84/2011. (XII. 29.) NFM rendelet
84/2011. (XII. 29.) NFM rendelet
a magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjról
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (1) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) Budapest Repüléstájékoztató Körzet: Magyarország légterének azon része, amelyen belül a légiközlekedés számára FL660 (20 100 m STD) magasságig légiforgalmi szolgálatot biztosítanak,
b) Budapest Közelkörzet: a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló jogszabályban meghatározott Budapest TMA (Terminal Control Area) ellenőrzött légtér,
c) Budapest Repülőtéri Irányító Körzet: a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló jogszabályban meghatározott Budapest CTR (Aerodrome Control Zone) ellenőrzött légtér,
d) műszer szerinti repülési szabályok (Instrument Flight Rules – IFR): a repülés műszeres meteorológiai körülmények közötti végrehajtását meghatározó szabályok összessége.
2. A magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjak
2. § (1) A magyar légtér igénybevételéért – az EUROCONTROL Egyezményhez (módosításaihoz és függelékeihez) –, továbbá az Útvonalhasználati Díjakról szóló Sokoldalú Megállapodáshoz történt csatlakozás kihirdetéséről szóló 19/1993. (I. 29.) Korm. rendelettel kihirdetett, az útvonalhasználati díjakról szóló sokoldalú megállapodással összhangban – az e rendeletben meghatározottak szerint légtér-igénybevételi díjat kell fizetni. A légtér – igénybevételi díj útvonalhasználati díjból és közelkörzeti díjból áll.
(2) A légtér-igénybevételi díjat annak kell megfizetnie, aki a repülés végrehajtása idején a légijármű üzemben tartója volt. Ha az üzemben tartó azonossága ismeretlen, a légijármű üzemben tartójának a légijármű tulajdonosát kell tekintetni, kivéve, ha bizonyítja, hogy más volt az üzemben tartó.
(3)1
3. Útvonalhasználati díj
3. §2 Útvonalhasználati díjat – a 7. §-ban foglalt kivétellel – az egységes európai égboltra vonatkozó teljesítmény- és díjszámítási rendszer létrehozásáról, valamint a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. február 11-i (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet [a továbbiakban: (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet] 31. cikk (1) bekezdése szerint, a Budapest Repüléstájékoztató Körzetben az 5. § (1) bekezdésében meghatározott távolság alapján műszer szerinti repülési szabályoknak megfelelően működő repülések után kell fizetni.
4. § A több díjszámítási körzetbe belépő egyes légijármű után egyetlen útvonalhasználati díjat kell beszedni, amely egyenlő azoknak a díjaknak az összegével, amely díjak az egyes díjszámítási körzetek használatával kapcsolatban merülnek fel.
5. § (1) Az útvonalhasználati díj meghatározása esetén a távolságtényezőt a következő pontok között kilométerekben, a nagy kör mentén mért távolság 100-zal történő osztásával kell meghatározni:
a) a díjszámítási körzetben lévő indulási repülőtér vagy a belépés pontja ezen légtérbe, és
b) az első rendeltetési repülőtér ezen díjszámítási körzetben vagy ezen díjszámítási körzetből való kilépés pontja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott belépési és kilépési pont azt a pontot jelenti, ahol a repülési tervben – beleértve az üzemben tartó által a benyújtott repülési tervben tett, valamint az üzemben tartó által az áramlásszervezési intézkedések eredményeként elfogadott módosításokat – leírt útvonal keresztezi az adott díjszámítási körzet oldalhatárait.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni azon repülés esetében is, amely ugyanazon a repülőtéren fejeződik be, amelyről a légijármű felszállt, és a repülés tartama alatt közbeeső leszállás nem történt (a továbbiakban: körrepülés), kivéve, ha:
a) kizárólag egy díjszámítási körzetben végrehajtott körrepülés esetében a távolságtényező a repülőtér és a repülőtértől mért legtávolabbi repülési pontig a nagy kör mentén mért kilométerek száma osztva százzal és megszorozva kettővel,
b) egynél több díjszámítási körzetben végrehajtott körrepülés esetében a távolságtényezőt az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek szerint kell meghatározni, kivéve azt a díjszámítási körzetet, amelyben a repülőtértől mért legtávolabbi repülési pont található. Ebben a távolságtényező az ezen díjszámítási körzetbe való belépés pontja és a repülőtértől mért legtávolabbi repülési pontig a nagy kör mentén mért kilométerek, valamint ezen legtávolabbi pont, és a díjszámítási körzetből való kilépési pont között nagy kör mentén mért kilométerek száma osztva százzal.
(4) Budapest Repüléstájékoztató Körzet területén történő felszállás vagy leszállás esetén a számításba veendő távolságot 20 km-rel csökkenteni kell.
6. § (1)3 Az útvonalhasználati egységdíj mértéke – a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – 28,30 euró, amely általános forgalmi adót nem tartalmaz.
(2) Az euróban meghatározott egység-díjszabásra tekintettel az útvonalhasználati egységdíj mértékét havonta oly módon kell kiigazítani, hogy azon hónap átlagos havi devizaárfolyamát alkalmazzák az euró és a forint között, amely megelőzte azt a hónapot, amelyben a repülést végrehajtották. Az alkalmazott átváltási árfolyam megfelel a Reuters által kiszámított Záró Kereszt Árfolyamok havi átlagának, amely a napi BID árfolyamokon alapul.
7. §4 Az útvonalhasználati díj megfizetése alól az (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet 31. cikk (3) bekezdésében meghatározott eseteken túl a következő repülések mentesülnek:
a) az Eurocontrol Európai Szervezet a Légiközlekedés Biztonságáért (a továbbiakban: Eurocontrol) tagállamok katonai légijárműveivel végrehajtott katonai célú repülések,
b) azoknak az államoknak a katonai légijárműveivel végrehajtott katonai célú repülések, amelyeknek Magyarország két- vagy többoldalú nemzetközi szerződésben díjmentességet biztosított,
c) földi léginavigációs berendezésként használt vagy használni tervezett berendezések ellenőrzése, vagy kipróbálása kizárólagos céljával végrehajtott repülések, kivéve az adott légijármű áttelepülését, és
d) a körrepülések.
4. Közelkörzeti díj
8. §5 (1)6 A közelkörzeti díjat – a 10. §-ban foglalt kivétellel – a 391/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet 12. cikke szerint, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről induló – a Budapest Repüléstájékoztató Körzetben az 5. § (4) bekezdésében meghatározott 20 km-es távolság alapján –, valamint a Budapest Közelkörzetben és Budapest Repülőtéri Irányító Körzetben végrehajtott műszer szerinti repülési szabályoknak megfelelően működő repülések után kell fizetni.
(2) A közelkörzeti díj a Budapest Közelkörzetben és a Budapest Repülőtéri Irányító Körzetben lévő léginavigációs berendezések és szolgálatok biztosítása, valamint az Eurocontrol által működtetett közelkörzeti díjrendszer kapcsán felmerülő költségek fedezésére szolgál.
9. § (1)7 A közelkörzeti egységdíj mértéke – a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – 300,05 euró, amely általános forgalmi adót nem tartalmaz.
(2) Az euróban meghatározott egység-díjszabásra tekintettel, a közelkörzeti egység-díjszabás mértékét havonta oly módon kell kiigazítani, hogy azon hónap átlagos havi devizaárfolyamát alkalmazzák az euró és a forint között, amely megelőzte azt a hónapot, amelyben a repülést végrehajtották. Az alkalmazott átváltási árfolyam megfelel a Reuters által kiszámított Záró Kereszt Árfolyamok havi átlagának, amely a napi BID árfolyamokon alapul.
10. § A közelkörzeti díj megfizetése alól mentesülnek a 7. § a)–d) pontjában szereplő repülések, továbbá:
a) olyan légijárművel végrehajtott repülések, amelyek engedélyezett legnagyobb felszálló-tömege kettő tonnánál kevesebb,
b) hivatalos küldetésben lévő uralkodó és közvetlen családja, állam- kormányfő és miniszterek kizárólagos szállítására végrehajtott repülések; ezt valamennyi esetben a repülési tervben a megfelelő státusindikátor jelzésével alá kell támasztani,
c) illetékes kutató-mentő testület által engedélyezett kutató-mentő repülések.
5. A légtér-igénybevételi díj fizetésének közös szabályai
11. § (1) A légtér-igénybevételi díjat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –az Eurocontrol bankszámlájára euróban kell befizetni. Az Eurocontrol a légtér igénybevételéről a díj fizetésére kötelezett részére számlát állít ki. A díj a repülés végrehajtásának napján esedékes, megfizetésére a kötelezett számára a számla kiállításától számított 30 nap áll rendelkezésre, amelyet a számlán fel kell tüntetni.
(2) Ha a légtér-igénybevételi díj fizetésére kötelezett az Eurocontrol Egyezményt aláíró valamely államban honos, akkor a légtér-igénybevételi díjat a honossága szerinti állam konvertibilis valutájában is megfizetheti az Eurocontrol által a honossága szerinti államban kijelölt bankszervezetnél. Ebben az esetben az euróban kifejezett összegnek nemzeti valutára történő átszámítását a befizetés napján és helyén érvényes, a kereskedelmi tranzakciókhoz kihirdetett napi árfolyamon kell elvégezni.
(3)8 Ha a légtér-igénybevételi díjat az (1) bekezdésben meghatározott időpontig az Eurocontrol fizetési számláján nem írják jóvá, a díj fizetésére kötelezett a díjon felül késedelmi kamatot köteles fizetni. A késedelmi kamat alapja a kötelezett által meg nem fizetett légtér-igénybevételi díj, mértéke naptári naponként a díj 9,97%-ának 365-öd része.
(4) A késedelembe esést követően a légtér-igénybevételi díj és a kamat megfizetését euróban kell teljesíteni.
12. § (1) A befizetésekhez nyilatkozatot kell csatolni, megadva a kifizetett számlák és leszámított hitellevelek hivatkozási számait, dátumait és euróban kifejezett összegeit. A számlák euróban kifejezett összegeit ugyancsak fel kell tüntetni azokon a számlákon is, ahol a légtér-igénybevételi díj fizetésére kötelezett a nemzeti valutában történő befizetés lehetőségét veszi igénybe.
(2) A számlával kapcsolatos kifogást az Eurocontrolhoz kell benyújtani. A számlán fel kell tüntetni a kifogásnak az Eurocontrolhoz történő megérkezésére előírt legkésőbbi időpontként a számla keltétől számított 60. napot.
(3) A kifogás benyújtásának időpontja az az időpont, amikor a kifogást az Eurocontrol kézhez veszi.
(4) A kifogást indokolni kell, és csatolni kell hozzá minden vonatkozó bizonyítékot.
(5) A légtér-igénybevételi díj fizetésére kötelezettet az általa benyújtott kifogás nem jogosítja fel arra, hogy a vonatkozó számla alapján fizetendő összeget a kifogásolt összeggel csökkentse, kivéve, ha ehhez az Eurocontrol hozzájárult.
(6) Ha az Eurocontrol és a légtér-igénybevételi díj fizetésére kötelezett kölcsönösen adósai és hitelezői egymásnak, számlatartozást kiegyenlítő befizetést nem lehet kezdeményezni az Eurocontrol előzetes beleegyezése nélkül.
13. § (1)9 A légtér-igénybevételi díj a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) törvény szerinti légiforgalmi irányító szervezetet illeti meg, az Lt. 61/A. § (3) bekezdésében foglalt feladatainak ellátása, valamint jogszabályban kijelölt repülésmeteorológiai szolgáltatót a magyar légtérben a repülésmeteorológiai szolgáltatás biztosítása érdekében.
(2)10 Az (1) bekezdés szerinti repülésmeteorológiai szolgáltatásba a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren nyújtott szolgáltatás kivételével nem tartozik bele a repülőtéri repülésmeteorológiai szolgáltatás.
6. Záró rendelkezések
14. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2)11
15. §12 Ez a rendelet az egységes európai égboltra vonatkozó teljesítmény- és díjszámítási rendszer létrehozásáról, valamint a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. február 11-i (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
A 2. § (3) bekezdését a 47/2014. (XI. 27.) NFM rendelet 8. §-a hatályon kívül helyezte.
A 3. § a 47/2014. (XI. 27.) NFM rendelet 2. §-ával megállapított, a 33/2020. (X. 5.) ITM rendelet 6. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a 46/2017. (XII. 20.) NFM rendelet 1. §-ával megállapított, a 31/2023. (XII. 29.) ÉKM rendelet 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § nyitó szövegrésze a 47/2014. (XI. 27.) NFM rendelet 6. § a) pontja, a 33/2020. (X. 5.) ITM rendelet 6. § b) pontja szerint módosított szöveg.
[A 8. §-nak a 33/2020. (X. 5.) ITM rendelet 6. § c) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint az „a 391/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet 12. cikke szerint” szövegrész helyébe az „az (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet 31. cikk (2) bekezdése szerint” szöveg lép, nem vezethető át.]
A 8. § (1) bekezdése a 47/2014. (XI. 27.) NFM rendelet 6. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése a 46/2017. (XII. 20.) NFM rendelet 2. §-ával megállapított, a 31/2023. (XII. 29.) ÉKM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (3) bekezdése a 46/2017. (XII. 20.) NFM rendelet 3. §-ával megállapított, a 9/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 1. § c) pontja szerint módosított szöveg. [A 11. § (3) bekezdésben a 31/2023. (XII. 29.) ÉKM rendelet 1. § c) pontja által elrendelt módosítás, amely szerint a „9,97%” szövegrész helyébe a „13,26%” szöveg lép, nem vezethető át.]
A 13. § (1) bekezdése a 60/2021. (XII. 22.) ITM rendelet 1. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése a 47/2014. (XI. 27.) NFM rendelet 6. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 15. § a 33/2020. (X. 5.) ITM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás