BÜ BH 2011/96
BÜ BH 2011/96
2011.04.01.
I. A büntetőügyben védőként eljáró ügyvéd perjogi legitimációját (eljárási jogosultságát) a területi kamara által kiállított és érvényes ügyvédi igazolvány felmutatásával igazolja
II. A bíróságnak ezen túlmenően nincs olyan kötelezettsége, hogy az eljáró védő kamarai tagságának keltét, illetve az alapszabály megalkotásának idejét vizsgálja [Be. 44. § (1) bek.; 1998. évi XI. tv. 13. § (1) bek.].
Az I. r. terheltet az elsőfokú bíróság a 2009. március 17-én kelt és március 20-án jogerőre emelkedett ítéletével emberölés bűntette miatt 8 év 6 hónapi fegyházbüntetésre és 10 évi közügyektől eltiltásra ítélte.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. r. terhelt a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati indítványt.
Álláspontja szerint az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 127. § (1) bekezdése alapján 6 hónapon belül kellett volna a Magyar Ügyvédi Kamara alapszabályát megalkotni, amely határidő 1998. december 31-én lejárt.
Figyelemmel arra, hogy az alapszabály megalkotására a törvényes határidőn túl, 1999. március 8-án került sor, a kamara jogellenesen jött létre és jogellenesen működött. Ebből következően az ügyvédi kamara de iure nem létezett, így a védelmében eljáró ügyvédnek nem volt érvényes kamarai tagsága, ezért ügyvédi tevékenységet sem folytathatott volna. Ennek megfelelően a bíróság a Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontjában írtak szerint olyan személy távollétében tartotta meg a tárgyalást, akinek részvétele a törvény szerint kötelező.
Az I. r. terhelt a továbbiakban a Be. 375. § (1) bekezdésére hivatkozással állítja, hogy az alapügyben eljárt bíróság több olyan eljárási szabálysértést is elkövetett, amely a Be. 373. § (1) bekezdésének II. pontjában nincs felsorolva, de bűnössége megállapítására, illetve cselekményének minősítésére lényeges kihatással volt.
Ezek körében hivatkozik arra, hogy a cselekmény elkövetése idején az elfogyasztott alkohol és nagy mennyiségű gyógyszer következtében bódult állapotban volt, ám ennek ellenére nem rendelték el elmeállapotának megfigyelését és azonnali orvosszakértői vizsgálatát.
Felülvizsgálati indítványának kiegészítésében hivatkozik továbbá arra is, hogy az azonnali szakértői vizsgálat nagy valószínűséggel rámutatott volna elmeállapotának kórosságára, s ezen állapot felderítése a bizonyítás szempontjából és a büntetés kiszabása során lényeges tényező lett volna.
Végül sérelmezi, hogy az első nyomozati kihallgatására védő jelenléte nélkül került sor.
Az indítványban felsorolt indokok alapján azonban felülvizsgálatra nincs törvényi lehetőség.
A felülvizsgálat ugyanis olyan rendkívüli jogorvoslat, amely kizárólag a Be. 416. § (1) bekezdésében tételesen felsorolt okokra hivatkozással vehető igénybe.
Kétségtelen, hogy a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve a II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
Az ezen a körön kívül eső, így az indítványban hivatkozott – a Be. 375. § (1) bekezdésben nevesített – eljárási szabálysértések még valóságuk esetén sem alapozzák meg a felülvizsgálatot.
Ennek megfelelően az a hivatkozás, amely szerint a nyomozás során törvényes jogait nem gyakorolhatta, mivel a kihallgatásánál védő nem volt jelen, eredményre nem vezethet.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Be. 46. §-ában írtaknak megfelelően a nyomozás során még a terhelt kihallgatása előtt, 2007. július 27-én védőt rendeltek ki, akit ezt követően valamennyi eljárási cselekményről, a gyanú-sítotti kihallgatásról is a törvényes előírások szerint szabályszerűen értesítettek, így eljárási szabálysértés sem történt, a hivatkozott nyomozati cselekményeknél ugyanis védő jelenléte nem volt kötelező.
A felülvizsgálati indítványban a terhelt alapvetően a védő legitimációját kérdőjelezi meg, az ügyvédi kamara alapszabályának törvényes határidőn túli megalkotása kapcsán.
A felülvizsgálati indítvány azonban tévesen hivatkozik az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény időközben hatályon kívül helyezett 127. § (1) bekezdésére. Az ügyvédi tevékenység folytatásának ugyanis ugyanezen törvény 13. § (1) bekezdése szerint két konjunktív feltétele van, nevezetesen a kamarai tagság és az ügyvédi eskü letétele.
A büntetőeljárás során, így a bírósági tárgyaláson is a védőként eljáró ügyvéd perjogi legitimációját, eljárási jogosultságát a területi kamara által kiállított és érvényes ügyvédi igazolvány felmutatásával igazolja.
Jelen esetben a meghatalmazott védő ezen feltételeknek mindkét tárgyaláson megfelelt, igazolása az ügyvédi kamara által kiállított lajstromozott igazolvánnyal megtörtént.
Ezen túlmenően a bíróságnak nincs olyan kötelezettsége, hogy az ügyben védőként eljáró ügyvéd kamarai tagságának keltét, illetve a kamarai alapszabály megalkotásának idejét az eljárási jogosultság szempontjából vizsgálja.
A büntetőeljárás szempontjából tehát nincs jelentősége annak, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara, mint az ügyvédek országos szervezete mikor alkotta meg kamarai alapszabályát.
A terhelt úgy az indítványában, mint annak kiegészítésében azt sérelmezi, hogy nem rendelték el az elmemegfigyelését, illetve orvosszakértői vizsgálatát, és nem szereztek be az egészségi állapotára vonatkozó korábbi orvosi dokumentációkat.
A Be. 423. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, és az a felülvizsgálati indítványban sem közvetlenül, sem a bizonyítékok értékelésének téves vagy hiányos voltával érvelve, közvetve nem támadható.
Ez okból nem képezheti felülvizsgálat alapját annak sérelmezése, hogy a nyomozás során bizonyos bizonyítási cselekményeket – elmeállapot megfigyelését, szakértői vizsgálatot – nem, vagy nem kellő időben rendeltek el és foganatosítottak.
Ebből következően a Be. 416. § (1) bekezdésben felsorolt törvényes okok körén kívül eső esetleges eljárási szabálysértések még valóságuk esetén sem teszik lehetővé a felülvizsgálatot.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a terhelt hivatkozásával szemben a nyomozás során már a bűncselekmény elkövetése (2007. július 26.) után, a lehető legrövidebb időn belül, 2007. augusztus 2-án elrendelték elmeorvos-szakértői vizsgálatát, amelynek eredményeként 2007. október 16-án elkészült a szakvélemény is.
A kifejtett indokokra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Be. 424. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti tanácsülésen eljárva az I. r. terhelt felülvizsgálati indítványát, mint törvényben kizártat a Be. 421. § (2) bekezdése alapján elutasította.
(Legf. Bír. Bfv. III. 776/2010.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás