9/2011. (III. 7.) NEFMI utasítás

az Oktatási Hivatal 2/2007. (OK 9.) OKM utasítással kiadott Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról¹

2011.03.08.

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 73. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva a következő utasítást adom ki:

1. § (1) Az Oktatási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) I–V. részei helyébe jelen utasítás 1. számú melléklete lép.

(2) A Szabályzat 1. számú melléklete helyébe jelen utasítás 2. számú melléklete lép.

2. § (1) Jelen utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) Jelen utasítás a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

1. számú melléklet a 9/2011. (III. 7.) NEFMI utasításhoz

A HIVATAL JOGÁLLÁSA, ALAPADATAI

1. A Hivatal jogállása, alapadatai

Az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény szerint működő központi hivatal, melynek irányítását a Nemzeti Erőforrás Miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. A Hivatal szakmai felügyeletét a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára látja el.

2. A Hivatal alapadatai:

Hivatalos megnevezése: Oktatási Hivatal

Angol megnevezése: Educational Authority

Megnevezésének hivatalos rövidítése: OH

Alapító okiratának száma, kelte: 14653-1/2010., 2010. december 23.

Székhelye: 1054 Budapest, Báthory utca 10.

Telephelyei: 1221 Budapest XXII. kerület, Gyár utca. 15.;

9022 Győr, Liszt Ferenc utca 40.

Postacíme: 1363 Budapest, Pf. 19.

Adószáma: 15329729-1-41

Kincstári előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-00282637-00000000

Beruházási előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-00282637-00300007

Peres ügyek miatt elkülönített számla száma: 10032000-00282637-90000009

Devizaszámla száma: 10004885-10008016-01002531

Lakáshitel támogatási számla száma: 11705008-20003940

Általános forgalmi adó alanyiságának ténye: nem alanya

Társadalombiztosítási azonosító: 1458710

A Hivatalhoz nem tartozik részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

Központi telefonszáma: (06-1) 374-2100

Központi fax: (06-1) 374-2499

Weboldalának címe: www.oktatasihivatal.gov.hu;

www.educationalauthority.gov.hu

E-mail: vezetéknév.keresztnév@oktatasihivatal.gov.hu;

keresztnév.vezetéknév@educationalauthority.gov.hu

vezetéknév.keresztnév@oh.gov.hu;

II.

A HIVATAL TEVÉKENYSÉGE

A Hivatal szakmai alaptevékenységét az oktatási ágazatot közvetlenül vagy közvetve érintő jogszabályok határozzák meg, így különösen:

a) a közoktatás ágazati irányításával összefüggő feladatai tekintetében:

– a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben,

– az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben,

– az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben,

b) közhiteles nyilvántartási feladata tekintetében:

– a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben,

– a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben,

– a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben,

– a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben,

– az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben,

– a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendeletben,

– a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendeletben,

c) hatósági, szabálysértési feladatai tekintetében (hatósági határozathozatal, hatósági ellenőrzés):

– a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben,

– a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben,

– a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben,

– a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvényben,

– a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvényben,

– a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben,

– a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendeletben,

– a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendeletben

– az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben,

– a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendeletben,

– az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendeletben,

– a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendeletben,

– az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben,

– az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendeletben,

– a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet

– a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló 86/2006. (IV. 12.) Korm. rendeletben,

– a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendeletben;

– a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben,

– az Országos Szakértői, az Országos Vizsgáztatási, az Országos Szakmai Szakértői és az Országos Szakmai Vizsgaelnöki Névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendeletben,

– a közoktatási szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 38/2009. (XII. 29.) OKM rendeletben,

– a kerettanterv kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendeletben,

– a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, és az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendeletben,

d) szakmai ellenőrzési, mérési, értékelési feladatai tekintetében:

– a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben,

– a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben,

– a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben,

– az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben,

e) a szakképzéssel kapcsolatos feladatai tekintetében:

– a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben,

– a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben

– az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben,

– a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben,

– a közoktatási szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 38/2009. (XII. 29.) OKM rendeletben,

– a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben,

– a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, és az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendeletben,

f) a területfejlesztéssel kapcsolatos feladatok tekintetében:

– a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben,

– az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben,

g) pedagógiai szolgáltató tevékenységével összefüggésben:

– a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben,

– az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben,

h) pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos feladataival összefüggésben:

– a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben,

– az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben,

– a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben,

i) a nyelvvizsgáztatással és nyelvoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatai tekintetében:

– az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben,

j) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével, valamint a hazai bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítványok kiállításával kapcsolatos szakmai feladatai tekintetében:

– a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben,

– az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben,

k) az oktatás valamennyi ágazatához kapcsolódó informatikai, nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatok tekintetében:

– a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben,

– a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben,

– a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendeletben,

– a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendeletben,

– az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben,

– a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendeletben

meghatározott feladatokat látja el.

A Hivatal alaptevékenységként a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság, a vizsgaközpont, a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv és a felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv, valamint jogszabályban meghatározottak szerint a közoktatási feladatkörben eljáró oktatási hivatal feladatait látja el.

Az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:

Az alaptevékenység 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:

841212 Oktatás központi igazgatása

841122 Központi általános végrehajtó igazgatási tevékenység

Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 856000 Oktatást kiegészítő tevékenység

III.

A HIVATAL VEZETŐI ÉS MUNKATÁRSAI

1. Vezetők

1.1. Az elnök

1.1.1. A Hivatalt az elnök vezeti, akit stratégiai és szakmai feladataiban az általános elnökhelyettes, operatív feladatokban a közoktatási és a gazdasági elnökhelyettes segítenek.

1.1.2. Az elnök a jogszabályokban megállapított feladat- és hatáskörét közvetlenül vagy a Hivatal szervezete útján gyakorolja.

1.1.3. Meghatározza a Hivatal szervezeti felépítését, az önálló szervezeti egységek feladatait és működésük főbb szabályait.

1.1.4. Közvetlenül irányítja az elnökhelyettesek és a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint általa közvetlenül irányított szervezeti egységek tevékenységét. Gyakorolja a Hivatal alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, melyeket a kinevezés, felmentés és a fegyelmi jogkör kivételével a Hivatal más vezető beosztású alkalmazottaira átruházhat. Kizárólagos hatáskörébe tartozik a gazdasági elnökhelyettes és a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetőjének kivételével – a vezetői megbízás adása, illetve visszavonása.

1.1.5. Dönt a személyi juttatásokkal, illetmény- és jutalmazási kerettel, a személyi juttatásokat terhelő egyéb kifizetésekkel kapcsolatos kérdésekben.

1.1.6. A hatályos jogszabályok alapján ellenőrzi a Hivatal gazdálkodását. Gondoskodik a Hivatal belső ellenőrzési tevékenységének megszervezéséről, működéséről és szabályozásáról, az éves ellenőrzési munkatervben meghatározott ellenőrzések elvégzéséről, valamint elrendeli a rendkívüli vizsgálatokat. Jóváhagyja a belső ellenőrök éves képzési tervét, az éves ellenőrzési tervet. Felelős az éves ellenőrzési jelentés elkészítéséért.

1.1.7. Irányítja és a gazdasági elnökhelyettes útján megszervezi a Hivatal gazdálkodási rendjének és FEUVE- rendszerének kialakítását, működtetését, fejlesztését. Az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a költségvetési szerv folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésének, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről. Éves bontásban nyilvántartást vezet a belső és külső ellenőrzési jelentésekben tett megállapítások, javaslatok végrehajtásáról és hasznosulásáról.

1.1.9. Érvényesíti a gazdálkodás során a szakmai hatékonyság és gazdaságosság követelményeit. Felelős a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjának megteremtéséért, az intézmény számviteli rendje, a számviteli politika, a számlarend összeállításáért, karbantartásáért, a számviteli politika jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért.

1.1.10. Felelős a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért.

1.1.11. Felelős az Ltv. 9. § (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítéséért, valamint az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért, továbbá az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért, valamint a megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező iratkezelési szoftver használatáért.

1.1.12. Jóváhagyja a belső szabályzatokat, a stratégiai terveket, az éves kiküldetési tervet.

1.1.13. Jóváhagyja a kitüntetések, címek és díjak adományozására, megvonására vonatkozó javaslatokat.

1.1.14. Irányítja a tűz- és munkavédelmi feladatok ellátását.

1.1.15. Az elnök a jogállási törvény szerinti központi hivatal vezetője.

1.2. Az általános elnökhelyettes

1.2.1. Az általános elnökhelyettes az elnök irányítása alatt áll, hatáskörének gyakorlásáért felelősséggel tartozik az elnöknek.

1.2.2. Az általános elnökhelyettes segíti és helyettesíti az elnököt stratégiai és szakmai feladatai ellátásában. Ennek keretében felügyeli a Magyar Ekvivalencia Központot, az Akkreditációs Központot, továbbá felügyeli és irányítja a Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztályt, az Adatszolgáltatási és Nyilvántartási Osztályt, a Felsőoktatás-igazgatási Főosztályt.

1.2.3. Az általános elnökhelyettes a jogállási törvény szerinti központi hivatal vezetőjének helyettese.

1.3. A közoktatás-szakmai elnökhelyettes

1.3.1. A közoktatás-szakmai elnökhelyettes az elnök irányítása alatt áll, hatáskörének gyakorlásáért felelősséggel tartozik az elnöknek, annak távollétében az általános elnökhelyettesnek.

1.3.2. A közoktatás-szakmai elnökhelyettes segíti az elnököt a közoktatási mérési, érettségi, felvételi és versenyszervezési feladatok tekintetében. Ennek keretében felügyeli és irányítja a Közoktatás-értékelési Programok Főosztályt.

1.4. A gazdasági elnökhelyettes

1.4.1. A gazdasági elnökhelyettes az elnök irányítása alatt áll, hatáskörének gyakorlásáért felelősséggel tartozik az elnöknek. A gazdasági elnökhelyettes az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet szerinti gazdasági szervezet vezetője.

14.2. A gazdasági elnökhelyettes az Áht. és végrehajtási rendeletei, valamint a Hivatal belső szabályai szerinti feladatokat látja el és azokért felelős, így különösen

a) közvetlenül vezeti és ellenőrizi a Pénzügyi és Számviteli Osztályt,

b) a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi azt,

c) gazdasági intézkedéseket hoz,

d) felelős a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási, valamint a FEUVE-i kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért,

e) ellenjegyzése vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése nélkül a költségvetési szervet terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő, és ilyen intézkedés nem tehető.

1.4.3. A gazdasági elnökhelyettest a miniszter bízza meg és vonja vissza megbízását. A gazdasági elnökhelyettes jogállási törvény szerinti központi hivatal vezetőjének helyettese.

1.5. A főosztályvezető

1.5.1. A főosztályvezető a jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően, az elnök, illetőleg a felügyeletét ellátó elnökhelyettes rendelkezései alapján vezeti a főosztályt, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, felel azok kiadmányozásáért.

1.5.1.1 Felelős a vezetése alatt álló szervezeti egység működéséért, továbbá a feladatkörébe utalt feladatok teljesítéséért és ellenőrzéséért. Megszervezi, irányítja és ellenőrzi a főosztály munkáját, ennek keretében a FEUVE szabályzataiban foglaltak figyelembevételével meghatározza a főosztály munkatervét és megállapítja a főosztály időszaki feladatait. Rendszeresen beszámoltatja a főosztály munkatársait, ellenőrzi az ügyintézés szakszerűségét és a határidők betartását.

1.5.1.2. A szervezeti és működési szabályzattal összhangban elkészíti a főosztály ügyrendjét, és – annak az elnök által történő jóváhagyását követően – a mellékletét képező munkaköri leírásokat. Javaslatot tesz a főosztály létszám-, személyi juttatási és jutalmazási keretével való gazdálkodásra, továbbá kitüntetések, címek, díjak adományozására.

1.5.1.3. A feladatkörét érintő kérdésekben képviseli a főosztályt, külön felhatalmazás alapján eljár a Hivatal képviseletében.

1.5.1.4. Az elnök, az általános elnökhelyettes, illetve a felügyeletét ellátó elnökhelyettes folyamatos tájékoztatása mellett szakmai kapcsolatot tart a szakmai hatókörébe tartozó szakmai szervezetekkel, hatóságokkal, véleményezi a szakmai területét érintő jogszabályok tervezetét.

1.5.2. A vezetése alatt álló szervezeti egység, a főosztály, ellátja a Szervezeti és Működési Szabályzat IV. részében a főosztály számára meghatározott szakmai feladatokat.

1.5.2.1. Elkészíti a főosztály feladatkörébe tartozó feladatok egységes végrehajtása érdekében szükséges iránymutatások, javaslatok szakmai tervezeteit.

1.5.2.2. Előkészíti a főosztály szakmai területét érintő költségvetési előirányzat felhasználására vonatkozó javaslatot.

1.5.2.3. Az elnök által meghatározott körben felelős a gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatban, a beszerzési szabályzatban, a FEUVE szabályzataiban és annak mellékleteiben, továbbá a Hivatal egyéb szabályzataiban meghatározott szakterületi feladatok – így különösen a tervezéssel, kockázatelemzéssel, előkészítéssel, végrehajtással, nyilvántartások vezetésével, ellenőrzéssel kapcsolatos teendők – ellátásáért.

1.5.3. A főosztályvezető tevékenységéről beszámol az elnöknek, illetőleg a felügyeletét ellátó elnökhelyettesnek.

1.6. A főosztályvezető-helyettes

1.6.1. A főosztályvezető-helyettes segíti a főosztályvezetőt feladatainak ellátásában, távollétében helyettesíti őt.

1.6.2. A főosztályvezető-helyettes a főosztály ügyrendjében meghatározott kérdésekben irányítja a főosztály munkatársait és képviseli a főosztályt.

1.6.3. Külön felhatalmazás alapján eljár a Hivatal képviseletében.

1.7. Az osztályvezető

1.7.1. Az osztályvezető vezeti az osztályt, és felelős annak működéséért. Az osztályvezetési feladatokon kívül végzi az osztály munkájából az ügyrendben és a munkatervben ráruházott feladatokat.

1.7.2. Külön felhatalmazás alapján eljár a Hivatal képviseletében.

1.8. A helyettesítés rendje:

1.8.1. Az elnököt távollétében – a gazdasági elnökhelyettes feladatkörébe tartozó kérdések kivételével – az általános elnökhelyettes teljes jogkörűen helyettesíti.

1.8.2. Az elnököt távollétében – gazdasági kérdésekben – a gazdasági elnökhelyettes helyettesíti.

1.8.3. Az elnökhelyettes feladatait távollétében az elnök, vagy az általa kijelölt másik elnökhelyettes, illetve főosztályvezető látja el.

1.8.4. A főosztályvezető besorolású vezetőt a főosztályvezető-helyettes vagy – annak hiányában – az ügyrendben kijelölt osztályvezető besorolású vezető helyettesíti.

2. Munkatársak

2.1. A referens

2.1.1. A referens érdemi döntésre előkészíti, illetve ilyen irányú felhatalmazás esetén kiadmányozza a munkakörébe utalt ügyeket. Feladata minden olyan ügy felelősségteljes és önálló végzése, amelyet a munkaköri leírása, továbbá a hivatali felettese esetenként vagy időszakosan a feladatkörébe utal.

2.1.2. Feladatait alapvetően önállóan, kezdeményezően, illetőleg a felettesétől kapott útmutatások, továbbá a tényállás és az érdekeltek álláspontjának tisztázása alapján – a jogszabályok és az ügyviteli szabályok megtartásával – köteles végrehajtani.

2.1.3. Az eredményes munka érdekében tanulmányoznia és ismernie kell minden olyan jogszabályt, szakmai előírást és egyéb rendelkezést, amely a színvonalas ügyintézéshez, illetőleg a végrehajtás megszervezéséhez és ellenőrzéséhez szükséges.

2.1.4. A referens foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára a kormány-tisztviselői törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

2.2. Az ügykezelő

2.2.1. Az ügykezelő gondoskodik az adminisztrációs feladatok ellátásáról, különösen a beérkező ügyiratok átvételéről, nyilvántartásáról, a kiadmánytervezetnek felettese útmutatásai szerint történő gépeléséről, sokszorosításáról, továbbításáról.

2.2.2. Ellátja azokat az ügyviteli jellegű feladatokat, amelyekkel a hivatali felettese megbízza.

2.2.3. Az ügykezelő feladatait az ügyviteli szabályok, az iratkezelési szabályok és a minősített iratok kezelésére vonatkozó rendelkezések betartásával látja el. A munkaköri leírásában meghatározott módon ellátja mindazokat az ügyviteli jellegű feladatokat, amelyekkel az adott szervezeti egység vezetője vagy a kiadmányozási jog jogosultja megbízza.

2.2.4. Az ügykezelő foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára a kormány-tisztviselői törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

2.3. Az egyéb alkalmazott

2.3.1. Az egyéb alkalmazott kisegítő munkát végez, ellátja a hivatali épületek üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos feladatokat.

2.3.2. A Közoktatás-értékelési Programok Főosztály állományába tartózó egyéb alkalmazott ellátja továbbá a középiskolai felvételi, az érettségi és az országos és nemzetközi mérésekkel kapcsolatos csomagolási, anyagmozgatási és expediálási feladatokat.

2.3.3. Az egyéb alkalmazott munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni.

2.3.4. Az egyéb alkalmazotti munkakörben dolgozó a munkaköri leírása és a közvetlen vezető utasítása szerint látja el a feladatát.

IV.

A HIVATAL SZERVEZETE

1. A Hivatal szervezeti felépítése

1.1. A Hivatal feladatkörébe tartozó hivatali feladatokat a következő szervezeti egységek látják el:

Elnök

Jogi, Igazgatási és Beszerzési Főosztály

Informatikai Fejlesztési és Üzemeltetési Főosztály

Üzemeltetési Osztály

Projekt Iroda

Küldeménykezelő Iroda

Humánpolitikai Osztály

Kommunikációs Iroda

Belső Ellenőrzési Főosztály

Általános elnökhelyettes

Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály

Tanügy-igazgatási Osztály

Adatszolgáltatási és Nyilvántartási Osztály

Oktatási Igazolványok Csoport

Felsőoktatás-igazgatási Főosztály

Felvételi és Hallgatói Osztály

Engedélyezési és Nyilvántartási Osztály

Felsőoktatási Ellenőrzési Osztály

Akkreditációs Központ

Közoktatási Akkreditációs Osztály

Magyar Ekvivalencia és Információs Központ

Közoktatás-szakmai elnökhelyettes

TÜK Iroda

Közoktatás-értékelési Programok Főosztály

Érettségi és Versenyszervezési Osztály

Érettségi Csoport

Versenyszervezési Csoport

Közoktatási Mérési Értékelési Osztály

Logisztikai Osztály

Gazdasági elnökhelyettes

Pénzügyi és Számviteli Osztály

1.2. A Hivatal felépítésének szervezeti ábráját a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

2. A szervezeti egységek feladatai

2.1. Az elnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

2.1.1. Jogi, Igazgatási és Beszerzési Főosztály

2.1.1.1. A Jogi, Igazgatási és Beszerzési Főosztály az elnök közvetlen irányítása alatt álló önálló szervezeti egység, amely ellátja a hivatali szervezet jogi feladatait, a hivatali szervezet beszerzéseivel kapcsolatos jogi feladatokat, továbbá a Hivatal működtetéséhez kapcsolódó, jogi vonatkozású igazgatási feladatokat.

2.1.1.2. A főosztály a kiadmányozás előtt kötelező jogi szakmai kontrollt gyakorol a kiemelt jelentőségű ügyekben született beadványok esetén, így különösen az országgyűlési biztosoktól, az Alkotmánybíróságtól, ügyészségtől, rendőrségtől érkező megkeresésekre készített választervezetekkel kapcsolatban.

2.1.1.3. Jogi szempontból felülvizsgálja és véleményezi, ellenjegyzésével látja el, illetve felkérésre elkészíti a kötendő szerződések tervezeteit, megkeresésre részt vesz a kapcsolódó tárgyalásokon, továbbá nyilvántartja a Hivatal által kötött szerződéseket.

2.1.1.4. A főosztály látja el a Hivatal peres és nem peres képviseletét.

2.1.1.5. A főosztály megkeresésre jogi tanácsadást nyújt a Hivatal szervezeti egységei számára, jogszabályváltozás esetén iratminták elkészítésével segíti az egységes jogalkalmazást.

2.1.1.6. A főosztály munkajogi tanácsadással segíti a Humánpolitikai Osztályt.

2.1.1.7. A főosztály készíti el a Hivatal hatáskörébe tartozó másodfokú határozatok tervezeteit a szakterületek bevonásával.

2.1.1.8. A főosztály a közbeszerzési szabályzatban foglaltak szerint ellátja a Hivatal közbeszerzéssel kapcsolatos feladatait.

2.1.1.9. A főosztály – az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltak alapján – ellátja a szabálysértési ügyekkel kapcsolatos feladatokat.

2.1.1.10. A főosztály véleményezi a Hivatalba érkező jogszabálytervezeteket, illetve szükség esetén jogszabály-módosítást kezdeményez. A főosztály elkészíti a Hivatal szabályzatait, illetve jogi szakmai kontrollt az egyes szervezeti egységek által elkészített eljárásrend tervezetek, illetve ügyrendtervezetek felett.

2.1.1.11. A Főosztály az érintett szervezeti egységekkel együttműködve gondoskodik a hivatalos lapokban történő közzétételi kötelezettség teljesítéséről.

2.1.2. Informatikai Fejlesztési és Üzemeltetési Főosztály

2.1.2.1. A főosztály feladatai:

– ellenőrzési, koordinációs feladatok keretében a főosztály biztonsági keretrendszert működtet, gondoskodik az IT-biztonsági szabályzatokban leírtak betartásáról, ellenőrzéséről. A főosztály gondoskodik a megkötött informatikai fejlesztési és üzemeltetési szerződések IT-biztonsági felülvizsgálatáról, a szerződésben leírtak ellenőrzéséről,

– a főosztály közreműködik az oktatási ágazathoz tartozó informatikai fejlesztések koncepciója részletes megtervezésének és kivitelezésének összehangolásában és koordinálásában, beleértve a Hivatal egységeit is,

– a főosztály közreműködik az oktatásért felelős minisztérium és háttérintézményei, illetve az oktatási intézmények, valamint az egyéb kormányszervek közötti fejlesztési és üzemeltetési együttműködésben az informatikai területen,

– irányítja az elektronikus iratkezelés rendszerének működtetésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat,

– ellátja a Hivatal infokommunikációs technológiákhoz kötődő feladatait.

2.1.2.2. Üzemeltetéssel kapcsolatos feladatai keretében

– gondoskodik a Hivatal mint gazdálkodószerv üzemeltetéséről, működtetéséről, valamint infrastruktúrájának rendeltetésszerű működését biztosító üzemeltetési és vagyonvédelmi feladatok ellátásáról,

– végzi és szervezi a hivatali feladatok ellátását szolgáló készletek, eszközök beszerzésével, beruházások lebonyolításával és szolgáltatások megrendelésével kapcsolatos operatív feladatokat,

– a Hivatal belső informatikai feladatainak ellátása érdekében folyamatosan működteti, karbantartja és fejleszti az infokommunikációs eszközöket és a belső számítógépes hálózatot, közreműködik és koordinálja az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások beszerzését,

– ellátja a Hivatal zavartalan működéséhez szükséges fenntartási, karbantartási és felújítási munkák megszervezését, koordinálását,

– kapcsolatot tart az épület üzemeltetőjével,

– gondoskodik a Hivatal dolgozóinak használatában lévő eszközök működése során tapasztalt hibabejelentések fogadásáról, regisztrálásáról, a hibák kivizsgálásáról, szükség szerinti intézkedések megtételéről,

– koordinálja a belépő és kilépő dolgozók eszközellátását, jogosultságainak beállítását, illetve az eszközök visszaszolgáltatását.

2.1.2.3. A Projekt Iroda

– szervezi és koordinálja, egyes esetekben irányítja a Hivatal részvételét a hazai és európai uniós informatikai projektekhez kapcsolódó feladatokban,

– ellátja az EKOP-, TÁMOP- stb. programmal kapcsolatos feladatokat.

2.1.2.4. A Küldeménykezelő Iroda

– a főosztály működteti a központi irattárat,

– gondoskodik az Iratkezelési Szabályzatban meghatározottak betartásáról,

– ügykezelés-felügyeleti feladatai keretében ellátja a nyílt iratkezelés szakmai felügyeletét, továbbá gondoskodik az iratkezelési tevékenységhez szükséges eszközök beszerzéséről,

– ellátja az elektronikus iratkezelés rendszerének működtetésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat.

2.1.3. Kommunikációs Iroda

A Kommunikációs Iroda az elnök közvetlen irányítása alatt álló önálló szervezeti egység. A Kommunikációs Iroda hatáskörébe tartoznak:

– a Hivatal tevékenységével kapcsolatos kommunikációs feladatok,

– a Hivatal belső és külső kapcsolattartásával összefüggő tevékenységének koordinációja,

– a Hivatal általános ügyfélszolgálati és tájékoztató tevékenységének ellátása, a Hivatal ügyfélszolgálati tevékenységének megszervezése és működtetése,

– az iroda az érintett szervezeti egységek közreműködésével gondoskodik a hivatali honlap szerkesztőségi feladatainak ellátásáról.

2.1.4. Humánpolitikai Osztály

A Humánpolitikai Osztály az elnök közvetlen irányítása alatt álló önálló szervezeti egység. Feladatai:

– koordinálja a Hivatal emberierőforrás-gazdálkodási és -fejlesztési tervei kidolgozását, melynek során közreműködik a létszám- és bérgazdálkodási elvek kialakításában, a munkakörök ellátására alkalmas személy kiválasztási módszereinek kidolgozásában, képzési, továbbképzési terv elkészítésében, a Hivatal személyi állománya elismerési rendszerére vonatkozó tervek kialakításában, a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő belső szabályzatok kidolgozásában, véleményezésében,

– ellátja a személyi állomány kiválasztásával, jogviszonyának létrehozásával, módosításával és megszűntetésével, a munkaidő-nyilvántartással, adminisztrációjával kapcsolatos munkaügyi feladatokat,

– intézi az elnök munkáltatói jogkörébe tartozó személyzeti ügyeket, szakmai támogatást nyújt a munkáltatói jogkörök gyakorlásához,

– tervezi és szervezi a kormánytisztviselők közigazgatási és szakmai továbbképzését, a vezetőképzést,

– részt vesz a személyi juttatások biztosításában, a cafetériarendszerrel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátásában, a szociális, jóléti és kegyeleti ügyek intézésében,

– képviseli a munkáltatót az érdekegyeztetések során,

– koordinálja az elnök által javasolható, illetve adományozható állami, ágazati kitüntetésekkel, díjakkal kapcsolatos előkészítő tevékenységet,

– működteti a minősítési, a teljesítményértékelési és elismerési rendszert.

– végzi a közszolgálati nyilvántartáshoz tartozó és a más szervek által előírt, illetve a Hivatal vezetőinek igényein alapuló munkaügyi statisztikai adatszolgáltatásokat,

– őrzi és kezeli a közszolgálati jogviszony keretében foglalkoztatottak személyi anyagait, a vagyonnyilatkozatokat, és a fontos és bizalmas munkakörökkel kapcsolatos dokumentumokat.

2.1.5. Belső Ellenőrzési Főosztály

2.1.5.1. A Belső Ellenőrzési Főosztály (jelen alfejezet alkalmazásában: Főosztály) az elnök közvetlen irányítása alatt álló önálló szervezeti egység, mely ellátja a Hivatal belső ellenőrzési tevékenységét.

2.1.5.2. A Főosztály tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, az államháztartásért felelő miniszter által közzétett módszertani útmutatók és kézikönyvminta alapján, a Belső Ellenőrzési Kézikönyv szerint végzi. Az ellenőrzési feladatokra, tevékenységre a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ber.) az irányadó.

2.1.5.3. A belső ellenőrzési tevékenység kiterjed a szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzésekre, illetve informatikai rendszerellenőrzésekre.

2.1.5.4. A Főosztály

– vizsgálja és értékeli a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését,

– vizsgálja és értékeli a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének szabályosságát, gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét, a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát,

– a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tesz, valamint elemzéseket, értékeléseket készít az elnök számára a Hivatal működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében,

– ajánlásokat és javaslatokat fogalmaz meg a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében,

– nyomon követi az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket, eleget tesz az éves beszámolási kötelezettségnek, az általa elvégzett ellenőrzésekről rendszerezett nyilvántartást vezet,

– elvégzi a belső ellenőrzési tevékenység minőségértékelését,

– ellátja a költségvetési szerven belül a nemzetközi belső ellenőrzési standardok és a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek szerint a tanácsadási tevékenységet,

– kapcsolatot tart a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Belső Ellenőrzési Főosztályával, és más ellenőrzési szervekkel, valamint a tárcák ellenőrzési feladatait ellátó szervezeti egységekkel, szükség szerint ellátja a Hivatal képviseletét a belső ellenőrzéssel kapcsolatos bizottságokban, tanácskozásokon,

– figyelemmel kíséri a külső szervek Hivatalnál folytatott vizsgálatait, a vizsgálatok összefoglaló jelentéseinek megállapításaira és javaslataira tett intézkedéseket.

2.1.5.5. A Főosztály vezetőjét a nemzeti erőforrás miniszter az elnök javaslatára nevezi ki, menti fel, helyezi át. A Főosztály vezetője esetében a főosztályvezetőre vonatkozó előírásokat is alkalmazni kell.

2.2. Az általános elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

2.2.1. Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály

2.2.1.1. A Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály a Tanügy-igazgatási Osztályból, az Adatszolgáltatási és Nyilvántartási Osztályból, valamint az Oktatási Igazolványok Csoportból áll. A Főosztály ezen szervezeti egységein keresztül az ügyrendjében meghatározottak szerint az alábbi feladatokat látja el:

2.2.1.2. A Főosztály

– koordinálja, illetve felügyeli az ágazati oktatási adatbázisrendszerek, azonosítási rendszerek, valamint a közoktatáshoz és felsőoktatáshoz kötődő valamennyi információs rendszer működtetését,

– részt vesz az infokommunikációs rendszerek által kezelt szakmai adatvagyon koherenciájának megteremtésében és megőrzésében,

– koordinálja az oktatásért felelős minisztérium és háttérintézményei, illetve az oktatási intézmények, valamint az egyéb kormányszervek közötti stratégiai és operatív együttműködést,

– ellátja a Hivatal által akkreditált érettségi vizsgaelnöki továbbképzések megtartásával kapcsolatos koordinációs feladatokat,

– működteti az Oktatásügyi Szakmai Kollégiumot, ellátja a titkári teendőket,

– előkészíti a fővárosi, megyei kormányhivatalokkal kötendő szakmai megállapodásokat,

– tájékoztatókat, konferenciákat szervez a fővárosi, megyei kormányhivatalokkal kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozóan,

– szakmai tájékoztató anyagokat készít – illetve a szakmai szempontból érintett főosztállyal készíttet – a fővárosi, megyei kormányhivatalok számára,

– közreműködik a főosztály feladataihoz kapcsolódó jogszabálytervezetek előkészítésében, véleményezésében;

2.2.1.3. Tanügy-igazgatással kapcsolatos feladatai tekintetében:

– Szakmai ellenőrzés keretében

⋅ megszervezi az országos, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéseket, a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal közreműködve koordinálja a folyamatot,

⋅ kidolgozza a szakmai ellenőrzés szakmai követelményrendszerét,

⋅ kiválasztja és felkéri – a fővárosi, megyei kormányhivatalokkal együttműködve – a szakmai ellenőrzéseket végző szakértőket,

⋅ a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 107. §-a alapján a fenntartó, a közoktatási intézmény, a települési kisebbségi önkormányzat, továbbá az országos kisebbségi önkormányzat megrendelésére – a megrendelő költségére – megyei, fővárosi, települési, intézményi szintű szakmai ellenőrzést végez,

⋅ az országgyűlési biztos megkeresésére – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 107. §-ában foglaltak megtartásával vizsgálatot (szakmai ellenőrzést) végez,

⋅ feldolgozza és nyilvántartja az ellenőrzések, értékelések eredményeit, és beszámol azokról a miniszternek, az eredményeket a fenntartónak megküldi.

– A szakmai vizsgákkal kapcsolatban:

⋅ elsőfokú döntést hoz a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásáról,

⋅ rendszeresen ellenőrzi a szakmai vizsga vizsgaszervezési feladatainak ellátását,

⋅ szakmai segítségnyújtással közreműködik a másodfokú döntés meghozatalában a szakképzést folytató intézményekben, illetve a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok szakképesítést nyújtó szakképzésben előírt követelményének teljesítésébe történő beszámítása iránti kérelemnél a szakképzést folytató intézmény vezetőjének döntése ellen benyújtott fellebbezés tárgyában.

– Egyéb hatósági feladatai között

⋅ közreműködik a külön jogszabályokban meghatározott hatósági ellenőrzésekben,

⋅ ellátja a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakvéleményének felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat,

⋅ a szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a közoktatási szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a közoktatási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

⋅ szakmai segítségnyújtással közreműködik a fővárosi, megyei kormányhivatalok által a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó ügyekben első fokon hozott döntéseinek másodfokon történő elbírálásában,

⋅ indokolt esetben kezdeményezi a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságánál a nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési támogatás felülvizsgálatát, folyósításának felfüggesztését, kezdeményezéséről értesítést küld a székhely szerint illetékes jegyző, főjegyző részére,

⋅ folyamatos tájékoztatást ad tanügy-igazgatási kérdésekben.

2.2.1.4. Adatszolgáltatással és nyilvántartással kapcsolatos feladatai keretében:

– biztosítja a jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését a Közoktatási Információs Rendszer és a Felsőoktatási Igazgatási Rendszer adattartalma alapján;

– az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság érvényesítéséhez a közoktatási törvény hatálya alá tartozó középfokú oktatási intézmények tanulóiról, illetve a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézmények hallgatóiról a tanulói, illetve hallgatói jogviszony meghatározott adatai vonatkozásában;

– a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak az árvaellátás folyósításához iskolai tanulmányok címén;

– a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatás folyósításához;

– adatszolgáltatást végez a kormányhivatalok feladatainak ellátásához;

– ellátja a szakmai vizsgaszervezőkkel kapcsolatos – jogszabályban meghatározott – adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat;

– statisztikai célú adatszolgáltatást végez az ágazati információs rendszerek nyilvántartásaihoz tartozóan és más szervek által előírtak, valamint a hivatal vezetőinek igényei alapján;

– ellátja a közérdekű adatok kezelésével, közzétételével kapcsolatos feladatokat;

– ellátja a minősített alapfokú művészetoktatási intézmények nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.

– Az informatikai rendszerek szakmai koordinálásának keretében

⋅ meghatározza a köz- és felsőoktatáshoz és adatszolgáltatáshoz kötődő informatikai rendszerekkel szemben támasztott követelményeket a szakterületek közreműködésével,

⋅ kialakítja a köz- és felsőoktatáshoz és adatszolgáltatáshoz kötődő informatikai rendszerek fejlesztésének szakmai koncepcióját és részletes tartalmát a szakterületek bevonásával,

⋅ együttműködik az informatikai fejlesztéseket koordináló és felügyelő hivatali szervezeti egységgel a fejlesztések megvalósításában.

– A közoktatási információs rendszer tekintetében

⋅ nyilvántartja a vonatkozó jogszabályok által előírt adatköröket,

⋅ ellátja a közoktatási informatikai rendszerek működtetésével kapcsolatos feladatokat,

⋅ ellátja a közoktatás információs rendszerével kapcsolatos hatósági ügyintézési feladatokat.

– ellátja a diákigazolványok, az oktatói és pedagógus igazolványok előállításával kapcsolatos, a Hivatalt érintő feladatokat.

2.2.2. Felsőoktatás-igazgatási Főosztály

2.2.2.1. A Felsőoktatás-igazgatási Főosztály (jelen alfejezet alkalmazásában: Főosztály) önálló szervezeti egység. A Főosztály a Felvételi és Hallgatói Osztályból, az Engedélyezési és Nyilvántartási Osztályból, valamint a Felsőoktatási Ellenőrzési Osztályból áll. A Főosztály ezen szervezeti egységein keresztül az ügyrendjében meghatározottak szerint az alábbi feladatokat látja el:

2.2.2.2. Az engedélyezési és nyilvántartási, valamint a felvételi és hallgatói feladatok tekintetében:

– a felsőoktatási intézmény létesítésével, átalakulásával (egyesülés, szétválás, kiválás, csatlakozás, beolvadás), megszüntetésével,

– a felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésével,

– az alap- vagy mesterképzés, szakirányú továbbképzés, felsőfokú szakképzés, doktori iskola indításával, kar alapításával,

– a felsőoktatási intézmény alapító okiratának módosításával,

– a felsőoktatási intézmény maximális hallgatói létszámának megállapításával,

– külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezésével, képzéseinek nyilvántartásba vételével,

– a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásával,

– a felsőoktatási diákotthonokkal,

– a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság eljárásainak felülbírálatával kapcsolatos feladatokat.

2.2.2.3. A Főosztály vezeti

– a felsőoktatási intézmények nyilvántartását,

– a felsőoktatási intézmények hallgatóinak, oktatóinak, kutatóinak, tanárainak nyilvántartását,

– a felsőoktatási felvételi eljárás központi nyilvántartását,

– a felsőoktatási intézmények által kiadott oklevelek, bizonyítványok, doktori fokozatok nyilvántartását,

– a felsőoktatási intézmények közhasznúsági nyilvántartását,

– a diákotthonok nyilvántartását.

2.2.2.4. A Főosztály

– felelős a felsőoktatási hatósági ellenőrzési feladatok tervezéséért, irányításáért,

– ellátja a felsőoktatási hatósági ellenőrzési feladatokat: a felsőoktatási intézmények hatósági ellenőrzési eljárásának szakmai előkészítését, lebonyolítását, értékelését,

– kidolgozza a felsőoktatási hatósági ellenőrzések szakmai követelményrendszerét,

– előkészíti a Hivatal felsőoktatási ellenőrzési munkatervét és ellenőrzi annak végrehajtását,

– nyilvántartja a felsőoktatási hatósági ellenőrzések során hozott határozatokat, folyamatosan vizsgálja a hatósági ellenőrzések dokumentumait,

– közreműködik a nem állami, valamint a külföldi felsőoktatási intézmények feletti törvényességi ellenőrzési eljárásban; hatósági ellenőrzést folytat,

– az országgyűlési biztos megkeresésére vizsgálatot folytat,

– ellátja a felsőoktatási hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályozás kodifikálásának előkészítésével kapcsolatos feladatokat, gondoskodik az ehhez szükséges dokumentumok elkészítéséről.

2.2.2.5. A Főosztály

– előkészíti a Hivatal felsőoktatással kapcsolatos formanyomtatványainak mintáját és meghatározza azok tartalmát,

– ellátja a felsőoktatásban használt formanyomtatványokkal kapcsolatos feladatokat, valamint a központilag előállított okiratok kibocsátói feladatait,

– kapcsolatot tart a felsőoktatási szervezetekkel, vezeti azokról a jogszabályban előírt nyilvántartást,

– szakmai szempontból közreműködik a felsőoktatási informatikai rendszerekkel szemben támasztott követelmények meghatározásában együttműködve az Adatszolgáltatási és Nyilvántartási Osztállyal.

2.2.3. Akkreditációs Központ

2.2.3.1. Az Akkreditációs Központ (jelen alfejezet alkalmazásában: Központ) önálló szervezeti egység, melyre a főosztályokra, vezetőire a főosztályvezetőre, osztályvezetőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

2.2.3.2. A Központ

– akkreditációs eljárásokat folytat le és kiadja az elsőfokú akkreditációs határozatokat,

– az akkreditált vizsgaközpontokat és rendszereket legalább kétévente felülvizsgálja,

– működteti a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testületet (a továbbiakban: Testület),

– a Testület bevonásával kidolgozza és kiadja az Akkreditációs Kézikönyvet,

– a nyelvvizsgaközpontok rendelkezésére bocsátja és gondozza a nyelvvizsgák elektronikus anyakönyvi felületét; a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal egyetértésében kijelöli azt a nyomdát, amelyik a nyelvvizsga-bizonyítványokat nyomtatja,

– az elektronikus anyakönyvek alapján az arra kijelölt nyomdával bizonyítványt nyomtattat,

– intézi a külföldi nyelvvizsga-bizonyítványok honosításával kapcsolatos ügyeket,

– határozatot hoz a nyelvvizsgákkal kapcsolatban benyújtott másodfokú felülvizsgálati kérelmek ügyében,

– hatósági bizonyítványt állít ki a részvizsga-bizonyítványok egyesíthetőségéről,

– hatósági igazolványt állít ki az elveszett bizonyítványokról az elektronikus anyakönyv alapján,

– az elektronikus anyakönyv alapján nyelvvizsga bizonyítványok hitelességi vizsgálatát végzi,

– a tárgyévet megelőző évben nyelvvizsgáztatással kapcsolatosan befolyt bevétel egy részét a nyelvoktatás, nyelvvizsgáztatás fejlesztésére fordítja,

– konferenciát szervez a nyelvoktatási szakma számára a nyelvvizsgáztatás és az érintkező területek újdonságairól,

– a felvételi eljárásban adatot szolgáltat az elektronikus anyakönyvek alapján;

– közreműködik a nyelvvizsgáztatás rendjét szabályozó jogszabályi háttér munkálatokban,

– képviseli a magyar nyelvvizsgák ügyét magyarországi és nemzetközi fórumokon.

2.2.3.3. Közoktatási akkreditációval kapcsolatos feladatai keretében ellátja:

– a kerettanterv jóváhagyása céljából indított,

– az egyedi érettségi vizsgatárgyak akkreditációjával kapcsolatos,

– a tankönyvvé nyilvánítással, tankönyvvé nyilvánítás megszüntetésével a tankönyvjegyzékre történő felvétellel és a tankönyvjegyzékről történő törléssel kapcsolatos,

– a pedagógus-továbbképzések akkreditációjával kapcsolatos,

– a jóváhagyott kerettantervek nyilvántartásával kapcsolatos,

– a tankönyvjegyzékkel kapcsolatos,

– a jóváhagyott pedagógus-továbbképzési programokkal és az indított továbbképzésekkel kapcsolatos,

– a pedagógus-továbbképzések szervezőinek ellenőrzésével kapcsolatos,

– az országos szakértői, az országos vizsgaelnöki és az országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékkel kapcsolatos,

– az oktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések tekintetében az országos szakmai szakértői névjegyzékkel és az országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékkel kapcsolatos feladatokat,

– a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület mellett a titkársági teendőket.

2.2.3.4. Közreműködik

– a közoktatási információs rendszerekkel szemben támasztott szakmai követelmények meghatározásában,

– a Kerettantervi Bizottság feladatainak ellátásban.

2.2.4. Magyar Ekvivalencia és Információs Központ

2.2.4.1. A Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (jelen alfejezet alkalmazásában: Központ) önálló szervezeti egység, melyre a főosztályokra, vezetőire a főosztályvezetőre, főosztályvezető-helyettesre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

2.2.4.2. A Központ ellátja a Hivatal

– általános iskolai és középiskolai bizonyítványok, valamint a felsőfokú oklevelek és tudományos fokozatok által tanúsított végzettségi szint, továbbá az alap-, közép- és felsőfokú szakképesítések és – az általa működtetett szakbizottságok közreműködésével – a felsőfokú végzettséghez kapcsolódó szakképzettségek elismerésével kapcsolatos,

– bizonyítványok (külföldi nyelvvizsga-bizonyítványok és egyéb vizsgák) nyelvvizsga-egyenértékűségével kapcsolatos,

– bel- és külföldi szervek és személyek számára a külföldi oktatási rendszerekről, a külföldi felsőoktatási intézményekről, a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelek megszerzésének feltételeiről szóló tájékoztatással kapcsolatos,

– a magyar oktatási rendszerről történő hivatalos információszolgáltatásával és a külföldi hatóságok, szakmai szervezetek a magyar bizonyítványok és oklevelek megszerzésének feltételeiről történő tájékoztatásával kapcsolatos,

– a külföldi hivatalos eljárásban való felhasználás céljából a hazai felsőoktatási intézményekben folytatott tanulmányokról, illetőleg hazai felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelekről való hatósági bizonyítvány kiállításával kapcsolatos,

– az ENIC- és NARIC-hálózati tagságból adódó,

– a más államok és nemzetközi szervezetek ekvivalenciaügyekkel foglalkozó központjaival való kapcsolattartással és együttműködéssel kapcsolatos feladatokat.

2.2.4.3. Közreműködik a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működésének engedélyezési eljárása során.

2.2.4.4. A magyar felsőoktatás megismertetésével kapcsolatos kiadói (publikációs) tevékenységet lát el. Hazai és nemzetközi konferenciákat, tanfolyamokat és koordinációs értekezleteket szervez.

2.2.4.5. Betölti az európai közösségi jog alapján a munkavállalás céljából történő elismerés nemzeti információs központjának szerepét. Vezetője ellátja a szakképzettségek elismerésére vonatkozó európai uniós irányelvek nemzeti koordinátori teendőit.

2.3. A közoktatás-szakmai elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

2.3.1. Titkos Ügyiratkezelő Iroda

2.3.1.1. A Titkos Ügyiratkezelő Iroda önálló szervezeti egység, mely a közoktatás-szakmai elnökhelyettes irányítása alá tartozik.

2.3.1.2. A Titkos Ügyiratkezelő Iroda:

– átveszi és nyilvántartásba veszi a Logisztikai Osztály által vezetett nyilvántartásokat és szállítási jegyzékeket,

– a Titkos Ügykezelési Szabályzatnak megfelelően kezeli az érettségi vizsgákkal kapcsolatos feladatlapokat és egyéb titkos ügyiratokat,

– együttműködik a Közoktatás-értékelési Programok Főosztállyal,

2.3.2. Közoktatás-értékelési Programok Főosztály

A Közoktatás-értékelési Programok Főosztály (jelen alfejezet alkalmazásában: Főosztály) önálló szervezeti egység, mely az Érettségi és Versenyszervezési Osztályból, az Érettségi Csoportból, a Versenyszervezési Csoportból, a Közoktatási Mérési Értékelési Osztályból és a Logisztikai Osztályból áll. A Főosztály ezen szervezeti egységein keresztül az ügyrendjében meghatározottak szerint:

– Ellátja a középfokú nevelési-oktatási intézmények felvételi eljárásával kapcsolatos feladatokat, ennek keretében

⋅ elkészítteti a központi írásbeli vizsgák vizsgaanyagait, egyéb szakmai anyagokat, működteti a feladatlap készítő bizottságokat és gondoskodik az ezzel kapcsolatos logisztikai feladatok ellátásáról.

– Ellátja az érettségi vizsgákkal kapcsolatos feladatokat, ennek keretében különösen

⋅ megtervezi, folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi az érettségi vizsgák lebonyolításának folyamatait, működteti a tételkészítő bizottságokat,

⋅ elkészítteti az érettségi vizsgaanyagokat, és a Titkos Ügykezelési Szabályzatban meghatározottak szerint kezeli azokat, elkészítteti és közzéteszi az érettségi vizsgákhoz kapcsolódó egyéb szakmai anyagokat,

⋅ kidolgozza a vizsgaközpontok tevékenységével és a vizsgáztatással kapcsolatos szakmai standardokat és közreműködik a pénzügyi standardok tervezésében,

⋅ ellátja a fővárosi, megyei kormányhivatalok által működtetett vizsgabizottságokkal kapcsolatos hivatali feladatokat,

⋅ gondoskodik a bizonyítványnyomtatvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványok engedélyezésének előkészítéséről és a bizonyítványok előállításáról,

⋅ kezdeményezi az érettségi vizsga megszervezésével összefüggő miniszteri intézkedés megtételét, ha annak elmaradása miatt országos szinten veszélybe kerülhet az érettségi vizsga jogszabályok szerinti lebonyolítása,

⋅ kezdeményezi a vizsgaszabályzatban, illetve a tanév rendjében foglaltaktól való eltérést, ha arra az érettségi vizsga megszervezése vagy a rendkívüli szünet elrendelése miatt, a tanév megszervezése érdekében szükség van,

⋅ kezdeményezi az érettségi vizsga, illetve – a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével – a szakmai vizsga megszervezési jogának megvonását, az érettségi bizonyítvány, illetve a szakmai vizsgáról kiállított bizonyítvány érvénytelenné nyilvánítását, a vizsgán elért eredmény megsemmisítését, ha bebizonyosodik, hogy az iskola a vizsgát jogellenesen szervezte meg, illetve a bizonyítványt jogellenesen állította ki.

– Ellátja az országos, térségi, megyei, fővárosi szintű mérés-értékelési feladatokat, ennek keretében

⋅ megtervezi, folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi az országos mérések folyamatait, gondoskodik a mérés lebonyolításához szükséges adatok begyűjtéséről,

⋅ elkészítteti az országos mérések mérőeszközeit, a mérésekhez kapcsolódó szakmai anyagokat és gondoskodik a mérés-értékeléshez kapcsolódó logisztikai feladatatok ellátásáról,

⋅ gondoskodik a kódolás, az adatrögzítés és az adatfeldolgozás folyamatairól,

⋅ elkészíti a mérésekkel kapcsolatos jelentéseket, elemzéseket, és gondoskodik azok közzétételéről együttműködve a Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztállyal,

⋅ gondozza a mérések folyamán felhalmozódott adatvagyont együttműködve az Adatszolgáltatási és Nyilvántartási Osztállyal.

– A nemzetközi mérési rendszerek szabályai szerint teljeskörűen ellátja a közoktatás nemzetközi méréseivel kapcsolatos feladatokat.

– Megszervezi az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeket (OKTV), valamint az oktatásért felelős minisztérium által meghirdetett egyéb országos közoktatási tanulmányi versenyeket, ennek keretében

⋅ megtervezi, működteti, folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi az OKTV és az egyéb versenyek folyamatait, működteti az OKTV, valamint az egyéb versenyek versenybizottságait,

⋅ a középiskolák és a fővárosi, megyei kormányhivatalok közreműködésével megszervezi az OKTV és az egyéb versenyek fordulóit,

⋅ ellátja az OKTV-vel kapcsolatos logisztikai feladatokat.

– Szakmai szempontból közreműködik a közoktatási informatikai rendszerekkel szemben támasztott követelmények meghatározásában együttműködve a Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztállyal.

– Közreműködik a Főosztály feladataihoz kapcsolódó jogszabálytervezetek előkészítésében, véleményezésében.

– Ellátja a Hivatal más területein szükséges csomagolási feladatokat.

2.4. A gazdasági elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

2.4.1. A gazdasági elnökhelyettes az elnök irányítása alatt áll, hatáskörének gyakorlásáért felelősséggel tartozik az elnöknek. A gazdasági elnökhelyettes az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet szerinti gazdasági szervezet vezetője.

2.4.2. A gazdasági elnökhelyettes az Áht. és végrehajtási rendeletei, valamint a Hivatal belső szabályai szerinti feladatokat látja el és azokért felelős, így különösen

– közvetlenül vezeti és ellenőrizi a Pénzügyi és Számviteli Osztályt,

– a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi azt,

– gazdasági intézkedéseket hoz,

– felelős a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási, valamint a FEUVE-i kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért,

– ellenjegyzése vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése nélkül a költségvetési szervet terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő, és ilyen intézkedés nem tehető.

2.4.3. A gazdasági elnökhelyettest a miniszter bízza meg és vonja vissza megbízását. A gazdasági elnökhelyettes jogállási törvény szerinti központi hivatal vezetőjének helyettese.

2.4.4. Pénzügyi és Számviteli Osztály

2.4.4.1. A Pénzügyi és Számviteli Osztály (jelen alfejezet alkalmazásában továbbiakban: Osztály) a gazdasági elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt álló önálló szervezeti egység. Az Osztály a Hivatal gazdasági szervezete.

2.4.4.2. Az Osztály feladata a Hivatal költségvetésének tervezésével, végrehajtásával és a beszámolással kapcsolatos feladatok ellátása.

2.4.4.3. Az ellenőrzési nyomvonalban foglaltak szerint az Osztály készíti elő az éves költségvetésről szóló tervjavaslatot.

2.4.4.4. Gondoskodik a Hivatal gazdálkodással kapcsolatos szabályzatainak elkészítéséről, felelős a szabályzatokban az Osztálynak megállapított könyvvezetési, nyilvántartási, pénzügyi-számviteli, költségvetési beszámolási, adatszolgáltatási feladatok elvégzéséért, valamint működteti a házipénztárt.

A HIVATAL MŰKÖDÉSE

1. Értekezletek

A Hivatal vezető és tanácsadó testületei az elnökségi értekezlet, a vezetői értekezlet és az összdolgozói értekezlet. A kormányhivatalokkal Oktatásügyi Szakmai Kollégiumot működtet.

1.1. Felsővezetői értekezletek

1.1.1. Az elnökségi értekezlet a Hivatal stratégiai és operatív irányítását segítő, döntés-előkészítő feladatú értekezlet.

1.1.2. A vezetői értekezlet a Hivatal intézményi működését, illetve az egységes hivatali gyakorlat kialakítását érintő elvi jelentőségű kérdéseket, a költségvetési tervezéssel és annak végrehajtásával kapcsolatos alapvető jelentőségű dokumentumokat tárgyalja meg, egyben a Hivatal egészét érintő kérdéseket ismertető, illetve a gyorsabb információáramlást biztosító értekezlet.

1.1.3. Az értekezlet döntése alatt az értekezlet vezetője döntését kell érteni.

1.1.4. A felsővezetői értekezletek megszervezésével, az értekezleten történő részvétellel, az emlékeztető készítésével és az értekezlet résztvevőinek megküldésével, valamint az értekezletek irattári anyagának kezelésével kapcsolatos részletszabályokat külön elnöki utasítás határozza meg. Az értekezletek döntéseinek végrehajtása az emlékeztetőben megjelölt személy feladata.

1.1.5. Az értekezletek tagjait, feladatkörét és működési rendjét az elnök határozza meg. Az értekezletek ülései és előterjesztései nem nyilvánosak.

1.1.6. A felsővezetői értekezletek üléseire a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetőjét meg kell hívni.

1.2. Összdolgozói értekezlet

1.2.1. Az összdolgozói értekezlet a Hivatal teljes állományának tájékoztatását szolgáló értekezlet.

1.3. Munkabizottságok, projektfeladatok

1.3.1. Egyes feladatok ellátására, a tevékenységek koordinálására az elnök utasításában munkabizottságot hozhat létre.

1.3.2. A munkabizottságot létrehozó utasításban meg kell határozni a munkabizottság feladat- és hatáskörét, összetételét, a vezetésével és a titkársági feladatok ellátásával kapcsolatos kérdéseket.

1.3.3. A munkabizottságok – vezetőjük útján – rendszeresen beszámolnak az elnöknek munkájukról.

1.3.4. A munkabizottságok ülései és előterjesztései nem nyilvánosak.

1.3.5. A munkabizottságok üléseire az elnököt vagy az általános elnökhelyettest meg kell hívni.

2. A költségvetés tervezése

A Hivatal költségvetési javaslatának összeállítása során a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által kiadott tervezési körirat rendelkezésein kívül szorosan támaszkodni kell a stratégiai tervek előírásaira is. Ennek alapján a rendelkezésre álló és tervezhető központi költségvetési támogatások, valamint – az államháztartáson belülről és az államháztartáson kívülről érkező – tervezhető bevételek keretei között maradva kell meghatározni a stratégiai tervekben meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges, a költségvetési évben megvalósítandó feladatok forrásigényét. A költségvetési tervezés eljárási lépéseit a külön elnöki utasítással kiadott ellenőrzési nyomvonal tartalmazza.

3. Az ügyintézés szabályai

3.1. Az operatív tervezés, a Hivatal munkaterve

3.1.1. A jóváhagyott stratégiai tervekben szereplő és a tárgyévi költségvetés tervezése során figyelembe vett célkitűzéseket az elnök utasításban teszi közzé.

3.1.2. A jóváhagyott tárgyévi kiemelt célkitűzések megvalósításához szükséges feladatok tervszerű végrehajtása érdekében a feladatok végrehajtásért felelős szakmai, illetve funkcionális felügyeleti területek vezetőinek javaslata alapján az elnök évenként munkatervet állapít meg.

3.2. A beszámoltatás

3.2.1. Az éves munkatervben és a felsővezetői értekezletek emlékeztetőiben meghatározott feladatok végrehajtása a felelősként megjelölt vezető feladata.

3.2.2. A felelősök kötelesek figyelemmel kísérni az általuk irányított szervezeti egységre háruló teendőket és gondoskodni a végrehajtásra előírt határidők betartásáról.

3.3. Az ügyintézés általános szabályai

3.3.1. A Hivatalhoz, illetve a vezetőkhöz intézett leiratokat, átiratokat, felterjesztéseket, beadványokat a jellegüknek és tartalmuknak megfelelő jogszabályi rendelkezések szerint, érdemben – esetenként közbenső intézkedés beiktatásával (pl. akadályközlés) –, a felettes vezető útmutatásai alapján, az előírt határidőre kell elintézni.

3.3.2. Ügyintézési határidőként a 30 napos ügyintézési határidőt kell irányadónak tekinteni abban az esetben, ha jogszabály, a megkereső szerv vagy a vezető a teljesítés határidejét nem írja elő. Az országgyűlési képviselők megkereséseit – amennyiben lehetséges – 5 napon belül meg kell válaszolni.

3.3.3. A „Sürgős” (S) jelöléssel ellátott iratok soron kívüliséget élveznek, függetlenül attól, hogy e jellegüket a megkereső külső szerv állapította meg, avagy a házon belüli ügyintézés során valamely szervezeti egység általi minősítésről van szó. A soron kívüliség azt jelenti, hogy ezekben az ügyekben az éppen folyamatban lévő ügyeket megelőzve kell intézkedni. A „Sürgős” jelöléssel ellátásról az elnök, az elnökhelyettesek és a főosztályvezetők dönthetnek.

3.3.4. A szervezeti egységekben a munkát úgy kell megszervezni, hogy az ügyek határidőre történő elintézéséért, illetőleg annak elmulasztásáért felelős személy megállapítható legyen.

3.3.5. Ha az intézkedés előzményei magából az ügyiratból nem állapíthatók meg, azokról írásbeli összefoglalót kell készíteni és azt az ügyirathoz csatolni, vagy ún. „pro domo”-ként az ügyiratra rávezetni. Az ügy érdemi elintézésével összefüggő – közvetlen munkakapcsolat keretében létrejött – megállapodásokat, ha azokról jegyzőkönyv, feljegyzés vagy emlékeztető nem készült, ugyanígy kell rögzíteni.

3.3.6. Más szerv hatáskörébe tartozó ügyben érkezett iratot késedelem nélkül meg kell küldeni az illetékes szervhez. Az áttételről az érdekeltet egyidejűleg értesíteni kell.

3.3.7. Abban az esetben, ha a beadvány tárgya tájékoztatás kérése, bejelentés vagy panasz, a válaszlevélben meg kell jelölni, hogy mely jogszabály pontosan melyik és milyen tartalmú rendelkezése alapján született a válasz, illetőleg a döntés.

3.4. A hatósági ügyek intézése

3.4.1. Közigazgatási hatósági ügynek kell tekinteni minden olyan ügyet, amelyben a Hivatal az ügyfelet érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez.

3.4.2. A hatósági ügyek intézésének általános szabályait a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és végrehajtási rendeletei, valamint az adott ügytípusra vonatkozó speciális eljárási szabályok tartalmazzák.

3.4.3. A hatósági ügyek intézéséről a Hivatal a jogszabályban meghatározott tartalommal elektronikus tájékoztató szolgáltatást nyújt az internetes honlapján.

3.4.4. A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben az eljárási cselekmények elektronikus úton is gyakorolhatóak, ha azt külön törvény, vagy kormányrendelet nem zárja ki. Az elektronikus ügyintézés részletes eljárási szabályait a hatályos jogszabályok, a belső iratkezelési szabályzat, illetve ezek rendelkezéseire alapozott elnöki utasítás határozza meg.

3.4.5. A hatósági ügyek intézése során meghozott valamennyi intézkedést – ideértve az érdemi döntésnek nem minősülő eljárásvezető végzéseket, értesítéseket – az ügyféllel a belső iratkezelési szabályzat szerint elkészített papíralapú, illetve – ha az ügyfél ezt kéri és a hatályos jogszabályok nem tiltják – elektronikus kiadmánnyal kell közölni.

3.4.6. A hatósági ügyek intézése során a kiadmányozási jogkör gyakorlója az elnök által utasításban megjelölt vezető, ügyintéző. A hatósági ügyek kiadmányozásakor – az elnök általi kiadmányozás esetét kivéve – fel kell tüntetni, hogy a kiadmányozásra az elnök nevében és megbízásából kerül sor. Hatósági ügyeket lezáró határozat vagy végzés kiadmányozója az elnök, az általános elnökhelyettes, a főosztályvezető lehet.

3.4.7. Az egyes szervezeti egységek hatáskörébe tartozó ügyeket az elnök utasításban határozza meg.

3.5. Véleménynyilvánításra, illetőleg adatszolgáltatásra irányuló külső megkeresés esetén követendő eljárás

3.5.1. A megkeresés címzettje, illetve az általa erre kijelölt szervezeti egység vagy személy – az ügyintézésre rendelkezésre álló határidő alapján – szóban, vagy – a megkeresés indokát, a kért információk pontos körét és a válaszadásra rendelkezésre álló határidőt megjelölő feljegyzés útján – írásban egyeztet a tárgy szerint érintettekkel.

3.5.2. Amennyiben az egyeztetés szóban történik, az egyeztetés megtörténtét az ügyiraton megfelelően rögzíteni kell.

3.5.3. A külső megkeresésre adott válaszról az érintetteket – különösen, ha az egyeztetésben részt vevők álláspontja nem volt teljesen egyező – tájékoztatni kell.

3.5.4. A jogszabályok végrehajtásáról adott szakmai vélemény kiadásakor az ügyfeleket tájékoztatni kell arról, hogy az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.

3.6. A pályáztatási eljárás keretében történő ügyintézés sajátos szabályai

3.6.1. Az elnök hatáskörébe tartozó pénzügyi források pályázati formában történő eljuttatása a kedvezményezettekhez főszabály szerint az elnök által utasításban kijelölt szervezet feladata az alábbi kivételekkel

– a Hivatal által megvalósítandó közbeszerzésekre kiírt pályázatok;

– amelyeket jogszabály, illetve egyéb kötelező előírás ettől eltérően szabályoz.

3.6.2. A Hivatal által lebonyolított pályáztatási eljárást az adott ügyre vonatkozó jogszabályi előírásokban foglaltak alapján kell lebonyolítani. A folyamatban részt vevő szervezeti egységek munkavégzésének megkönnyítése érdekében a pályázat kiírója minden esetben köteles:

– a pályázati kiírás szövegében előírni, hogy a pályázatot tartalmazó borítékon szerepeljen a pályázatot kiíró szervezeti egység és/vagy az ügy iktatószáma, illetve ha van ilyen, a pályázat megnevezése,

– a pályázat kiírásával egy időben értesíteni a Küldeménykezelő Irodát megjelölve a pályázati határidőt, az illetékes szervezeti egységet, ügyintézőt.

3.7. A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás

3.7.1. Közérdekű kérelmet, panaszt, bejelentést (jelen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: beadvány) személyesen, illetve telefonon lehet előterjeszteni. A szóban előterjesztett beadványt írásba kell foglalni és a személyesen megjelent beadóval alá kell íratni.

3.7.2. Az írásba foglalt, illetve az írásban (postán, elektronikus úton, faxon) érkezett beadványokat a bejelentéssel érintett szervezeti egység vezetőjének kell továbbítani. Amennyiben az érintett szervezeti egység nem állapítható meg, vagy a beadvány több szervezetet egyformán érint, a beadványt az elnökhöz kell továbbítani.

3.7.3. A beadvány intézése során az ügyintézés általános szabályait kell alkalmazni az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141–143. §-aiban megállapított eltérésekkel.

3.8. A szabálytalanságok kezelése

A hivatali ügyintézés során észlelt szabálytalanságokat a Szabálytalanságok kezelésére vonatkozó elnöki utasítás előírásai szerint kell kezelni.

3.9. A szervezeti egységek együttműködésének szabályai

3.9.1. Amennyiben egy ügytípus elintézése több szervezeti egység rendszeres együttműködését igényli, a szervezeti egységek – a feladat ellátása szempontjából – egymással mellérendeltségi kapcsolatban állnak. Együttműködésük alapelve, hogy feladataik megoldása során az ügyköreik érintkezési területein egymást tájékoztatva, segítve, intézkedéseiket összehangolva járnak el. Az együttműködés tartalmát, módját, illetőleg a feladatok elhatárolását az érdekelt felügyeleti területek, illetve főosztályok vezetői közösen állapítják meg. Az ügyrendekben, illetve a munkaköri leírásokban ki kell jelölni azt az ügyintézőt, aki az együttműködés keretében szükségessé váló egyeztetések felelőse.

3.10. A kiadmányozási jog gyakorlása

3.10.1. A kiadmányozás joga az adott ügyben döntési jogkörrel rendelkező személyt illeti meg. Az intézkedéstervezet a kiadmányozással válik hivatalos intézkedéssé. A kiadmányozás magában foglalja az érdemi döntésen kívül az ügyirat irattárba helyezésének jogát is. Hatósági eljárás esetében irattárba helyezésre a jogerőre emelkedést követően kerülhet sor.

3.10.2. Az elnök adja ki a személyes hatáskörébe tartozó, továbbá a magához vont intézkedéseket. A minisztérium, a kormányhivatal, a központi hivatal vezetőihez címzett átiratok kiadmányozási joga az elnököt vagy az általános elnökhelyettest illeti meg.

3.10.3. A kiadmányozási jog átruházásának rendjét a szervezeti egység – elnök által jóváhagyott – ügyrendje szabályozza.

3.10.4. Az elnökhelyettesek – az elnök által magához vont intézkedéseket kivéve – az általuk irányított, vezetett szervezet ügyeiben gyakorolják a kiadmányozás jogát, amelyet az elnökhelyettesek felügyeleti területük legalább főosztály-vezetői besorolású vezetőire ruházhatnak át.

3.10.5. A főosztályvezetők a feladatkörükbe tartozó ügyekben az intézkedések kiadmányozási jogát az általuk irányított szervezeti egységek osztályvezetőire ruházhatják.

3.10.6. Gazdálkodási jellegű vagy ilyen kihatású ügyekben a kiadmányozási, illetőleg a kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítő jog a Hivatal külön szabályzataiban foglalt előírások szerint gyakorolható.

3.11. A belső kontroll rendszere

A Hivatal belső kontrollrendszere a hatályos jogszabályok alapján két pillérből épül fel. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE), továbbá a függetlenített belső ellenőrzés, amely a vonatkozó jogszabályok előírásai, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók alapján és az elnök által jóváhagyott Belső Ellenőrzési Kézikönyv előírásai szerint működik.

4. Az irányítás és a szakmai felügyelet eszközei

4.1. A belső irányítás eszközei

4.1.1. A Hivatal, mint központi közigazgatási szerv belső irányításának eszközei:

– szabályzatok,

– elnöki utasítás,

– körlevél, tájékoztató.

4.1.2. Az elnöki utasítás az elnök által kiadott, munkáltatói, illetve a működés szempontjából releváns intézkedést tartalmaz, amely csak a Hivatal belső szervezetére vonatkozik.

4.1.3. A körlevél az elnök, az elnökhelyettes által kiadott, az elnöki utasítással azonos tárgyi, illetve szervi hatályú normatív rendelkezés, amely csak a hatályos szabályzatokkal összhangban álló rendelkezést tartalmazhat, annak kiegészítését, pontosítását szolgálja.

4.1.4. A tájékoztató az elnök, az elnökhelyettes által kiadott közérdeklődésre számot tartó információkat tartalmazó intézkedés, amelynek címzettje a hivatali szervezet egésze.

4.2. Az irányítás szempontjából releváns egyéb kapcsolatok

4.2.1. Az elnök felelősségi körébe tartozó ágazat hatókörében működő köztestületekkel, testületekkel, továbbá a különböző civil szervezetekkel való kapcsolattartás rendjét a vonatkozó jogszabályok, a kapcsolattartók személyét az elnök egyedi megbízásai határozzák meg.

4.2.2. Ágazati feladatai ellátása érdekében a Hivatal részt vesz a különböző állandó, illetve ad hoc minisztériumi, tárcaközi vagy szakmai bizottságok munkájában.

5. A Hivatal képviselete

5.1. A Hivatal képviseletét az elnök, illetve az elnököt helyettesítő jogkörében a hatáskörrel rendelkező elnökhelyettes látja el teljes jogkörrel. Az egyéb vezetők és munkatársak a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban, az elnök által kiadott egyéb belső szabályzatokban, illetve az eseti jelleggel egyedileg meghatározott ügyek csoportjára kiadott felhatalmazás alapján képviselik a Hivatalt. A képviseletre adott felhatalmazás tovább nem ruházható.

5.2. A Hivatal képviselete bíróság és más hatóságok előtt

5.2.1. A Hivatal peres és nem peres képviseletét – szükség esetén az érdekelt szervezeti egység bevonásával – az elnök által adott meghatalmazásban meghatározottak szerint a Jogi, Igazgatási és Beszerzési Főosztály látja el. Az e pontban meghatározott feladatok az elnök által megbízott ügyvéd által is elláthatók. Ebben az esetben a jogi képviselet ellátásához szükséges iratokat és adatokat a Jogi, Igazgatási és Beszerzési Főosztály bocsátja az eljáró ügyvéd rendelkezésére.

5.2.2. A Jogi, Igazgatási és Beszerzési Főosztály az érdekelt szervezeti egység vezetőjét minden esetben tájékoztatja a tárgyalások eredményéről, az érdemi döntést tartalmazó iratot pedig részére megküldi.

6. A kapcsolattartás rendje

6.1. A kapcsolattartás szabályai külső szervekkel

6.1.1. A főosztályok minden olyan ügyben, amelyben a Hivatal képviselete nincs kizárólag egy szervezet részére fenntartva, bármely állami vagy társadalmi szervvel közvetlenül tarthatják a kapcsolatot.

6.1.2. Külső szervekkel tervezett érdemi tárgyalás, ha az más szervezeti egység ügykörét is érinti, csak akkor kezdhető meg, ha a hivatali szervezeten belül minden részletre vonatkozóan egyetértés alakult ki, vagy a kérdésben döntésre jogosult vezető az esetleges vitát eldöntötte. A tárgyalásokról emlékeztetőt kell készíteni, és azt meg kell küldeni mindazoknak, akiknek ügykörét a tárgyaláson elhangzottak érintik.

6.1.3. A szakmai szakszervezetekkel és civil szervezetekkel (szövetségekkel) az illetékes szervezetek tartják a kapcsolatot, az elnök folyamatos tájékoztatása mellett.

6.1.4. Az állami számvevőszéki, a kormányzati és a fejezeti ellenőrzési ügyekben az Állami Számvevőszékkel, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Ellenőrzési Főosztályával a kapcsolattartást a belső ellenőrzés koordinálja.

6.2. A sajtóval való kapcsolattartás rendje

6.2.1. A nem közvetlenül a Hivatal működésével kapcsolatos sajtómegkereséseket a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sajtóirodájához (jelen alfejezetben: Sajtóiroda) kell irányítani.

6.2.2. A Hivatal működésével kapcsolatos sajtómegkeresésekre az elnök, illetve az általa kijelölt vezető jogosult válaszolni. Ezekről a megkeresésekről a Kommunikációs Irodát tájékoztatni kell.

6.2.3. A Kommunikációs Irodát a Hivatal tevékenységével kapcsolatos eseményekről, adatokról folyamatosan tájékoztatni kell, a Kommunikációs Iroda megkereséseire a lehető legrövidebb időn belül válaszolni kell.

6.2.4. A Hivatal sajtókapcsolatait a Kommunikációs Iroda intézi.

6.3. A nemzetközi kapcsolattartás rendje

6.3.1. Az oktatási diplomáciát érintő nemzetközi ügyekben – a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által kezdeményezett részvétel kivételével – a szervezeti egységek külső szervekkel a Nemzeti Erőforrás Minisztérium nemzetközi felügyeleti terület előzetes egyetértésével, illetőleg tájékoztatásával járnak el. A külföldi kiküldetéseket az elnök engedélyezi.

6.3.2. A nemzetközi kapcsolatokat érintő hazai és nemzetközi fórumokon, bizottságokban és értekezleteken a Hivatal képviseletéről az elnök dönt, illetve a döntésről tájékoztatja a külföldi partnert.

6.3.3. A külföldi utazásokról utazási jelentést kell készíteni.

6.3.4. A külföldi utazásokról éves kiküldetési tervet kell készíteni, melyet az elnök hagy jóvá. A jóváhagyott kiküldetési tervben foglalt utazásokat az elnök által engedélyezettnek kell tekinteni.

7. Az ügyfélfogadás rendje

Az ügyfélfogadás rendjét az elnök külön utasításban szabályozza.

8. A szervezeti egységek ügyrendjei, valamint a munkaköri leírások készítése

8.1. Az ügyrendek elkészítése az elnökhelyettesek, főosztályvezetők feladata. Az ügyrendeket – a Jogi, Igazgatási és Beszerzési Főosztály ellenjegyzését követően – az elnök hagyja jóvá.

8.2. Az ügyrendekben – a hatályos jogszabályokkal és a Hivatal belső szabályzataival összhangban – meg kell határozni

– a szervezet esetleges belső szervezeti felépítését;

– a vezető és beosztott dolgozók feladatait, megjelölve a feladatok forrásául szolgáló jogszabályokat, jogszabálynak nem minősülő egyéb normatív jellegű határozatokat, döntéseket;

– az egyes feladatok végrehajtásakor irányadó, alkalmazandó jogszabályokat és belső szabályzatokat;

– a belső szervezeti egységek létszámát, illetve annak megosztását;

– a Szervezeti és Működési Szabályzatban, valamint a belső szabályzatokban megállapított egyéb kérdéseket, továbbá az ezek ellátásáért felelős személyeket.

8.3. Az ügyrendekben a feladatokat a kormánytisztviselők között – az esetleges belső tagozódás figyelembevételével – arányosan, szakképzettségüknek és szakmai gyakorlatuknak megfelelően, lehetőleg ügykörönként kell megosztani.

8.4. A feladatokat személyre szóló munkaköri leírásokba kell foglalni, amelyeknek tartalmazniuk kell az adott tevékenységi körre vonatkozó képesítési és jártassági követelményeket, továbbá a kiadmányozási jog gyakorlására vonatkozó jogosultságot. A munkaköri leírások elkészítéséhez a Jogi, Igazgatási és Beszerzési Főosztály formanyomtatványt biztosít.

8.5. A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításait követően a módosítással érintett szervezeti egység vezetője köteles haladéktalanul az ügyrendek és a munkaköri leírások teljeskörűségének és aktualitásának biztosítása érdekében a szükséges módosításokat átvezetni.

9. Képzettségi pótlékok, címek, munkáltatói jogkörök

A képzettségi pótlékokról, az adományozható címekről és a munkáltatói jogkörök gyakorlásáról a Közszolgálati Szabályzat rendelkezik.

2. számú melléklet a 9/2011. (III. 7.) NEFMI utasításhoz

SZERVEZETI ÁBRA

Az utasítás a 2. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette 2011. március 9. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek