• Tartalom

2011. évi LXXXV. törvény

2011. évi LXXXV. törvény

a környezetvédelmi termékdíjról1

2011.09.01.

Az Országgyűlés, hogy hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetve csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez, valamint a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során, illetve azt követően közvetlenül, illetve közvetve terhelő vagy veszélyeztető termék által okozott környezeti veszélyeztetések, valamint károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen, továbbá elősegítse az európai uniós és a hazai hulladékgazdálkodási szabályozás által hazánk, illetve a piaci szereplők részére meghatározott környezetvédelmi előírások teljesítését, az alábbi törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

1. § (1) A törvény céljának elérése érdekében környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) kell fizetni.

(2) E törvény hatálya a termékdíjköteles termékre és a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenységre terjed ki.

(3) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:

a) az akkumulátor;

b) a csomagolás;

c) az egyéb kőolajtermék;

d) az elektromos és elektronikai berendezés;

e) a gumiabroncs;

f) a reklámhordozó papír.

(4) A (3) bekezdés a) és c)–f) pontja szerinti termékdíjköteles termékek vámtarifaszámok alá osztályozott körét a 2010. január 1-jén hatályos Kombinált Nomenklatúra szerint az 1. melléklet határozza meg.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

1. anyagában történő hasznosítás: a hulladék hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti újrafeldolgozása vagy visszanyerése, illetve biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontása és további felhasználásra alkalmassá tétele;

2. anyagáram: az egyes termékáramokon belül elkülönülő önálló hasznosítási kötelezettséggel rendelkező anyag, illetve termék;

3. ártalmatlanítás: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti ártalmatlanítás;

4. belföld: a Magyarország területe, ideértve a vámszabad és tranzitterületeket, valamint a vámszabad raktárakat is;

5. bérgyártás: a megrendelő vagy megbízottja (bérgyártató) által a Magyarországon letelepedett személy (bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott anyagokból, félkész termékekből ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles termék előállítása;

6. csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezett:

legfeljebb tárgyévi

a) 3000 kg üveg,

b) 300 kg műanyag [a műanyag (bevásárló-reklám) táska kivételével],

c) 75 kg műanyag (bevásárló-reklám) táska,

d) 300 kg társított vagy rétegzett,

e) 500 kg papír, fa, természetes alapú textil,

f) 300 kg fém (ideértve alumínium), és

g) 300 kg egyéb,

azonban a b)–g) pontok esetén mindösszesen legfeljebb 1000 kg csomagolást kiskereskedelmi értékesítés során a fogyasztó számára forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó gazdálkodó szervezet;

7. csomagolás:

a) valamennyi olyan tétel, amelyet a termelő vagy a felhasználó valamely termék (a nyersanyagtól a feldolgozott termékig) befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására (csomagolási funkció) használ, ideértve az ugyanilyen célra használt egyszer használatos tételt,

b) az a) pontban meghatározottaknak – a csomagolás által biztosított egyéb funkciók sérelme nélkül – megfelelő tételek, kivéve, ha az adott tétel a termék szerves részét képezi és a termék tárolásához, eltartásához vagy megőrzéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges, és az egyes alkotóelemeket együttes felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták,

c) a forgalmazás helyén történő megtöltésre tervezett és szánt, illetve a forgalmazási helyen eladott vagy megtöltött, csomagolási funkciót ellátó egyszer használatos tételek,

d) a termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elemek, kivéve, ha azok a termékek szerves részét képezik, és az egyes alkotóelemeket együttes fogyasztásra vagy értékesítésre szánták; a csomagolásba beépülő egyéb összetevőket és kiegészítő elemeket azon csomagolás részének kell tekinteni, amelyikbe azokat beépítették;

8. egyéni hulladékkezelés: az 1. § (3) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontja szerinti termékdíjköteles termék termék- és anyagáramából keletkezett hulladék

a) végső fogyasztótól kötelezett telephelyén történő önálló gyűjtése, ideértve a kötelezettnek a termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel ténylegesen, közösen, az értékesítés helyén történő gyűjtését, illetve

b) saját célú felhasználás esetén kötelezett telephelyén történő gyűjtése,

és az a) és b) pont szerint gyűjtött hulladék hasznosítása vagy hasznosíttatása;

9. elektromos és elektronikai berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve villamos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is;

10. forgalomba hozatal: termékdíjköteles termék első belföldi értékesítése, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való értékesítését, továbbá a belföldi előállítású csomagolást alkotó csomagolóeszköz első belföldi értékesítését is;

11. harmadik ország: az Európai Közösségen kívüli állam;

12. hasznosítás: a termékdíjköteles termékből képződő hulladéknak vagy valamely összetevőjének termelésben vagy szolgáltatásban a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti hasznosítása;

13. jármű: a légi közlekedésről szóló külön törvény szerinti légi jármű, valamint a motorral meghajtott közúti szállító- vagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is, kivéve a kerekes szék, a gyermekkocsi és a talicska;

14. kereskedelmi csomagolás: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelete 2009. január 1-jén hatályos I. melléklete szerinti

a) 2009 vámtarifaszámú gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve, hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is,

b) 2106 90 20, 2106 90 30, 2106 90 51, 2106 90 55, 2106 90 59 vámtarifaszámú ízesített vagy színezett cukorszirup,

c) 2201 vámtarifaszámú (emberi fogyasztásra alkalmas) víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül, kivéve a jég, a hó és a laboratóriumi vizsgálati vízminta,

d) 2202 vámtarifaszámú víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek és a 657/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete I. és II. kategóriájába tartozó készítmények kivételével,

e) 2203 vámtarifaszámú malátából készült sör,

f) 2204 vámtarifaszámú bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével,

g) 2205 vámtarifaszámú vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve, a 2206 vámtarifaszámú más erjesztett ital (pl.: almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei, és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei, a 2207 10 00 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, valamint a 2208 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital,

a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti fogyasztói (elsődleges) csomagolása (ide nem értve a címkét, kupakot és egyszer használatos ivópoharat), továbbá a műanyag (bevásárló-reklám) táska;

15. kiskereskedelmi értékesítés: a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység;

16. kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezett:

legfeljebb tárgyévi

a) 9000 kg üveg,

b) 900 kg műanyag [a műanyag (bevásárló-reklám) táska kivételével],

c) 225 kg műanyag (bevásárló-reklám) táska,

d) 900 kg társított vagy rétegzett,

e) 1500 kg papír, fa, természetes alapú textil,

f) 900 kg fém (ideértve alumínium), és

g) 900 kg egyéb,

azonban a b)–g) pontok esetén mindösszesen legfeljebb 3000 kg csomagolást kiskereskedelmi értékesítés során a fogyasztó számára forgalomba hozó, vagy saját célra felhasználó gazdálkodó szervezet;

17. környezetvédelmi termékdíj nettó összege: a kötelezettet terhelő, az adó megállapítási időszakban keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettség és a visszaigényelhető termékdíj különbözete;

18. külföld: az Európai Közösség Magyarországon kívüli állama és a harmadik ország;

19. műanyag (bevásárló-reklám) táska: a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabály szerinti fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolt, illetve csomagolatlanul forgalmazott kiskereskedelmi termékek, áruk, reklámanyagok szállítására szolgáló hajlékonyfalú műanyag hordtasak vagy hordtáska csomagolás;

20. reklámhordozó papír: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által meghatározott sajtótermékek közül az időszaki lap egyes lapszámai, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány, a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, továbbá a térkép, ide nem értve

a) a bankjegyet és az értékpapírt,

b) az ISSN számmal rendelkező nem elsősorban gazdasági reklám terjesztésére szolgáló kiadványokat és időszaki lapokat,

c) a közhasznú szervezet és állami, önkormányzati szerv által kiadott kiadványokat és időszaki lapokat, továbbá

d) a könyvet és tankönyvet;

21. rétegzett italcsomagolás: az a legalább 75%-ban papír alapanyagú (karton) csomagolás, amely aszeptikus technológiával töltött folyékony élelmiszer tárolására szolgál;

22. termékáram: az egyes termékek hulladékgazdálkodási szempontok alapján képzett termékcsoportonkénti összessége;

23. termékdíj-fizetési kötelezettség:

a termékdíjjal összefüggő

a) bejelentkezési,

b) bejelentési, változásbejelentési,

c) termékdíj-megállapítási,

d) termékdíj-bevallási,

e) termékdíj-befizetési,

f) bizonylatkiállítási, –megőrzési, számlamegőrzési, számlán történő feltüntetési,

g) nyilvántartás-vezetési,

h) adatszolgáltatási,

i) nyilatkozattételi

kötelezettség;

24. termékdíjátalány: a kis- és csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett, továbbá a 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett számára meghatározott díjfizetési kötelezettség;

25. termelői szerveződésen keresztüli forgalomba hozatal: a 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő és a termelői szerveződés között kötött értékesítési szerződés alapján, a termelői szerveződés által végzett forgalomba hozatal;

26. újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása, mely során a többször felhasználható, újratölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká.

3. A termékdíj-fizetési kötelezettség általános szabályai

3. § (1) A környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség a termékdíjköteles termék forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása esetén keletkezik.

(2) A termékdíjat

a) a termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója, vagy saját célú felhasználója,

b) belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője vagy saját célú felhasználója,

c) belföldi előállítású csomagolás esetében a csomagolást alkotó csomagolóeszköz első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, vagy

d) bérgyártás esetén a termékdíjköteles termék bérgyártatója [a továbbiakban a)–d) pontok együtt: kötelezett]

fizeti meg.

(3) Saját célú felhasználásnak minősül a termékdíjköteles termék, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként:

a) a kötelezett saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználása;

b) a számvitelről szóló törvényben meghatározott

ba) alapkutatás,

bb) alkalmazott kutatás,

bc) kísérleti fejlesztés,

bd) beruházás,

be) felújítás,

bf) karbantartás

keretében való felhasználása;

c) megsemmisítése, alaktalanítása, elfogyasztása;

d) minden más, az a)–c) pontokban nem említett használata, ami nem a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi.

(4) Csomagolás esetén saját célú felhasználásnak minősül a csomagolás elválasztása a terméktől.

(5) Saját célú felhasználás címén termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezik:

a) a kötelezett jogutód nélküli megszűnését megelőző napon birtokában tartott termékdíjköteles termék után, amelyre a termékdíj nem került megfizetésre, és

b) a termékdíjköteles termék mennyiségében bekövetkezett, a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott elszámolható hiányt meghaladó leltárhiány és a termékdíjköteles termék megsemmisülése esetén – az elháríthatatlan külső okból bekövetkezett megsemmisülés kivételével – a megsemmisült mennyiségre.

4. § (1) A termékdíjköteles termék általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárba való beraktározása és az adóraktáron belüli értékesítése, továbbá a vámjogi szabadforgalomban nem lévő termékdíjköteles termék belföldi értékesítése nem minősül forgalomba hozatalnak.

(2) Termékdíj-fizetési kötelezettség

a) a termékdíjköteles termék külföldre történő értékesítése,

b) természetes személy esetén a termékdíjköteles termék személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségű saját célú felhasználása,

esetén nem keletkezik.

4. A termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezésének időpontja

5. § (1) A termékdíj-fizetési kötelezettség az első belföldi forgalomba hozatal címén a számlán, vagy számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés napján keletkezik.

(2) A termékdíj-fizetési kötelezettség az egyéb kőolajtermék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője által kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.

(3) A termékdíj-fizetési kötelezettség saját célú felhasználás címén e törvényben foglalt eltérésekkel a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.

(4) A 3. § (4) bekezdése szerinti esetben a kötelezett dönthet úgy, hogy a termékdíj-fizetési kötelezettség a hasznosítónak történő igazolt átadás-átvétel napján keletkezzen. A kötelezett ezen döntését tárgyév során nem módosíthatja.

(5) A termékdíj-fizetési kötelezettség

a) a 3. § (5) bekezdésének a) pontja esetén a végelszámolás napján,

b) a 3. § (5) bekezdésének b) pontja esetén a leltárhiány, vagy a termékdíjköteles termék megsemmisülése tényéről felvett jegyzőkönyv kelte, annak nyilvántartásba vétele, vagy könyvelése napján

keletkezik.

6. § (1) A kötelezett dönthet úgy, hogy tárgyévtől fennálló termékdíj-fizetési kötelezettsége a termékdíjköteles termék készletre történő felvételének napján keletkezzen (készletre vétel).

(2) A termékdíj-fizetési kötelezettség készletre vétellel történő teljesítése esetén a kötelezett köteles a tárgyévet megelőző év december 31-én készleten levő termékdíjköteles termékeiről leltárt készíteni, amely egyben a tárgyév nyitókészlete, és a termékdíjat – a tárgyévben érvényes termékdíjtétel mértékével – tárgyév január 20-ig bevallani és megfizetni.

(3) A termékdíj-fizetési kötelezettség készletre vétellel történő teljesítése esetén a kötelezett a termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezésének időpontját a tárgyéven belül nem változtathatja meg.

(4) Ha a kötelezett a termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezésének időpontját e §-ban foglaltak alkalmazását követően ismét az 5. §-ban foglaltak alapján állapítja meg, az év fordulónapján készleten levő termékdíjköteles termékeiről leltárt készít és ezen készleten levő termékeket elkülönítetten nyilvántartja. A kötelezettnek a készleten levő termékek után az egyszer már megfizetett termékdíjat ismételten nem kell megfizetnie.

5. A termékdíj alapja, összetevői, mértéke

7. § (1) A termékdíj alapja a termékdíjköteles termék – ideértve a belföldi előállítású csomagolást alkotó csomagolóeszközt is – tömege.

(2) A termékdíj tételeit a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A termékdíj tételeit a (2) bekezdéstől eltérően a termékdíjköteles termék egyéni hulladékkezelése esetén a 3. melléklet tartalmazza.

6. Eljárási szabályok

8. § (1) Termékdíjjal kapcsolatos ügyben az e törvényben meghatározott eltérésekkel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (a továbbiakban: Art.) kell alkalmazni.

(2) Az e törvényben, valamint az Art.-ban nem szabályozott közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt (a továbbiakban: Ket.) kell megfelelően alkalmazni.

(3) Termékdíjjal kapcsolatos ügyekben a Ket.-nek a kérelemre indult eljárásban az ügyfél által az eljárás megindulásáról kért értesítésre, továbbá az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

(4) Ha jogszabály másként nem rendelkezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve (a továbbiakban: vámhatóság) jár el a termékdíj bevallása, befizetése, kiszabása, visszaigénylése, ellenőrzése során.

(5) A vámhatóság a termékdíjfizetéssel kapcsolatos jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez nyomtatványt rendszeresíthet a bejelentésre, az adatszolgáltatásra, az önellenőrzésre, a termékdíjfizetésre, az átvezetésre, a kiutalásra, a visszaigénylésre és a termékdíj folyószámla egyeztetésére. A rendszeresített nyomtatvánnyal azonos értékű, ha az iratot a vámhatóság a honlapján közzétett számítógépes program segítségével elektronikusan támogatott formanyomtatványként teszi közzé.

(6) Elektronikus beküldésnek minősül, ha a kötelezett az általa használt szoftverrel előállított XML formátumban nyújtja be a nyomtatványt. A kötelezett által használt szoftvert előzetesen jóváhagyásra meg kell küldeni a vámhatóságnak. E bekezdés szerinti bevallás csak jóváhagyott szoftver esetén érvényes.

7. Képviselet

9. § (1) A kötelezettet kizárólag az Art. szerinti állandó meghatalmazással és megbízással rendelkező képviselő vagy a kötelezett helyett, a nevében eljáró, állandó meghatalmazással, megbízással rendelkező képviselő képviselheti:

a) a bejelentési kötelezettség teljesítése;

b) a bevallási kötelezettség teljesítése;

c) az igazolások kérése;

d) a termékdíj-visszaigénylési eljárás;

e) az ellenőrzés, hatósági eljárás, jogorvoslati eljárás;

f) a nyilvántartás-vezetéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése;

g) a fizetéshalasztás, részletfizetési engedélyezési eljárások;

h) a termékdíj befizetése

során.

(2) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti kötelezettséget teljesítő képviselő a termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítéséért a megbízóval egyetemlegesen felel.

(3) Ha a kötelezett gazdasági céllal harmadik országban telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban van, a termékdíjjal kapcsolatos ügyének intézéséhez az Art. szerinti pénzügyi képviselő megbízása kötelező.

II. Fejezet

A TERMÉKDÍJ-FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE

8. A bejelentési és nyilvántartásba vételi kötelezettség

10. § (1) A kötelezett a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenységét a vámhatóságnál annak megkezdésétől számított 15 napon belül bejelenti, továbbá nyilatkozik arról, ha a termékdíj-fizetési kötelezettségét egyéni hulladékkezelést teljesítőként vagy termékdíjátalány-fizetésre jogosultként teljesíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot az egyéni hulladékkezelést teljesítőnek termék- és anyagáramonként kell megtennie.

(3) A vámhatóság a kötelezettet, továbbá a képviselőt, pénzügyi képviselőt az általa adott azonosító szám (a továbbiakban: VPID szám) alapján nyilvántartásba veszi és nyilvántartja.

(4) Az egyéni hulladékkezelőként való teljesítésre valamint a termékdíjátalány-fizetésre vonatkozó, az (1) és a 40. § (5) bekezdésben előírt határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) A termékdíj-fizetési kötelezettségre kiható bármely változást a kötelezett, annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles bejelenteni.

(6) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés teljesítésével a kötelezett eleget tesz a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól külön jogszabály, illetve az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló külön jogszabály szerinti bejelentési kötelezettségének is.

9. A bevallási kötelezettség

11. § (1) A kötelezett a befizetendő termékdíj nettó összegét negyedéves bontásban nyilvántartja, és a vámhatósághoz a vámhatóság honlapján közzétett, elektronikusan támogatott formanyomtatványon, elektronikus úton és formában, negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig bevallást nyújt be.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a termékdíjátalány-fizetésre jogosult kötelezett a tárgyévet követő január hónap 20. napjáig tejesíti bevallási kötelezettségét.

(3) A kötelezettnek bevallást nem kell benyújtania, amennyiben a tárgynegyedévben termékdíjköteles terméket nem hozott forgalomba, saját célra nem használt fel, nem vett készletre, és termékdíj-fizetési kötelezettsége sem keletkezett.

10. A befizetési kötelezettség

12. § (1) A kötelezett a termékdíjat a bevallás benyújtására meghatározott határidőig az e célra vezetett központi költségvetési számlaszámra (a továbbiakban: termékdíjszámla) forintban fizeti be.

(2) Ha a bevallásban a termékdíj összege az ezer forintot nem éri el, továbbá az Art. szerinti ellenőrzés vagy önellenőrzés során a termékdíj-különbözet az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. A vámhatóság az ezer forintot el nem érő termékdíj-visszatérítést nem utalja ki.

(3) Nem kell megfizetni a termékdíjat:

a) az egyéb kőolajtermék alapanyagként történő felhasználása,

b) a Magyarországon hulladékká vált egyéb kőolajtermékből a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott R9 eljárással előállított termékdíjköteles termék forgalomba hozatala

esetén.

11. A számlán történő termékdíj-feltüntetési kötelezettség

13. § A számlán

a) számlán történő átvállalás esetén, vagy

b) a kötelezett és vevőinek visszaigénylésre jogosult vevő partnerei által igényelt esetben

az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott számla záradékkal megegyező szöveget kell feltüntetni.

III. Fejezet

A TERMÉKDÍJ-FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

12. A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása

14. § (1) A termékdíj-fizetési kötelezettség számla vagy szerződés alapján, az e törvényben, továbbá az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon átvállalható.

(2) A termékdíj-fizetési kötelezettséget e § alapján átvállalóra a kötelezettre vonatkozó szabályok alkalmazandóak.

(3) A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása esetén sem az eredeti kötelezett, sem az átvállaló nem lehet egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett.

(4) Számla alapján a termékdíj-fizetési kötelezettséget belföldi előállítású termékdíjköteles egyéb kőolajtermék esetén az első belföldi forgalomba hozó, annak a kibocsátott számlán történő feltüntetésével a kötelezettől átvállalhatja.

(5) Szerződés alapján a termékdíj-fizetési kötelezettséget a kötelezettől

a) az első belföldi vevő, ha a kötelezettől megvásárolt termékdíjköteles termék legalább 60%-át külföldre értékesíti,

b) a második belföldi vevő, ha az első belföldi vevőtől megvásárolt termékdíjköteles termék legalább 60%-át külföldre értékesíti,

c) a bérgyártó,

d) a termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott termékdíjköteles termék esetén a termelői szerveződés

átvállalhatja.

(6) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti átvállaló az átvállalt kötelezettséget nem teljesíti, a nem teljesített kötelezettségért az eredeti kötelezett köteles helyt állni.

(7) Amennyiben az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti átvállaló az átvállalással érintett termékdíjköteles termék kevesebb mint 60%-át értékesíti külföldre, az átvállalással érintett teljes kötelezettségért az eredeti kötelezett köteles helyt állni.

13. Termékdíjátalány

15. § (1) E törvény II. Fejezete szerinti termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítését e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A csekély és kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célú felhasználó kötelezett, továbbá a (4) bekezdésben foglalt éves értékesítési nettó árbevétellel rendelkező, valamint a tárgyévben kötelezetté váló, 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett termékdíjátalány fizetésére jogosult.

(3) A csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett termékdíjátalánya 12 000 Ft/év, a kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett termékdíjátalánya 60 000 Ft/év.

(4) A tárgyévet megelőző évben legfeljebb évi tíz millió forintos értékesítési nettó árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíjátalánya 2000 Ft/év. A tárgyévet megelőző évben évi tíz milliót meghaladó, azonban legfeljebb évi ötven millió forintos árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíjátalánya 7000 Ft/év. A tárgyévben kötelezetté váló mezőgazdasági termelő termékdíjátalánya 5000 Ft/év.

(5) A kötelezett a termékdíjátalány-fizetési kötelezettségre vonatkozó választását nem változtathatja meg a tárgyéven belül.

(6) A (5) bekezdéstől eltérően nem minősül a termékdíjátalány-fizetési kötelezettség választás megváltoztatásának, ha a kötelezett kibocsátása a 2. § 6. pontjában meghatározott mennyiségi határokat túllépi, de a 2. § 16. pontjában írt mennyiségi határt nem haladja meg, és ennek tényét a változás-bejelentésre előírt szabályok szerint bejelenti. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(7) Ha a termékdíjátalány-fizetést választó kötelezett a 2. § 16. pontban előírt kibocsátási mennyiségi határt túllépte, vagy a 2. § 6. pont szerinti mennyiségi határt túllépte és azt a (6) bekezdés szerint nem jelentette be, termékdíjátalány-fizetésre már nem jogosult. A túllépés időpontját követően termékdíj-fizetési kötelezettségének az általános szabályok szerint tesz eleget.

14. A termékdíj-fizetési kötelezettséggel kapcsolatos hulladékkezelési teljesítmény

16. § (1) Az egyéni hulladékkezelést teljesítő és az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség a hulladékkezelési teljesítményének meghatározása során hasznosításának helyétől függetlenül kizárólag Magyarország területén gyűjtött hulladék vehető figyelembe, amelynek hasznosításra történő átvételét a hulladékot átvevő hasznosító a tárgyévben teljesített átvételi elismervénnyel visszaigazol, és a tényleges hulladékhasznosítást a tárgyévet követő év június 30-ig a kötelezett számára leigazol.

(2) Az anyagában történő hasznosítás mértéke termék- és anyagáramonként legalább 75%-ot el kell érjen.

(3) Termék- és anyagáramonként az energetikai hasznosítás legfeljebb 25%-os arányban vehető figyelembe.

IV. Fejezet

A TERMÉKDÍJKÖTELES TERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁS SZERVEZÉSE

15. A Termékdíj Bizottság

17. § (1) A környezetvédelemért felelős miniszter a termékdíjköteles termékek hulladékgazdálkodási stratégiájának meghatározása érdekében 9 tagú Termékdíj Bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre.

(2) A bizottság

a) 1 tagját a környezetvédelemért felelős miniszter,

b) 2 tagját az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség vezetője,

c) 1 tagját a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke

jelöli ki.

(3) A bizottság tagja az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség vezetője.

(4) A bizottság 4 tagját a szakmai érdekképviseleti szervek maguk által meghatározott módon jelölik ki.

(5) A bizottság működésének feltételeit az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség biztosítja.

(6) A bizottság ügyrendjét maga határozza meg.

18. § A bizottság ajánlásokat fogalmaz meg a termékdíjköteles termékek hulladékgazdálkodási stratégiájának fő irányaira, amely keretében javaslatot tesz különösen

a) a hulladékhasznosítási arányok meghatározására;

b) a hulladékhasznosítás ipari megoldásaira, a potenciálisan elérhető hasznosítási eljárások a társadalmi hasznosságon alapuló sorrendjére;

c) a hulladékhasznosítási ipar támogatásának mértékére.

16. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség

19. § (1) Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: OHÜ) a hulladékká vált termékdíjköteles termékek hasznosításának az érdekében a környezetvédelemért felelős miniszter által alapított, a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló társaság, amelynek üzletrésze forgalomképtelen.

(2) Az OHÜ felett a szakmai felügyeletet, valamint a magyar államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a környezetvédelemért felelős miniszter gyakorolja.

(3) Az OHÜ kizárólagosan jogosult a termékdíjköteles termékekből képződött hulladékok hulladékkezelési rendszerében közvetítői feladatkör ellátására.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a veszélyes hulladéknak minősülő csomagolási hulladékokkal kapcsolatos közvetítői feladatok ellátására az OHÜ nem jogosult.

20. § (1) Az OHÜ

a) közvetíti a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását szolgáltatás-megrendelés és pályáztatás útján;

b) végrehajtja az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervet (a továbbiakban: OGyHT);

c) nyomon követi és értékeli a hulladékgazdálkodás folyamatait;

d) támogatja a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodás fejlesztését;

e) közreműködik a lakosság környezettudatos nevelésével kapcsolatos teendők ellátásában;

f) ellenőrizheti a pályázatok, illetve szolgáltatás megrendelések kedvezményezettek által a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatban folytatott tevékenységet;

g) a 37. § (2) bekezdése alapján befolyt összeg legalább 7%-át a lakosság környezettudatos nevelésére fordítja;

h) innovációs tevékenységet folytat a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenység fejlesztése érdekében.

(2) Az OHÜ szervezeti és működési szabályzatát a környezetvédelemért felelős miniszter hagyja jóvá.

(3) Az OHÜ az (1) bekezdés f) pontjában foglalt ellenőrzést az ellenőrzött telephelyén vagy szállítóeszközein folytathatja, amelynek során a rendelkezésre álló bizonylatokat, a hulladéknak a tulajdonságait, különösen mennyiségét, tömegét, térfogatát, minőségét, összetételét, állapotát, valamint a hulladék gyűjtését, szállítását, tárolását, kezelését végző eszközöket, rendszereket vizsgálhatja meg.

21. § (1) Az OHÜ a tárgyévet megelőző év július 31-ig készíti el a tárgyévre vonatkozó OGyHT-t.

(2) Az OGyHT tartalmazza az OHÜ által a tárgyév során elérendő országos gyűjtési és hasznosítási mennyiségeket (a továbbiakban: célérték), valamint a tárgyévet megelőző évben szétosztható mennyiséget (a továbbiakban: induló érték), amely a célérték legfeljebb 75%-a lehet.

(3) A célértéket termék- és anyagáramonként kell meghatározni.

(4) Az OGyHT-t az OHÜ vezetőjének javaslatára a környezetvédelemért felelős miniszter hagyja jóvá. Az OGyHT az OHÜ vezetőjének javaslatára a környezetvédelemért felelős miniszter jóváhagyásával tárgyévben módosítható.

(5) Az OGyHT-ben meghatározott célértéket a tárgyév október 31-ig az OHÜ vezetője a (4) bekezdéstől eltérően a környezetvédelemért felelős miniszter jóváhagyása nélkül az induló érték egyharmadával módosíthatja.

22. § (1) Az OHÜ a célértékek teljesítése érdekében pályázatokat ír ki, illetve szolgáltatás-megrendeléseket végez.

(2) A szolgáltatásmegrendelés a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint történik.

(3) Az OHÜ a tárgyévet megelőző év augusztus 31-ig írja ki a tárgyévi induló értékekre vonatkozó pályázatokat és szolgáltatásmegrendeléseket.

(4) A pályázaton nyertes pályázókat és a közbeszerzési eljárás nyerteseit a tárgyévet megelőző év október 31-ig kell kihirdetni.

(5) Az OHÜ a tárgyévet megelőző év november 30-ig köti meg a tárgyévre vonatkozó szerződéseket a pályázatok, illetve a közbeszerzési eljárás nyerteseivel.

(6) Az (1) bekezdés szerinti pályázatok, illetve szolgáltatásmegrendelések kedvezményezetteivel kötött szerződésben rendelkezni kell az OHÜ 20 § (1) bekezdés f) pontjában foglalt ellenőrzési jogkör biztosításáról.

V. Fejezet

NYILVÁNTARTÁS ÉS ADATKEZELÉS

17. Nyilvántartás

23. § A 24. § szerinti adatokat az OHÜ és a vámhatóság a kötelezett termékdíj-fizetési kötelezettségének keletkezésétől számított 8 évig tartja nyilván.

18. Adatkezelés

24. § (1) Az OHÜ és a vámhatóság a nyilvántartásában szereplő adatokat, a kiadott engedélyek, határozatok adatait a hulladékhasznosítás és termékdíjfizetés ellenőrzése céljából igény esetén a másik fél rendelkezésére bocsátja.

(2) A vámhatóság a környezetvédelmi termékdíjbevallásban a kötelezett által feltüntetett, az adóigazgatási eljárás során – adóbevallások feldolgozása, adóbeszedés, visszautalás, ellenőrzés – részére érkező adattartalmat kezeli, amelyet negyedévente átad az OHÜ részére.

(3) Az OHÜ az eljárásai során keletkező adatokat kezeli, amelyeket havonta átad a vámhatóság részére.

(4) A bevallásban közölt adatok valódiságát a vámhatóság ellenőrizheti.

VI. Fejezet

A TERMÉKDÍJ VISSZAIGÉNYLÉSE

25. § (1) A befizetett termékdíj

a) a termékdíjköteles termék külföldre történő igazolt kiszállítása,

b) a termékdíjköteles termék változatlan formában, illetve változatlan formában és állapotban más termékbe beépített külföldre történő értékesítése,

c) a nemzetközi szerződés szerint köztehermentes beszerzéssel összefüggő tevékenység,

d) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja megvalósításával összefüggő tevékenység,

e) a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként (alapanyag) felhasznált termékdíjköteles termék felhasználása

esetén a teljes termékdíj visszaigényelhető.

(2) A kötelezett az általa befizetett egyéb kőolajtermék termékdíjának visszaigényelheti azon részét, amelyre vonatkozóan a használt vagy hulladékká vált, a kötelezettnél termékdíjköteles egyéb kőolajtermék anyagában történő hasznosításra történő átadás-átvételének tényét vagy a hasznosítás tényét igazolja.

(3) A külföldre történő értékesítés számlával vagy az ügylet teljesítését igazoló egyéb okirattal és szállítólevéllel vagy fuvarokmánnyal igazolható. A visszaigénylés további feltétele a termék beszerzéséről kiállított számla vagy az ügylet teljesítését igazoló egyéb okirat, amely tartalmazza a termék első belföldi forgalomba hozatalakor a kötelezett által kibocsátott számla vagy az ügylet teljesítését igazoló egyéb okirat számát, azonosító adatát, a kötelezett nevét, címét, adószámát, és a kötelezett által kiállított számlán vagy annak mellékletében, illetve az ügylet teljesítését igazoló egyéb okiraton feltüntetett termékdíj mértékét és összegét.

VII. Fejezet

AZ EGYES TERMÉKDÍJKÖTELES TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

19. A gumiabroncs termékdíja

26. § (1) A felújított (újrafutózott) gumiabroncs termékdíját nem kell megfizetni a felújítást (újra futózást) végző belföldi gyártónak (újra futózónak), amennyiben a gyártáshoz (újra futózáshoz) igénybevett gumiabroncs után a termékdíj megfizetésre került. A termékdíj megfizetését igazolni kell a gumiabroncs

a) behozatala esetén a behozatal mennyiségét igazoló, a belföldi eladó VPID számát tartalmazó számlával, továbbá a saját célú felhasználás utáni termékdíj-befizetési bizonylattal;

b) belföldi vállalkozótól történt vétel/átvétel esetén a mennyiséget igazoló számlával;

c) belföldi lakossági gyűjtés esetén, a felújításra átadó nyilatkozatával az átadott mennyiség lakossági eredetéről.

(2) A Magyarországon begyűjtött használt gumiabroncs passzív feldolgozás keretében történő felújítást követően a felújított gumiabroncsnak az országba történő behozatala esetén nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség. A passzív feldolgozást végrehajtónak rendelkeznie kell országa vámhatósága által kiállított bevitelt és a kivitelt igazoló dokumentumokkal.

20. A csomagolás környezetvédelmi termékdíja

27. § (1) Összetett vagy társított csomagolás esetén a fizetendő termékdíj megállapítására,

a) ha az fizikai módon összetevőire szétválasztható, az egyes összetevőkre vonatkozó termékdíjtételt,

b) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és legalább 90%-ban egynemű anyagból áll, a csomagolás teljes tömegére a fő összetevőre vonatkozó termékdíjtételt,

c) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és nincs olyan összetevő, amely a csomagolás tömegének 90%-át eléri, a társított anyagokra vonatkozó termékdíjtételt

kell alkalmazni.

(2) Belföldi előállítású csomagolás esetén annak újrahasználható összetevőjére a termékdíjat az első forgalomba hozatalkor, vagy az első saját célú felhasználáskor sem kell megfizetni, amennyiben csomagolás első forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója nyilvántartásával, bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az adott csomagolási típust a tárgyévben 75%-nál magasabb arányban helyezte újra forgalomba, és erről az újrahasználható csomagolóeszköz beszerzésekor nyilatkozik a kötelezettnek. A külföldről behozott csomagolás újrahasználható összetevője után nem keletkezik termékdíjfizetési kötelezettség, amennyiben a kötelezett nyilvántartásával, bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az újrahasználható csomagolási összetevőt a behozataltól számított egy éven belül újrahasználat céljából külföldre visszaszállította.

VIII. Fejezet

ELLENŐRZÉS

21. Az ellenőrzés általános szabályai

28. § (1) A vámhatóság a termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítését hatósági ellenőrzés, illetve adóellenőrzés keretében vizsgálja.

(2) A vámhatóság hatósági ellenőrzés keretében vizsgálhatja:

a) a termékdíj-fizetési kötelezettség fennállását és azt, hogy a kötelezett a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenységét bejelentette-e;

b) a termékdíj számlán való megjelenítésére vonatkozó szabályok betartását;

c) a számlán átvállaló az átvállalásra vonatkozó záradékolási kötelezettségének helyesen tett-e eleget;

d) a nyilvántartások adattartalma megfelel-e az előírásoknak;

e) korábbi hatósági ellenőrzés keretében hozott jogerős határozatban foglalt kötelezettségek teljesítését.

(3) A hatósági ellenőrzést a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell lefolytatni az alábbi eltérésekkel:

a) a kötelezettet a hatósági ellenőrzésről nem kell előzetesen értesíteni;

b) termékdíjköteles tevékenységgel összefüggő jármű, jármű rakománya is megvizsgálható, illetve leltárfelvétel is végezhető;

c) a hatósági ellenőrzés során a kötelezett részéről jelen lévő személy köteles a vámhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit biztosítani.

(4) A hatósági ellenőrzésről a vámhatóság jegyzőkönyvet készít.

(5) Az adóellenőrzést az Art. adóellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint kell lefolytatni. Az adóellenőrzés során a (2) bekezdés alapján korábban már vizsgált kötelezettségek is ellenőrzés alá vonhatók.

22. A termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodás ellenőrzése

29. § (1) A vámhatóság az OHÜ által finanszírozott hulladékhasznosítási szolgáltatások körébe tartozó ügyletek tényleges megvalósulását, illetve azok végrehajtásának szabályszerűségét ellenőrzi. Az ellenőrzést azon személyek vonatkozásában indítja meg a vámhatóság, amelyek számára az OHÜ a kifizetést teljesítette (a továbbiakban: kifizetés jogosultja).

(2) A vámhatóság az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett és az ennek érdekében vele szerződött hulladékkezelők által teljesített ügyletek ténylegesen megvalósulását, illetve azok végrehajtásának szabályszerűségét ellenőrzi.

(3) Az elrendelt ellenőrzéssel összefüggésben a vámhatóság ellenőrzést végezhet olyan személynél, amely az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban áll, feltéve, hogy az elrendelt ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében e vizsgálat lefolytatása szükséges (keresztellenőrzés).

(4) Az ellenőrzésekre az Art. 87. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bevallás utólagos ellenőrzésére vonatkozó szabályokat az (5)–(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5) A vámhatóság a gazdálkodónál az ellenőrzés megkezdése előtt, valamint az ellenőrzés ideje alatt bármikor helyszíni szemlét tarthat. A szemle szükség esetén megismételhető. A szemle esetében az ellenőr – az ellenőrzött szervezet működési rendjét figyelembe véve – üzleti, üzemi vagy egyéb helyiségekbe beléphet, iratokat bevonhat, felvilágosítást kérhet, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg. A gazdálkodó köteles a helyszíni szemle során a vámhatósággal együttműködni. A helyszíni szemle megkezdésekor az ellenőr szolgálati igazolvánnyal igazolja magát.

(6) Amennyiben az ellenőrzött személy az eljárás során az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, az Art. szerinti mulasztási bírsággal sújtható.

(7) Az ellenőrzés lezárásaként a vámhatóság megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja, melyet az OHÜ részére átad.

(8) A vámhatóság, a környezetvédelmi hatóság és az OHÜ szükség esetén együttműködik az ellenőrzések során.

(9) Az OHÜ a környezetvédelmi termékdíjas előírások érvényesítése érdekében szükséges vizsgálati módszereket, továbbá a mérési és értékelési eljárásokat kidolgozza, folyamatosan fejleszti, közzéteszi és alkalmazza.

23. Hatósági felügyelet

30. § (1) A hatósági felügyelet gyakorolható folyamatos jelenléttel és vizsgálattal vagy helyszíni, eseti vizsgálattal.

(2) Hatósági felügyelet keretében vizsgálható:

a) környezetvédelmi termékdíjköteles termék előállítása, raktározása, szállítása, felhasználása;

b) környezetvédelmi termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenység, a készleten lévő környezetvédelmi termékdíjköteles termék utáni adófizetési kötelezettség rendezéséig.

(3) A hatósági felügyeletet a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell végrehajtani.

(4) A vámhatóság folyamatos jelenlét elrendelése esetén köteles a kötelezettet előzetesen értesíteni.

(5) A vámhatóság döntése alapján készletfelvétellel megállapíthatja a tényleges készletet, amelyet jegyzőkönyvbe kell foglalni.

IX. Fejezet

JOGKÖVETKEZMÉNYEK

24. Termékdíjbírság

31. § (1) Termékdíjbírságot kell megállapítani a termékdíj

a) hiányos megfizetése, illetve megfizetésének elmulasztása,

b) jogellenes visszaigényelése, jogosulatlan visszatérítése,

c) egyéni hulladékkezelés teljesítését választó kötelezett nem teljesítése

esetén.

(2) A termékdíjbírság mértéke

a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a hiány 100%-a;

b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a termékdíjköteles termék mennyisége után e törvény 1. mellékletében meghatározott díjtételének háromszorosával számított termékdíj;

c) az (1) bekezdés c) pontja esetében a tárgyévre előírt gyűjtési és hasznosítási mennyiség és a valóságos teljesítmény különbözetével, azaz a nem teljesített mennyiséggel, valamint az 1. mellékletben meghatározott díjtételek figyelembevételével kiszámított termékdíj háromszorosa szerinti összeg.

(3) Csomagolás termékdíjának hiányos megfizetése vagy megfizetésének elmulasztása esetén az egyéb anyagok díjtételének alapulvételével szabja ki a vámhatóság a termékdíjbírságot, ha a kötelezett nyilvántartásaiból a csomagolás anyagárama tételesen nem állapítható meg.

(4) Nincs helye a termékdíjbírság mérséklésének, ha a termékdíjhiány a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

25. Mulasztási bírság

32. § (1) A kötelezettre a vámhatóság az Art. 172. §-ban meghatározott mulasztásáért az ott megállapított mulasztási bírságot szab ki.

(2) Amennyiben a kötelezett e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerinti kötelezettségeit nem az előírtak szerint teljesíti, a vámhatóság mulasztási bírságot szabhat ki. A vámhatóság az e törvényben, illetve e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban megállapított kötelezettségnek az Art. 172. §-ban nem szabályozott megszegése miatt a kötelezettet 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

26. Lefoglalás és elkobzás

33. § (1) A vámhatóság a termékdíjköteles termékhez kapcsolódó eljárása során (tényállás tisztázása), továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében lefoglalást rendelhet el.

(2) A lefoglalásnál a kötelezett jelenlétét biztosítani kell. Ha kötelezett nem kíván jelen lenni vagy ebben akadályozott, és megfelelő képviseletről nem gondoskodik, a vámhatóság a lefoglalást két hatósági tanú jelenlétében foganatosítja.

(3) A lefoglalásról a vámhatóság a kötelezett, annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt termékdíjköteles terméket és ha a termékdíjköteles termék más termékkel együtt képez egységet, más termék része vagy összetevője akkor a termékkel együtt (a továbbiakban: lefoglalt termék) zár alá veszi vagy a kötelezett költségére elszállíttatja és megőrzi.

(4) A vámhatóság, amennyiben

a) a termékdíjköteles termék birtokosa a termékdíjköteles termék eredetét vagy felhasználásának célját nem igazolja, és

b) az eljárás során felmerül,

ba) a termékdíjköteles termék intézkedés alóli kivonásának lehetősége,

bb) a kötelezett fizetésképtelenségének veszélye, vagy

bc) a fizetési kötelezettség elkerülésének veszélye, illetve

c) szükséges a tényállás tisztázása érdekében a termékdíjköteles termék, valamint előállítására, felhasználására, tárolására és szállítására használt eszköz tárgyi bizonyítási eszközként történő lefoglalása,

a termékdíjköteles terméket lefoglalja.

34. § (1) A vámhatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik.

(2) A lefoglalást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél – jogszabálysértésre hivatkozással – kifogással élhet. A kifogást a végzés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a lefoglalást végző vámhatóságnál.

(3) A kifogást a felettes szerv a benyújtástól számított tizenöt napon belül bírálja el. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(4) A lefoglalást végzéssel kell megszüntetni:

a) ha a lefoglalt környezetvédelmi termékdíjköteles termékre az eljárás eredményes lefolytatása érdekében már nincs szükség;

b) ha környezetvédelmi termékdíj és termékdíjbírság vagy mulasztási bírság nem kerül megállapításra;

c) ha a lefoglalt termékre a tényállás tisztázása során a kiszabott környezetvédelmi termékdíjat és termékdíjbírságot mulasztási bírságot és termék elszállításával, tárolásával, őrzésével kapcsolatos költségeket befizették vagy arra – elidegenítési tilalom alkalmazása mellett – fizetéskönnyítést engedélyeztek;

d) ha a termékdíjas szabályok megsértésével kapcsolatban indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság a vámhatóságot megkereste.

35. § (1) A lefoglalt termék annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja, vagy annak, akitől azt (azokat) a vámhatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta.

(2) Amennyiben a lefoglalt termék azonosítása (fajtája, minősége) a vámhatóság részéről kétséget kizáróan nem állapítható meg, azt szakértői vizsgálattal kell tisztázni.

(3) A lefoglalt termék elszállításával, tárolásával, őrzésével, megsemmisítésével, valamint a szakértői vizsgálat díjával kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik, ha jogerősen végrehajtható környezetvédelmi termékdíj, termékdíjbírság, mulasztási bírság megfizetésére kötelezték. Ellenkező esetben a felmerült költségeket az állam viseli.

(4) A lefoglalt terméknek, valamint az előállítására, felhasználására, tárolására és szállítására használt eszköznek a vámhatóság által üzemeltetett raktárban történő tárolása esetén a lefoglalt minden megkezdett 100 kg tömege után 500 forint naptári naponkénti tárolási költség fizetendő. Egyéb raktárban történő tárolás esetén a raktár üzemeltető által szokásosan felszámított díjtétel az irányadó.

36. § (1) A lefoglalt termékeket el kell kobozni, ha a környezetvédelmi termékdíjas ügyben jogerősen termékdíjbírság, mulasztási bírság kerül kiszabásra és azt a kötelezett az esedékességtől számított 15 napon belül nem fizette meg. Továbbá a jogerősen végrehajtható környezetvédelmi termékdíj és termékdíjbírság, mulasztási bírság megfizetésére kötelezett ügyfél tulajdonában lévő termék elszállításával, tárolásával, őrzésével, megsemmisítésével kapcsolatos költségek együttes összege eléri a termék lefoglaláskori értékét és a kötelezett a fizetési kötelezettségének nem tett eleget.

(2) Az elkobzott termékdíjköteles terméket, illetve az elkobzott tevékenység eszközét a keletkezett fizetési kötelezettségek teljesítése és a költségek megtérülése érdekében a vámhatóság az állam javára a végrehajtásra vonatkozó (Art. szerinti) szabályok alapján értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti.

(3) Az elkobzott terméket nem kell megsemmisíteni, ha a kötelezett a terméket

a) a külön jogszabály szerinti katasztrófa esetén a területileg illetékes védelmi bizottság elnökének, illetve I–III. fokú árvíz- és belvíz-védekezési készültség esetén az érintett terület települési önkormányzat polgármesterének vagy a vízügyi igazgatási szervezet területi szerve vezetőjének,

b) a szellemi alkotáson fennálló jog jogosultja hozzájárulásával karitatív tevékenységet végző szervezet vezetőjének az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználására vonatkozó külön jogszabály rendelkezései szerint,

c) az anyagában vagy energetikai célra hasznosítható termékdíjköteles termék esetében hasznosítási céllal a hasznosító üzem vezetőjének,

a vámhatóság vezetőjének jóváhagyásával átadja.

(4) Az elkobzott termékek közül meg kell semmisíteni:

a) az élelmiszerekről szóló törvény hatálya alá tartozó terméket, ha a külön jogszabály szerinti szakhatóság nem járul hozzá a megsemmisítés mellőzéséhez;

b) azokat a termékeket, amelyek értékesítése valamely szellemi alkotáson fennálló tulajdonjogot sértene és a szellemi alkotáson fennálló jog jogosultja nem járul hozzá a megsemmisítés mellőzéséhez.

(5) Nem kobozható el az áru, ha a 33. § (4) bekezdés c) pontja szerinti lefoglalás esetében részletfizetést vagy fizetési halasztást – a fizetési kötelezettség esedékességétől számított öt munkanapon belül benyújtott kérelem alapján – engedélyeztek. Egyéb jogcím alapján történő lefoglalás esetében részletfizetés vagy fizetési halasztás nem adható.

(6) A vámhatóság az elkobzásról rendelkező döntést követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően jogosult a lefoglalt termék előzetes megsemmisítésére, ha az gyors romlásnak van kitéve, huzamosabb tárolásra alkalmatlan vagy annak kezelése, tárolása, illetve őrzése – különösen a termék értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel – aránytalan és jelentős költséggel járna. Az elkobzás, az átadás és az előzetes megsemmisítés elrendeléséről végzésben kell intézkedni.

27. A termékdíjból befolyt összeg felhasználása

37. § (1) A vámhatóság a befizetett (beszedett), illetve az általa behajtott termékdíjat a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig átvezeti a kincstár részére e törvény céljainak megvalósítása érdekében.

(2) A kincstár a termékdíjból, ideértve a vámhatósági ellenőrzés, kötelezetti pótbevallás vagy önrevízió során, befolyt összeg 50%-át negyedévente az OHÜ számára elkülönített számlára utalja, amely ezzel az összeggel a feladatainak elvégzése érdekében, önállóan és teljeskörűen rendelkezik, kivéve a tárgyév utolsó negyedévére vonatkozó adóbefizetést, amely úgy kerül az OHÜ számára elkülönített számlára utalásra, hogy a kincstár éves megmaradó termékdíjbevétele elérje a 24,5 milliárd forintot.

(3) A termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos feladatok elvégzése érdekében a befizetett, behajtott termékdíj összegének az 5%-át, de legfeljebb 3 milliárd forintot, a vámhatóság működési költségeinek a fedezésére a kincstár biztosítja.

(4) A termékdíjköteles termékekkel kapcsolatban a vámhatóság által kivetett bírság az államháztartás központi kormányzata költségvetésének külön bevétele.

(5) A vámhatóság a (3) bekezdésben foglalt összeget működési költség című előirányzatába vezeti át.

X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. Felhatalmazó rendelkezések

38. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a termékdíj-fizetési kötelezettség, a termékdíj átvállalásának, visszaigénylésének,

b) a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási pályáztatás, illetve szolgáltatásmegrendelés

részletes szabályait.

29. Hatályba léptető rendelkezések

39. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 1–18. §-a, 19. § (3) és (4) bekezdése, 23–37. §-a, 43. §-a, valamint 1., 2. és 3. melléklete 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 42. §-a 2013. január 1-jén lép hatályba.

30. Átmeneti rendelkezések

40. § (1) Az OHÜ 2011. évben a 2012. évre vonatkozó OGyHT-t 2011. szeptember 15-ig készíti el.

(2) Az OHÜ 2011. szeptember 30-ig írja ki 2012. évi induló értékekre vonatkozó pályázatokat, illetve szolgáltatásmegrendeléseket.

(3) A 2012. évre vonatkozó pályázaton nyertes pályázókat és a közbeszerzési eljárás nyerteseit 2011. november 30-ig kell kihirdetni.

(4) Az OHÜ 2011. december 15-ig köti meg a 2012. évre vonatkozó szerződéseket a pályázatok, illetve a közbeszerzési eljárás nyerteseivel.

(5) Az a kötelezett, aki 2012. január 1-jét megelőzően már kötelezett volt, és e törvény szerint egyéni hulladékkezelést teljesít vagy termékdíjátalány-fizetést választhat, a 10. § (1) bekezdésétől eltérően e bejelentését 2012. április 20-ig teheti meg. Ezt a szabályt értelemszerűen alkalmazni kell a következő adóévekben is.

(6) E törvény hatálybalépése előtt kiadott mentességi engedélyek érvényüket vesztik.

(7) E törvény hatálybalépése előtt megkötött termékdíj-fizetési kötelezettség szerződéses átvállalása esetén, ha a mentességgel rendelkező koordináló szervezet nem teljesíti a mentességi engedélyben foglalt kötelezettségét, az eredeti kötelezett a befizetési kötelezettség időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben köteles a termékdíjat 2012. február 15-ig befizetni. A fizetendő termékdíjból levonható a mentesség engedély érvényességi idejéig hasznosított hulladékmennyiség alapján meghatározott összeg.

31. Bejelentés az Európai Unió részére

41. § (1) A törvény tervezetének a következő közösségi jogi aktusok szerinti előzetes bejelentése megtörtént:

a) az Európai Parlament és a Tanács – 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, továbbá a 2006/96/EK tanácsi irányelvvel módosított – 98/34/EK irányelve (1998. június 22.) a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról;

b) az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, 16. cikk (1) és (2) bekezdése.

(2) A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

32. Módosító rendelkezések

42. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 11. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A kötelezett a befizetendő termékdíj nettó összegét negyedéves bontásban nyilvántartja, és a vámhatósághoz a vámhatóság honlapján közzétett, elektronikusan támogatott formanyomtatványon, elektronikus úton és formában, a tárgyévet követő január hónap 20. napjáig bevallást nyújt be.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a termékdíjátalány fizetésre jogosult kötelezett a tárgyévet követő január hónap 20. napjáig évesen összesítve tejesíti bevallási kötelezettségét.
(3) A kötelezettnek bevallást nem kell benyújtania, amennyiben a tárgyévben termékdíjköteles terméket nem hozott forgalomba, saját célra nem használt fel, nem vett készletre, és termékdíj-fizetési kötelezettsége sem keletkezett.”

(2) A Kt. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kötelezett a termékdíjat a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a bevallás benyújtására meghatározott határidőig az e célra vezetett központi költségvetési számlaszámra (a továbbiakban: termékdíjszámla) forintban fizeti be.”

(3) A Kt. 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kötelezett negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napján választása szerint az általa nyilvántartott, adott tárgynegyedévre vonatkozó tényleges termékdíjat fizeti meg, vagy a tárgyévet megelőző év adott tárgynegyedévében ténylegesen megfizetett termékdíj 120%-át fizeti meg, melyet a tárgyév utolsó negyedévét követő hónap 20. napján a tényleges éves kötelezettsége szerint korrigálva vall be és fizet meg.”

33. Hatályon kívül helyező rendelkezések

43. § Hatályát veszti a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény.

Dr. Schmitt Pál s. k.,
köztársasági elnök

Lezsák Sándor s. k.,
az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez



Termékdíjköteles termékek és anyagok köre

Termékdíjköteles egy termék, ha az alábbi táblázatban meghatározott vámtarifaszámok alá tartozik és az adott termékdíjköteles termékcsoport e törvényben meghatározott fogalmának is megfelel. A * jelzéssel ellátott elektromos és elektronikai berendezés termékcsoportban a legfeljebb bruttó 200 kg súlyú, vagy legfeljebb 4 kW teljesítmény felvételű termékek termékdíjkötelesek.

 

A

B

C

1

Megnevezés

Vámtarifaszám

Vámtarifaszám
és HR alszám

KN alszám

2

Gumiabroncsok

 

 

3

Új gumi légabroncs, kivéve a 4011 50 00 vtsz. alá tartozó termékeket

4011

 

4

Újrafutózott vagy használt gumi légabroncs; tömör vagy kisnyomású gumiabroncs, kivéve a 4012 90 30; 4012 90 90 vtsz. alá tartozó termékeket

4012

 

5

Akkumulátorok

 

 

6

Elektromos akkumulátorok a 8507 80 20 a 8507 80 30 és a 8507 90 vtsz. kivételével

8507

 

7

Egyéb kőolajtermékek

 

 

8

Kenőolaj

 

 

9

Motorolaj, kompresszor-kenőolaj, turbina-kenőolaj

2710 19

81

10

Hidraulikus célú folyadék

2710 19

83

11

Fehérolaj, folyékony paraffin

2710 19

85

12

Differenciálolaj és reduktorolaj

2710 19

87

13

Keverék fémmegmunkáláshoz, formaleválasztó olaj, korróziógátló olaj

2710 19

91

14

Villamosszigetelési olaj

2710 19

93

15

Más kenőolaj és más olaj, kivéve kenőzsírok

2710 19

99

16

Textil, bőr, szőrme és más anyagok kezelésére használt készítmények

3403 11

00

17

Legalább 70 tömegszázalék kőolaj- vagy bitumenes ásványokból előállított olajtartalommal, de nem fő alkotóként

3403 19

10

18

Más, kivéve kenőzsírok

3403 19

90

19

Hidraulikusfék-folyadék és más elkészített folyadék hidraulikus hajtóműhöz, amely kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat 70 tömegszázaléknál kisebb arányban tartalmaz

3819 00

00

20

Reklámhordozó papírok

 

 

21

Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk

48

 

22

Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek

49

 

23

Elektromos és elektronikai berendezések

 

 

24

Háztartási nagygépek

 

 

25

Ventilátor

 

 

26

- Asztali, padlóra állítható, falra, ablakra, mennyezetre vagy tetőre szerelhető ventilátor, beépített elektromotorral, legfeljebb 125 W teljesítménnyel.

8414 51

 

27

- Más

8414 59

 

28

Légkondicionáló berendezés motormeghajtású ventilátorral, hőmérséklet- és nedvességszabályozó szerkezettel, beleértve az olyan berendezést is, amelyben a nedvesség külön nem szabályozható:

 

 

29

- Ablakra vagy falra szerelhető kompakt készülék

8415 10

10

30

Hűtőgép, fagyasztógép és egyéb hűtő- vagy fagyasztókészülék, elektromos működésű; hőszivattyú a 8415 KN-kód alá tartozó légkondicionáló berendezés kivételével:

 

 

31

- Kompresszoros típusú háztartási hűtőgép:

8418 21

 

32

- Más háztartási hűtőgép

8418 29

 

33

- Fagyasztóláda, legfeljebb 400 liter űrtartalommal

8418 30

20

34

- Fagyasztószekrény, legfeljebb 250 liter űrtartalommal

8418 40

20

35

Centrifuga, beleértve a centrifugális szárítót is:

 

 

36

- Ruhaszárító

8421 12

00

37

Mosogatógép:

 

 

38

- Háztartási

8422 11

 

39

Háztartásban használatos mosógép, beleértve az olyan gépet is, amely mos és szárít is, kivéve a 8450 20 00, valamint a 8450 90 00 KN-kód alá tartozó berendezéseket

8450

 

40

Szárítógép, legfeljebb 10 kg szárazruha-kapacitású gép

8451 21

 

41

Hőtárolós radiátor

8516 21

 

42

Helyiségek fűtésére szolgáló más elektromos készülék

8516 29

 

43

Mikrohullámú sütő

8516 50

 

44

Sütő; tűzhely, tűzhelylap, forralógyűrű, grillsütő és sütőrostély, kivéve a 8516 60 59 és a 8516 60 90 KN-kód alá tartozó berendezéseket

8516 60

 

45

Háztartási kisgépek

 

 

46

Személymérleg, csecsemőmérleg is; háztartási mérleg, kivéve a nem elektromos eszközöket

8423 10

 

47

Síkkötő gép, hurkológép, kivéve az ipari méretű alkalmazásokat

8447 20

 

48

Háztartási varrógép

8452 10

 

49

Legfeljebb 1500 W teljesítményű és legfeljebb 20 literes porzsákkal vagy más tartálykapacitással rendelkező beépített elektromotoros porszívó

8508 11

00

50

Porszívók beépített elektromotorral a 8508 11 vtsz. alá tartozók kivételével

8508 19

 

51

Elektromechanikus háztartási készülék, beépített elektromotorral, a 8508 vtsz. alá tartozó porszívók kivételével, kivéve továbbá 8509 90 KN-kód alá tartozó alkatrészeket

8509

 

52

Villanyborotva, -hajnyíró gép és szőreltávolító készülék beépített elektromotorral, kivéve 8510 90 00 KN-kód alá tartozó alkatrészeket

8510

 

53

Elektromos átfolyásos vagy tárolós vízmelegítő és merülőforraló

8516 10

 

54

Hajszárító

8516 31

 

55

Villanyvasaló

8516 40

 

56

Kávé- vagy teafőző

8516 71

 

57

Kenyérpirító

8516 72

 

58

Olajsütő

8516 79

20

59

Más elektrotermikus háztartási készülék

8516 79

70

60

Karóra, zsebóra és más hasonló óra (stopperóra is), nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémből készült tokkal, kivéve a nem elektromosan működőket

9101

 

61

Karóra, zsebóra és más hasonló óra (stopperóra is) a 9101 KN-kód alá tartozó kivételével, kivéve továbbá a nem elektromosan működőket

9102

 

62

Más óra, kivéve a nem elektromosan működőket

9105

 

63

Információs (IT) és távközlési berendezések (kivéve a mobil és a rádiótelefon készülék)

 

 

64

Írógépek a 8443 KN-kód alá tartozó nyomtató kivételével; szövegszerkesztő gép:

 

 

65

- Más, elektromos írógép

8469 00

91

66

Számológép és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő-, előhívó- és megjelenítőgép; könyvelőgép, postai bérmentesítőgép, jegykiadó gép és hasonló gép számolószerkezettel; pénztárgép:

 

 

67

- Elektronikus számológép, külső elektromos áramforrás nélkül működő és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő-, előhívó- és megjelenítő gép

8470 10

00

68

- Nyomtatószerkezettel

8470 21

00

69

Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses és optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására, másutt nem említett gépi adatfeldolgozáshoz:

 

 

70

- 10 kg-nál nem nehezebb hordozható digitális automata adatfeldolgozó gép, amely legalább egy központi feldolgozó egységet, egy billentyűzetet és egy megjelenítő egységet tartalmaz

8471 30

00

71

- Input- vagy outputegység, tárolóegységgel egy burkolatban is

8471 60

 

72

Zsinór nélküli telefonkagylóval ellátott vezetékes távbeszélő

8517 11

00

73

Szövegismétlő készülék telefonhoz

8519 81

11

74

Diktafon, amely csak külső áramforrással működik

8519 81

51

75

Telefon üzenetrögzítő készülék

8519 50

00

76

Szórakoztató elektronikai cikkek

 

 

77

Hangszóró, dobozba szerelve is, kivéve a 8518 21 00 10 KN-kód alá tartozó berendezéseket

8518 21

 

78

…kivéve a 8518 22 00 10 KN-kód alá tartozó berendezéseket

8518 22

 

79

 

8518 29

 

80

Más fejhallgató és fülhallgató

8518 30

95

81

Hangfrekvenciás elektromos erősítő

8518 40

00

82

Elektromos hangerősítő egység

8518 50

00

83

Hangfelvevő- vagy hanglejátszó készülék a 8519 50, a 8519 81 11 és a 8519 81 51 vtsz. alá tartozó termékek kivételével

8519

 

84

Videofelvevő és -lejátszókészülék, videotunerrel egybeépítve is, kivéve a polgári repülésben használatos eszközöket

8521

 

85

Televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera-felvevők a 8525 80 11 kivételével

8525 80

 

86

Rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával közös házban is, kivéve a 8527 90 KN-kód alá tartozó eszközöket

8527

 

87

Monitorok és kivetítők, beépített televízióvevő-készülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor-vevőkészüléket vagy hang- vagy képfelvevő vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is, a 8528 41 00, a 8528 51 00, a 8528 61 00 és a 8528 69 10 vtsz. alá tartozó termékek kivételével

8528

 

88

Fényképezőgép (a mozgófényképészeti kamera kivételével); fényképészeti villanófény-készülék és villanókörte, a 8539 KN-kód alá tartozó kisülési cső kivételével, kivéve továbbá a nem elektromos eszközök, továbbá 9006 10, 9006 20, 9006 30, 9006 61, 9006 62, 9006 69, 9006 91, 9006 99 KN-kód alá tartozó termékek, továbbá azok alkatrészei és tartozékai

9006

 

89

Mozgókép-felvevő (kamera) és vetítő, hangfelvevő és hangvisszaadó készülékkel vagy anélkül, kivéve a nem elektromos eszközök és 9007 91, 9007 92 alá tartozó alkatrészek és tartozékok

9007

 

90

Diavetítő

9008 10

00

91

Hangszer, amelyben a hangot elektromos úton keltik vagy erősítik (pl. orgona, gitár, tangóharmonika)

9207

 

96

Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a nagyméretű, helyhez kötött ipari szerszámok

 

 

97

Folyadékszivattyú egyfokozatú – búvárszivattyú

8413 70

21

98

Fűkaszáló motoros körforgó vízszintes vágószerkezettel – elektromos

8433 11

10

99

Kézi használatú szerszám beépített elektromos motorral működő, kivéve a nem elektromos eszközöket

8467

 

100

Forrasztópáka és -pisztoly

8515 11

00

101

Játékok, szabadidős és sportfelszerelések

 

 

102

Rádiós távirányító készülék játék működtetésére

8526 92

00

103

Villanyvonat, vágány, jelzőlámpa és más tartozékai; csökkentett méretű „méretarányos” összeszerelhető modell készletben, működő is

9503 00

30

104

Beépített motorral működő más játék és modell műanyagból

9503 00

75

105

Beépített motorral működő más játék és modell más anyagból

9503 00

79

106

Tévéhez kapcsolható videojáték

9504 10

00

107

Elektromos autóverseny-készlet, verseny jellegű

9504 90

10

108

Ellenőrző és vezérlő eszközök

 

 

109

Mérleg, vizsgáló és ellenőrző mérleg is (az 50 mg vagy ennél nagyobb érzékenységű mérleg kivételével) beleértve a súllyal működtetett számláló vagy ellenőrző mérleget is; súly mindenfajta mérleghez (valamint a 8423 10 vtsz. alá tartozó termékek kivételével)

8423*

 

110

Gépjárműhöz használt riasztóberendezés

8512 30

10

111

Elektromos, akusztikus vagy vizuális jelzőberendezés (pl. csengő, sziréna jelzőtábla, betörést vagy tüzet jelző riasztókészülék), a 8512 vagy a 8530 vtsz. alá tartozó kivételével

8531

 

112

Adagoló automaták

 

 

113

Bankjegykiadó automata

8472 90

30

114

Automata elárusítógép (pl. postai bélyeg, cigaretta, étel vagy ital árusítására), beleértve a pénzváltó gépet is:

 

 

115

Automata italárusító gép beépített melegítő- vagy hűtőkészülékkel

8476 21

00

116

Más elárusító automata beépített melegítő-, hűtőkészülékkel

8476 81

00

117

Rádiótelefon készülék

 

 

118

Mobiltelefon-hálózathoz vagy más vezeték nélküli hálózatokhoz való távbeszélők

8517 12

00

119

Rádiótelefon- vagy rádiótávíró-vevőkészülék

 

 

120

Hordozható személyi hívó

8517 69

31

121

Más rádiótelefon- vagy rádiótávíró-vevőkészülék

8517 69

39

122

Műanyag (bevásárló-reklám) táska

 

 

123

 

3923 21

 

124

 

3923 29

 

2. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez



Az egyes termékdíjköteles termékek termékdíjtételei

a)    Gumiabroncs

Termékáram

Termékdíjtétel
(Ft/kg)

Gumiabroncs

32


b)    Csomagolás
ba)    Csomagolás (kivéve kereskedelmi csomagolás)

Anyagáram

Termékdíjtétel
(Ft/kg)

Műanyag

28

Társított [kivéve társított rétegzett italcsomagolás]

44

Társított rétegzett italcsomagolás

22

Alumínium

16

Fém (kivéve alumínium)

13

Papír, fa, természetes alapú textil

16

Üveg

6

Egyéb

44


bb)    Kereskedelmi csomagolás

Anyagáram

Termékdíjtétel
(Ft/kg)

Műanyag [kivéve műanyag (bevásárló-reklám) táska]

56

Műanyag (bevásárló-reklám) táska

1300

Üveg

7

Társított [kivéve társított rétegzett italcsomagolás]

150

Társított rétegzett italcsomagolás

120

Fém (ideértve alumínium is)

286

Egyéb anyagok

296


c)    Egyéb kőolajtermék

Termékáram

Termékdíjtétel
(Ft/kg)

Kenőolaj

112


d)    Akkumulátor

Termékáram

Termékdíjtétel
(Ft/kg)

Elektrolittal feltöltött akkumulátor

52

Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor

75


e)    Reklámhordozó papír

Termékáram

Termékdíjtétel
(Ft/kg)

Reklámhordozó papír

52


f)    Elektromos és elektronikai berendezés

Termékáram

Termékdíjtétel
(Ft/kg)

Háztartási nagygépek

30

Háztartási kisgépek

30

Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék

30

Szórakoztató elektronikai cikkek

100

Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok

30

Játékok, szabadidős és sportfelszerelések

30

Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök

30

Adagoló automaták

92

Rádiótelefon készülék

100

3. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez



Az egyéni hulladékkezelést teljesítőkre vonatkozó egyes termék- és anyagáramok termékdíj tételeinek meghatározása

Egy termékdíjköteles termék- és anyagáramban az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett teljesítési hányada q)e, az OHÜ országos átlagos teljesítési hányada qOHU, az adott termék- és anyagáramra jellemző felső hasznosítási arány pedig qf.
A qf és qOHU értékeket 2012. évtől az alábbi táblázat tartalmazza:
a)    Gumiabroncs

Termékáram

qf felső hasznosítási arány

qOHU OHÜ országos átlagos teljesítési hányad

Gumiabroncs

0,75

0,75


b)    Csomagolás
ba)    Csomagolás (kivéve kereskedelmi csomagolás)

Anyagáram

qf felső hasznosítási arány

qOHU OHÜ országos átlagos teljesítési hányad

Műanyag

0,65

0,25

Társított [kivéve társított rétegzett italcsomagolás]

0,65

0,25

Társított rétegzett italcsomagolás

0,65

0,40

Alumínium

0,65

0,40

Fém (kivéve alumínium)

0,65

0,60

Papír

0,65

0,60

Fa, természetes alapú textil

0,65

0,20

Üveg

0,65

0,60

Egyéb

0,65

0,25


bb)    Kereskedelmi csomagolás

Anyagáram

qf felső hasznosítási arány

qOHU OHÜ országos átlagos teljesítési hányad

Műanyag [kivéve műanyag (bevásárló-reklám) táska]

0,65

0,30

Műanyag (bevásárló-reklám) táska

0,65

0,15

Üveg

0,65

0,32

Társított [kivéve társított rétegzett italcsomagolás]

0,65

0,16

Társított rétegzett italcsomagolás

0,65

0,16

Fém (ideértve alumínium is)

0,65

0,17

Egyéb anyagok

0,65

0,30


c)    Akkumulátor

Termékáram

qf felső hasznosítási arány

qOHU OHÜ országos átlagos teljesítési hányad

Elektrolittal feltöltött akkumulátor

0,85

0,85

Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor

0,85

0,85


d)    Elektromos és elektronikai berendezés

Termékáram

qf felső hasznosítási arány

qOHU OHÜ országos átlagos teljesítési hányad

Háztartási nagygépek

0,65

0,33

Háztartási kisgépek

0,65

0,18

Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék

0,65

0,33

Szórakoztató elektronikai cikkek

0,65

0,30

Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok

0,65

0,05

Játékok, szabadidős és sportfelszerelések

0,65

0,05

Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök

0,65

0,05

Adagoló automaták

0,65

0,05

Rádiótelefon készülék

0,65

0,20



Az egyéni teljesítő által az adott termék- és anyagáram esetén fizetendő termékdíjat az alábbi általános formula határozza meg:

T = R+E1+K1

ahol
T    a megfizetendő fajlagos termékdíj,
R    a megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség,
E1    a megfizetendő fajlagos externális költség,
K1    pedig a megfizetendő fajlagos kezelési költség.

A megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség (R) mértékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:
a)    Gumiabroncs

Termékáram

Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)

Gumiabroncs

10


b)    Csomagolás
ba)    Csomagolás (kivéve kereskedelmi csomagolás)

Anyagáram

Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)

Műanyag

4

Társított [kivéve társított rétegzett italcsomagolás]

4

Társított rétegzett italcsomagolás

2

Alumínium

2

Fém (kivéve alumínium)

2

Papír, fa, természetes alapú textil

1

Üveg

1

Egyéb

4


bb)    Kereskedelmi csomagolás

Anyagáram

Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)

Műanyag [kivéve műanyag (bevásárló-reklám) táska]

12

Műanyag (bevásárló-reklám) táska

180

Üveg

1

Társított [kivéve társított rétegzett italcsomagolás]

16

Társított rétegzett italcsomagolás

16

Fém (ideértve alumínium is)

36

Egyéb anyagok

26


c)    Akkumulátor

Termékáram

Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)

Elektrolittal feltöltött akkumulátor

7

Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor

10


d)    Elektromos és elektronikai berendezés

Termékáram

Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)

Háztartási nagygépek

5

Háztartási kisgépek

5

Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék

5

Szórakoztató elektronikai cikkek

5

Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok

5

Játékok, szabadidős és sportfelszerelések

5

Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök

5

Adagoló automaták

5

Rádiótelefon készülék

5



A megfizetendő externális költség (E1) számítása a qe>qf esetben az


képlet szerint történik, minden más esetben E1 = 0. A képletben szereplő E fajlagos externális alapköltség értékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:
a)    Gumiabroncs

Termékáram

Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)

Gumiabroncs

30


b)    Csomagolás
ba)    Csomagolás (kivéve kereskedelmi csomagolás)

Anyagáram

Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)

Műanyag

7,50

Társított [kivéve társított rétegzett italcsomagolás]

37

Társított rétegzett italcsomagolás

18

Alumínium

7,50

Fém (kivéve alumínium)

2

Papír, fa, természetes alapú textil

10

Üveg

0

Egyéb

37


bb)    Kereskedelmi csomagolás

Anyagáram

Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)

Műanyag [kivéve műanyag (bevásárló-reklám) táska]

27

Műanyag (bevásárló-reklám) táska

1100

Üveg

0

Társított [kivéve társított rétegzett italcsomagolás]

45

Társított rétegzett italcsomagolás

100

Fém (ideértve alumínium is)

202

Egyéb anyagok

182


c)    Akkumulátor

Termékáram

Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)

Elektrolittal feltöltött akkumulátor

40

Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor

40


d)    Elektromos és elektronikai berendezés

Termékáram

Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)

Háztartási nagygépek

15

Háztartási kisgépek

15

Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék

15

Szórakoztató elektronikai cikkek

162

Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok

15

Játékok, szabadidős és sportfelszerelések

15

Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök

15

Adagoló automaták

92

Rádiótelefon készülék

162


A megfizetendő kezelési költség (K1) számítása a qe<qOHU<qf esetben a


Képlettel történik, a qe<qOHU és qOHU≥qf esetben a


minden más esetben K1 = 0. A képletben szereplő K fajlagos kezelési alapköltség értékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:
a)    Gumiabroncs

Termékáram

Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)

Gumiabroncs

22


b)    Csomagolás
ba)    Csomagolás (kivéve kereskedelmi csomagolás)

Anyagáram

Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)

Műanyag

20

Társított [kivéve társított rétegzett italcsomagolás]

20

Társított rétegzett italcsomagolás

10

Alumínium

10

Fém (kivéve alumínium)

9

Papír, fa, természetes alapú textil

9

Üveg

5

Egyéb

20


bb)    Kereskedelmi csomagolás

Anyagáram

Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)

Műanyag [kivéve műanyag (bevásárló-reklám) táska]

30

Műanyag (bevásárló-reklám) táska

400

Üveg

6

Társított [kivéve társított rétegzett italcsomagolás]

80

Társított rétegzett italcsomagolás

80

Fém (ideértve alumínium is)

100

Egyéb anyagok

130


c)    Akkumulátor

Termékáram

Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)

Elektrolittal feltöltött akkumulátor

45

Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor

65


d)    Elektromos és elektronikai berendezés

Termékáram

Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)

Háztartási nagygépek

20

Háztartási kisgépek

20

Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék

20

Szórakoztató elektronikai cikkek

20

Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok

20

Játékok, szabadidős és sportfelszerelések

20

Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök

20

Adagoló automaták

70

Rádiótelefon készülék

20

1

A törvényt az Országgyűlés a 2011. június 27-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2011. július 4.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére