9/2011. (II. 15.) NFM utasítás
9/2011. (II. 15.) NFM utasítás
a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
2012.07.20.
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 60. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésére – a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyásával – a következő utasítást adom ki:
1. § A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.
2. § (1) A Szabályzatot, valamint a minisztérium belső szabályzatait szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat megtörténtéről a közigazgatási államtitkár, a felülvizsgálat eredményének egyidejű továbbításával tájékoztatja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárát.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter
a) a közigazgatás-fejlesztés okán szükséges szervezeti és működési szabályok, valamint
b) jogszabályváltozás
miatt bármikor kezdeményezheti a Szabályzat 30 napon belül történő módosítását. A módosítás elmulasztása esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gondoskodik a megfelelő módosítás érvényesüléséről és az azzal kapcsolatos intézkedés hatálybalépéséről.
3. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
(2)2
(3)3
(4)4
1. melléklet
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogállása és alapadatai
1. § (1) A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) önálló jogi személyiséggel rendelkező központi államigazgatási szerv, amely – gazdálkodását tekintve – önállóan működő és gazdálkodó, közhatalmi központi költségvetési szerv.
(2) A minisztérium alapadatai a következők:
a) megnevezése: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
b) rövidítése: NFM,
c) angol megnevezése: Ministry of National Development,
d) német megnevezése: Ministerium für Nationale Entwicklung,
e) francia megnevezése: Ministère du Développement National,
f) postacíme: 1054 Budapest, Akadémia u. 3.,
g) postafiók címe: 1440 Budapest, Pf. 1.
h) vezetője (fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője): nemzeti fejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter),
i) alapítója: Magyar Köztársaság Országgyűlése,
j) alapítás dátuma jogfolytonosság alapján: 2008. május 15.,
k) alapító okirat kelte, száma: 2010. november 17. (a módosításokkal egységes szerkezet),
l) jogállása: költségvetési törvény által meghatározott, a központi költségvetésben fejezetet alkotó, központi költségvetési szerv,
m) gazdálkodás megszervezésének módja: önállóan gazdálkodó költségvetési szerv,
n) előirányzat feletti rendelkezési jogosultsága: teljes jogkörrel rendelkező,
o) számlavezetője: Magyar Államkincstár,
p) előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-00290713-00000000,
q) adóigazgatási azonosító száma: 15764412-2-41,
r) PIR törzsszáma: 764410,
s) szakágazata: 841103 Minisztériumok tevékenysége,
t) szakfeladata: 841314 Energia- és ásványi erőforrások központi igazgatása és szabályozása
841316 Közlekedés központi igazgatása és szabályozása
841317 Hírközlés központi igazgatása és szabályozása
841353 Energia- és ásványi erőforrások kiaknázásával, feldolgozásával, hasznosításával összefüggő támogatások
841355 Közlekedés fejlesztésének támogatása
841356 Hírközlés fejlesztésének támogatása
841354 Területpolitikai támogatások és tevékenységek
841151 Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
841162 Központi közbeszerzés
841164 Központosított informatikai szolgáltatások
841166 Közbeszerzési eljárás lebonyolításával összefüggő feladatok
841169 M. n. s. egyéb kiegészítő szolgáltatások
(3) Az állami feladatként ellátott alaptevékenységek körét a minisztérium alapító okirata határozza meg. A minisztérium vállalkozási tevékenységet nem végez.
(4) Az alapfeladatok ellátásának forrása: a Magyar Köztársaság költségvetése XVII. Fejezet.
A minisztérium szervezete
2. § (1) A minisztérium önálló szervezeti egységei: a miniszteri kabinet, a titkárság és a főosztály.
(2) Nem önálló szervezeti egység az osztály.
3. § (1) A minisztérium szervezeti felépítését az 1. függelék tartalmazza.
(2) A minisztérium szervezeti egységeinek feladatait a 2. függelék tartalmazza.
(3) A minisztérium létszámkeretét – az egyes állami vezetők és a kabinetfőnökök irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttes létszám szerinti bontásban – a 3. függelék tartalmazza.
(4) A miniszter által irányított, felügyelt háttérintézményeket, a háttérintézményekkel kapcsolatban a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető, valamint a hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő önálló szervezeti egység megnevezését a 4. függelék határozza meg.
(5) A minisztériumon belül az állami vagyon feletti tulajdonosi jogosítványok gyakorlásával kapcsolatos együttműködés, iratkezelési rend közös szabályait a Vagyonpolitikai Államtitkárság és más szervezeti egységek között az 5. függelék tartalmazza.
(6) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálya alá tartozó, valamint a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szerveknél történő ellenőrzési eljárásokban a döntések előkészítésének és meghozatalának rendjét a 6. függelék tartalmazza.
(7) A minisztériumban működő miniszteri biztosokat a 7. függelék tartalmazza.
A MINISZTÉRIUM VEZETÉSE
4. A miniszter
4. § (1) A miniszter, mint a minisztérium vezetője, különösen
a) meghatározza a minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait, valamint kiadja 96. §-ban meghatározott utasításokat,
b) meghatározza, létrehozza, működteti és fejleszti a belső kontroll rendszert, kialakítja és irányítja, működteti a belső ellenőrzést,
c) meghatározza és jóváhagyja a minisztérium munkatervét és az ágazati célkitűzéseket,
d) jóváhagyja a minisztérium éves költségvetését és zárszámadási javaslatát és
e) jogszabályban meghatározott körben előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek, és ellenjegyzi az elnöki határozatot.
(2) A miniszter, mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, gyakorolja és ellátja a jogszabályban részére meghatározott hatásköröket és feladatokat.
5. § A miniszter irányítja
a) a közigazgatási államtitkár,
b) a parlamenti államtitkár,
c) a fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár,
d) az infokommunikációért felelős államtitkár,
e) az infrastruktúráért felelős államtitkár,
f) a klíma- és energiaügyért felelős államtitkár,
g) a vagyonpolitikáért felelős államtitkár,
h) a kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkár,
i) a miniszteri biztos,
j) a miniszteri kabinet vezetőjének (a továbbiakban: miniszter kabinetfőnöke),
k) az Ellenőrzési Főosztály vezetőjének,
l) a Kommunikációs Főosztály vezetőjének és
m) a kormánybiztosi titkárságok vezetőinek
tevékenységét.
6. § A miniszter feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
7. § (1) A minisztert akadályoztatása esetén – a központi államigazgatási szervekről, valamit a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 37. §-ában meghatározott rendelkezéseknek megfelelően – jogszabály, kormányhatározat vagy e Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában, a miniszter utasításai szerint eljárva a parlamenti államtitkár helyettesíti.
(2) A miniszter helyettesítését a parlamenti államtitkár akadályoztatása esetén – a Ksztv. 37. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörök kivételével – a fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár, a parlamenti és a fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár együttes akadályoztatása esetén az infrastruktúráért felelős államtitkár látja el.
(3) A miniszter az Országgyűlés munkájával összefüggő miniszteri hatáskörök gyakorlása tekintetében – az (1) bekezdéstől eltérően – egyedi esetben a minisztérium más államtitkárát is kijelölheti.
4.1. A közigazgatási államtitkár
8. § (1) A közigazgatási államtitkár vezeti a minisztérium hivatali szervezetét, ennek keretében gyakorolja a Ksztv. 61. § (1) bekezdése szerinti – a minisztérium szervezetéhez tartozó, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kormánytisztviselők és állami vezetők feletti igazgatási irányítás gyakorlásával összefüggő – hatásköröket.
(2) A közigazgatási államtitkár feladatkörében gyakorolja a Ksztv. 3. §-ában meghatározott irányítási jogokat.
9. §5 A közigazgatási államtitkár közvetlenül irányítja
a) a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár,
b) az európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár és
c) a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár
tevékenységét.
10. § (1) A közigazgatási államtitkár a minisztériumi hivatali egységek összehangolt működésével kapcsolatos feladatkörében
a) előkészíti a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát,
b) javaslatot tesz a minisztérium munkatervére, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a munkatervi feladatok teljesítését, továbbá összehangolja a miniszternek a Kormány munkatervéhez tett javaslatainak előkészítését,
c) ellenőrzi a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását,
d) közigazgatási egyeztetésre bocsátja a minisztérium által készített kormány-előterjesztések, és miniszteri rendelet tervezeteket, majd a kormány-előterjesztéseket véglegesítésüket követően benyújtja a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, valamint a Kormány ülésére,
e) nyilvántartja a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatokat, és ellenőrzi végrehajtásukat, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,
f) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja a helyettes államtitkárokat és az önálló szervezeti egységek vezetőit,
g)6
h) felel a minisztérium szervezeti egységeinek a kormányüléssel, a közigazgatási államtitkári értekezlettel kapcsolatos feladatai összehangolásáért, kijelöli a felkészítő anyagok előkészítéséért felelős szervezeti egységet,
i) ellátja az iratkezelő rendszer szakmai felügyeletét a kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkársággal együttműködve,
j) közreműködik a minisztérium biztonsági vezetőjének a minősített adatok védelmével kapcsolatos, a miniszter hatáskörébe tartozó feladatai ellátásában,
k) koordinálja a minisztériumon belüli csoportos munkavégzést, és
l) a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányításával összefüggő feladatkörében felelős a minisztérium és a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság közötti kapcsolattartásért.
(2) A közigazgatási államtitkár a minisztériumi hivatali egységek tevékenységéhez kapcsolódó igazgatási feladatkörében
a) meghatározza a működés pénzügyi feltételeit, biztosítja a minisztériumi munkarend, ügyintézés és iratkezelés, valamint a gazdálkodás szabályainak megtartását,
b) a kabinetfőnökkel együttműködve kialakítja, működteti és irányítja a minisztérium feladatkiadási, utókövetési és számonkérési rendszerét,
c) folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a minisztérium személyzeti ügyei és a szervezet működése összhangban van-e a belső szabályzatokkal, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjével, szervezetirányító feladataival összefüggésben szabályzat, valamint intézkedés kiadását kezdeményezheti,
d) koordinálja a személyzeti ügyek intézését, felelős a minisztérium humánerőforrás-gazdálkodásáért és társadalmi kapcsolatainak ápolásáért,
e) a vonatkozó külön jogszabályokra figyelemmel javaslatot tesz a minisztérium személyi juttatásainak, létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek, valamint a béralapot terhelő egyéb kifizetéseknek a meghatározására,
f) ellátja a költségvetési, gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési, vagyongazdálkodási dokumentációs tevékenységeket,
g) koordinálja a külső források megszerzésével kapcsolatos feladatokat és a megítélt támogatások felhasználásának folyamatát,
h) figyelemmel kíséri a minisztérium informatikai, nyilvántartó és szolgáltató rendszereinek hiteles, megbízható és biztonságos üzemeltetését.
(3) A közigazgatási államtitkár
a)7 a kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő feladatkörben részt vesz a közigazgatási államtitkári értekezleten, az ott született döntésekről tájékoztatást ad a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár részére;
b) biztosítja a miniszteri döntésekhez szükséges információk, háttéranyagok ésszerű időben történő összeállítását, valamint a miniszteri döntésekből eredő feladatok megvalósulását.
11. § A közigazgatási államtitkár feladatainak ellátása érdekében a titkársági feladatokat a Titkársági és Koordinációs Főosztály látja el.
12. §8 A közigazgatási államtitkárt akadályoztatása esetén a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.
Az államtitkárok
13. § A minisztériumban
a) parlamenti államtitkár,
b) fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár,
c) infokommunikációért felelős államtitkár,
d) infrastruktúráért felelős államtitkár,
e) klíma- és energiaügyért felelős államtitkár,
f) vagyonpolitikáért felelős államtitkár,
g) kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkár
működik.
14. § Az államtitkárok
a) a Szabályzatban meghatározott helyettes államtitkárok tekintetében szakmai politikai irányítási feladatkörükben eljárva gyakorolják a Ksztv. 3. §-a szerinti hatásköröket,
b) intézik a miniszter által számukra meghatározott egyedi feladatokat, ezen belül koncepciót és megoldási javaslatokat dolgoznak ki, kialakítják és képviselik a minisztériumi álláspontot,
c) a miniszter utasításainak megfelelően ellátják a minisztérium sajtóképviseletét,
d) közreműködnek a miniszter döntéseinek közpolitikai megalapozásában és azok végrehajtásában,
e) koordinálják a miniszter statútumában szereplő feladatokkal, összkormányzati, illetve ágazati felelősségi körbe tartozó teendőkkel kapcsolatos iránykijelölő, stratégiai munkákat, ágazati és részágazati stratégiák kialakítását,
f) gazdálkodnak a hatáskörükbe utalt (cél)előirányzatokkal, költségkeretekkel, valamint ellátják azokkal kapcsolatosan a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatokat és
g) ellátják mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter állandó vagy eseti jelleggel őket megbízza.
4.2. A parlamenti államtitkár
15. § (1) A parlamenti államtitkár
a) koordinálja az országgyűlési frakciókkal, képviselőkkel való kapcsolattartást,
b) közreműködik az egyházakkal, a munkaadói szervezetekkel és a munkavállalói érdekképviseletekkel való kapcsolattartásban.
(2) A parlamenti államtitkár irányítja a Parlamenti Kapcsolatok Főosztály vezetőjének tevékenységét.
16. § (1) A parlamenti államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A parlamenti államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.
17. § A parlamenti államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén a fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár helyettesíti.
4.3. A fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár
18. § (1) A fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár a fejlesztéspolitikáért, a fejlesztési célelőirányzatok kezeléséért, szabályozásáért és ellenőrzéséért, valamint a területfejlesztésért való felelősség körében ellátja a miniszter számára e témakörökben jogszabály által meghatározott feladatokat, így különösen:
a) összehangolja a központi államigazgatási szervek országos szintű fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, módszereket és követelményeket dolgoz ki a támogatáspolitikai intézkedésekhez,
b) országos fejlesztéspolitikai adatbázis és információs rendszer működtetésével folyamatosan figyelemmel kíséri a fejlesztési folyamatokat, összehangolja a hazai és uniós támogatási források felhasználását, a nyomon követi a fejlesztéspolitikai programok végrehajtására javasolt intézkedések hatásait és javaslatot tesz azok tekintetében a Kormány tájékoztatására,
c) javaslatot tesz a miniszter részére fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakítására, fejlesztésére, továbbá – ha e szabályzat eltérően nem rendelkezik – a miniszter felhatalmazása alapján gyakorolja a felügyeleti és irányítási, valamint a tulajdonosi jogokat a végrehajtásban közreműködő szervezetek felett,
d) a miniszter által átruházott hatáskörben gyakorolja tulajdonosi jogokat a PROMEI Nonprofit Kft. esetében,
e) együttműködik a fejlesztéspolitikában érintett szervekkel, szükség szerint összehangolja a fejlesztési tanácsokban képviselendő kormányzati álláspontot; ellátja az Országos Területfejlesztési Tanácsban való részvétellel és a Tanács működésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a Regionális Fejlesztési és Képzési Tanácsokkal kapcsolatos feladatokat,
f) előkészíti a kormányzati támogatási döntések végrehajtását szolgáló szabályozásokat, biztosítja az ágazati és területi szereplői közötti koordinációt,
g) előkészíti a fejlesztéspolitikát szolgáló központi állami források felhasználására vonatkozó szabályozást, kezeli a költségvetési törvény fejlesztési célú fejezeti célelő-irányzatait, figyelemmel kíséri a források felhasználását,
h) közreműködik a gazdaságstratégia cél-, eszköz- és intézményrendszerének a kidolgozásában,
i) közreműködik a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködve a külföldi működő tőkebevonási és külföldre irányuló tőkebefektetési politikának a fejlesztéspolitikával összhangban történő kialakításában, feladatkörében együttműködik a befektetésösztönzést segítő szervezetekkel, regionális fejlesztésekben érdekelt kockázati tőketársaságokkal és pénzintézetekkel, így különösen a Magyar Fejlesztési Bankkal,
j) a fejlesztéspolitikai célkitűzések végrehajtása érdekében közreműködik a központi állami költségvetési politika, valamint a környezetvédelmi, agrár- és infrastruktúrafejlesztési politika, továbbá az egészségügyi, valamint a lakáspolitika kidolgozásában,
k) a miniszter átruházott hatáskörben irányítja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget és ellátja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség döntései elleni benyújtott panaszokkal kapcsolatos feladatokat, előzetesen jóváhagyja a Kormány vagy miniszter hatáskörébe tartozó ügyekben tett javaslatokat, valamint meghirdetés előtt a támogatási konstrukciókat,
l) a miniszter által átruházott hatáskörben irányítja a Strukturális Alapok Programirodát és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságát,
m) a miniszter által átruházott hatáskörben rendelkezik a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felett, és irányítja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot kezelő szervi tevékenységét,
n) szakmailag felügyeli a Magyar Fejlesztési Bank, a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., az Energia Központ Nonprofit Kft., a PROMEI Nonprofit Kft.,
o) működteti a Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletét.
(2) A fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár szakmailag irányítja
a) a fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár és
b) a monitoring és információs ügyekért felelős helyettes államtitkár
tevékenységét.
(3) A fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár irányítja a Fejlesztéspolitikai Főosztály vezetőjének tevékenységét.
19. § (1) A fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.
20. § A fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén a fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.
4.4. Az infokommunikációért felelős államtitkár
21. § (1) Az infokommunikációért felelős államtitkár
a) egyetértést gyakorol a szolgáltató állam kialakításához szükséges közigazgatási informatika stratégiájának előterjesztéséhez, a végrehajtás akcióprogramjainak összehangolásához,
b) egyetértési jogot gyakorol az egységes közigazgatási informatikai fejlesztési és szolgáltatási politika kialakításához és annak végrehajtásához,
c) irányítja a közigazgatási informatikai és infokommunikációs infrastruktúra fejlesztési és szolgáltatási politika végrehajtását,
d) felügyeli az elektronikus hírközlési, rádióspektrum, audiovizuális média és postai ágazatra vonatkozó szakpolitikák előkészítését, valamint a vonatkozó stratégiák és programok kidolgozását, részt vesz az ezen ágazatokra vonatkozó szakpolitikai, stratégiai és egyedi kormánydöntések előkészítésében,
e) ellátja az informatikai, hírközlési, postaügyi és médiaterület szakpolitikai felügyeletét,
f) felelős az elektronikus hírközlési, audiovizuális politikai, az informatikai, a postaügyi ágazatok fejlesztéséért, biztosítja ezen ágazatok szabályozásának, hatósági felügyeletének előkészítését és feltételeit,
g) kiemelten felel a kormányzati informatikai feladatok kormányzati szintű koordinációjáért, végrehajtásáért, az ágazatok informatikai koordinációjáért, a digitális nemzet megteremtéséhez szükséges stratégiai, szabályozói, motivációs keretrendszer kialakításáért, ennek keretében gondoskodik a gazdaságfejlesztési, honvédelmi, közbiztonsági, közlekedésbiztonsági és egyéb érdekek érvényesítéséről,
h) felelős a külön jogszabályokban meghatározott kormányzati célú hálózatok, a központi elektronikus szolgáltató rendszer, az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer, az Informatikai Közháló Program működtetéséért és üzemeltetéséért,
i) felelős a polgári és nem polgári célú frekvenciagazdálkodás kormányzati feladatainak ellátásért, annak szabályozásáért (nemzeti vagyon részeként), ennek érdekében felügyeli a frekvenciagazdálkodó hatóságok tevékenységét, továbbá gondoskodik a gazdaságfejlesztési, honvédelmi, közbiztonsági, közlekedésbiztonsági és egyéb érdekek érvényesítéséről,
j) felelős az infokommunikációhoz, ezen belül az elektronikus hírközléshez, postaügyhöz, az információs társadalomhoz és az audiovizuális médiához, valamint a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításához kapcsolódó szabályozás korszerűsítéséért (különös tekintettel az EU irányelvek érvényesítésére), az ehhez szükséges kormányzati döntések előkészítéséért, valamint működésének fejlesztéséért (különös tekintettel a kapcsolódó stratégiák kidolgozására és kapcsolódó programok meghatározására, végrehajtás feltételeinek megteremtésére),
k) polgári és nem polgári frekvenciagazdálkodási kérdésekben kapcsolatot tart a hatósági feladatokért felelős Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal,
l) ellátja a miniszter irányítása alá tartozó kormányzati célú hálózatokért és az elektronikus hírközlésért, valamint központi kormányzati (közigazgatási) informatikai szolgáltatásokért felelős közigazgatási, közszolgálati intézmények, hivatalok szakmai irányítását, felügyeletét, működési feltételeinek értékelését, tevékenységük ellenőrzését, és feladataik szabályozását,
m) jóváhagyja a közigazgatási intézmények, állami vagy részben állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok informatikai infrastruktúra-fejlesztési (szoftver, hardver, hálózati eszközök, telekommunikációs szolgáltatások) stratégiáit, a kormányhivatalok, központi hivatalok, közigazgatási szervek fejlesztési, beszerzési terveit,
n) egyetértési jogot gyakorol a közigazgatási intézmények, állami vagy részben állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok infokommunikációs tartalmú szerződéseihez, kötelezettségvállalásaihoz, a közigazgatási informatika infrastrukturális eszközrendszerének fejlesztéséhez, az üzemeltetés feltételeinek meghatározásához kapcsolódó fejlesztési tevékenység szerződéseit megköti és gondozza,
o) ellátja az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok és az állam által vagy annak közreműködésével alapított gazdálkodó szervezetek, továbbá az általuk alapított elektronikus hírközléssel, és informatikai piaci szolgáltatásokkal foglalkozó gazdasági társaságok működési feltételeinek értékelését, tevékenységük ellenőrzését, és informatikai feladataikat meghatározó üzletszabályzatok, fejlesztési tervek minősítését,
p) ellátja az ágazati koordináció érdekében tárcaközi bizottság működtetését, az elektronikus hírközlési és informatikai nemzetközi és hazai szervezetekkel való együttműködés biztosítását,
q) felelős a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, a Magyar Űrkutatási Iroda, a Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt., a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Kft., a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet és az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. tekintetében a miniszter hatáskörébe tartozó döntések előkészítéséért,
r) felelős az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programmal kapcsolatban a miniszter hatáskörébe tartozó döntések előkészítéséért,
s) a miniszter által átruházott hatáskörben ellátja az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer hálózatgazdai feladatait,
t) részt vesz a védelemszervezés közigazgatási szerveket érintő informatikai feladatainak tervezésében, végrehajtásában,
u) egyetértési jogot gyakorol az infokommunikációval, az információs társadalommal, az innovációval, valamint a szélessávú infrastruktúrával összefüggő programok támogatásával kapcsolatban,
v) a szabályozási feladatok kivételével ellátja az informatikai, a hírközlési és a postai szakterületet érintően a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI törvény 5. § (2) bekezdése alapján, valamint az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakképesítésért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó informatikai, hírközlési és postai szakképzéssel kapcsolatos feladatokat,
w) jóváhagyja az elektronikus aláírásról, valamint a rádióberendezésekről és az elektronikus hírközlő végberendezésekről szóló jogszabályokban foglaltak szerint a kijelölési bizottság döntési javaslatait,
x) a miniszter által átruházott hatáskörben eljár az informatikai, hírközlési, audiovizuális média területén igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének elbírálása ügyében,
y) megosztott szakmai felügyeleti jogot gyakorol az Educatio Nonprofit Kft. felett.
(2) Az infokommunikációért államtitkár szakmailag irányítja
a) a hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkár és
b) a kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár
tevékenységét.
22. § (1) Az infokommunikációért felelős államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az infokommunikációért államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.
23. § Az infokommunikációért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén a kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.
4.5. Az infrastruktúráért felelős államtitkár
24. § (1) Az infrastruktúráért felelős államtitkár
a) összehangolja a közlekedéspolitikai célkitűzéseket, a közlekedésfejlesztés fő irányait, a közlekedési szolgáltatásokkal kapcsolatos koncepcionális kérdéseket,
b) a miniszter által átruházott hatáskörben aláírja a helyközi autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatásokra, valamint a vasúti személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó személyszállítási közszolgáltatási szerződések módosításait, a közszolgáltatási szerződés módosításával kapcsolatos megrendelői nyilatkozatokat, valamint meghozza az éves vasúti és helyközi autóbuszos közszolgáltatási menetrend módosításának előkészítésével és jóváhagyásával kapcsolatos döntéseket,
c) a miniszter által átruházott hatáskörben aláírja a vasúti pályaműködtetési szerződések módosításait, továbbá a pályaműködtetési szerződések módosításával kapcsolatos megrendelői nyilatkozatokat,
d) jóváhagyja a közlekedési infrastruktúra működtetését, üzemeltetését, fejlesztést szolgáló költségvetési előirányzatok felosztását,
e) a szabályozási feladatok kivételével ellátja a közlekedési szakterületet érintően a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI törvény 5. § (2) bekezdése alapján, valamint az OKJ-ben meghatározott, a szakképesítésért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó közlekedési szakképzéssel kapcsolatos feladatokat,
f) jóváhagyja az Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elnökének a közúti járművek használatával kapcsolatos jogszabályok alkalmazásával összefüggő hivatalos tájékoztatásait,
g) a miniszter által átruházott hatáskörben gyakorolja a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a tehergépkocsik belföldi közlekedésére vonatkozó korlátozása felfüggesztése jogkörét,
h) jóváhagyja kijelölési bizottság döntési javaslatait,
i) a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe tartozóan jóváhagyja a helyi közforgalmú közlekedés támogatásával kapcsolatos döntési javaslatot,
j) irányítja a jogellenes légiközlekedési cselekmények elleni védelemmel kapcsolatos hazai és nemzetközi feladatok ellátását,
k) kijelöli a Nemzeti Légtérkoordinációs Bizottságban és a Légiközlekedés-védelmi Bizottságban a minisztérium képviseletét ellátó személyt, és felügyeli az említett bizottságok szakmai tevékenységét.
(2) Az infrastruktúráért felelős államtitkár szakmailag irányítja a közlekedésért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.
25. § (1) Az infrastruktúráért felelős államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az infrastruktúráért felelős államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.
26. § Az infrastruktúráért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén a közlekedésért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.
4.6. A klíma- és energiaügyért felelős államtitkár
27. § (1) A klíma- és energiaügyért felelős államtitkár az energiastratégia- és klímapolitika, az energiahatékonyság és energiatakarékosság, és a fenntartható energiagazdálkodás tekintetében
a) kidolgozza a hosszú távú Energia Stratégiát, valamint ez alapján a Cselekvési Tervet és az energiapolitikai programokat és gondoskodik annak végrehajtásáról,
b) kidolgozza a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználására, a megújuló energiaforrásokra, illetve azok – többek között hő- és villamosenergia-termelési céllal történő – felhasználására, továbbá az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozására vonatkozó stratégiát, valamint ez alapján a Cselekvési Tervet és programokat, és felügyeli azok végrehajtását,
c) szakmai javaslatot tesz az a)–b) pontokban foglalt feladatok végrehajtásához kapcsolódó támogatási konstrukciók kidolgozásához,
d) kidolgozza a Klímapolitikai Stratégiát, valamint ez alapján a Klímapolitikai Cselekvési Tervet, programokat, szükséges jogszabályokat, koordinálja azok végrehajtását,
e) kidolgozza az energiahatékonysági, energiatakarékossági célkitűzések elérését szolgáló Stratégiát, valamint ez alapján a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet, és felügyeli annak végrehajtását,
f) kidolgozza az épület-energiahatékonyság közép- és hosszú távú cselekvési tervét, és működteti az épületenergetikai programokat és épület-energiatakarékossági programokat,
g) gondoskodik a fenntartható fejlődés és energiagazdálkodás stratégiai feltételeinek megteremtéséről,
h) elvégzi az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kiosztását, elszámolását,
i) gondoskodik a föld alatti ásványkincsek nemzetgazdasági érdekeket szolgáló, fenntartható hasznosításáról,
j) gondoskodik a fenntartható energiaellátásról, az energiaellátás biztonságáról,
k) az a)–i) pontokban meghatározott feladatok körében, a jogszabályokban, illetve a Kormány által megállapított módon és rendben, a miniszter utasításai szerint ellátja a hazai, közösségi és nemzetközi feladatok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.
(2) A klíma- és energiaügyért felelős államtitkár az építésgazdaságot érintő energiagazdálkodási feladatok tekintetében
a) közreműködik az épített környezet alakításáról és védelméről, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatokról, valamint az építőipari kivitelezési tevékenységről, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről, az építési műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői, a beruházáslebonyolítói, a vállalkozó kivitelezői névjegyzékbe való felvételre irányuló eljárásokról szóló jogszabályok kialakításában,
b) szakmailag előkészíti az energetikai tanúsításról szóló jogszabályokat,
c) javaslatot tesz az energia- és anyagtakarékos építési hulladékot újrahasznosító fenntartható építés feladataival összefüggő, az épületek energiaellátásával, az épületgépészettel, az épületvillamossággal kapcsolatos pályázatok tartalmára,
d) működteti a Nemzeti Építésgazdaság-fejlesztési Tanács Épületenergetikai Albizottságát,
e) megosztott szakmai felügyeleti jogot gyakorol az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) felett.
(2) A klíma- és energiaügyért felelős államtitkár szakmailag irányítja
a) a zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár
b) energetikáért felelős helyettes államtitkár
tevékenységét.
28. § (1) A klíma- és energiaügyért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A klíma- és energiaügyért felelős államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
29. § A klíma- és energiaügyért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén
a) a bányászat, energiaellátás, fosszilis energiahordozók, atomenergia tárgykörében az energetikai helyettes államtitkár,
b) klíma-, zöldgazdaság-fejlesztés, energiatakarékosság, megújuló energiaforrások tárgykörében a zöldgazdaság fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár
helyettesíti.
4.7. A vagyonpolitikáért felelős államtitkár
30. § (1) A vagyonpolitikáért felelős államtitkár
a) alakítja és végrehajtja a Kormány vagyongazdálkodási és közbeszerzési politikáját, amelynek során szakmailag előkészíti az állami vagyonról, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló, valamint a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályokat, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Irányelveket és az Éves Nemzeti Vagyongazdálkodási Programot,
b) irányítja és koordinálja az állami szervek, a központi közigazgatási szervek és az egyéb jogi személyek közbeszerzéseit, irányítja a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság tevékenységét,
c) dönt a hozzá tartozó gazdasági társaságok, intézmények és egyéb szervezetek létrehozására, átalakítására, valamint megszüntetésére vonatkozó kérdésekben,
d) eljár és képviseli a magyar állam érdekeit, és a miniszter felhatalmazása alapján gyakorolja a tulajdonosi jogosítványokat valamennyi állami tulajdonban álló vagyonelem tekintetében, és dönt – az MNV Zrt., illetve az MFB Zrt. bevonásával – az egyes vagyontárgyak rendeltetésének megváltoztatásáról, a feleslegessé váló vagyonelemek értékesítéséről, illetve az új vagyonelemek megszerzéséről, egyben meghatározza ezen feladatok ellátásának sorrendjét,
e) gondoskodik az állami vagyon körébe tartozó létesítményekkel (ingatlanokkal) kapcsolatos fejlesztési, rekonstrukciós programokról, valamint az üzemeltetési, működtetési feladatokról.
(2) A vagyonpolitikáért felelős államtitkár szakmailag irányítja
a) a közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár és
b) a vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár
tevékenységét.
31. § (1) A vagyonpolitikáért felelős államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A vagyonpolitikáért felelős államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.
32. § A vagyonpolitikáért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.
4.8. A kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkár
33. § (1) A kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkár
a) felügyeli, elemzi és ellenőrzi a privatizációs, koncessziós, PPP és egyéb állami vagyont érintő, gazdálkodó szervezetekkel kötött és megkötendő szerződéseket,
b) gondoskodik a PPP beruházás keretében megvalósult és folyamatban lévő oktatási, kulturális, infrastrukturális és sportlétesítményekkel összefüggő fejlesztési feladatokról, továbbá e PPP szerződésekben meghatározott, a magyar államot érintő jogokból és kötelezettségekből fakadó feladatokról, valamint e PPP projektek és szerződések kezeléséről,
c) az ellenőrzést érintő kérdésekben felelős a minisztérium álláspontjának kialakításáért és a képviseletéért, ellátja a feladatkörébe utalt, uniós pénzügyi ellenőrzéssel foglalkozó tárcaközi bizottságok, albizottságok és munkacsoportok titkársági feladatait, valamint közreműködik azok munkájában,
d) feldolgozza és elemzi a fejezetet irányító szervek, a minisztérium által felügyelt vagy irányított szervek és a minisztérium szervezeti egységei által a miniszter számára megküldött üzleti terveket, költségvetési tervezeteket, azok módosítását és a beszámolókat; továbbá a minisztérium által felügyelt vagy irányított szervek által készített beszámolókat,
e) együttműködik az illetékes ágazati államtitkárságokkal, a kiemelt állami szerződések tekintetében a Miniszteri Kabinettel és a Vagyonpolitikai Államtitkársággal, valamint feladatkörében kapcsolatot tart a kormánybiztos(ok)kal.
(2) A kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkár az ellenőrzési rendszerek irányításával kapcsolatos feladatkörében:
a) azon társaságok esetében, amelyeknél a miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat a tulajdonosi ellenőrzés egyik eszközeként, továbbá azon költségvetési szervek esetében, amelyek miniszter irányítása vagy felügyelete alatt működnek az éves ütemterv alapján számviteli és kontrolling ellenőrzést végez,
b) kialakítja az európai uniós alapokból származó támogatások ellenőrzésére és a belső kontrollokra vonatkozó minisztériumi irányelveket,
c) azon társaságok esetében, amelyeknél a miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat, továbbá azon költségvetési szervek esetében, amelyek miniszter irányítása vagy felügyelete alatt működnek a fejlesztések és beruházások esetében gondoskodik arról, hogy az európai uniós támogatások ellenőrzését a megfelelő nemzetközi ellenőrzési standardok és harmonizált módszertan szerint végezzék,
d) azon társaságok esetében, amelyeknél a miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat, továbbá azon költségvetési szervek esetében, amelyek miniszter irányítása vagy felügyelete alatt működnek, figyelemmel kíséri a folyamatba épített ellenőrzéseket, a belső kontroll rendszer működését,
e) közreműködik a minisztérium korrupcióellenes elkötelezettségnek erősítésében és az ehhez kapcsolódó feladatok ellátásában,
f) feladatkörében együttműködik a kormánybiztos(ok)kal, azok munkájának elősegítése érdekében.
(3) A kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkár koordinálja és figyelemmel kíséri:
a) a belső kontrollokat és kiemelten a belső ellenőrzés munkáját, figyelemmel kíséri az ÁSZ és a KEHI jelentéseinek és az Európai Számvevőszék jelentéseinek véleményezését,
b) az uniós támogatásokra vonatkozó ellenőrzési stratégiák, éves ellenőrzési tervek, éves vélemények, éves ellenőrzési jelentések, valamint az Európai Unió intézményei által Magyarországon végzett ellenőrzések jelentéstervezeteire adott tagállami válaszok véleményezését,
c) az éves ellenőrzési és összefoglaló éves ellenőrzési terveit, valamint éves ellenőrzési és éves összefoglaló ellenőrzési jelentéseit azon társaságoknak, amelyeknél a miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat, továbbá azon költségvetési szervnek, amelyek miniszter irányítása vagy felügyelete alatt működnek.
(4) A kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkár irányítja
a) a Kiemelt Állami Szerződéseket Vizsgáló Főosztály vezetőjének és
b) főosztályként működő Támogatásokat Vizsgáló Iroda vezetőjének
tevékenységét.
(5) A kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkár szorosan együttműködik az Ellenőrzési Főosztállyal feladatai ellátásában.
34. § (1) A kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.
35. § A kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén titkárságának vezetője helyettesíti.
4.0.0.1. A miniszter kabinetfőnöke
36. § A miniszter kabinetfőnöke
a) ellátja a miniszter által meghatározott feladatokat,
b) meghatározza a miniszteri kabinet munkarendjét, közvetlenül vezeti a miniszteri kabinetet és koordinálja a Miniszteri Kabinetet érintő feladatok végrehajtását,
c) irányítja a miniszteri tikárság vezetőjének és a minisztérium biztonsági vezetőjének tevékenységét,
d) koordinálja a Kommunikációs Főosztály vezetőjének és a Parlamenti Kapcsolatok Főosztály vezetőjének a tevékenységét,
e) koordinálja a kormánybiztosi titkárságok vezetőinek a tevékenyégét,
f) részt vesz a Kormány politikai döntéseinek az előkészítésében,
g) a miniszter utasítása alapján eseti jelleggel ellátja a minisztérium képviseletét meghatározott ügyekben,
h) elősegíti a miniszter országgyűlési munkáját,
i) a közigazgatási államtitkárral együttműködik a minisztérium feladatkiadási, utókövetési és számonkérési rendszerének kialakításában, működtetésében és irányításában.
37. § A miniszter kabinetfőnökét a kabinetfőnök-helyettesi munkakört betöltő kormánytisztviselő helyettesíti.
A helyettes államtitkárok
38. § A minisztériumban
a) európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár,
b) gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár,
c) fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár,
d) monitoring és információs ügyekért felelős helyettes államtitkár,
e) kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár,
f) hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkár,
g) közlekedésért felelős helyettes államtitkár,
h) zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár,
i) energetikáért felelős helyettes államtitkár,
j) vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár
k) közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár,
l)9 jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár
működik.
39. § (1) A helyettes államtitkár az általa irányított önálló szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, valamint a miniszter által meghatározott egyéb ügyekben – az érintett helyettes államtitkárokkal, valamint az államtitkárokkal együttműködve – gondoskodik a minisztérium szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviseli azt.
(2) A helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a szakterületén működő önálló szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, ellenőrzi a szakterületén a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek, illetve intézmények feladatainak végrehajtását, rendszeresen beszámoltatja ezek vezetőit és meghatározza a tevékenységük irányát.
(3) A helyettes államtitkár feladat- és hatáskörei elsősorban a következők:
a) feladatkörében, illetve megbízás alapján képviseli a minisztériumot,
b) szakterületén – a minisztérium ágazati célkitűzései és munkaterve alapján időszerű feladataival összhangban – gondoskodik a feladatok meghatározásáról, számontartásáról, végrehajtásáról, programok, koncepciók kidolgozásáról, megvalósításáról, meghatározza az ehhez szükséges feltételeket,
c) feladatkörével összefüggésben utasítási joga van, irányítást gyakorol és intézkedést ad ki, véleményt nyilvánít a feladatkörét érintő előterjesztések, jogszabályok tervezetéről,
d) feladatkörében, illetve meghatalmazás alapján képviseli a minisztériumot az Országgyűlés bizottságainak ülésén, képviseli a minisztériumot a társadalmi és állami szervek előtt, valamint tárcaközi bizottságokban, továbbá a hazai és a nemzetközi szervezetekben,
e) az irányítása alá tartozó területeken irányítja és ellenőrzi a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a miniszter és az államtitkár döntéseinek végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket és
f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter, illetve az államtitkár állandó vagy eseti jelleggel megbízza.
(4) A helyettes államtitkár feladatainak ellátása során együttműködik a többi helyettes államtitkárral, a miniszteri biztosokkal.
4.1.1. Az európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár
40. § (1) Az európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár
a) ellátja a minisztérium képviseletét az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságban,
b) koordinálja az európai uniós ügyeket,
c) szervezi és koordinálja az Európai Unió Tanácsának 2011. első félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatokat,
d) ellátja az Országgyűléssel való európai uniós együttműködéssel összefüggő feladatokat,
e) összehangolja a jogharmonizációval és a kötelezettségszegési ügyekkel összefüggő feladatokat,
f) gondozza és fejleszti a minisztérium két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatrendszerét,
g) előkészíti a minisztérium vezetői szintű két- és többoldalú nemzetközi tárgyalásait, illetve részt vesz azokon,
h) kezeli a két- és többoldalú nemzetközi egyezményeket és megállapodásokat, valamint a tárcaközi megállapodásokat,
i) összeállítja és figyelemmel kíséri a minisztérium utazási tervét,
j) koordinálja a Magyar Köztársaság Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletére kihelyezésre kerülő szakdiplomaták szakmai irányításával, felkészítésével, tevékenységük ellenőrzésével és értékelésével kapcsolatos feladatokat.
(2) Az európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) az Európai Uniós Főosztály vezetőjének,
b) a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály vezetőjének és
c) a Protokoll és Utazásszervezési Főosztály vezetőjének
tevékenységét.
41. § (1) Az európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.
42. § Az európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárt – ha nem a közigazgatási államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén
a) az európai uniós ügyekben az Európai Uniós Főosztály vezetője,
b) az a) pont alá nem tartozó ügyekben a helyettes államtitkár titkárságának vezetője
helyettesíti.
4.1.2. A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár
43. § (1) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár felelős
a) a minisztérium – mint költségvetési fejezet – kezelésében lévő fejezeti kezelésű előirányzatok működtetése finanszírozási feltételeinek biztosításáért, a gazdálkodás szabályainak megtartásáért,
b) a minisztérium – mint irányító, illetőleg felügyeleti szerv – gazdálkodással összefüggő feladatai ellátásának irányításáért, koordinálásáért és végrehajtásáért, a kapcsolódó pénzügyi és számviteli információs rendszer működtetéséért, valamint a miniszter irányítása, illetőleg felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek költségvetési-gazdálkodási, tervezési és beszámolási tevékenysége ellátásának irányításáért, továbbá a miniszter rendelkezési jogába tartozó egyes elkülönített állami alapokkal való rendelkezésért,
c) mint a minisztérium gazdasági vezetője, a minisztérium – mint központi költségvetési szerv – gazdálkodási tevékenységének megszervezéséért, irányításáért, valamint az államháztartásról és a számvitelről szóló jogszabályoknak, továbbá a minisztérium szabályzatainak előírásai szerinti és a minisztérium nevében történő és hatáskörébe utalt kötelezettségvállalások, szerződéskötések tekintetében az egyes gazdálkodási jogkörök gyakorlásáért és szabályszerűségéért.
(2) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály vezetőjének és
b) a Költségvetési Főosztály vezetőjének
tevékenységét.
44. § (1) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.
45. § A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárt – ha nem a közigazgatási államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén a Költségvetési Főosztály vezetője helyettesíti.
4.3.1. A fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár
46. § (1) A fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár
a) szervezi a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakítását és fejlesztését,
b) szervezi a hazai forrásokból működő támogatási rendszer célkitűzéseinek, intézményrendszerének, eljárásainak meghatározását és működtetését,
c) szervezi a fejlesztéspolitikai panaszkezelést, a jogorvoslati és törvényességi tevékenységet,
d) segíti a fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkárt – a 2. függelék 4.3.2.3. 1.a)1. pontja szerinti kiemelt fejlesztési ügyek kivételével – a fejlesztéspolitikai intézményrendszer szakmai feladatainak szervezésében, a végrehajtásban közreműködő szervezetek feletti felügyeleti, irányítási és tulajdonosi joggyakorlásban,
e) szervezi az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges fejlesztési tervek, operatív programok elkészítését, e támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kialakítását és szabályozását, európai uniós ügyekben felhatalmazás alapján eljár tárgyalásokon,
f) szervezi a fejlesztéspolitika nemzetközi feladatainak ellátását, közreműködik a nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kidolgozásában, egyeztetésében és hatékony megvalósításában.
(2) A fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Fejlesztési Koordinációs Főosztály vezetőjének,
b) a Támogatáspolitikai Főosztály vezetőjének és
c) a Jogorvoslati és Törvényességi Főosztály vezetőjének
tevékenységét.
47. § (1) A fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.
48. § A fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkárt – ha nem a fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén a Fejlesztési Koordinációs Főosztály vezetője helyettesíti.
4.3.2. A monitoring és információs ügyekért felelős helyettes államtitkár
49. § (1) A monitoring és információs ügyekért felelős helyettes államtitkár a hazai és az Európai Unió által nyújtott pénzügyi támogatásokat, valamint az egyéb nemzetközi segélyprogramokat és az ezekhez társuló központi költségvetési forrásokat egyaránt magában foglaló egységes fejlesztéspolitika tekintetében
a) gondoskodik a Kormány, a miniszter és a fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár támogatáspolitikai döntéseihez szükséges adatok és ezekre épülő jelentések elkészítéséről,
b) szervezi és irányítja a támogatásközvetítés informatikai támogatását, közreműködik az ezzel kapcsolatos eljárásrendi, végrehajtási és ellenőrzési feladatok ellátásában,
c) ellátja a kormányzati fejlesztéspolitikai adatbázis és információs rendszer kialakításával és működtetésével kapcsolatos tevékenységeket, az adat- és alkalmazásgazdai feladatokat, egységes információs rendszerrel támogatja a kormányzat fejlesztéspolitikai tájékoztatási és kommunikációs tevékenységét,
d) feladatkörében adatokat és információkat kérhet a minisztérium szervezeti egységeitől, valamint jogosult ezt megtenni a minisztérium nevében a közigazgatás más szervei irányába is,
e) feladatköre vonatkozásában (különösen a monitoring és információs rendszerek tekintetében) szakmailag felelős a fejlesztéspolitika rendszerét szabályozó jogszabályoknak és az államigazgatás egyéb jogi eszközeinek előkészítéséért,
f) felügyeli és koordinálja a fejlesztéspolitikai támogatások közvetítésében részt vevő állami, vagy állami tulajdonú szervezetek (közreműködő szervezetek) monitoring, információs tevékenységét és ezzel kapcsolatos informatikai rendszereit,
g) ellátja a monitoring és értékelési tevékenységhez kapcsolódó szervezeti és szabályozási feladatokat,
h) feladatait a költségvetési törvény valamennyi fejlesztési célelőirányzata, illetve hozzá kapcsolódó uniós vagy nemzetközi társfinanszírozás vonatkozásában egységesen látja el,
i) segíti a fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkárt a 2. számú függelék 4.3.2.3. 1.a)1. pontja szerinti kiemelt fejlesztési ügyekkel kapcsolatos feladatok szervezésében, végrehajtásában és nyomon követésében.
(2) A monitoring és információs ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Monitoring és Információs Főosztály vezetőjének
b) a Kiemelt Fejlesztések Főosztálya vezetőjének
tevékenységét.
50. § (1) A monitoring és információs ügyekért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A monitoring és információs ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.
51. § A monitoring és információs ügyekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Monitoring és Információs Főosztály vezetője helyettesíti.
4.4.1. A kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár
52. § (1) A kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár
a) közreműködik az e-gazdaság fejlődését korlátozó tényezők felszámolásában,
b) részt vesz a közigazgatás informatikai fejlesztésének egységes stratégiai irányok mentén történő végrehajtásában,
c) részt vesz a központi és területi közigazgatás informatikai együttműködésének fejlesztésében, valamint a kapcsolódó szakmai egyeztetésekben,
d) javaslatot tesz a feladatkörrel rendelkező szervezetek számára az elektronikus közszolgáltatások fejlesztésének irányaira, és az egyes elektronikus közigazgatási szolgáltatások minőségi továbbfejlesztésére,
e) támogatja a közigazgatásban informatikai eszközökkel nyilvántartott közérdekű adatok társadalmi elérésének javulását,
f) közreműködik az infokommunikációs szektorban az elektronikus közigazgatás fejlesztésére irányuló pénzeszközök felhasználásának figyelemmel kísérésében,
g) felügyeli a központi elektronikus szolgáltató rendszer, az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer, az Informatikai Közháló Program működtetését, üzemeltetését végző szervezeteket, gondoskodik a közigazgatási informatika infrastrukturális eszközrendszerének fejlesztéséről, az üzemeltetés feltétekeinek meghatározásáról,
h) felelős a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, a Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt. tekintetében a döntések szakmai előkészítésért,
i) az informatikai fejlesztések vonatkozásában felelős a közigazgatási szervezetek és a minisztérium közötti koordinációért, előkészítésért, döntési folyamatok kialakításáért,
j) az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörben ellenőrzi, vizsgálja a közigazgatási szervezetek teljes körű informatikai tevékenységét,
k) felügyeli a közigazgatási szervezetek infokommunikációval kapcsolatos infrastrukturális eszközrendszerének üzemeltetését, annak személyi és tárgyi feltételeinek meglétét, valamint az informatikai biztonsági előírások megfelelőségét és betartását,
l) jóváhagyja az ágazati informatikai infrastruktúra-fejlesztési stratégiákat, valamint a Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek fejlesztési, beszerzési terveit,
m) egyetértési jogot gyakorol a Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek infokommunikációs tartalmú szerződéskötéseit egyéb kötelezettségvállalásait megelőzően,
n) ellenőrzi az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok informatikai szervezeteinek informatikai kiadásait és beszerzési terveit,
o) együttműködik a közigazgatási államtitkárral a minisztérium iratkezelő rendszere szakmai felügyeletének ellátásában.
(2) A kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) az Informatikai Felügyeleti és Ellenőrzési Főosztály vezetőjének és
b) az Informatikai Szabályozási és Szervezési Főosztály vezetőjének
tevékenységét.
53. § (1) A kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.
54. § A kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkárt – ha nem az infokommunikációért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén az Informatikai Felügyeleti és Ellenőrzési Főosztály vezetője helyettesíti.
4.4.2. A hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkár
55. § (1) A hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkár
a) összehangolja az információs társadalom és infokommunikációs szektor fejlesztésére vonatkozó stratégiák kidolgozását,
b) kidolgozza a hírközlési, rádióspektrum audiovizuális média, információs társadalom és postai ágazatra vonatkozó szakpolitikát,
c) kidolgozza az elektronikus hírközlés, rádióspektrum, posta, audiovizuális média, informatika (a közigazgatási informatika kivételével), valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó stratégiákat, valamint összehangolja ezek megvalósítását,
d) előkészíti és gondozza az infokommunikációs ágazatokat érintő jogszabályokat, előkészíti a vonatkozó kormányzati döntéseket; gondoskodik az infokommunikációs ágazati nemzetközi együttműködésekről, biztosítja a nemzetközi képviseletet az infokommunikációs szektort érintő EU és egyéb nemzetközi munkacsoportokban,
e) előkészíti az ágazati szakpolitikák alapján a nemzetközi álláspontot, biztosítja a képviseletet az illetékes nemzetközi szervezetekben; gondoskodik az infokommunikációs ágazatokban működő, a miniszter felügyelete alá tartozó közigazgatási és nem közigazgatási szervezetekkel való kapcsolattartásról és előkészíti az ezek felügyeletével kapcsolatos intézkedéseket,
f) előkészíti a rádiófrekvenciákkal kapcsolatos szabályozási intézkedéseket,
g) gondoskodik az információs társadalom és infokommunikációs szektort érintő fejlesztési programok előkészítéséről, illetve közreműködik azok végrehajtásában. gondoskodik az e-gazdaság fejlődését korlátozó tényezők felszámolásáról,
h) ellátja a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Kft., a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Nemzetközi Technológiai Nonprofit Közhasznú Kft., és a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Iroda szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat.
(2) A hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) az Elektronikus Hírközlés, Posta és Információs Társadalom-fejlesztési Főosztály vezetőjének és
b) az Ágazati Koordinációs, Nemzetközi Együttműködési és Audiovizuális Média Főosztály vezetőjének
tevékenységét.
56. § (1) A hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.
57. § (1) A hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén az Elektronikus Hírközlés, Posta és Információs Társadalom-fejlesztési Főosztály vezetője helyettesíti.
4.5.1. A közlekedésért felelős helyettes államtitkár
58. § (1) A közlekedésért felelős helyettes államtitkár ellátja
a) a közlekedéspolitikai és közlekedésfejlesztési koncepciók kialakításával,
b) a közlekedési szolgáltatásokkal és a közösségi közlekedéssel, és
c) a közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos
állami feladatokat.
(2) A közlekedésért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Gépjármű-közlekedési és Vasúti Szabályozási Főosztály vezetőjének,
b) a Közlekedési Infrastruktúra Főosztály vezetőjének,
c) a Közlekedési Szolgáltatások Főosztály vezetőjének,
d) a Légi- és Víziközlekedési Főosztály vezetőjének
tevékenységét.
59. § (1) A közlekedésért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A közlekedésért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.
60. § A közlekedésért felelős helyettes államtitkárt – ha nem az infrastruktúráért államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén a Közlekedési Infrastruktúra Főosztály vezetője helyettesíti.
4.6.1. A zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár
61. § (1) A zöldgazdaság fejlesztéséért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár
a) kidolgozza a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználására, a megújuló energiaforrásokra, illetve azok – többek között hő- és villamosenergia-termelési céllal történő – felhasználására, továbbá az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozására vonatkozó stratégiát és gondoskodik azok végrehajtásáról,
b) kidolgozza a klímapolitikai stratégiát,
c) kidolgozza és működteti az épületenergetikai programokat és épület-energiatakarékossági programokat,
d) az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének vonatkozásában ellátja az üvegházhatású gázok európai kibocsátási egységeinek kiosztására, elszámolására, az emissziókereskedelmi rendszer működtetésére vonatkozó feladatokat, és gondoskodik azok végrehajtásáról,
e) gondoskodik az EU ETS szerinti és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti kibocsátási jogosultságok értékesítési bevételeinek felhasználásáról, szervezi a felhasználás végrehajtását,
f) gondoskodik a fenntartható fejlődés és energiagazdálkodás stratégiai feltételeinek megteremtéséről,
g) az a)–f) pontokban meghatározott feladatok körében ellátja a hazai, EU-közösségi és nemzetközi feladatok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.
(2) A zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály,
b) a Klímapolitikai Főosztály
vezetőjének a tevékenységét.
62. § (1) A zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.
63. § A zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárt – ha nem a klíma- és energiaügyért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályozatása esetén a helyettes államtitkári titkárság vezetője helyettesíti.
4.6.2. Az energetikáért felelős helyettes államtitkár
64. § (1) Az energetikáért felelős helyettes államtitkár ellátja
a) az energiapolitikai koncepciók kialakításával és végrehajtásával,
b) a bányászattal kapcsolatos koncepciók kialakításával és végrehajtásával,
c) az atomenergiával, fosszilis energiahordozókkal;
d) az Európai Unió keretében az energetikával és a bányászattal összefüggésben meghatározott közösségi célok megvalósításával kapcsolatos
állami feladatokat.
(2) Az energetikáért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) az Atomenergetikai Főosztály vezetőjének,
b) az Energiagazdálkodási Főosztály vezetőjének,
c) az Energiaszabályozási Főosztály vezetőjének,
d) a Stratégiai és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály vezetőjének
tevékenységét.
65. § (1) Az energetikáért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az energetikáért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.
66. § Az energetikáért felelős helyettes államtitkárt – ha nem a klíma- és energiaügyért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén a helyettes államtitkári titkárság vezetője helyettesíti.
4.7.1. A vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár
67. § (1) A vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár
a) javaslatokat dolgoz ki és előkészíti az állami vagyonnal kapcsolatos vagyonpolitikai kérdésekben a kormányzati döntéseket, a jogszabályokat, az egységes vagyongazdálkodás jogszabályi szintű összehangolását, valamint előkészíti a Nemzeti Vagyongazdálkodási Irányelveket és az Éves Nemzeti Vagyongazdálkodási Programot,
b) előkészíti és gondozza a vagyongazdálkodási ágazatot érintő jogszabályokat, előkészíti a vonatkozó kormányzati döntéseket,
c) javaslatokat dolgoz ki a vagyongazdálkodás korszerűsítésére, illetve a vagyon gazdaságosabb működtetésére,
d) előkészíti, koordinálja és nyilvántartja a miniszter tulajdonosi joggyakorlása körébe tartozó döntéseket,
e) ellátja az éves költségvetés vagyongazdálkodással, a vagyonkezelő szervezetekkel, illetve azok portfóliójába tartozó társaságokkal kapcsolatos előirányzatok tervezési és zárszámadási feladatait.
(2) A vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Vagyongazdálkodási Főosztály vezetőjének,
b) a Vagyonfelügyeleti Főosztály vezetőjének
tevékenységét.
68. § (1) A vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.
69. § A vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkárt – ha nem a vagyonpolitikáért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén a Vagyongazdálkodási Főosztály vezetője helyettesíti.
4.7.2. A közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár
70. § (1) A közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár
a) irányítja, felügyeli és a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság útján bonyolítja az állami közbeszerzési tevékenységet, koordinálja az állami szervek, a központi közigazgatási szervek és az egyéb jogi személyek közbeszerzéseit,
b) végzi a közbeszerzési területtel kapcsolatos jogalkotási tevékenység szakmai előkészítését,
c) előkészíti és koordinálja a közbeszerzési szabályozásban részt vevők munkáját, elvégzi az előzetes törvényességi felülvizsgálatot, szükség esetén jogharmonizációs tevékenységet végez, valamint figyelemmel kíséri a Közbeszerzések Tanácsa és a Közbeszerzési Döntőbizottság működését, a közbeszerzési jogszabályok gyakorlati alkalmazását, szakmai segítséget nyújt, illetve egyeztetést végez,
d) közbeszerzési monitoring tevékenységet végez, kezeli a közbeszerzési adatokat, felügyeli a beszerzési igények nyilvántartását, különösen a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett nyilvántartásokat,
e) vizsgálja a közbeszerzésekkel összefüggésben bejelentett szabálytalanságokat, illetőleg elvi állásfoglalásokat ad egyedi közbeszerzési ügyekben a jogalkalmazáshoz.
(2) A közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Közbeszerzési Koordinációs, Felügyeleti és Nyilvántartási Főosztály vezetőjének,
b) a Közbeszerzési Szabályozási és Tájékoztatási Főosztály vezetőjének
tevékenységét.
71. § (1) A közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.
72. § A közbeszerzésért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Közbeszerzési Koordinációs, Felügyeleti és Nyilvántartási Főosztály vezetője helyettesíti.
4.7.3. A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár10
72/A. §11 (1) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár
a) a miniszter által kiadmányozásra kerülő ügyiratokat, a miniszterhez szóló előterjesztéseket (jelentéseket, tájékoztatókat, feljegyzéseket) felülvizsgálja,
b) felel a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei észrevételezésének és véleményezésének összehangolásáért, ellenőrzi az észrevételezési és véleményezési határidők megtartását, kiadmányozza a kormányzati döntés-előkészítés során adott tárcaészrevételt vagy tárcavéleményt,
c) felülvizsgálja a minisztérium féléves munkatervét,
d) jogi természetű vita esetén dönt a jogszabálytervezet közigazgatási egyeztetésre bocsátása engedélyezésének kezdeményezéséről,
e) bármely szervezeti egységet a feladatkörébe tartozó jogalkotási feladattal kapcsolatos ügyben feladat elvégzésére vagy jelentéstételre utasíthat.
(2) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Titkársági és Koordinációs Főosztály,
b) a Humánpolitikai Főosztály,
c) a Jogi Főosztály és
d) a Perképviseleti Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
(3) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Titkársági és Koordinációs Főosztály vezetője, a Titkársági és Koordinációs Főosztály vezetőjének akadályoztatása esetén a Humánpolitikai Főosztály vezetője helyettesíti.
A miniszteri biztos
73. § (1) A minisztériumban működő miniszteri biztosok tevékenységét – a kinevezésükre vonatkozó miniszteri utasításnak megfelelően – a miniszter irányítja.
(2) A miniszteri biztos – megbízatásának keretei között – felel a feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek és vezetői döntések szakmai előkészítéséért, összehangolja az abban közreműködő szervezeti egységek munkáját, ellenőrzi a kiadott feladatok végrehajtását.
(3) A minisztériumban működő miniszteri biztosok tevékenységének az ellátásában – ha a kinevezésükre vonatkozó miniszteri utasítás így rendelkezik – a miniszteri kabinetben működő titkárság segíti.
Az állami vezető titkársága vezetője
74. § (1) Az állami vezető hatáskörébe tartozó feladatok adminisztratív és koordinációs előkészítését, valamint e Szabályzat szerinti állami vezető hatáskörébe tartozó feladatok folyamatos ellátását – ha e Szabályzat így rendelkezik – az állami vezető titkársága (e § vonatkozásában, a továbbiakban: Titkárság) biztosítja.
(2) A Titkárságot vezető (e § vonatkozásában, a továbbiakban: Titkárságvezető) tevékenységét – ha e Szabályzat eltérően nem rendelkezik – az (1) bekezdés szerinti állami vezető irányítja.
(3) A Titkárságvezető meghatározza a Titkárság munkatervét, elkészíti az ügyrendjét és annak mellékleteként a munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását. A Titkárság ügyrendjét a közigazgatási államtitkár, a munkaköri leírásokat a titkárság vezetőjét irányító állami vezető, a Miniszteri Titkárság esetében a kabinetfőnök hagyja jóvá.
(4) A Titkárságvezető ellátja a Titkárság feladatköréhez kapcsolódó ügyeket.
(5) A Titkárságvezető az állami vezető munkáját segíti, és ellátja mindazon ügyeket, amelyeket az állami vezető állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal. A Titkárságvezetőt a feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben – akadályoztatása esetén – a Titkárságnak eseti jelleggel vagy a Titkárság ügyrendjében állandó jelleggel kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.
A MINISZTÉRIUM SZERVEZETI EGYSÉGEI
Az önálló szervezeti egység
75. § (1) Az önálló szervezeti egység ellátja a 2. számú függelékben, valamint a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető által meghatározott feladatokat.
(2) Az önálló szervezeti egység létszámát – e Szabályzatban meghatározott létszámkereten belül – a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető határozza meg.
(3) Az önálló szervezeti egységen belül működő osztályok létszámát és feladatkörét az önálló szervezeti egység vezetője a tevékenységét irányító vezető által jóváhagyott ügyrendben határozza meg.
A szervezeti egységek vezetői
76. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően – a minisztertől, az államtitkártól, illetőleg az irányítást gyakorló helyettes államtitkártól kapott utasítás és iránymutatás alapján – vezeti az önálló szervezeti egység munkáját, és felelős az önálló szervezeti egység feladatainak ellátásáért.
(2) Az önálló szervezeti egység vezetője – az (1) bekezdésben meghatározottakkal összefüggésben – elkészíti az önálló szervezeti egység ügyrendjét és annak mellékleteként a munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi az önálló szervezeti egységhez tartozó feladatok végrehajtását.
(3) Az önálló szervezeti egység vezetője dönt az önálló szervezeti egység feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, amennyiben jogszabály, e Szabályzat vagy az irányítást gyakorló állami vezető eltérően nem rendelkezik.
(4) Ellátja a külön utasításban hozzárendelt fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos szakmai kezelői feladatokat.
77. § Az önálló szervezeti egység vezetőjének a helyettese
a) az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak, valamint a főosztályvezető utasítása szerint helyettesíti a főosztályvezetőt,
b) az általa vezetett osztály tekintetében ellátja az osztályvezetői feladatokat.
78. § (1) Az osztályvezető az önálló szervezeti egység ügyrendje, valamint az önálló szervezeti egység vezetője utasítása szerint irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját. Az osztályvezető felelős az osztály feladatainak teljesítéséért.
(2) Az osztályvezetőt akadályoztatása esetén az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak szerint az önálló szervezeti egység másik osztályának vezetője vagy az osztály munkatársai közül az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.
A MINISZTÉRIUMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS FÓRUMAI
Miniszteri Értekezlet
79. § (1) A Miniszteri Értekezlet a minisztérium legfőbb döntés-előkészítő szerve.
(2) A Miniszteri Értekezlet a miniszter vezetésével áttekinti a minisztérium operatív feladatainak ellátását.
(3) A Miniszteri Értekezlet célja:
a) a Kormány programját érintő stratégiai döntések előkészítésével kapcsolatos, valamint stratégiailag vagy más okból lényeges feladatok meghatározása és aktuális ügyek áttekintése,
b) a feladatok teljesítéséhez szükséges feltételek egyeztetése,
c) beszámoltatás a munkatervi feladatok ágazati végrehajtásáról,
d) az értekezleten felvetett (felterjesztett) miniszteri, illetve egységes minisztériumi állásfoglalást érintő kérdések megtárgyalása és egységes álláspont kialakítása,
e) azonnali miniszteri döntést igénylő kérdésekben javaslat a döntéshozatalra,
f) a miniszter feladatkörébe tartozó, ágazati irányítást, intézményi működést, egységes hivatali gyakorlat kialakítását érintő elvi (illetve gyakorlati) jelentőségű kérdések, koncepciók megtárgyalása,
g) jelentős stratégiai jellegű, távlati döntések vagy jogszabály-előkészítéssel összefüggő, több ágazatot érintő koncepció, program megvitatása, jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteinek a közigazgatási egyeztetésre bocsátás előtti áttekintése,
h) javaslat a döntéshozatalra az előterjesztések közigazgatási egyeztetéséről, Kormány elé terjesztéséről, átdolgozásáról, illetve az előzetes civil/társadalmi egyeztetés szükségességéről, valamint az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatokkal kapcsolatos aktuális kérdésekről,
i) előterjesztéseket érintő, a Kabinetfőnök, illetve az államtitkárok által előzetesen beterjesztett kérdések megtárgyalása.
(4) A Miniszteri Értekezlet vizsgálja az intézkedések megvalósulását.
(5) A Miniszteri Értekezlet előkészítése és a napirendjének összeállítása a Miniszteri Titkárság feladata.
(6) A Miniszteri Értekezlet vezetője a miniszter, távolléte esetén a fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár, mindkettőjük távolléte esetén a parlamenti államtitkár.
(7)12 A Miniszteri Értekezlet állandó résztvevői a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkárok, a miniszter kabinetfőnöke, a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár, az európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, a Miniszteri Titkárság vezetője, a minisztériumi politikai tanácsadó, a minisztériumi szakmai tanácsadó, a jogi és kodifikációs főtanácsadó, a Kommunikációs Főosztály vezetője, a Parlamenti Kapcsolatok Főosztály vezetője és a miniszter személyi titkára. A Miniszteri Értekezlet állandó résztvevője továbbá a közigazgatási és igazságügyi miniszter képviselője. A Miniszteri Értekezletre más személyeket a miniszter hív meg.
(8) Az értekezlet résztvevőinek tájékoztatása, javaslata alapján a miniszter döntést hoz és iránymutatásokat ad.
(9) A Miniszteri Értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról a Miniszteri Titkárság emlékeztetőt készít, amelyet az értekezlet résztvevői, valamint a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát.
Államtitkári Értekezlet
80. § (1) Az Államtitkári Értekezlet az egyes államtitkárok feladatkörébe tartozó irányítási feladatok hatékony ellátását szolgáló fórum.
(2) Az Államtitkári Értekezleten az államtitkár meghatározza a szakmai felügyelete alá tartozó helyettes államtitkárok és az általuk irányított szervezeti egységek vezetőinek feladatait és dönt a miniszteri jóváhagyást nem igénylő, hatáskörébe tartozó kérdésekről.
(3) Az Államtitkári Értekezlet célja, hogy összehangolja az egyes államtitkárok és helyettes államtitkárok irányítása alá tartozó szervezeti egységek heti munkáját és tisztázza a feladatkört érintő aktuális kérdéseket, az előterjesztések tervezetének megvitatása, döntés a további lépésekről, az átdolgozásról és a koordináció menetéről.
(4) Az Államtitkári Értekezlet vezetője az államtitkár vagy az általa kijelölt személy.
(5) Az Államtitkári Értekezlet résztvevői az államtitkár, a szakmai felügyelete alá tartozó helyettes államtitkárok, az államtitkár vagy a helyettes államtitkárok irányítása alá tartozó főosztályvezetők, az államtitkár Titkárságának vezetője, megtárgyalandó előterjesztés tárgyában érintett helyettes államtitkár, valamint az államtitkár által meghívott más személy.
(6) Az Államtitkári Értekezlet előkészítéséért napirendjének összeállításáért, továbbá az Államtitkári Értekezleten meghatározott feladatokról, az emlékeztető elkészítéséért és annak, az értekezlet résztvevői, valamint a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsátásáért az államtitkár Titkársága a felelős.
Közigazgatási Államtitkári Vezetői Értekezlet
81. § (1) A Közigazgatási Államtitkári Vezetői Értekezlet a közigazgatási államtitkár vezetésével áttekinti a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok és a közigazgatási államtitkár által közvetlenül irányított főosztályok feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokat.
(2) A Közigazgatási Államtitkári Vezetői Értekezlet célja:
a) a hivatali szervezet feladatainak meghatározása; a munkatervi feladatok végrehajtásának nyomon követése és értékelése; az előterjesztések tervezetének megvitatása, döntés a további lépésekről, az átdolgozásról és a koordináció menetéről,
b) tájékoztatás a minisztérium aktuális feladatairól; a munkatervi feladatok meghatározása és monitoringja, a jogszabály-előkészítés kontrollja,
c) a költségvetés monitoringja,
d) a közigazgatási egyeztetés előkészítése és értékelése,
e) döntés a tárca képviseletéről,
f) a hivatal működési feltételeinek értékelése.
(3) A Közigazgatási Államtitkári Vezetői Értekezlet vezetője a közigazgatási államtitkár.
(4) A Közigazgatási Államtitkári Vezetői Értekezlet résztvevői: a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok, a közigazgatási államtitkár által közvetlenül irányított főosztályok vezetői, a közigazgatási államtitkár által közvetlenül irányított helyettes államtitkárok által irányított főosztályok vezetői, a közigazgatási államtitkár titkárságának vezetője, továbbá a közigazgatási államtitkár által meghívott személyek.
(5) A Közigazgatási Államtitkári Vezetői Értekezlet előkészítéséért napirendjének összeállításáért, továbbá a Közigazgatási Államtitkári Vezetői Értekezleten meghatározott feladatokról, az emlékeztető elkészítéséért és annak, az értekezlet résztvevői, valamint a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsátásáért a Titkársági és Koordinációs Főosztály vezetője felelős.
A Kormány ülését megelőző vezetői felkészítő értekezlet
82. § (1) A kormányülést közvetlenül megelőzően kerül sor a Kormány ülésén részt vevő állami vezető vezetésével az ülésre történő felkészítésre.
(2) A Kormány ülését megelőző felkészítő értekezlet résztvevői a miniszter, a kabinetfőnök, az államtitkárok, az európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, a Miniszteri Titkárság vezetője, a Kommunikációs Főosztály vezetője, a Parlamenti Kapcsolatok Főosztály vezetője, a miniszter főtanácsadói és tanácsadói, a miniszter személyi titkára továbbá a miniszter által meghívott más személyek.
(3) Az értekezlet előkészítéséért és a felkészítő anyag készítéséért a közigazgatási államtitkár felelős.
A Közigazgatási Államtitkári Értekezletet megelőző vezetői felkészítő értekezlet
83. § (1) A Közigazgatási Államtitkári Értekezletet közvetlenül megelőzően kerül sor a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet ülésén részt vevő állami vezető vezetésével az ülésre történő felkészítésre.
(2) A Közigazgatási Államtitkári Értekezletet megelőző felkészítő értekezlet résztvevői a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok, a Titkársági és Koordinációs Főosztály vezetője, a Koordinációs Osztály vezetője, a helyettes államtitkárok által javasolt főosztályok vezetői, a Parlamenti Kapcsolatok Főosztály vezetője, a miniszter által kijelölt (fő)tanácsadó, Miniszteri Titkárság vezetője, a Jogi Főosztály vezetője, továbbá a közigazgatási államtitkár által meghívott személyek.
(3) Az értekezlet előkészítéséért és a felkészítő anyag készítéséért a Titkársági és Koordinációs Főosztály vezetője felelős.
A Kormány ülését követő tájékoztató értekezlet
84. § (1) A Kormány ülését követően az ülésen részt vevő állami vezető vezetésével kerül sor a Kormány ülésén tárgyalt előterjesztések áttekintésére, a Kormány döntéseinek ismertetésére és a döntésekből fakadó feladatok meghatározására.
(2) Az ülés résztvevői a 82. § (2) bekezdésében meghatározott személyek, valamint a Titkársági és Koordinációs Főosztály vezetője.
(3) Az értekezlet előkészítéséért és a felkészítő anyag készítéséért a Miniszteri Titkárság vezetője felelős.
A Közigazgatási Államtitkári Értekezletet követő tájékoztató értekezlet
85. § (1) A Közigazgatási Államtitkári Értekezletet követően az ülésen részt vevő állami vezető vezetésével kerül sor a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet ülésén tárgyalt előterjesztések áttekintésére, a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet döntéseinek, állásfoglalásainak ismertetésére és a döntésekből, állásfoglalásokból fakadó feladatok meghatározására.
(2) Az ülés résztvevői a 83. § (2) bekezdésében meghatározott személyek.
(3) Az értekezlet előkészítéséért és a felkészítő anyag készítéséért a Titkársági és Koordinációs Főosztály vezetője felelős.
A munkacsoport
86. § (1) A közigazgatási államtitkár a több helyettes államtitkár vagy önálló szervezeti egység feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport létrehozásáról szóló egyedi utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét és tagjait.
(2) A munkacsoport célja a meghatározott feladat komplex megközelítésű, a szakterületek kiemelt együttműködésén alapuló hatékony megoldása, illetve az ehhez szükséges javaslatok felvázolása, kidolgozása.
(3) A munkacsoport tagjait a helyettesítésükre egyébként jogosult személy helyettesítheti.
A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS EGYES RENDELKEZÉSEK
Kiadmányozás
87. § (1) A kiadmányozási jog
a) a miniszter hatáskörében vagy feladatkörében hozott érdemi döntése aláírására,
b) – ha e Szabályzat így rendelkezik – a miniszter hatáskörébe vagy kizárólagos feladatkörébe tartozó döntés előkészítésére és a miniszter nevében történő aláírására, vagy
c) a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy e körben történő döntésének meghozatalára
ad felhatalmazást.
(2) A miniszter kiadmányozza
a) a kormány-előterjesztést és a Kormányhoz benyújtandó jelentést,
b) a törvényjavaslat parlamenti tárgyalása során a benyújtandó dokumentumokat (támogatott módosító indítványok listája, egységes javaslat, zárószavazás előtti módosító indítvány, az elfogadott törvény kihirdetésre kerülő, valamint egységes szerkezetű szövegjavaslata),
c) a miniszteri rendeletet, a közjogi szervezetszabályozó eszközt,
d) a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés tisztségviselőinek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének és tagjainak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének, a legfőbb ügyésznek, az Állami Számvevőszék elnökének, az országgyűlési biztosoknak címzett ügyiratot,
e) az országgyűlési képviselő írásbeli megkeresésére adott választ,
f) – a Szabályzat 18. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott társaság kivételével – a tulajdonosi jogkör gyakorlásába tartozó társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi (részvényesi) határozatokat, és
g) a jogszabály által a miniszter hatáskörébe utalt és át nem ruházott ügyben hozott döntést.
(3) A miniszter akadályoztatása esetén az intézkedést igénylő ügyekben – a (2) bekezdés c) és f) pontja szerinti ügyek, valamint a köztársasági elnöknek címzett ügyirat kivételével – a feladatkörrel rendelkező államtitkár; a miniszter és az államtitkárok egyidejű akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár intézkedik és kiadmányoz.
(4) A (2) bekezdés f) pontja szerinti ügyben a miniszter akadályoztatása esetén egyedi felhatalmazást adhat.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott iratokat – a szakterület szerint illetékes helyettes államtitkár előterjesztésére, a helyettes államtitkár szakmai felügyeletét ellátó államtitkár, továbbá amennyiben az irat miniszteri biztos feladatkörét érinti a miniszteri biztos egyetértését követően – a közigazgatási államtitkár terjeszti elő kiadmányozásra.
(6) A közigazgatási államtitkár – a szakterület szerint illetékes helyettes államtitkár előterjesztésére, a helyettes államtitkár szakmai felügyeletét ellátó államtitkár egyetértését követően – kiadmányozza a kormányzati döntés-előkészítés során készült tárcavéleményt.
(7) Az önálló szervezeti egység vezetője – a felette irányítási jogot gyakorló állami vezető vagy e Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – kiadmányoz minden, a minisztérium állami vezetőinek kiadmányozási jogkörébe nem tartozó iratot.
(8) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) alapján a magyar állam nevében eljáró, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseletét a Perképviseleti Főosztály vezetője látja el. A magyar állam, mint peres fél polgári peres eljárásaiban felmerülő nyilatkozattételi kötelezettség és jogosultság, valamint a bírósági beadványok kiadmányozása a főosztályvezetőt illetik. A főosztályvezető képviseleti jogosultságát az adott perben eljáró, jogtanácsosként bejegyzett kormánytisztviselőkre átruházhatja. A Perképviseleti Főosztály vezetője peren kívüli és perbeli egyezséget csak a miniszter előzetes, írásbeli engedélye alapján köthet.
(9) A (8) bekezdésben meghatározottakon túl a minisztérium perbeli képviseletét – amennyiben az ügy sajátosságára tekintettel a miniszter, a közigazgatási államtitkár vagy a miniszter kabinetfőnöke a képviselet ellátására más szervezeti egység vezetőjét nem jelöli ki – a Perképviseleti Főosztály vezetője látja el. A per tárgya szerint érintett szakterület felelőse köteles a szükséges szakmai segítséget, írásbeli tájékoztatást a Perképviseleti Főosztály részére megadni, illetve a Perképviseleti Főosztály vezetőjének kérése alapján a szakmai álláspontot megfogalmazó kormánytisztviselő jelenlétét a bírósági tárgyaláson biztosítani. A peres eljárásban felmerülő nyilatkozattételi kötelezettség és jogosultság, valamint a bírósági beadványok kiadmányozása a főosztályvezetőt illetik. A főosztályvezető képviseleti jogosultságát az adott perben eljáró jogtanácsosként bejegyzett kormánytisztviselőkre átruházhatja. A Perképviseleti Főosztály vezetője peren kívüli és perbeli egyezséget csak a közigazgatási államtitkár előzetes írásbeli engedélye alapján köthet.
(10) Amennyiben a minisztériumot érintő jogvitában a minisztériumot a (9) bekezdés szerinti egyedi kijelölés alapján nem a Perképviseleti Főosztály vezetője képviseli, úgy a perben a kiadmányozás joga a szervezeti egység vezetőjét illeti meg, amelyet az adott szervezeti egység általa kijelölt kormánytisztviselőjére ruházhat át. Perbeli vagy peren kívüli egyezség csak a szervezeti egységet kijelölő miniszter, közigazgatási államtitkár vagy kabinetfőnök előzetes írásbeli engedélyével köthető.
88. § A közigazgatási államtitkár a miniszter által átruházott hatáskörben kiadmányozza a nemzetközi szervezetek és intézmények számára, valamint a külképviseletek vezetőinek címzett ügyiratot. A közigazgatási államtitkár egyes ügycsoportok vagy nemzetközi szervezetek, intézmények tekintetében a kiadmányozási jogot a műveletek hatékony ellátásának biztosítása érdekében állami vezetőre vagy önálló szervezeti egység vezetőjére állandó jelleggel átruházhatja.
89. § (1) A miniszter – ha a kiadmányozásra a miniszter nevében más személy jogosult – a kiadmányozásra jogosult, valamint a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy, a döntését az előkészítés ellenőrzése után, a kapott információk alapján, feladat- és hatáskörében eljárva, határidőben hozza meg.
(2) A miniszter felhatalmazása alapján vagy a miniszter által átruházott jogkörben eljáró személy tevékenységéről – a közigazgatási államtitkár útján – rendszeresen beszámol a miniszternek.
A munkavégzés általános szabályai
90. §13 (1) A miniszter és a közigazgatási államtitkár kivételével vezető az irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársa részére utasítást nem adhat. A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár a feladatkörének ellátásával kapcsolatban közvetlenül adhat utasítást az irányítása alá nem tartozó önálló szervezeti egység munkatársának. Erről az utasítást végrehajtó munkatársnak – a feladat végrehajtásának egyidejű megkezdése mellett – a szervezeti egységet irányító vezetőt haladéktalanul tájékoztatnia kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vezetőtől közvetlenül kapott utasítás végrehajtását a szolgálati út megtartásával kell teljesíteni. Halaszthatatlanul sürgős ügyekben az intézkedésben távolléte miatt akadályozott felettes vezető egyetértését telefonon vagy elektronikus úton kell beszerezni. Ennek megtörténtét, vagy amennyiben erre sincs lehetőség, ezt a körülményt az előadói íven fel kell tüntetni, és az ügyiratot haladéktalanul a következő felettes vezetőhöz kell eljuttatni.
(3) A közvetlenül kapott utasítás végrehajtását – ha az utasítást adó kifejezetten ellentétesen nem rendelkezik – a szolgálati út megtartásával kell teljesíteni.
A hivatali egyeztetés rendje
91. § (1) A kormányzati döntés-előkészítés során a minisztérium egységes álláspontot alakít ki.
(2) A minisztériumok (kormányhivatalok) előterjesztés-, illetve jogszabály-tervezeteinek véleményezése során az egységes hivatali álláspont érvényesülése érdekében a beérkező tervezeteket a közigazgatási államtitkár megbízásából a Titkársági és Koordinációs Főosztály elektronikusan megküldi a feladatkörében érintett szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító helyettes államtitkárnak, vagy államtitkár által irányított önálló szervezeti egység esetén az államtitkár irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység vezetőjének, mint főfelelősnek.
(3) A külső szervektől véleményezésre érkező jogszabálytervezetekre a minisztériumi álláspont kialakítása – a tervezet tartalmától függően – a főfelelős feladata.
(4) A beérkező tervezeteket a Titkársági és Koordinációs Főosztály köteles megküldeni a tervezett szabályozás tartalmával érintett szervezeti egységek számára is. A főfelelős a tervezet véleményezésébe más önálló szervezeti egységet is – az irányítását ellátó állami vezető egyidejű tájékoztatásával – bevonhat.
(5) A főfelelős az észrevételeit és a válasz tervezetét a számára megadott határidőn belül jóváhagyás és aláírás céljából a főfelelőst irányító állami vezető útján megküldi a közigazgatási államtitkárnak.
(6) Ha a főfelelős és/vagy a tervezettel kapcsolatban véleményt adó szervezeti egységek észrevételei között többszöri egyeztetést követően is véleménykülönbség marad fenn, a közigazgatási államtitkár egyeztetést tart. A közigazgatási államtitkár döntése alapján – szükség esetén – a miniszteri értekezlet tesz javaslatot a miniszternek a minisztérium egységes álláspontjára.
(7) Amennyiben az előterjesztést, jogszabálytervezetet észrevételezésre vagy véleményezésre küldő minisztérium (kormányhivatal) a beérkezett észrevételek tárgyában szóbeli egyeztetést tart, a minisztériumot a közigazgatási államtitkár vagy az általa kijelölt önálló szervezeti egység vezetője képviseli. Az egyeztetés eredményéről az egyeztetésen részt vevő a szervezeti egység vezetőjét, valamint a véleményezésben részt vevő helyettes államtitkár(oka)t (miniszteri biztost) és a közigazgatási államtitkárt tájékoztatja.
92. § (1) Az előterjesztés, a jelentés, illetve a miniszteri rendelet tervezetét (a továbbiakban együtt: tervezet) a minisztérium munkatervében a feladat elvégzéséért az elsőhelyi felelősként megjelölt, ennek hiányában az egyébként a tárgykörért felelős önálló szervezeti egység (a továbbiakban: előkészítésért felelős főosztály) köteles – a feladatkörrel rendelkező önálló szervezeti egységek bevonásával – előkészíteni. Az előkészítésbe bevont szervezeti egység feladatkörének megfelelő részanyagok, részmunkák kidolgozásával köteles részt venni a tervezet előkészítésében.
(2) A tervezet szakmai és pénzügyi tartalmi megalapozottságáért, a tervezet előkészítésért felelős szervezeti egység viseli a felelősséget. A tervezet más jogszabályokkal való rendszertani összhangért és a jogalkotás szakmai követelményeinek való megfelelésért a Jogi Főosztály, az európai uniós jogi aktusok átültetését vagy végrehajtását szolgáló tervezetek esetén az európai uniós jogi aktusoknak való megfelelésért az Európai Uniós Főosztály a felelős.
(3) A tervezet belső egyeztetését az előkészítésért felelős főosztály – az előkészítésért felelős főosztály vezetője tevékenységét irányító állami vezető útján – végzi. A tervezet belső egyeztetésébe a közigazgatási államtitkárt és a minisztériumnak e Szabályzat szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező helyettes államtitkárait kell bevonni. A jogszabálytervezetet tartalmazó tervezetet véleményezés céljából minden esetben meg kell küldeni a Jogi Főosztály vezetője, a jogharmonizációs célú szakmai tervezetet az Európai Uniós Főosztály vezetője részére is. A tervezetet a belső egyeztetés során minden esetben meg kell küldeni a Kommunikációs Főosztály vezetőjének. A beérkezett véleményeket az előkészítésért felelős szervezeti egység érvényesíti, véleményeltérés esetén a vitás kérdéseket az önálló szervezeti egységek vezetői vagy megbízottjaik személyes tárgyalás, munkaértekezlet, ennek sikertelensége esetén a helyettes államtitkárok, a helyettes államtitkárok közötti vita esetén a közigazgatási államtitkár útján rendezik, ennek eredményét az ügyiraton fel kell tüntetni.
(4) A minisztériumban készülő előterjesztések belső egyeztetésére legalább 8 munkanapos határidőt kell biztosítani, ettől eltérni csak kivételes esetben külön indokolás mellett lehet.
(5) A tervezet közigazgatási egyeztetését és a kormány-előterjesztések benyújtásának előkészítését a közigazgatási államtitkár az előkészítésért felelős főosztályt irányító helyettes államtitkár és a helyettes államtitkár szakmai felügyeletét ellátó államtitkár jóváhagyása alapján, jogszabálytervezetet tartalmazó tervezet esetén a Jogi Főosztály vezetőjének, európai uniós jogharmonizációs célú tervezet esetén az Európai Uniós Főosztály vezetőjének szignálásával végzi. A tervezeteknek a Kormány ügyrendje szerinti előzetes egyeztetésre bocsátásáról, valamint közigazgatási egyeztetésre bocsátásáról a közigazgatási államtitkár által átruházott jogkörben a Titkársági és Koordinációs Főosztály vezetője gondoskodik. A beérkező véleményeket a Titkársági és Koordinációs Főosztály – a feladatkörrel rendelkező állami vezető egyidejű tájékoztatása mellett – haladéktalanul továbbítja az előkészítésért felelős önálló szervezeti egységnek.
(6) A minisztérium működését szabályozó belső normák előkészítése és minisztériumon belüli egyeztetése a szabályozás tárgya szerint feladatkörrel rendelkező szervezeti egység feladata. Az egyeztetés során az előkészítésért felelős szervezeti egység a tervezetről a közigazgatási államtitkár, valamint a feladatkörük szerint érintett helyettes államtitkár véleményét kikéri.
(7) A minisztériumon belüli egyeztetés tekintetében a 91. § (6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
93. §14 (1) A kormányzati döntés-előkészítés keretében a különböző fórumokra, értekezletekre a szakterületek anyagokat, előterjesztéseket csak a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával, a Titkársági és Koordinációs Főosztály útján küldhetnek.
(2) A miniszter tájékoztatását szolgáló, állásfoglalását vagy jóváhagyását kérő feljegyzéseket és más iratokat a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár útján kell felterjeszteni.
(3) Az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselők, a Kormány tagja, valamint az országgyűlési képviselő megkeresésére adott választervezetét – a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát megelőző, a vezető megalapozott döntését lehetővé tevő ésszerű határidőn belül – a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár útján kell felterjeszteni.
(4) A közigazgatási államtitkár útján jóváhagyásra felterjesztett iratokat az előkészítő ügyintéző, amennyiben az önálló szervezeti egység osztályokra tagozódik, az előkészítő ügyintéző osztályvezetője, az előkészítő önálló szervezeti egység vezetője az aktapéldányon látja el kézjegyével, a felterjesztő helyettes államtitkár, államtitkár, valamint a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár pedig az előadóív felzetén aláírással és dátummal látja el. Amennyiben az irat miniszteri biztos feladatkörét is érinti, az érintett helyettes államtitkár szakmai felügyeletét ellátó államtitkár szignálását követően – közigazgatási államtitkárnak történő bemutatás előtt – a miniszteri biztos is kézjegyével látja el.
Ügyintézési határidő
94. § (1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok, a Kormány ügyrendje és a felettes vezető által előírt határidőben történik.
(2) Az ügyintézési határidő a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozóan az irányadó anyagi és eljárási szabályokban meghatározott határidő.
(3) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidő az irányadó.
(4) A határidőket naptári napban (kivételesen órában) kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja a minisztériumban történő érkeztetés, ennek hiányában az első iktatás napja, befejező napja pedig a regisztrált továbbítás napja.
(5) Az ügyintéző feladatainak ütemezése során úgy jár el, hogy a vezetői jóváhagyás a határidő lejárta előtt, ésszerű időben beszerezhető legyen.
(6) Ha a beadvány az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, akkor az ügyintéző a késedelem okáról és az ügyintézés várható időpontjáról felettesét tájékoztatja. Ilyen esetben az illetékes helyettes államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár a továbbiakra nézve döntést hoz, útmutatást ad, amelyről az ügyben érintetteket (ügyfeleket) haladéktalanul tájékoztatni kell.
Együttműködési kötelezettség, csoportos munkavégzés
95. § (1) A minisztérium valamennyi vezetője és munkatársa köteles a minisztériumi feladatok végrehajtásában együttműködni. Az önálló szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért az önálló szervezeti egységek vezetői a felelősek. Az egyeztetésért, illetve azért, hogy a feladat ellátásában a többi érintett szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön, az a minisztériumi egység felelős, amelynek az ügy intézése a feladatkörébe tartozik, vagy akit erre a miniszter kijelölt.
(2) A csoportos munkavégzés során a feladatkörükben érintett vezetőket és tárgykör szerint illetékes ügyintézőket a komplex feladat megfelelő határidőben történő elvégzése érdekében kiemelt együttműködési kötelezettség és felelősség terheli.
Az országgyűlési biztosokkal való kapcsolattartás
96. § (1) Az országgyűlési biztos által végzett vizsgálatot a minisztérium önálló szervezeti egységeinek elő kell segíteni.
(2) A minisztériumi szervezeti egységek a feladatkörükbe tartozó, az országgyűlési biztos megkeresésére a jelentésére és ajánlására adott válasz tervezetét – a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát legalább öt munkanappal megelőzően – a szervezeti egységet irányító állami vezető, a Jogi Főosztály, az illetékes államtitkár és a közigazgatási államtitkár útján terjesztik fel.
(3) A miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szerveknek az országgyűlési biztos kezdeményezéseiről, illetve vizsgálatának megállapításairól rendszeresen tájékoztatniuk kell az irányításukban, illetve felügyeletükben közreműködő államtitkárt, helyettes államtitkárt, félévente tájékoztatót kell készíteniük a Jogi Főosztály útján a közigazgatási államtitkár részére.
A minisztérium képviselete
97. § (1) A minisztériumot a miniszter képviseli. A miniszter akadályoztatása esetén a képviselet rendjére e Szabályzatnak a miniszter helyettesítésének rendjére irányadó rendelkezései az irányadók; az államtitkárok egyidejű akadályoztatása esetén a minisztériumot a miniszter kabinetfőnöke képviseli.
(2) A kormánybizottságokban, tárcaközi fórumokon, a társhatóságokkal, az önkormányzatokkal és a társadalmi szervezetekkel való kapcsolatokban a minisztériumot a miniszter, államtitkár, helyettes államtitkár, valamint – a szakterületüket érintő kérdésekben, illetve a miniszter, államtitkár vagy helyettes államtitkár megbízása alapján – az erre felhatalmazott vezető képviseli.
(3) A magyar állam bíróságok előtti képviseletét a Perképviseleti Főosztály látja el, e körben utasítást a képviselet ellátására vonatkozóan csak a miniszter adhat.
(4) A (3) bekezdésben meghatározottakon túl a minisztérium bíróságok előtti jogi képviseletét a Perképviseleti Főosztály látja el, e körben utasítást a képviselet ellátására vonatkozóan csak a közigazgatási államtitkár adhat. Az ügy sajátosságára tekintettel a miniszter, a közigazgatási államtitkár vagy a miniszter kabinetfőnöke a képviselet ellátására más szervezeti egység vezetőjét is kijelölheti. A miniszter az ügy különös sajátosságára tekintettel kivételesen a képviseletre megbízási szerződés megkötését engedélyezheti. A megbízottakkal való kapcsolattartásért a szakmailag illetékes szervezeti egység vezetője felelős. Peren kívüli és perbeli egyezség csak a miniszter előzetes, írásbeli engedélye alapján köthető.
(5) A minisztériumnak a hatóságok előtti képviseletét a szakmailag illetékes önálló szervezeti egység – törvényességi szempontból a Jogi Főosztállyal egyeztetve – az irányításáért felelős helyettes államtitkár és a helyettes államtitkár szakmai felügyeletét ellátó államtitkár jóváhagyásával, szükséges esetben a közigazgatási államtitkárral történt egyeztetés alapján látja el.
(6) Az Európai Unió által társfinanszírozott projektek előkészítése során a minisztérium képviseletét a miniszter írásos meghatalmazása alapján kijelölt vezető látja el. E projektek megvalósítása során a miniszter a projektalapító dokumentumban is rendelkezik a képviseletről.
(7) Az Országgyűlés bizottsága előtt a minisztériumot a feladatkörében érintett államtitkár vagy helyettes államtitkár, akadályoztatása esetén az általa kijelölt vezető képviseli.
(8) Az Országgyűlés bizottságai előtti képviselet módjáról, a képviseletet ellátó vezetők listájával a Parlamenti Osztályt legkésőbb az ülés napján reggel 8 óráig tájékoztatni kell.
(9) Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságban a minisztériumot az európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár képviseli.
98. § (1) Nemzetközi programokon és a protokolleseményeken a minisztérium képviseletére a 97. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések az irányadók.
(2) Amennyiben a nemzetközi programokon és a protokolleseményeken való részvételre a minisztérium több állami vezetője jogosult, az európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár határozza meg a minisztérium képviseletének rendjét, és jelöli ki a résztvevő személyt.
A sajtó tájékoztatásával kapcsolatos eljárás
99. § (1) A sajtó tájékoztatását az érdekelt minisztériumi egységek bevonásával a Kommunikációs Főosztály végzi. E Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a sajtó részére tájékoztatást a miniszter, a közigazgatási államtitkár az államtitkárok, a Kommunikációs Főosztály adhat.
(2) A miniszter indokolt esetben, egyedileg az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő, elsősorban helyettes államtitkári szintű vezetőt is kijelölhet a sajtó tájékoztatása céljából.
(3) A minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben interjút – a miniszter eltérő döntése hiányában – csak a Kommunikációs Főosztály szervezésében lehet adni, melyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányzati Kommunikációért felelős Államtitkárság kormányzati kommunikáció összehangolásáért felelős osztályával egyeztetni köteles. A minisztérium nevében a miniszter és az államtitkárok, egyidejű akadályoztatásuk esetén a feladatkörrel rendelkező helyettes államtitkár nyilatkozik. Ettől eltérni a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányzati kommunikációért felelős államtitkára előzetes engedélyével lehet.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a szakmai folyóiratok számára készített, szakmai, jellemzően a hatályos előírásokat ismertető, vagy egyébként ismeretterjesztési, tudományos célból készült írásos anyagok tekintetében.
(5) A sajtó útján nyilvánosságra hozott közlemény kiadásáról a Kommunikációs Főosztály gondoskodik a feladatkör szerint illetékes helyettes államtitkár előterjesztését és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányzati kommunikációért felelős államtitkára jóváhagyását követően.
(6) A minisztériumra vonatkozó javaslatokra és bírálatokra a sajtónyilvános választ a feladatköre szerint érintett főosztályvezető, a miniszter irányítása vagy felügyelete alatt álló szervek tekintetében pedig a szerv vezetője készíti elő a törvényes határidőben. A válaszoknak sajtóhoz történő eljuttatásáról a Kommunikációs Főosztály gondoskodik a (4) bekezdés szerinti eljárásrendben.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
100. § (1) A miniszter a Szabályzat hatálybalépését követő 60 napon belül kiadja
a) a minisztérium házirendjét,
b) személyügyi szabályzatot,
c) az irat- és adatkezelési szabályzatot,
d) a gazdálkodási keretszabályzatot,
e) a döntésértékelési szabályzatot, valamint
f) az ellenőrzési szabályzatot.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő szabályzatokon túl a miniszter további szabályzatok kiadásáról is rendelkezhet.
101. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetői e Szabályzat végrehajtására, így különösen az egyes osztályok feladatkörének meghatározására a Szabályzat hatálybalépésétől számított 30 napon belül ügyrendet készítenek.
(2) Az ügyrendet az önálló szervezeti egység vezetője írja alá, és jóváhagyásra a tevékenységét irányító állami vezető útján a helyettes államtitkár szakmai irányítását ellátó államtitkár láttamozásával a közigazgatási államtitkár elé terjeszti.
1. függelék15
2. függelék
A Minisztérium szervezeti egységeinek feladatai
4. A miniszter által irányított szervezeti egységek
4.0.0.1. Miniszteri Kabinet
A Miniszteri Kabinet feladatai
a) Koordinációs feladatai körében:
1. támogatja a miniszter országgyűlési és kormányzati tevékenységének ellátását,
2. támogatja a miniszter munkáját a köz- és szakmapolitikai koncepciók kialakításában,
3. közreműködik a minisztérium, illetve az általa irányított vagy felügyelt intézmények és gazdasági társaságok működési és üzletpolitikai stratégiájának kialakításában,
4. javaslatot tesz a minisztérium, illetve az általa irányított vagy felügyelt intézmények és gazdasági társaságok vezetőivel kapcsolatos személyi kérdésekben,
5. közreműködik a minisztérium kommunikációs stratégiájának kialakításában, valamint a minisztérium, illetve és az általa irányított vagy felügyelt intézmények és gazdasági társaságok kommunikációs stratégiájának összehangolásában,
6. elősegíti a gazdaság szereplői és a civil szféra közötti együttműködést,
7. a minisztérium, illetve az általa irányított vagy felügyelt intézmények és gazdasági társaságok közül jelen szabályzat 4. függelékében felsorolt intézmények és külön utasításban meghatározott kiemelt gazdasági társaságok (a továbbiakban együtt: kiemelt intézmények) vonatkozásában közreműködik a vagyongazdálkodási és vagyonkezelési stratégiák és irányelvek kidolgozásában,
8. közreműködik a kiemelt intézmények vezetőinek javadalmazásával és teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatok ellátásában,
9. közreműködik a kiemelt intézmények elemi költségvetésének és beszámolóinak ellenőrzésében, valamint a költségvetési beszámolási tevékenységeik összehangolásában és az egységes beszámolási szempontrendszer meghatározásában,
10. a Vagyonpolitikai Államtitkárság előzetes tájékoztatása alapján véleményezheti a kiemelt intézmények tekintetében tulajdonosi jogkörben – így különösen az alapítás, átalakulás és megszűnés, a vezető tisztségviselők kinevezése, visszahívása és díjazása, a tőkeemelés és -leszállítás, a stratégiai és éves üzleti tervek, valamint az éves beszámolók elfogadása tárgyában – tett előterjesztéseket és javaslatokat,
11. a tulajdonosi joggyakorlás keretében javaslatot tehet a Vagyonpolitikai Államtitkárság részére a kiemelt intézmények tekintetében – különösen az alapítás, átalakulás és megszűnés, a vezető tisztségviselők kinevezése, visszahívása és díjazása, a tőkeemelés és -leszállítás, a stratégiai és éves üzleti tervek, valamint az éves beszámolók elfogadása tárgyában,
12. rendszeres szakmai és politikai egyeztetéseket folytat a kiemelt intézmények vezetőivel,
13. véleményezi a fenti tárgykörökben a minisztérium más szervezeti egysége által tett javaslatokat és előterjesztéseket,
14. részt vehet a bármely államtitkár, illetve helyettes államtitkár által tartott értekezleten,
15. véleményezi a miniszter részére érkezett előterjesztéseket és javaslatokat,
16. intézkedést kezdeményez a közvetlenül a miniszterhez címzett dokumentumokkal kapcsolatban (felelős kijelölés, feladat meghatározás stb.),
17. közreműködik a kabinetfőnök hatáskörébe tartozó feladatok és költségvetési előirányzatok tekintetében a vezetői információs rendszer kialakításában és működtetésében,
18. közreműködik a minisztérium által készített, a közigazgatási államtitkár által előzetesen véleményezett kormány-előterjesztések miniszter által történő jóváhagyása során,
19. folyamatosan kapcsolatot tart és együttműködik a minisztérium, illetve az általa irányított vagy felügyelt intézmények és gazdasági társaságok vezetőivel, valamint a minisztérium politikai, illetve szakmai vezetőivel,
20. ellátja mindazon feladatokat, melyekkel a miniszter, illetve a kabinetfőnök megbízza.
b) Funkcionális feladatai körében:
1. meghatározza a védelmi (honvédelmi, katasztrófavédelmi és polgári védelmi) ágazati követelményeket és feladatokat, ellenőrzi az ágazatok védelmi felkészítési feladatai végrehajtását, kijelöli a feladatok végrehajtásában közreműködők személyét, valamint elvégzi azok felkészítését és gyakoroltatását,
2. koordinálja a terrorizmus elleni védekezésből fakadó ágazati feladatok, valamint a minisztérium hatáskörébe tartozó létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtását, valamint ellátja a vonatkozó jogalkotási feladatokat,
3. ellátja a foglalkoztatással összefüggő nemzetbiztonsági szabályok betartásának és az informatikai működés biztonságának felügyeletét,
4. ellátja a NATO Biztonsági Beruházási Programja (NSIP) hazai megvalósításával kapcsolatos minisztériumi feladatokat (részvétel a nemzeti Biztonsági Beruházási Bizottság munkájában),
5. koordinálja a védelmi célú állami tartalékok kezelésével összefüggő minisztériumi feladatokat,
6. koordinálja a lakosság alapvető létszükségleti cikkekkel történő minősített időszaki ellátását,
7. folyamatosan figyelemmel kíséri a rendkívüli eseményeket előidéző jelenségeket és folyamatokat, ellátja a minisztériumi főügyelet feladatait, megszervezi és ellátja a riasztással és a készenlétbe helyezéssel összefüggő feladatokat, működteti az ágazati főügyeleti rendszert, valamint koordinálja a rendkívüli események kezelésével kapcsolatos feladatok végrehajtását,
8. szervezi és irányítja a védekezéssel kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátását,
9. felügyeli a minisztérium működéséhez szükséges biztonsági feltételek folyamatos teljesülését,
10. ellátja a minősített adatok védelmével kapcsolatos és a miniszter hatáskörébe tartozó feladatokat a Titkársági és Koordinációs Főosztály közreműködésével.
4.0.0.1.1. Miniszteri Titkárság
A Miniszteri Titkárság feladatai
a) Koordinációs feladatai körében:
1. a miniszter és a kabinetfőnök hivatali (minisztériumi) közéleti tevékenységének szervezésével és szakmai, adminisztratív munkájának segítésével – biztosítja a folyamatosságot a miniszter mindennapi hivatali munkájában és a közvetlen irányítása alá tartozó szervekkel kapcsolatos teendői ellátásában, valamint elősegíti tevékenységének kormányzati, illetve politikai megalapozottságát,
2. nyilvántartja, előkészíti, összehívja, megszervezi a miniszter és a kabinetfőnök feladatkörébe tartozó egyeztetéseket, felsővezetői értekezleteket, illetve a miniszter vagy a kabinetfőnök kezdeményezésére megtartandó megbeszéléseket,
3. figyelemmel kíséri a miniszter által előkészítésre kiadott ügyek, feladatok teljesítését, a kiadott feladatokról, illetve azok elvégzéséről határidős nyilvántartást vezet, közreműködik azok számonkérésében,
4. továbbítja a miniszter egyedi utasításait, az általa kiadott feladatokkal kapcsolatos iratokat az érintetteknek,
5. nyilvántartja a miniszter által kiadott feladatokat és azok végrehajtási határidejét és közreműködik a feladatok teljesítésének ellenőrzésében, a számonkérésben, folyamatosan tájékozódik a feladat végrehajtásának állásáról.
I/A.6.16
I/A.7.17
4.0.0.2. Ellenőrzési Főosztály
A Főosztály feladatai
a) Kodifikációs feladatai körében:
1. kidolgozza a belső ellenőrzési Alapszabályt, a Belső Ellenőrzési Kézikönyvet és az Etikai Kódexet.
b) Koordinációs feladatai körében:
1. kapcsolatot tart az intézmények, társaságok belső ellenőrzési vezetőivel, számukra módszertani segítséget nyújt a feladataik színvonalas elvégzése érdekében,
2. kapcsolatot tart az európai uniós források felhasználásában közvetlenül vagy közvetetten érintett szervezetekkel, és ellátja az ehhez kapcsolódó koordinációs feladatot,
3. kidolgozza kockázatelemzés alapján a minisztérium stratégiai és éves ellenőrzési terveit, amely magában foglalja a feladatellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek fejlesztésére, a képzésre és továbbképzésre, esetenként külső erőforrás bevonására vonatkozó javaslatokat is.
c) Funkcionális feladatai körében:
1. a tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenysége keretében a minisztérium működését fejleszti és eredményességét növeli, a minisztérium céljainak elérése, a munkaterv teljesítése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti a minisztérium vezetése által működtetett kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát,
2. a közpénzek, eszközök és források rendeltetésszerű, hatékony, eredményes és gazdaságos, valamint szabályszerű felhasználásának, a költségvetés bevételeivel és kiadásaival összefüggő jogszabályok betartásának, a belső szabályzatoknak való megfelelés, valamint a központi költségvetés és zárszámadás megalapozottságának elősegítése érdekében jár el,
3. összesíti a miniszter által felügyelt és irányított intézmények ellenőrzési terveit és a minisztérium ellenőrzési tervével együtt megküldi a nemzetgazdasági miniszter részére,
4. végrehajtja a jóváhagyott éves ellenőrzési tervet,
5. elkészíti a minisztérium éves ellenőrzési beszámolóját és a miniszter által felügyelt és irányított intézmények ellenőrzési beszámolói összesítésével együtt megküldi a nemzetgazdasági miniszter részére,
6. ellátja a minisztériumot érintő Állami Számvevőszék (ÁSZ) és Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) és egyéb vizsgálatokkal kapcsolatos koordinációs feladatokat,
7. szakmai felügyelet gyakorol a minisztérium fejezethez tartozó intézmények belső ellenőrzési egységei felett,
8. ellenőrzi az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtását,
9. tanácsadói tevékenységet lát el a minisztérium működésének fejlesztéséhez, racionalizálásához kapcsolódóan.
d) Egyéb feladatai körében:
1. nyilvántartást vezet az ellenőrzési feladatok megvalósításáról és az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtásának állásáról,
2. együttműködik a Nemzetgazdasági Minisztériummal a Belső Ellenőrzési Nyilvántartás informatikai rendszer fejlesztésében,
3. továbbítja a minisztérium által felügyelt, illetve irányított intézmények éves beszámolóinak ellenőrzéséről készített jelentéseket a Nemzetgazdasági Minisztériumnak,
4. aktívan együttműködik a Nemzetgazdasági Minisztériummal az ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok kidolgozása, módosítása, az ellenőrzési rendszer fejlesztése, módszertani útmutatók elkészítése tekintetében,
5. véleményezi az intézmények vezetői javaslatára az adott költségvetési szerv belső ellenőrzési egység vezetőjével kapcsolatos személyi ügyeket (kinevezés, felmentés),
6. fejleszti és működteti az ellenőrzések minőségbiztosítási rendszerét,
7. minőségértékelést végez az intézmények belső ellenőrzési tevékenységéről,
8. kialakítja és koordinálja az ellenőrzésre vonatkozó jogszabálytervezetekkel kapcsolatos minisztériumi álláspontot,
9. vizsgálja és értékeli a belső kontroll rendszer megfelelőségét és hatékonyságát és a jogszabályoknak és utasításoknak való megfelelést,
10. szükség szerint kivizsgálja a közérdekű bejelentéseket és panaszokat,
11. haladéktalanul tájékoztatja és javaslatot tesz a megfelelő eljárások megindítására az intézmény vezetőjének, illetve az intézmény vezetőjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjének, amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindításra okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel,
12. részt vesz az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési Tárcaközi Bizottságban,
13. erősíti a minisztérium korrupcióellenes elkötelezettségét, közreműködik és fejleszti a korrupcióellenes feladatok ellátásában,
14. a minisztérium vezetésének megbízása alapján soron kívüli ellenőrzéseket hajt végre,
15. felelős a fejezeti belső ellenőrzési rendszer működtetéséért és fejlesztéséért,
16. részt vesz a társaságok ellenőrzési rendszerének kialakításában, fejlesztésében,
17. ellenőrzi minisztérium által felügyelt, illetve irányított intézmények által készített éves beszámolókat, az ÁSZ módszertana szerint minősíti a megbízhatósági, a költségvetési szerv által működtetett belső kontrollrendszer megfelelőségét, az éves elemi költségvetési beszámolók számviteli alapelveknek való megfelelőségét, és a beszámolási időszak költségvetési gazdálkodása szabályszerűségét,
18. ellenőrzi a fejezeti kezelésű pénzeszközök felhasználását a minisztériumhoz tartozó többségi állami tulajdonú szervezeteknél, valamint ellenőrzi a fejezet költségvetéséből adott juttatásokat és támogatásokat a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szervezeteknél,
19. ellenőrzi a miniszter irányítása vagy felügyelete alatt működő társaságokat,
20. a fejezethez tervezett és a fejezet szakmai felelősségi körébe tartozó európai uniós támogatások felhasználását.
4.0.0.3. Kommunikációs Főosztály
A Főosztály feladatai
a) Funkcionális feladatai körében:
1. kialakítja és fenntartja a minisztérium reputációját egységes kommunikációval, kiegyensúlyozott, kétoldalú kommunikációt alakít ki, amely törekszik a közvélemény és a média tájékoztatása mellett, az érdekek kölcsönös megismerésére, megértésére és harmonizálására. Külső kommunikáció terén: hiteles és folyamatos tájékoztatást ad a közvélemény, a média, az érdekképviseletek és a gazdasági élet szereplőinek; tematizálja a minisztérium számára stratégiai fontosságú témaköröket. Belső kommunikációja nyitott kommunikáció a minisztériumon belüli közéletben és közügyekben. A társadalmi kapcsolatok terén a minisztérium pozitív megítélésének javítása, az imázs erősítése, kétirányú kommunikációra alkalmas ügyfélkapcsolati menedzsment működtetése,
2. ellátja a rövid és hosszú távú stratégia alapján a kommunikációs tevékenység teljes körű szervezését és végrehajtását, illetve felügyeletét,
3. meghatározza a minisztérium külső és belső egységes kommunikációs stratégiáját a tárca szakpolitikai programjának és cselekvéstervének alapján,
4. a minisztérium központi stratégiája alapján meghatározza és kialakítja a miniszter, illetve a minisztérium felügyelete alá tartozó háttérintézmények, állami vállalatok kommunikációs irányvonalát, koordinálja annak végrehajtását, illetve felügyeli operatív kommunikációs tevékenységüket,
5. a szakmai főosztályok közreműködésével gondoskodik a folyamatos és kiegyenlített belső és külső kommunikáció megteremtéséről, elősegíti az ágazatot érintő új jogszabályok társadalmi elfogadtatását,
6. a kormányzati teljesítmény kommunikációs menedzselése hatékony médiakapcsolati tevékenységgel a hazai és külföldi sajtó irányában.
b) Koordinációs feladatai körében:
1. megszervezi a minisztérium jogalkotásával összefüggő kommunikációt, a felsőbb szintű döntések nyilvánosságra hozatalát a közvélemény közérthető tájékoztatása érdekében, tájékoztatási tervet készít a minisztérium által benyújtott kiemelkedő jelentőségű kormány-előterjesztésekhez és törvényjavaslatokhoz; a jóváhagyást követően megszervezi a tájékoztatást,
2. közreműködik a minisztérium parlamenti tevékenységével kapcsolatos anyagok, beszédek elkészítésében,
3. szervezi, koordinálja a minisztérium bel- és külföldi sajtó- és médiakapcsolatainak, média, PR és egyéb marketing programjait. Ellátja az interjú- és információigények sajtóügyelet keretében történő érkeztetését, nyilvántartását, értékelését, közvetítését,
4. előkészíti a miniszter, a minisztérium vezetői és munkatársai sajtószereplésének, szakmai rendezvényeken való részvételét, előkészíti és rendelkezésükre bocsátja a háttéranyagokat, prezentációkat,
5. az egységes kormányzati kommunikáció érdekében együttműködik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányzati Kommunikációért felelős államtitkárának irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel. Előkészti a kormányszóvivői inputot a tárcával kapcsolatos kommunikációban: időben folyamatosan, prompt módon, tartalmában a minisztérium minden kompetenciaterületére kiterjedően elősegíti a felkészülést,
6. kidolgozza a központi kommunikációs és PR terveket, stratégiákat a minisztériumi szakterületek és a tárca cselekvésterve alapján, hozzárendeli az éves kommunikációs tervet, megvalósítja és értékeli ezeket,
7. kialakítja és működteti a minisztérium szakterületi egységeivel a kommunikációs eljárásrendet a hatékony, egységes és központi kommunikáció ellátásáért,
8. ellátja a sajtó-, valamint médiafigyelő szolgálatot, tematikus sajtófigyelést állít össze és elektronikus úton továbbítja a miniszter, az államtitkárok és a kabinetfőnök részére,
9. ellátja a sajtó- és médiaelemzést, értékelést, a kommunikációs tevékenységet megalapozó kutató-elemző munkát,
10. sajtóarchívumot vezet a sajtóban, és más a médiában megjelent, minisztériumot érintő megjelenésekről, valamint vezeti és kezeli az ezekkel kapcsolatos adatbázist, digitális hanganyag, fotó formájában eseményeket örökít meg,
11. ellátja a tudásbázis menedzsment tevékenységet, a minisztérium tevékenységével, a háttérintézmények működésével kapcsolatos információk monitoringját, azok rendszerszerű tárolását és elemzését a hatékony kommunikáció érdekében,
12. meghatározza a kommunikációs szabályzat (kézikönyv) segítségével a minisztérium arculatának, külső megjelenési elemek használatának formáit az egységes kommunikáció érdekében – együttműködve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkársággal, igazodva az egységes kormányzati kommunikáció követelményéhez, felügyeli az előírások megtartását,
13. szervezi és lebonyolítja a kommunikációs kampányokat, kiadványokat szerkeszt és ad ki, hirdetéseket jelentet meg az érintett főosztályokkal együttműködve,
14. a minisztérium internet és intranet portáljainak, valamint az azokhoz kapcsolódó hírleveleket szerkeszti és kiadja,
15. megjeleníti a minisztérium pályázati felhívásait, közérdekű hirdetéseit. A minisztérium kezdeményezésében és finanszírozásában készült szakmai kiadványokat szerkeszti és kiadja,
16. kialakítja a minisztérium belső kommunikációját, megszervezi, belső PR,
17. menedzseli a miniszter által irányított vagy felügyelt intézmények és társaságok tevékenységével kapcsolatos információkat, folyamatos adatgyűjtést, monitoring tevékenységet, értékelést, elemzést végez,
18. meghatározza a miniszter által felügyelt háttérintézmények, központi, összehangolt kommunikációs stratégiáját, kialakítja és működteti a kapcsolattartás eljárásrendjét,
19. együttműködik a háttérintézmények, társaságok kommunikációs szervezeteivel, jóváhagyja a kommunikációs terv végrehajtását, folyamatos koordinációs, felügyeleti, visszacsatolási tevékenységet lát el,
20. koordinálja a minisztérium EU-kommunikációs tevékenységével kapcsolatos feladatokat a Kormány stratégiájával összhangban,
21. felel az európai parlamenti képviselők és az Állandó Képviselet igény szerinti információ-ellátásáért,
22. ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel a miniszter, illetve a kabinetfőnök megbízza.
c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
1. ellátja a tagállami működésből, az Európai Unió Tanácsának 2011. első félévi magyar elnökségi tisztségéből fakadó kommunikációs feladatokat összhangban a Kormány stratégiájával, aktív szakértői részvételt biztosít a minisztérium erre irányuló munkájában.
4.1. A közigazgatási államtitkár által irányított szervezeti egységek
4.1.0.1. Titkársági és Koordinációs Főosztály
A Titkársági és Koordinációs Főosztály feladatai
a) Funkcionális feladatai körében:
1. a közigazgatási államtitkár titkársága feladatainak ellátása,
2. a kormányzati döntés-előkészítés keretében közreműködés a véleményezésben, az észrevételezési és véleményezési határidők megtartásának ellenőrzésében,
3. a minisztériumon belüli csoportos munkavégzés koordinálása, közreműködés az államtitkárságok munkájának összehangolásában,
4. felelős a Kormány és a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet ülésein résztvevő állami vezető felkészítéséért,
5. kialakítja, működteti, továbbfejleszti és irányítja a minisztérium feladatkiadási, utókövetési és számonkérési rendszerét, valamint a döntés-előkészítéssel kapcsolatos előterjesztések, jogszabálytervezetek és az azokkal kapcsolatos minisztériumi álláspontok elektronikus hozzáférési rendszerét,
6. gondoskodik a minisztériumhoz érkező ügyfélszolgálati megkeresések ügyintézéséről, átveszi a közérdekű bejelentéseket, javaslatokat és panaszokat, eljuttatja a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket az illetékes minisztériumi szervezetekhez és az illetékes szervezetek által készített válaszokat a beadványozók számára megküldi, hozzáférhetővé teszi a minisztérium tájékoztató kiadványait,
7. kialakítja, irányítja és ellenőrzi a minisztérium ügyirat-kezelési rendjét, koordinálja a főosztályokon lévő anyagoknak a kézi irattárakból a központi irattárba történő leadását, biztosítja az irattári szolgáltatásokat,
8. ellátja az iratkezelő rendszer szakmai felügyeletét a Kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkársággal együttműködve,
9. közreműködik a minisztérium biztonsági vezetőjének a minősített adatok védelmével kapcsolatos, és a miniszter hatáskörébe tartozó feladatai ellátásában.
b) Koordinációs feladatai körében:
1. vizsgálja a minisztérium által készített kormány-előterjesztések benyújtása előtt az előterjesztésekkel szemben támasztott formai és Kormány ügyrendje szerinti követelmények megtartását,
2. megszervezi a felsővezetői szintű tárcaközi egyeztetéseken a minisztérium részvételét és képviseletét,
3. koordinálja a külső szervektől közigazgatási egyeztetés keretében érkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteinek véleményezését, jóváhagyásra előterjeszti a külső szervektől közigazgatási egyeztetés keretében beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteivel kapcsolatos, a szervezeti egységek által előkészített vezetői szintű minisztériumi álláspontot,
4. a szervezeti egységek közreműködésével a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányirodát irányító helyettes államtitkárának közigazgatási egyeztetés előtt, a Kormány Ügyrendje szerinti előzetes egyeztetésre megküldi a minisztériumi előterjesztéseket és jogszabálytervezeteket,
5. szervezeti egységek közreműködésével közigazgatási egyeztetésre megküldi a minisztériumi előterjesztéseket és jogszabálytervezeteket, továbbá a beérkezett véleményeket eljuttatja az illetékes szervezeti egységekhez,
6. a Kommunikációs Főosztállyal együttműködve gondoskodik a közigazgatási egyeztetésre megküldött jogszabálytervezetek honlapon történő közzétételéről,
7. továbbítja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium részére a miniszteri rendeleteket azok kihirdetése, a miniszteri utasításokat azok közzététele érdekében,
8. továbbítja a minisztérium által készített kormány-előterjesztéseket a Kormány és a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet részére.
c) Egyéb feladatai körében:
1. nyilvántartja az egyes kormányhatározatokat, kijelöli a minisztériumi felelősségű feladatok végrehajtásáért felelős minisztériumi vezetőt, ellenőrzi az e körbe tartozó határidős feladatok teljesítését, figyelemmel kíséri a minisztérium munkatervében szereplő nem jogalkotási feladatok teljesítését, a határidők megtartása érdekében kapcsolattartás a minisztérium államtitkárságaival,
2. felelős az utasítások és egyéb belső szabályzatok nyilvántartásáért, valamint a Kommunikációs Főosztállyal együttműködve gondoskodik az intraneten történő megjelentésükről,
3. működteti az Ügyfélszolgálati Információs Irodát,
4. átveszi, érkezteti, illetve iktatja a minisztériumba érkező küldeményeket, gondoskodik az érdekeltekhez történő eljuttatásukról,
5. végzi az OSAP adatgyűjtések szakmai koordinációját.
4.1.0.2. Humánpolitikai Főosztály
A Főosztály feladatai
a) Kodifikációs feladatai körében:
1. felelős a minisztérium humánpolitikai belső szabályainak szakmai előkészítéséért.
b) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:
1. a miniszter és a közigazgatási államtitkár feladat- és hatáskörébe tartozó humánpolitikai, munkajogi, illetve munkáltatói döntések előkészítése, végrehajtása,
2. az Intézményfelügyeleti Főosztály és a Vagyongazdálkodási Főosztály koordinálásával, a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó intézmények és társaságok vezetőivel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott munkáltatói jogkörbe tartozó intézkedések előkészítése, illetve véleményezése, az érintett vezetők személyi anyagának kezelése és vagyonnyilatkozatának őrzése.
c) Funkcionális feladatai körében:
1. közreműködik a külső szervektől véleményezés céljából érkezett tervezetekkel kapcsolatos a minisztériumi álláspont kialakításában,
2. biztosítja a minisztérium képviseletét a más minisztériumok által működtetett, a főosztály feladatkörét érintő munkabizottságokban.
d) Egyéb feladatai körében:
1. ellátja a minisztérium munkatársainak kormány-tisztviselői jogviszonyával és munkaviszonyával kapcsolatos, jogszabályban foglalt személyügyi feladatokat,
2. vezeti a minisztérium közszolgálati és munkavállalói nyilvántartását, kezeli a személyi anyagokat, vezeti a személyzeti és belső nyilvántartásokat,
3. munkaügyi, személyügyi, statisztikai adatszolgáltatást végez a Központi Statisztikai Hivatal és egyéb szervek részére,
4. ellátja a létszámgazdálkodás munkaügyi feladatait, gondoskodik a minisztérium állománytáblájának naprakész vezetéséről,
5. ellátja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben a vagyonnyilatkozatok őrzésével összefüggésben meghatározott feladatokat,
6. ellátja a minisztérium közszolgálati, béren kívüli juttatásokról szóló és egyéb belső szabályzataiban a főosztály hatáskörébe utalt feladatokat,
7. ellátja közigazgatási alap- és a közigazgatási szakvizsgák nyilvántartásával és a beiskolázással kapcsolatos feladatokat,
8. ellátja a nemzetbiztonsági ellenőrzésekkel kapcsolatos előkészítő és ügyviteli feladatokat,
9. ellátja az állami és miniszteri kitüntetések és díjak adományozásával, kapcsolatos feladatokat,
10. ellátja a kitüntetési bizottság titkársági feladatait.
4.1.0.3. Jogi Főosztály
A Főosztály feladatai
a) Kodifikációs feladatai körében:
1. kialakítja a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabály-tervezetek és a közjogi szervezetszabályozó eszközök kodifikált szövegét kialakítása, ennek keretében biztosítja a szabályozás magyar jogrenddel való összhangját, ellátja a jogszabály-tervezetek véglegesítését (kodifikációs központ),
2. a szakmai főosztályokkal együttműködve részt vesz az Országgyűlés bizottságai előtt a tárca jogszabály-előkészítési felelősségébe tartozó törvényjavaslatok képviseletében,
3. ellátja a minisztérium jogszabály-előkészítési felelősségi körébe tartozó jogszabályok hatályosulásának vizsgálatát, valamint összegyűjti az érdemi és technikai deregulációjával kapcsolatos minisztériumi feladatokat,
4. ellátja a főfelelős szervezeti egységgel együttműködve – amennyiben annál jogász végzettségű kormánytisztviselőt nem foglalkoztatnak – más minisztériumok és egyéb szervek által előkészített jogszabálytervezetek, és jogszabálytervezetet tartalmazó kormány-előterjesztések tervezeteinek jogi és kodifikációs szempontból történő véleményezését.
b) Koordinációs feladatai körében:
1. összeállítja a szakmai javaslatok alapján a tárca jogalkotási programját és azt a közigazgatási államtitkár útján a miniszter elé terjeszti,
2. előkészíti a Kormány törvényalkotási programjára és a Kormány munkatervére vonatkozó minisztériumi javaslatot,
3. üzemezi a jogalkotási programban a minisztérium jogközelítési célú jogalkotási feladatait és figyelemmel kíséri azok végrehajtását,
4. kialakítja a tárcaálláspontot az Alkotmány megváltoztatására vonatkozó törvényekkel, az alkotmányos alapjogok és alapvető emberi jogok érvényesülését garantáló törvényekkel, a büntetőjogi, a polgári jogi, a családjogi és az igazságszolgáltatást érintő törvényekkel kapcsolatosan,
5. koordinálja a közérdekű adat igénylésével kapcsolatos kérelmeket,
6. összefogja az Alkotmánybíróságtól érkező megkereséseket, ellátja az azokra adott válaszok koordinációját.
c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:
1. véleményezi a miniszter vagy a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben hozott határozatokat és felügyeleti intézkedéseket.
d) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
1. közreműködik a közösségi szabályok végrehajtásával, a közösségi jogszabályok átültetésének elmulasztásával (kötelezettségszegési eljárás), valamint az EU-s intézményektől érkező jogközelítéssel összefüggő megkeresések megválaszolásával kapcsolatos feladatokban,
2. közreműködik a nemzetközi szerződések megkötésének előkészítésében (tárgyalásában), ezzel kapcsolatban a jogalkotási törvényből, a Kormány ügyrendjéből eredő feladatok ellátása.
e) Funkcionális feladatai körében:
1. közreműködik az intézmények alapító és megszüntető okiratainak (azok módosításainak), továbbá a társaságok alapító okiratainak, illetve társasági szerződései módosításának kialakításában, valamint a tulajdonosi joggyakorlással, illetve a felügyeleti, irányítási jogkörrel összefüggő, jogi megítélést igénylő ügyekben,
2. véleményt formál a főosztályok részéről történő megkeresés alapján a minisztérium által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos jogi megítélést igénylő ügyekben,
3. jogi szempontból véleményezi a minisztérium által kötendő és az illetékes szakmai szervezeti egység által előkészített szerződéseket, ennek során a véleménye a gazdasági-célszerűségi megfontolásokra nem terjed ki,
4. közreműködik az országgyűlési biztosok megkeresése alapján a tárcaálláspont kialakításában.
f) Egyéb feladatai körében:
1. koordinálja a minisztérium – a bűnmegelőzés hatékonyságának növelése érdekében szükséges egyes kormányzati feladatokról szóló 1002/2003. (I. 8.) Korm. határozatban foglalt – országos bűnmegelőzési feladatait, és képviseli a minisztériumot az Országos Bűnmegelőzési Bizottságban,
2. közreműködik az állampolgároktól és a külső szervektől érkező, jogértelmezést igénylő beadványokkal kapcsolatos tárcaálláspont kialakításában,
3. nyilvántartja a minisztérium jogszabály-előkészítési felelősségébe tartozó jogszabályokat,
4. ellátja a felügyeleti igazolványokkal kapcsolatos feladatokat,
5. koordinálja a minisztérium és a miniszter által irányított, illetve felügyelt intézmények biztonsági okmányaival kapcsolatos ügyeket.
4.1.0.4. Perképviseleti Főosztály
A Főosztály feladatai
a) Funkcionális feladatai körében:
1. ellátja a miniszter felhatalmazása alapján a magyar állam ellen a Ptk. 28. §-a alapján indított perekben a magyar állam képviseletét, ennek keretében az állami érdekek védelméről szakszerűen és minden jogszerű perbeli lehetőséget kihasználva gondoskodik,
2. az 1. pontban meghatározottakon túl a minisztérium perbeli képviseletét – amennyiben az ügy sajátosságára tekintettel a miniszter, a közigazgatási államtitkár vagy a miniszter kabinetfőnöke a képviselet ellátására más szervezeti egység vezetőjét nem jelöli ki – a Perképviseleti Főosztály vezetője látja el. A per tárgya szerint érintett szakterület felelőse köteles a szükséges szakmai segítséget, írásbeli tájékoztatást a Perképviseleti Főosztály részére megadni, és a Perképviseleti Főosztály vezetőjének kérése alapján a szakmai álláspontot megfogalmazó kormánytisztviselő jelenlétét a bírósági tárgyaláson biztosítani,
3. A főosztály a Szabályzat hatálybalépését követően indult közigazgatási eljárásokban a Gépjármű-közlekedési és Vasúti Szabályozási Főosztály által hozott másodfokú közigazgatási határozatok ellen kezdeményezett bírósági felülvizsgálat során a közigazgatási perekben ellátja a minisztérium perbeli képviseletét,
4. a Humánpolitikai Főosztállyal együttműködve a Humánpolitikai Főosztály szakmai álláspontját figyelembe véve ellátja a perképviseletet a minisztérium dolgozóit érintő kormány-tisztviselői jogviszonyból, vagy munkaviszonyból származó bírósági szakaszba került munkaügyi viták esetén,
5. szükség esetén írásbeli javaslatot terjeszt a közigazgatási államtitkár útján a miniszter elé, amelyben javaslatot tesz a pervitel külső megbízás útján való bonyolítására.
4.1.1. Az európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
4.1.1.1. Európai Uniós és Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
Az Európai Uniós és Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság az európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt álló önálló szervezeti egység, amely ellátja a 74. §-ban meghatározott feladatokat.
4.1.1.2. Európai Uniós Főosztály
A Főosztály feladatai
a) Kodifikációs feladatai körében:
1. vizsgálja az uniós jogszabály-tervezetek hazai gazdasági, jogi, intézményi illeszkedését,
2. figyelemmel kíséri az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenő uniós jogszabályokat és arról az érintett főosztályok tájékoztatja,
3. egyezteti a jogharmonizációs javaslatokat,
4. véleményezi az uniós jogi aktussal harmonizációt megvalósító jogszabály tervezeteit, ellátja a kihirdetését követő notifikációját.
b) Koordinációs feladatai körében:
1. ellátja az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságban történő tárcaképviselethez kapcsolódó feladatokat,
2. kidolgozza, egyezteti, képviseli az európai uniós döntéshozatalban való részvételhez a magyar álláspontot,
3. teljesíti az Európai Unió intézményei felé teljesítendő jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettséget,
4. előkészíti a minisztérium állami vezetői szintű európai uniós tárgyalásait, összeállítja a szakmai háttéranyagokat, javaslatokat,
5. egyezteti és összeállítja más kormányzati szervek európai uniós tárgyalásaihoz a minisztériumot érintő javaslatokat,
6. ellátja a minisztériumhoz tartozó uniós ágazati politikák területén egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságok, valamint egyéb bizottsági munkacsoportokban szakértők delegálásával kapcsolatos koordinációs feladatokat, folyamatosan nyomon követi e bizottságokba delegált szakértők tevékenységét,
7. kapcsolatot tart a Magyar Köztársaság Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletére a tárca által delegált szakdiplomatákkal,
8. ellátja az Európai Unió bővítési, valamint szomszédságpolitikai folyamatából eredő feladatokat, képviseli a tárcaálláspontot,
9. kialakítja a minisztériumi álláspontot más tárcáknak az Európai Uniót érintő előterjesztéseire vonatkozóan.
c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
1. felhatalmazás alapján képviseli a minisztériumot európai uniós ügyekben,
2. ellátja a Humánpolitikai Főosztállyal együttműködve a tagállami működés során az Európai Unió tanácsi és bizottsági munkacsoportjaiban résztvevők európai uniós továbbképzési feladatait.
d) Funkcionális feladatai körében:
1. biztosítja a minisztérium irányítása alá tartozó szakpolitikák esetében az európai uniós tagságból származó jogok hatékony érvényesítését és kötelezettségek teljesítését,
2. ellátja a minisztériumhoz tartozó európai uniós ágazati politikáknak a minisztérium egészét átfogó, a stratégiai elképzelésekkel összhangban álló koordinációját,
3. az Európai Unió döntéshozatali eljárásának minden szintjén a leghatékonyabban képviselni a magyar érdekeket,
4. koordinálja és szervezi az Európai Unió Tanácsának 2011. első félévi magyar elnökségével kapcsolatos tárcafeladatokat; kidolgozza a szervezeti és lebonyolítási rendet,
5. kezeli az esetleg felmerülő jogértelmezési, -alkalmazási problémákat („EU pilot” megkeresések, kötelezettségszegési eljárás egyes szakaszai, európai bírósági ügyek),
6. kapcsolatot tart az Európai Unió intézményeivel és az Európai Unió tagállamainak Magyarországra akkreditált külképviseleteivel,
7. elkészíti az európai uniós tárgyalásokból adódó intézkedési terveket, kijelöli – az érintett főosztályokkal folytatott egyeztetés alapján – az ezekből eredő feladatok minisztériumon belüli felelőseit, ellenőrzi a feladatok végrehajtását és arról beszámoló készít a minisztérium vezetése részére,
8. koordinálja az Európai Unió harmadik országokkal létesítendő egyezményeivel összefüggő tárcafeladatokat,
9. előkészíti, illetve véleményezi a tárca európai uniós ügyeket érintő előterjesztéseit és stratégiáit,
10. ellátja az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság 10. Közlekedéspolitikai szakértői csoport vezetését és titkársági feladatait.
4.1.1.3. Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály
A Főosztály feladatai
a) Kodifikációs feladatai körében:
1. ellátja a két- és többoldalú nemzetközi egyezmények és megállapodások kidolgozásával, módosításával, aláírásával, jóváhagyásával és kihirdetésével összefüggő feladatokat (ideértve azok hatásvizsgálatát is).
b) Koordinációs feladatai körében:
1. részt vesz a nemzetközi két- és többoldalú tárgyalásokon, és a nemzetközi kormányközi szervezetekben, valamint a kormányközi vegyes bizottságokban és összehangolja és koordinálja az érdek érvényesítését,
2. ellátja a minisztérium nemzetközi regionális együttműködésekben végzett munkájának és az ott vállalt, minisztériumot érintő feladatok végrehajtásának koordinációját,
3. kialakítja más tárcáknak a nemzetközi ügyeket is érintő előterjesztéseire vonatkozó minisztériumi álláspontot, illetve összeállítja megkereséseire adandó válaszokat,
4. ellátja a minisztérium képviseletét a Határellenőrzési Tárcaközi Bizottságban az érdekelt főosztályok bevonásával, valamint koordinálja a tárcaközi bizottság határozatainak végrehajtását.
c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
1. közreműködik a Transz-európai Hálózatok (Trans-European Networks) magyar szakaszának kialakításával kapcsolatos feladatok elvégzésében.
d) Funkcionális feladatai körében:
1. összeállítja a minisztérium vezetői szintű éves nemzetközi tevékenységi programtervét,
2. előkészíti a minisztérium vezetői szintű két- és többoldalú nemzetközi tárgyalásait, javaslatokat állít össze más kormányzati szervek nemzetközi tárgyalásaihoz, elkészíti a tárgyalásokból adódó intézkedési terveket; kijelöli az érintett főosztályokkal folytatott egyeztetés alapján az ezekből eredő feladatok tárcán belüli felelőseit, valamint ellenőrzi ezen feladatok végrehajtását, és arról beszámolót készít a tárca vezetése részére,
3. felhatalmazás alapján képviseli a minisztériumot a nemzetközi két- és többoldalú tárgyalásokon, a nemzetközi kormányközi szervezetekben és vegyes bizottságokban,
4. kapcsolatot tart a tárcát érintő átfogó nemzetközi ügyekben a Külügyminisztériummal, a külföldi társminisztériumokkal, a magyar külképviseletekkel, a hazánkban akkreditált külképviseletekkel és diplomáciai testületekkel, illetve a külföldi szakmai körök szervezeteivel,
5. a szakmai irányítást gyakorol a Magyar Köztársaság moszkvai nagykövetségére a tárca által delegált szakdiplomata felett,
6. közreműködik a határon túli magyar közösségekkel és a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatok fejlesztésében,
7. ellátja a minisztérium költségvetésében szereplő nemzetközi tagdíjak fejezeti kezelésű előirányzat kezelői feladatait,
8. részt vesz a szakfőosztályok nemzetközi feladatainak megoldásában.
e) Egyéb feladatai körében:
1. rendszeresen adatot szolgáltat a Külügyminisztérium részére az állami vezetők nemzetközi programnaptárjához.
4.1.1.4. Protokoll és Utazásszervezési Főosztály
A Főosztály feladatai
a) Koordinációs feladatai körében:
1. ellátja a miniszter, az államtitkárok és a helyettes államtitkárok külföldi látogatásainak, valamint partnereik magyarországi látogatásainak protokolláris és szervezési teendőit (a külföldi delegációk érkezésével, magyarországi tartózkodásával és elutazásával kapcsolatos feladatok); ellátja a minisztérium munkatársainak hivatalos külföldi utazásaival kapcsolatos szervezési feladatokat.
b) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
1. részt vesz a minisztérium érintett főosztályaival és a Külügyminisztériummal együttműködve az Európai Unió Tanácsának 2011. első félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok előkészítésében és lebonyolításában.
c) Funkcionális feladatok
1. szervezi és lebonyolítja a minisztérium felsővezetői programjait,
2. ellátja a minisztérium belföldi rendezvényeinek (pl. nemzeti és állami ünnepek, évfordulók, kitüntetés átadás) szervezésével kapcsolatban az előírt feladatokat, költségterv készítése és előkészítése, valamint az esemény lebonyolítása pénzügyi és protokolláris szempontjából,
3. szervezi a minisztérium szakterületeit érintő nemzetközi konferenciákat, találkozókat, tárgyalásokat,
4. részt vesz többoldalú belföldi vagy nemzetközi tanácskozás szervezésében minisztériumi költségviselés esetén,
5. gondoskodik az a) pontban meghatározott események kapcsán a megfelelő szintű ajándékok beszerzéséről, valamint felügyeli az ajándékraktárt,
6. koordinálja a fordítási és tolmácsolási feladatokat, és rendelkezik az erre elkülönített pénzügyi keret felett,
7. tanácsot ad a minisztérium munkatársainak protokollügyekben,
8. részt vesz a minisztérium utazási programtervének összeállításában és a pénzügyi keret tervezésében,
9. gondoskodik a minisztériumi protokollkeret előírásszerű felhasználásáról.
d) Egyéb feladatai körében:
1. részt vesz a miniszter ünnepi üdvözleteinek elkészítésében és kiküldésében,
2. ellátja a repülőtéri hatóságoknál a repülőtéri belépő és a kormányváró lefoglalása ügyében felmerülő feladatokat,
3. nyilvántartja a tevékenységi körébe eső látogatások, rendezvényekre vonatkozó adatokat,
4. intézi és koordinálja a kitüntetési ügyeket,
5. felelős a minisztérium felsővezetői számára a diplomata útlevelek, illetve a minisztérium munkatársai részére a szolgálati útlevelek igényléséért, valamint vízumintézéséért.
4.1.2. Gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
4.1.2.1. Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
A Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt álló önálló szervezeti egység, amely ellátja a 74. §-ban meghatározott feladatokat, valamint a helyettes államtitkárságon belül a több főosztályt érintő szakmai feladatok összefogását.
4.1.2.2. Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály
A Főosztály feladatai
a) Kodifikációs feladatai körében:
1. elkészíti az intézményfelügyeleti jogkörből adódó, a költségvetési szerveket érintő normákat, ellátja ennek keretében különösen a szervezeti döntések, véleményezésük koordinálását és – miniszteri jóváhagyást követően – végrehajtását (alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat kiadása és módosítása, kivéve a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát),
2. véleményezi az intézmények működését és gazdálkodását érintő a Kormány részére készült előterjesztés, miniszteri rendelet, utasítás, vagy határozat tervezetét,
3. közreműködik az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében megjelölt miniszteri rendelet és a kapcsolódó szakmai szabályozási koncepciók kidolgozásában,
4. előkészíti az intézmények hatáskörét megalapozó jogszabályok szakmai tervezeteit,
5. előkészíti, illetve véleményezi a minisztérium fejezet felügyelete alá tartozó egészségügyi intézményeinek fejlesztési, működtetési koncepciójára vonatkozó javaslatokat,
6. közreműködik az intézményeket érintő közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítésében,
7. ellátja a Humánpolitikai Főosztály bevonásával az intézmények létszámkeretének meghatározásával, a költségvetési szervekre vonatkozó munkajogi szabályok előkészítésével (jogszabályok, utasítások) kapcsolatos feladatokat.
b) Koordinációs feladatai körében:
1. kapcsolatot tart a Magyar Államkincstárral az intézményi törzsadat-nyilvántartásban, a szervezeti és személyi ügyekben bekövetkező változások (alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat, vezető kinevezése tekintetében) folyamatos bejelentése és a kincstári nyilvántartások karbantartása érdekében, a benyújtott okmányok másolatait megküldi a Költségvetési Főosztály részére,
2. intézményfelügyeleti jogkörből adódó, a költségvetési szerveket érintő egyes személyi kérdések tekintetében (intézményvezetők javadalmazása, prémiumfeladat meghatározás, célfeladat kitűzés, teljesítményértékelés) ellátja a döntés előkészítésével és koordinálásával kapcsolatos feladatokat a szakmai terület, a Jogi Főosztály, valamint a Humánpolitikai Főosztály bevonásával,
3. ellátja az érintett szakmai főosztályok bevonásával az intézmények középtávú működési, tevékenységi és szervezeti stratégiájának kialakításával, a kapcsolódó intézkedési terv javaslat összeállításával és a jóváhagyott intézkedési terv alapján történő végrehajtásával kapcsolatos koordinációs feladatokat,
4. a jelentős értékű közbeszerzések megindításával kapcsolatos intézményi kérelmeket véleményezésre megküldi a szakmai kezelő, a Költségvetési Főosztály és a Közbeszerzési Koordinációs, Felügyeleti és Nyilvántartási Főosztály részére, a kérelmet döntésre megküldi a Kormányzati Közbeszerzési Monitoring Munkacsoport részére, a kérelmezőt tájékoztatja a döntésről,
5. ellátja a költségvetési szervek gazdasági társaságainak alapításával, azokkal kapcsolatos esetleges jogutódlással összefüggő feladatokat,
6. koordinálja az intézményi szektor közérdekű adatainak megjelenítésével kapcsolatos jogszabályokban és közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározott teendők végrehajtását.
c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:
1. előkészíti az intézmények irányításával összefüggésben kiadásra kerülő egyedi miniszteri határozatokat.
d) Funkcionális feladatai körében:
1. összefogja a fejezet felügyelete és irányítása alá tartozó intézmények, valamint az NFM Igazgatás költségvetés-tervezési tevékenységét, összeállítja – a szakterület és a Költségvetési Főosztály bevonásával – a fejezethez tartozó intézmények, valamint az NFM Igazgatás költségvetési javaslatát,
2. felülvizsgálja az intézményi szektor kincstári és elemi költségvetését, a közigazgatási államtitkár jóváhagyása után az intézményi szektorra összesített elektronikus adatállományt továbbítja a Költségvetési Főosztályra,
3. koordinálja az intézményi szektor költségvetési beszámolási tevékenységét, az intézményi szektorra összesített elektronikus adatállománynak a Költségvetési Főosztály részére történő megküldését, az éves beszámoló felügyeleti szervi jóváhagyásra előterjesztését,
4. ellenőrzi és feldolgozza az intézményi szektor negyedéves mérlegjelentéseit, azt megküldi a Költségvetési Főosztály részére,
5. ellátja a fejezet éves – intézményi szektort érintő – zárszámadási törvényjavaslatának elkészítésével kapcsolatos feladatokat, ennek keretében elkészíti az előírt táblázatok szerinti adatszolgáltatás és a zárszámadás szöveges indokolását és az elektronikus adatállományt továbbítja a Költségvetési Főosztály részére,
6. összeállítja az NFM Igazgatás maradvány elszámolását, az ellátja intézményi szektor előző évi előirányzatmaradvány-elszámolásának felülvizsgálatát, és adatot szolgáltatat a Költségvetési Főosztály részére,
7. folyamatos figyelemmel kíséri, ellenőrzi és elemzi az intézményi szektor költségvetési-gazdálkodási tevékenységét,
8. nyilvántartja az NFM Igazgatás költségvetési előirányzatát érintő kötelezettségvállalásokat, és a pénzügyi teljesítéseket az integrált gazdálkodási rendszerben, a jogszabályok által előírt, és az egységes fejezeti szintű számviteli szabályozási és mérlegkészítési kötelezettségek teljesítése érdekében az adatokat egyezteti a – számviteli nyilvántartási rendszer vezetéséért felelős – Költségvetési Főosztállyal,
9. felelős a minisztérium által az NFM Igazgatás költségvetési előirányzatai terhére megkötendő szerződések ellenjegyzésre történő előkészítéséért,
10. ellátja az NFM Igazgatás költségvetését terhelő, igazolt, engedélyezett, érvényesített, ellenjegyzett és utalványozott számlák kiegyenlítésével, valamint a vevői számlák kiállításával kapcsolatos feladatokat, folyamatos együttműködik a Költségvetési Főosztállyal a pénzügyi folyamatok számviteli zárásáig,
11. közreműködik a bel- és külföldi kiküldetések költségeinek elszámolásában és a külföldi kiküldetések költségeinek felosztásában, nyilvántartást vezet a keretfelhasználásról, felügyeli a más intézmények által támogatott kiküldetési költségek megtérítését, adatot szolgáltat a számfejtési feladatok ellátása érdekében a Költségvetési Főosztály részére a napidíjak elszámolásáról,
12. felelős a minisztériumi bankkártyákkal kapcsolatos feladatok intézéséért,
13. vezeti a minisztériumi rendezvények és a felső vezetők meghatározott vendéglátási kereteit terhelő kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartását és bonyolítja azok pénzügyi teljesítését,
14. bonyolítása készpénzforgalmat és működteti a házipénztárt,
15. tervezi az NFM Igazgatása bevételi és kiadási előirányzatait, javaslatot készít a költségvetési törvényben jóváhagyott kiemelt előirányzatok jogcímek közötti felosztására, engedélyeztetésére, szabályozására, ellenőrzi a felhasználás szabályszerűségét,
16. összeállítja a költségvetési törvénytervezet NFM Igazgatására vonatkozó számszaki mellékleteit, ellátja annak számszaki ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,
17. koordinálja a Humánpolitikai Főosztály közreműködésével a minisztériumi személyi juttatások előirányzatához kapcsolódó gazdálkodási feladatokat, együttműködik a Humánpolitikai Főosztály adatszolgáltatása alapján a személyi juttatások tervezésével, jogcímenkénti felosztási javaslatának elkészítésével és engedélyeztetésével, jogszabályok, utasítások szerinti felhasználásával, illetve pénzügyi ellenjegyzésével és teljesítésével, valamint nyilvántartásával, és az illetmény-számfejtéssel kapcsolatos feladatok ellátása érdekében a Költségvetési Főosztállyal, e körben adatot szolgáltat,
18. ellátja a Humánpolitikai Főosztály adatszolgáltatása alapján a természetbeni juttatások, illetve a „cafeteria“ rendszerbe bevont költségtérítésekkel kapcsolatos beszerzéseket és értéktárolási feladatokat, nyilvántartja a pénzügyi teljesítéseket,
19. véleményezi az NFM Igazgatás költségvetését érintő megállapodásokat, szükség szerint koordinálja e megállapodások elkészítését, e tárgykörben vezetői felkészítőket állít össze,
20. igények jóváhagyása céljából előterjeszti az intézményi szektor fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítási igényeit, az előirányzat-módosítások engedélyezését követően továbbítja a Költségvetési Főosztály részére,
21. nyilvántartja az NFM Igazgatás, valamint az intézményi szektorhoz tartozó más intézmények támogatási és kiadási, valamint bevételi előirányzatai alakulását, analitikusan vezeti az évközi Országgyűlés, Kormány, fejezeti és intézményi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokat,
22. havi rendszerességgel adatszolgáltatást készít az intézmények és az NFM Igazgatás előirányzat felhasználásának tényleges és várható teljesítéséről, valamint az adatállományt és a kapcsolódó elemzést megküldi a Költségvetési Főosztályra az egységes vezetői számviteli információs rendszer működtetéséhez,
23. engedélyezi az intézmények havi időarányos keretnyitását és a Magyar Államkincstárhoz történő továbbítás céljából megküldi a gazdasági helyettes államtitkár részére,
24. adatszolgáltatás készít a Költségvetési Főosztály részére – az intézmények által kezdeményezett – előirányzat keretnyitás előrehozása érdekében,
25. ellátja az előírt és a fejezet felügyelete alá tartozó intézményeket érintő évközi adatszolgáltatásoknak szektor szintű elkészítését, felülvizsgálatát és fejezeti szintű adatszolgáltatási kötelezettség esetén a Költségvetési Főosztályra megküldését,
26. ellátja az intézmények megalakításával, átalakításával, megszüntetésével kapcsolatos feladatokat a szakmai kezelő, a Jogi Főosztály, a Humánigazgatási Főosztály, Költségvetési Főosztály és az egyéb eseti érintettek bevonásával,
27. ellátja az intézmények irányítási, illetőleg felügyeleti jogának átadás-átvételével kapcsolatos feladatokat,
28. működteti az illetményszámfejtő helyet és a minisztérium részére történő bérszámfejtést a Magyar Államkincstárral kötött szakmai megállapodás alapján, és a feladathoz tartozó adatszolgáltatásokat biztosítja.
e) Egyéb feladatai körében:
1. elvégzi az intézmények által vagyonkezelt, bérelt, vagy más jogcímen használt kincstári körbe tartozó állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos – jogszabályban, valamint vagyonkezelési szerződésben –, a miniszter egyetértéséhez, illetve véleményadásához kötött feladatokat, azokat döntésre előkészíti,
2. biztosítja a minisztérium képviseletét és a képviselet ellátását az intézményeket érintő állami vagyonnal kapcsolatos döntéshozatalban,
3. koordinálja az intézmények első számú vezetői tekintetében a kiküldetés engedélyeztetésével összefüggő feladatokat, ennek keretében az éves kiküldetési tervet jóváhagyásra előterjeszti, valamint a tervtől eltérő kiküldetési kérelmeket véleményezi, döntésre előkészíti,
4. közreműködik az intézményi szektort érintő KEHI, ÁSZ és az Ellenőrzési Főosztály által végzett ellenőrzési vizsgálatok lebonyolításában,
5. együttműködik a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság állami vagyonnal való gazdálkodással összefüggő feladatai szakmai felügyeletének ellátása során annak szakmai kezelőivel,
6. koordinálja a sportlétesítményekkel (sportingatlanokkal) kapcsolatos fejlesztési, rekonstrukciós programok véleményezését, továbbá az üzemeltetési, működtetési feladatokat,
7. közreműködik a miniszter rendelkezési jogába tartozó egyes elkülönített állami alapokkal összefüggő jogszabályban meghatározott és a miniszter hatáskörébe tartozó döntések előkészítésében, ennek keretében a tervezési, beszámolási feladatok ellátásában, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadás véleményezésében,
8. ellátja a Budapesti MÁV Kórházak és Központi Rendelőintézet Kötelezettségrendező Szervezet (a továbbiakban: KSZ), valamint a KSZ jogelőd költségvetési szerveinek létszámával kapcsolatos humánpolitikai és munkajogi feladatokat,
9. működteti a szerződéseket nyilvántartó adattárat,
10. nyilvántartja a minisztériumi dolgozók lakáscélú támogatásához kapcsolódó kölcsönöket,
11. ellátja a MÁV-arcképes igazolványokkal kapcsolatos feladatokat,
12. koordinálja a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság által a minisztérium részére biztosított szolgáltatási és ellátási feladatokat, monitorozza és értékeli a minisztériumi tevékenységeket, szervezeteket támogató a KSZF által biztosított IT-szolgáltatásokat, „egykapus” kapcsolattartási rendszer működtet.
4.1.2.3. Költségvetési Főosztály
A Főosztály feladatai
a) Kodifikációs feladatai körében:
1. a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatai felhasználására vonatkozó szabályrend kialakításának, folyamatos aktualizálásának koordinációja, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával, működtetésével kapcsolatos egyes szabályozások elkészítése, döntésre való előterjesztése,
2. az egységes számviteli szabályozás előkészítése,
3. a költségvetési, valamint a költségvetést megalapozó törvények előkészítése során a minisztérium javaslatainak felmérése, összefogása, az egyeztetések során – a szakterületek közreműködésével – a minisztérium képviseletének ellátása, a törvényjavaslatokhoz benyújtott képviselői és bizottsági módosító indítványokkal kapcsolatos minisztériumi álláspont – szakterületek közreműködésével történő – kialakítása, előterjesztése, képviselete,
4. közreműködik a zárszámadási törvénytervezet előkészítésében, kialakítja a fejezeti kezelésű előirányzatokat érintő képviselői és bizottsági módosító indítványokkal kapcsolatos minisztériumi álláspontot.
b) Koordinációs feladatai körében:
1. tervezi az éves költségvetést, koordinálja az azt megalapozó ágazati stratégiai célok és prioritások kialakításának fejezeti szintű,
2. koordinálja és összesíti a fejezet kincstári költségvetése elkészítését, adatszolgáltatást nyújt a Magyar Államkincstár részére,
3. koordinálja és összesíti a fejezet elemi költségvetése elkészítését, jóváhagyását követően továbbítja a Magyar Államkincstár részére,
4. elkészíti a fejezet negyedéves mérlegjelentéseit, féléves és éves beszámolóit megküldi a Magyar Államkincstár részére,
5. koordinálja és összesíti a fejezetnek a zárszámadási törvénytervezetekhez tartozó szakmai mellékletei elkészítését, összeállítja a szöveges indoklást, összeállítja a zárszámadási törvénytervezetekhez tartozó szakmai tevékenységének értékeléséről szóló mellékletet, kialakítja, előterjeszti és képviseli a zárszámadási törvény normaszövegét,
6. véleményezi a főosztály felügyeletét ellátó helyettes államtitkár egyetértésére, jóváhagyására érkező anyagokat, szükség szerint a további egyeztetéseket koordinálja,
7. előkészíti a főosztály feladatkörébe tartozó jogszabálytervezeteket, előterjesztéseket, véleményezi a minisztérium költségvetését érintő megállapodásokat, szükség szerint e megállapodások előkészítését koordinálja, e tárgykörben vezetői felkészítőt készít,
8. ellátja a fejezeti tartalék-előirányzatok felhasználása engedélyeztetésével összefüggő döntés-előkészítési, koordinációs feladatokat,
9. koordinálja a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésről (FEUVE) szóló szabályozási feladatokat,
10. kapcsolatot tart a tárca költségvetési felügyelőivel.
c) Funkcionális feladatai körében:
1. felméri a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatait és a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézményeket érintő szakmai feladatok, programok előzetes költségvetési forrásigényét, szakterületi egyeztetések alapján javaslatot dolgoz ki a prioritásokra, előkészíti vezetői döntésre,
2. meghatározza a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezési köriratában szereplő irányelvek figyelembevételével, a minisztérium belső tervezési köriratában általános és a kötelezően érvényesítendő tervezési követelményeket, kiadja a tervezési köriratot a szakmai kezelők és az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály részére,
3. összeállítja a költségvetési törvénytervezetéhez a fejezet fejezeti kezelésű előirányzataira vonatkozó számszaki mellékleteket, a szakmai kezelők közreműködésével,
4. elkészíti a költségvetési törvényhez a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatai szöveges indoklását, összeállítja az intézményi háttéranyag felhasználásával a fejezeti szintű szöveges indoklást,
5. koordinálja a felügyeletet gyakorló helyettes államtitkárok, államtitkárok, kabinetfőnök bevonásával a költségvetési törvényben megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok programokra, részprogramokra történő felosztását, és miniszteri jóváhagyásra előterjeszti,
6. „egykapus” kapcsolattartási rendszert működtet a Magyar Államkincstárral (az intézményi törzsadat-nyilvántartáshoz kapcsolódó szervezeti és személyi ügyek változásbejelentései kivételével) a szakmai szervezetek közreműködésével a költségvetési törvénytervezet Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetre vonatkozó javaslata számszaki mellékleteinek összeállításában, végzi annak számszaki ellenőrzését és rögzítését a Nemzetgazdasági Minisztérium által előírt informatikai rendszerbe, és a miniszter jóváhagyását követően megküldi a Nemzetgazdasági Minisztérium részére,
7. előkészíti, illetve engedélyezi a fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzat-módosításainak engedélyeztetését,
8. ellátja a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények nyilvántartással összefüggő feladatainak – cím, besorolás, új cím esetén államháztartási egyedi azonosító kérése – felügyeletét,
9. ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatok nyilvántartással összefüggő feladatait (cím, besorolás, új cím esetén államháztartási egyedi azonosító kérése, számlanyitás, számla megszüntetése stb.), elkészíti a törzsadattárat érintő adatszolgáltatásokat,
10. összeállítja, ellenőrzi a zárszámadási törvénytervezet fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó számszaki mellékleteit és szöveges indoklását,
11. felülvizsgálja a szakmai kezelők által elkészített elemi költségvetést és a negyedéves előirányzat-finanszírozási terveket, kimutatásokat, végzi azok fejezetszintű feldolgozását, elkészíti a főosztály feladatkörébe tartozó előirányzatok negyedéves mérlegjelentéseit, féléves és éves beszámolóit,
12. teljes körű analitikus és főkönyvi nyilvántartás vezet az igazgatás és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos kötelezettségvállalások nyilvántartásával kapcsolatban, ellenjegyzi a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásokat, a féléves és éves beszámolókat, elkészíti időközi mérlegjelentéseket, azokat egyezteti a Magyar Államkincstárral,
13. felülvizsgálja, nyilvántartja a fejezet előirányzat-maradványait, elkészíti a maradványelszámolást, összefogja a fejezet maradványelszámolását, és továbbítja a Nemzetgazdasági Minisztérium részére ,
14. ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési felügyeletét, az előirányzatok felhasználásáról – az adott fejezeti kezelésű előirányzat pénzügyi és számviteli feladatait ellátó szervezetek bevonásával – megbízható, átlátható adatokat biztosít az integrált könyvelési rendszeren keresztül,
15. költségvetési szempontból ellenjegyzi a minisztérium által megkötendő, a fejezeti kezelésű előirányzatokkal összefüggő szerződéseket,
16. ellátja Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetre vonatkozó költségvetési adatszolgáltatást,
17. közreműködik a minisztériumi személyi juttatások előirányzatával kapcsolatos gazdálkodásban, ellátja az intézményi jelentőfelelősi feladatokat és az ebből eredő egyes adatszolgáltatásokat, a magánnyugdíjpénztárak részére adatot szolgáltat,
18. ellátja, vagy elláttatja a minisztériumi pénzügyi és számviteli integrált számítástechnikai rendszer szakmai rendszergazdai feladatokat,
19. ellátja a gazdálkodás körében elkövetett szabálytalanságok kezelésének operatív felelősének és szakmai összefogójának feladatait,
20. ellátja az alkalmazott integrált számítástechnikai rendszer szakmai követelményeknek és a hatályos törvényi szabályozásnak megfelelő működésének felügyeletét, az ennek biztosításához szükséges változtatásokat kezdeményezi,
21. részt vesz az egyéb számítástechnikai rendszerekhez való kapcsolódás kialakításában, működéskorszerűsítési feladatokban,
22. karbantartja a törzsadat- és jogosultsági rendszert az alkalmazott integrált számítástechnikai rendszerben,
23. megszervezi a költségvetési gazdálkodás integrált számítástechnikai rendszert felhasználók oktatását, vizsgáztatását,
24. az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály közreműködésével összeállítja a fejezet gazdálkodásával kapcsolatos havi vezetői számviteli információs jelentéseket.
d) Egyéb feladatai körében:
1. véleményezi a Kormány, az államtitkári értekezlet és a gazdasági kabinet számára benyújtott gazdaságpolitikai tárgyú előterjesztéseket és tájékoztatókat, azokról a miniszteri és az államtitkári felkészítőt készít,
2. részt vesz a minisztérium Közbeszerzési Bizottságában, a költségvetési szakmai szempontok érvényesülésének biztosítása érdekében, a meghirdetett közbeszerzések előzetes kötelezettségvállalását rögzíti az Integrált pénzügyi számviteli rendszerben, és megteszi az intézkedéseket a kincstári bejelentéshez,
3. ellátja az OSAP adatgyűjtésének informatikai koordinációját, közreműködik a minisztérium OSAP adatokat tartalmazó információs rendszerének működtetésében,
4. ellátja a minisztérium képviseletét az Országos Statisztikai Tanácsban.
4.2. A parlamenti államtitkár által irányított szervezeti egységek
4.2.0.1. Parlamenti Államtitkári Titkárság
A Parlamenti Államtitkári Titkárság a parlamenti államtitkár irányítása alatt álló önálló szervezeti egység, amely ellátja a 74. §-ban meghatározott feladatokat.
4.2.0.2. Parlamenti Kapcsolatok Főosztály
A Főosztály feladatai:
a) Koordinációs feladatai körében:
1. összefogja az Országgyűlés törvényalkotási és a kormányzati munkát ellenőrző szerepéből adódó, a minisztériumot érintő feladatokat,
2. kialakítja a minisztérium parlamenti kapcsolattartási koncepcióját, szervezi a minisztérium parlamenti kapcsolatait,
3. ellátja a minisztérium által kezdeményezett javaslatok (törvény, országgyűlési határozat, jelentés, tájékoztató, beszámoló) parlamenti benyújtását, szervezi azok országgyűlési tárgyalásából eredő minisztériumi feladatokat,
4. nyilvántartja az Országgyűlés minisztériumot érintő anyagait, valamint a parlamenti munkát érintő határidők, határidős feladatokat és azokat felsővezetői jóváhagyásra megküldi,
5. előkészíti az Országgyűlés plenáris ülésén a miniszteri, államtitkári részvételt,
6. előkészíti, összeállítja az országgyűlési bizottságok részére készülő beszámolókat, jelentéseket, tájékoztatókat stb., és biztosítja a tárcaképviselet (szakértő) bizottsági üléseken,
7. előkészíti a válaszokat – az érintett főosztályok bevonásával és közreműködésével –a miniszterhez intézett kérdésekre, interpellációkra, napirenden kívüli felszólalásokra és országgyűlési képviselői megkeresésekre,
8. figyelemmel kíséri a minisztérium által beterjesztett törvényjavaslatok, országgyűlési határozatok parlamenti tárgyalását, összefogja a javaslathoz beérkező módosító indítványok véleményeztetését, valamint szervezi a tárca által kezdeményezett – és a szakfőosztály által elkészített – módosító javaslatok benyújtását,
9. folyamatos tájékoztatást ad az Országgyűlés tárcát érintő munkájáról,
10. előkészíti az Országgyűlés plenáris és bizottsági ülésein tárgyalásra kerülő, tárcát érintő anyagokat, azokat nyomon követi, kezeli a módosító indítványokat és gondoskodik szakértők részvételéről,
11. gondoskodik a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó törvényjavaslatok, határozati javaslatok, jelentések Országgyűléshez történő benyújtásáról, továbbá – a Házszabály alapján – a jogalkotási technikai menetével kapcsolatos szervezési feladatok ellátásáról,
12. folyamatosan kapcsolatot tart az Országgyűlés képviselőivel és hivatali szerveivel, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a minisztériumok parlamenti szerveivel és kommunikációs vezetőivel,
13. támogatja a parlamenti államtitkárt országgyűlési feladatai ellátásában,
14. egyezteti és jóváhagyatja a minisztérium parlamenti munkájához kapcsolódó, a Főosztály által előkészítésre kiadott, vagy általa előkészített iratokat és dokumentumokat a kabinetfőnökkel, a parlamenti államtitkárral és a közigazgatási államtitkárral, valamint jóváhagyatja és aláíratja a miniszterrel.
4.3. Fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek
4.3.0.1. Fejlesztéspolitikai Koordinációért Felelős Államtitkári Titkárság
A Fejlesztéspolitikai Koordinációért Felelős Államtitkári Titkárság a fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár irányítása alatt álló önálló szervezeti egység, amely ellátja a 74. §-ban meghatározott feladatokat.
A Titkárság további feladatai:
1. támogatja az államtitkár országgyűlési tevékenységének ellátását,
2. ellátja a fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkárság, valamint a monitoring és információs ügyekért felelős helyettes államtitkárság feladatkörét egyaránt érintő ügyek koordinációját.
4.3.0.2. Fejlesztéspolitikai Főosztály
1. A Főosztály feladatai
a) Koordinációs feladatai körében:
1. az államtitkárság részéről folyamatosan kapcsolatot tart a területfejlesztési, fejlesztéspolitikai intézményrendszer szervezeteivel (különösen a fejlesztési tanácsokkal, azok munkaszervezeteivel, a monitoring bizottságokkal, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, a kistérségi hálózattal, a közreműködő szervezetekkel), biztosítja az érintettek közötti folyamatos és gyors információtovábbítást,
2. támogatja a Fejlesztési Koordinációs Főosztályt a területfejlesztés és fejlesztéspolitika központi (ágazati) és területi szereplői közötti koordináció megteremtésében és fenntartásában, valamint az érintett intézményrendszer egésze tekintetében az egységes kormányálláspont kialakításában és érvényesítésében,
3. közreműködik az államtitkár által irányított vagy felügyelt intézmények és gazdasági társaságok tekintetében:
3.1. a működési és üzletpolitikai stratégia kialakításában,
3.2. a vagyongazdálkodási és vagyonkezelési stratégiák és irányelvek kidolgozásában,
3.3. a vezetőinek javadalmazásával és teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatok ellátásában,
3.4. az elemi költségvetésük és beszámolóinak ellenőrzésében,
3.5. véleményezheti a tulajdonosi jogkörben – így különösen az alapítás, átalakulás és megszűnés, a vezető tisztségviselők kinevezése, visszahívása és díjazása, a tőkeemelés és -leszállítás, a stratégiai és éves üzleti tervek, valamint az éves beszámolók elfogadása tárgyában – tett előterjesztéseket és javaslatokat, illetve ilyen tárgyú javaslatokat tehet.
b) Funkcionális feladatai körében:
1. közreműködik a befektetésösztönzést segítő szervezetekkel, regionális fejlesztésekben érdekelt kockázati tőketársaságokkal és pénzintézetekkel való kapcsolattartásban,
2. elősegíti az államtitkárság, a gazdaság szereplői és civil szféra közötti együttműködést, kapcsolatot tart a tudományos kutatást és képzést folytató intézetekkel,
3. ellátja mindazon feladatokat, melyekkel az államtitkár és titkárságának vezetője megbízza.
4.3.1. Fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
4.3.1.1. Fejlesztési Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
A Fejlesztési Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság a fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt álló önálló szervezeti egység, amely ellátja a 74. §-ban meghatározott feladatokat.
4.3.1.2. Fejlesztési Koordinációs Főosztály
A Főosztály feladatai
a) Kodifikációs feladatai körében:
1. előkészíti a területfejlesztésről, a központi államigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos feladatairól szóló jogszabályokat, figyelemmel kíséri a jogszabályok alkalmazását, elkészíti a szabályozás-előkészítéssel összefüggő hatásvizsgálatokat,
2. előkészíti és kidolgozza a fejlesztéspolitikát érintő, valamint fejlesztési támogatási források felhasználását szabályozó jogszabályokat, különös tekintettel az uniós támogatási forrásokra vonatkozóan, a szabályozás- előkészítéssel összefüggő hatásvizsgálatok elkészítése,
3. felelős a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetése során kapott észrevételek áttekintéséért, feldolgozásáért és az észrevételekkel kapcsolatos összefoglaló elkészítéséért.
b) Koordinációs feladatai körében:
1. szakmailag felelős a központi államigazgatási szervek országos szintű fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységének összehangolásáért, és a területfejlesztés ágazati és területi szereplői közötti koordináció biztosításáért,
2. közreműködik a hazai és uniós támogatási források felhasználásának összehangolásában, a régiók és az ágazatok hazai és uniós források felhasználására vonatkozó programozási-tervezési tevékenységében,
3. közreműködik az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges fejlesztési tervek, operatív programok elkészítésének szervezésében, valamint a nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kidolgozásában, egyeztetésében és hatékony megvalósításában,
4. nyomon követi a fejlesztéspolitikai programok végrehajtására javasolt intézkedések hatásait, és felelős az azokról szóló Kormány részére készített tájékoztatóért,
5. ellátja a területfejlesztés intézményrendszerének kialakításával, korszerűsítésével és szakmai felügyeletével kapcsolatos szakmai feladatokat,
6. ágazati és területi koordináció eszközével elősegíti a területfejlesztési intézményrendszerben az egységes kormányálláspont kialakítását és érvényesítését; felelős a területfejlesztési intézményrendszer tevékenységének eredményeiről beszámolásáért,
7. közreműködik a területfejlesztési intézményrendszer működési költség-előirányzatának felhasználására vonatkozó javaslat előkészítésében, elvégzi a felhasználás szakmai ellenőrzését;
8. ellátja az Országos Területfejlesztési Tanácsban való részvétellel és a Tanács működésével kapcsolatos szakmai feladatokat, együttműködik az országos szakmai kamarák képviselőivel, az Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának képviselőivel, az Országos Területfejlesztési Civil Egyeztető Fórum (környezetvédelmi, területfejlesztési, esélyegyenlőségi és területfejlesztési konzultációs joggal rendelkező) képviselőivel,
9. javaslatot tesz a Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletétnek működtetésére,
10. javaslatot tesz a Balatonnal kapcsolatos összkormányzati feladatok összehangolására,
11. felügyeli és szakmailag irányítja a kistérségi hálózat munkáját,
12. szakmailag közreműködik – a monitoring és információs tevékenységeket kivéve – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányításában,
13. szakmailag közreműködik – a monitoring és információs tevékenységet kivéve – a Strukturális Alapok Programiroda, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága, a PROMEI Nonprofit Kft. irányításában,
14. szakmailag közreműködik a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., a közreműködő szervezetek tevékenységének felügyeletében – a monitoring és információs tevékenységet kivéve,
15. közreműködik az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről szóló országgyűlési beszámoló előkészítésében, a kedvezményezett térségek besorolásáról, és területfejlesztési koncepciók, programok egyeztetésének és elfogadásának rendjének, módszertanának kidolgozásáról szóló jogszabályok előkészítésében,
16. előkészíti a szakmai javaslatot a Kormány képviselőjére a Balaton Fejlesztési Tanácsban, a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsban és a regionális fejlesztési tanácsokban.
c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
1. a nemzetközi kapcsolatok terén elősegíti a hazai területfejlesztés európai térbe való integrációját a bilaterális és multilaterális területfejlesztési együttműködések, továbbá a szomszédos országokkal való tervezési együttműködés révén,
2. képviseli és érvényesíti a hazai területfejlesztés érdekeit az európai szintű fejlesztési dokumentumok, koncepciók, stratégiák kialakításában,
3. közreműködik az EU soros elnökségével összefüggő kohéziós politikai és területfejlesztést érintő feladatok ellátásában, szervezi az Európai Unió Tanácsának 2011. első félévi magyar elnöksége és az azt megelőző csoportos elnökség alatt zajló területfejlesztési találkozók szakmai feladatait,
4. közreműködik az EU Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap igénybevételét szolgáló fejlesztési dokumentumok kidolgozásában,
5. figyelemmel kíséri az EU fejlesztési stratégiai dokumentumait, gondoskodik hazai érvényesítésükről, közreműködik az Európai Unió intézményeivel folytatott tárgyalásokban a fejlesztési stratégia és az annak megvalósítására szolgáló operatív programok egyeztetése érdekében,
6. képviseli a minisztériumot az Európai Területi Együttműködés célkitűzés alá eső határ menti, transznacionális és interregionális programok kidolgozása során, érvényesíti a programok megvalósítása során a hazai területpolitika szempontjait, ellátja a határ menti programok monitoring bizottságaiban a tárca képviseletet, továbbá működteti a transznacionális és interregionális programokra létrehozott Nemzeti Bizottságot,
7. képviseli a minisztériumot az EU regionális és strukturális politikáját érintő közösségi intézményekben, részt vesz a kohéziós politika tárgykörébe tartozó európai tanácsi és komitológiai bizottságok munkájában,
8. szervezi az Európai Unió strukturális és kohéziós politikájával kapcsolatos hazai feladatokat ellátását,
9. részt vesz az EKTB szakmai munkacsoportjaiban,
10. figyelemmel kíséri a szomszédos és más országokkal kapcsolatos területfejlesztési stratégiai tervezési feladatokat, közös fejlesztési koncepciókat, valamint elősegíti a területfejlesztés stratégiai feladataival összefüggő nemzetközi kapcsolatainak fejlesztését,
11. képviseli a területfejlesztés szakmai érdekeit a nemzetközi szervezetekben és a nemzetközi területfejlesztési együttműködésekben, különös tekintettel az EU és az OECD munkájára, valamint a visegrádi országok együttműködésére.
d) Funkcionális feladatai körében:
1. közreműködik a gazdaságstratégia cél-, eszköz- (különösen az uniós támogatásokat illetően) és intézményrendszerének a kidolgozásában,
2. javaslatot tesz a regionális politika korszerűsítésére, közreműködik a kormányzati munkát segítő szervezetek, bizottságok elé kerülő területfejlesztéssel kapcsolatos előterjesztések előkészítésében, különösen az uniós támogatásokat közvetítő rendszerre vonatkozóan,
3. javaslatot tesz a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, ellenőrzési, intézményi és szabályozási rendszerének kialakítására, fejlesztésére, különösen az uniós támogatásokat közvetítő rendszerre vonatkozóan, valamint részt vesz az intézményrendszer működésének koordinálásában, monitoring bizottságok munkájában,
4. együttműködik a külföldi működő tőkebevonási és külföldre irányuló tőkebefektetési politikának a fejlesztéspolitikával összhangban történő kialakításában, feladatkörében együttműködik a befektetésösztönzést segítő szervezetekkel, regionális fejlesztésekben érdekelt kockázati tőketársaságokkal és pénzintézetekkel, így különösen a Magyar Fejlesztési Bankkal,
5. a fejlesztéspolitikai célkitűzések végrehajtása érdekében közreműködik a központi állami költségvetési politika (különösen az uniós támogatásokat közvetítő rendszerre vonatkozó) kidolgozásában,
6. részt vesz a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását célzó programok előkészítésében és figyelemmel kíséri a megvalósulását, szükség esetén módosítási javaslatokat kezdeményez.
e) Egyéb feladatai körében:
1. közreműködik a területfejlesztési ismeretek oktatásában, terjesztésében, a területfejlesztési kommunikáció ellátásában,
2. módszertani segítséget nyújt a különböző szinten és szakterületeken működő területfejlesztéssel foglalkozó szervezetek, intézmények szakmai tevékenységéhez,
3. kapcsolatot tart tudományos, kutatást és képzést folytató intézetekkel, gondoskodik a tudományos munka és képzés támogatásáról és fejlesztéséről,
4. segíti a fejlesztési programok népszerűsítését, bemutatását, valamint a fejlesztésekhez szükséges információk rendelkezésre állását,
5. a társadalmi együttműködés terén segíti a civil szervezeteket a területfejlesztést és fejlesztéspolitikát érintő feladataik ellátásában.
4.3.1.3. Támogatáspolitikai Főosztály
A Főosztály feladatai
a) Kodifikációs feladatai körében:
1. szakmailag előkészíti és kidolgozza a fejlesztési támogatási források felhasználását szabályozó jogszabályokat, a szabályozás előkészítéssel összefüggő hatásvizsgálatok elkészítése,
2. előkészíti és kidolgozza a régiók társadalmi, gazdasági fejlesztése érdekében a területi szintekkel kötendő megállapodások szabályozását,
3. figyelemmel kíséri és elemzi a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény eszközrendszerre vonatkozó rendelkezéseinek hatályosulását, szükség esetén gondoskodik új szabályozás szakmai előkészítéséről és kidolgozásáról, részt vesz a fejlesztéspolitikát érintő jogszabályok szakmai tervezeteinek kidolgozásában,
4. előkészíti és kidolgozza a területfejlesztési intézményrendszer (regionális fejlesztési tanácsok, megyei területfejlesztési tanácsok, térségi és kistérségi fejlesztési tanácsok) működési költség-előirányzatának felhasználásáról szóló jogszabályt,
5. felelős a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetése során kapott észrevételek áttekintéséért, feldolgozásáért és az észrevételekkel kapcsolatos összefoglaló elkészítéséért.
b) Koordinációs feladatai körében:
1. összehangolja a központi államigazgatási szervek országos szintű fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, módszereket és követelményeket dolgoz ki a támogatáspolitikai intézkedésekhez,
2. közreműködik a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási és szabályozási rendszerének kialakítására, fejlesztésére vonatkozó javaslat kidolgozásában,
3. javaslatot dolgoz ki a hazai központi és decentralizált fejlesztési, támogatási rendszerek alakítására, továbbfejlesztésére,
4. javaslatot dolgoz ki a területfejlesztés eszközrendszerének alakítására, a fejlesztési támogatási célokat szolgáló központi és decentralizált pénzeszközök arányára, a decentralizált források egyes területi egységek közötti felosztásának módszertanára,
5. összehangolja az egyes fejlesztési célokat szolgáló hazai és európai uniós támogatási források felhasználását, gondoskodik a pályázati rendszer kialakításáról, előkészítéséről,
6. intézkedik a Kormány és a területi szintek között kötendő megállapodások szakmai előkészítése érdekében, közreműködik a megkötendő megállapodások aláírásának megszervezésében, koordinálja a végrehajtásukat,
7. működteti a közvetlen terület- és a területi önkormányzati fejlesztési célokat szolgáló decentralizált pályázati rendszert,
8. felelős a költségvetési törvény fejlesztési szempontú átalakításának, egy hazai fejlesztési fejezet kialakításának szakmai előkészítéséért,
9. előkészíti a fejlesztési fejezet előirányzatainak felhasználására vonatkozó működési kézikönyvet és nyomon követi annak érvényesülését, szükség esetén előkészíti annak módosítását,
10. szakmailag véleményezi és egyezteti a fejlesztési támogatások pályázati felhívásait azok kiíróival, különösen a hazai forrásokra vonatkozóan,
11. gondoskodik a fejlesztési fejezet felhasználására vonatkozó javaslatok kidolgozásáról,
12. gondoskodik a fejlesztési fejezet felhasználásáról szóló beszámoló elkészítéséről és a források segítségével megvalósuló fejlesztésekről szóló területi értékelések előkészítéséről,
13. szakmai segítséget nyújt a különböző szinten és szakterületeken működő, támogatási (különösen hazai költségvetési) források kezelésével foglalkozó szervezetek, intézmények tevékenységéhez, e tekintetben koordinálja a hazai támogatási rendszer működtetésében közreműködő szervezetek munkáját, és egymás közötti együttműködését.
c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:
1. kidolgozza a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközök felhasználásának szabályait, továbbá javaslatot tesz a területfejlesztést szolgáló központi és térségi pénzeszközök arányára.
d) Funkcionális feladatai körében:
1. közreműködik (különösen a hazai támogatásokat illetően) a gazdaságstratégia cél- és eszközrendszerének a kidolgozásában,
2. közreműködik a külföldi működő tőke bevonási és külföldre irányuló tőkebefektetési politikának a fejlesztéspolitikával összhangban történő kialakításában, együttműködik a befektetésösztönzést segítő szervezetekkel, regionális fejlesztésekben érdekelt kockázati tőketársaságokkal és pénzintézetekkel, így különösen a Magyar Fejlesztési Bankkal,
3. a fejlesztéspolitikai célkitűzések végrehajtása érdekében közreműködik a központi állami költségvetési politika kidolgozásában,
4. elvégzi a területfejlesztési intézményrendszer (regionális fejlesztési tanácsok, megyei területfejlesztési tanácsok, térségi és kistérségi fejlesztési tanácsok) működési költség-előirányzatának költségvetési tervezését, előkészíti a támogatására vonatkozó szerződéseket, intézkedik a szerződésekben előírtaknak megfelelően a folyósítás kezdeményezéséről, valamint közreműködik a tanácsok által benyújtott elszámolás elfogadásában,
5. ellátja a költségvetési törvény fejlesztési fejezetbe vont előirányzatainak tervezését, szakmai felügyeletét, figyelemmel kíséri a források felhasználását, előkészíti az éves költségvetési zárszámadáshoz kapcsolódó beszámolót,
6. felelős a szakmai kezelésébe tartozó előirányzatok tervezéséért, a felhasználásáért és annak nyomon követéséért, zárszámadáshoz kapcsolódó beszámoló előkészítéséért, továbbá a maradványok kezeléséért.
4.3.1.4. Jogorvoslati és Törvényességi Főosztály
A Főosztály feladatai
a) Kodifikációs feladatai körében:
1. közreműködik a fejlesztéspolitikát szolgáló központi állami források felhasználására vonatkozó szabályozás kidolgozásában, a területfejlesztés jogszabályi hátterének szakmai megalapozásával összefüggő feladatokban, továbbá a kormányzati támogatási döntések végrehajtását szolgáló szabályozások kidolgozásában, elkészíti szabályozás-előkészítéssel összefüggő hatásvizsgálatokat,
2. előkészíti különösen a területfejlesztésről, a központi államigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos feladatairól, valamint a területfejlesztés intézményei feletti törvényességi felügyelet gyakorlásának részletes szabályairól szóló jogszabályok szakmai tervezeteit és az azokkal összefüggő hatásvizsgálatokat,
3. közreműködik a fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár feladataihoz kapcsolódó közigazgatási szabályozási feladatok ellátásában, intézi az ahhoz kapcsolódó egyedi jogi feladatokat,
4. ellátja a fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár jogszabály-előkészítési felelősségi körébe tartozó jogszabályok hatályosulásának vizsgálatát, valamint azok érdemi és technikai deregulációjával kapcsolatos feladatok összegyűjtését.
b) Koordinációs feladatai körében:
1. a fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár irányítása alatt álló szervezeti egységek szakmai javaslatai alapján előkészíti és jóváhagyásra előterjeszti a külső szervektől a közigazgatási egyeztetés keretében beérkező előterjesztés-tervezetek tekintetében a minisztérium részéről kialakítandó álláspontra vonatkozó javaslatot,
2. közreműködik a miniszter által irányított vagy felügyelt fejlesztéspolitikai intézmények alapító és megszüntető okiratainak (azok módosításainak), továbbá a miniszter vagyonkezelői felelősségébe tartozó társaságok, alapítványok alapító okiratainak, illetve társasági szerződései módosításának kialakításában,
3. a szakmai főosztályokkal együttműködve részt vesz az Országgyűlés bizottságai előtt a helyettes államtitkárság szakmai felelősségébe tartozó törvényjavaslatok képviseletében,
4. közreműködik a fejlesztéspolitikát érintő szabályozás előkészítésében.
c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:
1. eljár a fejlesztési döntésekkel kapcsolatban bejelentett panaszokkal kapcsolatos eljárásokban, a fejlesztési források felhasználása kapcsán tett közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos eljárásokban, és a fejlesztési források felhasználásával kapcsolatos szabálytalansági ügyekben,
2. elkészíti a fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár szakmai felelősségi körébe tartozó ügyekben hozandó határozatokat és felügyeleti intézkedéseket,
3. a panaszeljárás során helyszíni és dokumentumalapú ellenőrzést végez az európai uniós támogatások vonatkozásában a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél és a kedvezményezetteknél,
4. felülvizsgálja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség döntéseit (a projekt javaslatot elutasító, csökkentett összköltséggel történő támogató, jogszabálysértő vagy a pályázati kiírás szerinti tájékoztatásban foglaltakat megsértő) panasz esetén,
5. eljár a kistérségi fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok, a térségi fejlesztési tanácsok és a regionális fejlesztési tanácsok törvényességi felügyeletével kapcsolatos feladatokban és részt vesz a közigazgatási hivatalok tevékenységének komplex ellenőrzésében.
4.3.2. Monitoring és információs ügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
4.3.2.1. Monitoring és Információs Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
A Monitoring és Információs Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság a monitoring és információs ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt álló önálló szervezeti egység, amely ellátja a 74. §-ban meghatározott feladatokat.
4.3.2.2. Monitoring és Információs Főosztály
A Főosztály feladatai
a) Kodifikációs feladatai körében:
1. szakmailag kialakítja a fejlesztéspolitika egységes informatikai támogatásának szabályozási hátterét, elkészíti a szabályozás előkészítéssel összefüggő hatásvizsgálatokat,
2. kialakítja a támogatásközvetítés monitoringrendszerét megalapozó szakmai szabályozást,
3. felelős a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetése során kapott észrevételek áttekintéséért, feldolgozásáért és az észrevételekkel kapcsolatos összefoglaló elkészítéséért.
b) Koordinációs feladatai körében:
1. monitoring és információs feladatok tekintetében közreműködik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint a közreműködő szervezetek irányításában, szakmailag felügyeli azok tevékenységét,
2. irányítja az egységes fejlesztéspolitika fejlesztési programjai végrehajtásának monitoringrendszerét,
3. megtervezi és végrehajtja az egységes fejlesztéspolitika területén működő informatikai rendszerek konszolidációját, gondoskodik az adatvédelmi és információbiztonsági elvek érvényesítéséről,
4. kidolgozza az elemzési értékelési módszereket és meghatározza a szabályozási szükségleteket,
5. a stratégiai célok alapján kialakítja az eljárásrendek audit trail folyamatait, a működtetésükhöz szükséges informatikai támogatást és ellenőrzi azok végrehajtását.
c) Funkcionális feladatai körében:
1. gondoskodik az egységes fejlesztéspolitika monitoring feladatainak ellátásához szükséges adatbázisháttér megteremtéséről, a döntéshozatali rendszer informatikai támogatásáról,
2. szervezi és irányítja a monitoring és információs feladatok ellátásához szükséges informatikai feladatokat,
3. gondoskodik a monitoring tevékenység „work flow” követelményeihez alkalmazkodó információs és informatikai támogatásról,
4. végzi a támogatásközvetítés végrehajtási szakaszából gyűjtött információk rendszerezését és a tervezés során megalapozott adatokkal való folyamatos összevetését az informatika által biztosított technológiákkal,
5. a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogok és értékek mentén biztosítja a szükséges információkat a lakosság számára az egységes fejlesztéspolitika forrásainak felhasználása tekintetében, továbbá kiszolgálja a döntéshozók és kommunikátorok információs igényét,
6. ellátja az egységes fejlesztéspolitika forrásainak hatékony és szabályos felhasználásához szükséges rendszerismereti és elemzési feladatokat,
7. végzi az egycsatornás forrásallokáció és a forrásfelhasználás folyamatos nyomonkövetését és a döntéshozatali rendszer információkkal való ellátását,
8. „early warning” rendszert épít ki és működtet,
9. a KTIA vonatkozásában gondoskodik a Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszer felé történő adatszolgáltatások teljesítéséről.
4.3.2.3. Kiemelt Fejlesztések Főosztálya
1. A Főosztály feladatai
a) Koordinációs feladatai körében:
1. ellátja a miniszteri egyedi támogatási döntéssel megvalósuló, továbbá – az egyedi kormánydöntéssel nyújtott támogatások kivételével – a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, valamint a miniszter és a fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár által kiemelt jelentőségűnek minősített beruházásokkal, projektekkel (a továbbiakban kiemelt fejlesztési ügyek) kapcsolatos feladatokat,
2. részt vesz a kiemelt fejlesztési ügyeket érintő szabályozás kialakításában,
3. biztosítja a kormányzati célok kiemelt fejlesztési ügyekben történő megjelenítését és érvényesítését,
4. együttműködik a kiemelt fejlesztési ügyek intézésében közreműködő egyéb szervekkel,
5. ellátja a kiemelt fejlesztési ügyek végrehajtásával, teljesülésük nyomonkövetésével kapcsolatos feladatokat.
4.4. Az infokommunikációért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek
4.4.0.1. Infokommunikációért Felelős Államtitkári Titkárság
Az Infokommunikációért Felelős Államtitkári Titkárság az infokommunikációért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt álló önálló szervezeti egység, amely ellátja a 74. §-ban meghatározott feladatokat.
4.4.1. A kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
4.4.1.1. Kormányzati Informatikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
A Kormányzati Informatikáért Felelős Államtitkári Titkárság a kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt álló önálló szervezeti egység, amely ellátja a 74. §-ban meghatározott feladatokat.
4.4.1.2. Informatikai Szabályozási és Szervezési Főosztály
A Főosztály feladatai
a) Kodifikációs feladatai körében:
1. közreműködik az infokommunikációért felelős államtitkár feladatkörébe tartozó előterjesztések előkészítésében, elkészíti a szabályozás-előkészítéssel összefüggő hatásvizsgálatokat,
2. javaslatot tesz a feladatkörrel rendelkező szervezetek számára az e-közigazgatási szolgáltatások nyújtásának szabályozására, feltételeire, továbbfejlesztésére, kiterjesztésére, elkészíti a szabályozás-előkészítéssel összefüggő hatásvizsgálatokat,
3. közreműködik a közigazgatási informatikával összefüggő, így különösen az azonosításról, az üzenetkezelésről, a közigazgatási adatbázisok és nyilvántartások szabványosításáról szóló jogszabályok előkészítésében, elkészíti a szabályozás-előkészítéssel összefüggő hatásvizsgálatokat,
4. szakmailag előkészíti a közigazgatásban informatikai eszközökkel nyilvántartott közérdekű adatok társadalmi elérhetőségének és felhasználásának szabályozását, elkészíti a szabályozás-előkészítéssel összefüggő hatásvizsgálatokat,
5. előzetesen véleményezi a közigazgatási informatikai tárgyú előterjesztések tervezeteit,
6. felelős a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetése során kapott észrevételek áttekintéséért, feldolgozásáért és az észrevételekkel kapcsolatos összefoglaló elkészítéséért.
b) Koordinációs feladatai körében:
1. folyamatosan monitorozza a minisztérium irányítása alá tartozó zártcélú elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó intézmények, illetőleg velük szerződött gazdasági társaságok szolgáltatási tevékenységét, javaslatot tesz a szolgáltatások fejlesztésére,
2. összehangolja a közigazgatási informatikai és infokommunikációs szektor fejlesztéséhez kapcsolódó stratégiákat, valamint felügyeli ezek végrehajtásának összhangját,
3. előkészíti a közigazgatási informatikafejlesztési és -szolgáltatási politika kialakításához és végrehajtásához kapcsolódó egyetértési jog keretében hozott döntést,
4. támogatást nyújt a közigazgatási informatikai és infokommunikációs infrastruktúrafejlesztési és szolgáltatási politika végrehajtásának irányításához,
5. koordinálja az e-önkormányzati rendszerek fejlesztésének, működtetésének feladatait.
c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
1. a minisztérium hatáskörébe tartozó közigazgatási feladatkörökben gondoskodik az Európai Unió e-közigazgatási projektjeiben, és más nemzetközi kötelezettségekből fakadó együttműködésben való részvétel feltételeiről, a más minisztériumok, illetve szervek hatáskörébe tartozó igazságügyi, illetve közigazgatási feladatok kapcsán gondoskodik az infokommunikációs részfeladatok vonatkozásában az Európai Unió e-közigazgatási projektjeiben és más nemzetközi kötelezettségekből fakadó infokommunikációs (Testa, Eucaris, Resper, Schengen stb.) együttműködésben való részvétel feltételeiről,
2. koordinálja az infokommunikációért felelős államtitkár feladatkörébe tartozó, közigazgatási informatikai nemzetközi tevékenységet.
d) Funkcionális feladatai körében:
1. a minisztérium irányítása alá tartozó intézményeknél és gazdasági társaságoknál folyamatosan ellenőrzi (ennek keretében monitorozza és minősíti) az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokat biztosító informatikai rendszerek működését, megfelelőségét, biztonságát, a közigazgatási szolgáltatások nyújtására hatáskörrel rendelkező hatóságok bevonásával,
2. közreműködik az ágazati informatikai infrastruktúrafejlesztési stratégiáknak, valamint a Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek fejlesztési, beszerzési terveinek jóváhagyásra történő előkészítésében,
3. a helyettes államtitkár egyetértési jogának gyakorlását megelőzően megvizsgálja a Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek infokommunikációs tartalmú szerződéstervezeteit, egyéb kötelezettségvállalásait,
4. előkészíti a szolgáltató állam infrastrukturális megvalósíthatósága biztosításának feltételeit tartalmazó kormányzati informatikai stratégiát és összehangolja annak végrehajtását,
5. az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése érdekében javaslatot tesz a feladatkörrel rendelkező szervek számára a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítésére, ésszerűsítésére, valamint a közszolgáltatási folyamatok egyszerűsítésére.
4.4.1.3. Informatikai Felügyeleti és Ellenőrzési Főosztály
A Főosztály feladatai
a) Koordinációs feladatai körében:
1. biztosítja a zártcélú elektronikus hírközlési, illetőleg a közigazgatás, bel- és igazságügy, központi kormányzat részére infokommunikációs szolgáltatásokat nyújtó, de nem állami tulajdonú gazdasági társaságokkal történő együttműködés feltételeit, a kormányzat gazdasági érdekeinek érvényesítését,
2. összehangolja a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos közigazgatási informatikai feladatokat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium illetékes szervezeti egységével együttműködve,
3. összehangolja a közigazgatási portálok és honlapok egységes üzemeltetését, az akadálymentes működés kidolgozását és folyamatos karbantartását,
4. közreműködik a védelemszervezés közigazgatási szerveket érintő informatikai feladatainak tervezésében, végrehajtásában, koordinálja az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszerrel és az Egységes Európai Sürgősségi Hívószámra (112) alapozott Európai Segélyhívó Rendszerrel kapcsolatos feladatokat.
b) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
1. támogatja és felügyeli a hazai és nemzetközi informatikai kapcsolatokat; elősegíti és előkészíti a nemzetközi és európai uniós számítástechnikai rendszerekhez való kapcsolódás feltételeit.
c) Funkcionális feladatai körében:
1. szakmailag felügyeli a központi elektronikus szolgáltató rendszert és a külön jogszabályban meghatározott kormányzati célú hálózatokat,
2. értékeli az elektronikus hírközlési szolgáltatási engedéllyel rendelkező, állami tulajdonban lévő vállalkozások informatikai szolgáltatásait és üzletmenetét, egyezteti és minősíti a fejlesztési célokat, irányokat és terveket, döntési javaslatok dolgoz ki a tulajdonos számára,
3. közreműködik a központi elektronikus szolgáltató rendszer, az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer és az Informatikai Közháló Program működtetését, üzemeltetését végző szervezeteket felügyeletében,
4. közreműködik a közigazgatási szervezetek infokommunikációval kapcsolatos infrastrukturális eszközrendszerének üzemeltetését, annak személyi és tárgyi feltételeinek meglétét, valamint az informatikai biztonsági előírások megfelelőségét és betartását felügyelő és ellenőrző eljárásokban,
5. felügyeli és ellenőrzi a közigazgatási informatikával foglalkozó szervezetek, valamint a közigazgatási intézmények állami, vagy részben állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok informatikai tevékenységét, és informatikai szempontból felügyeleti és ellenőrzési jogkört gyakorol a szervek felett,
6. irányítja, a távadat-átviteli a hardver- és alkalmazásfejlesztési tevékenység felügyeletét,
7. gondoskodik a közigazgatási elektronikus azonosítási és fizetési eljárásokra vonatkozó jogszabályok végrehajtása megvalósíthatóságáról, a jogszabályok szerint összehangolja a Kormány irányítása alá tartozó központi államigazgatási szervek ezzel összefüggő tevékenységét,
8. gondoskodik a központi és területi közigazgatás informatikai együttműködése, a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer, az ágazati és az önkormányzati alrendszerek informatikai együttműködése, a nemzetközi közigazgatási informatikai rendszerekhez történő csatlakozás és informatikai együttműködés megvalósíthatóságáról,
9. gondoskodik a közigazgatási és állami informatikai szervezetek teljes körű informatikai tevékenységének ellenőrzéséről, illetve vizsgálatáról, külön kiemelve azok informatikai stratégiájával, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat,
10. felügyeli a közigazgatási szervezetek kezelésében lévő közigazgatási informatikai infrastruktúra eszközrendszerének (szoftver, hardver, hálózati eszközök, telekommunikációs szolgáltatások), továbbá az állami, vagy részben állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok infokommunikációs infrastruktúráinak üzemeltetését,
11. ellenőrzi az üzemeltetés személyi, tárgyi feltételeit, az informatikai biztonsági előírások megfelelőségét és betartását,
12. az infokommunikációs kiadások tekintetében gondoskodik a közigazgatási szervek és állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok informatikai szervezeteinek folyamatos kontrolljáról, a pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos hatékonysági vizsgálatok, elemzések, teljesítmény-ellenőrzések végzéséről,
13. ellátja a közigazgatási informatikai infrastruktúrával kapcsolatos tervezési, létesítési, üzemeltetési, fenntartási és fejlesztési tevékenység felügyeleti feladatait,
14. végzi az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló kormányzati informatikát érintő fejlesztések véleményezését, összehangolását, nyomon követését, felügyeletét.
d) Egyéb feladatai körében:
1. a c) pontban foglalt feltételek megvalósulásának ellenőrzésére eseti vizsgálatot, valamint helyszíni ellenőrzést tart.
4.4.2. A hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkár által irányított
szervezeti egységek
szervezeti egységek
4.4.2.1. Hírközlésért és Audiovizuális Médiáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
A Hírközlésért és Audiovizuális Médiáért felelős Államtitkári Titkárság a hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt álló önálló szervezeti egység, amely ellátja a 74. §-ban meghatározott feladatokat, továbbá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felügyeletével kapcsolatos kapcsolattartási, együttműködési és döntés-előkészítő feladatokat.
4.4.2.2. Elektronikus Hírközlés, Posta és Információs Társadalom-fejlesztési Főosztály
A Főosztály feladatai
a) Kodifikációs feladatai körében:
1. előkészíti a hírközlési, frekvencia-, információs társadalom és postai ágazatra vonatkozó szakpolitikákat, stratégiákat, illetve összehangolja ezek megvalósítását és gondoskodik a vonatkozó kormányhatározatok végrehajtásáról, elkészíti a szabályozás előkészítéssel összefüggő hatásvizsgálatokat,
2. előkészíti és gondozza az infokommunikációs ágazatokra vonatkozó jogszabályok szakmai tervezeteit, elkészíti a szabályozás-előkészítéssel összefüggő hatásvizsgálatokat, előkészíti a vonatkozó kormányzati döntéseket, közreműködik az ágazattal összefüggő más kormányzati szereplők által kialakítandó szabályozás előkészítésében,
3. előkészíti az egységes (polgári és nem polgári) frekvenciagazdálkodásért, az elektronikus hírközlésért, a postaügyért, informatikáért (közigazgatási informatika kivételével) és információs társadalomért való felelősségi körbe tartozó jogszabályok és kormányzati döntések szakmai tervezeteit, elkészíti a szabályozás előkészítéssel összefüggő hatásvizsgálatokat,
4. gondoskodik a digitális társadalommal kapcsolatos, a digitális írástudás, valamint az információtechnológiai alkalmazások iránti közbizalom növeléséről megfelelő szakpolitika, illetve szakmai programok kialakítása révén,
5. gondoskodik a közérdekű adatok további felhasználásáról szóló jogszabályok előkészítéséről, azok hatásvizsgálatáról, valamint a nemzeti adatvagyon hasznosítását célzó programok megszervezéséről,
6. gondoskodik a nemzeti adatvagyon hasznosítását célzó programok megszervezéséről,
7. előkészíti a postapiac liberalizációját, előkészíti a kapcsolódó ágazati szakmapolitikát, és gondoskodik a korszerű szabályozói keretrendszer kialakításáról,
8. ellátja az egyes hírközlési és informatikai termékek megfelelőségét vizsgáló vagy ellenőrző, illetőleg tanúsító szervezetek kijelölésével kapcsolatos szabályozás előkészítési feladatokat,
9. rendszeresen felülvizsgálja és a piaci igényekhez igazítja a szabályozás előkészítése révén a frekvenciák nemzeti felosztását,
10. felelős a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetése során kapott észrevételek áttekintéséért, feldolgozásáért és az észrevételekkel kapcsolatos összefoglaló elkészítéséért.
b) Koordinációs feladatai körében:
1. együttműködik az illetékes minisztériumokkal az infokommunikációs szektort érintő innovációpolitika meghatározásában, végrehajtásában, valamint forrásainak tervezésében és felhasználásában,
2. gondoskodik a hazai infokommunikációs szektor fejlesztéséről, a vállalatok (kiemelten a KKV-k) infokommunikációs készségének növelését célzó közpolitikai, szabályozási és fejlesztéspolitikai intézkedések, programok kialakítása és koordinációja révén,
3. koordinálja az űrtevékenységgel összefüggő hazai kutatás-fejlesztési munkákat és az ezekből létrejövő eredmények hasznosítását.
c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
1. gondoskodik az informatikai és hírközlési tárgyú nemzeti szabványok kialakításáról valamint részt vesz a nemzetközi és az európai kötelezettségeken alapuló nemzeti szabványosításban,
2. részt vesz az űrtevékenységgel összefüggő hazai és nemzetközi együttműködésekben, illetve koordinálja az ezekben való részvételt.
d) Funkcionális feladatai körében:
1. folyamatosan szakmai figyelemmel kíséri az infokommunikációs ágazatra vonatkozó jogszabályok hatályosulását, az információs társadalmi programok megvalósulását és eredményességét, és ennek alapján kezdeményezi a jogszabályi környezet korszerűsítését, kiigazítását, valamint az egyéb szükséges intézkedések megtételét,
2. ellátja a hatályban lévő koncessziós szerződésekből, valamint hírközlő hálózatok fejlesztése tárgyában létrejött szerződésekből eredő szakmai feladatokat,
3. előkészíti az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza működésével kapcsolatos, miniszteri döntési hatáskörbe tartozó feladatokat,
4. gondoskodik az ország területének egyetemes hírközlési (elektronikus és postai) szolgáltatásokkal történő lefedettségéről, ennek keretében az egyetemes elektronikus hírközlési és postai szolgáltatások biztosítása érdekében a szükséges kijelölési, illetve kiválasztási eljárásokat lefolytatja, és a szerződéseket előkészíti,
5. figyelemmel kíséri az egyetemes szolgáltatás helyzetét, különös tekintettel az európai uniós szabályok alakulására, valamint vizsgálja a szolgáltatási kört, és szükség esetén javaslatot tesz a szolgáltatás biztosítása érdekében szükséges miniszteri intézkedésekre,
6. gondoskodik a szélessávú infrastruktúra országos elérhetőségéről és a digitális szakadék csökkentéséről, megfelelő ösztönző stratégiák és szakmapolitikák összehangolt kialakítása révén,
7. gondoskodik a hazai internetes és digitális tartalompiac működéséről, a nemzeti kulturális örökség digitális megőrzéséről megfelelő működési keretrendszer és programok kialakítása révén,
8. szakmailag előkészíti a rádió berendezések, elektronikus hírközlő végberendezések megfelelőségével, forgalomba hozatalával, piacfelügyeletével összefüggő kormányzati feladatok ellátását,
9. a kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkársággal együttműködve ellátja az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végző szervezetek kijelölésével kapcsolatos feladatokat,
10. a kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkársággal együttműködve ellátja az infokommunikációs szakképesítéssel kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatokat,
11. felügyeli az ágazatra vonatkozó statisztikai adatgyűjtés rendszerét,
12. előkészíti az űrtevékenységgel összefüggésben felmerülő, b) és c) pontban nem szereplő miniszteri hatáskörbe tartozó feladatokat,
13. részt vesz a Magyar Posta Témakijelölő Tanácsadó Bizottság munkájában.
4.4.2.3. Ágazati Koordinációs, Nemzetközi Együttműködési és Audiovizuális Média Főosztály
A Főosztály feladatai
a) Kodifikációs feladatai körében:
1. szakmailag előkészíti az infokommunikációval kapcsolatos EU normákból, valamint két- és többoldalú nemzetközi szerződésekből eredő szabályozási feladatokat, kialakítja a vonatkozó szabályozási koncepciókat, elkészíti a szabályozás-előkészítéssel összefüggő hatásvizsgálatokat, valamint koordinálja az európai uniós jogi aktusok hazai átültetését,
2. ellátja az audiovizuális médiával, valamint a digitális műsorterjesztésre való átállással kapcsolatos jogszabály-előkészítési szakmai és hatásvizsgálati feladatokat,
3. felelős a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetése során kapott észrevételek áttekintéséért, feldolgozásáért és az észrevételekkel kapcsolatos összefoglaló elkészítéséért.
b) Koordinációs feladatai körében:
1. ellátja az elektronikus hírközléssel, spektrumgazdálkodással, postaüggyel, audiovizuális médiával, informatikával (közigazgatási informatika kivételével) és információs társadalommal kapcsolatos nemzetközi szakmai együttműködési, képviseleti és ágazati koordinációs feladatokat,
2. előkészíti az audiovizuális médiával, valamint a digitális műsorterjesztésre való átállással kapcsolatos stratégiákat, gondoskodik annak megvalósításáról és összehangolja kapcsolódó ágazati programokat.
c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
1. szakmailag előkészíti az Európai Unió intézményeiben képviselendő, az infokommunikációs ágazattal kapcsolatos kormányzati álláspontot, képviseletet lát el a döntés-előkészítő fórumokon, ellátja a tagságból eredő egyéb (pl.: jelentéstételi) feladatokat, valamint előkészíti és szervezi a két- és sokoldalú nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos, továbbá az európai együttműködésből adódó programokat,
2. képviseletet lát el az infokommunikációs szektor nemzetközi, illetve európai uniós szabályozásával, stratégiai tervezésével foglalkozó nemzetközi, illetve európai uniós munkacsoportok munkájában, illetve e szervezetekkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint az egyes hazai szakterületek szabályozási igényeinek érvényesítése és képviselete (pl.: CEPT, ITU-R),
3. közreműködik az infokommunikációs ágazatra vonatkozó az Európai Unió Tanácsának 2011. első félévi magyar elnökségi feladatok ellátásában,
4. biztosítja az infokommunikációs ágazat érdekeinek a különböző nemzeti és nemzetközi (EU-s) fejlesztési stratégiai dokumentumokban való érvényesülését,
5. ellátja a nemzetközi műholdas hírközlő szervezetek hazai szakmai feladatait, valamint a nemzeti rendelkezési jog alá tartozó műholdpozíciók hasznosításával összefüggő feladatokat,
6. ellenőrzi az infokommunikációval kapcsolatos EU normák, valamint két- és többoldalú nemzetközi szerződésekből eredő nemzetközi kötelezettségek teljesülését, valamint figyelemmel kíséri az ágazat nemzetközi trendjeit és kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét,
7. ellátja a két, illetve többoldalú nemzetközi szerződésekből eredő feladatokat, végzi a szakmai szabályozási, tájékoztatási, együttműködési, és adatszolgáltatási tevékenységeket, valamint szakmailag előkészíti a nemzetközi szerződésnek nem minősülő egyezményeket.
d) Funkcionális feladatai körében:
1. kialakítja a más tárcák, illetve a minisztérium más főosztályai által előkészített, az infokommunikációs ágazat nemzetközi szabályozását érintő jogszabálytervezeteivel és egyéb előterjesztéseivel kapcsolatos szakmai álláspontot,
2. biztosítja a társadalmi és tudományos szféra érdekképviseleti szervezeteivel való kapcsolattartást, összehangolja az ágazati szakmai kommunikációt, valamint partneri kapcsolatot alakít ki a gazdasági és a civil szféra szereplőivel.
4.5. Az infrastruktúráért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek
4.5.0.1. Infrastruktúráért Felelős Államtitkári Titkárság
Az Infrastruktúráért Felelős Államtitkári Titkárság az infrastruktúráért felelős államtitkár irányítása alatt álló önálló szervezeti egység, amely ellátja a 74. §-ban meghatározott feladatokat.
4.5.1. A közlekedésért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
4.5.1.1. Közlekedésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
A Közlekedésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság a közlekedésért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt álló önálló szervezeti egység, amely ellátja a 74. §-ban meghatározott feladatokat.
A Titkárság további feladatai:
a) ellátja a helyettes államtitkár által meghatározott feladatok tekintetében, a helyettes államtitkárság több szervezeti egység feladatkörét érintő szakmai feladatok, így különösen a közlekedéspolitika, a jogalkotás, a közlekedésbiztonság, a minőség-ellenőrzés koordinációját, a helyi közlekedés minisztériumi koordinációt igénylő feladataiban a helyettes államtitkárság képviseletét,
b) közreműködik a helyettes államtitkárságot érintő fejlesztések koordinációjában, különös tekintettel a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és a Magyar Fejlesztési Bank irányába történő kapcsolattartással összefüggő feladatokra,
c) ellátja a közlekedéspolitikával kapcsolatos szakterületi, minisztériumi és tárcaközi koordinációs feladatokat, különös tekintettel a szakterületek akció- és intézkedési terveinek összehangolásra, valamint közlekedéspolitika megvalósításának monitoringjára.
4.5.1.2. Közlekedési Infrastruktúra Főosztály
A Főosztály feladatai
a) Kodifikációs feladatai körében:
1. közreműködik a vasútnak minősülő kötöttpályás infrastruktúra alapvető szakmai szabályainak kidolgozásában, az azzal kapcsolatos hatásvizsgálatok elvégzésében,
2. felelős a közutakkal kapcsolatos jogszabályok szakmai szabályinak kidolgozásáért, az azzal kapcsolatos hatásvizsgálatok elvégzéséért,
3. szakmailag előkészíti a közutakkal kapcsolatos jogszabályokat, közreműködik a közúti igazgatással és hatósági feladatokkal kapcsolatos szabályozás szakmai tartalmának kidolgozásában, felelős az ezekkel kapcsolatos hatásvizsgálatok elvégzéséért,
4. felelős az úthálózat állapotjellemzői, forgalmi, forgalomszabályozási és baleseti adatai gyűjtésének, karbantartásának és kezelési rendjének és az ezekkel összefüggő szabályozás szakmai kidolgozásáért, az azzal kapcsolatos hatásvizsgálati feladatok elvégzéséért,
5. felelős az országos közúthálózat forgalomirányítási és tájékoztatási rendszerének és az azzal összefüggő szabályozási feladatok szakmai meghatározásáért, az azzal kapcsolatos hatásvizsgálati feladatok ellátásáért,
6. felelős az útvagyon értéke meghatározásának és nyilvántartásának irányítása, a közúti információszolgáltatás rendszere feltételeinek, a közutak egységes forgalmi rendje elveinek, a közutak forgalombiztonságának javítását célzó intézkedések és azzal összefüggő szabályozási feladatok szakmai meghatározásáért, az azzal kapcsolatos hatásvizsgálati feladatok elkészítéséért,
7. felelős a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetése során kapott észrevételek áttekintéséért, feldolgozásáért és az észrevételekkel kapcsolatos összefoglaló elkészítéséért.
b) Koordinációs feladatai körében:
1. felelős a közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgáló programok (KözOP, költségvetésből és egyéb forrásból megvalósuló projektek, akciótervek) előkészítése, elfogadása, módosítása és nyomonkövetése kapcsán a minisztériumra háruló horizontális feladatok koordinálásáért, ellátásáért (tervezés, kidolgozás, felülvizsgálat, módosítási javaslatok, kötelezettségvállalás),
2. felelős a rév- és kompközlekedés mint közúti hálózatot kiegészítő közlekedés üzemeltetésével, fejlesztésével összefüggő feladatok koordinálásáért,
3. ellátja az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások fejlesztésének szakterületi, minisztériumi és tárcaközi koordinációját.
c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
1. javaslatot tesz a nemzetközi közúti kapcsolatok fejlesztésére, a nemzetközi egyezmények és megállapodások szakmai tartalmára, részt vesz azok létrehozatalának előkészítésében,
2. ellátja, és koordinálja az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) fejlesztésével kapcsolatos EU kötelezettségeket, és a tárca ezzel kapcsolatos feladatait,
3. részt vesz a közúti és vasúti infrastruktúra területét érintő nemzetközi bizottságok, munkacsoportok munkájában (kiemelten a tagállami működés programjaival összefüggésben az Európai Bizottság, az ENSZ EGB mellett működő szakmai bizottságok és munkacsoportok munkájában), továbbá ellátja a szakmai képviseletből adódó feladatokat,
4. felelős a minisztérium képviseletéért az EU különböző támogatási eszközeinek infrastruktúrafejlesztéssel foglalkozó EU-s szakmai bizottságok, munkacsoportok munkájában, eljár az Európai Bizottság Regionális Politika Főigazgatóságánál a hatáskörébe tartozó EU támogatásokkal kapcsolatos egyeztetések során,
5. képviseletet lát el a TEN-T Információs és Monitoring Bizottságban és a Transz-európai Közlekedési Hálózat (TEN-T) Pénzügyi Támogatások (FAC) Bizottság ülésein, kapcsolatot tart az EU Mobilitási és Közlekedési Főigazgatósággal, a DG MOVE képviselőivel, koordinálja az ezzel kapcsolatos feladatok teljesítését,
6. feltárja a közlekedési infrastruktúrafejlesztés és -működtetés elérhető EU támogatású és egyéb alternatív forráslehetőségeit,
7. részt vesz az EU Bizottság közlekedésfejlesztési projektjeiben,
8. ellátja az Európai Területi Együttműködés Programok koordinációját, kialakítja a benyújtott projektjavaslatokkal kapcsolatos tárcaálláspontot, valamint ellátja a tárcaképviseletet a határon átnyúló programoknál a közös Monitoring Bizottságokban, a Nemzeti Bizottságokban (transznacionális és interregionális programoknál) valamint az ETE Tárcaközi Bizottságban,
9. felelős az európai uniós támogatással megvalósuló projektek vonatkozásában – Kohéziós Alap, TEN-T, KÖZOP, ROP, ETE projektek – valamint az egyéb forrásból finanszírozott infrastruktúrafejlesztési projektek megvalósulásának nyomon követéséért,
10. elkészíti és összefogja a páneurópai folyosók Irányító Bizottságainak magyar tagjaként a bizottsági ülésen megtárgyalásra kerülő anyagokat, az üléseken felelős a magyar érdekek érvényre juttatásáért (IV., V., X., illetve VI. folyosók),
11. tájékoztatja a komitológiai bizottságok munkájáról és az elnyert pályázatokról az EKTB-t, mandátumküldés és véleményezés útján részt vesz a TEN-T-tel kapcsolatos uniós és hazai joganyagok módosításában,
12. ellátja a TEN-T Végrehajtó Hatósági feladatait; TEN-T Végrehajtó Hatóságként felelős a TEN-T Alapban rendelkezésre álló források minél teljesebb és ésszerűbb felhasználásának elősegítéséért, felügyeli a pályázatok, határozatok, előrehaladási és zárójelentések megfelelő előkészítését és a Bizottsághoz történő eljuttatását,
13. felelős a páneurópai folyosós és TEN-T témakörben két és többoldalú nemzetközi szerződéstervezetek véleményezéséért, a TEN-T revízió előkészítésében a hazai érdekek és EU elvárások összehangolásáért,
14. ellátja a hazai és EU támogatással megvalósításra tervezett projektek összehangolását, a fejlesztési programokba történő beillesztését.
d) Funkcionális feladatai körében:
1. közreműködik a közlekedéspolitikával kapcsolatos minisztériumi feladatokban, különös tekintettel az infrastruktúrafejlesztési elvek kidolgozására, a döntések előkészítésére és azok megvalósításának figyelemmel kísérésére, a közlekedéssel kapcsolatos ágazati szintű tervezésre és a feladatok végrehajtásában történő közreműködésre,
2. közreműködik a városi és elővárosi infrastruktúrahálózat fejlesztéspolitikájának kialakításában, a közlekedési hálózatok összehangolásában,
3. részt vesz a vasúti interoperabilitás technikai és intézményi rendszereinek kialakításában,
4. előkészíti a közút- és a vasúthálózat nyomvonalainak, kategóriájának és jellemzőinek meghatározásával kapcsolatos állami feladatok ellátását,
5. javaslatot tesz az intermodális logisztikai központok infrastruktúrahálózata fejlesztésére,
6. ellátja a közlekedéssel kapcsolatos operatív programra vonatkozó, a minisztérium feladatkörébe tartozó tervezési munkákat, a helyettes államtitkárságot érintő területeken más operatív programok összeállításában közreműködik,
7. felelős a közutak kezelésének normatív és – az országos közutak tekintetében – operatív irányításáért, az országos közutak, hidak és tartozékaik kezelésével (fenntartásával, üzemeltetésével és fejlesztésével) kapcsolatos minisztériumi feladatok elvégzéséért, rendkívüli helyzetek alkalmával közreműködik a közúti forgalom szervezésében,
8. felelős a nagyvasúti fejlesztési programok kimunkálásáért, szakmai egyeztetéséért és rendszeres aktualizálásáért,
9. felelős a közút- és vasúthálózat-fejlesztéssel, az infrastruktúraberuházásokkal kapcsolatos vizsgálatok, műszaki-gazdasági információk, társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatok elvégeztetéséért, azok elemzéséért, az utakkal és vasúti pályákkal kapcsolatos kutatási-fejlesztési tevékenység szakmai irányításáért,
10. felelős a közlekedési szakterülethez tartozó fejlesztési programok és azon belül a projektek előrehaladásának nyomon követésére és nyilvánosságra hozatalára szolgáló rendszer kidolgozásáért és működtetéséért, együttműködve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel és a közreműködő szervezetekkel,
11. felelős az infrastruktúra területén belül egyes stratégiai szintű, kiemelt fontossággal kezelendő folyamatok projektmódú kezelésének biztosításáért, és a rendszeres egyeztető és beszámoltató fórumok működtetéséért, a közlekedési infrastruktúrafejlesztés forrásfelhasználásának szakmai felügyeletéért,
12. szakmailag közreműködik a minisztérium közlekedési pályahálózatokat érintő vagyonkezelési tevékenyégével kapcsolatos feladatainak ellátásában,
13. ellátja a nemzeti és nemzetközi szintű tervezéssel kapcsolatos feladatokat, különös tekintettel az Országos Területrendezési Tervvel és a TEN-T-tel, valamint az országos közlekedési hálózatok üzemeltetésével, fenntartásával és fejlesztésével összefüggő állami feladatok tekintetében,
14. véleményezi a külső szervektől érkezett jogszabálytervezetek és egyéb előterjesztéseket,
15. felelős a közlekedési infrastruktúra működtetését, üzemeltetését, fejlesztést szolgáló költségvetési előirányzatok szakmai prioritásokon alapuló feladat-meghatározásáért, az előirányzatok felosztására való javaslat tételéért,
16. szakfelügyeleti jóváhagyást terjeszt elő a közlekedési infrastruktúra működtetését, üzemeltetését, fejlesztést szolgáló költségvetési előirányzatok terhére indítani tervezett beszerzésekkel, megrendelésekkel, szerződéskötésekkel kapcsolatban,
17. elbírálja az Útügyi Műszaki Előírások alóli felmentési kérelmeket.
e) Egyéb feladatai körében:
1. részt vesz a közlekedési hálózatok pályahasználati díjainak meghatározására létrehozott eseti, vagy állandó bizottságok munkájában,
2. részt vesz a Regionális Operatív Programok közlekedésfejlesztési kérdéseivel kapcsolatos szakmai egyeztetéseken,
3. együttműködik közlekedési infrastruktúra fejlesztéséért felelős terület képviseletében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, mint Kohéziós Alap, KIOP, ROP és KÖZOP Irányító Hatósággal és Schengen Alap Felelős Hatósággal, továbbá mint Nemzeti segélykoordinátorral a Phare és Átmeneti Támogatás ügyében,
4. képviseletet lát el a hazai és nemzetközi ITS szervezetekben, munkabizottságokban, felelős a közlekedéspolitikához illeszkedő az ITS politika kidolgozásáért,
5. részt vesz az infrastruktúrát érintő termékek és létesítmények minőségellenőrzésében, valamint a tárca Kijelölési Bizottságában,
6. együttműködik a társfőosztályokkal a nemzetközi kapcsolatokban a közlekedéssel összefüggő érdekek és kötelezettségek érvényesítésében,
7. részt vesz a KÖZOP és más uniós források támogatásával megvalósuló projektek előrehaladási értekezletein, valamint Monitoring Bizottsági ülésein továbbá, jogszabályokban meghatározottak szerint, a Projekt Bíráló Bizottságokban, valamint a főosztály hatáskörébe tartozó további bizottságokban és munkacsoportokban,
8. részt vesz a Földrajzinév-bizottságban, ellátja a vasúti közlekedéssel, a közúti közlekedéssel, az úthálózattal összefüggő földrajzi nevek megállapításával kapcsolatos feladatok bizottsági képviseletét.
4.5.1.3. Közlekedési Szolgáltatások Főosztály
A Főosztály feladatai:
a) Kodifikációs feladatai körében:
1. felelős a személyszállítási közszolgáltatásokat érintő szabályozási feladatok szakmai előkészítéséért, a közszolgáltatási kötelezettségek általános kereteinek kialakításáért, a közlekedési közszolgáltatás terén az állami szerepvállalás meghatározásáért, a szabályozás-előkészítéssel összefüggő hatásvizsgálatok elkészítéséért,
2. felelős a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetése során kapott észrevételek áttekintéséért, feldolgozásáért és az észrevételekkel kapcsolatos összefoglaló elkészítéséért,
3. felelős a belföldi helyközi menetrend szerinti közlekedés hatósági ármegállapítással, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményrendszerrel összefüggő szabályozási feladatok szakmai előkészítéséért a szabályozás-előkészítéssel összefüggő hatásvizsgálatok elkészítéséért.
b) Koordinációs feladatai körében:
1. koordinálja az akadálymentes közlekedés megteremtésével kapcsolatos feladatokat.
c) Funkcionális feladatai körében:
1. felelős az állam és a közszolgáltatási feladatokat ellátó vasúttársaságok, valamint az állam és az autóbusszal végzett helyközi személyszállítási szolgáltatásokat végző társaságok közötti szerződéses kapcsolatok – személyszállítási közszolgáltatási szerződések – kidolgozásával, felülvizsgálatával, a közszolgáltatási menetrend jóváhagyásával, a közszolgáltatási tevékenységet ellátó vasúttársaságok és autóbuszos személyszállítást végző társaságok működtetésével, szolgáltatási feltételrendszerével, finanszírozásával, tervezésével, értékelésével összefüggő feladatok ellátásáért,
2. felelős a közösségi közlekedési rendszer kiépítésére, a közlekedési fejlesztésére vonatkozó javaslatok, koncepciók kidolgozásáért, a helyközi (ideértve: elővárosi, regionális és országos) és helyi személyszállítás koordinálásával kapcsolatos közlekedéspolitika előkészítéséért és a kormányzati feladatok ellátásáért, a közlekedési szövetségi szabályozás szakmai kialakításáért, a regionális közlekedésszervezést végző intézmény szakmai felügyeletéért,
3. felelős a menetrend szerinti (vasúti és közúti) személyszállítási közszolgáltatások működési rendszerét meghatározó elvek, a menetrend szerinti (vasúti és közúti) közlekedés feltételrendszerének kialakításáért, ellátja azok működtetésével, engedélyezésével, menetrendje, valamint a menetrend-módosításai jóváhagyásával összefüggő feladatokat,
4. ellátja a helyközi menetrend szerinti (vasúti és közúti) személyszállítást végző társaságok szakmai felügyeletét, részt vesz a tulajdonosi jogok gyakorlójával együttműködve a társaságok gazdálkodásával, finanszírozásával, fejlesztésével, a járműrekonstrukcióval összefüggő feladatok ellátásában,
5. felelős az ingyenes utazások után járó fogyasztói árkiegészítés megállapításával kapcsolatos feladatok szakmai előkészítéséért, felhatalmazás alapján ellátásáért,
6. felelős a helyi közösségi közlekedés támogatásának megállapításával összefüggő minisztériumi feladatok szakmai előkészítéséért, felhatalmazás alapján ellátásáért,
7. ellátja a helyközi menetrend szerinti (vasúti és közúti) személyszállítás menetrendjének jóváhagyásával, valamint a közszolgáltatási szerződések odaítélésével kapcsolatos szakmai feladatokat,
8. vizsgálja menetrend szerinti közforgalmú közlekedést érintő panaszügyeket, felelős parlamenti interpellációk megválaszolásáért, javaslatot tesz a vitás kérdések rendezésére,
9. kialakítja, fejleszti és működteti a helyközi személyszállítási közszolgáltatások kompenzációs rendszerét,
10. véleményezi a külső szervektől érkezett jogszabályokat és egyéb előterjesztéseket.
d) Egyéb feladatai körében:
1. közreműködik a közszolgáltatás keretében végzett víziközlekedési tevékenységekkel kapcsolatos közlekedéspolitikai célok megvalósításában,
2. előkészíti, és felhatalmazás alapján ellátja a helyi közösségi közlekedéssel kapcsolatos, a tárca hatáskörébe tartozó feladatokat.
4.5.1.4. Gépjármű-közlekedési és Vasúti Szabályozási Főosztály
A Főosztály feladatai:
a) Kodifikációs feladatai körében:
1. felelős a gépjármű-közlekedési és vasúti közlekedési ágazat állami szabályozásának szakmai előkészítéséért, a vonatkozó szabályozási koncepciók kialakításáért, jogszabálytervezetek szakmai előkészítéséért, elkészíti a szabályozás előkészítéssel összefüggő hatásvizsgálatokat,
2. folyamatosan figyelemmel kíséri a gépjármű-közlekedési és vasúti közlekedési ágazatra vonatkozó jogszabályok hatályosulását, és ennek alapján javaslatot tesz a jogszabályi környezet korszerűsítésére, felelős a szabályozás előkészítéssel összefüggő hatásvizsgálatok elkészítéséért,
3. felelős a közúti közlekedés biztonságával kapcsolatos követelmények meghatározásáért, a közúti közlekedés biztonsága érdekében szükséges jogi szabályozások szakmai előkészítéséért és hatásvizsgálati feladatainak ellátásáért,
4. felelős a közúti közlekedésben való részvételre, a közúti közlekedési szabályokra vonatkozó előírások, továbbá a közúti járművezetők képzésével és vizsgáztatásával, a pályaalkalmassági vizsgálatokkal és utánképzéssel kapcsolatos szakmai szabályok kialakításáért, a nehéz tehergépkocsik hétvégi közlekedése szabályozásának szakmai kidolgozásáért, a szabályozás-előkészítéssel összefüggő hatásvizsgálatok elkészítéséért,
5. felelős az üzemelő gépkocsik rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályozásáért és a szabályozás- előkészítéssel összefüggő hatásvizsgálatok elkészítéséért,
6. felelős a közúti járművek konstrukcióját (biztonsági- és környezetvédelmi jellemzőit) és hatósági jóváhagyási rendszerét előíró műszaki szabályozás szakmai tartalmának meghatározásáért,
7. felelős a közúti közlekedési igazgatási és nyilvántartási ügycsoportok tekintetében a minisztérium hatáskörébe tartozó állami feladatokat meghatározó szakmai szabályozás kidolgozásáért,
8. felelős a közlekedési eszközök kibocsátásaira és energiafogyasztására, a termékek környezetvédelmi jellemzőinek tanúsítására és ellenőrzésére vonatkozó mérési eljárások kidolgozása, illetve a tárgy szerinti EU szabályozások átvétele, a kibocsátások mérésére használt mérőeszközökkel szembeni követelmények meghatározásáért, a mérőeszközök alkalmassági vizsgálatának, jóváhagyásának szabályozása szakmai előkészítéséért,
9. felelős a nem közúti mozgó gépek (mobil munkagépek, belvízi hajók, vasúti járművek) levegőszennyezésére vonatkozó szabályozás kialakításáért,
10. felelős a légiközlekedés levegőtisztaság-védelmi és zajvédelmi szabályozásainak szakmai előkészítéséért, működtetéséért (zajgátló védőövezetek, emissziókereskedelem, egyedi zajkibocsátás, zajvédelmi bírság és díj),
11. felelős a közlekedési zajvédelemmel kapcsolatos szabályozási feladatok szakmai előkésztéséért,
12. felelős a veszélyes áruk szállítására vonatkozó hazai szabályok kimunkálásáért és folyamatos korszerűsítéséért,
13. felelős a szabályozás-előkészítési feladatkörébe tartozó hatásvizsgálatok elkészítéséért,
14. felelős a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetése során kapott észrevételek áttekintéséért, feldolgozásáért és az észrevételekkel kapcsolatos összefoglaló elkészítéséért.
b) Koordinációs feladatai körében:
1. ellátja a szabályozási tevékenységet megalapozó kutatás-fejlesztés menedzselési feladatokat,
2. kapcsolatot tart a területen működő szakmai érdekképviseleti szervezetekkel,
3. ellátja a közlekedési ágazat zajvédelmi feladatait és a stratégiai zajtérképezés és zajvédelmi intézkedési tervek koordinációs feladatait, végrehajtja az EU stratégia zajtérképezését, ebben a körben intézkedési terveket dolgoz ki,
4. koordinálja a nemzeti környezetvédelmi programmal kapcsolatos tárcafeladatokat felelős a tárcaprogram összeállításáért és a jelentések készítéséért.
c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:
1. felelős a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltakra figyelemmel az első fokon hozott döntések esetében a másodfokú hatósági határozat szakmai előkészítéséért.
d) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
1. részt vesz az EU gépjármű-közlekedési és vasúti közlekedési tárgyú jogszabályainak és egyéb, kötelező erővel nem bíró aktusainak előkészítésében, a magyar tárgyalási álláspont kialakításában és képviseletében, ellátja a tagságból eredő feladatokat (így különösen a közösségi jogszabályok hazai jogba történő átültetése, a jelentéstételi kötelezettség teljesítése),
2. részt vesz a hazai szabályozás szakmai alapját, illetve jogi hátterét kialakító nemzetközi szervezetek (különösen az ENSZ EGB) szakmai munkájában, és e fórumokon érvényesíti az egyes szakterületek hazai szabályozási igényeit,
3. részt vesz a közúti közlekedési területet érintő nemzetközi bizottságok, munkacsoportok munkájában, a nemzetközi közúti áru- és személyszállítási engedélyek elosztási elveinek meghatározásában, részt vesz a vonatkozó nemzetközi megállapodások fejlesztésében, valamint a kétoldalú vegyes bizottságok működtetésében, a két- és többoldalú egyezmények szakmai tartalmának kidolgozásában,
4. részt vesz az ENSZ EGB keretein belül a nemzetközi szállításokra vonatkozó előírások kidolgozásában, az EU Bizottságának a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tevékenységében, az EU jogszabályok hazai jogba történő átültetésében, továbbá a veszélyes áruk szállítási biztonságával kapcsolatos egyéb jogszabályok szakmai előkészítésében.
e) Funkcionális feladatai körében:
1. ellátja az intézményi keretben folyó közlekedésre nevelés, valamint a közlekedésért felelős miniszter feladatkörébe tartozó szakmai képzési, képesítési és vizsgakövetelményekkel kapcsolatos feladatokat, valamint a közlekedési szakképzés fejlesztésével, valamint a szakképzési törvényben és az OKJ-ban meghatározott, a közlekedési szakterületet érintő szakképzésekkel kapcsolatos minisztériumi feladatokat, közreműködik a közlekedési igazságügyi szakértők engedélyezési eljárásában,
2. felelős a kormányzati logisztikai stratégia minisztériumon belüli feladatainak előkészítéséért, ellátásáért, képviseli a logisztikai stratégiával kapcsolatos kérdésekben a minisztériumot,
3. felelős a közlekedési hatóság által végzett forgalomba helyezés előtti, időszakos, valamint közúti járművizsgálati tevékenység szakmai tartalmának meghatározásáért, fejlesztéséért, valamint a járművizsgáló hatósági szakértők képzésével és továbbképzésével kapcsolatos jogi szabályozás szakmai előkészítéséért,
4. felelős a vasúti közlekedés biztonságáról szóló koncepció kidolgozásáért,
5. kidolgozza az árufuvarozás és különjárati személyszállítás EU konform szabályozását, a piaci működés feltételeinek folyamatos figyelemmel kísérését, piaci válság esetén előkészíti a szükséges beavatkozásokat,
6. véleményezi a külső szervektől érkezett jogszabályok tervezeteit és más előterjesztéseket,
7. szervezi a környezetvédelmi hatásvizsgálatok és stratégiai környezeti értékelések (Strategic Environmental Assessment) végrehajtását, koordinálja az eljárások módszertani fejlesztését,
8. ellátja a közlekedéspolitikával, közlekedési reformprogramokkal kapcsolatban a környezetvédelem tárgykörébe tartozó szakterületi, minisztériumi és tárcaközi koordinációs feladatokat, különös tekintettel a szakterületek akció- és intézkedési terveinek összehangolásra, valamint közlekedéspolitika megvalósításának monitoringjára,
9. közreműködik a közlekedési hálózatokhoz kapcsolódó környezeti szennyezések felszámolásában, kármentesítés szervezésében és az Országos Környezeti Kármentesítési Program minisztériumra háruló feladatai végrehajtásában,
10. végzi a közlekedési eredetű széndioxid és egyéb üvegházhatású gázok, valamint levegőszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó modellezési és adatszolgáltatási feladatokat, meghatározza ezekhez a közlekedési eszközök forgalomba helyezése és időszakos ellenőrzése során gyűjtendő adatok körét, feldolgozásuk szabályait, a gyűjtött adatokból adatbázis épít és működtet.
f) Egyéb feladatai körében:
1. ellátja a közúti közlekedésbiztonságot érintő állami feladatok tárcaszintű képviseletét,
2. kezeli a főosztály szakmai felelősségi körébe tartozó költségvetési sorok költségvetési kapcsolatait,
3. szakmai háttéranyagot készít a főosztály szabályozási kompetenciájába tartozó kérdések tekintetében a szabályozásértelmezés, tájékoztatás, média (internetes) megjelenéshez,
4. ellátja a közúti közlekedési és vasúti közlekedési tárgyú állampolgári (ügyfél) megkeresések és panaszügyek tekintetében a minisztérium feladatkörébe tartozó szakmai tájékoztatási feladatokat, a szükség esetén felügyeleti intézkedést kezdeményez,
5. szervezi és nyomon követi az allergén gyomnövények és a parlagfű elleni védekezést a közlekedési hálózatok környezetében, ellátja a minisztérium képviseletét a parlagfű elleni védekezés hatékonyságát növelő tárcaközi bizottságban,
6. közreműködik és szakmailag támogatja a Kommunikációs Főosztályt az „Európai Mobilitási Hét” és az „Európai Autómentes Nap” kezdeményezések kormányzati feladataiban, a települési önkormányzatok bekapcsolódásának ösztönzésében, a társadalmi háttér (egészségügyi, környezetvédelmi profilú civil szervezetek, ifjúsági szervezetek, iskolák, lakossági és fogyasztói csoportok, piaci és kereskedelmi szervezetek, hatóságok, sajtó- és média szervezetek) támogató attitűdjének formálásában.
4.5.1.5. Légi- és Víziközlekedési Főosztály
A Főosztály feladatai:
a) Kodifikációs feladatai körében:
1. felelős a légi- és víziközlekedés szabályozásának szakmai előkészítéséért, a vonatkozó szabályozási koncepciók kialakításáért,
2. folyamatosan figyelemmel kíséri a jogszabályok szakmai hatályosulását, és annak alapján szakmai javaslatot készít a jogszabályi környezet korszerűsítésére, valamint az egyéb szükséges intézkedések megtételére,
3. felelős a víziközlekedéssel, a víziutakkal, a kikötőkkel és más víziközlekedést befolyásoló létesítményekkel kapcsolatos közlekedésbiztonsági, valamint műszaki és hajózásbiztonsági követelményrendszerre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséért,
4. felelős a légiközlekedéssel, a repülőterekkel és a légiközlekedést befolyásoló létesítményekkel kapcsolatos közlekedésbiztonsági, műszaki és légiközlekedés-biztonsági követelményrendszerre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséért,
5. felelős a szakmai szabályozás-előkészítéssel kapcsolatos hatásvizsgálatok elkészítéséért,
6. felelős a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetése során kapott észrevételek áttekintéséért, feldolgozásáért és az észrevételekkel kapcsolatos összefoglaló elkészítéséért.
b) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:
1. szakmailag előkészíti a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól, valamint a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló jogszabályban a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt légiközlekedés-védelmi feladatok ellátásával kapcsolatos döntéseket,
2. szakmai előkészíti a nem EU tagállam lobogója alatt közlekedő úszólétesítmény üzemeltetője által benyújtott, a nemzeti víziút használatának engedélyezése iránti kérelmekkel kapcsolatos engedélyezéssel kapcsolatos határozatot.
c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
1. részt vesz az Európai Unió légi- és víziközlekedési tárgyú jogi aktusainak és egyéb, kötelező erővel nem bíró aktusainak előkészítésében, a magyar tárgyalási álláspont kialakításában és képviseletében, a tagságból eredő feladatok ellátásában (különösen az EU jogszabályok hazai jogba történő átültetése, a jelentéstételi kötelezettség teljesítése),
2. részt vesz a hazai szabályozás szakmai alapját kialakító nemzetközi szervezetek szakmai munkájában és e fórumokon érvényesíti az egyes szakterületek hazai szabályozási igényeit,
3. részt vesz a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) közgyűlésén, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) Igazgatóságában, az Európai Szervezet a Légiközlekedés Biztonságáért (Eurocontrol) Ideiglenes Tanácsában, valamint a Közép-Európai Funkcionális Légtérblokk (FAB CE) Ideiglenes Tanácsában, vagy Tanácsában,
4. felelős a légiközlekedési szakterületen működő nemzetközi szakmai szervezetek és az EASA döntéseinek, ajánlásainak elemzéséért, megfelelő végrehajtásának szervezéséért, koordinálásáért, az ezekhez kapcsolódó adatszolgáltatásért,
5. felelős a két- és többoldalú légiközlekedési megállapodások szakmai tartalmának meghatározásáért, a másik féllel/felekkel történő konzultációkért és tárgyalásokért az egyéb érintettekkel való konzultációért, az Európai Bizottság értesítéséért,
6. részt vesz az ENSZ EGB belvízi hajózási munkacsoportjában és bizottságában, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet bizottságaiban és munkacsoportjaiban és Nemzeti Bizottságában, a Duna Bizottság munkacsoportjában és szakértői értekezletein, valamint az OECD és az ECMT munkacsoportjaiban, és ellátja a szakmai képviseletből adódó feladatokat,
7. ellátja a Duna Bizottságban a Magyar Köztársaság állandó kormányképviselő-helyettesi feladatait, részt vesz a Duna Bizottság közgyűlésén és szakértői értekezletein és ellátja a szakmai képviseletből adódó feladatokat, ellátja továbbá a Rajnai Hajózás Központi Bizottságában a megfigyelői státusszal összefüggő szakmai képviseletből adódó feladatokat,
8. a miniszter megbízása alapján a Főosztály vezetője ellátja a légiközlekedési főigazgatói feladatokat,
9. működteti a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Magyar Nemzeti Bizottságát,
10. részt vesz a minisztérium vezetői nemzetközi találkozóinak szakmai előkészítésében.
d) Funkcionális feladatai körében:
1. közreműködik a miniszter irányítása alá tartozó légi- és víziközlekedéssel kapcsolatos szervezetek alapító és megszüntető okiratainak elkészítésében, valamint a szervezeti és működési szabályzatainak elkészítésében,
2. véleményezi a külső szervektől érkezett jogszabályok és egyéb előterjesztések tervezeteit,
3. előkészíti a miniszter irányítása alá tartozó szervekkel kapcsolatos szakmai döntéseket,
4. felelős a nemzeti légiközlekedési, valamint víziközlekedési stratégia szakmai előkészítéséért, az azokhoz kapcsolódó döntések szakmai előkészítésében, a végrehajtás figyelemmel kíséréséért,
5. a légiközlekedési és a víziközlekedési stratégiával összhangban javaslatot tesz a légiközlekedés, illetve víziközlekedés fejlesztésére,
6. előkészíti a repülésbiztonsággal összefüggő tevékenységek szervezett irányítása érdekében Nemzeti Repülésbiztonsági Programot, figyelemmel kíséri és felügyeli működését, részt vesz az ország védelmi felkészüléséből és a NATO-tagságból eredő – a légiközlekedési szakterületre vonatkozó – feladatokban, továbbá a minisztériumot érintő polgári védelmi és katasztrófaelhárítási feladatokban,
7. felelős a közlekedésért felelős miniszter feladatkörébe tartozó szakmai képzési, képesítési és vizsgakövetelményekkel kapcsolatos feladatok ellátásának előkészítéséért, a közlekedési szakképzés fejlesztésével, a szakképzési törvényben és az OKJ-ban meghatározott, a légiközlekedési szakterületet érintő szakképzésekkel kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásáért,
8. szakmailag előkészíti HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság által ellátott állami feladatok tekintetében a miniszter hatáskörébe tartozó döntéseket,
9. ellátja a Légiközlekedés Védelmi Bizottság és a Nemzeti Légtér Koordinációs Bizottság titkári feladatait.
e) Egyéb feladatai körében:
1. részt vesz a jogellenes légiközlekedési cselekmények elleni védelemmel kapcsolatos hazai és nemzetközi feladatok ellátásában,
2. közreműködik a közlekedési igazságügyi szakértők engedélyezési eljárásában,
3. kezeli a főosztály szakmai felelősségi körébe tartozó költségvetési sorok költségvetési kapcsolatait,
4. szakmai háttéranyagot készít a főosztály szabályozási kompetenciájába tartozó kérdések tekintetében a szabályozásértelmezés, tájékoztatás, média (internetes) megjelenéshez,
5. ellátja a légiközlekedési és víziközlekedési tárgyú állampolgári (ügyfél) megkeresések és panaszügyek tekintetében a minisztérium feladatkörébe tartozó szakmai tájékoztatási feladatokat, a szükség esetén felügyeleti intézkedést.
4.6. A klíma- és energiaügyért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek
4.6.0.1. Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkári Titkárság
A Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkári Titkárság a klíma- és energiaügyért felelős államtitkár irányítása alatt álló önálló szervezeti egység, amely ellátja a 74. §-ban meghatározott feladatokat.
Titkárság további feladatai:
1. ellátja a helyettes államtitkárságok több szervezeti egységének feladatkörét érintő, koordinációt igénylő feladatait a helyettes államtitkárságok között,
2. ellátja a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtésével kapcsolatos több szervezeti egységet érintő előkészítő, külső kapcsolattartó és egyéb koordinátori feladatokat,
3. ellátja az államtitkár által meghatározott feladatok tekintetében, a minőség-ellenőrzés koordinációját.
4.6.1. A zöldgazdaság fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
4.6.1.1. Zöldgazdaság Fejlesztésért és Klímapolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
A Zöldgazdaság Fejlesztésért és Klímapolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság a zöldgazdaság fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt álló önálló szervezeti egység, amely ellátja a 74. §-ban meghatározott feladatokat.
4.6.1.2. Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály
a) Kodifikációs feladatai körében:
1. előkészíti a megújuló és alternatív energiaforrások elterjesztéséhez, ösztönzéséhez, fenntartható előállításához és felhasználásához kapcsolódó energetikai tárgyú jogszabálytervezetek és a közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai szövegét a társfőosztályok szakmai közreműködése mellett és elvégzi azok hatásvizsgálatát,
2. előkészíti a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozóan a bioüzemanyagok fenntartható előállításához, termeléséhez és felhasználásához kapcsolódó jogszabálytervezetek és a közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai szövegét a társfőosztályok szakmai közreműködése mellett és elvégzi azok hatásvizsgálatát,
3. előkészíti az energiahatékonyság, energiatakarékosság és az épületenergetika tárgykörét érintően a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozóan a jogszabálytervezetek, a közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai szövegét a társfőosztályok szakmai közreműködése mellett és elvégzi azok hatásvizsgálatát.
b) Koordinációs feladatai körében:
1. előkészíti a zöldgazdaság-fejlesztést szolgáló döntések meghozatalát és figyelemmel kíséri végrehajtását,
2. előkészíti a megújuló energiaforrásokat, energiatakarékosságot, energiahatékonyságot, épületenergetikát érintő döntések meghozatalát és figyelemmel kíséri végrehajtását,
3. érvényesíti az energiagazdálkodással kapcsolatban a fenntartható fejlődés elvét az energiastratégia végrehajtását szolgáló programokban,
4. részt vesz és szakmai szempontokat érvényesít az új Széchenyi Terv zöldgazdaság-fejlesztéshez kapcsolódó fejezeteinek kidolgozásában, kezdeményezi a tevékenységéhez kapcsolódóan jelentkező szakmai közreműködés igényének felmerülése esetén a megfelelő kompetenciával rendelkező főosztály, egyéb szerv, szervezet bevonását,
5. véleményezi szakmai szempontból a más minisztériumok és egyéb szervek által előkészített jogszabálytervezetek, illetőleg jogszabálytervezetet tartalmazó kormány-előterjesztések tervezeteit,
6. koordinálja a megújuló energiaforrásokra, energiatakarékosságra, energiahatékonyságra, épületenergetikára vonatkozóan az EU jogszabályok hazai jogrendbe történő átültetését,
7. koordinálja a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiatervezést, beleértve a fenntartható stratégia elkészítését,
8. együttműködik az információátadás és tájékoztatás szempontjából az államtitkárság és helyettes államtitkárság titkárságával és a minisztérium kommunikációs osztályával,
9. támogatja, koordinálja és szervezi a helyettes államtitkárság részéről a zöldgazdaság-fejlesztés információs hátterének adatbázisát,
10. koordinálja a szemléletformálási programokat ezek fejlesztését és szervezését,
11. ellátja a társadalmi egyeztetések koordinációs feladatait, konzultációkat szervez a szakmai és civil szervezetekkel,
12. előkészíti és szervezi a helyettes államtitkár szakmai eseményeken történő megjelenéseit,
13. elkészíti a helyettes államtitkárság havi jelentéseit, részt vesz a helyettes államtitkárság ezzel kapcsolatos egyeztetési szervezési feladataiban.
c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:
1. előkészíti az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) szakmai felügyeletével kapcsolatos döntéseket.
d) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
1. kidolgozza a Megújuló Energiaforrás Cselekvési Tervet, elkészíti a végrehajtásáról szóló beszámolót,
2. elkészíti a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozó beszámolót,
3. elkészíti a bioüzemanyagok fenntartható előállításáról, közlekedésben történő felhasználásáról szóló beszámolókat,
4. elkészíti a megújuló energiaforrásokat, energiatakarékosságot, energiahatékonyságot, épületenergetikát érintő egyéb, az EU részére megküldendő cselekvési tervek, és a végrehajtásukról szóló beszámolókat, EU és más nemzetközi szervezetek részére a tárgykörben készített beszámolók, adatszolgáltatásokat készít.
e) Funkcionális feladatai körében:
1. részt vesz az Országgyűlés bizottságai előtt a Főosztály jogszabály-előkészítési felelősségébe tartozó törvényjavaslatok képviseletében,
2. ellátja a külön utasítás szerint hozzárendelt fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos szakmai kezelői feladatokat,
3. ellátja a Főosztály kompetenciájába tartozó kérdések tekintetében a szabályozásértelmezési, tájékoztatási feladatokat, a média megjelenésekhez szakmai háttéranyagokat készít,
4. elkészíti a megújuló energiaforrásokra vonatkozó stratégiát,
5. kidolgozza a Megújuló Energiaforrás Cselekvési Terv intézkedési tervét, valamint koordinálja és nyomon követi annak végrehajtását,
6. kidolgozza a Nemzeti Energiatakarékossági és Energiahatékonysági Cselekvési Terv intézkedési tervét, végrehajtását, eredményeit értékeli, nyomon követi,
7. kidolgozza és végrehajtja a megújuló energiaforrások használatát, energiahatékonysági intézkedések megvalósítását ösztönző, nem financiális támogatást jelentő intézkedéseket (pl. tanácsadó hálózat),
8. kidolgozza és megszervezi más érintett kormányzati szervezetekkel és oktatási intézményekkel a zöldgazdaságot támogató megújuló energetikai, energiahatékonysági és környezettechnológiai munkavállalók – ezen belül az energiaügynökségi és energetikusi hálózat – képzési, továbbképzési programjait,
9. részt vesz az EGT és a Norvég Alap finanszírozási mechanizmusok munkájában, különös tekintettel az energetikára, valamint a zöldipari és környezetvédelmi innovációra vonatkozó támogatási konstrukciók kidolgozásában, végrehajtásában való közreműködésre,
10. tervezi az üvegházhatású gázok kiotói kibocsátási egységeinek értékesítéséből származó bevételek allokálását, előkészíti a döntést, kialakítja az arra épülő támogatási konstrukciót, felügyeli végrehajtásukat (pl. Zöld Beruházási Rendszer),
11. a Fejlesztéspolitikai Koordinációért Felelős Államtitkárság főosztályaival együttműködve javaslatot tesz a zöldgazdaság-fejlesztés ösztönzését érintő támogatási és egyéb nem finanszírozási típusú intézkedések kialakítására, közreműködik azok végrehajtásában (operatív programok),
12. részt vesz a megújuló energiaforrások elterjesztésére, energiatakarékosságra, energiahatékonyságra vonatkozó támogatási konstrukciók bíráló és monitoringbizottsági munkájában,
13. kapcsolatot tart szakmai és civil szervezetekkel, azokat bevonja a szakmai tervezetek, javaslatok kialakításába, véleményezésébe,
14. felelős az energetika környezetvédelmi feladatainak tervezéséért, végrehajtásának koordinálásáért az energetikát érintő környezetvédelmi tárgyú előterjesztések véleményezéséért,
15. közreműködik az ökogazdasági mutatórendszer kidolgozásában,
16. részt vesz az energiastatisztikai rendszer kidolgozásában,
17. közreműködik a megújuló energiaforrások, energiatakarékosság, energiahatékonyság, épületenergetika tárgykörében az energia- és más országstratégiák (pl. EU 2020) elkészítésében és végrehajtásában,
18. közreműködik feladatkörét érintően a kutatás-fejlesztési feladatok ellátásában,
19. részt vesz a hazai és EU-s kutatásszervezési programok, prioritások és intézkedések kialakításában, végrehajtásában, különös tekintettel a zöldipar fejlesztésére, az energiahatékonyságra és a megújulóenergia-forrásokra,
20. megszervezi, koordinálja és működteti az energiamenedzser- és energiaügynökség-hálózatot,
21. kidolgozza a zöldgazdaság-fejlesztésre vonatkozó stratégiát, annak intézkedési tervét és közreműködik annak végrehajtásában,
22. közreműködik a zöldgazdaság-fejlesztéshez kapcsolódó projektek generálásában,
23. javaslatot dolgoz ki a megújuló energiaforrás létesítmények engedélyezési eljárásainak egyszerűsítésére vonatkozóan,
24. a nemzeti együttműködés részeként elősegíti a zöldgazdasághoz kapcsolódó projektgazdák, más piaci szereplők és a kormányzati intézmények, döntéshozó szervek közötti kommunikációt,
25. javaslatot dolgoz ki a zöld finanszírozási rendszerek (pl. Zöld Bank, zöldhitel) kialakítására vonatkozóan és közreműködik azok végrehajtásában, a piaci szereplők irányába történő kommunikációjának szervezésében,
26. gondoskodik a fenntartható gazdasági fejlődés és energiagazdálkodás feltételeinek, gazdasági és társadalmi környezete megteremtéséről,
27. népszerűsíti, kampányt szervez és tudatformálási munkát végez megvalósult vállalati, önkormányzati, valamint a lakossági épületenergetikai és energiatakarékossági programokat illetően,
28. közreműködik az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, az épületenergetikával összefüggő építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatokról szóló, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről, és az energetikai tanúsításról szóló jogszabályok kialakításában,
29. felelős az energiahatékonyság és -takarékosságot érintő jogi, pénzügyi, engedélyezési és egyéb szabályozás (pl. szabványok, előírások) tárcaszintű feladatok előkészítésért,
30. közreműködik az Építésgazdasági Munkabizottságon belül az Épületenergetikai Albizottság munkájában,
31. koordinálja az épületállomány energetikai és az egyéb nem épületfűtési célú energiafelhasználási területek felmérését,
32. kidolgozza és működteti a hosszú távú Nemzeti Épület-korszerűsítési és Energiatakarékossági Programot, és javaslatot tesz azok hatékony megvalósítását és működését elősegítő jogi, pénzügyi, engedélyezési, intézményi, képzési háttér és környezet kialakítására,
33. kidolgozza az épület-energiahatékonyság közép- és hosszú távú cselekvési tervét,
34. kidolgozza a rövid távú épületenergetikai stratégiákat és koncepciókat, ezekhez elemzéseket és értékeléseket készít,
35. közreműködik az energiastratégia épület-energiahatékonyságra és -takarékosságra vonatkozó részeinek kidolgozásában,
36. kidolgozza és működteti (szervezi és ellenőrzi) a közintézményi (állami, önkormányzati, és egyéb) épületenergetikai és energiatakarékossági programokat,
37. javaslatot tesz a jelenleg működő közintézményi energiatakarékossági programok (ÖKO, KEOP, EHA) átalakítására és beépítésére a Nemzeti Épület-korszerűsítési és Energiatakarékossági Programba,
38. kidolgozza és működteti (szervezi és ellenőrzi) a vállalati (ipari és kereskedelmi) és a lakossági épületenergetikai és energiatakarékossági programokat,
39. épületenergetikai tárgyköréhez tartozóan javaslatot tesz engedélyezés, tanúsítás, szabványok tekintetében,
40. felhasználja a kibocsátási kvóta és kibocsátási egység értékesítési bevételeit, valamint kialakítja a vonatkozó felhasználási rendszerek kereteit,
41. közvetlen európai uniós pályázatok koordinációja és a végrehajtásában való közreműködés,
42. az államtitkárság és a helyettes államtitkárság zöldgazdaság-fejlesztéshez kapcsolódó kiemelt és mintaprojektjei vonatkozásában ellátja az előkészítési, koordinációs és disszeminációs feladatokat,
43. ellátja a tudásbázis-menedzsmenti feladatokat, részt vesz a lakosság, az önkormányzatok és a gazdaság szereplőinek bevonásával tudatformáló tevékenység és kampányok előkészítésében, koordinációjában.
4.6.1.3. Klímapolitikai Főosztály
a) Kodifikációs feladatai körében:
1. szakmailag előkészíti a klímapolitika területéhez tartozó hazai, közösségi és nemzetközi feladatok ellátására vonatkozó jogszabályokat, beleértve a közösségi emissziókereskedelmi rendszer szabályozására vonatkozó jogi szabályozást is,
2. megteremti a 2050-ig tartó dekarbonizációs útiterv végrehajtásához szükséges jogszabályi kereteket,
3. elvégzi az üvegházhatású gáz kibocsátási jogosultságok értékesítésének, az egységek nyilvántartásának és kezelésének hazai szabályozását,
4. felelős a szakmai előkészítési feladatkörébe tartozó jogszabályokkal kapcsolatos hatásvizsgálatok elvégzéséért, a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetése során kapott észrevételek áttekintéséért, feldolgozásáért és az észrevételekkel kapcsolatos összefoglaló elkészítéséért.
b) Koordinációs feladatai körében:
1. megszervezi a 2050-ig tartó dekarbonizációs útiterv elkészítését, ahhoz kapcsolódó konzultációkat, beleértve a fő üvegházhatású gáz kibocsátásért felelős szektorspecifikus útiterveket, és gondoskodik az útiterv végrehajtásához szükséges jogszabályi keretek megteremtéséről,
2. megszervezi a közösségi klímapolitikai döntések, jogszabályok hazai végrehajtását, beleértve a szakpolitikai és jogszabályi keretek kialakítását és a végrehajtás ellenőrzését,
3. koordinálja a hazai adaptációs stratégia, programok és információs rendszer elkészítését, a klímakutatással és adaptációval kapcsolatos kutatási keretrendszert,
4. közreműködik a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiai tervezési folyamatokban, részt vesz a fenntartható fejlődési stratégia elkészítésében,
5. koordinálja a nemzetközi jogszabályi kötelezettségen alapuló és a klímapolitikai stratégiához kapcsolódó hazai, közösségi és nemzetközi jelentések elkészítését, gondoskodik a jelentések leadásáról,
6. koordinálja a magyar részvételt az uniós intézmények klímapolitikához kapcsolódó tevékenységeiben, kutatási programjaiban,
7. koordinálja és felügyeli az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményhez kapcsolódó hazai feladatok végrehajtását, különös tekintettel a Kiotói Jegyzőkönyv rugalmassági mechanizmusaihoz kapcsolódó feladatokra,
8. gondoskodik a középtávú üvegházhatású gáz kibocsátási előrejelzések elkészítésének tárcaközi koordinációjáról,
9. koordinálja a tárcaközi dekarbonizációs és adaptációs munkacsoportok munkáját,
10. tervezi és koordinálja a közösségi és nemzetközi jog alapján keletkezett üvegházhatású gáz kibocsátási jogosultságok értékesítéséből befolyt bevételek felhasználását.
c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:
1. a közösségi emissziókereskedelmi rendszerhez kapcsolódóan elvégzi az új belépő tartalékból való kiosztást,
2. az együttes végrehajtási projektekkel kapcsolatban ellátja az engedélyezési és átadási feladatokat, valamint a hitelesítő akkreditációs hatósági munka szakmai felügyeletét,
3. gondoskodik a magyar állam tulajdonába tartozó, a közösségi és nemzetközi jog alapján keletkezett üvegháhatású gáz kibocsátási jogosultságok értékesítéséről.
d) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
1. a közösségi emissziókereskedelmi rendszerhez kapcsolódóan ellátja a minisztérium feladatkörébe utalt feladatokat, amelyek keretében elvégzi a közösségi emissziókereskedelmi rendszer hazai joggal történő harmonizálását,
2. ellenőrzi a közösségi emissziókereskedelmi rendszer hazai működtetését a klímapolitikai stratégia vonatkozásában,
3. részt vesz a közösségi klímapolitikai döntések kialakításában,
4. a klímapolitikai stratégia vonatkozásában részt vesz a közösségi döntések, jogszabályok hazai végrehajtásának – beleértve szakpolitikai és jogszabályi keretek kialakítását és végrehajtását – ellenőrzésében,
5. az 1. ponttal kapcsolatos ügyekben kialakítja és képviseli a magyar álláspontot az éghajlatváltozással kapcsolatos közösségi komitológiai munkában,
6. feladatkörében előkészíti a közösségi és nemzetközi klímapolitikai tárgyalásokhoz kapcsolódó hazai álláspontokat és részt vesz a közösségi és nemzetközi klímapolitikai tárgyalásokon,
7. képviseli az éghajlatváltozással foglalkozó nemzetközi szervezetekben Magyarországot (többek között ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezmény, Éghajlatváltozás Kormányközi Testülete, OECD klímapolitikai munkacsoport),
8. részt vesz az uniós adaptációs tevékenységekben.
e) Funkcionális feladatai körében:
1. feladatkörében ellátja a klímapolitika területéhez tartozó hazai, közösségi és nemzetközi feladatokat,
2. gondoskodik a nemzeti éghajlatváltozási stratégia felülvizsgálatairól, valamint a stratégia végrehajtásának éves szintű ellenőrzéséről,
3. nemzetközi jogi kötelezettség alapján felügyeli a Nemzeti Forgalmi Jegyzék működtetését,
4. a 3. pontban foglaltakhoz kapcsolódóan gyakorolja az egységek kezelését,
5. hosszú távú kvótagazdálkodási koncepciót dolgoz ki,
6. javaslatot tesz a kibocsátási kvóta és kibocsátási egység értékesítési bevételeinek felhasználására, valamint részt vesz a vonatkozó felhasználási rendszerek kereteinek kialakításában.
f) Egyéb feladatai körében:
1. szakmailag támogatja az éves üvegházhatású leltár Vidékfejlesztési Minisztérium általi elkészítését és gondoskodik a leltár továbbításáról az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezmény titkársága irányába,
2. ellátja a klímaváltozással kapcsolatos társadalmi tudatosság felerősítésével összefüggő tevékenységek elősegítését szolgáló feladatokat.
4.6.2. Energetikáért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
4.6.2.1. Energetikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
Az Energetikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság az energetikáért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt álló önálló szervezeti egység, amely ellátja a 74. §-ban meghatározott feladatokat, valamint ellátja a helyettes államtitkár irányítása alá tartozó több szakterületet érintő tevékenység minisztériumi koordinációt igénylő feladataiban a képviseletet.
4.6.2.2. Atomenergetikai Főosztály
A Főosztály feladatai
a) Kodifikációs feladatai körében:
1. szakmai szempontból előkészíti az atomenergiával kapcsolatos jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök szövegét, elkészíti a szabályozás-előkészítéssel összefüggő hatásvizsgálatokat,
2. javaslatot tesz az atomenergiával kapcsolatos kérdésekben a tárca jogalkotási programjára, továbbá előkészíti a Kormány törvényalkotási programjára és munkatervére vonatkozó szakmai javaslatot,
3. felelős a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetése során kapott észrevételek áttekintéséért, feldolgozásáért és az észrevételekkel kapcsolatos összefoglaló elkészítéséért.
b) Koordinációs feladatok:
1. koordinálja az atomenergia békés célú felhasználásával kapcsolatos minisztériumi teendőket.
c) Európai uniós és nemzetközi feladatok:
1. előkészíti a közösségi szabályok végrehajtásával, a közösségi jogszabályok átültetésének elmulasztásával, valamint az EU-s intézményektől érkező, jogközelítéssel összefüggő megkeresésekre vonatkozó szakmai álláspontot,
2. előkészíti az EU atomenergiával kapcsolatos jogszabályaira vonatkozó jogharmonizációs javaslatot,
3. ellátja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, az EU szakmai szervezeteivel, az OECD Atomenergia Ügynökségével, továbbá az atomenergia békés célú alkalmazása területén működő más nemzetközi, regionális kormányközi és egyéb szervezetekkel kapcsolatos együttműködési és szakmai képviseleti feladatokat,
4. támogatja Magyarországnak az EU-ban és a nemzetközi szervezetekben való tagságából származó jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését.
d) Egyéb feladatok:
1. részt vesz az Országgyűlés bizottságai előtt a Főosztály jogszabály-előkészítési felelősségébe tartozó törvényjavaslatok képviseletében,
2. véleményezi a más minisztériumok és egyéb szervek által előkészített jogszabálytervezeteket,
3. ellátja az Országos Atomenergia Hivatal szakmai felügyeletét,
4. jóváhagyásra előterjeszti a miniszter részére a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot érintő – az Országos Atomenergia Hivatal útján felterjesztett – költségvetést és beszámolót,
5. elősegíti a miniszternek az Országos Atomenergia Hivatallal és a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal kapcsolatos hatáskörei gyakorlását,
6. részt vesz az Atomenergia Koordinációs Tanács munkájában,
7. előkészíti az atomenergiával kapcsolatos kormányzati és országgyűlési beszámolókat,
8. ellátja a radioaktív hulladékokkal és a kiégett fűtőelemekkel kapcsolatos kormányzati feladatokat,
9. előkészíti a Főosztály kompetenciájába tartozó szerződéseket,
10. ellátja a miniszter feladatkörébe tartozó szakmai képzési, képesítési és vizsgakövetelményekkel kapcsolatos, valamint az atomenergetikai szakképzés fejlesztése, a szakképzési törvényben és az OKJ-ban meghatározott, az atomenergetikai szakterületet érintő szakképzésekkel kapcsolatos minisztériumi feladatokat,
11. ellátja a Főosztály kompetenciájába tartozó kérdések tekintetében a szabályozásértelmezési, tájékoztatási feladatokat, szakmai háttéranyagokat készít a médiamegjelenésekhez,
12. kapcsolatot tart a nukleáris létesítményekkel, hatóságokkal, kormányzati szervekkel, intézményekkel,
13. kezdeményezi a tevékenységéhez kapcsolódóan jelentkező szakmai közreműködés igényének az atomenergetikai K + F-et segítő feladatok ellátásában,
14. figyelemmel kíséri az atomenergiával kapcsolatos kiemelt fontosságú – biztonsági, jogi, műszaki, társadalmi – kérdéseket, kezdeményezi a szükséges intézkedés megtételét.
4.6.2.3. Energiagazdálkodási Főosztály
1. A Főosztály feladatai
a) Kodifikációs feladatok:
1. a Főosztály kompetenciájába tartozó kérdésekben (bányászat, gáz, villamos energia, távhő) felelős a jogszabályok szakmai előkészítéséért, a szakmai előkészítési feladatkörébe tartozó jogszabályokkal kapcsolatos hatásvizsgálatok elvégzéséért, a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetése során kapott észrevételek áttekintéséért, feldolgozásáért és az észrevételekkel kapcsolatos összefoglaló elkészítéséért.
b) Koordinációs feladatok:
1. előkészíti energiapolitikai döntések meghozatalát, a végrehajtásukat figyelemmel kíséri,
2. kezdeményezi a tevékenységéhez kapcsolódóan jelentkező szakmai közreműködés igényének felmerülése esetén a megfelelő kompetenciával rendelkező főosztály, egyéb szerv, szervezet bevonását,
3. szakmai szempontból véleményezi a más minisztériumok és egyéb szervek által előkészített jogszabálytervezetek, illetőleg tartalmazó kormány-előterjesztések tervezeteit.
c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatok:
1. felelős a szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti miniszteri határozatok előkészítéséért.
d) Egyéb feladatok:
1. felelős az energiaellátás biztonsága szempontjából kiemelt fontosságú területek folyamatos figyelemmel kíséréséért, indokolt esetben a szükséges intézkedések megtételének kezdeményezéséért,
2. ellátja az olaj- és gázipar, a villamosenergia-ipar termelésével, fejlesztésével, szolgáltatásaival összefüggő közszolgálati feladatokat,
3. kidolgozza az ásványvagyon gazdálkodási stratégia és koncessziós politikát,
4. felelős a minisztérium hatáskörébe tartozó energiapiaci árszabályozási feladatok ellátásáért,
5. részt vesz a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén létrehozott Krízis Munkabizottságban, illetve gázellátási válsághelyzet esetén a válsághelyzet megoldására létrehozandó bizottságban,
6. ellátja a kőolaj és földgáz biztonsági készletezési tevékenységből a minisztériumra háruló feladatokat,
7. részt vesz az Országgyűlés bizottságai előtt a Főosztály jogszabály-előkészítési felelősségébe tartozó törvényjavaslatok képviseletében,
8. felelős a bányabezárással és a korábbi állami szénbányászati tevékenységből eredő tájrendezéssel kapcsolatos állami kötelezettségből a minisztériumra háruló feladatok ellátásáért, a bányászati koncessziókkal, a bányajáradékkal, az ásványvagyon-gazdálkodással, a földtani kutatással összefüggő döntések előkészítéséért,
9. ellátja a külön utasítás szerint hozzárendelt fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos szakmai kezelői feladatokat, valamint a bányabezárás sor alatti tétel kezelésével kapcsolatos feladatokat,
10. a Főosztály kompetenciájába tartozó kérdések tekintetében szabályozásértelmezési, tájékoztatási feladatokat lát el, a média megjelenésekhez szakmai háttéranyagok készít,
11. ellátja a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Kft. szakmai felügyeletét,
12. kapcsolatot tart szakmai és civil szervezetekkel, bevonja azokat a szakmai tervezetek, javaslatok kialakításába, véleményezésébe.
4.6.2.4. Energiaszabályozási Főosztály
A Főosztály feladatai
a) Kodifikációs feladatai körében:
1. előkészíti a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó – a jogharmonizációs kötelezettségek, valamint a nemzeti stratégiák alapján, tagállami jogkörben felmerülő – energetikai tárgyú jogszabálytervezetek és a közjogi szervezetszabályozás eszközei szakmai szövegét – a Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály és a Klímapolitikai Főosztály jogszabály-előkészítési jogkörébe tartozó jogszabályok kivételével – a társfőosztályok által kialakított szakmai tartalom alapján, a társfőosztályok szakmai közreműködése mellett,
2. előkészíti a tárca energetikai tárgyú jogalkotási programjára, továbbá a Kormány energetikai tárgyú törvényalkotási programjára és munkatervére vonatkozó szakmai javaslatot – a Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály és a Klímapolitikai Főosztály jogszabály-előkészítési jogkörébe tartozó jogszabályok kivételével – a társfőosztályok bevonásával.
b) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
1. jogi szempontból véleményezi az EU-nak a helyettes államtitkárság feladatkörébe tartozó energetikai jogszabályaira vonatkozó jogharmonizációs javaslatot,
2. jogi támogatást nyújt az energetikai nemzetközi szervezetek és az EU energetikai munkájában történő részvételhez a helyettes államtitkárság feladatkörében,
3. jogi szempontból véleményezi a közösségi szabályok végrehajtásával, a közösségi jogszabályok átültetésének elmulasztásával, valamint az EU-s intézményektől érkező, a helyettes államtitkárság feladatkörébe tartozó energetikai tárgyú jogközelítéssel összefüggő megkeresésekre vonatkozó szakmai álláspontokat.
c) Egyéb feladatai körében:
1. biztosítja a helyettes államtitkár, valamint az irányítása alá tartozó szervezetek feladatkörébe tartozó ügyekben a jogszerűséget,
2. ellátja a szerződések, egyéb dokumentumok jogi szempontú előkészítésével, véleményezésével összefüggő feladatokat,
3. ellátja a Főosztály kompetenciájába tartozó kérdések tekintetében a szabályozásértelmezési, tájékoztatási feladatokat a társfőosztályok bevonásával,
4. részt vesz az Országgyűlés bizottságai előtt a helyettes államtitkárság jogszabály-előkészítési felelősségébe tartozó energetikai tárgyú törvényjavaslatok jogi szempontú képviseletében,
5. ellátja a társfőosztályok által felügyelt energetikai intézmények esetében a döntések, feladatok jogi szempontú támogatását,
6. jogi szempontból véleményezi a más minisztériumok és egyéb szervek által előkészített jogszabálytervezeteknek, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, illetőleg az ezeket tartalmazó kormány-előterjesztéseknek a tervezeteit,
7. kezdeményezi a tevékenységéhez kapcsolódóan jelentkező szakmai közreműködés igényének felmerülése esetén a megfelelő kompetenciával rendelkező társfőosztály, egyéb szerv, szervezet bevonását.
4.6.2.5. Stratégiai és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály
A Főosztály feladatai
a) Koordinációs feladatai körében:
1. a tevékenységéhez kapcsolódóan jelentkező szakmai közreműködés igényének felmerülése esetén a megfelelő kompetenciával rendelkező főosztály, egyéb szerv, szervezet bevonásának kezdeményezése,
2. képviseli az energetikai ágazatot a más minisztériumok és egyéb szervek által készített ágazati politikák kidolgozása során,
3. felelős a más minisztériumok és egyéb szervek által előkészített jogszabálytervezetek, illetőleg kormány-előterjesztések tervezeteinek szakmai szempontból történő véleményezéséért.
b) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
1. részt vesz a szakmai főosztályokkal együttműködve az európai uniós döntéshozatali eljárásaiban képviselendő tárgyalási álláspontok kialakításában és képviseletében,
2. részt vesz az EU, az OECD, az UNEP, az IEA, az IAEA, az ENSZ EGB, a NATO és más nemzetközi szervezet munkájában,
3. ellátja az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB) 11. Energia szakértői munkacsoport vezetésének és titkársági teendőit,
4. felelős a közösségi szabályok végrehajtásával, a közösségi jogszabályok átültetésének elmulasztásával, valamint az EU-s intézményektől érkező energetikai tárgyú jogközelítéssel összefüggő megkeresésekre vonatkozó szakmai álláspont elkészítéséért a társfőosztályok bevonásával,
5. közreműködik az energetikai tárgyú nemzetközi szerződések szakmai előkészítésében,
6. képviseli Magyarországot a Nemzetközi Energia Ügynökségben, ellátja az Energia Chartaval kapcsolatos teendőket, továbbá felelős más bilaterális energetikai kapcsolatok ellátásáért.
c) Egyéb feladatai körében:
1. felelős nemzetközi, beruházási együttműködések elősegítéséért, közreműködik közös nemzetközi projektek kialakításában,
2. bilaterális felkészítőket, háttéranyagokat készít,
3. felelős vezetői, és nemzetközi előadások elkészítéséért, a szereplés koordinálásáért,
4. felelős a hosszú távú energiastratégia kidolgozásáért és annak meghatározott időközönkénti felülvizsgálatáért.
4.7. A vagyonpolitikáért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek
4.7.0.1. Vagyonpolitikáért Felelős Államtitkári Titkárság
A Vagyonpolitikáért Felelős Államtitkári Titkárság a vagyonpolitikáért felelős államtitkár irányítása alatt álló önálló szervezeti egység, amely ellátja a 74. §-ban meghatározott feladatokat.
Titkárság további feladatai:
1. ellátja a vagyongazdálkodási és közbeszerzési helyettes államtitkárságok feladatai tekintetében a helyettes államtitkárságok több szervezeti egységének feladatkörét érintő, koordinációt igénylő feladatait a helyettes államtitkárságok között,
2. ellátja a vagyonpolitikával kapcsolatos szakterületi, minisztériumi és tárcaközi koordinációs feladatokat, különös tekintettel a szakterületek terveinek összehangolásra, valamint a megvalósítás monitoringjára.
4.7.1. A vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
4.7.1.1. Vagyongazdálkodásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
A Vagyongazdálkodásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság az vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt álló önálló szervezeti egység, amely ellátja a 74. §-ban meghatározott feladatokat.
4.7.1.2. Vagyongazdálkodási Főosztály
A Főosztály feladatai
a) Kodifikációs feladatai körében:
1. előkészíti az állami vagyonnal kapcsolatos vagyonpolitikai kérdésekben a kormányzati döntéseket és állásfoglalásokat, jogszabályok szakmai tervezetét és ellátja azok hatásvizsgálatával kapcsolatos feladatokat,
2. felelős a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetése során kapott észrevételek áttekintéséért, feldolgozásáért és az észrevételekkel kapcsolatos összefoglaló elkészítéséért.
b) Koordinációs feladatai körében:
1. előkészíti a Nemzeti Vagyongazdálkodási Irányelveket és az Éves Nemzeti Vagyongazdálkodási Programot,
2. összehangolja a vagyongazdálkodásra vonatkozó szakmai munkát mind a minisztériumon belül, mind a Kormány és az egyéb közigazgatási szervek kapcsolatában,
3. előkészíti az MNV Zrt. és az MFB Zrt. igazgatósági és felügyelő-bizottsági üléseinek napirendi pontjaival kapcsolatos állásfoglalásokat,
4. közreműködik az egyéb vagyonkezelők által kezelt állami vagyonnal, gazdasági társaságokkal kapcsolatos vagyongazdálkodási tárgyú döntések előkészítésében,
5. előkészíti a magyar–orosz gazdasági kapcsolatok tárgykörébe tartozó, a vagyongazdálkodási szakterületet érintő döntéseket, elkészíti a szükséges háttéranyagokat, véleményezi az e tárgyban érkező előterjesztéseket, javaslatokat.
c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:
1. gondoskodik a miniszter által jogszabály alapján a gyakorolt személyi döntések előkészítéséről,
2. előkészíti, koordinálja és nyilvántartja az MNV Zrt.-vel és az MFB Zrt.-vel, valamint azok portfóliójába tartozó gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlás körébe tartozó döntéseket, figyelemmel kíséri az MNV Zrt. és az MFB Zrt. működését.
d) Egyéb feladatai körében:
1. elkészíti a tulajdonosi jogok gyakorlója részére a 100%-os, illetve többségi állami részesedéssel működő társaságokban az állam nevében a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok tekintetében a tulajdonosi határozatok tervezeteit,
1.1. megvizsgálja a 100%-os, illetve többségi állami részesedéssel működő társaságok által benyújtott üzleti terveket, módosítási javaslatokat, véleményezi az előirányzat-módosításokat,
1.2. figyelemmel kíséri a társaságok gazdálkodási tevékenységét,
1.3. előkészíti és véleményezi a társaságok alapításával, átalakulásával, megszüntetésével összefüggő feladatokat.
4.7.1.3. Vagyonfelügyeleti Főosztály
A Főosztály feladatai:
a) Kodifikációs feladatai körében:
1. felelős a miniszter közvetlen tulajdonosi jogkörébe tartozó gazdasági társaságok – kivéve MFB Zrt., MNV Zrt. – (e pont tekintetében a továbbiakban: társaságok) vezető tisztségviselőinek javadalmazására vonatkozó szabályozás előkészítéséért a Humánpolitikai Főosztállyal együttműködve,
2. felelős a társaságok középtávú működési, tevékenységi és szervezeti stratégiájának kialakításával, intézkedési terv alapján történő végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásáért.
b) Koordinációs feladatai körében:
1. előkészíti, koordinálja és nyilvántartja a társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi döntéseket,
2. véleményezi a társaságokkal kapcsolatos előterjesztéseket és javaslatokat; folyamatosan figyelemmel kíséri a társaságok működését,
3. kapcsolatot tart és közreműködik a társaságok mint egyéb vagyonkezelők által kezelt állami vagyonnal, gazdasági társaságokkal kapcsolatos vagyongazdálkodási tárgyú döntések előkészítésében,
4. részt vesz a közszolgáltatási tevékenységekkel kapcsolatos szerződések előkészítési folyamatában, az erre vonatkozó rendszer kialakításában,
5. közreműködik a társaságok vezetőivel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott humánpolitikai teendőkben, így különösen a munkaszerződések, azok módosításának, illetve, megszüntetésének véleményezésében,
6. ellátja a felsőoktatási vagyon felügyeletét, amelynek keretében véleményezi a felsőoktatási intézmények tulajdonában álló ingatlanok értékesítését,
7. véleményezi, illetve jóváhagyja a felsőoktatási intézmények gazdasági igazgatójának, belső ellenőrzése vezetőjének, könyvvizsgálójának pályázati kiírását,
8. elvégzi a felsőoktatási intézmények gazdálkodása kontrollingját.
c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:
1. felelős a társaságokban az állam nevében a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok ellátásáért, a vonatkozó tulajdonosi határozatok előkészítéséért, a belső és külső szakmai egyeztetések lefolytatásáért, javaslatot tesz a tulajdonosi jogok gyakorlója részére,
2. felelős a társaságok vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal kapcsolatos – jogszabályban, valamint vagyonkezelési szerződésben a minisztérium egyetértéséhez, illetve véleményadásához kötött – feladatok elvégzéséért, döntésre történő előkészítéséért,
3. elkészíti a társaságok alapító okiratát és társasági szerződését, azok módosítását, és azokat elektronikus változatban naprakészen nyilvántartja,
4. ellátja a Humánpolitikai Főosztály és az érintett szakmai főosztály előzetes véleménye alapján a társaságok első számú vezetői javadalmazásával és teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatokat.
d) Funkcionális feladatai körében:
1. nyilvántartja a társaságok tulajdonosi részesedéseit,
2. nyilvántartja a tulajdonosi határozatokat,
3. véleményezi a társaságok által végzett közszolgáltatások működési (pénzügyi, gazdálkodási) feltételrendszere kialakítását,
4. felelős a társaságokkal megkötendő közhasznú szerződések támogatási (pénzügyi, gazdálkodási) feltételrendszere kialakításáért, annak véleményezéséért.
e) Funkcionális feladatai körében:
1. előkészíti a felsőoktatási intézmények tekintetében a miniszter által a gazdasági tanácsba delegált tag megbízását,
2. felelős a felsőoktatási intézmények működésének veszélyeztetése esetén – a gazdasági tanács jelzése alapján – az intézmény gazdálkodásának, ingatlanvagyon működtetésének felülvizsgálatáért, a fenntartói hatáskörbe tartozó döntések előkészítéséért,
3. ellátja a felsőoktatási intézmény gazdasági vezetőjének, költségvetési szervként működő intézmény esetén a belső ellenőrzési egység vezetőjének pályáztatásával – gazdasági vezető esetén a rektor javaslatára történő – megbízásával összefüggő feladatokat (a pályázati kiírás előkészítése, annak közzététele, a megbízási, illetve kinevezési okirat miniszteri döntésre történő előkészítése, a belső ellenőrzési egység vezetője tekintetében az Ellenőrzési Főosztály véleményének kikérésével),
4. koordinálja az állami felsőoktatási intézmény vagyonkezelésében lévő állami vagyon tulajdonjogának átruházása esetén a miniszter előzetes egyetértéséhez szükséges feladatokat, a vagyonpolitikáért felelős államtitkár véleményének figyelembe vételével a miniszteri döntést előkészíti, véleményezi – külön jogszabályban meghatározott esetekben – az állami felsőoktatási intézmény hosszú távú kötelezettségvállalását, a vagyonpolitikáért felelős államtitkár álláspontjának figyelembevételével a miniszteri döntést előkészíti.
4.7.2. A közbeszerzésekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
4.7.2.1. Közbeszerzésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
A Közbeszerzésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság a közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt álló önálló szervezeti egység, amely ellátja a 74. §-ban meghatározott feladatokat, továbbá ellátja a Kormány határozatával létrehozott Monitoring Munkacsoport részére érkezett iratokkal kapcsolatos feladatokat.
4.7.2.2. Közbeszerzési Koordinációs, Felügyeleti és Nyilvántartási Főosztály
A Főosztály feladatai:
a) Koordinációs feladatai körében:
1. koordinálja egyes állami szervek, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és az egyéb jogi személyek közbeszerzéseit,
2. koordinálja a beszerzést igénylő szervezet (szervezeti egység), és a közbeszerzés lebonyolítását végző szervezeteket,
3. szakmai felügyeletet gyakorol és irányítja a központosított közbeszerzési tevékenységet,
4. a főosztály felügyeletét ellátó helyettes államtitkár egyetértésére, jóváhagyására érkező anyagok véleményezése, szükség szerint a további egyeztetés koordinálása,
5. részt vesz a közbeszerzésre vonatkozó jogalkotásban, szervezi és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok végrehajtását,
6. egyeztetéseket végez a felügyelete körébe tartozó közbeszerzések tekintetében.
b) Funkcionális feladatai körében:
1. irányítja, felügyeli és a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság vagy egyéb szervezetek útján bonyolítja egyes állami szervek, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és az egyéb jogi személyek közbeszerzéseit,
2. ellátja a minisztérium irányítása alá tartozó szervezetek által lebonyolított közbeszerzések szakmai felügyeletét, javaslatot tesz, illetve véleményez a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben,
3. lefolytatja a minisztérium közbeszerzési eljárásait a vonatkozó miniszteri utasításban meghatározottak szerint,
4. lefolytatja az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő, vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó beszerzési eljárásait a vonatkozó miniszteri utasításban meghatározottak szerint,
5. ellátja a minisztérium beszerzéseivel kapcsolatos szervezési, döntés-előkészítési feladatokat,
6. Közbeszerzési Bizottságot működtet, annak munkáját irányítja, szervezi, a Közbeszerzési Bizottság titkársági teendőit ellátja,
7. közbeszerzési monitoringtevékenységet végez a minisztérium intézményei és társaságai részére,
8. működteti a Kormányzati Közbeszerzési Monitoring Munkacsoportot, ellenőrzi és véleményezi a beszerzést igénylő szervezetektől érkező előterjesztéseket.
c) Egyéb feladatai körében:
1. kialakítja és vezeti a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos tevékenységeire vonatkozó nyilvántartásokat (közbeszerzési tervek, bonyolított eljárások, egyeztetések).
4.7.2.3. Közbeszerzési Szabályozási és Tájékoztatási Főosztály
A Főosztály feladatai
a) Kodifikációs feladatai körében:
1. szakmai javaslatot tesz a Kormány közbeszerzési politikájára és közreműködik annak végrehajtásában,
2. kialakítja a közbeszerzések egyszerű, ésszerű, korrupciómentes feltételeit, elvégzi az ehhez szükséges szakmai jogszabály-előkészítési feladatokat, ennek keretében előkészíti a közbeszerzésekről szóló jogszabályokat, felelős a szabályozás-előkészítéssel összefüggő hatásvizsgálatok elkészítéséért,
3. ellátja a központosított közbeszerzéssel kapcsolatos szabályozási feladatok szakmai előkésztését,
4. biztosítja a magyar közbeszerzési szabályok uniós jognak való megfelelését,
5. közreműködik a minisztérium működését szabályozó belső normák előkészítésében, felelős a közbeszerzési feladatokhoz kapcsolódó belső szabályozások kialakításáért,
6. közbeszerzési szakmai kérdésekben állásfoglalásokat készít mind minisztériumon belül, mind az intézményeket, társaságokat érintően,
7. felelős a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetése során kapott észrevételek áttekintéséért, feldolgozásáért és az észrevételekkel kapcsolatos összefoglaló elkészítéséért.
b) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
1. felelős a közbeszerzési területen a nemzetközi kapcsolattartásért, nemzetközi együttműködések keretében képviseli a magyar Kormányt,
2. figyelemmel kíséri a közbeszerzéssel kapcsolatos uniós és tagállami szabályozást,
3. az Európai Unió Tanácsának közbeszerzési munkacsoportjában képviseli Magyarországot, biztosítja a részvételt az Európai Bizottság Közbeszerzési Tanácsadó Testületében és a Közbeszerzési Hálózatban (PPN), vezeti az EKTB közbeszerzési munkacsoportját,
4. a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési, illetve az azt megelőző PILOT-eljárásokban szakmai álláspontot készít a magyar válasz elkészítése érdekében.
c) Funkcionális feladatai körében:
1. a közbeszerzési területtel kapcsolatos jogalkotási tevékenység szakmai előkészítése, gondoskodik a szabályozás előkészítésével összefüggő hatásvizsgálatok elkészítéséről,
2. a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetése során kapott észrevételek áttekintése, feldolgozása és az észrevételekkel kapcsolatos összefoglaló elkészítése,
3. figyelemmel kíséri a Közbeszerzések Tanácsa és a Közbeszerzési Döntőbizottság működését és a közbeszerzési jogszabályok gyakorlati alkalmazását,
4. a Közbeszerzések Tanácsával egyeztet a közbeszerzési jogszabályok alkalmazását elősegítő útmutatók készítése során,
5. a közbeszerzési szabályozás változása esetén szakmai tájékoztatás és állásfoglalás-nyújtás minisztériumon belül és kérés esetén a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények számára,
6. véleményezi a közbeszerzésekkel kapcsolatos képviselői módosító indítványokat,
7. elvi állásfoglalásokat ad a közbeszerzési jogszabályok értelmezésével kapcsolatban,
8. a minisztérium részéről megkötendő szerződések – ideértve azok módosítását és megszüntetését is – közbeszerzési szempontból történő véleményezése,
9. állásfoglalást alakít ki közbeszerzési szakmai kérdésekben, jogszabályok értelmezésével kapcsolatban és az értelmezéseket közzéteszi a honlapon,
10. felügyeli a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett nyilvántartásokat,
11. közbeszerzési szempontból véleményezi az állami vagyonra, beruházásokra vonatkozó jogszabályok tervezeteit,
12. részt vesz a beszerzési tárgyú, más tárcák által előkészített jogszabály-tervezetek véleményezésében,
13. a Közbeszerzések Tanácsával együtt ellátja a közbeszerzési eljárásban részt vevők oktatására vonatkozó feltételrendszer kialakításával kapcsolatos feladatokat.
4.8. Kiemelt Állami Szerződéseket és Támogatásokat Vizsgáló államtitkár által irányított szervezeti egységek
4.8.0.1. Kiemelt Állami Szerződéseket és Támogatásokat Vizsgáló Államtitkári Titkárság
A Kiemelt Állami Szerződéseket és Támogatásokat Vizsgáló Államtitkári Titkárság a kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkár irányítása alatt álló önálló szervezeti egység, amely ellátja a 74. §-ban meghatározott feladatokat.
A Titkárság további feladatai
a) Funkcionális feladatai körében:
1. közreműködik minisztériumi szabályzatok elkészítésében,
2. figyelemmel kíséri a folyamatokban szabályozott tevékenységeket, ellenőrzi végrehajtásukat,
3. pénzügyi és számviteli szempontból javaslatot tesz a tulajdonosi jogok gyakorlója részére a kiemelt társaságokban az állam nevében a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatokra véleményezi a tulajdonosi határozatok tervezeteit,
4. azon kiemelt társaságok esetében, ahol a miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat
4.1. kialakítja és működteti a beszámoltatási, értékelési és ellenőrzési rendszert, elvégzi a társasági információs rendszer kialakítását, fejlesztését működtetését, meghatározza a társaságok felügyeleti kontrolling rendszer koncepcióját, vezeti a szükséges nyilvántartásokat, koordinálja az információszolgáltatást az ágazati államtitkárságok, és a Miniszteri Kabinet részére, a Vagyonpolitikai Államtitkársággal együttműködve,
4.2. felülvizsgálja ezen társaságok által benyújtott, üzleti tervmódosítási javaslatokat, véleményezi az előirányzat-módosításokat, majd továbbítja az ágazati államtitkárság és Miniszteri Kabinet részére,
4.3. figyelemmel kíséri a társaságok gazdálkodási tevékenységét,
4.4. véleményezi a vezető tisztségviselők javadalmazására vonatkozó szabályozást,
4.5. az adatok feldolgozását és ellenőrzését követően a Vagyonpolitikai Államtitkársággal és a Miniszteri Kabinettel együttműködve véleményezi az üzleti tervének pénzügyi, számviteli felülvizsgálatát
4.6. véleményezi a belső ellenőrzési rendszerét,
4.7. véleményezi a társaságok alapításával, átalakulásával, megszüntetéssel összefüggő gazdálkodási feladatokat, valamint ellátja ezen társaságok számviteli, gazdálkodási szabályzatainak elkészítésével kapcsolatos koordinációs feladatokat, együttműködve a Vagyonpolitikai Államtitkársággal és a Miniszteri Kabinettel,
4.8. véleményezi a társaságok által végzett közszolgáltatások működési (pénzügyi, gazdálkodási) feltételrendszerek kialakítását,
4.9. véleményezi a társaságokkal megkötendő közhasznú szerződések támogatási (pénzügyi, gazdálkodási) feltételrendszere kialakítását,
4.10. véleményezi a társasági részesedések értékesítését,
4.11. véleményezi a társaságok első számú vezetőinek javadalmazásával és teljesítményértékelésével kapcsolatos, a vezetők javadalmazásával, prémiumcél meghatározásával és teljesítményértékelésével, kapcsolatos feladatokat, a Vagyonpolitikai Államtitkársággal és a Miniszteri Kabinettel együttműködve,
4.12. véleményezi a könyvvizsgáló megválasztását,
4.13. ellenőrzi a társaságok tulajdonosi jogkörébe tartozó egyes társaságok (amelyek testületeibe a minisztérium tagokat delegálhat) igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságokra vonatkozó miniszteri pénzügyi-számviteli döntések végrehajtását, továbbá ezen tagságokra vonatkozó nyilvántartási rendszer (díjazás, delegáló intézmény) kialakítását és naprakész vezetését,
4.14. ellenőrzi a társaságok vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos – jogszabályban, valamint vagyonkezelési szerződésben a minisztérium egyetértéséhez, illetve véleményadásához kötött – feladatok végrehajtását a PPP, a koncessziós és a privatizációs szerződések tekintetében,
5. véleményezi az MNV Zrt.-vel kötött, társasági részesedések hasznosítására vonatkozó szerződéseket,
6. véleményezi az MNV Zrt. általi forrásbevonást,
7. ellenőrzi az állami vagyonleltár elkészítése folyamatát,
8. a minisztérium vezetésének megbízása alapján az 3. pontban foglalt feladatokat elvégzi azon, nem kiemelt társaságok, valamint azon költségvetési szervek esetében, amelyek a miniszter felügyelete vagy ellenőrzése alatt működnek, valamint amelyeknél a miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
b) Koordinációs feladatai körében:
1. összegyűjti – az érintett szakmai terület bevonásával – a társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi szempontból releváns pénzügyi-számviteli információkat,
2. azon kiemelt társaságok esetében, amelyeknél a miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat,
2.1. figyelemmel kíséri a beszámolási tevékenységet, feldolgozza és ellenőrzi az időszakos és éves beszámolókat és a kapcsolódó mellékleteket számviteli-pénzügyi szempontok szerint, számviteli szempontból egyezteti, ellenőrzi a beszámolókhoz tartozó szakmai tevékenység ellátásáról szóló mellékleteket, megküldi a szektorra összesített adatállományt a Miniszteri Kabinet és az ágazati államtitkárságok részére,
2.2. jóváhagyását megelőzően véleményezi az éves beszámolót,
2.3. közreműködik a KEHI és ÁSZ ellenőrzési vizsgálatok lebonyolításában, valamint közreműködik az ellenőrző szervezetek állami vagyont, a MNV Zrt. és a kiemelt vállalatok gazdálkodását érintő vizsgálataival, jelentéseikben megfogalmazott számviteli megállapításokkal, intézkedési javaslatok végrehajtásával kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásában,
3. közreműködik az MNV Zrt. által az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény hatálya alá tartozó állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok részére nyújtandó tulajdonosi kölcsönökkel, valamint szükség szerint a nyújtott kölcsönökkel kapcsolatos előterjesztések elkészítésében,
4. közreműködik a felügyeleti szervi tevékenységet érintő utasítások előkészítésében,
5. előkészíti az MNV Zrt. felügyelőbizottsági üléseinek napirendi pontjaival kapcsolatos állásfoglalásokat a Vagyonpolitikai Államtitkársággal együttműködve,
6. a minisztérium vezetésének megbízása alapján az 2. pontban foglalt feladatokat elvégzi azon, nem kiemelt társaságok, valamint azon költségvetési szervek esetében, amelyek a miniszter felügyelete vagy ellenőrzése alatt működnek, valamint amelyeknél a miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
4.8.0.2. Kiemelt Állami Szerződéseket Vizsgáló Főosztály
A Főosztály feladatai
a) Funkcionális feladatai körében:
1. vizsgálja, ellenőrzi és felügyeli a közinfrastruktúrához kötődő privatizációs, koncessziós, PPP és egyéb állami vagyont érintő, gazdálkodó szervezetekkel kötött és megkötendő szerződéseket, projekteket,
2. gondoskodik a PPP beruházás keretében megvalósult és folyamatban lévő oktatási, kulturális, infrastrukturális és sportlétesítményekkel összefüggő fejlesztési feladatokról, továbbá e PPP szerződésekben meghatározott, a magyar államot érintő jogokból és kötelezettségekből fakadó feladatokról, valamint e PPP projektek és szerződések kezeléséről,
3. együttműködik a minisztérium és társminisztériumok szakterületeivel a PPP struktúrában megvalósuló közinfrastruktúra-fejlesztési projektek nyomon követésében,
4. kapcsolatot tart a kijelölt kormánybiztos(ok)kal, külön meghatározott eljárásrend szerint ellenőrzési tevékenységet végez.
b) Koordinációs feladatai körében:
1. véleményezi a főosztály felügyeletét ellátó államtitkár egyetértésére, jóváhagyására érkező anyagokat, szükség szerint a további egyeztetéseket koordinálja,
2. éves ellenőrzési ütemterv szerint, szabályozott eljárásrend alapján ellenőrzi az állami vagyongazdálkodással kapcsolatos privatizációs, koncessziós, PPP és kapcsolódó szerződéseket,
3. megállapodás alapján közös ellenőrzéseket végezhet a szerződésben vagy megállapodásban meghatározott szervezettel (ÁSZ, KEHI), ennek során önálló ellenőrzési jelentést készíthet,
4. felügyeli az állami vagyongazdálkodással kapcsolatos, a minisztérium felügyelete alá tartozó intézmények, gazdasági társaságok koncessziós, PPP és egyéb vagyonhasznosítási szerződéseit, finanszírozási javaslatait gazdaságosság, költséghatékonyság szempontjából véleményezi,
5. részt vesz a PPP projektekhez kötődő költségvetési tervezésben, valamint pénzügyi adatszolgáltatásokban,
6. rendszeresen kapcsolatot tart a szerződéses partnerekkel, magyarországi PPP típusú befektetésekben érdekelt pénzügyi, jogi és befektetői csoportokkal, tanácsadókkal, valamint nemzetközi szervezetekkel,
7. ellenőrzi, hogy a privatizáció során a felelős kormányzati és tulajdonosi szervezetek betartották-e a vonatkozó törvényeket és az adott körülmények között miként gondoskodtak a felelősségi körükbe tartozó vagyon eredményes hasznosításáról,
8. vizsgálja az előnytelen, gazdaságtalan szerződések módosításának, megszüntetésének lehetőségét, az esetleges jogkövetkezmények hatásait, megoldási javaslatokat készít.
c) Egyéb feladatai körében:
1. együttműködik a minisztérium és társminisztériumok szakterületeivel a PPP struktúrában megvalósuló közinfrastruktúra fejlesztési projektek nyomon követésében.
4.8.0.3. Támogatásokat Vizsgáló Iroda (Főosztályként működik)
A Főosztály feladatai
a) Koordinációs feladatai körében:
1. az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzésének központi koordináló szerve,
2. az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben foglaltak alapján kapcsolatot tart a hazai támogatást nyújtókkal.
b) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
1. ellátja a miniszternek az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározott feladatait,
2. az uniós állami támogatási szabályok szerint az Európai Bizottság jóváhagyását igénylő támogatási tervezeteket jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak, az EK Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 794/2004/EK bizottsági rendeletben foglalt formai követelmények figyelembevételével,
3. a csoportmentességi rendeletek hatálya alá tartozó támogatási tervezetek esetében – az állami támogatási szabályokkal való összeegyeztethetőség esetén – engedélyezi a támogatási intézkedés bevezetését, valamint – a közösségi szabályokkal összhangban – tájékoztatja arról a Bizottságot,
4. az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet értelmében a támogatási program alapján készített pályázati felhívások esetében vizsgálja azok hazai, illetve közösségi jogszabályokkal való összhangját,
5. az Európai Unió Bizottsága számára a támogatást nyújtó szervezetektől származó információk alapján éves jelentést készít a versenyszférának nyújtott támogatásokat tartalmazó programokról, az EK Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet 21. cikke alapján,
6. kapcsolatot tart az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságával, részt vesz az Európai Bizottság állami támogatási munkacsoportjában, valamint konkrét támogatási intézkedések kapcsán érkező bizottsági megkeresés, illetve támogatás visszatéríttetését elrendelő bizottsági határozat esetén koordinálja a magyar álláspontot (mezőgazdasági, halászati, vidékfejlesztési és erdészeti támogatások kivételével).
c) Egyéb feladatai körében:
1. az uniós állami támogatási joganyag és joggyakorlat folyamatos változására tekintettel tájékoztatja a támogatást nyújtókat a változásokról, ennek érdekében különböző ismeretterjesztő, tájékoztató anyagokat készít az Európai Unió állami támogatási szabályairól. Segíti a támogatást nyújtókat az uniós állami támogatási szabályok értelmezésében és alkalmazásában.
3. függelék
A Minisztérium szervezeti egységei és a státusainak megoszlása a szervezeti egységek között18
A Minisztérium szervezeti egységei és a státusainak megoszlása a szervezeti egységek között
Irányító állami vezető |
Szervezeti egység |
Létszám (fő) |
|---|---|---|
4. Miniszter |
|
54 |
|
4.0.0.1. Miniszteri Kabinet |
|
|
|
|
4.1. Közigazgatási Államtitkár |
168 |
|
4.1.1. EU-s és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár |
4.1.1.1. EU-s és Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság |
|
4.1.2. Gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár |
4.1.2.1. Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság |
|
4.1.3. Jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár |
4.1.3.1. Jogi és Igazgatási Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság |
|
4.1.3.2. Titkársági és Koordinációs Főosztály |
|
|
4.1.3.2.1. Titkársági Osztály |
|
|
4.1.3.2.2. Koordinációs Osztály |
|
|
|
4.1.3.2.3. Ügyvitel-szervezési Osztály |
|
|
4.1.3.3. Humánpolitikai Főosztály |
|
|
4.1.3.4. Jogi Főosztály |
|
|
4.1.3.4.1. Jogszabály-előkészítő Osztály |
|
|
4.1.3.4.2. Általános Jogi Osztály |
|
|
4.1.3.5. Perképviseleti Főosztály |
|
4.2. Parlamenti Államtitkár |
4.2.0.1. Parlamenti Államtitkári Titkárság |
13 |
|
|
|
4.3. Fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár |
|
122 |
|
4.3.0.1. Fejlesztéspolitikai Koordinációért Felelős Államtitkári Titkárság |
|
4.3.1. Fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár |
4.3.1.1. Fejlesztési Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság |
|
4.3.2. Monitoring és információs ügyekért felelős helyettes államtitkár |
4.3.2.1. Monitoring és Információs Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság |
|
|
|
|
4.4. Infokommunikációért felelős államtitkár |
|
61 |
|
4.4.0.1. Infokommunikációért Felelős Államtitkári Titkárság |
|
4.4.1. Kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár |
4.4.1.1. Kormányzati Informatikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság |
|
4.4.2. Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkár |
4.4.2.1. Hírközlésért és Audiovizuális Médiáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság |
|
|
|
|
4.5. Infrastruktúráért felelős államtitkár |
|
67 |
|
4.5.0.1. Infrastruktúráért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság |
|
4.5.1. Közlekedésért felelős helyettes államtitkár |
4.5.1.1. Közlekedésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság |
|
|
|
|
4.6. Klíma- és energiaügyért felelős államtitkár |
|
91 |
|
4.6.0.1. Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkári Titkárság |
|
4.6.1. Zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár |
4.6.1.1. Zöldgazdaság Fejlesztésért és Klímapolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság |
|
4.6.2. Energetikáért felelős helyettes államtitkár |
4.6.2.1. Energetikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság |
|
|
|
|
4.7. Vagyonpolitikáért felelős államtitkár |
|
60 |
|
4.7.0.1. Vagyonpolitikáért Felelős Államtitkári Titkárság |
|
4.7.1. Vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár |
4.7.1.1. Vagyongazdálkodásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság 4.7.1.2. Vagyongazdálkodási Főosztály |
|
4.7.2. Közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár |
4.7.2.1. Közbeszerzésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság |
|
|
|
|
4.8. Kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkár |
|
31 |
|
4.8.0.1. Kiemelt Állami Szerződéseket és Támogatásokat Vizsgáló Államtitkári Titkárság |
|
4. függelék
A miniszter által irányított, felügyelt háttérintézmények
A miniszter által irányított, felügyelt háttérintézmények
|
Intézmény |
Miniszter hatásköre |
A miniszter által átruházott hatáskörben eljáró |
A miniszteri hatáskör gyakorlásával összefüggésben szakmai felelős szervezeti egység |
|---|---|---|---|---|
1. |
Magyar Energia Hivatal |
felügyelet |
energetikáért felelős helyettes államtitkár |
Energiagazdálkodási Főosztály |
2. |
Országos Atomenergia Hivatal |
felügyelet |
energetikáért felelős helyettes államtitkár |
Atomenergetikai Főosztály |
3. |
Közlekedésbiztonsági Szervezet |
irányítás |
közlekedésért felelős helyettes államtitkár |
Gépjármű-közlekedési |
4. |
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Igazgatása |
irányítás |
gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár |
Intézményfelügyeleti |
5. |
Nemzeti Közlekedési Hatóság |
irányítás |
közlekedésért felelős helyettes államtitkár |
Gépjármű-közlekedési |
6. |
Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ |
irányítás |
közlekedésért felelős helyettes államtitkár |
Közlekedési Infrastruktúra Főosztály |
7. |
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala |
felügyelet |
közlekedésért felelős helyettes államtitkár |
Gépjármű-közlekedési |
8. |
Magyar Bányászati |
irányítás |
energetikáért felelős helyettes államtitkár |
Energiagazdálkodási Főosztály |
9. |
Magyar Állami Földtani Intézet |
irányítás |
energetikáért felelős helyettes államtitkár |
Energiagazdálkodási Főosztály |
10. |
Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet |
irányítás |
energetikáért felelős helyettes államtitkár |
Energiagazdálkodási Főosztály |
11. |
Bányászati Utókezelő |
irányítás |
gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár |
Intézményfelügyeleti |
12. |
MÁV Kórház és Rendelőintézet Szolnok |
irányítás |
gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár |
Intézményfelügyeleti |
13. |
Budapesti MÁV Kórházak |
irányítás |
gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár |
Intézményfelügyeleti |
14. |
Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség |
irányítás |
kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár |
Informatikai Felügyeleti |
15. |
Központi Szolgáltatási Főigazgatóság |
irányítás |
vagyonpolitikáért felelős államtitkár |
Közbeszerzési Koordinációs, Felügyeleti és Nyilvántartási Főosztály |
16. |
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság |
irányítás |
fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár |
Fejlesztési Koordinációs Főosztály |
17. |
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség |
irányítás |
fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár |
Fejlesztési Koordinációs Főosztály |
5. függelék
A minisztériumon belül az állami vagyon feletti tulajdonosi jogosítványok gyakorlásával kapcsolatos együttműködés, iratkezelési rend a Vagyonpolitikai Államtitkárság és más szervezeti egységek között
A tulajdonosi joggyakorlás és szakmai felügyelet szabályozása
1. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényben, továbbá az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010 (VII. 1.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Statútum) meghatározottak szerint, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv.-ben (továbbiakban: Gt.) foglaltakra tekintettel, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tulajdonosi joggyakorlásába tartozó gazdálkodó szervezetek vonatkozásában kizárólag az MNV Zrt., az MFB Zrt., illetve a nemzeti fejlesztési miniszter, a Szabályzat 18. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt társaság esetében a nemzeti fejlesztési miniszter által átruházott tulajdonosi jogkörben eljáró fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár, vagy a nemzeti fejlesztési miniszter felhatalmazása alapján a vagyonpolitikai államtitkár, mint a tulajdonosi jogok gyakorlója – a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkárság előzetes egyetértésével – hozza meg az alábbi tárgykörben a döntéseket:
a) a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok és könyvvizsgálók kinevezése, visszahívása, munkaviszonyuk, vagy megbízási jogviszonyuk létesítése, megszüntetése, díjazásuk, javadalmazásuk megállapítása,
b) az éves üzleti terv, az éves beszámolók, mérleg- és eredménykimutatások elfogadása,
c) átalakulás, megszüntetés, új gazdasági társaság létesítése, tőkeemelés és -leszállítás.
2. A szakmai felügyelet körében, a területért felelős államtitkárság, illetve a felügyeletet ellátó minisztérium (megállapodás szerint) véleményezésre jogosult a hozzájuk tartozó gazdálkodó szervezetek esetében – az ellátandó közfeladatra vonatkozóan, illetve a gazdálkodó szervezet esetleges speciális irányítási sajátosságaira tekintettel – az alábbi személyi döntésekhez kapcsolódóan:
a) speciális szakmai képzettséget igénylő ügyvezetés esetén az ügyvezető kiválasztására vonatkozó szempontrendszerben a speciális szakmai szempontok figyelembevétele tekintetében,
b) bármely gazdálkodó szervezet esetében a bizonyíthatóan szakmailag alkalmatlan vezető leváltása miatt,
c) a gazdálkodó szervezet szakmai területének irányításáért felelős (nem első számú) vezető személy kinevezése ügyében,
d) a gazdálkodó szervezet testületeibe szakmai ismeretekkel rendelkező személy kinevezése ügyében.
3. A szakmai felügyelet körében, a területért felelős szakmai államtitkárság, illetve a felügyeletet ellátó minisztérium jogosult a megjelölt gazdálkodó szervezetek esetében a stratégiai terv elfogadására, és minden olyan, nem tulajdonosi joggyakorlás körébe tartozó kérdésben való döntésre, amely a gazdálkodó szervezet működése során jelentkezik, azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorlást érintő ügyekben – a Szabályzat 18. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott azon társaság kivételével, amelyeknél a fejlesztéspolitikai államtitkár a nemzeti fejlesztési miniszter által átruházott jogkörben gyakorolja a tulajdonosi jogosítványokat – az MNV Zrt.-t, az MFB Zrt.-t, illetve a nemzeti fejlesztési minisztert, vagy felhatalmazása alapján a vagyonpolitikai államtitkárt köteles írásban tájékoztatni.
4. A miniszteri jóváhagyást igénylő, illetve döntési jogkörébe tartozó ügyek tekintetében a vagyonpolitikai államtitkárságra érkezett iratokat minden esetben meg kell küldeni véleményezésre és/vagy egyetértésre, a Miniszteri Kabinetre, a kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkárnak, továbbá a szakmailag érintett államtitkárságra.
5. Amennyiben az ügyirat eredetiben nem a Vagyonpolitikai Államtitkárságra érkezett, az 1. pontban felsorolt ügyekben minden esetben részére eredetiben kell átadni, az 2. és 3. pontba tartozó ügyekben véleményezés esetén az érkeztetéssel egyidejűleg másolatban, egyéb esetekben tájékoztatásként utólag megküldeni.
6. A minisztérium által átvenni kívánt ingatlanok, egyéb vagyonelemek, valamint a területért felelős szakmai államtitkárság, illetve felügyeletet gyakorló minisztérium által lebonyolított közbeszerzések tekintetében külön egyeztetés történik.
6. függelék
Döntések előkészítésének és meghozatalának rendje a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálya alá tartozó, valamint a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szerveknél lefolytatott eljárásokban
1. Abban az esetben, amikor a miniszter a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján közigazgatási hatóság felügyeleti szervének hatáskörében jár el, az eljárás során hozott döntést az eljárás alapjául szolgáló ügy szerint érintett, szakmailag illetékes önálló szervezeti egység előkészítésében – törvényességi szempontból a Jogi Főosztállyal egyeztetve – az önálló szervezeti egységet irányító helyettes államtitkár egyetértésével a miniszter nevében és megbízásából az illetékes államtitkár adja ki. Amennyiben az eljárás miniszteri biztos feladatkörét is érinti, a döntést az aláírási rendnek megfelelően a miniszteri biztos részére is be kell mutatni.
2. Abban az esetben, amikor közigazgatási hatósági ügyben az első fokú hatóság döntése ellen benyújtott fellebbezés elbírálására jogszabály alapján a miniszter jogosult, a másodfokú eljárás során hozott döntést a hatósági eljárás tárgya szerint érintett, szakmailag illetékes önálló szervezeti egység előkészítése alapján – törvényességi szempontból a Jogi Főosztállyal egyeztetve – az önálló szervezeti egységet irányító helyettes államtitkár egyetértésével a miniszter nevében és megbízásából az illetékes államtitkár adja ki. Amennyiben az eljárás miniszteri biztos feladatkörét is érinti, a döntést az aláírási rendnek megfelelően a miniszteri biztos részére is be kell mutatni.
3. Abban az esetben, amikor közigazgatási hatósági ügyben jogszabály alapján I. fokon a miniszter dönt, az I. fokú eljárás során hozott döntést a hatósági eljárás tárgya szerint érintett, szakmailag illetékes önálló szervezeti egység előkészítése alapján – törvényességi szempontból a Jogi Főosztállyal egyeztetve – az önálló szervezeti egységet irányító helyettes államtitkár és az őt irányító államtitkár egyetértésével, a közigazgatási államtitkár jóváhagyását követően a miniszter adja ki. Amennyiben az eljárás miniszteri biztos feladatkörét is érinti, a döntést az aláírási rendnek megfelelően a miniszteri biztos részére is be kell mutatni.
4. Abban az esetben, amikor a miniszter az irányítása vagy felügyelete alá tartozó államigazgatási szervvel kapcsolatban e jogkörében jár el, a döntést a tárgy szerint érintett, szakmailag illetékes önálló szervezeti egység előkészítése alapján – törvényességi szempontból a Jogi Főosztállyal történt egyeztetve – az önálló szervezeti egységet irányító helyettes államtitkár és az őt irányító államtitkár egyetértésével, a közigazgatási államtitkár jóváhagyását követően a miniszter adja ki. Amennyiben az eljárás miniszteri biztos feladatkörét is érinti, a döntést az aláírási rendnek megfelelően a miniszteri biztos részére is be kell mutatni.
Ha tárgyban a döntést a miniszter által átruházott hatáskörben az államtitkár adja ki, azt a tárgy szerint érintett, szakmailag illetékes önálló szervezeti egység előkészítése alapján az önálló szervezeti egységet irányító helyettes államtitkár egyetértésével – törvényességi szempontból szükség esetén a Jogi Főosztállyal történt egyeztetést követően – teszi meg. Amennyiben a döntés költségvetési kérdést érint, azt a Költségvetési Főosztállyal előzetesen egyeztetni szükséges.
1
Az utasítást a 25/2012. (IX. 17.) NFM utasítás 3. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. szeptember 19. napjával.
2
A 3. § (2) bekezdését a (3) bekezdés hatályon kívül helyezte.
3
A 3. § (3) bekezdését a (4) bekezdés hatályon kívül helyezte.
4
A 3. § (4) bekezdése ugyanezen bekezdés alapján hatályát vesztette.
5
A 9. § a 22/2012. (VII. 19.) NFM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.
6
A 10. § (1) bekezdés g) pontját a 22/2012. (VII. 19.) NFM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.
7
A 10. § (3) bekezdés a) pontja a 22/2012. (VII. 19.) NFM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.
8
A 12. § a 22/2012. (VII. 19.) NFM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.
9
A 38. § l) pontját a 22/2012. (VII. 19.) NFM utasítás 1. §-a iktatta be.
10
A 72/A. §-t megelőző alcímet a 22/2012. (VII. 19.) NFM utasítás 1. §-a iktatta be.
11
A 72/A. §-t a 22/2012. (VII. 19.) NFM utasítás 1. §-a iktatta be.
12
A 79. § (7) bekezdése a 22/2012. (VII. 19.) NFM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.
13
A 90. § a 22/2012. (VII. 19.) NFM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.
14
A 93. § a 22/2012. (VII. 19.) NFM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.
15
Az 1. függelék a 22/2012. (VII. 19.) NFM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.
16
A 2. függelék I/A.6. pontját a 22/2012. (VII. 19.) NFM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.
17
A 2. függelék I/A.7. pontját a 22/2012. (VII. 19.) NFM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.
18
A 3. függelék a 22/2012. (VII. 19.) NFM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás