1/2012. (I. 6.) SZTNH utasítás
1/2012. (I. 6.) SZTNH utasítás
a munkavédelemről1
A munkavédelemről szóló, többször módosított 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) és a végrehajtására kiadott, többször módosított 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet alapján, a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet, a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet, a foglalkozási betegségek és a fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet, a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet, a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet, továbbá a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet előírásait is figyelembe véve – az érdek-képviseleti szervek véleményének figyelembevételével – az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályait a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában az alábbiak szerint határozom meg.
Az utasítás hatálya
1. § (1) Az utasítás személyi hatálya a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával (a továbbiakban: Hivatal) közszolgálati, illetve munkaviszonyban foglalkoztatott személyekre terjed ki.
(2) Az utasítás hatálya kiterjed továbbá a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (megbízási, vállalkozási szerződés), a munkaerő-kölcsönzés alapján, a tanulói és hallgatói jogviszony, a gyakorlati képzés, a polgári szolgálat, valamint a Hivatal által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka (a továbbiakban: szervezett munkavégzés) keretében foglalkoztatott személyekre (a továbbiakban együtt: külsős személyek).
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek a jelen utasítás tekintetében a továbbiakban együtt dolgozók.
(4) Külsős személyek esetében az érintettekre jelen utasításon kívül kötelezően kiterjednek a saját munkáltatójuk, megbízójuk stb. által meghatározott munkavédelmi előírások is, amelyek betartására kötelesek.
A munkavédelmi ügyrend
2. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása – a dolgozók jogaival és kötelezettségeivel összhangban – a Hivatal feladata.
(2) A Hivatal elnöke az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása érdekében:
a) meghatározza a munkabiztonsággal kapcsolatos hatásköröket,
b) biztosítja az egészséges és biztonságos munkavégzés szervezeti, személyi és anyagi feltételeit, a rendelkezésre álló pénzügyi feltételek figyelembevételével intézkedik a munkafeltételek tervszerű fejlesztéséről,
c) intézkedik a munkavédelmi utasítás kiadásáról és a munkavédelmi szaktanácsadó megbízásáról, vagy a munkavédelmi feladatokat ellátó tisztviselő kijelöléséről (a továbbiakban: munkavédelmi felelős),
d) szükség szerint közvetlenül, vagy az általa kijelölt személy útján kapcsolatot tart az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), valamint az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) területileg illetékes vezetőjével,
e) a Létesítménygazdálkodási Osztály (a továbbiakban: LGO) vezetője útján irányítja és felügyeli a munkavédelmi tevékenységet,
f) engedélyezi új, jelentős létesítmények használatbavételét,
g) szükség esetén beszámoltathatja a közvetlen irányítása alá tartozó vezetőket a munkavédelmi tevékenységükről,
h) a munkavédelmi jogszabályok előírásai végrehajtásának ellenőrzése érdekében munkavédelmi szemlét tarthat, vagy ilyen szemle megtartását rendelheti el.
(3) A főosztályvezetők (ideértve a főosztály-vezetői munkáltatói jogkört gyakorló más vezetőket is, a továbbiakban együtt: munkáltatói jogkört gyakorlók) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítására irányuló tevékenységük keretében:
a) az irányításuk alá tartozó szervezeti egységben biztosítják az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit és javaslatot tesznek azok fejlesztésére,
b) biztosítják a munkavédelmi előírások betartását, valamint értékelik a munkavédelmi tevékenységet,
c) szükség szerint beszámoltatják a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetőit a munkavédelmi tevékenységükről,
d) az irányításuk alá tartozó szervezeti egységben engedélyezik kisebb létesítmények, gépek, berendezések irányításuk alatt álló dolgozók részéről történő használatbavételét,
e) foglalkoztatási jogviszony létesítésekor biztosítják az egyes munkakörökhöz tartozó képesítési előírások betartását,
f) gondoskodnak arról, hogy az irányításuk alá tartozó szervezeti egység dolgozói a munkaköri kötelezettségük teljesítésével összefüggő munkavédelmi ismereteket elsajátítsák,
g) rendszeresen ellenőrzik, hogy a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, és a dolgozók betartják-e a munkavédelmi előírásokat,
h) kezdeményezik az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben a tudomásukra jutott hibák, hiányosságok kijavítását.
(4) Az osztályvezetők az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítására irányuló tevékenységüket a főosztályvezetők irányításával végzik, ennek keretében:
a) az irányításuk alá tartozó szervezeti egységben biztosítják az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit és javaslatot tesznek azok fejlesztésére,
b) betartják és betartatják az irányításuk alá tartozó szervezeti egység feladatainak végrehajtásához kapcsolódó munkavédelmi előírásokat,
c) lehetővé teszik az irányításuk alá tartozó szervezeti egység dolgozóinak évenkénti kötelező orvosi vizsgálaton való részvételét,
d) ellenőrzik, hogy az irányításuk alatt álló szervezeti egységben a gépek, berendezések kezelését csak megfelelő képesítésű, a munkavédelmi ismeretekkel is rendelkező dolgozók végezzék,
e) biztosítják, hogy az irányításuk alatt álló szervezeti egység dolgozói részt vegyenek az időszakos munkavédelmi oktatáson,
f) közreműködnek az irányításuk alatt álló szervezeti egység dolgozóját ért munkabaleset kivizsgálásában, gondoskodnak azok haladéktalan bejelentéséről.
(5) A Humánpolitikai Önálló Osztály (a továbbiakban: HÖO) vezetője az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítására irányuló tevékenység körében:
a) közreműködik a dolgozók alkalmazására és foglalkoztatására vonatkozó munkavédelmi előírások betartásában,
b) az LGO részére megadja az új belépők, valamint a más munkakörbe áthelyezett dolgozók névsorát az előzetes munkavédelmi oktatáson való részvétel céljából,
c) megszervezi a dolgozók előzetes és időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálaton való részvételét.
(6) Az LGO vezetője a Gazdálkodási és Informatikai Főosztály (a továbbiakban: GIF) vezetőjének közvetlen felügyeletével az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítására irányuló tevékenység körében:
a) átruházott hatáskörben irányítja és ellenőrzi a Hivatal munkavédelmi tevékenységét,
b) irányítja a munkavédelmi felelős munkáját, biztosítja működésének feltételeit,
c) szükség szerint kapcsolatot tart az OMMF, valamint az OMFI területileg illetékes munkatársaival,
d) gondoskodik arról, hogy a Hivatal működéséhez szükséges eszközök (kivéve az informatikai és kommunikációs eszközöket, amik a továbbiakban együtt: IKT eszközök) biztonságos állapotban rendelkezésre álljanak,
e) megszervezi az épületek, gépek, berendezések (kivéve IKT eszközöket) és a gépjárművek használatbavételét, fenntartását, karbantartását, gondoskodik arról, hogy a kivitelezés, karbantartás ideje alatt a munkavédelem követelményei érvényesüljenek,
f) megszervezi és ellenőrzi az előírt időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatokat, kialakítja azok célnak megfelelő dokumentálási rendjét,
g) megszervezi a használatbavételt (üzembe helyezést) megelőző munkavédelmi felülvizsgálatokat, intézi a használatbavételi engedélyek kiadását,
h) jóváhagyja a használatbavétel (üzembe helyezés) dokumentálásának rendjét,
i) részt vesz a munkavédelmi üzembe helyezésre kötelezett berendezések (kivéve IKT eszközök) üzembe helyezési eljárásain,
j) gondoskodik arról, hogy a munkavédelmi minősítésre kötelezett gépek, berendezések (kivéve IKT eszközök) minősítő iratai, megfelelőségi tanúsítványai legkésőbb az üzembe helyezést megelőző felülvizsgálat idejére a helyszínen rendelkezésre álljanak,
k) betartja és betartatja a Hivatalban működő gépek, berendezések (kivéve IKT eszközök) elhelyezésével, kezelésével és karbantartásával kapcsolatos előírásokat,
l) megszervezi a munkavédelmi szemléket, részt vesz a munkavédelmi bejárásokon és intézkedik a feltárt hiányosságok megszüntetésére,
m) intézkedik a balesetveszélyessé vált gépek, berendezések (kivéve IKT eszközök) használatának megszüntetésére, a veszély elhárítására,
n) megszervezi a munkavédelmi vizsgáztatást és annak megfelelő dokumentálását,
o) megszervezi a munkabalesetek kivizsgálását, bejelentését és nyilvántartását,
p) megszervezi a munkavédelmi ellenőrzéseket és gondoskodik azok megfelelő dokumentálásáról,
q) megszervezi a mentés- és menekülési gyakorlatokat,
r) biztosítja az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi és technikai feltételeit,
s) közreműködik a dolgozók munkaképes állapotának vizsgálatában.
(7) Az Infokommunikációs Szolgáltatási Osztály (a továbbiakban: ISZO) vezetője a GIF főosztályvezető-helyettesének közvetlen felügyeletével az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítására irányuló tevékenység körében:
a) gondoskodik arról, hogy a Hivatal működéséhez szükséges IKT eszközök biztonságos állapotban rendelkezésre álljanak,
b) megszervezi az IKT eszközök használatbavételét, fenntartását, karbantartását, gondoskodik arról, hogy a karbantartás ideje alatt a munkavédelem követelményei érvényesüljenek,
c) megszervezi az IKT eszközök használatbavételét (üzembe helyezést),
d) jóváhagyja az IKT eszközök használatbavételi (üzembe helyezés) dokumentálásának rendjét,
e) betartja és betartatja a Hivatalban működő IKT eszközök elhelyezésével, kezelésével és karbantartásával kapcsolatos előírásokat,
f) intézkedik a balesetveszélyessé vált IKT eszközök használatának megszüntetésére, a veszély elhárítására.
(8) A munkavédelmi felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítására irányuló tevékenységét az LGO vezetőjének irányítása alatt végzi, ennek keretében:
a) elkészíti a Hivatal munkavédelmi szabályzatának tervezetét, elvégzi annak évenkénti felülvizsgálatát és szükség szerinti módosítását,
b) rendszeresen ellenőrzi a munkavédelmi előírások betartását, szükség esetén intézkedik a hiányosságok megszüntetéséről,
c) munkavédelmi bejárásokat tart, tapasztalatait jegyzőkönyvben rögzíti és átadja az LGO vezetőjének, valamint az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjének,
d) összeállítja a munkavédelmi oktatás írásos anyagát,
e) megtartja az újonnan alkalmazott dolgozók munkavédelmi oktatását és – ha jogszabály kötelezővé teszi – a vizsgáztatást,
f) megtartja az időszakos munkavédelmi oktatásokat, és – ha jogszabály kötelezővé teszi – a vizsgáztatást,
g) a munkavédelmi oktatások tényét vezeti az oktatási naplóban, az oktatásokról készült dokumentumok másolati példányát eljuttatja a HÖO részére,
h) kidolgozza az üzembe helyezési, használatbavételi eljárás dokumentálásának rendjét,
i) ellenőrzi a használatbavételi, üzembehelyezési engedélyhez kötött létesítmények, gépek, berendezések munkavédelmi engedélyezésének megtörténtét,
j) részt vesz a műszaki átadás-átvételi, üzembe helyezési, használatbavételi eljárásokon,
k) figyelemmel kíséri a Hivatalban felhasználásra kerülő, egészségre ártalmas vegyszereket és javaslatot tesz a munkavédelmi szempontból szükséges műszaki és egyéb feltételek biztosítására,
l) ellenőrzi az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatok elvégzését, a hiányosságok megszüntetését,
m) vezeti a munkabaleseti nyilvántartást, és azt havonta egyezteti a társadalombiztosítási ügyintézővel,
n) kivizsgálja a tudomására jutott munkabaleseteket; az azonnali bejelentésre kötelezett balesetek esetén megteszi a szükséges intézkedéseket,
o) a Hivatal munkavédelmi ellenőrzését végző szervek részére szükség szerint adatot szolgáltat, felkérésre részt vesz munkájukban,
p) szükség szerint kapcsolatot tart az OMMF, valamint az OMFI területileg illetékes munkatársaival.
(9) A dolgozók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselőt választani. Amennyiben a Hivatalban működő szakszervezet kezdeményezi, a választás megtartásával kapcsolatos kötelezettség a Hivatalt terheli.
Az alkalmazás munkavédelmi feltételei
3. § (1) A Hivatal csak olyan közszolgálati vagy munkaviszonyban álló dolgozót foglalkoztathat, aki a munkakörébe tartozó feladat ellátására egészségileg, szellemileg és fizikailag alkalmas (a továbbiakban: munkaköri alkalmasság). A munkaköri alkalmasságot a közszolgálati jogviszony, munkaviszony (a továbbiakban együtt: foglalkoztatási jogviszony) létesítése, továbbá a munkakör, illetőleg a munkavégzés körülményeinek megváltoztatása előtt orvosi vizsgálattal kell megállapítani.
(2) A munkaköri alkalmassági vizsgálat lehet:
a) előzetes,
b) időszakos,
c) soron kívüli,
d) pályaalkalmassági vizsgálat, ha jogszabály kötelezővé teszi.
(3) Az a dolgozó, aki az előzetes, időszakos, soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálaton, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy alkalmatlan minősítést kapott, az adott munkakörben, illetve a munkavégzés helyén nem foglalkoztatható.
(4) Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a dolgozó számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni. Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni:
a) az újonnan alkalmazott dolgozónál a munkavégzés megkezdését megelőzően,
b) a dolgozó munkakörének, vagy a munkavégzés körülményeinek megváltozása előtt, ha az új munkakörben, vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb, vagy eltérő jellegű megterheléseknek lesz kitéve,
c) azoknál a dolgozóknál, akiknek a tényleges munkavégzése katonai szolgálat, tanulmányok folytatása, hat hónapot meghaladó fizetés nélküli szabadság vagy keresőképtelenség miatt szünetelt.
(5) Időszakos alkalmassági vizsgálat a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott dolgozók munkaköri alkalmasságának újbóli véleményezése. Időszakos orvosi vizsgálatot kell végezni:
a) ha a dolgozó munkaköre fokozott baleseti veszélyekkel jár,
b) ha a dolgozó munkaköre fokozott pszichés terheléssel jár.
(6) Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat a dolgozó egészségi állapotában bekövetkezett olyan változás miatt elvégzett vizsgálat, amely feltehetően alkalmatlanná teszi munkaköre egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására. Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni:
a) heveny, vagy eszméletvesztéssel járó megbetegedés, vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően,
b) olyan rosszullét, betegség esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza, illetve 30 napos keresőképtelen állapotot követően.
(7) Pályaalkalmassági vizsgálat annak a megállapítása, hogy a dolgozó a munkakörére előírt speciális alkalmassági követelményeknek megfelel-e. Pályaalkalmassági vizsgálatra a gépjárművezető munkakörben foglalkoztatott dolgozók kötelezettek.
A munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendje
4. § (1) Az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot a HÖO vezetője kezdeményezi és a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult orvos, illetőleg egészségügyi intézmény végzi el.
(2) Az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot a munkáltatói jogkört gyakorló vezető javaslatára a HÖO vezetője kezdeményezi és a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult orvos, illetőleg egészségügyi intézmény végzi el. A vizsgálatot a Hivatal elnöke, a szervezeti egységet közvetlenül irányító elnökhelyettesek, továbbá a dolgozó is kezdeményezheti.
(3) Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet:
a) a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult orvos,
b) a dolgozó családorvosa, kezelőorvosa minden olyan betegség után, mely a dolgozó munkaköri alkalmasságát befolyásolhatja,
c) a munkáltatói jogkört gyakorló vezető, ha a közszolgálati vagy munkaviszonyban álló dolgozó egészségi állapotában bekövetkezett változás ezt indokolttá teszi,
d) a Hivatal elnöke, valamint a szervezeti egységet közvetlenül irányító elnökhelyettesek,
e) a közszolgálati vagy munkaviszonyban álló dolgozó.
(4) A gépkocsivezetők részére a pályaalkalmassági vizsgálatot az LGO vezetője kezdeményezi.
(5) A dolgozót kizárólag a munkaköri alkalmassági véleményben meghatározott feltételeknek megfelelő munkakörben lehet foglalkoztatni.
A munkavédelmi oktatás
5. § (1) A dolgozó csak olyan munkakörben foglalkoztatható, illetve csak olyan munkával bízható meg, amelyre képesítése szempontjából alkalmas és a feladat biztonságos elvégzéséhez szükséges előzetes oktatásban részesült.
(2) A munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnek biztosítania kell, hogy az 1. pont (1) bekezdés szerinti dolgozó a munkaköre ellátásához szükséges elméleti és gyakorlati munkavédelmi ismereteket előzetesen megfelelően elsajátítsa.
(3) A munkavédelmi oktatás fajtái:
a) előzetes, amely elméleti és gyakorlati részből áll,
b) ismétlődő,
c) rendkívüli.
(4) Előzetes munkavédelmi oktatásban kell részesíteni:
a) az újonnan alkalmazott dolgozót a munkavégzés megkezdését megelőzően,
b) a dolgozót munkakörének, vagy a munkavégzés körülményeinek megváltozása előtt, ha az új munkakörben, vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb, vagy eltérő jellegű megterheléseknek lesz kitéve,
c) azokat a dolgozókat, akiknek a tényleges munkavégzése katonai szolgálat, tanulmányok folytatása, hat hónapot meghaladó fizetés nélküli szabadság vagy keresőképtelenség miatt szünetelt,
d) a polgári jogi jogviszony alapján a Hivatalban tartósan vagy időszakosan munkát végző természetes személyeket.
(5) A Hivatal dolgozói részére szükség szerint, de három évenként legalább egy alkalommal ismétlődő munkavédelmi oktatást kell tartani, amelyen a részvétel kötelező. A távollévőknek pótoktatást kell tartani.
(6) A munkáltatói jogkört gyakorló vezetők részére a munkavédelmi felelős szükség szerint, de legalább kétévenként egy alkalommal tájékoztatót tart a munkavédelmi jogszabályok változásairól, a biztonságtechnika fejlődéséről, a kockázatok kezelésének külső tapasztalatairól.
(7) Rendkívüli munkavédelmi oktatást kell tartani:
a) súlyos vagy szokatlan oksági összefüggéseket mutató balesetek, illetve káresemények bekövetkezése után,
b) korábban nem ismert jelentős veszély, kockázat felmerülésekor,
c) a jogszabályok jelentős mértékű módosulását követően,
d) ha a munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatai indokolják.
(8) Az 1. pont (2) bekezdése szerinti külsős személyek részére a feladatellátás előtt kell munkavédelmi oktatást tartani, kivéve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (megbízási, vállalkozási szerződés) keretében foglalkoztatottakat, mert számukra a munkavédelmi utasítást kell átadni. Ezen személyek oktatásáról munkáltatójuk (megbízójuk, fővállalkozójuk, egyéni vállalkozó esetén saját maga) gondoskodik, szükség esetén a munkavédelmi felelős közreműködésével.
A munkavédelmi oktatás rendje
6. § (1) A dolgozók részére az elméleti munkavédelmi oktatás megtartása a munkavédelmi felelős, a gyakorlati munkavédelmi oktatás megtartása a szervezeti egységet vezető osztályvezető feladatkörébe tartozik.
(2) A Hivatalban tartósan vagy időszakosan munkát végző 1. § (2) bekezdés szerinti külsős személyek részére a munkavédelmi oktatás megtartása a munkavédelmi felelős feladata, kivéve a gazdálkodószervezet dolgozóiként a Hivatalban dolgozó személyeket, mert esetükben a munkavédelmi oktatás megtartása a gazdálkodószervezet vezetője által kijelölt személy feladata, szükség esetén és előzetes egyeztetés után a munkavédelmi felelős közreműködésével.
(3) Az elméleti munkavédelmi oktatás írásos anyag átadásából és szóbeli oktatásból áll. Az elméleti munkavédelmi oktatás keretében ismertetni kell:
a) a munkavédelmi jogszabályok lényeges rendelkezéseit,
b) a munkavédelemről szóló elnöki utasítást,
c) a munkavégzéssel kapcsolatos baleseti veszélyeket és a megelőzés lehetőségét.
(4) A Hivatalban történő munkavégzés megkezdése előtt a dolgozót az elméleti munkavédelmi oktatás keretében a lényeges munkavédelmi ismereteket összefoglaló írásos anyaggal kell ellátni, melynek átvételét és megismerését a dolgozó aláírásával igazolja.
(5) A dolgozót az elméleti munkavédelmi oktatás keretén belül a munkavégzés megkezdésekor, de legkésőbb az ettől számított 10 munkanapon belül – a munkáltatói jogkört gyakorló vezetővel előzetesen egyeztetett időpontban – szóbeli munkavédelmi oktatásban is részesíteni kell.
(6) A gyakorlati munkavédelmi oktatás keretében ismertetni kell:
a) a gépek, berendezések biztonságos kezelését,
b) a felhasználásra kerülő vegyi anyagok egészségi ártalmait és a védekezés módját,
c) az elektromos berendezések veszélyeit,
d) az elsősegélyre vonatkozó szabályokat.
(7) A gyakorlati munkavédelmi oktatás után utasítható a dolgozó a (6) bekezdésben említett eszközök használatára.
(8) A rendkívüli munkavédelmi oktatást a munkavédelmi felelős és az LGO vezetője együttesen tartja. Az oktatáson való részvételt a dolgozók aláírásukkal igazolják.
(9) A munkavédelmi oktatás megtartásának tényét oktatási naplóban kell rögzíteni.
Az elsősegélynyújtás rendje
7. § (1) Az életet vagy az egészséget veszélyeztető heveny állapot miatt azonnali egészségügyi ellátásra szoruló személyt haladéktalanul – addig is, amíg részére a szükséges orvosi ellátás biztosítható – egészségi állapotának helyreállítására, illetőleg rosszabbodásának megakadályozására irányuló szakszerű ellátásban kell részesíteni.
(2) Az elsősegélynyújtással összefüggő feladatokat a munkáltatói jogkört gyakorló vezető által kijelölt dolgozó látja el. Elsősegélynyújtónak olyan dolgozót lehet kijelölni, aki lehetőleg teljes munkaidőben foglalkoztatott, a hivatali munkarend szerinti időben munkaköre szerinti munkáját a Hivatalban tartózkodva látja el, alkalmas az elsősegélynyújtói feladatok ellátására és szaktanfolyamon megszerezte a feladat ellátáshoz szükséges ismereteket. Az eredményes vizsgát tett dolgozót elsősegélynyújtó igazolvánnyal kell ellátni. Az elsősegélynyújtók részére évente 8 órás ismétlő oktatást kell tartani. Az elsősegélynyújtásra kiképzett személyek listáját elérhetőségükkel együtt a Hivatal székházának portájánál is el kell helyezni.
(3) Az elsősegélynyújtó szaktanfolyam és az ismétlő oktatás megszervezése az LGO vezetőjének feladatkörébe tartozik.
(4) A Hivatal elsősegélynyújtó helyei – ha a sérülés jellege vagy a sérült állapota a máshol történő ellátást nem indokolja – a főosztályok titkárságai, és a kijelölt egyéb hivatali elsősegélynyújtó helyek. Az elsősegélynyújtó helyek listáját a székház portájánál is el kell helyezni (az elsősegélynyújtásra kiképzett személyek nevével együtt). Az elsősegélynyújtó helyek rendelkeznek elsősegélydobozzal. Azokat úgy kell elhelyezni, hogy szükség esetén azonnal használhatók legyenek.
(5) Az elsősegélynyújtó felszerelések, eszközök meglétének folyamatos ellenőrzése a munkavédelmi felelős feladata. Az elsősegélynyújtó felszerelések beszerzéséről, karbantartásáról, valamint az elhasznált, lejárt vagy használhatatlanná vált gyógyszerek, kötözőszerek és anyagok továbbá a használhatatlanná vált eszközök azonnali pótlásáról az LGO vezetője gondoskodik.
(6) A székhelyen kívüli munkavégzéskor az elsősegélydoboz kiszállításáról a szervezeti egység vezetője gondoskodik.
A munkavégzés szabályai
8. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés érdekében a dolgozó köteles:
a) a munkavégzés helyén a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni, a közvetlen vezető által meghatározott feladatokat a munkavédelem szabályainak megtartásával ellátni,
b) a munkakörének betöltéséhez szükséges orvosi alkalmassági vizsgálatokon részt venni,
c) a munkakörével kapcsolatos szakmai és munkavédelmi ismereteket elsajátítani, az ismereteket a foglalkoztatási jogviszony ideje alatt alkalmazni,
d) a részére átadott munkaeszközöket munkakezdés előtt alkalmasság szempontjából megvizsgálni és azokat a munkavégzés során rendeltetésszerűen használni,
e) a munkaeszköz meghibásodását vagy a működtetést zavaró rendellenességet a szervezeti egység vezetőjének azonnal jelezni és a munkaeszköz használatát haladéktalanul abbahagyni,
f) a balesetet, sérülést, rosszullétet, üzemzavart a szervezeti egység vezetőjének azonnal jelenteni,
g) rendkívüli helyzet, üzemzavar észlelése esetén a munkát azonnal abbahagyni és a tőle elvárható módon közreműködni a vészhelyzet megszüntetésében vagy csökkentésében.
(2) Az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés érdekében a dolgozó jogosult:
a) a munka biztonságos elvégzéséhez szükséges munkaeszközök biztosítását igényelni,
b) megtagadni a rábízott munka elvégzését, ha az a saját, vagy munkatársai egészségét, testi épségét veszélyezteti.
(3) Az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés érdekében a 2. pont (3)–(4) bekezdések szerinti vezető (a továbbiakban: szervezeti egység vezetője) köteles:
a) az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat elsajátítani, betartani és a munkabalesetek megelőzésében tevékenyen részt venni,
b) gondoskodni arról, hogy az irányításával munkát végző dolgozók az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés szabályait elsajátítsák és a szabályokat a foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt folyamatosan betartsák,
c) a munka biztonságos elvégzéséhez szükséges feltételeket biztosítani,
d) munkakezdés előtt a dolgozók munkaképes állapotát ellenőrizni,
e) az általa indokolt esetben alkoholszondás ellenőrzést elrendelni és tartani, valamint az ehhez szükséges intézkedéseket megtenni. Az alkoholszondát az ellenőrzést végző vezető kérésére az LGO bocsátja rendelkezésre.
(4) Az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés érdekében a Hivatalban munkavégzésre irányuló egyéb jogjogviszonyok (megbízási, vállalkozási szerződés) alapján tartósan vagy időszakosan munkát végző gazdálkodó- szervezetek kötelesek:
a) feladataikat a munkavédelemre vonatkozó jogszabályok, a saját munkavédelmi előírásaik és a Hivatal munkavédelmi rendjének együttes betartásával ellátni,
b) egyidejűleg több gazdálkodószervezet munkavégzése esetén a tevékenységet a munkavédelmi felelős bevonásával összehangolni,
c) a rendkívüli helyzetet, üzemzavart az LGO vezetőjének azonnal jelezni és a munkavégzést szüneteltetni.
(5) Munkaeszközöket csak magyar nyelvű üzemeltetési dokumentáció vagy kezelési utasítás megléte esetén lehet használni. Az alkalmazott technológiákhoz technológiai, a fokozott minőségi követelményeket tartalmazó munkafolyamatokhoz műveleti utasítást kell készíteni.
(6) Új eljárás, technológia kifejlesztése, bevezetése során a munkavédelmi felelős bevonásával ki kell dolgozni a szükséges üzemviteli biztonsági és egészségvédelmi intézkedéseket. A bevezetést megelőzően üzemi próbát, berendezésnél próbaüzemet kell tartani.
(7) Vegyi anyagot bevételezni, tárolni csak biztonsági adatlap és termékcímke alapján lehet. A címke nélküli, vagy a jelölés alapján nem egyértelműen azonosítható vegyi anyagot ismeretlennek kell tekinteni és az azonosítás megtörténtéig „Nem használható fel” felirattal kell ellátni. Vegyi anyagot élelmiszer tárolására szolgáló edényben tartani tilos.
(8) Rendkívüli helyzet, üzemzavar esetén csak az LGO vezetőjének engedélye alapján, a munkavédelmi felelős felügyelete mellett lehet munkát végezni, a következők betartásával:
a) megfelelő szakmai és munkavédelmi felkészültségű munkairányítót és munkát végző személyt kell kijelölni,
b) a veszélyes teret meg kell határozni és az oda bejutást meg kell akadályozni,
c) menekülési utat, mentőfelszerelést, illetve védőeszközöket kell biztosítani.
Az üzembe helyezés rendje
9. § (1) Új létesítmény, berendezés, gép használatbavétele, üzembe helyezése akkor engedélyezhető, ha az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megfelel. Új létesítmények használatbavételét a Hivatal elnöke, gépek, berendezések hivatali üzembe helyezését a 2. § (6) bekezdés e) pontja és (7) bekezdés b) pontja szerint az LGO, illetve az ISZO vezetője, az adott szervezeti egységnél a munkáltatói jogkört gyakorló vezető engedélyezheti.
(2) A létesítmény tervezése, meglévő létesítmény áttervezése esetén annak tervezője, kivitelezője felelős a munkavédelmi előírások (jogszabályok, szabványok, műszaki irányelvek és más kötelező műszaki előírások) betartásáért; erről nyilatkozatot köteles adni, amelyet a megvalósítási dokumentáció részeként kell kezelni.
(3) Új létesítmény, vagy építési engedélyhez kötött átalakítás használatbavétele csak akkor engedélyezhető, ha a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményesen lezárult. Az átadás-átvételi eljárás során vizsgálni kell a rendeltetésszerű használatra való alkalmasságot. Az átadás-átvételi eljárást a munkáltatói jogkört gyakorló vezető, az LGO vezetője, valamint a munkavédelmi felelős részvételével kell megtartani.
(4) Új gépet, berendezést akkor lehet üzembe helyezni, ha az megfelel a jogszabályokban, szakmai előírásokban, szabványokban előírt biztonsági követelményeknek, minőségét a gyártó megfelelőségi nyilatkozattal Magyarországon elfogadott módon tanúsítja. A hatósági engedélyhez kötött gépek, berendezések csak a hatósági engedély beszerzése és átadása után helyezhetők üzembe.
(5) IKT eszközök üzembe helyezése az ISZO feladata.
(6) Indokolt esetben a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek betartásával próbaüzemet lehet tartani. A próbaüzemen a munkáltatói jogkört gyakorló vezető, a szervezeti egység vezetője, az LGO, IKT eszköz esetén az ISZO vezetője, valamint a munkavédelmi felelős vesz részt.
(7) A próbaüzemről naplót kell vezetni, amelyben a tapasztalt hiányosságokat rögzíteni kell. A próbaüzemet csak a hiányosságok megszüntetése után lehet befejezni, az átadás-átvételi eljárást jegyzőkönyv felvételével lezárni.
(8) A próbaüzem keretén belüli átadás-átvételi eljárás előtt vagy azzal egyidejűleg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek meglétét munkavédelmi bejáráson kell vizsgálni. A munkavédelmi bejáráson a munkáltatói jogkört gyakorló vezető, a szervezeti egység vezetője, az LGO, IKT eszköz esetén az ISZO vezetője, valamint a munkavédelmi felelős vesz részt.
(9) A munkavédelmi bejárás megállapításait jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvet összefoglaló értékeléssel kell lezárni. Az üzembe helyezést „megfelelt” értékelésű jegyzőkönyv esetén lehet engedélyezni.
(10) A munkavédelmi bejáráson a létesítmény, gép, berendezés megvalósulási dokumentációjának meglétét, külföldről beszerzett gép, berendezés esetén a magyar nyelvű fordítás meglétét a munkavédelmi felelős a helyszínen vizsgálja.
(11) Az üzembe helyezési engedély kiadásához az LGO, IKT eszköz esetén az ISZO vezetője biztosítja:
a) az elektromos vagy egyéb energetikai berendezések adatait,
b) ha a gép, berendezés munkavédelmi minősítésre kötelezett, ezek dokumentumait,
c) az érintésvédelmi, szabványossági felülvizsgálat mérési adatait,
d) a technológiai, kezelési és karbantartási utasításokat.
(12) Az üzembe helyezési engedély megadását az LGO, IKT eszköz esetén az ISZO vezetője kéri. A munkavédelmi jogszabályokban meghatározott okmányok, bizonylatok hiányában az üzembe helyezés nem engedélyezhető.
(13) Az egyszerűsített üzembe helyezési eljárás a dokumentumok ellenőrzéséből és helyszíni ellenőrzésből áll. A helyszíni ellenőrzésen a munkáltatói jogkört gyakorló vezető, a szervezeti egység vezetője, az LGO, IKT eszköz esetén az ISZO vezetője és a munkavédelmi felelős vesz részt.
(14) Az egyszerűsített üzembe helyezés feltételei:
a) a gyártói megfelelőségi nyilatkozat, termékminőségi bizonylatok megléte,
b) a kivitelezői munkavédelmi nyilatkozat megléte,
c) magyar nyelvű üzemeltetési dokumentáció és a technológiai, műveleti, kezelési, karbantartási leírások megléte,
d) eredményes próbaüzem,
e) sikeres átadás-átvételi eljárás,
f) sikeres munkavédelmi bejárás és „megfelelt” értékelésű jegyzőkönyv megléte.
(15) Villamos működtetésű kisfeszültségről üzemelő ügyviteli berendezések, műszerek munkavédelmi felülvizsgálata (szemrevételezés, érintésvédelmi felülvizsgálat, üzemeltetési próba) a használatra történő kiadás előtt kötelező.
A karbantartás és időszakos biztonsági felülvizsgálat rendje
10. § (1) A létesítmények, gépek, berendezések, munkaeszközök – ideértve a raktárban tárolt és a használatra kiadottakat is – megfelelő állapotának biztosításához a munkavédelmi felelős bevonásával az LGO, IKT eszköz esetén az ISZO minden év október 30. napjáig karbantartási tervet készít, amely az elvégzendő műveleteket, a karbantartás személyi és tárgyi feltételeit is tartalmazza. A karbantartás megfelelő elvégzését a karbantartónak tanúsítania kell.
(2) Közvetlen baleseti veszéllyel fenyegető hiányosságok, üzemzavarok elhárítására azonnal intézkedni kell.
(3) Időszakos biztonsági felülvizsgálatot kell végezni, ha a veszélyes technológia, gép, berendezés, munkaeszköz:
a) használatbavételéhez hatósági engedély szükséges,
b) munkavédelmi megfelelőség tanúsításra kötelezett,
c) a felülvizsgálati kötelezettséget jogszabály, szabvány, vagy a gyártói üzemeltetési dokumentáció előírja,
d) a Hivatal elnöke vagy az LGO, IKT eszköz esetén az ISZO vezetője veszélyesnek minősítette,
e) nagyjavítását, rekonstrukcióját végezték el.
(4) Az időszakos biztonsági felülvizsgálat megszervezése és a végrehajtás ellenőrzése az LGO vezetőjének feladatkörébe tartozik. A felülvizsgálat végrehajtásában a munkavédelmi felelős is részt vesz.
(5) Az időszakos biztonsági felülvizsgálat megállapításait jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A vizsgálat során feltárt hiányosságok megszüntetéséről az LGO, IKT eszköz esetén az ISZO vezetője intézkedik.
A munkavédelmi ellenőrzés rendje
11. § (1) A szervezeti egységek vezetői kötelesek rendszeresen ellenőrizni, hogy az általuk irányított szervezeti egységben a munkavégzés tárgyi és személyi feltételei megfelelnek-e a munkavédelmi jogszabályokban meghatározott követelményeknek.
(2) A vezető köteles az ellenőrzéssel feltárt hiba, hiányosság jellegének és súlyának megfelelő intézkedéseket (figyelemfelhívás, dolgozó munkavégzéstől való eltiltása, tevékenység, eszközhasználat megtiltása, veszélyhelyzet megszüntetése, intézkedés kérése, kárenyhítési, elsősegély nyújtási kötelezettség stb.) megtenni.
(3) Az LGO vezetője és a munkavédelmi felelős a Hivatal valamennyi helyiségére kiterjedő munkavédelmi ellenőrzést tart a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők és a szervezeti egységek vezetőinek bevonásával.
(4) A munkavédelmi ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni, azok megszüntetésére határidőt és felelőst kell megjelölni. A hiányosságok megszüntetéséről ismételt ellenőrzéssel kell meggyőződni.
(5) A munkáltatói jogkört gyakorló vezető kezdeményezésére rendkívüli ellenőrzés tartható minden olyan esetben, amikor valamely esemény a megszokott munkarendet vagy munkakörülményeket jelentős mértékben megzavarja. A Hivatal elnöke rendkívüli ellenőrzés elrendelésére jogosult.
(6) A munkáltatói jogkört gyakorló vezető alkoholszondás ellenőrzést rendelhet el, ha a dolgozó alkoholos befolyásoltságának gyanúja fennáll. A vizsgálat elvégzését megtagadó dolgozót a munkavégzéstől azonnal el kell tiltani.
(7) Ha a dolgozó a vizsgálat elvégzését megtagadja, e tény alkalmas lehet a foglalkoztatási jogviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegésének megállapítására.
(8) A gépkocsi-vezetői munkakörben foglalkoztatott dolgozóknál az LGO vezetője alkoholszondás vizsgálattal szúrópróbaszerűen ellenőrizheti a munkavégzésre alkalmas állapotot.
(9) Az LGO vezetője és a munkavédelmi felelős a területileg illetékes Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség részére köteles az általuk tartott ellenőrzéshez szükséges adatokat rendelkezésre bocsátani és az ellenőrzés megállapításairól a Hivatal elnökét haladéktalanul tájékoztatni.
A munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések bejelentésének, kivizsgálásának és nyilvántartásának rendje
12. § (1) A munkahelyen bekövetkezett balesetet, sérülést, rosszullétet, annak súlyosságától függetlenül, a sérült dolgozó, vagy az azt észlelő munkatárs a szervezeti egység vezetőjének haladéktalanul jelenteni köteles.
(2) A szervezeti egység vezetője intézkedik a sérült azonnali szükséges ellátásáról, és értesíti a munkáltatói jogokat gyakorló vezetőt, az LGO vezetőjét, valamint a munkavédelmi felelőst. A halálos balesetről a területileg illetékes rendőrséget is értesíti.
(3) A balesetet, sérülést, rosszullétet a munkabaleseti naplóba (a továbbiakban: napló) kell bejegyezni. A napló vezetéséért, hozzáférhető tárolásáért az LGO vezetője felelős. A napló a baleset kivizsgálásának alapdokumentuma, 5 évig nem selejtezhető.
(4) A naplót a Hivatal biztonsági szolgálata a székház portáján őrzi. A naplóba a sérült munkahelyi vezetője, a munkavédelmi felelős, a sérülést szenvedett dolgozó, vagy az azt észlelő munkatárs jogosult bejegyzést tenni és egyidejűleg köteles a bejegyzést aláírásával igazolni. A szolgálatban levő biztonsági őr a bejegyzés egyidejű aláírásával csak a bejegyzés megtörténtét igazolhatja.
(5) A munkáltatói jogokat gyakorló vezetőnek minden bejelentett, vagy tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell.
(6) A súlyos munkabaleset bekövetkezését a munkavédelmi felelős azonnal jelenti a területileg illetékes Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőségnek.
(7) A keresőképtelenséget okozó balesetet a munkáltatói jogkört gyakorló vezető, a sérült szervezeti egységének vezetője és a munkavédelmi felelős együttesen vizsgálja ki, ennek során meg kell vizsgálni a helyszínt, a baleset körülményeit, a munkaeszközt, a munkakörülményeket, a sérült és munkatársai magatartását, az adott tevékenységre vonatkozó előírásokat, utasításokat. A baleset sérültjét a balesetről meg kell hallgatni.
(8) A vizsgálat megállapításairól munkabaleseti jegyzőkönyvet kell készíteni. A munkabaleseti jegyzőkönyvet a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hó 8. napjáig meg kell küldeni:
a) a sérültnek, halála esetén közvetlen hozzátartozójának,
b) a halált, illetve a három napot meghaladó keresőképtelenséget okozó munkabaleset esetén az OMMF területileg illetékes felügyelőségnek (Cím: Budapest Fővárosi Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége 1450 Budapest, Pf. 153, tel.: 06-1-236-3900, fax 06-1-236-3901),
c) a társadalombiztosítási kifizetőhelynek.
(9) Ki kell vizsgálni azt a rendkívüli eseményt is, amely a körülmények kedvező alakulása folytán személyi sérülést ugyan nem okozott, de a dolgozó életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyeztető helyzetet (veszélyeztetés) teremtett.
(10) A foglalkozási megbetegedéseket az OMFI területileg illetékes szervének kell bejelenteni. A bejelentés a munkavédelmi felelős feladatkörébe tartozik.
(11) A foglalkozási megbetegedés körülményeit az OMFI területileg illetékes szerve, illetőleg jogszabályban meghatározott esetekben a foglalkozás-egészségügyi szolgálat vizsgálja ki.
(12) Ugyancsak a naplóban kell rögzíteni minden olyan balesetre, sérülésre utaló információt, adatot, bejelentést, amely a Hivatal részéről birtokolt közterületen (pl. hivatali épület előtti járdaszakasz) történt. Ezen eseteket a tudomásra jutást követően haladéktalanul kell rögzíteni a naplóban. A bejegyzésről értesíteni kell a munkavédelmi felelőst és az LGO vezetőjét. Az eset körülményeit fel kell tárni, a tényállás elemeit úgy kell archiválni, hogy az szükség esetén utóbb bizonyítékként felhasználható legyen bármilyen eljárásban.
A kártérítés rendje
13. § (1) A dolgozót ért munkabaleset esetén kárigény bejelentésére a baleset tudomására jutásától számított 15 napon belül a munkáltatói jogokat gyakorló vezető hívja fel a sérültet, halála esetén annak közvetlen hozzátartozóját.
(2) A kárigény jogalapjának vizsgálata – a munkabalesettel kapcsolatosan keletkezett iratok felhasználásával – a munkavédelmi felelős, az LGO vezetője, a munkáltatói jogokat gyakorló vezető és a Hivatal jogtanácsosának feladata.
(3) A kárigény teljes, vagy részbeni elfogadásáról a kárigénybejelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül a munkáltatói jogokat gyakorló vezető dönt. A döntésről írásban, indoklással értesíti a sérültet, halála esetén annak közvetlen hozzátartozóját, valamint a GIF vezetőjét.
(4) A kárigény kifizetéséről a GIF vezetője gondoskodik.
(5) Ha a kárigény benyújtását követő 30 napon belül intézkedés nem történt, a sérült dolgozó, annak halála esetén közvetlen hozzátartozója a területileg illetékes munkaügyi bírósághoz fordulhat.
Hatálybalépés
14. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
(2) Az utasítás rendelkezéseit 2012. január 1. napjától kell alkalmazni.
(3)2
Az utasítást a 6/2022. (VI. 30.) SZTNH utasítás 7. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2022. július 1. napjával.
A 14. § (3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás