KÜ BH 2011/80
KÜ BH 2011/80
2011.03.01.
I. A közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírás meghatározása a Kbt. 58. § (3) és (7) bekezdésében foglalt előírások figyelembevételével.
II. A Kbt. 58. § (7) bekezdése az ajánlatkérő mérlegelési jogkörébe adja annak eldöntését, hogy a közbeszerzés tárgya szükségessé teszi-e meghatározott gyártmányú, eredetű védjegyre, dologra való hivatkozást a műszaki leírásban [2003. évi CXXIX. tv. 1. §, 58. §].
Az alperesi beavatkozó 2008. január 3. napján megjelent ajánlati felhívásával nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett keretmegállapodás megkötésére a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények által korábban beszerzett szoftverlicencek bővítésére, kiegészítésére, meghosszabbítására, verzió követésére, cseréjére, valamint új szoftverlicencek beszerzésére és kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére két részterületen. A részteljesítés a Microsoft (vagy azzal egyenértékű) közigazgatási intézményi licenckonstrukciókra, illetve a Microsoft (vagy azzal egyenértékű) oktatási intézményi lincenckonstrukciókra vonatkozott. A Microsoft megnevezés használata csak a tárgy jellegének egyértelmű és közérthető meghatározása érdekében történt. Az ajánlati felhívásában rögzítette, hogy az általa képviselt intézményeknél jellemzően Microsoft szoftverlicencek találhatóak, ezért ezen vagy ezekkel egyenértékű szoftverlicencekre fogad el ajánlatot, a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározását szolgálja. Az egyenértékűség a termékek minden műszaki korlátozástól mentes, teljes körű együttműködését is jelenti, amely a vásárló részére többletterhet nem jelenthet. Az ajánlattevőnek a felsorolt termékekre vagy a felsorolt termékekkel teljes mértékben azonos funkcionalitást biztosító termékekre vonatkozó licencekre kell ajánlatot tennie. A megajánlott termékek nem okozhatnak korlátozást az intézmények meglévő szoftveralkalmazásainak működésében, biztosítaniuk kell a teljes körű együttműködést.
A felperes, mint a Közbeszerzések Tanácsának tagja, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 1. § (2) bekezdésében meghatározott alapelvi rendelkezések és az 58. § (7) bekezdésének sérelmére alapozottan hivatalbóli jogorvoslati eljárást kezdeményezett. Kifejtette, hogy az ajánlatkérő felhívásában szükségtelenül használta a Microsoft megnevezést, ugyanis a beszerzés tárgya e nélkül is meghatározható volt. Az új szoftverlicencek tekintetében a Microsoft szó elhagyása lett volna helyes, illetve nem volt akadálya, hogy az alperesi beavatkozó a törvény általános előírásainak és főszabályainak megfelelő specifikációt a terméknevek megnevezése nélkül határozza meg.
Az alperes 2008. február 21-én meghozott határozatával a jogsértés hiányát megállapítva, a jogorvoslati eljárást megszüntette. Rámutatott, hogy a meglévő szoftverrendszerek bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verzió-követése, cseréje, továbbá a rendszerekbe új szoftverek beillesztése csak egyenértékű kompatibilis szoftverekkel valósítható meg. Az ajánlatkérőnek lehetősége volt a Kbt. 58. § (7) bekezdése alapján elkészíteni a műszaki leírást, ugyanis a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása a konkrét gyártmányra történő hivatkozást szükségessé tette. Az alapelvi sérelem megállapítására sem látott lehetőséget az alperes, mert a Kbt. 58. § (7) bekezdése alap az rendelkezéseknek a műszaki leírásra konkretizáló rendelkezése. A beszerzési igény specifikumából következő műszaki, technikai indokoltság nem jelenti a Kbt. 58. § (7) bekezdésének megsértését, a műszaki igényeinek megfelelő szoftverek kapcsán az ajánlatkérő pedig már nem alkalmazott kizárást vagy megkülönböztetést, mert „a vagy azzal egyenértékű” kitétel használatával minden egyenértékű szoftvert elfogadott.
A felperes az alperes határozatát keresettel támadta, amelyben kérte annak felülvizsgálatát, eredményeképpen hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését.
A keresetet az elsőfokú bíróság alaptalannak találta, ezért azt ítéletével elutasította. Ítélete indokolásában kiemelte, hogy az alperesi beavatkozó kizárólagos hatáskörébe tartozott a beszerzési igény feltárása, ezért annak megalapozottságát sem az alperes, sem a bíróság nem tehette vizsgálat tárgyává. Ebben a körben tényállás-tisztázási, illetve bizonyítási kötelezettség nem terhelte.
A közbeszerzési műszaki leírás meghatározása során az alperesi beavatkozó a Kbt. 58. § (3) bekezdés b) pontja szerinti módszert választotta, a műszaki leírást a 8002/2007. MeHVM tájékoztatóban rögzített teljesítmény, illetve funkcionális követelmények megadásával határozta meg. Mivel ez nem fedte le a beszerzés tárgya által indokolt valamennyi funkcionális előírást, és a kompatibilitás sem volt biztosítható a tájékoztató alapján, így a szerződés tárgya szerinti indokoltságra figyelemmel, a Kbt. 58. § (7) bekezdése alkalmazásával konkrét számítástechnikai termékre a törvényi előírásoknak megfelelően hivatkozott. A közbeszerzési eljárásban beszerezni kívánt terméknek biztosítania kellett a meglévő rendszerrel való teljes együttműködést, ezért az egyértelmű és közérthető meghatározás érdekében indokoltan használta a Microsoft megnevezést, szerepeltetve egyúttal „a vagy azzal egyenértékű” kitételt is.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, melynek indokolása alátámasztásául csatolta azon magánszakértői véleményt, amelyben kifejtésre került, hogy egy adott szoftverrel kompatibilis másik szoftver beszerzése nem indokolja a jogtulajdonos nevének és a szoftver címének megjelölését, mert ezek nélkül is megadható a jogszabályi és az ajánlatkérői követelményeket kielégítő egyértelmű és közérthető meghatározás.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítélete indokolásában hangsúlyozta, hogy a műszaki leírás adattartalmának meghatározásáról a Kbt. 58. §-a rendelkezik. A Kbt. 58. § (3) bekezdés a)-d) pontja ad a módszer megválasztását illetően az ajánlatkérőnek választási lehetőséget. A lehetséges négy módszer közül az ajánlatkérőnek a műszaki leírás meghatározásakor valamelyiket ki kell választania. Az alperesi beavatkozó a Kbt. 58. § (3) bekezdés b) pontja szerinti, vagyis a teljesítmény, illetve funkcionális követelmények részbeni megadásával tett eleget a műszaki leírás törvényi előírás szerinti meghatározásának. Rámutatott, hogy a felperesi jogértelmezés valójában azt jelentené, hogy a Kbt. 58. § (3) bekezdésének alkalmazása kizárja a (7) bekezdés alkalmazását. Ez az okfejtés azért hibás, mert a (3) bekezdés szerinti egyik módszert az ajánlatkérőnek mindenképpen alkalmazni kell, míg a (7) bekezdés csak kisegítő módszert ad.
Az elsőfokú bíróság a két módozat alkalmazásának lehetőségét helyesen megítélve elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a műszaki leírás meghatározása a Kbt. 58. § (3) bekezdésének valamely pontjába beilleszthető-e, majd ellenőrizte, hogy azok a specifikumok, amelyeket az alperesi beavatkozó az állami normatívákra hivatkozással, a teljesítmény-funkcionális követelmény megadásával meghatározott, elegendőek voltak-e annak konkrét meghatározására, hogy mi a közbeszerzés egyértelmű és közérthető tárgya. A szóhasználat meghatározása, a meglévő rendszerrel való kompatibilitás, interoperábilitás vagy egyenértékűség azért közömbös, mert nem a megnevezés számít, hanem az az igény, hogy a beszerzendő új termék, beillesztve a már meglévő rendszerbe, azzal együtt használható-e. Ez a megállapítás az új szoftverek beszerzésére is igaz, mert egy-egy intézményben kialakított szoftverpark infrastruktúrájának be kell tudni fogadni az új szoftverigényeket is.
A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, kérve annak megváltoztatását és a kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok megsértették a bizonyításra, illetőleg a bizonyítási teher megfordultára vonatkozó, a Pp. 336/A. § (2) bekezdésében rögzített rendelkezéseket. A tényállás tisztázására a közigazgatási eljárásban nem került sor, mindkét fokú bíróság szakértői vélemény hiányában foglalt állást szakkérdésben, így az eljárásuk a Pp. 177. § (1) bekezdésébe ütközik.
Az ügy érdemét érintően a Kbt. 1. § (1)–(2) bekezdését és 58. § (1)–(7) bekezdésének megsértését jelölte meg. Az alperes nem vizsgálta meg a közbeszerzés tárgyának meghatározhatóságát, a szabványok és/vagy a funkcionalitás segítségével, holott a törvény és a jogorvoslati szándékból következő szabályozás [Kbt. 58. § (7) bekezdés] ezt szükségessé tette volna. Az alperes az egyértelműség és közérthetőség hiányát nem a szabványok és/vagy funkcionalitás vonatkozásában vizsgálta, ellenkezőleg a közérthetőség és az egyértelműség hiánya tekintetében semmilyen érvényes és kifejezett megállapítást nem tett. Az alperes határozata indokolásában az 58. § (7) bekezdésében írt konjunktív feltételek teljesülése helyett a Microsoft termékekkel való együttműködés szükségességére hivatkozott, amely kívül esik a törvény által meghatározott és elfogadott szempontrendszeren.
A műszaki leírásban az alperesi beavatkozó nem alkalmazta a teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények oldaláról történő tárgymeghatározást, az ilyen bírósági megállapítások tehát nyilvánvaló félreértések. Hangsúlyozta, hogy a termékre történő konkrét utalásra akkor kerülhet sor, ha a funkcionalitásra hivatkozással az egyértelműség és közérthetőség teljes hiánya és kizártsága valósulna meg.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a tényállás helyes megállapítása mellett abból mindenben helytálló jogi következtetést vont le.
Az első- és másodfokú bíróság ítéleteiben foglaltakkal egyezően mutat rá a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a beszerzési igény meghatározása minden esetben az ajánlatkérő jogosultsága, lévén ő tudja meghatározni, milyen feladatot kíván megvalósítani, illetve célt elérni a közbeszerzési eljárással.
A Kbt. 58. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást. Az 58. § (3) bekezdés a)-d) pontja értelmében ezt a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül többféle módon lehet meghatározni. Az 58. § (3) bekezdés b) pontja a közbeszerzési műszaki leírása meghatározását teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények megadásával is lehetővé teszi. A Kbt. 58. § (7) bekezdése akként rendelkezik, ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni.
A rendelkezésre álló adatokból kétségkívül megállapítható, hogy az érintett intézmények teljes körűen Microsoft szoftverlicenccel rendelkeznek, ezért a közbeszerzés során erre figyelemmel kellett lenni. Ennek hiányában az ajánlatkérő igényeinek megfelelő beszerzés nem valósulhatna meg. A közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tette a konkrét gyártmányra történő hivatkozást, amelyre a Kbt. 58. § (7) bekezdésében megfogalmazott kisegítő szabály lehetőséget ad azzal a kötelezettséggel, hogy a megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést is szerepeltetni kell. Ennek a feltételnek a felhívás megfelelt, hiszen az ajánlatkérő pontosan meghatározta azon követelményeket, amelyeknek a megajánlott termékeknek eleget kell tenniük.
A Legfelsőbb Bíróság kiemeli, hogy az intézmények meglévő szoftver alkalmazásai akkor működhetnek, ha azzal azonos funkcionalitást biztosító termékek kerülnek beszerzésre. Erre tekintettel osztja azon ítéleti okfejtést is, miszerint annak van jelentősége, hogy a beszerzendő új termék, a már meglévő rendszerbe használható módon beilleszthető-e.
A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra is, hogy a Kbt. 1. § (1) és (2) bekezdésében megfogalmazott alapelvek (verseny tisztasága, esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód) csak a Kbt.-ben megfogalmazott konkrét eljárási és anyagi jogszabályok megsértésével összefüggésben merülhetnek fel, önállóan, általánosságban nem értelmezhetőek. Az alperesi beavatkozó jogszerűen készíthette el a műszaki leírást a Kbt. 58. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott módon, majd az 58. § (7) bekezdésében rögzített szabályok alkalmazásával és a „vagy azzal egyenértékű” kifejezés szerepeltetésével ugyancsak jogszerűen szűkítette le a beszerzés tárgyának körét.
Az alperes a döntését a tényállás teljes körű tisztázása mellett hozta, mint ahogy tette ezt az első- és másodfokú bíróság is, helyesen értékelve a per során beszerzett bizonyítékokat a jogvita elbírálásánál.
A felperes jogkérdésben elfoglalt eltérő álláspontja önmagában a jogerős ítélet jogszabálysértő voltának megállapításához nem vezethet, a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat a jogerős ítélet nem sértette meg, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. VI. 39.054/2010.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás