9/2011. (VI. 17.) ORFK utasítás
a tudományos munkáról és az újítási szabályzatról1
2011.12.31.
Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állománya által végzett tudományos és kutatómunka színvonalának emelése, valamint a személyi állománynak a fejlesztési folyamatokba történő bevonása érdekében kiadom az alábbi utasítást.
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az utasítás hatálya
1. Az utasítás hatálya az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre (a továbbiakban: Rendőrség) terjed ki.
Értelmező rendelkezések
2. Az utasítás alkalmazásában:
a) A rendőrségi tudományos munka: a belügyi tudományos kutatói és tudományszervezői munkáról szóló 6/2006. (BK 4.) BM utasítás rendelkezéseivel összhangban végzett olyan kutató, alkotó, tudományszervezői és pályázathirdetési tevékenység, amely a rendőrségi feladatok ellátásával, azok gyakorlatával kapcsolatos új ismeretek szerzésére, meglévő ismeretek alkalmazására, fejlesztésére, a személyi állomány képzettségi színvonalának emelésére irányul. b) Újítás: a Rendőrség számára jogszabályokban meghatározott feladatok végrehajtásával összefüggésben, az újító vagy újítótársak által kidolgozott, a Rendőrségnél még nem alkalmazott új módszer, műszaki, illetőleg szervezési megoldás.
c) Az újítás újdonság jellegének meghatározása: a javasolt módszer vagy megoldás akkor új, ha a Rendőrségnél azonos megoldást még nem hasznosítottak, az nem áll szabadalmi, iparjogvédelmi vagy egyéb oltalom alatt, annak újításként történő elfogadását még nem kezdeményezték vagy más hasonló formában nem került benyújtásra, továbbá a javaslat még nem került nyilvántartásba vételre.
d) Az újítás műszaki jellegének meghatározása: az újítás műszaki jellegű, ha a szervek feladatainak ellátásához szükséges anyagi tényezők valamelyikében, az anyagokban, munkaeszközökben, a technológiában, a munka- és egészségvédelem, környezetvédelem, valamint a munkafolyamatok ellátásának műszaki színvonalában, biztonságos elvégzésében, a minőség javításában, az energiaforrások jobb hasznosításában előnyös változást jelent, vagy új eszközt hoz létre. Műszaki jellegű újítás továbbá a számítástechnikai program; vagy olyan kódsorozat, amely önállóan vagy valamely egyéb program keretein belül további lehetőségeket nyújt a felhasználó számára egyedi vagy összetett folyamatok vizsgálatának leegyszerűsítésére, információszerzésre, tárolásra, vagy különböző munkafolyamatok elkészülési idejének optimalizálására. Az újítás nem tekinthető műszaki megoldásnak különösen abban az esetben, ha az kereskedelmi forgalomban kapható termék, anyag beszerzésére, eladására, ezek feltételeire és eredeti rendeltetésű felhasználására vonatkozik.
e) Az újítás szervezési jellegének meghatározása: az újítás akkor szervezési jellegű, ha a szervek feladatainak hatékonyabb végrehajtása érdekében a munkafolyamatok vagy a munkafeladatok ellátásának elemeit (munkaerő, a munka tárgya, munkamódszer, munkaeszköz) a korábbinál célszerűbben összefogja, elrendezi és összehangolja.
f) Újító: a Rendőrség személyi állományának azon tagja, aki a megoldást tartalmazó javaslatot kidolgozta (az újítás szerzője). Újítónak – az ellenkező bizonyításáig – azt kell tekinteni, aki az újítási javaslatot elsőként nyújtotta be a Rendőrséghez.
g) Újítótársak: olyan újítók, akik többen vesznek részt az újítási javaslat kidolgozásában. Az újítási javaslat kidolgozásához a megoldás lényegét nem érintő segítséget nyújtó személy nem tekinthető újítótársnak. Az újítótársaknak az újítás benyújtásakor nyilatkozniuk kell a szerzőségük arányáról.
II.
A RENDŐRSÉG TUDOMÁNYOS TANÁCSA
A Rendőrség Tudományos Tanácsának szervezeti felépítése és működése
3. A Rendőrség Tudományos Tanácsa (a továbbiakban: RTT) a Rendőrség kutató, alkotó és tudományszervezői tevékenységét koordináló, döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő szervezete.
4. Az RTT tagja csak a Rendőrség személyi állományába tartozó személy lehet, aki az 1. mellékletben meghatározott tagnyilvántartó adatlap kitöltésével kifejezésre juttatja csatlakozási szándékát. 5. Az RTT az országos rendőrfőkapitány által az RTT tagjai közül megbízott, tudományos fokozattal rendelkező elnök (a továbbiakban: RTT elnöke) által irányított Tanácsadó Testülettel (a továbbiakban: RTT Tanácsadó Testülete) és a Titkársággal (a továbbiakban: RTT Titkársága) együttműködve, az előzetes munkaterv szerint működik.
6. Az RTT elnökének javaslatára az országos rendőrfőkapitány kéri fel az RTT Tanácsadó Testületének tagjait.
7. Az RTT Titkársága
a) a Köztársasági Őrezred, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet, a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Készenléti Rendőrség, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság és a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok állományából 1-1 fő, a szervek vezetőinek előzetes egyetértésével az RTT elnöke által az RTT tagjai közül felkért titkárokból;
b) az RTT keretében működtethető szakkollégiumok vezetőiből;
c) illetve az RTT elnökének javaslatára az RTT tagjai közül az országos rendőrfőkapitány által felkért személyekből
áll.
8. Titkárnak elsősorban olyan személyt kell felkérni, aki tudományos fokozattal rendelkezik, vagy ilyen fokozatszerzési eljárásban részt vesz vagy részt vett.
9. Az RTT tagjai a szolgálati ágaknak, szolgálatoknak és szakszolgálatoknak megfelelően szakkollégiumot alakíthatnak, és maguk közül szakkollégiumi vezetőt választhatnak.
10. Az RTT elnökének megbízása, valamint az RTT Tanácsadó Testületében, az RTT Titkárságában, szakkollégiumaiban vagy az RTT-ben létesített tagsági jogviszony megszűnik
a) az érintett kérelmére,
b) a megbízás vagy a felkérés visszavonásával,
c) az érintettnek a Rendőrséggel fennálló foglalkoztatási jogviszonya megszűnésével.
11. Az RTT elnökének feladatai
a) előkészíti az RTT éves munkatervét, gondoskodik az abban foglaltak érvényesüléséről;
b) javaslatot tesz az RTT rendelkezésére bocsátott pénzeszközök felhasználására;
c) igazolja az RTT megbízási szerződéseinek teljesítését;
d) támogatja a személyi állomány pályázatokon történő részvételét, a rendőrségi kutató munkába pályázati források bevonását;
e) képviseli a Rendőrséget a Belügyi Tudományos Tanácsban, valamint a hazai és nemzetközi rendvédelmi tudományos közéletben;
f) gondoskodik az RTT Titkársága ülésének összehívásáról, az RTT tagjaival való folyamatos kapcsolattartásáról;
g) gondoskodik az RTT Tanácsadó Testületének összehívásáról, a testületi tagokkal való folyamatos kapcsolattartásról;
h) vezeti az RTT Tanácsadó Testületének és az RTT Titkárságának üléseit, gondoskodik az előterjesztések elkészítéséről, az ülések utólagos dokumentálásáról;
i) összeállítja és vezeti a Rendőrség személyi állományába tartozó, tudományos fokozattal rendelkező, illetve tudományosfokozat-szerzési eljárásban részt vevő személyek névjegyzékét.
12. Az RTT Tanácsadó Testülete az RTT tanácsadó és véleményező szerve, amely feladatai körében
a) megvitatja és előkészíti az RTT Titkársága üléseinek napirendjét;
b) dönt az RTT rendelkezésére bocsátott pénzeszközök felhasználásáról;
c) megvitatja és értékeli az RTT munkatervében meghatározott feladatok megvalósulását.
13. Az RTT Titkársága az RTT legfőbb döntéshozó szerve, amely feladatai körében
a) megvitatja és az országos rendőrfőkapitány részére jóváhagyásra felterjeszti az RTT éves munkatervét;
b) megvitatja és értékeli az RTT munkatervében meghatározott feladatok megvalósulását, felügyeli az RTT Tanácsadó Testületének tevékenységét, az RTT rendelkezésére bocsátott pénzeszközök felhasználását;
c) a szakmai feladatok és a Rendőrségen belüli tudományos tevékenység fejlesztése érdekében szakmai vagy tudományos konferenciát, szimpóziumot vagy ülést (a továbbiakban együtt: tudományos fórum) szervez, pályázatot hirdet, illetve más rendőri vagy belügyi szerv által szervezett vagy meghirdetett tudományos fórumot támogathat;
d) részt vesz a Rendőrség szervezetét, tevékenységét vagy működését érintő PhD értekezések munkahelyi és nyilvános vitájában, más belügyi vagy civil szerv által meghirdetett pályázatokra megküldött pályaművek bírálatában;
e) véleményt nyilvánít a Rendőrség szakmai feladatait segítő vagy érintő újításokkal, innovációs javaslatokkal, valamint a Rendőrség innovációs stratégiájával kapcsolatban;
f) részt vesz a Rendőrség szakmai feladatait segítő vagy érintő kutatásokban;
g) közreműködik a Rendőrségre vonatkozó stratégiai döntések megalapozásában, az egyes jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetének előkészítésében, véleményezésében;
h) együttműködik a bűnügyi tudományok és a rendészettudomány, valamint az e tudományokhoz kapcsolódó tudományterületeket művelő tudományos vagy oktatási intézményekkel, szervezetekkel, doktori iskolákkal;
i) felügyeli az elnök RTT keretében végzett tevékenységét.
14. Az RTT Titkársága feladatai teljesítése érdekében évente legalább két alkalommal ülést tart. Az ülésre az RTT elnöke tanácskozási joggal az RTT Titkárságában tagsági jogviszonnyal nem rendelkező személyt is meghívhat.
15. Az RTT Titkársága rendkívüli ülésének összehívását tagjainak legalább egynegyede az RTT elnökénél írásban kezdeményezheti. Az RTT Titkársága ülését a kezdeményezést követően az RTT elnöke a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb egy hónapon belül összehívja.
16. Az RTT Titkárságának ülése akkor döntésképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz. Az RTT Titkársága döntéseit nyílt vagy titkos szavazással, szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az RTT elnökének szavazata dönt. Titkos szavazás az RTT elnökének vagy az RTT Titkársága tagjának javaslatára, az ülésen részt vevő tagok többségének hozzájárulásával rendelhető el.
17. Az RTT Tanácsadó Testülete feladatai teljesítése érdekében legalább félévente ülést tart. Az ülésre az RTT elnöke tanácskozási joggal az RTT Tanácsadó Testületében tagsági jogviszonnyal nem rendelkező személyt is meghívhat.
18. Az RTT Tanácsadó Testülete rendkívüli ülésének összehívását bármely testületi tag az RTT elnökénél írásban kezdeményezheti. Az RTT Tanácsadó Testületének ülését a kezdeményezést követően az RTT elnöke a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb két héten belül összehívja.
19. Az RTT Tanácsadó Testületének ülése akkor döntésképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz. Az RTT Tanácsadó Testülete döntéseit kizárólag nyílt szavazással, szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az RTT elnökének szavazata dönt.
20. Az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) Hivatala közreműködik az RTT adminisztrációs és koordinációs feladatainak ellátásában.
Az RTT gazdálkodása
21. Az RTT működésével kapcsolatos költségekre – az RTT elnökének előterjesztése alapján – az ORFK költségvetésében kell fedezetet biztosítani.
22. Az előirányzatok nagyságáról, a felhasználható keretekről az ORFK gazdasági főigazgatója a mindenkori költségvetési tervtárgyalásokat követően tájékoztatja az RTT elnökét.
23. Az RTT rendelkezésére álló költségvetési keret terhére történő kifizetést megalapozó teljesítési igazolás kiállítása az ORFK Hivatala vezetője ellenjegyzésével történhet.
III.
A RENDŐRSÉG ÚJÍTÁSI SZABÁLYZATA
Az újítói jogok érvényesítése
24. A Rendőrséggel szemben újítói jogokat legkésőbb a hasznosítás megkezdésétől vagy az újítás harmadik félnek történő átadásától számított hat hónap elteltéig, újítási javaslat benyújtásával lehet érvényesíteni.
25. Ha a benyújtott újítási javaslatot azért utasították el, mert nem tartották hasznosíthatónak vagy nem kívánták hasznosítani, de a későbbiek során – bárki kezdeményezésére – mégis hasznosítják, a hasznosított újítás szerzőjének azt a személyt kell tekinteni, aki az újítási javaslatot elsőként benyújtotta.
Az újítási javaslat tartalma
26. Az újítási javaslatnak legalább a szerző nevét és a megoldás lényegét tartalmaznia kell. Az újítási javaslat tartalmi elemeire vonatkozó ajánlást a 2. melléklet tartalmazza. 27. Az újítási javaslat a megoldás lényegével összefüggésben tartalmazza:
a) a javaslat tárgyát,
b) a téma jellege szerinti minősítését,
c) a szabadalmi, iparjogvédelmi vagy egyéb oltalom megszerzésének szándékát,
d) társszerzőség esetén a szerzőség arányát, amennyiben az újítótársak szerzőségi aránya nem egyenlő,
e) a benyújtó nyilatkozatát arra vonatkozólag, hogy javaslatát előzőleg a Rendőrségen kívül más szervhez, szervezethez is benyújtotta-e, illetve javaslatának hasznosítását és újításként való elfogadását kéri-e, vagy ha a benyújtás idején a javaslatot már hasznosították, annak újításként való elismerését kéri-e.
28. Az újítási javaslat akkor tartalmazza a megoldás lényegét, ha a leírás és a szükség szerint csatolt vázlatrajz, modell- vagy kísérleti darab olyan részletességgel ismerteti, illetve bizonyítja a megvalósítás lehetőségét és a hozzá szükséges eszközöket, hogy azok alapján
a) kivitelezhetősége és hasznosíthatósága,
b) az adott körülmények közötti adaptációjának lehetősége és
c) a munkafeladatok ellátásában való alkalmazhatósága
szakember részéről elbírálható.
Az újítási javaslat benyújtásának módja
29. Az újítási javaslat az ORFK Hivatala Stratégiai Elemző- és Tervező Osztályához (a továbbiakban: SETO) a szolgálati út betartása nélkül is beadható.
30. Amennyiben az újító a javaslatát a szolgálati út betartásával adja be, úgy a rendőri szerv vezetője köteles a hozzá benyújtott újítási javaslatokat – a bejelentés időpontjának pontos megjelölésével – haladéktalanul továbbítani a SETO-hoz.
31. Az újítási javaslat bejelentő lapot a 3. melléklet, az ahhoz tartozó nyilatkozatot a 4. melléklet, az állományilletékes parancsnok által kitöltendő adatlapot az 5. melléklet tartalmazza. A nyilvántartásba vétel, az újítási napló
32. Az újítási javaslatokat a SETO által vezetett nyilvántartásba, az újítási naplóba kell bejegyezni.
33. Az újítási javaslatot az újítási naplóba beérkezése napján kell bejegyezni. A nyilvántartásba vétel megtörténtéről az újítót – az újítási napló és a nyilvántartásba vétel számának feltüntetésével – írásban értesíteni kell. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg.
34. A nyilvántartásba vétel számát az újítási napló iktatószáma, a bejegyzés sorszáma és az adott év megjelölésével kell képezni.
35. Az újítási javaslat nyilvántartásba vétele után az újító személye vagy a szerzőség aránya csak a javaslattevő – közokirat, illetve teljes bizonyító erejű magánokirat formájában előterjesztett – hozzájárulása vagy jogerős bírói határozat alapján változtatható meg.
36. A nyilvántartásba vételt követően a javaslatot úgy kell kezelni, hogy az abban szereplő megoldás a hasznosításra történő elfogadásáig, illetve az esetleges szabadalmi, iparjogvédelmi vagy egyéb oltalom megszerzésére irányuló bejelentésig ne kerülhessen nyilvánosságra, és azt illetéktelen személy ne ismerhesse meg.
37.2 Az újítási napló és a nyilvántartás kezelése, illetve a beérkezett újítási javaslat (a mellékelt rajzok, számítások stb.), és az elbírálás során keletkezett iratok – a téma jellegének megfelelő – minősítése és iktatása a Rendőrség iratkezelési, valamint a minősített adat védelmére vonatkozó belső normák rendelkezései szerint történik.
38. Az újítási ügyintézés folyamatában keletkezett újítási javaslat, szakvélemény, állásfoglalás, kalkuláció, költségszámítás, kísérleti jegyzőkönyv, elfogadó vagy elutasító nyilatkozat, díjszerződés vagy egyéb irat eredeti példányaiból összeállított komplett dokumentáció anyagát irattárba kell helyezni.
A Rendőrség joga az újítás hasznosítására vagy átadására
39. A hivatásos, kormány-tisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonyból adódó kötelezettség tárgykörében kidolgozott újítást a Rendőrség hasznosíthatja, illetve harmadik félnek hasznosításra átadhatja.
40. A személyi állomány által a munkaköri kötelezettség tárgykörén kívül kidolgozott olyan újítást, amelynek hasznosítása a Rendőrség tevékenységi körébe tartozik, a Rendőrség hasznosíthatja, harmadik félnek azonban kizárólag az újítóval kötött külön megállapodás alapján adhatja át hasznosításra.
41. Az újítási javaslatok teljes körű rendőrségi hasznosításával kapcsolatos döntés az országos rendőrfőkapitány hatáskörébe tartozik. Az ORFK gazdasági főigazgatója jogosult a Rendőrség hasznosítással, annak átadásával kapcsolatos jogosultságainak gyakorlására, valamint – a Bíráló Bizottság javaslata alapján – az újítási díjszerződés megkötésére.
Az újítási javaslat szakmai véleményezése
42. Az újítási javaslat szakmai véleményezése a Bíráló Bizottság által, a Rendőrség Tudományos Tanácsa, valamint eseti szakértők bevonásával történik. A rendőri szervek vezetői az újítási javaslatokat felkérésre, 30 napon belül írásban véleményezik.
43. A Bíráló Bizottság elnöke az ORFK Hivatala vezetője.
44. A Bíráló Bizottság tagjai:
a) a RTT képviselője,
b) az ORFK Bűnügyi Főigazgatóságának képviselője,
c) az ORFK Rendészeti Főigazgatóságának képviselője,
d) az ORFK Gazdasági Főigazgatóságának képviselője,
e) a Köztársasági Őrezred képviselője,
f) az ORFK Humánigazgatási Szolgálatának képviselője,
g) az ORFK Hivatalának képviselője,
h) a Főkapitányi Klub képviselője,
i) az eseti meghívottak.
45. A Bíráló Bizottság feladatai:
a) az újítási javaslatok megtárgyalása,
b) szakértők bevonása, eseti külön bizottság létrehozása,
c) az újítási javaslat jogi, szabadalmi, iparjogvédelmi vagy egyéb oltalmi státus szerinti minősítése,
d) javaslattétel a dokumentum minősítésére,
e) javaslattétel az országos rendőrfőkapitánynak az újítás hasznosításának kérdésében,
f) javaslat az újítási díj mértékének meghatározására,
g) megbízás adása a megvalósítási terv és szerződés elkészítésére.
46. A Bíráló Bizottság szakterületileg érintett tagja az újítási javaslat gondozását, mint ügygazda látja el. Több szakterületet érintő javaslat esetében az ügygazda kijelöléséről a Bíráló Bizottság elnöke dönt. Az ügygazda feladata az újítási javaslat szakmai véleményezése, majd a Bíráló Bizottság 45. és 49. pontokban meghatározott döntéseinek előkészítéséhez szükséges előterjesztés elkészítése.
47. Az újítási javaslatok elbírálásra történő előkészítését, a Bíráló Bizottság üléseinek megszervezését, továbbá az ülésekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátását a SETO végzi. A Bíráló Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amit az országos rendőrfőkapitány hagy jóvá.
48. A Bíráló Bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
49. Az ügygazda az újítás elfogadására vagy elutasítására, illetve elfogadás esetén a díj mértékére az előterjesztésben tesz javaslatot. A Bíráló Bizottság a beérkezett szakvélemények, nyilatkozatok és az ügygazda előterjesztése alapján a javaslat benyújtásától számított hat hónapon belül érdemi döntést hoz az újítási javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról, amelyet felterjeszt az országos rendőrfőkapitánynak.
A szerző ismertetési, a Rendőrség nyilatkozattételi kötelezettsége
50. A munkaköri kötelezettség tárgykörében kidolgozott újítást a szerző köteles – a kidolgozását követően haladéktalanul – a munkáltatójával ismertetni.
51. A munkáltató az ügygazda szakmai véleménye alapján az ismertetés átvételétől számított 90 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy az újítással kapcsolatos, az újítás hasznosítására, illetve átadására vonatkozó jogaival kíván-e élni.
52. A Rendőrség újítással kapcsolatos jogai a Rendőrség hozzájárulása, illetve az 51. pontban meghatározott nyilatkozattételi kötelezettségének elmulasztása esetén a szerzőre szállnak át.
Az újító díjazásának feltételei
53. Az újító részére az újítás hasznosítása vagy átadása esetén újítási díj állapítható meg.
54. Újítási díjat újításidíj-szerződésben foglaltak szerint az ORFK köteles fizetni; az újítás átadása esetén az újítási díj fizetésének a harmadik fél részéről történő átvállalása tekintetében a polgári jog általános szabályai az irányadók.
55. Az újításidíj-szerződést legkésőbb az újítás elfogadását követő hasznosítás megkezdésének időpontjáig írásba kell foglalni.
56. Ha az újító a javaslat benyújtása után és az újításidíj-szerződés megkötése előtt elhunyt, az újításidíj-szerződést az örökössel kell megkötni.
Az újítási díj mértéke
57. Az újítás hasznosítása ellenében járó újítási díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet – ha az újítás nem tartozna a 39. és 40. pontok szerinti körbe – az újítás hasznosítására adott engedély fejében az ORFK-nak fizetnie kellene. Figyelembe kell venni az újítás hasznosítása által várható többletbevételt vagy megtakarítást is.
58. Az újítás átadása esetén az újítási díjnak az átadás ellenértékével, vagy az ingyenes átadásból származó gazdasági előnnyel kell arányban állnia.
59. Az újítási díj mértékének megállapítása során az 57. és 58. pontokban meghatározott arányt a Rendőrségnek az újítás kidolgozásához nyújtott hozzájárulására és az újító munkaviszonyból eredő kötelességeire figyelemmel kell meghatározni.
IV.
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
60. Az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Rendőrség tudományos, technológiai és innovációs tevékenységéről szóló 25/2008. (OT 15.) ORFK utasítás.
1. melléklet a 9/2011. (VI. 17.) ORFK utasításhoz
Rendőrség Tudományos Tanácsa
TAGNYILVÁNTARTÓ ADATLAP
Alulírott ezúton kijelentem, hogy a Rendőrség Tudományos Tanácsa tagja kívánok lenni.
Név (rendfokozat): |
|
Születési hely, idő: |
|
Anyja neve: |
|
Beosztás/munkakör: |
|
Rendőrségi szolgálati/munkahely: |
|
Munkahelyi (BM) telefon: |
|
E-mail: |
|
Iskolai végzettség: |
|
Idegennyelv-ismeret szintje(i): |
|
Érdeklődési terület (legfeljebb 2 szolgálati ág, szolgálat, vagy szakszolgálat megjelölésével): |
|
|
Kelt:
Aláírás
2. melléklet a 9/2011. (VI. 17.) ORFK utasításhoz
AJÁNLÁS
AZ ÚJÍTÁSI JAVASLAT KIDOLGOZÁSÁHOZ
Az újítási javaslat címe
Néhány szóban összegezve kifejezi a javaslat lényegét.
Az újítási javaslat tárgya
– Műszaki vagy szervezési megoldás.
– Tükrözze, hogy milyen szolgálati ág tevékenységéhez kapcsolódik.
– Milyen rendőrségi feladat megoldásának innovációja.
– Milyen eszközök-technológiák felhasználásával készült.
– Az újítás egyedi, vagy általános megoldást kínál-e.
Az újítási javaslattal elérendő jövőkép körvonalazása
– Milyen módon illeszthető be az újítási javaslat a szolgálati ág tevékenységének fejlődésébe.
– A javaslat megvalósításával milyen előny érhető el.
Az újítási javaslattal elérendő célok meghatározása
– Közvetlen a munkafázisban elérendő cél meghatározása.
– A szolgálati ág egészében elérendő cél meghatározása.
A jelenlegi helyzet bemutatása
Az újítási javaslat tárgyának milyen a helyzete a jelenlegi rendőri tevékenység végzésében.
Hogyan jutottam idáig
Lényeges előzmények
– a gyakorlati munkavégzésem során felgyülemlett tapasztalatok alapján,
– valahol már felhasznált gyakorlat helyi adaptálásának lehetősége alapján,
– elemző-értékelő munka eredménye alapján,
– saját kutatási eredmények alapján.
Az újítási javaslat felhasználási lehetőségeinek bemutatása
Előnyök-hátrányok, az újítási javaslat felhasználási prognózisának vázolása.
Az újítási javaslat részletes leírása
– A felhasználási terület, illetve területek meghatározása.
– Várható eredmények.
– További teendők lebontása.
3. melléklet a 9/2011. (VI. 17.) ORFK utasításhoz
ÚJÍTÁSI JAVASLAT BEJELENTŐ LAP
Bejelentő(k) neve |
|
Rendfokozata |
|
Szolgálati helye |
|
Szolgálati beosztása |
|
Telefonszáma |
|
Elektronikus levélcíme |
|
Bejelentés címe |
|
Bejelentés szakterülete |
|
Bejelentés tárgya |
|
Kidolgozottság állapota |
|
A kidolgozás befejezésének várható ideje |
|
Megjegyzés |
|
Nyilatkozat |
Hozzájárulok az újítási javaslatomnak a Rendőrség intranetes honlapján történő megjelenítéséhez: Igen Nem |
Kelt: …………………………………………
|
……………………………………………… bejelentő aláírása |
4. melléklet a 9/2011. (VI. 17.) ORFK utasításhoz
Szám:
NYILATKOZAT
Regisztrációs szám:
|
A javaslattevő neve:
|
A javaslat kidolgozásánál felhasznált szabadalom megjelölése:
|
Társszerzőség esetén a szerzőség aránya:
|
A javaslat kidolgozásához a Rendőrségtől kapott anyagi-technikai segítség megjelölése:
|
Javaslatát előzőleg más szervhez benyújtotta-e: |
igen |
nem |
A javaslat hasznosítását és újításként való elfogadását kéri-e: |
igen |
nem |
Ha a benyújtás idején a javaslatot már hasznosították, annak újításként való elismerését kéri-e: |
igen |
nem |
A megoldást munkaviszonyából adódó kötelezettség tárgykörében dolgozta-e ki: |
igen |
nem |
A megoldást munkaviszonyából adódó kötelezettség tárgykörében szolgálati feladatként dolgozta-e ki: |
igen |
nem |
A megoldást munkaviszonyából adódó kötelezettség tárgykörében munkaidőben dolgozta-e ki: |
igen |
nem |
A megoldást munkaköri kötelezettség tárgykörén kívül (szabadidőben, munkaidőn kívül) dolgozta-e ki: |
igen |
nem |
Kelt: ……………………………………………………
|
…………………………………………………… javaslattevő aláírása |
5. melléklet a 9/2011. (VI. 17.) ORFK utasításhoz
Szám:
A D A T L A P
az újítási javaslat bejelentéshez
Az újítási javaslatot tevő neve: |
|
1. |
Mi a bejelentő foglalkoztatási jogviszonya a Rendőrségnél (hivatásos, kormánytisztviselő, közalkalmazott vagy munkavállaló)? |
|
__________________________________________________________ |
|
2. |
Kért-e és kapott-e konkrét anyagi-technikai segítséget a bejelentő javaslata kidolgozásához? Külső erőforrást, személy vagy szervezet segítségét, illetve azoktól származó anyagot vagy felszerelést igénybe vett-e? |
|
___________________________________________________________ |
|
3. |
A kidolgozott megoldással azonos megoldást hasznosítottak-e vagy hasznosítását tervezték-e az Ön által vezetett rendőri szervnél? |
|
___________________________________________________________ |
|
4. |
A bejelentő a megoldást munkaviszonyból adódó kötelezettség tárgykörében (szolgálati feladatként, munkaidőben), vagy munkaköri kötelezettség tárgykörén kívül (szabadidőben, munkaidőn kívül) dolgozta-e ki? |
|
___________________________________________________________ |
|
5. |
Szolgálati felhasználásra javasolja-e? |
|
___________________________________________________________ |
|
6. |
Az újítási javaslatot indokolt-e levédetni (szabadalmaztatni)? |
|
___________________________________________________________ |
|
7. |
A hasznosítással kapcsolatban mutatkozik-e érdeklődés? |
|
___________________________________________________________ |
|
8. |
Létezik-e szerződés vagy egyéb kötelezettség, amely hatással lehet a szerzői jogokra? |
|
___________________________________________________________ |
Az adatok hitelességét igazolom és a javaslat elfogadása esetén hozzájárulok a szolgálati/munkaidőben történő további kidolgozáshoz.
Kelt: ……………………………………………………
|
…………………………………………………… állományilletékes parancsnok aláírása |