8/2011. (III. 17.) NFM rendelet

az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységről¹

2011.05.02.

Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 20. § (6) bekezdésének a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben, a következőt rendelem el:

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya

a) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet], a légiközlekedési tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátásáról szóló 18/2011. (II. 28.) Korm. rendelet, valamint a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról szóló, a 2009/339/EK bizottsági határozattal módosított 2007. július 18-i, 2007/589/EK bizottsági határozat (a továbbiakban: 2007/589/EK bizottsági határozat) szerinti kibocsátási jelentés és tonnakilométer adatok hitelesítésére, továbbá

b) az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és szakmai feltételeiről szóló 183/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 183/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet] alapján üvegházhatású gázok kibocsátásaival kapcsolatos hitelesítési tevékenység végzésére feljogosított hitelesítőkre terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. eltérés: a létesítmény vagy a légiközlekedési tevékenységet végző légijármű üzemben tartó nyomonkövetési, illetve adatkezelési rendszerének a kibocsátási engedélytől vagy a jóváhagyott nyomonkövetési tervtől, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) végrehajtására kiadott jogszabályoktól eltérő kialakítása vagy működtetése;

2. hitelesítési kockázat: a 2007/589/EK bizottsági határozat I. melléklet 2.5. pont d) alpontja szerinti hitelesítési kockázat;

3. lényeges eltérés: az eltérés olyan esete, amelynél a hitelesítő szerint a létesítmény vagy a légijármű üzemben tartó nyomonkövetési, illetve adatkezelési rendszere jelentősen eltér a kibocsátási engedélytől vagy a jóváhagyott nyomonkövetési tervtől, valamint az Üht. végrehajtására kiadott jogszabályoktól, és ez befolyásolhatja a környezetvédelmi hatóságnak a létesítménnyel vagy a légiközlekedési tevékenységet végző légijárművel kapcsolatos döntéseit, vagy ha az a lényegességi szintet elérő vagy azt meghaladó mértékben módosítja a kibocsátási jelentésben és a tonnakilométer-jelentésben szereplő adatokat;

4. lényeges tévedés: olyan tévedés, amely a hitelesítő szakmai ítélete szerint befolyásolhatja a környezetvédelmi hatóságnak a létesítménnyel vagy a légiközlekedési tevékenységet végző légijárművel kapcsolatos döntéseit, vagy ha az a lényegességi szintet elérő vagy azt meghaladó mértékben torzítja a kibocsátási jelentésben szereplő adatokat;

5. lényegességi szint: 500 kilotonna teljes tárgyévi kibocsátást meg nem haladó létesítmények és légijármű üzemben tartók által üzemeltett légijárművek esetén a létesítmény és a légijármű teljes tárgyévi kibocsátásának 5%-a, 500 kilotonna teljes tárgyévi kibocsátás felett a létesítmény és a légijármű teljes tárgyévi kibocsátásának 2%-a;

6. nyomonkövetési rendszer: a 2007/589/EK bizottsági határozat I. melléklet 2.1. pont e) és f) alpontja szerinti nyomonkövetési módszertan és nyomonkövetési terv;

7. tévedés: a kibocsátási jelentésben és a tonnakilométer-jelentésben szereplő adatokra hatással lévő egyedi vagy halmozott hibák, hiányosságok és félreértelmezések.

3. A hitelesítési tevékenységre vonatkozó alapvető szabályok

3. § (1) Az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó a tárgyévi üvegházhatású gázkibocsátásáról készített kibocsátási jelentése hitelesítésével legkésőbb a tárgyévet követő év január 15-ig köteles a 183/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet szerint feljogosított hitelesítőt megbízni.

(2) A hitelesítési tevékenység fő lépései:

a) előhitelesítés és előhitelesítői jelentés készítése,

b) hitelesítési terv készítése,

c) a hitelesítési terv végrehajtása és hitelesítői jelentés készítése,

d) belső felülvizsgálat lefolytatása és belső jelentés készítése,

e) a hitelesítői záradék és a hitelesítői jelentés véglegesítése.

(3) A jelentett kibocsátások és tonnakilométer-adatok akkor hitelesíthetők, ha megbízható, hiteles adatok és információk a kibocsátások nagyfokú bizonyossággal történő meghatározását lehetővé teszik. A kibocsátások nagyfokú bizonyossággal történő meghatározása érdekében a létesítmény üzemeltetőjének vagy a légijármű üzemben tartónak megbízhatóan be kell mutatnia, hogy

a) a jelentett adatok nem tartalmaznak ellentmondásokat;

b) a létesítményre vonatkozó nyilvántartások ellentmondásmentesek és teljesek.

(4) A hitelesítő a hitelesítési tevékenység végzése alatt vizsgálni köteles, hogy a tárgyév során voltak-e eltérések, illetve hogy a kibocsátási jelentésben van-e tévedés, valamint hogy ezek lényegesnek minősülnek-e. A hitelesítési kockázat a hitelesítési tevékenység teljes tartama alatt vizsgálandó.

(5) A hitelesítőnek figyelembe kell vennie az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó által a nyomonkövetés pontosságának növelése érdekében alkalmazott kockázatkezelési és -elemzési módszereket, az alkalmazott környezetirányítási rendszert, valamint azt, hogy a létesítmény vagy a légijármű üzemben tartó szerepel-e az Európai Közösség környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerének (EMAS) nyilvántartásában.

(6) A hitelesítő szakértőt hitelesítési tevékenysége során szakmai álláspontjának kialakításában megbízója vagy munkáltatója nem utasíthatja.

(7) A hitelesítő a légijármű üzemben tartó által készített kibocsátási jelentések hitelesítésére megállapított általános elvek és módszertan alkalmazásán kívül meggyőződik különösen arról, hogy

a) valamennyi, az Üht. I. mellékletében felsorolt légiközlekedési tevékenység keretében végzett repülést figyelembe vettek-e. E feladata elvégzésekor a hitelesítő a menetrendi adatokra, illetve a légijármű üzemben tartó által bonyolított forgalomra vonatkozó adatokra – ideértve az Eurocontroltól a légijármű üzemben tartó által kért adatokat is – támaszkodik;

b) az aggregált üzemanyag-fogyasztási adatok és a vásárolt vagy a légiközlekedési tevékenységet végző légijárműbe más módon töltött üzemanyagra vonatkozó adatok között teljes-e a konzisztencia.

(8) A kibocsátási jelentések hitelesítésére megállapított általános elvek és módszertan értelemszerűen alkalmazandó a légiközlekedési tonnakilométer-adatok hitelesítésére is.

(9) A hitelesítő meggyőződik arról, hogy a légijármű üzemben tartó által az Üht. 10/A. §-a és 10/C. §-a szerint benyújtott kérelemben csak a ténylegesen elvégzett, és az Üht. I. mellékletében felsorolt légiközlekedési tevékenység körébe tartozó, a légijármű üzemben tartó felelősségi köre szerinti repüléseket vették-e figyelembe. E feladata elvégzésekor a hitelesítő a légijármű üzemben tartó által bonyolított forgalomra vonatkozó adatokra – ideértve az Eurocontroltól a légijármű üzemben tartó által kért adatokat is – támaszkodik. A hitelesítő emellett meggyőződik arról, hogy a légijármű üzemben tartó által bejelentett hasznos teher megfelel-e az üzemben tartó által a hasznos teherre vonatkozóan biztonsági okokból vezetett nyilvántartásnak.

4. A helyszíni vizsgálat

4. § (1) A hitelesítő köteles a kibocsátási jelentésben és a tonnakilométer-adatokról szóló jelentésben szereplő adatok megbízhatóságát helyszíni vizsgálat keretében is ellenőrizni.

(2) Az egyéni hitelesítő, a hitelesítő gazdasági társaság neve alatt bejegyzett hitelesítő szakértő, valamint az európai közösségi hitelesítő nevében hitelesítési tevékenységet végző személy a hitelesítési tevékenység bármely szakaszában jogosult a helyszíni vizsgálat keretében a hitelesítés elvégzéséhez szükséges

a) helyiségekbe belépni,

b) adatokat kérni,

c) adatot tartalmazó dokumentumot és adathordozót megtekinteni,

d) mintákat venni, teszteket végezni és

e) képfelvételt készíteni.

(3) A hitelesítő a helyszíni vizsgálatról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az eljáró egyéni hitelesítő, hitelesítő szakértő, illetve az európai közösségi hitelesítő nevében hitelesítési tevékenységet végző személy és az üzemeltető vagy légijármű üzemben tartó által aláírásra felhatalmazott képviselő aláírását.

(4) Légijármű üzemben tartónál végzett helyszíni vizsgálat a légijármű üzemben tartó által a kibocsátási jelentésben és a tonnakilométer-adatokról szóló jelentésben tárgyalt légiközlekedési tevékenységekből származó kibocsátások számításához használt helyekre terjed ki.

5. Az előhitelesítés

5. § (1) Előhitelesítési eljárást akkor kell lefolytatni, ha

a) a létesítmény a tárgyévben kapott kibocsátási engedélyt,

b) a hitelesítési tevékenységbe bevont légijármű üzemben tartó nyomonkövetési tervét a tárgyévben hagyták jóvá,

c) a hitelesítési tevékenységbe bevont létesítmény a tárgyévet megelőző évben már rendelkezett kibocsátási engedéllyel, de a működésében, üvegházhatású gáz kibocsátó forrásában és forrásanyagaiban, nyomonkövetési, adatkezelési és minőségirányítási rendszerében, valamint a kibocsátási engedélyében a tárgyévben változás történt,

d) a hitelesítési tevékenységbe bevont légijármű üzemben tartó a tárgyévet megelőző év vonatkozásában már nyújtott be nyomonkövetési tervet, de a működésében, üvegházhatású gáz kibocsátó forrásában és forrásanyagaiban, nyomonkövetési, adatkezelési és minőségirányítási rendszerében a tárgyévben változás történt,

e) a hitelesítési tevékenységet folytató egyéni hitelesítő, hitelesítő szervezet vagy európai közösségi hitelesítő személyében a tárgyévben változás történt.

(2) Az előhitelesítés célja, hogy a hitelesítő felmérje a hitelesítés szempontjából a kibocsátási engedéllyel és jelentéssel, valamint a jóváhagyott nyomonkövetési tervvel kapcsolatban a tévedések és eltérések valószínűségét, valamint hogy ennek alapján megtervezze a lefolytatandó hitelesítési eljárást. A hitelesítő az előhitelesítést a létesítményben folytatott tevékenység vagy a légijármű üzemben tartó által folytatott tevékenység, az alkalmazott adatkezelő rendszer, a szervezeti működés stratégiaelemzése és az adott létesítménnyel vagy légijármű üzemben tartóval kapcsolatos hitelesítési kockázatelemzés figyelembevételével végzi.

(3) Annak érdekében, hogy az esetleges tévedések és eltérések még a hitelesítési terv végrehajtása előtt kijavításra kerülhessenek, az előhitelesítés során fel kell mérni, hogy a létesítmény vagy a légijármű üzemben tartó nyomonkövetési rendszerét a vonatkozó jogszabályok, a jóváhagyott nyomonkövetési terv, továbbá – kibocsátási engedélyhez kötött tevékenység esetén – a kibocsátási engedély alapján alakították-e ki és működtették-e a tárgyév folyamán. Kibocsátási engedélyhez kötött tevékenység esetén azt is fel kell mérni, hogy léteznek-e a kibocsátási engedélyben szereplő kibocsátási forrásokon kívüli kibocsátási források.

(4) A hitelesítő a hitelesítési tevékenységgel érintett létesítmény vagy légijármű üzemben tartó kapcsán e rendelet 1. mellékletének megfelelő előhitelesítési eljárás keretében stratégiaelemzést és hitelesítési kockázatelemzést végez, valamint ezek eredményeire figyelemmel előhitelesítői jelentést és hitelesítési tervet készít. Az 1. melléklet I. 3. pontja szerint összefoglalt előhitelesítői jelentést csatolni kell a hitelesítői jelentéshez.

(5) Amennyiben a hitelesítő az előhitelesítés során eltérést állapít meg, erről haladéktalanul értesíti az üzemeltetőt vagy a légijármű üzemben tartót, aki a feltárt eltéréseket köteles az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnél (a továbbiakban környezetvédelmi hatóság) haladéktalanul bejelenteni és a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet 4. mellékletében meghatározott esetben kezdeményezni a kibocsátási engedély módosítását.

(6) Ha a hitelesítő az (5) bekezdés szerinti eljárása során úgy ítéli meg, hogy a bejelentés vagy engedélymódosítási kérelem, illetve a felülvizsgált nyomonkövetési terv tárgyában a környezetvédelmi hatóság döntése nélkül a nyomonkövetési rendszer alkalmazása lényeges eltérést vagy lényeges tévedést eredményezne, a hitelesítési tevékenységet a környezetvédelmi hatóság döntéséig felfüggeszti.

6. Hitelesítési terv készítése

6. § (1) A hitelesítő a hitelesítési tevékenységgel érintett minden egyes létesítményre és légijármű üzemben tartóra külön hitelesítési tervet készít, és azt tájékoztatásul haladéktalanul megküldi az üzemeltetőnek vagy légijármű üzemben tartónak.

(2) A hitelesítési terv elkészítését minden esetben meg kell, hogy előzze a hitelesítési kockázatelemzés. A hitelesítési tervet úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásával a lehető legkisebbre csökkenjen a hitelesítési kockázat, valamint a lehető legkisebb legyen a jelentett kibocsátási adatok bizonytalansága.

(3) A hitelesítési terv kötelező tartalmi elemeit e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(4) A hitelesítő köteles a hitelesítési tevékenysége során tudomására jutott újabb információk és adatok ismeretében a hitelesítési terv folyamatos felülvizsgálatára, illetve szükség szerinti módosítására. A hitelesítési tervet minden esetben módosítani kell, amennyiben az 5. § (5) bekezdésének megfelelően a kibocsátási engedély módosításra kerül, és ez hatással van a hitelesítési terv valamely elemére. A hitelesítő a módosított hitelesítési tervet haladéktalanul megküldi a létesítmény üzemeltetőjének és a légijármű üzemben tartónak.

(5) A hitelesítési tervet csatolni kell a hitelesítői jelentéshez.

7. A hitelesítési terv végrehajtása

7. § (1) A hitelesítő a hitelesítési tervet e rendelet 3. mellékletének megfelelően köteles végrehajtani.

(2) A hitelesítési terv végrehajtása során a hitelesítőnek folyamatosan figyelembe kell vennie a hitelesítési kockázatokat, és az eljárás végén meg kell bizonyosodnia arról, hogy a hitelesítési eljárás során megfelelően kezelte-e azokat.

(3) A hitelesítő a hitelesítési terv végrehajtásakor minden esetben köteles vizsgálni, hogy az üzemeltető vagy légijármű üzemben tartó a tárgyévben eltért-e a jóváhagyott nyomonkövetési rendszertől.

(4) Amennyiben a hitelesítő megállapítja, hogy a nyomonkövetési vagy az adatkezelési rendszer vagy annak alkalmazása tévedésre vagy eltérésre vezet, tájékoztatja erről az üzemeltetőt vagy légijármű üzemben tartót, aki a feltárt eltéréseket köteles a környezetvédelmi hatóságnál haladéktalanul bejelenteni.

(5) Ha a hitelesítő a (4) bekezdés szerinti eljárása során úgy ítéli meg, hogy nyomonkövetési rendszer alkalmazása lényeges eltérést vagy lényeges tévedést eredményezne, a hitelesítési tevékenységet a környezetvédelmi hatóság döntéséig felfüggeszti.

8. Belső vizsgálat

8. § (1) A hitelesítő a hitelesítői záradék és a hitelesítői jelentés véglegesítése előtt köteles belső felülvizsgálatot lefolytatni.

(2) A belső felülvizsgálat célja, hogy a hitelesítő ellenőrizze, a hitelesítési tevékenység lefolytatása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt-e, valamint hogy elegendő információt nyújtson a hitelesítőnek a nevében lefolytatott eljárások belső értékeléséhez és a hitelesítői záradék alátámasztásához.

(3) A belső felülvizsgálat lefolytatását e rendelet 4. melléklete szerinti tartalommal dokumentálni kell, amit a környezetvédelmi hatóság felszólítására be kell mutatni.

9. Hitelesítői záradék

9. § (1) A hitelesítő a hitelesítési terv végrehajtását követően a kibocsátási jelentést és a tonnakilométer-adatokról szóló jelentést hitelesítői záradékkal látja el, amelyben nyilatkozik arról, hogy

a) az általa vizsgált nyomonkövetési és adatkezelési rendszer megfelel-e a jóváhagyott nyomonkövetési tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak, továbbá kibocsátási engedélyhez kötött tevékenység esetén a kibocsátási engedélynek, és ezen rendszerek alkalmazása vezetett-e tévedésre vagy eltérésre,

b) az általa vizsgált kibocsátási jelentésben és tonnakilométer-jelentésben szereplő, a tárgyévi teljes kibocsátásra vonatkozó adatokban és tonnakilométer-adatokban van-e lényeges tévedés, továbbá

c) mennyi a létesítmény tárgyévi teljes kibocsátása, és az a valóságnak megfelel-e.

(2) A hitelesítői záradék lehet:

a) pozitív hitelesítői záradék,

b) megjegyzésekkel ellátott pozitív hitelesítői záradék vagy

c) negatív hitelesítői záradék.

(3) A hitelesítő pozitív hitelesítői záradékot készít, amennyiben arra a következtetésre jut, hogy az üzemeltető vagy légijármű üzemben tartó a kibocsátások és tonnakilométer-adatok nyomonkövetését és az adatok kezelését a jóváhagyott nyomonkövetési tervnek, valamint a vonatkozó jogszabályoknak, továbbá – kibocsátási engedélyhez kötött tevékenység esetén – a kibocsátási engedélynek megfelelően végezte, a jelentett adatokban tévedés, valamint eltérés nincs, így a kibocsátási jelentés hitelesen tartalmazza a tárgyévi teljes kibocsátást, illetve a tonnakilométer-jelentés hitelesen tartalmazza a tonnakilométer-adatokat.

(4) A hitelesítő megjegyzésekkel ellátott pozitív hitelesítői záradékot készít, amennyiben arra a következtetésre jut, hogy az üzemeltető vagy légijármű üzemben tartó a kibocsátások, illetve tonnakilométer-adatok nyomonkövetését és az adatok kezelését a jóváhagyott nyomonkövetési tervnek, valamint a vonatkozó jogszabályoknak, továbbá – kibocsátási engedélyhez kötött tevékenység esetén – a kibocsátási engedélynek megfelelően végezte, a jelentett adatokban lényeges tévedés, valamint lényeges eltérés nincs, így a kibocsátási jelentés hitelesen tartalmazza a létesítmény tárgyévi teljes kibocsátását, illetve a tonnakilométer-jelentés hitelesen tartalmazza a tonnakilométer-adatokat.

(5) Megjegyzésekkel ellátott pozitív hitelesítői záradék esetén az üzemeltető és a légijármű- üzemben tartó – a hitelesítői jelentésben javasolt intézkedéseket figyelembe véve – a feltárt tévedéseket, valamint eltéréseket legkésőbb a tárgyévet követő év december 31-ig megszünteti.

(6) A hitelesítő negatív hitelesítői záradékot készít, amennyiben arra a következtetésre jut, hogy az üzemeltető vagy légijármű üzemben tartó a kibocsátások és a tonnakilométer-adatok nyomon követését és az adatok kezelését nem a jóváhagyott nyomonkövetési tervnek, valamint a vonatkozó jogszabályoknak, továbbá – kibocsátási engedélyhez kötött tevékenység esetén – nem a kibocsátási engedélynek megfelelően végezte, és ez lényeges eltérést vagy lényeges tévedést eredményezett a jelentett adatokban, és ez nem került kijavításra a záradék lezárásáig, így a kibocsátási jelentés nem tartalmazza hitelesen a létesítmény tárgyévi teljes kibocsátását, illetve a tonnakilométer-jelentés nem tartalmazza hitelesen a tonnakilométer-adatokat.

(7) Negatív hitelesítői záradék esetén az üzemeltető vagy légijármű üzemben tartó új kibocsátási jelentést, illetve tonnakilométer-jelentést készít. A hitelesítő új eljárás keretében megvizsgálja, hogy az új kibocsátási jelentést, illetve tonnakilométer-jelentést alapul véve a korábban lefolytatott hitelesítési kockázatelemzés alapján szükséges-e a hitelesítési terv módosítása, majd a hitelesítési tevékenység ismételt lefolytatása.

(8) A hitelesítő gazdasági társaság által készített hitelesítői záradékot az eljárásban részt vett vezető hitelesítő szakértő és a társaság képviseletére jogosult személy, a hitelesítői jelentést pedig az eljárásban részt vett hitelesítő szakértők írják alá. Az egyéni hitelesítő által készített hitelesítői záradékot és hitelesítői jelentést az egyéni hitelesítő írja alá. Az európai közösségi hitelesítő szervezet által készített hitelesítői záradékot a szervezet nevében hitelesítési tevékenységet végző vezető hitelesítő szakértő és a szervezet vezető tisztségviselője, a hitelesítői jelentést pedig az eljárásban részt vett hitelesítő szakértő írja alá.

(9) A hitelesítői záradékot a környezetvédelmi hatóság internetes honlapján közzétett adatlapon, az 5. melléklet 1. pontjában előírt tartalommal kell a tárgyévet követő év március 31-ig benyújtani.

10. Hitelesítői jelentés

10. § (1) A hitelesítő a hitelesítői jelentésben:

a) nyilatkozik a helyszíni vizsgálat megtörténtéről,

b) összefoglalja a tévedések és eltérések eseteit, valamint ezek együttes következményeit, továbbá

c) javaslatot tesz a nyomonkövetési rendszer olyan továbbfejlesztésére, amely elősegíti a jövőbeni kibocsátások pontosabb meghatározását.

(2) A hitelesítői jelentést a környezetvédelmi hatóság internetes honlapján közzétett adatlapon, az 5. melléklet 2. pontjában előírt tartalommal kell a tárgyévet követő év március 31-ig benyújtani.

11. A hitelesítő adatkezelése

11. § (1) A hitelesítő hitelesítési tevékenységével kapcsolatos valamennyi adatot és dokumentumot köteles a hitelesítési eljárás befejezését követően tíz évig megőrizni, és felhívásra a környezetvédelmi hatóság rendelkezésére bocsátani.

(2) A hitelesítő gazdasági társaság és az európai közösségi hitelesítő köteles az általa alkalmazott hitelesítési eljárások, valamint a hitelesítési tevékenységgel kapcsolatos belső felülvizsgálat, felelősségi, adatkezelési és minőségirányítási rendjét meghatározó szabályzatot készíteni, azt folyamatosan frissíteni, és felhívásra a környezetvédelmi hatóság rendelkezésére bocsátani.

(3) Az egyéni hitelesítő köteles az általa alkalmazott adatkezelési és minőségirányítási eljárásokról felhívásra a környezetvédelmi hatóság részére tájékoztatást adni.

12. Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) E rendelet 13. §-a a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

(3) Ez a rendelet

a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikkének, 31. cikkének és az V. melléklet 1–16. pontjának,

b) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról szóló, 2008. november 19-i 2008/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 13. pontjának és mellékletének

való megfelelést szolgálja.

(4) Ez a rendelet a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról szóló, 2007. július 18-i 2007/589/EK bizottsági határozat I. melléklet 2.5. pont d) alpontjának, I. melléklet 2.1. pont e) és f) alpontjainak, I. melléklet 4.3. pont 1. és 2. francia bekezdésének, I. melléklet 5.2. pont 5. francia bekezdésének, valamint I. melléklet 10.4.2. pontjának végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(5)²

13. §³

1. melléklet a 8/2011. (III. 17.) NFM rendelethez

Az előhitelesítési eljárás és az előhitelesítői jelentés

I. Az előhitelesítés tartalmi elemei

1. Stratégiaelemzés;

2. Hitelesítési kockázatelemzés;

3. Előhitelesítői jelentés készítése.

1. Stratégiaelemzés

A létesítmény vagy légijármű üzemben tartó által alkalmazott nyomonkövetési rendszer specifikus sajátosságainak, erősségeinek és gyengeségeinek elemzése, amely keretében különösen vizsgálandó

a) a létesítmény vagy légijármű üzemben tartó működési környezete:

– a tárgyév során a létesítményben folytatott tevékenységek, illetve légi járművek, járatok és repülőtérpárok jellege, valamint az ezekhez tartozó kibocsátási források, berendezések és forrásanyagok,

– az alkalmazott mérőberendezések és mérési eljárások, az anyag- és energiafolyamatok nyomonkövetése;

b) a létesítmény vagy légijármű üzemben tartó adatkezelési rendszere:

– a kibocsátási és tonnakilométer adatok eredete és alkalmazása,

– az adatok gyűjtésére, számítására és tárolására irányuló eljárások;

c) a létesítmény vagy légijármű üzemben tartó kibocsátási és tonnakilométer adatainak előállításában érintett szervezeti egységek működése, a felelősségi szintek alakulása; továbbá

d) a létesítmény vagy légijármű üzemben tartó minőségirányítási és -ellenőrzési rendszere.

2. Hitelesítési kockázatelemzés

A hitelesítési kockázatelemzés a létesítmény vagy légijármű üzemben tartó tevékenységi körével és annak bonyolultságával, valamint a kibocsátó forrásokkal és forrásanyagokkal összefüggő olyan eredendő és ellenőrzési kockázatok azonosítását és elemzését, továbbá azon értékelési kockázatok felmérését jelenti, amelyek lényeges tévedéshez vagy eltéréshez vezethetnek.

3. Előhitelesítői jelentés

Az előhitelesítői jelentésnek különösen az alábbi megállapításokat kell tartalmaznia:

a) szükséges-e a létesítmény vagy légijármű üzemben tartó nyomonkövetési rendszerét a kibocsátási engedélyben és a jóváhagyott nyomonkövetési tervben, valamint a vonatkozó jogszabályokban meghatározott előírásokhoz igazítani;

b) a létesítmény vagy légijármű üzemben tartó jellegéből és működéséből eredő kockázatok, amelyek a hitelességet befolyásoló valótlan megállapításhoz vezethetnek a kibocsátási jelentésben és tonnakilométer-jelentésben;

c) az adott létesítmény vagy légijármű üzemben tartó belső ellenőrzési rendszerének működéséből eredő kockázatok, amelyek hatással lehetnek az eltérések és a tévedések kiküszöbölésére, esetleges előfordulásuk időbeni rögzítésére, kijavítására; továbbá

d) annak a kockázata, hogy a hitelesítő a hitelesítési tevékenysége során figyelmen kívül hagy bizonyos lényeges tévedéseket vagy eltéréseket.

II. Az előhitelesítés módjai

Az előhitelesítés során az alábbi módszereket lehet alkalmazni:

– személyes meghallgatások;

– helyszíni vizsgálatok;

– a létesítményre vagy légijármű üzemben tartó jellemző kibocsátási trendek előzetes értékelése, vizsgálata; illetve

– előzetes dokumentum- és adatellenőrzés az adatkezelési rendszerek kapcsán.

2. melléklet a 8/2011. (III. 17.) NFM rendelethez

A hitelesítési terv kötelező tartalmi elemei

1. Hitelesítési folyamatterv

A hitelesítési folyamatterv tartalmazza

a) a hitelesítési tervben szereplő hitelesítési tevékenységek jellegét, helyét, idejét, az adott hitelesítési részfeladatokra fordítandó időt és a szükséges munkaerő becslését, különösen:

– a helyszíni vizsgálatok,

– a részletes dokumentumvizsgálat,

– a személyes meghallgatás,

– a mintavételezés,

– a tesztek, valamint

– az adatellenőrzés

tekintetében;

b) a hitelesítési tevékenység során meghallgatandó személyek beosztását;

c) a hitelesítési tevékenységbe bevonandó hitelesítő szakértők nevét, szakterületét, a hitelesítési eljárásban betöltött szerepüket (a hitelesítési eljárás mely szakaszában jártak el);

d) a hitelesítési tevékenység során bevont közreműködő szakértők nevét, szakterületét, a hitelesítési eljárásban betöltött szerepüket; valamint

e) a belső felülvizsgálatot végző személy nevét, beosztását.

2. Az adatellenőrzési módszerek és mintavételi eljárások bemutatása

A vizsgálandó adatok és dokumentumok körét, valamint az alkalmazandó adatellenőrzési módszereket és mintavételi eljárásokat előre meg kell tervezni és indokolni kell. Az adatellenőrzés és mintavétel megtervezésénél – a pontosság, a teljesség és a következetesség alapelveire is figyelemmel – úgy kell eljárni, hogy a kibocsátási források és adatok reprezentatív mintája kerüljön ellenőrzésre, ezáltal biztosítva, hogy a kibocsátás meghatározása során a kockázatok és bizonytalanságok ne vezessenek lényeges tévedésre.

3. A hitelesítési terv esetleges megismételt lefolytatására vonatkozó adatok és a kapcsolódó indokolás.

3. melléklet a 8/2011. (III. 17.) NFM rendelethez

A hitelesítési terv végrehajtása

1. A nyomonkövetési rendszer felépítésének és gyakorlati alkalmazásának vizsgálata

A hitelesítő megvizsgálja, hogy a tárgyévben a nyomonkövetési rendszer tényleges alkalmazása megfelelt-e a vonatkozó jogszabályokban, – kibocsátási engedélyhez kötött tevékenység esetén – a kibocsátási engedélyben előírtaknak.

A hitelesítőnek az eljárása során vizsgálnia kell legalább:

a) a nyomonkövetési alapelvek érvényesülését;

b) a kibocsátási engedélyben és a jóváhagyott nyomonkövetési tervben jóváhagyott bizonytalansági szinteket befolyásoló adatok és információk érvényességét, hitelességét és megfelelőségét;

c) a kibocsátási engedély és a jóváhagyott nyomonkövetési terv kiadásakor fennálló feltételekben bekövetkezett változásokat;

d) hogy valamennyi kibocsátási forrás, berendezés és forrásanyag szerepel-e a kibocsátási engedélyben és a jóváhagyott nyomonkövetési tervben;

e) a kibocsátási engedélyben és a jóváhagyott nyomonkövetési tervben előírt mérőberendezések és műszerek működését;

f) a mérőműszerek metrológiai állapotát (hitelesítés, kalibrálás, ezek gyakorisága);

g) az előírt mintavételek és laboratóriumi vizsgálatok elvégzésének megfelelőségét, valamint hogy a vizsgálatokat végző laboratórium rendelkezik-e az adott analitikai vizsgálatra vonatkozó akkreditációval;

h) a létesítmény vagy légijármű üzemben tartó minőségirányítási és -ellenőrzési rendszerének megfelelőségét; továbbá

i) a korábbi hitelesítések során javasolt vagy a kibocsátási engedélyben előírt fejlesztések végrehajtását, és hogy van-e lehetőség a rendszer továbbfejlesztésére.

2. Az adatkezelési rendszer megfelelőségének vizsgálata

A hitelesítő tesztekkel és az adatkezelési eljárások áttanulmányozása, elemzése alapján felméri a létesítmény vagy légijármű üzemben tartó belső adatgyűjtési és -kezelési rendszerének a vonatkozó jogszabályoknak, – kibocsátási engedélyhez kötött tevékenység esetén – a kibocsátási engedélynek való megfelelését.

A hitelesítő az eljárása során legalább az alábbiakat köteles vizsgálni a létesítmény, vagy légijármű üzemben tartó adatkezelési rendszere tekintetében:

a) a mérési módszereket;

b) a mérési pontok elhelyezését;

c) a mérőberendezések esetleges meghibásodását, cseréjét, leállását, a karbantartásoknak a nyomonkövetési rendszer működésére gyakorolt hatásait és azon eljárásokat, amelyeket a létesítmény üzemeltetője ilyen esetekben alkalmaz a kibocsátások meghatározására;

d) az adatok gyűjtésére vonatkozó eljárásokat;

e) az adatok rögzítésére szolgáló rendszerek működését;

f) az adatok kezelésére alkalmazott eljárásokat és az adatok megőrzését biztosító eljárásokat;

g) az adatminőség biztosítására szolgáló eljárásokat; továbbá

h) az adatkezelési rendszer továbbfejlesztésének lehetőségeit.

3. A kibocsátási jelentésben szereplő adatok pontosságának és hitelességének vizsgálata

A hitelesítő felméri, hogy a jelentett adatok mennyire teljesek, pontosak és torzításmentesek. Eljárása során a hitelesítő a létesítmény vagy légijárműüzemben tartó kibocsátási jelentésével kapcsolatosan legalább az alábbiakat köteles vizsgálni:

a) a teljes kibocsátásra vonatkozó számításokat;

b) a tevékenységi adatokat;

c) az alkalmazott kibocsátási tényezőket;

d) az alkalmazott fűtőértékeket;

e) az alkalmazott oxidációs vagy konverziós tényezőket;

f) a felhasznált biomasszára vonatkozó mennyiségi és minőségi adatokat (ha van ilyen); továbbá

g) a járatok éves kibocsátását és éves számát.

4. A tonnakilométer-jelentésben szereplő adatok pontosságának és hitelességének vizsgálata

A hitelesítő felméri, hogy a jelentett adatok mennyire teljesek, pontosak és torzításmentesek. Eljárása során a hitelesítő a légijármű üzemben tartó tonnakilométer-jelentésével kapcsolatosan legalább az alábbiakat köteles vizsgálni:

a) a légiközlekedési tevékenységek folytatásához használt légijárművek lajstromjele és típusa;

b) repülőtérpáronként a két repülőtér ICAO-kódja;

c) repülőtérpáronként a távolság kilométerben;

d) repülőtérpáronként a járatok összes száma a jelentési időszakban;

e) repülőtérpáronként az utasok és a feladott poggyász összes tömege (tonna) a jelentési időszakban;

f) az összes utasszám a jelentési időszakban;

g) repülőtérpáronként az utaskilométerek összes száma;

h) repülőtérpáronként az áru és a postai küldemények összes tömege (tonna) a jelentési időszakban; továbbá

i) repülőtérpáronként a tonnakilométerek összes száma (t km).

4. melléklet a 8/2011. (III. 17.) NFM rendelethez

A belső felülvizsgálat kötelező tartalmi elemei

A belső felülvizsgálat rögzíti mindazon információkat, amelyek igazolják a hitelesítési tevékenység jogszabályszerű lefolytatását, így különösen tartalmazza:

a) az eljáró hitelesítő szakértői csapat összetételének kiválasztásánál figyelembe vett szempontokat (kompetencia analízis);

b) a hitelesítési tevékenység lefolytatására szóló megbízás elfogadását megelőző üzleti kockázat elemzést;

c) a stratégiaelemzés eredményeit, amennyiben van ilyen;

d) annak bemutatását, hogy a hitelesítő az eljárása során miként kezelte a hitelesítési kockázatokat, különösen a magas hibakockázatú forrásokat, és milyen intézkedéseket tett, hogy a kockázatokat a lehető legkisebbre csökkentse;

e) az adat- és információellenőrzés, valamint a mintavétel során lefolytatott eljárások eredményeit, beleértve annak az indokolását is, hogy mely adatok vagy információk esetében volt szükség mélyrehatóbb elemzésre, többszöri mintavételre;

f) a hitelesítési tevékenység során gyűjtött bizonyítékok listáját és értékelését;

g) a nyomonkövetési alapelvek érvényesülése vizsgálatának eredményeit;

h) a hitelesítési eljárások közben esetlegesen bekövetkezett változásokat;

i) a hitelesítő döntését a hitelesítői záradék kiadásáról és a hitelesítői záradék tartalmát;

j) a létesítmény üzemeltetője által a tárgyévben az előző hitelesítési tevékenységek során feltárt eltérések megszüntetésére tett intézkedések értékelését; továbbá

k) a hitelesítő és az eljárt hitelesítő szakértők összeférhetetlenségi nyilatkozatait.

5. melléklet a 8/2011. (III. 17.) NFM rendelethez

A hitelesítői záradék és a hitelesítői jelentés

1. A hitelesítői záradék kötelező tartalmi elemei:

a) a tárgyév megjelölése;

b) a létesítmény vagy légijármű üzemben tartó azonosító adatai;

c) kibocsátási engedélyhez kötött tevékenység esetén a kibocsátási engedély azonosító adatai, légijármű üzemben tartó esetén a jóváhagyott nyomonkövetési terv adatai;

d) az eljáró hitelesítő és a hitelesítő szakértők azonosító adatai;

e) nyilatkozat a helyszíni vizsgálat megtörténtéről;

f) az eltérések, tévedések részletei;

g) nyilatkozat a létesítmény tárgyévi kibocsátási jelentésének és a légijármű üzemben tartó tonnakilométer-jelentésének megfelelőségéről; továbbá

h) a létesítmény, vagy légijármű üzemben tartó tárgyévi teljes kibocsátása, tonnakilométer-jelentés esetén a jelentés tárgyévében teljesített utaskilométerek és tonnakilométerek teljes száma.

2. A hitelesítői jelentés kötelező tartalmi elemei:

a) e rendelet 5. § (5) bekezdése, valamint a 7. § (4) bekezdése szerinti megállapítások;

b) az előhitelesítői jelentés, amennyiben van ilyen;

c) a hitelesítési terv;

d) a helyszíni vizsgálaton felvett jegyzőkönyvek másolata;

e) a hitelesítési kockázatelemzés eredményei;

f) a tévedésekből és az eltérésekből eredő bizonytalansági számítások; továbbá

g) javaslatok a létesítmény nyomonkövetési rendszerének továbbfejlesztésére.

6. melléklet a 8/2011. (III. 17.) NFM rendelethez⁴

A rendeletet a 80/2012. (XII. 28.) NFM rendelet 7. § (3) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte 2013. május 1. napjával.

A 12. § (5) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

A 13. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁴

A 6. melléklet a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek