt. 81. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat. A pénzügyi biztosíték közvetlenül a kitettség értékét csökkent(het)i.
A Hpt. 80. § (1) bekezdésben felsorolt mentesítésekkel a nagykockázatvállalás értéke csak a 18. oszlopban csökkenthető, ezért a 4-11. oszlopok ezen tételek értékét is tartalmazzák.

5

Ebből: Eszközök

Az oszlopban a banki könyvi tételeknek a hitelezési kockázat sztenderd módszere fejezetben meghatározott kitettségek közül a 79. § (1) bekezdése szerint nagykockázat vállalásának minősülő, a 6-8. oszlopban szereplő kitettségi kategóriákba nem tartozó kockázati kitettségek értékvesztés és céltartalék figyelembevétele nélküli bruttó értékeinek összegét kell megjeleníteni. [79. § (4) bekezdés a) pont].

6

Ebből: Származtatott ügyletek

A Hkr. 18. § szerinti származtatott ügyletek céltartalék képzés előtti, a Pkkr.-ben meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított értéke. [79. § (4) bekezdés b) pont]

7

Ebből: Mérlegen kívüli tételek

A Hkr. 17. § szerinti mérlegen kívüli tételek céltartalék képzés előtti nyilvántartási értéke. Az érték meghatározásánál az ügyletkockázati súly (hitelegyenértékesítési tényező - CCF) hatását nem kell figyelembe venni. [79. § (4) bekezdés a) pont]

8

Ebből: Közvetett kitettségek

A közvetett kitettségek a Hpt. 81. § (6) bekezdése alapján merülnek fel, ha a hitelintézet kockázatmérséklő tételként veszi figyelembe harmadik fél garanciáját, illetve készfizető kezességeit, továbbá a hitelintézetnél elhelyezett pénzügyi biztosítékok figyelembe vételéhez az egyszerű módszert alkalmazza. Ebben az esetben a garantőrrel, készfizető kezességvállalóval, illetve az egyszerű módszer („helyettesítési elv”) alkalmazása esetén a kibocsátóval szemben keletkező közvetett kitettségeket a 8-as számú, azaz h oszlopban kell szerepeltetni. Ha a hitelintézet a garanciát, készfizető kezességet vagy az egyszerű módszer esetén az értékpapír óvadékot kockázatmérséklő tételként nem kívánja figyelembe venni, akkor a kockázatmérséklő tételt a közvetett kitettségek között sem kell feltüntetni.
A pénzügyi biztosítékok átfogó módszere az értékpapírok kibocsátó kockázatával nem számol, mert az értékpapíroknak a volatilitási korrekcióval módosított piaci értékét „kvázi készpénz”-ként (készpénz-egyenértékes) kezeli. Így az átfogó módszer esetében a pénzügyi biztosítékok közvetlenül a kitettség értékét csökkentik, és számbavételük a kibocsátóval szembeni közvetett kitettségként nem jelenik meg.

9

(-) Értékvesztés és céltartalék képzés

Az 5+6+7+8 pontokban közölt eredeti kitettség értékekre képzett értékvesztés és céltartalék összege negatív előjellel.

10

Nettó kitettség érték a kockázatmérséklés (CRM) figyelembevétele előtt
10=4+9

10= 4+9
Tartalma a Hpt. 79. § rendelkezései szerint számított érték.

11

Ebből: Banki könyvi tételek

A 10. oszlopban szereplő, a CRM helyettesítő hatások figyelembevétele előtti összes kitettség értékből a banki könyvi nettó kitettség érték összege.

12

CRM hatások előtti nettó kitettség érték a szavatoló tőke %-ában

A 10. oszlopban szereplő összeg és a CAA Szavatoló tőke számítása tábla 130610 sorában szereplő korlátozások alapjául szolgáló összes alapvető és járulékos tőke összeg hányadosa.

13

CRM hatások előtti banki könyvi nettó kitettség érték a szavatoló tőke %-ában

A 11. oszlopban szereplő összeg és a CAA Szavatoló tőke számítása tábla 130610 sorában szereplő korlátozások alapjául szolgáló összes alapvető és járulékos tőke összeg hányadosa.

14

(-) Előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek

Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet definícióját a Hpt. 2. számú melléklet III/A 1. pontja tartalmazza.
A nagykockázat vállalás tekintetében a hitelkockázati fedezetként érvényesíthető CRM technikák a helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési technikák, amelyekre a Hpt. 80. § (5)-(7) és 81. § (6)-(7) bekezdések rendelkezései az irányadók. A fedezetek elismerhetőségére, értékük és kockázatmérséklő hatásuk kiszámítására a CS, CIF és CIA hitelezési kockázati táblák kitöltési útmutatói az irányadók.

15

(-) Előre rendelkezésre bocsátott fedezetek

Az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet definícióját a Hpt. 2. számú melléklet III/A 2. pontja tartalmazza.
Ez az oszlop a rendelkezések alapján a pénzügyi biztosítékokat tartalmazza, amelyeknek a figyelembe vétele egyrészt a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerrel történhet, amelyre a Hpt. 81. § (1)-(5) bekezdések rendelkezései az irányadók, másrészt az egyszerű módszerrel történhet, amelyre a Hpt. 81. § (6)-(8) bekezdések vonatkoznak. A fedezetek elismerhetőségére, értékük és kockázatmérséklő hatásuk kiszámítására a CS, CIF és CIA hitelezési kockázati táblák kitöltési útmutatói az irányadók.

16

(-) Ingatlanfedezet

Érvényesíthető ingatlanfedezetek a Hpt. 80. § (7) bekezdésének megfelelően.

17

Nettó kitettség érték a kockázatmérséklés (CRM) figyelembe vétele után
17= 10+14+15+16

17= 10+14+15+16

18

(-) A kockázati limit meghatározásánál levonható tételek

Mentesülnek a nagykockázati limit alól a Hpt. 80. § (1) bekezdésében felsorolt kitettségek. Az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítéséhez figyelembe kell venni a (2) és (6) bekezdéseinek rendelkezéseit is. Átmeneti rendelkezésként (234/B. § d) pontja) 2011. december 31-ig nem kell alkalmazni a nagykockázati limitkorlátozást a 2010. december 31-én fennálló és az akkor hatályos Hpt. 80. § (1) bekezdés k) pontja szerinti legfeljebb egyéves lejáratú kitettségekre.

19

Hitelezésikockázat-mérséklési technikák alkalmazása utáni, a levonható tételekkel csökkentett nettó kitettség érték
19=17+18

19=17+18
A Hpt. 79. § (2) vagy (3) bekezdés szerint a nagykockázat-vállalási korlátozás alá eső, az egyedi ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni nagykockázati kitettség értéke.

20

Ebből: Banki könyvi tételek

A 19. oszlopban szereplő Levonható tételekkel csökkentett nettó kitettség érték összegből a banki könyvi nettó kitettség érték összege.

21

Levonható tételekkel csökkentett nettó kitettség érték a szavatoló tőke %-ában

A 19. oszlopban szereplő összeg és a Hpt. 5. számú melléklet 27. pontjában meghatározott szavatoló tőke hányadosa. (A szavatoló tőke nagyságához kötött nagykockázat-vállalás korlátozásának alapja a CAA Szavatoló tőke számítása tábla 130610 sorában szereplő korlátozások alapjául szolgáló szavatoló tőke.)

22

Levonható tételekkel csökkentett banki könyvi nettó kitettség érték a szavatoló tőke %-ában

A 20. oszlopban szereplő összeg és a CAA Szavatoló tőke számítása tábla 130610 sorában szereplő korlátozások alapjául szolgáló összes alapvető és járulékos tőke összeg hányadosa.

23

(-) Levonások a szavatoló tőkéből

Tájékoztató adat: A szavatoló tőkével teljes mértékben fedezett kitettségek szavatoló tőkéből levont értéke a Hpt. 79. § (4) bekezdés ca) pontja szerint.

24

(-) Hitelintézet kereskedési könyvi nagykockázat - vállalásának túllépése miatti pótlólagos tőkekövetelmény

Hpt. 76. § (1) bekezdés a) pont 2. pontja szerint a Kkr. 38. §-nak megfelelően képzett pótlólagos tőkekövetelmény összege jelenik meg a sorban, abban az esetben, ha az intézménnyel szembeni összesített banki és kereskedési könyvi kitettség értéke több, mint a Hpt. 79. § (2) vagy (3) bekezdés szerint a hitelintézetre mérvadó érték.

SOROK

MEGNEVEZÉS

MAGYAR JOGSZABÁLYOK SZERINTI HIVATKOZÁSOK ÉS MEGJEGYZÉSEK

1

ÖSSZESEN

Összesítő adat

001-100

Egyedi ügyfél



Az oszlopnak megfelelő értéket kell feltüntetni

101- 199

Ügyfélcsoport


II.2.6.2. C2LE- KC2LE Ügyfélcsoport-tagok banki és kereskedési könyvi nagykockázatvállalásai

C2LE – KC2LE

Ügyfélcsoport-tagok banki és kereskedési könyvi nagykockázatvállalásai

OSZLOPOK

MEGNEVEZÉS

MAGYAR JOGSZABÁLYOK SZERINTI HIVATKOZÁSOK ÉS MEGJEGYZÉSEK

1

Ügyfélcsoport kódja (törzsszáma)

Az ügyfélcsoport és az ügyfélcsoport tagjainak azonosítója: a kitöltési útmutató I. 4. pontja szerint meghatározott azonosító. Ügyfélcsoport esetében az anyavállalat vagy a főadós (legnagyobb adósságot megtestesítő ügyfél) azonosítóját kell feltüntetni.

2

Ügyfél kódja (törzsszáma)

3

Intézmény típusa

Az ügyfélcsoport tagjainak intézménytípusok szerinti csoportosítása:
1: nem hitelintézet
2: hitelintézet
3: a jelentő hitelintézet csoportjához tartozó hitelintézet
4: a jelentő hitelintézet csoportjához tartozó nem hitelintézet

Az Ügyfélcsoport összesen sorokban az oszlop üresen marad.

4

Ügyfél / ügyfélcsoport neve

Ügyfélcsoport és az ügyfélcsoport tagjainak neve
Az ügyfélcsoport meghatározásakor a Hpt. 2. számú melléklet 20. pontját és a 79. § (6) bekezdését figyelembe kell venni.

5

Nettó kitettség érték a kockázatmérséklés (CRM) figyelembevétele előtt

Ebben az oszlopban a C1LE tábla 10. oszlopában szereplő, ügyfélcsoportonkénti értékek tagonkénti részletezése szerepel

6

Hitelezésikockázat-mérséklési technikák alkalmazása utáni, a kockázati limit meghatározásánál levonható tételekkel csökkentett nettó kitettség érték

Ebben az oszlopban a C1LE tábla 19. oszlopában szereplő, ügyfélcsoportonkénti értékek tagonkénti részletezése szerepel

SOROK

MEGNEVEZÉS

MAGYAR JOGSZABÁLYOK SZERINTI HIVATKOZÁSOK ÉS MEGJEGYZÉSEK

1

ÖSSZESEN

Összesítő adat

101

1.Csoport

Ügyfélcsoport-tagok banki és kereskedési könyvi nagykockázatvállalásainak részletezése csoporttagonként

10101

1.Csoporttag

Az oszlopnak megfelelő értéket kell feltüntetni

….

 

10199

99. Csoporttag

….

 

199

99.Csoport

19901

1.Csoporttag

….

 

19999

99. Csoporttag

II.2.6.3. C3LE- KC3LE A legnagyobb ügyfelekkel és ügyfélcsoportokkal szembeni banki és kereskedési könyvi kockázati kitettség

Részvénytársasági hitelintézet esetén 50, szövetkezeti hitelintézetek, szakosított hitelintézetek (kivéve lakás-takarékpénztárak) és hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások esetén 25 ügyfelet, illetve ügyfélcsoportot tartalmaz a tábla. A lakás-takarékpénztáraknak csak azon ügyfeleiket kell felsorolni, akikkel szemben a Nettó kitettség érték a kockázatmérséklés (CRM) figyelembevétele előtt legfeljebb a szavatoló tőke 2 %-a. Ha az adatszolgáltatónak az előírtnál kevesebb nagykockázatot hordozó ügyfele van, a felsorolást ki kell egészíteni a nagykockázatot nem hordozó legnagyobb ügyfelekkel. A tábla nem tartalmazza azokat az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni nagykockázati kitettségeket, amelyek a Hpt. 80. § (1) bekezdés hatálya alá (ún. kivételek) tartoznak, azaz amelyek ugyan méretük, nettó kitettség értékük nagysága alapján nagykockázat-vállalásnak minősülnek, azonban Hpt. 80. § (1) bekezdés szerint kockázati súlyuk nulla, vagy alacsony.

C3LE - KC3LE

A legnagyobb ügyfelekkel és ügyfélcsoportokkal szembeni banki és kereskedési könyvi kockázati kitettség

OSZLOPOK

MEGNEVEZÉS

MAGYAR JOGSZABÁLYOK SZERINTI HIVATKOZÁSOK ÉS MEGJEGYZÉSEK

1

Törzsszám

Az ügyfél vagy ügyfélcsoport azonosítója: a kitöltési útmutató I. 4. pontja szerint meghatározott azonosító. Ügyfélcsoport esetében az anyavállalat vagy a főadós (legnagyobb adósságot megtestesítő ügyfél) azonosítóját kell feltüntetni.

2

Intézmény típusa

Az ügyfelekintézménytípusok szerinti csoportosítása:
1: nem hitelintézet
2: hitelintézet
3: a jelentő hitelintézet csoportjához tartozó hitelintézet
4: a jelentő hitelintézet csoportjához tartozó nem hitelintézet
Ügyfélcsoportok esetében az oszlop üresen marad.

3

Ügyfél / ügyfélcsoport neve

Ügyfél vagy az ügyfélcsoport neve
Az ügyfélcsoport meghatározásakor a Hpt. 2. számú melléklet 20. pontját és a 79. § (6) bekezdését figyelembe kell venni.

4

Kitettség jellege

A 79. § (1) bekezdésnek megfelelő nagykockázati kitettség értéket „NK” kóddal kell jelölni. Nagykockázati kitettségnek nem minősülő, egyéb kitettség értéknél a mezőt üresen kell hagyni.

5

Nettó kitettség érték a kockázatmérséklés (CRM) figyelembevétele előtt

A 79. § (1), (4) és (5) bekezdések szerint nagykockázat vállalásának minősülő kockázati kitettségek értékvesztés és céltartalék figyelembevétele utáni nettó értékeinek összegét tartalmazza.

A kitettségek között nem kell számításba venni a Hpt. 80. § (1) bekezdésben felsorolt kitettségeket.

SOROK

MEGNEVEZÉS

MAGYAR JOGSZABÁLYOK SZERINTI HIVATKOZÁSOK ÉS MEGJEGYZÉSEK

001-100

Egyedi, illetve konszolidált legnagyobb kockázati kitettségek/ nagykockázati kitettségek ügyfelenként (egy ügyfélcsoport egy ügyfélnek minősül)

•    ha a banknak nincs nagykockázati kitettsége, az előírt számú kitettséget kell jelenteni;
•    ha a banknak az előírtnál kevesebb nagykockázati kitettsége van, a felsorolást tovább kell folytatni, míg el nem éri az előírt kitettségszámot;
•    ha a banknak az előírt számú vagy annál több nagykockázati kitettsége van, de a nagykockázati limit számítás szempontjából nem értékelendő, azaz mentesítendő kitettségek beszámításával [80. § (1) bekezdésben szereplő tételek] az előírtnál kevesebb ügyfél azonosítható be, akkor a felsorolást tovább kell folytatni, míg el nem éri az előírt kitettségszámot;
•    ha a banknak az előírt vagy annál több nagykockázati kitettsége van, jelentenie kell az összes nagykockázati kitettséget.
II.2.7. Piaci kockázati tőkekövetelmény – egyedi és konszolidált táblák
II.2.7.1. M1T-KM1J Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok pozíciós kockázatai

M1T, M1H, M1E, M1C, M1G, M1U, M1J, KM1T, KM1H, KM1E, KM1C, KM1G, KM1U, KM1J
FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI)

Azonosító

Megnevezés

Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések

OSZLOPOK

1,2

Összes pozíció

Bszt. 103. § és 104. §, a Kkr. 3-11. §-ok. Ezek bruttó pozíciók, nincsenek nettósítva az instrumentumokkal, de nem tartalmazzák azokat a jegyzési garanciavállalási pozíciókat, amelyeket lejegyeztek, vagy szindikátusi társult tagsággal harmadik fél jegyzett. (Kkr. 22. §)

3

( - ) A jegyzési garanciavállalási pozíciókkal kapcsolatos csökkentési hatás

Nem kell kitölteni

4,5

Nettó pozíciók

Kkr. 9. §, 17. § (10) bekezdés

6,7

(-) Engedmények a hitelderivatívákkal fedezett kereskedelmi könyvi pozíciókból adódóan

Kkr. 24/A. §

8

A tőkekövetelmény számításához figyelembe veendő nettó pozíciók

Azok a nettó pozíciók, amelyekhez tőkekövetelményt kell rendelni, a Kkr. IV. fejezetében szereplő különböző megközelítéseknek megfelelően.

9

Kockázati súly (%)

Nem kell kitölteni, de a számításoknál figyelembe kell venni.

10

Tőkekövetelmény

Valamennyi releváns pozíció tőkekövetelménye, a Kkr. III.-IV. fejezete szerint.

SOROK

1

Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a kereskedési könyvben

Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a kereskedési könyvben és a pozíciókockázatoknak megfelelő tőkekövetelmények a Hpt. 76. § (1) és (3) bekezdések, Kkr. II.-IV. fejezet szerint.

11

Általános kockázat. Lejárati alapú megközelítés

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok pozíciói a lejárati alapú megközelítésben, valamint azok tőkekövetelménye a Kkr. 16. § (1)-(5) bekezdések, és (7) bekezdés, 17. § (10)-(11) bekezdések, valamint 4. számú melléklet 4.1. pontok szerint.

111

Első zóna

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

112

Második zóna

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

113

Harmadik zóna

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

1141

Kiegyenlített súlyozott pozíció az összes lejárati sávban

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

1142

Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. zónában

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

1143

Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. zónában

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

1144

Kiegyenlített súlyozott pozíció a 3. zónában

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

1145

Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

1146

Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

1147

Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

1148

Maradék kiegyenlítetlen súlyozott pozíciók

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

12

Általános kockázat. Futamidő alapú megközelítés

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok pozíciói a futamidő alapú megközelítésben, valamint azok tőkekövetelménye a Kkr. 16. § (1)-(4) bekezdések és (6)-(7) bekezdések, 17. § (10)-(11) bekezdések, valamint 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint.

121

Első zóna

Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint.

122

Második zóna

Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint.

123

Harmadik zóna

Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint.

1241

Kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíció az összes zónában

Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint.

1242

Kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között

Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint.

1243

Kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között

Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint.

1244

Kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között

Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint.

1245

Maradvány nem kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíciók

Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint.

13

Egyedi kockázat

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál az egyedi kockázat tőkekövetelménye alá eső pozíciók, valamint a nekik megfelelő tőkekövetelmény a Kkr. 15. §, valamint 3. számú melléklete szerint.
Lásd még: 14. § (4) bekezdését.

131

A Kkr. 3. számú mellékletének első kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál az egyedi kockázat tőkekövetelménye alá eső pozíciók, valamint a nekik megfelelő tőkekövetelmény a Kkr. 15. §, valamint 3. számú melléklete szerint.
Lásd még: 14. § (4) bekezdését.

132

A Kkr. 3. számú mellékletének második kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál az egyedi kockázat tőkekövetelménye alá eső pozíciók, valamint a nekik megfelelő tőkekövetelmény a Kkr. 15. §, valamint 3. számú melléklete szerint.
Lásd még: 14. § (4) bekezdését.

133

A Kkr. 3. számú mellékletének harmadik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál az egyedi kockázat tőkekövetelménye alá eső pozíciók, valamint a nekik megfelelő tőkekövetelmény a 15. §, valamint 3. számú melléklete szerint.
Lásd még: 14. § (4) bekezdését.

134

A Kkr. 3. számú mellékletének negyedik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál az egyedi kockázat tőkekövetelménye alá eső pozíciók, valamint a nekik megfelelő tőkekövetelmény a Kkr. 15. §, valamint 3. számú melléklete szerint.
Lásd még: 14. § (4) bekezdését.

135

Az 1250%os kockázati súlyozású, illetve levonási eljárás alá tartozó értékpapírosítási kitettségek, valamint a nem minősített likviditási lehetőségek

Épkr. VII. fejezete szerint.

14

A kollektív befektetési formában (KBF-ben) való részesedés pozíciós kockázatának speciális megközelítése

Kkr. 24/B. §-a.
A Kkr. 24/B. § (2) bekezdése szerint kezelt (KBF-ben lévő) pozíciók közül csak azokat tartalmazza, amelyeknél az összes mögöttes befektetés hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban van.
Akkor alkalmazható, amikor a KBF-ben lévő pozíciókat, illetve a mögöttes termékeket nem a Kkr. IX. fejezetében meghatározott módszerek szerint kezelik. Magában foglalja, adott esetben, a tőkekövetelményeknél alkalmazható felső értékek kihatásait.

17

Opciókhoz kapcsolódó, delta kockázaton kívüli, egyéb kockázatok

Kkr. 24. §, valamint 2. számú melléklet.

II.2.7.2. M2R, KM2R Piaci kockázat: a részvények pozíciós kockázatai

M2R, KM2R
PIACI KOCKÁZAT: A RÉSZVÉNYEK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER
(MKR SA EQU)

Azonosító

Megnevezés

Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések

OSZLOPOK

1,2

Összes pozíció

Bszt. 103. § és 104. §, Kkr. 3-11. §-ai
Ezek bruttó pozíciók, nincsenek nettósítva az instrumentumokkal, de nem tartalmazzák azokat a jegyzési garanciavállalási pozíciókat, amelyeket lejegyeztek, vagy szindikátusi társult tagsággal harmadik fél jegyzett. (Kkr. 22. §)

3

A jegyzési garanciavállalási pozíciókkal kapcsolatos csökkentési hatás

Nem kell kitölteni

4,5

Nettó pozíciók

Kkr. 9. §, 18. §

6

A tőkekövetelmény számításához figyelembe veendő nettó pozíciók

Azok a nettó pozíciók, amelyekhez tőkekövetelményt kell rendelni, a Kkr. IV. fejezetében leírtak szerint.

7

Kockázati súly (%)

Nem kell kitölteni, de a számításoknál figyelembe kell venni.

8

Tőkekövetelmény

Valamennyi releváns pozíció tőkekövetelménye, a Kkr. III-IV. fejezete szerint.

SOROK

1

Részvények a kereskedési könyvben

Részvények a kereskedési könyvben és a pozíciókockázatoknak megfelelő tőkekövetelmények a Hpt. 76. § (1) és (3) bekezdések, Kkr. II-IV. fejezete szerint.

11

Általános kockázat

Az általános kockázatnak kitett részvénypozíciók, valamint azok tőkekövetelménye a Kkr. 20. § és 21. §-a szerint.

111

Részvényindexekre vonatkozó tőzsdei határidős ügyletek, amelyek széles körűen diverzifikált indexeket reprezentálnak és külön megközelítés alá esnek

Kkr. 21. §-a szerint.

112

Egyéb részvények, amelyek nem tartoznak 1.1-be

Kkr. 20. § (1) bekezdése szerint.

12

Egyedi kockázat

Az egyedi kockázatnak kitett részvénypozíciók, és a megfelelő tőkekövetelmények a Kkr. 19. § és 21. § szerint.

121

Magas minőségű, likvid és diverzifikált portfóliók, alacsonyabb tőkekövetelményekkel

Kkr. 19. § (2)-(4) bekezdések és 21. § -a szerint.

122

Egyéb részvények, amelyek nem tartoznak 2.1-be

Kkr.19. § (1) és (4) bekezdések szerint.

13

A KBF-ben való részesedés pozíciós kockázatának speciális megközelítése

Kkr. 24/B. §-a szerint.
Tartalmazza azokat a KBF-ben lévő pozíciókat, amelyek kezelése a Kkr. 24/B. § (2) bekezdése szerint történik, kivéve, ha az összes mögöttes befektetés hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban van.
Akkor alkalmazható, amikor a KBF-ben lévő pozíciókat, illetve a mögöttes termékeket nem a Kkr. IX. fejezetében meghatározott módszerek szerint kezelik. Magában foglalja, adott esetben, a tőkekövetelményeknél alkalmazható felső értékek kihatásait.

16

Opciókhoz kapcsolódó egyéb, nem delta kockázatok

Kkr. 24. §, valamint 2. számú melléklet szerint.


II.2.7.3. M3D, KM3D Piaci kockázat: devizakockázat

M3D, KM3D
PIACI KOCKÁZAT: DEVIZAKOCKÁZAT - SZTENDERD MÓDSZER
(MKR SA FX)

Azonosító

Megnevezés

Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések

OSZLOPOK

1

Összes hosszú pozíció

Bruttó pozíciók, az eszközöknek, kinnlévőségeknek és a hozzájuk hasonló olyan tételeknek tulajdoníthatóan, amelyekre utalás történik a Kkr. 40. §-ban.

2

Összes rövid pozíció

Bruttó pozíciók, a forrásoknak, kötelezettségeknek és a hozzájuk hasonló olyan tételeknek tulajdoníthatóan, amelyekre utalás történik a Kkr. 40. §-ban.

5,6

Nettó pozíciók

Kkr. 40. § és 41. §-a szerint.
A nettó pozíciókat devizánként, az esetleg egyidejűleg létező hosszú és rövid pozícióknak megfelelően kell kiszámítani.

7,8,

A tőkekövetelmény számításához figyelembe veendő nettó pozíciók

Kkr. 41. § és 2. § (1) bekezdés 20. pontja szerint.

9

A tőkekövetelmény számításához figyelembe veendő nettó pozíciók

Nem kell kitölteni.

10,11,12

Kockázati súly (%)

Nem kell kitölteni, de a számításoknál figyelembe kell venni.

13

Tőkekövetelmény

Valamennyi releváns pozíció tőkekövetelménye, a Kkr. VIII. fejezete szerint.

SOROK

01

FORINTON KÍVÜLI ÖSSZES DEVIZAPOZÍCIÓ

A forinton kívüli devizapozíciók és azok tőkekövetelménye, a Kkr. 3-4. §, továbbá 8. §-a szerint (forintra történő átváltás).

014

Egyéb valuták (beleértve a külön devizanemekként kezelt kollektív befektetési formákat is)

Az általános eljárás alá eső devizapozíciók és azok tőkekövetelménye, a Kkr. VIII. fejezete szerint.

015

Arany

Az általános eljárás alá eső devizapozíciók és azok tőkekövetelménye, a Kkr. VIII. fejezete szerint.

016

Deviza-opciókhoz kapcsolódó egyéb, nem delta kockázatok

Kkr. 24. §, valamint 2. számú melléklete szerint.

 

Kiegészítő rész: devizapozíciók

A nemzetközi kodifikálást követve.

02

EUR

 

03

ERM2 valuták

Az EMU2-ben lévő valuták.

04

GBP

 

05

SEK

 

06

CHF

 

07

EGT állam egyéb valutái

EGT állam egyéb valutái

08

USD

 

09

CAD

 

10

AUD

 

11

JPY

 

12

Az Európai Unión és az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok egyéb valutái

Az Európai Unión és az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok egyéb valutái

13

Külön devizanemekként kezelt KBF-ek

Kkr. 40. § (4)-(6) bekezdések szerint.

II.2.7.4. M4A, KM4A Piaci kockázat: áruk

M4A, KM4A
PIACI KOCKÁZAT: ÁRUK - SZTENDERD MÓDSZER
(MKR SA COM)

Azonosító

Megnevezés

Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések

OSZLOPOK

1,2

Összes pozíció: hosszú vagy rövid

Bruttó hosszú vagy rövid pozíciók az ugyanazon áruban lévő pozíciók, a Kkr. 34. § (2) bekezdés, 36. § (1) bekezdése szerint (lásd 36. § (2) bekezdést is).

3,4

Kiegészítő rész: tisztán készletfinanszírozásra szolgáló pozíciók

Nem kell kitölteni.

5,6

Nettó pozíciók

Kkr. 37. § (1) bekezdése.

7

A tőkekövetelmény számításához figyelembe veendő pozíciók

Valamennyi releváns pozíció, a Kkr. VI. fejezete szerint.

9

Tőkekövetelmény

Valamennyi releváns pozíció tőkekövetelménye, a Kkr. VI. fejezete szerint.

SOROK

1

ÖSSZES ÁRUPOZÍCIÓ

Árupozíciók és azok piaci kockázatának tőkekövetelménye, a Kkr. 3-4. § és a Kkr. VI. fejezete szerint.

11

Lejárat szerinti lépcsőzetes megközelítés

Árupozíciók a lejárat szerinti lépcsőzetes megközelítésben, a Kkr. 36. §-a szerint.

111

Lejárati sáv ≤ 1 év

Kkr. 11. számú melléklete szerint.

112

Lejárati sáv > 1 év és ≤ 3 év

Kkr. 11. számú melléklete szerint.

113

Lejárati sáv > 3 év

Kkr. 11. számú melléklete szerint.

114

Kiegyenlített hosszú és rövid pozíciók az egyes lejárati sávokon belül

Kkr. 36. § (3) bekezdés és Kkr. 36. § (5) bekezdés a) pontja.

115

Kiegyenlített pozíciók két lejárati sáv között

Kkr. 36. § (4) bekezdés és Kkr. 36. § (5) bekezdés b) pontja.

116

Maradék kiegyenlítetlen pozíciók

Kkr. 36. § (5) bekezdés c) pontja.

13

Egyszerűsített megközelítés: összes pozíció

Árupozíciók az egyszerűsített megközelítésben, a Kkr. 37. § szerint.

16

Áruopciókhoz kapcsolódó egyéb, nem delta kockázatok

Kkr. 35. §

181,…,184

Összes pozíció a 4 fő árucsoportban

Árupozíciók és azok piaci kockázatának tőkekövetelménye a 4 fő árucsoport esetében, a Kkr. 3-4. § és a Kkr. VI. fejezete szerint.
Az M4A1 sor megbontása a 4 fő árucsoport szerint.

EGYÉB

 

Áru

Az általános és az egyedi kockázatokra vonatkozó tőkekövetelményeket minden egyes árufajtára külön kell számítani. Ugyanakkor az árupozíciókat egyetlen táblában, összevontan kell jelenteni. (Figyelem! Az M4A181-M4A184 sorokban az adatok árucsoportonként szerepelnek!)

II.2.7.5. M5M, KM5M Piaci kockázat: belső modellek

M5M, KM5M
PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK
(MKR IM)

Azonosító

Megnevezés

Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések

OSZLOPOK

1

Korrekciós tényező x az előző 60 üzleti nap átlagos kockáztatott értéke (VaR)

A Kkr. 46. § (1) bekezdés b) pontja és 46. § (2) bekezdése szerint.
Nem tartalmazza sem az egyedi kockázat miatti, sem pedig a nemteljesítési kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelményt abban az esetben, ha a modell azokat külön számszerűsíti.

2

Előző napi kockáztatott érték (VaR)

A Kkr. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerint.
Nem tartalmazza sem az egyedi kockázat miatti, sem pedig a nemteljesítési kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelményt abban az esetben, ha a modell azokat külön számszerűsíti.

3

Egyedi kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelmény

Akkor kell megadni, ha a modell az egyedi kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelményt külön számszerűsíti.

4

A nemteljesítési kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelmény

A Kkr. 43. § (8) bekezdés i) és k) pontja szerint.
Akkor kell megadni, ha a modell a nemteljesítési kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelményt külön számszerűsíti.

5

Tőkekövetelmény

Az összes kockázati tényező alapján számolt összes kockáztatott érték (VaR).
Kkr. 46. §

6

A túllépések száma az előző 250 munkanapban

Kkr. 45. §

7

Korrekciós tényező

Kkr. 46. § (2) bekezdés.

SOROK

1

Összes pozíció

Kkr. 43. § (1) bekezdés és 44. §.

111

Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Összhangban a Kkr. 43. § (1) bekezdésének a pozíciókockázatra vonatkozó részével, és a 44. § (1)-(2) bekezdésekkel (a kamatlábkockázati tényezőkkel).

1111

Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - általános kockázat

Kkr. 2. § (1) bekezdés 1. pontja.
Akkor kell megadni, ha a modell számszerűsíti.

1112

Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - egyedi kockázat

Kkr. 2. § (1) bekezdés 7. pontja. Akkor kell megadni, ha a modell számszerűsíti.

112

Részvények

Összhangban a Kkr. 43. § (1) bekezdésének a pozíciókockázatra vonatkozó részével, és a 44. § (4) bekezdésével (a részvénykockázati tényezőkkel).

1121

Részvények - általános kockázat

Kkr. 2. § (1) bekezdés 1. pontja. Akkor kell megadni, ha a modell számszerűsíti.

1122

Részvények - egyedi kockázat

Kkr. 2. § (1) bekezdés 7. pontja. Akkor kell megadni, ha a modell számszerűsíti.

113

Devizakockázat

Kkr. 46. § (1) pontja.

114

Árukockázat

Kkr. 46. § (1) pontja.

121

Általános kockázat összesen

Akkor kell megadni, ha a modell külön számszerűsíti az általános kockázatot.
Kkr. 46. § (1) bekezdés a) pontja vagy 46. § (1) bekezdés b) pontja: az összes kockázati tényező általános kockázatának összesített kockáztatott értéke (VaR). Ha alkalmazható, a korrelációs hatások figyelembevételével (43. § (6) bekezdés).

122

Egyedi kockázat összesen

Akkor kell megadni, ha a modell külön számszerűsíti az egyedi kockázatot.
Kkr. 46. § (2) bekezdés, 45. § (5)-(9) bekezdések.
A kereskedési könyvben szereplő részvények és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok egyedi kockázatának megfelelő kockáztatott érték (VaR), a korrelációs hatásokat is figyelembe véve, ha az alkalmazható (43. § (6) bekezdés).

II.2.7.6. M6AM, KM6AM és M6B01M, KM6B01M Piaci kockázat: belső modellek részletezése

M6AM, KM6AM
PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK RÉSZLETEZÉSE
(MKR IM Details)

Azonosító

Megnevezés

Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések

OSZLOPOK

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉS: Ez a jelentési forma előírható minden egyes használt modellre és/vagy az összes egyedi modell aggregálásához. Így, az összes egyedi modell aggregálása esetén, a következő kódok némelyikét – amelyek inkompatibilisek lehetnek egyedi szinten – egyidejűleg lehet jelenteni. Ha a szervezetek egynél több belső modellel rendelkeznek, akkor az M6AM táblában szereplő minden egyes M6AMxy sorra vonatkozóan ki kell tölteni egy M6BxyM táblát.

Az M6AM táblában szereplő minden egyes modellről (sorról) ki kell tölteni egy M6B01M táblát (ahol „nn” helyére 01, 02, 03, stb. kerül).

1

Instrumentum-kód

Az instrumentum-kód a szabályozási modell által lefedett instrumentum-kategóriá(ka)t mutatja:
1 = részvények;
2 = hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok;
3 = devizák;
4 = áruk.
Például, ha a kockáztatott értéket (összesen) a részvényekre, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra és a devizákra számolják, akkor a kód: 123.

2

Az egyedi kockázat kiszámításának kódja a részvények esetében

Az egyedi kockázat kiszámításának kódját mutatja a részvények esetében. A kódok:
1 = az egyedi kockázat nem számszerűsített;
2 = az egyedi kockázat számszerűsített, beleértve az esemény- és a nemteljesítési kockázatot
3= az egyedi kockázat számszerűsített – az esemény- és a nemteljesítési kockázat kizárásával -, a kockáztatott értéknek azzal a részével, ami az egyedi kockázattal kapcsolatos
4= az egyedi kockázat számszerűsített – az esemény- és a nemteljesítési kockázat kizárásával – a kereskedési könyv egyedi kockázatokat tartalmazó részportfólióira vonatkozó számításokkal

3

Az egyedi kockázat kiszámításának kódja a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében

Az egyedi kockázat kiszámításának kódját mutatja a hitelviszonyt megtestesítő papírok esetében. A kódok:
1 = az egyedi kockázat nem számszerűsített;
2 = az egyedi kockázat számszerűsített, beleértve az esemény- és a nemteljesítési kockázatot
3 = az egyedi kockázat számszerűsített – az esemény- és a nemteljesítési kockázat kizárásával –, a kockáztatott értéknek azzal a részével, ami az egyedi kockázattal kapcsolatos
4 = az egyedi kockázat számszerűsített – az esemény- és a nemteljesítési kockázat kizárásával – a kereskedési könyv egyedi kockázatokat tartalmazó részportfólióira vonatkozó számításokkal

4

A túllépések számának meghatározásánál használt nyereség vagy veszteség kódja

A nyereség vagy veszteség kódja mutatja annak az eredménynek a típusát, amelyet a plusz-tényező kiszámításához használnak [vö.: Kkr. 46. § (2) bekezdés]:
1 = tényleges kereskedési eredmények az érintett napokra [vö.: Kkr. 45. § (2) bekezdés a) pontja, (3) bekezdés, (4) bekezdés];
2 = elméleti kereskedési eredmények az érintett napokra, az előző (kereskedési) nap végén rögzített pozíciókon [vö.: Kkr. 45. § (2) bekezdés b) pontja, (4) bekezdés];

5

A belső modell szerinti kockáztatott érték (VaR) konfidencia-intervalluma

A kockázatkezelési célra használt konfidencia-intervallum (nincs jogi hivatkozás). Akkor kell kitölteni, ha a belső modellnél a kockáztatott érték kiszámításakor 99%-tól eltérő konfidencia-intervallumot alkalmaznak. A konfidencia-intervallumot 3 tizedesre kell megadni. Pl. 99% esetén: 0,990.

6

A belső modell szerinti kockáztatott érték (VaR) tartási periódusa

A kockázatkezelési célra használt tartási periódus. Akkor kell kitölteni, ha a belső modellnél a kockáztatott érték kiszámításakor nem 10 napos tartási periódussal számolnak.

SOROK

01, 02, …

 

A belső modellek felsorolásához használt kód. Az utolsó két számjegy 01-től kezdődően egyesével növekszik.

M6B01M, KM6B01M
PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK RÉSZLETEZÉSE
(MKR IM Details)

Azonosító

Megnevezés

Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉS: Ha a szervezetek egynél több belső modellel rendelkeznek, akkor az M6AM táblában szereplő minden egyes M6AMxy sorra (vagyis: minden egyes modellre) vonatkozóan ki kell tölteni egy M6BxyM táblát.

OSZLOPOK

1

Nap

Előre meghatározott: 1-től 92-ig.

2

Szabályozás szerinti kockáztatott érték (VaR) (konfidencia-intervallum = 99 %, T=10)

Kockáztatott érték (VaR), összhangban a Kkr. 45. §-ban szereplő előírásokkal, a szorzótényező alkalmazása előtt, 10 napos tartási periódussal és 99 %-os konfidencia-intervallummal.

3

Szabályozás szerinti kockáztatott érték (VaR) (konfidencia-intervallum = 99 %, T=1)

Kockáztatott érték (VaR), összhangban a Kkr. 45. §-ban szereplő előírásokkal, a szorzótényező alkalmazása előtt, 1 napos tartási periódussal és 99 %-os konfidencia-intervallummal.

4

Egyedi kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelmény

Akkor kell megadni, ha a modell az egyedi kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelményt külön számszerűsíti.

5

A nemteljesítési kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelmény

Kkr. 43. § (8) bekezdés i) és k) pontjaival.

6

Belső modell szerinti kockáztatott érték (VaR)

A VaR eredménye, amit kockázatmenedzselési célokra használnak. A számításoknak az 5. és a 6. oszlopban szereplő információkon kell alapulniuk.

7

Belső modell szerinti kockáztatott értékre (VaR) vonatkozó limit

A belső modell szerinti kockáztatott érték (VaR) határértéke, összefüggésben a belső modell szerinti kockáztatott értékkel. A számításoknak az M6AM tábla 5. és 6. oszlopában szereplő információkon kell alapulniuk.

 

Az utólagos ellenőrzésnél ténylegesen használt nyereség vagy veszteség

A követkető két nyereség vagy veszteség közül csak az egyik használható.

8

Elméleti

Elméleti napi nyereség vagy veszteség, a Kkr. 45. §-ban definiáltak szerint.

9

Tényleges

Tényleges napi nyereség vagy veszteség, a Kkr. 45. §-ban definiáltak szerint.

SOROK

01, 02, …92

Egy adott modell esetében a napok felsorolásához használt kód. Az utolsó két számjegy 01-től 92-ig egyesével növekszik.

II.2.8. Működési kockázat tőkekövetelménye – egyedi és konszolidált táblák
II.2.8.1. OP – KOP

OP, KOP
A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA

Azonosító

Megnevezés

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1,2,3

Bruttó jövedelem

A bruttó jövedelem meghatározását az Mkr. 3. §, 4. § tartalmazza, amely az irányadó mutató alapjául szolgál.
Az irányadó mutató számítása során csak az auditált adatok vehetők figyelembe kivéve az Mkr. 3. § (2) bekezdés és 4. § (4) bekezdés szerinti esetek, amikor az üzleti terv alapján becsült adatok alkalmazhatók.

4,5,6

Hitelek és kölcsönök (az alternatív sztenderdizált módszer (ASA) alkalmazása esetén)

A hitelintézet az Mkr. 6. § alapján a működési kockázat tőkekövetelményének meghatározása során a Felügyelet engedélyével a lakossági banki tevékenységhez és a kereskedelmi banki tevékenységhez alternatív mutatót alkalmazhat.
A Hpt. 76/J. § (6) bekezdés alapján az alternatív mutató alkalmazására továbbiakban alternatív sztenderdizált módszerként utalunk. Az alternatív sztenderdizált módszer meghatározásának alapjául az Mkr. 6. § (2) bekezdés szerinti összeg szolgál.

Az irányadó mutató számításakor figyelembe vehető összegek
Alapmutató módszer (a továbbiakban: BIA) esetén az irányadó mutató számításakor az Mkr 3. § (3) bekezdés alapján csak annak az évnek az eredménye vehető figyelembe, ahol az összeg pozitív. A számtani átlag számítása során csak a pozitív összegeket kell figyelembe venni, azon évek számával kell osztani, amikor pozitív az összeg.
TSA vagy ASA módszer esetén a 4. § (3) bekezdés szerint, ha a 3. § (1) bekezdés a)-b) pontok szerinti különbözetek összege az összes üzletág tekintetében egy év vonatkozásában negatív vagy nulla, akkor az adott évi üzletági összegeket az üzletági irányadó mutató (hároméves átlag) számítása során nullával kell helyettesíteni. (Azonban a táblában a negatív számot kell feltüntetni.)
Ahol a 3. § (1) bekezdés a)-b) pontok szerinti különbözetek összege az összes üzletág tekintetében egy év vonatkozásában pozitív, ott az adott évi üzletági negatív összeg az üzletági irányadó mutató (hároméves átlag) számítása során negatív adatként szerepel. (Mkr. 4. § (2) bekezdés)
Az átlagszámításnál figyelembe veendő évek száma TSA vagy ASA esetén minden esetben három.

7

Tőkekövetelmények

Az Mkr. szerint a működési kockázatokra számított tőkekövetelmény.

8

Ebből (7. oszlop): allokációs mechanizmus általi

A tőkekövetelményből az Mkr. 10. § szerinti összeg. Csak azok az intézmények töltik ki, amelyek az allokációs módszert alkalmazzák.

9

Tőkekövetelmények a várható veszteségek és a biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet által történő csökkentése előtt

A várható veszteségek kezelésére az Mkr. 7. § (7) bekezdés vonatkozik.
A biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet az Mkr. 9. § szerint.

10

(-) Tőkekövetelmények csökkentése a várható veszteségek üzleti gyakorlatok során történő mérséklése által

A várható veszteségek kezelése az Mkr. 7. § (7) bekezdés szerint.

11

(-) Tőkekövetelmények csökkentése biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet által

Az Mkr. 9. § alapján.

12

Ebből (11. oszlop): biztosítással

Az Mkr. 9. § alapján.

13

Biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet tőkekövetelmény csökkentési limitjének túllépése

Az Mkr. 9. § (6) bekezdés alapján.

14

Módosító oszlop

A javítás miatt módosuló sorokat „M”-mel kell jelölni.

SOROK

1

Alapmutató módszer szerint (BIA)

Az Mkr. 3. § alapján ezt a sort csak azok az intézmények töltik ki, akik ezt a módszert alkalmazzák.
Az Mkr 11-12. § szerint több módszer együttes alkalmazása esetén az alapmutató módszer szerinti tőkekövetelményt kell itt szerepeltetni.

2

A sztenderdizált (TSA)/alternatív sztenderdizált módszer (ASA) szerint

Az Mkr. 4-6. § alapján ezt a sort csak azok az intézmények töltik ki, akik ezt a módszert alkalmazzák.
Az Mkr 11. §, 12. § szerint több módszer együttes alkalmazása esetén a sztenderdizált/ alternatív sztenderdizált módszer szerinti tőkekövetelményt kell itt szerepeltetni.

211-218

Sztenderdizált módszer szerint (TSA)

Az egyes üzletágakba besorolható tevékenységek az Mkr. 4. § (6)-(13) bekezdések szerint.
Az üzletági besorolásra vonatkozó szabályok Mkr. 5. § (2)-(4) bekezdések szerint.
Ezeket a sorokat csak azok az intézmények töltik ki, akik ezt a módszert alkalmazzák.

221-222

Alternatív sztenderdizált módszer szerint (ASA)

Az Mkr. 6. § alapján ezeket a sorokat csak azok az intézmények tölti ki, akik ezt a módszert alkalmazzák.

3

Fejlett mérési módszer szerint (AMA)

Az Mkr. 7-10. § alapján ezt a sort csak azok az intézmények töltik ki, akik ezt a módszert alkalmazzák. Az Mkr 11-12. § szerint több módszer együttes alkalmazása esetén a fejlett mérési módszer szerinti tőkekövetelményt kell itt szerepeltetni. Amennyiben a hitelintézet kizárólagosan fejlett mérési módszert alkalmaz, az a), b) és c) oszlopban kérjük tájékoztató információként feltüntetni az Mkr. 3. § szerinti bruttó jövedelem adatokat.

4

Tőkekövetelmény összesen több módszer együttes alkalmazása esetén

Az Mkr. 11-12. § alapján itt az összes tőkekövetelményt kell szerepeltetni.
II.2.8.2. 1OPD – K1OPD

1OPD, K1OPD
HITELINTÉZETEK - BRUTTÓ VESZTESÉG ÜZLETÁGANKÉNT ÉS ESEMÉNY TÍPUSONKÉNT AZ ELMÚLT ÉVBEN

Azonosító

Megnevezés

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

Ezt a táblát a TSA vagy ASA módszert és az AMA módszert alkalmazóknak kell kitölteni.
A múlt év az elmúlt 4 negyedévre vonatkozik.
A tábla kitöltésénél csak a könyvelt adatok vehetők figyelembe.

OSZLOPOK

1-től 7-ig

Veszteség eseménytípusok meghatározása

Az Mkr. 13. § alapján.

8

Eseménytípusok összesen üzletáganként

Minden üzletágra vonatkozóan az események adatainak összegét (az „események száma” és az „összes veszteség” soron) vagy maximális értékét (a „maximális egyedi veszteség” soron) kell az oszlopba írni.
Az „Üzletágak összesen eseménytípusonként” soraz „események száma” és a „maximális egyedi veszteség” tartalmát lásd a megfelelő sorok magyarázatánál.

9,10

Az adatgyűjtésnél használt küszöbérték:
Legalacsonyabb/Legmagasabb

Az Mkr. 8. § (4) bekezdés szerint.
Ha csak egy küszöbérték van minden veszteség eseményre üzletáganként, akkor csak a „legalacsonyabb” megnevezésű oszlop töltendő ki. Ha különböző küszöbértékek is adottak az adott üzletágban, akkor mindkét oszlop kitöltendő.

11

Módosító oszlop

A javítás miatt módosuló sorokat „M”-mel kell jelölni.

SOROK

 

Az üzletág fogalma

Lásd az OP működési kockázat tőkekövetelmény táblánál leírtakat.

 

A veszteségek üzletágakba sorolása

Mkr. 4. § (6)-(13) bekezdések, 5. § (2)-(3) bekezdések és a 8. § (2)-(4), (6) bekezdések, 13. § szerint. A veszteségeket az alkalmazott küszöbérték figyelembevételével kell jelenteni. (lásd fent)
AMA módszer esetén a hitelintézet egészét érintő veszteségeket kivételesen egy kiegészítő, társasági szintű tételek üzletághoz lehet rendelni. Mkr. 8. § (2) bekezdés

011,021,031,041,051,061,071,081,091,101

Az események száma

Az események száma üzletáganként kerül nyilvántartásra.
Ha egy esemény több üzletágra is hatással van, minden érintett üzletágban jelenteni kell, akkor is, ha az adott üzletághoz tartozó veszteség kisebb, mint a küszöbérték. Amennyiben eltérő küszöbértékeket alkalmaz az intézmény az egyes üzletágakra és az esemény több üzletágat is érint, akkor minden üzletágban jelenteni kell, ahol az eseményhez tartozó összes veszteség meghaladja az érintett üzletágakban meghatározott küszöbértékek közül a legalacsonyabbat.
A h) „Eseménytípusok összesen üzletáganként” oszlopban szereplő darabszámok aggregált összege –magasabb lehet, mint az „Üzletágak összesen eseménytípusonként” (1OPD101) sorban kimutatott darabszám, mivel többszörös hatással bíró események csak egyszer kerülnek figyelembe vételre.
Az 1OPD101, h cellába a sor összegét kell beírni.

012,022,032,042,052,062,072,082,092,102

Összes veszteség

A belső adatbázisban rögzített összes veszteség üzletáganként, esemény típusonként megbontva.

013,023,033,043,053,063,073,083,093,103

Maximális egyedi veszteség

A maximális egyedi veszteség üzletágankénti nyilvántartása.
Az olyan eseményeket, melyek több üzletágra hatással vannak, egy eseményként kell figyelembe venni az 1OPD101 „Üzletágak összesen eseménytípusonként” soron, ezért a h) „Eseménytípusok összesen üzletáganként” oszlopban a maximális egyedi veszteség az 1OPD103 soron magasabb lehet, mint az üzletágankénti maximális egyedi veszteségek.
Az 1OPD103, h cellába a sorban szereplő maximális értéket kell beírni.

101,102,103

Üzletágak összesen eseménytípusonként

Az egyes esemény típusokra az adatok a következők:
- A küszöbérték feletti események száma az összes üzletágra esemény típusonként. Ez az érték alacsonyabb lehet, mint az üzletágankénti összes esemény száma, mert a többszörös hatással bíró események csak egyszer kerülnek figyelembe vételre.
- Az összes veszteség az egyes üzletági veszteségek összegzése.
- A maximális egyedi veszteség az a küszöbérték feletti maximális veszteség minden esemény típusra és az összes üzletágra. Ezek az adatok magasabbak lehetnek, mint az egyes üzletágak legmagasabb egyedi vesztesége, ha egy esemény több üzletágra is hatással van.

EGYÉB

 

Veszteségesemény

Az(ok) az esemény(ek), amely(ek) az adott intézmény eredményét vagy tőkéjének nagyságát befolyásoló, negatív pénzügyi hatást okoz(tak).

II.2.8.3. 2OPD – K2OPD

2OPLD, K2OPLD
HITELINTÉZETEK - FŐBB MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI VESZTESÉGEK, AMELYEK A KORÁBBI ÉVEKET ÉRINTIK, DE MÉG NEM KERÜLTEK LEZÁRÁSRA; ÉS AMELYEK A MÚLT ÉVBEN KERÜLTEK RÖGZÍTÉSRE

Ezt a táblát a TSA módszert vagy ASA módszert és az AMA módszert alkalmazóknak kell kitölteni.
A múlt év az elmúlt 4 negyedévre vonatkozik.
A tábla kitöltésénél csak a könyvelt adatok vehetők figyelembe.

Azonosító

Megnevezés

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Belső referencia szám

Az intézmények saját adatbázisában használt belső kód a veszteségek azonosítására.

2

Bruttó veszteség

Az Mkr. 8. § (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés. A bruttó veszteség számvitelileg kimutatható, ténylegesen felmerült, könyvelt veszteség, az adott intézmény eredményét vagy tőkéjének nagyságát befolyásolva negatív pénzügyi hatást eredményez.

3

Ebből: nem realizált

A bruttó veszteség azon része, amely még nem került könyvelésre.

4

Státusz: lezárt? igen/nem

Igen „I”, ha a veszteség összege végleges, nem várható további veszteség vagy megtérülés. Nem „N”, ha további veszteség vagy megtérülés várható.

5

Közvetlenül megtérült veszteségrész

Az Mkr. 8. § (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés. Az intézmény által a veszteséget okozó esemény hatásának mérséklésére irányuló kísérlete nyomán már megtérült összegek.
Ennek megfelelően a biztosításból származó összegek itt nem szerepelnek.

6

Biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet következtében már megtérült veszteség

Az Mkr. 8. § (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés. A működési kockázatból adódó veszteségek biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet következtében már megtérült összege.

7

Közvetlenül – vagy biztosítás, vagy kockázatot csökkentő más jogügylet – következtében megtérülő veszteség

Az Mkr. 8. § (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés. Az az összeg, mely várhatóan megtérül az intézmény veszteséget okozó esemény hatásának mérséklésére tett kísérletei vagy a működési kockázat által okozott veszteség biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet fedezete által.

8

A hitelezési vagy piaci kockázattal összefüggő

Az Mkr. 8. § (2) bekezdés alapján a „H” a hitelezési kockázatot jelenti, „P” a piaci kockázatot jelenti.

9-17

A bruttó veszteség üzletágankénti százalékos megoszlása

Az Mkr. 8. § (2) bekezdés alapján a múltbéli veszteségadatok dokumentálása.

18

Kockázati eseménytípusok

Az Mkr. 8. § (2) bekezdés alapján a múltbéli veszteségadatok dokumentálása. Az egyes eseménytípusokra használt számkódot az 1OPD tábla alapján 1-től 7-ig kell beírni.
1 - Belső csalás
2 - Külső csalás
3 - Munkáltatói gyakorlat és munkabiztonság
4 - Ügyfél, üzleti gyakorlat, marketing és termékpolitika
5 - Tárgyi eszközökben bekövetkező károk
6 - Üzletmenet fennakadása vagy rendszerhiba
7 - Végrehajtás, teljesítés és folyamatkezelés

19

A bekövetkezés dátuma

Az Mkr. 8. § (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés. Az a dátum, amikor az esemény bekövetkezett, vagy elkezdődött. (dátum: éééé.hh.nn)

20

A felismerés dátuma

Az Mkr. 8. § (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés. Az a dátum, amikor az eseményt felismerték.
(dátum: éééé.hh.nn)

21

A biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet következményeként az első fizetés dátuma

Az Mkr. 8. § (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés. Az a dátum, amikor a biztosító társaságtól vagy azon féltől, akire a kockázat áthárításra került az első kompenzációs összeg megérkezett.
(dátum: éééé.hh.nn)

22

A biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet következményeként a legutóbbi fizetés dátuma

Az Mkr. 8. § (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés. Az a dátum, amikor a biztosító társaságtól vagy azon féltől, akire a kockázat áthárításra került a legutóbbi kompenzációs összeg megérkezett. Lezárt eseményeknél a legutolsó fizetés dátumát kell feltüntetni. (dátum: éééé.hh.nn)

23

Könyvelés dátuma

A bruttó veszteség könyvelésének dátuma.
(dátum: éééé.hh.nn)

24

Az eseményhez kapcsolódó veszteségek száma

Az ugyanazon egyedi okra visszavezethető (akár eltérő típusú) eseményeket (eseménycsoportok), amelynél a veszteséghatások eltérőek lehetnek, egy eseményként kell kezelni a működési kockázati kitettség mérésekor, illetve a tőkekalkuláció során. Ezen veszteségek darabszámát kell jelenteni.
Az ismétlődő események, ahol a kiváltó ok azonos és a veszteséghatás is azonos vagy hasonló nem tartoznak ide.

25

Módosító oszlop

A javítás miatt módosuló sorokat „M”-mel kell jelölni.

EGYÉB

Főbb működési kockázati veszteségek, amelyek a korábbi éveket érintik, de még nem kerültek lezárásra; és amelyek a múlt évben kerültek rögzítésre

A 2OPLD táblában jelentendő veszteségek a Felügyelet által meghatározott küszöbértéktől függnek.

Küszöbérték

Az intézménynek az összes rögzített vagy gyűjtött veszteség db számának nagyságrend szerinti (legnagyobbtól kezdve) 10 %-át, de minimum 10 db-ot, illetve, ha ennél is kevesebb volt, akkor a veszteségeket tételesen kell jelentenie a Felügyelet részére.
II.3. Tőkemegfelelési kiegészítő táblák
II. 3. 1. Egyedi tőkemegfelelési kiegészítő táblák
II. 3.1.1. C11H és C12H Mérlegen kívüli kitettségek, partnerkockázattal rendelkező kitettségek

C11H, KC11H MÉRLEGEN KÍVÜLI, ÉRTÉKPAPÍR FINANSZÍROZÓ ÉS HOSSZÚ ELSZÁMOLÁSI IDEJŰ, SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK, TERMÉKEK KÖZÖTTI SZERZŐDÉSES NETTÓSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK ÉS AZONNALI ÜGYLETEK– SZTENDERD MÓDSZERT ALKALMAZÓ HITELINTÉZETEK SZÁMÁRA

C12H, KC12H MÉRLEGEN KÍVÜLI, ÉRTÉKPAPÍR FINANSZÍROZÓ ÉS HOSSZÚ ELSZÁMOLÁSI IDEJŰ, SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK, TERMÉKEK KÖZÖTTI SZERZŐDÉSES NETTÓSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK ÉS AZONNALI ÜGYLETEK –IRB MÓDSZERT ALKALMAZÓ HITELINTÉZETEK SZÁMÁRA

A tábla célja

A táblázat célja a mérlegen kívüli tételek, származtatott ügyletek, értékpapír finanszírozó és hosszú elszámolási idejű ügyletek, valamint termékek között szerződéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettségek és azonnali ügyletekből származó kitettségek bemutatása a tőkekövetelmény meghatározásának alátámasztására.
A Hpt. 76/A. § (4) bekezdés b) pontja és a Hitkr. V. fejezet (21)-(24) bekezdése szerint a C11H és C12H táblák két részre bomlanak aszerint, hogy a mérlegen kívüli kötelezettség, származtatott ügylet, stb. hitelezési kockázatot keletkeztet vagy sem (ellenben pl. piaci kockázatot keletkeztethet). Ezt alapvetően az határozza meg, hogy a tétel megszűnésekor mérlegbeli eszköztétel vagy veszteség jellegű fizetési kötelezettség jelentkezik.

A tábla kitöltése

A C11H táblát csak a sztenderd módszert, a C12H táblát pedig csak az IRB módszert alkalmazó hitelintézeteknek kell kitölteni.
A hitelezési kockázattal rendelkező kitettségek közül a mérlegen kívüli tételeket a Hpt. 76/A. § (4) bekezdés b) pont szerinti értéken azzal, hogy nem kell alkalmazni az ügyletkockázati súlyokat és az elszámolt céltartalékot nem kell levonni, a származtatott és az értékpapír finanszírozó és hosszú elszámolási idejű ügyleteket a Pkkr. 3. §-ban meghatározott módszerek valamelyike szerint számított értéken kell bemutatni a tábla a)-d) oszlopaiban.
Az egyes kitettségekhez tartozó céltartalékot, illetve a valós értékelés esetén az értékelési különbözetet a számviteli előírások szerinti értéken külön oszlopban kell szerepeltetni a nettó kitettség érték meghatározásához.
A Hpt. és végrehajtási szabályai értelmezésében az ügyletkockázati súly elnevezés a mérlegen kívüli tételeknél szerepel.
A származtatott ügyleteknek nincs ügyletkockázati súlya (hitelegyenértékesítési tényezője). A kitettség értékének megállapítását és az ügyletek kockázati súlyozását a Pkkr. szerint kell elvégezni, és a partnerkockázati C3H táblában a választott módszer szerinti oszlop(ok)ban kell jelenteni.
A C11H1 Mérlegen kívüli tételek a Hkr. 17. §-a szerinti bontásban kerülnek bemutatásra.
A C12H1 sorának tételei a Hkr. 51. § (12)-(16) bekezdések és a Hkr. 52. §-a szerinti bontásban szerepelnek.
A Mérlegen kívüli tételekhez mindkét táblában 100%-os kockázati súlyt kell rendelni a Hkr. 17. § (2)-(4), illetve Hkr. 51. § (12)-(16) bekezdésekben foglaltak kivételével.
A 1111-1116-os sorokban nem nevesített tételeket a 1117 Egyéb teljes kockázatú tételek soron kell jelenteni. Olyan intézményeknek, amelyek ezekben a sorokban jelentős összegű állományokat tüntetnek fel, a negyedéves szöveges jelentésben röviden be kell mutatniuk az ügyletet.

C11H tábla
A sztenderd módszert alkalmazó intézmények számára a Le nem hívott ígérvények, hitelkeretek esetében a következők az irányadók:
–    az 50%-os tételek között a Hkr. 17. § (2) bekezdésének d) pontja alapján: a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, váltóleszámítolásra, váltókezesség nyújtására és egyéb kockázatvállalásra vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amelynek eredeti lejárata az egy évet meghaladja,
–    a 20%-os tételek között a Hkr. 17. § (3) bekezdésének b) pontja alapján: az eredeti lejárata szerint legfeljebb egy éves, a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, váltóleszámítolásra, váltókezesség nyújtására és egyéb kockázatvállalásra vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amely feltétel nélkül nem mondható fel, vagy amelynél a hitelfelvevő hitelképességében bekövetkező minőségromlás nem eredményezi automatikusan a megállapodás felmondását,
–    a 0%-os tételek között pedig a Hkr. 17. § (4) bekezdésének b) pontja alapján: a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, váltóleszámítolásra, váltókezesség nyújtására és egyéb kockázatvállalásra vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amely bármikor, feltétel nélkül, azonnali hatállyal felmondható, vagy amelynél a hitel felvevő hitelképességében bekövetkező minőségromlás automatikusan a megállapodás felmondását eredményezi.
A kockázatmentes Le nem hívott vagy bármikor feltétel nélkül azonnal felmondható hitelkeret, ígérvény esetében az éven belüliségre vonatkozó időkorlát megszűnt a Hkr. 17. § (4) bekezdésének b) pontja szerint.
C12H tábla
A kockázatmentes tételek közé a bármikor feltétel nélkül azonnal felmondható hitelkeret akkor sorolható, ha a Hkr. 51. § (12) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel.
Az előzetes értesítés nélkül bármikor, feltétel nélkül felmondható, le nem hívott ígérvény kockázatmentesnek minősül, ha teljesíti a Hkr. 51. § (14) bekezdésében foglaltakat.
A 112 soron jelentendő a Hkr. 51. § (15) bekezdésében leírt feltételeknek megfelelő tételek, 75%-os kockázati súllyal.
A 142 soron kell jelenteni a Hkr. 51. § (13) bekezedésének megfelelelő áruk mozgásából származó, rövid lejáratú okmányos meghitelezés tételeket, 20%-os súly alkalmazásával.
Az AIRB bankoknak a kitettségek kockázati súly szerinti besorolásnál a megadott kockázati súly %-okat felülről korlátos sávhatároknak kell tekinteni, ahova az adott sávba eső tételeket be kell sorolnia [pl. 21-50% közötti saját CCF esetén a 113 Közepes kockázatú (50 %) soron kell jelenteni].

Az Értékpapír finanszírozó ügyleteket és hosszú elszámolási idejű ügyleteket a Pkkr. 3. §-a szerint, a Származtatott ügyleteket a Hkr. 18. §-nak megfelelő bontásban kell bemutatni.

A táblában elkülönítetten kell kimutatni hitelezési kockázattal nem rendelkező tételeket, így kiemelten
•    a Peres ügyekkel kapcsolatos függő kötelezettségeket perértéken,
•    a portfolió kezelés kapcsán saját ügyfelek felé vállalt tőke- vagy hozamígéretet, valamint tőke- vagy hozamgaranciát aktuális eszközértéken,
•    a leszállításos kiírt opciókat a mögöttes termék piaci értékén (névérték* aktuális határidős kötési – traded — árfolyam),
•    az elszámolási típusú és – jellegétől függetlenül – a kamatláb opciós ügyleteket az opció aktuális piaci értékén (aktuális opciós prémium, azaz az opció aktuális elszámoló árának – settlement price — és a pozíció névértékének szorzata),
•    a kötési napon mérleg alatt nyilvántartásba vett, de mérlegben értéknapon könyvelt azonnali ügyleteket az azonnali ügylet tárgyának/bázisdevizájának piaci és kötésnapi értéke különbözete összegében.

A kiírt opciók értékét, mint függő kötelezettséget a tábla megfelelő sorában előjel nélkül kell feltüntetni.

A Hitkr. 20. § (2)-(3) és (5) bekezdésében felsorolt és a C11H, C12H tábla Hitelezési kockázattal rendelkező kitettségei közt nem nevesített, azaz hitelezési kockázattal nem rendelkező egyéb tételeket a Hitkr. 20. § előírásainak (és a hivatkozott Szmt. rendelkezéseknek) megfelelő nyilvántartási értéken kell kimutatni.
II. 3.1.2. C2H, C21H, C22H Befektetési korlátozások

C2H BEFEKTETÉSEK

A tábla célja

A tábla egyrészt a hitelintézetnek a Hpt. 83. §-a szerinti, pénzügyi szektoron kívüli egyedi vállakozásokban fennálló tulajdoni hányadot megtestesítő befektetések nagyságát és szavatoló tőkével fedezendő limittúllépését, másrészt a hitelintézetnek a Hpt. 85. §-a szerinti tulajdonosi és egyéb befektetések összesített értékére vonatkozó korlát betartásának figyelését szolgálja. Az MFB és az Eximbank esetében a befektetési korlátokat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell figyelembe venni.

A tábla kitöltése

A jelentésben minden olyan vállalkozás adatait ki kell mutatni, ahol a hitelintézet bármilyen formában (közvetlenül, közvetetten) tulajdonos.
Amennyiben egy vállalkozásban nincs közvetlen, csak közvetett tulajdonlású részesedése a hitelintézetnek, akkor azt is fel kell tüntetni ebben a táblában, amennyiben a vállalkozás a Hpt. 83. § előírása alá tartozik.
A vállalkozások közvetett tulajdonlásának figyelésére a jelentést ki kell egészíteni a C21H táblával, hogy megállapíthatók legyenek a vállalkozáshoz – közvetett módon – kapcsolódó többi tulajdonosainak adatai.

A tulajdoni hányadot megtestesítő befektetések (részvények, részesedések, vagyoni érdekeltségek) nevesítését a részarányok csökkenő sorrendjében, és azon belül az a befektetett – i) oszlopban szereplő – összeg csökkenő sorrendjében kell kimutatni.
A sorok száma nincs korlátozva, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes minősített befolyású és 1 millió Ft értéket meghaladó egyéb részesedés kimutatásra nem kerül.
A szövetkezeti hitelintézeteknek minden befektetést fel kell sorolni.
A Hpt. előírása alapján a befektetési korlátozás alá nem tartozó befektetésekről (ezért levonandó tételekről) vonatkozó elkülönített nyilvántartást kell vezetni és ezeket a befektetéseket külön kell kezelni.

A tábla sorainak tartalma:

A C2H1 Minősített befolyású befektetések összesen sorban azokat a tulajdoni hányadot megtestesítő befektetéseket (részvények, részesedések, vagyoni érdekeltségek) kell összesíteni, mely vállalkozásokban a hitelintézet (közvetlenül vagy közvetve) minősített befolyással rendelkezik (a tulajdonlás a Hpt. 2. számú mellékletében rögzített értelmező rendelkezések III. fejezet 2. pontjában meghatározottak szerinti minősített befolyás vagy ellenőrző, de nem számszerűsíthető részesedést jelent).
Amennyiben a negyedév folyamán a hitelintézet minősített befolyást szerzett, vagy minősített befolyású tulajdonlás tekintetében változás történt, úgy a befektetés neve mellé a Kódjel oszlopban „M” betűt kell írni.

A C2H2 Egyéb részesedések összesen sorban a nem minősített befolyású részesedésekre vonatkozó adatokat kell összesíteni és a részletező sorokban név szerint felsorolni. A szövetkezeti hitelintézeteknek itt kell a nem minősített befolyású befektetéseit feltüntetni.
Ebben az összesítő sorban szerepelnek a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ben, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványban és a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-ben fennálló, nem minősített befolyású befektetések függetlenül attól, hogy azok értéke eléri vagy sem az egy millió forintot.

A C2H3 1 M Ft alatti nem minősített befolyású befektetések összesen sorban a bankoknak és a szakosított hitelintézeteknek a nem minősített befolyású és nem kapcsolt vállalkozásokban lévő, 1 millió Ft-ot el nem érő értékű tulajdoni befektetéseit (részvény, részesedés) kell összesítve feltüntetni (
A szövetkezeti hitelintézeteknek ezt a sort nem kell kitölteniük, mivel minden tulajdoni hányadot megtestesítő befektetésüket részletezni és az C2H1 és C2H2 sorokban összesíteni kell.

A C2H4 Egyéb befektetés összesen sorban azokat a tulajdoni hányadon kívüli egyéb, a Hpt. 2. számú melléklet rögzített értelmező rendelkezések III. fejezet 1. pontjában meghatározott fogalom szerint befektetésnek számító eszközökre vonatkozó adatokat kell összesíteni, amelyeket az összes befektetési korláthoz figyelembe kell venni, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állományba beleértve a befektetési jegyek állományát is. Ezek együttes, könyv szerinti értékét a g), illetve az i) oszlopban kell kimutatni.

Az C2H5 Összesen sor az C2H1– C2H4 összesítő sorokban feltüntetett adatok összegzésére szolgál.

A C2H6001 sortól – folyamatosan – egyenként fel kell sorolni mindazokat a vállalkozásokat (ügyfeleket), amelyekkel a hitelintézet tulajdoni kapcsolatban áll.
A C2H6001 sor kitöltése kötött. Ebbe a sorban kötelezően a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ben, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványban és a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-ben történt tulajdonlások összegét kell kimutatni, mivel ezeknek a befektetéseknek az értéke az összbefektetésnél külön elbírálás alá esik. Akkor is ki kell tölteni ezt a sort, amennyiben a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ben, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványban és a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-ben nincs a hitelintézetnek befektetése, a befektetés értékénél, illetve tulajdoni arányánál nullát kell írni.
Az egyedi befektetések soronkénti összegének (C2H6001+…+C2H6999) meg kell egyezni az összesítő C2H1 és C2H2 sorok állományával, amely csak a C2H1 sor v) oszlopában megjelenített limit túllépés összegével (a minősített befolyású befektetések szavatoló tőke 60%-át meghaladó és levonandó részével) térhet el.

A tábla oszlopainak tartalma:

Az a) Megnevezés oszlopban az ügyfél (hitelintézet esetében is) alapító dokumentumaiban szereplő (rövid) megnevezést kell alkalmazni azzal, hogy a felszámolás, illetve végelszámolás alatt lévő befektetés esetén a megnevezést ki kell egészíteni az „f.a”, illetve „v.a.” megjelöléssel. A b) Kódjel oszlopban ,,K” jelzéssel a Szmt. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő befektetést kell megjelölni.
A c) Törzsszám, azonosító oszlopban a vállalkozás törzsszámát, illetve a külföldi azonosító adatát, a d) Ország oszlopban a külföldi tulajdonos országának ISO kódját, az e) Ág oszlopban az ügyfél tevékenységét rögzítő TEÁOR ágat jelentő betűjelet kell feltüntetni. A magyar tulajdonosok esetében az ország oszlopot nem kötelező kitölteni.
Az f) Szerzés időpontja oszlopban azt az időpontot kell feltüntetni, amikor a befektetés – a veszteségmérséklés céljából, illetve a hitel-tulajdonrész csereügylet vagy a felszámolás során – a hitelintézet tulajdonába került, mivel ezek a befektetések három évig nem tartoznak a korlátozó limit alá. Ha a befektetés nem a Hpt. 83. § (4) bekezdés, illetve a 85. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt eljárások során került tulajdonba, illetve lejárt a hároméves türelmi idő, akkor nem kell a szerzési időpontot kitölteni.
A Tulajdonolt tőke értéke g1) Közvetlen befektetés oszlopban a közvetlenül fennálló kockázatvállalás könyv szerinti bruttó értékét (a bekerülési értéket), a g2) Értékvesztés oszlopban a befektetések után elszámolt értékvesztés, értékcsökkenés összegét kell szerepeltetni. Ennek megfelelően a g) oszlopban nettó értéken kell a Hpt. által előírt közvetlen befektetési állományt kimutatni. (A levonások összege nem haladhatja meg az adott befektetés értékét.)
A h) Közvetett befektetés oszlopban a közvetett tulajdonlású befektetéseket a vállalkozásban lévő befektetés tulajdoni közvetett arányos befektetett tőkeértéken (közvetett tőkeértéken) kell kimutatni.
Az i) Összesen oszlopban a közvetlen befektetés nettó és közvetett részesedések értékét együttesen kell feltüntetni.
A j1)-l) Arány % megfelelő oszlopaiban két tizedes pontossággal kell szerepeltetni az adott vállalkozásban szerzett tulajdonlást. (A százalék jelét nem kell feltüntetni.)
A közvetlen tulajdoni arányt a j1) oszlopban, illetve megfelelő szavazati jogot a k) oszlopban kell kimutatni.
A k) Szavazati közvetlen oszlopban megjelenő közvetlen szavazati jog, valamint a j2) Tulajdoni közvetett oszlopban megjelenő közvetett tulajdoni hányad értékét az l) Szavazati összesen oszlopban kell összegezni.
Ha a hitelintézet szavazati jogát bármely körülmény korlátozza (pl. felszámolás, illetve végelszámolás alatt lévő befektetéseknél, a tulajdonos hitelintézet Felügyelet által felfüggesztett szavazatai joga esetén, stb.), a Szavazati közvetlen (k) oszlopban és a Szavazati összesen (l) oszlopban nulla értéket kell jelenteni.
Ha a közvetlen tulajdonlás esetén ugyanannál a vállalkozásnál tulajdoni és szavazati jog együttesen áll fenn, akkor a tulajdoni hányadot át kell számítani és a szavazati aránnyal együtt kimutatni.
Amennyiben a vállalkozással nem számszerűsíthető személyi, vezetői, irányítási stb. (Hpt. 2. melléklet III. fejezet 2. és 3. pontja szerinti) kapcsolat áll fenn, akkor minősített befolyás esetén legalább 10%-kal, ellenőrzés esetén legalább 51%-kal kell figyelembe venni a szavazati jognál. Ebben az esetben a név (megnevezés) melletti kódjel oszlopba V jelet kell tenni, és az érintett befektetés jellegének megfelelő – közvetlen vagy közvetett tulajdoni (szavazati) arány – oszlopba 10%-ot, illetve 51%-ot kell feltüntetni.
Az egyedi befektetésekhez kapcsolódó limit (83. §) betartásánál mind a közvetlenül, mind a közvetve befektetett értéket, illetve arányt figyelembe kell venni.
A jegyzett tőkéhez viszonyított limit esetében az elszámolt értékvesztés csak a befektetés értékét csökkenti, a vállalkozásban lévő tulajdoni arányt nem.
A Kivételek m) PIBB oszlopába a – korlátozás alá nem tartozó – hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások, valamint biztosító részvénytársaságok (beleértve a Hpt.-ben megfogalmazott viszontbiztosítót is), illetve az n1) oszlopba a járulékos vállalkozások nettó befektetési értékét kell szerepeltetni.
A Kivételek n2) Speciális pénzügyi szervezetek oszlopába azokat a további – a Hpt. 83. §-ban meghatározott – szervezetekben történt részesedések nettó értékét kell feltüntetni, amelyek nem tartoznak a PIBB, illetve járulékos vállalkozások közé. Ezek a szervezetek jelenleg: árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámoló házi tevékenységet végző szervezet, Tpt. szerinti központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet4, befektetési alapkezelő, és a tőzsde. Ha a limit alóli kivételek alá tartozó kört a Hpt. újabb szervezetekkel bővíti vagy csökkenti, akkor azokat a szervezeteket kell itt szerepeltetni.
A Hpt. korlátozása alóli további kivételek közül az o) oszlopban csak a veszteségmérséklés céljából szerzett – a Hpt. 83. § (4) bekezdés, illetve a 85. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak szerinti – befektetések nettó értékét lehet feltüntetni. Itt kell beírni a C2H4 Egyéb befektetések összesen sorból a veszteségmérséklés céljából a hitelintézet tulajdonába jutott egyéb befektetési eszköz (pl. átvett készlet) nettó értékét. (Abban az esetben, ha az átvett eszköz nem veszteségmérséklés célú, illetve megszűnt a három éves türelmi idő, akkor az állományt nem szabad itt kimutatni.)
A Hpt. 83. § (4) bekezdés kivételek p1) oszlopában a hitelintézet kereskedési könyvében nyilvántartott részesedéseket kell – nettó értéken – szerepeltetni.
Itt sem PIBB, sem járulékos vállalkozásokban történt befektetés értékei nem szerepelhetnek, mivel azok az m) és n) oszlopban teljes egészében kerülnek feltüntetésre és levonásra.
A p2) egyéb oszlopba – a (4) bekezdés szerinti további kivételeket – a hitel-tulajdonrész csereügylet vagy a felszámolás során a hitelintézet tulajdonába került befektetéseket kell beírni. Ezeket a tételeket elkülönítetten kell kezelni, és rendszeresen minősíteni. [A C2H4) Egyéb befektetések összesen sor esetében a p1), p2) oszlopokba nem kerülhet érték.]
Ha egy befektetés részben már a hitelintézet tulajdonában volt, de a vállalkozás további tulajdoni hányada (része) a 83. § (4) bekezdésében foglalt eljárás során került a hitelintézet birtokába, akkor csak ezt a további részt lehet az o) vagy p) kivételek oszlopában figyelembe venni, a régebben szerzett rész értékét nem. (A szerzéstől számított három év letelte után már nem szabad az addig kivételt képező befektetést itt jelenteni, az el nem idegenített befektetés az összes befektetést növeli.)
A kivételek o), p1) és p2) oszlopaiban csak a hitelintézet által szerzett, közvetlen tulajdonlású befektetések nettó értéke szerepelhet.
A levonandó tételek összes egyedi összege nem haladhatja meg az adott befektetés nettó értékét.
A Kivételek m)–p) oszlopai alapértelmezésben levonandó tételek, ezért negatív előjelet nem kell feltüntetni.
A q) Egyedi korlátozás alá eső befektetések összesen oszlopba a befektetéseknek a nettó – az előző pontokban feltüntetett kivételekkel csökkentett – értékét kell beírni. Ehhez az összeghez kell viszonyítani a Hpt. 83. § (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján az egyedenkénti, illetve az C2H1 Minősített befolyású befektetések összesen sorban szereplő értékhez a szavatoló tőke 60%-ában meghatározott korlátot. A minősített befolyásúaknál a limit és az C2H1 sorban lévő befektetési érték közötti különbség a túllépés értéke, amelyet a szavatoló tőke számításánál külön le kell vonni, és ezért az összbefektetési korlátnál nem kell figyelembe venni. Ezt a különbséget, a tőkéből levonandó értéket az C2H1 sor v) oszlopában kell feltüntetni.
A Tőkével fedezendő túllépés r) oszlopába a Hpt. 83. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti egyedi limit túllépés – a szavatoló tőke 15%-át meghaladó – összegét kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy közvetlen vagy közvetett befektetések miatt következett be. [Itt a C2H4 sorban nem lehet érték.] Külön az r1) oszlopban a közvetlen befektetések után a tőkével fedezendő túllépéseket, az r2) oszlopban a közvetett befektetések miatt a szavatoló tőkéből levonandó részt kell kimutatni. A két oszlop összegének együttesen meg kell egyezni a túllépés értékével.
A Tőkével fedezendő túllépés s) oszlopaiba a Hpt. 83. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a vállalkozás jegyzett tőkéjének 51%-os tulajdoni arányát meghaladó befektetés összeget kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy a túllépés közvetlen vagy közvetett befektetés miatt történt. [Itt a C2H4 sorban nem lehet érték.]
Külön az s1) oszlopba a közvetlen befektetések után a tőkével fedezendő túllépéseket, az s2) oszlopba a közvetett befektetések miatt a szavatoló tőkéből levonandó részt kell kimutatni.
A befektetés 51%-on felüli tulajdoni arány nettó értékének kiszámításánál mind a közvetetten, mind a közvetlenül szerzett befektetés értékének az együttes összegét kell figyelembe venni, és ezt kell elosztani az együttes tulajdoni hányaddal. Ha egy befektetés értéke a szavatoló tőkéhez, illetve mértéke a vállalkozás jegyzett tőkéjének 51%-ához viszonyított arányt is meghaladja, akkor a kétféle túllépés – limit feletti – értékét külön-külön kell beírni a megfelelő oszlopba. A két oszlop értékének együttesen ki kell adni a túllépés összegét.
A t) Korrekció kereskedési könyvi (illetve más közvetlen) befektetés miatt oszlopban az egyedi korlátozáshoz figyelembe vett, de az összes közvetlen befektetés számbavételéhez szükséges adatokat kell kimutatni.
Ezek a korrekciók egyrészt a p1) oszlopban – a hitelintézet kereskedési könyvében – kimutatott részesedések, illetve a közvetett befektetés miatti korrekciókat jelentik. A levonandó tétel nem a p1) oszlopban szerepeltetett érték, hanem annak a befektetésnek a kereskedési könyvben szereplő tőkekövetelményének az összege, amelyet a szavatoló tőkéből le kell vonni.
Itt sem PIBB, sem járulékos vállalkozásokban történt befektetés értékei nem szerepelhetnek, mivel azok a p1) oszlopban sem jelenhetnek meg.
A t) oszlopban kell korrekciós tételként kimutatni azokat a közvetlen befektetések miatti és az összbefektetési korlát alá nem tartozó befektetéseket is , amelyek a külön feltüntetett oszlopokban nem szerepelhetnek. Itt kell a külön jogszabályban előírtak szerint a – pl. a Magyar Fejlesztési Banknak a törvényben meghatározott, – korlátozás alá nem tartozó befektetéseket feltüntetni.
A t) oszlop alapértelmezésben levonandó tétel lesz, negatív előjel nélkül.
Az u) PIBB miatti korrekciók oszlopban csak a közvetlen – a g) oszlopban szereplő – PIBB vállalkozások miatti korrekciós tételeket kell kimutatni.
A részletező sorokba csak a szavatoló tőkéből levont minősített befolyású PIBB befektetések nettó értékét kell feltüntetni, mivel a nem minősített befolyású PIBB befektetéseket egyedileg nem kell a szavatoló tőkéből levonni, ezért az összbefektetésekhez beszámítandók.
Az u) oszlop alapértelmezésben levonandó tétel negatív előjel nélkül. (Negatív előjelet csak akkor kell feltüntetni, ha a vállalkozás összbefektetéshez beszámítandó és ezért hozzáadandó értéket jelöl.)
Az u) oszlop C2H1 sorában azokat a közvetlen PIBB vállalkozások miatti korrekciós tételeket kell összegezni, amelyekben a hitelintézet minősített befolyású részesedéssel rendelkezik, illetve a részükre nyújtott alárendelt kölcsöntőke összegét a C2H4 sorban kell kimutatni. (Ezek azok a tételek, amelyek a szavatoló tőkéből levonásra kerülnek.)
A Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ben, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványban és a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-ben történt befektetést a tulajdonlás mértéke szerint az C2H1 – C2H2 sorokban kell feltüntetni, de mivel ennek a befektetésnek az értékét az összbefektetésnél le kell vonni, ezért a nem minősített befolyású részesedés értékét is, mint levonandó tételt a C2H2 sorban kell szerepeltetni.
A v) Hpt. 85. §-hoz egyéb korrekció oszlopában az összes befektetési korlát alóli – a Hpt. 85. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti – egyéb kivételek értékét az C2H1 – C2H4 -ig terjedő összesítő sorokba, illetve a részletező sorokban egyéb tájékoztató információkat kell beírni.
A v) oszlopnak az C2H1 – C2H4 -ig terjedő összesítő sorába az összes befektetési korlát alóli egyéb kivételek az állampapírok, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya, valamint az összesített minősített befolyásból adódó túllépés összege. (A kétszeres levonások elkerülése végett itt nem szerepelhetnek a PIBB vállalkozások, a veszteségmérséklés miatt – az egyedi befektetési korlátnál is – már figyelembe vett összegek, illetve túllépés miatt tőkéből levont befektetési értékek.)
A v) oszlop alapértelmezésben levonandó tétel, ezért negatív előjelet nem kell feltüntetni.
A minősített befolyású befektetések összegének a szavatoló tőke 60%-át meghaladó [C2H1 sor q) oszlop – szavatoló tőke 60%] részét az C2H1 sorba kell beírni.
A nem minősített befolyású PIBB intézmények után a szavatoló tőkéből levonandó (a szavatoló tőke 10%-a feletti) részt a C2H2 sorban kell szerepeltetni.
Az összbefektetési korlát alá nem tartozó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve állampapírok nettó értékét a C2H4 sorban kell kimutatni. (A kétszeres számbavétel elkerülése végett az állampapírok a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok számbavételénél nem vehetők figyelembe.) Az összbefektetési korlát alá nem tartozó állampapírok a Tpt. 5 § (1) bekezdés 6. pontja értelmében a magyar állami értékpapírok és MNB kötvények mellett a külföldi állam, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott értékpapírokat tartalmazzák.
Az immateriális javak közül csak a vagyoni jogokat, illetve a tárgyi eszközök között szereplő az ingatlanokkal és a hozzájuk kapcsolódó vagyoni értékű jogokat a szavatoló tőkéből levont értékével lehet, mint csökkentő tételt (az összbefektetési korlát alá nem tartozót) figyelembe venni.
A v) oszlopban a részletező (C2H6001-től számozott) sorokban csak tájékozató adatként kell a pénzügyi (PIBB) intézményeknek nyújtott alárendeltkölcsöntőke összegét feltüntetni, de nem kell sem a w) oszlopban, sem az összegző sorokban számításba venni.
A részletező sorokban feltüntetett és a szavatoló tőkéből levonandó PIBB alárendelt kölcsöntőke értékét a C2H4 sor u) oszlopában, egy összegben kell szerepeltetni.
Azokat a PIBB alárendelt kölcsöntőkéket, amelyek a törvény szerint nem befektetések, és nem tartoznak az összbefektetési korlátozás alá sem, de az egységesség miatt kimutatásra, illetve az összbefektetésnél számbavételre kerültek (pl. nem minősített befolyású biztosítónak nyújtott alárendelt kölcsöntőke) azoknak az összegét a C2H3 sor. v) oszlopában kell feltüntetni.
A w) Összes befektetés nettó értéken oszlopba azoknak a befektetési korlát alá tartozó befektetéseknek összegét kell beírni, amely a hitelintézet birtokába közvetlen befektetésként került.
Az összes közvetlen befektetés állományának megállapításához a g) oszlopban feltüntetett befektetések értékéből le kell vonni a közvetlen, szavatoló tőkével fedezett minősített befolyású PIBB befektetéseket), a részükre nyújtott alárendelt kölcsöntőkéket, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány és a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. értékét, az o) oszlopban szereplő veszteségmérséklés érdekében szerzett befektetést, illetve az r1) és az s1) oszlopból a befektetési limit túllépése miatt a szavatoló tőkéből levonásba kerülő értéket, a v) oszlopban kimutatott az előírt limit feletti túllépést, illetve az állampapír és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állomány nettó értékét, valamint a t) és v) oszlopban feltüntetett egyéb, szükséges korrekciót.
A közvetett befektetések miatti – a közvetlen befektetés nettó értékét meghaladó – limittúllépés tőkelevonással nem lehet csökkenteni az összes befektetés értékét.
A Hpt. 85. § (1) bekezdésének betartásához az C2H5 sor w) Összes befektetés nettó értéke oszlopának értékét kell a szavatoló tőke 100%-ához viszonyítani. A korlátozás túllépése felügyeleti intézkedést von maga után. A kötelezettség betartásához elidegenítési tilalom kapcsolódik, a túllépésből eredően szavatoló tőke-állítási kötelezettség nem.


C21H KÖZVETETT BEFEKTETÉSEK RÉSZLETEZÉSE

A tábla célja
A hitelintézetnek a közvetett befektetéseikről a C2H Befektetések tábla e mellékletében kell adatokat közölnie a vállalkozásokban való részesedésekben rejlő további kockázatainak felmérése érdekében.
A közvetett tulajdonlás felsorolását a tulajdont képező vállalkozásonként (befektetésenként) külön-külön, valamint a Hpt. 4. számú mellékletében meghatározottak szerinti közvetett tulajdonosok (köztes vállalkozások) és tulajdoni arányuk, valamint a hozzá kapcsolódó befektetés értékének feltüntetésével szükséges részletezni.

A tábla kitöltése

A jelentést úgy kell kitölteni, hogy abból megállapíthatók legyenek a hitelintézet befektetéséhez (vállalkozásban való részesedéséhez) kapcsolódóan a további – közvetett módon – tulajdonosok (befektetők) adatai.
A befektetésre, illetve annak tulajdonosaira vonatkozó törzsszám, ág, stb. oszlopot is ki kell tölteni.
A közvetlen tulajdonra vonatkozó oszlopot csak akkor kell kitölteni, ha a tulajdonos hitelintézet nem csak közvetett tulajdonnal rendelkezik az adott befektetésben (vállalkozásban).
A megnevezés oszlopban csak tájékoztatásként közöljük a ,,Befektetés”, illetve ,,Befektető” jelzéseket. A tábla kitöltésekor ezeket a jelzéseket nem szükséges feltüntetni.
Az f) Szerzés időpontja oszlopban a szerzés időpontját – a legelső szerzés szerint – minden tulajdonosnál szerepeltetni kell. A befektetés (vállalkozás) sorában ez megegyezik a hitelintézet által történt szerzési időponttal. (Amikor a vállalkozás közvetett befektetésként a hitelintézethez került.)

A C21H001 Befektetés sortól kezdődően folyamatosan a C2H999 sorig egyenként kell felsorolni a vállalkozásokat. A közvetett befektetéseket az alap (C2H) táblában történt felsorolás sorrendjében két, illetve tulajdonosait tekintve több sorban jól elhatárolt módon (pl. egy sorszám alatt, vagy az alaptáblán szereplő sorszámmal) kell feltüntetni. Az egy befektetéshez tartozó összes tulajdonost (befektetőt) fel kell sorolni.

Az összesítő C21H001-C21H999 sorokban a befektetések (vállalkozás) adatait kell szerepeltetni. (A részletező sorokban kimutatott tulajdonosok tőkére és tulajdoni arányra vonatkozó adatait összegezni kell, és ezeket az összesített adatokat kell a befektetés sorában feltüntetni.)
A részletező C21H001001- C21H001999-től a C21H999001- C21H999999-ig terjedő sorokban a közvetett tulajdonos(ok)ra vonatkozó adatokat, valamint az általuk befektetett tőkeértéket, tulajdoni, illetve szavazati arányukat kell feltüntetni. Minden tulajdonosnál az általa képviselt közvetett tulajdoni arányt és tőkeértéket kell szerepeltetni.

A befektetések sorában lévő tőkeértékek összegének, arányainak meg kell egyezni a C2H Befektetések táblában, az adott vállalkozás (befektetés) sorában lévő közvetettségre vonatkozó adatokkal függetlenül attól, hogy többszörös, illetve többlépcsős a befektetés közvetett tulajdonlása.

A bankoknak és szakosított hitelintézeteknek nem kell az 1 millió Ft alatti befektetéseket részletezni.

Ha a hitelintézetnek nincs közvetett befektetése, a táblát ,,nemleges” jelzéssel kell megküldeni.


C22H MINŐSÍTETT BEFOLYÁSÚ BEFEKTETÉSEK VÁLTOZÁSA

A tábla célja

A hitelintézetnek a minősített befolyású (közvetlenül és közvetett) befektetéseinek a negyedév folyamán történt változásairól a C2H Befektetések tábla e mellékletében kell adatokat közölni.

A tábla kitöltése

Amennyiben a negyedév folyamán a hitelintézet valamely vállalkozásban minősített befolyást szerzett, vagy minősített befolyású tulajdonlása tekintetében változás történt, a változást a C22H táblában szükséges közölni függetlenül attól, hogy a negyedév végén a minősített befolyás fennáll-e vagy sem.
A tábla oszlopszerkezete és kitöltése azonos a C2H táblával, amely alapján megállapíthatók a hitelintézet minősített befolyásnak minősített részesedéséhez (vállalkozáshoz) kapcsolódó változások (a befektetés értékének, a tulajdoni, illetve a szavazati aránynak a növekedése, csökkenése, vagy létesülése).
A minősített befolyásnak minősített részesedést jelentő vállalkozásról szóló adatokat (azonos sorszám alatt) két vagy több sorban kell feltüntetni. A befektetés megnevezése oszlopában lévő ,,Jelenleg”, illetve ,,Előző” jelzések az adott befektetés (vállalkozás) adataiban történt változásokra utalnak.
A megnevezés oszlopban csak tájékoztatóul közöljük a jelzéseket, a tábla kitöltésekor ezeket nem kell feltüntetni.
Az első „Jelenleg” jelzésű sorban a befektetésnek (vállalkozás) a beszámolás időpontjában, a negyedév végén meglévő adatait kell szerepeltetni.
Az ,,Előző” jelzésű sor(ok)ban a változás előtti (mindig az előző állapot szerinti) adatokat – befektetett tőkeértéket, tulajdoni, illetve szavazati arányt – kell feltüntetni.
Ha a negyedév folyamán az adott befektetést érintően több változás történt, minden módosulást a szerzés, változás időpontja szerint folyamatosan fel kell tüntetni. Ennek megfelelően a jelenlegi és az előző állapot között a negyedév alatti összes változást (csökkenést, növekedést) meg kell jelentetni. A táblaszerkezetben az előző állapotokat jelző sorok száma nem korlátozott.
A C22H01 sortól kezdődően folyamatosan – egyenként kell felsorolni a vállalkozásokat.

Az a)-e) oszlopokban a befektetésre (vállalkozásra) vonatkozó tájékoztató adatokat (megnevezés, kódjel, törzsszám, azonosító, ország,ág) a C2H táblában leírt módon kell kitölteni. (A magyar vállalkozások esetében az „Ország” oszlopban a HU ISO-kód beírása nem kötelező)
Az f) Változás időpontja oszlopban a változás, a szerzés dátumát kell szerepeltetni.
A g)-i) Tulajdonolt tőke és a j1)-l) Arány % oszlopok kitöltését a C2H táblában leírt módon kell végrehajtani.

Ezt a táblamellékletet csak akkor kell kitölteni, ha a hitelintézet minősített befolyású befektetést szerzett, vagy a minősített befolyásnak minősített részesedésénél változás történt.

Ha a minősített befolyású befektetéseknél nem volt változás, a táblát ,,nemleges” jelzéssel kell megküldeni.

II.3.1.3. C3H Partnerkockázati kitettségek

C3H : ÉRTÉKPAPÍR FINANSZÍROZÓ ÉS HOSSZÚ ELSZÁMOLÁSI IDEJŰ ÜGYLETEK, SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS TERMÉKEK KÖZÖTTI SZERZŐDÉSES NETTÓSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK ÉS ELSZÁMOLÁSI VAGY NYITVASZÁLLÍTÁSI ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA

A tábla célja

A táblázat a hitelezési kockázatok között megjelenő partnerkockázati kitettség tőkekövetelményének alátámasztására szolgál. A tábla a kitettség értékeket banki könyvi és kereskedési könyvi bontásban mutatja.
Az elszámolási ügyletek partnerkockázati kitettség értéke a CTS tábla 1 sorában jelenik meg.

A tábla kitöltése

A tábla a partnerkockázat kezeléséről és a hitelezési kockázat kezeléséről szóló rendeletekben leírt módszerek szerint számított értékpapír finanszírozó és hosszú elszámolási idejű (C3H1), származtatott ügyletek (C3H2) és termékek között szerződéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség (C3H3) banki könyvi és kereskedési könyvi tételek bemutatását szolgálja. Az elszámolási/nyitva szállítási ügyleteket a kereskedési könyvi kitettségek között kell megjeleníteni.
A banki könyvi tételeket a Pkkr. és Hkr., a kereskedési könyvi tételeket a Kkr. útmutatása szerint kell kitölteni.
Ha a hitelintézet a Pkkr. jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel, a tábla oszlopai szerinti kitettség értékeket (az elszámolási vagy nyitva szállítási ügyletek kivételével) a partnerkockázati kormányrendeletben leírt következő módszerek szerint számítja ki:
–    a) és f) oszlop a piaci árazás módszere, Pkkr. III. fejezet,
Ebből pozitív pótlási költség: Pkkr. 5. § (1) bekezdés.
–    b) és h) oszlop az eredeti kitettség módszere, Pkkr. IV. fejezet,
–    c) és i) oszlop a sztenderd módszer, Pkkr. V. fejezet,
–    d) és j) oszlop a belső modell módszer, Pkkr. VI. fejezet.
Ha a hitelintézet a repóügylet, értékpapír- vagy áru-kölcsönzési ügylet, hosszú elszámolási idejű ügylet és értékpapír ügylet kitettség értéket a Hkr. XVI. fejezete szerint határozza meg, a kitettség értéket a tábla d) és j) oszlopában kell kimutatnia.
Az elszámolási és nyitva szállítási ügyletek kitettség értékének meghatározását a Kkr. 27. § és 30. §-ai szabályozzák.

Sorok tartalma:

Az értékpapírfinanszírozó és hosszú elszámolási idejű ügyleteket (C3H1 alá tartozó sorok) a Pkkr. 3. §-a szerint kell részletezni.
A származtatott ügyelteket (C3H2) a Hkr. 18. §-a szerinti bontásban kell jelenteni.
A termékek közötti szerződéses nettósítás (C3H3) leírását a Pkkr. VII. fejezete tartalmazza.


II.3.1.4. C43H Belső hitelek

Beküldési gyakoriság: negyedéves

A tábla célja

A tábla a Hpt. által meghatározott belső hitelek – a vezető állású személyek, a könyvvizsgáló, illetve ezek közeli hozzátartozói, valamint az általuk ellenőrzött vállalkozások részére a hitelintézet által vállalt kötelezettségek – kimutatására szolgál.

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a külön nyilvántartott – a Hpt. 60. § (1) bekezdésében felsoroltak részére – belső hitelként nyújtott hiteleket, illetve kötelezettségvállalást – millió forintban (hitelintézetekre jellemző kerekítési szabályok szerint) – kell részletezni.

A jelentést teljes körű egyedi adatszolgáltatással kell elvégezni, és a táblázatban a beszámolás napján az ügyféllel szemben fennálló követelésállományt kell szerepeltetni!
A 60. § (1) bekezdésében meghatározott korlátozást a hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlához kapcsolódó hitelkeretre, valamint a munkáltató által adott fizetési előleg vagy lakás-, illetve más szociális célú kölcsön esetében a belső szabályzatban meghatározott mértékig nem kell alkalmazni. A hitelkeretek esetében a belső szabályzat által meghatározott szerződés szerinti hitelkereteket kell szerepeltetni. Azt az összeget, amelyet a hitelkeretből igénybe vette, akkor az igénybe vett hitelkeretrészt a lakossági kölcsön csoportba kell átsorolni, és ott kimutatni.
Az 1 Összesen sor a részletező sorokban feltüntetett ügyfelek (személyek, vállalkozások) adatainak összegzésére szolgál.
A 01 sortól kezdődően egyenként fel kell sorolni mindazokat az ügyfeleket, amelyekkel szemben a hitelintézetnek követelése van.
Az a) oszlopban az érintett személyek, illetve a vállalkozások nevét kell feltüntetni. A b) Kódjel táblában magánszemély esetében ,,S” jelet, kapcsolt vállalkozásnál ,,K” jelölést kell alkalmazni.
A c) Törzsszám oszlopban az azonosító számot, a vállalkozás törzsszámát, vagy a személy születési dátumát kell beírni.
A d) Beosztás oszlopba a személyek hitelintézetnél betöltött funkcióját kell szerepeltetni.
Abban az esetben, ha vállalkozásról van szó, akkor a vele kapcsolatban álló személy nevét és beosztását is fel kell tüntetni.
Az e) oszlopba az olyan hiteleket, kötelezettségvállalást kell beírni, amelyek nem tartoznak a Hpt. 60. § (2)–(3) bekezdése alá.
A Hpt 60. § (2) bekezdése alapján az f) oszlopban a pénzforgalmi számla hitelkeretének szerződés szerinti, a g) oszlopban a munkáltatói (előleg, lakás, szociális célú) kölcsönből még fennálló tartozás összegét kell szerepeltetni. A pénzforgalmi (folyó) számlához kapcsolódó szerződés szerinti hitelkeretet a belső szabályzatban engedélyezett mértékig lehet csak kimutatni.
A belső szabályzatban meghatározott mértéken felüli állományt belső hitelként az e) oszlopban kell szerepeltetni, kivéve, ha arra lakossági kölcsönszerződést kötöttek, amelyet a h) oszlopban kell kimutatni.
A Hpt. 60. § (3) bekezdése szerinti lakossági hitelből még fennálló tartozást a tábla h) oszlopában kell részletezni.
Az i) oszlopban a kimutatott hitelek mögötti fedezetek értékét kell kimutatni, amely független a biztosíték jellegétől (ingatlan, gépkocsi stb.), de annak az aktuális – legutolsó fedezet-értékelésnek megfelelő – piaci értékét kell beírni.
Az j) összesen oszlopban a limit alá tartozó belső hitelek nettó kockázati értékét kell kimutatni.

II.3.1.5. C54H Kereskedési könyvben vállalt nagykockázat és a nagykockázat-vállalási korlát tárgyhavi túllépései
A tábla célja a KKr. 38. § (6) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése.

A tábla kitöltése

A limittúllépéseket a Hpt. 79. §-ában és a KKr. 38. §-ában szereplő előírások alapján kell meghatározni.
Az ügyféllimit korlátozás betartását az MFB-nél az MFB tv. 8. § (1) bekezdésében foglaltak alapján kell figyelni, az Eximbank esetében a korlátozásokat az Eximtv. 21. §-ában foglalt eltéréssel kell értelmezni. Ezen hitelintézeteknek a limittúllépésüket a tábla d) oszlopában kell megjeleníteni, függetlenül attól, hogy a limit mértéke eltér a Hpt. 79. §-ban meghatározott %-os mértéktől.

d

Hpt 79. § szerinti ügyféllimit

A Hpt. 79.§ szerint (tekintettel az Eximtv. és MFB tv. sajátosságaira)

e

500%-os ügyféllimit

A KKr. 38.§ (4) bekezdése c) pontja szerint.

f

600%-os limit

A KKr. 38.§ (4) bekezdése d) pontja szerint.

g

800%-os limit

A Hpt. 79.§ (3) bekezdése szerint.

h

Tárgyhavi túllépések maximális összege

Ügyfelenként vagy ügyfélcsoportonként kell meghatározni a tárgyhavi limittúllépés maximális összegét, a limittúllépés formájától függetlenül.

A tábla b) oszlopában az Ügyfél azonosítója esetén a Törzsszámra vonatkozó általános előírásokat kell alkalmazni.

II.3.1.6. C6B, C6K Banki és kereskedési könyvi országkockázat

C6B BANKI KÖNYVI ORSZÁGKOCKÁZAT

A tábla célja
A hitelintézet a táblázat alapján a külföld felé vállalt banki könyvi kockázatokat országonként is folyamatosan figyelni tudja.

A tábla kitöltése

A táblázatban a mérlegben jelentett külfölddel szembeni kockázatvállalások (követelések), a mérlegen kívüli kötelezettségek, és származtatott ügyleteknek, illetve a patnerkockázati kitettségeknek a külfölddel szemben fennálló állományai szerepelnek országonkénti bontásban függetlenül attól, hogy a pénzügyi kapcsolat milyen jellegű szervezettel, intézménnyel, vállalkozással áll fenn. A táblázatban a banki könyvbe tartozó ügyleteket kell szerepeltetni.
A nemzetközi pénzügyi intézményeket a központ helye szerint kell besorolni.
Az 1 Összesen sor a 01. sortól felsorolt országok adatainak összegzésére szolgál.
A 01 sortól kezdődően egyenként, ábécé sorrendben kell felsorolni mindazokat az országokat, amelyekkel szemben a hitelintézetnek bármilyen kapcsolata (követelése, illetve kötelezettsége) áll fenn.
A sorok száma nem korlátozott, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes ország-kapcsolat kimutatásra nem kerül.
Az oszlopokban a részletezés szerint kell a különböző követelésállományt, illetve a mérlegen kívüli függő és jövőbeni kötelezettség-vállalást kimutatni.
Az a) Ország oszlopban az adott ország - MNB által is használt – ISO kódjelét kell feltüntetni.
A b) Kódjel oszlopot nem kell kitölteni.
A c) Banki saját limit oszlopban az adott országgal szemben a hitelintézet által – saját szabályzatában – meghatározott limit értékét kell jelenteni.
A d) oszlopban a banki könyvi bruttó eredeti kitettségi értéken, valamint az összesített értékvesztést kell kimutatni és a mérlegtételek nettó értékét meghatározni.
Az e) Mérlegen kívüli tételek oszlopaiban a mérlegen kívüli kötelezettségeket ügyletkockázati súly nélküli bruttó értéken, a származtatott ügyleteket a Pkkr. szerinti súlyozott kitettségi értéken, a fennálló céltartalékot összevontan kell feltüntetni és a mérlegen kívüli tétele nettó értékét meghatározni
Az f) oszlopban a Banki könyvi partnerkockázati kitettségek jelennek meg a Pkkr. szerinti értéken.
A g) oszlopban kell az összes nettó értéken szereplő kockázatvállalást feltüntetni.
Külön a h) oszlopban kell kimutatni az adott ország pénznemében fennálló kockázatvállalás összegét.

C6K KERESKEDÉSI KÖNYVI ORSZÁGKOCKÁZAT

A tábla kitöltése

A hitelintézet a táblázat alapján a külföld felé vállalt kereskedési könyvi kockázatokat COREP szemléletben országonként folyamatosan figyelni tudja. A C6K tábla ezen pozíciókra a C5H Kereskedési könyvi nagykockázatvállalás táblának megfelelő szerkezetben, országonkénti bontásban tartalmaz adatokat. A tábla kitöltéséhez a C5H tábla kitöltési útmutatója nyújt értelemszerűen alkalmazandó eligazítást. A b) kódjel oszlopot nem kell kitölteni.

II. 3. 2. Konszolidált tőkemegfelelési kiegészítő táblák
II.3.2.1. KC11H illetve KC12H Összevont alapú mérlegen kívüli kitettségek, partnerkockázattal rendelkező kitettségek

A mérlegen kívüli, értékpapír finanszírozó és hosszú elszámolási idejű, származtatott ügyletek, termékek közötti szerződéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettségek és azonnali ügyletek eredeti kitettség értékeit és (ügylet)kockázati súlyok szerinti bontását a COREP táblák közötti KC11H és KC12H MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK sztenderd, illetve IRB módszert alkalmazó hitelintézetek számára táblák tartalmazzák. A táblázatok kitöltési útmutatója megegyezik a C11H és C12H táblákéval.
II.3.2.2. KC2H Összevont alapú befektetési korlátozások

KC2H ÉRDEKELTSÉGEK, BEFEKTETÉSEK ÖSSZEVONT ALAPON

A tábla célja
Az adatszolgáltatás jellegére tekintettel, a jelen adatszolgáltatásban ez a táblázat szolgál a csoportszintű befektetésekre meghatározott, a Hpt. 83. §-ban foglalt limitek ellenőrzésére.

A tábla kitöltése
A táblázatban a konszolidációba bevont kör kialakításakor figyelembe vett összes érdekeltséget, valamint azokat a konszolidált mérlegben szereplő érdekeltségeket kell bemutatni, amelyek befektetésként megjelennek. (Ez alól kivételt jelentenek az összevont alapú felügyeleti beszámolóban teljeskörűen konszolidált érdekeltségek, amelyek mint befektetések nem mutathatók ki.)
A befektetések felsorolásánál a csoporthoz tartozó valamennyi minősített befolyásnak minősülő, illetve a szavatoló tőke 15%-át meghaladó részesedést is figyelembe kell venni.
A tulajdoni és szavazati arányok számítását a számviteli konszolidációnak megfelelően kell szerepeltetni. Mivel a befektetési limitek ellenőrzésére is szolgál ez a tábla, ezért minden érdekeltséget, befektetést fel kell tüntetni, amelyek PIBB vállalkozások, más befolyásoló részesedést jelentő vállalkozások, illetve amelyeknél a szavatoló tőke 15%-ában meghatározott limitet meghaladja a befektetés könyv szerinti értéke. A közvetett tulajdoni és szavazati hányadokat itt az Szmt. szerint kell értelmezni.
A felügyeleti konszolidációs kör kialakításához ismerni kell a leányvállalati és a közös vezetésű vállalati kapcsolódásokat, hogy megítélhető legyen, hogy fennállnak-e és milyen jogcímen a konszolidációba történő bevonás alóli mentesítés esetei.
Az Szmt. 115. § és 119 §-ait figyelembe véve a leányvállalati viszony megállapítása megelőzi a mentesítési feltételeket. Ebből következően az „unokának” (leányvállalat leányvállalata) a leányvállalatnak minősítése előbb kell, hogy megtörténjék, mint a konszolidációba történő bevonás alóli mentesítés. Önmagában nem mentesül a konszolidáció alól az „unoka”, hanem csak külön elbírálás alá esik. Ha az „unoka” mentesült a konszolidációba történő bevonás alól, pl. információhiány miatt, akkor elfogadható, hogy sem a „dédunoka”, sem az „ükunoka” részesedésről nincs információ. Ha az unoka csak azért mentesült, mert pl. jelentéktelen nagyságrendű, akkor annak közvetlen irányítású „dédunoka” vállalkozásról mindenképpen rendelkezni kell információval, a csoport hatékony irányítása esetén azonban a számottevő nagyságrendű közvetett tulajdon ismerete is vélelmezhető. A leányvállalat vagy az „unoka” jelentéktelen nagysága nem feltétlenül jelenti azt, hogy az alatta egy szinttel lévő vállalkozás is jelentéktelen nagyságrendű (pl. a befektetést nemcsak a saját tőke, hanem idegen forrás is finanszírozza).
A táblázatban az a) oszlopban fel kell sorolni mindazon vállalkozások nevét, amelyeknél az anyavállalatnak az Szmt. szerint leányvállalati, közös vezetésű vagy társult vállalkozásnak minősülő kapcsolódása áll fenn, függetlenül attól, hogy a tulajdoni részesedés a forgatási célú vagy a befektetési célú portfolió részét képezi, vagy a leányvállalati kapcsolódás tulajdoni részesedésen keresztül vagy anélkül valósul-e meg.

A b) oszlopban a kódjeleket a következők:
H=hitelintézet, Pv=pénzügyi vállalkozás, Bv=befektetési vállalkozás, Jv=járulékos vállalkozás, Ak=befektetési alapkezelő, Bi=biztosító intézet, V=veszteségmérséklő befektetés, E=egyéb.
Itt minden olyan tulajdoni részesedést, amely hitel-tőke konverzió vagy egyéb veszteségmérséklési tevékenység keretében került a hitelintézet birtokába, és az anyavállalat szempontjából leányvállalatnak, közös vezetésű vállalatnak, társult vállalkozásnak vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak minősülő kapcsolatot eredményez, V kóddal kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy az a forgatási célú vagy a befektetési célú portfolióban szerepel számvitelileg.
Az e) oszlopban a felügyeleti konszolidációba történő bevonásnál az érdekeltségre vonatkozó információkat kell szerepeltetni. Azoknál a vállalkozásoknál, amelyekre nézve az anyavállalatnak leányvállalati, közös vezetésű vállalati kapcsolódása áll fenn a számviteli konszolidációba történő bevonástól csak akkor lehet eltekinteni, ha arra az Szmt. 119. §-ban foglaltak lehetőséget adnak.
Az e) oszlopban a kapcsolat jellegét (T; R;U, illetve NB) kell feltüntetni:
T jelölést kell alkalmazni, ha az Szmt. szerinti „teljes” körűen bevont,
R jelölést, ha „tőkerészesedés” szerint bevont konszolidációra került sor,
1

A rendeletet a 2013: CXLIII. törvény 173. § 44. pontja hatályon kívül helyezte 2013. október 1. napjával.

2

A negatív eredménytartalék változott pl. 3 milliárd Ft-ról 1 milliárd Ft-ra. A Cégbíróságon még nem bejegyzett, de a szavatoló tőkénél már figyelembe vett tőkeleszállítás itt 2 milliárd Ft.

3

Amennyiben az alapvető tőke negatív értéket mutat, a járulékos tőke összegét nem lehet a szavatoló tőkénél számításba venni.

4

A Központi Elszámolóház és Értéktár Budapest (KELER) Rt. szakosított hitelintézetként működik 2004. január 1-étől.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére