KÜ BH 2011/86
KÜ BH 2011/86
2011.03.01.
Az AETR Megállapodás 10. cikk 1/a) pontja és ezzel összhangban a 3821/85/EGK rendelet 3. cikk (1) bekezdése a menetíró készülék beszerzését és használatát a közúti áruszállításra alkalmazott járművek esetében megköveteli. Ezen előírásokat összevetve a 2002/15/EK irányelv 2. cikk (1) és (4) bekezdésében foglaltakkal megállapítható, hogy a menetíró készülék használata az ukrán honosságú járműszerelvényben kötelező, a 3821/85/EGK rendelet előírásait nem közösségi jármű, illetve járművezető esetében is alkalmazni kell [1988. évi I. tv. 2. §, 20. §, 2001. évi IX. tv. 10. §, 57/2007. Korm. r. 5. §].
A felperes, valamint a járművet vezető sofőrtársa 2009. június 2. napján 7 óra 41 perckor, Ukrajna irányából belépésre jelentkezett a z.-i határátkelőhelyen. A járműszerelvénynek a kamionterminálba történő leállítását követően a vámkezeléssel kapcsolatos ügyeiket intézték. Ennek során, 7 óra 55 perckor a pénzügyőrök vizsgálták a közúti közlekedésben használt menetíró készülék és a tachográf korong használatára vonatkozó rendelkezések betartását, majd megállapították, hogy a felperes 2009. március 3-án, 20 óra 07 perctől 2009. június 2-án 7 óra 22 percig szabadságon volt, amelyet megfelelően igazolt is. A szabadságát megelőzően viszont semmilyen okmányt, vagy menetíró korongot nem tudott bemutatni a tevékenységére vonatkozóan.
A felperes és sofőrtársa a vámkezelés idejére a menetíró készülék adatrögzítő lapján pihenőidőt regisztrált.
Az elsőfokú hatóság a felperes terhére a tachográf indulást megelőző üzembe helyezésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályok megsértése miatt 400 000 forint, a járművezető megszakítás nélküli folyamatos vezetési idejének, napi, heti vezetési idejének, napi, heti pihenőidejének ellenőrzéséhez szükséges okmányok (adatok) hiánya miatt 400 000 forint, összesen 800 000 forint közigazgatási bírságot szabott ki a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) kihirdetéséről szóló 2001. évi IX. törvény (a továbbiakban: AETR) 10. cikk 1/d) pontjára, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltakra hivatkozva. A bírság összegét a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről szóló 57/2007. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. § 3. táblázat 4. pontja és az 5. § 4. táblázat 2. pontja alapulvételével határozta meg.
A határozat elleni fellebbezést követően az alperes 2009. július 2. napján meghozott határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a felperes által bemutatott adatrögzítő lapnak, illetve igazolásnak az ellenőrzött időszakot le kell fednie. 2009. június 2. napjára az aktuális menetíró korong rendelkezésre állt, azonban a felperes a folyó hetet megelőző utolsó napra, amikor vezetett, ilyet bemutatni nem tudott. Az ellenőrző hatóság a megfelelő igazolások hiánya miatt a napi-, heti- vezetésidők, a megszakítások, valamint a napi-, heti pihenési idők megtartásának ellenőrzését nem tudta elvégezni.
Az AETR 10. cikk 1/a) pontja hivatkozik a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, a Tanács 1985. december 20-i 3821/85/EGK rendelet (a továbbiakban: Tanács rendelet) előírásaira, ebből fakadóan a Tanács rendelet hatálya a nem közösségi tagállamban bejegyzett járművekre is kiterjesztésre került. Az AETR III. fejezet C/4/a) pontja, valamint a Tanácsi Rendelet 15. cikk (3) bekezdése ugyanazon kötelezettségeket írja elő a járművezető részére a módkapcsoló használatát érintően. Abban az esetben, ha a készülék nem megfelelően kerül működtetésre, úgy a korongon szereplő információkat nem lehet megfelelő módon kiértékelni, ennek hiánya az ellenőrzést lehetetlenné teszi. Az AETR 1. cikk m) pontját, valamint 7. cikkében foglaltakat és a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről szóló, az Európai Parlament és Tanács 2002. március 11-ei 2002/15/EK irányelve, (a továbbiakban: EK irányelv) 3. cikk a) pontját, 2/b) pontját idézve kifejtette, hogy a terminál területén történő várakozás nem minősíthető megszakításnak, mivel ezen időszak alatt a gépjárművezető a tehergépjármű Magyarországra történő beléptetése céljából a vámhatóság és egyéb szervek intézkedéseinek tesz eleget, az idejével szabadon nem rendelkezik.
Az alperes határozatát a felperes keresettel támadta, kérvén annak felülvizsgálatát, azon megállapítással, hogy az AETR 10. cikk 1/d) pontja nem követeli meg a szabadságát megelőző hétre vonatkozó tevékenységi igazolólap vagy menetíró korong bemutatását.
Hivatkozott arra, hogy ukrán honosságú tehergépjárművet vezető ukrán állampolgár nem tartozik a Tanács rendelet hatálya alá.
A megyei bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítélete indokolásában kiemelte, hogy a Kkt. 2. § (1) és (3) bekezdése, 20. § (1) bekezdés d) pontja és a Tanács rendelet 3. cikk (1) bekezdése értelmében a felperesre a Tanács rendelet hatálya nem terjed ki, ezért a menetíró készülék indulást megelőző üzembe helyezésével és üzemeltetésére vonatkozó szabályok megsértése miatt bírsággal sem sújtható. A felperes azzal, hogy a 2009. június 2. napjára menetíró korongot mutatott fel, és 2009. március 3. napjának 20 óra 7 percétől 2009. június 2. napjának 7 óra 22 percére terjedő időszakra tevékenység igazoló lappal igazolta, hogy szabadságon volt, eleget tett az AETR 10. cikk 1/d) pontjában foglalt kötelezettségének. Az AETR nem értelmezhető úgy, hogy jogszerű lehetne a több hónappal korábbi időszak ellenőrzése, ezért a felperessel szemben a Kkt. 20. § (1) bekezdés c) pontjára alapozottan bírság nem szabható ki.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen kérve a menetíró készülék tevékenységkapcsolójának nem rendeltetésszerű használatából eredő, a felperes napi vezetési ideje ellenőrzéséhez szükséges, valós adatok hiánya miatt, a tachográf üzemeltetésére vonatkozó szabályok megsértésére alapozottan kiszabott 400 000 forint közigazgatási bírsághoz kapcsolódóan az ítélet hatályon kívül helyezését és e körben a kereset elutasítását. Másodlagosan ebben a körben az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a jogszabálysértő alperesi határozatnak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését.
Álláspontja szerint, a Korm. rendelet 5. § 4. táblázat 2. pontjában meghatározott bírság kiszabásának nem volt helye, tekintettel arra, hogy a felperesre a Tanács rendelet hatálya nem terjed ki. Rámutatott, hogy az EK irányelv 1. cikke (helyesen 2. cikk) (1) és (4) bekezdése értelmében az AETR és az irányelv hatálya azonban a felperesre is kiterjed, ebből fakadóan a jogerős ítélet sérti az AETR 1. cikk m) pontjában, 8. cikk 7. pontjában, 10. cikk 1/a) és e) pontjában, az AETR Megállapodás Melléklet – menetíró készülék általános rendelkezések III. – a berendezés használata elnevezésű – fejezetének 10. cikkében, a Kkt. 20. § (1) bekezdés c) pontjában és a Korm. rendelet 4. § 3. táblázat 4. pontjában foglaltakat. A menetíró készülék tevékenységkapcsolója nem rendeltetésszerű használatából eredő, az ellenőrzéshez szükséges adat hiánya miatt valóban nem a Kkt. 20. § (1) bekezdés c) pontja, illetve a Korm. rendelet 4. § 3. táblázat 4. pontja alapulvételével került a bírság kiszabásra, ez azonban a fizetendő közigazgatási bírság összegének helytállóságát nem érinti. Erre tekintettel ebben a körben a megyei bíróságnak a keresetet el kellett volna utasítania, vagy a Pp. 339. § (3) bekezdése mentén, a Pp. 339. § (1) bekezdésében foglaltakra is tekintettel az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyeznie, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra köteleznie, más jogalapon álló határozat meghozatalának indokoltságával.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapulvételével tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A Legfelsőbb Bíróságnak abban a jogkérdésben kellett a felülvizsgálati kérelem kapcsán állást foglalnia, hogy a menetíró készülék tevékenységkapcsolójának a nem ténylegesen végzett tevékenységnek megfelelő üzemeltetése miatt a felperes sújtható-e közigazgatási bírsággal.
A perben nem volt vitás, hogy a felperes gépjárművében használt menetíró készüléket. A korongon a vámhatósági ügyeinek intézése idejére pihenőidőt regisztrált. A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt vizsgálta, hogy a menetíró készülék használatára vonatkozó szabályok a felperes által vezetett ukrán honosságú jármű tekintetében alkalmazhatóak-e.
A Kkt. 2. § (1) bekezdése értelmében a törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén a közúti közlekedésben résztvevőkre, a közúti járművekre (a továbbiakban: jármű), – a 48. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel – az utakra, az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre.
A Kkt. 2. § (3) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság területén külföldi hatósági jelzéssel ellátott járművekre, azok üzembentartójára, illetőleg vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben jogszabály, nemzetközi szerződés, egyezmény vagy megállapodás másként nem rendelkezik. Az AETR 3. cikke előírást tartalmaz a megállapodás egyes rendelkezéseinek alkalmazására a nem szerződő felek területén bejegyzett járművekkel végzett közúti fuvarozásra is. A 3. cikk (1) bekezdése előírja, hogy olyan Állam területén bejegyzett járművel végzett nemzetközi közúti szállításra, amely Állam nem szerződő fele a jelen megállapodásnak, a szerződő felek a saját területükön legalább olyan szigorú rendelkezéseket alkalmaznak, mint amelyeket a jelen megállapodás 5., 6., 7., 8., 9. és 10. cikkei meghatároznak.
A 3. cikk 2. pontja értelmében olyan Államban bejegyzett jármű esetén, mely nem szerződő fele a jelen megállapodásnak, bármelyik szerződő fél szabadon eldöntheti, hogy a jelen megállapodás melléklete szerinti menetíró készülék (tachográf) helyett csak a gépjárművezető által kézzel kitöltött napi adatrögzítő lapok vezetését követelje meg.
Az AETR 10. cikk 1/a) pontja és ezzel összhangban a Tanács rendelet 3. cikk (1) bekezdése a menetíró készülék beszerelését és használatát a közúti áruszállításra alkalmazott járművek esetében megköveteli. Ezen előírásokat összevetve az EK irányelv 2. cikk (1) bekezdésében és (4) bekezdésében foglaltakkal, egyértelműen megállapítható, hogy a menetíró készülék használata a felperes által vezetett ukrán honosságú járműszerelvényben kötelező volt.
Téves álláspontra helyezkedett a jogerős ítélet, illetőleg a felülvizsgálati kérelmében e körben az alperes, amikor a Tanács rendelet hatályát nem tartotta kiterjeszthetőnek a felperesre. Az AETR 10. cikk 1/a) pontja egyértelműen alkalmazni rendeli a Tanács rendelet menetíró készülékkel kapcsolatos előírásait, követelményeit.
A Tanács rendelet 13. cikke kimondja, hogy a menetíró készülék helyes működéséért és megfelelő használatáért a munkáltató és a járművezető a felelős. A 15. cikk (3) bekezdése értelmében a járművezető köteles úgy működtetni a kapcsoló-berendezéseket, hogy lehetőség legyen a vezetési idő, az egyéb munka, a vezetés megszakítása és a napi pihenőidő elkülönített és pontos rögzítésére. A felperes kétségkívül nem a Tanács rendelet 15. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően használta, üzemeltette a menetíró készüléket, amely okból a Kkt. 20. § (1) bekezdés d) pontja szerint köteles bírság fizetésére. A Korm. rendelet 5. § 4. táblázat 2. pontja értelmében 400 000 forint összegű bírságot köteles az fizetni, aki a tachográf indulást megelőző üzembe helyezésére és üzemeltetésére vonatkozó, így – többek között – a Tanács rendelet 13-16. cikkében írt szabályokat megsérti.
A felperes tehát a tevékenységkapcsoló helytelen üzemmódba történő állításával a menetíró készülék üzemeltetésére vonatkozó szabályokat és nem az adatrögzítő lapok használatára vonatkozó szabályokat sértette meg (ezt helytállóan állapította meg az alperesi határozat), ekként irányában a Korm. rendelet 4. § 3. táblázat 4. pontjában rögzített bírság nem alkalmazható. A vezetési idő és pihenőidő ellenőrzéshez szükséges okmányok, adatok rendelkezésre álltak.
A megyei bíróság téves jogi álláspontja vezetett az alperesi határozat hatályon kívül helyezéséhez, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel támadott kört érintően a Pp. 275. § (4) bekezdése és a Pp. 339. § (1) bekezdése szerint eljárva hatályon kívül helyezte és a keresetet a tachográf készülék üzemeltetésére vonatkozó szabályok megsértése miatt kiszabott bírság tekintetében elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. VI. 39.104/2009.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás